TÁMOP 3.1.4. INNOVÁCIÓ
A Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Sükösdi Tagintézményében
Az innováció megnevezése: Helyi nevelési program megvalósulását segítő módszertani kiadványok ,gyűjtemények,segédletek kidolgozása (A konfliktuskezelés alternatívái az óvodai nevelés során , drámajátékokban)
Készítette: Pankovics Gáborné Készült: 2010. 05. 30.
Dorothy L. Nolte: A gyermek abból tanul, amit lát
Ha a gyermek együtt él a kritikával, MEGTANULJA A BÍRÁLGATÁST Ha a gyermek együtt él a gyűlölettel, MEGTANULJA A HÁBORÚZÁST Ha a gyermek együtt él a félelemmel, MEGTANULJA A SZORONGÁST Ha a gyermek együtt él a szégyennel, MEGTANULJA A BŰNTUDATOT; Ha a gyermek együtt él a megértéssel, MEGTANULJA A TÜRELMET; Ha a gyermek együtt él a buzdítással, MEGTANULJA A MAGABIZTOSSÁGOT; Ha a gyermek együtt él a dicsérettel, MEGTANULJA A MEGBECSÜLÉST; Ha a gyermek együtt él az elfogadással, MEGTANUL SZERETETRE LELNI A VILÁGBAN. … VAJON A MI GYERMEKEINK MIVEL ÉLNEK EGYÜTT ?
1. Tartalomjegyzék : 1. Tartalomjegyzék 2. Az innováció rövid bemutatása , céljaink 3. Konfliktusmegoldó stratégiák 3.1. Kongruencia: hozzáférhető érzelmek
3.9. Bagatellizálás
3.2. Elkülönítés
3.10. Udvarias nyelvi formulák tanítása
3.3. Figyelemátterelés
3.11.Szerződéskötés
3.4. Figyelmen kívül hagyás
3.12. Sikerélmény biztosítása
3.5. Megnyugtatás, lecsillapítás
3.13. Intimitás, diszkréció
3.6. Értő figyelem
3.14. Konfliktuskezelés mesével
3.7. Eltúlzott rémület
3.15. Konfliktuskezelés bábbal
3.8. Megoldási javaslat kérése 4. A megelőzés : képességfejlesztés közösségépítő játékok segítségével 4.1. Söprűs tánc
4.5. Páros fogó
4.2. Kútba estem
4.6. Titkos karmester
4.3. Csendkirály
4.7. Számolj, ha megböklek
4.4. Varázsszófogócska
4.8. Azért szeretlek, mert…
5. Befejezés : sikerkritériumok 6. Szakirodalom jegyzék
7. Melléklet 8. Konfliktusok- prezentáció
2. Az innováció rövid bemutatása , céljaink Konfliktusok minden közösségben előfordulnak. Hát még gyermekközösségben, ahol: nemcsak különböző rétegekből, környezetből érkező gyerekek élnek együtt, de életkori sajátosságaikból eredően még nem ismerik az együttélés szabályait. Egy olyan zárt, védett közösségből, a családból érkeznek, ahol szinte állandóan a figyelem középpontjában vannak (sőt gyakran minden kívánságuk teljesül, esetleg még irányíthatják is a felnőtteket) egy olyan közösségbe, ahol viszont csak egyek a sok közül és meg kell tanulniuk alkalmazkodni. Óvodánk még ezen túl abban is sajátos, hogy igen sok a hátrányos helyzetű gyermek, akik otthonról gyakran a közösség számára káros „konfliktusmegoldó stratégiákat ’’ is hoznak magukkal. Ezekkel a problémákkal számos szakirodalom foglalkozik, amelyekből természetesen megismerhetjük ezeknek a stratégiáknak a fajtáit. Megtanulhatjuk, hogy a konfliktusmegoldó stratégiák lehetnek versengők (a tekintélyelv használandó, például gyors cselekvést igénylő helyzetekben .Van vesztes fél, ami további feszültségek forrása.) , lehetnek alkalmazkodóak (az egyik fél félelemből , kényelemből, vagy tapintatból feladja elképzeléseit, viszont ilyenkor az indulatok elszabadulhatnak , és egy harmadik személyen vezetődhetnek le. ) , lehetnek elkerülők (pl.ha az időpont nem megfelelő, ilyenkor azonban könnyen tisztázatlanok maradhatnak a problémák , ami kitöréshez vezethet ) , Lehetnek kompromisszumkeresők ( mindkét fél felad elképzeléseiből , nincs sem győztes , sem vesztes ) , és lehetnek problémamegoldóak ( a két fél együttműködik, ami azonban érettséget, nyitottságot feltételez ) . Azonban mit jelent mindez a gyakorlatban? Mi a teendő, amikor egy kisgyermek a földre veti magát előttünk, toporzékol, ha egy játék fölött összeveszve vita, esetleg veszekedés tör ki, vagy ha egy gyermek állandó bohóckodásával, önérvényesítési vágyával zavarja a többiek mindennapi életét? Természetesen tudjuk azt is, hogy a végső megoldás a szeretet, hiszen a konfliktusok nagy része egy-egy segélykiáltás a gyerekek részéről :,, Több törődést szeretnék!”. Viszont ahogy Halász Judit énekli : „ Nehéz úgy szeretni, ahogyan kell, Amit a másik örömmel elvisel, Nehéz szeretni okosan, józanul, Szeretni sajnos senki nem tanul. ’’ ( Halász Judit : Nehéz okosan szeretni ) Nevelőmunkánk célját Selma H. Fraiberg így fogalmazza meg Varázsos évek c. könyvében: „Mivel a szülői (felnőtt ) szeretet és dicséret érzése szorosan összefügg az önszeretet érzésével, ilyenkor a gyermek önbecsülése is zavart szenved. Más szavakkal: amikor a szülők (felnőtt) kevésbé becsülik őt, akkor a gyermek önbecsülése is csökken. Ezek az érzelmi reakciók összefonódnak, s ebből olyan érzés születik, amit „bűntudatnak” hívunk… Amikor a gyermek egyedül, a felnőtt jelenlététől függetlenül képes figyelmeztető jelzést adni magának, már jó úton halad a lelkiismeret fejlődéséhez.”
Ezért örültem meg , amikor rátaláltam Balázsné Szűcs Judit Az EMBER ,aki óvodás c. könyvére, amely nem íróasztal mögül nyújt száraz tudásanyagot a jelenségek pszichikai hátteréről, és nem is szentimentális bölcsességeket hangoztat a szeretet fontosságáról, hanem konkrét, gyakorlati tanácsokat ad a mindennapi óvodai életben előforduló konfliktushelyzetekben úgy, hogy felfedi a jelenségek vélhető okait , nem feledkezve meg a szülőkkel való együttműködés fontosságáról, és hosszú távú problémamegoldó javaslatokat is nyújt. Ezekből a módszerekből gyűjtöttem ki néhányat, jórészüket ki is próbáltam, természetesen több-kevesebb sikerrel, hiszen minden óvoda, sőt minden óvodai csoport más és más. Munkámban nagy segítségemre volt még az Add tovább c drámajáték- gyűjtemény, amely hasznos és ugyanakkor élvezetes közösségi játékokat tartalmaz. Ezek segítségével játékosan fejleszthetjük a gyerekek együttműködési képességét, toleranciáját, empatikus képességeit, melyekre nagy szükségük van egy-egy konfliktus megoldásánál,sőt megelőzésénél is. Ugyanakkor vissza szeretnék kicsit nyúlni a régi hagyományokhoz is felelevenítve néhány didaktikus mesét, melyek feldolgozása segítséget nyújthat a bábjátékkel ill. drámapedagógiai módszerekkel történő konfliktuskezelésben, valamint ezen a területen felfedeztem még Gerlinde Ostner Gyógyító mesék c. könyvét is.
3. Konfliktusmegoldó stratégiák
3.1. Kongruencia: hozzáférhető érzelmek A módszer lényegét Osváth Erzsébet Így fogalmazza meg Rossznak lenni rossz ill. Jónak lenni jó c. verseiben: „ Rossznak lenni rossz, Mert anyu nem nevet. Ha rossz vagyok, apu, anyu Csak kicsit szeret.
Apu homlokán is Ott a mérges ránc. Nem visz el sétálni, Nem is magyaráz.
Észre sem vesz senki, Magam maradok, Ha szófogadatlan, Rossz gyerek vagyok. ’’ ( Osváth E.: Rossznak lenni rossz )
„ Jónak lenni jó, Mert anyuka vidám, S apunak is elbújik A ránc a homlokán.
Jónak lenni jó, Mert sétálni megyünk, És ilyenkor édesapa Magyaráz nekünk.
Jónak lenni jó. Én mindig jó leszek, Ha jó vagyok, apu, anyu Engem úgy szeret. ’’ ( Osváth E. : Jónak lenni jó ) Vagyis: „Meg kell tanulnunk haragunk egyértelmű, de elfogadható kifejezését,- s ugyanúgy fokozott örömünk kifejezését is! ’’ Természetesen mivel egy óvónő az évek során már igen sokféle „rosszaságot” megtapasztal, s így egyre ritkábban érez őszinte felháborodást egy- egy konfliktus láttán, ezért egy kis színészkedéssel rá is segíthetünk a dologra. Így például járt hozzánk egy kisfiú, aki lépten - nyomon eltulajdonított valamit a társaitól, nagy ügyességgel és látható tapasztalattal. A vágyott tárgyat gyakran eldugta valahol az óvoda területén, hogy aztán később érte menjen. A hibát ott követte el, hogy (életkori sajátosságaiból eredően) egy idő után azt hitte, elfelejtkeztünk a dologról, és elővette a tárgyat, hogy eldicsekedjen vele társainak.(Jellemzően a kisfiúnak egyéb tünetei is voltak, mint a falánkság, agresszió, tiszteletlenség, negatív minta követése). Eleinte ösztönösen felháborodtam ezen, később az idő haladtával azonban mindinkább hozzászoktunk, természetessé vált a jelenség. Azonban igyekeztem továbbra is kifejezésre juttatni rosszallásomat. Legnagyobb hatást úgy érzem, mégis akkor sikerült elérnem, amikor szomorúan sajnálatot mutattam felé, és komolyan elbeszélgettem vele, milyen kilátásai lehetnek így a jövőben. Óvodánkban kisebb nehézséget okoz sajátosságainkból eredően a referenciacsoport erős hatása, hiszen a gyermekek többnyire azokkal a társaikkal járnak egy csoportba, akikkel otthon is esetleg együtt csavarognak, s gyakran hiába az óvónői elmarasztalás, ha a gyermek társai oldaláról bíztatásra talál. Ilyenkor jobb híján a következő módszerhez folyamodunk.
3.2 Elkülönítés Vagyis a „ bünti”. Ezt a módszert minden óvónő ismeri, mint ahogy Kovács Barbara is megfogalmazza: „Milyen jó volt még az is,ha büntiben álltam, s nem húzta a mázsás táska szegény kicsi hátam ! Milyen jó volt nekem itt az óvodában, Mindig erre gondolok majd az iskolában. ’’ (Kovács Barbara: Milyen jó volt )
Ezt a módszert gyakran nem büntetésül, inkább megelőzésként használjuk. Óvodánkban – sajátosságainkból adódóan- igyekszünk a különböző csoportok udvari játékát úgy időzíteni, hogy a gyerekeknek kevesebb lehetőségük legyen konfliktushelyzetekbe keveredni.(Ezt a séták ügyes időzítésével is elérhetjük.) Gyakoriak voltak nálunk az olyan esetek, amikor a nagyobb testvér odament a kicsihez a következő kérdéssel: „Ki vert meg?” A kicsi – élvezve a rá irányuló figyelmetmegnevezett valakit (általában szintén a referenciacsoportjukból ). Mire a nagy testvér haladéktalanul „ harcostársakat” kezdett toborozni, és büntetőhadjáratot indított, függetlenül attól, igaz-e a vád,ill. hogy a bűnös azóta részesült-e már büntetésben, vagy esetleg bocsánatot kért-e már. Attitűdjükre jellemzően a verekedés ill. „ bünti” után körülbelül két percen belül a kedélyek lecsillapodtak, és a gyerekek újra a legjobb barátságban voltak egymással. Számukra ez az eseménysor valószínűleg hozott, megszokott viselkedésminta, egy gátlásos szorongó gyermek számára azonban ijesztő élmény. Jobb tehát megelőzni az eseményeket. Egyébként is: mindenféle „játszmából” ( olyan eseménysor, amely mindig ugyanúgy zajlik le, és melyben a szereplők mindig ugyanúgy viselkednek ) csak úgy kerülhetünk ki győztesen, ha bele sem kezdünk. Mégis nem szívesen alkalmazzuk ezt a módszert kissé diktatórikus jellege miatt. Viszont szerencsére egy kis ügyességgel más módszerekkel elkerülhető, hogy idáig fajuljanak a dolgok.
3.3. Figyelemátterelés Azaz a játszani tanulás. Ez a leghálásabb feladat egy óvónő életében. Jó lenne, ha minden konfliktust meg lehetne így oldani, hiszen mindannyian szeretünk játszani. Így ha látjuk , hogy egy gyermek pl. kockákkal dobálódzik, „bünti ’’ helyett megmutathatjuk, mi másra használható még az építőkocka. „ Végül, hogy megrakni ne kelljen Leültem hozzá játszani. ’’ (Szabó Lőrinc : Lóci óriás lesz ) Természetesen ennek a módszernek is vannak hátrányai. Így egy idő után észrevesszük, hogy szinte állandóan a problémás gyerekekkel foglalkozunk, így a többi gyermek háttérbe szorul. „Még sosem voltam rossz, Ezért észre se vesznek: De jó annak a sok Nagyon rossz gyereknek! … Én mindig jó vagyok Ma azért is rossz leszek! Szeressenek engem is úgy, Mint egy rossz gyereket!” (Kovács Barbara: Ma rossz leszek) A másik probléma óvodánk helyi sajátosságából fakad. Mivel mi magunk sem tudunk elmélyülten játszani (legtöbbször egyedül vagyunk a gyermekek között: a délutános óvónő három csoporthoz is tartozik, a dadus nénik pedig konyhás és takarítói feladatokat is ellátnak), gyakran ki kell lépnünk a játékból, ha a csoportszoba másik felében probléma adódik, ezért a gyerekek –főleg a figyelemzavaros gyerekek- játéka is nehezebben válik elmélyültté. Előfordulhat az is, hogy a gyermek nyüzsög-mozog, jár-kel, de semmiben sem mélyül el igazán, mindenhol csak békétlenséget hagy maga után. Ilyenkor behozhatjuk a trambulint, vagy egy matracot, és kezdeményezhetünk egy jó kis mozgásos játékot, esetleg felöltözhetünk és elmehetünk sétálni. A módszer hiszti ellen is hatásos, „ De csak akkor, ha a gyanú árnyéka sem vetődhet ránk, hogy ez lenne a szándékunk! Véletlenül se hívjuk se szóval, se tekintettel , ne is pillantsunk felé, mintha nagy jó dolgunkban tejesen ki is ment volna a fejünkből, az ő jelenléte !” ( Balázsné Szűcs Judit : Az EMBER , aki óvodás ) Így szorosan ide kapcsolódik a következő módszer.
3.4. Figyelmen kívül hagyás Ami a hiszti egyetlen ellenszere. „ ne tegyek úgy, mintha észre sem venném, mintha nem hallanám! ( Úgyis tudja, hogy ez nem létezik, ez praktika! ) De igenis úgy teszek, mintha ez engem egyáltalán nem zavarna.” ( Balázsné Sz. J. : Az EMBER, aki óvodás) Sajnos ezt a módszert sem alkalmazhatjuk mindig. Óvodánkban- helyi sajátosságainkból adódóan- időnként előfordul, hogy a hiszti agresszióval párosul, vagyis a gyermek csapkod, rugdossa,ami a közelében van, legyen az gyerek, felnőtt, vagy csak a csoportszoba fala. Ezt természetesen mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen teljesen megrémíti vele a többi, esetleg védettebb szociális háttérrel rendelkező gyermekeket. Azonkívül a módszer nehézségekbe is ütközhet, hiszen gyakran a problémás gyermek referenciacsoportja nem partner a figyelmen kívül hagyásban, esetleg még bíztatják, vagy utánozzák is társukat, hiszen az ilyesmi ragadós, mint az ásítás, vagy a nevetés.
3.5. Megnyugtatás, lecsillapítás Ilyenkor a megoldás, ha kivisszük a gyermeket egy kicsit a folyosóra, sétálunk egyet, megmossuk az arcát és megitatjuk, hiszen főleg az érzékeny idegrendszerrel rendelkező gyerekek számára különösen fontos a bőséges folyadékbevitel. „ én ehhez a legnyugodtabb, legderűsebb modoromat szoktam harcba vetni: puhán, kedvesen két kezem közé fogom az izzadó kis kezét ( az érintés hatalma megnyugtat) , s csitítóan nem vagyok hajlandó érteni,amit mond mindaddig, amíg sír: „Nyugodj meg, így nem értem, amit mondasz!”… „ Hozzám beszélsz, hát nézz a szemembe, húzd ki magad, állj nyugodtan! Mi vagy te, lekvár ?- s már lehet is ezen kicsit mosolyogni a nagy ijedtségre!” ( Balázsné Sz. J. : Az EMBER, aki óvodás)
Persze óvodánkban –megint csak sajátosságaink- problémát okoz, hogy kivel lesz addig a többi gyermek, illetve ha a dadus nénivel küldöm ki, képes lesz e ő lecsillapítani.
3.6. Értő figyelem
Ez a módszer minden problémánál hasznos, sőt kötelező. A nagy hiszti után azonban tanácsos megvárni, amíg a gyermek kipiheni magát, hiszen általában teljesen kimerül. Miután meghallgattuk a panaszáradatot, több stratégiát is választhatunk.
3.6. Eltúlzott rémület
„ Mikor jelentéktelen panaszát előadta, kezünket összecsapjuk, szemünk elkerekedik, arcunk magán hordozza a rémület minden jegyét,- színészi képességeink kiteljesednek! Szívünkhöz kapunk, s felemlegetjük az összes hivatalos szervet, aki a nagy bajban segíthetne! Nevezetesen: „mentők, tűzoltóság, rendőrség, katonaság, miniszterelnöki hivatal! … ezzel meg is törik a varázs, már ő maga sem veszi komolyan az egészet.” ( Balázsné Sz. J. : Az EMBER, aki óvodás)
3.7. Megoldási javaslat kérése „ Jó, ezt most elmondtad, mit szeretnél, mit tegyek?...Ezért jöttél? Ezt te is el tudod intézni! S adjunk javaslatot: „Én azt mondanám (vagy tenném ) a helyedben…” ( Pl. : „ Nem akar veled játszani? Játssz mással!”, „Nem engednek oda? Ne ott játssz!”, stb.) ( Balázsné Sz. J.: Az EMBER, aki óvodás )
3.8. Bagatellizálás „elkerekedett szemmel, döbbenten lehet megkérdezni: „Ezért rúgtál bele? Ezért zokogtál ennyire? Azt hittem, valami szörnyűség történt! Jaj, de jó, hogy most így megnyugodtam, nincs semmi komoly baj!” (Balázsné Sz, J : Az EMBER, aki óvodás)
3.9. Udvarias nyelvi formulák tanítása
A konfliktusok egy részének hátterében gyakran az húzódik meg, hogy a gyermek valami miatt kapcsolatteremtési zavarokkal küzd. ( Pl. eddig felnőttek között nőtt fel, akik igyekeztek mindent megadni neki és így nem alakulhatott ki az alkalmazkodási képesség, vagy eltérő szociális háttérből érkezett, ahol erre nem kaphatott megfelelő mintát.) Ebben az esetben a lehető legpontosabban, minden részletre ( még a metakommunikációra is) kiterjedően, „ szájbarágósan” kell tanácsokkal ellátnunk. Pl. „Menj vissza, és kérd meg Ádámot, hogy kicsit menjen arrébb, hogy te is odaférj! De ne morogva, és ne azt mondd, hogy én üzentem. … légy kedves, és mosolyogj rá közben, így szívesen oda fog engedni!”(Balázsné Sz, J : Az EMBER, aki óvodás) Ehhez a részhez tartozik még természetesen a bocsánatkérés is. Nagyon fontos! A bocsánatkérést ne fogadjuk el, csak ha szívből jön! Ne tudják a gyerekek arra használni, hogy az egyéb büntetést (vagy a bűntudat kialakulását) elkerüljék! Óvodánkban volt már példa hasonló viselkedésre: „ Bocsi, bocsi, bocsi!” , sorolta a kisgyermek, és már szaladt is tovább, hogy néhány perc múlva újra konfliktusba keveredjen.
3.10. Szerződéskötés Ezt a módszert célszerű egy „ nagyjelenet” utáni első kibékülés során alkalmazni, a „letolás” után mindenképpen egy órán belül, hogy a konfliktus ne menjen a gyerekfelnőtt kapcsolat rovására. „ az előbb nagyon mérges voltam rád, nagyon haragudtam ,hogy belerúgtál X-be!... Nagyon utálok haragudni! ... Ha valami gond van, inkább szólj, mielőtt verekedni kezdenél, és én szívesen segítek!” Megint ügyeljünk rá: egész
lényünk, a hangunk, a szemünk, a testünk, az arcunk, stb. tükrözze ennek a szerződésnek a komolyságát… a határok biztos bemérése a tét! Tegyük egyszerűvé ezt a határt! ’’ ( Balázsné Sz. J. : Az EMBER, aki óvodás) De ilyen szerződést köthetünk kisebb ügyekben, pl. altatás előtt is. Én ilyenkor zsebkendőt szoktam osztani annak, aki kér, és megkérdezem, mindenki volt-e pisilni, hiszen alvás közben csak a néhány problémás gyereket fogom kiengedni egészségügyi okokból, hogy az ajtónyitogatást elkerüljük. Leszögezzük azt is, hogy ha nem is sikerül elaludni, mindenkinek csöndben kell maradnia a többiek érdekében. (Igaz, az elalvást jól tudom motiválni, ha fölírom a gyerekek elalvási sorrendjét, és a délutáni pihenő végén föl is olvasom nekik a „verseny” eredményét. (Úgy látszik az elalvás akarattal befolyásolható, mert ilyenkor nagyon igyekeznek, és valamilyen csoda folytán még a 23. gyereket is érdekli, hányadiknak sikerült elaludnia.)
3.11. Sikerélmény biztosítása
Sikerélményre minden gyereknek (és nemcsak gyereknek) szüksége van. Egy dicséret fölér száz szidással, még a leghiperaktívabb gyerek is szárnyakat kap tőle. Ez a sikerélmény lehet bármi. Meg kell találnunk minden gyermekben azt, amiben ő a legjobb, legyen az akármilyen apróság, cipőkötés, dolgok felemelése, cipelése, kisebbek gyámolítása, segítése pl. az öltözködésben, ágyazásban. Óvodánkban kiemelt feladatként kezeljük a munkára nevelést, és igyekszünk változatos feladatokkal ellátni a gyerekeket. (Megfigyelhető, hogy különösen a hátrányos helyzetű gyerekek nagyon aktívak, önállóak, segítőkészek.) Szívesen gyűjtenek körtét az udvaron, söprik ősszel a faleveleket, locsolják a növényeket, vagy segítenek a dadus néniknek becipelni az ágyakat. A naposság mellett jól bevált nálunk a felelősi rendszer: van két „hajóskapitányunk”, egyik az öltöző, másik a mosdó rendjéért felel. (Érdekes módontalán karizmatikus személyiségüknek köszönhetően- éppen a problémás gyerekek tudnak leginkább rendet tartani, rájuk hallgatnak a legjobban a többiek. A szófogadás már kevésbé szokott sikerülni.) Gondot inkább az szokott jelenteni, ha valakinek nem jutott feladat:ilyenkor hajlamosak megsértődni,dacoskodni. Ennek ellenszere persze a kreativitás (próbáljunk minél változatosabb feladatokat kitalálni), és a jól átlátható rendszer, pl. a sorban haladás. Tudják a gyerekek, hogy ők is sorba fognak kerülni, és hogy mikor. Problémát okozhat még, hogy vannak aktív gyermekek, akik azonban kapkodásuk miatt gyakran elrontanak valamit, vagy károkat okoznak. Rájuk eleinte bízzunk olyan feladatokat, amelyekhez nagymozgások szükségesek. Ha hibázott, „jó, ha megállítjuk, s mielőtt bármi máshoz nyúlna, állítsa helyre! Ezzel megelőzzük, hogy … a hibáktól egyre idegesebb, s ezáltal egyre kapkodóbb legyen… ’’ ( Balázsné Sz. J.: Az EMBER, aki óvodás) De a feladatokkal való elhalmozás a megoldás a bohóckodó gyerekek esetében is. Hagyjuk néha szerepelni! Vegye észre: „ Nem kell ahhoz bohóckodni, hogy középpontba kerüljön, elég érdekes és szeretnivaló ő e nélkül is. … bízzuk meg komoly feladatokkal! ’’ ( Balázsné Sz. J. : Az EMBER, aki óvodás)
3.12. Intimitás, diszkréció Erre a módszerre szintén minden gyermeknek szüksége van: bár a közösségben csak egyek a sok közül, mindenkit megillet az egyéni bánásmód. A problémás gyerekek számára ez különösen fontos. „ amikor a bohóckodást ( dacoskodást stb.) abbahagyja, vonjuk magunkhoz, s törődjünk kicsit csak vele … Kapja meg a figyelmünket akkor is, - sőt, elsősorban akkor! – ha nem bohóckodik. Eleinte tüntető szeretettel forduljunk felé :kis ideig lehetőleg az ő kezét fogjuk, ha megyünk valahova, mellé üljünk és beszélgessünk vele az étkezések közben, …” ( Balázsné Sz. J.: Az EMBER, aki óvodás) Előfordulhat persze, hogy ezzel irigységet váltunk ki a többi gyerekből . ( Óvodánkban pl. 20- 25 fős a csoportlétszám egy felnőttre) , ezért fontos, hogy lehetőleg minden gyermek megkaphassa az egyénre szabott törődést, bánásmódot. Járt hozzánk egy ikerpár: ha egyikükkel leültem egy kis beszélgetésre, a másik azonnal megkérdezte, miről beszélgettünk és vele is félre kellett kicsit húzódnom, hogy megnyugtassam. A diszkréció, intimitás a gátlásos, szorongó, érzékeny gyermekek esetében különösen fontos. „Úgy kell tehát számára érzelmi támaszt nyújtanunk, hogy kerüljük a túlzottan érzelmes megnyilvánulásokat. … finomabb megnyilvánulásokat keressünk!(Egy bíztató mosoly, megnyugtató- nem túl heves- ölelés, csendes összebújás, meghitt sugdolódzás.)… Lehet, hogy a légynek nem, de önmagának árthat: magányos, érzékeny, sértődékeny ember lehet belőle…” ( Balázsné Sz. J. : Az EMBER, aki óvodás)
3.13. Konfliktuskezelés mesével Ebben a részben szeretném kicsit visszaállítani a didaktikus mese presztízsét. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak olyan mesét meséljünk, amelynek tanulsága van, de vegyünk be néhányat a repertoárunkba és használjuk is ki a belőlük adódó nevelési lehetőségeket. Ahogy Selma H. Fraiberg levezette a Varázsos években: ahhoz, hogy a gyermekek önállóan képesek legyenek figyelmeztető jelzést adni maguknak, vagyis hogy kialakuljon a lelkiismeret, a bűntudat kialakulására van szükség, vagyis az „ennek nem lesz jó vége…” érzésre. (Természetesen ezt az érzést minden mese végén fel kell oldanunk.) Ez pedig nagyon jól fejleszthető a didaktikus mesékkel. Ilyen pl. Fésűs Éva Ezüsthegedű c. mesegyűjteménye, amely jó néhányat tartalmaz közülük. ( Mackótréfa, A hinta, Jó éjt, bocsok! ) Hasznos lehet még Gerlinde Ortner Gyógyító mesék c. könyve, amely a történetek mellé kis játékokat is tartalmaz, és jó tanácsokat szülőknek, nevelőknek. Igaz, ezek a mesék inkább kisiskolások részére íródtak, de egy óvónő számára nem okoz gondot lerövidíteni, leegyszerűsíteni őket. (Indiánosdi, Tamás és a fekete holló, Veronka összevissza-országban) Megfigyelésem szerint érdekes módon éppen azok a gyermekek szokták leginkább kedvelni ezeket a történeteket,akiknek szükségük van rá. Valószínűleg az otthoni és az óvodában látott minta közötti eltérések okozta bizonytalanság miatt, vagy talán azért, mert vigasztalást nyújthat számukra, hogy más is követhet el hibákat, és mégis szerethető marad.
– Pedig hát az igazi zöld disznó is… ugye, Manócska, olykor- olykor az is eltört egyegy bögrét vagy egyebet? - El, hát persze hogy el. - És visítozott is, ugye sokszor? - Visítozott bizony. - És azt mondod, hogy apóka… hogy az öregapó mégis szerette… - Azt én! – bólintott Manócska. – Öregapó ugyanis emlékezett rá, hogy kicsi korában ő is sok bögrét eltört, sok vizet kipancsolt, no meg nyafogott is, többet, mint kellett volna. Mazsola határtalanul megkönnyebbült.” ( Bálint Ágnes: Mazsola) Rendszeresen szokták kérni pl. ezek a gyerekek Bálint Ágnes Mazsola meséit, amelyek egyfajta szülők-nevelők iskolái is, nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is sokat tanulhatnak belőlük.( Az öreg malac, Tavalyi bogáncs, A csutkababa) Az említett meséket a mellékletben gyűjtöttem össze segítségül.
3.14.
Konfliktuskezelés bábbal
A Mazsola mesék feldolgozása már sugallja ezt a megoldást. De nem csak meséket bábozhatunk. Eljátszhatunk bármilyen szituációt, konfliktushelyzetet, amely előfordul a csoportban. Használhatjuk pl. új óvodás fogadásához. Nagyon hasznos, ha a csoportnak van kedvenc bábfigurája, amelyhez a gyerekek különösen kötődnek: „ – Szervusz, Róbert! Tudod, hogy már nagyon vártunk? – fogadtuk az érkezőt, aki elhalóan válaszolt: - Igen, tudom, anyukám már mondta, hogy beszélt az óvó nénivel. (Mindezt az öreg mackónak mondta, majd a kis Brumira nézve elmosolyodott.) - Nekem nincs otthon ilyen. – mutatott Brumira. (Ragyogó alkalom,- gondoltam, - s elkezdtük hívni a két mackóval a játékok felé. ) - Gyere, Robi, megmutatjuk a játékainkat! ’’ (Dr. Mészárosné – Kisné : Bábjáték az óvodában ) A bábot esetenként felhasználhatjuk pl. egy- egy konfliktushelyzet megoldására. „Középső csoportomban volt egy gyermek, aki örökké elrontotta a társai által kockából épített házsorokat. Kezembe vettem Jancsi nevű bábunkat, s odamentem a kisfiúhoz, megsimogattam a bábbal. A báb a szőnyegen lévő utcára mutatva megkérdezte, hogy ezen az úton hogy lehet közlekedni? Nem lesz ebből karambol, ha a kocsik a kövek között egymásnak mennek? Pisti bele ment a játékba és gyorsan szabaddá tette az utat, amin az autóba ültetett bábu végighaladt. Ezt többször megismételtük és Pisti odaállt közlekedési rendőrnek. … Egy másik alkalommal a mackó segített várat építeni, mert azt látta, hogy az folyton összedől a gyermekek nagy bánatára. ’’ (Dr. Mészárosné – Kisné : Bábjáték az óvodában) A bábjáték nagyon jól alkalmazható félelem oldására is. Ebben az esetben természetesen először fel kell derítenünk az okokat, mitől fél a gyermek, s csak azután kezdődhet a játék. „ A maci báb örül annak, hogy Laci rajza kikerült a munkatablóra. A legszebb ceruzát szeretné neki megszerezni ajándékba. Útközben találkozik az okos nyuszival, aki kérésére elmondja, hogy a legszebb ceruzája a Feketének van. Meg is mutatja a felé
vezető utat, Ugyanezt hallja a rókától és a sünitől is. Maci félve megy a ház felé, ahonnan a lyukon keresztül jól lehet látni a mozgó, kikémlelő fekete alakot. Maci elmondja a kérést. A Fekete kedves hangon örvendezik Laci rajzsikerének, s első szóra odaadja a lyukon keresztül a meghegyezett tarka ceruzát. A kosár megbillen, s egy kisméretű, fekete puli báb kerül ki alóla.” (Dr. Mészárosné – Kisné : Bábjáték az óvodában) A bábozás babázássá való átváltásával lehetőségünk van a visszahúzódó, gátlásos gyerekek megszólaltatására is. Így ő is egy olyan kis közösség tagja lehet, amelyben rá is szükség van. A bábjáték a gyermek pszichikus egyensúlyának egyik biztosító szelepe is lehet, kijátszhatja magából esetleges otthoni negatív élményeit. De a hangoskodó, agresszív gyermeket is fegyelmezheti a bábjáték a mindenkire érvényes játékszabályon keresztül. Megtanulja önmagát alávetni a közös célnak, társait megbecsülni.
További jó ötleteket szerezhetünk még a
http://videotar.mtv.hu/Cimkek/z/s/zsebteve.aspx linken található Zsebtévé c. adásból, ahol egy Takács Bálint nevű kisfiú báb szembesül hibáival. Móka Miki általában igyekszik ugyanúgy viselkedni Bálinttal, ahogyan ő viselkedett másokkal, fejlesztve ezzel a gyerekek empátiáját, beleélő képességét.
4. A megelőzés: képességfejlesztés közösségépítő játékok segítségével Az együttélés szabályai természetesen tanulhatók is, akárcsak az empátia, az együttműködő képesség, a beleélő képesség, az alkalmazkodóképesség,stb. Gyakoroljuk hát minél többet, természetesen a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően: játékosan. Persze nem elég csak a gyerekek értelmére hatnunk, és megértetnünk velük, mi helyes és mi nem, képességeiket is és érzelmeiket is alakítanunk kell, hogy „ egy zsák bolhából’’ közösséggé kovácsolhassuk őket. Erre szeretnék néhány ötletet nyújtani a következő részben.
4.1. Söprűstánc Közérzetjavító, kapcsolaterősítő játék Ehhez a mozgalmas, vidám játékhoz páratlan számú játékosra van szükség. Maga a játék páros tánc. Aki pár nélkül marad, annak a söprű a párja, azzal kezdi járni a táncot. Amikor elunja, jó csattanósan földhöz vágja a söprűt, erre mindenkinek párt kell cserélni. A „ söprűs” is párt fog magának, így másvalaki marad pár nélkül. Most ő kapja fel a seprűt és tréfás táncba kezd vele. Vigyázzunk a játékszabály betartására: a söprűt csak akkor szabad fölvenni, ha már mindenkinek van párja, és csak egy gyerek marad pár nélkül! Hiszen a játék célja, hogy a gyerekek minél több társukkal kerüljenek kapcsolatba. Mint minden más zenés játéknál, itt se feledkezzünk meg a zenei ízlés formálásáról! D. Kósa V- Dr. Előd N- Juhász M. - Kovács A.-né- Szűcsné P. R.: Add tovább drámajáték-gyűjtemény )
4.2. Kútba estem Kapcsolatteremtő, gátlásoldó fantáziajáték A gyerekek körbe állnak; valaki a kör közepén guggol.A kútba esett és a csoport között a következő párbeszéd zajlik: - Kútba estem! - Ki húzzon ki?
- Kati( Jancsi, Viki…) - Mivel? ( vagy: „ Hogyan? ’’) - Három ugrással ( két lépéssel,öt forgással, két bukfenccel, behunyt szemmel, énekelve…)- a módot a kútba esett találja ki. Mindig másik gyereket kell választani, és mindig más- más kiszabadítási módot kell kitalálni. A játékhoz énekelhetünk is körben járással : „Mély kútba tekintek, Aranyszálat szakítok, Benne látom testvérkémet Bíborba’, bársonysa’, Gyöngyös koszorúba. ’’ (D. Kósa V- Dr. Előd N- Juhász M. - Kovács A.-néSzűcsné P. R.: Add tovább drámajáték-gyűjtemény )
4.3. Csendkirály Önfegyelem nevelő szabályjáték; szemkontaktus Fejlesztése Egy gyerek kiáll a többiekkel szemben: ő a „csendkirály ’’. Kiszemel magának valakit, akivel tekintetkapcsolatot létesít. Aki biztosan érzi, hogy rajta állapodott meg „csendkirály ’’ tekintete, az feláll s ezután helyet cserélnek a „ csendkirállyal ’’, de olyan hangtalanul, hogy cipő ne koppanjon, padló ne reccsenjen! Ha valaki mégis zajt kelt, a „csend tündére’’ néma kővé varázsolja (leül a helyén) s más kerül a helyére. (D. Kósa V- Dr. Előd N- Juhász M. - Kovács A.-néSzűcsné P. R.: Add tovább drámajáték-gyűjtemény )
4.4 Varázsszófogócska Önfegyelem nevelő, együttműködéses szabályjáték és szellemi torna Ez egy kiváltó fogócska, amellett, hogy ügyességre, figyelemösszpontosításra, reakciógyorsaságra nevel, fontos feltétele a szolidaritás, az egymásra figyelés is. Ha az üldözött gyerek a végveszély pillanatában bekiált egy bizonyos szót,- előzetes megegyezés alapján: állatnevet, virágnevet, ruhadarabot, bútorfélét stb.- akkor nem lehet megfogni. Ha azonban olyat mond, ami már elhangzott, elveszíti a védettségét. De még most is megváltható: két karját kiterjesztve megáll, s ha valaki rácsap a kinyújtott tenyerére, visszaállhat a játékba. (D. Kósa V- Dr. Előd N- Juhász M. - Kovács A.-néSzűcsné P. R.: Add tovább drámajáték-gyűjtemény )
4.5.
Páros fogó Önfegyelem nevelő, együttműködéses szabályjáték
Szokványos fogócska, csakhogy a játékosoknak nem egyenként, hanem párosával összekapaszkodva kell menekülniük a fogó elől. Az elfogott párok- most már egymástól elszakadva- maguk is fogók lesznek, így az üldözők száma gyorsan növekszik. Addig játsszuk, amíg egyetlen győztes pár marad. (D. Kósa V- Dr. Előd N- Juhász M. - Kovács A.-néSzűcsné P. R.: Add tovább drámajáték-gyűjtemény )
4.6
Titkos karmester Kapcsolatteremtő, kommunikáció, metakommunikáció-és szemkontaktus fejlesztő játék
A résztvevők körben ülnek, valaki kimegy a teremből. A gyerekek kiválasztanak egy karmestert, aki kitalál különböző pózokat, amit a társainak követniük kell de úgy, hogy a közben visszahívott társuk ne vegye észre, hogy ki indította a mozgást.
4.7.
Számolj, ha megböklek Kapcsolaterősítő, együttműködést, metakommunikációt fejlesztő játék ( az érintés erőssége)
A résztvevők körben állnak, háttal a kör közepéhez képest. Egyikük bemegy a körbe, s ujjával megböki valakinek a hátát. A megbököttnek azonnal el kell kezdenie a számsort, azt mondja: egy. A mellette álló gyerekek folytatják a számolást 10- ig. Aki a tizet hallja, az már nem folytatja. Arra kell ügyelni, hogy a hang mindig bal felől érkezik. Egyszerre 3-4 számlálást is el lehet indítani. Ha valaki elrontja, újra kell kezdeni elölről ( Óvónők kincsestára2002. november/ Az óvodai élet tevékenységei; játék/ C 1.6)
4.8.
Azért szeretlek mert… Kapcsolaterősítő, kifejező képességet fejlesztő játék
A gyerekek körben ülnek. A játékvezető elkezd egy mondatot:” Azért szeretem a Zsófit, mert szépen tud verset mondani’’. A megszólított gyermeknek ekkor ki kell választania egy társát, akiről hasonlóan mond egy mondatot. A gyerekek általában (főleg kiscsoportban) szívesen meg is szeretgetik egymást. Ez a játék azért is hasznos, mert ráirányítja a gyerekek figyelmét egymás jó tulajdonságára, és segít felismerniük, hogy mindannyian szerethetőek valamiért.
5.Befejezés: sikerkritériumok „Hogyan lesz egy zsák bolhából közösség? ’’ Remélem, az ismertetett konfliktusmegoldó stratégiák hozzásegítenek a bevezetőben említett célok eléréséhez: vagyis az egyént figyelembe véve nevelő munkánkat akkor mondhatjuk sikeresnek, „… Amikor a gyermek egyedül, a felnőtt jelenlététől függetlenül képes figyelmeztető jelzést adni magának, már jó úton halad a lelkiismeret fejlődéséhez.’’ (Selma H. Fraiberg: Varázsos évek) Mit jelent ez a közösség tekintetében? „ Ebben a folyamatban fejlődik legjobban felelősségérzésük, kötelességtudatuk, toleranciájuk… Fokozatosan alakul ki így tűrőképességük, a konfliktushelyzeteiket egyre inkább képesek egymás között elrendezni… A megfelelő nyugodt együttműködés egyre élénkebb verbális
kommunikációt igényel! … Kirobbanó indulattal, lelkes átéléssel, mély meggyőződéssel mesélik el egymásnak azt, ami őket foglalkoztatja, lehet, hogy többször is egymás szavába vágnak (sőt biztos! ) , de mégis alapvetően meghallgatják egymást, sőt érdeklődéssel figyelnek egymás szavaira! ’’ (Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER, aki óvodás)
6. Szakirodalom jegyzék Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER, aki óvodás Selma H. Fraiberg: Varázsos évek Óvónők kincsestára2002. november/ Az óvodai élet tevékenységei; játék/ C 1.6 D. Kósa V- Dr. Előd N- Juhász M. - Kovács A.-né- Szűcsné P. R.: Add tovább drámajáték-gyűjtemény Dr. Mészárosné – Kisné : Bábjáték az óvodában
7. Melléklet http://videotar.mtv.hu/Cimkek/z/s/zsebteve.aspx Mesék című mappa: • • • • • • • • • •
A csutkababa Az öreg malac Jó éjt, bocsok! Mackó-tréfa Tavalyi bogáncs A hinta Indiánosdi Tamás és a fekete holló Veronka Összevissza-országban