A RECSKI ÉRCELŐFORDULÁS, MINT POTENCIÁLIS BÁNYÁSZATI LEHETŐSÉG

A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 62. kötet, (2002) p. 101-118

A RECSKI ÉRCELŐFORDULÁS, MINT POTENCIÁLIS BÁNYÁSZATI LEHETŐSÉG Dr. Gagyi Pálffy András oki. bányamérnök a Recski Ércbányák ny. vezérigazgatója

Becslések szerint Magyarországon tíz éven belül valamennyi földalatti bánya művelése megszűnik. Az ismert hazai ásvány előfordulások közül csupán az 1967-ben megtalált recski mélyszinti ércelőfordulás az, melynek esélye van arra, hogy a 21. században új mélyműveléses bányászat tárgyát képezhesse. Ezért a megismert recski ércvagyont, valamint az előfordulásra jellemző földtani, műszaki ismereteket úgy kell tekintenünk, mint az ezredforduló utáni időszakra méltán átvihető örökséget. Az ércelőfordulást jellemző paraméterek sokrétűsége, a vertikumba szervezendő hasznosítási változatok egymásba kapcsolódó, egymást kölcsönösen befolyásoló - egymást kizáró, ill. egymást erősítő - volta, a gazdaságosságot meghatározó körülmények és feltételek figyelembevétele már a megismerés pillanatától kezdve szinte magától értetődően kényszerítették ki az értékelés és a soron következő döntési lépések megalapozásának rendszerés függvényszemléletű vizsgálatát. Ez vonatkozott az érckészletek függvényszerű meghatározására éppúgy, mint az ésszerű kutatási lépcsők megtervezésére, a bányafeltárási létesítmények tervezésére, továbbá a kiválasztandó technológiák megalapozására [6, 9]. A körültekintően megválasztott műszaki, közgazdasági megoldásokat természetesen csak a jó időben, jó ütemben meghozott döntések hitelesíthetik. Mint Recsk példája is mutatja, a megfelelő időben hozott döntések gyors eredményhez vezettek, a kellő időben hozandó döntések elmaradása viszont a későbbiekben már visszafordíthatatlan folyamatokat indukáltak. A magyar

Gagyi Pálffy András

bányászat több programjának kudarca kellett ráébressze a bányászat szakembereit, hogy a körültekintően megalapozott földtani, műszaki és gazdasági előkészítés ellenére a világgazdasági folyamatok sokszor kiszámíthatatlanul meghiúsíthatják a hosszú távú elképzeléseket. Ezért az olyan hosszú távú terveknél, melyek a bányászatot általában jellemzik, nem nélkülözhető a világgazdasági tendenciák és a gazdasági kockázati tényezők alapos elemzése. [16]

Mélyfúrásos kutatások A recski mélyszinti ércelőfordulást ércbányászati hagyományokkal rendelkező körzetben tárták fel. A kutatásnál jó indokul szolgáltak azon erdélyi példák, amelyek egyes régi, kimerült bányavidékek újraélesztését tették lehetővé, a korábbiakban jóval nagyobb termelés mellett, a viszonylag szegényebb, de mindenképpen tömeges előfordulások bázisán. [4] Recsk-Parádfördő környezetében az 1800-as évek közepére visszanyúló, időszakosan megismétlődő, kezdetleges bányászati tevékenységek, vagy inkább kutatásnak minősülő próbálkozások voltak. Gyökeres változás 1926-ban következett be, amikor Trianon után a Magyar Kincstár a Lahóca hegyi bányát megvásárolta és a kor technikájának megfelelő mintaüzemmé fejlesztette. A bánya a környék egyik meghatározó munkalehetőségét biztosította. A Lahóca bánya készleteinek kimerülésével 1947-től kutatóüzemként működött tovább. Az id. Gagyi Pálffy András tervei alapján és Pantó Gábor közreműködésével végzett kutatások (1947-51) egyrészt megnövelték a bánya készleteit, másrészt a régi bányán kívüli területekre, így Parádfürdő környékére is kiterjedtek. Ezek a vizsgálatok valószínűsítették, sőt részben bizonyították, hogy túl kell lépni azokon a mélységi és horizontális határokon, amelyeket az ércvagyon lehetséges lelőhelyeként korábban számba vettek és amelyek a kutatást bekorlátozták. Nyilvánvalóvá vált, hogy az érckutatásban új utakat kell keresni: geofizikai megalapozással nagyobb mélységben kell kutatni és a kutatást a régi bányától nagyobb körzetre célszerű kiterjeszteni. Az a megfigyelés ugyanis, hogy az andezit nagy területen piritesedett, kovásodott, agyagásványosodott, mindenképpen arra utalta, hogy a környéken addig ismeretlen, nagy területre kiterjedő ércesedési folyamat játszódott le. A feladat ezek után a regionálisan remélt ércesedés nagyobb mélységekben való megismerése volt. [1] 102

A recski ércelőfordulás, mint potenciális bányászati lehetőség

A Lahóca bánya feltételezett csapásában telepített első nagymélységü fúrás (Rm 5; Vidacs Aladár, 1959) a felszínen található rétegvulkáni andezit alatt az alaphegységben a régi bánya ércesedési formációjától eltérő települési körülmények között ólom-cinkérces nyomokat talált. Az ércesedés regionális jellegének feltételezését hangsúlyozva id. Gagyi Pálffy András kezdeményezésére (1965) a nagymélységű kutatásokat kiterjesztették Parádfürdő irányába is. Ezen kutatások vezettek 1967-ben a recski mélyszinti rézérc előfordulás megtalálásához (Rm 16). A mélyszinti rézérc előfordulás megtalálást követően a kutatások felgyorsultak: 132 db 1200 m mély kutatófúrást mélyítettek. Az ércesedés központi részén az ércesedést 250x250 m-es hálósürüséggel kutatták meg, míg a peremi részeken csak 500x500 m-es sűrűséggel. A mélyfúrások egy nagytömegű réz, és azt körülvevő ólom-cink ércelőfordulást igazoltak 500 és 1200 m mélységközben. A kutatás eredményeiről és a lehetséges hasznosítás terveiről könyvtárnyi tanulmány, zárójelentés, szakcikk született, melyet a hazai és külföldi intézetek és szakértők egész sora készített. [1] [2] [8] [11] [13] [14] Az 1971-ben összeállított földtani (és műszaki-gazdasági!) zárójelentés [1] dokumentumokra hivatkozva igen részletesen ismerteti, hogy az ötvenes években már-már reménytelennek tűnő recski kutatások témáját miként sikerült újra napirendre tűzni, új mederbe terelni és a kezdetben nem remélt, kiemelkedő eredményekig kiterjeszteni, bizonyítva azt is, hogy az új megismerések általában a tudatosan és következetesen végrehajtott kutatás eredményeként adódnak: a bányász jó szerencse is a céltudatos és kitartó bányászt segíti.

Bányászati kutatások

Kutatás-stratégiai szempontból kiemelkedő volt annak bizonyítása és megvalósítása, hogy az adott esetben gazdaságilag hatékonyabb a részletes megismerést ún. bányabeli kutatással végezni, mint a külszínről mélyített fúrások hálózatának bizonyos határértéken túli (adott esetben az aknamélyítés költségét megközelítő) sűrítésével. Továbbá , ha már ilyen szokatlan mélységű ( 1200 m) és egymással a föld alatt vágatokkal összekötendő - kutatóaknák létesítése jelenti a jobbik megoldást, akkor ezeket ott és úgy kell megépíteni, hogy egy majdani bányaüzem alaplétesítményéül is szolgálhassanak. [ 12]

103


Az optimális fúrási hálósűrüség meghatározásakor a kutatással megismert egységnyi érc vagy ónra jutó fúrási költséget elemezve arra az eredményre jutottunk [1] [5], hogy a fajlagos kutatási költségek már 350x350 m-es fúrási sűrűségnél sürübb fúrási háló esetében is növekednek akár a 80%-os, akár a 85%-os valószínűséggel megismert ércvagyon mennyiségét vesszük figyelembe. Tehát a fúrási háló további sűrítése az egyébként is csak statisztikusán számítható ércvagyon szempontjából nem lett volna ésszerű, viszont a műrevaló érctestek kontúrozása sokkal sűrűbb fúrási hálót követelt volna meg, miközben nem tisztázódtak volna a bányaművelést befolyásoló részletkérdések sem. [1] [171 Bemutatható volt az is, hogy az aknák és vágatok segítségével végzett kutatás nem drágább, mint a külszínről indított fúrások költsége, mivel a külszínről indított kutatófúrások mindegyike feleslegesen át kellett volna fúrja az ércesedés feletti kb. 500 méter kőzet összletet, míg a vágatokból indított 200-220 m hosszú fúrásoknak nem csak az összhossza lényegesen kisebb, hanem az lm-re jutó fúrási költség is. Nem titkolt körülmény volt az is, hogy a bányászati kutatás egyúttal elősegíti a gyors termelésbe lépést. A bányászati kutatás előnyének számított ugyanis, hogy míg eredményes külszíni fúrásos kutatás esetén még hátra van a főfel tárás időt igénylő munkája, addig eredményes bányászati kutatás esetén a bánya termelésbe állítása már sokkal gyorsabban megoldható. így 1970-ben megkezdődhetett az Európában ritkaságszámba menő méretű ( 1200 m mély, 8 m belső átmérőjű) kutató akna mélyítése, mely Magyarország legnagyobb mélyművelésű bányájának megkezdését jelezte. A bányabeli kutatások feltételeinek biztosítása érdekében a leendő bánya termelési céljainak is megfelelő bányászati főfeltáró létesítményeket valósítottak meg. A recski mélyszinti ércelőfordulás kutatása érdekében, azzal párhuzamosan tehát 1971-1982 között megvalósultak egy leendő nagykapacitású bánya időigényes és kivitelezési kockázattal terhelt főbb létesítményei. Egy jövőbeni bányaberuházás több mint egynegyede elkészült. A bányabeli kutatási munkákat költségvetési keret hiányára hivatkozva 1982-ben leállították, és az állami szervek az elkészült bánya állagmegóvását rendelték el. A bányabeli kutatások így a terveknek megfelelően nem fejeződhettek be. Sajnos, pont akkor kellett a kutatási munkákat leállítani, mikor azok a legjobb minőségű ércek megkutatására irányultak. A külszíni fúrások által megismert szkarnos érckészleteknek így csak egyhatoda volt részletesen megismerhető. Az állagmegóvási munkák leállításával a bányát 2000-ben vízzel árasztották el. Ez a körülmény arra is példát mutat, hogy egy kizárólag fúrásra alapuló kutatás után - kerüljön az bármibe - könnyebb szívvel lehet elhagyni, vagy halogatni a beruházásra irányuló következő lépéseket, mint egy félig kész bánya esetében, ahol a kutatás érdekében megvalósított többmilliárdos létesítmények 104


megsemmisülését - részben az elhalasztott lehetőségek miatt - jóvátehetetlen kárként kényszerülünk átélni. A külszíni és bányabeli kutatások eredményeként 12 km2 területen lemélyítésre került 130 mélyfúrás összesen 155.277 m hosszban ( átlagosan 1200 m mélységű fúrások), 552 db. bányavágatból indított fúrás 87.586 m hosszban. Lemélyítésre került két 1200 m mélységű akna 8 m belső átmérővel. Kihajtásra került 7.521 m feltáró vágat átlagosan 19 m2 szelvénnyel és 1456 m kutatóvágat 8 m2 szelvénnyel. A geológiai fúrások gyémántkoronával, teljes magmintavétellel történtek. A fúrómagokból több mint 300 ezer fémtartalom elemzés készült megfelelő kontrollokkal. A kutatási eredmények teljeskörű dokumentációja és az ezekből készült kutatási zárójelentések a MÁFI adattárában vannak elhelyezve. [16]

Az előfordulás jellemzése A kutatások eredményeképpen a következő földtani kép alakult ki: A recski mélyszinti ércelőfordulás a Mátra hegység ÉK-i előterében a felső-eocén korú rétegvulkáni andezit összlet alatt mintegy 10 km2 -es területen található. A rétegvulkáni andezit alatt a triász alaphegység karbonátos-kovás és agyagos üledékei közé mélységi szubvulkáni dioritos-andezites kis intrúziok nyomultak be. Ezen intrúziok belsejében hintett eres formában ún. „porfiros " rézmolibdén ércesedés található. Az intrúzió szegélyén a triász üledékekkel való érintkezési felületen 150-300 m széles kontakt zóna alakult ki. Ezen belül a karbonátos kőzetek mész szilikátokká, szkarnokká alakultak át. Ezen szkarnokban a hidrotermális metaszomatikus dúsérces rezes (kalkopirites) szkarnok az érintkezési felületek közelében, míg attól kifelé távolodva cink (szfalerit) tartalmú szkarnok jelentkeznek. [16] A porfiros rézércek geometrizálásánál alacsony (0,6 Cu%-nál kisebb) kiemelési határon jól elkülöníthető határfelületeket tapasztalunk. Vizuálisan az érc nehezen választható el a mellékkőzetektől. Itt csak fémtartalomtól függő zonalitás határozható meg a különböző határértékek szerint. A szkarnos réz és polimetallikus ércek esetében már jól elkülöníthető érctestekről-lencsékről-tömzsökről beszélhetünk, mert az ércesedett kőzetszakaszok az üledékes kőzetek eredeti padosságával és a mentén való fellazulásokban, annak átlagos dőlésirányának megfelelően fejlődtek ki. Ez a települési forma tette lehetővé, hogy a bányabeli kutató fúrások alapján a szkarnos érceket kontúrozni lehetett. Megemlítendő, hogy olyan helyen, ahol a külszíni 105


fúrások csak jelezték szkarnos cinkérc létét, ott a bányabeli fúrások 1 millió tonnás összefüggő érctestet találtak. A bányabeli fúrások alapján bizonyítható volt, hogy az ipari érckészletet alkotó érctestek többnyire zónásan, a rétegtani képződményeket követve alakultak ki és egy-egy érctest többszázezer tonna ércet képvisel. Ez a kifejlődés a külszíni fúrások alapján becsült viszonyokhoz képest jóval kedvezőbb és koncentrált művelési körülményeket valószínűsít. A geostatisztika által valószínűsített hatásterületeken belül az alaphegység rétegtani kifejlődéséhez igazodva a korábbiakban nem remélt méretű összefüggő nagy érctesteket tudott körvonalazni a szkarnos rézércekre és cinkércekre egyaránt. ( Az érckészlet több mint 70 %-a található 500 kt-nál nagyobb testekben és csak 3,7% -a 100 kt-nál kisebb érctestekben. ) Az egymás közelében meghatározott érctestek kedvező fajlagos vágathajtási igényt (4m/1000t), és nagytermelékenységü fejtések telepítési lehetőségét bizonyították, továbbá lehetővé tették a termelés első éveire havi bontású részletes terv kimunkálását. [13] A mélyszinti ércesedés a felszín alatt 600 és 1300 m mélységben található. Az ércesedés mélységbeli folytatását további kutatások igazolhatnák. Az intrúziótól oldalasán teléres polimetallikus (réz, ólom, cink) telepek, míg a felszín közelben az egykori vulkáni kürtők körzetében (pl. Lahóca hegy) alacsony hőmérsékleten képződött rézszulfidok (enargit, luzonit) és nemesfémtartalmú pirit érctestek vannak. A Lahóca hegyen az 1850 és 1979 közötti időszakban jórészt leművelték az enargitos, luzonitos érctesteket. Ott maradtak a korábban még gazdaságtalanul termelhető aranytartalmú kőzetek, érctestek, melyek részletes felmérését, megkutatását a bánya és egy ausztrál cég által alapított Enargit Kft végezte el.

Ércvagyon A készletszámítás során a hazai szilárdásvány-bányászatban először alkalmaztuk az információk stohasztikus jellegének megfelelő azon statisztikai módszereket, amelyek a modern számítástechnikára alapozva lehetővé tették az ásványvagyon ismeretességének pontosabb, függvény szerű jellemzését, továbbá azt, hogy egy-egy keresett - az alapinformációkból derivált - paraméter ( az ásványvagyon mennyisége, minősége, ill. annak eloszlása stb.) legvalószínűbb értéke a megválasztott valószínűségi szinten, hibahatáraival együtt függvényszerűen legyen megadható . 106


Az érckészlet mennyisége tág határok között változik attól függően, hogy milyen átlag fémtartalmú ércet kívánunk müvelésbe vonni illetve, hogy a még művelésbe vont érc minőségi alsó határát (cut off) , nem kis mértékben a változó fémárak függvényében, hol húzzuk meg. Az érckészlet mennyisége ugyancsak függ attól, hogy melyik az a minimális vastagság (fejtési magasság), melyet még kitermelhetőnek minősíthetünk. Több ezer adat számítógépes feldolgozása alapján a rézérckészlet mennyisége a következő képlettel volt meghatározható [9] :

Q = 1 07

ahol.

m

a 2-1+0'08m

Q

az érckészlet Mt-ban,

a

az átlagos réztartalom %-ban,

m

a minimális művelési vastagság m-ben,

C

a terület nagyságától függő tényező (adott esetben C = 303).

A függvény szerint m = 2 méter esetén a következő értékek adódnak: Cu%

1.1

1.3

1.5

1.7

1.9

2.1

2.3

ércmennyiség milliót

213

146

106

80

62

50

40

Az ércelőfordulásra jellemző az is, hogy minél kisebb fémtartalmú ércet kívánunk művelésbe vonni, annál nagyobb az együtt termelhető tömeg, mely a választott technológiától függően a művelési költségek bizonyos mértékű csökkenését eredményezi [5]. A kutatások világviszonylatban is jelentős nagyságú réz és cink előfordulást jeleztek. A mürevaló készletek a jelenlegi értékítélet alapján csak az 1,5% Cu tartalomnál, illetve a 3,5% Zn tartalomnál jobb minőségű érctesteket tartalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az ipari készletekbe csak a szkarnos ércek kerültek be. 107


A mürevaló ipari készlet: rézérc

42.807 Mt 2.34 % Cu, 0.14 g/t Au, 6.17 g/t Ag, 0.009 % Mo

polimetallikus érc

11.467 Mt 0.30 % Cu, 5.53 % Zn, 0.07 g/t Au, 9.44 g/t Ag

A bányabeli kutatások - idő előtti leállításuk következtében - csak a külszíni fúrások által észlelt ipari ércvagyon 1/6 -át kutatták meg olyan sűrűségben, hogy azáltal az egyes érctestek is kontúrozhatóvá váltak. A kontúrozott, tehát az a bizonyítottnak tekintett érc készlet, melyre egyedi művelési tervek is készültek : 7.3 Mt

2.25% Cu

tartalmú és

2.7 Mt

7.67 % Zn, 0,46 % Cu tartalmú

ércet képvisel. A kontúrozással kijelölhető 7,3 Mt rézérc és 2,7 Mt cinkérc a bányabeli kutatások befej ezetlensége miatt csupán az előfordulás egyhatodát érintette és csak négy éves termelésre lenne elegendő. További bizonyított készletekhez az eredetileg elhatározott bányabeli kutatások folytatására lett volna szükség. [13] A felszín közeli régi bánya korábban meddőnek minősített pilléreiben és mellékkőzeteiben lévő aranytartalom pontos megismerésére 1993 és 1997 között ausztrál tőkével indultak kutatások. A 20x20 m-es sűrűségben fúrt lyukak 30-150 m mélységben 20 millió tonna, 1,6 g/t aranytartalmú kőzet összletet igazoltak, mely adott esetben külszíni fejtés tárgya lehet. Az aranyár csökkenése következtében a bányanyitásra irányuló tevékenység szünetel. [17]

Termelési lehetőség Az elvégzett kutatások alapján a beruházás megtervezéséhez szükséges mértékben meghatározható volt az ércvagyon mennyisége és minősége, a várható bányaműszaki viszonyok, az alkalmazható bányászati és ércdúsítási technológiák, a beruházás főbb műszaki paraméterei, valamint a termelési költségeket meghatározó elemek. [8] [13]

108


Az ércelőfordulás megtalálása óta magyar és külföldi tervező intézetek több beruházási javaslatot, illetve megvalósíthatósági tanulmányt készítettek [21[8][13][14]. A beruházás megvalósítására tőke, illetve megfelelő befektető hiánya miatt nem került sor. Egyúttal 1969-től folyamatosan végezték a hasznosítást célzó kísérleteket, vizsgálatokat. A bányától a kohászatig terjedő vertikumra vonatkozó tervek nagy száma készült el, melyekben a hazai kutató, tervező intézetek egész sora vett részt. Ennek során számos kutatási és tudományos eredmény is született, többek között a bányászati analitika, a bányagazdaságtan, a hidrogeológia és bányavízvédelem, a bányaklimatizálás, a kőzetmechanika, a geofizika, és az ércteleptan területén. A hazai szilárdásványbányászatban itt alkalmazták először azokat a modern geostatisztikai módszereket, az információk szohasztikus jellegének megfelelő modern matematikai apparátust, amelyek lehetővé tették az ásványvagyon ismeretességének pontosabb és függvényszerű jellemzését. Ugyancsak itt alkalmazták a gyakorlatban először azokat a rendszer- és függvényszerű vizsgálatokat, melyek a teljes vertikumra vonatkozó főbb paramétereket voltak képesek modellezni [51 [9]. A magyar tervezők munkáját a World Mining nemzetközi tekintélyű szaklap a következőképpen jellemezte: „A recski előfordulásnak sajátos ércföldtani jellege és mélységi elhelyezkedése következtében nincs igazi hasonmása máshol. Ezért azokban a kérdésekben, amelyekben nincs külföldi tapasztalat, ott a hazai szakemberek az új ismeretek tárát teremtik meg, melyből a külföldi tervezők is tanulhatnak." [7] Az elkészült tervek szerint a bánya termelése a magyarországi fémigényekkel ( 40 kt/év réz és 20 kt/év cink) azonos nagyságú lehetne és a világtermelés közel fél százalékát tenné ki. Az ércelőfordulás megtalálása óta eltelt időben végzett nagyszámú vizsgálat igazolta, hogy a viszonylag nagy mélység ellenére a várható bányaműszaki nehézségek (kőzetnyomás, kőzethőmérséklet, víz) a már ismert műszaki megoldásokkal áthidalhatók és nagytermelékenységű (30 t/műszak bányaüzemi teljesítmény) bánya létesítésének a feltételei adottak. A beruházás és a termelés esetén a környezetvédelmi előírások betarthatók. A bánya koncepcionális tervei több változatban elkészültek és az ismeretek bővülésével folyamatosan átdolgozásra kerültek. A terveket a legnagyobb ércbányászati cég, az RTZ tervező irodája megfelelő színvonalúnak minősítette és elismeréssel illette. [14] Az ércdúsításra irányuló vizsgálatok ( Dr. Tarján Gusztáv, BKI) félüzemi ill. néhány üzemi méretű kísérlet tisztázta az ércek kedvező dúsíthatósági jellemzőit, melyeket több külföldi cég ( szovjet, francia, angol, német, kínai) saját ellenőrző vizsgálatai alapján visszaigazolt. Ezek alapján elkészültek a lehetséges 109

Gagyi Pá Iffy András

dúsító üzem koncepcionális tervei. A vizsgálatok szerint a rézércből 24-26 Cu %os koncentrátum nyerhető ki 92-94%-os fémkihozatallal. [13] [17] Az ércelőfordulás adottsága, hogy a mélységi elhelyezkedése és a környezetvédelmi követelmények olyan kihatással vannak az állandó jellegű költségekre, hogy a gazdasági ésszerűség nem teszi ésszerűvé a bánya kis kapacitás lépcsőkben való fejlesztését. Tehát már első lépésben is nagy tőkét kell kockáztatnia a befektetőnek. Az állandó jellegű költségek nagyobb aránya miatt tehát legalább 2 Mt/év termelési kapacitás szükséges, mely több mint 100 millió USD beruházást igényelne. (A külföldi befektetők a pályázataikban 2-3 Mt/év termeléssel és 100-200 millió USD beruházással számoltak).

Környezetvédelmi szempontok A 90-es évek elejétől a környezetvédelmi szempontok fokozatosan olyan meghatározó súlyúak lettek, hogy a bányatelepítés és a hasznosítás legalapvetőbb műszaki-gazdasági szempontjait is ezeknek kellett alá vetni. Míg a 70-es években nem kellett azzal számolni, hogy a beruházás gazdasági elhatározása esetén a megvalósítás környezetvédelmi szempontok miatt meghiúsulhat, addig jelenleg annak ellenére, hogy a tervek alapja minden esetben a környezetvédelmi követelmények betartása volt, - egy befektetőnek jelentős kockázatot kellene vállalnia a létesítés engedélyezésével kapcsolatban is. A korábban olyan döntő fontosságúnak minősített és a tervezők által folyamatosan vitatott kérdések, mint a bányabiztonság, a geológiai adatok pontossága , vagy akár az optimális bányatelepítés mind a környezetvédelmi szempontok mögé került. Ezt csupán a színesfémek, elsősorban a réz világpiaci ára előzi meg. A recski ércelőfordulás hasznosítását alapvetően befolyásoló főbb környezetvédelmi kérdések végül is két kérdéskör köré csoportosíthatók: a bányával, ezen belül is fokozottan a meddő- és vízgazdálkodással, továbbá a kohósítással kapcsolatos kérdéskörökre. A jelenlegi megítélés szerint a bánya teljes vízháztartása, beleértve a flotációs meddőelhelyezést is, a recski bánya legdöntőbb, mondhatni környezetvédelmi szempontból legfontosabb kérdése. A bányaművelés során várható 4,5 m3/min mennyiségű 6-10 g/l Ca/Mg/ HC0 3 sótartalmú bányavíz ugyanis nem engedhető közvetlenül a befogadóba. Mivel a fakadó víz nagy hányada jól körülhatárolható helyen ( a II. akna körzetében) fakad, ezért mód van rá, hogy ezen nagy sótartalmú karsztvizet a bánya más területein fakadó vizektől elkülönítve, a lehetséges szennyezésektől 110


megóvva külön kezeljék és azt külön rendszerben kiemelve az alaphegységbe nyeletéssel visszatáplálják. A tiszta karsztvíz visszatáplálási lehetőségei és megoldásai Mátraderecske térségében azonban még nem tisztázottak. A bánya egyéb területeiről összegyűlő és kismértékben szennyezett bányavíz ( max. 1-1,5 mVmin), a flotációs iszaphányóra kerülve és derítve az ércelőkészítési technológia vízigényét szolgálhatja. A recski ércelőfordulás egyik jellemzője az ércben lévő számottevő pirittartalom. Míg az ércelőfordulás megtalálása idején a pintet mint a hazai kénsav-, illetve műtrágyagyártás (szuperfoszfát) potenciális alapanyagaként, a réztermelés gazdaságosságát javító melléktermékként tartották nyilván, addig a mai megítélés szerint a pirit jelenléte a többletköltséget okozó gondok között szerepel. A hazai kénsav igényt az utóbbi tíz évben jelentősen csökkentette a vaskohászat termelésének csökkenése, és az uránbányászat megszűnése. Ugyanakkor Közép- és Kelet-Európában a mezőgazdaság anyagi nehézségei következtében csökkent a műtrágya igény is. így a kénsav igény (melyet korábban az ipari fejlettség egyik mérőszámának is tekintettek) jelentősen csökkent. Ezzel szemben a kén, mint alapanyag nagyobb mértékben áll rendelkezésre (pl. földgáz kéntelenítése, illetve kohógázok lekötése által). A ma meddőnek minősülő piritet a flotációs meddőből flotációs úton le kell választani és a nyert piritkoncentrátumot szigorúan ellenőrzött körülmények között külön tárolni. Erre alkalmas helynek minősült a tervezett flotációs meddőhányó közelében lévő Baláta-völgyi oldaltározó. A külön tárolt piritkoncentrátum a távlatban potenciális nyersanyag lelőhely is lehet mind a kén, a vas, vagy a benne lévő ma még kellően nem számszerűsített arany következtében. A mai megítélés szerint az ércben lévő pirit azonban csak a rézkinyerés költségeit növeli. A recski ércekre egy új kohó telepítése a mai ismeretek alapján már időszerűtlenné vált. Az Európában kialakult környezetvédelmi filozófiák és előírások miatt az ismert és gazdaságosan alkalmazható tűzi kohászati technológiáknak ma már igen nehezen lehetne engedélyezhető telephelyet találni. Elsősorban a környezetvédelmi berendezések költségei miatt időközben megnövekedett a gazdaságosságot biztosító minimális kohónagyság is. Míg 30 évvel ezelőtt 50-70 kt/év kapacitású kohó létesítése gazdaságosnak számított, ma már legalább 100-150 kt/év nagyságú kohókat létesítenek. Egy ilyen nagyságú rézkohó érccel való ellátására a recski előfordulás egyedül már nem lenne elegendő. Ugyanakkor az országon belüli és a szomszédos országok közötti szabad tőkeáramlás lehetősége az érc kohósítása tekintetében nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé és ésszerűen kihasználhatók lennének a környező országok kohói. 111


Hasznosítási próbálkozások A recski beruházás mielőbbi megkezdése a hetvenes évek elején gazdasági szempontból sürgetőnek látszott, mivel a rézhiányban szenvedő KGST országoknak arról kellett dönteniük, hogy vagy beszállnak egy orosz, lengyel, vagy egy fejlődő országbeli ( Zambia, Chile) bánya és kohó beruházásába, vagy a mindenkori világpiaci árnak megfelelő devizáért importálnak rezet. A lehetséges fémbeszerzési változatok mindegyikénél egyértelműen sokkal kedvezőbb volt a recski termelés megindítása. A hetvenes évek közepén azonban beruházás előkészítése költségvetési fedezet hiányában megtorpant. [1][8] A külföldi tőke bevonására irányuló kezdeményezések nem jártak sikerrel: A 70-es évek végén érdeklődő nyugati tőkét el kellett utasítani, mivel a beruházási hitelek visszafizetésére felhasználható réz kiajánlását a KGST-n belül nem lehetett érvényesíteni. 1986-ban Kapolyi László miniszter kezdeményezésére legmagasabb állami és politikai szinten tervbe vették annak megvizsgálását, hogy a kihasználatlan szovjet rézkohók figyelembevételével hogyan lehetne a recski bányát beindítani magyar-szovjet kétoldalú együttműködés keretében. Bár a vizsgálat mindkét fél részére az együttműködés gazdaságosságát mutatta ki, az Országos Tervhivatal határozott ellenállása és a két országban bekövetkező gazdaságpolitikai változások következtében ez a lehetőség meghiúsult. 1989-ben a kormány elrendelte a bánya 1991 szeptemberében történő ideiglenes bezárását, de sikerült elérni, hogy a bezárás időpontjáig a bányavállalat tárgyalásokat végezhessen nyugati tőke bevonására. A nyugati tőke bevonása érdekében a beruházás műszaki-gazdasági koncepcióit a piacgazdaság, valamint az időközben megszigorodó környezetvédelem szempontjainak megfelelően át kellett dolgozni. A nyugat európai követelményeknek megfelelően átdolgozott tervet a Rio Tinto Zink Engineering cég véleményezte. Szakvéleményében a beruházást „gazdaságilag életképesnek", megtérülését „attraktívnak", de „erősen érzékenynek" minősítette, és javasolta a további lépések megtételét. [13][14] A 90-es évek elején a befektetők a beruházás finanszírozására azt az érthető feltételt szabták, hogy a bánya rendelkezzen környezetvédelmi hatástanulmányon alapuló "elvi építési engedély"- lyel, valamint a beruházáshoz nélkülözhetetlen területek megvételét biztosító előszerződéssel (opciós szerződés). Ezen feltételek 112


teljesülése nélkül ugyanis a beruházás nem valósítható meg, és így a bánya teljesen értéktelennek minősülne. Hiába volt ebben az időben a réz világpiaci ára kiemelkedően nagy ( 3000 USD/t körüli), ezt a kedvező lélektani pillanatot nem tudták kihasználni. [17] A privatizációs kísérletek sikertelenségének legfőbb oka a réz korábban is erősen ingadozó világpiaci árának jelentős ( 40%-os) csökkenése. A helyes privatizációs stratégia kialakítását azonban már az is hátráltatta, hogy az ÁPV Rt. jelentősen túlértékelte az ércvagyon „in situ" értéket és figyelmen kívül hagyta a befektetők által ésszerűen vállalható kockázatokat. A világpiaci árak alakulásán túl végső soron hol a vételár irreálisan magas megszabása, hol egyéb feltételek elfogadhatatlansága akadályozta meg az értékesítést. 1998-ban a réz világpiaci árának jelentős csökkenése hatására az ÁPV Rt. a bánya ideiglenes bezárását (vízemelés megszüntetése, aknák lezárása) határozta el. Végül az 1982-ben elrendelt állagmegóvás 18 év után az 1999 december 22-én megtartott „utolsó felolvasás"-sal véget ért.

A bánya gazdasági megítélése

1968 és 1995 között minden vizsgálat és elemzés a beruházás gazdaságosságát mutatta. Az első akna megkezdésétől számított harminc évet vizsgálva teljesen bizonyítható, hogy ha a bányásztati kutatásra és a feltárásra vonatkozó terveket a döntéseket nem halogatva következetesen végrehajtják, és a megkezdett munkákat nem állítják le, akkor a beruházás 4-5 év alatt megtérült volna. A mellékelt ábrán a nagykereskedelmi árszinttel korrigált USD-ban számolt réz árának alakulását és a recski bányából kinyert fémréz előállítási költségét mutatjuk be 1998 évi USD árfolyamon. Az ábrából láthatóak azok a periódusok, amelyek esetén a recski bánya nemcsak a beruházást tudta volna visszafizetni, hanem e felett is tetemes hasznot is elkönyvelhetett volna. Ehhez azonban olyan jó érzékkel kellett volna hozzáfogni, mint tették azt a bulgárok és lengyelek a hetvenes években, akik a réziparban nagy profitra tettek szert. Az mindenesetre megállapítható, hogy 18 év alatt az állagmegóvásra költött pénzekkel a beruházás nagy része elkészülhetett volna, de a teljes kutatási program bizonyosan. A be nem fejezett bányabeli kutatás soha vissza nem térülő alkalom elmulasztását jelenti.

113


TÖKETEHER NÉLKÜLI FOLYAMATOS TERMELÉSI KÖLTSÉG

ÉV

Ez idő szerint az állítható, hogy a mélyszinti ércvagyon kitermelése, illetve a bánya beruházásának folytatása a különböző számítások alapján csak akkor lehet gazdaságos, ha a beruházás megtérülésének idején a réz világpiaci ára átlagosan nem kisebb, mint 2200 USD/t. [13][16]. A különböző vizsgálatok és elemzések legalább 2200 USD/t világpiaci rézárat jelöltek meg, melynek tartós fennállása esetén lenne gazdaságos a recski ércbányászat megindítása. Az 1996. évi 2800-3000 USD/t rézárral szemben már több mint négy éve a réz ára igen mélyre süllyedt (1600-1800 USD/t) és csak lassú emelkedés tapasztalható. így a jelenlegi helyzetben a beruházás iránt nincs érdeklődés. Ugyanez a helyzet a felszín közeli aranyérc bányászatával kapcsolatban is. A beruházás ugyanis kb. 400 USD/ uncia aranyár mellett lenne kifizetődő a jelenlegi 300 USD/ uncia körül mozgó aranyárral szemben. A réz árának alakulását nagyban befolyásolják a közelmúltban befejezett, illetve folyamatban rézbánya beruházások. Ezen bányák az elmúlt három évben 400-500 ezer t-val, vagyis a recski termelési lehetőség több mint tízszeresével növelték Chile réztermelését, ami az ezredfordulóra elérte az évi 4 millió tonnát és a világ teljes termelésének 42%-át adja. (1990-ben 22% volt a piaci részesedése.) 114

A recski ércelofordulás, mint potenciális bányászati lehetőség

Ezen hatalmas termelő egységek még egy-két évig mélyponton tarthatják a réz árát. A réz árának növekedése mellett szól viszont a világ és ezen belül Kína rézigényének eddig tapasztalt folyamatos növekedése.

Jövőbeli lehetőségek Eredményként lehet elkönyvelni, hogy a Bányászati Tudományos Bizottság állásfoglalásának megfelelően egyelőre nem rendelték el az aknák betömedékelését, hanem csak aknadugóval való lezárását. így a jövőnek megmaradó és egy későbbi bánya céljaira a víz kiszivattyúzása után még használható létesítmények un. újraelőállítási értéke kb. 50 millió USD. Hogy a jövőben Recsknek milyen esélye van, nehéz megjósolni. A vízzel elárasztott bánya és a használhatatlanná avuló berendezések mindenképpen megnövelik egy jövőbeni beruházás költségeit, vagyis az első lépésben kockáztatandó összeget. Hosszú távon ( ami egy emberöltőn túli táv is lehet) a felszínközeli arany és a mélyszinti réz-cink előfordulás is gazdaságossá válhat, tehát a nemzeti kincs részének kell tekinteni ezt az ásványvagyont és elejét kell venni az olyan intézkedéseknek ( pl. aknák betömedékelése) amelyek egy későbbi kitermelést ellehetetlenítenének. Az aknák betömedékelési költsége évtizedekig elegendő az aknák őrzésére. Meg kell találni azt a szervezeti, működési és jogi megoldást, amely mellett az aknák őrzése, megfigyelése biztosítható. Recsk jövőjét elsősorban a réz világpiaci helyzetének alakulása szabja meg. Ahhoz, hogy a vízzel elárasztott recski bánya újranyitása megtörténjen, a réz ára legalább 2400 USD/t fölé kellene emelkedjen. Ilyen árat a különböző prognózisok eltérően jósolnak. Van olyan angol prognózis, mely öt éven belül jósolja ezt az árszintet, de van olyan is, amely csak 15 év múlva. Recsk helyét az is befolyásolja, hogy a világon már ismert és termelésbe vont nagykapacitású külszíni fejtéseken túl a közeljövőben találnak-e hasonló ércelőfordulásokat. Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt negyven év alatt a világ rézigénye egyenletesen és lineárisan növekedett. Ezen növekedési ütem csökkenését az újszerű technikai megoldások ellenére senki sem jósolja, sőt a kínai gazdaság fejlődése még nagyobb igénynövekedési ütemet is előidézhet. Mindez nagy valószínűséggel azt kell eredményezze, hogy a recski ércelőfordulás a termelésbe vonandó előfordulások között értékelés szempontjából előbbre kerülhet. Ezt felerősítheti az Európán belüli helyzete is, mivel Európában ez az előfordulás előkelő helyen van. 115


A következőkben azokat a körülményeket foglaljuk össze, melyek egy ilyen fordulatot valószínűsíthetnek: Ha a fejlődő országokban a környezetvédelmi követelmények szigorodnak, akkor a jelenlegi versenyelőnyük csökken. Ez a fémek felértékelődésében fog megmutatkozni. A hatalmas meddőkőzet megmozgatását igénylő külszíni fejtések környezetvédelmi követelményeinek szigorodása várható, mely felértékelheti a kevesebb környezeti károsodást okozó és technológiailag szintén fejlődő, a keletkezett meddőt elhelyezni képes földalatti bányászatot. A világ rézigényének folyamatos növekedése és a külfejtéssel művelhető ismert rézércvagyon korlátozottsága a nagytömegű ércek mélyművelésű bányászatának esélyeit idővel mindenképpen megnöveli. A fémkohászat területén nagyüzemi méretekben is kifejlődnek azok a gazdaságos és komplex fémkinyerési technológiák ( bio- hidrometallurgia), melyek szulfidos ércek esetében a bányászattól a fém kinyeréséig terjedő teljes technológiai folyamatot magukba foglalva az ércelőfordulás közvetlen közelébe telepíthetők. Ezen technológiákban rejlő lehetőségekre már 1973-ban felhívtuk a figyelmet. Ezek az újszerű technológiák lehetővé teszik az érc fémtartalmának ún. „in situ" kinyerését is, és így a bányászat és kohászat egyetlen közös technológiai folyamattá egyesülhet. Ahhoz azonban, hogy a recski bányának a jövőben esélye legyen, az eddigi földtani, műszaki és tudományos eredményeket meg kell őrizni.

116


IRODALOM

[I]

[2]

id. Gagyi Pálffy A., Cseh Németh J., Zelenka T., ifj. Gagyi Pálffy A., Lázár B.: Összefoglaló jelentés a recski mélyszinti színesércelőfordulásról. OÉÁ jelentés, 1971. Aluterv: Recski Rézkombinát Egyszerűsített Beruházási Javaslat, 1973.

[3]

id. Gagyi Pálffy A., Tarján G., Kiss J. , ifj. Gagyi Pálffy A., Pantó D. : Új ércfeldolgozási eljárások a bányászatban. OMFB tanulmány, 1973.

[4]

id. Gagyi Pálffy A. : A recski mélyszinti ércesedés megismerése, általános jellemzése és népgazdasági jelentősége. Földtani Közlöny, 1975/105.

[5]

ifj. Gagyi Pálffy A.:A recski mélyszinti szinesfémérc előfordulás gazdasági mürevalósági értékelése és felismert törvényszerűségei.. Földtani közlöny 1975/105.

[6]

Kapolyi L.: Ásványi nyersanyagaink igénybevételének rendszer- és függvényszemléletű értékelése. BKL Bányászat, 109 évf. p.:258. 1976.

[7]

Robert J.M. Wyllie : Recsk, Hungarians prove big, deep porphyry copper. World Mining 1978. nov.

[8]

KBFI: Recski Rézkombinát Fejlesztési Cél, 1979.

[9]

ifj. Gagyi Pálffy András: A recski rézkombinát gazdaságosságának rendszerszemléletű vizsgálata. KBFT tanulmány. 1980.

[10] Kapolyi L.: Ásványi nyersanyag- és energiapolitikánk alapjai. Kossuth Könyvkiadó, 1981. [II]

KBFI: A recski ércelőfordulás technológiák kutatása. 1982.

komplex

hasznosítására

alkalmas

[12] Faller G., ifj. Gagyi Pálffy A., Tóth M: Kinek kell a magyar réz? Magyar Tudomány 89/9. 117


[13] ifj.Gagyi Pálffy A., Horkel A.: Recsk Copper Mining Project Document. (DCI- RÉV tanulmány) 1991. [14] RTZ Consultants Limited: A Review of the Recsk Copper Mine Project, 1992. Bristol [15] Az MTA Bányászati Tudományos Bizottságának állásfoglalása a recski bányászattal kapcsolatban. BKL Bányászat, 128 évf. 1995/3 sz. p. 212. [16] Zelenka Tibor és munkatársai: Komplex földtani-gazdasági szakvélemény a recski mélyszinti színesfémérc lelőhelyről. MGSZ tanulmány. 1996. [17] ifj. Gagyi Pálffy A: A recski ércelőfordulás megismerésére és hasznosítására irányuló törekvések. BKL Bányászat. 2000. 133 évf.l.sz.

118

A RECSKI ÉRCELŐFORDULÁS, MINT POTENCIÁLIS BÁNYÁSZATI LEHETŐSÉG

Recommend Documents