A menekültek és menedékkérők tapasztalata a közép-európai életről

Menekültlét A menekültek és menedékkérők tapasztalata a közép-európai életről

ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia) H-1022 Budapest, Felvinci út 27, Tel. +361 336 3060 e-mail: [email protected]

Tartalomjegyzék Előszó

3

A meghallgatás módszere

4

Magyarország

5

Lengyelország

9

Szlovákia

13

Szlovénia

17

Melléklet: Statisztikai adatok

21

Menekültlét – AGDM Beszámoló 2006/07

Előszó A közép-európaiakban a menekült szó általában azt a képet idézi föl, ahogyan tömegek menekülnek a háború-tépte afrikai tájon, vagy amint hajókkal érkeznek a Földközi-tengeren át. Minden este látjuk a tévében ezeket az ismerős képsorokat, mégis nagyon keveset tudunk a szomszédságunkban élő menedékkérőkről és menekültekről. Európában a menekültek általában elvegyülnek. Fokozatosan hozzászokunk ahhoz, hogy külföldieket látunk az utcán, ám ezek az emberek névtelenek maradnak számunkra. Nem tudjuk Esténként látjuk a menekülteket a tévében, megkülönböztetni a turistákat és az utazókat a de nagyon keveset tudunk menekültektől. arról, hogy tulajdonképpen nálunk hogyan élnek.

Tehát valójában hogyan is élnek itt a menekültek? Milyen gondjaik vannak? Hogyan birkóznak meg azzal, hogy egy idegen országban, idegen kultúrában kell élniük? Vajon a nők és a férfiak különböző módon élik-e meg a menekült állapotot? Mit jelent menekült gyermeknek lenni? Milyen az élet egy befogadóállomáson?

A menekültekkel dolgozók gyakran szembesülnek ezekkel a kérdésekkel. Ennek a beszámolónak az a célja, hogy megválaszoljon néhányat e kérdések közül és bemutassa a Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában élő menedékkérők és menekültek gondjait és problémáit. A ténymegállapítások egy interjúsorozatra épülnek, amelyet 2006 végén készítettünk több száz menekülttel, menedékkérővel és egyes esetekben őrizetben tartott menedékkérőkkel. Az interjúk az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) “Életkor, társadalmi nem és sokszínűség” (Age, Gender and Diversity Mainstreaming - AGDM)” programja keretében készültek. A program valójában egy részvételen alapuló vizsgálati módszer, melyet 2005-ben azért vezetett be világszerte a szervezet, hogy rendszeres meghallgatásra találjanak a különböző korú és származású menekültek és menedékkérők szükségletei és problémái. Az interjúkból nyert információ a nemek közötti egyenlőség, a menekültek és menedékkérők jogainak előmozdításának célját szolgálja és megkerülhetetlen alapját képezi a kormányok, menekültügyi szervezetek, valamint az UNHCR segélyező és védelmező tevékenységének. Ez a kiadvány összefoglalja a 2006-ban készült interjúkat és az időközben született eredményeket – miközben a 2007. évi meghallgatások már javában folynak. Lloyd Dakin UNHCR regionális képviselő Budapest, 2007. június 20. — Menekültek világnapja


3

A meghallgatás módszere Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) egyik fontos alapelve, hogy előmozdítsa az emberi jogokon alapuló megközelítést a menekültvédelemben. A menekültügyi rendszernek nem csak a menekültekért, de a menekültekkel együttműködve kell dolgoznia. A menedékkérők és menekültek szükségletei és kívánságai minden, a menekültügyhöz kapcsolódó döntéshozatali eljárás középpontjában kell, hogy álljanak. Az UNHCR az interjúk elkészítésére mind a négy, a budapesti regionális képviselethez tartozó országban: Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában kormánytisztviselőkből, civil szervezetek képviselőiből és UNHCR munkatársaiból álló multifunkcionális csoportokat (Multi-Functional Teams: MFT) hozott létre. 2006 őszén ezek a csoportok mind a négy országban befogadó állomásokat és idegenrendészeti központokat kerestek fel és elismert menekültekkel is találkoztak. Az AGDM módszere lazán strukturált beszélgetéseken alapul, melyeket csoportokkal és egyénekkel folytatnak. Minden egyes ilyen beszélgetés elején tájékoztatják a részvevőket a folyamatról és annak céljáról, valamint az információszolgáltató A rendszeres AGDM személyének titkosságáról. Ezután bátorítják a meghallgatást 2005-ben részvevőket, hogy beszéljenek a multifunkcionális vezették be és máris csoportnak az életükről, aggályaikról és számos fontos javulást nehézségeikről. Azt is megkérdezik tőlük, hogy hozott a menedékkérők és mely megoldásokat gondolják a legmegfelelőbbnek menekültek számára. az általuk felvetett problémákra. Amennyiben a menekültek/menedékkérők nem vetnek fel olyan központi kérdéseket, mint az oktatás, egészségügy, jogi védelem, biztonság, életfeltételek, akkor a multifunkcionális csoportok olyan célzott kérdéseket tesznek fel, melyek ebbe az irányba terelik a beszélgetést. A fókuszcsoportokban, amennyiben erre lehetőség van, a menedékkérőket nem és kor alapján csoportosítják (gyerekek: 10-13 év, kamaszok: 14-17 év, felnőttek: 18-40 év, idős korú felnőttek: 40 év felettiek). Az összes nyilatkozatot írásban rögzítik. Az interjúk befejezését követően a multifunkcionális csoportok összevetik jegyzeteiket és egyeztetik megállapításaikat és javaslataikat. Összefoglaló jelentéseiket megosztják az összes kulcsfontosságú szereplővel tájékoztatás, illetve intézkedések megtétele céljából. Az AGDM gyakorlata 2005. óta működik Közép-Európában és máris számos lényeges javulást eredményezett a menedékkérők és menekültek életében.


4

Magyarország A menedékkérők mindhárom magyarországi befogadó állomáson (Debrecenben, Bicskén és Békéscsabán) úgy élik meg többhónapos otttartózkodásukat, mint életük nehéz és szokatlan időszakát. Folyamatosan vágyakoznak egy normális életmód, jobb életkörülmények, és befogadóbb szociális környezet után maguk és gyermekeik számára. Mindegyik befogadó állomás lakói panaszkodtak a napközbeni elfoglaltság hiánya miatt. Azt mondják, a tevékenység hiánya passzívvá teszi őket és ennek eredményeként pszichológiai problémáik támadnak. Nagyon gyakori a befogadó állomások lakóinak körében az étkeztetéssel kapcsolatos elégedetlenség. A lakók nem maguk főznek, hanem készételt kapnak, ami általában nem ízlik nekik. A menedékkérők szerint az ételek egyhangúak és készítésük során nem veszik figyelembe kulturális és tradicionális szükségleteiket.

A menekültek szívesebben főznének maguknak saját hagyományaik szerint Fotó: UNHCR/ Szandelszky B. A menedékkérők közül sokan aggódnak gyermekeik helyzete miatt. A szoptató anyák arról panaszkodtak, hogy az élelem, amit saját és kisgyermekeik részére kapnak, nem elegendő és nem megfelelő. Tejet hetente csak egyszer kapnak és a pelenkák és a bébiételek A menedékkérők úgy érzik, mennyisége sem elegendő. Ugyanez a probléma az élet egyhangú a befogadó már 2005-ben is felmerült és a multifunkcionális állomásokon a munka és a csoport megállapította, hogy e tekintetben azóta napközbeni elfoglaltság sem történt javulás. hiánya miatt. Egyes szülők beszámoltak arról, hogy gyermekeik nem részesülhetnek közoktatásban. Sok általános iskola nem szívesen veszi fel a menekült vagy menedékkérő gyermekeket, mivel nem beszélik elég jól a magyar nyelvet. Egyes esetekben a befogadó állomások munkatársai és a menedékkérők közötti kommunikáció problémásnak tűnik. Ezért az MFT azt javasolta a befogadó állomások vezetőségének, hogy hozzanak létre közvetítő mechanizmusokat,


5

melyek segíthetnek megoldani a munkatársak és a lakók közötti problémákat és vitákat. A tolmácsolási szolgáltatás hiánya is problémákhoz és feszültséghez vezet. A vizsgálat során gyakorlatilag az összes meghallgatott csoport rámutatott arra, hogy az orvosi ellátás nem mindig elérhető a súlyos nyelvi nehézségek miatt. Bicskén súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy a lakók úgy érzik, hogy az egészségügyi munkatársak közönyösek és nem segítőkészek. A körülmények úgy hozták, hogy egy konkrét esetben az MFT azonnali közbelépésére volt szükség. Debrecenben a A tolmácsolás hiánya lakók azt kifogásolták, hogy az egészségügyi kommunikációs problémákhoz és központnak nagyon rövid a nyitvatartási ideje. feszültséghez vezet. A menedékjogi eljárás bonyolult jogi folyamat és a menekültvédelem szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kérelmezők tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel. Mindezek ellenére a menedékkérők a központok mindegyikében általában véve tájékozatlanok voltak e tekintetben és rámutattak arra, hogy nem állnak rendelkezésre ilyen jellegű információs kiadványok.

A sérülékenyebbek nagyobb védelmet igényelnek Általában minden befogadó központnak rendelkeznie kellene egy védett részleggel a speciális szükségletűek elhelyezésére. Debrecenben és Békéscsabán az MFT jelentős romlást tapasztalt a védettség terén a 2005-ös helyzethez képest. Korábban egy szociális munkás dolgozott a védett részlegen, hogy garantálja a kiszolgáltatottak érdekeinek tiszteletben tartását, védelmét. Sajnos ez azóta megszűnt, és bár egy őrt kirendeltek a terület őrzésére, számos feladata miatt gyakran el kell hagynia őrhelyét. Ezen túlmenően, megállapítást nyert, hogy az összes őr férfi, ami nem megfelelő ilyen speciális feladat ellátása esetén. Egyes esetekben gondot jelent az is, hogy a speciális szállás korlátozott befogadóképessége miatt a traumatizált egyéneket nem tudják biztonságos környezetben elhelyezni. Békéscsabán az MFT sok panaszt hallott az épület állapotára vonatkozóan. A lakókat az épület olyan részén szállásolják el, ahol az illemhelyek és a zuhanyozók száma nem elegendő. A túlzsúfoltság a higiénés körülmények A menedékkérők általában romlásához és a privát szféra hiányához véve tájékozatlannak vezet. A családosok ugyanazon a folyosón tűnnek a menedékjogi laknak, mint az egyedülálló férfiak és néha eljárás jogi olyan zaj van, hogy a gyermekek nem tudnak következményeit illetően. tanulni vagy nyugodtan aludni. A személyes biztonság kérdése is felmerült a Debrecenben élő menedékkérők között, ahol számos lakó rendszeresen fogyaszt drogokat és alkoholt és ezáltal veszélyezteti a többi lakó biztonságát, főleg a nőkét és a gyermekekét. A nők arról is panaszkodtak, hogy sok fürdőszobaajtó nem zárható.

Mented az életed és fogságban találod magad Az MFT meglátogatta a határőrség nyírbátori és győri idegenrendészeti központját, ahol az országba illegálisan belépő egyéneket tartják fogva addig, ameddig státusuk tisztázódik vagy ameddig előkészítik kitoloncolásukat. Általában véve az őrizeti rend túl szigorú és rugalmatlan. Ahhoz képest, hogy


6

az őrizetben levők csak szabálysértést követtek el, az őrizetben tartás hossza és körülményei nem arányosak. Szigorúbb körülmények között őrzik őket, mint a bűnözőket Magyarországon. Még pontos jogszabályok sincsenek arra vonatkozóan, hogy a menedékkérőket mennyi ideig és milyen okból kifolyólag kell őrizetben tartani. Valamennyi őrizetes, akikkel az MFT beszélt panaszkodott a védelemre vonatkozó információk hiányáról. Nem értették az őrizetre vagy a menedékjogi eljárásra vonatkozó szabályokat, mint ahogyan azt sem, hogy az őrizetben levők közül egyeseket miért engedtek ki hamarabb, mint másokat. Az MFT tagjai megállapították, hogy azoknak az őrizeteseknek, akiket országukban kínzás vagy erőszak miatt trauma ért, szükségük van pszichoszociális A megkínzottak újabb ellátásra. Ha nem tesznek ilyen irányú megrázkódtatáson lépéseket, az őrizet során a sérültek eshetnek át az őrizetben. visszaesése várható. Egy-két óra séta a szabad levegőn nem elegendő az őrizetesek jólétének megőrzéséhez a börtönszerű körülmények között. Az MFT megállapította, hogy nem biztosított ezen őrizetesek hozzáférése könyvekhez, újságokhoz, internethez vagy bármilyen más szabadidős tevékenységhez. Az MFT látogatása a Ramadán havában történt. Az őrizetesek nem csak az étel minőségére panaszkodtak, de a vezetőség rugalmatlanságára is. Azok az őrizetesek, akik betartották a böjtölési szabályokat, egyáltalán nem jutottak meleg ételhez ebben az időszakban, mivel azt részükre nem biztosították.

“Egy év nem elég...” A Magyarországon elismert menekültek arról számoltak be, hogy életük legnehezebb időszaka a tábori élet és a normális élet közötti átmenet volt. Az elismerést követően a menekültek további maximum hat-tizenkét hónapig maradhatnak a befogadó állomáson. Ezt követően elvárják tőlük, hogy bekapcsolódjanak a közösségbe, éljenek normális életet, beszéljenek magyarul, legyen szállásuk és munkahelyük. “De egy év nem elég; nem bírunk ilyen gyorsan beilleszkedni,” mondta egy menekült asszony az MFT tagjainak. A menekültek arról panaszkodtak, hogy nem kaptak elég tájékoztatást az új jogaikról és kötelezettségeikről vagy munkalehetőségekről és gyermekeik iskoláztatásáról. Nem tudják, hova fordulhatnának olyan szállásért, amit ki tudnak fizetni. A speciális szükségletekkel rendelkező menekültek (pl. idősek vagy betegek), még sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a többiek.

A tábori élet és a társadalmi integráció közötti átmenet a legnehezebb időszak a menekültek és családjuk számára.

A multifunkcionális csoportokkal folytatott beszélgetések során a menekültek többsége kérte, hogy tartsanak tájékoztató előadásokat a “valós életről, amely a menekülttáborból való kiköltözés után következik”. A férfiak és a nők egyaránt olyan tájékoztató anyagokat kértek, melyek a menekültek számára elérhető támogatási lehetőségeket tartalmazzák. A befogadó állomáson töltött több hónapnyi


7

szociális izoláció elbizonytalanítja őket és nem bíznak abban, hogy sikeresen integrálódhatnak a magyar társadalomba. Az elismert menekültek többsége szerint több és jobb magyar nyelvórára, valamint szakmai képzésre lenne szükség ahhoz, hogy munkát találhassanak. Az idegengyűlölet és a diszkrimináció további akadály az integráció útjában, mondják a menekültek. Egyes menedékkérők vagy menekültek rossz magaviselete (lopások vagy más bajkeverés) ugyancsak kedvezőtlen fényt vet a menekültek összességére. A régió más országaival ellentétben a menekültek nem panaszkodtak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről. Az egyik család még köszönetét is kifejezte az apa szívbetegségének jó színvonalú kezeléséért. Az MFT arra a következtetésre jutott, hogy többet kell tenni a frissen elismert menekültek orientációja, nyelvi és szakmai képzése érdekében. Több információra van szükségük képzés és írott anyagok formájában. Integrációjuk előmozdítása érdekében a támogatást erősíteni kell és szisztematikussá tenni.

Változások az AGDM eredményeként •

Jelenleg a befogadó állomásokon az ételek jobban megfelelnek a speciális szükségleteknek.

•

A drogproblémákat tanácsadás és rehabilitációs programok útján kezelik.

•

Kerekasztal megbeszéléseket szerveztek a helyi iskolaigazgatókkal és önkormányzatokkal, hogy megoldják a gyerekek iskoláztatásával kapcsolatos problémákat.

•

Az UNHCR új, védelemmel kapcsolatos információkat tartalmazó szórólapokat és kiadványokat készít a menekültek és menedékkérők számára.

•

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal pénzügyi támogatást igényelt, hogy fejlessze a menekülteket befogadó állomások védett részlegeinek szolgáltatásait. Ez az épületek felújítását és 24 órás szociális ellátás ismételt bevezetését foglalja majd magába.


8

Lengyelország Számos lengyel befogadó központban a felnőtteknek, nemtől és kortól függetlenül hasonló panaszaik voltak. A védelemmel összefüggésben komoly aggodalmat okoz, hogy a férfiak és a nők (de főként a nők) egyaránt keveset tudnak a menedékjogi eljárásról. Az MFT számos panasszal találkozott az egészségügyi szakellátáshoz való hozzáférést, a központokban biztosított életkörülményeket valamint a lengyelországi munkalehetőségeket illetően.

Korlátozott a menedékkérők hozzáférése az egészségügyi szakellátásokhoz Fotó: UNHCR/Szandelszky B. Úgy tűnik, hogy a menedékkérők korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a menedékjogi eljárásról, valamint saját jogaikról e folyamat során. Minthogy a befogadó központok az ország távoli részein vannak, a civil szervezetek megfelelő anyagi háttér hiányában nem tudják olyan gyakran látogatni azokat, amilyen gyakran szükséges lenne ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak a menedékkérőknek az eljárás során. Hasonlóképpen, a menedékkérőknek sincs elég pénze ahhoz, hogy felkeressék a civil szervezetek irodáit, amikor a segítségre lenne szükségük. A beszélgetések során kiderült, hogy a nők még kevesebbet tudnak a menedékjogi eljárásról és annak következményeiről, mint a férfiak. Kulturális okok miatt ők igen ritkán vesznek részt személyesen az eljárásban. Ritkán A nők keveset tudnak a mennek el személyesen a migrációs menedékjogi eljárásról. A hivatalba, mivel úgy tartják, hogy a férfi jogi kérdéseket a férjre dolga a teljes család képviselete. vagy az apára bízzák. A menedékkérők különböző korú csoportjai egyöntetűen arról panaszkodtak, hogy nehezen jutnak orvosi ellátáshoz olyan esetekben, amikor az ellátás nagyon költséges, például a fogyatékosok esetében. Az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférést megnehezítik a nyelvi nehézségek, főleg a bonyolultabb eseteknél. Ugyanakkor a nagy távolság miatt nehéz eljutni a befogadó központokból a szakorvosokhoz.


9

Az MFT értesülést szerzett arról, hogy a trauma és erőszak áldozatai, köztük sok nő, nem kapnak kezelést, mivel nincs olyan rendszer, mely lehetővé tenné beazonosításukat. Az alkalmazottak nincsenek felkészítve arra, hogy felismerjék az ilyen eseteket, és bár az MSF („Orvosok Határok Nélkül”) szakemberei rendszeresen látogatják őket, a központok lakói úgy érzik, hogy a pszichológiai ellátás mértéke nem kielégítő. Az MFT-nek arról is beszámoltak, hogy a szellemi fogyatékos egyéneket néha más menedékkérőkkel együtt helyezik el, ami biztonsági problémákat okozhat. Egyes központokban nagyon nehezek az életkörülmények, ez pedig számos másodlagos probléma kialakulásához vezethet. Az egyik központban például előfordul, hogy egyedülálló férfiakat egy szobában szállásolnak el gyermekes családokkal. Az is megesik, hogy a férfiak a női fürdőszobákat és mosdókat használják. Ezek az esetek különösen kínosan érintik a tinédzser lányokat és az asszonyokat. Az egyik központban a női lakók elmondták az MFT-nek, hogy alkohol- és drogproblémák vannak, de úgy tűnik, hogy a menedékkérők az ilyen jellegű Egyes esetekben problémákról általában vonakodnak egyedülálló férfiakat a beszámolni a biztonsági szolgálat családokkal együtt, egy embereinek. szobában szállásolnak el. Néhány lány és asszony arról számolt be, hogy zaklatásnak és molesztálásnak vannak kitéve, ami miatt nem érzik magukat kényelemben és biztonságban. A különböző nemzetiségű és kultúrájú menedékkérők együttélése problémákat okoz Lengyelországban. Egyesek azt kérték, hogy a befogadó központokban csak a hasonló nemzetiségűeket helyezzék azonos helyre. Ez azonban nem egyeztethető össze az UNHCR sztenderdjeivel. Sok felnőtt, férfi és nő egyaránt, hiányolja az óvodákat a központokból azzal érvelve, hogy a gyermekek állandó jelenléte korlátozza tevékenységeiket. Erre vonatkozóan felvetette azt, hogy a gyermekek felügyeletét önmaguk szervezik meg. A piacon a nők néha eladják a befogadó központban kapott ételt, hogy helyette mást vegyenek családjuknak.

A menedékkérők a központokban biztosított élelemre is panaszkodtak, amely szerintük egyhangú és nem megfelelő. A nők néha úgy próbálják megoldani család speciális szükségleteit, hogy eladják a kapott ételt a piacon és azok árából más termékeket vesznek. Egy másik, kifejezetten női probléma, hogy kevés mosó- és tisztítószert kapnak, amely megnehezíti számukra, hogy fenntartsák a megfelelő higiénés körülményeket és tisztán tartsák a szálláshelyüket.

A felnőttek munkát, a gyermekek lengyel nyelvórákat szeretnének Míg a biztonság kérdését elsősorban a nők feszegették, addig a férfiak jövőjüket illető félelmeiket fogalmazták meg és a lengyelországi munkalehetőség hiányára panaszkodtak. A probléma összetett: a menekültek és a kiegészítő védelmi státusúak nagyon nehezen találnak munkát, elsősorban azért, mert eredeti szakmájuk nem felel


10

meg a munkaerőpiaci igényeknek. A munkavállalást akadályozza az is, hogy a menedékkérők zöme alig beszél lengyelül, valamint hogy nagyon magas fizetési igényeket támasztanak. A menedékkérők azt is elmondták, hogy segítségre volt szükségük ahhoz, hogy kitölthessék a jogszerű munkavállaláshoz szükséges formanyomtatványokat. Annak ellenére, hogy a menekültek és a kiegészítő védelmi státust szerzett egyének ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek mint a lengyel állampolgárok, e jogok gyakorlása sokszor nehézségekbe ütközik. Általában véve nagyon kevés szociális lakás van Lengyelországban, ezért nehezen találnak megfizethető szállást. A szociális segélyek köre meglehetősen korlátozott, ami egyaránt érinti a szegényebb sorsú lengyeleket és a külföldieket. A menedékkérők által megfogalmazott panaszok között felmerült az is, hogy kellemetlenül érinti őket egyes lengyel polgárok idegengyűlölete. A menedékkérők esetenként agresszív magatartással és a kulturális és társadalmi különbözőségek elutasításával szembesülnek. Az MFT csoportok külön-külön hallgatták meg a különböző korcsoportokhoz tartozó fiúk és lányok problémáit. Sok gyerek panaszkodott arra, hogy a központokban biztosított lengyel nyelvórák nem elegendőek ahhoz, hogy az iskolában lépést tudjanak tartani a lengyel tanulókkal. Egyesek a szükséges tankönyvek és iskolai felszerelés hiányát panaszolták. Az MFT A gyermekekkel és csoportok olyan esetekről is tudomást tinédzserekkel külön készültek szereztek, amikor a szülők eladták az interjúk. Ők az oktatás miatt gyermekeik könyveit, hogy egy kis illetve a lengyel gyerekekkel plusz pénzhez jussanak és az is kialakult iskolai konfliktusaik kiderült, hogy a lengyel nyelvórákon a miatt aggódtak. részvétel néha nagyon alacsony. A gyermekek és a tinédzserek unatkoznak a befogadó központokban, több szabadidős tevékenységet szeretnének, és játszótereket a központokon belül. A gyermekek elmesélték, hogy esetenként konfliktusba kerülnek egyes lengyel gyerekekkel, akik negatívan viselkednek az idegenekkel szemben.

A menedékkérők szeretnék meghívni lengyel szomszédaikat A lényegesebb javaslatok, melyek a problémák megoldását és a menedékkérők helyzetének javítását célozzák, a következők. Ezeket az MFT fogalmazta meg, illetve részben a menedékkérők maguk javasolták: A kormány biztosítson ingyenes jogi tanácsadást. A menedékkérők szeretnének írásban (orosz nyelvű szórólapokon keresztül) és amennyiben ez lehetséges, audiovizuális formában is tájékoztatást kapni a menedékjogi eljárásról. A menekültközpontok rendszeres nyílt napok szervezésével elősegíthetnék a helyi lakosokkal való kapcsolatfelvételt.

A szociális munkások gyakoribb látogatásai segíthetnének feltárni és megoldani a konfliktusokat és javítani a légkört a befogadó központokban. Konfliktuskezelési, mediációs programokat, szolgáltatásokat kellene bevezetni. Jobb hozzáférést kell biztosítani az egészségügyi ellátáshoz, és olyan programokat kellene bevezetni, melyek felderítik és segítik a trauma és az erőszak áldozatait.


11

A biztonsági őröket megfelelően kell kiképezni és utasítani, hogy hogyan lépjenek fel biztonsági incidensek esetén; a női lakók biztonságáról gondoskodni kell a központ minden részén. A menedékkérők szerint a befogadó központok Nyílt Napok szervezésével elősegíthetnék a szomszédságban élő lengyel lakosokkal való kapcsolatfelvételt. Az iskoláskorú gyermekek esetében biztosítani kell további anyagi támogatást a lengyel nyelvórák és a tankönyvek finanszírozására. A menedékkérő közösség figyelmét fel kell hívni gyermekeik iskoláztatásának és oktatásának előnyeire. Az olyan iskolákban, ahová menekült gyermekek járnak, információs kampányokat és mediátorokat kellene alkalmazni konfliktus-megelőző céllal. A központokban kiegészítő nyelvórákra és több tankönyvre van szükség (esetleg használtkönyvek is megfelelőek lehetnek). A menedékkérők gyermekeinek szabadidős tevékenységeket és a lengyel gyerekekkel közös programokat kell szervezni.


•

• •

• •

•

A menedékkérők gyermekeinek iskoláztatási aránya 53%-ról (2005. szeptember) 83%-ra (2006. szeptember) emelkedett. A kormány vállalta az iskolai uzsonnáztatás költségeit. A befogadó központokban bevezetett két EQUAL projekt (MUR és @lterCamp) következtében javultak a karrierlehetősek és a lakók szociális helyzete. A központokban számítógépes szobákat alakítottak ki. EMA finanszírozási forrásokból játszótereket építettek és számos központban szabadidős tevékenységeket és kirándulást szerveztek a gyermekek számára. Az egyik központban létrehoztak egy óvodát. Lengyel önkéntesek projekteket indítottak be a központokban és ezt a menedékkérők általában igen pozitívan fogadják. A Hazatérési és Idegenrendészeti Hivatal megállapodott a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium kórházával, hogy a befogadó központok lakói pszichológiai ellátásban részesüljenek.


12

Szlovákia A Szlovákiában élő menedékkérők helyzetét a menedékjogi eljárás iránti nagyfokú bizalmatlanság jellemzi leginkább. A menedékkérők kétlik, hogy ügyüket szakszerűen és igazságosan kezelnék. Bizonyítékként azt hozták fel, hogy Szlovákiában nagyon alacsony az elismerési arány, és az interjúkat valamint a döntést nagyon hosszú várakozási idő előzi meg. Az MFT feljegyzett olyan panaszokat is, amelyek szerint nem megfelelő a tolmácsolás a menedékjogi eljárási során..

A lakók az életkörülményekre panaszkodnak a gabčíkovoi Befogadó Központban. Fotó: UNHCR/ Szandelszky B. A menedékkérők azt kifogásolták, hogy az interjúk általában sietős módon zajlanak. A jegyzőkönyvek pontatlanok, a fordítás gyenge minőségű és ez gyakran nézeteltéréshez vezet. Úgy érzik, hogy a státusuk megállapítására vonatkozó eljárás előítéleteken alapul és igazságtalan. Számos esetben problémás a kommunikáció a befogadó központok munkatársai és lakói között. A lakók maguk sem értik pontosan jogaikat és kötelezettségeiket és nem ismerik pontosan a ház szabályait. Ez a tény, párosulva a A menedékkérők menedékjogi eljárásból fakadó, szinte Szlovákiában kétlik, hogy a tapintható frusztrációval, antiszociális menedékjogi eljárás viselkedés kialakulásához vezet és rontja az igazságos és jó minőségű. általános hangulatot a menedékközpontokban. A lakókra erőltetett tétlenség, az unalom és a tehetetlenség érzete növeli a köztük lévő feszültséget. Az MFT olyan, a lakók közötti antiszociális magatartási esetekről szerzett tudomást, mint például kisebb fizikai bántalmazások, megfélemlítés, más lakók megfenyegetése és zaklatása (pl. cigaretta vagy más kisebb javak kikényszerítése). Az alkohollal és a droggal való visszaélés súlyos esetei tapasztalhatók, melyek nem kapnak figyelmet és speciális kezelést.


13

Az MFT megfigyelte, hogy az alkalmazottaknak, beleértve a biztonsági őröket és az önkiszolgáló étterem dolgozóit, gondot jelent a menedékkérőkkel való kommunikáció, mivel nincsenek felkészítve arra, hogy megértsék a lakók kultúrával és vallással kapcsolatos érzékenységét. Egyes esetekben megsértik a menedékkérőket, mert nem értik és nem értékelik életmódjukat. Amikor a menedékkérők elhagyják a Szlovák Köztársaságot és más EU-s országokba mennek, gyakran előfordul, hogy visszaküldik őket a Dublin II. rendelet előírásainak megfelelően. Büntetésképpen ezek az egyének A befogadó központok rosszabb feltételek közé kerülnek munkatársai nehéznek vissza a befogadó központokban. A találják a kommunikációt, többi menedékkérőtől eltérően ők nem mivel nincsenek felkészítve kapnak zsebpénzt, így semmi esélyük arra, hogy megértsék a lakók sincs arra, hogy személyes kulturális és vallási szükségleteiket a számukra biztosított érzékenységét. anyagi támogatáson felül bármiből is biztosítani tudják. A menedékkérők panaszkodtak amiatt, hogy a törvény tiltja a munkavállalást számukra egy évig. Ha lenne munkalehetőségük, mondják a lakók, akkor legalább tudnának valamivel foglalkozni, pénzt kereshetnének és visszanyerhetnék önértékelésüket és emberi méltóságukat. A nőket különösen a tisztaság hiánya és a konyhák használhatatlan állapota aggasztja. Arra is panaszkodtak, hogy az ebédidő alig 30 perc, ami túl rövid ahhoz, hogy a kisgyermekes anyák gyermekeiknek enni adjanak és ez szükségtelen stresszt okoz. Elbeszélések szerint a gabčíkovoi őrök túllépvén hatáskörüket, reggel hatkor ellenőrzéseket tartottak a szobákban. A lakók fizikai bántalmazásról is említést tettek. A II. dublini rendelet értelmében visszatért menedékkérőknek ugyanolyan feltételeket kellene biztosítani, mint a többi lakónak és nem lenne szabad büntetni őket.

A fentiek alapján, az MFT a következő javaslatokat tette a helyzet javítása érdekében:

A Migrációs Hivatal készítsen akciótervet a státus megállapítására vonatkozó eljárással kapcsolatos hiányosságok kiküszöbölésére, hogy helyreállítsa a menedékkérők bizalmát. A befogadó központok valamennyi alkalmazottjának képzésen kellene részt vennie, hogy javuljon tájékozottságuk és fogékonyságuk a multikulturalizmus és az interperszonális kommunikáció kérdéseivel kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a lakókat is jobban el kellene látni a jogaikra és kötelezettségeikre, valamint a ház szabályaira vonatkozó információkkal. Napközbeni tevékenységeket, internet hozzáférést, pszichológiai tanácsadást valamint közvetítő és konfliktuskezelő mechanizmusokat kellene bevezetni a központokban. A visszatért menedékkérőknek ugyanolyan feltételeket kellene biztosítani, mint a többi lakónak és nem lenne szabad büntetni őket. A mentális problémákat és a droggal való visszaélés eseteit megfelelő módon kellene kezelni a központokban lévő egészségügyi és mentális ellátás keretén belül.


14

Több jogot a tolerált státusú személyeknek 2006-ban 342 személyt ismertek el tolerált státusúként a Szlovák Köztársaságban. Az MFT komoly aggodalmát fejezte ki e személyek helyzetét illetően, mivel ezek az egyének nem gyakorolhatják alapvető szociális, gazdasági és kulturális jogaikat és rendkívüli nélkülözésnek vannak kitéve. Jogi státusuk lehetővé teszi számukra, hogy legálisan tartózkodjanak a Szlovák Köztársaság területén, de nem biztosítja számukra a jogot, hogy részesüljenek az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer juttatásaiban és szolgáltatásaiban, mint ahogy arra sem ad lehetőséget, hogy munkát vállaljanak. Az új szlovák menedékjogi törvény új, kiegészítő védelmi státust vezet be, amely biztosítja a nemzeti egészségbiztosítási rendszerben való részvételt és a korlátozások nélküli belépést a munkaerőpiacra. Az MFT véleménye szerint azok többsége, akik tolerált státust kaptak a régi törvény szerint, megfelel az új kiegészítő védelmi státus kritériumainak is. Ezért bátorítani kell őket arra, hogy adják be újra kérelmüket a nemzetközi védelem ért annak érdekében, hogy helyzetükben javulás állhasson be.

A menekülteknek piacképes képzettségre van szükségük A menedékjog megszerzése megoldja a menekültek problémáinak egy részét, de új kihívásokat is generál. A Szlovákiában élő elismert menekültekkel folytatott beszélgetések során az MFT megtudta, hogy a menekültek nem ismerték a kormány integrációs programjait és nem tudták, milyen támogatásra jogosultak. A menedékjogi eljárás idején tétlenségre és elzártságra kárhoztatott menekültek elismert státusuk megszerzését követően aktívabban szeretnének részt venni egyéni integrációjuk alakításában. A menekültek általában tökéletesen tisztában vannak azzal, milyen képezettségre és képességekre van szükségük ahhoz, hogy a munkaerőpiac aktív részeseivé válhassanak. Szeretnének szakképzésben és egyetemi oktatásban részesülni, Azt követően, hogy a haladó szlovák nyelvtanfolyamokon részt venni, menedékjogi eljárás gépkocsivezetői tanfolyamokra járni és a idején tétlenségre munkakeresés fortélyait megtanulni. kárhoztatták őket, az elismert menekültek aktívan részt akarnak venni egyéni integrációjuk alakításában.

Olcsó szálláshoz a menekültek aligha juthatnak hozzá, de a rosszul fizetett munka és a munka nélkül töltött hosszú időszakok miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy piaci bérleti árat fizessenek.

Ezért az MFT azt javasolta, hogy a kormány készítsen egy kiadványt, mely tartalmazza az integráció “útvonaltervét” és bocsásson rendelkezésre kiegészítő pénzügyi forrásokat a menekültek szakmai képzése érdekében. Továbbá a menekültek részére is elérhetővé kellene tenni a szociális lakásprogramot. Az MFT javasolta azt is, hogy vezessenek be állásközvetítő szolgáltatást, mely magában foglalná az együttműködést a jövőbeli munkáltatókkal.


15


Jelenleg az UNHCR a hatóságokkal együttműködve egy, a menedékkérők részére védelmi információkat tartalmazó DVD-t, valamint az elismert menekültek részére a beilleszkedéssel és a honosítással kapcsolatos információkat tartalmazó füzetet készít.

•

A befogadó központokban a konyhákat felújították és berendezték.

•

Az EMA projektek révén a menekült központokban kiegészítő nyelvi, oktatási és szakmai képzések folynak.

•

Egyes munkavállalásra jogosult menedékkérőket a munkakeresés során szociális munkások támogatják.

•

A gabčíkovoi központban ERF forrásból felújítják az első szintet, hogy megfelelő legyen a fokozott védelmet igénylő csoportok elhelyezésére.

•

Szlovák tisztségviselők tanulmányi látogatást tesznek magyar menekültközpontokban, hogy tapasztalatot cseréljenek kollégáikkal és betekintést nyerjenek a menedékkérők internet-hozzáférési lehetőségeibe.


16

Szlovénia Szlovéniában a menedékkérőkkel készített interjúk a ljubljanai Menekült Otthonban készültek. Csoportos és egyéni interjúkra egyaránt sor került. Kiderült, hogy az eltérő származási ország/terület sokkal kevésbé meghatározó a saját helyzetük megítélése során, mint a nemi hovatartozás. Amit a férfiak problémaként fognak fel, arról a nők sok esetben más véleménnyel vannak. A legkomolyabb problémának a Balkánról érkező férfi menedékkérők biztonsága bizonyult. A csoportos és az egyéni interjúk során az MTF megtudta, hogy három koszovói albán lakó megverte és megfenyegette őket és elvette a pénzüket. A gyerekek és a tinédzserek is ugyanezt panaszolták fel és az MFT azt hallotta, hogy az őrök vonakodtak közbelépni.

A nők és a sérülékenyebbek biztonságban érzik magukat a befogadó központban. A balkáni régióból származó férfiak azok, akik ki vannak téve egy problémás lakócsoport fenyegetéseinek.

A nem balkáni menedékkérőknek nem voltak a biztonsággal kapcsolatos problémáik, mint ahogy a nőknek sem, akik azt állították, hogy biztonságban érzik magukat a befogadó központban. A speciális szükségletekkel rendelkező személyeket az épület egy külön szárnyában helyezik el és ők is megerősítették, hogy nem tapasztaltak a biztonságukat fenyegető jelenségeket.

A férfi menedékkérők, származásuktól függetlenül, elégtelennek találták az ételek mennyiségét és minőségét. Ezzel szemben a nők véleménye szerint az étel mennyisége elegendő, de nem felel meg saját hagyományos ételeiknek. Nagyon sajnálták, hogy nem főzhetnek családjaik számára. Egy kazahsztáni menedékkérő csoport egy nagyon különleges étkezési problémával szembesült. Számukra nem megengedett, hogy olyan szárazföldi állat húsát megegyék, amit nem maguk vágtak le és bontottak föl. Ez a kulturális szokás természetesen ellentétben áll Szlovénia higiéniai szabályaival. Ezért a kazahsztáni lakók nem esznek húst a befogadó központokban. Vegetáriánus ételeket kapnak, melyekben a proteineket olyan, a kultúrájuk által Egy kazah csoport megengedett forrásokból biztosítják, kulturális okokból csak mint a hal, tojás és tejtermékek. A muszlim menedékkérők értékelték, hogy a Ramadán böjtöt be tudták tartani, mivel a reggelit napkelte előtt szolgálták fel, az esti adagot pedig megemelték.

olyan húst fogyaszthat, amit saját maga vágott le. Ez a gyakorlat nyilvánvalóan ütközik bármely európai ország higiéniai szabályaival.

Sok menedékkérő, köztük elsősorban a nők, szeretnék, ha maguk és gyermekeik nyelvórákat vehetnének. Állításuk szerint a menedékközpontban tartott nyelvórák mennyisége és minősége nem kielégítő. A megkérdezett fiatalabb lakók elégedettek voltak az általános iskolával és a befogadó központ biztonságával, de több szórakozási lehetőséget (játékokat, játszótereket, zárható termet a biciklik tárolására stb.) szeretnének. A kisgyermekes anyák közül sokan igényelték, hogy a helyi óvodákba vihessék gyermekeiket. Általában véve a menedékotthon munkatársaira nem volt panasz és sokan pozitívan emlegették a szociális munkásokat. Ez volt a legjelentősebb javulás a


17

2005-ös vizsgálathoz képest, amikor nagyfokú elégedetlenség övezte a munkatársak magatartását. Úgy tűnik, hogy az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés nem jelent gondot. Erre senki sem panaszkodott, még akkor sem, amikor közvetlenül rákérdeztek. Két menedékkérő, akiknek komoly egészségügyi problémája volt, nagyon dicsérte A kisebb nyelvcsoportoknak az egészségügyi rendszert. is, mint a roma vagy a goranski nyelv, biztosítani kell a tolmácsolást, hogy minden menedékkérő a saját anyanyelvén kommunikálhasson.

Tulajdonképpen az összes részvevő tisztának és funkcionálisnak tartja a befogadó központ épületeit.

Két koszovói férfi arról panaszkodott, hogy nem biztosítottak nekik tolmácsolást az anyanyelvükön. Meg kell elégedniük a szerbhorvát-boszniai tolmácsolással, mely nyelveket szintén beszélik. A két nyelv, melyhez tolmácsot kértek, a roma és a goranski nyelv Egy török család úgy érezte, hogy hátrányos helyzetben vannak, mivel sem a központ munkatársai, sem a civil szervezet munkatársa nem beszéli a nyelvüket. A menedékjogi eljárás és tájékoztatási programok keretében azonban a tolmácsolás biztosított.

A gyerekek több játszóteret és szabadidős tevékenységet szeretnének Fotó: UNHCR/ Szandelszky B. A ljubljanai Menekült Otthon lakóival folytatott beszélgetés után az MFT javasolta, hogy vezessenek be bejelentési és konfliktuskezelési mechanizmusokat. Ugyanakkor kiegészítő szolgáltatásként szerződtetni kell roma és goranski nyelvű tolmácsokat is. A szabadidős tevékenységek fejlesztése érdekében az MFT azt javasolta, hogy vásároljanak a menedékkérők részére több fittness berendezést, biztosítsák számukra az internet hozzáférést és jelöljenek ki egy zárható helységet, ahol kerékpárjaikat tárolhatják.


18

Minden menekült ismeri a saját integrációs tanácsadóját Mivel a menekültnépesség a tavalyi év óta nem változott jelentősen, az MFT csak néhány olyan egyénnel készített interjút, akiknek különleges a háttere: egy nemrégen elismert 3 gyermekes koszovói férfival és családjával, egy felnőtt afrikai személlyel és két olyan menekülttel, akik kiskorúként érkeztek Szlovéniába. A meginterjúvoltak alacsony létszáma ellenére az MFT csoport tagjai egyetértettek abban, hogy az általuk felvetett problémák általános jelentőségűek és tipikusak a szlovéniai menekültpopuláció nagy részére. Az interjún részvevők mindegyike részesül szociális ellátásban, ami véleményük szerint nem sok, de lehetővé teszi a megélhetést. A két fiatal menekült középiskolai és felsőfokú képzésben részesül és ösztöndíjat is kap. Az összes menekült névről ismeri személyes integrációs tanácsadóját és egyesek rendszeres kapcsolatban vannak velük, egy bizonyos menekült azonban olyannyira elkedvetlenedett, hogy egyetlen további lépést sem hajlandó tenni a beilleszkedés érdekében. A motiváció hiánya akadályozza leginkább a szlovén nyelvtanulást. A menekültek szerint a szlovén nehezen elsajátítható nyelv a számukra biztosított 300-400 órányi nyelvóra ellenére. A menekültek beszámoltak arról, hogy a lakástulajdonosok vonakodnak bérbe adni lakásukat az adófizetés elkerülése végett, ismeretek hiánya vagy rasszista okok miatt. Az MFT csoportok megtudták, hogy a menekültek folyamatos nehézségekkel küzdenek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén, mivel az egészségügyi alkalmazottak nem ismerik azt az A4-es formátumú egészségbiztosítási okmányt, melyet a menekültek részére bocsátanak ki, míg a szlovén állampolgárok elektronikus egészségbiztosítási kártyával rendelkeznek. Minél “másabb” a menekültek kinézete, annál gyakrabban találkoznak az idegengyűlölet és a visszautasítottság érzésével. Ennek ellenére egyetlen konkrét incidensről vagy támadásról sem számoltak be. Az interjúk alapján az MFT csoportok arra a következtetésre jutottak, hogy a menekültek számára kiadott A4-es formátumú egészségbiztosítási dokumentumot le kell cserélni egy hitelkártya formájú egészségbiztosítási kártyára. A nyelvtanulásra és álláskeresésre irányuló integrációs programoknak olyan elemeket is kell tartalmaznia, melyek erősítik a menekültek önbizalmát és motivációját.


19


2006 novemberében elkezdődött a szlovén nyelv és kultúra megismerésére irányuló tanfolyam.

•

A jogi tanácsadásra vonatkozó török nyelvű feliratok lettek elhelyezve. A török tolmácsokkal kötött szerződések most már magukban foglalják a pszichoszociális szolgáltatásokat is.

•

A reggeli órákban nyitva tart egy szlovén nyelvű óvoda.

•

Ljubljanában már működik egy integrációs ház és már készítenek egy másikat Mariborban is. Az integrációs program ingyenes szállást valamint egy maximum 12 hónapos intenzív integrációs segítségnyújtási szolgáltatást foglal magában.

•

A kormány jelenleg kiegészítő nyelvtanfolyamokat és szakmai képzést biztosít a menekültek számára.

•

A Munkaügyi Hivatalban most már a menekültekre szakosodott munkatársak is dolgoznak. Segítségükkel 2006. októbere óta több elismert menekült talált munkát.

•

A jelenleg előkészítés alatt álló új menedéktörvény előírásai szerint 2008. végéig minden elismert menekültnek rendelkeznie kell elektronikus egészségbiztosítási kártyával.


20

Melléklet: Regionális Menekült Statisztika Regionális menekültügyi trendek 2004-2006

Státusz

2006

2005 Menedékkérők származási országok szerint (első 5)

2006 Menedékkérők származási országok szerint (első 5)

2004

2005

1, 600 149 754 177

1, 609 97 95 758

2, 117 99 99 1, 118

(+32%) (+3%) (+4%) (+47%)

1. Vietnám 20% 2. Szerbia és Montenegró 15% 3. Kína 10% 4. Grúzia 7% 5. Bangladesh 6%

1. Vietnám 19% 2. Szerbia és Montenegró 18% 3. Kína 13% 4. Grúzia 8% 5. Nigéria 5%

7, 933 305 826 2, 002

6, 860 312 1, 832 2, 283

4, 430 422 2, 047 1, 138

(-35%) (+35%) (+12%) (-50%)

1. Oroszország 2. Ukrajna 3. Belorusszia 4. Pakisztán 5. Grúzia

91% 1% 1% 1% 1%

1. Oroszország 2. Belorusszia 3. Pakisztán 4. Ukrajna 5. Grúzia

90% 1% 1% 1% 1%

11, 391 15 111 1, 531

3, 549 25 0 812

2, 871 8 0 878

(-19%) (-68%) ( 0%) (+8%)

1. Oroszország 2. India 3. Moldova 4. Kína 5. Bangladesh

29% 16% 9% 8% 8%

1. India 2. Oroszország 3. Moldova 4. Grúzia 5. Irak

25% 16% 13% 7% 7%

1, 174 19 20 602

1, 596 14 12 702

518 1 8 553

(-68%) (-93%) (-33%) (-21%)

1. Szerbia és Montenegró 33% 2. Törökország 14% 3. Bosznia és Hercegovina 14% 4. Bangladesh 10% 5. Albánia 9%

M Maaggyyaarroorrsszzáágg Menedéki kérelmek Elismert menekült Humanitárius státusz Visszautasított kérelmek

LLeennggyyeelloorrsszzáágg Menedéki kérelmek Elismert menekült Humanitárius státusz Visszautasított kérelmek

S Szzlloovváákkiiaa Menedéki kérelmek Elismert menekült Humanitárius státusz Visszautasított kérelmek

S Szzlloovvéénniiaa Menedéki kérelmek Elismert menekült Humanitárius státusz Visszautasított kérelmek


1. Szerbia és Montenegró 47% 2. Törökország 12% 3. Bosznia és Hercegovina 8% 4. Albánia 6% 5. Macedónia 5%

21

A menekültek és menedékkérők tapasztalata a közép-európai életről

Recommend Documents