A szöveg- és kiadványszerkesztés oktatásának néhány tapasztalata Bujdosó Gyöngyi Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet Komputergrafikai és Könyvtárinformatikai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 12
[email protected] Kivonat. Mind a felső-, mind a középfokú képzésben egyre elterjedtebb és egyre népszerűbb a weboldalak készítésének intézményes oktatása. A kurzusok során számos hasznos technikai fogásról kaphatunk részletes tájékoztatót. Fektetünk-e azonban hangsúlyt arra, hogy nemcsak a tartalom, hanem a forma és az áttekinthet őség is nélkülözhetetlen kelléke egy jó weboldalnak? Segítjük-e a hallgatókat abban, hogy álláskeresésnél jó tartalmú és formájú önéletrajzot készítsenek? Felkészítjük-e a jövő tanárait arra, hogy esztétikus külsőt adjanak egy általuk készített oktatási segédanyagnak? Az általános vélemény sajnos az, hogy ezek lényegtelen dolgok, a külalak nem, csak a tartalom lényeges. Ez pedig – mint azt a gyakorlatban jól tudjuk – valójában nem így van, a külalak sok esetben nagyon is lényeges. E cikkben a szöveg- és kiadványszerkesztési ismeretek hiányának néhány negatív következményén túl bemutatásra kerül egy viszonylag jól működő módszer, amellyel fel lehet kelteni a nyomtatott és elektronikus oldalak készítését tanulók igényét az esztétikus külső kialakítása iránt.
Mit tanítunk a DTP keretében? Az, hogy mi a DTP, viszonylag jól körülhatárolt foglom. Mit tanítunk azonban a DTP-t oktató kurzusokon? Tapasztalatom szerint a DTP oktatásának keretében rendszerint a programok használati módját, lehet őségeit ismerhetjük meg a tanulókkal. Vajon nincs szükségünk egyébre? Elegendő ennyi ahhoz, hogy megfelelő nyomtatott vagy webes oldalakat hozzunk létre? A gyakorlatból láthatjuk, hogy nem, hiszen nem kellemes például „összedobott” weboldalakat olvasni, és sokszor elszomorító látvány egy-egy dolgozat külalakja is.
Tanítani kell(ene) a kiadványszerkesztést Ezzel az állítással bizonyára sokan nem értenek egyet, hiszen mindenki tud kezelni legalább egy szövegszerkeszt őt, és mindenki tud készíteni akár ötszáz oldalas könyvet is. A sok éves tapasztalat mégis azt mutatja, hogy az MS Wordöt naponta használó hallgatók sem ismerik magát a programot sem. Alig akad közöttük olyan, aki tudja, hogy megkönnyíthetné munkáját például a fejezetek automatikus számozásával vagy a tartalomjegyzék automatikus generálásával. A szöveg formázásának kultúrája pedig szinte meg sem jelenik: százból kettő állítja át az alapértelmezetten megadott Times New Roman, illetve Arial betűtípust, és ennél sokkal rosszabb arányt kapunk, ha a bekezdésstílusokról vagy a sablonokról kérdezzük őket. Kicsit jobb a helyzet a weboldalak esetében, ugyanis ezeken általában megjelenik a technikai tudás. Ez részben annak köszönhet ő, hogy a DTP e területe hivatalosan az informatika részét képezi, így a weboldalkészítés technikáját lehetőségünk van kurzusokon elsajátíttatni. Számos olyan weboldallal találkozhatunk azonban, amelyeken az információ rejtve marad a túlzsúfoltság, a letölthetetlen mennyiségű beágyazott programocska, a sok pulzáló, forgó, menetelő „díszítő” részlet, a rossz színösszeállítás vagy elhelyezés miatt. Ezekről már kevés szó esik a kurzusokon. A a kiadványszerkesztés oktatásával segíthetünk abban, hogy a különböző nyomtatott és webes dokumentumokat szerkesztők a technikai ismeretek mellett a forma kialakításának
különböző eszközeivel is fel legyenek vértezve, és legalább ilyen fontos, hogy kialakuljon bennük az esztétikus küllemű munka létrehozása iránti igény.
Tanítjuk-e legalább a szövegszerkesztést? A fenti tények ellenére hazánkban alig van olyan felsőoktatási intézmény és szak, ahol kötelező tantárgy lenne akárcsak a szövegszerkesztés. Ebből arra lehet következtetni, hogy a tanárok sem tartják lényegesnek ezt a fajta tudást. Valóban lényegtelen? Nem tartjuk már annak, amikor kezünkbe veszünk egy-egy dolgozatot, diplomamunkát vagy magánkiadásban megjelent könyvet, és nézzük a szétszórt sorokat, az áttekinthetetlen, kusza szerkesztést, a minden esztétikát nélkülöző oldalkialakítást. Ha létezik szövegszerkesztést oktató kurzus, mi annak a tematikája? Ha megtanítjuk, hogyan hozhat létre automatikusan számozott címsorokat, megmutatjuk-e, hogyan érdemes átalakítani azok alapértelmezett megjelenését? Ha megnézzük, melyik menüpont alatti párbeszédablakban lehet a margókat átállítani, ejtünk-e szót arról, hogy milyen értékeket érdemes használni? Elegendő-e megmutatni, hogyan lehet a kurzív, félkövér, kiskapitális betűstílusokat beállítani, vagy hívjuk-e fel mellette a figyelmet arra, hogy ezeket hol, mire érdemes használni? Ha a szóaláhúzásról esik szó, elmondjuk-e hogy lehetőség szerint kerülendő, hangsúlyozzuk-e hogy címsoroknál sem elfogadható? Beszélünk-e a sok helyen látható, kiemelésre vagy sorkizárásra használt bet űritkításról? Sajnos a legtöbb esetben a válasz: nem. Megelégszünk a technikai tudással, ami a tanuló munkáját leegyszerűsíti ugyan, a végeredmény esztétikájára azonban javító hatással nincsen. Sok esetben még romboló erejű is lehet, ha minden tanács nélkül megmutatjuk például, hogy hogyan lehet a betűket ritkítani vagy szövegrészletet aláhúzni. Miért ne adhatnánk meg az alapokat az iskolai évek alatt? Hiszen mindenki fog később is szöveget szerkeszteni. Ez egy olyan tevékenység, ami szaktól és foglalkozástól függetlenül mindennapi életünkben egyre inkább jelen van.
Akadályok A szöveg- és kiadványszerkesztés minden szakon történő kötelező tantárgyként való oktatásának jelenleg két alapvet ő akadálya létezik. A legerősebb gátló tényező az az általánosnak mondható nézet, mely szerint mindenki megtanulhatja autodidakta módon fél óra alatt. Ennek a véleménynek az alábbi közvetlen következményei vannak: – Nem fektetünk energiát a hallgatók esztétikai igényének kialakítására. – Azt sugalljuk, hogy a forma lényegtelen, csak a tartalom a fontos. – Arra utalunk, hogy ez a terület nem tartozik az alaptudáshoz, ez egy olyan szakma, amihez semmi közünk, számunkra lényegtelen. Ha segíteni akarjuk a hallgatókat későbbi munkájuk során, meg kell változtatnunk ezt a hozzáállást, mert – elvárják egy számítógépet használni tudó fiataltól – főleg ha az felsőfokú végzettséggel, különösen akkor, ha informatika szakkal rendelkezik –, hogy esztétikus külsejű munkát adjon ki a kezéből, legyen az például önéletrajz, beszámoló, pályázat vagy hivatalos levél; – sokszor a forma legalább olyan lényeges, mint a tartalom – gondoljunk csak a weboldalakra, egy beadott kérvényre, önéletrajzra vagy egy elkészített oktatási segédanyagra;
– az informatikának ez egy olyan határterülete, mellyel mindenki, szinte naponta kapcsolatba kerül. A másik gátló tényező az, hogy nem állnak rendelkezésünkre e témában járatos szakemberek. Az ideális az lenne, ha nyomdaipari szakemberek, tipográfusok tartanák e kurzusoknak legalább egy részét. Sajnos azonban az anyagi vonzatok e megoldást rendszerint nem teszik lehet ővé. Miért ne szervezhetnénk azonban térítéses, részben támogatott oktatást e témáról? Bizonyára sokan áldoznának rá. Egy másik megoldás az lehetne, ha támogatnánk a téma iránt érdeklődő oktatóink ilyen irányú továbbtanulását, képzését. Ehhez viszont el kellene fogadnunk azt, hogy ez az informatikának egy létező határterülete, amire érdemes és szükséges is áldozni.
Egy létező kurzus tervrajza Ebben a fejezetben egy olyan megoldást ismertetünk, amely visszaigazoltan hatásos módon foglalkozik a DTP technikai és esztétikai vonatkozásaival is. Eszköz A DTP oktatására két különböző programrendszert alkalmazunk. Az informatikában kevésbé járatosak az MS Office programjait használják, melyekhez illeszkedően alakul a tananyag is, szót ejtve az adott eszközzel automatikusan vagy egyáltalán nem megoldható dolgokról is. A programozásban jártasabbak, illetve a lelkes, akár bölcsész szakos hallgatók a nehezebben kezelhet ő, ám nagyobb eszköztárral rendelkező TeX kiadványszerkeszt ő programcsomag használatán keresztül kapnak bevezetést a kiadványszerkesztés alapjaiba. Élő minták A lehető legtöbb pozitív és negatív élő minta bemutatása nagy hatással van a hallgatókra. Itt bemutatásra kerülnek könyvek mellett prospektusok, meghívók, üdvözlő- és névjegykártyák, valamint weboldalak is. Reprodukálandó mintalapok Minden óra anyagához mintalapot, mintaoldalt kapnak a hallgatók, amely maga is mintául szolgál a szerkesztéshez. Ez azt jelenti, hogy a lapok a szabályoknak megfelelő módon épülnek fel, jó példát mutatva a forma kialakításához, nem zsúfolják egy oldalra az adott témához tartozó összes technikai megvalósítást. A mintalapokat a hallgatóknak pontosan kell reprodukálniuk, ez megkívánja a témához tartozó technikai tudást. A mintalapok egymásra épülnek – alkalmazva a korábban elsajátított részek anyagát is – ami azon kívül, hogy átismétli az előző anyagokat, elkerüli az egyes mintalapok túlzsúfolttá válását. Nyelv: nyelvtan és speciális karakterek A nyelvvel kapcsolatosan két területet kell folyamatosan hangsúlyoznunk. Az egyik a nyelvtan, miszerint ragaszkodjunk a magyar helyesírás szabályaihoz, és ne nyelvújításként, hanem hibaként értelmezzük például a -val/-vel rag sajnos egyre elterjedtebb -al/-el formáját. Informatika szakosoknál mindenképpen lényeges a bet űszavak, illetve idegen szavak ragozási szabályainak „felelevenítése” is. A másik terület a nyelv jellegzetesen használandó karaktereinek köre, mint például a szóköz (hova tegyünk és hova ne!), a központozás, idézőjelek és zárójelek, a kötőjel, a hosszú kötőjel és gondolatjel, valamint a kivonás jelének megkülönböztetése – alakját és használati módját illet ően egyaránt. A mintalapok összeállításánál fontos szempont, hogy a leggyakrabban előforduló, legcsúnyább hibák helyes megoldása több
helyen is látható legyen a szövegekben. A problémás esetek minden egyes előfordulásánál tárgyalásra kerül a vonatkozó nyelvtani szabály is. Kiadványszerkesztés alapjai A tananyag úgy áll össze, hogy a program megismerésével párhuzamosan ismerkednek meg a hallgatók a kiadványszerkesztés alapjaival. A programrendszer egy-egy lehetőségének bemutatásakor, mielőtt még elkezdenénk a mintalap reprodukálását, a hallgatók megismerkednek az adott részre vonatkozó alapszabályokkal, szerkesztési javaslatokkal. Az alábbi főbb területeket vesszük végig: Betűk ٭A formai jellemzők áttekintése után, megnézzük, hogy egy adott feladatra (szakdolgozat, könyv, újság, weboldal) mely típusú és fokozatú betűket érdemes választani, szót ejtünk a bet űkeverés veszélyeiről. Nagy hangsúlyt fektetünk a különböző betűfajták (kurzív, félkövér, kiskapitális), illetve a verzál szedés alkalmazási köréről. Bekezdések ٭A szövegtörzs alapformája (behúzások, sortávolság, fattyúsor, elválasztás, szóköz mérete stb.) után a felsorolások és szövegközi kiemelések különböző formáit, majd a lábjegyzetek, irodalomjegyzék lehetséges szedési módjait tekintjük át. Ábrák, táblázatok ٭Az ezekre vonatkozó formai tanácsokat, elkészítési és beillesztési módokat taglalja a következő rész. Ezen belül megnézzük azt is, hogyan helyezhetjük el és formázhatjuk az ábraaláírást, illetve a táblázat címét. Címsorok ٭A szöveg rendszerezéséül szolgáló címrendszer kialakításával (betűméret, közök, sortörés, szintek) viszonylag sok időt töltünk. Itt ejtünk szót részletesebben a kiemelések fontosságáról, alapkövetelményeiről és megvalósíthatósági lehet őségeiről. A címsorokkal együtt tárgyaljuk a tartalomjegyzék stílusát és elhelyezését is. Oldal ٭Az oldal kialakításánál foglalkozunk a margók kiszámításával, az élőfej kialakításával, az oldalszám elhelyezésével. Szót ejtünk a sötét háttérrel való munka során felmerülő újabb problémákról, nevezetesen a megfelelő betű és az alkalmazott színek kiválasztásáról. Dokumentum ٭Ezek után ejtünk szót egy teljes dokumentum, praktikusan egy szakdolgozat kialakításáról, részeiről, azok elhelyezésér ől és tartalmáról is. E témakör keretében beszélünk a címoldal elkészítéséről. A legalább két féléven keresztül tartó kurzusokon a szószedet készítését és formázását is áttekintjük. Egyéb ٭A fentieken túl fóliák/diák szerkesztéséről, hivatalos levelek, magyar és amerikai típusú önéletrajzok részeiről, formáiról és tartalmáról tanulunk. Szakirodalom A későbbi tanulást is figyelembe véve érdemes megadni a témához kapcsolódó összes forgalomban lévő, és a legjelentősebb kölcsönözhető művek listáját, illetve a területen legnevesebb szakemberek nevét.
Sikertelenségek Számonkérésnél sajnos szinte mindig az derül ki, hogy a hallgatók nem tartják lényegesnek a megfelelő arányok számszerű tudását. (A sikerek közé sorolandó azonban, hogy az aránytalanságokat a bemutatott – mások által készített – mintákon már nagy százalékban felfedezik.) A legsikertelenebb terület a kurzus folyamán a nyelvtani információk elsajátítása terén észlelhető. Felsőbb éves hallgatók is gyakran felháborítónak tartják ezen ismeretek „átismétlését”, s főleg azok számonkérését. Annak ellenére, hogy igen nagy gondot fordítok erre a területre, számonkérésnél csak nagyon kis százalékban jelölik be a helyes megoldást, és az is felfogható úgy, mint az egyválasztásos tesztek véletlenül eltalált helyes megoldása.
Sikerek A kurzusok folyamán észrevehet ően nő a hallgatók igénye a szép kivitelű munkák iránt. Egyre több rossz példát vesznek észre a mindennapi életben (napilapokban, könyvekben, weboldalakon). Ez azt mutatja, hogy nemcsak a tartalomra, hanem a formára is figyelnek már. Ez is arra utal, hogy megnő az igényük az esztétikus formák iránt, ami pozitív hatással van nyomtatott dokumentumaik és webes oldalaik formátumának kialakítására is. A kurzus folyamán a legintenzívebb jegyzetelés a szakdolgozat egyes részei tartalmának áttekintésénél látható. Érzékelhet ően új információként hallgatják azt, hogy milyen részekből illik állnia egy szakdolgozatnak, hogy hogyan kell összeállítani egy bevezetőt vagy egy összefoglaló részt, hogyan kell elhelyezni az irodalomjegyzékre történő hivatkozásokat, illetve hogy miknek kell feltétlenül szerepelnie a hivatkozásjegyzékben. Rendkívül nagy érdeklődés övezi az önéletrajzokban szükségesen, valamint ajánlottan szerepeltetendő adatok felsorolását, valamint a magyar és amerikai típusú önéletrajzok különbségeiről szóló információkat is.
Összességében… Még a kreditszerzés miatt jelentkező hallgatók nagy részénél is jelent ős haladás tapasztalható – mind a technikai tudás, mind a kiadványszerkesztési ismeretek elsajátítása terén – az egy féléves kurzust végzők esetén is. Tudatosabban és nagyobb odafigyeléssel készítik kisebb terjedelmű munkáikat is. A visszajelzések azt tanúsítják, hogy azok a hallgatók, akik a kurzusok során nem veszik komolyan az oktatott ismereteket (mert például csak kreditek szerzése miatt, gyenge eredménnyel végezték el a kurzust), az egyetemről kikerülve, a munkahelyen már átnézik és alkalmazzák azokat. Mindezek azt bizonyítják, hogy valóban szükség van, szükség lenne a kiadványszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek átadására.
Experiences on teaching word processing and some parts of typography Gyöngyi Bujdosó Department of Computer Graphics and Library and Information Science Institute of Mathematics and Informatics University of Debrecen, H-4010 Debrecen, P.O.B. 12, Hungary
[email protected] At universities and secondary schools, there are more and more courses on how to make web pages, at which the learners get a big amount of useful information on technical issues in detail that helps them in constructing complex, multifunctional web pages. Is it enough to make well-usable web pages? Do the teachers emphasize that the easy-of-use needs the data be in well-arranged forms and have an appropriate layout? Can or should the web page makers use the typographical rules and traditions in DTP? Are the typographical rules dispensable? This paper deals with a method of teaching how to form web pages or other types of documents (e.g. dissertations, CV’s, invitation cards). The author demonstrates the main issues, the successes and the resultlessnesses of the course.
