Menekültlét. Életkor, társadalmi nem és sokszínűség felmérés, A menekültek és menedékkérők tapasztalata a közép-európai életről

Menekültlét

FOTÓ: SZANDELSZKY BÉLA

Életkor, társadalmi nem és sokszínűség felmérés, 2007

A menekültek és menedékkérők tapasztalata a közép-európai életről

ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselete

Tartalomjegyzék

Előszó Bulgária Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Statisztikák Térkép

3 5 11 17 23 27 33 39 44

Kiadta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselete, Budapest, 2008. augusztus 2

Regionális felmérés 2007

Összefoglaló jelentés

Előszó A menekültek, belső menekültek vagy hazatérők védelmére és helyzetére vonatkozó döntések középpontjában maguknak az érintetteknek kell állniuk. A problémák felmérése, a segítő programok tervezése során feltétlen szükséges a menekült nők, lányok, férfiak és fiúk minden korosztályának bevonása, hogy érdekeiket hatékonyan szolgálhassuk, segíthessük és védelmezhessük őket, valamint biztosítsuk számukra a megfelelő jogokat.

FOTÓ: UNHCR

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) törekszik arra, hogy minden érdekeltet bevonjon az őt érintő programok döntéshozatalába. Ezért kialakította az érintettek bevonásával végzett helyzetfelmérés módszerét (tool for Participatory Assessment in Operations) az információk összegyűjtésére és elemzésére. A részvétel különösen azok számára fontos, akiket sokszor kizárnak a döntéshozatalból, így a nők, gyermekek, fiatalkorúak, idősek és más, diszkriminációt elszenvedő csoportok számára. Az érintettek részvételével zajló felmérés (Participatory Assessment) során úgy nevezett multifunkcionális csoportok (Multifunctional Teams) keresik fel a menekülteket befogadó állomásokat, elbeszélgetnek az azonos származású, nemű és korcsoportba tartozó személyekből álló úgynevezett fókuszcsoportokkal, és feljegyzéseket készítenek minden olyan figyelemre méltó kérdésről, amellyel később foglalkozni szükséges.

A szakértők külön fókuszcsoportokban beszélgetnek a menedékkérő férfiakkal és nőkkel

Közép-Európában ezt a módszert összehangolták a régió igényeivel. Az egyes országokban a multifunkcionális csoportok az UNHCR vezetésével jöttek létre az UNHCR munkatársaiból, kormányzati tisztségviselőkből és civil szervezetek képviselőiből. Az előkészítő szakaszban a csoport tagjai módszertani képzést kapnak, majd meghatározzák a felmérés helyszíneit és kialakítják a fókuszcsoportokat. Ezt követően a multifunkcionális csoport tagjai felkeresik a menedékkérőket és menekülteket, hogy meghallgassák problémáikat és a tapasztaltak alapján értékeljék a helyzetet. 3



Az egyéneket és csoportokat nemcsak nemük, koruk és kulturális hátterük alapján válogatják össze, hanem jogállásuk alapján is. Közép-európai viszonylatban gyakran a jogállás befolyásolja leginkább az egyének helyzetét és problémáit. Az interjúkon elhangzottakat a felmérést végző szakemberek lejegyzik és közösen értékelik. Ez az összefoglaló regionális jelentés a menedékkérők és menekültek véleményét, illetve a szakemberek észrevételeit egyaránt magába foglalja. 2007 őszén harmadízben készült Közép-Európában ilyen felmérés Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia vonatkozásában. E módszer amellett, hogy hatékonyan tárja fel a menedékkérők és menekültek helyzetét és problémáit, lehetővé teszi az átfogó következtetések levonását és a hosszú távú folyamatok elemzését is, mivel a szakemberek az információkat különböző nemű, korú, jogállású és kulturális hátterű személyek szisztematikusan összeállított csoportjaitól szerzik be. Azt tapasztaljuk, hogy ez a folyamat az érintettek igényeinek megfelelő menekültügyi programok és politikák tervezésének és fejlesztésének elengedhetetlen eszközévé vált. Noha a felmérés célja elsősorban a megoldandó problémák feltárása, arra is fényt derít, ha a korábbi problémák megnyugtatóan rendeződtek. 2007-ben a felmérés a legtöbb országban egy sajátos csoport problémáira hívta fel a szakemberek figyelmét: a menedékkérő és menekült gyermekek helyzetére. Sokan közülük súlyos traumákat éltek át a múltban, jelenük nehézségekkel teli, jövőjük és kilátásaik pedig bizonytalanok. Gyakran sújtja őket szegénység és idegengyűlölet, nehéz családi helyzet. Hátrányaikat tovább növeli, hogy sokuk iskolázottsága hiányos. Mivel a menekülteket befogadó állomások tervezésekor az átlagos felnőttek igényeit vették alapul, a gyerekek ideiglenes „otthonukban” olyan körülmények között élnek, amelyek nem elégítik ki speciális szükségleteiket. Azt reméljük, hogy ez az összefoglaló jelentés ráirányíthatja a döntéshozók figyelmét ezekre a hiányosságokra, s ezáltal az érintett gyerekek – fiúk és lányok – egy boldogabb, biztonságosabb és termékenyebb jövőnek nézhetnek elébe. Lloyd Dakin regionális képviselő UNHCR Közép-Európai Regionális Képviselete Budapest

4



Bulgária Bulgáriában 2007-ben 53%-kal több (összesen 975) személy kért menekült státuszt, mint 2006-ban. Ugyanakkor a számok alapján Bulgária az utolsó előtti helyen áll a régió hat országa között, mivel 2007-ben a Közép-Európába érkező menedékkérőknek csak mintegy 4,6%-át fogadta. A menedékkérők összetételét illetően a legnagyobb csoport irakiakból állt (54,7 %), ezt követték az afgánok (7,9 %), az örmények (6,6 %) és az irániak (3,4 %). Bulgáriában regisztrálták a legtöbb hontalan menedékkérőt: összesen 80 főt, azaz az összes menedékkérő 8,2%-át. A genfi egyezmény alapján történő elismerési arány Bulgáriában viszonylag alacsony: a kérelmezők 2,2 %-át, azaz 13 főt minősítettek menekültnek, ugyanakkor a teljes elimerési arány, amely magában foglalja a kiegészítő védelemben részesülteket is (322 személy) 57,6%.

Módszertan Bulgáriában a felmérést 2007-ben a július-szeptemberi időszakban végezték el. A multifunkcionális csoport 15 főből (az UNHCR, az Állami Menekültügyi Hivatal, a Bolgár Vöröskereszt, a Bolgár Helsinki Bizottság, a Caritas, a Menekült Nők Tanácsa illetve a Menekült és Migráns Integrációs Egyesület) képviselőiből állt. A multifunkcionális csoport 184 személlyel folytatott beszélgetést lakóhelyükön vagy fókuszcsoportokban. Közülük 120 fő menedékkérő volt, 64 pedig kiegészítő védelemben részesített személy vagy státuszos menekült. A megkeresettek között 148 férfi és 36 nő volt. A megkérdezettek között 29 gyermek volt (21 lány és 8 fiú). Amikor a meghallgatások folytak, sem Szófiában, sem Banyában nem volt kísérő nélküli kiskorú gyermek. A multifunkcionális csoport a következő helyszíneken találkozott családokkal és fókuszcsoportokkal: • a szófiai befogadó és integrációs állomásokon • a banyai befogadó állomáson • a Voneshta Voda faluban működő, menekült gyerekek számára létrehozott nyári táborban • a szófiai Vöröskereszt és a Bolgár Helsinki Bizottság helyiségeiben • szófiai magánszállásokon. A párbeszéd megkönnyítésére, valamint az eredmény összehangoltságának és színvonalának biztosítása érdekében két kérdőívet használtak, egyet gyermekek, egyet pedig felnőttek számára. A kérdőívek a menedékkérők és menekültek életével kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak, mint például az országba történő megérkezés, az elhelyezés és ellátás körülményei, a menekültügyi eljárás, jogsegély-szolgálat, integráció, nyelvi képzés, az információk elérhetősége, elhelyezés, foglalkoztatás, oktatás, egészségvédelem, idegengyűlölet, intolerancia és korrupció. A multifunkcionális csoport jelentései az interjúk eredményeit és a tagok megfigyeléseit dolgozták fel. A multifunkcionális csoport megállapította, hogy 2006-tól eltérően a legtöbb újonnan érkező menedékkérő írástudó volt és legalább alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett.

5



A megkérdezett egyének a legkülönbözőbb származási országokból érkeztek, mint például Afganisztán, Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Eritreia, Etiópia, Guinea-Conakry, Guinea, Irán, Irak, Libanon, Marokkó, Palesztina, Szudán, Szíria, Tanzánia, Törökország, és volt közöttük több hontalan is.

Az idegengyűlölet megkeseríti a menekültek életét Bulgáriában igen elterjedt az idegengyűlölet, amelyet a helybéliek gyakran nyíltan kifejezésre is juttatnak. Ennek megdöbbentő példája, hogy a kelet-bulgáriai Nova Zagorában az orvosok egyszerűen megtagadták, hogy menedékkérőket kezeljenek. A helyiek ellenséges magatartása nemcsak az orvosi ellátás biztosítását akadályozza. A menekülteknek kulturális megbélyegzettséggel is szembe kell nézniük. • Sokszor érik őket atrocitások amiatt, hogy nem beszélnek jól bolgárul, illetve, ha muszlim menekült nők az utcán hagyományos fejkendőt viselnek. • A státuszos menekültek nehezen jutnak szálláshoz. A menekültek nehéz anyagi helyzete ellenére előfordul, hogy a lakástulajdonosok magasabb lakbért kérnek tőlük, mint a helybéli bérlőktől. Magasabb foglalót kell fizetniük, és a multifunkcionális csoport több olyan esettel találkozott, amikor a menekülteket néhány hónap után felszólították a távozásra, de a foglalót nem fizették vissza nekik. • Hivatalos ügyeik intézése során a menekültek gyakran kerülnek szembe olyan hivatalnokokkal, akik nem ismerik a menekültek jogállását és jogait. E nehézségek miatt bizonyos menekültek arról számoltak be, hogy elveszítették a helyi közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges motivációjukat, és el akarják hagyni az országot. „Amikor az üzletben meghallották, hogyan beszélek, tálibnak és Osama Bin Ladennek neveztek. Csendben maradtam, pedig ordítani szerettem volna, hogy éppen ez az, amiért a saját országomból elmenekültem, és ez az, ami elől menedéket keresek”. Egyedülálló férfi menedékkérő

6



Az egészségügyi ellátás nehezen elérhető

FOTÓ: IVAN GRIGOROV

A multifunkcionális csoporthoz eljutott panaszok jelentős része az egészségügyi ellátásra vonatkozott. Az egészségügyi intézmények orvosai és adminisztratív dolgozói sok esetben elutasítják a menekülteket státuszuk vagy a nyelvi nehézségek miatt. Vannak magából az egészségügyi rendszerből adódó problémák, például az orvosnál vizitdíjat kell fizetni, amelynek összege a menedékkérők számára túl magas.

A menekültügyi eljárás ideje alatt a menedékkérők egészségbiztosítását az Állami Menekültügyi Hivatal fizeti

A menekültügyi eljárás lefolytatása során a menedékkérők egészségbiztosítását az Állami Menekültügyi Hivatal fizeti, ez azonban nem látható azonnal az Országos Egészségpénztár számítógépes rendszerében. Ezért ha egy menedékkérőnek egészségügyi ellátásra van szüksége, az Állami Menekültügyi Hivatalnak ehhez igazolást kell kiadnia. A dokumentum kiállítása esetenként egy hónapig is eltart, és megtörténhet az is, hogy végül az egészségügyi szolgáltatók nem ismerik el. Előfordult olyan eset, hogy ez a rendszer akkor sem működött, amikor a menedékkérőnek kórházi kezelésre lett volna szüksége. A speciális szükségletekkel bíró menekültek további akadályokkal szembesülhetnek. Például egyes idős menekültek, akik nem tudnak részt venni a bolgár nyelvi kurzuson, nem kapnak ellátást a Nemzeti Integrációs Program keretében, így egyéni alapon kell megoldaniuk az egészségbiztosításuk finanszírozását, miközben pedig valószínűleg éppen ők azok, akik a leginkább rászorulnak az egészségügyi ellátásra, és a legkevésbé tudnak pénzt keresni. A rokkantsági igazolások megszerzése nagyon komplikált, és a menekültek csak a civil szervezetek segítségével jutnak át a rendszeren.

FOTÓ: IVAN GRIGOROV

A nők többszörösen nehéz helyzetben vannak

Az élet a menekülteket befogadó állomásokon az egész család számára nehéz

7

Az élet a menekülteket befogadó állomásokon az egész család számára nehéz. A felmérés feltárta, hogy itt a menekültek között gyakoribb a családon belüli erőszak, mint a saját országukban. A frusztráltság, a tétlenség, a családon belüli társadalmi szerepek megváltozása és a szociális elszigeteltség egyes embereket olymértékben agresszívvá tesz, hogy saját feleségük ellen fordulnak. A multifunkcionális csoport aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az intézményekben nem működik az erőszakos cselekedetek bejelentésére szolgáló mechanizmus és az áldozatok nem tudják, hová fordulhatnak segítségért. A befogadó állomások vezetése sem szívesen avatkozik közbe, ha ilyen esetek fordulnak elő.



A muszlim lányok és asszonyok azt panaszolják, hogy nehezen viselik el a saját kulturális hagyományaik és a befogadó társadalom eltérő szokásai közötti különbséget. Például a lányok arról panaszkodnak, hogy kevésbé szabadon hagyhatják el a házat, mint fiútestvéreik. A nők sokszor rosszul érzik magukat az általános öltözködési szabályok miatt. „A férjem és a fiam levetették velem a kendőt, mert az utcán az emberek mindenfélét kiabáltak. A fiam azt mondta, többé ne mutatkozik velem, mert szégyell. A férjem azt mondta, ha nem veszem le a kendőt, másik feleség után néz. Már nem viselem a kendőt, de így szinte meztelennek érzem magam.” Menedékkérő nő Bulgáriában csakúgy, mint a többi országban, az őrizetben levő menedékkérő nők rosszabb körülmények között vannak, mint a férfiak. A Bussmantsiban őrizetben tartott menedékkérő nők arról számoltak be, hogy a főként férfiakból álló személyzet nem veszi figyelembe a speciális női szükségleteket. Az őrizetben töltött idő alatt szigorú körülmények között élnek, és nem kapnak elegendő tisztálkodószert. A fókuszcsoportokban részt vevő nők gyakrabban panaszkodtak a befogadó állomásokon kapott ételre, mint a férfiak. Elmondták például, hogy nincs elég bébiétel, és a terhes nők nem kapnak táplálékkiegészítőket, továbbá délután 5 óra után és hétvégén a befogadó állomásokon nincs melegvíz és fűtés. Banyában nem volt megfelelő főzési lehetőség a befogadó állomáson. „Bulgáriában ugyanolyan életem van, mint Afganisztánban. Az egyetlen különbség, hogy nem viselek kendőt. Semmi nem változott. Az életemet itt is a férjem irányítja.” Afgán menekült nő A menekült nők arról panaszkodtak, hogy képtelenek kijönni a pénzükből. A havi létfenntartási támogatás összege ugyan megegyezik a bolgár állampolgároknak nyújtott szociális támogatással, de nem elegendő az étel és a gyógyszerek fedezésére.

A gyerekek sorsát meghatározza a szegénység A szülőkkel és gyerekekkel folytatott beszélgetések számos oktatási problémát tártak fel. A menedékkérő gyermekek számára a befogadóállomásokon nincs bolgár nyelvtanfolyam, ezért az iskolában nehezen tudnak beilleszkedni. FOTÓ: IVAN GRIGOROV

A nagyobb gyerekeknek, akik nem ismerik megfelelő szinten a bolgár nyelvet, a korcsoportjuknál sokkal alacsonyabb osztályba kell járniuk. A menedékkérő gyermekeknek nemcsak náluk sokkal kisebb gyerekkel kell együtt ülni az iskolapadban, de gyakran vannak zaklatásnak kitéve, amely jelentős lemorzsolódásokhoz vezet.

A menedékkérő gyermekek az iskolában nehezen tudnak beilleszkedni

8



A multifunkcionális csoport gyermekmunkáról is tudomást szerzett. A nem megfelelő iskolázottsággal rendelkező fiúgyermekeket maguk a szülők küldik el dolgozni. A szegénység miatti diszkrimináció fokozottan agresszív viselkedést eredményez. A multifunkcionális csoport olyan esetekről is tudomást szerzett, hogy a gyerekek egymástól vagy az üzletekből pénzt vagy élelmiszert loptak.

A multifunkcionális csoport ajánlásai A megkérdezett személyek által felvetett problémákról írt részletes beszámoló mellett a multifunkcionális csoport a következő ajánlásokat teszi: • Az Állami Menekültügyi Hivatal hatáskörébe eső kérdéseket részletesen nyomon kell követni. • Találkozót kell szervezni az Állami Menekültügyi Hivatal, a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár és a Nemzeti Biztosítási Intézet részvételével az egészségügyi ellátás problémáinak megvitatására. • Fogadjanak el átfogó nemzeti programot a menekültek integrációjának biztosítására, és ennek megvalósításába vonják be a civil szervezeteket és a menekültek saját közösségeit. Ezzel párhuzamosan az UNHCR módosítani fogja 2008. évi programját, hogy pótolni tudja az újonnan elismert menekültek fizikai jólétét és társadalmi beilleszkedését leginkább akadályozó hiányosságokat. • Az UNHCR tájékoztató füzetet ad ki a menedékkérők számára, amely elmagyarázza a menekültügyi eljárás folyamatát bolgárul, angolul, arabul és perzsa nyelven. Ezen felül 2008. közepére megjelenik bolgár nyelven egy könyv a menekültek szociális jogairól, amely később rövidített formában arab és perzsa nyelven is napvilágot lát majd. • A civil szervezetek és az UNHCR egyaránt részt vesznek az Európai Menekültügyi Alap III. többéves programjának (2008-2015) kidolgozásában és a 2008. évi EMA II. alap felhasználásában, a multifunkcionális csoport által megállapított célkitűzéseket szem előtt tartva.

A 2006-os felmérés óta bekövetkezett változások A multifunkcionális csoport megállapította, hogy a 2006. évi állapothoz képest az Állami Menekültügyi Hivatal befogadó állomásain javultak a biztonsági és szociális körülmények. A biztonsági őrség lecserélése óta a menedékkérők meg vannak elégedve a szófiai központban működő biztonsági szolgálattal. Ezen felül: • Az illegális határátlépést követő fogvatartás időtartama csökkent. • Az Állami Menekültügyi Hivatal regisztrációs eljárását felgyorsították. A személyazonosító iratokat a regisztrációt követően haladéktalanul kiadják. • A Minisztertanács 2008. április 17-én jóváhagyott menekültintegrációs programja 30 menekült gyermeknek iskoláztatási támogatást, 20 menekült gyermeknek pedig óvodai támogatást nyújt, 100 felnőtt számára biztosítja a nyelvi és társadalmi orientációs kurzusok idejére a közlekedést, Nova Zagorában bolgár nyelvi képzést biztosít, kétkét, egyenként 40 fős szemináriumot szervez a menekültekkel foglalkozó szociális

9



munkások, tanárok és orvosok számára, egy vidéki szakmai körutat szervez – mindezen támogatások nem szerepeltek az előző programban. • A menekült gyermekek pontosabb statisztikai nyilvántartása érdekében az Állami Menekültügyi Hivatal a gyermekeknek nemcsak a nemzetiségét és azt tartja nyilván, hogy családjukkal vagy kísérő nélkül érkeztek-e az országba, hanem életkorukat is. 2007. évtől kezdődően a Hivatal megkezdte a Dublin II esetek adatainak gyűjtését, s ezeket az UNHCR és a civil szervezetek rendelkezésére bocsátja. • Az UNHCR szófiai képviselete kiadványt készített a Bulgáriában tevékenykedő valamennyi menekültügyi szervezetről. A kiadvány bolgár és angol nyelven készült.

10



Magyarország 2007-ben a Magyarországon menekült státuszért folyamodók száma 61,8%-kal (azaz 2.117-ről 3.425-re) nőtt az előző évihez képest. Akárcsak 2006-ban, a menedékkérők legnépesebb csoportja Szerbia-Montenegróból érkezett (26,6 %), illetve Vietnámból (25,2 %), Kínából (12,2 %), Irakból (4 %) és Grúziából (3,8 %). Összesen 238 személy részesült nemzetközi védelemben, ebből 169 menekült státuszt kapott, 69 pedig kiegészítő védelemben részesült. Ez azt jelenti, hogy a menekült elismerési ráta, amely 2006-ban 7,5% volt, 2007-ben 60%-kal emelkedett, 11,9%-ra.

Módszertan Magyarországon a multifunkcionális csoport 16 főből állt, két-két főt delegált az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért és az UNHCR. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Cordelia Alapítvány a multifunkcionális csoport új résztvevői, és részvételük azonnali eredményt hozott. A Minisztérium szakértői javaslataikat azonnali hatállyal be tudták építeni az új menekültügyi törvény tervezetébe, amely 2008. január 1-jén lépett hatályba. A Cordelia pszichológusai pedig felmérték az interjúkban szereplő személyek pszichés állapotát, és a rászorulóknak azonnal segítséget tudtak nyújtani. Mivel a menedékkérők származási ország, kor, nem vagy etnikai hovatartozás szerinti csoportosítása nagyon kicsi fókuszcsoportokat eredményezett volna, Magyarországon a felmérés leggyakrabban a menekültek családjainak otthoni felkeresésével, részlegesen strukturált beszélgetések formájában történt. A multifunkcionális csoport két kisebb csoportra oszlott és következő helyszíneket kereste fel: • Győr (a Határőrség őrzött szálláshelye) • Bicske és Békéscsaba (menekülteket befogadó állomások, önkormányzati iskolák, óvodák) • Budapest (státuszos menekültek otthonai, iskolák) • Nyírbátor (a Határőrség őrzött szálláshelye és a BÁH közösségi szállása) • Debrecen (menekülteket befogadó állomás és önkormányzati iskola) • Nagykanizsa (kísérő nélküli kiskorúak otthona) A multifunkcionális csoport összesen 179 menedékkérővel találkozott: 56 nővel és 123 férfival. A 27 megkérdezett fogvatartott közül csak egy volt nő. Interjút készítettek 34 gyerekkel (24 fiúval és 10 lánnyal), köztük kilenc kísérő nélküli kiskorú fiúval.

11



A rendszer nem felel meg a gyerekek igényeinek A menekültügyi és bevándorlási rendszereket általában felnőttek szükségletei alapján dolgozzák ki. Ugyanakkor a magyarországi menekültek jelentős részét a családjukkal vagy kísérő nélkül érkező gyermekek és fiatalkorúak teszik ki. A multifunkcionális csoport a kiskorúak ellátásával kapcsolatban több problémát állapított meg. A gyerekekkel kapcsolatos legsúlyosabb probléma, ha fogva tartják őket. A multifunkcionális csoport egy 17 éves fiút talált közigazgatási őrizetben Nyírbátorban. A nemzetközi jogszabályok értelmében kiskorú nem tartható fogva, függetlenül attól, hogy családdal vagy egyedül érkezik.

FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY

A nagykanizsai gyermekotthonban (amely 2007. december 31-ei hatállyal megszűnt, majd a gyermekek átkerültek egy új, bicskei intézménybe) élő kísérő nélküli kiskorú gyermekek iskoláztatása nem volt megfelelő. A helyi iskoláknak nem volt tapasztalata külföldi gyerekek multikulturális osztályokban történő képzésében, ezért nem szívesen fogadták az otthonból érkező fiatalokat. Ezen felül az iskoláknak problémát jelentett, hogy a menekült gyermekeknek nem volt korábbi iskolai bizonyítványuk abból az országból, ahol eddig éltek, és nem beszéltek magyarul. Mivel a gyermekotthon (amely a Határőrség épülete mellett helyezkedett el) elszigetelt épület volt, nem segítette elő a gyerekek tényleges integrációját. A muszlim gyermekek nem tudták betartani a ramadánt, mert erre nem volt megfelelő lehetőség a gyermekotthonban. „Az a gyerek, aki iskolába járhat, sok barátot talál magának, és könnyebben elfelejti a problémákat” 8 éves koszovói roma menedékkérő fiú Békéscsabán „A gyermekeim számára az iskolai szünet és a hétvége a táborban szörnyű. Jobb nekik, ha iskolában lehetnek, ahol beszélik a nyelvet és vannak barátaik.” Háromgyermekes koszovói roma anya Békéscsabán A menekült csecsemők problémái már születésük pillanatában elkezdődnek. A menedékkérők, státuszos menekültek és kiegészítő védelem alatt álló személyek Magyarországon születő gyermekeinek állampolgárságát a születéskor ismeretlenként anyakönyvezik. Ez hosszú távon hontalansághoz vezethet, és egész életükre negatív hatással lesz. Egyes menekülteket befogadó állomásokon külön biztosítanak speciális bébiételeket. Kétéves kor felett azonban a gyermekek a felnőttekkel azonos étrendet kapnak, amely nem veszi figyelembe, hogy fokozott szükségük lenne tejtermékre és friss gyümölcsre.

12



A nők életkörülményei nehezebbek A menekült nők ugyan könnyebben találnak elfoglaltságot maguknak, és nem unatkoznak a menekülttáborok monoton mindennapjaiban, ugyanakkor sok tekintetben nehezebb az életük, mint férfitársaiké. Például: • A befogadóállomásokon nincs speciális, nőknek kialakított szabadidős tevékenység vagy képzési program. • A nők arról panaszkodnak, hogy nem biztosítanak nekik elegendő egészségügyi betétet, tisztálkodó- és mosószert saját maguk és családjuk ellátásához. • Az egyedülálló szülők és kisgyermekes anyák nehezen tudnak a nyelvoktatásban részt venni vagy munkát vállalni, mivel nincs, aki a gyermekeikre vigyázna. • A hagyományos női szereppel szakító nőket időnként saját menekülttársaik közösítik ki. Egy kameruni, egyedülálló menedékkérő nő panaszolta, hogy az emancipált nőket saját közösségük ”prostituáltnak” bélyegzi. „A férjem nem engedi, hogy nyelvtanfolyamra járjak, mert ott sok a férfi. Olyan tanfolyamra elengedne, ahol csak nők vannak, de annak délelőtt kéne lennie, amikor a gyerekek az iskolában vannak” Koszovói roma anya Békéscsabán Közigazgatási őrizetben a nők körülményei rosszabbak, mint a férfiaké. Sokszor a fogda egyik eldugott helyiségében helyezik el őket, amelyből közvetlenül nem lehet eljutni a közösségi helyiségekbe, míg a férfiaknak közösségi helyiség és TV áll a rendelkezésére. Mivel jóval kevesebb a női fogvatartott, mint a férfi, előfordul, hogy egy nő heteket vagy akár hónapokat tölt egyedül egy cellában, és egyáltalán nincs kihez szólnia. Szinte mondani sem kell, hogy a fogdákat üzemeltető Határőrség (2008. január 1-től Rendőrség) tisztjei is férfiak.

FOTÓ: UNHCR

A pszichológiai problémák sok esetben rejtve maradnak

A balkáni háború öröksége: egy boszniai elmegyógyintézet idős betegei, akiket a kilencvenes évek elején Magyarországra evakuáltak

13

A menedékkérők és menekültek körében gyakran merülnek fel különböző súlyosságú pszichés problémák a korábban megélt vagy a megérkezést követő traumák következtében. Léteznek bizonyos programok a traumatizált felnőttek kezelésére, de a multifunkcionális csoport azt tapasztalta, hogy a poszt-traumás stressz szindrómával (PTSD) küzdő kiskorú menedékkérők vagy menekültek gyógyítására nincs elegendő pszichológus. Továbbá, nincs megfelelő eszköz a korábban elszenvedett kínzások áldozatainak kiszűrésére, akik újra traumatizálódhatnak, ha őrizetbe kerülnek.



A balkáni háború öröksége: a debreceni befogadóállomáson a menekültek egy sajátos csoportja él; egy boszniai elmegyógyintézet idős betegei, akiket a kilencvenes évek elején Magyarországra evakuáltak. Számukra azóta sem sikerült megnyugtató megoldást találni. A felméréskor 22 beteg élt azon külön ápolási osztályon, amelyet kifejezetten a számukra hoztak létre. A multifunkcionális csoportnak három személlyel sikerült kommunikálnia, akik ki tudták fejezni a saját és társaik igényeit. Ezek a menekültek – egészségi állapotukon túlmenően – két fő probléma miatt szenvednek az intézetben: az egyik a depresszió, a másik a tétlenség. Honvágyuk van, és azt remélik, hogy egy napon majd hazatérhetnek. Képtelenek megérteni, hogy a háború utáni Boszniában sem családtagjaik nincsenek már, sem a gyógykezelésük nem lenne biztosítva. „Szeretnék hazatérni a városomba, és a kedvenc kávézómban együtt kávézni a barátaimmal és a szomszédaimmal. És szeretnék elmenni a mecsetbe.” Bosnyák mentálisan sérült beteg Ugyanakkor a betegek maguk javasoltak két egyszerű megoldást szenvedésük enyhítésére: szeretnének időnként boszniai ételeket enni, és szeretnének egy orvost vagy nővért, aki beszéli a nyelvüket. Szükség van emellett rendszeres tevékenységre, hogy mentális állapotuk javuljon, amelyet ma csak gyógyszerekkel tartanak fenn.

A menedékkérők fogvatartása szigorúbb, mint a bűnözőké A multifunkcionális csoport megállapítása szerint a fogvatartott menedékkérők nem tudnak részletes információkon alapuló döntéseket hozni jogi helyzetükről, mivel nem jutnak hozzá számukra érthető felvilágosításhoz a Dublin II eljárásról és a menekült státusz-meghatározási eljárásról. Sok esetben a fogvatartottak nem is értik, miért vannak őrizetben. Ezt a helyzetet tovább rontja, hogy nyelvi problémák miatt nem tudnak az őrökkel kommunikálni. A multifunkcionális csoport megállapítása szerint a közigazgatási őrizet szabályai túl szigorúak. A kisebb szabálysértést elkövető külföldiek mozgásszabadsága nagymértékben korlátozott, szinte szigorúbb körülmények között tartják fogva őket, mint a bűnözőket. Két intézményben még nappal is zárva tartják a cellákat. Az asztalok és székek a padlóhoz vannak rögzítve. A bentlakók csak a zárt ajtón levő nyíláson keresztül kommunikálhatnak a látogatóikkal. Az egyik intézményben a telefonhasználatot naponta egyetlen, maximum 5 perces hívásra korlátozták. A nyírbátori és kiskunhalasi intézményekben ezek a rendkívül szigorú rendszabályok vannak érvényben, ugyanakkor a győri intézményben kicsit emberségesebben bánnak a fogvatartottakkal, és az intézményen belül van némi mozgásszabadságuk. Bizonyos fogdákban az általános életkörülmények megdöbbentőek. Az élelem nem elegendő, a higiénés körülmények rosszak, a helységek piszkosak, az ágyneműt ritkán mossák. Nincsenek szociális szolgáltatások vagy napközbeni tevékenységek, pl. sportolási lehetőség, olvasnivaló, internet hozzáférés, a muszlimok nehezen tudják betartani a ramadánt. „Úgy tartanak minket, mint az állatokat az állatkertben” Idősebb fogvatartott koszovói férfi a nyírbátori fogdában

14



Élet a menekülttáborokban: unalom és konfliktusok A menedékkérők arról panaszkodtak a multifunkcionális csoportnak, hogy nincs értelmes szabadidős elfoglaltságuk, és nem biztosítanak számukra szakképzési lehetőséget. Azt is megemlítették, hogy a bentlakók közötti konfliktusok kezeléséhez külső közvetítőre lenne szükség. Konfliktusok kialakulhatnak eltérő kulturális hátterű emberek, nők és férfiak között, valamint a lakók és az intézmény vezetősége között. Konfliktusforrás lehet az is, hogy egyes lakók nem tartják be a házirendet, ezzel másokat zavarnak, ami aztán vitákhoz vezet. FOTÓ: UNHCR

A multifunkcionális csoporthoz a felszolgált étellel kapcsolatban is érkeztek panaszok: nem tartalmaz elég zöldséget, gyümölcsöt vagy tejterméket, és csak napi egy meleg étkezés biztosított. Néhány táborlakónak kevés az ételadag.

„Csak ülünk, és várjuk a napot, amikor kijutunk innen”

A ruházkodás szintén problémát jelent. Több táborlakónak meleg cipőre és ruhára lenne szüksége télre.

-Koszovói roma nő

Az étel rémes: egyik nap piros mártás, másik nap sárga mártás, hozzá rizs vagy krumpli” Szerb menekült nő Bicskén

A multifunkcionális csoport ajánlásai A megkérdezett személyek által felvetett problémák részletes nyomon követése mellett a multifunkcionális csoport a következő ajánlásokat fogadta el: • A menedékkérő gyermekeknek a megérkezés után haladéktalanul meg kell kezdeniük a magyar nyelv tanulását, mert csak így lesz értelme iskolába járniuk. A szülők számára segítséget és tolmácsot kell biztosítani, hogy a tanárokkal és az iskolavezetéssel kommunikálni tudjanak. • A menekült és menedékkérő gyermekeket fogadó iskolák tanárait és igazgatóit tovább kell képezni, hogy meg tudják valósítani a multikulturális oktatást. • Mivel az oktatás alapvető szükséglet, a menedékkérő gyermekek középiskolai oktatását a kormánynak kell finanszíroznia a fenntarthatóság biztosítása érdekében (jelenleg ez teljességgel az Európai Menekültügyi Alaptól függ). • A menekülteket befogadó állomásokon speciális, gyerekekre szabott programokat kell szervezni, főként nyáron, hogy a gyerekek elfoglaltságát és aktivitását biztosítsák. • A fogvatartás körülményeit javítani kell, hogy azok megfeleljenek az alapvető normáknak. • A Magyarországon megszülető menekült újszülöttek nemzetiségét megfelelően kell anyakönyvezni, elkerülve ezzel a későbbi hontalanná válást. 15



• A poszttraumás stressz betegségben (PTSD) szenvedő fiatalkorú menedékkérőket és menekülteket pszichiátriai kezelésben kell részesíteni. A poszttraumás stressz betegségben szenvedő fogvatartottakat szűrni kell az újra-traumatizálódás elkerülése érdekében.

A 2006-os felmérés óta bekövetkezett változások • A menekülteket befogadó állomásokon jelentősen javultak a körülmények, ami a külső forrásokból finanszírozott projekteknek köszönhető. Sok lakó elégedetten nyilatkozott a szolgáltatásokról, a panaszok száma jelentősen csökkent az előző évihez képest. Általánosságban a megkérdezett személyeket sokkal inkább aggasztották a 2008. január 1-től életbe lépő jogszabályi változások, mint a befogadás körülményei. • A Budapesti Regionális Képviselet országszerte fali brosúratartókat helyezett el a határátkelő helyeken, előállító helyiségekben és fogdákban. A tartókban elhelyezett információs anyagok tájékoztatják az újonnan érkező menedékkérőket a jogaikról és lehetőségeikről. A multifunkcionális csoport azt tapasztalta, hogy a tartókat ténylegesen használják és újratöltik a szükséges tájékoztató anyagokkal. • A kísérő nélküli menedékkérő és menekült gyermekek otthonát be kell vonni a magyar gyermekvédelmi rendszerbe, a gyermekek számára biztosítani kell a magyar gyermekekkel megegyező szabályokat. (2008. január 1. óta a családjuktól elválasztott gyermekek otthona nem Nagykanizsán működik, hanem az Ökumenikus Szeretetszolgálat által az Európai Menekültügyi Alapból finanszírozott projekt formájában, a Bicskei Menekülteket Befogadó Állomáson.) • 2007-ben a menedékkérők és menekült gyermekek legjelentősebb problémájával, az oktatás kérdésével számos kerekasztal-megbeszélés foglalkozott, és az UNHCR az Oktatási Minisztérium szakembereit is rendszeresen tájékoztatta a témáról.

Új menedékjogi törvény Magyarországon A 2007. évi értékelés az új menedékjogi törvény megalkotásának befejező szakaszára esett. A törvény 2008. január 1-jén lépett hatályba, s több olyan változtatást tartalmaz, amely az értékelés megállapításain alapul, így például: • A menedékkérő és menekült gyermekek mostantól jogosultak iskolakezdési támogatásra, illetve az otthon és az iskola közötti utazás költségeinek megtérítésére. • A befogadóállomásokon a 14. életévüket be nem töltött gyermekek is jogosultak a havi támogatásra, hogy a családok a gyermekek speciális igényeit ki tudják elégíteni. • Ezen felül az új idegenrendészeti törvény tizenkettőről hat hónapra csökkentette az közigazgatási őrizet maximális időtartamát, és a menedékkérők maximum 15 napon át tarthatók fogva.

16



Lengyelország Lengyelországban jelentősen (62,6%-kal) nőtt a menedékkérők száma. 2007-ben a menedékkérelmek száma 10.047 volt az előző évi 7.093 kérelemhez képest. Regionális vonatkozásban Lengyelországba érkeztek legnagyobb számban a menedékkérők, a Közép-Európában regisztrált kérelmezők 47%-a. Csakúgy, mint a korábbi években, döntő többségük (több mint 90%) oroszországi csecsen volt. A menekült státuszért folyamodók száma nőtt ugyan, viszont az elismerés aránya 17,2%-ról 3,9%-ra csökkent. 212 személy kapott menekült státuszt, míg egy évvel korábban ez a szám 485 volt. A csökkenést kompenzálta, hogy 2007-ben 33,8%-kal több személy részesült kiegészítő védelemben (2.919 fő) szemben az egy évvel ezelőtti 2.110-zel.

Módszertan 2007 szeptemberében, amikor az értékelés készült, Lengyelországban 4.035 menekült élt 17 menekülteket befogadó központban, az ország három vajdaságában. 693 olyan menedékkérő részesült állami támogatásban, akik a központokon kívül éltek. A megkérdezetteket nyolc, nem és kor alapján elkülönített csoportba sorolták. Az értékelési folyamat három fordulójában a multifunkcionális csoport mintegy 200 menedékkérővel és nemzetközi védelem alatt álló személlyel találkozott. Az interjúkat a következő helyszíneken készítették: • Lublin, Łuków és Niemce (Lubelskie vajdaság) • Łomża, Czerwony Bor és Iga (Podlaskie vajdaság) • Siekierki és Bielany központok Varsóban (Mazowieckie vajdaság) A korábbi években az értékelés egy hétig tartott és csak egy vajdaságban végezték el, 2007-ben azonban az interjúk májustól októberig folytak, és földrajzilag nagyobb területet fedtek le. A 2007. évi felmérést egy konferencia zárta le, amelyen megvitatták a megállapításokat és javaslatokat terjesztettek elő.

Monoton mindennapok, zsúfoltság A multifunkcionális csoport a legtöbb befogadó központban azt tapasztalta, hogy a lakók elégedetlenek az életkörülményeikkel. A központok túlzsúfoltak, gyakran több család osztozik egy szobán. Több központ épülete lelakott, a szobák nedvesek. Ez különösen igaz a Niemce és Lublin városokban található befogadóközpontokra, ezek esetében sürgős felújításra lenne szükség. A kommunális berendezések, tűzhelyek, mosógépek siralmas állapotban vannak. A konyha sok esetben mocskos, tele van bogarakkal. A menekültek több konyhai berendezést szeretnének, de ugyanakkor megfelelő tájékoztatást is kérnek a berendezések használatáról, a konyha tisztán és rendben tartásáról.

17



A felkeresett központok közül egyedül Bielany lakói voltak az étellel elégedettek. Kiderült, hogy rendszeresen konzultálnak az élelmezési vállalattal, amely figyelembe veszi az ötleteiket és a panaszaikat. A multifunkcionális csoport ezt pozitív példának tekinti, amely másutt is követendő lenne. FOTÓ: UNHCR

A másik gyakori panasz, amellyel a multifunkcionális csoporthoz fordultak, a tábori élet monotóniája és a szabadidős tevékenységek hiánya. Gyakorlatilag minden gyerek és fiatal hiányolja a játszóteret, sportlétesítményeket és sporteszközöket a befogadó központokban. A felnőttek közül a férfiak gyakrabban említették ezt a problémát, mint a nők. A felnőttek és gyerekek egyaránt szeretnének olvasnivalót kapni, főként az anyanyelvükön íródott könyveket.

A gyerekek hiányolják a játszótereket és a sportlétesítményeket

A legtöbb központban van számítógép és internet, de a használati szabályok nem egyértelműek. Lublinban a központ kapott egy TV készüléket, de állítólag azt a biztonsági őrök használják. Varsóban néhány lakó tönkretette a TV-t. A biztonság kérdéséről a befogadó központok lakói nem szívesen beszélnek. A multifunkcionális csoport megállapítása szerint a menedékkérők között előfordulnak konfliktusok, de az érintettek nem akarják ezekbe bevonni sem a vezetőséget, sem a rendőrséget. Az alkohol és drogfogyasztást valamint az erőszakot ugyancsak problémaként említik, de ezeket az eseteket sem jelentik a vezetőségnek vagy a biztonsági személyzetnek.

Bizonytalan a kiegészítő védelemben részesülők helyzete Lengyelországban a kiegészítő védelemben részesülők száma mintegy húszszorosa a státuszos menekültek számának. A multifunkcionális csoport a kiegészítő védelmet kapottaktól úgy értesült, hogy nincsenek tisztában a jogaikkal, és azzal sem, hová fordulhatnak segítségért. Információs anyag csak korlátozottan áll rendelkezésükre, a civil szervezetek jogászai pedig főként a menedékkérőkre összpontosítanak, és nincs kapacitásuk, hogy foglalkozzanak a kiegészítő védelem alatt állókkal. A kiegészítő védelem alatt állók saját helyzetüket különösen bizonytalannak, magukat pedig fokozottan kiszolgáltatottnak érzik. Sok csecsen nem érti, miért tagadták meg tőle a menekült státuszt. Nem jutnak hozzá az integrációs programokhoz, így a lengyel nyelvtanfolyamokhoz sem, és nem kapnak segítséget az elhelyezkedésben és lakhatásban. Ezért sokan úgy látják, Lengyelország nem az az ország, ahol integrálódni tudnának. A kiegészítő védelemben részesülők számára (a menekültekhez hasonlóan) az a legfontosabb kérdés, mikor hagyhatják el a befogadó központot. A multifunkcionális csoport úgy látta, hogy a központokban élő menekültek kevés támogatást kapnak, bár néhány táborban működik a tanácsadással, lakáskereséssel egybekötött integrációelőkészítő program és más támogatási formák. Mivel azonban gyakran nem sikerül elsőre lakhatást és munkát találni, sokan benyújtanak egy újabb kérelmet a menekült státuszért, csak hogy továbbra is a befogadó központban maradhassanak.

18



Rossz tapasztalatok a tanárokkal és osztálytársakkal Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az iskolába járó gyermekek száma, és a multifunkcionális csoporthoz nem érkezett panasz arról, hogy a gyerekeket ne vették volna fel az iskolába. Az azonban világossá vált, hogy mind a tanároknak, mind pedig a lengyel gyerekeknek hozzá kell szokniuk a többnemzetiségű osztályokhoz. A gyerekek és szüleik beszámoltak olyan esetekről a multifunkcionális csoportnak, amikor a tanárok és az osztálytársak negatívan viszonyultak hozzájuk. FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY

A nyelvi akadályok mellett a menedékkérő családok anyagi helyzete is kivetül a gyerekekre. Nehézséget jelent számukra a tankönyvek megvásárlása, vagy az iskolán kívüli tevékenységekbe való bekapcsolódás, és a gyerekeknek járó étkezési támogatást sok esetben másra költik. Ezért előfordul, hogy egyes gyerekek éhesek az iskolában. Több szülő felvetette az iskolaelőkészítő kérdését, és javasolták, hogy hozzanak létre óvodákat lengyelül beszélő oktatókkal. Így a gyerekek megtanulnák a nyelvet, mielőtt elkezdik az iskolát.

A menedékkérő családok anyagi helyzete a gyerekekre is kivetül

Sok-sok egészségügyi panasz és egy pozitív példa A legtöbb megkérdezett csoport panaszkodott az egészségügyi ellátás elérhetőségére és minőségére. A nyelvi problémák mellett a menedékkérőknek és a menekülteknek sok problémája van az egészségügyi szolgáltatókkal is. Panaszkodtak az egészségügyi dolgozók idegenellenességére és általában az orvosi ellátás alacsony színvonalára. Több menedékkérő arról számolt be, hogy az orvos nem akarja őt szakrendelésre küldeni. Amikor a multifunkcionális csoport tagjai arról értesültek, hogy a táborok lakói nem kapnak elsősegélyt, ha erre szükségük van, azonnal megvizsgálták az információ hitelességét. Megtudták, hogy több esetben indokolatlanul hívták a mentőket, és ilyen esetekben a beavatkozást ki kellett fizetni. Ugyanakkor Varsóban a Bielany Központban úgy jellemezték az orvossal fennálló kapcsolatot, hogy az „ideális”. A táborlakók nagyra értékelték az orvos elkötelezettségét, és azt, hogy akár saját szabadidejének feláldozásával is kész orvosi segítséget nyújtani.

19



A passzív tábori élet helyett aktív részvétel A multifunkcionális csoport azt a következtetést vonta le, hogy Lengyelországban a menekült népesség passzívan viszonyul saját helyzetéhez. Tény, hogy számos objektív körülmény befolyásolja negatívan a menedékkérők életkörülményeit és integrációs kilátásait, a multifunkcionális csoport azonban úgy látta, hogy a menedékkérők többsége kívülállóktól várja problémái megoldását, és magas elvárásokat támaszt külső szereplőkkel – így a kormánnyal vagy a befogadó központ vezetésével – szemben. Amikor a menekülteket és menedékkérőket arra kérték, hogy gondolkozzanak el, milyen megoldást tudnának maguk vagy a közösségük számára találni, ezt nehéznek találták. FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY

A multifunkcionális csoport véleménye szerint Lengyelországban az önálló integrációra törekvő menekültek kilátásai lényegesen jobbak, mint a befogadó állomáson élőké. Ezért e két csoport problémái is jelentősen eltérnek. Az eltérő lengyelországi tapasztalatok, a menekültek és menedékkérők eltérő kulturális és iskolázottsági háttere és családi struktúrái miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés esélye is eltér.

A lengyelországi menekültek segítéséhez elengedhetetlen a kedvezményezettek aktív bevonása

A multifunkcionális csoport magállapítása szerint döntő fontosságú, hogy mennyi időt töltenek az érintettek a befogadó központban. A tartós tétlenség gyakran a személyes kezdeményezőkészség csökkenéséhez és a kívülről jövő, „kulcsrakész” megoldások iránti fokozódó elvárásokhoz vezet. A hosszantartó függőség és a bizonytalan jövő ördögi köréből a menekültügyi eljárás felgyorsítása jelenthet kitörést; segíthet emellett olyan megoldások kidolgozása, amelyek nem ösztönöznek újabb kérelmek beadására csupán szociális alapon. A multifunkcionális csoport véleménye szerint a lengyelországi menekültek segítéséhez elengedhetetlen a kedvezményezettek aktív bevonása a menekültlét minden szakaszában. Ha az emberek már a kezdetektől részt vehetnének az életkörülményeiket és integrációs jogaikat érintő döntések meghozatalában, több, e jelentésben említett problémát már a korai szakaszban orvosolni lehetne. Támogatni kellene a menekültek saját közösségeinek és önsegítő szerveződéseinek működését.

20



A multifunkcionális csoport ajánlásai • Szabványos eljárási rendet kell kidolgozni és alkalmazni a szexuális és nemi alapú erőszak (SGBV) kezelésére a befogadó központokban a konfliktusok elkerülésére és megoldására. Növelni kell a szociális munkások számát. [Megjegyzés: 2008. március 25-én az Idegenrendészeti Hivatal, a Rendőrség, a La Strada, a Halina Niec Jogsegély Központ és az UNHCR megállapodást írt alá az SGBV szabványos eljárási rendről (Standard Operating Procedures, SOP). Ezt követően megkezdődött az SOP bevezetése a menedékkérőket befogadó központokban.] • A niemcei és lublini befogadó központban szükséges az életkörülmények javítása. Elegendő mosógépet és tűzhelyet kell biztosítani, megfelelő használati utasítással ellátva. • A bielanyi központ jó példáját követve a menekülteket be kell vonni a menük összeállításába. • A befogadó központokban előforduló vandalizmus megfelelő kezelésére olyan rendszert kell bevezetni, amelyben a lakók felelősek helyiségeik állapotáért. • A központoknak rendelkezniük kell játszótérrel és sportlétesítményekkel. A számítógép használatot és internet hozzáférést egyértelműen szabályozni kell. • Az iskolák, valamint a menedékkérők és menekültek közösségei közötti párbeszédet támogatni kell. Kulcsfontosságú a menedékkérők bevonása az iskolai életbe. • A központokban a lengyel nyelvű oktatók által vezetett iskolaelőkészítőt kell szervezni, vagy biztosítani kell, hogy a központban élő gyerekek nyilvános óvodába járhassanak. • Tolmácsokat kell biztosítani az egészségügyi dolgozókkal történő kommunikációra, illetve biztosítani kell az egészségügyi dolgozók nyelvi képzését. • A multifunkcionális csoport javasolja a kifejezetten álláskeresőknek szervezett lengyel nyelvoktatás biztosítását. A menedékkérők számára biztosítani kell a szakképzést és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatást. • A kormánynak ingyenes jogsegély-szolgálatot és tanácsadó programokat kell biztosítania. • Az integrációs programokat ki kell terjeszteni a kiegészítő védelemben részesülő személyekre. A Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztériumnak meg kell vizsgálnia az érvényes integrációs programok minőségét. [Megjegyzés: 2008. május 29-én lépett hatályba az idegenek védelmét biztosító törvény. Ez a jogszabály biztosítja az oltalom alatt állók számára az integrációs programok elérhetőségét.] • A menekültek elfogadását erősíteni kell a lengyel társadalomban a diszkrimináció elkerülésére. • Támogatni kell a menekültek és kiegészítő védelemben részesülő személyek saját, önsegítő közösségeit az érintett személyek igényeinek jobb kielégítése érdekében. • Egyszerűsíteni kell a civil szervezetek számára az EU-s és kormányzati pénzalapokhoz való hozzáférést és ezen összegek kezelését. 21



A 2006-os felmérés óta bekövetkezett változások A 2007. évi felmérés a harmadik volt Lengyelországban. Az előző évek értékelésével kapcsolatos viták elősegítették a lengyelországi menedékkérők igényeivel és problémáival kapcsolatos párbeszédet. • A 2005. évi felmérés megállapításait követően az UNHCR, a kormányzati intézmények és a civil szervezetek igyekeztek javítani a menekült és menedékkérő gyermekek iskoláztatási lehetőségeit. Ennek eredményeként az UNHCR hatáskörébe tartozó kiskorúak iskoláztatási aránya jelentősen javult (2006-ban 71 % volt, szemben a 2005 évi 52 %-kal, 2007-re pedig közel 100 %-ra nőtt.) • 2006-ban a résztvevők rámutattak a nyelvi és szakképzés problémáira. Ennek megfelelően a központok további programokat és képzéseket szerveztek.

22



Románia A közép-európai régióban 2007-ben Romániába érkezett a legkevesebb menedékkérő — az összes kérelmező 3%-a, bár számuk (659 fő) 2006-hoz képest (460 fő) 43,3%os növekedést mutat. A menekült-elismerési arány azonban magas: 26%, azaz 143 személy kapott menekült státuszt a Genfi Egyezmény alapján, ami az előző évhez képest 75,7%-os növekedést jelent. Ezen felül 17 személy részesült kiegészítő védelemben, így a teljes elismerési arány 29%, és 2006-hoz képest 70%-os a növekedés. A Romániában menedékjogért folyamodó személyek közt a legnagyobb létszámban irakiak (43%), szerbek (28,2%), törökök (6,8%), illetve kínaiak és szomáliaiak (4,8% – 4,8%) voltak.

Módszertan A felmérésre 2007. szeptemberében került sor Romániában. A multifunkcionális csoportnak 12 tagja volt (kilenc nő és három férfi). A tagok közt szerepeltek az UNHCR, a Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság, illetve civil szervezetek delegáltjai. Összességében a multifunkcionális csoport 87 személlyel beszélt: 64 menedékkérővel és 23 menekült státuszú vagy kiegészítő védelem alatt álló személlyel, akik Irakból, Szerbiából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Brazzaville Kongóból, Szomáliából, Nigériából, Egyiptomból illetve Törökországból érkeztek. A megkérdezettek között hét gyermek (13-18 évesek, két fiú és öt leány), illetve 80 felnőtt (53 férfi és 27 nő) volt. A széles földrajzi lefedettség biztosítása érdekében a multifunkcionális csoport kisebb csoportokra bontva az alábbi helyszíneken végezte el a felmérést: • Stolnicu – befogadó állomás (Bukarest) • Radauti – befogadó állomás (Románia északkeleti részén) • Somcuta Mare – befogadó állomás (Románia északnyugati részén) • Galati – befogadó állomás (Kelet-Románia) • Temesvár – befogadó állomás (Nyugat-Románia) • Civil szervezetek irodái (ARCA – Migránsok és Menekültek Romániai Fóruma, Romániai Nemzeti Menekültügyi Tanács, Menekült Nők Egyesülete, Romániai Gyermekmentő Egyesület – Bukarestben, illetve a Generatie Tanara Egyesület Temesvárott) • az UNHCR bukaresti irodája A felmérés tényleges elvégzése előtt a multifunkcionális csoport megállapodott abban, hogy figyelmét elsősorban a következő témákra összpontosítja: a menekültelismerési eljárás és a menedékkérők életkörülményei, illetve a státuszos személyek helyi integrációja.

23



A menekültelismerési eljárásnak számos gyenge pontja van Romániában a menedékkérők számos nehézséggel találják szembe magukat, különösen a fővároson kívül, ahol a hiányosságok még a Bukarestben tapasztaltnál is súlyosabbak. A romániai Bevándorlási Hivatal elkészített egy információs filmet, amely a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárást, illetve a menedékkérők jogait és kötelességeit ismerteti. A film azonban csak román, angol és arab nyelvű változatban létezik. E fontos információk így nem jutnak el azokhoz, akik e három nyelv egyikét se beszélik. A menedékkérők gyakran nem értik meg a román jogi eljárásokat; ezen túlmenően a multifunkcionális csoport a Dublin II eljárásokkal kapcsolatos információhiányt is feltárt. „A Dublini Szabályozás célja, hogy korlátozza a mozgásszabadságot.” Irakból érkezett menedékkérő A multifunkcionális csoportnak a ritka nyelveket beszélő menedékkérők elmondták, hogy Bukaresten kívül nem jutnak tolmácshoz. Ez hátrányosan érinti őket, ha szociális, jogi vagy orvosi segítségre van szükségük. FOTÓ: TUDOR VINTILOIU

A menekültelismerési eljárás meglehetősen összetett jogi folyamat, amelyet szakemberek segítsége nélkül aligha lehet lefolytatni

A menekültelismerési eljárás meglehetősen összetett jogi folyamat, amelyet szakemberek segítsége nélkül aligha lehet lefolytatni. Az Ügyvédi Kamara által nyújtott ingyenes jogsegély, illetve a civil szervezeteknek az UNHCR által finanszírozott idevágó tevékenysége nem elégíti ki a romániai menedékkérők alapvető igényeit. Ezen túlmenően Bukaresten kívül nem állnak rendelkezésre a témára szakosodott ügyvédek. A menedék iránti kérelmek elbírálásakor a döntéshozók gyakran nem veszik figyelembe a menedékkérő származási országában bekövetkezett legfrissebb fejleményeket, ami helytelen döntéseket eredményezhet. A menedékkérő nők különösen kiszolgáltatottnak érzik magukat a menekültügyi eljárás során. A ritka nyelvekből kevés a női tolmács és a kormányzati tisztségviselők nem eléggé képzettek ahhoz, hogy az interjúkat a nemek közötti különbségeket szem előtt tartva folytassák le, illetve felismerjék a nemek közti megkülönböztetésen alapuló üldözés eseteit. Sok megkérdezett személy panaszkodott arról, hogy havi ellátmányuk nem fedezi anyagi szükségleteiket, és problémát jelent a legalapvetőbb dolgokon túli szükségletek finanszírozása. Így például a szülők arról számoltak be, hogy gyermekeik nem tudnak részt venni semmiféle tanórán kívüli elfoglaltságban, mert nem tudják kifizetni ezek költségeit. Somcuta Mare-ban a menedékkérők hiányolták a megfelelő egészségügyi ellátást. A problémák akkor merülnek fel, ha a menedékkérőket beutalják a helyi kórházba.

24



Az információ hiánya akadályozza az integrációt A Romániában nemzetközi védelemben részesülő személyek gyakran tapasztalják, hogy a helyiek nagyon keveset tudnak róluk. Például az állami szociális intézményekben többnyire olyan tisztviselőkkel találkoznak, akiknek ritkán van dolguk menekültekkel és ezért nem tudják, milyen segítségre jogosultak e személyek. A menekültek hasonló helyzettel néznek szembe akkor is, ha munkát keresnek – különösen a fővároson kívül. A munkaadók vonakodnak menekülteket alkalmazni, mivel nem ismerik státuszukat, képességeiket vagy végzettségüket. „A munkaadók nem ismerik a menekülteket és nem akarnak nekünk munkát adni” Szomáliai menekült férfi Az iskolázottság rendszerint elősegíti a menekültek beilleszkedését új társadalmi környezetükbe. Azonban Romániában a megfelelő képzettségű menekültek azzal a ténnyel néznek szembe, hogy a romániai hatóságok a legtöbb esetben nem fogadják el származási országukban szerzett diplomájukat és végzettségüket. Romániában még kialakulatlan a külföldi diplomák honosításának és elismerésének rendszere. FOTÓ: TUDOR VINTILOIU

Romániában az állampolgárság megszerzése a legtöbb menekült számára hosszadalmas és túl költséges folyamat

Rendszerint az állampolgárság megszerzése jelenti az egyéni integrációs folyamat végső lépését. Számos személy elmondta a multifunkcionális csoportnak, hogy szeretnének román állampolgárságot kapni, de Romániában az állampolgárság megszerzése a legtöbb menekült számára hosszadalmas és túl költséges folyamat. A multifunkcionális csoport megállapította, hogy noha az új romániai integrációs törvény számos ígéretes integrációs intézkedést helyez kilátásba, ez nem köztudott, és a potenciális kedvezményezettek nem tudnak a programokról, így ezek előnyeiből sem részesednek. Az egészségügyi ellátás igénybevétele során a 2004. előtt státuszt kapott személyeknek az egészségbiztosítást visszamenőleg ki kell fizetniük. Ez viszonylag nagy összeget jelent, amit nem lehet részletekben fizetni.

25



A multifunkcionális csoport ajánlásai • Az érintett intézmények szervezzenek információs kampányokat a potenciális kedvezményezettek körében (információs anyagok szétosztása, a tudatosság szintjét növelő intenzív szociális és jogi tanácsadás az állami integrációs program legújabb lehetőségeivel kapcsolatban). • Az Oktatási, Ifjúsági és Kutatási Minisztériumot bátorítani kell a diplomák és végzettségek elismerését lehetővé tevő módszertan kialakítására, amint azt a Romániában státuszt kapott személyek integrációjára vonatkozó törvénymódosítás is előírja. • A menedékkérők havi ellátmányával kapcsolatos jogszabályok módosítását fel kell gyorsítani az összeg mielőbbi növelése érdekében. • A kormányzatot ingyenes jogsegély-rendszer kialakítására kell ösztönözni; a Bukaresten kívül működő ügyvédek és döntéshozók számára is megfelelő képzést kell nyújtani, hogy jobban meg tudják ítélni a kérelmezők szavahihetőségét. A származási országra vonatkozó információk felhasználását is javítani kell. • Növelni kell a tolmácsolásra és utazási költségekre rendelkezésre álló keretösszegeket, hogy az eljárás során a menedékkérők megfelelő segítséget kapjanak. Ezen túlmenően olyan stratégiákra is szükség van, amelyek révén azok a személyek is elérhetővé válnak, akik befogadóállomásokon kívül élnek és nem kértek segítséget a civil szervezetektől, hogy kiderüljön, veszélyezteti-e valami a jogaikat. • A felmérés időtartamát növelni kell a szélesebb körű részvétel és a multifunkcionális csoport bővítése érdekében.

A 2006-os felmérés óta bekövetkezett változások A legutóbbi felmérés óta lényeges változás következett be a menedékkérők és menekültek nemzetiségi összetételében. E felmérés idején a menedékkérők több mint 30 %-a szerb származású volt. Az előző felmérés kapcsán megfogalmazott ajánlások az alábbi javulást eredményezték: • A romániai Bevándorlási Hivatal filmet készített a menekültelismerési eljárás lépéseiről. • A menekülteket segítő civil szervezetek közösen készítettek egy szórólapot azokról a szolgáltatásokról, amelyeket ezen szervezetek az UNHCR hatáskörébe tartozó személyeknek nyújtanak; ezt a kiadványt lefordították angolra, arabra, szomáli és török nyelvre. • A befogadóállomások házirendjét lefordították szomáli és török nyelvre. • A Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság az érintett menedékkérőknek elmagyarázza az ellátásukban bekövetkezett csökkenés okait.

26



Szlovákia A legtöbb közép-európai országgal ellentétben Szlovákiába 2007-ben kevesebb menekült (2.643 személy) érkezett, mint 2006-ban (2.871); ez 8%-os csökkenés. A menekültként elismert személyek aránya egy év alatt 22%-kal nőtt, de az elismerési arány továbbra is rendkívül alacsony. 14 személy kapott menekült státuszt a Genfi Egyezmény alapján (tehát a menekült-elismerési arány 1,1% volt), 82 személy pedig kiegészítő védelemben részesült (így a teljes elismerési arány 7,5%). A menedékkérők legnagyobb csoportjai Pakisztánból (24,6 %), Indiából (23,4 %), az Orosz Föderációból (11,6 %), Moldovából (7,9 %) és Grúziából (5 %) érkeztek.

Módszertan Szlovákiában a multifunkcionális csoportnak tizenegy tagja volt: négy személy az UNHCR, kettő állami szervek (Belügyminisztérium illetve Munkaügyi-, Szociális és Családügyi Minisztérium), öten pedig civil szervezetek (Emberi Jogok Ligája, Jószándék Társasága, Szlovák Humanitárius Tanács és az Egyházak Ökumenikus Tanácsa) képviseletében vettek részt a csoport munkájában. Az interjúkra 2007. második felében került sor. A multifunkcionális csoport szükség szerint két-három fős alcsoportokra oszlott. Így tizenegy helyszínre jutottak el az országban: • Rohovce (befogadó állomás) • Medveďov (fogda) • Gabčikovo (befogadó állomás) • Opatovská Nová Ves (befogadó állomás újonnan érkezett kérelmezőknek) • Zvolen (integrációs központ) • Horné Orechové (kísérő nélküli kiskorúak otthona) • Zavar (szállás a trnavai Peugeot-gyárban dolgozók számára) • Pozsony (menekültként elismert személyek otthonai) • Humenné (befogadó állomás) • Kassa (menekültként elismert személyek otthonai) • Sečovce (fogda)

Az eljárás korrektségének megkérdőjelezése Bárhol is beszélgetett menedékkérőkkel a multifunkcionális csoport, a legfontosabb témát a menekült státusz-meghatározási eljárás korrektségével kapcsolatos aggodalmak jelentették. Szinte minden személy említette a menekültügyi eljárás hosszadalmasságát és az eredmények kiszámíthatatlanságát. A menedékkérők elégedetlenek voltak mind a helyi bíróságokon, mind pedig a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán zajló fellebbezési eljárások időtartamával is. „Nem nézik a tévét? Tudják egyáltalán, mi történik nálunk odahaza és miért jöttem el onnan?” Menedékkérő a gabčikovói központból

27



A multifunkcionális csoport megállapítása szerint a menedékkérők tisztában voltak azzal, hogy más EU tagállamokhoz képest Szlovákiában igen alacsony a menekült státuszt kapott személyek száma, és kételkedtek abban, hogy a Szlovák Köztársaság menedéket nyújt nekik. A menedékkérők általában kevéssé bíznak az eljárásban, és úgy vélik, az ügyintézők nincsenek tisztában a származási országukban fennálló viszonyokkal és nem kezelik ügyüket kellő szakértelemmel. FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY

A döntések csak szlovák nyelven olvashatók. Csak a döntések összefoglaló részét és a jogorvoslat iránti kérelem benyújtására vonatkozó útmutatást fordítják le szóban a menedékkérőknek. Az indoklásban szereplő érveket nem fordítják le számukra, és a menedékkérők nem értik meg, miért utasították el kérelmüket.

A menedékkérők nem értik meg, miért utasították el kérelmüket

Tétlenség és feszültségek a befogadóállomásokon A befogadóállomásokon élők többsége az általános életkörülményekkel kapcsolatban leggyakrabban a feszültségek miatti agresszióra panaszkodott, és beszámolt róla, hogy néha verekedésekre is sor kerül. Maguk a menedékkérők úgy érzik, az agresszió fő oka az, hogy ottlétük alatt nincs lehetőségük arra, hogy értelmes tevékenységet végezzenek. A menedékkérők többsége szeretne dolgozni, a szlovákiai jog azonban csak a menekültügyi eljárás első évét követően teszi számukra lehetővé a jogszerű munkavállalást. A menedékkérők hiányolták a szabadidős tevékenységeket is a befogadóállomásokon. Az összes meglátogatott központ közül a gabčikovóival voltak a legkevésbé megelégedve a menedékkérők. Itt az intézmény általános higiéniai körülményeivel (konyha, étkezde) kapcsolatban is felmerültek aggályok. Az étkezdei személyzettel való kommunikáció nehézségeit is említették. A multifunkcionális csoport Opatovská Nová Vesben tett látogatása idején a központ még zárt karantén-rendszerben működött. A menedékkérőket a központon belül egyetlen élelmiszert és más fogyasztási cikkeket árusító bolt látta el. A multifunkcionális csoport tagjai megállapították, hogy a boltban bizonyos árukon nem volt árcédula és túl magas árakat számítottak fel. A multifunkcionális csoport azonnali közbelépését követően a központ vezetősége tárgyalt a bolt tulajdonosával és kötelezte őt az összes ár feltüntetésére. A multifunkcionális csoport javasolta, vonják vissza a bolt működési engedélyét, amennyiben a hiányosságokat nem javítják ki. A 2007. év későbbi időszakában ezt az intézményt nyitott központtá minősítették át, így az ott lakók már szabadon mozoghatnak. A változás lehetővé tette a vezetőség számára a belső bolt bezárását, mivel a menedékkérők most már a falu többi boltjában is vásárolhatnak. A Sečovcén és Medved’ovban fogva tartott személyek panaszkodtak rá, hogy személyes holmijukat elkobozzák a fogva tartás ideje alatt. Beszámolóik szerint nem kaptak semmiféle írásos átvételi elismervényt a tőlük elvett pénzről. A multifunkcionális csoport kérésére az intézmény vezetője bemutatta a fogva tartott külföldiekre vonatkozó részletes pénzügyi kimutatásokat. Elismerték azonban azt, hogy a fogva tartott külföldiek lefoglalt pénzeszközeiről vagy tulajdonáról a rendőrségnek kellene igazolást kiadnia, és megígérték, hogy a jövőben változtatni fognak a mostani gyakorlaton. 28



„A rendőrség elvette a pénzünket és aztán már nem is adta vissza. Nem mondták meg, hogy miért és mennyit kell fizetnünk” Fogva tartott indiai férfi A gabčikovói központban általános probléma a közösségi helyiségek hiánya. A nők rendszerint az óvodában találkoznak, ami nem a legmegfelelőbb hely erre, hiszen elsősorban a gyermekek ellátására szolgál. Medved’ovban van egy közös helyiség a nők számára, itt is szükség lenne azonban felújításra és új berendezésre.

A kísérő nélküli kiskorúaknak több törődésre és gondozásra van szükségük A multifunkcionális csoport a szlovákiai felmérés során tett egyik legfelkavaróbb látogatása a Horné Orechové-i központba vezetett – itt helyezik el a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket és menekülteket. A külön e célra szolgáló központ létrehozása 2005-ben önmagában is eredmény volt, azonban még sok hiányt kell pótolni, ha javítani akarnak a kísérő nélküli kiskorúak ellátásán. FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY

Az itt élő gyermekek és serdülők élete nagyon egyhangú és elszigetelt. Az intézmény dolgozói nem beszélnek idegen nyelveket, így a gyermekeknek nehézségeik vannak, ha a felnőtteknek el akarják mondani kéréseiket. Tolmácsok csak a hivatalos eljárások idején állnak rendelkezésre. E helyzet megoldására tolmácsok hiányában gyakran a szlovákul vagy oroszul már alapfokon beszélő gyermekeket hívják segítségül.

Még sok hiányt kell pótolni, ha javítani akarnak a gyermekek ellátásán

A multifunkcionális csoport látogatása idején hat fiú élt a központban, de közülük csak egy afgán fiú járt rendszeresen iskolába. A központban rendszeresebb szlovák nyelvoktatásra van szükség. Van néhány számítógép az intézményben, ezek azonban nem működnek. A nemzetközi védelem terén is vannak komoly hiányosságok. A gyermekek nincsenek tisztában sem jogaikkal, sem pedig státuszukkal. Nem elegendő, ha az intézményben csak írásos információ áll a kiskorúak rendelkezésére, mivel egyrészt gyenge a fordítás minősége, másrészt pedig a szöveg megírásakor nem vették figyelembe a gyerekek nyelvtudását és koruknak megfelelő felfogóképességét. „Nem értem, mire kell itt várnom. Én csak biztonságban szeretnék lenni és iskolába járni. Olyan szeretnék lenni, mint a szlovák gyerekek.” Afgán fiú A kísérő nélküli kiskorúak mellé gyámot kell kinevezni, aki a nevükben cselekszik és dönt. A trencséni Munka-, Szociális és Családügyi Irodának csak egy olyan alkalmazottja van, aki a Horné Orechové-i központban lévő kísérő nélküli kiskorúak gyámjaként működik; és munkaidejéből csupán 10 órát fordíthat erre hetente. A gyámnak nincs saját irodája a központban. 29



Hosszadalmas a gyám kinevezéséhez vezető bírósági eljárás is. A bíróságoknak gyakran át kell adniuk az ügyet valamely más bíróságnak, ha a kiskorút az eredeti fogva tartási helyről áthelyezik valamelyik árvaházba – emiatt pedig még tovább tart az eljárás. A multifunkcionális csoport megállapította, hogy a személyes adatokat nem mindig kezelik bizalmasan. Így például néhány ott lakó nevét és orvosi diagnózisát arra a bejárati ajtóra erősítették fel, amelyik az egészségügyi karanténként szolgáló épületrészbe vezet. Az intézményben nincs játszótér. Kevés a sporteszköz is, és mivel e központ igen távoli helyen található, nehéz eljutni a helyi uszodába és az intézményen kívüli más sportlétesítményekbe. Pszichológust csak rendkívül sürgős esetben (pl. agresszív viselkedés) hívnak az intézménybe, noha a kísérő nélküli kiskorúak korábbi életük folyamán számos nehéz és traumatizáló élményt éltek át. A multifunkcionális csoport néhány megkérdezett gyermeknél a traumatizáltság tüneteit észlelte. A problémák megelőzése érdekében pszichológus támogatására van szükség az intézményben. „Az édesanyámat megölték, egyedül maradtam. Spanyolországba szeretnék menni, ahol a rokonaim élnek.” Afrikai fiú A multifunkcionális csoport tagjaival beszélgetve a kiskorúak elmondták, hogy az intézményben dolgozóknak gyakorlatilag fogalma sincs azon országok kultúrájáról és vallásáról, ahonnan ők érkeztek. Ez a személyzet részéről gyakran félreértésekhez és a kulturális hagyományok megsértéséhez vezet. Így például a multifunkcionális csoport azt tapasztalta, hogy az étkezésnél nem veszik figyelembe a vallási előírásokat.

A szülők aggódnak gyermekeik élelmezése és oktatása miatt A menedékkérő édesanyák aggodalmuknak adtak hangot az élelmezéssel kapcsolatban. Elmondták, hogy ez gyakran nem felel meg a kisgyermekek szükségleteinek. Egészségtelennek ítélték az ételeket, hiányolták a tejtermékeket és különösen a friss gyümölcsöt – emellett szerintük az ételek néha túlságosan is fűszeresek voltak a kicsik számára. A gyermeküket nevelő édesanyák elmondták, hogy szeretnének filteres teához jutni, hogy gyermekeik számára bármikor főzhessenek teát a rendelkezésükre álló konyhában. A sečovcei zárt intézményben nincs mód az iskoláskorú gyermekek oktatására, emiatt számos szülő aggodalmát fejezte ki.

30



A férfiak esetében minden az álláslehetőségen múlik A multifunkcionális csoport nagy különbséget talált két, hasonló etnikai hátterű, menedékkérő férfiakból álló csoport között. Az egyik csoport 17 tagja Gabčikovóban élő menedékkérő férfi, a másik, nyolcfős csoport tagjai pedig olyan menedékkérő férfiak, akik Zavar városában az autógyárban dolgoznak. A multifunkcionális csoporttal folytatott beszélgetések során kiderült, hogy a dolgozó menedékkérők életkörülményei kielégítőbbek, mint a befogadóállomáson élőké. A gabčikovói csoport általában panaszkodott az életkörülményekre és a zsebpénzre, ami nem fedezi szükségleteiket. Véleményük szerint a házirend korlátozza a mozgásszabadságukat, mivel engedélyt kell kérniük, ha el akarják hagyni azt a térséget, ahol a központ található. Túl rövid az engedélykérésre kijelölt hivatali ügyfélfogadási idő, és egy nappal előre be kell adni a kérelmet. Panaszkodtak a szabadidős tevékenységek hiánya, illetve a tisztálkodószerekből álló havi ellátmányuk minősége és mennyisége miatt is. FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY

A dolgozó menedékkérők sokkal pozitívabban viszonyultak helyzetükhöz, mint a Gabčikovóban élő menedékkérők

Ettől határozottan jobbnak tűnt a dolgozó menedékkérők helyzete, akik láthatóan eredményesebben megbirkóznak a mindennapi élet kihívásaival. Ők sokkal pozitívabban viszonyultak helyzetükhöz, mint a Gabčikovóban élő menedékkérők. Elmondásuk szerint békében élnek együtt és nincsenek konfliktusaik. Véleményük szerint beilleszkedési esélyeik is javultak, és több kapcsolatuk van a helyi lakosokkal Zavarban, mint Gabčikovóban bármikor is volt. Bár a zavari férfiak még mindig aggódnak családjuk jövője miatt, hiszen nem biztosak abban, kapnak-e majd státuszt Szlovákiában, mégis úgy vélik, munkát vállalva és megélhetésüket biztosítva visszanyerték önbecsülésüket. „A táborban durva volt az élet, itt azonban munka után olyan, mintha hazajönnénk, még ha többen is élünk egy szobában. A városban dolgozva sok emberrel kerülhetek kapcsolatba, nem vagyok elszigetelve és tanulhatok” Iraki menedékkérő A zavari férfiak problémái elsősorban a munkavállalói és szociális jogaikkal függtek össze. Nincs megfelelő információjuk arról, mire jogosítja őket az egészségbiztosításuk és miként számítják ki a bérüket. Szeretnének olyan bérelszámolási kimutatást kapni, amit megértenek. Mindössze egyetlen civil szervezet szociális munkásához fordulhatnak; hiányoznak a rendszeres szociális és jogi tanácsadást biztosító támogató szolgáltatások, illetve a szlovák nyelvórák.

31



A multifunkcionális csoport ajánlásai A multifunkcionális csoport részletes ajánlásokat dolgozott ki a beszélgetések során felmerült összes problémával kapcsolatban (az étkezők higiéniai körülményei, külön teaadagok a kisgyermekes családok számára, sportlehetőségek és játszóterek biztosítása stb). A strukturális kérdések esetében pedig a legfontosabb ajánlások az alábbiak voltak: • Több és hatékonyabb szlovák nyelvtanfolyamra van szükség, amelyeket a résztvevők igényeihez kell igazítani. • A kísérő nélküli kiskorúak Horné Orechové-i otthonában biztosítani kell a tolmácsok rendszeres jelenlétét vagy alternatív tolmácsolási módszerek (technikai eszközök) alkalmazását. Ezen túlmenően a kiskorúak számára képzett pszichológus személyzetet kell biztosítani. • A menekültekkel és/vagy kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkozó személyzet számára a kulturális sokszínűség témájával foglalkozó képzést kell szervezni. A Bevándorlási Hivatal döntéshozói és jogászai illetve a regionális bíróságok menekültügyi tanácsaiban dolgozó bírók számára menekültjogi témákban továbbképzést kell tartani. • Több bírónak kell foglalkoznia a menedékkérők ügyeivel és más törvényi változásokra is szükség van ahhoz, hogy a menedékkérelmek felülvizsgálata gyorsabb legyen, ám ez ne rontsa a döntéshozatal minőségét. • A gyámként működő személyek számát az intézményben elhelyezett kiskorúak számával arányosan növelni kell és lehetővé kell tenni a napi konzultációkat. • A menedékkérők és menekültek hatékonyabb munkaerőpiaci integrációja érdekében le kell rövidíteni a menedékkérők jelenleg egy éves munkavállalási tilalmát; a Bevándorlási Hivatal és a civil szervezetek közötti együttműködésre van szükség ahhoz, hogy megfelelő munkalehetőségeket találjanak a menedékkérők számára.

A 2006-os felmérés óta bekövetkezett változások • A menekülteket befogadó központok lakói és személyzete közötti viszony egyértelműen javult. A korábbi évektől eltérően a multifunkcionális csoport nem értesült a biztonsági őrökkel kapcsolatos problémákról. Nagyon kevés panasz volt a létesítményekben dolgozó személyzettel kapcsolatban – ez alól a gabčikovói konyhaszemélyzet volt az egyetlen kivétel. A korábban helytelen viselkedést tanúsító dolgozók magatartása megváltozott, vagy már elbocsátották őket. • Az előző évi megállapításokhoz képest nem az étkezések minőségével és mennyiségével kapcsolatos problémákat említették a menedékkérők a leggyakrabban. Az étkezések bizonyos hiányosságairól csak a muszlim országokból érkezett menedékkérők panaszkodtak a ramadán kapcsán.

32



Szlovénia Egész Közép-Európában újra Szlovéniában volt a legalacsonyabb az elismert menekültek száma és a menekült-elismerési arány (0,6%). 2007-ben csak két személy kapott menekült státuszt, 2006-ban pedig csak egy személyt ismertek el menekültként. Ezzel egyidejűleg Szlovéniában mutatkozott a legnagyobb csökkenés (-18 %) a menedék iránti kérelmek terén. 2007-ben összesen 425 kérelmet nyújtottak be az előző évi 518hoz képest. A kérelmezők több mint fele (55,8 %) Szerbiából érkezett, második helyen a török állampolgárok állnak (9 %), őket követik az Albániából, Bosznia-Hercegovinából és Macedóniából érkezett személyek (5 % csoportonként).

Módszertan Szlovéniában a multifunkcionális csoportban három szakember az állami szerveket képviselte (a Menekültotthon két munkatársa illetve a Menekültek Integrációs Hivatalának egy tisztviselője), négy személy civil szervezetektől érkezett (ketten a Szlovén Filantrópia Társaságtól, ketten pedig a PIC Jogi Információs Központból), illetve egy személy az UNHCR Budapesti Regionális Irodájának munkatársa volt. A csoport 88 személlyel (55 férfival és 33 nővel) folytatott beszélgetést. A résztvevők legnagyobb része (76 fő) menedékkérő volt, a többiek pedig státuszos menekültek. Kor szerinti megoszlásuk: a multifunkcionális csoport 11 gyermekkel találkozott (kettő közülük kísérő nélküli kiskorú volt), és hét személy volt 40 évnél idősebb. A megkérdezettek túlnyomó többségének életkora 18 és 40 év között volt. A beszélgetések az alábbi helyszíneken zajlottak: • menedékkérők szállása, Ljubjana (Asylum Home, Menekültotthon) • integrációs otthon, Ljubljana (Integration House) • Menekültek Integrációs Hivatala, Belügyminisztérium • integrációs otthon, Maribor • magánszállások, Maribor

Szigorú házirend és motozás A ljubljanai Menekültotthon, a menedékkérők számára rendelkezésre álló egyetlen szlovéniai befogadóállomás legtöbb lakója nem érzi kellemes lakóhelynek az intézményt. Nem magára a modern és tiszta létesítményre panaszkodnak, hanem a bánásmódra.

„Úgy bánnak velünk, mintha nehezen kezelhető gyerekek lennénk, pedig mi normális, önálló felnőttek vagyunk” Oroszországból érkezett menedékkérő

A menekültotthon házirendje nagyon szigorú. Az ott lakók csak kilépési engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A dokumentumok kiállítására jogosult tisztviselők gyakran nem érhetők el, és ilyenkor az ott lakók sehová nem mehetnek.

33



Nemcsak a kimenetel, de a bejutás is nehézkes. Gyakorlatilag minden csoport elpanaszolta, hogy visszatéréskor az őrök részletesen átkutatják táskájukat és meg is motozzák őket. Az a benyomásuk, hogy a menedékkérők bizonyos csoportjait szigorúbban ellenőrzik, mint másokat, amit határozottan diszkriminatív magatartásnak eljárásnak éreznek. FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY

Az őrök között gyakran nincs női alkalmazott, ezért férfiak motozzák meg a visszatérő férfiakat és nőket is. A házirend értelmében a lakók este 10-ig (illetve nyáron 11-ig) lehetnek távol. Ha az engedélyezettnél tovább maradnak ki, úgy elmondásuk szerint megbüntetik őket – először szóbeli, majd írásbeli figyelmeztetéssel, végül az esti kimenő megvonásával.

A Menekültotthon nem kellemes lakóhely

Sok ott lakó – különösen gyermekes családok – panaszkodott a nagy éjszakai zajra, amelyet néhány lakó hangos zenehallgatásával okoz. Az őrök nem mindig szereznek érvényt a házirendnek – még akkor sem, ha az ott lakók ezt kérik. A menedékkérők elégedetlenségének másik oka, hogy a személyzet egyes tagjai nem szívesen állnak velük szóba és adnak információt. E téma gyakorlatilag minden megkérdezett csoport esetében felmerült. Az Oroszországból érkezett férfiak levélben írták meg a túlzott átvizsgálással és az őrök viselkedésével kapcsolatos panaszaikat a vezetőségnek, választ azonban nem kaptak. Néhány menedékkérő azzal a kéréssel fordult a menekültügyi osztályhoz, hogy ügyükkel más ügyintéző foglalkozzon, de erre sem érkezett válasz. Ugyanez történt egy Oroszországból érkezett menedékkérő esetében is, aki írásban kért további felvilágosítást a menekültügyi eljárásra vonatkozóan. Egyes menedékkérők elmondták a multifunkcionális csoportnak, hogy bizonyos esetekben a menekültotthon munkatársai széles körben terjesztettek személyes és bizalmas információkat. „Ez nem állami intézmény, hanem kész bazár. Még az őr is tudja a velem folytatott beszélgetés részleteit” Menedékkérő férfi Számos nő (különösen azok, akik gyermekükkel élnek ott) úgy érezte, hogy a konyhai személyzet barátságtalan és kevés hajlandóságot mutat az együttműködésre. A roma asszonyok diszkriminációt éreztek a ruhák szétosztása során, amikor azt tapasztalták, hogy bizonyos csoportokat kiemelten kezelnek a többiek kárára. Az egészségügyi ellátással kapcsolatban is merültek fel problémák. A multifunkcionális csoportoknál többen panaszkodtak az orvosi rendelőben dolgozó nővérre, aki a menedékkérők szerint nem segítőkész és nem gondoskodik az előírt gyógyszerekről. Az ott lakókat azonban még ennél is jobban nyugtalanítja, hogy a munkaidő leteltével az őrök adják ki nekik a gyógyszereket a nővértől telefonon kapott utasítások szerint. Súlyosabb egészségügyi problémák esetében a betegeknek meg kell várniuk, amíg egy bizottság eldönti, jogosultak-e a kezelésre. A multifunkcionális csoportnak elmondták, hogy sürgős esetekben a mentőket csak végső megoldásként hívják ki. 34



A menekültotthonban élő férfiak és nők is panaszkodtak a szabadidős tevékenységek hiánya miatt. Kevés a testedzési lehetőség az intézményben. Bizonyos nyelveken (albán és orosz) kevés az olvasnivaló. A teázó helyiség és a számítógépes szoba többet lehetne nyitva. A legtöbb menedékkérő elégedetlen volt a menekültotthonnal, de nem engedélyezik nekik, hogy az intézményen kívül éljenek – még ha volnának is anyagi eszközeik. Ez a téma sok fókuszcsoportban felmerült, ahol a menekültotthon atmoszférája okozta mentális stresszről beszéltek. FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY

A menekültotthon területén egy különálló szárnyban egy fogda is helyet kapott. A multifunkcionális csoport azt találta, hogy a fogva tartottak számára a szabad levegőn való sétára csupán néhány négyzetméternyi elkülönített terület áll rendelkezésre a menekültotthon udvarán. Ez a terület úgy néz ki, mint egy kis ketrec, és a fogva tartottak szerint megalázó érzés a többi lakó (köztük a gyermekek) számára jól látható módon oda bezárva lenni. A fogva tartottak legalább némi kiegészítő sportfelszerelést kértek.

A menedékkérőknek nem engedélyezik, hogy az intézményen kívül éljenek – még ha volna is erre pénzük

Egyre nagyobb az elégedetlenség a jogi eljárások miatt A multifunkcionális csoportban aggodalmat keltett a menekültügyi eljárással kapcsolatos panaszok gyakorisága és súlya. A korábbi években tapasztaltakhoz képest tovább nőtt a jogi eljárások miatti elégedetlenség Szlovéniában. A fogva tartott menedékkérők többsége arról panaszkodott, hogy nem értik fogva tartásuk okát és nem kaptak megfelelő információt. A menedékkérők beszámoltak arról, hogy néhány ügyvéd olyan díjat kért, amit ők nem engedhetnek meg maguknak, és azt kérték, kaphassanak egy friss listát a valóban ingyenes szolgáltatást nyújtó ügyvédekről. A multifunkcionális csoport azt hallotta, hogy néha a menedékkérőket az eljárás során képviselni hivatott ügyvédek meg se jelennek a bírósági meghallgatáson. Ennek az lehet az oka, hogy a menedékkérők esetében az ügyvédi díjak jóval alacsonyabbak az egyéb eljárások szokásos díjainál. Komoly aggodalomra ad okot a tolmácsolás kérdése. A mongol menedékkérők a multifunkcionális csoportot arról tájékoztatták, hogy számukra egyáltalán nem állnak rendelkezésre tolmácsok. Még a nemzetközileg elterjedt nyelveken beszélők is problémákról számoltak be. Orosz menedékkérők elmondták a multifunkcionális csoportnak, hogy gyakran kérik őket olyan iratok aláírására, amelyeket nem értenek. Emellett az a benyomásuk, hogy az általuk ügyük alátámasztására beterjesztett orosz nyelvű dokumentumokat nem fordítják le szlovénre és néha nem is kerülnek be az iratok közé.

35



A menedékkérők azt kérték, hogy a hirdetőtábla üzeneteit több nyelvre fordítsák le és a menedékjogi törvény az ő nyelvükön is legyen hozzáférhető. „Otthon az ellenzékhez tartoztam és sikerült megszöknöm a börtönből. Itt meg most börtönben ülök. Miért?” Fogva tartott közel-keleti menedékkérő férfi Néhány idősebb menedékkérő különösen súlyos állítást tett: szerintük esetükben az elutasító döntést meghallgatásuk nélkül hozták meg.

A menekültek problémái a főbérlőkkel és orvosokkal A Mariborban és Ljubljanában élő elismert menekültekkel folytatott beszélgetések nagyrészt ugyanazokat a problémákat mutatták, mint az előző két évben. Ha menekültként el is ismerték őket, gyakran sokáig kell várakozniuk, amíg munkavállalási engedélyt kapnak. FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY

Nehezen jutnak megfizethető szálláshoz, mivel nekik nem jár szociális lakáslehetőség (erre kizárólag szlovén állampolgárok jogosultak). A kiadó lakások tulajdonosai gyakran nem kötnek velük hivatalos szerződést, mert így nem kell adót fizetniük. A menekülteknek azonban írásos szerződésre van szükségük ahhoz, hogy lakhatási támogatást kapjanak és hivatalos, állandó lakcímük legyen – ami nélkül nem kaphatnak munkavállalási engedélyt.

Az elismert menekültekkel folytatott beszélgetések nagyrészt ugyanazokat a problémákat mutatták, mint az előző években

Az elismert menekültek nehezen kapnak szlovén állampolgárságot, mivel gyakran nem rendelkeznek az ehhez előírt jövedelemmel. Ez különösen igaz az idősebb vagy a speciális igényekkel rendelkező személyekre. Az Európán kívüli országokból érkezett menekültek további problémákkal szembesülnek, amikor szállást és munkát keresnek; egyértelműen hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak. Az egészségügyi ellátás helyzete nem javult a korábbi felmérésekhez képest. A menekültek továbbra is olyan biztosítási papírokat kapnak, amelyek nagyon különböznek a Szlovéniában szokásos egészségbiztosítási kártyától, s azokat az egészségügyi szolgáltatók nem fogadják el.

36



A multifunkcionális csoport ajánlásai A multifunkcionális csoport intézkedések széles körét javasolta a megkérdezett személyek által említett problémák orvoslására, így például: • A menekültotthon lakóinál tapasztalt elégedetlenség nagy része enyhíthető lenne, ha növelnék a szociális munkások számát és elérhetőségét, akik azonnal segíteni tudnak, ha problémák adódnak a mindennapi élet során. • A házirendnek rugalmasabbnak kellene lennie, hogy jobban megfeleljen a menedékkérők igényeinek (különösen a késői hazajövetel tekintetében). • Minden műszakban legyen női őr is. • A menedékkérők ügyeivel foglalkozó ügyvédek honoráriumát a más hasonló esetekben szokásos szintre kell emelni. Rendszeresen a menedékkérők a rendelkezésére kell bocsátani az ingyenes jogsegélyt nyújtó ügyvédek névsorát. Ha egyes ügyvédek esetében az etikátlan viselkedés világos jeleit tapasztalják, korlátozni kell ezen ügyvédek kapcsolatát a menedékkérőkkel. • Az összes releváns információt le kell fordítani a szükséges nyelvekre, hogy a menekültotthon lakói megfelelő információhoz jussanak, és így biztosítható legyen a menekültügyi eljárás minőségi színvonala. Megfelelő számú tolmácsról kell gondoskodni a menedékkérők és az állami tisztviselők közötti hatékony kommunikáció biztosítása érdekében. • Amennyiben ez megvalósítható, úgy ajánlatos megteremteni annak jogi alapját, hogy a menedékkérők a Menekültotthonon kívül élhessenek. • Gyorsítani kell az elismert menekültek számára a munkavállalási engedélyek kiadásának adminisztrációs folyamatát. • A Belügyminisztériumot és az Egészségügyi Minisztériumot fel kell kérni a menekültek egészségbiztosítási kártyájával kapcsolatos probléma megoldására. • A civil szervezetek a munkavállalási hivatalokkal együttműködve segítsék elő olyan tanácsadó rendszer kialakítását, amely segít a menekülteknek munkát és önálló vállalkozási lehetőségeket találni. • A szlovén kormányzat a civil szervezetekkel és EU intézményekkel karöltve fejtsen ki az idegengyűlölet és rasszizmus elleni figyelemfelhívó tevékenységet.

37



A 2006-os felmérés óta bekövetkezett változások • 2006 óta javultak az elhelyezési lehetőségek. Ennek ellenére a menekültotthonban élő menedékkérők (különösen az oroszok) körében számos probléma merül fel, és egyre jobban zavarja őket az otthon általános légköre. • A bizalmas információk napvilágra kerülése új problémának tűnik a menekültotthonban – a korábbi években nem említették ezt a problémát. Különösen az őrökről állítják azt, hogy hozzájutnak a menekültügyi eljárások során folytatott interjúkban szereplő információkhoz és azt tovább is adják. • 2006-ban napi problémaként merült fel az intézmény túlzsúfoltsága és az a tény, hogy két családnak kellett egy szobán osztoznia – ezt most nem említették. • Először fordul elő, hogy a menedékkérők között nő az érdeklődés a Menekültotthonon kívüli, magánszállásokon történő elhelyezés iránt. • Ebben az évben nem merült fel a szobákból történő lopások problémája. A multifunkcionális csoport azonban számos panaszt hallott arról, hogy egyedülálló férfiak bejutnak az egyedülálló nők és kísérő nélküli kiskorúak részlegébe, és elviszik a hűtőszekrényből az ennivalót.

38



Menekültügyi statisztika Közép-Európában 2005-2007-ben A számok az újonnan beadott menedékkérelmeket jelzik. A közigazgatási jogorvoslati kérelmekről csak Lengyelországban állnak rendelkezésre adatok, ezért a lengyel országadatok ezeket a részletesebb statisztikákat is tartalmazzák. A teljes régióra vonatkozó táblázat Lengyelország viszonylatában az új menedékkérelmeket és a közigazgatási jogorvoslati kérelmeket egyaránt tartalmazza. A „kiegészítő védelem” meghatározás a különböző országokban használt eltérő jogi terminusok összefoglaló elnevezése: ide tartozik pl. az oltalmazott státusz, a kiegészítő védelmi státusz és a humanitárius védelmi státusz. Menekültelismerési arány = az elismert menedékjogi kérelmek száma osztva az elismert, a kiegészítő védelemben részesített és az elutasított menedékjogi kérelmek számának összegével. Teljes elismerési arány = az elismert és a kiegészítő védelemben részesített menedékjogi kérelmek számának összege osztva az elismert, a kiegészítő védelemben részesített és az elutasított menedékjogi kérelmek számának összegével.

Közép-európai régió (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia összesített adatai) Státusz

2005

2006

2007

16.690

17.920

21.375

Elismert menekültek

533

656

553

Kiegészítő védelem

2.055

2.310

3.416

Elutasított kérelmek

5.733

4.276

5.662

Menekültelismerési arány

6,4%

9,1%

5,7%

Teljes elismerési arány

31,1%

41%

41,2%

Menedékkérelmek

39



Bulgária Menedékkérelmek 2005-2007 Státusz

2005

2006

2007

Menedékkérelmek

822

639

975


8

12

13


78

83

322


386

215

247


1,7%

3,9%

2,2%


18,2%

30,6%

57,6%

Első 5 származási ország 2007-ben Menedékkérők



1. Irak (533)

1. Afganisztán (5)

1. Irak (276)

2. Hontalan (80)

2. Szíria (4)

2. Afganisztán (18)

3. Afganisztán (77)

3. Irak (2)

3. Irán (9)

4. Örményország (64)

4. Irán (1)


5. Irán (33)

5. Törökország (1)

5. Szudán (3)

Magyarország Menedékkérelmek 2005-2007 Státusz

2005

2006

2007

Menedékkérelmek

1.609

2.117

3.425


97

99

169


95

99

69


758

1118

1183


10,2%

7,5%

11,9%


20,2%

15%

16,7%


40



1. Szerbia-Montenegró (911) 1. Irak (64)

1. Szerbia-Montenegró (16)

2. Vietnám (862)

2. Szomália (30)

2. Irak (5)

3. Kína (417)

3. Kuba (28)

3. Afganisztán (5)

4. Irak (136)

4. ismeretlen (9)

4. Nigéria (5)

5. Grúzia (131)





Lengyelország Menedékkérelmek 2005-2007 Státusz

2005

2006

2007

Menedékkérelmek – első fok Közigazgatási jogorvoslat

6.860 1.422

7.093 4.222

10.047 3.201

Elismert menekültek – első fok Közigazgatási jogorvoslat

312 23

422 63

148 64

Kiegészítő védelem – első fok Közigazgatási jogorvoslat

1.832 24

2.048 62

2.875 44

Elutasított kérelmek – első fok Közigazgatási jogorvoslat

2.283 376

939 290

1.835 513

Menekültelismerési arány – első fok Közigazgatási jogorvoslat

7% 5,4%

12.4% 15,2%

3% 10,3%

Teljes elismerési arány – első fok Közigazgatási jogorvoslat

48,4% 11,1%

72,5% 30,1%

62,2% 17,4%




1. Oroszország (9238)



2. Fehéroroszország (83)

2. Irak (5)

2. Irak (18)

3. Pakisztán (61)

3. Fehéroroszország (3)

3. Sri Lanka (9)

4. Sri Lanka (57)



5. Ukrajna (55)

5. Kamerun (1)

5. Hontalan (2)

Románia Menedékkérelmek 2005-2007 Státusz

2005

2006

2007

Menedékkérelmek

594

460

659


54

51

143


14

10

17


416

283

391

11,2%

14,8%

26%

14%

17,7%

29%

Menekültelismerési arány Teljes elismerési arány Első 5 származási ország 2007-ben

41

Menedékkérők



1. Irak (283)

1. Irak (113)

1. Irak (6)

2. Szerbia-Montenegró(186) 2. Szomália (18)



3. Jordánia (6)

3. Szomália (3)

4. Szomália (32)


4. Megszállt Palesztin Ter. (2)

5. Kína (32)

5. Afganisztán (2)

5. Kamerun (1)



Szlovákia Menedékkérelmek 2005-2007 Státusz

2005

2006

2007

Menedékkérelmek

3.549

2.871

2.643


25

8

14


-

-

82


812

878

1177


3%

0,9%

1,1%


3%

0,9%

7,5%




1. Pakisztán (650)

1. Kuba (3)

1. Irak (42)

2. India (619)

2. Irán (3)

2. Szíria (11)


3. Szíria (2)

3. Szomália (9)

4. Moldova (208)

4. Ukrajna (1)

4. Afganisztán (6)

5. Grúzia (134)

5. Szudán (1)


Szlovénia Menedékkérelmek 2005-2007 Státusz

2005

2006

2007

Menedékkérelmek

1.834

518

425


14

1

2


12

8

7


702

553

316


1,9%

0,2%

0,6%


3,6%

1,6%

2,8%


42



1. Szerbia-Montenegró(237) Kongói Dem. Közt. (2)

1. Szerbia-Montenegró (5)


2. Albánia (1)

-

3. Bosznia-Hercegovina(22) -

3. Afganisztán (1)

4. Albánia (21)

-

-

5. Macedónia (20)

-

-



Kísérő nélküli kiskorúak 2007-ben Kísérő néküli kiskorúak által benyújtott menedékkérelmek 2007

az összes menedékkérelem százalékában

Bulgária

23

2,3%

Magyaro.

73

2,1%

Lengyelo.

246

2,4%

Románia

30

4%

Szlovákia

154

5,8%

Szlovénia

27

6,3%

összesen

553

3%

kísérő nélküli kiskorúak által benyújtott menedékkérelmek összes menedékkérelem

A fenti számok részét képezik az egyes országokra ill. a régióra vonatkozó menekültügyi statisztikáknak.

Menedékkérő nők 2007-ben Nők által benyújott menedékkérelmek 2007

az összes menedékkérelem százalékában

Bulgária

98

10%

Magyaro.

650

19%

Lengyelo.

4.725

47%

Románia

Nincs adat

Szlovákia

247

9,3%

Szlovénia

82

19,3%

összesen

5.802

31,8%

összes menedékkérő menedékkérő nők

A fenti számok részét képezik az egyes országokra ill. a régióra vonatkozó menekültügyi statisztikáknak.

Hontalanság 2007-ben Hontalan személyek száma 2007

43

Bulgária

80

Magyaro.

241

Lengyelo.

74

Románia

Nincs adat

Szlovákia

911

Szlovénia

4.090

összesen

5.322



Menekültügyi rendszerek Közép-Európában

44


2008


Menekültlét. Életkor, társadalmi nem és sokszínűség felmérés, A menekültek és menedékkérők tapasztalata a közép-európai életről

Recommend Documents