A második ipari forradalomról részletesen

Forrás: http://www.doksi.hu

A második ipari forradalomról részletesen   

  Ideje: 19. század 2. felében (1850‐1910)   Területei:   acélipar   elektromos ipar   vegyipar   közlekedés     autóipar   repülőgépgyártás   hírközlés,    hadiipar   Tömegtermelés   A centrum átrendeződése 

 

 Fejlesztések  tudományos eredmények   Új eljárások   Új energiahordozók   Új erőgépek   Új anyagok   Újítások ipari alkalmazása 

 Nagyfokú koncentráció   Felhalmozott tőke – bankok és ipari üzemek  együttműködése 

 

idő 

1770‐1850  1850‐1910 

iparág 

textiliparban (könnyűipar)  nehéziparban 

energia 

gőz, szén  szén, kőolaj, elektromos energia 

felfedezők 

mesteremberek  tudósok 

eredménye 

kialakul a szabad versenyes  kapitalizmus 

Forrás: http://www.doksi.hu

kialakul az imperializmus 

Az acélgyártás modernizációja   Az acélgyártás az ipar vezető ágazata lesz → a vasgyártást fokozatosan kiszorítja   Kialakulása már a tudomány eredményeinek felhasználásával történt → nagy  mennyiségben olcsó acél előállítása    Siemens‐Martin (Resica)    Elektromosság   Megkezdődik az elektromosság ipari felhasználása. Olcsóbb, hatékonyabb, mint a  gőzenergia.    A) Világítás átalakulása. Edison felfedezi a villanyégőt    B) Transzformátor felfedezése     Szállítható lesz hosszabb távra is az elektromos áram   C) Megjelenek az első villanymotorok→ kisebb helyre is beépíthetőek, szakaszosan  működtethetők,→ megjelennek a háztartási gépek, munkagépek.    D) Megkezdődik az erőművek építése     1882. New York: az első villamos erőmű    

Találmányok és feltalálók    Edison a „legszorgalmasabb feltaláló”  „A zseni egy százalék ihlet, kilencvenkilenc százalék verejték.”   Több mint ezer találmánya közül néhány:  

izzólámpa 

 a távíró   a fonográf    Jedlik Ányos és a dinamó     Ő nem ismeri fel jelentőségét, Siemens szabadalmaztatja    A generátor   Generátor: iparilag alkalmazható elektromos áram  A transzformátor: Déri Miksa, Zipernowsky Károly és Bláthy Ottó  1885 - lehetővé válik a villamos energia nagy távolságokra történő gazdaságos továbbítása  

 

Forrás: http://www.doksi.hu

Hírközlés   1876 Bell: A telefon  Puskás Tivadar: telefonközpont 



Marconi:A vezeték nélküli telefon  

Közlekedés   

 Új energiahordozó   Kőolaj   Erőgép   Belső égésű motor  Otto  Daimler  Benz  Diesel  A belső égésű motor 

 Az első belső égésű motort Nicolaus August Otto német feltaláló készítette 1876‐ban   Az azóta gyártott motorok őse    Többen kísérleteztek motor összeállításával 

 Gottlieb Daimler német mérnök 1883‐ban szabadalmaztatta motorját   1885‐ben ő állította elő a világ első motorkerékpárját   

 Karl Benz német mérnök 1886‐ban szabadalmaztatta az általa szerkesztett motort   Őt tartják a benzin üzemű gépkocsi feltalálójának   Nemcsak a motort, a járművet is megszerkesztette    A gázolajjal működő motor  feltalálása   A gázolajjal működő belső égésű motor feltalálója Rudolf Diesel német mérnök   1892‐ben szabadalmaztatta motorját   Hadiipar, mezőgazdasági gépgyártás fejlődött ennek alapján   Ma is használatos a dieselmotor 

  Új iparág: az autógyártás 

 A 19. század végén létrejöttek az első autógyárak  Franciaország.: Peugeot, Renault 

Forrás: http://www.doksi.hu

Németország.: Benz  USA: Ford 

 Az autók tömegtermelése az USA‐ban kezdődött (1900.: néhány ezer, 1914‐re kb. 500  ezer autót gyártanak ) 

 A tömegtermelés új formája: a szalagrendszer     

Futószalag 1895  T‐modell 1908 – Galamb József 

Az autógyártás   Henry Ford a leghíresebb autógyáros   A T‐modellből 1908‐27 között 15 milliót adtak el    A magyarok közül Bánki Donát és Csonka János járult hozzá a motor fejlesztéséhez  (karburátor)  Csonka János és Bánki Donát karburátor(1893)  A Csonka János által tervezett első magyar autó    1900 Zeppelin

Schwarz Dávid   Keszthely,1850. december 7.– Bécs,1897. január 13.    a merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója.    Találmányát halála után az özvegyétől vásárolta meg  

  Zeppelin gróf, aki ezen léghajók révén vált világszerte ismertté.   Wright fivérek repülőgépe 1903  Kandó Kálmán   Villamosmozdony

A vegyipar létrejötte   A 20. század új iparága, a kémia tudományának fejlődése segíti kialakulását, valamint a 

modernizálódó társadalom igénye (motorizáció → kőolaj ipar)   Legjobban fejlődő ágazatok (Németország, USA):  Kőolaj finomítás   Gyógyszeripar   Műtrágyagyártás   Műanyagipar, műszálgyártás   Papír‐, üveg‐, gumigyártás   Alumíniumipar

Forrás: http://www.doksi.hu

 Olajmezők: Kalifornia, Baku   Celluloid gyártásmegszületik a filmezés

    A centrum fejlett mezőgazdasága 

 Két típus:   Intenzív gazdálkodás   Extenzív gazdálkodás   Az intenzív gazdálkodás jellemzői:   gabonafélék, kapásnövények, takarmány   istállózó (belterjes) állattenyésztés   nem túl nagy földterület (5‐10 hektár)   szerves‐ és műtrágyázás (vegyipar!), erős gépesítés  → rendkívül magas hozamok  Nyugat‐Európa, legfejlettebb Dánia, Hollandia     Az extenzív gazdálkodás jellemzői:   monokultúrák termesztése (egy‐egy növény pl. búza, kukorica) nagy mennyiségű  termelése a rendelkezés‐re álló óriási szabad földterületeken   legeltető (külterjes) állattartás (szarvasmarha)   Folyamatosan nő a művelésbe vont földterület   Trágyázás kevésbé jellemző, a hozamok alacsonyabbak   Rendkívül magas fokú gépesítés már a 19. sz.-ban (gőzeke, cséplőgép, majd traktor), a  20. sz.-ban elektromosság (fejőgép) → nő a termelékenység  Legjellemzőbb terület: USA nemcsak saját élelem  óriási export a világpiacon  Gőzeke  Mezőgazdaság gépesítése     A robbanómotor megjelenése lehetővé tette a traktor  megjelenését, amely már több munkafolyamat  gépesítését lehetővé tette.     Elsősorban az USA‐ban terjed gyorsan, a  farmergazdaságokban.    Elterjed a műtrágya alkalmazása.  Traktor ,Cséplőgép   A hadiipar fejlődése   A) Sorozatlövő fegyverek jelenek meg  

  (Pl.: géppuska ‐ Maxim találmánya) 

Forrás: http://www.doksi.hu

 B) Nobel felfedezi a dinamitot 1867  

C) Tengeralattjáró kifejlesztése megtörténik. 

 Dinamit 1867‐Nobel  

Az ipari forradalom hatása  Kialakul a monopolkapitalizmus (imperializmus)  A monopólium olyan eladót jelent egy piacon, amelynek nincsen versenytársa  A monopóliumok fajtái:  Tröszt  kartell  szindikátus  holding  konszern  kartell  megegyezés az árak, piacok tekintetében  szindikátus  A vállalatok közös szervezeteket hoznak létre, pl. értékesítésre  konszern  Különböző tevékenységet folytató nagyvállalatokat összefogó monopolszervezet  tröszt  A nagyvállalatok összeolvadása közös irányítás alatt  holding  Más vállalatok feletti irányítás a megszerzett részhányad arányában

Társadalom és demográfia   Centrum 

Halálozások száma csökken   Születések száma csökken   Középosztály gyarapodása   Periféria   Halálozások száma csökken   Születések száma nő        ↓   Demográfiai robbanás        ↓   Kivándorlás   Torlódó társadalom (régi és új társadalomszerkezet egymás mellett élése)    Városiasodás   Nagyvárosok száma nő  

Forrás: http://www.doksi.hu

 Nagyvárosi életmód elterjed:   Villanyvilágítás   Vezetékes víz   Csatorna   Szemétszállítás   Tömegközlekedés 

villamos   autóbusz   földalatti  Autó  Tömegszórakoztatás   mozi  Nagyvárosok negyedeinek feladatkör szerinti elkülönülése  Szegregáció  

   