I. ESZTERGOM: BUDAPEST ÉSZAKI KAPUJA KÖZLEKEDÉS: FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN 1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS Tézis: Esztergom közel egy évszázadon keresztül periférikus helyzetű kisváros volt, mely zsákutca jellegű közlekedési viszonyait a Mária Valéria híd újjáépítésének köszönhetően hagyhatja maga mögött. Az egykori királyvárosnak esélye van a semmibe vezető utak korszaka után az össz-európai közúti hálózatba kapcsolódni, egyben Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő központjának, a mai magyar fővárosnak az északi kapujává válni.
Kapu Európára: a Mária Valéria híd - A régió hídja 2001. október 11. mérföldkő Esztergom történetében. Akik itt vagy a környékbeli településeken élnek, hosszú hónapokig érezhették a sors különös kegyeltjeinek magukat, hiszen az Európai Unió támogatásával, a két kormány és kormányfő, Mikuláš Dzurinda és Orbán Viktor egybehangzó akaratának köszönhetően Közép-Európa egyik legszebb hídja épült meg itt a Dunán, évszázados, évezredes természetes kapcsokat fűzve újra. Az elkészült híd elsősorban a két határváros hídja, hiszen belvárosokat köt össze. Ugyanakkor a két, addig zsákutca jellegű térség is kinyílt. Mint az átadás óta kiderült, nem csak egymás felé. Mára az esztergomi az egyik legforgalmasabb határátkelő, jóllehet a hídon 3,5 tonnás súlykorlátozás van érvényben, ami a teherszállítás lehetőségét kizárja, csak az autóbuszközlekedés megengedett. A Mária Valéria híd egy kisrégió hídja, de megépülte olyan folyamatokat indított el az elmúlt évek során, melyek nemzetközi jelentőségűvé avatták. - Historizáló híd- és utcafelújítás A Mária Valéria híd a város hídja is. Ennek megfelelően a róla levezető utak megépítésekor messzemenően figyelembe vettük az eredeti átkelő megjelenését. Nemcsak a hídra kerültek az egykori hangulatot idéző lámpák, hanem az utat szegélyező kandeláberek és az út menti járdák is historizáló jelleggel készültek el. A Táncsics utca és a Nagy-Duna sétányon vezető tehermentesítő út ezzel olyan, a hídhoz méltó arculatot kapott, mely a városba érkezőket azonnal pozitív benyomásokkal gazdagítja. Városképi szempontból az építkezés fontos eredménye, hogy földbe kerültek a villanyvezetékek is. Mindez jelzi: az utak nem kizárólag az autósok számára épültek. - A megszépült vámszedőház A rendszerváltás előtti évtizedek építészeti és arculatpolitikai gyakorlatával szakítva, a híd újjáépítését megelőzően eredeti formájában renoválták a vámszedők egykori hivatalát és
lakóházát is. A régi-új hídhoz harmonikusan igazodó kis épületnek turisztikai és kulturális tájékoztató szerepet szánunk. - Új levezető út A magyar-szlovák kormányközi megállapodásban eredetileg nem szerepelt a Mária Valéria hídról levezető elkerülő út megvalósítása, a közös beruházás kizárólag a híd újjáépítésére vonatkozott. A város és a magyar közlekedési minisztérium közötti tárgyalások során sikerült azonban világossá tennünk, hogy a várható napi újabb 2–4.000 jármű ellehetetlenítené az esztergom-belvárosi közlekedést. Ezen tárgyalások révén elértük, hogy 1 milliárdos állami támogatással megépüljön a hídról levezető, tehermentesítő út. Ugyancsak a megállapodás részét képezte egy új Kis-Duna-híd kivitelezése is. A szigeti út mára igazolta reményeinket: a legzsúfoltabb városi átkelési szakasszal párhuzamosan alternatív tengelyként funkcionál 2002. május 17-i átadása óta. A levezető út a Palkovics padnál fordul a Nagy-Duna sétányról délkeletnek, majd a Dunán átívelő kishídon folytatódik a Hősök terei körforgalomig. A Tabán névre keresztelt kishíd valódi építészeti és iparművészeti különlegesség. A felújított, parkosított, díszkandeláberekkel kicsinosított Árok utcai beruházással, valamint a szintén bevirágosított, európai színvonalú körforgalommal együtt jelentősen megnövelte az eddig mellőzött déli városrész, az ott található lakóépületek és kereskedelmi létesítmények értékét. Közlekedéspolitikai szempontból a Tabán híd jelentőségét egyrészt az adja, hogy átadásával a Prímás-szigetet újabb műtárgy köti össze a várossal. Másrészt a sziget természetileg értékes, tömegsportra és szabadidős célokra alkalmas (felső) részét sikerült megőrizni a nagy forgalomtól. Hasonlóan fontos fejlesztés a Hősök terei körforgalom. Itt találkozik a 11-es, a Dorogra vezető 111-es, valamint a Dobogókő irányában szolgáló 1111-es út. A csomópontban elhelyezett jelzőlámpás irányítás évekig fölöslegesen lassította a forgalmat, a motorjukat járató gépkocsik erősen szennyezték a környezetet. Az Árok utcai levezetés bekötésével egy "villanyrendőrös" csomópont már nem tudott volna megbirkózni. A 2000. július 12-én átadásra került körforgalmi csomópont szinte folyamatos áthaladást biztosít mára a város ezen frekventált helyén. A körív kényelmes kiképzésén túl a város kiemelt figyelmet szentel a pázsit és a növények gondozására is, hogy az Esztergomba érkezőket kellemes benyomások érjék rögtön megérkezésük után. A közlekedési környezet rendezésével kapcsolatos elképzeléseket jól illusztrálhatja a már említett Árok utcai beruházás. Itt a levezető út mellett, a helyben lakók igényeihez illeszkedő szervizút került kialakításra, a szükséges parkolókkal. A nemzetközi jelentőségű közlekedéspolitikai fejlesztések és a városlakók elvárásainak összehangolására jó példa az említett szakasz. - Intelligens forgalomszabályozó rendszer: a Táncsics és Lőrinc utcák védelme A híd megépültével kapcsolatban az egyik legmegalapozottabb aggodalom az volt, hogy a határátkelőtől érkező forgalom az amúgy is túlterhelt Rákóczi téri csomóponthoz áramolva véglegesen elrekesztheti a szabad áthaladás útját a város központjában. A tapasztalatok szerint sokan választják a nagy-Duna-parti elkerülő utat. A forgalom szabályozása érdekében a Lőrinc utcában a Rákóczi téri csomópont előtt (a volt taxiállomásnál) ún. hurokdetektor került a burkolatba, mely összeköttetésben van a híd tövénél, a Helischer utcai elágazásnál elhelyezett, változtatható jelzésképű táblával.
A Rákóczi téri csomópontnál a detektor torlódás esetén jelet küld a táblához, amely a forgalmat a Nagy-Duna sétány irányában tereli el, megtiltva a Táncsics utcába a behajtást. Emellett a Rákóczi téren működő kamerarendszer segítségével az állami közútkezelő munkatársai Tatabányáról vagy az esztergomi telephelyről kézi vezérléssel is átállíthatják a jelzőtáblát. Ezzel a szabályozórendszerrel elérhető, hogy a Táncsics utca és a Lőrinc utca csak a kisebb forgalmú napokon és időszakokban legyen igénybe véve. Középtávon a problémát a Lőrinc utca egyirányúsításával kívánjuk megoldani. - A felújított Bottyán híd A Mária Valéria hídhoz kapcsolódó utolsó beruházásként 2004 novemberében került átadásra a megszépült, felújított Bottyán híd. A 75 millió forintos beruházás keretében, melynek 20 %át a város finanszírozta, új, a Táncsics utcához illő burkolatot kapott a híd útteste és a járdák, valamint a Tabán hídéval azonos korlát és kandeláberek kerültek kihelyezésre. A korábbi, esztétikailag kifogásolható híd helyén egy turistabarát belvároshoz jobban illő építmény fogadja a szigetre érkezőket. 2007-ben készülnek el a gyalogos forgalmat bonyolító Béke híd hasonló esztétikai elvek szerinti felújításának tervei, és még ugyanebben az évben sor kerülhet az átépítésre is. Így a belváros három hídja egységes arculattal járul hozzá az idegenforgalmi fejlesztésekhez. A továbblépés: újabb híd a Dunán - Új teherhíd a szénrakodónál A Mária Valéria híd átadása óta gyökeresen változott meg Esztergom és Párkány geopolitikai helyzete. Míg az 1990-es évek közepén a komppal éves átlagban mintegy 450.000 személy kelt át a Dunán, addig 2005-ben már 5,5 millióan lépték át itt a határt. A gépjárműforgalom ugyanezen időszakban több mint harmincszorosára nőtt (átlag 45.000-ről 1,6 millió fölé). Az új híd katalizátor szerepet tölt be rengeteg folyamatban, elsősorban természetesen a közlekedéspolitika területén. Az már az újjáépítés előtt is egyértelmű volt, hogy Komárom és Esztergom között meg kell majd építeni egy új, teherforgalmat is kiszolgálni képes hidat, a majdan létesítendő új Esztergom-Budapest gyorsforgalmi főútvonalhoz kapcsolódva. 2005-ben pályázati támogatással több változatban készült el a híd magyarországi tanulmányterve, 2006 tavaszára pedig a megvalósíthatósági tanulmány is. Esztergomban az elképzelések szerint a Suzuki útról (az új 10-es út folytatásaként) épül bekötés az új hídhoz, a Szent János-patak mentén. Maga a híd a Prímás-sziget csúcsa és a párkányi papírgyár között épül meg, az össz-európai közlekedési hálózatba kapcsolva a két határvárost. Párkány és Esztergom egymást kiegészítő adottságai kiválóak arra, hogy ezt a fejleményt kihasználva együtt Budapest északi logisztikai kapujává fejlődjenek. - Transzkontinentális és stratégiai vonatkozások Az Európai Unió tagállamai 1997-ben Helsinkiben jelölték ki azokat a stratégiai szempontból fontos közlekedési (szállítási) útvonalakat, amelyeket a kontinens gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségeseknek ítéltek. Az ún. helsinki folyosók prioritást élveznek minden más hálózatfejlesztési elképzeléssel szemben, elsősorban ezek részesülnek a központi, brüsszeli támogatásokból.
Esztergom és vonzáskörzete a Közép-dunántúli régió legfejlettebb térsége. A helsinki folyosók közül azonban kizárólag a Duna (VII. sz. folyosó) érinti. Az említett régión keresztülhalad a IV. (Berlin - Isztambul), az V. (Trieszt - Kijev), valamint az V/c (Budapest Ploče) jelű is. A csatlakozási folyamattal párhuzamosan a közép-európai államok elsősorban nyugat-keleti irányú közlekedési kapcsolataikat igyekeztek javítani, az észak-déli folyosók háttérbe szorultak. Ezért az a térség, amely a nyugat-keleti kapcsolatok mellett észak-déliekkel is rendelkezik, centrális szerephez juthat. Az Adriát a Baltikummal összekötő új EU-folyosóért az elmúlt években Bécs versenyzett Budapesttel. Mára kirajzolódni látszik két párhuzamos folyosó, melyek közül a nyugati Rostock–Prága–Bécs érintésével halad Szlovénia irányában, egy új, jelentős fejlesztési zónát kirajzolva. A keleti folyosó az említett V/c korridort észak felé meghosszabbítva Budapestet Besztercebányával, Zsolnával, Krakkóval, Varsóval és a Balti-tenger partján fekvő Gdańskkal köti össze. Ez az új tengely szintén egy európai léptékű beruházási övezet verőere lehet. A jelenlegi szállítási útvonal nem kedvez a magyar fővárosnak: a délről, a szűk keresztmetszetű 6-os főúton érkező szállítmányok Budapest belvárosán (jó esetben a rakpartokon) haladnak észak felé, a 2-es főút irányában. A komáromi hídon életben lévő 20 tonnás korlátozás miatt a szállítmányok legnagyobb része Parassapusztánál hagyja el Magyarországot, egy emelkedőkkel sűrűn megtűzdelt, nehezen járható, a településeken állandó balesetveszélyt okozó főútvonalon. A szlovák határon átérve aztán először rossz minőségű utakon haladnak a kamionok, majd a Donovaly-hágón kell átküzdeniük magukat, hogy megközelíthessék a lengyel határt. Eközben Párkánytól Garamszentkeresztig gyakorlatilag sík terepen, szinte nyílegyenesen halad a főútvonal, és Körmöcbánya és Turócszentmárton között is jóval kisebb kaptatón kellene átkelni északi irányban. Turócszentmártonból mind Morvaország, mind Lengyelország felé folyóvölgyekben futnak az utak. Egy új esztergom-párkányi átkelő ezért bírna nagy jelentőséggel. - Változás a regionális tervezésben A Közép-dunántúli régió fejlesztési elképzelései között kezdettől fogva szerepelt az új esztergomi híd terve, a fő észak-déli közúti kapcsolatot mégis a Székesfehérvár-KomáromNyitra vonalon képzelték el. Mára a helyzet megváltozott. Az esztergomi városvezetés a kérdés stratégiai súlyát felismerve 2000-ben kiterjedt lobbizásba kezdett az új 10-es út, valamint a 6-os utat városunkkal összekötő új budapesti körgyűrű megvalósítása érdekében. Törekvésünkben egyre több segítőtársra találtunk. A FŐMTERV munkatársai akkorra már rendelkeztek egy olyan tanulmánnyal, mely az V/c folyosó Érd–Esztergom irányú továbbfejlesztését szorgalmazta, az egyre súlyosabb közlekedési gondokkal küszködő Zsámbéki-medencén keresztül. Az új elkerülő út így egyben az említett térség tehermentesítő útja is lehetne. Természetesen adódott, hogy terveink megvalósításához nyerjük meg a Zsámert kistérség településeit is. Ezzel párhuzamosan nem mondtunk le az új M 10-es gyorsforgalmi út megépítéséről sem, hiszen Esztergom agglomerációs szerepét a jelenlegi túlzsúfolt közúti kapcsolattal nem képes ellátni. Ugyancsak fontos az új út logisztikai fejlesztési elképzeléseink megvalósításához is. 2002. szeptember 5-én Esztergomban közel 80 (magyar és szlovák) polgármester jelenlétében rendeztük meg a kérdést komplex módon tárgyaló közlekedési konferenciát, amelynek végén a fent említett fejlesztéseket szorgalmazó memorandum aláírására is sor került. A kiterjedt lobbitevékenységnek köszönhetően ma a regionális és megyei tervek az említett zsámbéki-medencei átkötést az V/c északi szakaszaként nevezik meg. Míg Komáromnál a
tervezők ma már csak egy 2x1 új híddal számolnak, addig Esztergommal kapcsolatban 2×2 sávos teherhídról beszélnek. Szlovákiai partnereink ezzel párhuzamosan elérték, hogy a Párkányt Garamszentkereszttel összekötő szakasz bekerült Nyitra megye fejlesztési koncepciójába. Ugyanakkor a szlovák közúthálózatban a korábbi Donovaly-vonalat a Garamszentkereszt–Turócszentmárton átkötés váltotta fel. Emellett számos konferenciát, szimpóziumot, munkaértekezletet rendeztünk a témában, és felvettük a kapcsolatot a lengyel és szlovák illetékesekkel is. A szakma ez alatt a hat év alatt fokozatosan változtatta meg kezdeti elutasító álláspontját. 2006 tavaszára a Gazdasági Minisztérium megbízásából elkészült az új országos gyorsforgalmiút-fejlesztési koncepció és az Országos Területrendezési Terv döntés-előkészítő tanulmánya, mely az M6-os északi irányú meghosszabbításánál (a jelenlegi váci irány helyett) a zsámbék–esztergomi vonallal számol, és az új autópálya építését 2017–2020 közé prognosztizálja. Városunk hosszú távú fejlődése szempontjából kardinális jelentőségű döntést hoz meg még idén az Országgyűlés: a csatát megnyertük. - A Retek utcai átkötés A 10-es főúton a rendszerváltás óta viszonylag kevés fejlesztés valósult meg. Elsőként a kesztölci új szakaszt (117-es út) kezdték megépíteni az Antall-kormány idején. Átadására 1995-ben került sor. 2001-ben Piliscsabánál épült kapaszkodósáv. 2002 tavaszán pedig a Széchenyi Plusz első beruházásaként megkezdődött az Esztergom-Kertvárost a Retek utcán keresztül a táti úttal (11-es főút) összekötő szakasz megépítése. A 4 km-es új tehermentesítő út (mely 2,5 milliárd forintból valósult meg 2003 elejéig) nem csak Dorog számára hozott megkönnyebbülést, az ott bevezetett súlykorlátozásnak köszönhetően. Az új úton keresztül a létesítendő teherkomp-állomástól közvetlenül a 10-es útra, illetve az esztergomi ipari parkba érkezhetnek a szállítmányok: nem kell azoknak lakott területet érinteniük. - A táti elkerülő szakasz megépítése A 2002-es nagy dunai árvíz jelentős károkat okozott Tát községnek. A vízügyi és a közlekedési kormányzat ezért döntött egy védmű kialakításáról és ahhoz kapcsolódóan a 10es főútnak a töltéskoronán történő továbbépítéséről. 2003 novemberében kezdődtek meg az összesen 4 milliárdos beruházás előkészítő munkálatai. A Retek utcai átkötést követően újabb 4,7 km-en épült ki a településeket elkerülő főút, ez esetben a Tátot a Dunától védő gát tetején. Az út és a mellette futó kerékpárút átadására 2005. május végén került sor. Az újabb, 2006-os árvíz nyomán kezdeményeztük a 11-es út szintjének megemelését a Csenkei hídnál és a Hideglelős-keresztnél. Ezen a szakaszon ugyanis a közlekedést megakadályozva, mintegy másfél méter magasan hömpölygött a Duna az árvíz idején. Összességében megállapítható, hogy a térség közlekedési viszonyai jelentősen javultak az elmúlt években, bár az igazi nagy fejlesztés, az új 10-es út megépítése eddig nem kezdődött meg. A tervekhez illő korszerű belső úthálózat - A bánomi áttörés A formálódó regionáliscentrum-szerep nemcsak a város külső közúti kapcsolatainak újragondolását sürgette. Az európai színvonaltól messze elmaradó belső útrendszerünk is
megújításra szorult. A legsúlyosabb probléma, mely városi fórumokon évtizedek óta meghatározó téma volt: az egytengelyes szerkezet feloldása. Esztergom körül, a város földrajzi adottságaiból kifolyólag nem építhető külső elkerülő gyűrű: egyik oldalon meredek hegyoldalak, másik oldalon a Duna határolja. A tehermentesítő útvonalakat ezért a lakott területen belül kellett kijelölni. Ezt az is indokolttá tette, hogy a korábbi egyetlen tengelyen, a Kossuth utca – Fürdő Szálló – Dobozi utca útvonalon elhaladó napi 12.500 jármű döntő többsége helyi érdekeltségű volt. Ez az adat országos szinten is kiemelkedőnek számít, általában csak főútvonalak rendelkeznek ilyen mutatókkal. Balesetek idején, csúcsforgalmi időszakokban a központi szakaszon bedugult a város, a közlekedés kis utcákra terelődött, majd ezeken is elakadt. A gondok megoldására évtizedek óta újra és újra felmerült az ún. „bánomi áttörés” gondolata. Az elképzelés lényege egy a Dobogókői úttól a Petőfi utcán, a Kölcsey utcán, majd az egykori kályhagyár északi oldalán végigfutó, a Kuckländer-hegy mellett a Bánomi útba csatlakozó alternatív belső útvonal volt, mely (az előzetes becslések szerint) a főúton bonyolódó forgalomnak közel felét át tudta volna vállalni. A belvárost tehermentesítő, és ezáltal környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb helyzetbe hozó beruházás 1999-ben még a távoli jövő tervének tűnt. A Mária Valéria híd megépítésével párhuzamosan sikerült elérnünk, hogy a közlekedési tárca is magáévá tegye a város legégetőbb közlekedési problémáját. Az országban egyedülálló módon a minisztérium hozzájárult egy belső városi út terveztetéséhez (6 millió forinttal) és megépítéséhez (a több mint egymilliárdos beruházás költségeinek felét vállalva). A szintén a már az új kormánnyal kötött megállapodásnak köszönhetően 2003 nyarára elkészült a tehermentesítő út középső és egyben legfontosabb szakasza (a Vízügyi Múzeumtól a pilismaróti vámig). A bánomi áttörés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a BajcsyZsilinszky utcán, a Bástya áruház környékén megszűnt a korábban tapasztalt zsúfoltság, a forgalom közel fele áttevődött az új útvonalra. - A második tengely második és harmadik üteme Az út további fejlesztése nem állt le. Idén elkészülnek a Petőfi utca és a Vízügyi múzeum közötti szakasz tervei, és sor kerül két ingatlan (20 millió forint értékű) kisajátítására. 2007ben a második ütem keretében megépítjük az említett útszakasz kétirányú forgalmat is lehetővé tévő újabb szakaszát a Szent István kápolna és a kórház között. Erre a szakaszra 98 millió forintot terveztünk be a 2007-es költségvetés-előirányzatba. 2010-re harmadik ütemben a teljes második tengely kiépülhet a TESCO áruházig, ami a város lakhatósága és a közlekedési viszonyok javulása szempontjából meghatározó lépés. - Útburkolat-felújítás a főutcán Állami finanszírozással újult meg a belső főútvonal Múzeum cukrászdától a ferences gimnáziumig húzódó szakasza 2000-ben. A harmincmilliós beruházást újabb felújítás követte 2001-ben: az állami közútkezelő munkatársai a Béke térnél renoválták az erősen igénybe vett útburkolatot. Az említett új tehermentesítő út államivá minősítésével párhuzamosan a Kossuth utca alárendelt mellékútként is működhet, ami jelenlegi szerepének megváltoztatását is előre vetíti. Középtávon célszerű volna sebességkorlátozást bevezetni a tanítóképző és az egykori Kis Pipa vendéglő közötti részen. Hosszú távon a teherforgalmat is a második tengelyre lehetne átirányítani, a jelenlegi főutat pedig díszburkolattal ellátott belvárosi úttá átalakítani. - Egységes városi útfejlesztési program: a földutak felszámolása
Az ambíciózus esztergomi regionális fejlesztési tervek ismeretében legalábbis ellentmondásosnak ítélhető az a helyzet, hogy 2002 elején a városi (100 km-es) belső úthálózat közel 40 %-a még burkolat nélküli földutakból állt. A rendszerváltás óta eltelt időszak e téren nem sok újat hozott. Az 1989-et megelőző évtizedekben a város periférikus helyzete, klerikálisnak bélyegzett múltja miatt komoly lemaradásba került a megye többi városával, sőt községeivel szemben is. Míg Nyergesújfalun a 90-es évek elején már a főútvonal esztétikai megújításával foglalkozhattak, addig Esztergomnak a közművek terén is súlyos restanciái voltak. Egy sikeres beruházás, négy kertvárosi utca (Pozsonyi, Dobó, Gárdonyi, Jósika) 2000-ben megvalósult kiépítésén felbuzdulva (ilyen nagy arányú útberuházás ebben a városrészben 25 éve nem történt) a városvezetés 2001-ben átfogó, az országban példa nélkül álló felújítási programba kezdett. Ennek eredményeként csak 2002-ben 54 utcában, több mint 24 km-nyi útfelületet aszfaltoztunk le. A csapadékvíz-elvezetőkkel és szikkasztókkal megvalósuló beruházások összesen 720 millió forintjába kerültek az önkormányzatnak. Pozitív jel, hogy a megújult utcákban az ott lakók azonnal hozzákezdtek az út és az ingatlanok közötti terület szépítéséhez. Az útfelújítások 2004-ben és 2005-ben is folytatódtak. 2006/2007-ben pedig pályázati támogatással összesen 200 millió forintot tervezünk útfelújításra költeni. A 15 megújuló utcán kívül ehhez vehetjük hozzá a Széchenyi tér teljes renovációját is, 2007/2008-ban pedig 72 milliós útépítési program indul Kertváros területén. A városi csatornázási beruházással párhuzamosan kerül sor 27 utca burkolatának felújítására. A programnak köszönhetően csak 2006 végéig összesen több mint 120 utca, tér, járdaszakasz és öblösödés kap új burkolatot. – A Szent István tér és környékének új forgalmi rendje Általános nyugat-európai (és újabban magyarországi) gyakorlat, hogy a műemlékileg védett városrészeket megóvják a nagy forgalomtól, és oda csak a célforgalmat engedik be. Esztergomban azonban a Várhegy térsége a Bánomi áttörés megépítéséig naponta több mint 12.000 járművet eresztett át. Ez a forgalom mára jelentősen (mintegy a felére) csökkent, ugyanakkor továbbra is célunk a világörökségi címre felterjesztett királyi-érseki és egyben új oktatási központ közlekedési helyzetének megoldása. Ennek érdekében a főútvonal jelenlegi nyomvonalát áthelyezzük a Batthyány Lajos utcába, és a Dobozi Mihály és a Várfok utca sarkán egy körforgalommal csatlakoztatjuk bele a szentgyörgymezői forgalmat. Itt a hosszú távú tervek szerint elbontásra kerül a jelenlegi épületek jelentős része, és megépül a Bazilika elé eredetileg tervezett félköríves épületszárny. Az új út ennek a félkörívnek a két oldalán vezet majd tovább. Így a Majer István út kizárólag a Várhegyre irányuló célforgalom, és az Ószeminárium irányából érkező járművek számára lesz fenntartva. A Bazilika alatti parkolóból csak ugyanezen az úton lehet visszajutni a városba. Ezzel elérhető, hogy a környéken csillapodjon a forgalom. A Bazilika előtti rámpa az új (Batthyány utcán át vezető) belső főútvonalról közelíthető meg egy vegyes (gyalogosok és járművek használta) úton keresztül. Az új úton azonban menetrend szerinti autóbusz-forgalom nem bonyolódhat, az autóbuszok a Bánomi áttörést és az idén felújításra kerülő Basa utcát használhatják majd. – A Sötét kapu megnyitása
Az esztergomiak (s főként a szentgyörgymezőiek) régi vágya, hogy az egykor katonai okokból lezárt Sötét kaput újra nyissuk meg. Az egyházi kárpótlásnak és az érsekség fejlesztési terveinek köszönhetően 2006 végére újra élettel telik meg a Várhegy. A két kanonoksorra költöző esztergomi középiskolák és a felújított Ószeminárium jó apropót szolgáltat arra, hogy a Dózsa György teret és a 11-es főutat egy régi-új utcával kössük össze. Minthogy az utca mentén oktatási intézmények helyezkednek el, a forgalom csak korlátozott lesz ezen a szakaszon (egyirányú forgalmat engedélyezünk a Dózsa György tér felől), de a gyalogosok, kerékpárosok (s nem utolsó sorban az Erzsébet park irányából a várba érkező turisták) bizonyára örömmel használják majd ki a lehetőséget. – A Víziváros védelme Műemlékvédelmi szempontból aggályos a Víziváros főutcájának jelenlegi gyűjtőút státusza, melyet már paraméterei (szűk keresztmetszet) sem láthat el. A területen egyébként is az idegenforgalmi funkciók erősítésével számol a rendezési terv, így ezeknek az utcáknak a forgalmát szintén csökkenteni kell, és erősíteni kell sétálóutca jellegüket. Ezen elveknek megfelelően 2006-ban 150 milliós beruházásból újul meg a Berényi Zsigmond utca, ahol a légkábelek a föld alá kerülnek, és új burkolattal látjuk el a műemléki negyed főutcáját. Az átadást követően a nem célforgalmú behajtást megtiltjuk. Ezáltal a Víziváros turisztikai központi szerepkörét igyekszünk erősíteni. Az ipari-logisztikai központ fejlődő úthálózata - A kertvárosi iparterület belső úthálózata A déli ipari övezeten belül elsőként a kertvárosi iparterület belső úthálózata épült ki a vállalkozókkal történt megegyezés nyomán még 2000-ben. Minthogy azonban a terület nem önkormányzati tulajdon, a fejlesztésben csak a háttérmunkát, valamint a szükséges hatósági engedélyek kiadásának meggyorsíttatását tudtuk biztosítani, a beruházás részben vállalkozói pénzből valósult meg; a város összesen 3,25 millió forinttal járult hozzá a kivitelezéshez. - Az Esztergomi Ipari Park új úthálózata Az 1997-ben alapított ipari park 2001-ben jutott először jelentős fejlesztési forrásokhoz: a területértékesítésből befolyt összeget ekkor fordítottuk elsőként a további infrastruktúra biztosítására. A 2006 végéig megvalósuló program keretében közel 1 milliárd forintos beruházásra kerül sor. Ennek eredményeképp nemcsak a közművek épülnek ki, hanem elkészülnek az ipari park belső útjai is. Hasonló jellegű invesztícióra a város történetében eleddig nem volt példa. Ugyancsak úttörő jellegű kezdeményezés, hogy a belvárosból az ipari parkba vezető Schweidel utca utóbbi évtizedben jelentősen leromlott állagú burkolatát az ott működő vállalkozások hozzájárulásával újítottuk fel 2005-ben. A Kincses-pataktól a Suzukigyárkapuig terjedő szakaszon a teljes beruházás közel 40 millió forintjából 10 milliót az említett cégek adtak össze. A legjelentősebb létesítmény a Tesco áruház mögötti, a Dobogókői utat a teher- és buszforgalomtól teljesen mentesítő út lesz. Ez az út a Tescóhoz kapcsolódó 16 méter átmérőjű körforgalomba csatlakozik. Minthogy 2007-ben a buszpályaudvar is az új áruház mellé költözik, a Hősök tereihez hasonló kialakítású körforgalomra szükség is lesz. A fejlesztésekhez pályázati támogatásokat is igénybe veszünk. Az út első 400 méteres szakaszának megépítésére 2006 márciusában nyújtottunk be két pályázatot. A 2007-re
megvalósuló, 318 milliós beruházáshoz a sikeres pályázatoknak köszönhetően 67 millióval kell csak hozzájárulnunk. A Tesco úton kívül az ipari parkban az igény szerinti belső utak és a teherkompot a vállalkozási övezettel összekötő új út is megépül, s ezek az idetelepülni szándékozó cégek számára vonzóbbá teszik városunkat. Járulékos fejlesztések az autósok, kerékpárosok és gyalogosok érdekében - Parkolás Az európai színvonalú vendégfogadás alapvető feltétele, hogy az ide érkező gépjárművek kulturált parkolása megoldott legyen. Városunkban gyakran (főként piacnapokon) kaotikus állapotok alakultak ki, magát a központon áthaladó forgalmat is akadályozva. A múltban nem egyszerűen a parkolóhelyek kiépítésére hiányzott az akarat, nem létezett ezeket a gondokat egységesen kezelő koncepció vagy rendelet sem. 2001-ben sikerült lefektetni a koncepcióhoz szükséges alapelveket, 2004-re pedig elkészült az egyes városrészekre vonatkozó koncepció is. A belváros legfrekventáltabb területein 2003-ban bevezetett díjfizető parkolási rendszer kedvező hatással van a parkolási fegyelemre. Alapvető célunk, hogy a zöldfelületeken, parkokban történő, a közlekedést nehezítő szabálytalan várakozást ritka kivétellé tegyük Esztergomban. A parkolási díj bevezetésével párhuzamosan megkezdtük a kulturált, esztétikus várakozóhelyek, -övezetek koncepcióba illeszkedő kialakítását is. A buszpályaudvar kiköltöztetésével a város központjában a sétatérré átalakítandó Széchenyi tér, a piac és a kórház körüli területek kiváltására alkalmas parkoló építhető ki. A Hősök terétől az Arany János utcáig a két egyirányú útpálya zöld, fás, bokros sávval lesz elválasztva egymástól, parkolni mindkét sávban lehet majd. A Simor utcában a távolsági buszok forgalma megszűnik. Ez összesen mintegy 300 parkolóhelyet biztosít a városközpont közelében. Újabb területeket nyertünk a Mikszáth, Jókai és Deák utcák egyirányúsítása révén. Hasonló módon kívánjuk lehetővé tenni a várakozást a Szent Tamás-hegy jelentős részén. Az esztétikus kialakításra jó példa lehet a 2002-ben nyolcmilliós beruházás keretében a kórház szomszédságában megépült Babits utcai, vagy a 2004-ben átadott Honvéd utcai parkoló. Az Aranyhegyre szintén elkészült a fejlesztési tanulmányterv, amely az ottani viszonyokon is alapvetően javítani fog. 2005-ben a Dobó Gimnázium előtti parkolót bővítettük ki. A várhegyi iskola- és konferenciaközpont szintén jelentős parkolóhely-bővítéssel jár együtt. Az északi kanonoksor előtt összesen 100 férőhelyes parkolót építünk, a déli kanonoksor revitalizációjához kapcsolódóan további 83 gépkocsi számára biztosítunk várakozóhelyet. Ezáltal a bazilika körüli parkolóhelyek száma megkétszereződik. Az újonnan megépítendő épületszárnyak alatt akár több száz parkolóhely is kialakítható. Ideiglenes parkolókat építettünk a szigeten a termálfürdővel szembeni nyári napközi udvarán (itt később szálloda épül majd), valamint a gyalogos híd mellett (a Gőzhajó utca később sétálóutca lesz, de mellette szintén nagy befogadóképességű parkoló épül). A Pala melletti, Tópart utcai parkolót is a nyári napközinél használt mart aszfalttal burkoljuk még az idén. A Fürdő Szállóhoz kapcsolódó új szabadidőközpont alatt 100, mellette 80 férőhelyes mélygarázs létesül. A Kossuth utcai üres telken 2006 őszén kezdődik meg az építkezés, itt 4 szintes mélygarázs nyílik. Az új piac alatt, a szemüvegkeret-gyár udvarán több mint 200 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs épül. Kisebb parkoló létesül a Vízivárosban a
megújuló Veprech-torony mögötti területen, valamint a forgalom előtt megnyitni tervezett Főapát utcában. Az új hipermarket megnyitása a vásárlási szokások módosulását is okozza, a központ helyett sokan választják autóval a Tesco parkolóját, ez szintén enyhít a belvárosi gondokon. A P+R (parkolj és utazz) rendszer bevezetését célozza egy őrzött parkoló kialakítása a vasútállomásnál. Összességében azt szeretnénk elérni, hogy viszonylag kis kiterjedésű belvárosunkban minél többen válasszák a gyalogos közlekedést, ezáltal is csökkentve a legbelső területek zsúfoltságát. A parkolóhelyek kialakításához képest másodlagos jellegű kérdés a fizető parkolási rendszer körültekintő, a helyiek érdekeit figyelembe vevő bevezetése. Más városok gyakorlata is azt mutatja, hogy nemcsak a település bevételei nőnek egy ilyen megfontolt fejlesztés révén, hanem idővel a parkolási fegyelem is javul. - Kerékpárutak Ugyancsak a fenti célokat szolgálja, ugyanakkor a város turisztikai vonzerejét is kedvezően befolyásolhatja a belső és külső hálózati kerékpárutak fejlesztése. Jóllehet, a kerékpárutak idegenforgalmi szempontból is fontosak, közlekedéspolitikai oldalról sem elhanyagolható a jelentőségük. A városon belüli kerékpárútvonalak kijelölése például alapvetően függ a tervezett közúti fejlesztési beruházásoktól. A belváros tehermentesítése, sétáló területek kialakítása, fejlesztése, a helyi járatú autóbusz-közlekedés átdolgozása révén a gyalogosok és a kerékpárosok számára várhatóan nagyobb területek nyílnak meg. Az előnyös változások kihasználása végett szükségesnek látszik a városon belüli kerékpáros közlekedés koncepciójának megalkotása, melynek alapjait az új rendezési tervek már lerakták. A város és az esztergomi kistérség települései példamutatóan működnek együtt a Duna menti (Euro Velo hálózatba tartozó) kerékpárút Süttő és Dömös közötti szakaszának megvalósítása érdekében. A közeljövőben készülnek el a kistérségi szakasz engedélyezési tervei. Ezáltal a búbánatvölgyi elágazás mellett tovább folytatható a jelenleg mindössze 6 km-es esztergomi szakasz építése Pilismarót irányában, illetve a töltés, majd a 11-es út vonalát követve megvalósulhat a Tátra vezető új kerékpárút. A táti szakaszról leágazás épül a kertvárosi Palatinus-tóhoz is. A fejlesztések során a legproblematikusabb rész az említett búbánatvölgyi, ahol a Duna és a Pilismaróti-hegység közé ékelődő főút keresztmetszete nagy költségű beavatkozásokat tesz szükségessé. A kirándulóövezetté alakítandó Búbánatvölgy irányában egy körforgalom teszi biztonságosabbá az eljutást. A Hideglelős-keresztnél viszont minden bizonnyal a Dunába építendő töltésre lesz szükség a továbbhaladás biztosításához. Fontos kiemelni, hogy a városi kerékpárútvonalak nemzetközi hálózatokba illeszkednek: a Mária Valéria híd túloldalán is kiváló kapcsolódási pontokat találunk, mind Komárom, mind Léva irányában. Inkább a turizmus élénkítését érinti a 2004-re pályázati támogatással megvalósult pilisi és a tervezett eurorégiós terepkerékpár-útvonalak kialakítása. - Gyaloghidak, sétálóutcák A meglévő és 2007-ben felújítandó Béke híd mellett újabb gyaloghidat tervezünk építeni a két strandfürdő között, a Malom utcából az élményfürdőbe. Ennek a hídnak elsősorban idegenforgalmi jelentősége lesz. A következő években jelentős mértékben bővíteni szeretnénk a gyalogosok és kerékpárosok számára fenntartott városi közterületek arányát. Ezt az teszi lehetővé, hogy a második
közlekedési tengely kiépülésével a forgalom jelentős része kikerül a belvárosi övezetből. A csillapított forgalmú utcák kijelölésével (pl. Pázmány Péter, Majer István, Berényi Zsigmond utca), a forgalom elől elzárt területek (pl. Széchenyi tér, Kis-Duna sétány, Pöttyös tér), valamint a gyalogosfelületek bővítése (pl. Lőrinc utca egyirányúsításával nyert széles járda, Szent István tér forgalomból történő kivonása) által a polgári városi hangulatot szeretnénk erősíteni. - Gyalogos-átkelőhelyek A gyalogosok kényelmes, biztonságos közlekedése éppolyan fontos szempont egy település fejlesztési koncepciójában, mint a járműveké. Egyrészt biztosítani kell a város útvonalai mentén a balesetmentes gyalogosközlekedés feltételeit, másrészt az utazóközönség igényeihez kell igazítani a helyi és távolsági tömegközlekedés feltételeit. Esztergomban a legutóbbi időkig hiányzott sok veszélyes, forgalmas helyen az úttesten történő átkelést biztonságosabbá tevő zebra, illetve villanyrendőr. 2000-ben az önkormányzat 10 millió forintot különített el az iskolák környékén megvalósítandó ilyen irányú fejlesztésekre. Ennek keretében készült el a Dobozi M. utcán, a Dobó gimnázium és a József Attila iskola közelében egy lámpás gyalogos-átkelőhely, a Dobogókői úton, a Montágh iskolánál egy sárga villogóval felszerelt zebra, valamint a kertvárosi Arany János iskola közelében egy gyalogos-átkelőhely. Ezek közvilágítását is korszerűsítették. A városvezetés feltett szándéka, hogy a lakosság igényeinek megfelelően a jövőben is folytatja a korszerű gyalogosátkelők kiépítését. - Járdafelújítások Hasonló elvek szerint, a város hangulatának megfelelő, esztétikus kivitelben újult meg több járdaszakasz is. A Táncsics utca antikolt, a hídról levezető út, valamint az Árok utca járdái viakolor díszburkolatot kaptak. Sok bosszúságot okozott a lakosságnak a kábeltévé hálózatépítése, melynek során sok helyütt elégtelen járda-helyreállításoknak lehettünk tanúi. A céggel folytatott tárgyalások eredményeképpen sikerült elérni, hogy a korábbi hibák kompenzációjaként vállaljanak részt esztergomi járdák megújításából, építéséből. A MATÁVkábelTV Kft. összességében 20 millió forint értékben vett részt ezekben a munkálatokban, a Dobogókői, a Petőfi, a Nagy Sándor József, a Táti és a Sugár úton, valamint több további kisebb szakaszon. A városvezetés saját erőből és pályázatok segítségével további felújításokat tervez: turisztikailag kiemelt területeken (pl. a Széchenyi téren, a Kis-Duna sétányon) kezdődhet meg a díszburkolat kiépítése, járdahiányos szakaszokon (pl. Táti út, Kőrösy utca) pedig a járdák kialakítása. 2006 elején épült meg a járda a Martsa Alajos utcában. Fontos adalék, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően mozgáskorlátozottak számára is akadálymentessé kell tenni a városon belüli közlekedést. Ennek érdekében 2002 folyamán átfogó koncepció és operatív program készült Esztergomban, melyet szakemberek is jónak minősítettek. A következő évek feladata lesz ezen elképzelések gyakorlatba történő átültetése. - A helyi és távolsági közúti tömegközlekedés kritikus helyzete Az autóbusz-közlekedés területén a rendszerváltás óta szinte semmi változás nem történt: a helyközi járatok irracionális dorogi kerülője (Kesztölc felől pl. mindössze egy közvetlen reggeli diákjárat közlekedik az új úton), a különböző számjelű helyi járatok majdnem azonos útvonala, a kulturált buszvárók és megfelelő magasságú felszálló helyek hiánya megmaradt.
Új, esztétikus buszmegállók csak Kertvárosban épültek, ezek mérete azonban nem felel meg a kívánt célnak. Az autóbusz-állományát tekintve amúgy is elmaradott megyében ráadásul épp Esztergom térségében volt a legrosszabb a helyzet. Míg 2005-ben a tatai autóbuszok átlag életkora nem érte el a 13 évet, az Esztergomban jelentős környezeti terhelést előidéző járművek átlagban 18 évesek voltak. Mindez világossá tette, hogy mind a helyi, mind a helyközi tömegközlekedés terén radikális változásokra van szükség. - Infrastrukturális fejlesztések A városi belső tömegközlekedés reformjához jelentős mértékben járult hozzá az első esztergomi hipermarket megjelenése. 2007-ben a Tesco mellé költözik az esztergomi buszpályaudvar, melynek kiépítését (jól felfogott üzleti érdekből) maga az áruház vállalta fel. Ettől kezdve a távolsági buszjáratok a tervek szerint ide jórészt az új Tesco úton (és a Suzuki úton) keresztül jutnának el, tehermentesítve ezzel a Kiss János utca bevezető szakaszát és a Hősök terei csomópontot. Az autóbuszok várakozási helyéül egy az ipari park város felőli területén kialakítandó új telephely szolgál majd, a buszok az új pályaudvaron csak leteszik és felveszik az utasokat. Ugyancsak a jövő évtől kezdünk hozzá a városképbe illő buszvárók, magasított várakozóhelyek kialakításához. A mintának szánt vasútállomási buszváróhoz hasonló megállók kihelyezésére kerül sor pl. a Dobogókői úton, a Földműves utcában és a Klapka téren. Ugyanakkor sor kerül a buszvárók szintjének megemelésére is, ami megkönnyíti a felszállást. 2005 decemberében állt üzembe az első korszerű (CREDO típusú) autóbusz, mely a vasútállomás és a pilismaróti vám között szállítja az utasokat. Az állami normatív támogatás adta lehetőséget kihasználva 2006 márciusában egy újabb (csuklós Mercedes) busszal gazdagodott a városi állomány, mely Kertvárosból szállítja az utasokat. Idén ősszel egy további modern autóbusz vásárlását tervezzük a fenti konstrukcióban. A gépjárműpark fejlesztésére e két év alatt mintegy 20 millió forintot költünk. Az elkövetkezendő években a teljes városi buszállomány cseréjét végre fogjuk hajtani. A tervezett beruházások várhatóan megnövelik a tömegközlekedési eszközök népszerűségét is, ami tovább csökkentheti a zsúfoltságot. - Menetrendi változások Az utóbbi évek legnagyobb eredménye, hogy a Mária Valéria hídon, az átadás utáni első munkanapon megindult a helyi járatú közlekedés a párkányi vasútállomás és az esztergomi buszpályaudvar között. A napi 8–10 fordulót megtevő buszpáron főként a nyári időszakban bonyolódik jelentős utasforgalom. 2004-ben kísérleti jelleggel indítottuk el az 1Y jelű új járatot, amely a munkaügyi központ környékét kapcsolja be (sikeresen) a város vérkeringésébe. A helyközi járatokkal kapcsolatos útvonal-módosítás ügyében még 2001-ben megkezdődtek a tárgyalások a Vértes Volán vezetőivel. 2004-ben elkészült egy városi szintű koncepció is. Terveink szerint a Duna menti településekről érkező buszjáratok jelentős része a ma még meglévő dorogi kerülőt kihagyva, a táti, majd a Suzuki úton keresztül éri el az új pályaudvart. Ez, valamint az úthálózat ismertetett fejlesztése a helyi járatok közlekedésében forradalmi változásokat fog előidézni. A bánomi átkötés, a Tesco út megépítése, a főutca tehermentesítése, a mellékutcák portalanítása, korszerűsítése révén az egyes járatok új útvonalakon közlekedhetnek. Az új menetrend kialakításába a lakosságot is szeretnénk bevonni; a 2007-ben megrendezendő fórumokon elhangzó véleményeket figyelembe véve
alakítjuk ki a Volánnal közösen az új esztergomi buszközlekedési rendet. Az új menetrend filozófiája alapvetően fog különbözni a jelenlegitől: a Tesco melletti buszállomás biztosíthatja, hogy csak a dunakanyari irányú helyközi járatok haladjanak keresztül a városon. Az új Tesco út és a hozzá kapcsolódó külső gyűrűszakasz (a Kincses-árok keleti oldalán az áruházhoz vezető úttól a jelenlegi autós gyakorlópályáig) nemcsak a teherautó-forgalmat szorítja ki a városból, hanem a buszokat is. A hipermarkettől aztán 3-4 helyi járat indulna különböző irányokban hosszanti és kereszt irányban is átszelve a lakott területeket. Ezeket a tervek szerint a város vásárolná meg, és üzemeltetné várakozási idők nélkül. Vagyis a környezetkímélő, alacsony padlós (ezáltal mozgássérültek szállítására is alkalmas), kényelmes városi buszok folyamatosan köröznének az egyeztetett vonalakon. További fontos újítás, hogy a járatok fordulót tesznek a fejlesztendő vasútállomásnál is, ezzel is segítve az egyes tömegközlekedési eszközök közötti átszállást. Az Ister-Granum Eurorégióban középtávon egy integrált tömegközlekedési rendszer létrehozását határoztuk el. Ez egyrészt lehetővé teszi a Duna két partján közlekedő buszok, vonatok menetrendjének összehangolását, valamint ma még hiányzó kapcsolatok (pl. az Ipoly-völgy és Esztergom között) kialakítását. Hosszú távon egy regionális tömegközlekedési vállalat létrehozása a célunk. Egy saját vállalat ugyanis (melynek az eurorégió önkormányzatai a tulajdonosai) értelemszerűen jobban figyelembe veszi majd az itt élők érdekeit. ..... Zárszó: Esztergom regionális alcentrummá válásának egyik legfontosabb feltétele az ide vezető és a városon belüli úthálózat reformja. Ma optimista módon tekinthetünk a közeljövő felé: az össz-európai közúti közlekedési hálózatban felértékelődött középváros infrastruktúrája rohamosan fejlődik, és alkalmas a kitűzött szerepkör betöltésére.
2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS Tézis: A budapesti agglomeráció északi kapujaként Esztergom jelenleg nem közelíthető meg európai színvonalú vasúti összeköttetés segítségével. A város egyik kitörési pontja lehet az elővárosi vasúti személyforgalom, valamint a tervezett logisztikai központ révén a kombinált árufuvarozás feltételeinek a megteremtése. Vasúti fejlesztések - Elővárosi vasút A vasúti közlekedés és szállítás egész Európában reneszánszát éli. Az EU strukturális alapjai szívesebben támogatják a pálya-, mint a közútfejlesztést. Ma egy település urbanizáltsági fokmérői között előkelő helyen szerepel a policentrikus gazdasági tér többi központjától vasúti utazási időben számított távolsága. Az emberi erőforrás mozgásának is fontos tényezője a gyors eljutás, amelyet a szűk keresztmetszetű közutak gyakran nem képesek biztosítani. Ezért alakult ki az európai fővárosok körül az elővárosi vasutak hálózata. Budapest vonatkozásában ezeket a kapcsolatokat a HÉV vonalai biztosítják.
Esztergom irányában közel 30 éves tervek szorgalmazzák a HÉV kiépítését. A mai napig azonban – dacára az időközben a piliscsabai egyetem miatt megnőtt utasforgalomnak – e cél elérése érdekében szinte semmi nem történt. Az érintett települések 2000-ben kezdtek lobbizásba céljaik elérése érdekében. Esztergom ebben a tevékenységben kezdettől fogva részt vesz. A fellépésnek köszönhetően korszerűsítették a vasúti pályát 2000-ben, mintegy 700 millió forintos beruházással. 2004 folyamán újabb rekonstrukcióra került sor. 2006/2007ben pedig egy 16 milliárdos fejlesztés kezdődött meg. A peronok meghosszabbítása mellett sor kerül az aquincumi vasúti összekötő híd rekonstrukciójára, és két kitérő megépítésére (Ürömnél és a Terranovánál), ami lehetővé teszi az egymással szemben közlekedő szerelvények továbbhaladását. A fejlesztések révén a vonatok átlagsebességét 20 km/h-val lehetett megnövelni. A MÁV 2002 őszétől új orosz, majd 2003-tól korszerű Siemens típusú motorvonatokat helyezett üzembe a vonalon. A racionalizált menetrendnek köszönhetően sokat javult a vonalon a szolgáltatás színvonala, egyre többen választják a kényelmes vonatokat budapesti utazásaikhoz. Az utasforgalom növekedése egyben újabb kihívások forrása is. Középtávú célként fogalmazódott meg, hogy az elővárosi gyorsjáratok Aquincumnál csatlakozzanak a szentendrei HÉV vonalához, Filatori gát vagy Árpád híd végállomással. A villamosítás esetleges megoldása lehetővé tenné, hogy Esztergomból közvetlenül a Batthyány térig közlekedjenek a szerelvények. Hosszú távon azonban elengedhetetlen a pálya vonalvezetésének és az egy nyomvonalnak a felülvizsgálata. Szakértők szerint a dupla nyomvonal és a teljes villamosítás 65 percre csökkentheti a menetidőt Esztergom és a Nyugati pályaudvar között. - Az állomás korszerűsítése Az új, korszerű szerelvények sikerének és a Tesco áruház közelségének köszönhetően jelentősen megnőtt az esztergomi vasútállomás forgalma. A tartalmilag bővített szolgáltatási kör megvalósítását a MÁV részéről ugyanakkor nem követte a formai megújulás. A város főként ezeken a területeken tehet kezdeményező lépéseket. Egyrészt korszerűsíteni kell az állomáshoz vezető Baross G. utca burkolatát. Terveink valóra váltását nehezíti, hogy ez az útszakasz szintén MÁV-tulajdonban van. Az állomás épületéhez kapcsolódóan őrzött parkolót és kerékpártárolót tervezünk létesíteni, a MÁV-tól megvásárolandó területen. Az ingatlaneladásból befolyó összeget a vasútállomás korszerűsítésére lehet fordítani. A parkoló mellett kerül kialakításra az új, a buszforgalmat segítő körforgalom. A jelenleg kihasználatlan épületek sorsáról megkezdtük az egyeztetést a MÁV illetékeseivel. E témában javasoljuk többek között egy kerékpárterminál kialakítását, ahonnan bérelt biciklikkel lehet megközelíteni a város nevezetességeit, kirándulni a környező túrakerékpárutakon, illetve ahol információs pont és szerviz működik. További épületeket vendégfogadás céljára lehetne hasznosítani. A Volánnal egyeztetések folynak a helyi járatoknak a vonatok indulási és érkezési idejéhez igazításáról. Végül: az állomás külső homlokzatának felújítása, az épület környezetének parkosítása a városnak éppúgy érdeke, mint a MÁV-nak. - Kombinált fuvarozás Az esztergomi ipari park további fejlesztése ma már elképzelhetetlen egy térségi kihatású logisztikai központ megalapítása nélkül. Erre vonatkozóan a közlekedési minisztérium felkérése nyomán 2002/2003-ban szakértők állítottak össze egy megvalósíthatósági
tanulmányt. 2005/2006-ban pedig egy sikeres uniós pályázatnak köszönhetően készült el egy regionális vállalkozási-logisztikai övezet operatív stratégiája. A tervezett nemzetközi logisztikai központ nem kizárólag Esztergom, hanem Párkány és az egész Ister-Granum Eurorégió szolgáltatási központjaként fog működni. A logisztikai központ működésének sarokköve a kombinált árufuvarozás feltételeinek megteremtése. A teherfuvarozás lehetőségeit elsősorban az ipari vágánnyal rendelkező Magyar Suzuki Rt. használja ki. Az alkatrészek és a késztermékek szállítását azonban ez a multinacionális vállalat is főként közúton oldja meg. A szállítási költségeket ugyanakkor jelentősen csökkentheti a létesítendő teherkomp, mely a párkányi teherpályaudvarral és az ottani kikötővel teremt közvetlen összeköttetést ipari parkunk cégei számára. Hosszú távon, az új híd megépülte révén a túlparti kiváló vasúti kapcsolatokkal is számolhatunk a városi fejlesztésekben. ..... Zárszó: Esztergom városának minden adottsága megvan ahhoz, hogy a vasúti közlekedésben rejlő lehetőségeket kiaknázza. Akár kormányzati segítség nélkül, városi kezdeményezésre apró lépésekben e téren is meg lehet kezdeni a fejlesztést. 3. VÍZI KÖZLEKEDÉS Tézis: Magyarországon eddig kevesen ébredtek rá a VII-es számú európai közlekedési folyosó, a Duna kínálta lehetőségekre. Aki itt gyorsan lép, jelentős helyzeti előnybe kerül a többi folyam menti településsel szemben. Személyforgalom - Az üdülőhajók fogadásához szükséges feltételek javítása Esztergomot hetente több mint 100 szállodahajó és több kirándulóhajó érinti. Eddig az ezeken a hajókon érkező turisták városon belüli mozgását jó esetben az utaztató vagy a vele kapcsolatban álló magyar idegenforgalmi cég intézte. Rossz esetben senki. Ennek is köszönhető, hogy a látogatók után a városnak minimális bevételei keletkeztek csupán. Az utasok fogadásának feltételei sem mondhatóak ideálisnak 2002 elején esztergomi kezdeményezésre megállapodás született a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium hajózási főosztályával és a MAHART Passnave Kft.-vel, melynek értelmében európai színvonalú és a schengeni egyezménynek megfelelő nemzetközi hajókikötő épült volna a Prímás-sziget csúcsán, a volt kompkikötő helyén, az országzászló mellett. Az új kikötő építési költségei meghaladták a 400 millió forintot. Az építkezéshez a város ingyen bocsátotta a hajózási rt. rendelkezésére a területet. A kétmólós kikötő tervezésére kiírt pályázat hallatlanul sikeres volt: 54 tervező cég vette át a pályázati anyagot. A beérkezett tervek közül a zsűri egy esztergomi projektet talált a legmegfelelőbbnek. 2002-ben kormányrendelet született a nemzetközi hajókikötő megépítéséről, amelyet az új kormány is megerősített. Ennek eredményeképpen még 2002 végén létrejött a megállapodás a MAHART, a közlekedési kormányzat és a város között a kikötő 2006-ig történő kivitelezéséről. A kormány és a MAHART azonban az ebben a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. Ekkor döntöttünk úgy, hogy önálló hajózási vállalatot hozunk
létre, melynek feladata az üdülőhajók és jachtok fogadási feltételeinek javítása, a város idegenforgalmi bevételeinek növelése. A Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Rt.-vel közösen 83 millió forintos törzstőkével létre hozott Esztergomi Port Kft. 2006 februárjában és áprilisában egy-egy új úszótalpat helyezett üzembe a Mária Valéria híd mellett és a Molnár sornál, a nyár folyamán pedig a Prímás-sziget csúcsánál. Itt tervezzük fogadni a jövőben az üdülőhajókat. Ezzel párhuzamosan az új rendezési koncepciónak megfelelően kezdeményeztük a MAHART által engedély nélkül üzemeltetett két Erzsébetparki úszótalp megszüntetését. Itt az új rendezési terv szerint csak kishajók köthetnek majd ki a kialakítandó összekötő kikötősoron. A fenti intézkedésektől azt várjuk, hogy az eddigi, jórészt véletlenszerű turistamozgások városunkban tervszerűbbekké válnak, a kft. várható jelentős bevételei pedig további fejlesztésekre is módot adnak, többek között ebből tervezzük megépíteni a nemzetközi kikötőt. - Jachtkikötő a Kis-Dunán A Dunán évről évre élénkebb kishajóforgalom figyelhető meg. A ma már számottevő vízi turizmust az egész magyarországi Duna-szakaszon alacsony színvonalú háttér infrastruktúra szolgálja ki. Stratégiai jelentősége van ezért az e téren megvalósított fejlesztéseknek. Esztergomban jelenleg a Hotel Esztergom által kiépített stégrendszernél lehet jachtokkal kikötni. A toldozott-foldozott kikötő azonban további szolgáltatásokat nem nyújt. A városvezetés szándékai szerint a sziget kis-dunai oldalán, a sziget csúcsán vagy az egykori Úttörőház csónakházánál kulturált megjelenésű kishajókikötő épül a következő években. Ez a kikötő már rendelkezni fog utastájékoztató rendszerrel, üzemanyagtöltő-állomással és megfelelő kiszolgáló infrastruktúrával. Az új kikötőrendszert szintén hajózási vállalatunk építi ki a szigetcsúcs és a Bottyán híd közötti Kis-Duna-szakaszon. Kishajókikötő létesül a szentgyörgymezői lakóparkhoz tartozó Duna-parton is. A Táti-szigetek, a Helemba-sziget és a Törpe-sziget tervezett rehabilitációja szintén nem kizárólag környezetvédelmi kérdés: a vízi turizmus következő bázisául szolgálhat. Teherforgalom - RO-RO-komp a szénrakodónál Esztergom és Párkány képviselő-testülete 2002 tavaszán támogatásáról biztosította a túlpartról érkezett kezdeményezést, melynek célja a szénrakodó és a párkányi papírgyár között egy teherkomp létesítése volt. A komp létrehozásához az adta az ötletet, hogy a Mária Valéria hídon a két belváros védelme érdekében érvényben lévő 3,5 tonnás súlykorlátozás miatt Párkány és Esztergom térségéből a szomszéd országba Komárom és Parassapuszta irányában indulnak a szállítmányok. Felméréseink szerint a két város közvetlen vonzáskörzetéből a túlpartra irányuló áruforgalom havi szinten eléri a 26.000 tonnát. A Mária Valéria hídon érvényben lévő 3,5 tonnás súlykorlátozás ellenére az elmúlt években több mint hússzorosára nőtt a tehergépjármű-forgalom a határon. A Suzuki nyugati és távol-keleti beszállítói ugyanakkor vasúton juttatják el Dunaszerdahelyre az alapanyagokat, alkatrészeket, ahonnan kamionok szállítják azokat Esztergomba. A párkányi vasútállomásról ipari vágány vezet a kikötőbe, ahonnan a teherkomppal jóval olcsóbban lehetne eljuttatni a szállítmányokat az esztergomi gyárba. Középtávon egy ilyen beruházásnak egyrészt az a haszna is lesz, hogy ideszoktatja a nemzetközi áruszállításban érdekelt cégek egy részét. Másrészt ennek köszönhetően
katalizátor szerepet tölthet be a határon átnyúló logisztikai övezet kialakításában és egy új teherhíd megépítésében. A komphoz kapcsolódó tereprendezési munkálatok a párkányi oldalon már megkezdődtek. A mielőbbi megvalósítás érdekében 2004-ben pályáztunk az engedélyes tervek elkészítésére. A kisajátítási eljárás lezáródása után uniós források bevonásával tervezzük megkezdeni az építkezést, amelynek eredményeként a komp 2007-től már szállíthatja a teherautókat. ..... Zárszó: Esztergom az utóbbi időben több olyan kezdeményezés élére állt, melyek a Duna által kínált lehetőségeket mind a személy-, mind az áruszállítás terén képesek kihasználni. 4. LÉGI KÖZLEKEDÉS Tézis: Városunk a honi repülés egyik legnagyobb múlttal rendelkező települése. A hagyományokon túl légi közlekedésünk fejlesztésének nagy esélye, hogy 40–50 km-es körzetben megszűntek a polgári repülőterek. Az itteni reptér fejlesztésével szintén regionális szerepkörünket erősíthetjük. Regionális kereskedelmi repülőtér - A repülőtér kifutópályája Az esztergomi légi közlekedés fejlesztésének legfőbb gátja már évek óta a repülőtér tulajdonjogi viszonyainak rendezetlensége. Az utóbbi években e téren nem sikerült látványos eredményt elérnünk, de reményeink szerint a megállapodás a közeljövőben létrejöhet a GRANTE Rt.-vel. Minthogy a jelenlegi kifutópálya füves, egy szilárd burkolatú légikikötő létesítése számottevő színvonal-emelkedést hozna. A tervek szerinti 1,2 km hosszú új beton kifutópálya akár közepes méretű utas-, illetve teherszállító gépek fogadására is alkalmassá teszi repülőterünket. A kifutópálya építésének legnagyobb akadálya az időközben Natura 2000-es területté nyilvánított mező, amely a tanulmánytervben szereplő kifutópálya alatt helyezkedik el. - Business-repülőtér A regionális és az országos fejlesztési tervek Esztergomnál kisebb forgalmú, kereskedelmi repülőtérrel számolnak (elsősorban kis volumenű utasforgalom bonyolítására látják alkalmasnak). Regionális jelentőségű esztergomi repülőtérre vonatkozó elképzelések az említett szinteken nem léteznek. A tulajdonjogi vita rendezése, illetve egy új reptér létesítése esetén akkor tudunk a kijelölt szint fölé emelkedni, ha a szolgáltatások színvonalát javítjuk. Megfelelő fogadóhelyiségeket kell kiépíteni (vám- és útlevélkezeléssel), és biztosítani kell az intermodális szállítás és utaztatás kapcsolódási lehetőségeit. A jelzett közúti és remélt vasúti fejlesztések esetén a főváros közelsége a kisgépek fogadásában fontosabb szerepet is juttathat városunknak. Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy a nemzetközi légikikötők mellett felértékelődnek a kisebb, ún. business-repülőterek: az előbbiek által gyakran nem is fogadott kisgépeket ugyanis utóbbiak sokkal hatékonyabban tudják kiszolgálni. Budapest közelsége megfelelő háttér infrastruktúrával fellendítheti az esztergomi légi forgalmat is. Ugyanakkor az utóbbi években
hazánkban is divatba jött, alacsonyabb komfortfokozatú (ún. „fapados”) járatokat gyakran nem fogadják a nagy nemzetközi repülőterek. Ilyenkor az illető városhoz közeli vidéki kisebb repterek könnyen felértékelődhetnek. Megfelelő vasúti közlekedés esetén Esztergom vonzó célpontja lehetne ezeknek a járatoknak is. A helyi hagyományoknak megfelelően meg kell őrizni és fejleszteni kell a sport- és szabadidős repülést is, melyek mind a helyi lakosság, mind a turisták körében méltán népszerű foglalatosságok. A szabadidős tevékenységek biztosításához szükséges költségeket javasolt az üzleti repülésből támogatni. Ez egyben kijelöli a fő fejlesztési irányt is. ..... Zárszó: A regionális és helyi tervekhez meg kell találni a jogi viták rendezésének útját. Egy regionális jelentőségű kereskedelmi repülőtér kialakításához ebben az esetben kiválóak a feltételek.
II. ESZTERGOM: A KIS MAGYAR DETROIT GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS: IPARI ÉS KERESKEDELMI ÖVEZET, INGATLAN-, VAGYON- ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS
1. AZ ESZTERGOMI IPARI PARK Tézis: Esztergom megbélyegzett város lett a XX. század második felében. Míg a hasonló vagy akár kisebb méretű városokban mind infrastrukturálisan, mind ipari szempontból jelentős fejlesztések valósultak meg (ld. Dorog), addig Esztergomban csak visszafogott beruházásokra került sor. Ma minden esélyünk megvan rá, hogy – a rendszerváltás okozta gazdasági sokk és a 90-es években továbbra is elmaradt fejlesztések ellenére – Magyarország egyik leglendületesebben fejlődő gazdasági alcentrumává váljon városunk. A magyar autógyártás fellegvára - Közlekedés és ipar: logisztikai központ Esztergomban Általánosan megfigyelhető tendencia, hogy a gazdasági fejlődési zónák a jó közlekedési hálózattal rendelkező térségekben alakulnak ki. Az ipari centrumok körül, a szállítási útvonalak mentén rohamosan épülnek ki a logisztikai és kereskedelmi övezetek, újabb befektetők számára teremtve meg a háttér-infrastruktúrát, a kedvező beruházási feltételeket. Egy gazdaságélénkítésben érdekelt önkormányzat egyik legfontosabb feladata, hogy a potenciális befektetők számára megteremtse azokat a kondíciókat, melyek a letelepülésben, cégalapításban az említetteket érdekeltté teszik. Az utóbbi években Budapest körül újabb és újabb logisztikai-kereskedelmi központok alakultak ki Budaörstől Érden át Fótig. A bevezető gyorsforgalmi utak, autópályák mentén gombamódra szaporodtak el a raktáráruházak, szállítmányozási terminálok, gépállomások, kereskedelmi lerakatok. A főváros északi agglomerációs övezetében azonban (főként a megfelelő közúti összeköttetés hiánya miatt) ilyen folyamatoknak eddig nem lehettünk tanúi. Az elmúlt években mindent elkövettünk, hogy a hiányzó űrt városunk tölthesse be. Ebben két szerencsés tényező is segítségünkre van: egyrészt a fővárost északi-északnyugati irányból övező településláncolat természetvédelmi területek által tagolt, sűrűn beépített lakóövezetet alkot, ami értelemszerűen csökkenti a fenti irányú nagyobb beruházások valószínűségét. Másrészt városunkban települt le Magyarország egyik legnagyobb beruházója, a Suzuki. A termelési kapacitását folyamatosan növelő autógyár pedig (csakúgy, mint ide települő beszállítói) jelentős logisztikai háttér-infrastruktúrát vonz, ami természetes módon alakítja ki Esztergom térségében a potenciális budapesti északi szállítmányozási kapu feltételeit. A közlekedési fejezetben említett nemzetközi és országos szintű közlekedéspolitikai fejlesztési elképzelések, a város érdekeinek megfelelő döntések meghozatala érdekében kifejtett lobbizás egyben az esztergomi iparfejlesztést érintő és így a városi bevételeket növelő tevékenység is. A létesítendő új 10-es gyorsforgalmi út, a hozzá kapcsolódó új, teherforgalmú Duna-híd (ezt megelőzően a teherkomp), valamint a Zsámbéki-medencén át vezető új nemzetközi út Esztergomot a többi alcentrumhoz hasonló helyzetbe hozza. Pozícióinkat tovább erősíti, hogy rendelkezünk egy nagy kapacitású teherpályaudvarral és egy teherkikötővel (Párkányban),
valamint egy üzleti és kiskereskedelmi célú (továbbfejleszthető) polgári repülőtérrel is, amivel az említett gyűrű települései egyszerre sehol sem bírnak. Mindezen adottságok, valamint az ipari park utóbbi években lezajlott jelentős mértékű bővítése az egykori királyvárost arra predesztinálják, hogy a közép-európai (ún. CADSES-) övezet egyik legdinamikusabban fejlődő központjának, Budapestnek az északi logisztikai kapujává váljon. - A továbblépés: határon átnyúló vállalkozási-logisztikai övezet Még 2002-ben elkezdődtek annak a regionális logisztikai központnak a stratégiai tervezési munkálatai, amely a párkányi papírgyárral szemben, illetve az ipari parkban kerül kialakításra az elkövetkezendő években. A tervezési szakasszal párhuzamosan egyeztetések kezdődtek a teherkomp beüzemelésével kapcsolatban is, amely iránt élénk érdeklődés mutatkozott befektetői oldalról. Érthető: a teherkompnak közvetlen kapcsolata lesz a párkányi teherhajókikötővel és Szlovákia második legnagyobb teherpályaudvarával. A komp tervezett üzembe állítása a további logisztikai fejlesztések előtt is megnyitná az utat: szükségessé válik egy-egy szállítási terminál kiépítése mindkét parton, valamint az esztergomi kikötőnek az ipari parkkal történő (táti út – új 10-es elkerülő – Suzuki út) összekötése. A várhatóan jelentős teherforgalmat indukáló beruházás elősegítheti az új 10-es út, valamint a Duna-híd megvalósítását előkészítő egyeztetési és szakmai munka felgyorsítását. A célok elérése érdekében a 2003. decemberi testületi ülésen kezdeményeztük egy határon átnyúló vállalkozási-logisztikai övezet létrehozását. Az övezet, mely a Lábatlantól Dorogon és Esztergomon át Párkányig húzódó iparosodott településsort foglalná magába, az intermodális logisztikai központ szolgáltatásainak kialakításához sikerrel pályázhat mind nemzeti, mind európai támogatásokért, egyben további befektetők számára teremt kedvező háttérfeltételeket. Az övezet operatív tervét a Phare CBC program által támogatott pályázat jóvoltából 2006 tavaszára készítette el egy szakértőkből álló csoport. Az évtized második felében Esztergom közvetlen közelében az elképzeléseknek megfelelő logisztikai beruházások valósulhatnak meg. Ez az egyik legfontosabb feltétele a további iparfejlesztésnek is. - A magyar autógyártás potenciális központja: az Esztergomi Ipari Park Az Esztergomi Ipari Park kiterjedése a közelmúltig 104 hektár volt, mely egy északi és egy déli területre oszlott. Az ipari park kialakulásában meghatározó szerepe volt a Magyar Suzuki Rt.-nek, mely a város déli részén, a korábbi Labor MIM „C” telep és az annak helyén létrejött kis cégek szomszédságában 1991-ben gyárat épített. A világszínvonalú gyáróriás várható fejlesztéseit szem előtt tartva a város 1994-ben döntött a Suzuki által fémjelzett északi terület mellett egy déli ipari övezet kialakításáról. Ezt az újabb területet a Suzuki út választja el az északitól. Itt telepedett le 1994-ben az AMP (ma TYCO), majd 1997-ben a Fotex OPTIKA Kft (helyén ma a Habasit Kft. található). Az üzemekhez – főként a vállalatok saját beruházásában – kiépült az elektromos és a gázvezeték-hálózat. 1997-ben a déli terület elnyerte az Ipari Park címet, amelyhez rövidesen hozzácsatolták a Dobogókői út mentén elhelyezkedő tartalék területet is. Az 1997-ben vállalt fejlesztési beruházások azonban nem kezdődtek meg. A város és a Suzuki között a helyi adó mértékét érintő vita perré alakult, így újabb vállalatok betelepülésére, és ezért a fejlesztéshez szükséges forrásokra sem lehetett számítani. Az évezred utolsó éveiben csak egy kisebb Suzukibeszállító, az IMAG (ma: Rába) indította meg termelését a multinacionális cég szomszédságában. A pereskedés és az általa kiváltott rossz légkör nemcsak az autógyári fejlesztéseket gátolta, hanem újabb beszállítók letelepedése előtt is elzárta az utat.
2000-ben gyökeres változások indultak meg az esztergomi iparfejlesztés területén. Létrejött a peren kívüli megegyezés a Suzukival. A Suzuki beszállítói bázisának megerősítése végett megalakult Magyarország első klasztere, és megkezdődött az ipari park 3 éves közműfejlesztési programja. Mindezek eredményeként a meglévő hat vállalkozás után újabb 13 vásárolt, illetve foglalt le területet, gyárbővítést hajtott végre a TYCO és a Suzuki. Az Esztergomi Ipari Park területe a rendezési tervnek megfelelően 2005-ben több mint kétszeresére (246 hektárosra) nőtt. Esztergom ma vonzó befektetési célpont, a Mária Valéria hídon Szlovákiából érkező munkaerő pedig tartósan biztosíthatja az érdeklődést. - A legfontosabb lépés: megegyezés a Suzukival A nem egyértelmű törvényi szabályozás, valamint a Suzuki és a város korábbi vezetése közötti viszony fokozatos elhidegülése 1995-ben perhez vezetett a két fél között. A törvényi rendelkezések eltérő értelmezésre adtak lehetőséget a beszállítóktól érkező alapanyagokkal kapcsolatos helyi adó megfizetését illetően. Az elhúzódó per azonban több szempontból is károkat okozott a városnak. Az eltelt idő alatt Esztergom jelentős helyi adótól esett el, amelyre pedig a városfejlesztéshez szüksége lett volna. A per miatt bizonytalanná vált a befektetői légkör, a japán gyáróriás vezetői nem ajánlhatták jó szívvel városunkat beszállítóiknak. Ezek ezért máshol kerestek partnereket. 2000-ben egyik első tennivalónk a peren kívüli megegyezés tető alá hozása volt. 2000. június 15-én sikerült megállapodni a Suzuki elnökével. A gyár vállalta egy új autótípus termelésének beindítását (és az ahhoz szükséges 16 milliárdos beruházás megvalósítását), valamint azt, hogy elősegíti beszállítói egy részének Esztergomba települését. S bár a város több mint 1 milliárd forinttal gazdagodott, a megegyezés legfontosabb hozadéka mégis a befektetői légkör gyors javulása volt. A konstruktív hozzáállásnak köszönhetően nemcsak az autógyár bővíti folyamatosan kapacitását, hanem megkezdődött a beszállítók letelepítése is. A kedvező légkör már rövid távon jelentősen növelte a város bevételeit. - A megegyezés első eredményei: fejlesztések a Suzukiban A megegyezés, a viszony javulása elősegítette, hogy 2001-től a Suzuki több lépcsőben bővíteni kezdte kapacitását. Erre az 1991-es alapítás óta nem volt példa. Elsőként 2001 januárjában az új gyártórészlegben kezdődött meg az új típus, az Opellal közösen kifejlesztett Wagon R+ gyártása. A típus azóta igen népszerű lett. 2003-ban az Ignis került piacra, 2004 végén pedig megindult az új modell, a Swift 2 sorozatgyártása, és megjelentek új megoldások a Wagon R+-nál és az Ignisnél is (összkerékmeghajtás, dízel üzemű motor stb.) 2005 elején a Genfi Autószalonon mutatták be a Fiat és a Suzuki közös fejlesztésű négykerék-meghajtású családi autóját, az Sx4-et, melynek gyártása 2006-ban szintén megkezdődött. A fejlesztések egyben azt is jelentik, hogy a Suzuki 2006-ra a 2002-es 88.000 autóról 170.000-re növeli az éves termelését. 2007-től már 200.000 autó készül évenként az esztergomi gyárban, a távlati cél az évi 300.000 jármű. Ehhez a bővítéshez a vállalatóriás újabb 15 hektáros területet vásárolt a várostól. A dolgozói létszám pedig a II-es gyáregység beindítását követően máris megközelíti a 4.000 főt. 2002-ben a japán autócégek közötti verseny alakulásának köszönhetően döntés született egy új rallye-autó kifejlesztéséről. A Suzuki Ignis VRC-ket szintén Esztergomban gyártja a Suzuki Sport Kft. A cég a tervező mérnököket Európából és Japánból hozta Esztergomba.
Mindez a beruházás elmaradt volna, ha a város nem keresi a megegyezést a japán cég vezetőivel. Az autógyár azonban nem pusztán saját körein belül indított be jelentős fejlesztéseket, hanem katalizátorszerepet játszott az ipari park bővítése terén is. - Az első új nagy beszállító: a Diamond Electric Kft. Jóllehet az esztergomi az egyik legkorábban induló ipari park az országban, a 90-es évek elejének jó kezdete után a további beruházók elkerülték a várost, s a hasonló méretű és adottságú települések (pl. Gyöngyös, Gyula, Pápa) messze megelőztek bennünket e téren. A Suzukival történt megegyezés tartalmazta, hogy a japán nagyvállalat elősegíti több mint 200 beszállítója közül többnek az Esztergomba települését. A cég jól felfogott érdeke (csökkenteni a szállítási költségeket) így egybeesett városunk érdekeivel (növelni a helyiadóbevételeket). Az első fecske a sorban 2002 áprilisában avatta fel gyárát. A japán Diamond Electric csúcstechnológiát alkalmazó beruházó: két gyárában (Japán, USA) 1.500 főt foglalkoztat, európai forgalma eléri a 250 millió eurót. A kontinens piacára való betöréshez Esztergomban építette ki hídfőállását. A háztartási eszközökhöz és autókhoz elektronikai alkatrészeket előállító vállalat 22 hektárnyi területet vásárolt a Suzuki szomszédságában. A termelést 2002 szeptemberében indították be. Az alkalmazottak száma akkor 50 fő volt, jelenleg 86-an dolgoznak a cégnél. - A fejlesztések támasza: a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter A globalizáció előrehaladtával felértékelődnek azok a periférikus térségek, amelyek az iparfejlesztésből korábban kimaradtak. Ezzel párhuzamosan megváltozik a termelés térbeli eloszlása is: a centrális szerkezetű rendszerek helyét a hálózatszerűek váltják fel. Ez a gyakorlatban a policentrikus (több központú) termelési modellek kialakulásához vezet. Ennek megfelelően egy multinacionális cég a világ különböző pontjain egyenrangú vállalatokat hoz létre, melyekhez térbelileg elérhető közelségből szervezi meg a beszállítói láncokat. Egy-egy nagyvállalat így 10–20 közepes és akár 500 kis méretű vállalatot is képes eltartani. A kisvállalkozások által megtermelt alkatrészek, nyersanyagok vagy közvetlenül, vagy a középvállalatokon keresztül kerülnek be a gyárba. Ez az új termelési modell hívta létre az utóbbi évtizedben igen népszerűvé vált klasztereket. A klaszter szó, mely angolul (cluster) fürtösödést jelent, a különböző méretű cégek fentiekben vázolt egybekapcsolódását, térbeli közelséget is indukáló hálózatát igyekszik kifejezni. A Suzuki kezdeményezésére, a város jelentős támogatásával, a Regionális Fejlesztési Holding és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közreműködésével 2001. november 21-én Esztergomban alakult meg Magyarország első klasztere. Az egyesülés célja az autógyárhoz kapcsolódó beszállítók tevékenységének összehangolása, a meglévő alvállalkozók erősítése, kisebb vállalatok letelepítése. Ezen túlmenően a klaszter feladata lett az Esztergomi Ipari Park további fejlesztésének támogatása is, nem utolsósorban az autóipari jelleg folyamatos erősítése mellett. A szükséges infrastruktúra megteremtése, a munka összehangolása, az együttműködés szélesítése érdekében a Széchenyi tervre 2001-ben benyújtott két pályázattal a klaszteriroda 29 millió forintot nyert. A támogatás segítségével a klaszter a beszállítók és a vállalat közötti együttműködést igyekszik erősíteni. Ennek a szoros együttműködésnek lett eredménye egyes cégek esetében az esztergomi letelepülés. Az ipari park további fejlesztésének pillérei
- A háttér: többlépcsős közműfejlesztési program 2000 előtt az egykori szovjet gyakorlótéren kialakított ipari parkban elmaradtak a közműberuházások. A rendszerváltás éveiben még népszerű „legelő”-szerű zöldmezős iparterületeknek azonban az utóbbi években már nem volt igazán keletje. Új befektetők Esztergomba vonzásához egyre szükségesebbnek látszott a megfelelő infrastruktúra kiépítése nálunk is. Ehhez természetesen elsőként a pénzügyi feltételeket kellett biztosítani. 2001-ben az önkormányzat (fennállása során először) az ipari területek eladásából származó bevételeket visszajuttatta a vállalkozási övezet fejlesztésére. Emellett további költségvetési forrásokat is biztosított. Ezekkel, a telekeladásokkal, valamint a Széchenyi terven elnyert közel 30 millió forinttal abban az évben 240 milliós beruházás valósulhatott meg az ipari parkban. Az ekkor elindított program keretében több száz millió forint értékben épülnek ki közművek (villany, gáz, csatorna, víz) és szükséges összekötő utak az ipari park teljes területén. Ez nemcsak a befektetői kedvet fokozza, de növeli az egyes telkek értékét is, így már rövid távon is jelentős hasznot hoz az önkormányzatnak. A fejlesztésekhez szükséges pénzforrás egy részét továbbra is a telekeladásokból fedezi a város. - A Habasittól a Plastimatig: újabb befektetők az ipari parkban 2000-ben és 2001-ben két kisvállalat is betelepült az ipari parkba: a kocsikerékösszeszereléssel foglalkozó magyar-német D&V Logistics 2000 Kft., valamint a gumiköpenyeket és gumihevedereket gyártó osztrák Habasit Hungária Kft. A két vállalat dolgozói létszáma alacsonyabb, mindamellett jelentős árbevételükkel és a pozitív példával segítségére vannak városunknak. Előbbit 2003-ban a szintén Suzuki-beszállító, japán Sumitomo Kft. vásárolta meg. Az ugyanebben az időben kétszeresére növelt gyár dolgozói létszáma is jelentősen emelkedett, mára meghaladta a 60-at. A fenti két kisebb céget követően újabb hat (a Ger-Dach Kft., a Pan Mont Kft., a Sped Pack Kft., az SZTTE Kft., a Tari-Prod. Kft., majd a Neuzer Kft.) vásárolt, illetve foglalt le területet az ipari parkban, melyek többszáz embernek adnak majd munkát. Az autóipari alkatrészgyártással és -összeszereléssel foglalkozó Tari Prod 2003 végére építette fel üzemét a Suzuki szomszédságában. Ezzel párhuzamosan az alkalmazotti létszám is emelkedett. A Pan-Mont Kft. 700 m2-es üzemében a tervek szerint 2007 végén indul meg a termelés. A Neuzer Kft. a Ramampa Kft.-vel közösen bérbe adandó csarnok építését kezdte meg 2005 végén. 2001. november 9-én avatta új, korszerű üzemét az Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A hulladékkezeléssel és -szállítással foglalkozó cég hat hónap alatt alakította ki az új, gépesített válogatórendszerrel felszerelt gyárat. A beruházások mellett a marketingmunkának is köszönhető, hogy újabb nagybefektetők is megjelentek érdeklődőként városunkban. 2002 tavaszán a szingapúri-vietnámi VIFON tésztagyár képviselői látogattak Esztergomba, és a tárgyalásoknak köszönhetően szeptemberben aláírásra is került a szerződés, melynek értelmében a cég 25 hektáros területet vásárolt a Diamond és a Habasit vállalatok szomszédságában. A legkorszerűbb (japán) gépsorokkal termelő levespor- és tésztagyár 300 embernek tud munkát adni. A gyárban a termelés 2004 folyamán megindult. A létesítmény fontosságát jelzi, hogy ez lesz a cég európai központja. Egyben ipari parkunk is újabb termékkörrel gazdagodott: az autógyártás és az elektronikai alkatrészipar mellett megjelent az élelmiszeripar is.
2004 elején a karosszéria-elemeket gyártó Kirchhoff és a szállítmányozással foglalkozó Ryowa vásárolt telket az ipari parkban. A két cég összesen mintegy 150 embert alkalmaz. 2005-ben mindkét csarnokban megindult a munka. 2004/2005-ben tovább bővült az ipari parkban az értékesített terület: előbb a Suzukiajtóburkolatokat gyártó cseh Plastimat vásárolt 4 hektáros telket a Kirchhoff mögötti területen 180 millió forintért, majd a teherautó-modulokat (felépítményeket) előállító német tulajdonú Wika Kft. vette meg a Betonsped melletti 0,65 hektáros telket. Az esztergomi SPH Plusz Kft. a Kirchhoff és a Plastimat között építi fel 1.500 m2-es gyártócsarnokát, ahol hidraulikus berendezéseket és manipulátorokat állítanak elő. 2006 elejére a 246 hektáros ipari parkunknak 80 %-a került értékesítésre, mindeközben 1998hoz képest összesen 68 %-kal emelkedett az esztergomi vállalatoknál foglalkoztatott munkavállalók száma. A megváltozott légkörnek köszönhetően ugyanis a korábban ide települt cégek is bővítésekbe kezdtek. A Suzuki kétszeresére növelte állandó dolgozóinak létszámát. 2001-2002 folyamán a TYCO 11 millió dollárt ruházott be esztergomi gyárában. Jelenlegi dolgozói létszámuk (a 2001-es 890 helyett) 1.266 fő. A bővítés összefüggésben áll azzal, hogy a cég kelet-európai termelési központja Esztergomba került. A Habasit Hungaria Kft. 2004-ben épített új raktárat, és nemcsak a forgalmát növelte közel 50 %-kal, hanem az alkalmazottak létszámát is. Mindez jelzi, hogy néhány kis lépéssel stratégiai jelentőségű folyamatokat lehet elindítani. - Átgondolt várospolitika: a kis- és középvállalkozások ipari parkba településének ösztönzése Az utóbbi évtizedek irracionális várospolitikája többek között nemcsak az élhető és lakható közösségi tereket számolta fel, hanem a lakóövezetek kellős közepén hajtotta végre iparfejlesztési beruházásait is (pl. Medicor, MOM, Labor MIM, SZIM). E tekintetben csak részben történt szakítás a hagyományokkal a rendszerváltást követő években. Egyrészt az egykori belterületi ipartelepekre, a megszűnt vállalatok helyére újak települhettek, másrészt újabb cégek kaptak a városon belül működési engedélyt. Ezek közül a legfeltűnőbb a svájci Zeiss művek galvanizáló üzeme volt, mely egy általános iskola közvetlen szomszédságában több évig működhetett zavartalanul. 2000-től egyik legfontosabb célunk a város belső tereinek emberhez méltóvá alakítása volt. Az átgondolt várospolitikai célkitűzéseknek köszönhetően újulnak meg Esztergom turisztikailag is értékes városrészei, terei, utcái. Ugyancsak a fenti célok megvalósítását segítette elő az a támogatási rendszer, mely a belterületen működő kis- és középvállalkozásokat ösztönözte az ipari parkba települni. A kiköltözők az új gyárat alapítókhoz hasonlóan adókedvezményben részesültek (az utóbbiakhoz képest 50 %-kal mérsékelt mértékben). Ezen kezdeményezések nyomán döntött úgy több kisebb cég, hogy az ipari parkba teszi át székhelyét. Az önkormányzat új szerepet szán a belvárosban felszabaduló, illetve felszabadítható egykori gyártelepeknek: a szemüvegkeretgyár helyére pl. a tervek szerint piac, szórakoztatóközpont és parkoló kerül. A Labor MIM Árok utcai üzemeinek helyén lakóövezet kialakítását tervezzük. A Medicor épületegyüttesében pedig felsőoktatási terveinkhez találtunk ideális helyszínre. A más városokban megfigyelhető, a feladatok elkülönítéséhez igazodó, racionális várospolitikai intézkedések egyszerre kedveznek a város lakosságának (az ipari tevékenység lakóövezeten kívüli letelepítésével) és a város arculatának (a tevékenységek világos szétválasztása egyben esztétikai és így idegenforgalmi jelentőséggel is bír). - Munkaerőkérdés: a Mária Valéria híd katalizátorszerepe
Esztergom térségében az 1993-as csúcsot (20,6 %) követően folyamatosan csökken a munkanélküliek aránya. 2005 végére 4,5 % alá esett a mutató. A tervezett gyárbővítések és az újabb cégek termelésének beindítása elvileg felszámolja városunkban a munkanélküliséget. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a döntően betanított munkára alapozott termelési technika, valamint a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának gondjai miatt a strukturális munkanélküliség nem számolható fel teljes egészében. Az Esztergomi Ipari Parkba települt cégek munkaerő-szükségletét mindazonáltal a város és vonzáskörzete már évek óta nem képes kielégíteni. Ezért az ide települt vállalatok mintegy 50 km-es körzetből hordták már 2000 előtt is a dolgozókat, sőt Kelet-Magyarországról érkező munkásokat is tudtak foglalkoztatni. A Duna túlsó partján a 90-es évek közepére súlyos recesszióba süllyedt párkányi Déli Régióból szintén megjelentek a munkavállalók a Suzukiban, a híd újjáépítésének megkezdésével. Már ebben az időben 100 szlovákiai munkavállalót foglalkoztatott az autógyár. A Párkányban és környékén regisztrált 35 %-os munkanélküliségi arány (mely egyes települések esetében a 60–70 %-ot is elérte) folyamatos munkaerő-utánpótlást látszik biztosítani az esztergomi fejlesztésekhez. A híd átadása, valamint a magyar-szlovák munkavállalói kontingensnek (többek között a Suzuki-vezetés lobbizásának köszönhető) 2001-es bővítése lehetővé tette, hogy a cég az év végére már 300 szlovák állampolgárnak adhasson munkát. Ma Esztergomba már kétezernél is többen járnak át dolgozni a Duna túlsó partjáról, ahol még 2005 végén is 20 % felett volt a munkanélküliségi ráta. Mindez jelzi, hogy a híd megléte tartósan képes biztosítani az emberi erőforrást az esztergomi iparfejlesztési elképzelésekhez. - Témabővítés: kereskedelmi övezet az ipari parkban Az itt élők régi óhaja volt, hogy a város rangjához méltó bevásárlóközpont létesüljön Esztergomban. Az első fecskére évtizednyit kellett várni (az előző városvezetés idején ebben az irányban nem történtek lépések), miközben a város ellátása szinte semmit nem javult, és a kis, zsúfolt belvárosi üzletek nem voltak képesek kielégíteni a vásárlói igényeket. A városnak sikerült megnyernie 2002 elején a brit Tesco áruházláncot. A kiszemelt terület (az egykori Malinovszkij laktanya) fél év alatt látványos változáson ment keresztül, és 2002. október 25-én az 5.000 m2 hasznos alapterületű hipermarketet átadtuk az esztergomi vásárlóknak. Az áruház a várakozásokat felülmúlóan sikeres tagja az üzletláncnak; a kiemelkedő forgalomnak köszönhető, hogy 2005-ben felmerült az esztergomi Tesco bővítésének ötlete is. A bővítés kérdése az új autóbusz-pályaudvar megépítéséhez kapcsolódóan rendeződhet 2007-ben. A bevásárlóközpont helyének kijelölésekor már a létrehozandó, az ipari parkhoz csatolandó kereskedelmi övezet szempontjait követtük, illetve figyelembe vettük a bánomi áttöréssel kialakuló második közlekedési tengelyt. Az ipari park északi területét a Tescóig meghosszabbítottuk, ezáltal több tucat kisebb vállalkozást is integrálva. A kereskedelmi övezet újabb tagja lehet egy nagyobb, vegyes profilú (barkács, szőnyeg, bútor) bevásárlóközpont is, a Montágh iskola déli szomszédságában. Itt biztosítanánk helyet egy gyorsétteremnek és egy új benzinkútnak is. Ezáltal megteremthetőek egy kereskedelmi övezet kialakításának feltételei, mely Esztergom 200.000-es vonzáskörzetének igényeit is képes ellátni, a város forgalmának terhelése nélkül.
Zárszó: Az utóbbi öt év beruházásainak köszönhetően az Esztergomi Ipari Park teljes területe több mint kétszeresére növekedett, már rövidtávon jelentősen bővítve a város bevételeit. Az újabb játszóterek, járdák építéséhez, a homlokzatok felújításához, a kényelmesebb városi tömegközlekedés kialakításához stb. ez az övezet hosszútávon is biztosíthatja a fedezetet.
2. INGATLAN- ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁS Tézis: A tervezett nagy fejlesztésekhez komoly pénzügyi források nélkül nem lehet hozzákezdeni. A rendszerváltást követő tíz év során tapasztalt pangás jórészt annak volt köszönhető, hogy az akkori városvezetés nem rendelkezett sem világos jövőképpel a várost illetően, sem egy ilyen jövőkép megvalósításához szükséges koncepcióval. Mi kezdettől fogva világosan megfogalmaztuk, miképpen szeretnénk a várost fejleszteni. Az ehhez szükséges források megteremtésének egyik legfontosabb pillére egy új ingatlan- és vagyongazdálkodási program volt. Ingatlangazdálkodás - Lakásépítések önkormányzati kezdeményezésre Az 1998-ban hivatalba lépett kabinet egyik legfőbb újítása a lakáspiac megélénkítése volt. A polgári kormány felismerte, hogy a lakáshoz jutás banki feltételeinek enyhítésével, valamint a lakásépítések állami támogatásával a nemzetgazdaság egyik húzó ágazatának nyújt segítséget, kis- és középvállalkozások számára tisztes bevételeket, a munkaerőpiacon alacsonyabb végzettségük miatt rosszabb helyzetben lévő társadalmi csoportoknak megélhetési lehetőséget biztosítva. A piac megélénkülésével párhuzamosan az ingatlan- és nyersanyagárak is emelkedtek, csökkentve az EU-s szinthez képest meglévő lemaradásunkat. A lakáspiacon beállt változások kedveztek az önkormányzatoknak is, különösen azoknak, amelyek kellő időben a kellő lépéseket meg tudták tenni. A rendszerváltást követően a demokratikus decentralizáció elveinek megfelelően az önkormányzatok nagy számú jogosítványhoz és feladathoz jutottak, a szükséges pénzügyi támogatás nélkül. Ennek is köszönhető, hogy 1990 óta Magyarországon csak elvétve került sor önkormányzati lakásépítésekre. Esztergomban a Bánomi lakótelep 1984-es átadása óta erre egyáltalán nem volt példa. 1997-ben a kertvárosi volt szovjet laktanya területén található lakások értékesítésével ezt az űrt igyekezett betölteni a képviselő-testület. 2000-ig összesen 85 lakás került magánberuházásban átadásra. A lakóövezetben azóta további 300 lakás átadására került sor. A lakásépítés igazi lendületet kapott a városnak az állami támogatású bérlakásprogramon történt sikeres szereplését követően. Három pályázattal összesen 553 millió forint támogatást nyertünk 136 új önkormányzati bérlakás kialakításához. Az országban lélekszámához viszonyítva Esztergom szerepelt a legjobban ezeken a pályázatokon. Elsőként a Dobogókői úton kezdődtek meg egy kijevi típusú lakóház 45 lakásának felújítási munkálatai, majd a kertvárosi lakóparkban álló hasonló típusú 75 lakásos tömb rehabilitációja is megindult. Az egykori kályhagyár helyén 2001-ben kezdődött meg az Aranyhegyi lakópark építése. A 40 lakást magába foglaló 4 háztömb elkészült, de a beruházó felelőtlen hozzáállása miatt az átadásokra csak később, az önkormányzati lakások esetében 2007-ben kerülhet sor. A város 2002/2003-ban két lakópark kialakításához is hozzájárult. Mind a szentgyörgymezői, mind az egykori Vadvirág kemping helyén létesülő beruházások esetében megtörtént a
tereprendezés, kiépültek a közművek. Az előbbiben 51, utóbbiban 144 családi ház felépítésére nyílt lehetőség. Mind a Prímás, mind a Szentgyörgymezői lakópark benépesülése megkezdődött. A program folytatódik. Új lakások létesülnek a Kossuth utcai „gödör” helyén, az egykori mozi és a szemüvegkeretgyár emeleti helyiségeiben, valamint az Árok utcánál lévő, egykori Labor MIM gyártelepen. A ma még ott működő vállalatok kiköltözését követően az ipari épületeket elbontjuk, és a helyükön vegyes típusú lakóövezetet alakítunk ki. Az elkövetkező egy-két évben így közel félezer új lakás épülhet Esztergomban. - Az önkormányzati ingatlanok értékesítése Egy bérlő nem lehet olyan jó gazdája egy ingatlannak, mint egy gondos tulajdonos. Előbbi szinte sosem érzi annyira magáénak az adott lakást, üzletet, rendelőt, hogy jelentős beruházással felújítsa. A romló állapotú lakásokra aztán a forráshiányos önkormányzatnak kell egyre többet költenie. A rendszerváltást követően a szűkös anyagi helyzetbe került önkormányzatok ingatlangazdálkodása gyakorlatilag a meglévő tanácsi bérlakásoknak a piaci árhoz viszonyított igen alacsony (általában 10 %-os) áron történő értékesítésében merült ki. A lakásprivatizációval Esztergomban is jelentős vagyonvesztés következett be. 2000-ig összesen mintegy 2000 lakás átruházására került sor. (Ez mai értéken mintegy 20 milliárd forintnak felel meg.) A 2001–2002 folyamán kialakított új önkormányzati ingatlangazdálkodási alapelvek már a piaci árhoz közeli tarifát szabtak meg. Ezzel a város vezetése egyrészt igyekezett kiegyenlíteni azt az igazságtalanságot, hogy az önkormányzati lakásokban élők a piaci albérleti árakat fizetőkkel szemben kettős előnyre tehessenek szert. Másrészt olyan tulajdonosokra igyekezett bízni az egyes ingatlanokat, akik hajlandóak és képesek is áldozni rájuk. Természetesen nem elhanyagolható szempont volt a városi bevételek növelése sem. Így került privatizációra az összes városi orvosi rendelő és több tucat önkormányzati lakás és üzlet. Az ingatlanértékesítésből 2001-ben és 2002-ben több száz millió forint bevétele származott a városnak. - Az önkormányzati tulajdonú üzletek értékesítése Az ingatlangazdálkodáson belül kiemelkedő szerep jutott 2002-ben az önkormányzati tulajdonú üzletek magánosításának. A bérleti rendszer eleve nem kedvez a hosszú távon megtérülő beruházásoknak: a bizonytalanság miatt senki nem fektet be jelentősebb összegeket az adott üzlet átalakításába. A belvárosi üzlethelyiségek privatizációjától a város többek között azt is remélte, hogy az új tulajdonosok felújítják a helyiséget, különös tekintettel a külső homlokzatra. 2001 és 2002 folyamán összesen közel 60 üzlethelyiség privatizációjára került sor. A magánosítással párhuzamosan a lakásokéhoz hasonló új bérleti rendszert vezettünk be, mely az egyes városi övezetekhez igazította és egyben jelentősen emelte a fizetendő díjakat. 2006-ban a bérleti díjakból várható összbevétel eléri a 40 millió forintot. Kiemelten fontos a Lőrinc utca és a Rákóczi tér idegenforgalmi igényeket is kielégítő üzleti arculatának megformálása. A Széchenyi téren található ingatlanok azonban tartósan városi tulajdonban maradnak, annak érdekében, hogy az itt kialakítandó közösségi tér a szándékolt funkciókkal várhassa vendégeit. - Az orvosi rendelők értékesítése
2002 nyarán került sor az önkormányzati tulajdonú orvosi rendelők privatizációjára. A lépéssel a város több legyet is ütött egy csapásra. Egyrészt a rendelők árából a költségvetés bevételi oldala erősödött. Ugyanakkor az eddig függő helyzetű körzeti orvosok önálló rendelőhöz jutottak. Ez önerős fejlesztésekre inspirálta az érintetteket, és egy minőségi városi egészségügyi intézményrendszer kialakításának is megteremtette a feltételeit. A város elvárásainak megfelelően az említett ingatlanok felújítása is megkezdődött, vagy már be is fejeződött, több száz millió forintos beruházással gazdagítva a városi egészségügyet, emelve a betegellátás színvonalát.
- Egy hibás távhő-privatizáció kiigazítása A gázközművagyon és a belterületi földértékek utáni vagyon megváltása mellett az új évezred első sikeres privatizációs eljárása egy korábbi hiba kiigazítását is lehetővé tette. Esztergom és Dorog városok 1997-ben a Magyar Államtól megkapták a Dorog-Esztergom Erőmű Kft. 5050 %-os tulajdonjogát. A céget a két város 1998-ban hihetetlenül alacsony áron eladta, csak 77 %-nyi üzletrészt tartva meg. Az eladott 43-43 %-ért mindössze 43-43.000 Ft-ot kértek az önkormányzatok. Az üzletrész "elajándékozásán" túl a két város akkori vezetői az új tulajdonos Prometheus Rt.-vel koncessziós üzemeltetési szerződést is kötöttek, 35 évre mindenféle pénzügyi ellentételezés nélkül. Jóllehet ezen a tényen változtatni nem lehetett, 2000-től mégis több ponton enyhítettük a károkat. A maradék 7 %-os üzletrészünket 244 millió forintért (az előzőhöz képest 35.000-szeres áron!) sikerült eladnunk a Prometheusnak. Azt is elértük, hogy a szolgáltató csökkentse a hődíjat és az alapdíjat a fogyasztók javára. Így miközben 2001/2002 fordulóján országos szinten átlagban 15 %-kal emelkedtek a távhődíjak, Esztergomban 2001-ben 0,6, majd 2002ben újabb 3,6 %-kal csökkentek az árak. (Egy 52 m2-es lakás díja 2000-ben 99.000 Ft felett volt, 2002-re 94.500 Ft-ra csökkent.) Végül a koncesszióért cserébe a Prométheusz Kft. összességében 40 milliós díjcsökkentést hajtott végre, és további 60 millió forintot fizetett az önkormányzatnak. - Intézményi reform: a Strigonium Rt. megalapítása Az új szemléletű vagyongazdálkodáshoz új szervezetre volt szükség. Az 1983 januárjában alapított városi gazdasági műszaki ellátó szervezet, a GAMESZ a korábbi gazdálkodási struktúrához igazodva működött. A piaci viszonyok között még a Városgazdálkodási Vállalat 1992-es integrációját követően sem lehetett versenyképes cég. A feladatintegráció és a jövedelmezőség szempontjait szem előtt tartva döntött a képviselőtestület úgy, hogy 2000-től önálló céget hoz létre, mely a városi vagyon- és ingatlangazdálkodás feladatait piaci viszonyok közepette is képes ellátni.
Zárszó: A megfelelő reformok és egy új szemléletű vagyongazdálkodás nélkül az utóbbi három évben tapasztalt fejlesztéseket (főként pénz hiányában) az önkormányzat nem lett volna képes végrehajtani. Egy dinamikus vagyonfelfogás révén egyrészt külső anyagi eszközök bevonásával folyamatosan növeltük a város vagyonát, másrészt olyan forrásokhoz jutott Esztergom, melyek valóban látványos beruházások elindításához teremtették meg a pénzügyi hátteret.
3. PÉNZGAZDÁLKODÁS Tézis: Esztergom költségvetése 1999 és 2006 között több mint négyszeresére (3,3 milliárdról 14,2 milliárdra) nőtt. A források bővítése, mely önmagában is beruházásélénkítő módon ment végbe, komoly átszervezést követelt meg az önkormányzati pénzgazdálkodás területén is. A megnövekedett összegek révén több régóta elmaradt beruházás fedezetét, így az iparfejlesztését is sikerült megteremteni. Gondoskodás a jelenről: új költségvetési modell - A költségvetés dinamikus bővítése A magyar önkormányzatiság közel másfél évtizede alatt világossá vált, hogy a hagyományos önkormányzati költségvetéssel csak rendkívül alacsony színvonalon láthatóak el a decentralizáció nyomán a településekhez delegált feladatok. Olyan jellegű fejlesztésekre, amelyek hosszú távon biztosítanák egy-egy település népességmegtartó erejét, a hagyományos költségvetési formák mellett nem kerülhet sor. Ezért egy olyan önkormányzatnak, amely beruházásösztönző és -katalizáló szerepet szeretne játszani, elkerülhetetlenül vállalkozóvá kell válnia. Esztergom öröksége ráadásul bizonyos kötelezettségeket is ró a városvezetésre. A nemzetközi hírű történelmi emlékek gondozása mellett rengeteg ilyen szívesen vállalt terhünk van: pl. a diákváros jelleg fenntartása, a kulturális és egyházi emlékek gondozása, felújítása, a városkép javítása, a régiós és a kulturális központ szerepkör ellátása vagy az itt működő kórház fejlesztése. A gazdálkodó (gondoskodó-fejlesztő) önkormányzat programjához illeszkedő költségvetési politika kialakítása többéves folyamat. Első lépésként 2000-ben az önkormányzat kidolgozta a feladatfinanszírozásra történő áttérés koncepcióját. Az ún. "nullabázisú" költségvetés lényege az, hogy az adott év költségvetési tervezésénél nem az előző év azonos adataiból indulunk ki (az inflációval megnövelt értékkel számolva), hanem teljesen elölről építjük fel (az egyes kiadásokhoz, feladatokhoz igazítva) a költségvetési sorokat. A kialakított új (vegyes) költségvetési modell gyökeres változásokat hozott. A tervezett fejlesztésekhez, beruházásokhoz, valamint az intézményi dologi és bérkiadásokhoz feladatfinanszírozással rendelünk forrásokat. Nem abból indul ki tehát a tervezés, hogy mije van a városnak, hanem hogy mire volna szükség, és ezekhez keressük meg aztán a lehetséges pénzügyi eszközöket. Ezt a modellt fejlesztettük tovább 2004-ben úgy, hogy a költségvetésen belül elválasztottuk a kötelező és önként vállalt feladatokhoz kapcsolódó bevételeket az ún. felhalmozási (beruházás, felújítás) célú bevételektől. Ezáltal világosan elkülönítettük a város két tevékenységi területéhez kapcsolódó összegeket, egyben biztosítottuk azt is, hogy a fejlesztési célok megvalósítása közben ne kerüljön sor megszorításokra pl. az oktatási, szociális és egészségügyi feladatok ellátásában. És fordítva, a feladatok ellátása során túlköltekezéssel ne éljük fel a város vagyonát, a jövőt. A városi intézmények működtetésére szánt és a beruházási célú előirányzatok elkülönülő forrásokra épülnek, elköltésük önálló filozófia szerint történik. Míg az intézmények esetében a biztonságos működtetés, a kiadásokhoz szükséges anyagi alapok biztosítása a cél, addig a beruházások terén offenzív stratégiát követünk: bátor hitelpolitikával, az anyagi források pályázati formában történő megsokszorozásával minél
több, az utóbbi évtizedekben elmaradt fejlesztést igyekszünk megvalósítani. A fejlesztések természetesen visszahatnak az intézményekre is, hiszen az így keletkező városi pluszbevételekből tudunk több pénzt fordítani a kórház, iskoláink, a szociális intézmények vagy épp a sportlétesítmények korszerűsítésére is, még akkor is, ha a központi kormányzat jelentősen (2005-ben 170 millió forinttal) csökkenti az ezen feladatokhoz rendelt normatív támogatást. A legfontosabb hozadéka az újításnak mégis az, hogy a nagyívű fejlesztések nem érintik az intézmények működésére szánt összegeket, azokból a beruházások érdekében elvennünk nem kell. Az új struktúrával egyben azt is elértük, hogy a bevételi oldalon keletkező összegek hasonló célú feladatok ellátását tegyék lehetővé (pl. a gépjárműadóból befolyó összegeket teljes egészében az útépítésre, -javításra fordítjuk stb.). Fontos továbbá, hogy a többéves reformfolyamatnak köszönhetően a 2004 és 2008 közötti időszakban (a polgármesteri hivatal kivételével) az önkormányzati intézményeknél pénzügyi okokból nem lesz szükség állománykarcsúsításra. Ez az intézmények stabil, kiszámítható működését teszi lehetővé. Az új gazdálkodó-vállalkozó, a jövőt építő önkormányzati felfogásnak köszönhető, hogy a költségvetés kiadási főösszege az 1999-es 3.341.521.000 Ft-ról 2000-ben 4.573.246.000 Ft-ra, 2001-ben 4.726.424.000 Ft-ra, 2002-ben 9.770.435.000 Ft-ra, 2003-ban pedig 10.446.077.000 Ft-ra, majd 2004-ben 11.651.389.000 Ft-ra, 2005-ben 13.627.578.000 Ft-ra emelkedett. A 2006. évi városi költségvetés pedig 14.240.520.000.- Ft-tal számol. A fenti összegből mintegy 4 milliárd forint a 2002-ben újra városi tulajdonba vett Vaszary Kolos kórház költségvetése. A növekedés azonban a kórház nélkül is szembetűnő, főként ha az éves infláció hatásait is számítjuk. A rendszerváltást követően Esztergom éves szinten megközelítőleg 1,5 milliárd forinttal gazdálkodott (1990-ben 1,234 milliárd, 1991-ben 1,641 milliárd forinttal). Ez az összeg a 90-es évtizedben nem nőtt jelentősen, az akkoriban még magas infláció miatt ez a növekedés is kisebb a számokban jelzettnél (1990-es reálértéken mérve ez az összeg mindössze 258.667.140 Ft-ot ért ekkor). Az 1999 óta eltelt években a város költségvetése a kórház nélkül is majd háromszorosára nőtt, miközben az infláció jelentősen lelassult, 2006ban éves szinten 2–3 % körül alakul. A fenti adatok bebizonyították, hogy a városi beruházások finanszírozásának a fedezete egy menedzserszemléletű városvezetési gyakorlattal megteremthető. A bevételek dinamikus bővülése révén ugyanis évről évre emelkedik a felhalmozási célokra, beruházásokra fordított összeg is. Míg 1990-ben 120 millió forintot, 1999-ben pedig 376 milliót fordított ilyen célokra a város, addig ez az összeg 2000-ben már meghaladta a 480 milliót. Az igazi ugrás 2001-ben következett be, amikor a fejlesztésekre fordított költségvetésünk megközelítette a 623 milliót, majd 2002-ben és 2003-ban már meghaladta az 1,8 milliárdot. 2004-ben 3,147 milliárdot, 2005-ben pedig 3,415 milliárdot fordítottunk a város jövőjét magalapozó beruházásokra. 2006-ban több mint 4,6 milliárd jut ilyen célokra. A fenti költségvetési növekedés különösen a hasonló lélekszámú városokkal összehasonlítva szembeötlő. Ezek a városok Esztergomnál már 2003-ban is jóval kevesebbet fordítottak beruházási célokra: a 30.000 körüli lakosságszámmal rendelkező települések egy főre jutó beruházási összegét tekintve Esztergom másfélszer annyit költött akkor fejlesztésre, mint Gödöllő, közel háromszor annyit, mint Gyula, és ötször annyit, mint Gyöngyös. De ugyanilyen kedvező a helyzetünk a magyarországi nagyvárosokkal összevetve is: egy főre vetítve Esztergom közel másfélszer többet költött beruházásokra, mint az európai kulturális fővárosi rangot elnyert Pécs, Miskolc vagy Győr, a szekszárdinál pedig már 100 %-kal magasabb ez a költségvetési összeg. Ezek a számadatok egy külső szemlélő számára is egyértelművé teszik, hogy nem a hagyományos önkormányzati működési modellt követjük, hanem a gyakorlatban is megvalósítjuk a sokat hangoztatott "vállalkozó önkormányzat" programját. Más, szinte kizárólag csak ”működő”, településekhez képest mi gazdálkodunk.
- A hároméves tervezési modell bevezetése Ugyancsak 2004-től vezettük be a hároméves, ún. „gördülő” tervezési modellt. Ezzel egyrészt az volt a célunk, hogy a folyton változó külső feltételek ellenére perspektivikusan lássuk a mozgásterünket, céljainkat. Másrészt a beruházásokra fordítható összegeket a város stratégiai céljainak megfelelő fejlesztésekre költhessük el. Ennek érdekében mindig a következő két év költségvetésébe is betervezünk beruházási kiadásokat, és ezek közül egyeseket előrehozunk (például ha kedvező pályázati kiírás jelenik meg) vagy későbbre sorolunk (ha pénzügyileg az adott évben túlzott terhelést jelentene a városnak). A 2005 végén elfogadott hároméves (2006–2008) beruházási program keretében összesen közel 5,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg Esztergomban. Olyan nagy léptékű beruházások kerültek be a programba, mint a Széchenyi tér átépítése, a Fürdő Szálló külső rekonstrukciója, a bölcsőde fejlesztése, csatorna- és útépítések, az északi kanonoksor iskolai célú átépítése, a bánomi áttörés második szakaszának megépítése vagy a kertvárosi óvoda bővítése. Ezek a fejlesztések az új tervezési modellnek köszönhetően kerültek kiemelésre, így megvalósulásuk is bizton várható. - Újabb városi tulajdonú intézmények A költségvetés növekedésének része, hogy 2002. január 1-jével visszavettük a megyétől a Vaszary Kolos Kórház üzemeltetését. A visszavételt az indokolta, hogy a korábban megyei fenntartású intézmény, mely 1999-ben az ország legeladósodottabb kórházaként a csőd szélére került, 1994-től, a megyei fenntartás kezdetétől a fenntartótól nem kapott megfelelő mértékű támogatást. Minthogy azonban a kórház elsősorban az esztergomiak és a környékbeliek ellátását végzi, visszavettük önkormányzati tulajdonba. 2000-től kezdődően az új kórházvezetéssel sikerült az adósságot felszámolni, ezzel nemcsak a további fejlesztések alapját teremtettük meg, de az intézmény hírnevét is öregbítettük, hiszen kórházunk országos modellé vált az átalakítás révén. A Szent István Gimnázium 2002. augusztus 1-jével került vissza a városhoz. Az iskola visszavétele az új városi oktatási koncepcióba illeszkedő lépés volt. Esztergom iskolaváros jellegét elsősorban a középiskolák jelentik, ennek megfelelően a következő években arra fogunk törekedni, hogy a korábban a megyének átadott középiskoláinkat visszaszerezzük. Meggyőződésünk, hogy jobb gazdájuk leszünk a várhatóan egyre komolyabb forráshiánnyal szembe néző megyénél. 2006. január 1-jével megyei fenntartásból városiba került a Balassa Bálint Múzeum, mely a város helytörténeti múzeuma, és lassan egy évtizede esedékes fejlesztéséhez a megye szintén nem tudott megfelelő anyagi támogatást biztosítani. Terveink szerint a múzeum feladat- és intézményköre regionálissá bővül a jövőben. Az intézmények visszavételével a város mozgástere is bővült, nőtt a hitelképességünk és a pénzügyi stabilitásunk. - Adóreform A költségvetés fentebb jelzett mértékű emelkedését természetesen a bevételi oldalnak is követnie kellett. Ehhez az egyik legfontosabb eszköz az adóreform volt. 2001. január 1-től jelentős változások történtek a helyi adók rendszerében. Építményadót Esztergomban a nem lakás célokat szolgáló építmények (garázsok, vállalkozási célú épületek, üdülők) után szedünk. A fent jelzett időponttal az építményadó mértékét a négyzetméterenkénti 60, illetve 240 forintról évi 400 forintra emelte a képviselő-testület. A
törvényben meghatározott 900 forintos maximumtól ez a tétel még mindig nagyon távol esik, viszont az emelés révén a korábbi 26 millióról 248 millióra nőttek a város ilyen eredetű bevételei. Idegenforgalmi tárgyú adónkat ugyanebben az évben 300 Ft-ra emeltük, azon meggondolás által vezérelve, hogy ez az adónem az ide látogatókat, nem pedig a helyi lakosokat sújtja. Az adóból származó bevételek emelkedését hozta az ellenőrzések fokozása is. Mindennek köszönhetően ez az adónem az 1999-es 3,1 millió helyett 2005-ben már 14,5 millió forint bevételt jelentett a városnak. Minthogy az idegenforgalmi adó minden egyes forintjához az állami költségvetés további kettőt tesz hozzá, a növekedés még látványosabb: 9 millióról 43,5 millióra változott. Gépjárműadó-bevételeink terén szintén hasonló tendenciát figyelhettünk meg. Az állami rendelkezések értelmében 2004-től a gépjárműadó 100 kg-onként 1.200 Ft-ra emelkedett. A kormány és a parlament által megemelt adónemből keletkező 125 millió forintot abban az évben az új költségvetési modell szellemében útépítésre és -felújításra költöttük el. Ez ugyan még mindig csak töredéke az útépítésre fordítandó összegnek, viszont mindenképpen kedvező változásként értékelhető, hogy ez az adónem 2003-tól teljes egészében a városnál marad. Iparűzési adóból származik adóbevételeink döntő része. A 2000-es Suzuki-megállapodásnak és az ipari parki közműfejlesztésnek köszönhetően a befektetői légkör óriási mértékben javult, így újabb és újabb cégek települnek az Esztergomi Ipari Parkba. Nem meglepő tehát, hogy a városnak az iparűzési adóból származó bevételei is jelentősen megemelkedtek: az 1999-es 771 millióról a 2005-ös 1,618 milliárdra (több mint kétszeresére). Ennek az adónemnek a dinamikus bővülése várható a következő években. A kommunális adó nem emelkedett a 2000-es bevezetés után. Adótárgyanként megmaradt a 4.000 Ft-os szinten. Ez az adófajta azonban viszonylag kis bevételt jelentett a városnak (az éves költségvetés fél ezrelékét), viszont igazságtalanul nagy terhet az idősebb korosztálynak. Ezért a képviselő-testület 2003-ra ezt az adónemet megszüntette, az elmaradásokból azonban évente több százezer forintnyi bevételünk keletkezik így is. 2006-tól vezettük be a vállalkozások kommunális adóját. Az adópolitikának köszönhetően az ilyen irányú bevételeink összességében több mint megkétszereződtek 1999 óta: 824 millióról 1,9 milliárdra nőttek. A vállalkozó önkormányzat programja természetesen ennél többet jelent. - Ingatlanértékesítésből származó bevételek Az ismertetett adóreformon kívül az ingatlangazdálkodásból, a bevezetett díjakból és a pályázati támogatásokból is jelentősen bővültek a város bevételei. A városi ingatlanok, önkormányzati lakások, orvosi rendelők, valamint az ipari parkban található telkek értékesítéséből az utóbbi években jelentősen növeltük a költségvetés bevételi oldalát. Az ingatlanok eladása nemhogy vagyonvesztéssel nem járt, hanem az ebből származó bevétel szolgált fedezetül több, az önkormányzat és a város vagyonát jelentősen növelő beruházáshoz, a hajléktalanmelegedőtől az Aranyhegyi Óvoda korszerűsítéséig, a vár díszkivilágításától a Kőrösy László Kollégium felújításáig, az utcák aszfaltozásától a korszerű okmányiroda kialakításáig, a szociális bérlakások és a szigeti élményfürdő megépítéséig. Az 58 utcás program kivételével ezeknél a példáknál, de számos más esetben is, az ingatlaneladásból származó bevétel csak pályázati önrész, amit sikeres pályázatokkal rendre megkettőzünk. Így duplázódnak meg a város egyes vagyonrészei minden egyes ingatlan eladása révén. Ennek köszönhető, hogy az önkormányzati vagyon értéke 1999 óta (5,5 milliárd forint) több mint kétszeresére (12,7 milliárd forint) nőtt. A Várhegyen létrehozandó új iskolaközpont beruházásait jórészt a Vízivárosban egyházi tulajdonba visszakerülő épületegyüttes kárpótlásából finanszírozzuk. Minthogy az ott működő
középiskoláknak (az Árpád-házi Szent Erzsébet gimnázium kivételével) el kell hagyniuk az épületeket, a Várhegyen, a volt kanonoksorokon alakítunk ki új oktatási központot. E céljaink megvalósítására az államtól első részletben 400 millió forintot kaptunk, jórészt ebből az összegből költözött a várhegyi komplexumba a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola. A második részletről az elmúlt években folytatott intenzív tárgyalásoknak köszönhetően 2004-ben további 1,6 milliárd forint jóváhagyását értük el a kormánynál, amiből a többi iskola felköltöztetése is megoldható. - Önkormányzati díjakból származó bevételek Az önkormányzat piaci helypénz, gyepmesteri tevékenység, közterület-foglalás és -használat keretében évről évre növekvő összegű díjat szed be. 2003-ban elsősorban a városban uralkodó közlekedési káosz felszámolása céljából kijelöltük a belvárosi parkolózónát, ahol óránként 150 Ft-os díj ellenében lehet csak várakozni. A parkolási díjból a beruházó Strigonium Zrt.nek keletkezik bevétele. 2006-ban bevezettük a szemétdíjat, amelyet a helyi lakosok fogyasztásarányosan térítenek (a nyugdíjasok díjmentességet kaptak). A felsorolt díjakból származó bevételeink az 1998-as 9,2 millió forintról 2005-ben mintegy 140 millióra emelkedtek. Ebbe beletartozik az egyre emelkedő helyszíni- és szabálysértési bírság is. Meg kell jegyezni, hogy itt természetesen nem a bevételek növelése a célunk, hanem azok csökkentése. Ehhez azonban az önkormányzatot jelentős (a bírságok összegét messze meghaladó mértékű) kiadásokkal megterhelő magatartásformák eltűnése, egyfajta várospolgári identitás kialakítása szükséges. Reméljük, hogy a múlt évben elértük a mélypontot mozgássérült autósok számára fenntartott helyen való parkolásban, az eső által feláztatott parkok és zöldfelületek tönkretételében, a szemetelésben, grafitik rajzolásában. - Pályázati támogatásokból származó bevételek 2000 előtt Esztergomban viszonylag kevés önkormányzati pályázat született. Az új évezred e tekintetben is fordulatot hozott. Kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettünk az önkormányzatok számára kiírt pályázatok elkészítésére, hiszen a Széchenyi terv megindulásával igen kedvező konstrukcióban lehetett forrásainkat megsokszorozni. 2000 és 2005 között az önkormányzatnál összesen több mint 100 pályázat született. Ezek révén közel 4 milliárd Ft-ot nyertünk. Pályázati támogatásból készült/készül el a prímásszigeti új fürdőkomplexum, a Széchenyi tér rehabilitációja, a városi információstáblarendszer, a vár díszkivilágítása, az Aranyhegyi Óvoda és a Városi Bölcsőde rekonstrukciója, és pályázati támogatásból korszerűsítjük az önkormányzat informatikai rendszerét is. Az említett időszakban több mint félmilliárd forint támogatást nyertünk el szociális, és több tízmilliót oktatási programjainkra. Turisztikai célú beruházásainkra több mint 1 milliárdot költhettünk - más "pénztárcájából". Számos út újjászületése köszönhető a sikeres pályázati tevékenységnek. Itt kell megemlítenünk továbbá több olyan beruházást is, amely (részben) állami támogatásból valósult meg, de nem pályázati forrásokból. Ilyen a hídról levezető út és a Tabán híd, valamint a Bánomi áttörés. Ezek a támogatások szintén meghaladják a 2 milliárd forintot. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően a pályázati lehetőségek száma jelentősen emelkedett. Továbbra is célunk ezért a város vagyonának gyarapításához külső forrásként pályázati támogatásokat is bevonni. Befektetés a jövőbe: bátor hitelpolitika
- Önkormányzati kötvénykibocsátás A költségvetési reformhoz hasonlóan fokozatosan alakítottuk át az önkormányzat hitelpolitikáját is. 2000 decemberében országos publicitást kapott az a lépésünk, hogy a beruházások fedezetének biztosítása céljából a képviselő-testület 750 millió forint nagyságú kötvénycsomag kibocsátásáról határozott. A kötvény egyrészt a banki hitelfelvételhez képest kedvezőbb feltételeket kínált, másrészt az értékesítés révén az önkormányzat rövid idő alatt nagyobb összeghez jutott. A kötvényeket 2005-ben vásároltuk vissza a banktól 50 millió forint nyereséggel. - Az újabb kötvény – a gyarapodásért 2006-ban újabb kötvény kibocsátásáról döntött az önkormányzat. A 700 milliós kötvénykibocsátás révén keletkező bevételt egy városi gyarapodási alap létrehozására fordítjuk, amely szigorú szabályok szerint használható csak fel. A gyarapodási alapból olyan beruházások valósulnak meg, amelyek további bevételeket biztosítanak a városnak. Így például útépítésre nem használható fel, mert az utak a fejlesztést követően nem hasznosíthatóak. Viszont értékes épületek megvásárlását ebből fedezhetjük, mert azokat aztán befektetők számára tovább tudjuk adni, vagy bérlők számára kiadhatjuk. Ebből többletbevételei származnak a városnak. A kötvény tehát nem egy hagyományos hitelfelvétel (a kötvény esetében a tőkeösszeget nem kell törleszteni, csak a kamatot), hanem forrásteremtő befektetés. - Működési célú kiadásaink kiegészítő forrása: működési hitel helyett folyószámlahitel A közelmúltig az önkormányzat a város működtetésére rendszeresen vett fel működési hitelt. Mikor azonban az egyik hitel lejárt, újabb (általában nagyobb összegű) hitel felvételére volt szükség. Mára áttértünk a folyószámlahitelre. Ennek lényege az, hogy miután a város folyószámláján található összeg elfogy, a banktól hitelt fölvéve finanszírozzuk a kiadásokat. Amint az önkormányzat újabb bevételekhez jut, a folyószámláról a bank automatikusan törleszti a hitelt. Ezzel a módszerrel a kiadások gördülékenyebben finanszírozhatóak, így a város mozgástere e tekintetben is szélesedett. - Beruházási célú kiadásaink kiegészítő forrása: a kerethitel Minden önkormányzat az ún. korrigált saját éves bevétel 70 %-áig teljesíthet adott költségvetési évben hiteltörlesztést. Ennek a keretnek (2006-ban kb. 1,5 milliárd forint) a város természetesen csak töredékét használja ki. 2006-ban az éves hiteltörlesztés mértéke 580 millió forint (költségvetésünk 4 %-a), miközben 4,6 milliárdot költünk fejlesztésekre. Az éves törlesztés 1999-ben is meghaladta a 300 millió forintot, ekkor viszont a költségvetési főösszeg még csak 3,3 milliárd volt, az éves beruházás értéke pedig 376 millió. 2007-ben a várható helyiadó-bevételeknek 16 %-át, a teljes költségvetésnek mintegy 2,5 %-át kell a tervezett hitel törlesztésére fordítani. Ez az arány az évtized végére természetesen tovább csökken, így a következő testületek mozgástere nem szűkül a jelenleg folyó beruházások miatt. 1998-ban, amikor látványos beruházások nem folytak a városban, szintén a költségvetés 2,5 %-át fordítottuk hiteltörlesztésre.
2004-től, a hároméves program keretében jelentős változás állt be a város hitelpolitikájában. A korábbi időszakban mindig csak az aktuális feladatok megoldására vettünk fel hitelt. Ez a hitelfelvétel gyakorlatát igen rapszodikussá tette, ráadásul egymással esetleg összefüggő feladatok megoldására (az összeg címkézése miatt) nem nyílott mód. Egy csatornázásra felvett hitel például már nem adott lehetőséget az adott utca leaszfaltozására. Az aktuális hároméves beruházási program megvalósításához szükséges fedezet egy részét kerethitel biztosítja, amely már nem címkézett kölcsön. A kerethitel legnagyobb előnye a korábbi formákhoz képest, hogy lényegesen kedvezőbb feltételeket kínál, mint más modellek. Több kisebb összegű hitel külön-külön történő felvételekor a kamatok összesen nagyobb összeget adnak, mint egy nagyobb összegű, egyszeri hitelnél. Ráadásul a kerethitel a mozgásterünket a beruházások természetének és volumenének meghatározásában egyaránt megnöveli. Összességében elmondható, hogy a város fejlődését biztosító, a szolgáltatások színvonalát emelő beruházások egy csak a kötelezően ellátandó feladatokra koncentráló városvezetési gyakorlat mellett nem finanszírozhatóak. A gazdálkodó önkormányzat helyes hitelpolitikával azonban biztosíthatja azokat a hiányzó forrásokat, amelyek segítségével Esztergom XXI. századi európai várossá válhat. Intézményi háttér - Intézményi reform: a kincstár A megszaporodott feladatokhoz egy centrálisan jobban szervezett intézményi struktúrára volt szükség. A 2001 áprilisában létrehozott Kincstár egyrészt a polgármesteri hivatal egyik szervezeti egysége, másrészt egyfajta finanszírozási-technikai metódus. Az integrált rendszerben (a Pénzügyi Osztályba olvadt be az egykori GAMESZ-hez tartozó gazdálkodási részleg is) a város összes pénzügyi feladatát egy központi helyen látják el, biztosítva így az információáramlást, és a különböző költségvetési intézmények gazdálkodására történő folyamatos rálátást. Ez egyben költségtakarékosabb megoldást is jelent: a GAMESZ-ből létrehozott GESZ 24, a korábbi Gazdasági Iroda 15 fővel működött. A GESZ-ből 7 főt vettünk át. A Gazdasági Iroda létszáma, amelyen belül a kincstár működik, 22 főre nőtt. A létrehozás évében ez az új forma 21 milliós megtakarítást jelentett. A Kincstár tehát egyszerre két formában is hozzájárul a városi költségvetés reformjához. Természetesen a legfontosabb eredmény e téren is a hatékonyság, ami gyakran megfizethetetlen. - Közcélú alapítványok Az 1990-es években Esztergom város tulajdonában kizárólag a Gran Tours vállalat, valamint a gitárfesztivál megrendezését, a várszínház működését, illetve a közbiztonságot szolgáló alapítványok voltak. A közcélú alapítványok és az önkormányzati vállalatok szabadabb költségvetéssel dolgozhatnak, mint egy önkormányzat. Ugyanakkor egy-egy feladatot rugalmasabb szervezeti felépítésüknek köszönhetően eredményesebben láthatnak el, mint egy polgármesteri hivatal. Az IBUSZ-szal közösen létrehozott, de 2005-ben újjáalapított Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztivál Alapítvány és a teljes egészében városi Közalapítvány a Nyári Várszínházi Játékokért sikeres tevékenysége egyben létjogosultságukat is alátámasztja. 1999 végén hoztuk létre az Esztergomi Játszva Megelőzni Közalapítványt, amely a Bánomi lakótelepen felépült korszerű játszóteret működteti. Az alapítvány beváltotta a hozzá fűzött reményeinket: nemcsak a sok száz naponta kilátogató gyermek által használt játékok
karbantartását végzi, hanem folyamatosan biztosít kiegészítő kulturális, szabadidős programokat is az oda látogató családoknak. 2002-ben az önkormányzat a városi tulajdonba visszakerült Vaszary Kolos Kórház támogatására ugyancsak alapítvány létrehozását határozta el, melynek költségvetését a tervek szerint az itt kezelt betegek lakhelye szerinti önkormányzatok fedezik majd, súlyozott elosztásban. Önálló alapítványunk A II. Világháború Áldozataiért Emlékmű Létesítéséért Közalapítvány, mely egy régi adósságot hivatott törleszteni: a városban a mai napig nem létezik a nagy világégést idéző emlékmű. A Gisela Német Nemzetiségi Közalapítvány a német nyelvű kulturális hagyományok ápolásának céljából jött létre. 2000 végén került a képviselő-testület elé az a javaslat, mely a város fejlesztését érintő további tematikus (városszépítő, sport, kulturális stb.) alapítványok létrehozását indítványozta. A testület akkor a pozitív döntést nem hozta meg. Ezért került sor az Esztergomi Városszépítő Alapítvány, valamint a határon átnyúló regionális fejlesztéseket támogató Eurohíd Alapítvány magánszemélyek által történő létrehozására. Mindkét alapítvány lendületes munkát folytat alapítása óta.
Zárszó: A város látványos fejlődésének alapja pénzügypolitikánk felülvizsgálata. A vállalkozó önkormányzat kereteinek kialakítása garancia e fejlődés fenntarthatóságára. Az elkövetkező néhány évben Esztergomban soha nem tapasztalt mértékű beruházási program valósul meg, melynek pénzügyi fedezetét az elmúlt években megteremtettük.
4. CÉGVAGYON-GAZDÁLKODÁS Tézis: A város lendületes növekedésének fenntartása érdekében egyre jelentősebb mértékű külső tőke bevonását határoztuk el. Saját forrásaink megsokszorozását teszi lehetővé azoknak az újonnan alapított cégeknek a működtetése, amelyek befektetők segítségével sorra veszik át a város üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. - Közcélú vállalatok A közfeladatok egy része eredményesebben oldható meg profitérdekelt cégek alapításával, mint önkormányzati intézményi formában. Ezért hozta létre a város eredetileg az ingatlangazdálkodás ellátására a Strigonium Rt.-t, amely az önkormányzati lakások és nem lakás célú helyiségek kezelésén túl felelős volt az ipari park, a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter és a városi parkolóautomaták működtetéséért, valamint a két városi lap, az Esztergom és Vidéke és a Hídlap kiadásáért is. 2006-tól kezdődően ez a cég látja el a városi tulajdonú vállalatok könyvelési feladatait. 2005-ben az ingatlankezelésre egy újabb céget hoztunk létre, az Esztergomi Ingatlankezelő Kft.-t. Ettől kezdve az ingatlangazdálkodási feladatokat ez a vállalat látja el. A lapkiadást a 2006-ban alapított EHIR kft.-be szervezzük át. 25 %-os (a törvény által limitált) részesedésünk van az Esztergomi Városi Televíziót működtető kht.-ban.
2002-ben az Enviro Invest Kft.-vel, a Vertikál Rt.-vel és a Terszol Szövetkezettel közösen hoztuk létre a hulladékkezeléssel foglalkozó Eszköz (Esztergomi Köztisztasági) Kft.-t. Az új cég ugyan hosszú ideig nem hozott jelentős változást a korábbi hulladékkezelő vállalathoz képest, az 51 %-os városi érdekeltség mégis lehetővé teszi, hogy fejlesztésekre inspiráljuk a céget. Így nemcsak a regionális hulladék-újrahasznosításra létrejött Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Konzorciális Együttműködésben vállalunk aktív szerepet, hanem 2005 végén megkezdtük a szelektív hulladékgyűjtést lehetővé tevő hulladékszigetek kialakítását is a városban. 2003-ban további három jelentős vállalat megalapítására került sor. Az Esztergomi Nyári Fesztivál Kht. 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég. Feladata Esztergom idegenforgalmi és kulturális kínálatának összefogása, a rendezvények szervezése és lebonyolítása, a fesztiválvárosi arculat kialakítása. A kht. érzékelhető változást hozott e téren Esztergom életében. A Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kht. 100%-os tulajdonosa az önkormányzat. Mint a kht. nevéből is kiderül, a cél a roma kisebbség felzárkóztatása. A kht. az elmúlt években több alkalommal is sikeresen pályázott közmunkaprogramok kiírásain, és roma oktatási központ kialakítását kezdte meg Kertvárosban, az Arany János iskola szomszédságában. Ugyancsak 2003-ban hoztuk létre az élményfürdő beruházását és működtetését végző Esztergomi Fürdő (SPA) Szolgáltató Rt.-t. A részvénytársaság 100 %-os városi tulajdonban van, és átadása óta működteti az élményfürdőt. Terveink szerint a közeljövőben szétválik egy fürdő- és szálláshely-üzemeltető és egy építőipari tervező és kivitelező vállalatra. 2004-ben alapítottuk meg a pályázatírással és -menedzseléssel foglalkozó Esztergomi Településfejlesztési és Projekt-koordinációs Kft.-t, amely azóta számos sikeres pályázat előkészítésével járult hozzá a városi bevételek növeléséhez. 2005-ös alapítású az Esztergom Port Kft. A VII. számú európai közlekedési folyosó, a Duna hasznát eddig külső érdekeltségű cégek szerezték meg, a heti 100 szállodahajó kikötési illetékéből Esztergom nem részesült, sőt, a vendégek esztergomi programjába sem volt beleszólása. A hajózási ügyekkel foglalkozó Kft.-t éppen azért hoztuk létre a budapesti székhelyű Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Rt.-vel, hogy saját tulajdonú kikötőinkben tudjuk fogadni az ide látogató turistákat, és a bevételekből mind esztétikailag, mind kínálatában vonzó kikötői fejlesztéseket valósíthassunk meg, ezáltal tovább növelve a város bevételeit. A 2003-ban alapított Ister-Granum Eurorégió fejlesztésére hoztuk létre tavaly az IsterGranum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht.-t. A cég feladata lesz a mintarégióvá fejlesztendő együttműködés intézményeinek működtetése és a fejlesztési ügynökségi feladatok ellátása. A 2004-es vízszennyezés világított rá, hogy egy 30.000-es város mennyire védtelen egy felelőtlenül működő nemzetközi nagyvállalattal szemben. A képviselő-testület az akkori tapasztalatokból okulva alapította meg az Aquaplus Kft.-vel közösen a regionális vízmű létrehozását és (2007-től) működtetését ellátó vállalatot. A karsztvízre történő átállás egyben a feladat térségi integrációját is szükségessé teszi. Korábban a városi rendezvények biztosítása éves szinten több százezres kiadást jelentett a városnak. 2005 óta a Secretar Kft. látja el ezeket a feladatokat. Ez esetben az önkormányzat egy már létező cégben vásárolt 51 %-os üzletrészt. Az utóbbi öt évben gyökeres változást sikerült elérnünk a város idegenforgalmi cégénél, a Gran Tours Kft.-nél. A 2001 tavaszán távozott előző vezető több millió forintos hiánnyal hagyta utódjára a vállalatot. 2002-ben elkészült egy új koncepció, amely átstrukturálta a polgármesteri hivatal és a kft. együttműködését, valamint változásokat hozott a vállalkozás belső életében, működésében is. Az új koncepció és a megfelelő vezetői hozzáállás eredményeként a cég mára egy biztonságos, nyereséget is felmutatni képes vállalat lett,
amelynek forgalma már 2001 és 2003 között megduplázódott, 2005-ben pedig közel akkora nyereséggel zárta az évet, mint amekkora hiánnyal az új vezetés 2001-ben átvette. 2005-ben az irodahelyiség és berendezéseinek felújítására, cseréjére is sor került. Újabb vállalataink: a temetőüzemeltető (Esztergomi Kegyeleti Kft.); a kátyúzással, útkarbantartással, útsöpréssel foglalkozó és parkgondozó (Esztergomi Zöldfelület-gondozó és Útfenntartó Kft.); valamint a közterületi reklámozásra specializálódott (EHIR Kft.) cégünk. A megalapított és megalapítandó cégekhez azt a reményt fűzzük, hogy ésszerű gazdálkodással, az érintettek érdekeltté tételével a várostól korábban csak nagy nehézségek árán finanszírozott feladatokat vehetnek át. Ezáltal középtávon újabb költségvetési források szabadulhatnak fel a további beruházások, jólétnövelő intézkedések pénzügyi fedezetéül. - A városi holding 2006-ban a városi vállalatok jelentős részét debreceni mintára holdinggá szerveztük. A cívis városban 2000-ben történt meg az átalakítás, amelynek eredményeként a vállalatcsoport már 2003-ban 13 milliárd forintos forgalom mellett több mint 1,5 milliárdos nyereséget könyvelhetett el. Az esztergomi holding létrehozásával a Strigonium Zrt. vált cégeink tulajdonosává. A feltőkésítést követően a Strigonium a vállalatok egy részét megvásárolta, más részét apportként az önkormányzat vitte be az egykori ingatlankezelőbe, megint más részére vételi opciót biztosított az új cégcsoport számára. A holding számos pénzügyi és szervezeti előnnyel jár a külön-külön működő cégekkel szemben. Egyrészt az egyes tagvállalatok likviditási problémáit a más tagvállalatoknál meglévő szabad pénzeszközök segítségével kezelni tudja. Kedvező feltételekkel juthat hitelhez, sőt, belső (tagvállalatok közötti) hitelek kihelyezésére is lehetősége van. A holding az összes tagvállalat számára egységes kiegészítő szolgáltatási rendszert biztosít, ami lehetővé teszi, hogy a tagvállalatok kizárólag szakmai feladatokat lássanak el. Az integrált vállalati módszer emellett lehetőséget ad az egységes belső irányítási rendszer és a kisebb létszámú irányítói testületek létrehozására is. Az új modell beindítása számos nehézséggel jár, ezért a holdingban 1 %-os tulajdonrészt biztosítottunk a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nek (az ottani holdingnak), ennek fejében cégcsoportunk komoly szakmai támogatást kap a tapasztalt vállalattól. A holding megalapítása révén azt várjuk, hogy a városi közfeladatok ellátása magasabb színvonalon történik majd (mert helyi cégek látják el ezeket), a lakosság számára alacsonyabb áron (mivel a holding a bevételeit számos módon képes optimalizálni), a városi költségvetés bizonyos sorait felszabadítva (a feladatátvállalás révén). Mindez továbbra is biztosítja a város fenntartható növekedését.
Zárszó: A vállalkozó önkormányzat filozófiájának megfelelően létrehozott városi tulajdonú vállalatcsoport hosszú távon képes bevételeinket megsokszorozni, ezáltal a további fejlesztések forrásait megteremteni. A városi vagyon gyarapítása alapvető feltétele a város fejlesztésének. A holding létrehozásával ugyanakkor jelentős lépést tettünk a lakható város teljes körű megteremtése felé is.
III. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS VÁROSSZÉPÍTÉS, VENDÉGLÁTÁS 1. A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK HÁTTÉR FELTÉTELEI Tézis: Esztergom páratlan idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. A természet- és tájföldrajzi adottságoktól kezdve a kulturális és történelmi örökségen keresztül a sokoldalú kikapcsolódást lehetővé tévő regionális kínálatig és Budapest közelségéig minden tényező egy idegenforgalmi centrum szerepére predesztinálnák városunkat. A település turistaitt-tartó képességét a legvilágosabban kifejező vendégéjszakák száma azonban 1992 óta nemhogy nem nőtt, hanem 26%-kal csökkent (108.074-ről a 1999-ben mért 80.000-re). Ezzel együtt csökkentek a város idegenforgalmi bevételei is. A trend megfordítása érdekében az elmúlt években sokat dolgoztunk a fejlesztésekhez szükséges háttérfeltételek megteremtésén. A kétórás turizmus „fellegvára” Esztergom, a Dunakanyar kapuja, 45 km-re fekszik Magyarország leglátogatottabb idegenforgalmi központjától, Budapesttől. Az elmúlt évtizedekben a főváros turisztikai kínálatának csekély szereppel bíró kiegészítő programajánlataként jelent meg a katalógusokban. Ennek megfelelően az egynapos dunakanyari kirándulások során átlagban 2 órát töltöttek városunkban a vendégek. A fárasztó nap végén kizárólag a Bazilika és a Kincstár szerepelt a megtekintendő látványosságok listáján. Jóllehet a mellőzöttséget ideológiailag is alátámasztó („klerikális fészek”) rezsim megbukott, a turizmus terén nem következett be strukturális változás. A Dunakanyar az elmúlt másfél évtizedben sem tudta kialakítani sajátos arculatát és kínálati csomagjait, Esztergom pedig még a dunakanyari kezdeményezések között is a sor végén kullogott. Ezért nem meglepő, hogy az évente 1,5 millió látogatót fogadó Bazilikához képest a közép-európai tekintetben egyedülálló gyűjteménnyel rendelkező Keresztény Múzeumot ezen látogatóknak csak 1 %-a tekinti meg. A város turizmus szempontjából kiemelkedő építészeti értékeinek rekonstrukciója hézagosan ugyan megkezdődött a rendszerváltás utáni évtizedben, a városkép rendezésének stratégiailag megalapozott, tervszerű munkája mégsem indult el. Míg hasonló méretű és adottságú települések (pl. Kőszeg, Gyula, Szarvas, Gyöngyös stb.) tudatos marketingstratégiával és jelentős arculatjavító beruházásokkal erősítettek pozíciójukon, Esztergom a 90-es évek végére sem lett vonzó várossá, amely hosszabb időre ide tudta volna kötni a turistákat. A helyzetet bonyolítja, hogy az itteni egyedi jellegű, rövid tartózkodási időt indukáló látnivalók több fenntartó (önkormányzat, megye, állam és a katolikus egyház) kezelésében vannak. Ez igen megnehezíti a koordinációt, ami ugyanígy hiányzik a rendezvények, a marketing és a szolgáltatások terén is. Az egyik legfontosabb feladat a turizmusfejlesztéssel kapcsolatban a következő években ennek az integrált szemléletmódnak és az ehhez igazított intézményi struktúrának a megteremtése lesz. Közlekedéspolitika a turizmusfejlesztés szolgálatában - A Mária Valéria híd hatása A Mária Valéria híd újjáépítésével a fenti rendszer gyökeresen változott meg: Esztergom nyitott várossá lett, ahova utak vezetnek, ahol több időt is el lehet tölteni, s nem utolsó sorban maga a híd is látványossággá vált. A város geopolitikai helyzete idegenforgalmi szempontból
is megváltozott. A híd átadása óta Esztergom jóval nagyobb súlyú tagja a Dunakanyarnak, és központja lett egy határon átívelő (helyreállt) kisrégiónak is. Párkány és Esztergom városok egymást kiegészítő kínálatukkal képesek hosszabb távon is itt marasztalni a vendégeket. A hídon az elmúlt évben átkelt több mint 5,5 millió ember szintén a két város iránti érdeklődés megnövekedésére utal. A „hídturizmusnak” köszönhetően Esztergomba látogató vendégek tartózkodási ideje is jelentősen megnőtt. Nyilvánvaló, hogy Esztergom ma önállóan nem képes tartósan itt marasztalni a vendégeket, és ezen a helyzeten a termálfürdő is csak részben segített (jóllehet, a fürdővendégek már egyegy napot töltenek nálunk, a korábbi 2-2 óra helyett): a fejlesztések másik pillére a kezdeményező térségi politika kell, hogy legyen. - Jobb megközelíthetőség A város idegenforgalmi helyzetét alapvetően befolyásoló, az európai közlekedési rendszerben számunkra előnyös helyzetet teremtő híd hatásai várhatóan továbbgyűrűznek majd. Szükség lesz az Esztergomot Budapesttel összekötő út- és vasútvonalak fejlesztésére. Az új nyomvonalú M 10-es gyorsforgalmi út megépítése és a vasútvonal korszerűsítése, elővárosi vonatok beindítása könnyebben megközelíthetővé teszi városunkat, ezáltal növelve idegenforgalmi vonzerejét, egyben megteremtve a lehetőséget az önálló, Budapesttől „független” termékkínálat kialakítására. Ezt segíti elő az a fejlemény is, hogy Esztergom vonzáskörzete északi irányban jelentősen kibővült. A vízi elérhetőséget fogja javítani a két új személyhajó-kikötő a Nagy-Dunán és a Kis-Duna torkolatában megvalósítani tervezett jachtkikötő. Mind a megközelíthetőséget, mind az idegenforgalmi kínálatot javíthatja a fejlesztésre javasolt esztergomi repülőtér is. - A tömegközlekedés feltételeinek javítása Részben a turizmus igényeit is kielégítő fejlesztések várhatóak a közeljövőben a tömegközlekedés terén. A már említett elővárosi vonatjáratok mellett ide sorolhatjuk az autóbusz-pályaudvar elköltöztetését, ami a járatok útvonalában is változásokat fog előidézni. A helyi járatok a kisvonathoz hasonló funkciókat is elláthatnának: megfelelő tájékoztatási rendszer és egyfajta helyi kártya segítségével elérhető, hogy az ide látogató turisták igénybe vehessék az új szisztéma szerint közlekedő helyi járatokat, amelyeken a város (és akár Párkány) többi látnivalóját is megközelíthetik. - A belső úthálózat reformja A városi úthálózat reformja nem csak a helyiek érdekeit szolgálja. A városon belüli közlekedés feltételeinek javulása otthonosabbá, vendégmarasztalóvá teszi Esztergomot. Az esztétikus kialakítás, a föld színe alatti és a felszín feletti parkolók építése, valamint a belső úthálózat fejlesztése egyben a további turisztikailag értékes látnivalók megközelítését is elősegíti.
A városkép rehabilitációja - Új városszépítési és idegenforgalmi koncepció
Ha valaki 1998-ban a szigeten tett egy sétát, lehangoló kép fogadta. A Bottyán hídon áthaladva bal kézről egy leégett csárda, jobbról egy egykori autószerelő műhely és egy bútorbolt (diszkó) romjai fogadták. Kissé tovább haladva egy leégett presszó, egy elhanyagolt játszótér, majd egy romos gyárépület következett. Emellett egy időről időre újrainduló nyilvánosház és az egykori vámszedőház gondozatlan épülete állt. A séta a Mária Valéria híd csonkján érhetett véget. Összességében a sziget egy háborús pusztítás képét idézhette fel az erre járókban. Minthogy a város külső megjelenésével kapcsolatban sem felvállalt fejlesztési elképzelések nem léteztek, sem a város szerkezetével kapcsolatban nem született használható rendezési terv, ez a szélsőségesen lepusztult kép valamilyen szinten egész Esztergomra jellemző volt. Az új évezred első napjaitól gyökeres változások figyelhetőek meg e téren: sorra szépülnek meg a város egyes részei, fokozatosan eltűnnek a városképi (és így idegenforgalmi) szempontból kártékony romok. Emellett ma már létezik egy koncepció is a turisztikailag hasznosítható városrészek rehabilitációjára, fejlesztésére vonatkozóan. E koncepciónak megfelelően a várba érkező turista nem áll meg a Bazilikánál, hanem besétál a belvárosba. Útja során változatos programokkal, megújult városrészekkel fogadjuk, miközben megelevenedik a múlt: a látogató egy időutazáson vehet részt, melynek keretében az Árpád-házi királyok várából, az egykori fővárosból elindulva a török uralom korszakát megelevenítő műemlékek során keresztül az újjászülető barokk kisvárosi főtérig érkezik. A sétát a két történelmi helyszín között a „zöld” Prímás-sziget és a Szent Tamás-hegy mediterrán miliője teszi változatossá. Előbbi útvonalon pihentető zöldterületek (az Erzsébet park, a szigeti sétányok és az arborétum), gyógyító fürdők (az új élményfürdő, a mai Szent István fürdő, a helyreállított törökfürdő a Mattyasovszky-bástyával vagy épp a tisztított Kis-Duna-ág), és a város festői fekvéséhez idomuló, egyedi művészeti kincseket bemutató múzeumegyüttes várja a látogatót. Az új városi múzeumi koncepció az időutazásnak is tekinthető városnézés programjához illeszkedik. A fellegvárból két útvonalon juthatunk el a Széchenyi térre: az egyik a Macska lépcső jóvoltából közvetlenül a felújított Vízivároson, az alsóváron keresztül vezet. A díszburkolattal és új kandeláberekkel ellátott, virágos, a forgalomtól elzárt Kis-Duna sétányon, vagy a túlparton a Gesztenye fasori sétányon is hangulatos út vezet a város szívébe. A szigeten kis éttermek, kávézók sorakoznak majd a Bottyán hídtól a lépcsős hídig, de megújul a Kis-Duna sétány is: a Mattyasovszky-bástya tetején, a helyreállított várfalon, a felújított gyilokjáró melletti teraszon szintén italokat, édességeket szolgálnak fel. Újra kinyitja kapuit az egykori Széchenyi kaszinó étterme is (a korábbi ÉDÁSZ-székházban). A Kis-Dunán civil kezdeményezésből újra megjelenhet egy vízimalom, melynek különböző kulturális funkciókat szánnak: kiállítási és vásártérként szolgál majd. A malomhoz kapcsolódóan vízi színpadot is terveznek létesíteni, ami a sétálók számára különleges programot jelenthet. Az új termálfürdő közvetlen szomszédságában rekreációs és sportolási övezet létesül, a Mária Valéria híd lábától a Sportcsarnokkal bezárólag. Magyarország legnépszerűbb témaparkját tervezzük megnyitni a Gőzhajó utcától a Palkovics padig terjedő területen. Maga a Gőzhajó utca sétáló utca lesz. Innen a Lőrinc utcán, vagy passzázsokon keresztül érhetünk ki a megújult, ínyencségeket felvonultató barokk főtérre, a Széchenyi térre. A másik útvonal a Szent Tamás-hegyen keresztül vezet. Előbbivel szemben itt megmarad a lakóövezeti jelleg. Utunk a kálvária mentén vezet a kápolnáig, majd onnan a Szent István lépcsőn lefelé menet az új konferencia-központhoz lyukadunk ki. A Fürdő Szálló és az átalakított Zöldház összeépítéséből megvalósított központ műsorkínálatát megtekintve kiválasztjuk az esti programot, majd a Bástya áruház átalakításával megépült Esztergom „plazában” megvásároljuk az elengedhetetlenül szükséges ajándékokat. Innen a Lőrinc utcát
keresztezve juthatunk a nyüzsgő Széchenyi térre, az egykori latinusok városába, a valamikori megyeszékhely központjába, ahol az európai népek konyhájából is ízelítőt kaphatunk. Ma még vízió, de 1998-ban a Mária Valéria híd újjáépítése is az volt. - Az új városszerkezeti és rendezési terv 2005-ben készült el a fenti koncepcióhoz igazodva Esztergom új városszerkezeti terve, majd 2005/2006 folyamán ennek nyomán születtek meg az egyes területekhez kapcsolódó rendezési tervek. A stratégiai és operatív elemeket, valamint a jogszabályi hátteret is tartalmazó tervdokumentáció látványos változásokat irányoz elő a városképben, miközben Esztergom hajdan volt értékeit, meglévő építészeti sajátosságait igyekszik a legmesszebbmenőkig figyelembe venni. Az új rendezési terv megvalósítása esetén Esztergom már középtávon Magyarország egyik leglátogatottabb turistaközpontjává válhat. - A vár rekonstrukciója Az elmúlt években több milliárd forintos beruházás valósult meg az esztergomi várhegyen. Minden kormány fontosnak tartotta, hogy az államalapítás egykori helyszíne megújulva fogadja a millenniumi ünnepi évet. Újjáépült az ún. kis román palota (az Árpád-házi királyok egykori vendégpalotája), a Mária Terézia korabeli kaszárnya épülete (melyben egy historizáló lovagterem került kialakításra, alul kőtárral), a kapuszoros és a belső kapubástya. A királyi kápolna rózsaablakának restaurálására is sor került. Jelenleg folyik a Vitéz stúdió (Vitéz János érsek egykori dolgozószobájának) rekonstrukciója. A bazilika északi oldalán, Szent István király koronázási helyén oltár, az Északi bástyán pedig Melocco Miklós millenniumi emlékműve nyert elhelyezést. A bazilika északi harangtornyába került Pátzay Pál Szent István szobra, így a torony új funkciót nyert, államalapító királyunk kápolnájává vált 2002-ben. A királyi vár területén tovább folynak a fejlesztések: a közelmúltban került átadásra a felújított, parkosított Lipót-terasz, és remény van a Fehér torony újjáépítésére is. A Budai bástya kávézóként történő hasznosítására is készültek kiviteli tervek. A bástyának a Macska lépcsővel történő összekötése révén egyben újra megelevenedne a vár délnyugati, jelenleg alig látogatott lejtője is. A tervek szerint a Víziváros egykori Budai kapujának környékét megnyitjuk a turistaforgalom előtt, a ma zárt udvarokat közterekké alakítjuk, és idegenforgalmi funkciókat telepítünk ezekbe. Az egykori Ószeminárium és az északi kanonoksor felújításával párhuzamosan újra megnyitjuk a Sötétkaput, amely nem kizárólag turisztikai látványosságként szolgál a jövőben, hanem Szentgyörgymezőnek a városközponttal való közlekedési kapcsolatait is javítani fogja a Papnevelde utca jóvoltából. A Molnár sor felől gyalogosan is fel lehet majd kaptatni a hegyre az északi bástya alatti, helyreállítandó lépcsőn át. Ezen a területen újra kialakítjuk az egykori érseki arborétumot és a török kori szárazárkot is feltárjuk. A Prímás Pince étterem felől pedig liften lehet majd feljutni a parkolóból a Bazilikához. - A Várhegy átalakítása A Bazilika és a királyi vár körüli épületegyüttes az egykori Magyar Sionhoz méltatlan körülmények között érte meg a rendszerváltást. Ma minden reményünk megvan arra, hogy az egykori bőkezű érsekek elgondolásához méltó külsőt és tartalmat kapjon Közép-Európa egyik legattraktívabb műemléki tere. Az egykori Ószemináriumban 2005-ben nagy szabású felújítási munkálatok kezdődtek. A mintegy 4 milliárdos beruházásnak köszönhetően az összesen 2 hektárnyi alapterületű óriási
épület élettel telik meg. Itt kap helyet a Mindszenty Emlékmúzeum mellett a Keresztény Múzeum modern anyaga, a kanonoki levéltár, világi és papi teológiai képzés indul, több százezresre tervezett könyvtári állománnyal, 400 fős konferenciaterem és a hozzá kapcsolódó szállodai kapacitás, valamint zarándokházak létesülnek. A megújult homlokzat mellett gazdag kertépítészeti fejlesztésre is sor kerül. Az új Magyar Sion egyházi központként 2006 őszén nyitja meg kapuit. A szeminárium melletti északi kanonoksor első harmadába 2004-ben költözött fel a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola, melyet 2007-ben követ a kereskedelmi iskola (immár a Berzeviczyvel együtt Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola), valamint a Szent István Gimnázium. Ugyancsak a Várhegyen nyer elhelyezést a városi könyvtár is. Az új rendezési terv szerint a jelenlegi megoldás helyett az eredeti tervekben szereplő félköríves térlezárás kerül kialakításra. Ha ma a Dobozi utca (a Dunakanyar) felől közelítünk a Bazilikához, rendezetlen telekvégződések mellett kell elhaladnunk. A tervek szerint az egykori Balassa iskola elbontásra kerül, és az eredeti ívben épül fel a teret lezáró új épületegyüttes. A Dobozi utca végén körforgalom létesül, amely egyrészt a Vár utcát köti be a forgalomba, másrészt a Battyhyány utcára áttevődő fő forgalmat továbbítja. A Bazilika alatti parkolóba kizárólag a célforgalommal érkező turistabuszok és személyautók hajthatnak be. A déli kanonoksorba reményeink szerint felsőfokú oktatási intézmény költözik. Az egykori Medicor gyár udvarán található csarnok elbontásra kerül. Célunk, hogy a Várhegy újra élettel teljen meg, de eközben ne veszítse el vonzerejét. - Díszvilágítás A vár idegenforgalmi látványának erősítése, a monumentális épületegyüttes jobb hasznosítása érdekében a város több kezdeményező lépést tett a millennium éveiben. A Széchenyi terv keretében elnyert támogatás segítségével a hídátadás idejére összesen 60 millió forintból elkészült a vár és a Szent Tamás-hegy díszvilágítása. A történelmi falakat megvilágító 50 reflektor a budai várhoz hasonló látványosságot kínál az ide látogatóknak. A pályázathoz kapcsolódóan elkészültek a bazilika új megvilágításának tervei is, a Magyar Turizmus Rt. jóvoltából 2005-ben ez is újra felkapcsolódhatott. 2003 májusában adományként elkészült a Vízivárosi (Szent Ignác) templom, az érseki palota és az ún. „Pestis-Madonna” emlékmű díszkivilágítása is. A képviselő-testület támogatta a ferences és a kertvárosi templom kivilágítását is. A városban elsőként kivilágított Kerek-templommal így ma már öt egyházi épület csodálható meg éjszaka is. - Macska lépcső A várak turisztikai hasznosítására kiírt Széchenyi terves pályázatból nemcsak a díszkivilágítás valósulhatott meg. 2002. november 20-án adtuk át a felújított, ún. Szulejmán vagy Macska lépcsőt, mely a középkortól kezdve kötötte össze a várat a Vízivárossal. A lépcsősor napjainkban idegenforgalmi szerepet tölt be: könnyen elérhetővé teszi a várból a vízivárosi nevezetességeket, múzeumokat, valamint az Erzsébet parkban található kikötőktől a várat. A városban eltöltött átlagos látogatási idő jelentősen bővíthető egy vízivárosi séta és a Keresztény Múzeum meglátogatásának közvetlen beiktatásával. - A mesterségek utcája: a Víziváros újjáélesztése A várból a Macska lépcsőn a Vízivárosba lelátogató turista ma még egy meglehetősen rendezetlen belvárosi utcába érkezik meg. Az új turistaútvonal akkor töltheti be eredeti
rendeltetését, ha az esztergomi belváros teljes rehabilitációja is megvalósul, és ezáltal a Víziváros, a Kis-Duna part és a Széchenyi tér további látnivalókkal képes itt marasztalni a vendégeket. Míg a várhegyen új oktatási centrum épül a most meglévő és felújítandó kanonoki házak, és az Ószeminárium újjáépítésével, addig a Vízivárosban a koncepció szerint főként turisztikai funkciók nyernek elhelyezést. Egyrészt a mesterségek utcája kerül itt kialakításra. A Berényi Zsigmond és a Pázmány Péter utcák épületegyüttesének felújításával, az utcák díszkövezésével és a kábelek földbe helyezésével nemcsak vonzó utcakép fogadja majd a látogatókat, hanem néhány épület új funkciókat is kap. Az egykori Petz gyár (városgazdálkodási vállalat) helyén 36 ágyas szálloda, étterem és cukrászda létesül. Elképzelhető, hogy az egykori szabadtéri, kádas rendszerű török fürdő is újjászületik a bástya belsejében. Az épületre merőlegesen újjáépül az egykori városfal, mely így egy kapuval zárja le a Vízivárost Szentgyörgymező irányában. Az egykori dzsámi múzeumként és török kávézóként működik a jövőben. A minaret visszaépítését követően az épületben konferenciaterem is várja a vendégeket. További attraktív műemlék volna az Európában egyedülálló középkori vízmű, mely a Víziváros északi (ún. Veprech-) bástyájától látta el ivóvízzel a várbelieket. Újjáélesztésére az utóbbi időben komoly kísérleteket tettünk, az épületkomplexum udvarán a gép mását el is fogják helyezni. A Víziváros több épületében hagyományőrző mesterek nyitnak műhelyt és üzletet. Itt a középkorihoz hasonló technológiával készülnek az áruk a kovácsok, fazekasok, papírmerítők stb. kezei alatt. A Budai kapu alatti udvarokat megnyitjuk a látogatók előtt. A kapubástya, mely a Macska lépcső irányából is megközelíthető lesz majd, valamint a szomszédos épületek udvarai a középkori Víziváros életét bemutató attrakcióknak, kiállítótermeknek (pl. a Reviczky-féle házban) adnak helyet. A Víziváros másik attrakciója az Erzsébet park, ami az utóbbi évek tapasztalatai szerint rendezvények megtartására is kiválóan alkalmas. A várból turisták ezreit képes vonzani így a park, amely ma már a Macska lépcsőn hamar megközelíthető. Ehhez természetesen a park külső megjelenésén is javítani kell. Erre vonatkozóan a város elkészíttette a kertészeti és újjáépítési terveket. - A Kis-Duna sétány: az Esztergomi Szajna-part A Kis-Duna-partnak a XX. század elején történt szabályozása óta a sétány a polgárváros korzójának szerepét látja el. Ezt a funkcióját a szocialista rendszernek a tradicionális városképet romboló intézkedései ellenére sem vesztette el. Az ezredforduló idejére azonban méltatlan külseje miatt polgári korzónak már nem volt nevezhető: a legkevésbé esztétikus betonpadok, a köznyelvben „ufó-lámpának” csúfolt kandeláberek, a díszburkolat (a szigeti részen a szilárd burkolat) hiánya, a sétányhoz méltatlan parkosítás, valamint az itt lebonyolódó járműforgalom erre gyakorlatilag alkalmatlanná tette. A belváros rehabilitációját célul kitűző program nem egyszerűen a hagyományos funkció életre keltését irányozza elő, hanem jelentős további fejlesztéseket is javasol. A sétálóutca jelleg megteremtése érdekében szükséges a díszburkolat kialakítása parkosítással, historizáló kandeláberek, padok, szemetesek kihelyezése és a forgalom radikális korlátozása. Utóbbi téren már történtek lépések (új padok, szemetesek, forgalomzáró kovácsoltvas oszlopok kihelyezése, valamint a városi közvilágítás korszerűsítésének keretében lecserélt kandeláberfejek). A sétány szigeti részén, a zeneiskola és a futballpálya közötti szakaszon „párizsi” hangulatú kávézók, cukrászdák teszik majd vendégmarasztalóbbá ezt a városrészt.
Az innenső parton, a Kis-Duna sétány 17. szám melletti üres telken felépülő új szálloda földszinti udvarának, valamint néhány Széchenyi téri épület környezetének a felhasználásával passzázs létesíthető, melyen keresztül a Széchenyi térrel teremthető meg a közvetlen kapcsolat. Ezáltal a látogatók, de az esztergomiak is a vártól a főtérig idegenforgalmilag vonzó, esztétikus útvonalon juthatnak el. - A Széchenyi tér: a közösségi élet új szervező központja A város 2002-ben pályázatot nyújtott be a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz a belváros komplex rehabilitációja érdekében. A Phare Orpheus keretében elkészített pályázat sikeres volt: 20 millió forint támogatásból készült el az az átfogó koncepció, amelynek révén 2006 végéig megújul a város főtere, és közvetlen környezete. A beruházás megvalósításához az Európai Uniónál pályáztunk és nyertünk el 660 millió Ft támogatást. Esztergom központja városképi szempontból az utóbbi évtizedek alatt sok elhibázott beavatkozást szenvedett el. Eltűnt az egykori Hévíz utca, az egykori Hévízi-tó helyén és környékén mind városképileg, mind esztétikailag elmarasztalható beavatkozások történtek. A Rákóczi tér teljes átépítése, a hagyományos városközpont fokozatos felszámolása a 80-as években ért csúcspontjára, az ormótlan Bástya áruház és az egykori pártház (Zöldház) megépítésével, valamint egy nagy, szürke parkoló kialakításával. A „fejlesztések” szerencsére csak mérsékelten érték el a Széchenyi teret. A más városokban (Kőszegtől Székesfehérváron át Egerig) megtalálható, a forgalom elől elzárt, turisztikailag és megjelenésében is vonzó főtér Esztergomban mégsem alakult ki. Ez az állandó jelentős forgalomnak volt köszönhető. A város vezetése 2001-ben pályázatot írt ki a Széchenyi tér rehabilitációjára. A kiírás a fejlesztési koncepció főbb elemeit tartalmazta. A beérkezett pályázatok ötleteinek felhasználása nyomán az egyik díjazott tervező számos ponton módosított munkája alapján kezdődhetett meg a tér rekonstrukciója. 2006. március 6-án történt meg az új tér alapkőletétele, és az év végéig el is készül a kivitelezés. A koncepció lényege, hogy a Széchenyi tér egy a forgalomtól elzárt, gasztronómiai (és közösségszervező) központtá alakul át. Az önkormányzat a téren található üzlethelyiségekre már csak ilyen tevékenység folytatására ad ki engedélyt. A magyar királyok ünnepi palástjának mintázatát követő díszkövezeten vendéglői teraszok kerülnek kialakításra. A Szent Lőrinc templomot kőkirakással, a pénzverők egykori házát (Szennye palota) egy kisebb szobor segítségével jelzik. Géza fejedelem és Mária Terézia szobra mellett egy allegorikus szökőkúti kompozíció, történelmi zászlók és egyéb parképítészeti elemek teszik még látványosabbá a teret. Az egykori ostorfák helyére 30 platán és 14 Bori hársfa kerül. A tér funkcióváltozásával együttjár a börtön megközelíthetőségének módosítása. Ezentúl a Kis-Duna felőli új kapun keresztül szállítják a rabokat, az ehhez szükséges átalakítást a város finanszírozza. Középtávú tervünk, hogy állami támogatást is igénybe véve Magyarország lezsúfoltabb börtönét kiköltöztetjük az ipari park területére. Reményeink szerint a Kossuth utca felől egy újabb passzázson is megközelíthető megújult tér nemcsak turisztikai látványosság lesz, hanem az esztergomi polgári élet új szervező központja is.
- A sziget: a kikapcsolódás és rekreáció központja A Prímás-sziget egyedülálló értéke Esztergomnak: kevés település büszkélkedhet ekkora kiterjedésű festői zöldövezettel a város szívében. A sziget az utóbbi évtizedekben szintén leromlott arculatának forradalmi megújulását hozta magával a Mária Valéria híd megépülése.
A hídfő közelében alapvető városképi beavatkozások történtek (kandeláberek, parkosítás, vámszedőház stb.). Maga a levezető út is egy átgondolt, átfogó városfejlesztési koncepcióba illeszkedik, környezetére is pozitív hatással van. Közvetlenül a hídfő közelében, az egykori MOFÉM-épület és a korábbi rámpa helyén a közeljövőben igényes, a környezethez illeszkedő szálloda és vendéglátóhely nyílik. A létesítmény mellett kulturált kialakítású parkoló épül ki. Az építkezéskor megmarad a XVIII. sz.-i eredetű Révészek kocsmája, melyet borozóként vagy révészeti múzeumként kíván a város hasznosítani. Az Esztergom Hotellel átellenben, az egykori kompkikötő helyén korszerű nemzetközi személyhajó-állomás épül. Ezzel párhuzamosan kerül sor a szigetcsúcs táj-rehabilitációjára is. Ennek részeként, 1848-as látogatására emlékezve Kossuth Lajos szobrát fogjuk elhelyezni a kikötő mellett. Kevesen tudják, hogy e látogatás kapcsán született a Kossuth-nótának az Esik eső karikára kezdetű strófája. A levezető út a mai Kolping Sporttelep mentén húzódik. A sporttelep az elkövetkezendő 2-3 évben az esztergomiak kedvelt szabadidőcentrumává válhat a fejlesztési elképzelések szerint, kialakításában sok esztétikai szempontból is fontos megoldással. Ezek között kell megemlíteni az új sportcsarnok megépítését és a csatlakozó épületek felújítását, a belső kerítések elbontását. A park és a kikapcsolódás lesz a meghatározó a sziget középső részén is, a Tát felőli végén pedig arborétum létesül. Az arborétum és a Táncsics utca között egyrészt a margitszigetihez hasonló sétateret tervezünk létrehozni, másrészt itt kap majd helyet a magyar mesefigurákat, a népmesék alakjait és a mai rajz- és bábfilmfigurákat megelevenítő témapark, a családok kedvelt kirándulóhelyeként. Az egykori Autóklub helyén, közel 2 hektáros területen felépített termálfürdővel szemben (a könyvtár és a nyári napközi helyén), valamint a fürdő Kis-Duna felőli ívében egy-egy szálloda épül (utóbbi a Malom utca felől egy új gyalogos hídon át is megközelíthető lesz), és ezek révén a sziget a rekreáció, az aktív kikapcsolódás központjává válik. - Szenttamás: az „igazi” Szentendre A belváros idegenforgalmi szempontból történő további bővítése a Szent Tamás-hegy irányában történhet meg. Az erősen elhanyagolt kálvária stációinak felújítására az 1990-es évek közepén ugyan sor került, s 2000-re (a Rudnay egyesület jóvoltából) megújult a kápolna is, a hegy mégsem vált turisztikailag látogatott területté. Jóllehet a kápolna díszkivilágítása a Széchenyi terv keretében elkészült, sem a kálvária, sem a Szent István lépcső nem alkalmas jelenlegi formájában a turisták fogadására. A javasolható útvonal (Csülök csárda – Szent Tamás kápolna – Szent István lépcső – zsinagóga – városközpont) nehezen járható, kivilágítatlan, gyakran szennyezett, és nem kínál további szolgáltatásokat sem. A sokak által „elvesztegetett Szentendre”-ként emlegetett városrész mégis megélénkíthető volna egy turistacsalogató sétánnyal. Ehhez az említett útvonalat díszburkolattal kell ellátni, a Szent István lépcsőn található díszkandeláberekhez hasonló lámpákkal megvilágítani, és pl. a helyi fotóművészek és festők alkotásait árusító esztétikus sátrakat felállítani a kápolna és a lépcső közötti kiöblösödésben. Természetesen a sétány tisztán tartása, padokkal és szemetesekkel való felszerelése a látogatottság alapvető követelménye. Fontos szempont továbbá, hogy a városnegyed többi részét megóvnánk a turistaforgalomtól, ezáltal a lakóövezeti jelleget megőrizve. A hegyen átvezető útvonal a fiatalabb korosztály számára jelenthetné a Kis-Duna-parton vezetőnek az alternatíváját. - A vonzó külcsín: utcakép-rehabilitáció
A város vendégmegtartó erejét alapvetően befolyásolja, hogy a kevésbé látogatott területei mennyire gondozottak. De az itt élők identitástudatát is meghatározza, hogy milyen épített környezetben élik hétköznapjaikat. Ezért a mindenkori városvezetésnek fontos feladata, hogy fokozatosan javítsa a város egészének megjelenését. E törekvés jegyében újult meg az Árok utca, a Hősök tere vagy a Tesco áruház környéke. Az elmúlt esztendőben leaszfaltoztuk az esztergomi poros utcák majdnem mindegyikét (szám szerint 120-at), elkészült az ún. bánomi áttörés, és a buszpályaudvar kiköltöztetése nyomán megszépülhet a Simor János utca is. Az egykori Labor MIM gyár helyén, az Árok utcánál 2,5 hektáron lakóövezetet hozunk létre, újra biztosítva az Eötvös utca kis-dunai kapcsolatát is. A szemközti telken lévő „Tökház” helyén a városképbe jobban illeszkedő bevásárlóközpont épül, mélygarázzsal. Ugyanígy újul meg, és telik meg újra élettel a szemüvegkeretgyár, ahova az ÁNTSZ által már több alkalommal bezárásra ítélt piac költözik be. Radikális változásokra van szükség a Bástya áruház környékének rehabilitációjához. Magát az áruházat teljesen át kell építeni, a tetején terasszal. A mai parkoló megszűnik, helyén föld alatti parkoló létesül, a mai kereszteződések vonalában lakóházak, szállodák, üzletek épülhetnek. Az épületek egybeépítésével eltűnnek a ma nyomasztó tűzfalak. A rendezési terv a Bástya sétány földszintre helyezését és az így kialakuló sétálóutca parkosítását javasolja. A kialakuló gyalogos zóna a Rákóczi tér irányában kapuval záródik, és az Aradi téren található átjárót is beépíttetjük – egy átjáró kivételével. Emellett fontos akcióterület a homlokzatfelújítás. Nagyobb arányú rekonstrukciókra korábban csak a Bajcsy-Zsilinszky és a Pázmány Péter utcában került sor, II. János Pál pápa 1991-es látogatása kapcsán. 2003-tól kezdve az elismert szakemberekből álló, a polgármester kezdeményezésére létrejött Esztergomi Városszépítő Alapítvány dönt a homlokzat-felújítási pályázatokról. Évente 6–7 ház homlokzata újulhat meg idegenforgalmilag frekventált területeken. A műemléki védettségű épületek egy része értékesítésre kerül, illetve került. Ezekben az épületekben a város 51%-os tulajdonrészt megtart, annak érdekében, hogy a jó gazda gondosságával óvhassuk meg és újíthassuk fel őket. - Sétahelyszépítés: a virágos Esztergom programja Az ún. „barcelonai modell” sikere alapján állítható, hogy az egy bizonyos település által a közterek megszépítésére, megújítására fordított pénzösszegek sokszorosan megtérülnek, hiszen a beavatkozások a magántulajdonosokat is fejlesztésekre késztetik, s ezáltal jelentősen nő az adott városi tér ingatlanjainak értéke. Az utcaképet javító intézkedések, akciók közül talán a legfontosabb a virágosítás és fásítás programja. 1998-ban még nem voltak Esztergomban kandeláberdíszítő virágcserepek. A parkok nagy része elhanyagolt volt, fásítási program nem indult a városban. 2000 óta a kandelábereket virágok díszítik. Több helyen alakítottunk ki kisebb-nagyobb virágosított zöld felületeket, majd félezer fát ültettünk el (pl. az Árok utcában, a szigeten, a Budai Nagy Antal úti lakótelepen, a Kossuth utcában és a Kuckländer-hegyen). Az elmúlt években három virágdíszes körforgalommal gazdagodott a város. 2003-ban megkezdődött a Kis-Duna-part város felőli oldalának rendezése is. Pályázati pénzből több mint száz új, esztétikus kivitelű padot és közel ugyanannyi szemetest telepítettünk a város frekventált helyein. Megújult az Erzsébet szobor és a kórház belső területe, a Pöttyös tér, a Rákóczi tér és a Múzeum cukrászda előtti terelősziget is, a Bástya
áruház és az OTP előtti zöld sáv. 2006-ban 97 millió forintot fordítunk zöldterületeink gondozására. A program tervszerű folytatásával fokozatosan bővíteni szeretnénk a polgárosult megjelenésű városrészek körét. A köztereket zászlódíszekkel is élénkíteni tervezzük. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni a belvárosi utcák, járdák burkolatának a Táncsics utcai átalakítás szellemében történő felújítását. Folytatni kell a város hangulatához illő kandeláberek kihelyezését is. - A város emlékezete: köztéri alkotások Egy település múltját, emlékezőképességét bizonyítják azok a szobrok és köztéri alkotások, melyekkel a látogató találkozhat. Ezen alkotások idegenforgalmi értéke általában viszonylag csekély, városképi és közösségépítő szerepük azonban felbecsülhetetlen. A millennium két évében főként a tanácsnok kezdeményezése nyomán tucatnyi emléktábla, dombormű és szobor nyert elhelyezést a város különböző pontjain, II. Pius pápa emléktáblájától kezdve Erzsébet királynő régóta visszaállításra váró mellszobrán keresztül Pátzay Pál 5,5 méteres, egész alakos Szent István emlékművéig. Átadása óta valóságos nemzeti zarándokhellyé vált Melocco Miklósnak a vár északi rondelláján felállított, Szent István koronázását ábrázoló emlékműve és Szervátiusz Tibor Hídoltalmazó Boldogasszony szobra a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél. A Széchenyi téren álló Szentháromság szobornál 2002-ben megindult felújítási munkálatok második fázisa 2003 tavaszán kezdődött el. A szobor mára eredeti szépségében tekinthető meg a városháza előtt. A Széchenyi térre kerül vissza a restaurálás alatt álló Mária Terézia-szobor, az Ószemináriumhoz pedig Prohászka Ottokár mellszobra. Ugyanakkor sok helyi nagyságnak nincs még emléktáblája Esztergomban (pl. Palkovics Károlynak, Serédi Jusztiniánnak vagy Martsa Alajosnak). A turisztikai fejlesztések háttér infrastruktúrája - Intézményi háttér Az Esztergomba látogató turisták kiszolgálása – főként a már tárgyalt és a továbbiakban tárgyalandó fejlesztések nyomán – a háttér infrastruktúra jelentős fejlesztése nélkül nem oldható meg színvonalasan. Az évi több mint 200.000 várható fürdővendég, a közel ugyanennyi, kirándulóhajón érkező turista, a 1,5 milliós várhegyi forgalom tartózkodási idejének növeléséhez megfelelő szolgáltatási rendszer szükséges, a szálláshelykínálat bővítésétől az idegenforgalmi tájékoztató rendszereken át a pénzváltó automatákig, kulturált parkolóhelyekig. Az uniós csatlakozás küszöbén alapvető igény, hogy az idegenforgalmilag frekventált célterületek megközelíthetőek legyenek a mozgáskorlátozottak számára is. Sokat számít, ha egy városnak dinamikus, jól menedzselt saját utazási irodája van. Ezt felismerve döntött úgy a képviselő-testület még 1990-ben, hogy létrehozza az önálló jogi személyiségű Gran Tours Kft.-t, amely azonban az eltelt 16 év alatt csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Mária Valéria híd átadása után, a város regionális szerepkörének bővülését követően a jelenlegi szerkezetben nem is lehet versenyképes. Egy régóta szorgalmazott Tourinform iroda sem elegendő, hiszen például a szlovákiai vendégeket közvetlenül a párkányi Vadas strandfürdő mellett kellene esztergomi látogatásra invitálni, nem beszélve a regionális érdekeltségű kirándulások szervezéséről. A fürdőfejlesztés, a
kikötőépítés, a konferenciaturizmus tervezett bővítése stb. olyan feladatokat rónak a városra, amelyeket csak egy jelentősen átalakított utazási irodával képes ellátni. Alapvető érdek az is, hogy a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos feladatok integrációja minél előbb megvalósuljon: a rendezvényszervezés, programszervezés, kiadványok megjelentetése, utak szervezése stb. egy kézbe kerüljön. Ezért hozta létre a város 2004-ben az Esztergomi Nyári Fesztivál Kht.-t, amely az elmúlt években meghonosított új rendezvények sikeres lebonyolításával igazolta létjogosultságát. A város turisztikai fejlesztéséért felelős vállalkozóknak jelen kellene lenniük az idegenforgalmat érintő, fontos döntéseknél. Ezáltal valószínűleg nemcsak az egységes stratégia megvalósításának esélyei nőnek meg, hanem a megfogalmazott fejlesztési irányok hatékonyabb kivitelezése is várható. - Információstábla-rendszer Az Esztergomba látogató turisták és a város idegenforgalmi fejlesztésével kapcsolatban elkészült koncepciók rendszeresen hiányolták az utcai tájékoztató táblákat. A komplex tájékoztató rendszer (üdvözlőtáblák, utcanévtáblák, túraajánló táblák, tájékoztató térképek, műemlékjelző táblák) megvalósítására 2002 tavaszán pályázatot írt ki az önkormányzat, melynek eredményhirdetése télen meg is történt. A megvalósításra egy közel 13 millió forintos pályázat segítségével került sor 2004-ben. 25 térképtábla került kihelyezésre, melyeken Esztergom és Párkány mellett az Ister-Granum Eurorégió fontos információi is elérhetőek. A táblarendszer további (a közeljövőben induló) fejlesztésének fontos eleme lesz az Esztergomi séta c. kiadványban bemutatott látványosságokat jelző sétaútvonal-ajánló táblasor, melynek révén a váron kívüli értékeinket is a látogatók elé tárhatjuk. Már ehhez kapcsolódóan kerültek kihelyezésre a fontosabb látnivalókat jelző útbaigazító táblák. A szintén a tervekben szereplő utcanévtáblákon feltüntetjük a régi történelmi negyed, vagy városrész nevét. Mindezek az információs táblák a tapasztalatok szerint döntően járulnak hozzá az ide látogató turisták jobb kiszolgálásához, és a térségben tartásához. - Informatikai tájékoztatórendszerek Jelentős fejlesztések valósultak meg a városi honlapon 2004/2005-ben. A hírportáli funkciókon kívül a honlap széles körben nyújt információkat a városi idegenforgalmi és egyéb szolgáltatásokról, immár angol, német és szlovák nyelven is. Az Ister-Granum Eurorégió gazdasági portálja 2005 elején kezdte meg működését. Itt az egész térség minden idegenforgalmi információja elérhető. A tervek szerint az eurorégió 20 pontján kialakítandó infokioszkok (számítógépet tartalmazó ütés- és festékbiztos kis tornyok) segítségével ezek az ismeretek az ide látogató turisták számára folyamatosan elérhetőek lesznek. Így például egy Párkányban nyaraló család tájékozódhat a környékbeli látnivalókról, aktuális programokról, megtudhatja, hol lehet kerékpárt kölcsönözni, hol lehet bort kóstolni, de értesülhet az egészségügyi szolgáltatásokról is. Ezek a fejlesztések jelentősen növelik régiónk (így városunk) turisztikai vonzerejét és a vendégéjszakák számát is. Infotorony fog üzemelni az újjáalakított Széchenyi téren is. Itt a városi turisztikai kínálatról és a látnivalókról kaphat széles körű tájékoztatást a vendég. A térnek további különlegessége lesz az a két kronométer, melyek a két végpontból háromdimenziós képsorozatban mutatják be a Királyi Város főterét az elmúlt évszázadokban. Hasonló szerkezeteket a város több pontján el kívánunk helyezni. A turista így egyfajta időutazás részeseként ismerheti meg Esztergom látványosságait és történelmét. -
..... Zárszó: Az utóbbi időben elkezdődött nagy arányú fejlesztések reményt adnak arra, hogy Esztergom néhány éven belül megújult arculattal várhatja vendégeit. Az ehhez szükséges háttérfeltételek biztosítása érdekében a város folyamatosan nagy áldozatokat hoz. Minden esélyünk megvan rá, hogy a korábbi kedvezőtlen tendenciákat már a közeli jövőben megfordítsuk.
2. A TURIZMUS TERMÉKKÍNÁLATÁNAK FEJLESZTÉSE Tézis: Ahhoz, hogy Esztergom vonzó turisztikai célpont lehessen, mely hosszabb ideig képes a városban marasztalni visszatérő vendégeit, nem volt elegendő a település arculatát rehabilitálni, a korábban meglehetősen egyoldalú (főként kulturális jellegű) idegenforgalmi kínálatunkat is jelentősen bővítenünk kellett. Az átlagos tartózkodási idő és a fajlagos költés megnöveléséhez szükséges adottságokkal rendelkezik a város, de korábban ezen adottságokat nem kamatoztatták. Esztergom, a fürdőváros (fürdőturizmus) - A múltból a jövőbe: a „buborék” Nemzetközi tapasztalat, hogy a turisták látogatási idejét legjobban a fürdési lehetőségek kínálata növeli. Esztergom egy páratlan fürdőkultúra hagyományait veszítette el az 1960-as években megkezdődött intenzív dorogi szénbányászat következtében. Jóllehet itt létesült Magyarország első közfürdője a XII. század végén (a mai strand közelében), és a török időkben féltucat fürdő működött a városban, a még a XIX. században is virágzó fürdőélet mára a múlté. A múlt század elején Esztergomot Budapest Baden-Badenjaként emlegették. 1912-ben Esztergomban létesült az ország legelső fedett uszodája, ahova Budapestről is jártak vendégek. A kis 20 méteres medence napjainkra korszerűtlenné, a versenyszerű használatra alkalmatlanná vált. Ezért döntött úgy a városvezetés a fürdőigazgató javaslatára 2000 végén, hogy mobil szerkezettel (felfújható sátorszerkezettel) fedi le a medencét a téli időszakra. A beruházás 52 millió forintból valósult meg. A téliesített medence révén a strand forgalma (a közeli párkányi Vadas fürdő elérhetősége ellenére) ötszörösére nőtt az elmúlt években. A strandfürdőt továbbfejlesztjük. Az egykori női medence helyén kiszolgáló épület létesül, és a Kis-Duna sétányra kerül át a bejárat is, és új, vonzó kerítést építünk a korzó irányában. A Bajcsy-Zsilinszky utcai büfésor bontásával láthatóvá tesszük a műemlék jellegű fedett uszoda homlokzatát. A Fürdő Szálló és a Zöldház tervezett fejlesztéseivel együtt a strand egykori fényének megfelelő szolgáltatási struktúrát alakíthat ki, a konferenciaturizmusra alapozva. - A fejlesztések zászlóshajója: új termálfürdő a szigeten A fürdőturizmus bővítésére, az egykori fürdőkultúra felélesztésére a strand medencéjének befedése nem lett volna elegendő. 2000 folyamán (pályázati támogatásból) készült el egy prímás-szigeti új termál- és élményfürdő megvalósításának koncepciója. Ennek során
bevizsgálásra került az Esztergom alatti karsztvízállomány is. A szakemberek a 29-30 °C talppont-hőmérsékletű, mintegy 720-850 mg/l ásványianyag-tartalmú vizet fürdőfejlesztésre alkalmasnak ítélték. Minthogy időközben Dorogon a szénbányászat véglegesen megszűnt, középtávon a karsztvízszint jelentős megemelkedésére számíthatunk. A vízmennyiség növekedése egyben a karsztvíz hőmérsékletének az emelkedésével is együtt jár. 2001-ben a város sikeres pályázatot nyújtott be a Széchenyi terv keretében a szakminisztériumhoz a fürdő megépítésére. Az elnyert bruttó 900 millió forintos támogatás mellé Esztergom saját erőből és hitelből további 2,2 milliárdot fektetett be. Ebből készült el 2005 őszére a fürdőkomplexum. Az 1,8 hektáros területen megvalósuló beruházásra kiírt pályázat nyomán Finta József építészeti stúdiója kapta meg a tervezési megbízást. Az új fürdő futurisztikus szerkezete zöld növényborítást kapott, így belesimul a környezetébe. Északi, 16 méter magas üvegfala mögül, valamint a szabad ég alatt folytatódó medencéiből a várra nyílik festői kilátás. A 15.000 m2-es épületben, 11 medencével működő fürdőben három önálló részleg található: az élményfürdő (csúszdákkal, sodrófolyosóval és egyéb látványosságokkal), a wellnessvilág (tematikus szaunákkal, pezsgőmedencével, hamammal stb.) és a gyógyászati részleg, ahol a TB támogatásával teljes körű gyógyfürdői szolgáltatást tudunk nyújtani látogatóinknak. Az esztergomiak és a nagycsaládosok számára a belépőjegyek árából kedvezményeket biztosítunk. A fürdő révén már rövidtávon megtöbbszöröződik a vendégéjszakák száma Esztergomban – ezzel együtt az idegenforgalmi bevételek is lendületesen emelkedni fognak. Ugyanakkor a létesítmény további beruházásokat is a városközpontba fog vonzani. - A fürdőhöz illő szálláshelyek: új szállodák A fürdő vendégmarasztaló hatását európai színvonalú szállodákkal kell biztosítani. Hajdúszoboszlón 21, Zalakaroson 11 szálloda telik meg nyaranta fürdővendégekkel, ami a két település fejlődését alapjaiban érinti. Bár e két jóval nagyobb fürdő látogatottságával nem versenyezhetünk, a városvezetés mindent elkövet, hogy ehhez hasonló forgalmat biztosítson Esztergomban is. A tervek szerint az évtized második felére városunkban hét szálloda működik majd. Egy közvetlenül a fürdővel épül egybe. Ennek tervezéséhez 52 millió forinttal járultunk hozzá, a nyitás 2008-ra várható. Egy másik a fürdővel szemben, a mai könyvtár és a nyári napközi helyén épül fel. A jelenleg is funkcionáló Esztergom Hotel új szárnnyal bővül, és reményeink szerint küllemében is megújulva várja a vendégeket. A 2002-ben privatizált ÉDÁSZ székház (Lőrinc utca 10.) emeletén is az épület korábbi rendeltetésének megfelelően szállodát alakított ki a bérlő. (A földszinten étterem létesül.) A közelben lévő foghíjtelek a Kis-Duna sétányon szintén beépítésre kerül: itt is szálloda kialakítását tervezzük. A 2006 elején városi tulajdonba vett Fürdő Szálló felújításával újabb hotel nyerhető (vissza) a nagyközönség számára. A hetedik szálló a Petz gyár helyén épül fel. Ez a fejlesztés gyökeresen átalakítja majd Esztergom látogatottsági mutatóit, az ide érkezők költési és időtöltési szokásait, és ezzel együtt a város idegenforgalmi termékszerkezetét is. - Kínálatbővítés: török fürdők a Vízivárosban A XVII. században Esztergomban 6 török fürdő működött. Ezek közül kettő részben ma is helyreállítható, a feltárási dokumentáció rendelkezésre áll. Az egykori Petz gyár (később városgazdálkodási vállalat) közvetlen szomszédságában, a Víziváros egyik bástyájának falai őrzik az egyik fürdő romjait. Ennek felújításához – a korábbi gondatlan tulajdonosokkal
szerződést bontván – újabb befektetőket kerestünk. Itt turistalátványosságként egy fürdőfolyosó is felújításra kerül. A másik török fürdő a Kis-Duna sétányon az ún. Mattyasovszky-kereszt mögött, szintén egy vízivárosi bástya falai között rejtőzik, ismeretünk szerint újjáépíthető és működésbe hozható. A városvezetés tervei szerint itt egy ún. „ilidzsa” (medencés török fürdő) létesül. Különböző hőmérsékletű pezsgő- és áramoltatott vizű medencék mellett nedves és száraz gőzkamrák, hagyományos masszázs, modern kezelések, aromaterápiák várják az exkluzív szolgáltatások iránt érdeklődő vendégeket. A bástyában büfé és partik kiszolgálására alkalmas konyha kezdi meg működését. A fürdő udvarán szabadtéri színpad létesül, és ide kerül egy új Balassaszobor is. A Bástya és a Kis-Duna sétány közötti kapcsolatot egy a városfalon kialakítandó kis kapu biztosítja majd. Mind az itt említett, mind a fentebb ismertetett fejlesztés épít a napjainkban egyre népszerűbb wellness-fitness kultúra iránt megnövekedett keresletre. - Regionális kapcsolódások: a Dunakanyar Fürdőklaszter A termál- és a török fürdő főként a magasabb jövedelmű turisták számára nyújthat szolgáltatásokat. A koncepció készítésekor fontos szempont volt, hogy a párkányi Vadas fürdő kínálatát kiegészítő fejlesztések valósuljanak meg városunkban. Másrészt célunk volt az is, hogy a fürdőturizmus regionális szintű koordinációját is kialakítsuk. A városi tulajdonba kerülő szigeti termálfürdőt a turisztikai szempontból legfontosabb térségben, a Dunakanyarban létrehozandó hálózat részeként szeretnénk reklámozni, kiajánlani, ezzel is bővítve a potenciális érdeklődők körét. Ezért kezdeményezte a városvezetés 2002 februárjában a Dunakanyar Fürdőklaszter létrehozását, melybe Szentendre, Leányfalu, Visegrád és Párkány önkormányzatainak és fürdőinek képviselőit hívtuk meg. Célunk az volt, hogy a Széchenyi tervre benyújtandó pályázat révén kialakítsuk a klaszter irodáját, és megkezdjük az érintett hat fürdő és strand (ezek közül kettőt-kettőt Esztergom, illetve Visegrád képvisel) közös programjának kialakítását és kiajánlását. A klaszter létrehozásával egyedülálló, határokon is átívelő együttműködés indulhat meg a tervek szerint. - A Palatinus-tó rehabilitációja Szintén az esztergomi fürdőélet része a rehabilitációra szoruló Palatinus-tó. A tó idegenforgalmi hasznosítását nagyban nehezítette a legtöbbször engedély nélküli, és néha nagyon csúnya parti építmények rendezetlen tulajdoni helyzete és a közművesítés részleges hiánya. 2006-ban a tópart városi fenntartásba került. A tó további fejlesztése szempontjából alapvető jelentőségű a szintén idén megvalósuló csatornázás. Az utóbbi években örvendetesen javult a vízminőség, a korábbi időkben gyakori fertőzésekre újabban nincs példa. A vendégkör elsősorban a környező településekről verbuválódik, és ezen a téren a tájképi és infrastrukturális helyzet javítása nélkül változás a közeljövőben nem is várható. Ellentétes tendenciák egy esetleges kemping létesítése esetén mégis beindulhatnak. Szintén előre mutató fejlemény, hogy a tóra a közeljövőben elkészül a rendezési terv, amely a javasolható fejlesztési irányokat is kijelöli. Megvizsgáljuk a tó esetleges bővítésének a lehetőségét is. Az elképzelések szerint a „Pala” a vízi sportok paradicsoma lesz (a tervek között drótkötélpályás vízisíoktatás, gyermekvitorlások, korszerű étterem, kemping és számos egyéb létesítmény kialakításával). Esztergom, a konferenciaközpont (konferenciaturizmus)
- A gazdag főváros emlékezete: a királyi vár lovagterme A fürdőturizmus mellett a legnagyobb fajlagos költést biztosító idegenforgalmi terület a konferenciaturizmus. A statisztikák szerint minden harmadik Magyarországra érkező vendég valamilyen konferencia meghívottja. A szezonális kínálatot évessé bővítő konferenciaturizmus két háttér feltételét a világszínvonalon felszerelt, igényesen kialakított konferenciaközpontok, konferenciatermek, illetve a magas színvonalú szállás jelenti. Esztergom egészen a legutóbbi évekig mindkettőnek híjával volt. A kisebb jelentőségű tanácskozások számára gyakorlatilag csak a Zöldház 250 fős színházterme, valamint a Technika háza ugyancsak 250 fős nagyterme biztosított helyet. Gyökeres változást hozott e téren, hogy 2000-ben a várban átadták az egykori kaszárnyaépületben kialakított historizáló lovagtermet, ahol azóta több nemzetközi és országos konferenciát rendeztek. A lovagterem elhelyezkedése és esztétikai megjelenése kiválóan alkalmas akár állami szintű protokollrendezvények lebonyolítására is. Hátrány viszont, hogy nincs a közelében színvonalas szálláshely, ami jelentősen csökkenti kihasználásának lehetőségeit. - A bensőséges vármegyei székhely emlékezete: a vármegyeháza díszterme 1999-ben megkezdődött az egykori vármegyeháza újjáépítése. A Bottyán kollégium kiköltözése után évekig üresen álló épületegyüttes fokozatosan telik meg élettel, ahogy újabb és újabb intézmények és irodák költöznek ide. A legjelentősebb rekonstrukciós munkálatok a szecessziós stílusú díszteremhez kapcsolódnak. Itt az önkormányzat jelentős beruházással regionális és nemzetközi rendezvények megtartására is alkalmas helyszínt alakított ki, amelynek további fejlesztése napirenden van, díszülésterem, az Ister-Granum régió „parlamentje”, ünnepi alkotmánybírósági ítélethirdetések helye lesz. A közelben (a szigeten és a Kis-Duna sétányon) felépülő új szállodák ezt a funkciót tovább erősíthetik, s nem kizárólag a város és a régió közösségi épülete marad a vármegye háza. - Az adakozó prímási székhely emlékezete: a Fürdő Szálló Az 1840-ben elkészült, az egykori Hévízi-tó területén az érsekség által felépített Fürdő Szálló egészen az 1989-es rendszerváltásig volt az esztergomi társasági élet szervező központja, egyben az ide látogató vendégek egyik kedvelt szállás- és étkezési lehetősége. A rendszerváltást követő tulajdonoscserék és a gazdátlan helyzet nyomán a szálló teljesen tönkrement, mára használhatatlanná vált. Hosszas tárgyalások, lobbizás után sikerült elérnünk, hogy az állam megindította és levezényelte azokat az eljárásokat, melyek révén 2006 tavaszán a város megvásárolhatta a szállót, 156 millió forintért. A városvezetés célja az, hogy a centrumban éktelenkedő romokat renoválja (2006-ban közel 60 milliót költünk rekonstrukciós munkálatokra), és a Szabadidőközponttal összevonva egy új konferenciaközpontot hozzon ott létre. A koncepció ugyanakkor nem számol a mind városképi, mind funkció szempontjából szerencsétlen kiképzésű, új szállóépülettel, amelyet a 70-es években a patinás hotel és a strand régi bejárata között építettek fel. Ennek lebontását még 2006-ban elvégezzük. Ezáltal Esztergomban a különböző tárgyú és érdekeltségű konferenciák rendezésének harmadik helyszíne kerül kialakításra, egyben a városközpont egy régi sebe is begyógyul. Az elképzelések szerint a két jelentős méretű épület között egy 450 fős nagytermet építtet a város, a Zöldház épületét jelentősen átalakíttatjuk, és a Kis-Duna irányában egy újabb szárnnyal
bővítjük. Ezáltal az egykori Hévíz utca újra utcaszerűvé válik. Az autósokra is gondoltunk: egy az eddigi parkolónál jóval nagyobb kiterjedésű mélygarázs kialakítását tervezzük. A reprezentatív konferenciaközpont létrehozásával megoldódik a város krónikus színházteremgondja is: a nagyobb előadásokat, koncerteket stb. itt lehet majd megtartani. - Az újjáéledő iskolaváros központja: az Ószeminárium A Várhegy folyamatosan megújuló épületegyüttese az idegenforgalom számára is újabb tereket nyit meg. Az egykori kanonoksorokba a városi könyvtár mellé középiskolai és felsőoktatási intézmények kerülnek. A diáknegyedet erősíti majd az Ószeminárium épületébe költöző hittudományi főiskola is. A 2003-ban hivatalba lépett dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek kezdeményezése nyomán a várost is gazdagító újabb, 600 főt befogadni képes konferenciaterem is kialakításra kerül az épületben. Ez a város egyfajta szellemi központja, az oktatási centrum számára pedig a tudományos közélet szervező ereje lehet a jövőben, egy klasszikus egyetemi város szívében. Ezt jelzi, hogy a mintegy 4 milliárd forintból felújított épületben világiteológus-képzés is indul, részben ide költözött a prímási levéltár, a Keresztény Múzeum egy része, és új könyvtár is létesült. Az új centrumot 2006 augusztusában nyitják meg. A kezdeményezés azt is jelzi számunkra, hogy az új prímás vissza szeretné adni a Magyar Sion egykori fényét, és itt rangos nemzetközi konferenciákra kerülhet sor a közeljövőben. Esztergom számára ez igen jelentős segítség. - A Föld szíve: Dobogókő Az ötödik esztergomi konferenciahelyszín Dobogókő. A település csatlakozását követően újabb három szállodával, 548 férőhellyel és az ezekre alapozható konferenciaturizmusi kínálattal gazdagodik a város. A buddhisták által a Föld szívcsakrájának (központjának) tartott hegy különleges atmoszférájával, a civilizált város zajától távoli elhelyezkedésével kiváló helyszín ilyen irányú fejlesztési terveink megvalósításához. A télen-nyáron festői környezettel váró kistelepülés a tréningek, vállalati, üzemi csoportépítő összejövetelek számára a kiegészítő szabadidős tevékenységek széles skáláját nyújtja. Esztergom, a fesztiválváros (rendezvényturizmus) - A múlt: a háromrendezvényes város Egy település vonzerejét nagyban növeli, ha a különböző életkorú és érdeklődésű emberek számára képes tartalmas és viszonylag hosszú ideig tartó kikapcsolódást/szórakozási lehetőségeket biztosítani. Az 1990-es évtized végén Esztergomnak mindössze három nagyobb rendezvénye volt: az április 30-i lampionos csónakfelvonulás, amely színvonalában éppen ebben az időszakban érkezett a mélypontra; a Várszínház nyári programja; és az 1997-től megrendezett Szent István Napok, amely az első években még nem találta meg saját arculatát, és a kevés értékes népművészeti alkotás mellett sok bóvliárusnak is helyet biztosított a Széchenyi téren. Ezeken kívül a már nemzetközi hírű, de csak kétévente megrendezésre kerülő gitárfesztivált említhetjük még, amelynek lebonyolításában azonban a város viszonylag kis szerepet vállalt. Az alvó város értelemszerűen nem vonzotta a turisták százezreit, hiszen a várhegy megtekintésén túl Esztergom nem nyújtott marasztaló programokat. Ezért az új városvezetés kezdetektől fogva egyik legfőbb céljának tekintette, hogy a vendégek tartózkodási idejének meghosszabbítását a rendezvények számának és színvonalának növelésével biztosítsa. 2000
óta radikális változások történtek a nagy közönséget vonzó események területén városunkban. Egyrészt a már meglévő rendezvények nagyságrendekkel kaptak nagyobb támogatást, mint a megelőző időszakban, másrészt újabb fesztiválok születtek. 2003 nyarán pedig megalakult az Esztergomi Fesztivál Kht., amelynek a városi nagyrendezvények koordinációja a feladata. - Vízi karnevál Évről évre többet költünk a lampionos felvonulásra. A célunk az, hogy egy-két éven belül a rendezvény országos hírnevű vízi fesztivállá nője ki magát. Ennek érdekében jelentősen bővíteni kellett a látványosságok körét. Az utóbbi három évben tett erőfeszítéseink arra irányultak, hogy az amúgy is igen nagy tömegeket vonzó csónakfelvonulás mellett minél több, a szélesebb közönség igényeit is kielégíteni képes kapcsolódó szolgáltatás, rendezvény jelenjen meg. Terveink szerint a jövőben kibővítjük a vízi látványosságok körét is: pl. nagyobb hajók, régi gőzhajók és a Nagy-Duna mint helyszín bevonásával. A debreceni virágkarneválhoz hasonló jelentőségű vízi karnevál megrendezéséhez a város adottságai kiválóak. Ugyancsak a rendezvény tematikus bővítését célozza a május 1-jén immár rendszeresen megrendezésre kerülő eurorégiós ünnep. - Fesztergom 1999-es indulása óta a Fesztergom, mely főként helyi és regionális érdeklődést kiváltó rendezvényként indult, mára az országos nagyfesztiválok sorába emelkedett, a fiatalok úgy készülnek az ország minden pontjáról a júniusi rendezvényre, mint az EFOTT-ra vagy a Sziget Fesztiválra. A fellépők között neves külföldi előadók is megjelentek, a híd átadásának köszönhetően pedig minden reményünk megvan rá, hogy a KLIKK-FEST mellett a felvidéki fiatalok számára a legrangosabb könnyűzenei eseménnyé váljon a Fesztergom. A rendezvény kiemelkedik a honi, hasonló tematikájú fesztiválok köréből drogellenes jellegével. A rockkoncertek mellett irodalmi programok is várják a fiatalokat. 2002 óta szerepel a programban a határ két oldalán megrendezett véradás is. A Fesztergom 2003-ra elérte a kitűzött célt: országos elismertsége tartósan biztosítja a megrendezés feltételeit. - Ister-Granum Népművészeti Fesztivál A millennium évében került megrendezésre elsőként az egykori Esztergom vármegye Árpádkori falvainak népművészeti hagyományőrző találkozója. A falunap 2001. évi párkányi ünnepségét követően 2002-től az Erzsébet park, majd a nyári fesztiválhelyszín, a Kis-Dunapart adott otthont az Ister-Granum Eurorégió hagyományőrző mesterei és amatőr együttesei seregszemléjének. A rendezvény programjában az eurorégió hagyományőrzői mutatkoznak be. Emellett a gyerekek betekintést nyerhetnek jó néhány ősi mesterség fortélyaiba, és lehetőségük van régi magyar népi játékok megtanulására is. A fesztivál további fejlesztését jelentheti a testvérrégiók bemutatkozása, ami európai kitekintésűvé avathatja a rendezvényt. - Gitárfesztivál 2005-ban 16. alkalommal rendezték meg a nemzetközileg is elismert Szendrey-Karper László Gitárfesztivált. Esztergom rendezvénykínálatában különleges színfolt a fesztivál, amely kétévente a gitárművészek százait vonzza városunkba. A rendezvény az elmúlt évtizedekben a szakmai közönség számára köztudottá, az idegenforgalomban bevezetetté vált. A városnak (a
támogatáson kívül) segítenie kell az országos figyelem felkeltését. Középtávú célunk, hogy a gitárfesztivált minden nyáron megrendezzük. - Jazztergom 1998-ban az Esztergomi Polgáregylet kezdeményezésére rendeztük meg első alkalommal a Jazztergomot. A fesztivál azóta szakmai körökben ismertté vált, az elmúlt években jelentősen bővült látogatottsága is. A rétegzene kedvelőit kiszolgáló rendezvényt évről évre erősítve célunk egy nemzetközi, nagy hírű fesztivál felépítése, mely akár a Duna mindkét partjára rajongók tízezreit képes egy hétre ide vonzani. - Szent István Napok Az utóbbi évek fejlesztései révén a Szent István Napok háromnapos helyi érdekeltségű rendezvényből hatnapos kikapcsolódást nyújtó, évről évre több tízezer látogatót vonzó fesztivállá vált. A város minden évben bővíti a helyszínek és a produkciók körét. 2002-ben így került be a kínálatba az Árpád-kor világát bemutató történelmi játékfolyam. A vároldalban, festői környezetben otthonra talált kísérő rendezvény már az első évben is nagy sikert aratott, a családok kedvenc szórakozási helyévé vált az ünnepségsorozat keretén belül. - Várszínházi előadások Az utóbbi években megújult a várszínház kínálata, ahol a hétvégi nagy bemutatók mellett megjelentek a hétközi előadások is. A várszerdák keretében 2002 óta egy-egy nép kultúrájába nyerhetünk betekintést. Szintén új és előremutató kezdeményezés az ifjúsági bábos tábor. A színházvezetés elképzelései szerint az időjárás viszontagságainak kivédése érdekében a közeljövőben a színházat mobil tetővel látjuk el, ami esős időben is biztosítja az előadások zavartalan megrendezését. 2005-ben negyedik alkalommal rendeztük meg az Ister-Granum régió ifjúsági színjátszó csoportjainak fesztiválját. A színház további fejlődésében, az utánpótlás és a saját szereplőgárda biztosításában is szerepet játszhat egy nyári ifjúsági színjátszó tábor, ahol a környék tehetséges fiataljai komolyabban is elmélyülhetnek a színészi mesterség fortélyaiban, miközben országos hírű színészek és rendezők tartózkodnának egy-két hétig Esztergomban. - Esztergomi Nyári Játékok 2000-ben a Veled Uram volt a főpróbája, s az előadás és a helyszín sikere nyomán 2002-től rendezzük meg az Esztergomi Nyári Játékokat. A bazilika előtti rámpán kiépített óriási szabadtéri színház már az első évben több tízezer vendéget (köztük külföldieket is) vonzott városunkba. 2004-től kezdve a helyszín átkerült a Mindszenty térre, ahol a nagyszínpad mögött a vár és a kivilágított bazilika ad különleges atmoszférát az itteni előadásoknak. - A híd ünnepe A Mária Valéria híd átadása az egész régió számára kivételes ünnepi esemény volt. 2002-től ennek emlékére minden évben megrendezzük Párkány és Esztergom közös hídfesztiválját. A ma még arculatát kereső rendezvény minden bizonnyal nagy népszerűségre tesz szert a következő években, hiszen szeptember végén konkurencia nélkül bonyolítható le. A fesztivál vonzóvá tételéhez átfogó koncepciót készítünk, amely a híd üzenetét az európai unió polgárai számára is megfogalmazza majd.
- További fesztiválok 2004-től újabb zenei fesztivál indult, melyet szintén szeretnénk a későbbiekben kétévenként megrendezni, a gitárfesztiválok közötti nyarakon. A bazilika belső tere és orgonája kiválóan alkalmas a nagy lélegzetvételű oratórikus művek bemutatására, ez adta az ötletet az oratóriumfesztiválhoz. A fentieken túl tovább bővült a kisebb kihatású (de kisebb-nagyobb közönséget megmozgató) rendszeres rendezvények köre is: pl. a Monteverdi kórusfesztivál, a klarinétosnapok, különböző sportversenyek. A felsorolt fesztiválok köre még mindig tovább bővíthető. 2006-ban egyedülálló kezdeményezésként indult meg a fesztiválhajó-sorozat, mely egy-egy hétvégén egy-egy művészeti terület rajongóit csábította egy dunai hajókázásra. Ugyancsak 2005/2006 telétől rendezzük meg három új városi bálunkat: a pedagógusokét, a sportolókét, és a kultúra szereplőiét, ahol az adott terület kiválóságai számára adjuk át a város elismerését kifejező díjainkat. A különböző célcsoportok számára széles skálán szórakozást nyújtó fesztiválváros újabb esély lehet Esztergom számára a provincialitásból való kiemelkedésre. Esztergom, a magyar szentek panteonja (vallási turizmus) - Szent István városa Esztergom a magyar kereszténység bölcsője, így a legtermészetesebb, hogy a vallási turizmus területén komoly hagyományai vannak. A mai napig a város arculatában az idegenforgalom e területe mégis igen csekély szerepet játszik. E téren szintén a millenniumi másfél év hozott fordulatot. Az államalapítás ünnepségsorozatának köszönhetően az ország közvéleményének figyelme fokozottan irányult Esztergomra, s pl. a Szent Korona itteni látogatása révén újra zarándokhellyé vált városunk. A millennium kapcsán létesült a Szent István emlékhely (2000. augusztus 15.) a bazilika északi harangtornya mellett, a koronázás helyén; leplezték le Melocco Miklós koronázási emlékművét az Északi bástyán (2001. augusztus 15.); alakították ki a Szent István kápolnát a bazilika északi tornyában (2002. augusztus 15.). Az új kultuszhelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Várhegy északi része, ahol szent királyunk született, keresztelkedett, házasodott és uralkodott, nemzeti zarándokhellyé váljon. A jövőben meg kívánjuk erősíteni augusztus 15. szerepét a nemzeti megemlékezések sorában, hiszen Magyarország felajánlásának napja nem csak Esztergom számára kell, hogy igazi emléknappá váljon. - A magyar szentek városa Az előbb említetthez hasonlóan kevéssé ismert az a tény is, hogy városunkban született, nevelkedett, élt vagy épp uralkodott az Árpád-ház többi szentje is: Szent Imre herceg, Szent Margit, Szent Erzsébet és Szent László király. Élt itt Gellért püspök, István király nevelőjeként pedig Szent Adalbert is. Ma még nem létezik városunkban az említett szenteknek kultusza, az ehhez szükséges kultikus tér, amelyet a katolikus egyházzal közösen kell kialakítanunk. Szent Adalbert személye egyben az 1000 évvel ezelőtti, formálódó keresztény Európa egyik legjelentősebb, legismertebb alakja is, akinek működése kapcsán Gnieznóval és Prágával közös program és túra létrehozását tervezzük. A nemzeti zarándokhely e nemzetközileg is tisztelt szent révén közép-európai jelentőségűvé válhat.
- Mindszenty zarándokhely és emlékmúzeum További lehetőségeket kínál Mindszenty József kultusza. A boldoggá avatás előtt álló, szent életű egyházfő a XX. századi magyar történelem szimbóluma, akinek személye és tanúságtévő élete napjainkban is csodálat tárgya a katolikus hívek körében. II. János Pál pápa esztergomi látogatása során a bazilika altemplomában imádkozott Mindszenty bíboros 1991ben hazahozott hamvainál. Mára a sírhely nemzeti zarándokhellyé lett. Az egykori Ószeminárium épületében létrehozott emlékmúzeum magas színvonalon megrendezett kiállítása újabb támasza lehet az esztergomi Mindszenty-kultusznak. Ehhez hasonló lehetőségeket kínálna a századforduló egyik legnagyobb hatású egyházi személyiségének, Prohászka Ottokárnak vagy Boldog Özsébnek, az egyetlen magyar rend, a pálos megalapítójának megismertetése is. Esztergom, a magyar kultúra bölcsője (kulturális turizmus) - Királyi székhelyek túra (Esztergom, Visegrád, Buda) Esztergom idegenforgalmi kínálata a legutóbbi időkig erősen egyoldalú volt, a kulturális turizmus dominanciájával. Ennek ellenére a kulturális jelleg intézményi hátterét és a kínálat bővítését érintő fejlesztések nem valósultak meg városunkban. Többek között ennek köszönhetően alakult ki a korábban említett átutazó turizmus, amelyből Esztergom semmit sem profitált. A trend megfordításához új kezdeményezésekre, beruházásokra van szükség. A „Királyi székhelyek túra” elnevezésű program célja a jelenlegi kínálati rendszer reformja. A mai gyakorlat szerint a Budapesten elszállásolt turisták egy napot töltenek a Dunakanyar történelmi emlékhelyein, majd a fővárosba térnek vissza. A kulturális tárca által is támogatott új turisztikai útvonal terveinek megfelelően a Magyarországra látogató vendégek Esztergomból indulva ismerkednek meg hazánk európai történelmének első évszázadaival, a legfontosabb helyszíneken. A tematikus útvonal során Esztergomban az Árpád-kor bemutatására kerül sor, nem kizárólag a műemlékek meglátogatásával, hanem a korszak kultúrájának, feltehető gasztronómiai specialitásainak felelevenítésével is. A turisták Esztergomban töltik az éjszakát, majd innen indulnak tovább, az Anjou-kori Visegrádra. A vegyesházi királyok korszakának emlékeit a budaiak idézik majd. A NKÖM-nél elnyert pályázat révén 2003 őszére jelent meg az útvonalat bemutató díszes album és prospektus, s készült el a túra koncepciója. Ennek az előzetes együttműködésnek köszönhető Esztergom és Visegrád közös világörökségi pályázata is, amelynek turisztikai hatását nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az együttműködés célja, hogy a jelenlegi rövid egynapos dunakanyari túrát egy eseménydús, gazdag kulturális kínálatú hétvégévé tegyük, a későbbiekben a fürdőturizmus segítségével egy hétre bővítsük. - Az Árpád-házi királyok rezidenciája: a Vármúzeum A múzeumi kínálat új rendszere a város ismertetett turisztikai és városszépítési koncepciójához igazodik. Az itt működő gyűjtemények is új jelentést kapnak ennek fényében; ez egyben egy új marketingstratégia kezdetét is jelenti. Egy városi múzeumi séta keretében a látogató megismerkedhet Esztergom ezeréves múltjával, és betekintést nyerhet jelenébe is. A koncepciónak megfelelően az egykori fővárost idéző várhegyi épületegyüttesben működő Vármúzeum a magyar történelem első századait mutatja be. A ma is megtekinthető,
színvonalas kiállítás tovább bővíthető az interaktivitást is lehetővé tevő korszerű digitális technika segítségével. - A magyar keresztény középkor: a Keresztény Múzeum A Várhegyről lesétáló vendégek a dzsámi és a minaret szomszédságában a keresztény magyar középkor európaiságának, nyugati igazodásának emlékeit csodálhatják meg Európa egyik legnagyobb egyházi gyűjteményének, a Keresztény Múzeumnak köszönhetően. Ma ennek a páratlanul gazdag intézménynek a látogatottsága szomorúan alacsony, a téli időszakban a termek fűtése nem megoldott, ezért be kell zárni a múzeumot. A város feltett szándéka, hogy ezen a helyzeten egy egységes múzeumfejlesztési koncepció keretén belül segíteni fog. - A vármegye és az eurorégió múzeuma: a Balassa múzeum Esztergom vármegye, az újonnan kialakított Ister-Granum Eurorégió és központjának emlékezetét az ide látogató vendégek a 2006 óta városi tulajdonban lévő Balassa múzeumban ismerhetik majd meg. Az épületben intézték 1804-ig, a közismert Deák utcai Vármegyeháza kialakításáig Esztergom vármegye ügyeit. A múzeum jelenlegi kiállítótermei nem esztétikusak, és nem vendégcsalogatóak. Ezért a város pályázati támogatást is igénybe véve az épületegyüttest átépítteti, és segít kialakítani az intézmény egyedi jellegét, amelyben a történeti jelleg dominanciája mellett egy esztergomi fotókiállítás is helyet kapna. Az intézmény egyben a ma még nem létező Balassa-kultusz megteremtéséért is sokat tehetne. - A török kor emlékezete: a dzsámi A német vállalkozói kézbe került dzsámi és török fürdő épületegyüttese az egykori török uralom emlékeinek bemutatására ad kiváló terepet. Nem kizárólag a historizáló stílusban részben vagy egészben helyreállítandó épületek idézik majd ezt a korszakot, hanem ere szolgálhat a dzsámi emeletén kialakítandó kiállítóterem is. A budapesti török nagykövetség többször is kifejezte támogató szándékát terveink megvalósításához, ami garancia lehet a XVI–XVII. század emlékeinek színvonalas megjelentetésére. - A barokk polgárváros múzeuma: a Meszéna-ház A 2002-ben megkezdődött felújítási munkálatok befejeztével, szintén pályázati támogatás segítségével a Meszéna-házban szeretnénk kialakítani a várostörténeti-múzeumot. A török dúlást követően újjászülető megyeszékhely és szabad királyi város főterének közvetlen közelében található épületben az újkori Esztergomot bemutató kiállítás részeként az esztergomi céhek történelmi emlékeit bemutató tárlat és egyéb rendezvények megtartására alkalmas helyiségek kerülnek kialakításra. A kiállítás helyszíneként újabban szóba került az egykori reáliskola épülete is. - A művészváros múzeuma: a Sándor-palota A Meszéna-házhoz hasonlóan rossz állapotba került az „Ördöglovas”, Sándor Móric gróf egykori esztergomi lakóháza. A különlegesen szép kiképzésű, díszes palota több év alatt és igen jelentős ráfordításokkal újítható fel. Ezt követően a tervek szerint a modern művészetek galériájaként működik majd. A koncepció szerint az itteni kiállítás egyfajta folytatása lesz a Keresztény Múzeuménak, amely a barokk korig mutatja be az egyházi művészet tárgyi emlékeit. Az újjászülető barokk polgárváros központjában a XVIII. sz.-tól kezdődő művészeti
korszakok elevenednek majd meg. Itt lesznek kiállítva továbbá a XX. századi esztergomi képzőművészek (pl. Bajor Ágost, Vörös Béla stb.) hagyatékai, és ide kerülnek a modern művészet külföldi mestereitől származó alkotások is. Ezáltal a turisták megfelelő súlyában ismerhetik meg Esztergom történelmét az Árpád-kortól napjainkig. - A Simor-életmű teljessé tétele: a Bibliothéka megnyitása Magyarország egyik legnagyobb egyházi könyvgyűjteménye, a Simor János prímás által alapított Bibliothéka kincsei a helyiek számára is ismeretlenül lapulnak a Pázmány Péter és a Liszt Ferenc utca sarkán található, Hild József tervezte monumentális épület raktáraiban. Igazi könyvritkaságok találhatóak itt: Bakócz Tamás graduáléja, egy Corvina, a Balassa Biblia. Ezek és más kuriózumok egy kiállítóhelyiségben nyernének méltó elhelyezést, ahol a nagyközönség is megismerkedhetne velük. Ehhez a város és a katolikus egyház együttműködésére lesz szükség. - A magyar irodalmi Pantheon: a Babits-emlékház Babits Mihály esztergomi nyaralója a XX. század első felében a magyar irodalmi élet egyik fő találkozóhelye volt. Ma ismét azzá tehető: a zarándokhely jelleget megtartva, évenkénti irodalmi találkozók megrendezésével a villa újra fontos szellemi központtá válhat, ahol a hazai költők és írók társadalmának jeles tagjai írhatnák fel kézjegyüket egy új aláírásfalra. - Helyünk Európa térképén: a Duna Múzeum A vízügyi múzeum agilis vezetőjének köszönhetően az intézmény az utóbbi években szerencsés átalakuláson ment keresztül: megújult az épület, a szakmai kiállítás, amivel 2002ben az „Év múzeuma” díjat, 2003-ban pedig az Európa-díjat nyerte el a múzeum. Bővült a tematika is. A világszínvonalon megújult kiállítás mellett évek óta működik az Európai Közép Galéria, ahol nemcsak az esztergomi művészek mutathatják be legújabb alkotásaikat, hanem más (főként cseh) művészek is megjelennek. E kiállítások révén a múzeum a helyi kultúraszervezésben és a kultúra iránt érdeklődő városi közönség közösségi tereként is úttörő szerepet vállal. - Témaparkok: Árpád-kori falu, magyar mesehősök, technikai sportok Az utóbbi években gombamód szaporodtak el Magyarországon a témaparkok. Ezen létesítmények célja valamely témát szabadtéri körülmények között, kapcsolódó attrakciókkal hozzáférhetővé tenni. Esztergom kitűnő adottságokkal rendelkezik több ilyen – főként a legfiatalabb korosztályt és a családokat megmozgató – témapark kialakításához. A zsidódi hídnál, a táti út mellett évekkel ezelőtt nagyszabású ásatás kezdődött. A honfoglalást követően kiterjedt, gazdag település állt itt, melyet mára jórészt sikerült feltárni. A rekonstrukciós rajzok alapján helyreállítható a falu egy része, itt megelevenedhet a legkorábbi magyar falu kézművesekkel, vásározókkal és egy gasztronómiai és kulturális központtal. Az 1990-es helyi Fidesz-programnak már része volt egy javaslat a magyar mesehősöknek az amerikai Disneylandhez hasonló megjelenítését lehetővé tevő park létesítésére. A létesítmény ideális helyszíne lenne a szigetnek a Gőzhajó utca és a Palkovics pad közötti része, ahol egy
szépen parkosított területen találkozhatnak a gyerekek a magyar mesetörténet különböző figuráival, és változatos programokon vehetnek részt. A témaparkok jelentősége igen nagy a tartózkodási idő meghosszabbításában. A családok akár egész napokat eltölthetnek ezekben a szórakoztatóközpontokban, és reményeink szerint kedvet kapnak a város más nevezetességeinek a megtekintésére is. - Kultúraközvetítés: biennálék Egyedülálló kezdeményezés a két esztergomi biennálé, a fotográfiai és a pasztellverseny és kiállítás, amelyre az egész országból érkeznek a versenyművek. Mindkét rendezvény nagyobb támogatást és reklámot igényelne a jelenleginél, a tapasztalt látogatottság növelése érdekében. A fejlesztési elképzelések szerint a rendezvények nemzetközivé bővülnek a következő években. Ehhez első lépésként a testvérvárosok művészeit tervezzük bevonni a kétévenkénti megmérettetésbe. A későbbiekben a kör tovább bővíthető, és így európai hírű biennálékat teremthetünk Esztergomban. Esztergom, a vízi város (vízi turizmus) - Új kikötők a Nagy-Dunán Heti átlagban több mint száz szállodahajót fogadó városunk eddig az itt kikötő hajók forgalmából csak minimális mértékben profitált. A vízen érkező vendégek tartózkodási ideje nem haladta meg a megszokott átlagot, sőt gyakran még el sem érte azt. A sziget csúcsán létesítendő (esztergomi mérnök által tervezett) új kikötő tartósan a városban marasztalja a turistákat, akik kikötés után a hajóállomáson tájékozódhatnak az esztergomi és környékbeli kínálatról. A schengeni határellenőrzési előírások szerint megépülő állomás a harmadik lesz Magyarországon a mohácsi és a budapesti mellett – elképzelhető, hogy utóbbi szerepét át is veszi. A jelentőségét növelő esztergomi hajóállomás révén várhatóan módunk nyílik a szállodahajókat üzemeltető vállalatokkal is megegyezni az esztergomi programok ügyében. A fejlesztéssel párhuzamosan újulnak meg az Erzsébet park kikötői is. - Új jachtkikötő a Kis-Dunán Esztergom a nemzetközi jachtturizmus kedvelt útvonalának, a Duna-Majna-Rajnacsatornának az egyik állomása. A festői szépségű Kis-Duna kiválóan alkalmas ennek a turizmusnak a fogadására, kiszolgálására. A jelenlegi tisztálkodási, áramellátási és üzemanyag-felvételi szolgáltatásokkal rendelkező kikötő megjelenésében esetleges, hiányzik az egységes mólórendszer, és a szolgáltatások színvonalán is volna mit javítani. Az újonnan létrehozott városi hajózási kft. segítségével szándékaink szerint új arculattal épül városi kikötő a Kolping-csónakház előtt , mely a dunai vízi út méltó állomásává teszi Esztergomot. - Evezőstúrák a Dunán Esztergomban több egyesület is foglalkozik csónakkölcsönzéssel, sőt szálláslehetőségek is kapcsolódnak a nagyobb csónakházakhoz. A kínálat színvonalas kiajánlásával a turizmus ezen egyre népszerűbb ága is fellendülhet városunkban (különös tekintettel a 2006 júniustól könnyen elérhető szlovákiai folyók közelségére).
A szigeten létesítendő új sport- és szabadidőközpont egyik legfontosabb funkciója egy korszerű csónakház működtetése lesz. A kapcsolódó szállás- és kölcsönzési szolgáltatással nyaranta vízi túrázók százait fogadja majd a központ. Ezzel párhuzamosan egy további dunai vízi sportközpont kialakítását tervezzük Szentgyörgymezőn a lakópark mellett, bázisok létrehozását pedig a Helemba és más szigeteken. Az esztergomi prímások borvidéke (borturizmus) A XIX. század végi nagy filoxérajárvány idejéig Esztergom híres volt borkereskedelméről. Ezt a rangot ma már csak térségi összefogás révén nyerheti vissza. Szükségesnek látszik egy Esztergom központú nemzetközi borút kialakítása, amelyhez kapcsolódóan többnapos programmal tudjuk a környéken tartani a vendégeket. Az elmúlt években jelentősen megélénkült a szőlészeti-borászati tevékenység a régióban. Az Ászár-neszmélyi Borvidék megalapításával az intézményesített bortermelés is megjelent városunk közvetlen közelében. Egyrészt az Esztergomi és a Gerecseháti Hegyközség, másrészt a kesztölci GimesköVin Kft. jóvoltából évről évre javuló minőségű borok kerülnek a gazdák pincéibe, sok ezek közül országos és nemzetközi versenyeken is megállja a helyét. A Párkány környéki dombokon terem Szlovákia legkiválóbb borszőlője. Jóllehet a kis kapacitású párkányi üzem nem képes az itt termesztett szőlő teljes körű feldolgozására (ezért az itteni borokat bazini címkével árusítják), több olyan kezdeményezés is elindult, amely erre a problémára kínál megoldást. Ezek közé sorolható a szőgyéni tsz borpárlója, valamint a bélai kastélyát visszavásárló báró Ullmann család borháza. Úttörő kezdeményezés a 2004 decemberében alapult Ister-Granum Borlovagrend, mely tagjait a határ két oldaláról verbuválja. A lovagrend célja egy határon átnyúló borút létrehozása. Városunk törekvései között szerepel, hogy a környéken termelt bort (a régi hagyományoknak megfelelően) prímási borokként is címkézzék. A borúthoz kapcsolódóan a helyi ízeket is értékesíteni fogjuk, egy egységes gasztronómiai stratégia szerint. Meg kell teremteni a kisrégió sajátos, egyedi, a tradíciókra építő gasztronómiai arculatát.
Esztergom, az aktív pihenés fővárosa (kerékpáros, bakancsos, zöld-turizmus) - A Duna menti kerékpárút fejlesztése Évről évre nő a hazánkat kerékpáron felkereső (főként holland, német és osztrák) turisták száma. Esztergom a nemzetközi Euro Velo hálózathoz tartozó Duna menti kerékpárút nyomvonalán fekszik (ez gyakorlatilag a bicikliutak között a főútvonali besorolásnak felel meg). Ennek az útkijelölésnek az az előnye, hogy igen nagy létszámú látogatót vezetne városunkba. A kiépített kerékpárút hiánya azonban gyakran más irányba tereli a turistákat. Az 1995-ben átadott 6 km-es, jelenleg működő kerékpárút további fejlesztéséhez térségi összefogásra van szükség. 2003 elejére készült el a Süttő és Dömös közötti szakasz tanulmányterve. Az engedélyes tervek elkészítésére a kistérségi tárulás nyújtott be pályázatot. Terveink szerint 2006 és 2010 között a kistérségi szakasz teljes hosszában megépül (egy kertvárosi betérővel), ezzel a napjainkban tapasztalható folyamatokat kedvező irányban befolyásolva. Az útvonal kialakítása természetesen csak az első lépés a minőségi kerékpáros-
turizmus megteremtéséhez: emellett szükség lesz a vendégeket kiszolgáló kölcsönző- és szervizhálózatra, az információs rendszer létrehozására is. Ma a városban még esztétikus kerékpártárolókkal sem igen találkozhatunk. E téren is szükséges az előrelépés. - Tematikus túrakerékpár-útvonalak a Pilisben Részben regionális érdekeltségű a pilisi tematikus terepkerékpárút-hálózat kiépítését célul kitűző program, melynek keretében 2002-ben a Pilis Pest megyei szakaszán kezdődött meg az útvonalak kijelölése. A Komárom-Esztergom megyei szakaszok létesítéséhez Esztergom két másik partnerrel sikeres közös pályázatot nyújtott be a Közép-dunántúli Régió fejlesztési tanácsához, így a hálózat 2004-ben tovább bővült a Pilis északi területein. A tervezett fejlesztések a jövőben tovább folytatódnak: különböző nehézségű, természetes környezetben vezető túrautak épülnek ki a Gerecse lejtőin is, melyek a hídon keresztül a Párkány környéki, kiváló minőségű kerékpárösvényekhez is kapcsolódnak majd. Minden reményünk megvan rá, hogy az évtized második felére Esztergom a biciklisták kedvelt tranzit- és célállomása legyen. - Bakancsos turizmus A XIX. század végén megindult kirándulómozgalom egyik kedvelt célpontja volt Esztergom és környéke. A Vaskapu és a túloldali kovácspataki dombok (ahol akkoriban az esztergomi vasútállomás működött) kirándulók népes csoportjait vonzotta évről évre a városba. Az idők folyamán a kiépített, kis pavilonokkal, kilátópontokkal tarkított kirándulóösvények sajnos elpusztultak, de újjáépíthetőek. Esztergom kínálatából a jövőben sem hiányozhat a bakancsos turizmus, hiszen a közvetlen közelünkben félnapos távolságra olyan nevezetességek találhatóak, mint a Rám-szakadék, a Prédikálószék, Dobogókő vagy a bajóti Öreg-kő sziklái. A festői fekvésű Búbánatvölgy, a Hideglelős-kereszt és a Maróti-hegyek, a Kerek-tó környéke ma még jórészt kihasználatlanok a bakancsos turizmus fejlesztése szempontjából, jóllehet a városi rendezési terv kirándulóhelyként sorolja be a területet. A Duna mellett folytatódó kerékpárút építéséhez kapcsolódóan leágazás épül ki a Búbánat-völgy irányában, ami a településrész látogatottságát minden bizonnyal emelni fogja. Itt további kiszolgáló intézményekre, a vadászházhoz hasonló kezdeményezések támogatására lesz szükség. A rendezési terv a jelenlegi négy tó mellett egy további létesítését tervezi, ezután a tavak másmás funkciót kapnak. El kell érni azt is, hogy a századfordulótól kezdve népszerű kirándulóhely, a Vaskapu és környéke visszanyerje eredeti funkcióját. A menedékház és közvetlen környezetének felújításával, esztétikus kivitelezésű rövidebb sétautak, esetleg tanösvények és a visegrádi mogyoró-hegyihez hasonló természetbarát játszóterek kialakításával ez a cél kisebb költségvetési hozzájárulással, rövid idő alatt elérhető. Célszerű ebbe a munkába a városi és térségi civil szervezeteket (esetleg az iskolákat) is bevonni. A kirándulóknak ma is kedvelt célpontja Pilisszentlélek, ahol javítani kell a szolgáltatások színvonalán: a romoknál esőbeállókat, tűzrakó helyeket, vízcsapokat kell elhelyezni, színvonalas vendéglátóhelyek létesítését támogatni. Dobogókőre minden hétvégén ezrek látogatnak ki jó időben. A népszerű turistaközpont Esztergomhoz való kapcsolódása e téren is bővíti lehetőségeinket. - Zöldturizmus, ökoturizmus A védett élőhelyek, a ritka élőlények megfigyelése viszonylag szűk réteget érint. A természeti örökség megőrzésének mégsem pusztán ökológiai jelentősége van. Mind az iskolai (tanórán
kívüli) oktatás, mind a rekreációs tevékenységek terén jelentős szerep juthat a tanösvények, vízi és erdei lesek látogatásának. A megyei zöldturisztikai koncepció kiemelkedő fejlesztési területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park gondozásában működő strázsa-hegyi oktatóközpont. Az itt folyó szakmai-pedagógiai munka további bővítéséhez az intézmény fejlesztésére elengedhetetlenül szükség lesz. A kihasználtság növelése érdekében biztosítani kell, hogy a központ kerékpáron is megközelíthető legyen. A kutatási terület bővítését segítheti a Táti-szigetek és Duna-ágak rehabilitációja. A nemzeti park tulajdonába került szigetek madárvilága újabb megfigyelőállomások kialakítására serkentheti a döntéshozókat. A további beruházások tervezéséhez szükségesnek látszik egy regionális szintű zöldturisztikai koncepció elkészítése. - Aktív turizmus: Barlangászat, vadászat, horgászat, lovaglás, téli sportok Az aktív kikapcsolódás számtalan formájához kínál városunk és közvetlen környezete kiváló lehetőségeket. A barlangászok számára a dorogi Benedek Endre Természetbarát és Barlangász Egyesület túrákat is szervez a Nagy-Strázsa-hegy és a Pilis barlangjaiba. A búbánatvölgyi erdészlakba most is sokan járnak (külföldről is) vadászni. A Kerek-tó, a Dédaitó, a Palatinus-tó és a Bottyán-tó a horgászat szerelmeseinek nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A városban és környékén működő lovasiskolák pedig a lovaglást kedvelő közönséget vonzzák. E téren nagy szerepe van az egyéni (vállalkozói és egyesületi) kezdeményezéseknek csakúgy, mint az egyéb, a sportturizmus keretébe sorolható aktivitások (pl. sziklamászás, sportrepülés stb.) esetében. Dobogókőn a fagyos napok száma éves szinten eléri a hetvenet, emiatt a hegyi település kiválóan alkalmas a téli sportok művelésére. Itt található többek között Magyarország egyik leghosszabb (960 méter) lesiklópályája. Csatlakozása esetén Dobogókőt a téli sportok paradicsomává kívánjuk fejleszteni, ahol szánkózni, snowboardozni, motoros szánkózni és korcsolyázni is lehet. Az önkormányzat az aktív turizmus területén elsősorban integráló és marketing feladatokat láthat el, a kínálat jobb megismertetése végett.
..... Zárszó: Az átgondolt turisztikai fejlesztések segítségével városunkban lendületesen bővíthető a jelenlegi termékkínálat. A városfejlesztési munka egyik kardinális területe lesz a következő években Esztergom idegenforgalmának strukturális átalakítása, amivel elérhető a tartózkodási idő kétórásról többnaposra növelése.
3. A VÁROSMARKETING JAVÍTÁSA
Tézis: A termékbővítés és az információs rendszer kialakítása mellett az idegenforgalmi fejlesztések harmadik (nem kevésbé fontos) pillére a város- és térségmarketing. A rendszerváltást követő években Esztergom sem önálló arculatot, sem saját marketingstratégiát nem dolgozott ki. Ennek megfelelően alulreprezentált maradt az országos kínálaton belül, felhasználható szlogenjei (pl. „Szent István városa”, „A vizek városa” stb.) közül több is más városok jelszavává lett. Logók Az utazási ajánlatok között böngésző potenciális vendég fantáziáját gyakran egy ízléses kiadvány, egy hangulatos fotó vagy egy néhány szavas, frappáns szlogen mozgatja meg, mikor úti célját kiválasztja. Ezért nem mindegy, hogy mi kerül az utazási irodák, a vásárok pultjaira városunkról. A hatásos megjelenéshez szükséges arculat- és marketingstratégia sokáig hiányzott Esztergomban, jóllehet a termékbővítés hiábavaló befektetés, ha a kínálat nem kerül kiajánlásra. Az arculattervezés külön szakma, és hasznos is, ha szakemberek vezérlik a folyamatokat, akik a befogadók oldaláról nézve alakítják ki koncepciójukat. Szerencsés, ha egy adott település ötletes logókkal (grafikai módon is megjelenített jelmondatokkal) tudja felhívni magára a figyelmet. Ezek közül némelyik (pl. „Szent István városa”) jogi levédését el is indítottuk, a későbbi használatot megkönnyítendő. Ugyancsak hasznos, ha országos és nemzetközi szinten is azonos jelmondattal jelenik meg a város, a beazonosítást elősegítve. Ezáltal az egyes logók Esztergom szimbólumaivá válnak. Ezek a felismerések eredményezték a városi logó megterveztetését. Az Esztergom adottságaira (Duna-parti település, Árpád-házi királyi székhely, a magyar kereszténység központja, a Mária Valéria híd városa stb.) utaló jelsor sikerét az is jelzi, hogy egyre több esztergomi polgár autóját díszíti. A logót 2005-től kiegészítettük a királyi várban található oroszlánok stilizált emblémájával. Ma már az új helyi járatos autóbuszok is ezt a jelvényt viselik. Mindez része a városi identitást erősítő, valamint a város megjelenését bővítő stratégiának. Kiadványok Az ingyenes, nagy példányszámú kiadványok a leghatásosabb reklámhordozók. Megjelenésük tervezésekor azonban figyelembe kell venni, hogy hasonló termékek ezerszám kerülnek piacra, ezért a megformálásnak újszerűnek, elkülönülőnek kell lennie. 2002-ben először kezdődött Esztergomban tervszerű program az önálló arculatú, egységes elv szerint készülő kiadványok megjelentetésére. Az újjáformált sétafüzet és a határon átnyúló kisrégió ajánlófüzete mellett újabb kiadványok (a nyári fesztiválkalauz és a gasztronómiai és szálláskalauz, testvérvárosaink bemutatója, a három királyi székhelyről szóló brossúra stb.) is megjelentek – újszerű arculattal. A reprezentatív albumok között kell megemlítenünk a megyei levéltár gondozásában megjelent, Esztergom szabad királyi városi rangját megerősítő oklevél facsimile kiadását, a Keresztény Múzeum által a Vatikánban rendezett, a Magyar kereszténység ezer éve című kiállítás katalógusát, illetve a világörökségi pályázathoz kapcsolódó albumot. Önálló sorozatot tervezünk megjelentetni az Ister-Granum régióról, és több, Esztergom történelmét feldolgozó könyv kiadását is tervbe vettük. 2005-től kezdve a fesztiválkalauzunk regionális kitekintésű .
Hiányos a várost reklámozó ajándéktárgyak és az ún. szegmentált kiadványok kínálata, melyek egy-egy konkrét célcsoport számára készülnek. Hasonló módon hasznos arculaterősítő kezdeményezés volna a régi esztergomi márkák, cégek hagyományának, pl. a híres Schrank-féle Meggy Lelke italnak az újjáélesztése. A jövőben elkészülő marketingstratégiának ezeket a kérdéseket is tárgyalnia kell. Marketingtevékenység Ugyancsak eddig elhanyagolt terület a városmarketing. Hiányzik az integráció (a városi és térségi szolgáltatások összehangolása), amin részben segít a már említett gazdasági portál. Az integráció hiányából fakad, hogy nem alakult ki a helyi idegenforgalom tájékoztatási és közös reklámstratégiája. Ezért korábban a város mindenféle tervszerűség nélkül, kizárólag a szűkös anyagi keretek között, esetlegesen jelent meg a szakvásárokon, a médiában, az országot kiajánló kiadványokban. A város megrendelése alapján 2003-ban átfogó arculat- és marketingstratégia készült, amely megalapozta a termékbővítéshez fűződő reményeinket. A tanulmány eredményeit ismerve célszerű volna folyamatos méréseket végezni az ide látogató vendégek körében, hogy az általános elégedettségi mutatók alapján a szükséges kiigazításokat, fejlesztéseket meg lehessen indítani. Senki nem tudja jobban, hol vannak a hiátusok, mint az itt alvó, étkező, pihenő turista. A legjobb marketing mégis a vendégszerető városlakó, akivel találkozva a turista további barátait is rábeszéli Esztergom meglátogatására. Az idegenforgalom fejlesztését a mentalitás megújításával kell kezdeni. Ez egyben a legnehezebb feladat is. ..... Zárszó: Az utóbbi évek megalapozottabb városmarketing-tevékenységének is köszönhető, hogy javult Esztergom ismertsége. A városi marketingstratégia révén rövid távon elérhető, hogy a termékkínálatát jelentősen bővítő és megfelelő infrastruktúrával elérhetővé tett városunk a Magyarországra irányuló turizmus egyik fellegvárává váljon.
Történelmi séta Esztergomban Az Esztergomba érkező turista elsőként a Várhegyen áll meg, ahol nem csupán az ezeréves épületek, a látványos kiállítások, hanem az élénk iskolai élet is segít neki visszarepülni az államalapítás időszakába, amikor Esztergom még a magyar állam és egyház fényes fővárosa, egyben az európai nagypolitika szerves része volt. A várból két úton indulhat el. 1. A Macska lépcsőn keresztül az alsóvárba, a későbbi érseki központba, egyben a török korba érkezünk. Ezt a korszakot a helyreállított dzsámi, a minaret, két török fürdő jelzi. Egyben egy keleties, nyüzsgő sokadalomba keveredünk, ahol a hagyományos módszerekkel dolgozó mesterek hada serénykedik, és kínálja portékáit.
Ezt követően a város zöld szívébe érkezünk, a rekreáció, kikapcsolódás szigetére. Itt a termálfürdő mellett visz az utunk a hangulatos kávézókkal és cukrászdákkal szegélyezett esztergomi „Szajna-partra”, a Kis-Dunához, majd az ifjúsági és sportcentrum, a gyermekek ezreit vonzó mesepark és a szigeti arborétum irányában. A séta végén az éttermek előtti kerthelyiségek, csobogó szökőkutak között érünk ki a török kor után újjáépülő barokk kisváros főterére. Az egykori vármegyei székhely történetével, értékeivel két további múzeumban ismerkedhetünk meg. 2. A másik útvonal a Szent Tamás-hegyen keresztül vezet. Az esztétikusan felújított Kálvárián felkapaszkodva a hegytetőről gyönyörködhetünk a város szépségében, majd továbbhaladva a Szent Tamás sétányon álló kis művészsátrak valamelyikében egy-egy esztergomi művész alkotásait is megvásárolhatjuk. A felújított Szent István lépcsőn keresztül érkezünk vissza a városközpontba, ahol megtekintjük az új konferenciaközpontot, majd otthon maradt szeretteinknek vásárolunk ajándékokat a Bástya áruház helyén megépített Esztergom plazában. Innen utunk szintén a Széchenyi térre vezet. Itt költjük el utolsó esztergomi ebédünket, és a téren muzsikáló reneszánsz együttes műsorát hallgatva elhatározzuk, hogy jövőre családostul is ellátogatunk Szent István városába.
IV. ESZTERGOM: A LAKHATÓ VÁROS EMBERI ERŐFORRÁS
1. A GONDOSKODÓ ÖNKORMÁNYZAT PROGRAMJA Tézis: A demokratikus rendszerekben a helyi képviselőket, városvezetőket a település lakosai választják. A megbízatás célja az adott település jólétének növelése, az ott élők otthonosságának biztosítása. Ezért egy demokratikus önkormányzatnak mindig is fő feladata gondoskodni az ott élők társadalmának minden csoportjáról. A jövő generációjáért: a Szent Miklós program – Szent Miklós Alap Az elmúlt kétszáz év ipari-technológiai forradalmának köszönhetően világszerte jelentős népességgyarapodásnak lehettünk tanúi. Ez kialakította a szociális gondoskodás bizonyos formáit, elsősorban a nyugdíjazás rendszerét. A fogyasztói társadalom mintáinak terjedése a XX. században a korábbiakkal ellentétes folyamatokat indított el. Ma már nem elegendő a nyugdíjrendszert megreformálni, mivel rohamosan fogy azok száma, akik magát a rendszert fizetésükkel fenn tudnák tartani. A nyugati fejlett országokban mindenütt gondot jelentő népességfogyás hasonló kihívás elé állítja az államok vezetőit, mint korábban a népességrobbanás, és hasonló radikális reformokra lesz szükség annak érdekében, hogy a társadalmi-gazdasági stabilitás fennmaradjon. 2005. január 1-jével a fenti folyamatok hatásait szem előtt tartva hoztuk létre a Szent Miklós Alapot. A kezdeményezés lényege, hogy minden esztergomi születésű és illetőségű gyermek után félmillió forintnyi összeget kötünk le egy közös számlán, s ehhez minden évben hozzáteszünk 50–50.000 Ft-ot. A gyermek 21 éves korában veheti fel az összeget (több mint 3 millió forintot), melyet tanulmányai folytatására, esztergomi lakás vásárlására vagy házépítésre használhat fel. A kormány által 2006. január 1-jével elindított bébikötvényhez képest jelentős különbség egyrészt, hogy a szülőknek egyetlen fillért sem kell az alapba fizetniük, akkor is jár a fenti összeg. Másrészt az alap egy összegben kamatozik, ezért nagyobb az éves növekmény, kedvezőbbek a banki feltételek. Ez tehát nem jelképes (40.000.- Ft-os) segély, mint a kormányjuttatás esetében, hanem életkezdési hozzájárulás. A támogatáshoz jutás feltétele, hogy az illető szakmát szerezzen vagy érettségi vizsgát tegyen. A súlyos és középsúlyos fogyatékos gyermekek szülei havi támogatást kapnak úgy, hogy a 21 év alatt várható összeget osztják vissza egy-egy hónapra. Az alap létrehozásának első évében közel 50 %-kal nőtt az esztergomi újszülöttek száma. ( (Aa 2004-es 204-ről 291-re; a korábbi években a születésszám 190 és 210 között mozgott.). Erre évtizedek óta nem volt példa. – A gyermekek városa: az alap programmá fejlesztése Esztergom kapta meg elsőként a frissen alapított Családbarát Önkormányzat díjat a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől 2005-ben. Ezt elsősorban a Szent Miklós Alap
országos visszhangjának köszönhettük. Addigra azonban az alap programmá bővült. Mára a Szent Miklós Program közel 20 intézkedést tartalmaz, és ezt a keretet folyamatosan bővítjük. Minden esztergomi nagycsoportos óvodás és első osztályos iskolás gyermek részére ingyenes úszótanfolyamot finanszírozunk az élményfürdőben. Szeptemberben gyermekenként egységesen 5.000 Ft-os tanévkezdési támogatással segítjük az év eleji nagy kiadások teljesítésében a szülőket. A helyi illetőségű diákok számára kedvezményes buszbérlet vásárlását tettük lehetővé. Minden iskolás és óvodás számára lehetővé tesszük az iskolatej napi fogyasztását, jóllehet erre a kormány minden évben egyre kevesebb pénzt hagy jóvá. A kórház szülészetén olyan szülőszoba kialakítását támogattuk, amelyben az apukák is találkozhatnak az újszülöttekkel. A szülészeten ezen kívül minden szobához önálló fürdőszobát építettünk. Az önkormányzat által megjelentetett, Esztergomról szóló helytörténeti tankönyvet 1500 nyolcadikos és kilencedikes kapta meg ingyen 2005-ben, és ezt az ajándékot minden évben kiosztjuk. Tervezzük egy esztergomi szöveggyűjtemény és egy az egykori Esztergom vármegyéről és az Ister-Granum Eurorégióról szóló kötet kiadását is a középiskolák első évfolyamai számára. Ezzel természetesen az identitástudatot, a város szeretetét is erősíteni szeretnénk a gyermekekben, ami a magasan kvalifikált munkaerő helyben maradását is elősegítheti. Ugyanez a célunk azzal a 2005-ben elindított programmal, melynek keretében terveink szerint az esztergomi középiskolások mindegyike eljuthat tanulmányai során egy testvérvárosunkba intenzív nyelvi kurzusra. Az erdélyi Vargyason megvásárolt kastélyunkban pedig szállót alakítunk ki, és tanulmányai során minden gyermek egyszer eljuthat az Erdővidékre. A Zöldházban működő moziban hétfőnként diákigazolvánnyal féláron nézhetik meg a gyerekek a filmeket, és célzottan rendezünk matinévetítéseket is a legfiatalabb korosztály számára. Támogatjuk az Otthon Segítünk Alapítvány munkáját (közte a nyári családi programfüzet megjelentetését), a Határtalan Szív, a Gyermek Kert és a Játszva Megelőzni alapítványok tevékenységét. A Gyurcsány-kormány által megszüntetett rendszeres gyermekvédelmi támogatást (étkezési és tankönyvtámogatás) Esztergom továbbra is biztosítja a rászorulóknak. Nagycsaládosok kedvezményesen vehetik igénybe az élményfürdő szolgáltatásait. A gyermek hároméves koráig a kismamák, illetve kispapák részére a helyi járatos havi bérletük árának felét visszatérítjük. 2006-tól pedig a programnak hivatalos ünnepe is van: Szent Miklós Napja, amikor a helyi oktatási intézményekben tanítás nélküli munkanap lesz. Az e napon megrendezett programok költségeit a város állja. Terveink között szerepel egy babapelenkázó helyiség kialakítása, egy interaktív játszóház elindítása (Mikkamakka ház), ugyanott baba-mama klub létesítése, gyermekbarát iskolai büfék megnyitása, a szigeten magyar mesepark létesítése stb. A program részeként, uniós támogatással újul meg a városi bölcsőde, renováljuk óvodáinkat és épül ki a korszerű, a környezethez szellemiségében mégis illeszkedő új iskolaközpont a Várhegyen. A szociális bérlakás-építésii program keretében 120 lakást ítéltünk oda többgyermekes családoknak. A Szent Miklós Program nem kizárólag az otthonosság fokozását célozza, hanem értelemszerűen hozzájárul a város népességmegtartó és -vonzó erejének növeléséhez, s ez minden fejlesztési tevékenység alapja és célja. – Az egészséges esztergomi ifjúságért Számos lépést tettünk annak érdekében, hogy ne csak a gyermekek száma gyarapodjon a városban, hanem ezek a gyermekek minél egészségesebbek legyenek. A Szent Miklós
program keretében biztosítunk lehetőséget minden esztergomi nagycsoportos óvodásnak és első osztályos kisiskolásnak, hogy a tanév során egy 16 órás, kéthetes úszótanfolyamon sajátíthassa el az úszás ismereteit, szeresse meg a sportágat. Évről évre költségvetési támogatással biztosítjuk a napi iskolatejadagot intézményeinkben. 2006-ban 9 millió forintot hagytunk jóvá a 4 milliós állami támogatás kiegészítésére. Ez különösen annak fényében jelentős összeg, hogy 2006-ban a 2005-öshöz képest 15 %-kal csökkent azon önkormányzatok száma, amelyek iskolásaik és 30 %-kal azoké, amelyek óvodásaik számára biztosítják ezt az ellátást. Sportcsarnokot építünk a várhegyi iskolakomplexum kiszolgálására, és anyagiakkal támogatjuk oktatási intézményeink sportprogramját. A városi sportegyesületeket új finanszírozási rendszerrel ösztönözzük az utánpótlás-nevelésre. Mindezen intézkedésekkel tehát az a célunk, hogy egy testiekben és lelkiekben erős ifjúság nőjön fel Esztergomban, amelynek fejlődését nekik kell hosszú távon biztosítaniuk. Oktatáspolitika – Esztergom: az iskolaváros Egy külső szemlélő számára is első pillantásra feltűnik Esztergom iskolaváros jellege. Ezt a hangulatot elsősorban középiskoláinknak köszönhetjük. Egy települést alapvetően soha nem az általános iskolái tesznek diákvárossá, hanem közép- és felsőfokú oktatási intézményei. Fontos tudatosítani ugyanakkor, hogy utóbbiak nem tartoznak az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé. Amikor tehát Esztergom iskolavárosi arculatát erősítjük, plusz terheket vállalunk fel. Az utóbbi években sokat tettünk azért, hogy városunk regionális súlya e téren is nőjön. Természetesen ezt a munkát nem szabad az itt élők rovására végezni. Ezért 2000-től új oktatási politika kialakítását kezdtük meg. Ennek lényege, hogy a kötelezően vállalt feladatainkat (óvodák és általános iskolák üzemeltetése) racionalizált rendszerben a törvényi előírásokat betartva, ugyanakkor magas színvonalon lássuk el. Ezzel párhuzamosan azonban erősítjük a középiskolákat és bővítjük a felsőoktatási kínálatunkat. Ez a kettősség biztosítja, hogy ne csak az iskolavárosi jelleget őrizzük meg, hanem a városlakókkal, gyermekeinkkel szembeni kötelezettségeinknek is igényesen tudjunk eleget tenni. A fenti stratégiai célok határozzák meg a városi nevelési-oktatási koncepciót minden nevelési szinten. – Az óvodai nevelés szakmai programja Esztergomban kilenc önkormányzati óvoda működik. A város lélekszáma az utóbbi 8 évben kitartóan emelkedik, így az óvodai csoportok indításához szükséges gyermeklétszám is stabilnak mondható. Részben ennek, részben pedig az önkormányzat pozitív, stratégiai szempontokat figyelembe vevő hozzáállásának köszönhetően nálunk nem került sor óvodabezárásokra, de még az országszerte megfigyelhető ún. bokrosítás (óvodák összevonása) is elkerülte Esztergomot. Ez a jelenség országosan egyedülállónak mondható. A városvezetés kezdettől fogva kiemelt figyelmet szentelt az óvodák szakmai színvonalát érintő fejlesztéseknek is. Minden óvodánknak önálló arculata van, melyek országos hírű, magas színvonalú szakmai programokat valósítanak meg. Ezeket az önkormányzat különböző formákban támogatja. A szakemberek komoly elismeréssel emlegetik az esztergomi példát, és szívesen jönnek el évről évre az óvodapedagógiai napunkra, melyet szintén az önkormányzat támogatásával rendezünk meg.
Az itt élők számára ez a programgazdagság az óvodák közötti szabad választás lehetőségét adja. Van óvodánk, amelyik a környezettudatosságra, van, amelyik a testnevelésre helyezi a hangsúlyt. Van szlovák anyanyelvű részlegünk is Pilisszentléleken. Ez az intézmény a Belvárosi Óvoda keretein belül nyújt különleges kétnyelvű nevelési szolgáltatást a településen élő szlovák ajkú kisebbségnek. Több helyütt alkalmazzák az adottságokhoz igazított, ún. „lépésről lépésre” programot – felzárkóztatási célokkal. 2004-től új színfoltként indult meg a Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek rendházának egyházi óvodája, egyelőre két csoporttal. Az egyházi óvoda működéséhez az önkormányzat egy játszóudvar átadásával is hozzájárult. Míg más településeken az egyre szűkülő óvodai férőhelyekkel néznek szembe a szülők, addig Esztergomban ma már széles választékból választhatnak az itt élők, amikor gyermeküket óvodába adják. A közoktatási fejlesztési tervünk alapján folyamatosan mérjük fel a szükségleteket, és a kapott adatokhoz igazodva fejlesztjük óvodáinkat. Ettől a stratégiától azt várjuk, hogy jelentősen hozzájárul óvodáink hírének további öregbítéséhez. – Az óvodák befogadó képességének növelése Az óvodákat érintő fejlesztéseket a demográfiai adottságokhoz kell igazítani. Ezen intézményeink kihasználtsága 2003/2004-ben (tehát az egyházi óvoda indulása előtt) átlag 104%-os volt, egyes óvodák esetében ez az arány a 120%-ot is megközelítette. Különösen sürgető a kertvárosi létesítmény bővítése. Itt ugyanis az új lakóparkba jelentős számban költöztek fiatal családok, és a gyermeklétszám további emelkedése várható. Az önkormányzat 2 újabb csoport indítását hagyta jóvá, és a bővítéshez szükséges tervek is elkészültek. A beruházást késlelteti, hogy az építkezést az Arany János Általános Iskola irányában kellene megindítani, ehhez azonban meg kell oldani az iskola konyhájának és ebédlőjének elhelyezését. Erre az egykori Hell középiskola felújítandó épületegyüttese mutatkozik legalkalmasabbnak, ahova az általános iskola átköltözhetne. Mindkét oktatási intézményünk átköltöztetése érdekében pályázatot nyújtottunk be. Sikeres pályázat esetén az épületek átalakítása megkezdődhet. Reményeink szerint 2–3 éven belül megoldjuk a Kertvárosi Óvoda elhelyezési gondjait. Idén elkezdődött az Angyalkert Óvoda bővítése. A Suzuki az ott dolgozó szülők gyermekei számára saját beruházásban valósítja meg a fejlesztést, a tetőtér beépítését. Az Aranyhegyi Óvoda átalakításának megkezdésében egészen más tényezők játszottak szerepet. Statikai vélemény alapján kellett megkezdeni az életveszélyessé vált tetőszerkezet felújítását. Az önkormányzat ennek apropóján a tetőtér beépítését határozta el. A mintegy 100 millió forintos beruházásnak köszönhetően nemcsak a kérdéses óvoda fejlesztését tudtuk biztosítani, hanem ide költözhetett a Népkert utcai kihelyezett részleg is, ahol a jelenlegi termek nem alkalmasak 25 fős csoportok befogadására. A felújított óvodát 2006 áprilisában adtuk át ünnepélyes keretek között. – A tárgyi és környezeti feltételek javítása Óvodáink többségében intézményi alapítványok segítik a belső esztétikai fejlesztéseket és a szakmai programok megvalósításához szükséges foglalkozások pénzügyi hátterét. Az elmúlt években az önkormányzat illetékes szakértői felmérték az esztergomi játszótereket, és megjelölték azokat a játékokat, amelyek az európai uniós szabványoknak már nem tesznek eleget. Az óvodák esetében is fokozatosan le kell cserélni az ilyen (főként a fémből készült) játékszereket. Ez a munka megkezdődött. Ma már az óvodák többségében új típusú, esztétikus megjelenésű mászókák, csúszdák, kis várak találhatóak. A reform részeként több
intézményünk hajtott végre a kínálatot javító beruházásokat. Az Angyalkert Óvodában például lósétáltató terepet alakítottak ki, ahol nemcsak az óvodások, hanem a környék lakói is részesülhetnek gyógylovaglásban. A Kertvárosi Óvoda játszóterét az elmúlt évben bővítették, a játszóudvart részben le is burkolták. Az óvodai játszóterek fejlesztését a továbbiakban is folytatjuk, hiszen ez nemcsak intézményeink szakmai színvonalát emeli, hanem jótékony hatással van gyermekeink fizikai és esztétikai nevelésére is. – Gazdaságosságot növelő lépések 2000-ben racionalizáltuk az óvodák étkeztetési szolgáltatását is. Addig szinte minden óvodának önálló főzőkonyhája volt. A relatíve kis mennyiségben készített ebédek komoly kiadásokat jelentettek a fenntartónak. Ezért az óvodai konyhák egy részét átalakítottuk, és az étkeztetést szolgáltatóval oldjuk meg. Az új szolgáltató egyrészt átvette a korábbi konyhai személyzetet, másrészt viszont – a nagyobb volumennek köszönhetően – jelentős kiadáscsökkenést realizálhatott, miközben az ellátás színvonala nem csökkent. A képviselő-testület a versenyhelyzet fenntartása érdekében négy intézményben (ezek közül az egyik a télen gyakran nehezen megközelíthető pilisszentléleki ovi) meghagyta a helyi főzőkonyhát. Így a jelzett szolgáltatónak is tartania kell a minőséget. A fenti intézkedésekkel párhuzamosan csökkentettük a dajkák létszámát. A csökkentés ellenére még ma is a törvényi előírásnál eggyel több dajka dolgozik minden óvodában, a kertvárosi kivételével, ahol a létszámuk 2-vel haladja meg ezt a szintet. 2002-ben az óvodák fűtési rendszerének korszerűsítéséről döntöttünk. Ennek keretében elsőként a Belvárosi Óvoda állt át a gázfűtésre. 2004-ben a Zöld Óvoda kapott új fűtési rendszert, ezután pedig a Honvéd Utcai Óvoda fűtésrekonstrukciójára került sor. 2006-ban a Szentgyörgymezői Óvodában folytattuk a programot. Itt felújítottuk a vizes blokkot is. Az új rendszerek a korábbiaknál jóval gazdaságosabbak, ez hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhet a város számára. Ebből és a fentebb ismertetett fejlesztésekből is látható, hogy a városvezetés kiemelt jelentőséget tulajdonít a megfelelő színvonalú, változatos óvodai nevelési programoknak, és minden eszközzel biztosítja az itt élő gyermekek biztonságos napközbeni elhelyezését, ellátását és képességeik fejlesztésének feltételeit. – Az általános iskolai nevelés szakmai programja A városban működő hét általános iskola közül négy van önkormányzati tulajdonban, a többi katolikus egyház fenntartásában működik. 2000-ben – az országos tendenciákkal azonos demográfiai mutatóknak köszönhetően – a képviselő-testület a Balassa Bálint Általános Iskola bezárását határozta el. Noha ilyen helyzetekben nem lehetséges igazságos és mindenki számára megnyugtató döntést hozni, a bezárást szakértői vizsgálatok és széles körű társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg, hogy minél racionálisabb választás szülessen. A bezárásnak köszönhetően azóta nem kellett újabb iskola felszámolásáról döntenie a városvezetésnek, és a Szent Miklós Alap elindításának tapasztalatai alapján állíthatjuk: erre a jövőben sem lesz szükség. Ugyanígy stabilizálódott a pedagóguslétszám is az alapfokú oktatási intézményekben. A 2000-ben elfogadott beiskolázási terv értelmében az általános iskolák működtetését a gyermeklétszám és az indítható első osztályok számának figyelembe vételével finanszírozzuk. Akkor limitáltuk az egy iskolában egyszerre indítható osztályok számát. Ez minden iskolánknak tervezhető, stabil működést biztosít, hiszen nem fordulhatnak elő olyan anomáliák, hogy valamelyik oktatási intézményünkben radikálisan csökkenjen a tanulók
száma. Ez a kiszámíthatóság a pedagógiai munka színvonalának, a tervezhetőségnek és az intézmények kiegyensúlyozott gazdálkodásának is az alapja. Mindennek köszönhető, hogy bár a Balassa iskola bezárása óta évfolyamonként egyosztálynyival fogyott általános iskolásaink létszáma, újabb megszorításokra nem került sor. Reményeink szerint a kedvező születési adatok idővel e téren is érzékelhető javulást hoznak. Ugyancsak az említett koncepciónak megfelelően támogatja az önkormányzat az egyes iskolákban elfogadott pedagógiai programok megvalósítását. Mind a négy intézményben kiemelt terület a testnevelés, ezen felül a nyelvi, a felzárkóztató és a művészeti képzés számára biztosítunk többletórát és az ehhez szükséges anyagi fedezetet. Ezzel az a célunk, hogy az iskoláknál is induljon meg egy olyan tematikus differenciálódás, ami az óvodáknál megfigyelhető sokszínűséget eredményezheti már rövidtávon. Ezt a sokszínűséget gazdagítja immár három egyházi iskolánk is. A magyar katolikus egyház központjában, az érseki fővárosban nemcsak az itt élő hívők számára nyújt választási lehetőséget a három intézmény, hanem Esztergom hagyományait is továbbviszi. Ennek megfelelően kötött a város és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye megállapodást a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola támogatására még a 90-es évek első felében. A megállapodás értelmében Esztergom is hozzájárul az iskola működtetéséhez. 2003-ban jelentős összeggel támogattuk az iskola új tornacsarnokának megépítését. Az egyházi iskolák támogatása az esztergomi polgárok igényei alapján természetesnek mondható, hiszen ilyen intézménybe jár tanulóink negyede. (Ez az arány a 2006-ban induló Árpád-házi Szent Margit Katolikus Általános Iskola révén tovább nő.) A város támogatja a szlovák nyelvű oktatást is. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a korábbi 2–3-ról 2005-ben 13-ra emelkedett a pilisszentléleki összevont osztály létszáma. (A szentléleki óvodába 11 gyermek jár.) Az itt tanuló diákok számára napközis csoportot is működtetünk. 2004-től kezdődően bevezetésre került az általános iskolákban is a minőségirányítási rendszer, amitől az oktatás-képzés színvonalának további emelkedését várjuk. – Esztergomi történelemkönyv általános és középiskolásoknak 2005-ben jelentettük meg, és az általános iskolák 8. osztályos diákjainak ingyenesen osztottuk ki a várostörténeti tankönyvet. 2002-ben döntés született arról, hogy a város – saját költségvetési forrásokból – a 8. és 9. évfolyamokon honismereti tantárgy bevezetését kezdeményezi az önkormányzati fenntartású iskolákban, illetve a középiskolákban, és erre ösztönzi a többi helybeli oktatási intézményt is. A nyolcadikosok számára Esztergom város történetéről, a 9. osztályban elsajátítandó helytörténeti anyaghoz az egykori Esztergom vármegyéről és a frissen megalakult Ister-Granum Eurorégióról készíttetünk neves szakemberek bevonásával tankönyvet. A tananyag elsajátításához többlet óraszámot is biztosítunk. Ezzel az itt felnövekvő generációk identitástudatának, kötődéseinek erősítését szeretnénk elérni. Az első kötet nagy sikert aratott mind az oktatók, mind a diákok körében. 2007-ben tervezzük megjelentetni a második, regionális kötetet. – Fejlesztések és fejlesztési tervek az általános iskolákban Az önkormányzat minden évben jelentős mértékben végeztet felújítási munkálatokat az egyes iskolákban. Az elmúlt években világításkorszerűsítéssel segítettük az egészséges oktatási feltételek megteremését a Somogyi (ma Babits) és a Petőfi iskolában. Előbbiben a korábban
balesetveszélyessé vált, és ezért beszögelt ablakok cseréjére is sor került, és idén kezdődik meg a fűtési rendszer teljes körű felújítása egy 21 milliós beruházás keretében. A közeljövő nagy fejlesztési projektje lesz a kertvárosi Arany János Általános Iskola ügyének rendezése. Ezt az egykori Hell középiskola épületegyüttesébe történő átköltöztetéssel szeretnénk elvégezni. A költöztetés révén nemcsak az általános iskola szakmai munkáját tudnánk az eddigieknél magasabb színvonalon támogatni, hanem a testnevelésórákhoz szükséges tornaterem is közelebb volna (most is ezt a termet használják a diákok), és a Kertvárosi Óvoda bővítését is meg tudnánk kezdeni. 2005-ben 20 milliós beruházás keretében újítottuk fel a tornatermet. Ugyancsak a közeljövőben kell megoldanunk a szükségtantermek kiváltását a Babits Mihály Általános Iskolában. Itt a magas tanulói létszám miatt ideiglenesen tantermekké kellett nyilvánítanunk oktatási célokra csak mérsékelten alkalmas helyiségeket is. Ezek cseréje egy tetőszerkezet meg- és beépítésével képzelhető el. Több tízmilliós beruházást igényel a terv. Szükségessé vált a Petőfi iskola régi épületének a korszerűsítése is, ennek beütemezése csak középtávon lehetséges; a kérdést 2010-re szeretnénk megoldani. Általánosan elmondható, hogy intézményeink megtartása, fejlesztése jórészt a városi bevételek alakulásának függvénye. Ezért – bár látható: folyamatosan fejlesztjük iskoláinkat – első számú prioritásként most azokat a beruházásokat kezeljük, amelyek hosszú távon biztosíthatják a szükséges fejlesztések pénzügyi hátterét. Más városokkal összehasonlítva még sincs szégyenkezésre okunk oktatási intézményeink támogatását tekintve. – Gyógypedagógiai nevelés-oktatás A kötelezően ellátandó feladatokon túl Esztergom számos többletterhet is felvállal az oktatásinevelési szolgáltatások széles körű biztosítása érdekében. Ilyen vállalásunk a gyógypedagógiai nevelés biztosítása a Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola keretén belül. Itt az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista és mozgássérült gyermekek nevelését, képzését biztosítjuk. Minthogy az intézmény elsősorban nem Esztergomból, hanem a város vonzáskörzetéből fogad tanulókat (a diákok több mint fele bejáró), s minthogy a jogszabályi előírások miatt ez a legköltségesebb iskolatípus, a megyével közös fenntartást kezdeményeztük, egy általunk létrehozott társulás keretein belül. 2005-től kezdve a megyével közös fenntartásban működtetjük, az azóta ebbe az intézménybe integrált dorogi iskolával együtt. – Térségi pedagógiai szakszolgálat 2003. szeptember 1-jével alapítottuk meg a Majer István Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Gyermekjóléti Szolgálatot. A megyével közös fenntartású intézményben egyesítettük a József Attila Általános Iskolában működő gyógytestnevelésen kívül az összes, a szociálisan vagy egyéb okokból rászoruló gyermekek képzésével, nevelésével kapcsolatos szolgáltatásunkat. A korábban a Petőfi iskolában működött nevelési tanácsadó egy 30 m2-es helyiségből költözhetett át egy felújított épületbe. A Montágh iskolában elhelyezett logopédusok közel 30 éve szerettek volna önálló szolgálatot létrehozni. Mindez jelzi, hogy pusztán a komplex intézmény megalapításával is jelentős lépést tettünk előre. A tervezett további bővítés nyomán pedig feltűnően jobb körülmények között folyhat majd a pedagógiai munka, mint korábban. Az egyesített intézmény már ebben a formájában is igen jelentős szerepet vállalt az Esztergomban és térségében élő veszélyeztetett családok gondozásában, a családi konfliktusok kezelésében is. 2004. január 1-jével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat átvette a
Családsegítő és a Szociális Szolgálatot. Pszichológiai, nevelési, életvezetési és jogi tanácsadást nyújt a bajba jutott családoknak, ezzel hozzájárul az itt élők problémáinak humánus megoldásához. – Zsolt Nándor Zeneiskola Nem kötelezően előírt feladat a városi zeneiskola fenntartása sem. Esztergom művészi hagyományai, a tradicionálisan élénk zenei élet és nem utolsósorban az itt élő gyermekek sokoldalú nevelése iránti felelősségvállalás természetessé teszi, hogy az önkormányzat évente jelentős összeget áldoz a zenei képzést fenntartására. Az utóbbi években megfigyelhető minőségi javulás mellett fontos előrelépés az integrált művészeti oktatás irányában megfigyelhető elmozdulás: 2003-tól a néptáncoktatás is helyet kapott az iskola tantervében. – Felnőttoktatás Városunkban a Petőfi iskolában folyik alapfokú, a Kereskedelmi iskolában és a Szent István Gimnáziumban pedig középfokú felnőttoktatás. A 2005/2006-os tanévben a képzéseknek több mint 200 hallgatója volt, ez a szám az utóbbi években folyamatosan csökken, ahogy a környékbeli települések iskolái is felvállalnak hasonló szolgáltatást. Minthogy ez a szolgáltatás sem kötelezően előírt, ezen a területen is többletfeladatot vállalunk. A nehéz szociális helyzetben élők számára komoly segítség, ha korábban elmulasztott iskolai tanulmányaikat helyben pótolhatják be. – A középiskolák visszavétele Esztergom iskolaváros. A közhelyszerű szlogen közel 7.000 itt tanuló általános és középiskolás és másfélezer főiskolás diákot jelent, és az ezzel járó örömöket és gondokat. Az iskolaváros jelleget mindig elsősorban a felső- és középfokú oktatás biztosítja, az alapfokú oktatási intézmények megléte nem tenné iskolavárossá Esztergomot. Ezért a városvezetés eltökélt szándéka, hogy a korábban finanszírozási nehézségek miatt megyei kezelésbe adott középiskoláit fokozatosan visszaveszi. Jelenleg a város 8 középiskolája közül kettő önkormányzati fenntartású (a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola és a Szent István Gimnázium), három egyházi, három a megyei önkormányzat fenntartásában működik. Két helybeli oktatási vállalkozónál szintén folyik iskolarendszerű oktatás. A cél az, hogy az évtized végéig a megyei intézmények a városhoz kerüljenek vissza, hiszen (jóllehet a középfokú oktatási intézmények fenntartása szintén nem kötelező önkormányzati feladat) igazi gazdái mi tudunk lenni saját gyermekeink iskoláinak. Ezzel egyben tovább erősödne Esztergom regionális központi funkciója is. – Középiskoláink szakmai programja A törvényi rendelkezéseknek megfelelően a városi középiskolák mindegyikében jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik az oktatás. Az egyes intézmények sajátos profillal rendelkeznek, ami a tágabb régió számára is széles kínálatot biztosít. Középiskolai rendszerű oktatás keretében (e tekintetben meg kell említeni a két esztergomi képzési központ, az Eurokt Akadémia és az Oktáv által indított osztályokat is) városunkban félszáznál is több szakma sajátítható el. Humán irányultságú gimnáziumainkban az alapképzés szintén kiegészül specializációkkal (pl. nyelvi, természettudományos), illetve szakmai képzésekkel (pl. környezetvédelmi-vízgazdálkodási). Tovább színesíti a képet az egyházi iskolák jelenléte.
Ezek közül a Kolping iskolában a térség hátrányos helyzetű gyermekei is szakmához juthatnak. A Montágh iskolában ugyanilyen elvek alapján kezdődött szakiskolai oktatás. Összességében elmondható, hogy Esztergom középiskoláinak szakmai programja rendkívül erős, ami a további fejlesztések tekintetében is reménységre ad okot. – Új iskolaközpont a Várhegyen A rendszerváltást követően került sor az 1948-ban jogtalanul államosított egyházi tulajdonú épületek visszaszolgáltatására. Magyarországon ez a folyamat immár több mint egy évtizede tart – éppen a várható konfliktushelyzetek elkerülése végett. Így került vissza a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének tulajdonába a vízivárosi iskolakomplexum, melyből a Szent Erzsébet Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium intézményét a rend át is vette. Az épületegyüttes további részeiből a városnak ki kellett költöztetnie az ott működő iskolákat. A rend ezek helyén 2003-tól négyosztályos lánygimnáziumot, 2004-től nyolcosztályos koedukált gimnáziumot, 2005-től egyházi óvodát és 2006-tól négyosztályos általános iskolát (alsó tagozat) indított. Ugyancsak 2004-től kezdve nyelvi előkészítő osztályos 5 évfolyamos gimnáziumi képzés is indult az intézmény keretei között. A rend a későbbiekben a felszabaduló épületrészekben bővítené a leánykollégiumot, melyet zarándokházként is üzemeltetne. A régóta esedékes felújításokat 2002 végén megkezdték, a tetőszerkezet és a héjazat rekonstrukciójával. 2002-ben tárgyalásokat kezdeményeztünk az egyházi kártalanításért felelős egyházi és állami vezetőkkel. A tárgyalások eredményesek voltak: első ütemben 400 millió, majd a másodikban további 1,6 milliárd forint kárpótlási összeget hagyott jóvá az illetékes szerv a vízivárosi ingatlanokért cserébe. Ebből az összegből új oktatási központ kialakítását kezdtük meg a Várhegyen évek óta gazdátlanul álló egykori kanonoki épületekben. A fejlesztés nem korlátozódik az épületek felújítására: a XXI. századi követelményeknek megfelelően az összes osztályterem hálózatba kapcsolását is megoldjuk, és az épületegyütteshez illő, esztétikus bútorzattal szereljük fel az iskolákat. A kereskedelmi iskola számára nyelvi labor, tankonyha, tancukrászda, tanétterem és élelmiszer-vegyész terem is készül. Ezekhez a fejlesztésekhez az önkormányzat olyan kereteket is fel tud használni, mint például a Suzuki által ide címkézett szakképzési hozzájárulás. Az északi kanonoksoron 2002 végén kezdődtek meg a felújítási és átalakítási munkálatok. A Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola 2004 őszén költözött fel új otthonába. Őket sorban követi majd Balassa iskola kereskedelmi és vendéglátó-ipari része és a Szent István Gimnázium. Az új középiskolai „campus” fontos kiegészítő épülete lesz egy új, korszerű sportcsarnok az egykori GAMESZ-telephelyen. Ez az intézmény fogja kiszolgálni az iskolaközpont igényeit. Az ambíciózus vállalkozás, a várhegyi oktatási központ kiépítése fogja igazából megmutatni, hogy a város mennyivel jobb gazdája lehet középiskoláinak, mint a várhatóan egyre kevesebb forrással gazdálkodó, feladatait csak részben ellátni tudó megye. Meggyőződésünk, hogy az a plusz teher, amivel fokozatosan visszavett középiskoláink működtetése jár, már középtávon megtérül az itt tanuló diákok esztergomi letelepedése, diákvárosi hírnevünk erősödése és a felsőoktatás-fejlesztési terveinkhez szükséges kedvező légkör kialakulása révén. - A Balassa Bálint Szakközépiskola és Szakiskola létrehozása A kereskedelmi és a közgazdasági szakközépiskola egy épületben történő elhelyezésének terve vetette fel a két intézmény egyesítésének gondolatát. A képviselő-testület döntése értelmében 2004 szeptemberétől diákjaink a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola padjaiban folytathatják tanulmányaikat. A döntést egyrészt az indokolja, hogy a
két iskola profilja igen közel áll egymáshoz. Másrészt a megszerezhető végzettségek száma összeadódik: ez nagyobb választási lehetőséget biztosít a tanulók számára. Az új intézményben továbbá a felsőfokú szakképzés kereteit is jelentősen bővíteni szeretnénk. A gazdasági középiskola szomszédságában, az északi kanonoksoron egy iskolamúzeum is elhelyezésre kerül. Ehhez az egyes városi középiskolák gazdag iskolatörténeti állománya biztosítja a kiállítási anyagot. A Szent István Gimnázium szintén a Várhegyre költözik. A gimnázium és az 1.000 diákot magába foglaló gazdasági középiskola a déli kanonoksorra tervezett felsőoktatási központ számára is biztosíthatja a hallgatói utánpótlást. - Az oktatási központ médiaközpontja Ugyancsak itt nyer elhelyezést a ma igen méltatlan körülmények között működő, és városképileg is szerencsétlen kivitelezésű Babits Mihály Városi Könyvtár. A jelenleg 704 m2en üzemelő, több mint 90.000-es állománnyal büszkélkedő könyvtár nemcsak feladatának méltó, reprezentatív épületbe kerülne át, hanem a Várhegyen kiépülő iskolaközpont számára, annak közvetlen közelében a XXI. század színvonalán biztosíthatná a szükséges szolgáltatásokat. Ez az intézmény látja el 2003-tól a városi iskolák könyvtár-működtetési feladatait is. A fejlesztéseknek köszönhetően nem csak az alapszolgáltatások színvonalának emelkedése várható. Az országos hírű nagy könyvtárakhoz hasonlóan az esztergomiban is korszerű kiszolgáló egységek létesülnek (pl. internetkávézó, gyermeksarok, irodalmi estek befogadására alkalmas reprezentatív különterem stb.), és ide kerülne át a most a Kőrösy kollégiumban található, de kihasználatlan multicenter is. – A Kőrösy László Kollégium rekonstrukciója A várhegyi iskolafejlesztési programnak fontos eleme az ott található kollégium rekonstrukciója. Az önkormányzat sikeresen pályázott a munkák elvégzésére, hiszen az 1964ben épült, lapos tetős kollégium állapota az évtized végére méltatlanná vált eredeti rendeltetéséhez. A 202 millió forintos támogatással a 305 milliós beruházás 2001. augusztus 28-ra befejeződött. A megújult intézményben 132 diákot tudnak elszállásolni, visszaállításra került a régi színpad, testedző terem, stúdiószoba, számítástechnika terem, orvosi szoba és modern, nagy kapacitású mosoda létesült, megújult a konyha és az étkező. Így a kollégium a nyári időszakban színvonalas idegenforgalmi szálláshelyként bevételekre is szert tehet, csökkentve a költségvetési támogatás mértékét. Ugyancsak a költségeket mérsékli az a napkollektor, amelyhez az összeget a város szintén pályázaton nyerte. A kilencmilliós beruházás a kollégium melegvíz-ellátását biztosítja. További tervünk, hogy a kollégiumot részben a gazdasági középiskola tanszállodájaként működtetjük, ezáltal biztosítható a diákok szakmai képzése is. – Felsőoktatás-fejlesztési elképzelések Esztergom régi vágya volt, hogy egyetem létesüljön a városban. Mikor 1820-ban az érsekség visszaköltözött a városba, a Pázmány Péter alapította egyetem Nagyszombatban maradt. A szocializmus ideje alatt mellőzött érseki székhelyen eleve nem indulhatott egyetemi képzés. A rendszerváltást követően az eddigi legnagyobb esélyt szalasztotta el az akkori városvezetés. A várhegyen újra egyházi tulajdonba került épületek szinte kínálták magukat a frissen alapított Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára. Máig tisztázatlan körülmények között azonban az
egyetem egy 6.000 lelkes faluban, Piliscsabán talált otthonra. Nem kérdéses, hogy hatékony lobbizással, a város érdekeit képviselve Esztergom lehetett volna a befutó. A Könözsy-érát követően kezdettől fogva kiemelt célterületként kezeltük a felsőoktatás bővítését. Ennek keretében kezdődtek tárgyalások a Pázmány egyetem informatikai karának ideköltöztetéséről. 2001 végén azonban ebben az irányban leküzdhetetlen akadályokba ütköztünk. Jelentős eredménynek számít viszont, hogy az egyetem európai hírű szlavisztikai intézetének Nyugati-Szláv Kulturális Kutatócsoportja városunkban kezdte meg működését. A várhegyi épületegyüttes felújításáig a kutatócsoport elhelyezését a Rudnay Sándor Alapítvány vállalta fel, működését a város minden évben támogatja. Ezt követően más irányban tett kezdeményező lépéseket az önkormányzat. E lépéseket 2002 elején siker koronázta: megegyezés született a katolikus egyház, az Oktatási Minisztérium, a város és a három korábbi intézményt (a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi, a Pénzügyi és Számviteli, valamint a Külkereskedelmi Főiskolát) egyesítő Budapesti Gazdasági Főiskola között. Ennek értelmében a főiskola 2002 őszétől a várhegyen egy minisztériumi, egyházi és városi finanszírozásban megújuló épületben (az Ószemináriumban) indította volna meg esztergomi kihelyezett karán a képzést. A megállapodás szerint a hallgatók kereskedelmi, idegenforgalmi és szálloda, valamint vállalkozásszervező szakon végezhették volna tanulmányaikat nappali és távoktatási tagozaton. Így 2002 őszén 300 főiskolás kezdte volna Esztergomban az évet. 4 évvel később pedig a hallgatói létszám elérte volna az 1120 főt. Az új kar létrehozásakor a főiskola vezetői a határon túlról érkező magyar fiatalokra is számítottak. Sajnos a 2002-ben hivatalba lépett új kormány oktatási minisztere egyik első lépéseként visszavonta a BGF esztergomi karának szánt 300 millió forintos támogatást, ami után a katolikus egyház is a beruházás átütemezése mellett döntött. Esztergom egyedül nem lett volna képes az erősen leromlott épület felújítására, így a tervezett fejlesztés nem valósulhatott meg. Ugyanakkor folyamatosan tárgyalunk különböző felsőoktatási intézményekkel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a várhegyi épületegyüttes még üresen álló termei mihamarabb (egyetemi) élettel teljenek meg. - Felsőfokú képzés A felsőfokú oktatás terén az utóbbi éveket tekintve a fentiek ellenére lehet előrelépésről beszélni. 2001. szeptember 3-án a győri Széchenyi István Főiskola megkezdte a gépipari mérnökasszisztens képzést a Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolában. A kihelyezett tagozaton akkreditált felsőfokú szakképesítést szerezhetnek a szakmunkásképzőt végzett fiatalok, illetve a két év alatt bizonyos feltételeket teljesítőket (pl. nyelvvizsga megszerzése, magas tanulmányi átlag) felvételi nélkül átveszik a főiskola második évfolyamára. A képzést a város évente 1 millió forinttal támogatta. A Bottyán János Gimnázium és Műszeripari Szakközépiskola keretében a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kara képez műszaki informatikai mérnökasszisztenseket. A jól tanuló diákok számára az előbb említett képzéshez hasonlóan nyitva áll a főiskola kapuja. Az említett képzések révén a 3–4 éve Esztergomban megtelepült, hasonló jellegű kihelyezett szakok (a Gábor Dénes Főiskola mérnök–informatikus és közgazdász–gazdasági informatikus szakjai, valamint a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola hűtéstechnikai és minőségbiztosítási gépészmérnöki szakjai) mellett újabb felsőfokú végzettséget adó oktatás kezdődött a városban. Az utóbbi években megélénkült a kommunikáció a Vitéz János Római Katolikus Főiskolával is. A főiskola népszerűsítését célozta az a kezdeményezés, hogy a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Európai Polgárképző Akadémiáját a város a tanítóképzővel közösen hirdette meg. Az EU-s
ismereteket nyújtó tanfolyam hozzájárult ahhoz, hogy a főiskola megalapította kisebbségi akadémiáját, ahol 2001-ben indult meg a képzés. Az utóbbi 5 év során a főiskola hallgatói létszáma megduplázódott: 700-ról 1.400 főre nőtt. - Egyetemváros a Bazilika körül 2005-ben nagy arányú építkezés kezdődött az egykori Ószemináriumban. Az Esztergombudapesti Érsekség 4 milliárdos beruházással teljes körű felújítást hajtott végre a korábban a szovjet hadsereg által lelakott műemléképületben, és további zarándokházakkal bővítette a bazilika tövében kialakítani tervezett oktatási központot. A 2006 szeptemberében megnyíló centrum számos feladatot lát majd el. Az esztergomi hagyományokhoz illően teológiai oktatás indul, melyhez társintézményként a rózsahegyi (Szlovákia) teológiai főiskola is csatlakozik. Az Ószemináriumban bővül tovább a Pázmány Péter egyetembe olvadó tanítóképző. Az ide költöző (szintén a Pázmány universitas részévé váló, és világi teológiai képzést is indító) hittudományi főiskolával, valamint a Nyugati-Szláv Kulturális Kutatócsoporttal együtt egy esztergomi egyetemi központ körvonalai látszanak kibontakozni. Erre dr. Erdő Péter bíborosprímás is utalást tett egy 2006 elején Esztergomban rendezett konferencián. Az oktatási funkciók mellett egy több százezres könyvtár, konferenciaközpont, kanonoki levéltár, és múzeumi létesítmények számára is helyet biztosít a 12.000 m2 hasznos alapterületű óriási szemináriumi épület. Egyetemi fejlesztéseink további színtere lehet a déli kanonoksor , valamint az új rendezési tervben már szereplő két új épületszárny, melyeket az eredeti, XIX. századi elképzeléseknek megfelelően szeretnénk félkaréj alakban felépíteni a Bazilikával szemben. A három óriási épületben akár három egyetemi kar is elhelyezhető. Mindez a ma is meglévő tanítóképzővel együtt egy az országban is egyedülálló jelentőségű oktatási központ körvonalait rajzolja ki a Várhegyen. Ifjúság és sport – Egy új modell: a „máltai játszótér” A város 2000 óta a gyermekeknek és a fiataloknak nemcsak az oktatásáról igyekszik gondoskodni, hanem odafigyel az iskolán kívüli időtöltésükre is, és törekszik az ezek bővítéséhez szükséges kereteket biztosítani. Ennek a törekvésnek egyik eredménye a 2000. július 14/szeptember 26-án átadott játszótér a Bánomi lakótelepen. A játszótérre vonatkozó kezdeményezés a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól érkezett. A megvalósításhoz szükséges intézményi hátteret a képviselőtestület 1999. december 17-én biztosította, a „Játszva Megelőzni” Közalapítvány létrehozásával, és a hatmilliós alapító összeg megszavazásával. Az első vidéki őrzött játszótér létesítéséhez a Szociális és Családügyi Minisztérium 24 millió forintos támogatást nyújtott. A korszerű játszótér teljes felépítése 42 millióba került. Az átadás óta eltelt időszakban a játszótér bizonyította létjogosultságát: a közeli lakótelepen élő gyermekek szabadidejük jelentős részét töltik az ideális környezetben, sőt a város minden pontjáról szívesen keresik fel a felügyelettel működő és sikeres programokat is szervező intézményt. – Játszótér-felújítási program Részben a máltai játszótér sikerén felbuzdulva, részben az Európai Unió által előírt szabályok érvényesítése végett döntött a városvezetés a többi játszótér megújításáról. 2002-ben a
Schweidel utcai játszótér felújítására és a szentgyörgymezői grund kiépítésére nyertünk támogatást az Ifjúsági és Sportminisztériumtól, s önrésszel támogattuk két civil szervezetnek egy-egy játszótér létesítésére, illetve rekonstrukciójára vonatkozó pályázatát. A kertvárosi lakóparkban szintén városi támogatással létesült, a Szalézi úton pályázati és vállalkozói támogatással újult meg a játszótér. A Budai lakótelepen kosárlabdapályát építettünk. Az Erzsébet parkban testvérvárosi segítséggel készült el a kis játszótér. 2006-ban pedig az egykori tiszti üdülő területén korszerűsítjük a játszóteret. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat dolgozói 2002 és 2003 folyamán sorra újrafestették a hintákat, mászókákat, kicserélték a kosárlabdapalánkokat (pl. Erzsébet park), felújították a sérült játékeszközöket. Tervezzük egy újabb, a máltaihoz hasonló, védett játszótér kialakítását is. Meggyőződésünk, hogy ezek a létesítmények azon túlmenően, hogy a csellengéstől, a nem megfelelő társaságtól megóvják a gyermekeket, hasznos, értelmes időtöltést képesek biztosítani akár az egész családnak is. – Komplex kábítószer-megelőző program Az utóbbi években rohamosan nőtt a rendszeresen vagy alkalmilag kábítószert fogyasztó fiatal korúak aránya. Az első tapasztalatszerzés időpontja ezzel együtt egyre korábbra került. A drogfogyasztással kapcsolatos problémák Esztergomot, mint iskolavárost halmozottan érintik. Ezt felismerve döntött a 2000-ben hivatalba lépett új városvezetés a tanítóképző főiskolával és a Szociális és Családügyi Minisztériummal közösen egy drogprevenciós modellprogram beindításáról. A kábítószer-fogyasztás megelőzésére hangsúlyt helyező programban Esztergom kísérleti terepként vesz részt, ahol a pedagógusok, nevelési szakértők, iskolapszichológusok és más, gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára 2001-től indult meg a képzés. Eddig több mint 200 pedagógus, védőnő és egészségügyi szakember végezte el a kurzust. A beiskolázás célja, hogy az érintettek minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkezzenek a kábítószer-fogyasztás ártalmairól, társadalmi alapjairól, s hogy elsajátítsák a megelőzéshez szükséges tudnivalókat. Az önkormányzat által támogatott programot bevezetése óta az ország más pontjain is alkalmazzák. – Ifjúsági programok – városi támogatással A városvezetés számos olyan egyéb kezdeményezést is felkarolt, melyek ifjúságpolitikai céljainkat támogatják. Ilyen például a Gyermek Kert Alapítvány, amelynek teleházában a fiatalok internetezhetnek, kézműves-foglalkozásokon és különféle csoportos foglalkozásokon vehetnek részt. Az alapítvány rendszeresen szervez gyerekeknek, fiataloknak szóló programokat. Az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány az alkohol-, kábítószer- és gyógyszerproblémáktól szenvedők és hozzátartozóik számára nyújt segítséget. A drogmegelőzéssel és problémakezeléssel foglalkozó szervezet (mely minden évben jelen van felvilágosító sátrával a Fesztivál Esztergom Alapítvány által rendezett, deklaráltan drogellenes Fesztergom fesztiválon is) számára az önkormányzat térítésmentesen kíván helyiséget biztosítani. A kisgyermekes szülők támogatására alakult meg városunkban az Otthon Segítünk Alapítvány esztergomi csoportja. Az alapítvány gyermeknevelési tanácsadással, lelki- és adminisztratív segélyszolgálattal támogatja a fiatal, gyermekeket vállaló szülőket. Az alapítvány önkénteseinek első csoportja 2002 szeptemberében vehette át a tanúsítványát. 2004 nyarán jelentették meg elsőként a gyermekeknek szánt programajánló füzetüket Esztergomi vakáció címmel. A nyári szünidő értelmes eltöltéséhez tanácsokat adó kis füzet kiadását a város is támogatta.
Számos egyéb egyedi akció, program megvalósításához is hozzájárulunk annak érdekében, hogy Esztergomban jó legyen gyermeknek, fiatalnak lenni. – Ifjúsági és sportcentrum a Sportcsarnok körül A szabadidő hasznos eltöltését fogja szolgálni a jövőben a sportcsarnok körül kialakítandó ifjúsági és sportcentrum, melynek koncepciója 2002 nyarán készült el. 2004-ben ehhez a koncepcióhoz igazodva került sor az építészeti tervdokumentáció összeállítására és elfogadására. A koncepciónak megfelelően a város nemcsak a sportolás helyszíneként számol a Kolping-pályával, a sportcsarnokkal és a kapcsolódó létesítményekkel, hanem jelentős fejlesztéseket követően a fiatalok és a családok számára folyamatosan kikapcsolódást nyújtani képes komplexumot kíván ott létrehozni. A fejlesztések elindítása érdekében 65 éves bérleti szerződést kötöttünk az érsekséggel, amelynek értelmében 65 millió forintért bérbe vesszük a Kolping-pályát és a kapcsolódó létesítményeket. A 3,2 hektáros területen kialakítandó új felépítmények már a város tulajdonát fogják képezni. Az ifjúsági centrum ma árvízjárta terület, ezért legnagyobb részét meg kell emelnünk. A szigetre tervezett természetes hatású, változatos vonalvezetésű új gátrendszer és a megemelt szintű pályák lehetővé teszik majd a folyamatos használatot. (Ez alól csak a csónakház és a turistaszálló jelent kivételt. Ennek alsó szintjén megszűnik a szálláshely-szolgáltatás. Ez a tetőtérbe költözik, a földszinten pedig a csónakházat kiszolgáló létesítmények, műhely, kávézó kerülnek kialakításra.) A jelenlegi rögbipályát felújítjuk és 2.000 személyes lelátót építünk mellé, a szükséges kiszolgáló egységekkel. Mellette a fekete salakos pályát műfüvessé alakítjuk, a vörös salak helyén 850 férőhelyes lelátóval teniszstadion épül. A stadion mellett helyet kapnak tengópályák is. A fejlesztés központi eleme a sportcsarnok átépítése. A jelenlegi, a 80-as évek elején épült létesítmény sem esztétikailag, sem funkciójában nem képes ellátni a megnövekedett igényeket. A rendezvények és nagyobb sportesemények (nemzetközi versenyek) megrendezésére is alkalmas új sportcsarnokban 1.500 férőhelyes állandó és 750 férőhelyes mobil lelátó lesz. A küzdőtéren elhelyezhető székekkel 3.000 fős közönséget is képes lesz befogadni. A futurisztikus, hajót formázó épület számos sportág egyesületeit tudja majd befogadni és magas színvonalon kiszolgálni. Az alagsorban és a csarnokkal szemben létesítendő parkolóban összesen 600 személyautó fogadására lesz lehetőség. (A Gőzhajó utca ezt leszámítva sétálóutca lesz.) A jelenlegi színpadot szintén felújítjuk, ott a görög színházakhoz hasonló, ponyvával fedhető, korszerű technikával felszerelt 500 fős nézőteret alakítunk ki. A terület Szalma csárda felőli részén az ifjúsági civil szervezetek székháza épül meg, melynek legfontosabb feladata az ifjúsági programok szervezése lesz. Itt külön játszóház létesül 3–6 és 7–11 éves gyermekeknek, ezen kívül bowlingpálya, biliárdklub, ifjúsági klub (táncteremmel, internetkávézóval, vetítőteremmel, csoportfoglalkozásokra használható, harmadolható nagyteremmel, irodalmi kávéházzal, pingpongszobával, stúdióhelyiségekkel). Itt nyithatják meg ügyfélszolgálati irodáikat a gyermekekkel és az ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek is. A centrum valóságos paradicsoma lesz a városi fiatalságnak. – A strand téliesítése, uszodarekonstrukció
Az esztergomi úszósport az 1960-as években országosan is kiemelkedő teljesítményeit (olimpiai döntős, ifjúsági Európa-bajnoki bronzérmes, többszörös országos bajnok stb. úszóink) az utóbbi 30 évben nem tudta megismételni. Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy a rendelkezésre álló fedett uszoda a versenyszerű munkát a téli időszakban nem tette lehetővé. A továbbfejlődés ezen akadályát az ezredfordulóra sikerült elhárítanunk. A strandfürdő bővítésére, fejlesztésére az önkormányzat több alkalommal is pályázatot nyújtott be, ezeket a pályázatokat azonban nem követte siker. Végül a pályázatokhoz biztosított önerőt megtoldva került sor az ún. „buborék” (légtartós ponyvafedél) átadására 2000 decemberében. A lefedéssel párhuzamosan készültek el az új öltözők és néhány új helyiség (ruhatár, mosdók, masszázsszoba és egy nagyobb szauna). A régi gőzfürdő épületében kapott helyet az iroda, a dolgozók szociális létesítménye és a kismamatorna szobája. A tervek szerint a volt kazánház szálláshelyként funkcionál majd a jövőben, a jelenlegi mosdók lebontásával pedig egy lelátóval rendelkező strandröplabdapálya is kialakítható. A strand működtetéséhez szükséges vízforgató berendezés beszerelését 2008–2009-re szeretnénk megoldani. – Városi sportrendelet A 2004 márciusában életbe lépett Sporttörvény előírásainak megfelelően még az év folyamán elkészült a városi sportrendelet. A rendelet átfogó módon tárgyalja Esztergom sportéletének intézményi, finanszírozási feltételeit. A sportolási lehetőségek ma is széles körben (egy hasonló méretű városnál jóval szélesebb körben) állnak rendelkezésre – nem kizárólag, de elsősorban fiataljaink számára. Nemcsak országosan, de már nemzetközileg is jegyzett a kick-boksz, a birkózó egyesületünk és a rögbicsapatunk, országosan kiemelkedő eredményeket tudhat magáénak az evezősegyesület. Időről időre kinevelünk egy-egy tehetséges triatlonistát, cselgáncsozót, úszót. Olyan ritka sportágak is megtalálhatóak a palettán, mint a sportrepülés, hegymászás, sporttánc vagy kevésbé ismert küzdősportok és harcművészeti ágak (aikido, baranta, kempo karate, szumó). 2000 óta újra van vízilabdacsapatunk. Az új rendelet áttekinthető módon rendezi az egyesületek finanszírozásának kérdését. Az éves keretösszeg 60 %-át az utánpótlás-nevelésre osztja ki. Az egyesületek igazolt utánpótlás korú sportolóik létszáma alapján kapnak támogatását. 20 %-nyi rész jut az egyesületek működési költségeinek fedezésére és ugyanennyi a rendezvényeikre. Erre a két keretre külön kell pályázni. Nyolc kiemelt eseményt közvetlenül támogat a város: az egykori Porga teremlabdarúgó-kupát, mely 2004 óta felvette az eurorégió nevét (ezzel jelezve a torna további fejlesztésének irányát), a városi utcaikosárlabda-kupát, az amatőr teke- és a kispályás labdarúgó-bajnokságot, a Mária Valéria hídfutást, a Szent István úszóversenyt, a Nemzetközi Duna-túrát, valamint a város „Jó tanuló, jó sportoló”-díjainak átadási ünnepségét. Az új rendszer révén elértük, hogy a korábban tapasztalt finanszírozási aránytalanságok és az ebből eredő feszültségek megszűntek. A rendelet ugyanakkor világosan ösztönzi az egyesületek arra is, hogy minél több fiatalt nyerjenek meg az aktív, egészséges életmód számára. Egészségügy – Az egészségügyi ellátás reformja
2001/2002-ben forradalmi jellegű változások mentek végbe az esztergomi egészségügyi rendszerben. Az alapellátás privatizálható területei (felnőtt és gyermek házi orvosi és fogászati ellátás) az országban az elsők között kerültek magánkézbe. Ugyanakkor 2002. január 1-jével a megyétől visszavettük városi kezelésbe a Vaszary Kolos Kórházat, amely mára megszabadult az adósságcsapdából, és látványos fejlődésen ment keresztül. A foglalkozás-egészségügyi ellátást a közalkalmazottak és a köztisztviselők számára a kórház segítségével biztosítjuk. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt években jelentősen javult az egészségügyi ellátás színvonala a városban, ami a település népességmegtartó erejét éppúgy növeli, mint a régióban élők vonzódását a régióközponthoz. Fejlesztési céljaink között nem véletlenül kap kiemelt hangsúlyt Esztergom regionális szerepének erősítése az egészségügy területén is. – A Vaszary Kolos Kórház adósságkonszolidációja és visszavétele A rendszerváltás egyik nagy tehertétele volt a szocialista egészségügyi rendszer lebontása, és az új viszonyoknak megfelelő újjáépítése. A folyamat (a többi közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan) a mai napig nem ért véget, és e téren még további konfliktusok várhatóak. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház az országos átlagnál is rosszabbul járt, kis kórházként megyei szintű feladatokat is ellátva, a nem megfelelő finanszírozási feltételek és a megyei fenntartás miatt 1997-ben (az országban elsőként) vált fizetésképtelenné. 1998-ban az egyik legrosszabb helyzetű egészségügyi intézmény volt, több mint félmilliárdos adósságállománnyal. Az 1994-ben megyei működtetésbe átadott kórház dolgozóinak bérét külön megállapodással lehetett csak biztosítani. Mindeközben egy még 1994-ben elnyert címzett támogatásnak köszönhetően (az eredetileg tervezettnél egy évvel később) 1998 decemberében átadásra került a kórház új központi épülete. A beruházás értéke meghaladta az 1,8 milliárd forintot. A város és környéke új, korszerű kórházi épülettel gazdagodott, és még 1998 nyarán megtörtént az új belgyógyászati épület alapkőletétele is. A kórház aktuális vezetése igyekezett lépéseket tenni az adósságkonszolidáció érdekében (pl. az ágyszám radikális – közel 30 %-os – csökkentésével, létszámleépítéssel, osztályok megszüntetésével), a célt azonban nem sikerült elérni, sőt, a kórház pénzügyi helyzete tovább romlott. Ezért az intézmény élén 2001-ben vezetőváltásra került sor, és az új menedzsmentnek határozott lépésekkel, kiterjedt lobbizással 2004 nyarára sikerült felszámolnia az adósságállományt. Ebben a folyamatban alapvető jelentőségű volt a polgári kormány 100 milliós segítsége, valamint az, hogy 2002. január 1-jével a város visszavette a megyétől a működtetési feladatokat. A kórház vezetése adósságátütemezéssel, peren kívüli megegyezésekkel jelentősen csökkentette a követelések összegét. A képviselő-testület rögtön az első évben 70 millió forintos támogatásban részesítette a kórházat. 2003-ban a kórház-konszolidációs pályázaton 130 millió forintot nyertünk eredetileg visszatérítendő támogatásként. Az egészségügyi kormányzat – látva a beavatkozások sikerét – a támogatás kiegyenlítésétől eltekintett. A pályázathoz a szükséges önrészt (23 millió forintot) az önkormányzat biztosította. Szándékaink szerint a kórház tulajdonjogát éppúgy városi kézben fogjuk tartani, mint a fenntartását. A fenti lépéseknek köszönhető, hogy 2004-re a kórház a tartozásait kiegyenlítette, ezáltal megteremtette a működéshez szükséges stabilitást és a betegek érdekeinek megfelelő színvonalas gyógyításhoz elengedhetetlen nyugodt körülményeket. – A kórházi gyógyszertár fejlesztése
Az elmúlt 2–3 évben, a városi tulajdonba visszakerült kórházban több beruházás is megvalósult. Ezek egy része széles körű összefogás révén valósulhatott meg (pl. a szülészetnőgyógyászat külső rekonstrukciójához, a reumatológia liftjének megépítéséhez az önkormányzat mellett magánszemélyek is hozzájárultak). Az országban az elsők között került sor az intézményen belüli feladatokat ellátó (ún. zárt vényforgalmú) gyógyszertár privatizációjára. A magánosításnál az önkormányzat igen körültekintően járt el. A korábban itt alkalmazásban álló gyógyszerészek az új cég részesei lettek, amely 2003/2004 folyamán százmilliós nagyságrendű beruházással alakította ki az új gyógyszertárat. Az európai uniós szabványoknak megfelelő betegre szabott adagolási rendszer bevezetésével az ellátás színvonala jelentősen javult. – A szemészet-gégészet áthelyezése Az esztergomi kórház szégyene volt évtizedek óta a fül-orr-gégészet épülete, ahol méltatlan körülmények között kellett orvosoknak dolgozniuk, betegeknek lábadozniuk. A különbség 2000-re kiáltóvá vált a korszerű sebészet és a majd évszázados lemaradásban lévő fül-orrgégészeti osztály között. A probléma megoldását az önkormányzat és a kórházvezetés együtt találta meg 2004-re. Az igen leromlott épületet eladtuk, a bevételt több mint 100 millió forinttal kiegészítettük, ennek fejében az új tulajdonos vállalta az új osztályok kialakítását a sebészet épületének tetőterében. Az új, korszerű részleg átadása 2004 decemberében megtörtént. – A szakmai szolgáltatások fejlesztése Az új kórházvezetés az elmúlt években sokat dolgozott az ellátás színvonalának emelése érdekében. Több új szakrendelés is indult (gyermek tüdőgyógyászat, kardiológia és diabetológia, mozgásszervi rehabilitáció), amelyek rendkívül pozitív visszhangot váltottak ki mind a betegek, mind a szakma képviselőinek oldaláról. Utóbbi szakrendelés egyben egy új osztály kialakítását is elősegítette. A mozgásszervi betegek rehabilitációját 20 új ágyon szerződéses munkavállalók segítségével végzik. Újraindult a kemoterápiás rendelés is. Az országban egyedülálló módon, az Országos Egészségügyi Központ szatellitintézményeként működik 2004-től a patológia. Az újítás jelentős színvonalemelkedést hozott. A megyei kórházakban sem mindenhol található meg a computer tomográf (CT), melyet a kórház egy cégtől bérelve állított üzembe a röntgen épületében. Újabb szakmai területként jelent meg 2005-től a termálfürdővel közösen működtetett gyógyászati részleg, ami szintén a megyei feladatokat ellátó reumatológia színvonaljavítását célozza. Itt a TB által finanszírozott kezeléseket is igénybe lehet venni. Kísérlet történt önálló onkológiai osztály létrehozására is, ezt azonban a 2006-ban végrehajtott központosítás nem tette lehetővé. 2003-ban kedvező pénzügyi kondíciók mellett sor került több fontos eszköz beszerzésére is. Mindezen újítások már ma is érezhető javulást hoztak az ellátás színvonalában. – A városi egészségügyi alapellátás a kórházban 2002. március 1-jével került sor az alapellátás privatizációjára. A nem magánosítható szolgáltatásokat zömmel a kórházba költöztettük. Ide került a házi orvosi ügyelet és a védőnői szolgálat, melynek átköltöztetése a sokkal jobb körülményeket biztosító szülészetnőgyógyászat épületébe, érezhető színvonaljavulást okozott. Mindkét áthelyezéshez kapcsolódóan bizonyos mértékű átalakításokat is el kellett végeznünk.
Szintén a kórházhoz került, de csak intézményileg, az ifjúsági orvosi szolgálat, valamint a még nem privatizált két gyermek fogorvosi praxis. Ezeket szintén magánosítani szeretnénk a közeljövőben. – A további fejlesztések iránya: a régió kórháza Az esztergomi kórház egyedülálló a magyar egészségügyi intézményhálózatban a tekintetben, hogy nálunk nincs nővérhiány. Ennek két oka van. Az új menedzsment bevezette az ún. mátrixosztály-rendszert, amelynek lényege, hogy a nővérek több helyen nem egy adott osztályhoz tartoznak, hanem mozognak egy-egy osztály között. Így egy nővér több részlegen is besegíthet. Másrészt a hiányzó munkaerőt a Duna túlsó partjáról pótolják. Ma több mint félszáz szlovákiai dolgozója van az intézménynek. A kórház azonban nemcsak ettől regionális jelentőségű. A vezetőség 2002 tavaszán megállapodást kötött a párkányi Poliklinikával, 2004 végén pedig egy szlovákiai biztosítóval. Ennek értelmében a sürgősségi betegellátást az uniós csatlakozásnak köszönhetően Esztergom is elláthatja a Párkány környékén élő biztosítottak számára. A szomszéd városhoz legközelebbi, viszonylag korszerű kórház az 50 km-re fekvő Érsekújvárban található, míg a Vaszary kórház Párkánytól mindössze 5 km-re működik. Ugyancsak közelebb fekszik kórházunk az Ipoly-völgyi falvakhoz, ahonnan ma a váci kórházba szállítják a betegeket. A kórház vezetésének elképzelései szerint első lépcsőben Esztergomban a fekvőbeteg-ellátást és a diagnosztikát terjesztik ki az eurorégió területére, ugyanakkor Párkányban egy komplex járóbeteg-ellátási és katasztrófamentesítési központot alakítanak ki. A mintaprogram megvalósítása érdekében már közös pályázat is készült. Célunk az, hogy a likviditás megőrzése mellett az eurorégió önálló intézményrendszerének kiépítésekor a Vaszary Kolos Kórház kapja meg a régió egészségügyi főintézményének státuszát. Ezzel párhuzamosan létrehoztunk egy regionális kórházi alapítványt is, hiszen a kórházban kezelt betegeknek csak egyharmada esztergomi, a többieket a környező településekről, sőt bizonyos esetekben a megye távoli részeiből szállítják ide kezelésre. A regionális alapítvány a finanszírozási terhek megoszlását és a közös felelősség regionális szintű kialakítását egyszerre célozza. Reményeink szerint az alapítvány láthatóan járul hozzá a jövőben a kórház működtetési színvonalának emeléséhez. Közvetlen támogatásokat nyújtunk egy-egy beruházáshoz (mint a belgyógyászat második liftjének megépítése) és kórházi pályázatokhoz is. – A háziorvosi hálózat privatizációja Az utóbbi években az egészségügyi alapellátás terén is reformfolyamatok indultak el városunkban. 2001 áprilisában a képviselő-testület az alapellátó intézmények teljes privatizációjáról döntött (ez alól csak az említett, a kórházhoz csatolt szolgáltatások jelentenek kivételt). 2002 tavaszáig a rendelővel rendelkező felnőtt és gyermek házi orvosok (összesen 17-en) tulajdonossá váltak. A rendelők átadása kedvezményes áron történt, viszont feltételül szabtuk, hogy az új tulajdonos hajtson végre fejlesztéseket a létesítményben. A privatizáció melletti egyik fő érv volt, hogy az Országos Egészségpénztártól csak magánorvosi praxisok vehetnek fel ilyen célú támogatást. Az átvett praxisok mindegyikénél látványos fejlesztések valósultak meg az elmúlt években, ami a döntés legitimitását alátámasztja, és a szolgáltatási színvonalat erősíti. Ez különösen
annak fényében feltűnő, hogy forráshiány miatt az önkormányzati tulajdonú rendelőkben évtizedek óta nem került sor beruházásokra. Terveink szerint a megmaradt két gyermek fogorvosi praxist is privatizáljuk, ezzel tovább javítva az ellátás színvonalát. – Új egészségügyi centrum a Hősök terén Az alapellátás további fejlesztésének pillére az egykori Kossuth iskola Hősök terén található épülete, amelyet 2003-ban vásároltunk meg. A mintegy 180 millió forintból elvégzendő átalakításokat követően 2007 elejére ide kerül be a két még nem privatizált fogorvos. Itt nyer elhelyezést a gyermekfogászat, a gyermekorvosi, valamint a fogászati ügyelet. Utóbbi jelentőségét emeli, hogy legközelebb Budapesten működik ilyen szolgáltatás. Működtetésére társulást tervezünk létrehozni, hiszen az egész régióban nem található még egy fogászati ügyelet. Ugyancsak a volt iskola területére költözik át a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a központi házi orvosi ügyelet, valamint a városi mentőszolgálat. Utóbbi intézmények térségi hatókörrel működnek. A háromkocsis mentőállomás személyzetével együtt képes biztosítani a törvényben előírt 15 perces eljutást a kistérség bármelyik településére. A térségi összefogás jegyében ugyanakkor egy kocsival Nyergesújfalun is mentőállomás létesül. Az új központ elhelyezésekor már azt is figyelembe vettük, hogy a Duna túlsó partján is szükség lehet a gyors beavatkozásra. A körforgalomtól a mentőkocsi egy-két percen belül Párkányban lehet. Ennek azért van különös jelentősége, mert testvérvárosunkban 2005-től megszűnt az önálló mentőállomás. A mentőautó-állomány 2005-ben egy új Ford Transittal gazdagodott. Ez a korábbiaknál nagyobb, tágasabb, stabilabb jármű. Van benne fűtőberendezés, gerincsérültek mentésére alkalmas hordágy, félautomata defibrillátor. Az eddigi Toyota és Mercedes mellett az új autó kiemelt mentőautó lett. A minősítéshez szükséges berendezések (végtagrögzítő vákuumsínek, speciális mentőmellény a járművekbe szorult emberek mentéséhez, pulzoximéter) beszerzéséhez szükséges összeget mi biztosítottuk. – Immissziós jelzőrendszer A lakosság egészségügyi helyzetén próbál javítani az a regionális beruházás, melynek keretében Párkányban, Dorogon, Nyergesújfalun és Esztergomban imissziós állomások kerülnek kialakításra. A térségben működő, szennyező anyagot viszonylag nagy mennyiségben kibocsátó nagyvállalatoknak és a majdnem állandó észak-nyugati szélnek köszönhetően Esztergom az 1990-es évek közepére a 12 legszennyezettebb levegőjű magyar város közé került – jóllehet akkor a városban ilyen tevékenységet folytató cégek már nem működtek. A rossz levegőnek köszönhetően számottevően (10–20 %-kal) magasabb városunkban a légúti megbetegedésekből eredő halálesetek száma, mint a megye más városaiban (beleértve Tatabányát is!). Bár 2000-re Esztergom elkerült a „piszkos 20”-ból, a fentiek miatt csatlakozott a város az említett beruházáshoz. Párkányban már áll a főtéren az a kijelző berendezés, amely az aktuális légszennyezettségi adatokat mutatja folyamatosan. A tervek szerint ugyanilyen berendezés kerül kihelyezésre Esztergomban is. A kiemelkedő adatok alakulását figyelemmel követve kerülhet sor a beavatkozásra az egyes szennyező cégeknél. (A lakosság egészségének érdekében Skandináviában és Németországban gyárakat is be szoktak záratni – ha azok nem tudják megoldani a veszélyes gázok, füstök szűrését.) Ezzel párhuzamosan szeretnénk elvégezni egy reprezentatív minta segítségével a város egészségügyi állapotfelmérését is. Ezáltal világos képet kaphatunk a lakosságot leginkább
érintő környezeti terhelési problémákról, ami a célzott beavatkozásokat a jövőben lehetővé tenné. Szociálpolitika – A szociális intézményrendszer reformja Az utóbbi években fokozatosan bővítettük a szociális ellátásokat városunkban. A hagyományos feladatokon túl igyekszünk a szolgáltatások körét minél teljesebb mértékben lefedni. Ennek érdekében az elmúlt 4 évben több beruházást is végrehajtottunk, illetve elkezdtünk. 2002-ben határozat született arról, hogy meg kell vizsgálni, mely feladatokat célszerű közvetlenül önkormányzati fenntartásban ellátni, s melyeket racionális szerződéses ellátási formában működtetni. A program részeként került sor az intézményrendszer reformjára. 2003. szeptember 1-jével a gyermekjóléti szolgáltatásokat a Majer István Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Gyermekjóléti Szolgálatba integráltuk. A közös intézményben a szakemberek koncentrációja az egyes problémák komplex kezelésére éppúgy lehetőséget nyújt, mint kiegészítő szolgáltatások biztosítására. 2004. január 1-jével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezelésébe adtuk a Családsegítő Szolgálatot és a hajléktalanok nappali melegedőjét. A szerződéses működtetésnek számos előnye van a korábbi modellhez képest. A szeretetszolgálat jóvoltából a két intézmény fenntartásába bevonható pénzügyi források köre bővült, ami az önkormányzati költségvetés számára jelent könnyebbséget. Az ellátáshoz ugyanakkor a kezelő szervezet elkötelezett munkaerőt tud biztosítani, hivatásos segítők révén. 2005. november 1-jén szintén a máltaiakhoz került a korábban az Aranyhegyen, most a Kossuth utcában működő idősek klubja. Terveink szerint a máltaiak kezelésébe adjuk a családok átmeneti otthonát is, mely 2007 közepére nyílik meg. Vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy az Egyesített Szociális Intézményt miképpen lehetne hatékonyabban működtetni. A szociális területen továbbra is ellátási hiányként jelenik meg a fogyatékosok nappali intézménye és a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali otthona. A probléma megoldására a máltaiakéhoz hasonló ellátási szerződést szeretnénk kötni az Életút Egyesülettel. Jelenleg az egyesület nyergesújfalui otthona fogadja be az esztergomi betegeket, az ő ellátásukhoz támogatást nyújtunk. Elkészült az egyesület esztergomi intézménye is a Dobogókői úton (ahol bentlakásos lakóotthont is kialakítottak). Az ingatlant az egyesület 34 millió forintért vásárolta meg a várostól, és átvette a fogyatékosok nappali gondozására vonatkozó önkormányzati feladatot. A tervek szerint (a közművek kiépítését követően) még az idén megnyílik az esztergomi intézet. A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali otthonának kialakítása érdekében több szervezettel is tárgyalásokat kezdeményeztünk. Reményeink szerint a törvényi határidőig (2008) ezt a hiányosságot is fel tudjuk számolni. – Az intézményrendszer fejlesztése A városi szociális szolgáltatástervezési koncepció a továbblépésre az alábbi javaslatokat fogalmazza meg. Létre kell hozni a városi szociálpolitikai kerekasztalt, amely évente legalább egy alkalommal ülésezik. Tagjai az önkormányzat szakirodájának munkatársai, a városi szolgáltató intézmények, civil szervezetek és a Vitéz János Római Katolikus Főiskola Szociális
Képzési Tanszékének képviselői. A kerekasztal a szociális fejlesztések stratégiaiszakmai előkészítő műhelye lenne. További lépésként (a város vonzáskörzetének átalakulása miatt) racionális volna kialakítani egy határon átívelő regionális szociális és szakmai egyeztető fórumot is, mivel a szociális gondok éppúgy nem állnak meg a határokon, ahogy a tőke áramlása sem. Ugyanezt a szemléletet erősíti meg az eurorégiós egészségügyi és ápolási biztosító létrehozását célzó javaslat is, amely egyben a szolgáltatási rendszer térségi szemléletű átalakítását is előrevetíti. A dokumentum előirányozza a szociális információs szolgáltatás intézményesített kereteinek megteremtését is, melyet egy rendszeresen megjelentetendő nyomdai alapú kiadvány (Esztergomi Segítő), valamint egy honlap létrehozásával lát elérhetőnek. A nagyszámú időskorú ember élethelyzetének javítását szolgálná a szociális műszaki gyorsszolgálat létrehozása, amely praktikus segítséget nyújthat a gondba került nyugdíjasoknak. – A városi bölcsőde fejlesztése Városunkban a 3 évnél kisebb gyermekek napközbeni ellátása kötelező feladat. 15 évvel ezelőtt Esztergomban még 3 bölcsőde működött, melyek közül kettőt 1992/93-ban az akkori önkormányzat kihasználatlanság miatt megszüntetett. A megmaradt bölcsődét a megszorítások ellenére sem zártuk be (miközben a legtöbb hasonló méretű városban, miként Dorogon is, ezt a szolgáltatást megszüntették). A jelentkezők száma évek óta meghaladja a felvehető létszámkeretet. Időszerűvé vált a bővítés, amire egy sikeres, 240 milliós pályázat ad lehetőséget. A 2008. március 31-ig tartó projekt keretében nemcsak férőhelybővítésre kerül sor, hanem megszervezzük a rugalmas napközbeni ellátás rendszerét is. Így a szülők igényeinek és a gyerekek adottságainak megfelelő differenciált szolgáltatásokat tudunk majd nyújtani. Egyrészt a gyermekmegőrzés időtartama az egyes családok beosztása szerint változtatható lesz (idősebb gyermekek elhelyezését is biztosítani szeretnénk), másrészt sor kerülhet a fogyatékos gyermekek integrációjára is. – Családok átmeneti otthonának kialakítása A gondoskodó önkormányzatnak felelősséget kell éreznie és vállalnia a városban élő minden egyes polgáráért. A rendszerváltás vesztesei minden településen megtalálhatóak, jóllehet Esztergomban a számuk az utóbbi években csökkent. A róluk való gondoskodás nemcsak államilag megfogalmazott kötelező feladata az önkormányzatnak, hanem emberbaráti kötelesség is. A város megteremtette a segélyezés szervezeti hátterét és forrásait. Jelentős intézményi átalakításokra, fejlesztésekre azonban e téren nem került sor. 2000-ben ezen a területen is döntő változások következtek be. Két sikeres pályázatot nyújtottunk be a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz a családok átmeneti otthonának kialakítására. Az összesen több mint 6 millió forintos támogatással a Családsegítő Szolgálathoz kapcsolódóan megkezdődött közel 20 milliós beruházás célja, hogy az anyagi összeomlás szélére jutott, gyakran fedél nélkül maradt családok számára átmeneti, féléves időtartamra lakóhelyet biztosítson. Az év végén nyíló otthon befejezéséhez az átvevő Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatást is nyújt. – Hajléktalanok nappali melegedője A hajléktalanok nappali melegedőjének kialakítását a szociális törvény kötelezően ellátandó feladatként írja elő városunk számára. A melegedő megvalósítására 2000-ben pályázott
sikerrel a város. Az elnyert 10 millió forinthoz biztosított további 3 millióból 2002 végére elkészült a melegedő, ahol 30 személy részére biztosítunk napi egyszeri meleg ételt, tisztálkodási, ruhatisztítási lehetőséget, csomagmegőrzést, foglalkozásokat. 2002/2003 telén engedély nélkül, kísérleti jelleggel bevezettük a bővített nyitva tartást, így a hajléktalanok nemcsak nappalra, de éjszakára is fedél alá juthattak. A „törvénysértő” eljárás révén biztosítottuk, hogy Esztergomban nem fagyott meg egyetlen hajléktalan sem. A kezdeményezés kivívta az ombudsman elismerését is. A hajléktalanok számára a Máltai Szeretetszolgálat kezelésébe átadott Gondviselés Házában nemcsak a fent ismertetett szolgáltatásokat biztosítják, hanem segítséget kapnak hivatalos ügyeik intézéséhez is. Ugyancsak itt foglalkoznak a munkanélküliek problémáival is. – Az Egyesített Szociális Intézmény átalakítása Egyesített Szociális Intézményünk három gondozási funkciót lát el. Megyei területi lefedettséggel működik a Simor utcai idősek otthona. Az elmúlt években többször is sikertelenül pályáztunk az otthon fejlesztéséhez címzett támogatásra. Minthogy az otthon földrajzilag a várost jóval meghaladó lefedettségű, és fenntartása megyei feladat, megyei kezelésbe adjuk. Az idősek otthona mellett két idősek klubja is az intézményhez tartozott. Ezek közül a korábban az Aranyhegyen működött klub a máltaiakhoz került, a kertvárosi klubot viszont továbbra is megtartjuk, a gondozási központ fenntartásában üzemeltetjük. A szociális ellátás harmadik köre a Gondozási Központ, mely az idősek házi gondozásával foglalkozik. Ezt a funkciót továbbra is városi feladatként látjuk el. – Idősek jelzőrendszeres házigondozása Az otthon élő, de önmagukat ellátni csak részben képes idős korú emberek megsegítésére 1999 decemberében az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz. A sikeres pályázatnak köszönhetően 2000 júniusától kezdve működik Esztergomban, Táton, Tokodon, Tokodaltárón és Mogyorósbányán az a jelzőrendszer, melynek berendezését az érintettek ingyenesen kapták meg. Az 52 gondozott otthonról hívhatja ki sürgős esetben az Egyesített Szociális Intézmény két ügyeletesét, akik így fél órán belül otthon tudják ellátni az idős korú embereket. Ezáltal utóbbiaknak nem kell a szociális otthonba költözniük, mégis gondozásban részesülnek. A hárommilliós beruházás keretében a minisztérium támogatásából vásároltuk meg és telepítettük a berendezéseket, amelyek működtetéséhez 2001-re és 2003-ra újabb 1, illetve 1,4 millió forintot nyertünk. 2004-ben már állami normatívát is kaptunk a működtetésre. Ezt az tette lehetővé, hogy a modellkísérlet az utóbbi években az esztergomi minta nyomán törvényileg kötelező feladattá vált az egész országban. – Városi Idősügyi Tanács Esztergom Város Idősügyi Tanácsa 2006. febr. 16-án alakult. A hároméves megbízással felálló 7 fős tanács konzultatív, véleményező, javaslattevő testület, három tagot az esztergomi időskorú szervezetek, kettőt-kettőt a karitatív szervezetek és a város delegál. Jóllehet, városi szinten ilyen tanács létrehozása nem kötelező, az öregedő korfára tekintettel fontosnak láttuk megalapítani. A tanács javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az idősek, nyugdíjasok életét érintő kérdésben, és információs segítséget nyújthat, rendezvényeket szervezhet a város idősei számára, koncepciókat készíthet helyzetük javítása érdekében.
– Az akadálymentesítés programja 2002-ben elkészült a városi akadálymentesítés koncepciója. A szakemberek által is jónak minősített anyag a mozgáskorlátozottak városon belüli közlekedésének jogszabályban is előírt biztosításához fogalmazza meg az alapelveket, jelöli ki a műszaki paramétereket és javasol konkrét intézkedéseket. A hivatalok és közintézmények megközelítését, a járdákon és az úttesteken való közlekedés könnyítését célzó program megvalósítása több éves feladat. A beruházásokhoz a köztudottan nem kihasznált minisztériumi alaphoz kívánunk pályázni. – Közhasznúak foglalkoztatása Esztergomban 1993-tól kezdve (20,6 %) fokozatosan csökken a munkanélküliség. Az index 2000 óta 4 % körül stabilizálódott, miközben az ide települt multinacionális vállalatok egyre nagyobb számban kénytelenek határon túli dolgozókat alkalmazni. A tartósan 4–5 %-os munkanélküliségi mutató mögött általában szociálisan hátrányos helyzetű embereket, lecsúszott egzisztenciákat kell látnunk, akiknek a munkába való visszahelyezése igen nehéz feladat. Ebben segíthetnek az önkormányzat közmunkaprogramjai. A város évente közel félszáz embernek biztosít munka- és ezáltal szerény kereseti lehetőséget. Nagy részük a parkosítással kapcsolatos munkákat végzi. Ugyanakkor kezdeményeztük egy nagyobb közmunkapályázat elkészítését is, melynek keretében 100-nál több ember dolgozhatna kistérségi megbízásból a Duna-part tisztításán. – A maristák romaprogramja a déli városrészben A magyar társadalom szociálisan legrosszabb helyzetben élő rétegei zömmel a roma kisebbségből kerülnek ki. A becslések szerint közel 800.000-es lélekszámú cigányság helyzetén csak össztársadalmi szinten, széles körű összefogással lehet segíteni, amit gyakran épp az érintettek akadályoznak. Ezért is különlegesen értékes az a munka, amelyet a spanyol marista testvérek végeznek a déli városrészben. Az ott kialakított teleházban, a „Határtalan Szív” Alapítvány által szervezett foglalkozásaik, a bevezetett szolgáltatások teljesen átalakították a roma kisebbség életét. A többek között önkormányzati támogatással működő teleház ma már szakmai képzést is folytat a hátrányos helyzetű, zömében önhibájukon kívül munkanélküli fiatalok számára. A teleház 18 számítógépe teljes kapacitással üzemel, folyamatosan használat alatt áll. Kiemelt célterülete városunknak e kezdeményezés támogatása a roma kisebbség társadalmi integrációja érdekében. A problémák kezelésére romaügyi referensi státuszt létesítettünk a polgármesteri hivatalon belül. – Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kht. A Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kht. 100%-os önkormányzati tulajdonú vállalat. A kht. az elmúlt években több alkalommal is sikeresen pályázott közmunkaprogramok kiírásain. Ennek köszönhetően rendszeresen tudnak munkát adni roma munkanélkülieknek, akik a város megbízásából zöldterületek gondozását végzik. A kht. Kertvárosban, az Arany János iskola szomszédságában ifjúsági és képzési centrumot alakít ki, melyhez önkormányzatunk biztosítja részben a forrásokat. Az új centrumban ugyanazok a szolgáltatások lesznek elérhetőek, mint a maristák teleházában. – Szociálisbérlakás-építési koncepció
Sikeres pályázatainknak köszönhetően 2001/2002 folyamán összesen 120 új szociális bérlakást adtunk át. A viszonylag magas komfortfokozatú lakásokat a bérlők egy 5 éves előtakarékossági rendszer keretében vehetik birtokukba. Ennek lényege, hogy a lakók az alacsony bérleti díj mellett bekapcsolódnak egy lakáscélú takarékossági programba. Ennek segítségével az 5. év végéig saját lakáshoz juthatnak. Ez a rendszer egyrészt a bentlakók sorsát könnyíti meg, hiszen 5 évig gyűjthetnek lakásvásárláshoz, másrészt lehetővé teszi, hogy újabb és újabb rászoruló családok kerüljenek be a rendszerbe. Terveink szerint a már meglévő önkormányzati bérlakások értékesítése mellett nem csak az említett előtakarékossági rendszerű bérlakások számát növeljük, hanem alacsonyabb komfortfokozatú szükséglakásokat is kialakítunk. Ezek a lakások azoknak a családoknak nyújthatnak segítséget, akik számára a fenti rendszer anyagi helyzetük miatt nem jelent alternatívát, vagy éppen abból esnek ki, mert nem tudják fedezni az előtakarékosság költségeit. A koncepció része mindamellett természetesen a jogosultsági rendszeres felülvizsgálata, valamint az állagvédelem érdekében gyakorolt ellenőrzés is. A program tehát nem pusztán egy szociális probléma kezelését tűzi ki célul, hanem szeretne elérni egyfajta szemléletváltást is, hiszen mindenkin csak akkor lehet segíteni, ha ezt az illető is akarja. A kultúrapártoló önkormányzat – Kultúra és életminőség Az életminőség javításához egy adott településen alapvetően hozzátartozik a kulturális élet fejlesztése. A kommunizmus idején a mindenható állam a három T (támogatott-tűrt-tiltott) elve szerint osztályozta az alkotásokat, és mindent elkövetett a lakosság alacsony kulturális nívójának bebetonozása érdekében. A rendszerváltást követően ez a nyomás megszűnt, de a szinte kontroll nélküli szabadverseny a kulturális szférában továbbra is kedvez az értéktelen tömegszórakoztatás uralmának. Egy olyan múltú város, mint a miénk, nem ragadhat le a posztkommunista vursli-kultúra szintjén. Szellemi központ küldetésünkből is következik, hogy e téren az átlagot meghaladó áldozatokat vállaljunk. Ennek megfelelően bővítjük lendületesen kulturális programjaink számát (mivel ezeknek jelentős turisztikai értékük is van, részletesebben a Városszépítés fejezetben szólunk róluk), dolgoztuk ki új múzeumi koncepciónkat, fejlesztjük a közép- és felsőfokú oktatást, és erősítjük a kulturális turizmus kiszolgáló infrastruktúráját. A fordulatot e téren is az ezeréves ünnepségek hozták meg, amikor az országos figyelem is Esztergomra irányult. – A magyar Millennium méltó megünneplése Kulturális életünk fejlesztéséhez kapóra jött az a kormányzati szándék, hogy az államalapítás 1000. évfordulóját (szemben a honfoglalás millecentenáriumával) méltó ünnepségsorozattal köszöntsük. E rendezvényfolyamban kiemelkedő szerepet szántak Esztergomnak. A millenniumi másfél év megnyitása, zárása, a Szent Korona esztergomi látogatása, a 2000 szilveszteri televíziós műsor, vagy éppen a Melocco-emlékmű ennek keretében valósult meg városunkban. A városvezetés nem szeretett volna elmaradni ezek mögött a jelentős embertömegeket vonzó rendezvények mögött. Ennek megfelelően a millenniumi év során egymást követték a tudományos konferenciák, zenei koncertek. Összesen 50 millió forint értékben újultak meg köztéri alkotások, illetve születtek újak.
– A kulturális támogatások növekedése A 2000. évtől jelentősen emelkedett a kulturális célokra elkülönített összeg. E keretből elsősorban a kulturális rendezvényekre, illetve a várost reklámozó kiadványok meggjelentetésére jutott pénz. 2002-re meg tudtunk jelentetni egy esztergomi fesztiválkalauzt, hiszen a jelentős rendezvények száma addigra (a korábbi hárommal szemben) megközelítette a tízet. Ezek az új fesztiválok nem jöhettek volna létre az önkormányzat jelentős támogatása nélkül. A szemléletváltás jele a Babits-díj létesítése is. A díjat 2006-tól minden évben a kultúrafejlesztés terén kiemelkedő munkát végző személyeknek adjuk át a Babits-bálon. – A kulturális szolgáltató intézmények átszervezése 2003-ban jelentős átszervezések kezdődtek a városi kulturális szolgáltató intézményekben. Önállóvá vált a Szentgyörgymezői Olvasókör, amely anyaintézményénél, a Zöldháznál jóval élénkebb kulturális élete miatt ezt régóta szerette volna. Az előbbihez hasonló, széles programkínálatot sikerült kialakítani a kertvárosi Féja Géza Közösségi Házban is. 2003 novemberében a testület arról döntött, hogy nem ír ki újabb pályázatot a Petőfi mozi üzemeltetésére, hanem a mozi funkcióit a Zöldházban üzemelő Art Kino veszi át, a meglévő heti három nap mellett további négy vetítési napot beiktatva. A testület a kínálattal kapcsolatban is megfogalmazta igényeit: a magyar és a művészileg értékesebb filmek vetítését preferálja. A befogadó intézmény neve 2004-től megváltozott: Bajor Ágost Művelődési Központ és Kultúrmozgó lett. 2005-ben egy sikeres pályázatnak köszönhetően a mozi teljes berendezését felújítottuk, a plázahatást a multiplex vászon, az 5.1 dolby surround hanghatás és az 55 pohártartós plázafotel biztosítja. A diák- és nyugdíjaskedvezménynek, valamint a gyermekek számára elindított matinéknak köszönhetően a felújítás óta jelentősen bővült a mozilátogatók száma. Az átszervezések önmagukban is megváltoztatták a kulturális kínálat szerkezetét a városban. A megtett lépések a Zöldház esetében csak egy átmeneti időszakra szólnak. A célunk egy új központ kialakítása, melyet a Fürdő Szálló rekonstrukciójához kapcsolódóan szeretnénk az évtized végéig megvalósítani. – Egy új konferencia- és szabadidőközpont terve Régóta folyik a polémia egy esetleges esztergomi állandó színház megalapításáról. A vita az utóbbi években szinte teljesen nélkülözte a szakmai érveket, átpolitizálódott. Hatásvizsgálatok, költséghatékonysági vizsgálatok nem készültek, az viszont egyértelmű, hogy hiányzik a városból egy nagyobb létszámú közönség befogadására alkalmas, és megfelelő méretű színpaddal rendelkező terem. Koncertek, színházi előadások, nagyobb fórumok megtartására a Szabadidőközpont 250 férőhelyes nagyterme csak korlátozottan, színi előadások lebonyolítására egyáltalán nem alkalmas. Ezért tervezi a városvezetés egy új konferenciaközpont kialakítását a Fürdő Szálló és a Zöldház bevonásával. Erre a szálló önkormányzati tulajdonba kerülése ad lehetőséget. – Esztergom: Európa testvérvárosa A testvérvárosi kapcsolatok kialakulásában mindig és mindenütt esetleges tényezők játsszák a főszerepet. Meghatározóak e tekintetben a szakmai, iskolai és kulturális kapcsolatok, személyes ismeretségek, amelyek a hivatalos kapcsolatfelvételt rendszerint megelőzik.
2000-re Esztergomnak három német (Bamberg, Ehingen, Maintal), egy-egy finn (Espoo), francia (Cambrai), lengyel (Gniezno) és szlovákiai (Párkány) testvérkapcsolata alakult ki. Ezek közül a párkányi a földrajzi közelség miatt, Gniezno és Bamberg a történelmi párhuzamok okán nevezhető természetesnek. 2000-től arra törekedtünk, hogy az új testvérkapcsolatok kialakításakor a közös ezeréves kulturális-történelmi örökség, az adott településnek Esztergoméhoz hasonló szerepe váljon meghatározó elemmé a kiválasztásban és az együttműködésben. Így írtunk alá előbb az ausztriai Mariazell-lel (2001), majd 2005-ben az angol Canterburyvel testvérvárosi megállapodást, hiszen mindkét település meghatározó egyházi-szellemi központja az adott nemzetnek. A két új testvérváros Gnieznóval és Bamberggel kirajzolja azt a közös európai szellemi örökséget, amelyhez Esztergom magát tartozónak vallja. Közbiztonság – A városi közbiztonsági alapítvány újjáélesztése, támogatások Még az előző városvezetés hozta létre 1997-ben az Esztergom és Vonzáskörzete Közbiztonságáért Közalapítványt, amely kisebb támogatásokkal segítette a rendőrség és a polgárőrség munkáját. Az évtized végére azonban az alapítvány tevékenysége csaknem megszűnt. Az új városvezetés egyik elsőszámú célkitűzése volt kezdettől fogva a város közbiztonsági helyzetének és az itt dolgozó rendőrök életkörülményeinek a javítása. Ennek megfelelően került sor az első nagyobb adományozásokra 1999/2000 folyamán: a városi rendőrkapitányság számítógép-állományának felújítására 2 millió forintot kapott, az alapítvány, az önkormányzat és a Suzuki jóvoltából pedig üzembe állíthatott két új kismotort. 2002-ben 10 rendőr kapott lakást a szociálisbérlakás-program keretében átadott Dobogókői és Szalézi úti épületekben. Az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően az alapítvány a rendőrségtől elválva működik tovább, főként városi közbiztonsági feladatokat ellátva. Az alapítvány hatáskörét kiterjesztjük az egész kistérségre, és ezzel együtt a feladatok finanszírozásába is bevonjuk az érintett önkormányzatokat. A rendőrség munkájának támogatását továbbra is fontosnak tartjuk. 2005-ben három laptopot, két digitális fényképezőgépet, kivetítőt ajándékoztunk a kapitányságnak, és használatra átadtunk egy rendszámfelismerő rendszert. 2006-ban 1, 5 millió forintot biztosítottunk a túlóradíjak kompenzálására. A város vezetése a polgárőrség közterületi jelenlétét, a város rendezvényein való tevékenységét is elismeri, éves rendszerességgel és alkalmanként is támogatja. – Térfigyelőkamera-rendszer Az önkormányzat kezdeményezésére, az alapítvány közreműködésével kezdődhetett meg 2003-ban a városi térfigyelőkamera-rendszer kiépítése Esztergomban. A város közbiztonsági szempontból érzékeny pontjain 28 db 360 fokos forgásra képes kamera került kihelyezésre. A kamerákra riasztórendszer is telepíthető, így a bűncselekmények azonnali rendőri beavatkozást tesznek lehetővé. A rendszer hasznos lehet a falfirkamozgalom visszaszorításában is. A beruházás közel 30 millió forintba került, amihez az önkormányzat az alapítványon keresztül biztosította a forrásokat. 2004-ben újabb 5 kamera felszerelésére került sor. A rendszert a városi közterület-felügyeleti intézmény működteti. A tapasztalatok szerint a térfigyelő kamerarendszernek köszönhetően érzékelhetően javult a közbiztonság a városban, aminek nemcsak önmagában van értéke, hanem kedvező hatással van a város idegenforgalmára is.
– A kertvárosi megbízottak Esztergom-Kertváros közbiztonságának alapvető kérdése az ottani körzeti megbízotti iroda működtetése. Az 1996-ban elkészült irodát financiális okokból évekig nem tudták feltölteni. Ma már 3 körzeti megbízott tevékenykedik a településrészen, ami érezhetően javított Kertváros közbiztonsági helyzetén. – Járőröző rendőrök a belvárosban A további fejlesztések lehetséges területe a Belváros. A Széchenyi tér környékén melegedőt alakítunk ki, ahol két posztos rendőr teljesít majd szolgálatot. A rendőrök folyamatosan járőröznek a belvárosban, ami szintén a közbiztonság javítását eredményezheti. Ugyanakkor a külföldi turisták tájékoztatásában, útba igazításában is számítunk a biztosokra. A két posztos rendőr fizetését – budapesti mintára – az önkormányzat biztosítaná. – Városi bűnmegelőzési program 2005-ben készült el a városi bűnmegelőzési program a bűnmegelőzési stratégia folytatásaként. A program az elkövetővé, illetve áldozattá válás megelőzését célozza. Előkészítését a bűnmegelőzési munkacsoport vállalta fel, melyben önkormányzati képviselők, rendőrök, polgárőrök, a közterület-felügyelet munkatársai, valamint pedagógusok vesznek részt. A képviselő-testület által elfogadott program 16 fontos beavatkozási területet jelöl ki, melyből öt estében még 2006-ban elindul a program. A megelőzés minden korosztály számára más módszert igényel, ezért szelektáltan kell foglalkoznunk a különböző generációkkal. A programra 2006-ban közel 8 millió forintot költünk. Megvalósításától már középtávon a bűnesetek számának csökkenését és a jogkövető magatartás elterjedését várjuk. Gyermek- és ifjúságvédelem A Rendőrség Biztonságra Nevelő Általános Iskolai Programja valamennyi általános iskolánkat elérte. Ehhez kapcsolódóan a városi bűnmegelőzési program keretében a rendőrség, a főiskola illetve az önkormányzat „Biztonság és szabadidő program” elnevezéssel iskolai klubok létrehozását és működtetését indították be, mely a fiatalok a szabadidő hasznos eltöltése mellett a prevencióval kapcsolatos ismereteket szerezhetnek. Szükségesnek tartjuk a gyermekek nyári elfoglaltságának, táborozási lehetőségeinek bővítését, erdei iskola létrehozásának feltételeinek megteremtését is. Idős korúak védelme A fiatalok mellett a másik legveszélyeztetettebb korosztály az időseké. Az idős korosztály számára leginkább a csalók, betörők és az erőszakos rablások veszélyeztetik. Ez a korosztály szereti a társasági rendezvényeket, ezért részükre – a nyugdíjas szervezetekkel közösen – előadásokat célszerű szervezni. Az SOS szomszédhívó rendszer célja az idős, magatehetetlen személyek védelme. A szomszédhívó rendszer lényege, hogy egy akár nyakba akasztható kis készülék segítségével riaszthatják az arra rászorulók a közelben lakókat. A turisták védelme Ez évben első alkalommal bonyolítottuk le Esztergom belvárosában az INFO-Police programot. A nyári turistaszezon idején főleg német és angol nyelveken beszélő középiskolás
és egyetemista diákok felügyelték a város közterületi rendjét, valamint információkkal szolgáltak a hozzájuk fordulóknak. A program értékelése megtörtént, az elmúlt időszakban (az előző évi ugyanezen időszakhoz viszonyítva) a bűncselekmények száma jelentős mértékben csökkent. A hétvégi házak és kereskedelmi létesítmények védelme A program foglalkozik a hétvégi házak biztonságának megteremtésével is. A téli hónapok előtt a tulajdonosok teendőire valamint az értékesebb tárgyakról készített leltár, illetve azonosításra alkalmas jelölés szükségességére hívjuk fel a figyelmet. Ezen időszakban a hétvégi házakhoz vezető utak közlekedésének fokozottabb ellenőrzését végzi a rendőrség és a polgárőrség. Ezeken kívül a program különös figyelmet szentel a kiskereskedelmi egységek, illetve azok tulajdonosainak, dolgozóinak védelmére.
A civil társadalom támogatása – Az Esztergomi Civil Kerekasztal létrehozása 1999. december 3–4-én a magyar politikai életben is ritkának nevezhető rendezvénynek adott otthont a szabadidőközpont: itt került sor az „Ötvenek fórumá”-ra. A fórumra ötven neves esztergomi közéleti személyiség, ötven civil kapott meghívást, hogy mondja el a város fejlődésével kapcsolatos gondolatait. Az ott elhangzottakat rögzítették, majd lejegyezték, és ma is használják, számos elem épült be a Gyarapodás programjába is. Az esemény újszerűsége mellett meg kell említeni, hogy Koditek Pál millenniumi tanácsnok és Meggyes Tamás alpolgármester kezdeményezése révén ekkor már fél éve létezett az Esztergomi Civil Kerekasztal. Az akkori városvezetés elégtelen készülődése a közelgő millenniumra ébresztette fel a város civil társadalmát, és késztette egy szélesebb összefogás megteremtésére. A civil kerekasztal 14 résztvevő szervezettel 1999. április végén alapult meg azzal a céllal, hogy a városi egyesületek közötti kommunikációnak helyet biztosítson, lehetőséget teremtsen a közös akciók elindításához, a programok egyeztetéséhez, és hogy a civil aktivisták egyáltalán megismerjék egymást. A kezdeti időszakban az Esztergomi Polgáregylet gondozta a kerekasztalt, de hosszú ideig nem jelentek meg az egyesületek az összejöveteleken. Az első év végén mindössze 4 új tagot számlált az együttműködés. Forradalmi változást a civil pályázati alap hozott, mely az új polgármester keretéből került elkülönítésre. A létszám akkor megháromszorozódott. 2001-ben első alkalommal jelent meg a városi civil szervezetek katalógusa, amely amellett, hogy hasznos kiadványnak bizonyult (2002-ben követte a második), az integráció irányában tett fontos lépésként is értékelhető. 2003 nyarára a civil kerekasztalhoz bejelentkezett szervezetek száma megközelítette a 130-at, ami a kezdeményezés életképességét bizonyítja. 2002 óta presztízst jelent a kerekasztal koordinátorának lenni, akit egy-egy évre választanak a civil küldöttek. A kerekasztal 2003ban tematikus szekciókat hozott létre, és újabban önálló rendezvényekkel is jelentkezik. A 2002-es Hazaváró találkozót már a kerekasztal szervezte. A városi civil életre mindenképpen pezsdítőleg hatott az integráló szervezet létrehozása, a kvázi-intézmény egyben a demokrácia iskolájának is bizonyult.
– Civil pályázati alap létrehozása 2000-ben először került sor civil pályázati kiírásra. A polgármesteri keretből elkülönített 3 milliós összegre első évben közel 40 egyesület nyújtott be pályázatot, ezek közül 18 nyert kisebb-nagyobb összeget. A főként működési célokra elköltött keret azóta kétszer került meghirdetésre, a tervek szerint a későbbiekben a közös városi célok egyre nagyobb teret kapnak a pályázatokban. Az alap továbbfejlesztésére 2005-ben készült új javaslat. Évente félmilliót használhatnának fel a szervezetek a kerekasztal működtetésére. A maradék összeg képezné egyrészt az esztergomi noprofit szféra közös pályázati önerejét, amelyet más, jelentősebb összegű pályázati támogatásokhoz használhatnának fel a szervezetek. Az alap harmadik része pedig a több esztergomi szervezet által közösen megvalósítandó célokhoz biztosítaná a forrásokat. A pályázati alap így elérheti eredeti rendeltetését: a civileket bevonja a városfejlesztésbe, egyben szoros együttműködésre készteti a résztvevőket. – Az esztergomi civil szolgáltató ház terve Az esztergomi civil élet további fejlődését hozhatja magával a tervezett civil szolgáltató iroda kialakítása. 2000-ben erre vonatkozóan már elkülönítésre került 1 millió forint, de az iroda elhelyezése körüli viták a létesítést megakadályozták. Azóta több helyszín is felmerült, de végleges megoldást nem sikerült találni. Az eredményes munkához mindenképpen szükség lenne legalább egy olyan irodai helyiségre, ahol az alapvető infrastruktúrát igénybe vehetik az egyesületek, hogy a pályázatok készítéséhez, a működésükhöz stb. kapcsolódó információkat megkaphassák és hasznosíthassák – a város fejlődése érdekében. Esztergomban több mint 220 szervezet működik, melyek legtöbbje számára a fénymásolás, egy-egy nagyobb rendezvény megtartása, a helyszín biztosítása, a könyvelés éves kötelezettségének betartása komoly problémát okoz. A más városokban (pl. Egerben, Ajkán, Győrben stb.) már létező civil házak sok funkciót átvehetnek az önkormányzattól, ráadásul a fejlesztésekhez egyéb források bevonását is lehetővé teszik. A szigetre tervezett ifjúsági és sportcentrum területén egy civil szolgáltató ház felépítése is szerepel a célkitűzések között. A szektor további fejlődésére kedvezően hatna továbbá az önkormányzati bizottsági rendszer reformja (pl. egy olyan bizottság felállításával, amely a civil szféra ügyeit is gondozza); a városi civil stratégia kialakítása; illetve a kerekasztal delegációs joga az egyes (szakmai) bizottságokba és (tanácskozási joggal, de a képviselői hozzászólások kereteit birtokolva) a képviselő-testületben. Összefoglalás: Az elmúlt években megindított program, mely a gondoskodó önkormányzat megteremtését tűzte ki célul, már ma is komoly eredményeket mutathat fel. Viszont évek szükségesek ahhoz, hogy a változások a lakosság minden rétegéhez eljussanak, és ott tudatosuljanak. E területen ugyanúgy több évtizedes lemaradást kell behoznunk a következő években, mint másutt is.
1. ESZTERGOM A RÉGIÓ LAKOSSÁGÁÉRT Tézis: Egy jól működő város soha nem kizárólag a városlakókat szolgálja, hanem a szűkebbtágabb városkörnyék igényeit is. Nem létezhet erős centrum gyenge térségi háttérrel, és fordítva: a térség nem erősödhet a város ellenében. Térségi feladatok – A kistérségi társulás Esztergom, amely évszázadokon keresztül országos jelentőségű város volt, a rendszerváltás óta újra visszaszerezni igyekszik regionális központ szerepét, de jelentős térségi fejlesztésekre 2000 előtt nem került sor, több fontos kérdésben pedig (pl. a már említett egyetemalapítás) kimondottan hiányzott a régiós szemlélet. 2000-ben e téren is fordulat állt be a várospolitikában. Az új, térségi szemlélet azt jelenti, hogy Esztergom csak akkor lehet erős régiós centrum, ha maga a régió is erős. Ebből a meggondolásból álltunk a dunakanyari összefogás élére az ezredfordulón és vállaljuk fel a létrehozott eurorégió működtetésének feladatát is. Ugyanakkor azt is várjuk, hogy azokon a területeken, ahol a város regionális szerepet játszik, az érintett önkormányzatok is jelenjenek meg társfinanszírozóként. E filozófia jegyében Esztergom nem indult a megyei fejlesztési pályázatokon, és kezdeményezte a társulás tagjainál, hogy a kistérségi rangsor összeállításánál az első helyekre a legkisebb, forráshiányos önkormányzatok pályázatai kerüljenek. A kilenc település közül így Mogyorósbánya, Dömös, Bajót, Süttő helyzetén igyekeztünk javítani. Esztergom viszont várja a települések részvételét a kórházi alapítványban – a már fentebb jelzett módon. Az elmúlt években a kistérségi társulás helyzete megerősödött, az érintett települések polgármesterei körében elterjedt a térségi szemlélet, ennek köszönhetően a tagdíj mértékét két és félszeresére tudtuk emelni. Jelenleg minden település 124 forintot fizet be lakosonként. 2001/2002-ben több sikeres pályázat révén a térségi szintű beruházások előtt is megnyílt az út. Így került sor a térség településein az utcanévtáblák és az egységes megjelenésű térképtáblák kihelyezésére, készült el a Duna menti kerékpárút Süttő és Dömös közti szakaszának tanulmányterve és kezdődött meg az engedélyes tervek kidolgozása. Ugyancsak a kistérség partnereként nyerte el a Széchenyi terven a határon átnyúló gazdasági portál megvalósítására kiírt pályázatot egy kft. (a kistérségi önrészt ez esetben Esztergom biztosította). Bizonyos kérdések (pl. közútfejlesztés, hulladékgazdálkodás, árvízvédelem, szúnyogirtás) csak térségi együttműködéssel oldható meg. A közigazgatási kistérség várható megjelenésével ezeknek a feladatoknak a köre tovább bővül majd. – Kistérségi földhivatal Ugyancsak a térségi szemlélet bizonyítéka az önálló esztergomi térségi földhivatal megnyitása a vármegyeházán. A polgári kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere 2001. január 10-i rendeletével önállósította az esztergomi földhivatalt a dorogi alól, és az esztergomi statisztikai kistérség területére szóló megbízatással önálló intézményként megalapította. A földhivatal azóta igazolta az előzetes várakozásokat: ügyfélforgalma a sokszorosára nőtt, a megemelkedett bevételekből ügyfélhívó rendszert vezettek be. Ezzel a város újabb térségi funkcióval gazdagodott, a szolgáltatás színvonala pedig sokat emelkedett a korábban krónikus helyhiánnyal küszködő hivatalnál.
– Térségi irodák Az új földhivatal közvetlen szomszédságában nyert elhelyezést 2001 áprilisában a térségi falugazdász irodája, a térségi menedzser és a térségfejlesztési megbízott irodája, valamint az ugyancsak térségszervező hatású tevékenységet folytató, a Suzuki mellett létrehozott esztergomi klaszteriroda. Ezáltal egymás közelségébe kerültek a térségi feladatok. A kistérségi iroda létszáma 2002-ben négyre növekedett, ennek megfelelően nagyobb hatásfokkal tudott működni. A rendezvényszervezéseken, a napi adminisztráción, a térség- és régióépítés aktuális feladatain túlmenően az iroda egyik legfontosabb feladata pályázatok elkészítése, illetve az azokon való részvétel volt. Csak 2002-ben az irodán összesen 19 pályázat készült el, melyek révén több mint 78 millió forinthoz jutott a város és a térség. A 2005-ben megalapított Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. az eurorégiós feladatokat átvette az irodától. A kistérségnek önálló munkaszervezete működik a polgármesteri hivatalhoz kapcsolva. – A közigazgatási kistérség felé A helyzet sokat fog változni a következő években. Az Európai Unió regionális felosztási rendszerében nem létezik a magyar megyék megfelelője. Megyéinket nem kell ugyan felszámolnunk, de az EU-tól a működtetésükre nem fogunk támogatásokat kapni. A napjainkban folyó széles körű egyeztetési folyamat arra irányul, hogy világosan lássunk: mely funkciókat veszik át a megyéktől a (több megyét magukban foglaló) régiók, s melyeket a kistérségek. 2005-ben a többcélú kistérségi társulások megalapítására központi költségvetési forrásokat lehetett igénybe venni. Így alakult át a kistérségi területfejlesztési tanács is többcélú együttműködéssé. Az első évben a megalakulás ösztönzésére 67 millió forint támogatást kaptunk. A kilenc település az egészségügy, a gyermekjólét, az oktatás és a területfejlesztés feladatait kívánja a jövőben közösen vagy részben közösen ellátni. 2006-ban kapott az együttműködés először állami normatívát közös intézményei (orvosi ügyelet, pedagógia szakszolgálatok, gyermekjóléti intézmények, kistérségi munkaszervezet) működtetésére. A fenti reformfolyamatok jelzik, hogy az eddigi formális térség felől a közigazgatási kistérség irányában fog bekövetkezni elmozdulás, ami értelemszerűen újabb funkciókat, újabb intézményeket jelent, ezzel együtt a térségi központot is erősíti. Régiós feladatok – Az Ister-Granum Eurorégió A Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló szerződést Mikuláš Dzurinda és Orbán Viktor miniszterelnökök 1999. szeptember 16-án írták alá. Ezzel egyértelművé vált, hogy Esztergom egykori természetes regionális kapcsolatai néhány éven belül helyreállnak. Budapest közelsége miatt a városnak viszonylag kicsi volt a geopolitikai súlya az elmúlt évszázadban: egy szűk térség vonzáskörzeti központjaként számos közigazgatási funkcióban a lélekszáma tekintetében jóval kisebb Doroggal is osztoznia kellett, az új járási székhelynek alárendelve. A híd újjáépítése nemcsak ezt a helyzetet változtatta meg, hanem új távlatokat is nyitott Esztergom előtt: az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk küszöbén egy közösségi szempontból kiemelt terület, a regionális fejlesztések potenciális nyertesévé is tette a várost.
Ezért amikor először 2000. május 15-én a két város, majd október 13-án a két határ menti térség (az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás és a Párkány központú Déli Régió), valamint Tokod és Tokodaltáró települések képviselői aláírták a határon átnyúló együttműködésről szóló szerződést, nem az egykori vármegye spirituális helyreállítása volt a cél, hanem egy az Európai Unió normái szerint működő kisrégió létrehozása. A kezdeményezés váratlan sikert aratott. 2003. november 17-én már 100 település alapította meg az Ister-Granum Eurorégiót, amely ma a magyar eurorégiók között az egyik legjobban működő, modell értékű integráció. Az együttműködés nevében az Esztergom alatt összefutó két folyó, a Duna (Ister) és a Garam (Granua) latin megfelelője jelenik meg, több forrás innen eredezteti városunk elnevezését. Esztergom vezető szerepe az együttműködésben egy percig sem kérdőjeleződött meg. Elmondhatjuk, hogy az új évezred kezdetén egy 200.000-es jól működő integráció centrumává vált a város. – Az eurorégió intézményeinek kiépítése A határon átnyúló együttműködés megalapítását követően azonnal hozzáláttunk a mindennapi munkát végző intézmények kiépítéséhez. Kezdetben egy 7, majd 9 tagú konzultatív tanács játszotta a döntéshozói szerepet; emellett 8 szakmai bizottságot hoztunk létre. Míg a tanács negyedéves rendszerességgel ülésezett, és több projektről döntött is, a bizottságok közül csak négyben kezdődött meg a munka. Az együttműködés motorjává a korábban említett esztergomi régiós iroda vált, de további segítséget jelentett az Eurohíd Alapítvány létrehozása és a muzslai Jövő 2000 Alapítvány regionális hatókörűvé fejlesztése. A két alapítvány azóta több sikeres közös projektet megvalósított. A rohamosan bővülő régió működtetésére ugyanakkor ez a struktúra már alkalmatlannak bizonyult. Ezért az eurorégió megalapításával párhuzamosan új intézményrendszert hoztunk létre. A fő döntéshozó szerv a 100 polgármestert egyesítő eurorégiós parlament lett. A negyedévenkénti parlamenti ülések közötti időszakban a 14 fős elnökség viszi az ügyeket. Sikerült felélénkíteni a bizottsági munkát, melynek hatékonysága példaértékű. Az új intézményrendszer, a két alapítvány, valamint párkányi és az esztergomi regionális fejlesztési ügynökség segítségével elérhető, hogy az eurorégió fejlesztése ne csak egy szűk csoport ügye maradjon, hiszen az ilyen jellegű kezdeményezések elhalását mindig a társadalmi támogatás hiánya okozza. – A regionális fejlesztési program 2005. szeptember 21-én az Ister-Granum Eurorégió mutatkozott be elsőként az újonnan csatlakozott országok határon átnyúló együttműködései közül az Európai Parlamentben. A sikeres bemutatkozáson átadtuk a regionális fejlesztési program egyik példányát Jan Olbrychtnak, a Parlament határon átnyúló együttműködésekkel foglalkozó bizottsága elnökének. Az együttműködés 3 éve alatt számtalan (gyakran nagy visszhangot kiváltó vagy legalábbis szakmai körökben igen elismert) kezdeményezéssel igyekeztünk a régió eszméjét tartalommal megtölteni. A fejlesztési program 52 projektje ezt a munkát foglalja keretbe. Az említett projektek érintik a közlekedés-, ipar-, turizmus-, mezőgazdaság-fejlesztés területeit, de megtalálhatóak a környezetvédelemmel, kultúrával, oktatással, egészségüggyel és a civil szférával kapcsolatos projektek is. Ezek közül számos kötődik közvetlenül Esztergomhoz (mint a vállalkozási-logisztikai övezet létrehozása, az esztergomi repülőtér vagy a Vaszary
Kolos Kórház fejlesztése), és majdnem mindnek kimutatható áttételes hatása van Esztergom fejlődésére. – Az eurorégió egyedi projektjei A Hidak a határon projekt keretében hasonló geopolitikai és etnikai helyzetű eurorégiókkal vettük fel a kapcsolatot. A projekt célja, hogy a határmentiségből, a határfolyó tudatából és a határ mentén keverten együtt élő nemzetiségek kulturális, szellemi egymásra hatásából táplálkozó specifikus jelenségeket tudományosan feldolgozzuk, és a kulturális örökséget egymás és az unió többi országa számára bemutassuk. 2003. május 9-én, az Európa Napon egy nemzetközi konferencia keretében írtuk alá ezt célzó keretmegállapodásunkat a finn-svéd határon fekvő Provincia Bothniensisszel, és hasonló aláírására kerülhet sor több további eurorégióval is. Az Odera-Frankfurt központtal létrehozott Pro Europa Viadrina Eurorégióval az elmúlt években sikeresen alakítottunk ki szakmai kapcsolatokat. A Lánc-híd projekt keretében az együttműködés kapcsolatrendszerét egy hálózati modellprogram formájában alakítjuk ki. Az intézkedéscsoport egy humán, egy informatikai és egy média bázisra épül. A humán bázist a különböző társadalmi csoportok közötti rendszeres interakciók intézményes háttere jelenti. Itt kell megemlíteni a fentebb ismertetett intézményesített kapcsolatokat, de számtalan egyéb együttműködési forma is ide sorolható (pl. közigazgatási szinten az egyre szaporodó testvér-települési együttműködések, szakmai szinten az egyes intézmények, pl. kórházak, munkaügyi központok stb. közötti kooperációk, nonprofit szinten pedig az egyesületek közötti kapcsolatok, pl. a két ipartestület, a művészeti egyesületek közötti együttműködés stb.). Ezek nagy részéhez csak a hátteret kell biztosítani, gyakran enélkül is működnek. Az informatikai bázis egy gazdasági, egy önkormányzati és egy nonprofit portált jelent. A gazdasági portál – egy sikeres pályázatnak köszönhetően – 2005 elején kezdte meg működését. A fejlesztések révén az eurorégió 100 településének vállalkozói, cégei jelenhetnek meg egységes formában a világhálón, építhetnek ki egymással üzleti kapcsolatokat, és reklámozhatják szolgáltatásaikat – elsősorban az idegenforgalom terén. Az önkormányzati portál alapjait szintén egy pályázat segítségével szeretnénk lerakni 2006 végéig. E portál a régió köz- és közszolgáltató intézményeit egyesíti majd egyetlen hálózatban. Ezen keresztül bonyolítható a települések egymás közötti, valamint a területi és a létrehozandó eurorégiós dekoncentrált szervekkel történő kommunikációja, és megvalósul a teljes elektronikus ügyintézés is a régióban. A nonprofit portál a gazdaságihoz hasonló szolgáltatásokat nyújt majd a régió civil szektorának. A média bázis kiépítése szintén megkezdődött: 2003. augusztus 15. óta heti 5 alkalommal jelenik meg a régió napilapja, a Hídlap. Az újság még gyerekcipőben jár, de küldetésében jelentősen elüt minden a térségben megjelenő napilaptól: az eurorégióról szól, az eurorégió lakosságának. A tervek között szerepel egy regionális rádió és egy regionális kétnyelvű televízió létrehozása is. A médiumok segítségével célunk az itt élők regionális identitástudatának kialakítása, amely az eurorégió eredményes működésének alapvető feltétele. Kísérletek az országos szerepkör elérésére – Az Alkotmánybíróság székhelye Az 1989-ben megalapított, a magyar demokratikus jogrendszer pillérének szánt Alkotmánybíróság székhelyéül a rendelkező XXXI/1989-es törvény Esztergomot jelölte meg. Az Alkotmánybíróság eddigi története során beváltotta a hozzá fűzött reményeket, valóban a
magyar alkotmányosság, ezzel a demokrácia leghatékonyabb védelmezőjévé vált – egy kérdést leszámítva: a törvényi rendelkezés ellenére a hivatal nem költözött Esztergomba. 2001-től a város vezetése intenzív tárgyalásokat folytat a helyzet megoldása érdekében, és sikerült annyit elérni, hogy további fejlesztések után az Alkotmánybíróság bizonyos ítéleteit például a vármegyeháza dísztermében hirdetné ki. Nem titkolt célunk, hogy ezekből az eseményekből minél több valósuljon meg városunkban. – A megyei jog Szintén több alkalommal felmerült a megyei jogi státusz kérdése. A megyei joggal járó presztízsen túlmenően az átminősítésnek gyakorlati haszna is van. A feladatok megsokszorozódása nem áll arányban a központi költségvetési támogatás mértékével, viszont érezhetően emelkednének a bevételeink, és jelentősen megerősödne az érdekérvényesítési képességünk. A megyei jog elnyerésére a legkedvezőbb alkalmat a millennium biztosította, amikor Esztergom az országos médiumok látókörébe került. Erre vonatkozóan az 1998-ban városunkban járt Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet is tett. A 2000-ben lebonyolított minősített többségű (2/3-os) szavazáson az akkori ellenzék ellenállásán megbukott az előterjesztés. Ettől függetlenül a város befolyásának erejét tovább növelheti a következő években. Ehhez hatékony lobbipolitikára, világos célkitűzésekre, hosszú távú programokra van szükség, és ami még ezeknél is fontosabb: az itt élők hathatós támogatására. A magyar nemzet fővárosa – Az Esztergomi Nyilatkozat Esztergom nevét hányatott XX. századi sorsa ellenére még mindig nimbusz övezi a határokon belül és kívül. Ma ezt nemcsak a Bazilika, az egykori királyi székhely emlékei, hanem a Mária Valéria híd is biztosítja. Sokan keresik fel a várost a Kárpát-medencéből, nemzeti zarándokhelyként. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a határon túli magyarok számára városunk nemzeti megmaradásuk szimbóluma. Ez persze nem csak turisztikai vonzerő, hanem az itt élők identitástudatát erősítő és felelősséget is ajándékozó jelenség. 2004. május 19-én az esztergomi királyi vár lovagtermében, az egykori államalapítás helyszínén írták alá a határon túli magyarság képviselői az Esztergomi Nyilatkozatot, mely egyféle új államalapításként is értékelhető az Európai Unióban. A nyilatkozat az új helyzetnek megfelelő anyaországi politizálást, magyarságunk meghatározásának az európai integráción belüli újrafogalmazását irányozta elő. Jelképes, hogy éppen Esztergomban került sor e nagy jelentőségű, és évek, évtizedek múlva valószínűleg gyakran emlegetett nyilatkozat aláírására. Városunknak fel kell vállalnia az ezeréves magyar állam határon túli nemzetrészeinek képviseletét, támogatását, ezáltal tovább erősítve Szent István városának a megmaradásban játszott szerepét. – Esztergom a Kárpát-medence magyarságáért Az elmúlt években városunk számos határon túli magyar közösséggel, intézménnyel került kapcsolatba. A 2004. december 5-i népszavazás (mely Esztergomon kívül a 25.000-nél nagyobb lélekszámú városok között csak Sopronban és Hódmezővásárhelyen volt eredményes) előtt Szent István városába hívtuk a határon túli magyarság képviselőit, akik itt egy konferencia keretében kérték az anyaországiakat az igen szavazatra. Ekkor járt
Esztergomban a délvidéki Bácskossuthfalva református lelkésze. A két gyülekezet között szoros kapcsolat alakult ki, az esztergomi gyülekezet küldöttsége 2005-ben vendégeskedett a Délvidéken, és megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel is a város részéről. A célunk ahhoz hasonló támogatási modell kialakítása, mint amilyet már elindítottunk Kárpátalján és Csángóföldön is. A beregszászi tanítóképző főiskola építkezéséhez mi nyújtottuk a legnagyobb támogatást, ezért lett a főiskola felújított dísztermének Esztergom terem a neve. Évről vére támogatjuk az ott folyó magyar nyelvű tanítóképzést. Mindennek akkor érzékelhető a jelentősége, ha tudjuk, hogy a kormánytámogatást a magyarországi minisztérium fokozatosan felszámolta. Ugyancsak támogatjuk a csángók identitástudatának erősítését: 2004-ben örökbe fogadtunk egy kóstelki csángó osztályt, ami az egyes tanulókra jutó évi 20.000 forint átutalását jelenti. Támogatjuk a Böjte Csaba ferences testvér által kezdeményezett, rekecsini csángó középiskola felépítését is. A Délvidéken is szeretnénk hasonlóképpen „örökbe fogadni” egy iskolát, valószínűleg a kossuthfalvi id. Kovács Gyula Általános Iskolát. Székelyudvarhellyel a 2005-ös árvíz idején alakult ki kapcsolatunk. Az ekkor a Suzukitól kapott személyautót is a romániai magyar város javára ajánlottuk fel. Nem kizárólag az Erdővidék kulturális életét támogatnánk a vargyasi Daniel-kastély felújításával. A település által eladásra kínált egykori polgármesteri hivatalt 70 millió forintért vásároltuk meg. Kulturális központot és szállást alakítunk ki benne. Célunk, hogy az esztergomi iskolások tanulmányaik során egyszer tölthessenek a Székelyföldön néhány napot, tapasztalják meg, hogy ott is magyarul beszélnek, találkozzanak a határon túliakkal, és ismerjék meg a nemzeti összetartozás érzését. – A Héthatár Egyesület megalapítása 2005. december 5-én, a szomorú emlékű népszavazás évfordulóján alapítottuk meg Esztergomban a Héthatár Egyesületet. Az egyesület célja (a tiszteletbeli esztergomi polgár cím adományozásához hasonlóan) egyrészt azoknak a sebeknek a gyógyítása, melyeket ez a népszavazás idézett elő. Ezáltal a magyarság szellemi-lelki egységét szeretnénk helyreállítani. Ezt fejezi ki a szervezet elnevezése, mely minden elszakított országrész magyarjaiért kíván tevékenykedni. Másrészt az egyesület a Kárpát-medencei magyar önkormányzatok közös érdekérvényesítési eszközeként hatékonyan léphet fel a kisebbségek védelme érdekében a nemzetközi intézmények előtt, és sikerrel indulhat a közösségi források megszerzéséért, ezáltal olyan elmaradott térségek számára teremtve meg a felzárkózás esélyét, amelyek másképpen nem juthatnának ilyen támogatásokhoz. Terveink szerint az egyesület és az eurorégió közös brüsszeli képviseletet hoz létre. Ezen túlmenően az egyesület ad lehetőséget a határon túli (első sorban felsőfokú) magyar oktatási intézmények támogatására is. Esztergomnak a Kárpát-medencében nincs igazi testvérvárosa, Párkány inkább az ikervárosunknak nevezhető. Az egykori magyar királyság területén élő magyarokkal szellemileg még mindig közös hazában élünk, így itt a nemzetközi téren bevált modell helyett más utat kerestünk. A hét határon túl élő magyarság ügyének felkarolása egyben újra a nemzet fővárosává emeli Esztergomot. Összefoglalás: Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy Esztergom visszanyerjen valamit régi regionális szerepköréből. Ma bátran állíthatjuk, hogy városunk bármely téren felveheti a versenyt más magyarországi alcentrumokkal. A következő években arra kell törekednünk, hogy meg is előzzük riválisainkat, és az egykori főváros rangjához méltó programokkal az egész magyar nemzeti közösség elismerését kivívhassuk.
