A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének idõszaki szakmai lapja l III. folyam, X. évfolyam, 2014. 2. szám l Ingyenes példány
Volt egyszer egy Szatmári Magyar Hírlap – Muhi Sándor, Bumbuluþ Krisztina, Sike Lajos, Bura László, Veress István írásaiból A MI MAGYAR ADÁSUNK 1969-1985. Simonffy Katalin összeállítása „A mérleg nyelve a csalódások felé billen” – beszélgetés Borsi Balázzsal
pályázat
2
Neumann-pályázat közszolgálati tartalmakra
I
rms
2014. augusztus
dén huszonötmillió forintot szán a magyarországiNemzetiMédiaésHírközlési Hatóság (NMHH) az online közszolgálati mûsorszámok gyártásának támogatására.Ebbõlötmillióforinthatárontúliaknakszól.AMédiatanácsáltalkoordinált Magyar Média Mecenatúra programban olyan, a világhálón elérhetõ videók, kisfilmekkészítéséttámogatja,amelyekértékesidõtöltéstkínálnakanetezõknek.AMédiatanácscélja,hogyaNeumann-pályázattámogatásánakköszönhetõennecsakatelevízióképernyõjén,hanemafiatalgenerációáltalelõszeretettelhasználtinternetenisértékeskulturálistartalmakjelenjenekmeg. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa legutóbbi ülésén döntöttaNeumannJános-pályázat2014-eskiírásáról.Azún.lekérhetõ(online)közszolgálatimédiatartalmakkészítésétösztönzõprogramtöbbfordulós,ajelentkezéseketfolyamatosan fogadják. Minden hónap elsõ csütörtökén zárják a beadási idõszakot a keret kimer üléséig; az elsõ forduló határideje szeptember11.,alegkésõbbidecember11. Olyanpályázókjelentkezésétvárják,akiknekmárvansaját,nyilvántartásbavettlekér-
hetõmédiaszolgáltatásijogosultságuk,például online újságuk vagy vásárlási nyilatkozatukatervezettfilmreegyilyenszolgáltatótól. Az elbírálás során elõnyt élveznek a magas látogatottságúhonlapok. A film idõtartamában nincsenek elõzetes megkötések. A nyertesek egyenként legfeljebbegymillióforinttámogatásbanrészesülhetnek, és az elkészített filmet legalább egy évig elérhetõvé kell tenniük a vállalt online médiafelületen. Az NMHH Médiatanácsa a Neumann-pályázatot 2012 óta hirdeti meg. A mostani kiírásban elõször vehetnek vészt határon túli pályázókis.Akiírásokoneddigösszesen36 alkotásrészesülttámogatásbanközel42millióforintértékben. Továbbirészletek: http://mediatanacs.hu/cikk/163957/Ezu ttal_hataron_tuliak_is_jelentkezhetnek_az_ NMHH_Mediatanacsanak_online_filmeket_ tamogato_Neumannpalyazatara#sthash. 5tUeGha1.dpuf Forrás:
NMHH Kommunikációs Igazgatósága
Alapítva: 1993 Kiadja a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Felelõs kiadó, felelõs szerkesztõ: Rácz Éva elnök Postacím: 540027 Marosvásárhely – Tg. Mureº, Tusnád utca 5. szám Web: www.mure.ro. Telefon: 0365-402-538. E-mail:
[email protected] Szerkesztette: Szûcs László. Mûszaki szerkesztõ: Benkõ J. Zoltán. Készült az Europrint Nyomdavállalatnál, felelõs vezetõ: Derzsi Ákos
H
ány lap szûnt meg az elmúlt egy évben Romániában? Mennyivel szegényíti egy lap megszûnése a romániai magyar sajtót? Hány újságírót érint? Menynyire terheli õket a nyomdaköltség? Milyen hatása van egy magyar lap megszûnésének a társadalomra (a magyarságra, a megmaradásra)? Még sorolhatnám, milyen kérdéseket tettek fel kollégák az elmúlt idõszakban. Mindezeket annak kapcsán, hogy Szatmár megyében megszûnt egy magyar nyelvû napilap. Miután legutóbbi számunkban arról ír tunk, hogy a Gyergyói Kisújság (átmenetileg?) áttért az internetes megjelenésre, újabb nyomdaszagú terméktõl kellett búcsút vennünk. Megszûnt a SzatmáriMagyarHírlap, azt követõen, hogy hazai magyar tulajdonnal (is) induló évei után, hazai román (liberális politikusi) tulajdonba került. Mert a magyar tulajdonos már akkor nem tar totta nyereséges vállalkozásnak a lapkiadást. Úgy tûnik, Szatmár megye magyarsága – és a helyzet sok más erdélyi megyében is hasonló – nem képes eltar tani két magyar nyelvû napilapot. Optimizmusra ad okot, hogy megmaradtak a rádiók, a tévés tudósítócsoportok, s megmaradt a nagyobb hagyományú SzatmáriFrissÚjság, amelyre – legalábbis én ezt válaszoltam egy újságírói kérdésre – az a feladat hárul, hogy kettõ helyett egyedüliként biztosítsa írott formában a helyes, pontos tájékoztatást. Reméljük, ebben segítségükre lesz az is, hogy válogathatnak a már gyakorlatra szert tett hírlapos kollégák között. És a sors úgy hozta, hogy aznap, amikor a Hírlap utolsó száma elhagyta a nyomdát, a MÚRE elnöke épp Szatmárról indult Aradra, ahol az Aradi Magyar (írott) Sajtó Napját ünnepeltük a NyugatiJelenszerkesztõségének jelenlegi és korábbi tagjaival. A fintor annál is erõsebb, mert a szerkesztõségben kevés a fiatal, és mert csupa szórványban lapot fenntar tani ma sem könnyû. Mégis, úgy gondolom, nem a szórványvidék adja majd a következõ megszûnõ magyar lapot, hanem sokkal inkább a fönt említetthez hasonló helyzet, földrajzilag nem is oly távol a mostanitól. Mert Bihar megyében a román laptulajdonos információim szerint többször okozott nehéz perceket a magyar újságíróknak. Legyen szó akár arról, hogy a magyar sajtótájékoztatón készült anyagot („holnaptól”) csak fizetés ellenében jelenteti meg, vagy, ami sokkal súlyosabb, hogy a már leköszönt, de még felmondási idejét töltõ fõszerkesztõ kórházba kerül. (Igaz, korábban is hallottam már olyan újságíróról, aki fõszerkesztõje miatt került orvoshoz.) Szóval, ezen a héten sem irigyeltem magunkat, újságírókat, médiamunkásokat. De még néhány hét, és a következõ rendezvényeinken sokan irigyelnek majd minket. Következõ konferenciánkat és az õszi közgyûlést azon a strandon szervezzük meg, amelynek képeit legutóbbi lapszámunk hátsó borítóján mutattuk meg. Találkozzunk szeptember 19-21. között Nagykárolyban!
Rácz Éva
AMÚRE2014.szeptember19-21-inagykárolyirendezvényének –Vidékrõl vidékre, újságírók erdélyi magyar értékek nyomában – támogatójaaBethlenGáborAlapkezelõZrt.
rms
4–7 VoltegyszeregySzatmári Magyar Hírlap –MuhiSándor,Bumbuluþ Krisztina,SikeLajos,BuraLászló, VeressIstvánírásaiból 8 AMÚREképviseleteazEurópai Parlamentalakulóülésén 9 MaksayMagdolna:Petõfitéraz utak városában... 10–11 AntalErika:Riporttáborban Kalotaszegen 12–15 „Éltetniareménytaképernyõ erejével”–AMIMAGYAR ADÁSUNK1969-1985.Simonffy Katalinösszeállítása 16–17 KissKároly:XIV.AradiMagyar SajtóNapja–Értékõrzés és közösségépítés 18–19 CsekePéterTamás:Hírtelevíziók szereptévesztésben 20 Azújságírásfelelõsségvállalásis– médiatanfolyamavajdasági Tiszaszentmiklóson 21–23 SzûcsLászló:„Amérlegnyelve a csalódásokfelébillen”– beszélgetésBorsiBalázzsal (Reggeli Újság, Mind1.ma) 24 BenczeMihály:Bukaresti Magyar Élet 25–27 Médiajövõerdélyifiatalokszemével –CsikiOttó,SzabóCsengeés AndréKrisztinaSaroltaírásaiból 28–29 Százéveírtuk–tallózás a Nagyváradi Napló 1914.augusztusi lapszámaiból 30 BarabásZsuzsakeresztrejtvénye 31 Pályázatok
(F/el)számolás
2014. augusztus
Tartalom
beköszöntõ
3
figyelõ
4
Volt egyszer egy Szatmári Magyar Hírlap Miután az év elején felfüggesztette melléklete kiadását, júliusban beszüntette megjelenését a közel egy évtizedet megélt romániai magyar napilap, a Szatmári Magyar Hírlap. Az elõzményeket, a megszûnéshez vezetõ okokat, illetve a társadalmi környezetet öt, a Hírlapot közelebbrõltávolabbról ismerõ kollégánk, zömében a napilap, illetve a Szamos munkatársai összegzik.
rms
2014. augusztus
Az utolsó szó jogán
ASzatmári Magyar Hírlappal, aSzamos címû kulturális melléklettel szinte megalakulása óta állandómunkatársiviszonyomvolt,fõlegaSzamosban sok írásom jelent meg, a kiadványnak évekig szerkesztõbizottsági tagja voltam. (…) Voltolyanlapszám,amely3-4egészoldalasírásomtartalmazta,ezérttartottamfurcsánakazt, hogy a kulturális melléklet megszûnésérõl, annakokairólmégazta4-5belsõmunkatársatsem értesítették,akiknekakiadványafennmaradásátköszönhette.(…)Naivitásoméstájékozatlanságomegyikkézzelfoghatóbizonyítéka,hogya 2014-eselõfizetésemisegészévreszól.(…) Számomra január végén vált nyilvánvalóvá, hogy a Szamos végérvényesen megszûnik, arról,hogyaSzatmári Magyar Hírlap isrövidesen erreasorsrajut,nemrégértesültem.Jóalkalom ez arra, hogy köszönetet mondjunk mindazoknak, akik íróként, olvasóként, szerkesztõként, fenntartóként önzetlenül kitartottak mellette, úgytûnikközülüknéhányraakövetkezõkbenis számíthatunk. Afentiekpótlására,behelyettesítéséreamagam szerény eszközeivel két kulturális oldalt hoztam létre a Facebookon: Szatmári Kultúra (2014.febr uár),Régi Szatmár (2014.július),ahol eddigképek,cikkek,írások,reprodukciók,helytörténetimunkák,dokumentumok,fotókszázait közöltem,ésközlömfolyamatosan.Napontalegalább7-8állandórovatanyagátújítomfel.Azoldalaknakmártöbbezresolvasótáboravan,több tucat munkatárssal dolgozom Romániából, Németországból,Magyarországból,Franciaországból;angliai,kanadai,ausztráliai,olvasókrólisvan tudomásom.Románnyelvûírásoknakéshozzászólásoknakishelytadok,ésörömmelfogadom mindenújmunkatárs,érdeklõdõjelentkezését.
Muhi Sándor
Nem folytathatjuk az utat
AmikortöbbmintötésfélévvelezelõttbetoppantamaSzatmári Magyar Hírlap szerkesztõségébe,ideges,megszeppentkezdõként,rengeteg gondolatkavargottafejemben.Vajonképesleszek-etartaniaziramota„nagyokkal”?Megfelelek-emajdazolvasókbizalmának?Siker ül-enap mint nap hitelesen tájékoztatni a szatmáriakat mindarról,amivelük,velünktörténik?Aggodalmam azonban hiábavaló volt. Egy érett és komoly, de annál barátságosabb csapat fogadott, akik minden tõlük telhetõt megtettek azért, hogy ne csak a beilleszkedés menjen könnyedén, hanem a szakmai fortélyokat is elsajátítsam.(…) Emlékszemapezsgõbontásra,amikora4500. elõfizetõnketünnepeltük,azezredikéskésõbba kétezrediklapszámmegjelenésére,azokraazalkalmakra,amikorAranyosAmáliaésSzabóKingakollégáimvidámmeglepetéseinekhála,aközösünnepektovábbierõt,kitartástadtakaSzatmári Magyar Hírlap csapatának ahhoz, hogy a monoton,szürkehétköznapokbanismegpróbáljukmegállniahelyünket. Azokasötétnapokéshetekisbennemélnek, amikor2011-benelvesztettünkegyszületettújságírót,FodorIstvánt,akiriportertarisznyájából azolvasókkezébenapmintnapõszintetörténeteket csempészett a Szatmár megyei emberek életérõl.Hiányaóriásiûrthagyottaszerkesztõségben és a Hírlap hasábjain. Nem sokkal késõbb ismét búcsúznunk kellett: néhány hónap leforgása alatt kolléganõnk, Debreczeni Éva is itthagyott bennünket. A helyesírási hibák és a helytelenmondatokrettenthetetlenkigyomlálóját, olvasószerkesztõnket súlyos betegség vitte el. Nehezen,defolytattukamunkát,újkollégák érkeztekéstöbbentávoztaka„régiek”közül,de mindannyian bíztunk a folytatásban. Bár többszörterjesztettékaSzatmári Magyar Hírlap halálhírét, mi tudtuk, hogy menni kell tovább. Most azonban megtorpantunk, nem folytathatjukazutat. Maazolvasóklelkestámogatására,kitartásáraésasikerekre,örömökreemlékezem,megköszönve a bizalmat, amivel a Szatmár megyeiek kísértekengem,minketazelmúltéveksorán.
Bumbuluþ Krisztina
Sike Lajos
Születésnapokról, elmúlásról
Kilencéve,2005tavaszánhírekelt,hogya szatmári média egy új lap magyar nyelvû lap megjelenését várják. Valamikor június elején szereztem róla tudomást, amikor Szilágyi Ferenc,aSilcomprestKftigazgatójahívásáraelmentemacégszékhelyére.Beszélgetésünkalkalmávalelmondta,hogyvállalatatámogatásávalegyújmagyarhelyilapkiadásáttervezi. Szándékakapcsánaszakmaikörökkel,szatmári értelmiségiekkel is sokat vitatták, kell-e Szatmárnémetinek(Szatmármegyének)még egy napilap, elszegényedõ világunkban lesz-e elég elõfizetõje/vásárlója. Az is szóba ker ült, hogy napjainkban az (újság)olvasási kedv hanyatlóbanvan,samédiahangos-képesformái (a televíziók mûsorai) igencsak lefoglalják az emberek (szabad)idejét. S azok, akik újságot olvasnak,többnyirecsakalap(ok)egy-egyoldalára,rovatárakíváncsiak.(…) Az 1990-es éveket követõen Romániában megindultgazdaságiéstársadalmifejlõdésés átalakulásokfolyamatábanavárosban(megyében)megjelenõnapilapmellett–úgytûnik– igényvolnamégegylapra,amelyikatájegység magyar lakossága életével és törekvéseivel foglalkozik,természetesennemelszigetelõdve azországegészénekfejlõdésiirányától. Aztánrátértatalálkozásunklényegikérdésére,közölte,hogyaztszeretné,haelvállalnám alapfõszerkesztõitisztségét. Azonnal és egyértelmûen kijelentettem: nemvállalom. –Miért?–kérdezte. –Nemazénasztalom.Tudomugyan,hogy ez milyen jellegû tevékenységeket kíván, de úgygondolom,mindeznemolyan,amihozzám illõ.Igaz,hogytöbbirányúpublicisztikaitevékenységetfejtettemki,viszontelsõsorbannyelvésznektekintemmagam,seminõségemben azalkalmazottnyelvészettémakörében(nyelvmûvelés)napilapbanisjelenlehetek,deaszerkesztõségimunkamegszervezésétnemérzem hozzámillõnek.Ráadásulmégmindigvannak óráimaBabeº-BolyaiTudományegyetemPszichológiai és Neveléstudományok Kara Szatmárnémetibekihelyezetttagozatán.Ebbõlkövetkezõennapirendszerességhezkötõdõ,sok idõtigénylõszerkesztõségimunkátnemvállalhatok.Attólnemzárkózomel,hogyalapmunkatársait,afiatalújságírókatsegítsem,demindenhivatalostisztségéscímnélkül.(…) A fentiekben tehát egyetértettünk, úgy is mondhatnám,hogymegegyeztünk. –Jólenne,hamegismerkednékaszületendõ lap munkatársaival, elképzeléseikkel, megnéznémajövendõszerkesztõségszékhelyét–
rms
Száz éve az akkori Szatmárnémetinek 30 ezerlakosavolt,döntõtöbbségébenmagyarok.Ezanemtúlnagyközösségeltartottnégy újságot,köztükolyanokat,mintaSzamos, amely mindenidõklegjobbszatmárilapjánakszámit. Amaivároslakosságábólközel40ezermagyar ésképteleneltartanikétújságot,jóllehetanyagilagtöbblehetõségevolnaerre,mintelõdeinek. (…) Fájó,hogyaligpárhónappalaSzamos utána Hírlapisleáll.Minda40ezerszatmárimagyar szégyene, hogy ez bekövetkezhetett. Igen, mindnyájunk szégyene, különösen, ha arra gondolunk,hogyvannakerdélyivárosok,ahol jóval kisebb számú magyarság ilyen vonatkozásban többre képes, mert jobban összetartanakésamagyarújságéletfontosságúszámukra.MindenekelõttZilahracélzok,aholaSzilágyság közéletilapmellettévekótaegyrangosirodalmifolyóirat,aHepehupa rendszeresenmegjelenik.Többenvagyunk,akikhelyiközlésilehetõség hiányában a Hepehupában publikálunk.Amireazisokotad,hogyamásik,immár egyetlenszatmárimagyarlapnál,aFriss Újságnál mégnemvettékészre,hogymárcsakbetyárbecsületbõlisvalamelyestnekikkellenepótolniukahiánytegykisebbhetivagyakárhavi kiadású melléklettel. Nagyvárad meg egyenesencsászárSzatmárhozviszonyítva,hiszottöt magyarkiadványjelenikmeg.PedigVáradonis csakaligtíz-tizenötezerrelvantöbbmagyarlakos,mintnálunk. A magyar sajtó szempontjából ilyen szerencsétlen helyzetben, mint augusztus elsejétõl lesz Szatmárnémeti, még Ceauºescu nyíltan magyarellenéveibensemvolt.Mertmégakkor isaSzatmáriHírlapmellettilyen-olyanmellékleteketmégkilehetettadni.Csakreméljük,hogy érdekvédelmi szerveztünk, az RMDSZ végre észreveszi,hovásüllyedtahelyimagyarsajtóés teszazért,hogyközösenmielõbbmegtaláljuka kivezetõutat.(…) Mintaki52éveszolgáljaazerdélyimagyar újságírást,tapasztalatbóltudom:egyújlapindításatöbbszörösentöbbeker ül,mintegymeglévõtovábbéltetése.NemcsakaFrissÚjságpéldája,deszámosszékelyföldipéldaisbizonyítja, hogyjólmenõmagáncégek,sjólfelkészültközgazdászok sikeresen és jövedelmezõen menedzselhetnek újságokat. Szatmárnémetiben hánysikeresmagyarvállalkozásvan?Akártöbb száz.Elképzelhetetlen,hogynelennelegalább tíz-húsz olyan menedzser, cégvezetõ, akinek a Szatmári Magyar Hírlap ne mozgatná meg a fantáziáját!(…)
2014. augusztus
Mindnyájunk szégyene
figyelõ
5
rms
2014. augusztus
figyelõ
6 mondtaSzilágyiFerenc,éslevittazépületföldszintjén már félig-meddig be is rendezett terembe.(…)Közülüktöbbenazújságíróiszakmábanmárjáratosszerkesztõkvoltak,másoka szakmábanfiatalabbakvagyéppenmostindulók. Atársadalmi-gazdaságifejlõdésünkrevonatkozóan azzal mindenki egyetértett, hogy ez egy gyorsuló világban történik, ilyenben élünk,ugyanakkoregysokszempontbólegységesülõ(globalizálódó)világrészeivagyunk, illetõleg részeivé válunk. Azt is megállapítottuk, hogy ennek a világnak a törvényei nem azok, amelyeket megszoktunk, illetõleg megéltünk. Megállapítottuk,hogyanagyvilágpolitikaigazdaságiválságaiamivilágunkraishatással vannak, s a politikai dzsungelhábor úk híreit mamáramédia(atelevízió)napontaházhoz szállítja,ugyanakkoraztis,hogyazintegrálódóvilágbanamérhetetlenülgyarapodótechnikaiésorvostudományieredményekmellettfejetetejéreállnemegy,azemberiségfejlõdése folyamánkialakultértékis.(…) AlapcímébenszereplõSzatmári jelzõkétjelentésthordoz.Egyrésztalapkiadásahelyére (Szatmárnémeti)utal,detalánfontosabbjelentéstartalma: Szatmár népének szól. Szatmár, mint történelmi–földrajzi térség sajátos magatartásformátalakítottkiarégióetnikailagsokszínû népében. Ezt a magatartást tovább árnyaltákatérségetalkotókistájak(Avas,Bükkalja, Nagykároly környéke, Szamoshát, Túrhát)sajátosságai,deatérségegységesítõjellegetovábbélt,sátterjedt–esetünkben–amai, közigazgatásilag többször átszervezett (romániai)Szatmáralkotóelemévéváltugocsai,szilágysági kistájakra is. A térségrõl mindnyájan valószer ûsítettük,hogyelõbb-utóbbazegyesülõ Európa részévé válik, amelyben a táj lakói azonosságtudatukat remélhetõleg továbbra is többé-kevésbémegfogjákõrizni.Eztasajátosságukatésigényüketnemkellprovincializmusnaktekintenünk,elzárkózásnakanagyobb(országos, határokon átívelõ) közösségektõl. Olyan vonás ez, amely az emberi társadalom évezredeshagyományainalapul,amelyetbefolyásolhatazegészvilágonmegjelentglobalizációs törekvés, eltörölni azonban valószínûleg sohanemfog.(…) A cím másik jelzõje, a Magyar elsõsorban azokhozszól,akikeztanyelvetbeszélik,akik enépheztartozónakvalljákmagukat.Eznem jelent valamilyen nemzeti elzárkózást, önmagábazárkózást.Alap(amintanépis)atörekvéseibenazegyetemesnemzetszemszögébõl akarcselekedni,úgy,hogyaznefulladjonpro-
vincializmusba. A magyarsághoz tartozás jelzésenemjelentnacionalizmust.Azönazonosságtudatnemazonosíthatóésnemhelyettesíthetõnacionalizmussal.(…) Alapnemakarakülönbözõpártokcsatározásaiban és hábor úiban részt venni. Szívesen hozzájár ul hiányos történelmi ismereteink, csonka és szervetlen léttudatunk elemeinek pótlásához, a mai nemzedék ugyanis a múlt számos kérdésérõl csak a célzatosan kialakított nézõpontok alapján hallott, sokan pedig kritikátlanul elfogadják az így hallottakat. De csakvalóstényeketközölnek,atársadalomba korábbi idõszakokban beleivódott jelenségeket: mítoszteremtést, bûnbakok képzését, az ellenségkép állandó ébrentartását ker ülni kívánják. ASzatmári Magyar Hírlap tehátelsõsorban atérségmindennapiéletérõlfogírni,rovataibanazolvasóklehetõlegmindenrétegétmegszólítva.Aszerkesztõkszeretnék,haírásaikelnyernékSzatmármegyelakosainaktetszését. Shamáralapközszolgálativonásátemlítették, azonelvalapján,hogyalapvanazolvasókért és nem az olvasók a lapért, a szerkesztõség nyitottmindenolyankérdésre,amelyazembereketfoglalkoztatja.(…) Három hónap múltán, szeptember 30-án megszületett a napilap. Megérkezését sokan várták,bizonyságavoltasokszóbanés/vagy telefonontörténõérdeklõdés.Ahetilaputolsó, szeptember29-iszámábanjeleztük:alapmásnaptól – vasárnap kivételével – a hét minden napján megjelenik. A szerkesztõk üzenete: érezzék magukénak, hozzájuk szólónak a lapot. A napilappá válás elõtt az egyik olvasó megkérdezett:„Naésmilyenjelszóvalindula napilap?” A szerkesztõi munkaközösség a munkalázábansemmilyenösztönzõ,mozgósítójelszóranemgondolt.Énsemtudtamilyennel elõr ukkolni. Az olvasó viszont megfogalmazta:legyenajelszó:VEDDÉSOLVASD!Így ezlettamásnapmegszületõnapilapotbeajánló íráscíme,mozgósítójelszava. Elkezdõdtek a napilap megmérettetésének évei. A lapterjesztés küzdelmei: a terjesztés a megyeszékhelyen, aztán a megye többi városábanésvidékükmagyaroklaktafalvaiban,a példányszámemeléséneklehetõségeiésmódja, a témák változatosságának biztosítása, az írások színvonalának folyamatos javítása. Ismételten felbukkanó gond volt elégséges tapasztalt újságíró alkalmazása, valamint az újságírónak jelentkezett fiatalok alkalmasságánakkérdése. Napilap korában született meg a Melléklet címen megjelenõ idõszakos kulturális kiegé-
A tíz esztendõ néhány Hírlap címoldala
Piacgazdaság és kisebbségi sajtó
ASzatmári Magyar Hírlap piacrólvalóeltûnése kapcsán ismételten érdemes elgondolkoznunkakisebbségisajtóésapiacgazdaság viszonyáról.Egészpontosanamagyarnyelvû írottsajtóra,azonbelülisanapilapokragondolunk,amelyekarendszerváltásnagylendületébenkivételnélkülmagánkézbeker ültekErdélyben,sapiacgazdaságkör ülményeiközött
Veres István
rms
Bura László
próbálnak, illetve néhányan már csak próbáltaktalponmaradni.Annakidejénelsikkadtafigyelem elõterébõl az a kérlelhetetlen tény, hogyapiacgazdaságnincstekintettelsemmifélehivatástudatra,elkötelezettségre,népszolgálatra,amelyeszméketpedigaszóbanforgó szerkesztõségekegytõlegyikmagukénakvallották. Az elsõ idõkben mindennél fontosabb volt ez a szolgálat, mindenki úgy tekintette, hogyalapokakisebbségiközösségfennmaradásának,gyarapodásának,információkkalvaló ellátásánakfontosintézményei.Ehhezajobbára önként vállalt szolgálathoz a közösség természetes haszonélvezõként viszonyult és viszonyul,decsakolyanmértékig,amennyitaz újságért kifizet. Kisebbségi sajtó esetében a hirdetések is vékonyabban csordogálnak a kasszába, holott ezek nélkül még a többségi nyelvenmegjelenõlapokisellehetetlenülnek. Az elõállítási költségek ugyanis általában magasabbak,mintamennyitazelõfizetésért,vagy egy-egylapszámértellehetkérni,akülönbözetetahirdetésekhivatottakbiztosítani.Ahirdetõszámáraahirdetésisbefektetés,megtérülése annál valószínûbb, minél nagyobb közönséghez szól. Ez olyan megyékben, ahol a kisebbségténylegszámbelikisebbség–kivételtképezaSzékelyföld–elevekétséges. Szólnunkkellarrólis,hogyazelektronikus írottsajtómegjelenésesemkedvezsemmiféle nyomtatottsajtóterméknek.Alapokelevemásnaposhírekettudnakközölni,samikormegjelennek,atájékozódnivágyóolvasókmárnem csupánarádiókésatelevíziókhíradásaib ól,hanemazinterneteshírlapokbólisértesülhetnek mindarról, ami érdekli õket. Nem tudjuk, mit hozezenatérenajövõ,hovafejlõdnekatömegtájékoztatás eszközei, jelenleg annak vagyunk tanúi,hogyazírottsajtóvilágszertenehézhelyzetbenvan,hapusztánaszabadversenykör ülményeiköztképzeliellétét.Nagyhagyományú amerikailapokisbeszüntettékanyomtatottújságelõállítását,scsupáninternetesváltozatuk olvashatóelõfizetésfejében.Emeújhelyzethez való alkalmazkodásnak tekinthetjük azt is, hogy az összes nyomtatott lap egyúttal interneteshonlapotismûködtet. Kisebbségi vonatkozásban felértékelõdnek az állam által finanszírozott orgánumok, köztükiselsõsorbanakolozsváriésamarosvásárhelyirádiók,amelyekneknagyahallgatottságukazemlítettkétvárosvonzáskörzetében. Itt tartunk tehát, s ilyen környülállásra figyelemmel kell tudomásul vennünk azt a tényt,hogyaSzatmári Magyar Hírlap közelévtizednyiszolgálatutánleteszialantot.
2014. augusztus
szítõje.Háromévutánakistestvérelérte,hogy õisnevetkapjon,2008-tólnégyévenáthavonta Szamos néven mûvelõdési lapként jelent meg.Ekkoraztiselérte,hogymegjelenéseévfolyamátisjelöljék.AkulturálismellékletetVeress István szerkesztette, s még négyen-öten írták. Általában terjedelmesebb írásokat közölt,irodalmi,történelmi,helytörténeti,képzõmûvészeti, néprajzi és nyelvmûvelési, nyelvészetitémakörökben. Évek óta idõszer û a kérdés, hogy az internet térhódítása korában meddig maradhatnakéletbenazírottsajtótermékei.Fõként akkor,haazírottsajtónemazállamé,hanem magántulajdon. Érthetõ, hogy az adott hazai gazdasági viszonyokközött(akörbetartozásokvilágában) magáncégek nem igen vállalkozhatnak (fõkéntnemrománnyelvû)nyomtatottsajtóéletbentartására,ezelsõsorbanapártoklehetõsége, választóik befolyásolásának eszköze. Érthetõtehát,hogyaSilcomprestkftlemondotta Szatmári Magyar Hírlap fenntartásáról,salap magyarolvasóközönségeháláslehetDumitru Pãcurarunak, amiért átvette és több éven át mûködtettealapot.(…) Egy lap megszûnése mindig hiányérzetet teremt. Az olvasók több rétegének hiányozni fog a megszokott ismerõs, a világhálón mind intenzívebben keresõk ezt egy-kettõre át fogják hidalni. Muhi Sándor kezdeményezésének,aSzamos pótlásáravilághálónlétrehozott kétoldalának–Szatmárikultúra,RégiSzatmár –mársokezerlátogatójavan,immárnemcsak Szatmármegyébenélõk,hanemkülföldiekis sokan látogatják. Ma már anyagtorlódással is küzd.Aváltozóvilágjele.(…) KosztolányiDezsõegyikíróiüzenetébenaz írásmûvelõiszámáracélultûzte:„Aztalelket és nyelvet, amelyet rövid idõre kaptunk, új szellemmelfényezve,csorbítatlanulátkelladnunk utódainknak.” Úgy érzem, hogy a Szatmári Magyar Hírlap szerkesztõi, munkatársi gárdájaetekintetbenakilencévetmeghaladó tevékenységefolyamánnemvallottszégyent.
figyelõ
7
aktuális
8
Petõfi tér az utak városában…
rms
2014. augusztus
Maksay Magdolna és Újvári Ildikó július 14-16. között, az Európai Bizottság elnökének megválasztása idején járt a MÚRE képviseletében Strasbourgban. Tudtam:itttalálhatóazEurópaiParlament, azEurópaTanácsésazEmberiJogokEurópai Bírósága. Azt is olvastam, hogy a város Franciaországkulturáliséstörténelmivárosa címet viseli. Elképzeltem az Ill-folyócska szigetén elter ülõ, a világörökség részeként védelmetélvezõ,történelmivárosmagot. Amitláttam,egészenmásvolt.Mégazelképzeltnélisérdekesebb,szebb. Strasbourgigazikétarcúváros.Mígegyik felén, a hatalmas üvegpalotákban egy egész kontinensjövõjétmeghatározódöntésekszületnek, Kis-Franciországként emlegetett belvárosátromantikuséskisvárosihangulatjellemzi, ahol a bagett- és kávéillattal fûszerezett, álmos és hamisítatlan francia nappalok kézakézbenjárnakapezsgõéjszakaiélettel. Elsõként az Európa jövõjét meghatározó épületrõlésabennetörténtekrõl.AzEurópai ParlamentStarsbourg-iépületébenharmadik napiskönnyeneltévedtünkakeskenyfolyosókon, a folytatás-nélküli mozgólépcsõkön. Nem hiába, azt mondják, ezt a befejezetlen üveg-kreációt egy börtönöket tervezõ mérnöktaláltaki… Az EP havonta csak négy napot tölt Strasbourgban,ekkorvannakavégsõplenárisszavazások.Miajúlius15-iülésenvoltunk jelen.EkkorazEurópaiParlamentnagytöbbséggel választotta meg az Európai Bizottság elnökévé Jean-Claude Juncker luxemburgi politikust,akitjúnius27-énazEurópaiTanács jelölt a posztra. A tisztséget jelenleg betöltõ José Manuel Barrosót novemberben váltja majdazújelnök. Szinténezabefejezetlenüvegépületadott otthont július 16-án annak a megemlékezésnek,amelyrõlaztánutunkaPetõfitérrevezetett. Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselõ meghívására a kalotaszentkirályi születésû OkosMártoniseljöttStrasbourgba,akimaga istagjaaMÚRE-nak.Huszonötévvelezelõtt JuhosGáborralegyüttBudapestrõlgyalogindult el Strasbourgba. Három pár cipõvel és
egy hátizsákkal gyalogoltak végig Európán. Ígytiltakoztakazerdélyifalurombolásellen. IdénismétStrasbourgban,ahárompárlejártcipõvel,deimmárautóval,WinklerGyula képviselõ meghívására megérkezett az utak városába Okos Márton. A megemlékezésen az erdélyi újságírók mellett jelen volt SógorCsabaEP-képviselõ,valamintaszlovákiai magyar EP-képviselõ. Több fotó, német ésfrancianyelvûújságcikkigazoltaa25évvelezelõtti„zarándoklatot”.Agyalogláskezdeténmégrománkéntírtrólukasajtó.Idõvel siker ült elmagyarázniuk, õk erdélyi magyarok. Nemcsupánafalurombolásellen,hanema szabadságért is gyalogoltak – mesélte picit meghatódva visszaemlékezésében Okos Márton. Negyedszázada Strasbourgban tiltakozónyilatkozatotnyújtottbeazEurópaiParlamentésaNemzetköziEmberiJogiIntézetbeOkosMártonésJuhosGábor.1989júliusábanezutóbbiígyfogalmaztamegküldetésük célját: „Szeretném megérni azt a napot, amikoregyolyanvilágjönel,amelybenazember megszabadulazelnyomástól,anyomortólés szabad lesz.” (Új Tükör 1989. július-augusztus) Július 16-án Okos Mártonnak és barátainak SZABAD volt emlékezni a 25 évvel ezelõtttörténtekreésSZABADvoltvirágothelyezniPetõfiSándorstrasbourgiemlékmûvénél. Aszabadságjegyébenhaddszóljaknéhány szótStrasbourgmásik,romantikus,kisvárosi hangulatáról. Az utak városában való tartózkodásunkataszintenégyévszázadonátépült CathédraleNotre-Dame-de-Strasbourgépülete „határolta”. Ezzel a homokkõbõl épült katedrálissaltalálkoztunkelõszöravárosbaérkezésünkkor. Elbûvölt a „csonka” katedrális mérete. Csonka, mert egyik tornya csak a tervekben létezik, soha sem építették meg. 142méteresmagasságávalavilág6.legmagasabb temploma. Elsõ látásra annyira megbabonázott,hogyottlétünkutolsónapjánvisszatértünkHozzá.Mégegyszermegcsodáltuka homlokzatonaközépkoriszobrászatremekeit,belülagyönyör û,színesablakokat,ésahíresasztrológiaiórát.
Ø
A MÚRE képviselete az Európai Parlament alakuló ülésén
Ø
Nem hagyhatom szó nélkül a hajókázást. Mintemlítettem,avárostazIllfolyószeliát, amelynek szigetén a világörökség részét képezõóvárostalálható.Afolyómelletthangulatoscsatornákonhajózhattunk,megcsodálva a németalföldi építészeti stílusban épült szebbnél-szebbházakat. StrasbourgElzásztartományfõvárosa,jelképeagólya.Úgytartják,évrõl-évreõkhoz-
zákelatavasztavárosba.Amikorcsökkenta visszatérõgólyákszáma,alakosokfészkeket készítettek,azótasokgólyaottmaradtélenis. A boldogság és a hûség jelképe. A sok szép emlék,fényképmelletténisegyplüssgólyát rejtettempoggyászomba.Õaboldogságésa hûségmellettaköszönetésaszabadságjelképeisazénértelmezésemben.
(Maksay)
rms
Ajúnius30-irepülõút(ésazaztkövetõkellemes esti városnézés) után, július 1-je teljes napja az EP jól ismert toronyépületében telt. Ottlétünkalatt,aEurópaiParlamentnyolcadik elnökénekMartinSchulzszocialistaképviselõt választották, 409 támogató szavazattal. Emellett14alelnökötés5háznagyotválasztottak,illetvemegalakultakaparlamentiszakbizottságok. A28tagállambanjegyzettnemzetimozgalmak és pártok közül 186-nak van EPképviselete. Az új parlamentben az Európai Néppártalegnagyobblétszámúcsoport:221 tagjamajdnem30százalékotjelentazEP-ben. (Ehhez a csoporthoz tartozik az RMDSZfrakcióis.) Régiek és újak tekintetében teljes egyensúlyalakultki:atestületfelétújraválasztották, amásikfelepedigmostkezdimegelsõmandátumát. Görögország teljesen megújult csapattalker ültbe.Romániából12azújés20az újraválasztottképviselõ. A nõk és férfiak sokat vitatott arányát tekintve,az1979-benalakultparlament84-16%-
os arányához képest, a most alakult testületbenaférfiakarányanemérielakétharmadot, anõkmár37százalékottesznekki.Romániát 32-enképviselikatestületben,közülük22férfi,10nõ.Anemekarányábanazegyikvégletet Máltaképviseli,aholaképviselõkkétharmada nõ, a másik véglet pedig Litvánia, ahol arányuknemériela10%-ot. A legfiatalabb európai képviselõ Dániában jutott mandátumhoz: Anders Primdahl Vistisenalig26éves;alegidõsebbpedigagörögEmmanouilGlezos,akimár91évesiselmúlt.RomániakorelnökképviselõjeTheodor Stolojankorábbikormányfõ. Aformaságokkaltarkítottbeléptetésrevárvaegyébkéntmegnézhettükazválasztásokkal kapcsolatosankiírtfotópályázatnyertesalkotásait(éssorozatait).AfotóversenytmégjanuárbanírtakiazEP,arrakérvekövetõitaközösségimédiánkeresztül,hogypályázatiidõszakonkéntküldjékbeegy-egytémáhozkapcsolódóalkotásaikat.Májusbanhirdettékmeg azutolsótémát,amelyamájus22-25.közötti választásokhozkapcsolódott:Úton a választás felé – a választások napja (Auf dem Weg zur Wahl – der Wahltag; On the way to vote – electionday;Enroutepourallervoter).Ennek nyerteseSimeonLazarov(Bulgária),akiakiállításipannónidézettindoklásaszerint,azutcánsokféleemberreltalálkozott,ésmindegyiküktõl azt kérdezte, miért megy el szavazni. Képeinkeresztülszerettevolnabemutani,miértkellmindannyiunknakelmennünkszavazni,éshogycélunkközös:egyjobbEurópa.
2014. augusztus
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke és a Becsületbíróság elnöke is részt vett a májusban megválasztott új Európai Parlament alakuló ülésszakán. Winkler Gyula (RMDSZ) EP-képviselõ meghívására, június 30. és július 3. között, a Strasbourgba utazott küldöttség tagja volt még egyesületünkbõl Rácz Éva és Mózes Edith mellett Ambrus Atila és Karácsonyi Zsigmond.
aktuális
9
riport
10
Riporttáborban Kalotaszegen Tisztaszobák, népviselet, élõ hagyományok, életútinterjúk, helyi sajátosságok, a globalizáció hatásai, elfeledett munkaeszközök és gépek, templombelsõk, építkezések tegnap és ma, a hely vonzása, a fiatalok otthonmaradása, illetve távozása – ezek voltak nagyjából a témái annak a riporttábornak, amelyet Kalotaszegen, a Váralmás községhez tartozó Farnason (Szilágy megye) ötödik alkalommal szervezett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete július 3-6. között. A tábor célja a Farnason és a környezõ településeken, elsõsorban Zsobokon 2014 nyarán talált állapotok feltárása és rögzítése volt a szociográfiai riport eszközével. A feltáró munka eredményeként hamarosan riportkötetet publikál az egyesület. HANGULATLAP 1 Krúdy-fröccsös élmény, rendhagyó utóízzel
rms
2014. augusztus
A Krúdy-fröccsöt kilencven százalék borból, és tíz százalék szódavízbõl keverik. A mi farnasi látogatásunkat is kilencven százalék kellemes élménybõl, és tíz százalék kellemetlen meglepetésbõl kever te a Fennvaló. Szívélyes fogadtatás, isteni vacsora, kedves emberek mindenütt. A riporthoz való anyaggyûjtés során a szomszéd faluba, Zsobokra is ellátogattam. Mindenki kedvesen, szívesen nyilatkozott, akkor sem fogyott el a türelmük, amikor már faggatózni kezdtem. Ugyanez elmondható a farnasiakról is. Az egyik néni még túrós buktát és bodzaszörpöt is csomagolt. Az esti kár tyázás közben bizony mindenki nyúlt is a finomság után. Jaj, hát a kártyázás… nem képzeltünk el estét nélküle. Éjszakába nyúlóan nevetgéltünk a
lapok mellett, összehozott bennünket. Ezáltal szövetségesekké váltunk. Néha egy-egy bornak olyan íze van, amit nem tudsz szavakkal leírni. Ilyenkor csak ízlelgeted, emésztgeted, és élvezed az utóízét. Ez a hétvége is olyan volt. Különleges. Tar talmas. Még élvezni szeretném a tábor utóízét. És hogy ne csak a jó dolgokról meséljek (mert ott van ám a tíz százalék szóda): egyik este a kritikák csomagolása közben némely masni picit félrecsúszott. De a mi javunkra váljék, tíz év múlva megigazítjuk. Ígérjük!
Géczi Renáta
Háromnapálltazújságírókrendelkezésére, hogy ismerkedjenek a helyiekkel, a községhez tartozó falvakkal, azok sajátosságaival, megtalálják számukra a legizgalmasabb témát.Atáborbananyomtatottésazonline sajtó, a rádió és tévé munkatársai vettek részt, többek közt Kolozsvárról, Nagyváradról,Marosvásárhelyrõl,Barótról.Film-ésrádió-interjú,riport,beszélgetés,színesbeszámoló készült. Az újságíró szakos egyetemi hallgatóknapitudósítástírtakazeseményekrõl,ezeketaMÚREhonlapjánlehetolvasni.
HANGULATLAP 2 Tintaillatú, szétfirkált boldog percek
Meleg nyári széltõl vált zavarossá a hangunk a felvételeken és a fényképezõgép lencséje ismét õszintét akart hazudni nekünk az elmúltról. Betegesen keressük az ismeretlen helyeket, hogy aztán valamivel hazatérhessünk, de ez a hazatérés mindig más. A riporttábor esetében ezt a visszahozhatatlan és megfoghatatlan számlájára fogom írni, amelynek kamatja felbecsülhetetlen. Tintaillatú, szétfirkált jegyzetfüzetek, táskákban hurcolt diktafonok, utcákon nyikorgó szekerek és néhány megválaszolatlan kérdés, amelyeket ha elfelejtünk, akkor azok is maradnak. Zsobokon, forró betonon, mezítlábason, kezemben egy pár cipõvel és a boldogsággal magamban, hogy ma is csinálhattam vala-
Egyesekúgyérkeztekmeg,hogyvoltelõre tervezett témájuk, mások csak elképzelték, mit is szeretnének. Akinek fogalma sem volt arról, hogy mirõl írjon, vagy készítsen felvételt,azMolnárIrmareformátuslelkész,aszállástadófarnasiöregotthonvezetõjeismertetõjeután,illetvePéntekJánosnyelvészprofeszszor,Kalotaszegszakértõjeelõadásátkövetõennyertötletet.MolnárIrmaahelyisajátosságokrólbeszélt,azsobokigyermekotthonról,a falu aszfaltozott utcáiról, amelyet az asszonyok„varrtakki”,aképzõmûvészetitáborról, amely épp akkor nyitotta kapuit 19. alkalommal, az itthon maradás lehetõségeirõl, arról, hogyafalufiataljaiolyanszakmátválasztanak, amelyetmajdotthongyakorolhatnak. Péntek János Kalotaszeg, pontosabban Körösfõ szülötte, szakértõje is. Román néprajzi szempontból nem, csak magyar szempontból számít néprajzi tájnak Kalotaszeg –
Ahogy minden tör ténetnek, a mi tör ténetünknek is van egy kezdete. A Kolozsváron tanuló újságíró szakos hallgatók úgy döntöttek, szerencsét próbálnak és beiratkoznak gyakornokoskodni a kolozsvári rádióhoz. Nagy reményekkel és kíváncsian vágtak neki ennek az idõszaknak, amely sok meglepetést tar togatott a számukra. Az elsõ, hogy elmentek egy riporttáborba. A kolozsvári állomáson összegyûlt a mi kis „csipet csapatunk” a legjobb mentorral. A vonat csak robogott, az emberek elvoltak a kütyüikkel, épp, hogy „selfit” nem készítettek a facebooknak. A mi csapatunk már a vonaton hozta a formáját, elõtör tek a jobbnál jobb tör ténetek, zengett a vonat a nevetéstõl. Megérkeztünk, elfoglaltuk a helyünket, kitöltöttük a szükséges papírokat és vár tuk a munkát. A tábor úgy telt, ahogy a nóta is mondja, „8 óra munka, 8 óra pihenés és 8 óra szórakozás…” Sok élménnyel, tapasztalattal jöttünk haza. Búcsúzom tõletek egy Farnasról még ma is arcomon bujkáló mosollyal.
Demeter Emõke
Szombatreggelazzalafelkiáltással,hogy „hamárittvagyunk,nehagyjukki”,egycsapatSztánára,KósKárolyVarjúvárátindultel megkeresni.Azértmegkeresni,mertajelzõtáblák,arészletesútbaigazításokellenéreis órákonkeresztülkellettkeresni,mígmegtaláltuk és körbejárhattuk, a sokak által csak könyvbõl ismert épületet. Délután egy kisebbcsapatnakmégarraisteltazenergiájából, hogy a váralmási várat is megkeresse, körbejárja,lefotózza.
Antal Erika
rms
Burján Kinga
HANGULATLAP 3 Csipetcsapat „szelfi” – bujkáló mosollyal
2014. augusztus
mit, amely hogyha elhangzik, elmondhatom: Több lettem! Kirajzolódott minden lépés. Bár egy kis falu szélén voltunk, mégis láthattam, hogy a sok kis csepp miként válik tengerré és a sok miértbõl hogyan lesz még több. És kell: elveszni a részletekben, részt vállalni, részletezni, megírni, kérdezni, meghallgatni, felolvasni, aztán megszerkeszteni és újra az elejétõl kezdeni mindent. Részévé válni valaminek, akár kis idõre is. Több lettem! Mégis ismételten ezernyi út közepén nyílik sorompó a semmibe. Talán akad egy pocsolya útközben, amibe majd én is belecsöppenhetek. Riporttábor, köszönöm!
hívtafelafigyelmétajelenlevõknek.„Itttörténtmegamagyarnépmûvészetfelfedezése HermannAntaljóvoltábóla19.században”– sorolta az érdekes tudnivalókat a Belsõ-ErdélyésPartiumközöttelter ülõ,befogadójellegûvidékrõl. Reggel, táskájában vajas kenyérrel és palackvízzel,jegyzetfüzettel,tollal,hangrögzítõvel,fényképezõgéppelfelszerelkezveindultak azújságírókFarnasra,Zsobokra,Váralmásra, Sztánára, vagy Kispetribe, kérdezõsködni vagycsakmegfigyelni,jegyzetelvevagyfotózva, illetve filmen örökítve meg mindazt, amit akkormegörökítendõnekvéltek.
riport
11
évforduló
12
„Éltetni a reményt a képernyõ erejével” A MI MAGYAR ADÁSUNK 1969-1985
rms
2014. augusztus
A
Román Televízió Magyar Adása megalakulásától számított negyven évét ésa89utánújraalakult,„fiatal”magyaradáshúszévesévfordulóját ünnepeltük 2009 decemberében, Csíkszeredában. A Mûvelõdési Házban megtartott jubileumi mûsor egyaránt volt múltidézõésajelenrefigyelõ.Atalálkozónmi „régiek” rádöbbentünk, milyen sokan hiányoznakmáranévsorolvasáskor,ésnemcsak azért, mert szétszóródtunk a világban. Pár nap múlva, marosvásárhelyi otthonunkban, vacsoraésborozgatásközben,közösemlékeket elevenítetünk föl, Bodor Pál egykori fõszerkesztõnk, Jakab Mária, Józsa Erika, MáthéÉva,jómagam,aférjeinkésbarátaink. Harmincöt,negyvenévvelkorábbitörténeteketabukarestimagyaradásról,ahováBodorúrszemélyébenasorskezevezéreltbennünket. Megszületett a gondolat, a magyar adás történetétmegkelleneírni.Nodekivállalkoznaerre?Nyilvánvalóvolt,hogyegyedül,csupán a saját emlékezetére alapozva egyikünk semtudnabelevágni.Aztsemvárhattuk,nem is remélhettük, hogy valaki a fiatal kollégák közülmegteszihelyettünk.Ránk,akikatörténetszereplõivoltunk,hár ultaz,hogyelmeséljük,hogyjöttlétreésálltösszeaszerkesztõség, hogyan születtek az évtizedek múlva is emlékezetesmûsorok.Ezérthárman,egykori „harcostársak”, Józsa Erika, Tomcsányi Mária és jómagam vállaltuk, hogy a közös emlékezet mozaikkockáiból könyvet írunk a magyaradástörténetébõl.Azvoltazelképzelésünk,hogyazegykorikollégákiselmondják a maguk történeteit, ki hogy ker ült az adáshoz, rövid leltárt készítenek legfontosabb munkáikból. Azzalkezdtükamunkát,hogyfelkérõleveletírtunk,majdnekifogtunkfeltérképezni,milyen dokumentumok maradtak meg öt év kényszerszünet (1985-1989) után a rendszerváltásnak köszönhetõen újraindult Magyar Szerkesztõség archívumában. Szerencsére, megtaláltuk az adások tartalomjegyzékét, a kezdetektõl.Ezeketabemondószövegeketis tartalmazóadástükröket,akorabeliírottsajtó-
banmegjelentkritikákatésrégifotókathasználtuk fel. Most több száz oldalnyi anyagból szerkesztiH.SzabóGyula,a45évesévfordulóraaKriterionKiadónálmegjelenõkönyvet. A továbbiakban részletek következnek e könyvbõl.
Simonffy Katalin
Múlttörlés ezüstért
Miértolyanfontosnekünkelmondaniezta történetet? Avilágnormálisországaibannemgondelõvenni a tévézés hõskorának archívumát. Fakón, karcolásokkal tele, de megvannak a filmek, lehet restaurálni, tanulmányozni õket. Romániábanazonbanvoltegyolyaneszement korszak, amikor több évtizednyi, celluloidra rögzített archívumot beolvasztottak, hogy kivonják a nyersanyagból az ezüstöt! A fenenagytakarékosságjóalkalomvolt célzotttisztogatásra is. Könnyû volt így eltüntetni mindenkordokumentumot,aminemkonveniálta rendszernek. 1983-85 táján ki-ki próbálta megmenteni, amit tudott. Lopkodtuk, csempésztük haza szatyr unk mélyén a mûsorainkat. Meg egymáséit is, azokét, akik már nem jártak be a szerkesztõségbe, vagy az országot is elhagyták. Hogyezekkelazanyagokkalmilett?Akkormindenkiaztremélte,hogyazõrületcsak átmeneti, hamarosan helyükre ker ülhetnek majd amegmentettfilmek.Sajnosazátmenet túlsokáigtartott.Apincékben,padlásokoneldugott,hõre,páratartalomraérzékenyfilmtekercseknek nem sok esélyük volt túlélni Ceauºescut.
Józsa Erika
Kitalálni a Magyar Adást
1969.november23.12óra30perckoraRománTelevízióképernyõjénazországszerteismertéskedveltbemondónõ,SandaÞãranujelentettebeazindulóMagyarAdástésátadtaa szót Széles Anna színésznõnek: „Stimaþi telespectatori,inaugurãmastãziemisiunileîn
Csép Sándor: A magyar tévéadás elindítására, a szerkesztõség verbuválására Kónya Anna,abukarestiközszolgálatirádiómagyar mûsorainak szerkesztõje kapott megbízást. Nemvoltkönnyûdolga,tapasztalatokhiányában kellett beugrania a mélyvízbe… Valamennyiünk számára öröm volt, hogy ezután magyar beszéd is lesz a román televízióban, így magam is, mint a Kolozsvári Rádió Magyar Osztályának munkatársa megtiszteltetésnek éreztem a kapott feladatot, hogy vegyekrésztazelsõmûsoroklétrehozásában. Bodor Pál: Afeladatmaroknyivoltrádiósra,KónyaAnnára,MolnárVilmosra,Labancz Fridára, Birta Józsefre, Tomcsányi Tiborra hár ult. Feltételezhetõ, hogy a Kónya-Molnár párosévoltadöntõszó,hiszenõkvoltakazelsõ szerkesztõségvezetõk, Kónya Buba volt a kinevezett fõszerkesztõ. Vili a szerkesztõség politikai megbízottja, politikai bajelhárítónak küldték.PedigBubaismegbízhatóvoltpolitikailag, nem szívesen adta volna a nevét egy nagyobb bakihoz. Kónya székelyudvarhelyi, eredetileg tudtommal tanítónõ volt. Derekasan megtett mindent abban a néhány hónapban,amígõvoltakinevezettfõszerkesztõ.
rms
limba maghiarã ale Televiziunii Române. Primaemisiunevafiprezentatãdeobunãcunoºtinþãaamatorilordefilmºiatelespectatorilordinþaranoastrã–actriþaAnaSzéles.” Széles Anna: „A legnagyobb örömmel tettemelegetakedvesmeghívásnak,hogyamai elsõ adásban betöltsem ezt a számomra szokatlanszerepkört–atévébemondószerepét. A szerkesztõség nevében szeretettel köszöntömmindazokat,akikaképernyõelõttvelünk együtt izgulnak az indulás sikeréért. KEZDJÜKTEHÁT!”
2014. augusztus
Bodor Pál
Józsa Erika: Induláskor Birta József és TomcsányiTiborvoltazadáselsõbemondója. Bemondónõket az erdélyi színésznõk közül próbáltak Bukarestbe csábítani, de egyetlen sikeresszínmûvészsemvolthajlandópályafutásáthetiegyszeritévészereplésértfelcserélni ésKolozsvárrólvagy Vásárhelyrõlafõvárosba költözni.Ígyvendégbemondókéntjelentcsak meg az adásban elsõként Széles Anna, majd FarkasIbolya. 1970végérekialakulamagyaradás.Azaddigmegépítettvázhozadjákhozzáakövetkezõ évek során a többi színes, változatos réteget,melyvégülisAMAGYARADÁSkéntmaradmegazemberekemlékezetében. Józsa Erika: TóthfalussyBéla1970januárjábanjelenikmeg,õerõsen„vonalas”gazdasági riportokra szakosodott. Labancz Frida, a szerkesztõség nemrég elhunyt alapító tagja sajnosnemálltkötélnek,hogyelmondja,vagy megírjavisszaemlékezéseit.Mindenrábeszélés, gyõzködés hiábavalónak bizonyult. Frida sértetten, megbántottan viszonyul televíziós múltjához, talán azért is, mert 1990-ben, mikorazadásújraindult,õtnemhívtákvissza… AzelsõszerkesztõkmellettÖllererJózsefés IliaEhrenkranzoperatõrök,EugeniaSiliºteanu vágónõnevetûntfelmárakoraihónapokban. 1970közepéncsatlakozikakorábbiakhozHuszár(Szigeti)Irma,VáriAttila,FischerIstván, (Jagamas) Ferencz Zsuzsanna, Sebestyén (Spielmann)Mihály,BisztricsányiKlára. BodorPalimárazelsõadásoktólközremûködik külmunkatársként. 1970. febr uár 1-jén Könyvállvány címenrovatotszignál,amagyar könyvkiadásról beszél az adásban. Fõszerkesztõként1970.április23-ánjelenikmegelõszöraneve.Eznembiztos,hogyegyezikkinevezése dátumával. Abból lehet következtetni státuszának megváltozására, hogy míg addig MolnárVilmosvagyKónyaAnnaláttamozta, hagyta jóvá sugárzásra a mûsort, ezen az adásmenetenmárBodoraláírásaszerepel. Bodor Pál: Engemsenkinemtájékoztatott arról, milyen kereteim vannak. Minden esetben szinte külön kellett kiverekedni az illetõ felvételét. Nem azt mondták, hogy itt van 18 állás–errõlszósemvolt.Azértolyannehéz elmesélni,mertegycsomótaktikaisettenkedészajlott.Tehátnemúgyjárhattamel,mint egyrománfõszerkesztõ.Példáulkikelletttalálnom a fölvételre valamilyen ürügyet, ami miattföltétlenülodakelljöjjönazaszemélya magyaradáshoz. Ferencz Zsuzsanna: Háténbotcsináltatévéslettem.Bodormegakartmenteni,mertállás nélkül maradtam, mikor volt az „állásosz-
évforduló
13
rms
2014. augusztus
évforduló
14
A magyar adás egykori fõcíme
tás” (a végzettek kihelyezése) és elszegõdtem Zilahrakocsmaiénekesnek.Bodormeghallotta,saztmondta,namostgyorsangyerefel… Botrányisvolt,mertakkormármegjelentaz elsõkötetem… Rostás Zoltán: Másod-harmadéveskoromban szociológiára szakosodtam. Véletlenül hallottam meg, hogy Bodor Pálnál Bukarestbenatévémagyarszerkesztõségében10állás van és állítólag senki sem akar odamenni… Jelentkeztem,mérsékeltenörvendett,ésaminisztériumi„repartíción”márúgyjelentmega nevem,mintakitamagyaradásalkalmaz…A magyaradáshozvelemegyidõben,1970-ben ker ültSpielmannMihály,BisztricsányiKlára, Ferencz Zsuzsa és Vári Attila, egy évre rá MáthéÉvátésKabayAnnamáriátvettefelBodor.AkkortájtszegõdöttatévéhezBorosZoltán,CsákyZoltánésCsépSándor. Huszár Irma: Én1970-benmentemfelBukarestbe…akolozsváristúdióbólodahelyeztekéshetvenvégénlettematelevízióalkalmazottjaegészenaddig,amígmegnemszûnt.85benazutolsófilmemmegvágvamentadásba, mertmárcsak28percadásvolt… Máthé Éva: 1971augusztusábantanáridiplomávalatarsolyombanBukarestbeutaztam, mertazvoltazúzus,hogylegtöbben(mindenki?) a fõvárosban vettük át az állami kinevezést.Megvoltamgyõzõdvearról,hogytanár leszbelõlemvalaholegyeldugott,kiserdélyi településen…ÁmmitadaFennvaló…Éppen abban az évben létesítettek három magyar szerkesztõiállástaRománTelevíziókisebbségi szerkesztõségében, és Bodor Pál fõszerkesztõ az errõl szóló írást lobogtatva megjelentakinevezõbizottságelõtt.Képzeljékel:a varkocsos, deszka-sovány vásárhelyi kislánynakott,helybenelkellettdöntenie:Csajágaröcsögén vagy a bukaresti tévében kezdi el a nagybetûsÉletet… Fischer István: 1969-ben indult Bukarestbenamagyartévéadás.MikorBodorPaliodakerült,1971-benátcsábított,hogyrendezõlehetek, és azt csinálok, amit akarok… Megegyezésünkvolt,hogysemmifélemezõgazdasági riportot nem bíz rám. Mégis elküldött kolhozriportraaszilágyságiZoványba.Mondtam, én aszfaltgyerek vagyok, egy tehenet nemtudokmegkülönböztetniabikától,különben sem erre szerzõdtem. Életében elõször rám kiabált, hogy elege volt a primadonnáskodásból,fogjamacsoportomat,ésinduljak.Elmentünk.Végülegyrakásfilmmelviszszatértem Bukarestbe, kezdtem volna vágni azanyagot,deakopírozómûhelybennemtaláltákahangot,elveszett.Bodor,hajólemlék-
szem,mégaSecuritáténálisreklamálta,hogy szabotálják a magyar adást, emiatt tûnt el a hang. Pali azt akarta, menjek vissza. De ezt márkerek-perecmegtagadtam.Hogymagyaráznám meg a parasztembereknek, hogy eltûntahangjuk? Boros Zoltán: 1970õszén„felmentem”Bukarestbe és megkerestem Bodort, elmondtamneki,hogyszoktamnézniamagyaradást és úgy vettem észre, nincs zenei szerkesztõ, énpedigszívesenvállalnám.Bodornak–úgy láttam–jóljöttazajánlat,hiszenemberhiánynyalküszködött.A71-esnyáriszínháziszünetbenaztánmegkaptamazértesítést,hogymehetek. Persze, ettõl, hogy a magyar adáshoz ker ültem, még nem lettem tévés. Zenei képzettségem volt, nem szerkesztõi vagy rendezõi,aztsemtudtam,hogyafilmet,atelerecordingot, a premier plant, a MGS-t eszik vagy isszák. Józsa Erika: Azéntévéspályafutásomabukaresti Romana tér egyik telefonfülkéjében kezdõdött1971októberében.ARománTelevízió magyar szerkesztõségének számát tárcsáztam, Boros Zoltánt kerestem, akivel egy zeneifelvételtkellettvolnamegbeszélnem.A telefontakésõdélutániórábanmagaafõszerkesztõ, Bodor Pál vette fel. Illedelmesen bemutatkoztam s mondtam, hogy Boros Zolit keresem. A mondat, ami ezután következett meghatároztaazéletemtovábbirészét:Józsa Erika? Végre, csakhogy jelentkezett! Hetek óta keressük! (Engem? Miért keresnek engem?)Szeretnénkkipróbálniszpíkernek.Bejönneegypróbafelvételre? Rostás Emília: 1971-ben jöttem Bukarestbe.Abátyám,RostásZoltán,amagyaradásnál volt szerkesztõ, meglátogattam a szerkesztõséget.Bodormegkérdezte:megtanulnám-ea vágást,ésénmegpróbáltam.BeültemaZsizsi (Lukács, majd Aradits Zsuzsanna) háta mögé… nagyon kedves, melegszívû, segítõkész volt, próbált magyarázni, de ideje nem volt, így nem sokat értettem az egészbõl. Kézbevett a bátyám, akinek jó érzéke volt a vágáshoz,éstanított.NagyodaadássalMajtényiÉvi ismagyaráztaavágáscsínját-bínját.Sokkezdõ vágólány megfordult a szerkesztõségben, egyesekhamar,másokegy-kétévutánlemorzsolódtak. 1974 novemberében alkalmaztak az RTV magyar szerkesztõségébe filmvágónak. Tomcsányi Mária: 68és72közöttfilozófiát hallgattam a Babeº-Bolyai Egyetemen, ebbõl akörnyezetbõlverbuválódottaMagyarAdás csapatánakjelentõsrésze.1970nyaránfelutaztam (vagy inkább leutaztam) Bukarestbe
Simonffy Katalin
A Román Televízió bukaresti székháza a nyolcvanas években
A tévés könyv az 1969–1985 idõszakra összpontosít. Az adás újraindulását, és az 1990 utáni részt reményeink szerint a mostani szerkesztõség munkatársai írják majd meg.
rms
úság-adag. Hogyha valakibõl hiányzik, nem baj,deatévésszakmárólbiztosanlekellmondania.MinthogyBodorúrmunkatársáulfogadott,becsvágyam,úgyéreztemakkorésott,a pillanat asztalánál jóllakattatott. Attól kezdve nagy tiszteletnek örvendõ emberek mellett dolgozhattam. Kívülrõl jöttem, mindössze négyesztendeilapszerkesztõigyakorlattal,és, íme, most majdhogynem a tévén belül vagyok. Csáky Zoltán: 1985.január11.Ezanapélesen megmaradt az emlékezetemben. Marosvásárhelyenszikrázóanhidegvolt.Mínusz11 fok.Tisztakékég,tehátfelszálltagép.Bukarest, Bãneasa reptér, onnan egyenest a 81-es trolival a tévébe. A kollégák azzal fogadtak: Miértjöttél?Mertadásvan.Nincsadás.Péntekenanémetmûsorúgyértvéget,hogykihúztákadugasztakonnektorból.Mitehátel sem kezdtük. Tizennégy év után hétfõn délután5órakormárnemhangzottfelaszignál: Szeretnék szántani… Állítólagírás,papíros,leírt végzés mindmáig nem ker ült elõ a bukaresti Magyar Adás megszüntetésérõl. Állítólag nem is volt. Aztán ’89.december utolsó napjaibanújraindult.Deezmáregymásiktörténet. *** Mostanságismegtörténikvelem,hogymegyekapestiutcánésszembejönvelemRostás Lia, barna, hosszú haj …. aztán mégsem õ. Vagy Zseni Siliºteanu, ugyanaz a kerekded asszonyság…. és mégsem. A bohócsapkás, kerekarcú,csodálkozókékszemekkel,minthaEmilLungulenne.Ésmégsemõ.Miként mondtaacsángóasszonyHodorogLuca:Eza világ,olyanvilág,mintamogyorófavirág.Eltelik.ElteltabukarestiMagyarAdásis.Ami adásunk.Dejóvoltemlékeznirá. Józsa Erika: Úgy érzem, a Magyar Adás minket ilyen újságírókká nevelt. Egyikünk semtudottúgykisétálniaszakmából,hogya „riporterséget”abbahagyja.Évekkelavalódi, mindennapi televíziózás után sem tudok úgy elmennieseményekmellett,hogynekezdjen elperegnibennemafilm. Pereg a film, a magyar adás filmje, valamennyiünk életfilmje. Ez a könyv újra összehozottbennünket.Nemkellmártévésévfordulóra várni, mely összeverbuvál bennünket egy-egytalálkozásra.Együttújraacsapat.Sajnosnemanagycsapat,csakakicsi,azokcsapata,akikmegmaradtak…sakikmegmaradtak„riporternek”.Akikbüszkékakilencedik emeleteneltöltöttéveikre. A szemelvényeket válogatta és szerkesztette:
2014. augusztus
EvelleiIldikóbarátnõmetmeglátogatni.Õvitt fel Bodorék lakásába. Estig dumáltunk, Palibólömlöttekatervektévéjátékokról,színházi felvételekrõl, portréfilmekrõl, rovatokról, és közbenkedvesenmindenrõlkifaggatott,egyetemrõl,színházról,irodalmiéletrõl.Énörömmelmeséltem,aztánestemegkérdezte:volnae kedvem Bukarestbe jönni, tévézni. - Hát, megpróbálhatom - válaszoltam, de arra nem lehetettrávenniengem,hogyBukarestbenfejezzembeazegyetemet. Simonffy Katalin: AkolozsváriZeneakadémián zenetudományi szakot végeztem 1973ban, és az volt az álmom, hogy színésznõ legyek,ígykönnyûvoltigentmondaniBodorúrnak,akinekCsépSándormutatottbe,minta rádiózásbantehetségeskezdõt.Acsábítóajánlatot,hogypróbáljammegatévézéstis,mély csöndkövette.AztánegyszerBorosZoltántelefonált, hogy egyik mûsorában Trenka Éva énekesnõnekfeltehetemakérdéseket.Adásbanláttam,egyvillanásnyitsemhagyottbelõlem a riportban. Eltelt néhány hónap, próbaidõremehettemBukarestbe.Akilencediken, afõszerkesztõiszobábanBodorPállehûtötte a lelkesedésemet. „Az ember kétszer örül. Amikorideker ülésamikormajdeltávozik.” Miklós Pataky Georgina: Egyik nap a férjemazzaljötthaza,hogytalálkozottBodorPalival, azt üzeni, keressem fel a televízióban. Kedvesbarátkéntfogadott,kávévalkínált.Elmondta,rövidesenmegüresedikegygyártásvezetõiállás,arragondolt,betölthetném.Annak ellenére, hogy az elsõ magyar adástól kezdve beleszerettem a televízióba, álmomban sem gondoltam arra, hogy valaha ott fogok dolgozni. Megismerkedtem a televíziós munkamindenfázisával,azegészgépezettel: a stúdióktól a mûhelyekig, a díszlettervezõktõl az autóvezetõkig, tudtam, melyik részlegnekkiazigazgatója,fõnöke,ésmivárhatótõlük. Dolgoztam! Mindent elvégeztem, amit rámbíztak,sokanbolondnakistartottak. Galbács Pál: Amikor ‘78 szeptemberében benyitottamBodorúrfõszerkesztõiszobájába, pontosantudtam,miértszeretnékottdolgozni.Mindenekelõttazért,mertamagyaradás, azmagyaradás.Pelikánelvtársmondatátkissé átköltve, a belpolitikai helyzet fokozódott ugyan, de szilárdan hittem, hogy a kétszeresen elgyötört romániai magyarokban a reményt,aképernyõerejévelmégmindigéltetnilehet.Azadásévtizedeskeménymunkával kiharcolt tekintélyét az államvallás rangjára emelt magyargyûlölet sem vehette el. (Néhányévvelkésõbbadiktatúraezértszüntette meg).Aztánottvanazemberbenmocorgóhi-
évforduló
15
16 évforduló
XIV. aradI magyar sajtó Napja
Értékõrzés és közösségépítés 2001-ben, az Alföld 1861. augusztus elsejei megjelenésének 140. évfordulóján szervezte meg elõször a Nyugati Jelen kiadója és szerkesztõsége az Aradi magyar sajtó napját. Azóta minden esztendõben sor kerül erre – némelykor szerényebb, máskor látványosabb formában. A 2011-es évi, 150. évfordulón nyilván jobban „megadtuk a módját”, de az ideivel sem szégyenkezhetünk.
rms
2014. augusztus
Fotók: Gál Zoltán és Rácz Sándor
AJelenHázteraszánízlésesenmegterített asztalok köré gyülekeztek a meghívottak – jelenlegiéskorábbiújságírók,külmunkatársak, politikai és civil szervetek képviselõi, a lapközelibarátai–akiketBegeMagdolna,a Nyugati Jelen fõszerkesztõje köszöntött. Bevezetõ szavaiban hangsúlyozta: a mostani rendezvényazAradi kulturális ér tékek támogatása címûprojektzárómomentuma.Aprojekt 2014. májusában a III. Aradi Magyar Könyvnapokkal indult, folytatódott a több mint két hónapig nyitva tartó olvasóteremmel, és most Puskel Péter Aradi tör ténetek, emberek címûköteténekbemutatójával,illetve az Aradi magyar sajtó napjának megünneplésévelzár ul.AprojektAradMunicípium Polgármesteri Hivatala támogatásával valósult meg. Köszönet érte! – mondta. Átadta ugyanakkor Böszörményi Zoltán laptulajdonos, valamint dr. Csermák Zoltán és Havasi
Bege Magdolna fõszerkesztõ köszöntõje
Rácz Éva MÚRE-elnök köszöntõje
János, a magyarországi közmédia, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) két munkatársa üdvözletét, akik az elmúlt években megtisztelték jelenlétükkel rendezvényünket,ezúttalnemtudtakeljönni, delélekbenvelünkvoltak. Jámbor Gyula MÚRE-nívódíjas a köszöntõkután–akötetszerkesztõjeként–mutatta bePuskelPéterszinténMÚRE-nívódíjaslegújabb könyvét, amely a Nyugati Jelenben sorozatként megjelent helytörténeti írásokból összeállított, 99 „darabot” foglal egy csokorba. Ez a szerzõ kilencedik önálló kötete, tíz másikbantársszerzõvolt,hárombanfordítókéntmûködöttközre–összegzettaméltató, akiszerintamostanikiegészítiazeddigieket, gazdagítja mindazok Aradra vonatkozó tudásanyagát,akikezirántérdeklõdnek.
Puskel Péter dedikálja könyvét a kollégáknak
Jámbor Gyula, Puskel Péter és Simonfi Imre alkalmi nótázása
Puskel Péter kissé megilletõdötten kezdte,ámaztánalaposanbelelendült,miközben részletezte, miként kapcsolódott be a helytörténeti kutatásokba, miként dokumentálódottésfõként:mikéntépítettmindtöbbközvetlen emberi kapcsolatot, amelyekbõl rengeteget tanult. A mostani válogatás a 2009–2013 között megjelent írásokból készült, és igencsak változatos képet nyújt az egykoriaradiemberekéletérõl,munkájáról, aradiérdekességekrõl. Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ Arad megyei elnöke az Aradi ma-
gyar sajtó napjának rendezvényét méltató szavaibanúgyvélte:azutóbbiidõbenfelértékelõdött az öt szórványmegyét átfogó magyarnapilapszerepe,felhívvaarraisafigyelmet,hogymindenkiasajáthelyénélimegaz életét, vívja meg mindennapi kis csatáját az érvényesülésért,amegmaradásért. Mintegy erre rímelve jelezte Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE)elnöke,hogyegyikszemesír,amásik nevet. Az történt ugyanis, hogy Aradra Szatmárnémetibõljött,aholéppmegszûntaz egyik magyar napilap, a Szatmári Magyar Hírlap, ésitt,Aradonamagyarsajtóünnepébecsöppentbele.Úgyvélte:Aradonértelme vanaszórványértfenntartaniamagyarnapilapot,jó,hogyAradonünnepelnilehet,ésazt kívánta, legyen is mindig lehetõség hasonló ünnepetmegtartaniAradon. Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar NemzetiTanács(EMNT)Aradmegyeielnöke az értékmegõrzés fontosságát emelte ki PuskelPéterlegújabbkötetekapcsán,miszszióként értékelve a helyi értékekkel való foglalkozást. BereczGábor,aKölcseyEgyesülettitkára –stílszer ûen–fõkéntaHavi Szemlét mutatta be, annak rövid történetével és jelenlegi útkeresésével. BaltaJánosnemcsakalapterjesztésgondjait-nehézségeit ecsetelte, hanem arra is rámutatott:nemelégedhetünkmegcsupánaz újságírással, feladatunk a szórványszolgálat ésaközösségépítésis. Rövidebb-hosszabbhozzászólásávalUjjJános MÚRE-nívódíjas, Nagy István, Matekovits Mihály és Simonfi Imre kiegészítette a korábbanelhangzottakat,utóbbihegedûjeis elõker ültegyidõre,ésGroszLászlóalkalmi versesköszöntõjesemmaradtel. A meghívottakat ezután vacsorán látták vendégülaszervezõk,ahangulatotaLalyés Julykettõsbiztosította,amiegyúttalaztisjelenti,hogyakiakart,táncraisperdülhetett. AzAradimagyarsajtónapjaezúttalisegy röpkemegállásilehetõségetteremtettamindennapok rohanásában, amelynek során igyekszünk a leghitelesebb információkat nyújtani öt megyében élõ olvasóinknak. Ugyanakkornéhányórányikellemesegyüttlétre is alkalmat teremtett nemcsak a szûk szerkesztõségnek, hanem a legközelebbi közremûködõinkkel, támogatóinkkal és barátainkkal.
évforduló
17
rms
(ANyugati Jelen 2014.augusztus4-iszámában megjelentbeszámolóalapján)
2014. augusztus
Kiss Károly
Bognár Levente, Arad város alpolgármester
lapszemle
18
Hírtelevíziók szereptévesztésben Zavartalanul manipulálhatják, félretájékoztathatják, sõt az állami intézmények ellen uszíthatják az augusztus elején bebörtönzött Dan Voiculescu televíziói a nézõket, és sok más adó is bátran megszegi az audiovizuális törvényt. Cseke Péter Tamás a médiahatóság korábbi, illetve jelenlegi tagját, Gáspárik Attilát és Turos Lórándot kérdezte arról, hogy miért van ez így. Talánsohanemvoltakannyiranyilvánvalóakaromániaimédiaszabályozáshiányosságai,mintaDanVoiculescubebörtönzésétkövetõ napokban. A politikus-üzletember médiabirodalmához,azIntacttröszthöztartozó televíziókkorábbansemapártatlanságukról voltakismertek,ámazítéletkihirdetéseután precedensnélkülimódonmárutcáraisszólították tiltakozni a nézõket. Manipulatív módonarrahivatkoztak,hogyazigazságszolgáltatásdöntéseasajtószabadságellenirányul. Mindezt büntetlenül megtehették, mert a nyilvánvaló félretájékoztatás és az állam intézményei elleni uszítás miatt az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) eddig egyetlen szankciótsemszabottki.
Gáspárik: ennek nincs köze az újságíráshoz
„Az Antena 3 polgárhábor ús hangulatot teremtettatüntetésmegszervezésével.Akár aLegfelsõVédelmiTanácsotisösszekellett volna hívni emiatt. Ilyen nincs, hogy utcára hívjákazembereketegyjogerõsbíróságiíté-
rms
2014. augusztus
Az Antena 3 a legtöbbet büntetett adó
2013-banaCNAösszesen2,217milliólejesbírságotszabott ki a televíziókra és a rádiókra, a pénzbüntetések toplistáját messze az Antena 3 vezette, 295 ezer lejjel. A második helyre Sebastian Ghiþã szociáldemokrata képviselõ hírtelevíziója, a România TV ker ült 250 ezer lejjel. A harmadik a listán Dan Voiculescumásiktelevíziója,azAntena 1,amelyet245ezerlejre bírságoltak. A negyedik helyre az idõközben pártot alapító DanDiaconescutévéje,azOTV ker ült,amelynek2013elejéna CNAvisszavontaamûködésiengedélyét,mertnemfizettekia korábbibüntetéseket.Azadóazótasemsugároz,Diaconescua România TV-nbukkantfel.
letellentiltakozni.Ennekmársemmiközeaz újságíráshoz”–nyilatkoztaazErdélyi Riportnak GáspárikAttila,akikorábbanhatéviga CNAtagjavolt.Szerinteamédiahatóságnak márrégelkellettvolnasötétítenieazAntena 3-at.„Mostmárkésõmegtenni,azaudiovizuálistanácsnagyonrosszuljönnekibelõle”– tettehozzá. Gáspárik emlékeztetett arra, hogy már hosszúévekótaelengedtékakezétaszabályozó hatóságok a különbözõ televízióknak. „AszólásszabadságrahivatkozvaaCNAmindenegyesügymellettelment:hagyjad,mert amásikadóisugyaneztmûveli.Mostpedig felébredtünk,hogyeznagyondurvalett.PedigamitazAntena 3 televíziótesz,azegyáltalán nem durvább, mint amit mondjuk a Realitatea TV, vagy a B1 TV mûvel néha” – fogalmazott Gáspárik. Felidézte, hogy ezt a jelenségetegymástköztaromántelevíziózás „otévésedésének” nevezték korábban egymást közt a CNA tagjai. A kifejezés Dan Diaconescu politikus-üzletember tavaly óta már nem sugárzó adójára, a szélsõségesen populistaszerkesztésielveketkövetõOTV-re utal.Gáspárikszerintajelenségetelõsegítette, hogy nagyon gyenge lett a román állam. „Ha erõs lenne, könnyen fegyelmezni tudta volnaezeketacsatornákatakáraCNA-nkeresztül, vagy más módszerekkel” – magyarázta. AMarosvásárhelyiNemzetiSzínházjelenlegi igazgatója ugyanakkor elismerte: a médiahatóság korábban sem volt képes fegyelmezniatelevíziókat.Magyarázataszerintaz Antena 3 óriásinézettségetértelatelevíziózási stílusával, a második legnézettebb csatorna ma Romániában. „A nézettség mindig mindent felülír. Simán ki tudja fizetni a 100 ezer lejes büntetést, ha reklámpercei a nézettségemiattnagyonértékesek,ésmilliókat kaszálhat”–fogalmazottGápárik. Mint felidézte, korábban többször kérték a jogalkotóktól, hogy a CNA által kiróható büntetésekarányosaklegyenekazadottcsatorna bevételeivel, születetett is errõl egy törvénymódosítójavaslat.Eztazonbanazért ejtették,mertalkalmazásaméltánytalanságokateredményezettvolna.„Kider ült,hogyez
lapszemle
19 sem jó. Az adók tulajdonosi háttere bonyolult. Például a Realitatea TV és a Rosal köztisztasági vállalat korábban egy cég volt. A Rosalnakhatalmasbevételeivannak,ésigazságtalan lett volna, ha a Realitateára kiszabható büntetéseket ezekhez az összegekhez arányítjuk”–mondtaaCNAvolttagja.
A nézõk elfordulnak a tévéktõl
GáspárikAttilaRMDSZáltaldelegáltutódjaaCNA-banTurosLórándazErdélyi Riportnak nem kívánta kommentálni az Antena 3 legutóbbikihágásgyanúsmûsoraitésakcióit. Eztazzalmagyarázta,hogyetikátlannaktartja nyilatkozni olyan ügyrõl, amelyrõl még nemtárgyaltaCNA.Tájékoztatásaszerinta médiahatóságmárcsakazértsemszabhatott kiszankciókatDanVoiculescubebörtönzése utánazAntena 3-ra,mertatestületkvór umhiánymiattnemülésezett.A11tagúCNAháromtagjabojkottáljaazüléseketahatóságelnöke, Laura Georgescu botrányos magatartása miatt, négyen pedig augusztusban szabadságonvannak–magyarázta. Turos elmondta: a román médiahatóság tevékenységének egyfelõl azért alacsony a
Az Antena 3 egyik arca, Mihai Gâdea az elnöki palota elé szervezett tiltakozó séta résztvevõi között
rms
Turos: enyhék a büntetések
hatékonysága, mert a kiszabható bírságoknaknincselrettentõjellege,5ezerlejtõl200 ezerlejigterjednek.Emellettadottazképernyõ-elsötétítésszankciójais,amelyakár180 percesislehet,ámennekmégapénzbüntetéseknéliskisebbafenyítõhatása.„Sokadó inkábbazértszurkol,hogybírsághelyettestehétkorsötétítsükelõkettízpercre”–magyarázta. A legsúlyosabb szankció a kihágásokat elkövetõ adó mûködési engedélyének a felfüggesztése, amelyet akkor szabnak ki, hanemfizetikkiapénzbírságokat.Atelevíziók azonban a legtöbbször fizetnek. Sõt, az éves költségvetésük megtervezésekor eleve számolnak a CNA-tól kapott várható bírságokkal.GáspárikhozhasonlóaneztTurosazzal magyarázza, hogy az adóknak egyszer ûenmegéribüntetéseketkockáztatvaszabálysértõ, ám nézettséget generáló tartalmakat sugározni,mertazígybefolytreklámbevételekmesszemeghaladjákabírságokszintjét. A médiahatóság politizáltságáról Turos úgyvélekedik:elker ülhetetlen,hogyatestülettagjaitapártokdelegálják.„Egydemokráciában nincs olyan szuverén döntéshozó intézmény a parlamenten kívül, amely vállalhatnáafelelõsségetamédiahatóságösszetételéért.Elhangzottmárazajavaslat,hogya testülettagjaitcivilszervezeteknevezzékki. De melyik civil szervezetek? És kié legye a döntésfelelõssége?”–fogalmazott.Hozzátette,aCNAtagjaikinevezésükutánnemfolytathatnak politikai tevékenységet. „Persze nem biztos, hogy jó, ha pártszékházból kerülnekamédiahatóságbaemberek.Vankollégám, aki parlamenti képviselõ is volt. Ám azmárazegyénfelelõssége,hogyaCNA-nál végzettmunkájasoránapolitikaimúltjátólelvonatkoztassa magát” – mondta Turos Lóránd. Az Erdélyi Riport hetilap alapján
2014. augusztus
Gáspárik szerint a jelenség azzal is jár, hogy drasztikusan csökkentette a médiafogyasztást Romániában: a hírtévék hiteltelenségemiattazemberekelfordulnakatelevíziózástól, és inkább a világhálóról tájékozódnak. „Ezek a csatornák szerintem már rég nem hírtévék, csak erõsítik azt a brandet, amelyet szolgálnak. Ha az adóra kapcsol, a nézõnemazértteszi,merttájékozódniakar, hanemazért,mertazonosulnitudazzal,amit acsatornahirdet.Ígyakialiberálisokkaltart, azaRealitatea TV-tnézi,akiazállamfõvel,az aB1 TV-tköveti,akipedigakormánypártokkal,azaRomania TV-t.Azegyetlenhírtelevízió,amelyennehezebbészlelnipolitikaibefolyásolást,azaDigi24”–mondtaGáspárik. A román média sajátosságának nevezte, hogy szinte teljes egészében hazai befektetõkmûködtetik.Mintmondta,DanVoiculescu,illetveaPRO TV-tfelfuttatóAdrianSârbu kitaláltak két erõs román brandet, amelyek mamilliárdokatérnek.Ezzelszembenpéldául Magyarországon két külföldi befektetõ uraljaamédiapiacot.EnnekazamagyarázataGáspárikszerint,hogyabarátságtalanüzleti környezet és a politikai bizonytalanság nemvonzottaakülföldimédiaber uházókat.
20 mûhely
Az újságírás felelõsségvállalás is Tizenötödik alkalommal gyûltek össze a délvidéki Bánságban lévõ Tiszaszentmiklóson a sajtó és a tollforgatás iránt érdeklõdõ fiatalok. A résztvevõk Vajdaság több településérõl érkeztek, valamint ezúttal is itt voltak a brassói Áprily Lajos Fõgimnázium diákjai.
rms
2014. augusztus
Készülnek a kritikák a dokumentumfilmrõl
Atanfolyamkezdeténdr. Cser mák Zoltán, azMTVAkommunikációsfõmunkatársa Az újságírók felelõssége az anyanyelvápolásban címmeltartottelõadást,majdstílusgyakorlatok következtek. A folytatásban a kulturális hír,ajánló,beszámoló,interjúker ültterítékre.AdiákokmegnéztékAntala Zsuzsa: Ikonok és patkányok címû dokumentumfilmjét, amelyrõlmûsorajánlótvagykritikátkellettírniuk.Mindháromcsoportanehezebbfeladatot választotta, és több-kevesebb sikerrel megisbirkózottvele. A hír felépítésérõl és fontosságáról Bencsik István, aSzabadkai Rádió szerkesztõje, ajótudósításösszeállításárólTõke János, a Magyar Szó sportújságírója beszélt. Az elhangzottakat azonnal megpróbálták a gyakorlatbanishasznosítaniatanulók. AzinterjúkészítéséhezAmbrus Attila, a Brassói Lapok fõszerkesztõje, Tóth Lívia, a Bánáti Újság szerkesztõjeésTomek Viktor, aHét Nap fõszerkesztõjeadotthasznostanácsokat. Miutánajegyzetfogalmávalismegismerkedtekahallgatók,nekiveselkedtekaválasztotttémákfeldolgozásának,ésazutolsónap reggeléremegszülettekazinterjúkésajegyzetek.Azömébenaktuálistörténésekkelfog-
Kilovagoltak a tanfolyam résztvevõi
lalkozómunkákatnyelvhelyességiszempontbólKaszás Angéla, aVajdaságiMagyarMûvelõdésiIntézetlektoranézteát. A programban helyet kaptak a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium Filmmûhelyénekalkotásaiis,afiatalokjólszórakoztakaszajániAdyEndreMûvelõdésiEgyesület színjátszóinak elõadásán, valamint ellátogattakPadéra,aSövényházi-tanyánlévõmini állatkertbe,ahollovagolhattakis,ésazaracsi Pusztatemplomnálisjártak. Azújságíró-iskolát,amelyaMagyarNemzeti Tanács kiemelt ifjúsági rendezvénye, a TartományiOktatási,KözigazgatásiésNemzeti Közösségi Titkárság támogatásával a TiszaszentmiklósMagyarKultúrkör,aVajdasági Magyar Újságírók Egyesülete és a Bánáti Újság szervezte.
Csermák tanár úr elõadására figyelnek a fiatalok
(Tha)
nagyváradi napilap, a Reggeli Újság fõszerkesztõje, de nem titok, hogy ekkor, augusztus közepén már a felmondási idejét töltötte, ráadásul közben kórházba is került, onnan válaszolt Szûcs László kérdéseire. Hogyan tekintesz vissza arra az idõszakra, amíg a Reggeli Újságot vezetted?
Borsi Balázs a Reggeli Újság szerkesztõségében
Haaztvesszük,hogyarosszdolgokisépülésünkre szolgálnak, akkor pozitív a mérleg. Nehézidõszakbanker ültemvisszaalaphoz,és hasonlóannehézbendöntöttemel,hogyfelállokésátadomahelyem. AReggeli Újság tízévvelezelõttimegalakulásától kezdve – két kisebb megszakítással – napjainkigalapnakdolgoztam.2010augusztusában fõszerkesztõ-helyettesként mondtam fel,majd2012januárjábanhívtakvissza,immár fõszerkesztõnek. Hosszas tanakodás után elvállaltam. Nehézmostalaprólbeszélnem.Azutóbbi években teljesen átalakult a médiatér, változtak az olvasói szokások, ráadásul a technikai fejlõdésselisversengenikellett–amiamegyei napilapokszerepénekátértékelésétisjelentette.Talánakockázatokellenéresemlettvolna nehézegyviszonylaggyorsátszervezéstvéghezvinni, ha egy olyan lapról lett volna szó, amely politikailag viszonylag középen áll. De nem állt középen. A célom az volt, hogy legyünk korrektek, alkalmazzuk ugyanazt a mércét mindenkire. Ám az egyik párttól való eltávolodásautomatikusközeledéstjelentetta másikirányába.
EgyolyanidõszakbanhívtakvisszaaReggeli Újsághoz fõszerkesztõnek, amikor nagyon súlyosmorálisésszemélyzetiválságvoltaredakcióban. Azonban siker ült régi kollégákat visszacsábítani, jöttek újabb, lelkes tollforgatókis,ésakollektívaelkezdettcsapatkéntmûködni. Igyekeztünk valóban olyan emberközpontú, polgári újságot csinálni, amilyet elképzeltünk.Eztartottisaddig,ameddigmegnem jelentekazújabbpénzügyiproblémák. A piaci versenyhelyzet sok csapdába belehajszoltaakiadót.Aterjesztésinehézségek,az egyre emelkedõ elõállítási költségek, a szerkesztõségfenntartásamindsúlyosabbproblémalett. Azutóbbiesztendõbenmárnagyokvoltaka bajok,ésnemláttamakiadón,hogyrendezni akarjavagytudjaaproblémákat.Aszerkesztõségodáigjutott,hogynemvoltakfényképezõgépeink (fotóriporter ünk soha nem is volt), diktafonjaink, télen probléma volt a fûtéssel, kabátbandolgoztunk,aztánmárszolgálatiautóink sem voltak, késõbb a fénymásolópapír megvásárlásasemmentkönnyen. A nehézségek súlyosbodásával a lapban megjelentekolyanfizetetttartalmak,amelyeknek korábban nem adtunk volna teret. Az is mindennapi téma volt, hogy éppen kitõl kaptunk egy kis reklámpénzt. Így történhetett meg, hogy az európai parlamenti választás kampányában, mivel az RMDSZ-tõl nem kaptunkegyfillértsemreklámra,akiadóigazgató –akiegyébkéntnembeszélmagyar ul–megtiltotta,hogyazRMDSZ-rõlszólóhírekker üljenek be a lapba. Megoldottuk, írtunk úgy, hogymindenkimegértse,aztánszépenvisszabillentettünkmindentanormáliskerékvágásba.Akkortólkezdveazonbanottlebegettafejünk felett Damoklész kardja, sosem tudtuk, melyiknapjelentikbeabezárást.Végülazátszervezés mellett döntöttek, s hogy megmaradjon az újság napilapnak, létszámcsökkentéstjelentettekbe.Idõközbenháromszerkesztõtávozottalaptól,egyedülmaradtam.Azátszervezéstígyisvéghezvitték.Alegutóbbiidõszakban jómagam mint szerkesztõ, egy elbocsátásraítéltriporter,minthírszerkesztõ,egy sportrovatos, három riporter és két tördelõszerkesztõ alkotta a szerkesztõséget. Utólag
rms
Borsi Balázs beszélgetésünk idején még az egyik
2014. augusztus
„A mérleg nyelve a csalódások felé billen”
interjú
21
interjú
22 pedig–ígéretükkelellentétben–hozzányúltak azamúgyisalacsonyfizetésekhezis. Azutolsóbõféléveseményeivezettekoda, hogyaztmondjam:eztnemtudomtovábbcsinálni. Ekkora szerkesztõségi csapattal nem tudjukaztaszínvonalatnyújtani,amitmagunktól elvárnék, fejlesztésre pedig nincs lehetõség.Bármégfiatalvagyok,azegészségiállapotomisleromlott,jelenlegiskezelnek,talán néhányhét,hónapalatthelyrejövök,majdmég elválik. Szakmailag mi az, ami a terveid közül megvalósult, s mi az, ami nem? Személyessikeremkéntkönyvelemelazújságarculatánakátalakítását,amiremegjelenése után nyolc évvel ker ült sor. Bár ez is két ütemben zajlott, a végeredménnyel elégedett vagyok, mert olyan szakemberrel, kollégával dolgozhattamegyütt,akiértetteadolgát.Úgy érzem, siker ült elérnem, hogy kinevezésem utánkoromellenéreakollégákneazegykori gyakornokfiatalembert,ugyanakkorneiskimondottanafõnökötlássák,hanemacsapattagot.Persze,habajvolt,éntartottamahátam, elvittemabalhét,mindigodaálltamakollégák mellé, még akkor is, ha az enyéim tévedtek. Aztán mi elrendeztük a szakmai problémát egymásközött. Sajnosnemsiker ültelérnem,hogyalapnak jólmûködõ,sajátszerkesztõvelrendelkezõinternetesoldalalegyen,ésaztsem,hogylétrehozzukazonlinearchívumunkat.Bárazújság weboldalamegújult,aztakiadóigazgatószája ízeszerintraktaösszeegyolyaninformatikus, akiszinténegyszótsemtudottmagyar ul... Közben ér tek-e pozitív meglepetések, illetve emberi csalódások?
rms
2014. augusztus
Rengeteg igaz embert megismertem, ami legfõképpakkorder ültki,amikorelterjedtahíre,hogykilépekaszerkesztõségbõl,ésfelhívtak, köszöntöttek, bátorítottak, mások sajnáltak. Az emberi csalódások is mindennaposak voltak,dealegsúlyosabbmindigannakafelis-
merése,hogyaszabadsajtócsakábránd,mert azokdiktálnak,akikfizetnek.Igyekeztünkminden kör ülmény között becsületesen, szakmai szempontok alapján összerakni a lapot, mert nálunkahírértékdöntött,nemaz,honnan,kitõljöttahír,ezértsokatkellettharcolniazelvakultésegyrevakmerõbbpártkatonákkal. Ha minden anyagi, személyi feltétel adott lett volna, milyen napilapot szerettél volna csinálni? Mindenképpenolyat,amiilleszkedettvolna a Reggeli Újság eredeti koncepciójához: olvasmányosat, tartalmasat, amelyben különös figyelmetszentelünkamagyarnyelvnek,hagyományainknak, kultúránknak. Nagyon fontosnaktartottammindigazemberközpontúságot, aközszolgálatot.Ugyanakkorfigyelembevéve azolvasóielvárásokat,szélestematikaiskálán kellettvolnaösszeállítaniazolvasnivalót.Arovatainkmegisvoltak,csakidõvelmárnemmaradt,akimegtöltseazokattartalommal. Amikor a véleménycikkekrõl, riportokról vagyinterjúkrólegyeztettünk,sokszormondogattam: az olvasók elsõsorban arról beszéljenek,amirõlírunk,smásodsorbanírjunkarról, amirõlbeszélnek.Ezzelakartamkilépniakonkurenslapárnyékából,amelyabszolútrendezvényorientált.Énmástakartam.Eleintevoltis kivel,voltismiért. Hogyan látod, mi a szerepe, esélye ma egy magyar nyelvû megyei napilapnak? A napilapok hírlapszerepét el kell felejteni. Anyomtatottlapfrisshíreketlegfeljebbazeldugottfalvakbaszállítazoknakazolvasóknak, akiknek nincsen más kapcsolódásuk a világhoz.Amaitechnikaifejlettség,amárnálunkis nagyfokú internet-hozzáférés mellett is van esélyükanapilapoknak,amennyibensiker üla szerepüketátértékelni,ésakiadókszimbiózisbantudjákmûködtetniazonlineésaprintplatformokat. A nyomtatott lapban a változatos, mindenképpen sok helyi és szórakoztató tartalmat, a napi közéleti hírek magyarázatait, háttéranyagokat,véleménycikkekettudomelképzelni, amelyek kiegészítik a gyors internetes híradásokat. De ne felejtsük el: megfogniazújságot,belelapozni,megéreznia nyomdafesték illatát különleges érzés, errõl nem lehet csak úgy leszokni. De a szükség nagyúr,avidékiújságolvasó,fõlegidõsréteg szegényedik, ez is befolyásolja a lapeladást – ezért is nem lehet az elõfizetési árakat úgy megemelni,hogyebbõlkifizethetõlegyenlegalábbanyomtatás.
Mutasd be kérlek a Mind1.ma projektet, kiket, hogyan céloz ez a weboldal?
Milyen személyes tanulságokkal szolgált ez az idõszak? Rengetegettanultamakétésfélévesfõszerkesztõség alatt. Ma is azt mondom, nem én voltamalegmegfelelõbberreaposztra,deakkornemtaláltaknálamjobbat.Szakmaiszempontbólasokpozitívvisszaigazolásmellettjól emlékszem a rengeteg bukfencre, a baklövésekre,amikálmatlanéjszakákatokoztak.Elsõ évemben egybõl három kampányt fogtam ki (helyhatósági, államelnök-leváltási referendum, majd parlamenti választások). Nagyon keményvolt. Visszagondolva,amérlegnyelveacsalódásokfelébillen.Ezértvesztettemelahitemet, hogy ilyen kör ülmények tudok még valamit tenniezértalapért.Mostfelkellettállnom,és õszinténremélem,azutánamérkezõújulterõvelviszitovábbaszerkesztõségetésleszereje hatékonyabbanharcolni.
Egyáltalán mit gondolsz a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, ha már azt mondod, a Mind1.maelsõsorban ezt a generációt célozza? Váltaniakartam,ezértmostazonlinemédiárakoncentrálok.Fontosnaktartom,hogytudjuk használni az alternatív kommunikációs csatornákat. A klasszikus hírportálok mellett rengeteg kisebb-nagyobb – kétes hitelû – internetes oldal közöl híreket, többnyire úgy, hogyátveszianagyobbaktólazanyagokat,netán átírják, átszerkesztik azokat, majd ezek a tartalmak jönnek-mennek a neten. A szerzõi jog, a hivatkozások hiánya vagy a gátlástalan lopásokmásproblémák,amikugyancsaksürgõs megoldást kívánnak. Talán az újjászervezõdõ MÚRE képes lesz majd ezt az ügyet kimozdítaniaholtpontról. Amaifiataloknakszerintem(civilaktivistakénttizenötévemozgomközöttük)emészthetetlen a klasszikus értelemben vett, vagy ha úgytetszik,akonzervatívújságírás.Nincsidejük olvasni, vagy a figyelmük egy bizonyos irányba összpontosul. A közösségi média térhódításávalráadásulnemisa„mitmond”,hanema„hogymondja”lettafontos,aforráspedigmellékes. Azondolgozommost,hogyapartiumi,biharifiatalokatésfiatalfelnõtteketegyénihangonszólítsukmeg,hogyhozzájukisemészthetõformábanjuttassukelazinformációkat. Biharban hatalmas ûrt kell betölteni ezen a téren.
rms
Asajtópolitikaitömbösödésetermészetes folyamat.Nincsazzalsemmibajom,haegyik vagy másik sajtótermék nyíltan deklarálja, hogymilyenpolitikaielveketvall,melypárttal, pártcsaláddal szimpatizál. Sokkal nagyobbagondamagukatfüggetlennekbeállító médiumokkal, meg azokkal az elvakult pártújságírókkal, akik mindenkit bértollnokoznak, akivel nem értenek egyet, miközbenõkmagukgõzerõvelvégzikapártpropagandát. Ellehetjátszaniagondolattal,mintahogy miistettükannakidején,hogyhavalamiért rúgunkegyetazegyikpártba,akkorugyanazértrúgjunkamásikbais.Aztánlegfeljebb meglátszikmajdazeredménye,amikorcsökkennekareklámbevételek...Havanegyerõs lábakonállóvállalkozóaháttérben,akiígyis elviszi a lapot, akkor rendben van. Ám ha pénzügyi problémák jelentkeznek, átértékelõdikahelyzet:akiadónakazlesza„korrektebb”,akitöbbetfizet.Ígynehézújságotírni.
A Mind1.ma oldal elsõsorban a fiatalokat célozza
2014. augusztus
Hogyan látod a sajtó és a politika kapcsolódási pontjait, kölcsönhatásait? (Nyilván rommagyar közegben.)
AMind1.ma egyifjúságiprojektnekindult, azzalacéllal,hogyatehetségesfiatalokatbemutathassukezenazoldalon.Egyfajtafiatalos, laza, szókimondó, a tényleges problémákra koncentráló internetes oldalt álmodtunk meg tavalyõsszel,aztánidõközbenmásképpenalakultak a dolgok. Az alapítók egy részének is máslettfontosabb,ígymostcsakkettenfoglalkozunkazoldallal,amelynekjelentõsrészben meghagytuksajátosságait.ManapságfõlegBiharmegyei,nagyváradihírekker ülnekfelsok szórakoztató tartalom közé. Annak ellenére, hogy mi semmilyen fizetett kampányt nem folytattunk,kialakultegystabilolvasótábor,és amikor több idõnk van foglalkozni a Mind1gyel, akkor ez a látogatók számán is meglátszik.Tervezzükafejlesztést,ezutántöbbidõt szeretnékmajdszánnirá,igyekszünkegylaza bihari portált csinálni belõle, amelyen teret kapnánakalegfontosabbkörnyékbelihírekis.
interjú
23
junior
24
Médiajövõ az erdélyi fiatalok szemével
A
médiaváltozásairól,ahírközlésjövõjének lehetõségeirõl, a nyilvánosság változásairól szóló esszékre hirdetett pályázatot XI-XII. osztályosoknak a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem Újságírás Intézetének magyar tagozata, valamint háttérintézménye, a Medea Egyesület, közösen a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével. Azelbírálók(KassayRéka–MedeaEgyesület, illetve Maksay Magdolna – MÚRE) szerintfontosszempontvoltafelvetetttémaeredeti megközelítése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, illetve a helyes és jól megfogalmazottszöveg.Eszempontoknakmindháromnyertesdolgozatmegfelelt. Az elsõ helyezett munkájában az ítészeknekatémaproblematizálásatetszettalegjobban, hogy milyen analógiákat hozott fel a szerzõ a jelenség szemléltetésére, milyen példákkalésszempontokkalközelítettemeg azt(pl.anyilvánossághozvalóviszonyulása különbözõgenerációknál).Emellett,aforma is–mondhatni–nyomdakész.Amásodikhelyezett írásának a felépítése volt a nyerõ: hogyháromgenerációszemszögefelõlközelíti meg a témát és bevallottan „retrós” gondolkodásttükröz.Aharmadikdíjasbanadolgozatszemélyesjellegemellett,azvoltalegszimpatikusabb, ahogyan megközelítette a nosztalgiajelenségétésakettõsségetarégi dolgokhozvalóragaszkodásban. A tanulóknak szóló pályázat elsõ három helyezettjénekírásaitolvashatjákmostaRomániai Magyar Sajtóban, s ki tudja, pár év múlvaaszerzõkmásmunkáitismegtalálhatjukaromániaimagyarsajtóban.
Gyorsaság és kényelem –
rms
2014. augusztus
Csiki Ottó, I. díj
„Meglehet,hogyakerékpárospostást/újságkihordót,akilazándobigáljaahírlapokat aházakudvarárafelváltjaaszámítógépelõtt gubbasztópostás,akimajdcsupánelküldia virtuálisújságot,akikézhezkapja,nemareggelinél forgatva tudakozódik a nagyvilág híreifelõl,hanematáblagépenböngésziahíreket? De vajon milyen jelenettel helyettesítik
majd a filmekben a család kedvencének, a kutyánakareggelitevékenységét,hisznem lesz,amitreggelhiányosanátnyújtsonagazdinak?Biztosantalálnakerrefrappánsmegoldástdeezmostmellékes.(...) Sajnosapapíralapúsajtóellenszóladivat, amelyetatársadalomegészekövetettatörténelemfolyamán.Amostanidivat,ámbárfolyton változó, egy bizonyos mértékû nyomást gyakorol az internet és a közösségi oldalak használatafelé,manapságszintekizárólagaz internet segítségével tudunk meg dolgokat, vagysiker üllebonyolítanivalamit,kapcsolatotfenntartanistb.Ugyanadivatszeszélyes ésfolytonváltozó,nemvalószínû,hogyteljesen ellenszegül rövid idõn belül saját magának. Habár, ezt ki tudja megjósolni? Már mostérzõdikanyomtatottsajtóviszonylagos hátránya az internethez képest, az viszont biztos,hogyacivilinternetelterjedésenem kisváltozásokathozottésméghozazegyszerûemberéletébe. Rengetegmegválaszolatlankérdéskereng errõl a témáról, a válaszok összetettek, ha egyáltalán léteznek. Elgondolkodtató. Egy négyévszázadossikertörténetnemérvéget csakúgy,elõjeleivannak,ésamintfentebbírtam,ezekajelekmárláthatók.Demégmeszszenemdõltelanyomtatottésvirtuálismédiaharca.Semmisemvészel,csakátalakul, ez megtörténhet a nyomtatott médiával is, csakúgy,mintakorábbanemlítettautomobil ésállatvontatásújármûvekharcánál. A könyv mint nyomtatott szöveg még sokak számára szimpatikusabb, mint a képernyõelõttülveolvasniórákhosszat.Anyomtatottmédiabirtokoljaeztazelõnyt.Viszont akönyvisvisszaszor ulóbanvan,szinténavilághálószélestartalmamiatt. Kíváncsiságból megkérdeztem egy kívülállót is, hogy hol olvas szívesebben híreket, vagyegyébmástésmiért.Aválasz,talánsejthetõis,azvolt,hogyazinternetenolvasszívesebben,mertottgazdagabbatartalom.És nincsezzelegyedül.Aképzeletbelimérlegen a szinte korlátlan adat birtoklása az online média tányérjába ker ül, ezzel jelentõs súlyt birtokolvaszembenakorlátoltadattalésinformációvalrendelkezõnyomtatottmédiával.
Szabó Csenge, II. díj
Azegészkáoszottkezdõdik,hogynagyon színesegyéniségekafiatalok,ezazúgynevezett Z nemzedék, akiket ,,digitális bennszülötteknek”isneveznek.Érdekeskifejezés,talánkicsitdurvais,delegfõképpelítélõ,pedig nem lehet mindenkit általánosítani. Legtöbben elítélik a fiatalokat, sokat halljuk, hogy: ,,Mindigagépelõttül.Egyfolytábanjátszik, sokatlógaközösségioldalakon”ésmégsorolhatnánk,deakikmegélikeztakorszakot tudják,hogynemegyformákatinik. Amiáltalánosanigaz,hogyúgyszülettünk ésnevelõdtünk,hogytúlságosanfelgyorsult atechnika,avilágkörölöttünk.Ezértakamaszokat nehéz lekötni, mindig más érdekli õket,mertebbenõttekbele.Azújésérdekesebbirántifolyamatosvágy,nehézmegfelelni nekük. Ami új dolgokat hoz, az maga az internet.Maiátlagostinireaztmondják,nem tudna élni internet nélkül. Talán van benne igazság, de bármikor megtörténhet egy áramszünet és muszáj lenne kibirni. Vagy azokra nem gondolnak, akik nem a gazdag államokban élnek, vannak akik nem tudják megengednimaguknakaztaluxust,hogylegyen bármilyen mondern felszerelése, de mégisboldogok.(...) Igenis, még mindig vannak olyan gyerekek, akik imádnak olvasni, de nem gépen,
Ø
rms
Újsággyilkoló internet avagy ragaszkadunk a retro stílushoz! –
hanemasarokbanücsörögve,érezveafinom papírillatot és tapintva puhaságát. Megvan annak a varázsa, hogy kézzel megfoghatod ésnemcsakaszemeddellátod,hanemérzed aztapapírtmindenérzékszerveddel.Ígyvan ezazújsággalis,sokanvannakakikanõlapokatvagyapletykalapokatigeniskézbenszeretik olvasni, pedig lenne lehetõségük az internetenbújniazújdonságokat,deugyebár megmagyarázhatatlanul ragaszkodnak hozzá,hogyazágyonfekvelapozgassák,hallják és lássák, ahogyan siklanak az oldalak. Ennekakézzelfoghatóhírközlésnekbármenynyire is tagadják, több elõnye van, mint az internetnek.(...) A napilapokat pedig valahogyan be kell szerezni, akár postán, akár megvenni egy boltban.Ittjönbeegyrosszdolog,amitmuszájmegemlíteni!Egyszó:lustaság.Bizony, bizonyismerõsezsokunkszámára.Mivelaz internet nemcsak gyors, hanem könnyû és egyszer ûhasználni,nemkellelsétálniazújságoshoz,nemkellvárniapostát.Havalaki nemdugjaazorraaláazilletõszemélynekaz újságot, akkor inkább fellép a netre és elolvassa ott, mert lusta. Pedig belegondolva vannak újságkihordók, az ajtóig kellene elmenni, vagy a postaládáig, de nehezükre esik.Lustakimenniaházból,venniegynapilapot,ezzelészresemveszi,mennyimástelutasít még mellette: egy kis séta, kommunikálás élõben az emberekkel, talán még útközbenmégtöbbhírttudhallani,esetlegjó kedvrederíthetegykisfrisslevegõvagynapsütés,valamiizgalom,vagypezsgés,amiszínessétesziazéletünketésaszínesalattnem egyrosszdolgotértek,amibizonyazarcunkba lóg minden internet használatkor: reklámok.Azinternetegyikátka,amitõlképtelenség megszabadulni, nincs olyan beállítás, amimegtudnáakadályozni,hogynetalálkozzunkböngészéskoreggyelsem.Idevagyoda fiatalság, ez mindenkit zavar. Az újságban nempittyegegyreklámaszemünkelé,hogy nézzük meg. Vannak persze reklámok, de annakmegvanakellõhelyeésakkornézed meg,amikorakarod.(...) Térjünkráegykicsitazidõsebbgenerációra,aközépkor úakra.Nálukmásképpmûködik minden. Teljesen más világba születtek, másrendszerbe,másvilágfelfogásbaésnem ebbeahiperaktívéletbe.Neküknehézlehetett megszokni ezt a gépisedett formát. Õk megszoktákazúgymond,,normális”környezetet,mástneveztektermészetesnek,mások voltak a szokások. A gyerekek vidáman jártak könyvtárba, mentek el újságot venni,
2014. augusztus
Azinformációhatalom,ezszintebárholérvényesül. Demégléteznekhagyományõrzõcsoportok,akikarégi,hagyományosélethezpróbálnakvisszatérni,õkmégéltetikanyomtatott sajtó esetleges jövõjét. Az még megemlítendõ,hogyachatnyelvnagyoneltérazirodalmi nyelvtõl, talán még az anyanyelv is veszélybe ker ül. A papíralapú sajtó még a hagyományos, irodalmi nyelvet használja, amelybõlelsajátíthatóahelyesírásésafogalmazásikészségis. Meglátásom szerint a papíros sajtó és a magazinok a távoli jövõben nem tûnnek el teljesen,csakkiszorítódnakazinternetáltal. Hiányozna a társadalomnak, ha teljesen eltûnne,deez,minttudjuk,csakisazigényektõlfügg,havanapapíralapúnapilapokra,sajtóra igény, akkor sok-sok évig létezni fog. Úgy látom, van jövõje a nyomtatott médiának. Igaz,hogymárrégótacsakavilághálónolvasomahíreketésamagazinokat....
junior
25
rms
2014. augusztus
junior
26
Ø
mertrégennehezebbvolthírekettudniavilágról.Internetmégnemnagyonlétezettés a televizió sem tudósított mindenrõl. Meg kellettharcolniazújpletykákért,egymással többet kommunikáltak az emberek, szájról szájraterjedõhírekvoltak. Denemkellmesszemennünk,hanema gazdagabb réteget nézzük a társadalomban, akkor ott vannak a szegényebb emberek, akikmanapságisküzdenekafrissinformációkért.Anapjukfelvandobva,hakaphatnak akezükbeegyújságot,nemhogyinternetet. Többmilliócikkettalálunkróla,hogyazemberek fele milyen környzetben él. Hozzájuk vajon akkor hogyan juthat könnyebben hír: internetenvagynapilapokban?Ezttermészetesenmindenkimagadöntiel,demindenféle környzetetet és szempontot figyelembe kell venni,mertnemagazdagokéavilág,a7milliárd emberbõl csupán az emberek 31%-a használinternetet.(...) A technikának, el kell ismerni, hogy van jótékonyhatásaisakárazoktatásttekintjük, akár más munkahelyeket, van, hogy igenis könnyítiazemberekdolgát,demellettesok dolgottönkreistesz,amifontosazemberek számára. A felnõttek több mindent éltek meg, így tudják és felfogják a következményeket:hamindentátveszazinternetazemberek között a kommunikáció és kapcsolat teljesenmegszûnhet. Ahogy öregszünk egyre inkább észrevesszük a történésekben a hasonlóságot. (AlbertEinstein).Elérkeztünkalegöregebbgenerációhoz, a legtapasztaltabb nemzedék, a legtöbbetmegéltemberek.Sokanlenézikaz öregebbeket,mert,,maradiak”.Nézzükcsak megmirõlisvanszó:azértmertegyember ragaszkodik valamihez, amibe beleszületett és nem tud átszokni ilyen vadonatújra attól mégnemleragadtvagyfejletlen.Gondoljunk csakbele,mitvár unkeltõlük,skönnyedén rájukmondjuk,hogybogarasak.(...) Összegezveénhiszekabban,hogyazújságoknemfognakeltûnni. Mintemlítettemazemberektöbbmintfele nem használ, és nem is fog használni internetet, mert nehezebb megoldani a szegényesebbországokban. A fejlõdés csak rontást hozott az emberi kapcsolatokba, mivel a legtöbben vagy otthonülnekaszámítógépjükelõttvagyhaesetleg ki is mennek együtt szórakozni percenkéntbujjákatelefonjukat.Mileszpárévmúlva,megnémulunk? Emberekbõl vagyunk, szükségünk van, hogy érezzünk akár fizikailag akár lelkileg.
Biztosvagyokbenne,hogyazújságeltünése lelkileg is megviselné az embereket. Éreznünk kell a tárgyakat, ahogyan egymást is, nem elég ha minden a szemünk elõtt történik, még azt hisszük, hogy álmodunk és az nemisolyanjóérzés,hanemtudodteljesen érezniamikör ülöttedtörténik.(...) Nagyonsokkifogásttalálunk,hogymiért jobbazinternet,deeztévekiglehetnevitatni. A lényeg, hogy nagyon sokan élnek olyan emberek,akikragaszkodnakhozzá,és10-20 akár30évmúlvasemfogannyirakiöregedni ageneráció,hogynehiányozzanakanyomtatottnapilapok,mertazemberekakkorérzik a súlyát és értékét valaminek, mikor már nincs.(...)
Online a nyomtatott ellen, veszély vagy szeszély? – André Krisztina Sarolta, III.díj
„Akorembereiúgyválnakegyremanipulálhatóbbá és naivabbá, hogy közben meg vannakgyõzõdve,hogysenkinemtudtúljárniazeszükön.Elhiszikamegnemerõsített híreket. Sõt,megisosztjákésezáltaluralkodnak: olyanszintenválikazinternetfelhasználónép uralkodóvá, hogy erejével tinédzserek öngyilkosságát, élõ emberek halálhírének terjesztését,néhányvéleményformálólázadásánakmozgalommávalófejlõdésétidézielõ.De asajtóonlinefelületlenvalójelenléténeksegítségével javára is fordíthatja: a kiváncsi vagy zaklatott ember bepötyögi egy hozzászólás formájában vagy elküldi emailben a portálnakapanaszát,észrevételét,kérdését, ésahivatástudattaláthatottújságírósegít. Ugyanakkorörül,hogyvanérdeklõdésés nemcsakhasznos,hanemérdekesisabetevõfalatotbiztosítótevékenység. A blogok, fór umok jó kitár ulkozási lehetõséget biztosítanak azoknak az embereknekis,akikneknemadatottmeg,hogypénzért sercegjen a pennájuk, de ez a jelenség azt eredményezi, hogy a sok önjelölt költõ, író, tényfeltáró riporter és összeesküvés elmélethíveannyirafelhígítjaablogokésafórumok világát, hogy az ott olvasható információsokunkszámárakétesésnehezenhihetõlesz. Példánakokáértsokatmondó,ahogyanõgyógyászok tiltják a kismamákat attól, hogy fór umokatolvasgassanakaterhességrõlésa gyermekvállalásról,mertgyakoriajelenség, amikor a babát váró, épeszû, felnõtt nõ néhányórafór umolvasgatásutánbepánikolés
Ø
Bukaresti Magyar Élet
mindenféle leírt tünetet érez magán, aztán megállapítja,hogyagyermekevalószínûleg rákos,Downkórosésrájön,hogyõnemisalkalmasazanyaságra. Ezt a fajta nevetséges információterjesztést a nyomtatott sajtó sokkal ritkábban engedheti meg magának, ezáltal válik megbízhatóbbáéshitelesebbé. Az emiatt kialakult biztonságérzet hajt a mai napig az újságárushoz, hogy meggyõzõdhessekazadotthírhitelességérõl. Alegszerencsésebbmegoldástalánakkor valósulnameg,hamindenkineklennepénze, idejeésgyomraahhoz,hogytöbbnyomtatott ésinternetesforrásbóliselolvashassaanap
történéseit, nagyokat nevetve azon, hogy esetenként különbözõ hírként is eladható ugyanazazesemény. Eltûnik-eanyomtatottsajtó?Terethódít-e aonlinevilág?Kilehetjelenteni,hogyjobbaz egyikamásiknál?Vanolyanok,amiértfenn kellmaradnibármelyikmûfajnak?Létezikaz a brit kutatócsoport, aki tudja ezekre a kérdésekreahelyesválaszt? Akérdésekösszetettségemiattnemlehet pontosképletetadniajelenségre. Megközelítõleg annyi esélyét látom annak,hogyazonlinesajtóteljesenkiszorítsaa piacrólanyomtatottterméket,minthaaporszívóésasepr ûpárharcáróllenneszó.”
Bencze Mihály
A legjobb pályamûveket teljes terjedelemben a mure.ro oldalon olvashatják.
rms
Ø
Ezt az öt, a magyarságot tömörítõ intézet kulturális,tudományosegyesítésétvállaltafel amajdnemegyévebeindultBukaresti Magyar Élet kiadvány,melynekszerkesztõidr.Bencze Mihály és Forró László. Egyelõre havonta egyszerjelenikmeg,aBrassói Lapok mellékleteként. A mindennapi kulturális és tudományoséletmellett,közliabukarestimagyarok történelmét,ésnevesmagyarszemélyiségek életrajzát,akikBukarestenkeresztülráhatássalvoltakazországkulturális,gazdaságifejlõdésére. Ez év januárjában Ambr us Attila, a BrassóiLapokfõszerkesztõjemutattabehivataloson, a Petõfi Házban szervezett ünnepségenaBukaresti Magyar Élet elsõháromszámát,illetveaszerkesztõit.ABukaresti Magyar Élet közben kiadta Béres Vivien, a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum kilencedikes diákjának Érzelmek címû verseskötetét. Újságunkelektronikusváltozatátbárkimegtekintheti az adyendre-bukarest.ro honlapon. Mindenkitõlszívesenvár unkírásokat,visszaemlékezéseket, történelmi fényképeket és dokumentumokat a következõ címre: bukaresti.
[email protected].
2014. augusztus
A
bukaresti magyar oktatás kétszáz évesmúltratekintvissza.ABarátok katolikustemploma,majdareformátus és evangélikus templomokkörétömör ülterdélyimagyarokebbenavárosbanegycsodálatosmagyarvilágotépítettek.Iskolák,újságoksokasága,könyvkiadás,színház,cégek,gazdasági és kulturális élet fémjelzi az ide ker ült magyarok munkásságát. Ha a két világhábor ú nemteszitönkreezenintézményeket,akkor BudapestutánmindentérenBukarestlenne amásodiklegnagyobbmagyarváros. Afõvárosimagyarlakosságaz5-6generációs „õsmagyaroktól”, a jobb munkalehetõségértidetelepedettmagyarokig,egyszéles skálátölelfel.Azutolsónépszámlálásidején háromezerbukarestivallottamagátmagyarnak,azittélõharmincezermagyarból.Ajövõ nem rózsás, évtizedeken belül az asszimiláció hullámai eltörlik az anyanyelvünket. Ezért,alegfontosabbazanyanyelvoktatása, védelme és ápolása. Ezt az itt mûködõ Ady EndreElméletiLíceum,aPetõfiHáz,arómai katolikus, a református, és az evangélikus egyházakvállaljákfel.
mûhely
27
rms
2014. augusztus
história
28
Száz éve írtuk Erdélyi-partiumi lapokból tallózunk következõ számainkban, korabeli kollégáink fontos és érdekes írásaiból. Elsõ alkalommal éppen száz esztendõt ugrunk vissza az idõben, Péter I. Zoltán helytörténész, szakíró segítségével, aki a megsárgult lapú újságok gyûjteményeinek búvárlója. A Nagyváradi Napló 1914. augusztus 1-jei számaszenzációvalindít,ráadásulakormány ateljeselsõoldaltmegírtaanaplósokhelyett. Elrendelték az általános mozgósítást. –hirdetia lap,érdekes,hogyakkoribanacímutánnem voltszentségtöréspontottenni.„Õfelségetegnapelrendelteaközöshadseregnek,haditengerészetnek, mindkét honvédségnek, a bosnyák hercegovinai csapatoknak általános mozgósítását, valamint a népfölkelésbehívásátésfelhívását. Rimler Károly polgármester tegnap este fél hétkor kapta meghivatalosanaminiszterelnökségtõl az általános mozgósításravonatkozórendeletet. És tegnap este már ki is ragasztották az egészvárosbanakövetkezõhirdetményeket: MOZGÓSÍTÁSIHIRDETMÉNY ÕcsászáriésapostolikirályiFelségeaközös hadseregnek általános mozgósítását legkegyelmesebbenelrendelniméltóztatott…” Ferenc Ferdinánd fõherceg ekkor már több mint egy hónapja halott volt, ám sajtós szemszögbõlérdekesebb,hogyapolgármesteráltalestekapottrendeletrõlmáramásnapi lapbeisszámolhatott.Vanolyannapilapmanapság a 21. században, ahol este fél hétkor márvégeztekamunkával. * Azaugusztus1-jeiszámigazihábor úshírcsokrotishoz,egyebekközttudatja:„ATimes jelenti, hogy az osztrák-magyar flotta egy részeblokádalávetteMontenegrofõkikötõjét, Antivárit.” Amúgy elég optimista volt, mint szintemindenki,aNaplóismeretlencikkírója, hiszen így elõlegezi meg a fejleményeket: „Most dõl el, Szerbiát kell csak megfenyítenünk, vagy pedig Oroszországot is meg kell tanítanunk arra, hogy ne avatkozzék a dol-
gunkba.” A késõbbi történések azt igazolják, hogy az oroszok-szovjetek nem bizonyultak eléggétanulékonynak. * Ugyanazonazoldalonegysokkalbékésebb információ,fizetetthirdetésébenWeiszRózsikahozzaanagyérdemûközönségtudomására,hogyanagyváradi„SasPassageZöldfautca felõli részén található üzletében hygienikusan és szigor úan rituálisan kezelt (magyaránkóser)hidegfelvágottak,valamint reggeliésuzsonnakávé,tejvajéstúróigenjutányosáronkapható.Fajborok,állandóanjégbehûtöttsör,éspálinka.” * A küszöbön álló világhábor ú apropóján fogalmazta meg az aznapi, egyébként szombati számban(lám,akkoribannemokozottgondot szombaton megjelennie egy helyi lapnak) fõpásztori üzenetét gróf Széchenyi Miklós, Nagyváradkatolikuspüspöke,komolyérvekkel erõsítve bizakodását a várható küzdelem végkimenetelérõl: „Bízunk ugyan ügyünknek igazságában, bízunk felkészült fegyveres erõnknek királyhûségében, hazafias lelkesedésében és vitézségében: de legfõbb bizalmunkatMagyarországVédõasszonyának,aB. Sz.Máriánakanyaiközbenjárásamellettamindenható Isten segítségébe vessük imádkozván, hogy vigye gyõzelemre fegyvereinket, melyeketnemkalandoshódításivágy,hanem azanemestörekvésvezet,hogyvisszaállítsuk amegsértetterkölcsirendet,hogykioltsukés ártalmatlanná tegyük a szomszédban alattomosan élesztett pusztító zsarátnokot, mely az egészEurópabékéjétfeldúlássalfenyegeti.” Úgy látszott, mûködött akkoriban a társadalmi szolidaritás, legalábbis a kezdeti lelkesedés idején, hisz a Napló arról is hírt ad, hogy„abehívottkatonákvisszamaradtcsaládtagjainakfelsegélyezéséreországosgyûjtõakcióindultmeg,amelynekélénamagyarmágnásvilág legelõkelõbb asszonyai állnak.” Ám nemcsakafõnemesihölgyekmozdultakmeg, egymásikcikkszerintaVörös-keresztEgyesület gyûjtéséhez „a nagyzomlini káptalani gazdaságcselédeiiselküldtékmindennélkülözhetõ holmijukat. Két párnát is küldtek, jelezveazt,hogyamagyarnõalegutolsópárnájátisodaadjakérésnélkül,haúgyérzi,ezzel szolgálatotteszahazának.EgyikpárnáraSzabó Istvánné, másikra Szûcs Juliska neve van írva.”Azaprófalucska,Nagyzomlinpedigma
Sz. L.
rms
nus címûhatalmasújdonságbemutatójavolt. Aközönségnagytetszésselfogadtaapompás, modernfilmet,éskitûnõenmulatottaBoldogtalan szerelem címû két felvonásos vígjáték kellemesjeleneteinis.Abrilliánsújdonságok mais,holnapismaradnakmûsoron.” * Ahábor úsanyagokmellettérdekesoktatásitémájúcikketishozalap.Avakációközepén Jankovich Béla tanügyminiszter a tanárságtekintélyénekmegóvásaérdekében„eltiltottaatanárokataprivátoktatástól”.Aminiszterszerintamagánórákakadályozzákatanárokatabban,hogymindenidejüketazoktatói munkánakszentelhessék,illetveazügyanyagivonatkozásaimiatttekintélyüketmegóvhassák.Persze,ezzelnemakar unkötleteketadni amaiminisztereknek,képesekõkhajmeresztõ rendeleteket hozni maguktól is. Amúgy a Nagyváradi Napló a miniszter érveléseivel egyetértverövidkommentárjábanaztismegjegyzi,hogyatanárokilymódonjövedelmük egytekintélyeshányadátólesnekel. * Az augusztusi kánikulában megnyugtató hírtközölalapaszomjasváradiakkal,asörkészletek aggasztó fogyásáról szóló korábbi anyagukra visszatérve jelentik: „a kitûnõ Dréher-féle sörbõl oly nagymennyiségû szállítmány érkezett Nagyváradra, mely a sörszükségletet hosszú idõre fedezi.” Ez azért megnyugtatóegyhábor úhajnalán. * Befejezésülérdekesszínesanyag,melybõl kider ül, hogy Váradon járt a Mentalista, Mr. Alexander és b. neje. Legalábbis a Telephátikus gondolatolvasók Nagyváradon. címûcikk szerint„olyaneurópaihír û,anormálisemberérzéken túlfekvõ tehetséggel megáldott mûvészpárkezdimegNagyváradon,azApolló mozgófényképszínházbanelõadásait,akiknek a csodával határos produkcióit olyan kiváló psichiaterek és idegorvosok, mint dr. FerencziSándor,dr.RotterHenrik,dr.HajósLajosegyetemimagántanár,dr.BergerFerenc,a Charitépoliklinikafõorvosa,dr.LévyLajosés dr.KissGyulafigyeltekmeg.Egybehangzóan megállapították, hogy Mr. Alexander képes szavakat és az elõtte megnevezés nélkül felmutatott tárgyakat nem hipnotizált feleségével kitaláltatni, anélkül, hogy kérdéseket intéznehozzá,vagybármilyegyetértésrealkalmasközvetítésttalálna.” Kitudja,milettasorsaMr.Alexandernek, alighanemanejévelegyüttelsodortaõketisa világégésvihara.
2014. augusztus
ahatárközvetlenközelében,deegymásikországbanvan,mintNagyvárad. A hábor ús idõkre való átállással kapcsolatosazahíris,melyszerintavasútnáléletbelépettahadimenetrend,amiaztjelentette,hogy „olyan vonaton, ami bárminemû katonai célt szolgál,polgárembernekutazninemlehet.”A közönségnekkétfélevonatközlekedésállrendelkezésére, a helyi vonat és a posta vonat. Utóbbiakra „csak rendõrhatósági vagy katonai személyigazolvány felmutatása mellett szolgáltatnakkijegyet.” * Természetesen a hábor ú jó üzlet is lehet annak,akiélalehetõséggel.ANaplóbanapolgármesterével és a püspökével vetekedett címbetûméretbenazafelhívás,amit–nyilván fizetetthirdetésként–azújpestiDr.Keletiés Murányivegyészetigyártettközzé.Magáraa belügyminiszterre hivatkozva fogalmazzák meg azt, hogy „a községek, városok, kórházak, gyógyszertárak kötelesek kellõ mennyiségû fertõtlenítõ-anyaggal haladéktalanul felszereltetni,felkérjükazösszesalispán,fõszolgabíró, polgármester és jegyzõ, valamint gyógyszerész urakat, hogy szükségletüket Lysoform fer tõtlenítõ-szerben haladéktalanul adjákfel,hogyarendeléseket,mígakészlet tart,azonnalteljesíthessük.” Maradvaagyógyszeriparnál,békésebbreklámfoglalkozottahölgyekigényeivel.Akkoribanmégpatikákbanlehetettkozmetikumokat venni,igaz,ezmaisígyvan.AnagyváradiCsillag gyógyszertár gyakorlatilag csodaszert kínált, íme: „Creme-Emaille de la Princesse Mathilde.Legújabbtalálmányakozmetikaterén.Már2-3használatutánabõrfehérésbársonysimalesz.Eltávolítjaaszeplõt,mitessert, és mindennemû bõrtisztátalanságot, eltûnteti a ráncokat és az arcnak ifjú, bájos színtad.” Megszépültarcukkalanyáriszünetmiattszínházbanem,de az Apolló mozgószínházba,azazamoziba elmehettek a hölgyek. Zárójelbe tett csillagutaltarraahír elején, hogy fizetett hirdetés lelkesít filmnézésre:„Tegnapegy megrázó jelenetekben gazdag filmdráma, Az utolsó termi-
história
29
keresztrejtvény
30
Esterházy a sajtóról A Kossuth-díjas író, Esterházy Péter egyik gondolatát idézzük a rejtvényben a vízszintes 1. és a függõleges 44. alatt. VíZsZInTEs: 13. Római írnok, Cicero rabszolgája.14. Perszeuszanyjaagörögmitológiában.15. Vízgõz.16. Megvételrekínált holmi. 18. Lipova város magyar neve. 20. Perzsa uralkodó. 21. … Vegas – a világ szerencsejáték-fõvárosa. 22. A japán buddhizmus központja. 24. Hangtalanul végzi! 26. Bosszúságot kifejezõ szócska. 27. Federico Garcia … – spanyol költõ, drámaíró (1898– 1936). 28. Átlátszó pozitív fénykép. 29. … flagranti–tettenérve.30. AZagyvabaloldali mellékfolyója. 31. Pamutgombolyag. 33. Omán, Málta és Spanyolország gépkocsijele. 35. AJupiterholdja.36. …ipso–magátólértetõdõen.37. Aföldfelszínirésze.38. Anikkelésaneptúniumvegyjele.40. Táncdalénekes (György). 43. Mózes öt könyve (ék. f.) 1
2
3
4
13
S
16
17
21
22
26
5
6
7
18 23
24
39
L
Ê
rms
2014. augusztus
68
36 40
45
50
H
25
28
35
44
62
15
31
34
37
41
42
46
47
51
54
O
10
19
27
38
9
14
30 33
8
43 48
52
55
53
56
58
59
63
64 69
65 70
A
66 71
67 72
K
44. Tréfás. 46. Tágas. 47. Panaszkodni kezd!49. Minibárbanvan!50. Épületszinttel kapcsolatos. 52. Régi udvarház. 54. A gallium vegyjele. 55. Amerikai mûholdcsalád. 56. ÁzsiábanésAfrikábanélõdögevõragadozó.57. …gros–nagyban.58. FeketeIstván fecskéje. 59. Szállítmány. 60. Radírdarab! 64. Ilionmásikneve.66. Alevegõoxigénjének jelenlétét igénylõ (baktérium). 68. … ákác – Szép Ernõ mûve. 70. Divat – névelõvel.72. Mocsarashelyenélõmadár. FüggõLEgEs: 1. Menottikamaraoperája. 2. A Szilágyság központja. 3. Hatalmaskodóemberrejellemzõ.4. Sötétibolyaszínû kristályos elem. 5. Juttat (nép.). 6. Fehér mérgezõ gomba. 7. … Ekberg – svéd-amerikai filmszínésznõ. 8. Métában a fogadójátékos.9. Festmény.10. Receptrövidítése. 11. Magyarországra a XIII–XIV. században betelepült néptörzs. 12. Idõmérõ. 17. Nagyon régi. 19. Ócska, kopott. 23. Ókori egyiptomi 11 12 szobor.25. Aszájüreg rés ze. 27. Éneklõ szócsk a. 28. Idegen hel yesl és. 29. Nagy finntó.30. Településa 20 Fekete-Kör ös partján. 31. Cselekvés rendje. 32. Kosztolányifeleségénekneve.34. Izom29 dag an at. 36. Fizikai képesség. 39. Magyar 32 eredetû szerzetesrend. 41. A kimonó selyemöve. 42. Becézett szülõ.45. Könnyítahelyzet én. 48. Fizetési részlet–névelõvel.51. 49 Állóvíz.52. Tollbóbitás papagájféle madár. 53. Iljusinrepülõgépe.56. Lüktetvefáj.57. Olasz 57 város Salernótól délkeletre.58. Cicanév.59. 60 61 Az örök város. 60. Zavaros irat! 61. Község Debr ecen közelében. 63. Jutalom. 65. Számítógép-memória. 67. Lábaihoz.69. Pakliban van!71. Erõszsineg.
Ê H
A
A
Barabás Zsuzsa
pályázat
31
Turizmus-népszerûsítõ MÚRE-pályázat Meghosszabbított határidõ: augusztus 31. Meghosszabbítottuk a turisztikai témájú pályázatleadásihatáridejét:aMagyarÚjságírókRomániaiEgyesületeszeptember 7-ig várjaahazaiturizmustnépszer ûsítõújságírói alkotásokat. PályázhatbármelyMÚRE-tag,írott(print, online)vagyaudiovizuális(rádiós,tévés)mûvekkel.Terjedelmikorlátnincs.Olyan2014. január 1. és 2014. augusztus 31. között publikált/sugárzottalkotásokatvár unk,amelyek középpontjában az erdélyi turizmus lehetõségeiállnak. Egypályázólegtöbb2pályamûvetküldhet be.
A pályamûveket e-mailben a
[email protected] címre vagy postai úton a MÚREcímére(540027Marosvásárhely,Tusnád u. 5.) várjuk 2014. szeptember 7-ig (postaibélyegzõdátuma).Kérjükcsatolniaz alkotó(k)nevét,elérhetõségét. A pályamunkákat nagykároly Város önkor mányzata és a MÚRE díjazza, 1000 lej összér tékben. Aszervezõkvállaljákalegjobbpályamunkákmegjelentetését. www. mure.ro Soksikertkívánunk!
a Várad folyóIrat pályázatI felhíVása:
A tudományok kertje A legjobbnak ítélt pályamûveket szakértõkbevonásávaldíjazzák. I. díj: 1000 ROn II. díj: 750 ROn III. díj: 500 ROn
rms
Egy-egy írásmû maximális terjedelme: 40 ezerjel,beküldésihatáridõ:2014.december 31. Postacím:RevistaculturalãVárad 410068OradeaPiaþa1,Decembrienr.12 Villanyposta-cím:
[email protected] Aküldeményenkérjükfeltüntetni:A tudományok kertje
2014. augusztus
A Várad irodalmi és mûvészeti folyóirat bõvíteni, gazdagítani kívánja társadalmi-kulturális rovatát a különbözõ tudományágak mûvelõinek írásaival. Mûfaji korlátozások nélkülvárjákafilozófia,azesztétika,azirodalomelmélet, a nyelvészet, a szociológia, a néprajzkutatás, a pszichológia, a történettudomány,akultúrhistória,tudománytörténet, a helytörténet stb. kutatóinak esszéit, tanulmányait, elemzéseit, az egyetemi hallgatók szakdolgozataivalegyetemben. Aközlésszintjétmeghaladószövegeket– honoráriumellenében–szeptemberilapszámunktólkezdvefolyamatosanpublikálják.
Nagykároly
Kisváros, nagy örökséggel
N
agykároly azok közé a csendes alföldikisvárosokközétartozik, ahová az ember szívesen rejtõzikamindennapokzajaésfáradságaielõl.Avárosszámosolyan kultúrtörténetijellegzetességgelbír,amelyeketrövididõalatt,kevésutánajárássalbárki felfedezhet. AnagykárolyigrófKárolyicsaládrégiotthona, a nemrégiben teljes egészében felújított,neogótikusvárkastélyegészévbenvárja a látogatókat. Az impozáns épület helyet ad három állandó (egy helytörténeti, egy korabelienteriõr-ésegyvadászati),valaminttöbb idõszaki tárlatnak, ezenfelül kulturális rendezvényekegészsorávalvárjaatartalmaskikapcsolódásravágyókat. Akastélyésamúzeumnyitvatartásiprogramja:kedd-vasárnap9-17óra.
www.visitcarei.ro