L 128 Hivatalos Lapja

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja ★ ★ ★

★ ★ ★

★ ★ ★

L 128

★ ★ ★

57. évfolyam

Jogszabályok

Magyar nyelvű kiadás

2014. április 30.

Tartalom

I

Jogalkotási aktusok

IRÁNYELVEK ★

★

II

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/50/EU irányelve (2014. április 16.) a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről (1) ................................................

1

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/54/EU irányelve (2014. április 16.) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönynyítő intézkedésekről (1) ...................................................................................................

8

Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK 2014/239/EU: ★

A Tanács határozata (2014. április 14.) az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás megkötéséről .............................................................................................................................. 15 Megállapodás az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság között a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról ...............................................................................................................

17

2014/240/EU: ★

A Tanács határozata (2014. április 14.) az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás meghoszszabbításáról ................................................................................................................... 43

(1) EGT-vonatkozású szöveg

HU

(folytatás a túloldalon)

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

2014/241/EU: ★

A Tanács határozata (2014. április 14.) az Európai Unió érdekében a hajók biztonságos és környezetkímélő újrafeldolgozásáról szóló 2009. évi hongkongi nemzetközi egyezmény tagállamok általi megerősítéséről vagy ahhoz való csatlakozásukról ............................................ 45 2014/242/EU:

★

A Tanács határozata (2014. április 14.) az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról .................... 47 Megállapodás az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság között a vízumok kiadásának megkönnyítéséről ..............................................................................................................................

49

2014/243/EU: ★

A Tanács határozata (2014. április 14.) a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezménynek az Unió nevében történő aláírásáról 61

RENDELETEK ★

A Bizottság 436/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 23.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Piranska sol [OEM]) ....................................................................................................... 62

★

A Bizottság 437/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) a 4,5-diklór-2-oktil-2Hizotiazol-3-on létező hatóanyag 21. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásának jóváhagyásáról (1) .................................................................................... 64

★

A Bizottság 438/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) a ciprokonazol létező hatóanyag 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásának jóváhagyásáról (1) 68

★

A Bizottság 439/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 250/2009/EK rendeletnek a mutatók meghatározásai és az adattovábbítás technikai formátuma tekintetében történő módosításáról (1) ............................................................................... 72 A Bizottság 440/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról ................... 79

(1) EGT-vonatkozású szöveg

2014.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

L 128/1

I (Jogalkotási aktusok)

IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/50/EU IRÁNYELVE (2014. április 16.) a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 46. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1), rendes jogalkotási eljárás keretében (2), mivel: (1)

A személyek szabad mozgása az Unió alapvető szabadságainak egyike. Az Európai Unió működéséről szóló szer­ ződés (EUMSZ) 46. cikke értelmében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően irányelvek formájában megállapítja azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a munkavállalóknak az EUMSZ 45. cikkében megha­ tározott szabad mozgása megvalósuljon. Az EUMSZ 45. cikkében meghatározott munkavállalók szabad mozgása azt is jelenti, hogy – többek között – joguk van állásajánlatokat elfogadni, és „e célból a tagállamok területén szabadon mozogni”. Ezen irányelv célja, hogy előmozdítsa a munkavállalói mobilitást a munkaviszonyhoz kapcsolódó kiegészítő nyugdíjrendszerek egyes szabályai által támasztott, a mobilitást korlátozó akadályok csök­ kentése révén.

(2)

A munkavállalók szociális védelmét a nyugdíj területén a törvény által előírt szociális biztonsági rendszerek bizto­ sítják, amelyeket a munkaszerződéssel összefüggő, a tagállamokban egyre nagyobb számban előforduló kiegészítő nyugdíjrendszerek egészítenek ki.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az EUMSZ 46. cikkében meghatározott célkitűzés elérését legmegfelelőbben szolgáló intézkedések megválasztása tekintetében. Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet (3) és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által létrehozott koordinációs rendszer és különösen az összesítés területén alkalmazott szabályok nem vonatkoznak a kiegészítő nyugdíjrendszerekre – kivéve az említett rendeletek által jogszabályként meghatározott rendszereket (a fenti rendeletekben meghatáro­ zottak értelmében), vagy a valamely tagállam által a szóban forgó rendeletek alapján tett nyilatkozat tárgyát képező rendszereket.

(4)

A 98/49/EK tanácsi irányelv (5) az első olyan különleges intézkedés, amelynek célja javítani a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának a gyakorlását a kiegészítő nyugdíjrendszerek területén.

(1) HL C 185., 2006.8.8., 37. o. (2) Az Európai Parlament 2007. június 20-i álláspontja (HL C 146. E, 2008.6.12., 216. o.) és a Tanács 2014. február 17-i álláspontja első olvasatban (HL C 77. E., 2014.3.15., 1. o.). Az Európai Parlament 2014. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (3) A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról (HL L 149., 1971.7.5., 2. o.). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.). (5) A Tanács 1998. június 29-i 98/49/EK irányelve a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről (HL L 209., 1998.7.25., 46. o.).

L 128/2

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

(5)

Ezen irányelv célja megkönnyíteni a munkavállalók tagállamok közötti mobilitását a kiegészítő nyugdíjjogosult­ ságok megszerzésének és megtartásának javításával a kiegészítő nyugdíjrendszerek tagjai esetében.

(6)

Ezen irányelv nem alkalmazandó a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésére és megtartására az egyazon tagállam területén mozgó munkavállalók esetében. A tagállamok mérlegelhetik, hogy nemzeti hatáskörükkel élve az ezen irányelv értelmében alkalmazandó szabályokat a nyugdíjrendszerek azon tagjaira is kiterjesztik, akik egyazon tagállamon belül munkaviszonyt változtatnak.

(7)

A tagállamok kérhetik, hogy a másik tagállamba átköltöző kilépő munkavállalók erről kiegészítő nyugdíjrendsze­ rüket is értesítsék.

(8)

A kiegészítő nyugdíjrendszerek sajátos jellegét és jellemzőit, valamint a kiegészítő nyugdíjrendszerek közötti – a tagállamokon belüli és azok közötti – különbségeket figyelembe kell venni. Az új rendszerek létrehozását, a meglévő rendszerek fenntarthatóságát, valamint a nyugdíjrendszerek jelenlegi tagjainak elvárásait és jogait megfe­ lelően védeni kell. Ezenkívül az irányelvnek különösen figyelembe kell vennie a szociális partnerek által a kiegé­ szítő nyugdíjrendszerek megtervezésében és megvalósításában játszott szerepet.

(9)

Ezen irányelv nem kérdőjelezi meg a tagállamoknak a saját nyugdíjrendszereik megszervezésére vonatkozó jogát. A tagállamok továbbra is teljes felelősséggel tartoznak nyugdíjrendszereik megszervezéséért, és az irányelv nemzeti jogba való átültetésekor nem kötelesek kiegészítő nyugdíjrendszer felállításáról rendelkező jogszabályt bevezetni.

(10)

Ez az irányelv nem korlátozza a szociális partnerek autonómiáját azokban az esetekben, amelyekben azok feladata a nyugdíjrendszerek létrehozása és irányítása, feltéve, hogy képesek biztosítani az ezen irányelvben előírt eredmé­ nyeket.

(11)

Az irányelv a nemzeti joggal és a joggyakorlattal összhangban létrehozott és kiegészítő nyugdíjat folyósító vala­ mennyi munkavállalói kiegészítő nyugdíjrendszerre vonatkozik, mint például a csoportos biztosítási szerződésre, az egy vagy több rendszer vagy ágazat által létrehozott felosztó-kirovó nyugdíjrendszerre, a tőkefedezeti rend­ szerre vagy a vállalkozások nyugdíjtartalékán alapuló nyugdíjígérvény-rendszerre, vagy bármely egyéb kollektív vagy más hasonló rendszerre.

(12)

Ezen irányelv nem alkalmazandó azokra a kiegészítő nyugdíjrendszerekre, vagy adott esetben az ilyen rendszerek azon alszakaszaira, amelyeket már lezártak, és azok ennélfogva már nem fogadnak új tagokat, mert az új követel­ mények bevezetése indokolatlan terhet jelenthet az ilyen rendszerek számára.

(13)

Ezen irányelv nem vonatkozik a fizetésképtelenség esetére garanciát nyújtó rendszerekre vagy a kártalanítási rend­ szerekre, amelyek nem a munkaviszonyhoz kapcsolódó kiegészítő nyugdíjrendszerek, és amelyek célja a munka­ vállaló nyugdíjjogosultságának védelme a munkáltató vagy a rendszer fizetésképtelensége esetén. Hasonlóképpen, az irányelv nem vonatkozik a nemzeti tartalékalapokra.

(14)

Ezen irányelvet kizárólag azon kiegészítő nyugdíjrendszerekre kell alkalmazni, amelyek vonatkozásában az ellátás a munkaviszony alapján és a nyugdíjkorhatár eléréséhez vagy egyéb követelmények teljesítéséhez kapcsolódóan áll fenn, ahogyan azt a rendszer vagy a nemzeti jogszabályok meghatározzák. Ez az irányelv nem vonatkozik a munkaviszony alapján kötött nyugdíjrendszereken kívüli személyi típusú nyugdíjrendszerekre. Abban az esetben, ha a kiegészítő nyugdíjrendszerekhez rokkantsági vagy túlélő hozzátartozói ellátások kapcsolódnak, ezen ellátá­ sokra speciális szabályok lehetnek irányadók. Ez az irányelv nem érinti az ilyen speciális szabályokra vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályokat, illetve kiegészítő nyugdíjrendszeri szabályokat.

(15)

Az olyan egyszeri kifizetés, mely nem kapcsolódik kiegészítő nyugdíjbiztosítás céljából befizetett járulékössze­ gekhez, és amelyet közvetlenül vagy közvetve a munkaviszony végén fizetik ki, és kizárólag a munkáltató finan­ szírozza, ezen irányelv értelmében nem tekintendő kiegészítő nyugdíjnak.

(16)

Mivel számos tagállamban egyre nagyobb jelentőséggel bír az időskori életszínvonal biztosítására szolgáló kiegé­ szítő nyugellátás, a munkavállalók tagállamok közötti mozgásának szabadságát korlátozó akadályok csökkentése érdekében javítani kell a nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának feltételeit.

(17)

Az, hogy egyes kiegészítő nyugdíjrendszerekben a szerzett nyugdíjjogosultságokat el lehet veszteni, amennyiben a munkavállaló munkaviszonya még azt megelőzően véget ér, hogy a rendszer minimális díjfizetési időszakát (a továbbiakban: a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszak) kitöltötte volna, illetve, hogy a mini­ mális korhatárt (a továbbiakban: a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges életkor) elérte volna, megakadá­ lyozhatja a tagállamok között mozgó munkavállalókat abban, hogy adekvát nyugdíjjogosultságot szerezzenek. A nyugdíjrendszerek tagságához szükséges hosszú várakozási idő hasonló hatással bírhat. E feltételek ezért a munka­ vállalók mozgásának szabadságát gátló akadályoknak minősülnek. Ezzel szemben a tagsághoz szükséges mini­ mális életkorra vonatkozó követelmények nem minősülnek a mozgás szabadságát gátló akadálynak, és ezért azokkal ez az irányelv nem foglalkozik.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/3

(18)

A nyugdíjjogosultság megszerzésének követelményei nem hasonlíthatók a nemzeti jogszabályok alapján vagy egyes kiegészítő nyugdíjrendszerek, különösen az egyénileg meghatározott járulékfizetési rendszerek szabályai alapján a kifizetési szakaszra vonatkozóan létrejött életjáradékra vonatkozó jogosultság megszerzésével kapcso­ latban meghatározott egyéb feltételekhez. Például nem minősül nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszaknak az az aktív tagsági időszak, melyet egy tagnak a kiegészítő nyugdíjjogosultság megszerzését követően annak érdekében kell kitöltenie, hogy nyugdíját életjáradék vagy pénzösszeg formájában igényelje.

(19)

Amennyiben a munkaviszony még azelőtt megszűnik, hogy a kilépő munkavállaló szerzett nyugdíjjogosultságot halmozott volna fel, és amennyiben a rendszer vagy a munkáltató viseli a befektetési kockázatot – különösen meghatározott járulékfizetési rendszerek esetében –, a rendszernek minden esetben vissza kell térítenie a kilépő munkavállaló által befizetett nyugdíjjárulék-összegeket. Amennyiben a munkaviszony még azelőtt megszűnik, hogy a kilépő munkavállaló szerzett nyugdíjjogosultságot halmozott volna fel, és amennyiben a kilépő munkavál­ laló viseli a befektetési kockázatot – különösen meghatározott járulékfizetési rendszerek esetében –, a rendszer visszatérítheti az ilyen járulékösszegekből származó befektetések értékét. Az érték több vagy kevesebb is lehet, mint a kilépő munkavállaló által befizetett járulékösszegek. Másik lehetőség az, hogy a rendszer visszatéríti a járu­ lékok összegét.

(20)

A kilépő munkavállalónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szerzett nyugdíjjogosultságát nyugvó nyugdíjjo­ gosultságként abban a kiegészítő nyugdíjrendszerben hagyja, amelyben a nyugdíjjogosultságot szerezte. A nyugvó jogosultságok megtartása vonatkozásában az oltalmat egyenértékűnek kell tekinteni abban az esetben, ha – külö­ nösen meghatározott járulékfizetési rendszerek esetében – a kilépő munkavállalók számára lehetővé teszik szer­ zett nyugdíjjogosultságuk értékének egy olyan kiegészítő nyugdíjrendszerbe történő átvitelét, amely megfelel az ezen irányelvben meghatározott feltételeknek.

(21)

A nemzeti jogszabályokkal és joggyakorlattal összhangban biztosítani kell a nyugvó nyugdíjjogosultságok vagy azok értékének megőrzését. A jogosultságoknak a tag rendszerből történő kilépése idején meghatározott értékét a nemzeti jogszabályokkal és joggyakorlattal összhangban kell megállapítani. Az említett jogosultságok értékének kiigazítása esetében figyelembe kell venni a rendszer sajátosságait, a halaszott ellátottak érdekeit, valamint a rend­ szerben maradó aktív tagok és a nyugdíjas ellátottak érdekeit.

(22)

Ezen irányelv a nyugvó nyugdíjjogosultságok tekintetében nem kötelez az aktív tagok jogainál kedvezőbb feltéte­ lek kialakítására.

(23)

Ha egy kilépő munkavállaló szerzett nyugdíjjogosultságának értéke nem haladja meg az érintett tagállam által megállapított alkalmazott küszöbértéket, valamint a nagyszámú alacsony értékű nyugvó nyugdíjjogosultság keze­ léséből fakadó magas igazgatási költségek elkerülése érdekében a nyugdíjrendszerek számára lehetővé lehet tenni, hogy ezeket a szerzett jogosultságokat ne őrizzék meg, hanem a kilépő munkavállalónak kifizetett, a szerzett nyugdíjjogosultság értékével egyenértékű pénzösszeg kifizetésével váltsák fel. Adott esetben az átviteli értéket vagy a tőkekifizetést a nemzeti jogrendszerrel és joggyakorlattal összhangban kell megállapítani. A tagállamok adott esetben a munkavállalók jövőbeli nyugellátásból származó jövedelmének adekvát mértékét figyelembe véve megál­ lapítják az ezen kifizetésekre vonatkozó küszöbértéket.

(24)

Ezen irányelv nem rendelkezik a szerzett nyugdíjjogosultságok átviteléről. A munkavállalók tagállamok közötti szabad mozgásának megkönnyítése céljából azonban a tagállamoknak lehetőség szerint törekedniük kell a szerzett nyugdíjjogosultságok átvitelének fokozatos előmozdítására, különösen új kiegészítő nyugdíjrendszerek létrehozása esetén.

(25)

A 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) sérelme nélkül a szabad mozgáshoz való jogukkal élő vagy élni kívánó aktív tagokat és halasztott ellátottakat kérelmükre megfelelően tájékoztatni kell kiegészítő nyug­ díjjogosultságaikról. Amennyiben a rendszerekhez túlélő hozzátartozói ellátások kapcsolódnak, a túlélő kedvez­ ményezettek számára is ugyanúgy biztosítani kell a tájékoztatáshoz való jogot, mint a halasztott ellátottak számára. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy kikössék, hogy a fenti tájékoztatást évente legfeljebb egyszer kell adni.

(26)

A kiegészítő nyugdíjrendszerek sokfélesége miatt az Uniónak az általános keretben elérendő célkitűzések megálla­ pítására kell szorítkoznia, és ehhez az irányelv a megfelelő jogi eszköz.

(27)

Mivel az irányelv célját, nevezetesen a munkavállalók tagállamok közötti szabad mozgáshoz való joga gyakorlá­ sának elősegítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az irányelv terje­ delme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szer­ ződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 3-i 2003/41/EK irányelve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékeny­ ségéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).

L 128/4

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

(28)

Ezen irányelv minimális követelményeket állapít meg, lehetőséget adva a tagállamoknak, hogy kedvezőbb rendel­ kezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn. Ezen irányelv végrehajtása nem indokolhatja az egyes tagállamokban fennálló helyzethez képest történő visszalépést.

(29)

A Bizottságnak az irányelv hatálybalépését követő naptól számított legfeljebb hat éven belül jelentést kell készí­ tenie annak alkalmazásáról.

(30)

A kiegészítő nyugdíjrendszerek szervezésére vonatkozó nemzeti rendelkezések értelmében a tagállamok a kollektív szerződéseket érintő rendelkezések tekintetében, szociális partnereik együttes kérése esetén e partnerekre ruházhatják át ezen irányelv végrehajtását, feltéve, hogy a tagállamok minden olyan szükséges rendelkezést meghoznak, amelyek segítségével bármikor biztosíthatják az irányelv által előírt eredményeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk Tárgy Ezen irányelv célja azon szabályok meghatározása, amelyek megkönnyítik a munkavállalók tagállamok közötti szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását a munkaviszonyhoz kapcsolódó kiegészítő nyugdíjrendszerek egyes szabályai által támasztott, a mobilitást korlátozó akadályok csökkentése révén. 2. cikk Hatály (1) Ezt az irányelvet a 883/2004/EK rendelet által szabályozott rendszerek kivételével a kiegészítő nyugdíjrendszerekre kell alkalmazni. (2)

Ez az irányelv azonban nem alkalmazandó a következőkre:

a) olyan kiegészítő nyugdíjrendszerek, amelyek ezen irányelv hatálybalépésének időpontjában az új aktív tagok felvételét már befejezték, és több új tagot nem vesznek fel; b) olyan kiegészítő nyugdíjrendszerek, amelyekre a nemzeti jogszabályok alapján eljáró hatóságok vagy igazságügyi hatóságok beavatkozását is magukba foglaló olyan intézkedések vonatkoznak, amelyek célja a kiegészítő nyugdíjrend­ szerek pénzügyi helyzetének megőrzése vagy helyreállítása, a felszámolási eljárásokat is beleértve. Ez a kizárás a beavatkozás lezárását követő időszakra nem terjed ki; c) a fizetésképtelenség esetére garanciát nyújtó rendszerek, kártalanítási rendszerek és nemzeti tartalékalapok; és d) a munkavállaló részére a munkaviszony végén a munkavállaló által teljesített, nyugellátáshoz nem kapcsolódó egyszeri kifizetés. (3) Ezen irányelv nem alkalmazható kiegészítő nyugdíjrendszerhez kapcsolódó rokkantsági és/vagy túlélő hozzátar­ tozói nyugdíjra, az 5. és 6. cikkben a túlélő hozzátartozói ellátásokkal kapcsolatos rendelkezések kivételével. (4)

Az irányelv kizárólag a 8. cikknek megfelelően történő átültetését követő munkaviszonyokra alkalmazandó.

(5) Ezen irányelv nem alkalmazandó a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzéséről és megtartásáról az egyazon tagállam területén mozgó munkavállalók esetében. 3. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában: a) „kiegészítő nyugdíj”: a nemzeti joggal és a joggyakorlattal összhangban létrehozott kiegészítő nyugdíjrendszer szabá­ lyai által meghatározott öregségi nyugdíj; b) „kiegészítő nyugdíjrendszer”: a nemzeti joggal és a joggyakorlattal összhangban létrehozott, munkaviszonyhoz kapcsolódó foglalkozási nyugdíjrendszer, amelynek célja kiegészítő nyugdíj folyósítása munkavállalóknak; c) „aktív tag”: olyan munkavállaló, akinek aktuális munkaviszonya a kiegészítő nyugdíjrendszer rendelkezéseivel össz­ hangban kiegészítő nyugdíjjogosultságra való jogosultságot teremt, vagy bármely szerzési követelmény teljesítése után ilyen jogosultságot fog teremteni; d) „várakozási időszak”: a nemzeti jogszabályok, egy kiegészítő nyugdíjrendszer szabályai, illetve a munkavállaló által megkövetelt munkaviszonyban eltöltött időszak, amely a munkavállalónak a rendszerben való tagságra való jogosult­ ságához szükséges;

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/5

e) „a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszak”: a nemzeti jogszabályok által vagy egy kiegészítő nyugdíj­ rendszer szabályai által megkövetelt aktív tagsági időszak, amely a felhalmozott kiegészítő nyugdíjjogosultságokra való jogosultsághoz szükséges; f) „szerzett nyugdíjjogosultság”: valamely kiegészítő nyugdíjrendszer szabályai, illetve adott esetben a nemzeti jogszabá­ lyok értelmében a nyugdíjjogosultság megszerzésére vonatkozó követelmények teljesítése után szerzett, felhalmozott kiegészítő nyugdíjjogosultság; g) „kilépő munkavállaló”: az az aktív tag, akinek jelenlegi munkaviszonya a kiegészítő nyugdíjjogosultság megszerzésén kívüli egyéb okból megszűnik, és aki a tagállamok között mozog; h) „halasztott ellátott”: minden olyan egykori aktív tag, aki a kiegészítő nyugdíjrendszerben nyugdíjjogosultságot szerzett, és még nem részesül kiegészítő nyugdíjban az adott rendszertől; i) „nyugvó nyugdíjjogosultság”: a halasztott ellátott azon kiegészítő nyugdíjrendszerben szerzett és hagyott jogosultsága, amelyhez korábban tartozott, illetve amelyből kilépett; j) „nyugvó nyugdíjjogosultságok értéke”: a nemzeti jogszabályokkal és joggyakorlattal összhangban számított nyugdíjjo­ gosultságok tőkeértéke. 4. cikk A nyugdíjjogosultságok megszerzésének feltételei a kiegészítő nyugdíjrendszerekben (1)

A tagállamok meghozzák az alábbiak biztosításához szükséges intézkedéseket:

a) a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszak vagy várakozási időszak, illetve a kettő egyidejű alkalmazása esetén a kilépő munkavállalók tekintetében az időszak összességében nem haladhatja meg a három évet; b) amennyiben a nyugdíjjogosultságok megszerzéséhez minimális korhatárt írnak elő, az a kilépő munkavállalók esetében nem haladhatja meg a 21 évet; és c) amennyiben a munkaviszony még azelőtt megszűnik, hogy a kilépő munkavállaló szerzett nyugdíjjogosultságot halmozott volna fel, a kiegészítő nyugdíjrendszer visszatéríti a kilépő munkavállaló által vagy a nemzeti jogszabá­ lyokkal, illetve kollektív megállapodásokkal vagy szerződésekkel összhangban a kilépő munkavállaló nevében befize­ tett járulékösszegeket is, valamint – ha a befektetési kockázatot a kilépő munkavállaló viseli – az említett járulékössze­ gekből származó befektetések értékét. (2) A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy engedélyezzék a szociális partnerek számára a kollektív szerződé­ sekben eltérő rendelkezések meghatározását, amennyiben azok nem járnak kevésbé kedvező szintű védelemmel, és nem teremtenek akadályokat a munkavállalók szabad mozgása tekintetében. 5. cikk A nyugvó nyugdíjjogosultságok megtartása (1) A (3) és (4) bekezdésre figyelemmel a tagállamok elfogadják az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedé­ seket, hogy a kilépő munkavállalók szerzett nyugdíjjogosultságai abban a kiegészítő nyugdíjrendszerben maradhassanak, amelyben megszerezték azokat. E jogosultságok kezdeti értékét a (2) bekezdés alkalmazásában abban az időpontban kell kiszámítani, amikor a kilépő munkavállaló aktuális munkaviszonya megszűnik. (2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a nyugdíjrendszer jellegére vonatkozó szabályokra és gyakor­ latra tekintettel annak biztosítása érdekében, hogy a kilépő munkavállalók és túlélő hozzátartozóik nyugvó nyugdíjjogo­ sultságait vagy azok értékét az aktív tagok jogosultságainak értékével megegyezően vagy az aktuálisan kifizetett nyugellá­ tások alakulásának megfelelően, vagy valamely más, méltányosnak tekinthető módon kezeljék, mint például: a) amennyiben a nyugdíjjogosultság a kiegészítő nyugdíjrendszerben nominális jogosultságként kerül megszerzésre, a nyugvó nyugdíjjogosultságok névértékének biztosítása; b) amennyiben a halmozott nyugdíjjogosultság értéke idővel változik, a nyugvó nyugdíjjogosultságok értékének kiigazí­ tása az alábbiak alkalmazása révén: i. a kiegészítő nyugdíjrendszerbe integrált kamat; vagy ii. a kiegészítő nyugdíjrendszerből származó tőkehozam; vagy c) a halmozott nyugdíjjogosultságok értékének például az inflációs ráta vagy a bérszintek szerinti kiigazítása esetén a nyugvó nyugdíjjogosultságok értékének ennek megfelelő – a nemzeti jog vagy a szociális partnerek megállapodásai által arányosan korlátozható – kiigazítása.

L 128/6

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

(3) A tagállamok lehetővé tehetik a kiegészítő nyugdíjrendszerek számára, hogy ne őrizzék meg a kilépő munkavál­ lalók által szerzett nyugdíjjogosultságokat, hanem – amennyiben a szerzett nyugdíjjogosultságok értéke nem haladja meg az érintett tagállam által megállapított küszöbértéket – a szerzett nyugdíjjogosultságok értékének megfelelő összeget a kilépő munkavállaló – többek között az alkalmazandó díjakra vonatkozó – tájékoztatását és beleegyezését követően kifi­ zessék annak részére. Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az alkalmazott küszöbértékről. (4) A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy engedélyezzék a szociális partnerek számára a kollektív szerződé­ sekben eltérő rendelkezések meghatározását, amennyiben azok nem járnak kevésbé kedvező szintű védelemmel, és nem teremtenek akadályokat a munkavállalók szabad mozgása tekintetében. 6. cikk Tájékoztatás (1) A tagállamok biztosítják, hogy a nyugdíjrendszer aktív tagjai kérelmükre tájékoztatást kaphassanak arról, hogy a munkaviszony megszűnése milyen következményekkel járna kiegészítő nyugdíjjogosultságaikra nézve. Különösen az alábbiakra vonatkozóan kell tájékoztatást adni: a) a kiegészítő nyugdíjjogosultság megszerzésének feltételei, és ezek alkalmazásának következményei a munkaviszony megszűnésekor; b) szerzett jogosultságaik értéke vagy a szerzett nyugdíjjogosultságok értékelése, amelyet a kérés időpontját megelőzően legfeljebb 12 hónappal végeztek; és c) a nyugvó nyugdíjjogosultságok jövőbeli kezelésének feltételei. Amennyiben a nyugdíjrendszer egy bizonyos összeg kifizetése révén lehetővé teszi a szerzett nyugdíjjogosultságokhoz való korai hozzáférést, a tájékoztatásnak tartalmaznia kell egy írásos nyilatkozatot is, mely a tagnak az adott összeg nyugdíjbiztosításba történő befektetését tanácsolja. (2)

A tagállamok biztosítják, hogy a halasztott ellátottak kérésükre tájékoztatást kapjanak az alábbiakról:

a) nyugvó nyugdíjjogosultságaik értéke vagy a nyugvó nyugdíjjogosultságok értékelése, amelyet a kérés időpontját meg­ előzően legfeljebb 12 hónappal végeztek; valamint b) a nyugvó nyugdíjjogosultságok kezelésének feltételei. (3) A kiegészítő nyugdíjrendszerekhez kapcsolódó túlélő hozzátartozói ellátások esetében a (2) bekezdésben említettek a túlélő hozzátartozókra érvényesek a túlélő hozzátartozói ellátások kifizetését illetően. (4) A tájékoztatást világosan, írásban és ésszerű határidőn belül kell nyújtani. A tagállamok előírhatják, hogy ilyen tájékoztatást évente legfeljebb egyszer kell adni. (5) Az e cikkben foglalt kötelezettségek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek a 2003/41/EK irányelv 11. cikke alapján fennálló kötelezettségei sérelme nélkül, azokon felül alkalmazandók. 7. cikk Minimumkövetelmények és csökkentést kizáró rendelkezés (1) A tagállamok a munkavállalók kiegészítő nyugdíjjogosultságainak megszerzése és megtartása, a kilépő munkavál­ lalók kiegészítő nyugdíjjogosultságainak megtartása, illetve az aktív tagok és a halasztott ellátottak tájékoztatáshoz való joga vonatkozásában az ebben az irányelvben előírtakhoz képest kedvezőbb rendelkezéseket is elfogadhatnak és fenntart­ hatnak. (2) Ezen irányelv átültetése semmilyen körülmények között nem indokolja, hogy a tagállamok a kiegészítő nyugdíjjo­ gosultságok megszerzésére és megtartására vagy a tagok vagy az ellátottak tájékoztatáshoz való jogára vonatkozóan már meglévő jogokat csökkentsék. 8. cikk Átültetés (1) A tagállamoknak legkésőbb 2018. május 21-ig el kell fogadniuk az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, illetve biztosítaniuk kell, hogy a szociális partnerek megállapodás útján ezen időpontra bevezessék a szükséges rendelkezéseket. A tagállamok kötelesek megtenni az ahhoz szükséges lépé­ seket, hogy az ezen irányelv által meghatározott eredményeket biztosíthassák. A tagállamok erről haladéktalanul tájékoz­ tatják a Bizottságot.

2014.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

L 128/7

(2) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell ezen irány­ elvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. E hivatkozás módját a tagállamok ha­ tározzák meg. 9. cikk Jelentés (1) A tagállamok az irányelv alkalmazásával kapcsolatban rendelkezésükre álló minden információt továbbítanak a Bizottságnak 2019. május 21-ig (2) 2020. május 21-ig a Bizottság jelentést készít ezen irányelv alkalmazásáról az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére. 10. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba. 11. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án. az Európai Parlament részéről

a Tanács részéről

az elnök

az elnök

M. SCHULZ

D. KOURKOULAS

L 128/8

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

2014.4.30.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/54/EU IRÁNYELVE (2014. április 16.) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakor­ lását megkönnyítő intézkedésekről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 46. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1), a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, rendes jogalkotási eljárás keretében (2), mivel: (1)

A munkavállalók szabad mozgása az uniós polgárok egyik alapvető szabadsága és a belső piac egyik alappillére, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 45. cikke foglal magában. Érvényesítését uniós jogszabályok teszik lehetővé, amelyek az uniós polgárok és családtagjaik számára biztosított jogok teljes körű gyakorlásának szavatolását célozzák. A „családtag” kifejezést a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irány­ elvben (3) meghatározott kifejezésével megegyezően kell értelmezni, amely vonatkozik a határ menti munkavál­ lalók családtagjaira is.

(2)

A munkavállalók szabad mozgása a valódi uniós munkaerőpiac kialakításának is egyik alapeleme, mivel lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a munkaerőben szűkölködő vagy több munkalehetőséget kínáló régiókba költöz­ zenek, több embert segít hozzá a képességeinek jobban megfelelő állás megtalálásához, és elősegíti a munkaerőpiaci szűk keresztmetszetek megszüntetését.

(3)

A munkavállalók szabad mozgása minden uniós polgárnak – a lakóhelyétől függetlenül – jogot biztosít arra, hogy szabadon költözhessen egy másik tagállamba munkavállalás és/vagy munka érdekében történő tartózkodás céljából. Ez a jog a munkavállalás lehetősége, a foglalkoztatási- és munkafeltételek és különösen a javadalmazás, az elbocsátás, valamint a szociális és az adókedvezmények tekintetében védelmezi a munkavállalókat az állampol­ gárság alapján történő megkülönböztetés ellen, mivel a fogadó tagállam a nemzeti jog, gyakorlat és kollektív szer­ ződések alapján a saját állampolgáraiéval egyenlő bánásmódot biztosít számukra. Biztosítani kell, hogy a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárok – beleértve az állandó munkavállalókat, az idénymunkásokat és a határ menti munkavállalókat is – megkülönböztetés nélkül élhessenek ezekkel a jogokkal. A munkavállalók szabad mozgását meg kell különböztetni a szolgáltatásnyújtás szabadságától, amely a vállalkozások azon jogát jelenti, hogy másik tagállamban nyújtsanak szolgáltatásokat, amihez ideiglenesen kiküldhetik saját munkaválla­ lóikat egy másik tagállamba annak céljából, hogy elvégezzék az abban a tagállamban történő szolgáltatásnyúj­ táshoz szükséges munkát.

(4)

A szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós munkavállalók és családtagjaik számára az EUMSZ 45. cikke biztosítja a lényegi jogokat ennek az alapvető szabadságnak az érvényesítéséhez, amely jogokat a 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) határozza meg pontosabban.

(1) HL C 341., 2013.11.21., 54. o. (2) Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határo­ zata. (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok terü­ letén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. április 5-i 492/2011/EU rendelete a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (HL L 141., 2011.5.27., 1. o.).

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/9

(5)

A munkavállalók szabad mozgásának tényleges érvényesítése azonban még mindig nagy kihívást jelent, és számos uniós munkavállaló még ma is kevéssé ismeri az ehhez kapcsolódó jogait. Az uniós munkavállalókat egy másik tagállamba történő költözéskor többek között az esetlegesen még kiszolgáltatottabb helyzetük következtében még mindig érhetik a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásának indokolatlan korlátozásával vagy akadályozásával – mint például a képesítések el nem ismerése –, az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéssel és kizsák­ mányolással kapcsolatos sérelmek. A jog és annak gyakorlati alkalmazása között tehát szakadék tátong, ezért ezzel a kérdéssel foglalkozni kell.

(6)

A Bizottság a 2010. júliusi, „A munkavállalók szabad mozgásának megerősítése: jogok és jelentősebb fejlemé­ nyek” című közleményében hangsúlyozta: tovább vizsgálja, hogy milyen megoldásokat lehet találni az uniós munkavállalókkal és családtagjaikkal kapcsolatban felmerülő új igényekre és kihívásokra, különösen a mobilitás új formáinak összefüggésében. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy a belső piac új stratégiájának fényében tanul­ mányozni fogja, hogyan lehet ösztönözni és fejleszteni az egyenlő bánásmód elvének hatékony végrehajtását szol­ gáló mechanizmusokat a szabad mozgáshoz való jogaikat gyakorló uniós munkavállalók és családtagjaik tekinte­ tében. A Bizottság összegezte továbbá a jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat változásait különösen a munkavál­ lalók szabad mozgására vonatkozó uniós jog személyi hatálya, valamint az uniós munkavállalókat és családtag­ jaikat megillető jogok tartalma tekintetében.

(7)

A „2010. évi jelentés az uniós polgárságról – Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok felszá­ molása” című 2010. október 27-i jelentésben a Bizottság megállapította, hogy a szabad mozgáshoz való jogra vonatkozó uniós jogszabályok tagállamok szerint eltérő és helytelen alkalmazása az egyik fő akadálya annak, hogy az uniós polgárok az uniós jog alapján őket megillető jogokat ténylegesen gyakorolhassák. Ennek megfe­ lelően a Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy „az uniós szabályok – beleértve a hátrányos megkülönböz­ tetés tilalmát – szigorú érvényesítésével, az uniós szabályok alkalmazása helyes gyakorlatainak és fokozott ismere­ tének előmozdításával és az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogukkal kapcsolatos tájékoztatásának foko­ zásával megkönnyítse az uniós polgárok és harmadik országbeli családtagjaik szabad mozgását” (az uniós polgár­ ságról szóló 2010. évi jelentés 15. intézkedése). A Bizottság továbbá az „Uniós polgárok: az Ön jogai, az Ön jövője” című, az uniós polgárságról szóló 2013. évi jelentésben foglalkozott annak kérdésével, hogy el kell távolí­ tani a más tagállamban élő, dolgozó és utazó uniós polgárok útjában álló adminisztratív akadályokat és egyszerű­ síteni kell az eljárásokat.

(8)

A Bizottság a 2012. április 18-i, „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című közleményében (foglalkoztatáspo­ litikai csomag) bejelentette, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő, hogy biztosítsa a mobilis munkavállalók támo­ gatását (tájékoztatás és tanácsadás) az EUMSZ-ből és a 492/2011/EU rendeletből eredő jogok gyakorlásával kapcsolatban, és sürgette a tagállamokat, hogy hívják fel a figyelmet a diszkriminációellenes, valamint a nemek közötti egyenlőségről és a munkavállalók szabad mozgásáról szóló uniós jogszabályok által biztosított jogokra és segítsék elő azok gyakorlását, továbbá – az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése szerinti uniós jognak megfe­ lelően – biztosítsanak (könnyebb) hozzáférést az uniós polgárok számára a közszolgálati álláshelyekhez. E tekin­ tetben a Bíróság következetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bizonyos közigazgatási álláshelyek betöl­ tésének az adott tagállam saját állampolgáraira való korlátozását megszorító módon kell értelmezni, és az csak olyan álláshelyekre vonatkozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve a közjog által rájuk ruházott hatáskörök, vala­ mint az állam vagy egyéb hatóságok általános érdekeinek védelmét szolgáló feladatok gyakorlásával járnak.

(9)

Az uniós munkavállalók és családtagjaik jogainak védelme, valamint az egyenlő bánásmód szempontjából alap­ vető az EUMSZ 45. cikkének és a 492/2011/EU rendeletnek a megfelelő és hatékony alkalmazása és érvényesítése, a nem megfelelő jogérvényesítés ugyanis gyengíti az e területen alkalmazandó uniós előírások hatékonyságát és veszélyezteti az uniós munkavállalók és családtagjaik jogait és védelmét.

(10)

A munkavállalók szabad mozgáshoz való jogáról szóló uniós szabályok által biztosított jogok hatékonyabb és egységesebb alkalmazása a belső piac megfelelő működéséhez is elengedhetetlen.

(11)

Javítani kell a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok alkalmazását és betartásuk felügye­ letét, hogy az uniós munkavállalók és családtagjaik, valamint a munkáltatók, a hatóságok és más érintett szemé­ lyek tájékozottabbak legyenek a szabad mozgással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket illetően, továbbá hogy az uniós munkavállalókat és családtagjaikat segíteni és védeni lehessen e jogaik érvényesítése során, illetve hogy küzdeni lehessen az ellen, hogy a hatóságok, illetve a magán- és közszférabeli munkáltatók megkerüljék ezeket a szabályokat. A tagállamok ezzel összefüggésben figyelembe vehetik a mobilitás növekedésének – például az elitel­ vándorlásnak vagy a fiatalok elvándorlásának – a hatásait is.

(12)

Annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó alapvető uniós szabályok helyes alkalmazását és felügyeljék azok betartását, a tagállamoknak olyan megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel megvédhetik a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós munkavállalókat és családtagjaikat az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéssel és a jogaik gyakorlásának indokolatlan korlátozásával vagy akadá­ lyozásával szemben.

L 128/10

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

(13)

E célból konkrét szabályokat kell megállapítani a jogok hatékony érvényesítése, valamint a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó alapvető rendelkezéseknek az EUMSZ 45. cikke és a 492/2011/EU rendelet szerinti jobb és egységesebb alkalmazásának elősegítése érdekében. Ennek az alapvető szabadságnak az érvényesítése során figye­ lembe kell venni a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvét és az uniós munkavállalókkal és családtagjaikkal szem­ beni, bármilyen alapon történő megkülönböztetésnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a Charta) 21. cikkében foglalt tilalmát.

(14)

Ebben az összefüggésben azoknak az uniós munkavállalóknak és családtagjaiknak a számára, akiket állampolgár­ ságuk alapján megkülönböztetés ért, vagy akiket a szabad mozgáshoz való jogukban indokolatlanul korlátoztak vagy akadályoztak, garantálni kell a valódi és hatékony jogi védelmet. Amennyiben a tagállamok jogorvoslati eszközként igazgatási eljárásokat írnak elő, biztosítaniuk kell, hogy a Charta 47. cikke értelmében bármely igazga­ tási határozatot meg lehessen támadni a bíróság előtt. Tekintettel a hatékony jogi védelemhez való jogra, az uniós munkavállalók számára védelmet kell biztosítani az ezen irányelv által biztosított jogok érvényre juttatása érde­ kében tett panasz vagy egyéb eljárás miatt esetlegesen őket érő kedvezőtlen bánásmóddal vagy hátrányos követ­ kezményekkel szemben.

(15)

A hatékonyabb védelem biztosítása céljából az egyesületeket és a jogi személyeket – a szociális partnereket is bele­ értve – fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamok által meghatározott módon az állítólagos sértett nevében vagy érdekében, annak jóváhagyásával részt vegyenek az eljárásokban. Ez nem sértheti a bíróság előtti képviseletre és védelemre vonatkozó nemzeti eljárási szabályokat, valamint a szociális partnereknek, valamint a munkavállalók és munkáltatók képviselőinek adott esetben a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat szerinti – például a kollektív szer­ ződések érvényesítésével kapcsolatos – egyéb hatásköreit és kollektív jogait, beleértve a kollektív érdekre tekin­ tettel hozott intézkedéseket is. A hatékony jogi védelem biztosítása céljából, valamint a szociális partnerek számára a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat alapján rendelkezésre álló, meglévő kollektív védelmi mechaniz­ musok sérelme nélkül, a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy vizsgálják meg a jogsértés megszüntetésére és kártérítésre irányuló kollektív jogorvoslati mechanizmusok közös elveinek a megvalósítását.

(16)

A Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően az ezen irányelv szerinti jogok érvényesítésére vonatkozó határ­ időkkel kapcsolatos nemzeti szabályokat úgy kell megállapítani, hogy azok a gyakorlatban ne tehessék lehetet­ lenné, vagy ne nehezíthessék meg rendkívüli módon az említett jogok gyakorlását.

(17)

Az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéssel szembeni védelem önmagában azáltal is erősödne, ha az egyes tagállamokban léteznének olyan hatékony, a megfelelő szakértelemmel rendelkező szervek, amelyeknek a hatásköre kiterjed az egyenlő bánásmód előmozdítására, az egyes uniós munkavállalók és családtagjaik esetében felmerülő problémák elemzésére, a lehetséges megoldások tanulmányozására és a konkrét segítségnyújtásra. Ezen szervek hatáskörébe kell tartoznia, többek között az uniós munkavállalók és családtagjaik számára történő független jogi és/vagy egyéb segítségnyújtásnak, például az esetükben irányadó, a munkavállalók szabad mozgá­ sára vonatkozó uniós és nemzeti szabályok alkalmazásával kapcsolatos jogi tanácsadás biztosításának, a panaszté­ teli eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatásnak, és a munkavállalók és családtagjaik jogainak védelmével kapcsolatos segítségnyújtásnak. Ide tartozhat a bírósági eljárás során történő segítségnyújtás is.

(18)

Az egyes tagállamoknak maguknak kell eldönteniük, hogy az ezen irányelv szerint elvégzendő feladatokat a fent említett szervekre bízzák, vagy által elvégzendő feladatokat már olyan létező szervekre bízzák-e, amelyek nemzeti szinten hasonló célokat tűztek ki, például a személyek szabad mozgásának előmozdítását, az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését vagy az egyéni jogok védelmét. Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy egy meglévő szerv hatáskörét bővíti ki, elegendő forrást kell a meglévő szerv rendelkezésére bocsátania ahhoz, hogy az hatékony és megfelelő módon elláthassa a már meglévő és az új feladatait is. Amennyiben egynél több szervet bíznak meg a feladatok ellátásával, a tagállamoknak gondoskodniuk kell a szervek tevékenységeinek összehangolá­ sáról.

(19)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az említett szervek közül egy vagy több kapcsolattartó pontként működjön, amely együttműködik a többi tagállam hasonló kapcsolattartó pontjaival és megosztja azokkal az olyan információkat, mint például a szerveknek a velük történő közvetlen kapcsolatfelvételt lehetővé tévő elérhe­ tőségei, a jogorvoslati eszközök, valamint az uniós munkavállalók és családtagjaik számára tájékoztatást és szol­ gáltatásokat nyújtó egyesületek, szervezetek, vagy más jogi személyek elérhetőségei. A kapcsolattartó pontok nyil­ vántartását közzé kell tenni.

(20)

A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az általuk kijelölt szervek, valamint a szociális partnerek, egyesületek, szer­ vezetek, vagy más vonatkozó jogi személyek – például a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) szerinti koordinációs intézkedésekért felelős szervezetek – által biztosított meglévő tájékoztatási és segítségnyújtási szolgáltatások, továbbá adott esetben a munkaügyi felügyelőségek közötti együttműködést.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/11

(21)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell továbbá az e szervek és a meglévő uniós szintű tájékoztató és támogató eszközök közötti szinergiák előmozdításáról, és ehhez biztosítaniuk kell, hogy a meglévő vagy újonnan létreho­ zott szervek szorosan együttműködjenek az olyan meglévő tájékoztatási és segítségnyújtási szolgáltatásokkal, mint például az Európa Önökért, a SOLVIT, az Enterprise Europe Network, az egyablakos ügyintézési pontok és az EURES, beleértve adott esetben a határokon átnyúló EURES-partnerségeket is.

(22)

A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a szociális partnerekkel és a megfelelő nem kormányzati szervezetekkel folytatott párbeszédet a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának indokolatlan korlátozása és akadályozása vagy az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés különféle formái elleni küzdelem érdekében.

(23)

A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy az uniós polgárok – munkavállalók, tanulók és frissen végzett diplo­ mások, továbbá munkáltatók –, valamint a szociális partnerek és más érdekelt felek hogyan juthatnak könnyen elérhető, megfelelő információkhoz ennek az irányelvnek a rendelkezéseiről és a 492/2011/EU rendelet idevágó rendelkezéseiről, beleértve az ezen irányelv értelmében kijelölt szervekre, illetve a jogorvoslat és a jogi védelem tekintetében rendelkezésre álló eszközökre vonatkozó információkat is. A tagállamoknak – a munkaerőpiacon tapasztalható igényeket is figyelembe véve – intézkedniük kell arról, hogy az említett információk az Unió több hivatalos nyelvén is rendelkezésre álljanak. Ez nem sértheti a tagállamok nyelvhasználatról szóló jogszabályait. Az információkat egyéni tanácsadás formájában kell biztosítani, és az Európa Önökért és az EURES honlapján is könnyen elérhetővé kell tenni.

(24)

Az uniós jog alapján biztosított jogok érvényesítésének elősegítése érdekében végre kell hajtani és következetes monitoring alá kell vonni a 91/533/EGK tanácsi irányelvet (1).

(25)

Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, megadva ezzel a tagállamoknak azt a lehetőséget, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. A tagállamoknak arra is lehetőségük nyílik, hogy az uniós munkavállalók állampolgárság alapján történő megkülönböztetés elleni védelméhez kapcsolódó felada­ tokkal megbízott szervezetek hatáskörét kiterjesszék oly módon, hogy az magában foglalja a szabad mozgáshoz való jogát gyakorló bármely uniós polgárnak és családtagjainak az állampolgárság alapján történő megkülönböz­ tetés nélküli egyenlő bánásmódhoz való jogát, ahogyan ezt az EUMSZ 21. cikke és a 2004/38/EK irányelv előírja. Ezen irányelv végrehajtása a tagállamok egyikében sem indokolhatja, hogy a már meglévő helyzethez képest visszalépésre kerüljön sor.

(26)

Ezen irányelv tényleges végrehajtása azt is magában foglalja, hogy amikor a tagállamok elfogadják az irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, azokban hivatkozniuk kell erre az irány­ elvre, vagy a végrehajtási intézkedések hivatalos kihirdetése alkalmával azokhoz ilyen hivatkozást kell fűzniük.

(27)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes poli­ tikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indo­ kolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása.

(28)

Ezen irányelv végrehajtásának kezdetétől számított megfelelő időn belül a Bizottságnak jelentést kell készítenie annak végrehajtásáról, amelyben különösen azt méri fel, hogy szükséges-e újabb javaslatokat benyújtania a szabad mozgáshoz való jogot biztosító uniós jogszabályok megfelelőbb érvényesítése érdekében. A jelentésben a Bizott­ ságnak figyelmet kell fordítania azokra a nehézségekre, amelyekkel az Unió területén munkát kereső frissen végzett diplomásoknak, valamint az uniós munkavállalók harmadik országbeli házastársainak esetlegesen szembe kell nézniük.

(29)

Az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a Charta által megállapított alapelveket, különösen a foglal­ kozás megválasztásának szabadságát és a munkavállaláshoz való jogot, a megkülönböztetésmentességhez való jogot, különösen az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés vonatkozásában, a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jogot, a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jogot, a szabad mozgáshoz és tartózko­ dáshoz való jogot, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az irányelvet e jogoknak és alapelveknek megfelelően kell alkalmazni.

(30)

Az irányelv tiszteletben tartja a tagállamok különböző munkaerő-piaci modelljeit, a kollektív szerződések által szabályozott munkaerő-piaci modelleket is beleértve.

(31)

Mivel az irányelv célját, nevezetesen a szabad mozgáshoz való jogukat az EUMSZ-szel és a 492/2011/EU rende­ lettel összhangban gyakorló uniós munkavállalók jogainak jobb és egységesebb alkalmazásához és gyakorlati érvé­ nyesítéséhez szükséges megfelelő rendelkezések, intézkedések és mechanizmusok közös általános keretének

(1) A Tanács 1991. október 14-i 91/533/EGK irányelve a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről (HL L 288., 1991.10.18., 32. o.).

L 128/12

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

megteremtését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a fellépés léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk Tárgy Ez az irányelv rendelkezéseket állapít meg az EUMSZ 45. cikke és a 492/2011/EU rendelet 1–10. cikke által biztosított jogok egységes alkalmazásának és gyakorlati érvényesítésének az elősegítése érdekében. Ezen irányelv az említett jogokat gyakorló uniós polgárokra és családtagjaikra (a továbbiakban: az uniós munkavállalók és családtagjaik) alkalmazandó. 2. cikk Hatály (1) Az irányelv a munkavállalók szabad mozgásának a következő, a 492/2011/EU rendelet 1–10. cikkében említett szempontjaira alkalmazandó: a) a munkavállalás lehetősége; b) a foglalkoztatási és munkafeltételek, különös tekintettel a javadalmazásra, az elbocsátásra, a munkahelyi egészségre és biztonságra, és munkanélküliség esetén az újraelhelyezésre vagy újrafoglalkoztatásra; c) a szociális és az adókedvezményekhez való hozzáférés; d) a szakszervezeti tagság és a munkavállalói képviseleti testületekbe való választhatóság; e) a képzésen való részvétel lehetősége; f) a lakhatási lehetőségek; g) az uniós munkavállalók gyermekeinek az oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben és szakképzésben való részvételi lehetősége; h) a munkaügyi hivatalok által biztosított segítségnyújtás. (2)

Ennek az irányelvnek a hatálya megegyezik a 492/2011/EU rendelet hatályával. 3. cikk Jogvédelem

(1) A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi olyan uniós munkavállaló és családtagjai, akik úgy ítélik meg, hogy a szabad mozgáshoz való jogukat indokolatlanul korlátozták vagy korlátozzák, illetve indokolatlanul akadályozták vagy akadályozzák, vagy hogy az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt őket sérelem érte, az EUMSZ 45. cikkéből és a 492/2011/EU rendelet 1–10. cikkéből eredő kötelezettségek érvényesítése érdekében bírósági úton érvényesíthessék az ebből az irányelvből eredő igényeiket, miután az esetleges jogorvoslati lehetőségeket – az általuk szükségesnek vélt esetben akár egyeztetési eljárás útján is – az illetékes hatóságoknál már kimerítették, akár annak a viszonynak a megszűnte után is, amelyben a korlátozás és az akadályozás vagy a megkülönböztetés állítólagosan történt. (2) A tagállamok biztosítják, hogy azok az egyesületek, szervezetek – a szociális partnereket is beleértve – vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek a nemzeti jogszabályokban, gyakorlatban vagy kollektív szerződésekben meghatározott krité­ riumoknak megfelelően jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek betartását biztosítsák, részt vehessenek az uniós munkavállalók és családtagjaik jóváhagyásával, az ő nevükben vagy érdekükben az 1. cikkben emlí­ tett jogok érvényesítése érdekében folytatott bármely bírósági és/vagy közigazgatási eljárásban. (3) A (2) bekezdés alkalmazása nem sértheti a szociális partnereknek, valamint a munkavállalók és munkáltatók képviselőinek adott esetben a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat szerinti egyéb hatásköreit és kollektív jogait, beleértve a kollektív érdekre tekintettel hozott intézkedéseket is. (4) A (2) bekezdés a bíróság előtti képviseletre és a védelem jogára vonatkozó eljárás nemzeti szabályainak sérelme nélkül alkalmazandó. (5) E cikk (1) és (2) bekezdése az 1. cikkben említett jogok érvényesítésére vonatkozó határidőkről szóló nemzeti szabályok sérelme nélkül alkalmazandó. A tagállami határidők azonban a gyakorlatban nem lehetetleníthetik el, illetve nem nehezíthetik meg rendkívüli módon az említett jogok gyakorlását. (6) A tagállamok bevezetik a nemzeti jogrendszerükbe az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az uniós munkaválla­ lókat megvédjék az 1. cikkben említett jogok érvényre juttatása érdekében tett panasz vagy egyéb eljárás miatt esetle­ gesen őket érő kedvezőtlen bánásmóddal vagy hátrányos következményekkel szemben.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/13

4. cikk Az egyenlő bánásmódot népszerűsítő és az uniós munkavállalókat és családtagjaikat támogató szervek (1) Az egyes tagállamok kijelölik az uniós munkavállalókkal és azok családtagjaival szembeni, az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéstől és a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának indokolatlan korlátozásától vagy akadályozásától mentes egyenlő bánásmód előmozdításával, elemzésével, figyelemmel kísérésével és támogatásával megbízott egy vagy több struktúrát vagy szervet (a továbbiakban: a szervek), és meghozzák az azok működéséhez szük­ séges intézkedéseket. Az említett szervek hasonló célú, nemzeti szinten meglévő szervek részei is lehetnek. (2)

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ez említett szervek hatásköre magában foglalja a következőket:

a) független jogi és/vagy egyéb segítség nyújtása, illetve ilyen segítségnyújtás biztosítása az uniós munkavállalók és családtagjaik számára, az uniós munkavállalók és családtagjaik, valamint az egyesületek, szervezetek és egyéb jogi személyek 3. cikkben említett jogainak sérelme nélkül. b) kapcsolattartó pont szerepének betöltése a többi tagállam hasonló kapcsolattartó pontjaival szemben az együttmű­ ködés és a releváns információk megosztása céljából; c) független felmérések és elemzések készítése vagy megrendelése az uniós munkavállalók és családtagjaik szabad mozgáshoz való joga gyakorlásának indokolatlan korlátozása és akadályozása, vagy az állampolgárság alapján történő megkülönböztetése tárgyában; d) független jelentések közzétételének biztosítása és ajánlások megfogalmazása az ilyen korlátozásokhoz és akadá­ lyokhoz, vagy a megkülönböztetéshez kapcsolódó problémákról; e) megfelelő információk közzététele a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós jogszabályok tagállami szintű alkalmazására vonatkozóan. Az első albekezdés a) pontjával összefüggésben, amennyiben a szervek bírósági eljárások során nyújtanak segítséget, ezt díjmentesen teszik az olyan személyek számára, akik a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat értelmében nem rendel­ keznek elegendő anyagi forrással. (3) A tagállamok értesítik a Bizottságot e kapcsolattartó pontok nevéről, elérhetőségéről és a velük kapcsolatos napra­ kész információkról és változásokról. A Bizottság nyilvántartást vezet a kapcsolattartó pontokról, és azt a tagállamok rendelkezésére bocsátja. (4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a meglévő vagy újonnan létrehozott szervek ismerjék és képesek legyenek használni a meglévő uniós szintű tájékoztatási és segítségnyújtási szolgáltatásokat – mint amilyenek az Európa Önökért, a SOLVIT, az EURES, az Enterprise Europe Network és az egyablakos ügyintézési pontok – és tudjanak együttműködni azokkal. (5) Amennyiben egynél több szervet bíznak meg a (2) bekezdésben említett feladatok ellátásával, a tagállamok gondoskodnak a feladatok összehangolásáról. 5. cikk Párbeszéd A tagállamok előmozdítják a párbeszédet azon szociális partnerekkel és azon megfelelő nem kormányzati szervezetekkel, amelyeknek az egyenlő bánásmód elvének előmozdítása céljából – a nemzeti jogszabályoknak vagy gyakorlatnak megfe­ lelően – jogos érdekében áll hozzájárulni az uniós munkavállalók és családtagjaik szabad mozgáshoz való joga gyakorlá­ sának indokolatlan korlátozása és akadályozása, valamint az állampolgárság alapján történő megkülönböztetése elleni küzdelemhez. 6. cikk Információkhoz való hozzáférés és tájékoztatás (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tagállam egész területén, minden megfelelő eszköz segítségével tájékoz­ tatást nyújtsanak az érintett személyek – elsősorban az uniós munkavállalók és munkáltatók – számára az ezen irányelv és a 492/2011/EU rendelet 1–10. cikke alapján hozott rendelkezésekről. (2) A tagállamok – az Unió intézményeinek egynél több hivatalos nyelvén – világos, ingyenes, könnyen hozzáférhető, átfogó és naprakész tájékoztatást biztosítanak az uniós jogszabályok által a munkavállalók szabad mozgására vonatko­ zóan biztosított jogokról. Ezeket az információkat az Európa Önökért és az EURES honlapján is könnyen elérhetővé kell tenni.

L 128/14

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

2014.4.30.

7. cikk Minimumkövetelmények (1) A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak olyan rendelkezéseket, amelyek az egyenlő bánásmód elvének védelme szempontjából kedvezőbbek, mint azok, amelyeket ez az irányelv állapít meg. (2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ezen irányelv 4. cikkében említett, az uniós munkavállalókkal és azok családtagjaival szembeni, az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéstől mentes, egyenlő bánásmód előmozdítá­ sával, elemzésével, figyelemmel kísérésével és támogatásával megbízott szervek hatáskörét kiterjesztik a szabad mozgáshoz való jogát gyakorló bármely uniós polgárnak és családtagjainak az állampolgárság alapján történő megkülön­ böztetés nélküli egyenlő bánásmódhoz való jogára, ahogyan ezt az EUMSZ 21. cikke és a 2004/38/EK irányelv előírja. (3) Ezen irányelv végrehajtása nem jelentheti az uniós munkavállalóknak és családtagjaiknak nyújtott védelem mérté­ kének csökkentését az irányelv által szabályozott területeken, a tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a bekövet­ kezett változásokhoz igazodjanak olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések bevezetésével, amelyek külön­ böznek a 2014. május 20-án hatályban lévőktől, feltéve, hogy ezen irányelvet betartják. 8. cikk Átültetés (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2016. május 21-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hiva­ talos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 9. cikk Jelentés A Bizottság 2018. november 21-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról, és javaslatot tesz az esetleg szükséges módosításokra. 10. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 11. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án. az Európai Parlament részéről

a Tanács részéről

az elnök

az elnök

M. SCHULZ

D. KOURKOULAS

2014.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

L 128/15

II (Nem jogalkotási aktusok)

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK A TANÁCS HATÁROZATA (2014. április 14.) az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás megkötéséről (2014/239/EU) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 79. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament egyetértésére, mivel: (1)

A 2014/242/EU tanácsi határozattal (1) összhangban, az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodást – feltételezve annak egy későbbi időpontban történő megkötését – aláírták.

(2)

A megállapodást jóvá kell hagyni.

(3)

A megállapodás visszafogadási vegyes bizottságot hoz létre, amelynek el kell fogadnia eljárási szabályzatát. Helyénvaló erre az esetre vonatkozóan egyszerűsített eljárást előírni az uniós álláspont kialakítására.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban e tagállamok nem vesznek részt e hatá­ rozat elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia hely­ zetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja. A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz. (1) Lásd ennek a Hivatalos Lapnak a 47 oldalát.

L 128/16

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

2. cikk A Tanács elnöke kijelöli a megállapodás 23. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értesítést az Unió nevében elvé­ gezni jogosult személyt(eket), annak kifejezésére, hogy az Unió a megállapodást (1) magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el. 3. cikk A megállapodás 19. cikkével létrehozott visszafogadási vegyes bizottságban az Uniót a tagállami szakértők támogatásával a Bizottság képviseli. 4. cikk A Tanács által kijelölt különbizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság alakítja ki az Unió visszafogadási vegyes bizottságban képviselt álláspontját a bizottság eljárási szabályzatának a megállapodás 19. cikke (5) bekezdésével összhangban történő elfogadására vonatkozóan. 5. cikk Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én. a Tanács részéről az elnök A. TSAFTARIS

(1) A Tanács Főtitkársága közzéteszi a megállapodás hatálybalépésének időpontját az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/17

MEGÁLLAPODÁS az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság között a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió;

továbbá AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Azerbajdzsán, AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy erősítsék együttműködésüket az illegális bevándorlás elleni hatékonyabb küzdelem érde­

kében, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy e megállapodás segítségével és viszonossági alapon gyors és hatékony eljárásokat hozzanak

létre az olyan személyek azonosítására, illetve biztonságos és szabályos visszatérésére, akik Azerbajdzsán vagy az Európai Unió valamely tagállama területére való beutazás vagy tartózkodás feltételeinek nem, illetve már nem felelnek meg, továbbá hogy az együttműködés szellemében elősegítsék az ilyen személyek átszállítását, HANGSÚLYOZVA, hogy e megállapodás nem érinti az Európai Uniónak, az Európai Unió tagállamainak és Azerbaj­

dzsánnak a nemzetközi jogból, így különösen a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i egyezményből és annak 1967. január 31-i jegyzőkönyvéből származó jogait, kötelezettségeit és felelősségét, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez

csatolt, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvvel összhangban Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint Írország e megállapodásban nem vesz részt, kivéve, ha az említett jegyző­ könyvnek megfelelően erre irányuló szándékát bejelenti, FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás rendelkezései, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik

része V. címének hatálya alá tartoznak, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a Dán Királyság helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvvel összhangban nem vonatkoznak a Dán Király­ ságra,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk Fogalommeghatározások E megállapodás alkalmazásában: a) „visszafogadás”: e megállapodás rendelkezéseivel összhangban azon személyek (a megkeresett állam saját állampol­ gárai, harmadik országok állampolgárai vagy hontalan személyek) megkereső állam általi átadása és a megkeresett állam általi befogadása, akik a megkereső állam területére illegálisan léptek be, vagy vannak jelen, illetve tartóz­ kodnak; b) „a Szerződő felek”: Azerbajdzsán és az Unió; c) „tagállam”: az Unió valamely tagállama, melyre nézve e megállapodás kötelező erejű; d) „azeri állampolgár”: bármely személy, aki Azerbajdzsán jogszabályai értelmében azeri állampolgársággal rendelkezik; e) „egy tagállam állampolgára”: bármely személy, aki az Unió által alkalmazott fogalommeghatározás szerint valamely tagállam állampolgárságával rendelkezik;

L 128/18 f)

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

„harmadik ország állampolgára”: bármely személy, aki Azerbajdzsán, illetve valamely tagállam állampolgárságától eltérő állampolgársággal rendelkezik;

g) „hontalan személy”: bármely személy, aki egyetlen állam állampolgárságával sem rendelkezik; h) „tartózkodási engedély”: bármilyen típusú, Azerbajdzsán, illetve valamely tagállam által kibocsátott engedély, amely az adott személyt feljogosítja arra, hogy a területén tartózkodjon. Ez nem foglalja magában azokat az ideiglenes enge­ délyeket, amelyek alapján az érintett személy a menedékjog vagy a tartózkodási engedély iránti kérelem feldolgozá­ sával összefüggésben tartózkodhat az adott állam területén; i)

„vízum”: bármilyen típusú, Azerbajdzsán, illetve valamely tagállam által kibocsátott engedély vagy határozat, amely a területére való belépéshez, az ottani tartózkodáshoz vagy az azon való átutazáshoz szükséges. Ez nem foglalja magába a repülőtéri tranzitvízumot;

j)

„megkereső állam”: az az állam (Azerbajdzsán vagy a tagállamok egyike), amely e megállapodás 8. cikke értelmében visszafogadási kérelmet, vagy 15. cikke értelmében átszállítás iránti kérelmet nyújt be;

k) „megkeresett állam”: az az állam (Azerbajdzsán vagy a tagállamok egyike), amelyhez e megállapodás 8. cikke értel­ mében visszafogadási kérelmet, vagy 15. cikke értelmében átszállítás iránti kérelmet nyújtanak be; l)

„illetékes hatóság”: Azerbajdzsán vagy a tagállamok egyikének bármely olyan nemzeti hatósága, amelyet a megálla­ podás 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban annak végrehajtásával bíznak meg;

m) „átszállítás”: a harmadik országbeli állampolgárnak vagy a hontalan személynek a megkeresett állam területén történő áthaladása a megkereső államból a célországba történő utazás során.

2. cikk Alapelvek Az illegális migráció megelőzésére és az az elleni küzdelemre irányuló együttműködés megerősítése mellett, az e megálla­ podás hatálya alá tartozó személyek tekintetében az alkalmazás során mind a megkereső, mind a megkeresett államnak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat és a vonatkozó nemzetközi okmányokból eredő kötelezettségeiket és felelőssé­ güket, különös tekintettel a következőkre: – az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata; – az 1950. évi, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és annak jegyzőkönyvei; – az 1966. évi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; – az 1984. évi ENSZ egyezmény a kínzásról; – 1951. évi genfi egyezmény a menekültek helyzetéről és annak 1967. évi jegyzőkönyve. A megkeresett államnak – a fent felsorolt nemzetközi okmányok által előírt kötelezettségeinek megfelelően – különösen biztosítania kell a területére visszafogadott személyek jogainak védelmét. A megkereső államnak az önkéntes visszatérést előnyben kell részesítenie a kitoloncolással szemben, amennyiben nincs oka azt feltételezni, hogy az meghiúsítaná a személynek a megkeresett államba történő visszatérését.

I. SZAKASZ AZERBAJDZSÁN VISSZAFOGADÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk Saját állampolgárok visszafogadása (1) Valamely tagállam megkeresésére és – az e megállapodásban előírtakon kívüli további formalitások nélkül – Azer­ bajdzsán visszafogad minden olyan személyt, aki a megkereső tagállam területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve, hogy bizonyított vagy – meggyőző bizonyíték alapján – megalapo­ zottan feltételezhető, hogy ezek a személyek azeri állampolgárok.

2014.4.30. (2)

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/19

Azerbajdzsán visszafogadja továbbá az alábbi személyeket:

a) az (1) bekezdésben említett személyek kiskorú, nem házas gyermekeit, tekintet nélkül születési helyükre vagy állam­ polgárságukra, amennyiben nem rendelkeznek a megkereső tagállamban önálló tartózkodási joggal, illetve valamely más tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel, b) az (1) bekezdésben említett személyek más állampolgárságú vagy hontalan házastársait, feltéve, hogy jogukban áll Azerbajdzsán területére belépni vagy ott tartózkodni, illetve megkapják az Azerbajdzsán területére történő belépés és ott tartózkodás jogát, amennyiben nem rendelkeznek a megkereső tagállamban önálló tartózkodási joggal, illetve vala­ mely más tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel. (3) Azerbajdzsán visszafogadja a megkereső tagállamban illegálisan jelen lévő vagy tartózkodó azon személyeket is, akik a tagállam területére való belépésük óta lemondtak azeri állampolgárságukról, kivéve, ha az érintett személyek leg­ alább valamely tagállam honosítási ígéretével rendelkeznek.

(4) Miután Azerbajdzsán pozitívan bírálta el a visszafogadási kérelmet, Azerbajdzsán illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselete – a visszafogadandó személy akaratától függetlenül – késedelem nélkül, térítésmentesen és legkésőbb öt munkanapon belül kibocsátja a visszafogadandó személy visszatéréséhez szükséges, 150 napig érvényes úti okmányt. Amennyiben Azerbajdzsán öt munkanapon belül nem állítja ki az úti okmányt, úgy kell tekinteni, hogy Azerbajdzsán el­ fogadta a kiutasításra rendszeresített szabványos európai uniós úti okmány használatát (7. melléklet) (1).

(5) Amennyiben az érintett személy jogi vagy ténybeli okokból nem adható át az eredetileg kiállított úti okmány érvé­ nyességi ideje alatt, úgy Azerbajdzsán illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselete öt munkanapon belül és térítésmen­ tesen új úti okmányt állít ki ugyanezen érvényességi idővel. Amennyiben Azerbajdzsán öt munkanapon belül nem állítja ki az új úti okmányt, úgy kell tekinteni, hogy Azerbajdzsán elfogadta a kiutasításra rendszeresített szabványos európai uniós úti okmány használatát (7. melléklet) (2).

4. cikk

Harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadása

(1) Valamely tagállam megkeresésére és – az e megállapodásban előírtakon kívüli további formalitások nélkül – Azer­ bajdzsán visszafogad minden olyan, harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt, aki a megkereső tagállam területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve, hogy bizonyított vagy – meggyőző bizonyíték alapján – megalapozottan feltételezhető, hogy ezek a személyek: a) a visszafogadási kérelem benyújtásának idején rendelkeznek Azerbajdzsán által kiadott érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel; vagy b) a tagállamok területére illegálisan és közvetlenül azután léptek be, hogy Azerbajdzsán területén tartózkodtak vagy átutaztak. (2)

Az (1) bekezdés szerinti visszafogadási kötelezettség nem érvényes, amennyiben:

a) a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kizárólag Azerbajdzsán nemzetközi repülőterén repü­ lőgép-forgalmi tranzitterületen tartózkodott; b) a harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy vízummentesen léphetett be a megkereső tagállam területére. (3) A 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, miután Azerbajdzsán pozitívan bírálta el a visszafogadási kérelmet, a megkereső tagállam kiállítja a visszafogadandó személy számára a kiutasításra rendszeresített szabványos európai uniós úti okmányt (7. melléklet) (3). (1) Az 1994. november 30-i tanácsi ajánlásban (HL C 274., 1996.9.19., 18. o.) megadott űrlapnak megfelelően. (2) Ibid. (3) Ibid.

L 128/20

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

II. SZAKASZ AZ UNIÓ VISSZAFOGADÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

5. cikk Saját állampolgárok visszafogadása (1) Azerbajdzsán megkeresésére és – az e megállapodásban előírtakon kívüli további formalitások nélkül – az érintett tagállam visszafogad minden olyan személyt, aki az Azerbajdzsán területére való belépés vagy tartózkodás hatályos felté­ teleinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve, hogy bizonyított vagy – meggyőző bizonyíték alapján – megalapozottan feltételezhető, hogy ez a személy az érintett tagállam állampolgára. (2)

A tagállam visszafogadja továbbá az alábbi személyeket:

a) az (1) bekezdésben említett személyek kiskorú, nem házas gyermekeit, tekintet nélkül születési helyükre vagy állam­ polgárságukra, amennyiben Azerbajdzsán önálló tartózkodási joggal nem rendelkeznek; b) az (1) bekezdésben említett személyek más állampolgárságú vagy hontalan házastársait, feltéve, hogy jogukban áll a megkeresett tagállam területére belépni vagy ott tartózkodni, illetve megkapják a megkeresett tagállam területére történő belépés és ott tartózkodás jogát, amennyiben nem rendelkeznek Azerbajdzsánban önálló tartózkodási joggal. (3) A tagállam visszafogadja az Azerbajdzsánban illegálisan jelen lévő vagy tartózkodó azon személyeket is, akik Azer­ bajdzsán területére való belépésük óta megfosztottak az adott tagállami állampolgárságukról vagy lemondtak arról, kivéve, ha az érintett személyek legalább Azerbajdzsán honosítási ígéretével rendelkeznek. (4) Miután a megkeresett tagállam pozitívan bírálta el a visszafogadási kérelmet, az érintett tagállam illetékes diplomá­ ciai vagy konzuli képviselete – a visszafogadandó személy akaratától függetlenül – térítésmentesen és legkésőbb öt munkanapon belül kibocsátja a visszafogadandó személy visszatéréséhez szükséges, 150 napig érvényes úti okmányt. Amennyiben a megkeresett tagállam öt munkanapon belül nem állítja ki az úti okmányt, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam elfogadta a kiutasításra rendszeresített szabványos azerbajdzsán úti okmány használatát (8. melléklet). (5) Amennyiben az érintett személy jogi vagy ténybeli okokból nem adható át az eredetileg kiállított úti okmány érvé­ nyességi ideje alatt, úgy az adott tagállam illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselete öt munkanapon belül és térítés­ mentesen új úti okmányt állít ki ugyanezen érvényességi idővel. Amennyiben e tagállam öt munkanapon belül nem állítja ki az úti okmányt, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam elfogadta a kiutasításra rendszeresített szabványos azerbaj­ dzsán úti okmány használatát (8. melléklet).

6. cikk Harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadása (1) Azerbajdzsán megkeresésére és – az e megállapodásban előírtakon kívüli további formalitások nélkül – az érintett tagállam visszafogad minden olyan, valamely harmadik ország állampolgárságával rendelkező vagy hontalan személyt, aki Azerbajdzsán területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve, hogy bizonyított vagy –meggyőző bizonyíték alapján – megalapozottan feltételezhető, hogy az ilyen személyek: a) a visszafogadási kérelem benyújtásának idején rendelkeznek a megkeresett tagállam által kiadott érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel; vagy b) Azerbajdzsán területére illegálisan és közvetlenül azután léptek be, hogy a megkeresett tagállam területén tartózkodtak vagy átutaztak. (2)

Az (1) bekezdés szerinti visszafogadási kötelezettség nem érvényes, amennyiben:

a) a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy kizárólag a megkeresett tagállam nemzetközi repülőterén repülőgép-forgalmi tranzitterületen tartózkodott; vagy b) a harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy vízummentesen léphetett be Azerbajdzsán területére.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/21

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség azt a tagállamot terheli, amely a vízumot vagy tartózkodási engedélyt kiállította. Ha két vagy több tagállam állított ki vízumot vagy tartózkodási engedélyt, úgy az (1) bekezdésben említett visszafogadási kötelezettség azon tagállamot terheli, amely a leghosszabb érvényességi idejű, illetve – amennyiben ezek közül egy vagy több érvényessége már lejárt – a még mindig érvényes okmányt kiállította. Amennyiben valamennyi okmány érvényességi ideje lejárt, az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség azt a tagállamot terheli, amely a legutóbb lejárt érvényességi idejű okmányt kiállította. Amennyiben a fenti okmányok egyikét sem mutatják be, az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség az utolsó kilépés szerinti tagál­ lamot terheli. (4) A 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, miután az érintett tagállam pozitívan bírálta el a visszafogadási kérelmet, Azerbajdzsán kiállítja a visszafogadandó személy számára a visszatéréséhez szükséges úti okmányt (8. melléklet).

III. SZAKASZ VISSZAFOGADÁSI ELJÁRÁS

7. cikk Alapelvek (1) A (2) bekezdésre is figyelemmel a 3–6. cikk szerinti kötelezettségek alapján visszafogadandó személy bármilyen átadásának feltétele a megkeresett állam illetékes hatóságához benyújtott visszafogadási kérelem. (2) Amennyiben a visszafogadandó személy érvényes úti okmánnyal, harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek esetében pedig a megkeresett állam érvényes vízumával vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az ilyen személy átadása anélkül történhet meg, hogy a megkereső állam visszafogadási kérelmet vagy – megkeresett állam állampolgára esetében – a 12. cikk (1) bekezdése szerinti írásbeli értesítést nyújtana be a megkeresett állam illetékes ható­ ságához. (3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, ha egy személyt a megkereső állam tengeri kikötői és a nemzetközi repülőterei – beleértve a vámövezeteket – területének 15 kilométeres körzetén belül fogták el illegális határátlépést követően, amelyet közvetlenül a megkeresett állam területéről hajtott végre, a megkereső állam e személy elfogását követő két munkanapon belül visszafogadási kérelmet nyújthat be (gyorsított eljárás).

8. cikk Visszafogadási kérelem (1)

A visszafogadási kérelemnek – a lehetséges mértékben – tartalmaznia kell az alábbi információkat:

a) a visszafogadandó személy adatai (pl. családi és utónév, születési idő és – ha lehetséges – a születési hely, valamint az utolsó lakóhely), továbbá adott esetben a kiskorú, nem házas gyermekek és/vagy házastársak adatai; b) saját állampolgárok esetében az állampolgárságot bizonyító eszközök vagy annak fennállását valószínűsítő, az 1., illetve a 2. melléklet szerinti bizonyítékok megjelölése; c) harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek esetében a harmadik országbeli állampolgároknak és a hontalan személyeknek a visszafogadásra vonatkozó feltételek fennállását bizonyító vagy valószínűsítő, a 3., illetve a 4. mellékletben megjelölt bizonyítási eszközök megjelölése; d) a visszafogadandó személy fényképe. (2)

A visszafogadási kérelemnek – a lehetséges mértékben – tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a) arról szóló nyilatkozat, hogy az átadandó személynek segítségre vagy gondoskodásra lehet szüksége, feltéve, hogy az érintett személy kifejezetten hozzájárult e nyilatkozathoz; b) bármilyen más olyan védelmi vagy biztonsági intézkedés, vagy az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan infor­ máció, amely az adott átadás esetén szükséges lehet.

L 128/22 (3)

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

A visszafogadási kérelmekhez használandó közös formanyomtatvány e megállapodás 5. mellékletében található.

(4) A visszafogadási kérelem bármilyen kommunikációs eszköz használatával benyújtható, ideértve az elektronikus eszközöket is (pl. fax, e-mail stb.).

9. cikk Az állampolgárságra vonatkozó bizonyítási eszközök (1) Az állampolgárság 3. cikk (1) bekezdése és 5. cikk (1) bekezdése szerinti igazolása különösen az 1. mellékletben felsorolt dokumentumokkal történhet, még akkor is, ha azok érvényességi ideje hat hónapon belül lejárt. Ilyen dokumen­ tumok bemutatása esetén az állampolgárságot a tagállamok és Azerbajdzsán minden további vizsgálat nélkül kölcsö­ nösen elismerik. Az állampolgárság igazolása nem történhet hamis dokumentumok alapján. (2) Az állampolgárság 3. cikk (1) bekezdése és 5. cikk (1) bekezdése szerinti, meggyőző bizonyíték alapján történő valószínűsítése különösen a 2. mellékletben felsorolt dokumentumokkal történhet, még abban az esetben is, ha azok érvényességi ideje már lejárt. Ilyen dokumentumok bemutatása esetén a tagállamok és Azerbajdzsán az állampolgárságot az ellenkező bizonyításáig megállapítottnak tekintik. Az állampolgárság valószínűsítése nem történhet hamis dokumen­ tumok alapján. (3) Amennyiben az 1. vagy 2. mellékletben felsorolt dokumentumok egyikét sem tudják bemutatni, illetve ha a bemu­ tatott dokumentumok megfelelően indokolt okokból nem elégségesek, a megkeresett állam illetékes diplomáciai és konzuli képviseletei a megkereső államnak a visszafogadási kérelembe foglalandó kérésére biztosítják, hogy a visszafoga­ dandó személyt állampolgársága megállapítása céljából késedelem nélkül meghallgassák, legkésőbb a kérelem napjától számított öt munkanapon belül. (4) Az ilyen meghallgatásokra vonatkozó eljárás a 20. cikkben említett végrehajtási jegyzőkönyvekben határozható meg.

10. cikk Harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre vonatkozó bizonyítási eszközök (1) A harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó feltételeknek a 4. cikk (1) bekezdésében és az 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott igazolása különösen a 3. mellékletben felsorolt bizonyí­ tási eszközökkel történik. E célra hamis dokumentumok nem használhatók fel. A tagállamok és Azerbajdzsán bármely ilyen igazolást minden további vizsgálat nélkül kölcsönösen elismernek. (2) A harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó feltételek fennállásának a 4. cikk (1) bekezdésében és az 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott, meggyőző bizonyíték alapján történő valószí­ nűsítése különösen az e megállapodás 4. mellékletében felsorolt bizonyítási eszközökkel történik. E célra hamis doku­ mentumok nem használhatók fel. Ilyen meggyőző bizonyítékok bemutatása esetén a feltételeket a tagállamok és Azerbaj­ dzsán az ellenkező bizonyításáig teljesítettnek tekintik. (3) A belépés vagy tartózkodás jogellenességének tényét az érintett személynek a megkereső állam területén szükséges vízumot vagy más tartózkodási engedélyt nem tartalmazó úti okmányai alapján kell megállapítani. A jogellenes belépés vagy tartózkodás tényének meggyőző bizonyítéka a megkereső állam arra vonatkozó nyilatkozata is, hogy az érintett személy nem rendelkezik a szükséges úti okmányokkal, vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.

11. cikk Határidők (1) A visszafogadási kérelmet a megkeresett állam illetékes hatóságához legfeljebb az attól számított hat hónapon belül kell benyújtani, hogy a megkereső állam illetékes hatósága tudomást szerzett arról, hogy egy harmadik ország állampol­ gára vagy egy hontalan személy nem, illetve már nem felel meg a belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek. Amennyiben a kérelem időben történő benyújtásának jogi vagy ténybeli akadálya van, a megkereső állam kérésére a határidő – kizárólag az akadály megszűnésének időpontjáig – meghosszabbodik.

2014.4.30. (2)

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/23

A visszafogadási kérelemre írásban kell válaszolni

a) 2 munkanapon belül, amennyiben a kérelmet gyorsított eljárás keretében nyújtották be (7. cikk (3) bekezdés); b) minden más esetben tizenöt naptári napon belül. A határidőt a visszafogadási kérelem visszaigazolt kézhezvételének időpontjától kell számítani. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, az átadást elfogadottnak kell tekinteni. A visszafogadási kérelemre adott válasz bármilyen kommunikációs eszköz használatával benyújtható, ideértve az elektro­ nikus eszközöket is (pl. fax, e-mail stb.). (3)

A visszafogadási kérelem elutasítását írásban indokolni kell.

(4) Amennyiben a kérelmet elfogadták, illetve adott esetben a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát köve­ tően, az érintett személyt három hónapon belül át kell adni. A megkereső állam kérelmére ez a határidő a jogi vagy gyakorlati akadályok megszüntetésére fordított idővel meghosszabbítható.

12. cikk Az átadás részletes szabályai és a szállítás módjai (1) A 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a megkereső állam illetékes hatóságai valamely személy átadását meg­ előzően írásban legalább három munkanappal előre közlik a megkeresett állam illetékes hatóságaival az átadás időpontját, a belépés helyét, az esetleges kíséretet és az átadásra vonatkozó egyéb szükséges információt. (2) A szállítás bármilyen módon, így légi vagy tengeri úton is történhet. A légi úton történő visszatérés nem korlátoz­ ható kizárólag Azerbajdzsán vagy a tagállamok nemzeti légitársaságaira, és az menetrend szerinti vagy charterjáratokon egyaránt történhet. A kísérettel történő visszatérés esetén a kíséret nem korlátozható a megkereső állam felhatalmazással rendelkező személyeire, feltéve, hogy a szóban forgó személyek Azerbajdzsán vagy valamely tagállam felhatalmazásával rendelkeznek. (3) Ha az átszállítás légi úton történik, úgy az esetleges kísérőszemélyek mentesülnek a szükséges vízumok beszerzé­ sének kötelezettsége alól.

13. cikk Téves visszafogadás A megkereső állam visszafogad bármely, a megkeresett állam által visszafogadott személyt, amennyiben az érintett személy átadását követő hat hónapon belül, illetve harmadik országok állampolgárai és hontalan személyek esetében az érintett személy átadását követő 12 hónapon belül bizonyítást nyer, hogy a 3–6. cikkben meghatározott feltételek nem teljesültek. Ilyen esetekben a megállapodás eljárási rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni, és rendelkezésre kell bocsátani minden, a visszafogadandó személy tényleges személyazonosságára és állampolgárságára vonatkozó rendelkezésére álló információt is.

IV. SZAKASZ ÁTSZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK

14. cikk Alapelvek (1) A tagállamok és Azerbajdzsán a harmadik országok állampolgárainak és a hontalan személyek átszállítását azokra az esetekre korlátozzák, amikor e személyek nem adhatók át közvetlenül a célállamnak. (2) Valamely tagállam kérelmére Azerbajdzsán lehetővé teszi az átszállítást a harmadik országbeli állampolgároknak vagy a hontalan személyeknek, valamint Azerbajdzsán kérelmére egy adott tagállam engedélyezi az átszállítást harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek, ha a lehetséges egyéb tranzitállamokban való beutazás és a célállam általi visszafogadás biztosított.

L 128/24 (3)

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

Azerbajdzsán vagy valamely tagállam az alábbi esetekben utasíthatja el az átszállítást:

a) ha fennáll a valós veszélye annak, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy a célállamban vagy egy másik tranzitállamban kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, halálbünte­ tésnek, vagy faji, vallási, nemzetiségi hovatartozása, egy adott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetésnek lenne kitéve; vagy b) ha a harmadik országbeli állampolgárral vagy a hontalan személlyel szemben a megkeresett államban vagy egy másik tranzitállamban büntetőjogi szankciókat fognak alkalmazni; vagy c) a megkeresett állam közegészségügyi, nemzetbiztonsági, közrendi vagy egyéb, nemzeti érdekei miatt. (4) Azerbajdzsán vagy valamely tagállam bármilyen kibocsátott engedélyt visszavonhat, ha időközben olyan, a (3) bekezdésben említett körülmények merülnek fel vagy látnak napvilágot, amelyek az átszállítási műveletet akadá­ lyozzák, vagy ha a más lehetséges tranzitállamokba való beutazás vagy a célállam általi visszafogadás már nem biztosí­ tott. Ebben az esetben a megkereső állam szükség esetén köteles haladéktalanul visszafogadni a harmadik ország állam­ polgárát vagy a hontalan személyt.

15. cikk Átszállítási eljárás (1) Az átszállítási művelet iránti kérelmet írásban kell benyújtani a megkeresett állam illetékes hatóságához, és annak a következő információkat kell tartalmaznia: a) az átszállítás módja (légi, tengeri, vagy szárazföldi), a lehetséges további tranzitállamok és a tervezett célállam; b) az érintett személy adatai (pl. családi név, utónév, leánykori név, egyéb használt/ismert nevek vagy felvett nevek, születési dátum, nem, továbbá – amennyiben lehetséges – születési hely, állampolgárság, nyelv, az úti okmány típusa és száma); c) a belépés tervezett helye, az átszállítás időpontja és a kíséret esetleges igénybevétele; d) egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a megkereső állam úgy véli, hogy a 14. cikk (2) bekezdésében meghatáro­ zott feltételek teljesülnek, és nincs tudomása a 14. cikk (3) bekezdése szerinti visszautasítási okokról. Az átszállítási kérelmekhez használandó közös formanyomtatvány e megállapodás 6. mellékletét képezi. Az átszállítási kérelem bármilyen kommunikációs eszköz használatával benyújtható, ideértve az elektronikus eszközöket is (pl. fax, e-mail stb.). (2) A megkeresett állam a kérelem kézhezvételét követő öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja a megkereső államot a befogadásról, megerősítve a belépés helyét és a visszafogadás tervezett időpontját, vagy tájékoztatja a megke­ reső államot a befogadás elutasításáról, valamint annak okairól. Amennyiben öt munkanapon belül nem érkezik válasz, az átszállítást elfogadottnak kell tekinteni. Az átszállítási kérelemre adott válasz bármilyen kommunikációs eszköz használatával benyújtható, ideértve az elektro­ nikus eszközöket is (pl. fax, e-mail stb.). (3) Amennyiben az átszállítási művelet légi úton történik, úgy a visszafogadandó személy és annak esetleges kísérete mentesül a repülőtéri tranzitvízum megszerzésének kötelezettsége alól. (4) A megkeresett állam illetékes hatóságai a kölcsönös konzultációkra is figyelemmel segítséget nyújtanak az átszállí­ tási műveletekben, különösen az érintett személyek felügyelete révén, valamint az e célt szolgáló megfelelő feltételek megteremtésével. (5) Az érintett személyek átszállítását – ellenkező megállapodás hiányában – a kérelem jóváhagyásának kézhezvéte­ létől számított 30 napon belül végre kell hajtani.

2014.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

L 128/25

V. SZAKASZ KÖLTSÉGEK

16. cikk A szállítás és az átszállítás költségei Az illetékes hatóságok azon jogának sérelme nélkül, hogy a visszafogadással kapcsolatos költségeket behajtsák a visszafo­ gadandó személytől vagy harmadik felektől, az e megállapodás szerinti visszafogadással és átszállítással kapcsolatos vala­ mennyi – a célállam határáig felmerülő – szállítási költséget a megkereső állam viseli.

VI. SZAKASZ ADATVÉDELEM ÉS EGYÉB NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEKHEZ VALÓ VISZONY

17. cikk Adatvédelem A személyes adatok közlésére csak abban az esetben kerül sor, ha – az esettől függően – ez Azerbajdzsán vagy valamely tagállam illetékes hatóságai számára e megállapodás végrehajtása érdekében szükséges. A személyes adatok feldolgozását és kezelését valamely konkrét esetben Azerbajdzsán nemzeti jogának, illetve ha az adatkezelő valamely tagállam illetékes hatósága, a 95/46/EK irányelv rendelkezéseinek és az adott tagállamnak az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti jogszabályainak megfelelően kell elvégezni. Emellett a következő elvek alkalmazandók: a) a személyes adatokat tisztességesen és törvényesen kell feldolgozni; b) a személyes adatok gyűjtését e megállapodás végrehajtásának meghatározott, kifejezett és jogszerű céljából kell végezni, és az adatokat ezen túlmenően sem az adatközlő hatóság, sem az azokat átvevő hatóság nem dolgozhatja fel az e céllal össze nem egyeztethető módon; c) a személyes adatoknak gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk célja szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és nem lehetnek túlzott mértékűek; így különösen, a közölt személyi adatok csak a következőkre vonatkoz­ hatnak: – az átadandó személy adatai (pl. családi név, utónév, bármilyen korábbi név, egyéb használt/ismert nevek vagy felvett nevek, nem, családi állapot, születési hely és idő, jelenlegi és korábbi állampolgárság), – útlevél, személyazonosító igazolvány vagy járművezetői engedély (száma, érvényességi ideje, a kiállítás napja, kiál­ lító hatóság, a kiállítás helye), – útmegszakítások és útvonalak, – egyéb, az átadandó személy azonosításához vagy az e megállapodás szerinti visszafogadási követelmények megvizs­ gálásához szükséges információk; d) a személyes adatoknak pontosaknak kell lenniük, és azokat szükség esetén frissíteni kell; e) a személyes adatokat olyan formában kell tárolni, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további feldolgozásának célja érdekében szükséges ideig teszi lehetővé; f) mind az adatközlő hatóság, mind pedig az adatokat átvevő hatóság megtesz minden ésszerű lépést annak érdekében, hogy szükség szerint biztosítsa a személyes adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását, amennyiben a feldolgozás nem felel meg e cikk rendelkezéseinek, különösen amiatt, mert ezek az adatok a feldolgozás célja szempontjából nem megfelelőek, nem relevánsak, nem pontosak vagy túlzott mértékűek. Ebbe beletartozik a másik fél értesítése az adatok bármely helyesbítéséről, törléséről vagy zárolásáról;

L 128/26

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

g) az adatokat átvevő hatóság kérelemre tájékoztatja az adatközlő hatóságot a közölt adatok felhasználásáról és annak eredményéről; h) személyes adatok kizárólag az illetékes hatóságoknak adhatók át. Az egyéb szervekhez történő továbbításhoz az adat­ közlő hatóság előzetes hozzájárulása szükséges; i) az adatközlő hatóság és az adatokat átvevő hatóság köteles írásos nyilvántartást vezetni a személyes adatok közléséről és átvételéről.

18. cikk Egyéb nemzetközi kötelezettségekhez való viszony (1) E megállapodás nem érinti az Uniónak, az Unió tagállamainak és Azerbajdzsánnak a nemzetközi jogból eredő jogait, kötelezettségeit és felelősségét, ideértve azon nemzetközi egyezményeket, amelyeknek részesei, különösen pedig a 2. cikkben szereplő nemzetközi okmányokat és az alábbiakat: – a benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározásáról szóló nemzetközi egyezmé­ nyek, – a kiadatásról és átszállításról szóló nemzetközi egyezmények, – a külföldi állampolgárok visszafogadásával kapcsolatos szabályokat tartalmazó többoldalú nemzetközi egyezmények, mint például a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény. (2) E megállapodás rendelkezései nem képezik akadályát valamely személy egyéb hivatalos vagy nem hivatalos megál­ lapodás alapján történő visszatérésének.

VII. SZAKASZ VÉGREHAJTÁS ÉS ALKALMAZÁS

19. cikk Visszafogadási vegyes bizottság (1) A Szerződő Felek kölcsönösen segítik egymást e megállapodás alkalmazásában és értelmezésében. E célból vissza­ fogadási vegyes bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoznak létre, amely különösen az alábbi feladatokat látja el: a) figyelemmel kíséri e megállapodás alkalmazását; b) foglalkozik az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel; c) határoz az e megállapodás egységes alkalmazásához szükséges végrehajtási rendelkezésekről; d) rendszeres információcserét folytat az egyes tagállamok és Azerbajdzsán által a 20. cikk szerint elkészített végrehajtási jegyzőkönyvekről; e) javaslatokat tesz e megállapodás és mellékleteinek módosításaira. (2)

E bizottság határozatai a Szerződő Felekre nézve kötelezőek.

(3)

A bizottság az Unió és Azerbajdzsán képviselőiből áll.

(4)

A bizottság szükség esetén valamely Szerződő Fél kérelmére ülésezik.

(5)

A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

2014.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

L 128/27

20. cikk Végrehajtási jegyzőkönyvek (1) E megállapodás közvetlen alkalmazhatóságának sérelme nélkül valamely tagállam vagy Azerbajdzsán kérésére, Azerbajdzsán és az adott tagállam végrehajtási jegyzőkönyvet készít, amely egyebek mellett a következőkre vonatkozó szabályokat tartalmazza: a) az illetékes hatóságok kijelölése, határátkelőhelyek és a kapcsolattartó pontok megadása; b) a kísérettel történő visszatérés feltételei, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek kísé­ rettel történő átszállítását is; c) az e megállapodás 1–4. mellékleteiben felsoroltakon kívüli eszközök és dokumentumok; d) a gyorsított eljárás keretében történő visszafogadás részletes szabályai; e) a meghallgatásokra vonatkozó eljárás. (2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jegyzőkönyvek csak a 19. cikkben említett visszafogadási bizottság értesí­ tését követően lépnek hatályba. (3) Azerbajdzsán beleegyezik abba, hogy egy adott tagállammal készített végrehajtási jegyzőkönyv rendelkezéseit bármely más tagállammal való kapcsolatai során – ez utóbbi kérelmére – is alkalmazza. A tagállamok beleegyeznek abba, hogy az egyikük által kötött végrehajtási jegyzőkönyv bármely rendelkezését az Azerbajdzsán Köztársaság kérésére ez utóbbi tekintetében is alkalmazzák, figyelemmel annak egyéb tagállamokra történő alkalmazásának gyakorlati megvaló­ síthatóságára is.

21. cikk A tagállamok kétoldalú visszafogadási megállapodásaihoz vagy egyezményeihez való viszony E megállapodás rendelkezései elsőbbséget élveznek az egyes tagállamok és Azerbajdzsán között kötött vagy a 20. cikk alapján esetleg ezután kötendő, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló bármely kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel szemben, amennyiben ez utóbbiak nem összeegyeztethetők e megállapodás rendelkezé­ seivel.

VIII. SZAKASZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk Területi hatály (1) A (2) bekezdésre figyelemmel e megállapodás azon a területen alkalmazandó, ahol az Európai Unióról szóló szer­ ződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, valamint Azerbajdzsán területén. (2) E megállapodás Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, valamint Írország területén kizárólag azt követően alkalmazandó, hogy az Európai Unió erről értesítést küld Azerbajdzsánnak. (3)

E megállapodás a Dán Királyság területén nem alkalmazandó.

23. cikk Hatálybalépés, időtartam és megszűnés (1)

Ezt a megállapodást a Szerződő Felek saját eljárásaiknak megfelelően megerősítik vagy jóváhagyják.

(2) Ez a megállapodás a Szerződő Feleknek az (1) bekezdésben említett eljárások befejezéséről szóló kölcsönös értesí­ tésének napját követő második hónap első napján lép hatályba.

L 128/28

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

(3) Ez a megállapodás Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára, valamint Írországra a 22. cikk (2) bekez­ désében említett értesítés napját követő második hónap első napjától alkalmazandó. (4)

E megállapodást határozatlan időre kötötték.

(5) Minden egyes Szerződő Fél a másik Szerződő Fél hivatalos értesítésével és a 19. cikkben említett bizottsággal foly­ tatott konzultációt követően teljes egészében vagy részben, átmenetileg felfüggesztheti e megállapodás végrehajtását. A felfüggesztés az ilyen értesítés napját követő második napon lép életbe. (6) E megállapodást bármely Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett hivatalos értesítés útján felmondhatja. E megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti. 24. cikk A megállapodás módosítása E megállapodás a Szerződő Felek közös megegyezésével módosítható és kiegészíthető. A módosításokat és kiegészítéseket külön jegyzőkönyvek formájában kell kidolgozni, amelyek a megállapodás szerves részét képezik és a 23. cikkben megál­ lapított eljárással összhangban lépnek hatályba. 25. cikk Mellékletek Az 1–8. melléklet e megállapodás szerves részét képezi.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennegyedik év február havának huszonnyolcadik napján két példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és azeri nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

2014.4.30.

HU

За Европейския съюз Рог la Unión Europea Za Evropskou unii For Den Europæiske Union Für die Europäische Union Euroopa Liidu nimel Για την Ευρωπαϊκή Ένωση For the European Union Pour l'Union européenne Za Europsku uniju Per l'Unione europea Eiropas Savienības vārdā – Europos Sąjungos vardu Az Európai Unió részéről Għall-Unjoni Ewropea Voor de Europese Unie W imieniu Unii Europejskiej Pela União Europeia Pentru Uniunea Europeană Za Európsku úniu Za Evropsko unijo Euroopan unionin puolesta För Europeiska unionen Avropa İttifaqı adından За Азербайджанската република Por la República de Azerbaiyán Za Ázerbájdžánskou republiku For Republikken Aserbajdsjan Für die Republik Aserbaidschan Aserbaidžaani Vabariigi nimel Για τη Δημοκρατία χου Αζερμπαϊτζάν For the Republic of Azerbaijan Pour la République d'Azerbaïdjan Za Republiku Azerbajdžan Per la Repubblica dell'Azerbaigian Azerbaidžanas Republikas vārdā – Azerbaidžano Respublikos vardu Az Azerbajdzsán Köztársaság részéről Għar-Repubblika tal-Azerbajģan Voor de Republiek Azerbeidzjan W imieniu Republiki Azerbejdżanu Pela República do Azerbaijāo Pentru Republica Azerbaidjan Za Azerbajdžanskú republiku Za Azerbajdžansko republiko Azerbaidžanin tasavallan puolesta För Republiken Azerbajdzjan

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/29

L 128/30

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

1. MELLÉKLET Azon dokumentumok közös jegyzéke, amelyek bemutatása az állampolgárság bizonyítékának minősül (3. cikk (1) bekezdés, 5. cikk (1) bekezdés és 9. cikk (1) bekezdés)

– bármilyen útlevél (nemzeti útlevelek, magánútlevelek, diplomata-útlevelek, szolgálati útlevelek, csoportos útlevelek és ideiglenes útlevelek, beleértve a kiskorúak útleveleit is), – a megkeresett állam által kiállított laissez-passer, – bármilyen fajta személyazonosító igazolvány (beleértve az ideiglenes és átmeneti igazolványokat is), a tengerész személyazonosító igazolványok kivételével.

2. MELLÉKLET Azon dokumentumok közös jegyzéke, amelyek bemutatása az állampolgárságot valószínűsítő, meggyőző bizo­ nyítéknak minősül (3. cikk (1) bekezdés, 5. cikk (1) bekezdés és 9. cikk (2) bekezdés)

– az 1. mellékletben felsorolt olyan dokumentumok, amelyek érvényessége több mint 6 hónapja járt le, – az 1. mellékletben felsorolt bármely dokumentum fénymásolata, – az állampolgárság igazolása és egyéb olyan hivatalos dokumentum, amely megemlíti vagy egyértelműen feltünteti az állampolgárságot, – járművezetői engedély vagy annak fénymásolata, – születési anyakönyvi kivonat vagy annak fénymásolata, – vállalati azonosító igazolvány vagy annak fénymásolata, – szolgálati könyv és katonai személyazonosító igazolvány, – tengerész szolgálati könyv és hajóparancsnoki szolgálati igazolvány, valamint tengerész személyazonosító igazolvány, – tanúvallomások, – az érintett személy nyilatkozatai, illetve az általa beszélt nyelv, beleértve azt is, ha ezt egy hivatalos teszt eredménye­ ként állapítják meg, – bármely egyéb okmány, amely segíthet az érintett személy állampolgárságának megállapításában, – ujjlenyomatok, – a személyazonosság megerősítése a vízuminformációs rendszerben végrehajtott keresés alapján, – a vízuminformációs rendszert nem használó tagállamok esetében az ezen tagállamok vízumkérelem-nyilvántartása alapján történő pozitív azonosítás, – a személyazonosság megerősítése az IAMAS rendszerben (az Azerbajdzsán Köztársaság határregisztrációs rendsze­ rében és nyilvántartásában való automatizált informatikai lekérdezésre szolgáló rendszer) végrehajtott keresés alapján.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/31

3. MELLÉKLET Azon dokumentumok közös jegyzéke, amelyek a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó feltételek fennállása bizonyítékának minősülnek (4. cikk (1) bekezdés, 6. cikk (1) bekezdés és 10. cikk (1) bekezdés)

– a megkeresett állam által kiállított vízum és/vagy tartózkodási engedély, – az érintett személy úti okmányában található, a határátlépést igazoló pecsét vagy hasonló bejegyzés, illetve a határát­ lépés egyéb bizonyítéka (pl.: fényképes bizonyíték), – a megkeresett államban állandó lakóhellyel rendelkező személyek számára kiállított személyazonosító igazolvány, – a megkeresett államban állandó lakóhellyel rendelkező személyek számára kiállított laissez-passer.

4. MELLÉKLET Azon dokumentumok közös jegyzéke, amelyek bemutatása a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó feltételek fennállását valószínűsítő, meggyőző bizonyítéknak minősül (4. cikk (1) bekezdés, 6. cikk (1) bekezdés és 10. cikk (2) bekezdés)

– annak a helynek, illetve azoknak a körülményeknek a megkereső állam megfelelő hatóságai általi leírása, ahol, illetve amelyek között az érintett személyt a megkereső állam területére való belépését követően feltartóztatták; – valamely személy személyazonosságára és/vagy tartózkodására vonatkozó, nemzetközi szervezet (pl. az ENSZ Mene­ kültügyi Főbiztossága [UNCHR]) által szolgáltatott adatok; – családtagok, útitársak stb. által nyújtott/megerősített információk; – dokumentumok, igazolások vagy bármilyen számla (pl.: szállodai számlák, orvosi/fogorvosi kezelésre megbeszélt időpontok, közintézmények/magánintézmények belépőkártyái, gépjárműbérleti megállapodás, hitelkártyával való fizetés nyugtája stb.), amely egyértelműen bizonyítja, hogy az érintett személy a megkeresett állam területén tartózko­ dott; – légi járatokra, vonatra, távolsági autóbuszra vagy hajóra szóló névvel ellátott jegyek és/vagy utaslisták, amelyek bizo­ nyítékul szolgálnak az érintett személy jelenlétére vagy útvonalára a megkeresett állam területén; – információ arra vonatkozólag, hogy az érintett személy szállító vagy utazási iroda szolgáltatásait vette igénybe; – különösen a határőrizeti szervek, illetve más tanúk által tett olyan hivatalos nyilatkozatok, amelyek igazolhatják az érintett személy határátlépését; – az érintett személy bírósági vagy közigazgatási eljárás keretében tett hivatalos nyilatkozata. – az érintett személy nyilatkozata; – ujjlenyomatok.

L 128/32

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 5. MELLÉKLET

2014.4.30.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/33

L 128/34

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 6. MELLÉKLET

L 128/35

L 128/36

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/37

L 128/38

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

7. MELLÉKLET A kiutasításra rendszeresített szabványos, Európai Uniós úti okmány

(Az 1994. november 30-i tanácsi ajánlásban megadott űrlapnak megfelelően) (1)

(1) HL C 247., 1996.9.19., 18. o.

2014.4.30.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 8. MELLÉKLET

L 128/39

L 128/40

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/41

EGYÜTTES NYILATKOZAT a 3. Cikk (3) bekezdésről A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy az Azerbajdzsán Köztársaság kapcsolatos jogszabályai szerint az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárait nem lehet állampolgárságuktól megfosztani. A Felek megállapodnak, hogy kellő időben konzultálnak egymással, amennyiben ez a jogi helyzet megváltozik.

EGYÜTTES NYILATKOZAT a 4. ÉS 6. cikkről A Felek törekednek arra, hogy származási országukban visszaszállítanak minden olyan, harmadik ország állampolgársá­ gával rendelkező személyt, aki nem vagy már nem felel meg a belépés vagy tartózkodás az adott területen hatályos felté­ teleinek.

EGYÜTTES NYILATKOZAT a Dán Királysággal kapcsolatban A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy a jelen megállapodás nem vonatkozik a Dán Királyság területére, sem pedig a Dán Királyság állampolgáraira. Ezért indokolt, hogy Azerbajdzsán és a Dán Királyság e megállapodással azonos feltéte­ lekkel visszafogadási megállapodást kössön egymással.

EGYÜTTES NYILATKOZAT az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal kapcsolatban A Szerződő Felek tudomásul veszik az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkal­ mazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i megállapodására. Ezért indokolt, hogy Azerbajdzsán – e megállapodással azonos feltételekkel – visszafogadási megállapodást kössön az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal.

L 128/42

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A Svájci Államszövetséggel kapcsolatosan A Szerződő Felek tudomásul veszik az Európai Unió és Svájci Államszövetség között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesz­ téséhez történő társulásáról szóló, 2008. március 1-jei megállapodására. Ezért indokolt, hogy Azerbajdzsán – e megálla­ podással azonos feltételekkel – visszafogadási megállapodást kössön a Svájci Államszövetséggel.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A Liechtensteini Hercegségre vonatkozóan A Szerződő Felek tudomásul veszik az Európai Unió és a Liechtensteini Hercegség között – különösen a Liechtensteini Hercegségnek a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 2011. december 19-én hatályba lépett megállapodás alapján – fennálló szoros kapcsolatot. Ezért indokolt, hogy Azerbaj­ dzsán – e megállapodással azonos feltételekkel – visszafogadási megállapodást kössön a Liechtensteini Hercegséggel.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/43

A TANÁCS HATÁROZATA (2014. április 14.) az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudományos és technoló­ giai együttműködésről szóló megállapodás meghosszabbításáról (2014/240/EU) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 186. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament egyetértésére mivel: (1)

A Tanács 98/591/EK határozatával (1) jóváhagyta az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megálla­ podás) megkötését.

(2)

A megállapodás 12. cikkének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a felek a megállapodást ötéves kezdeti időszakra kötik, és azt a közöttük létrejött kölcsönös írásbeli megállapodással, esetleges módosításokkal, az azt követő további ötéves időszakokra meghosszabbíthatják.

(3)

A 2009/306/EK tanácsi határozattal (2) a megállapodást újabb öt évre meghosszabbították.

(4)

A megállapodás felei úgy ítélik meg, hogy a megállapodás mihamarabbi meghosszabbítása mindkettejüknek érde­ kében áll.

(5)

A meghosszabbítást követően a megállapodás tartalma azonos marad a jelenleg hatályos megállapodáséval, amely 2013. október 14-én veszti hatályát.

(6)

A megállapodás meghosszabbítását az Európai Unió nevében ezért jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudomá­ nyos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás további öt évre történő meghosszabbítását.

2. cikk A Tanács elnöke az Unió nevében értesíti az Amerikai Egyesült Államok kormányát arról, hogy az Unió a megállapodás 12. cikke b) pontjának megfelelően a megállapodás meghosszabbításához szükséges belső eljárásait lezárta. (1) A Tanács 98/591/EK határozata (1998. október 13.) az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudomá­ nyos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 284., 1998.10.22., 35. o.). (2) A Tanács 2009/306/EK határozata (2009.március 30.) az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudomá­ nyos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás meghosszabbításáról és módosításáról.(HL L 90., 2009.4.2., 20. o.).

L 128/44

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

3. cikk A Tanács elnöke megteszi a következő szövegű értesítést: „A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség jogutódjává vált, és az említett időponttól fogva az Európai Unió gyakorolja az Európai Közösség vala­ mennyi jogát és viseli az Európai Közösség valamennyi kötelezettségét. Ennek megfelelően, ahol a megállapodás az Európai Közösséget említi, ott az adott esetnek megfelelően az Európai Uniót kell érteni.”. 4. cikk Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én. a Tanács részéről az elnök A. TSAFTARIS

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/45

A TANÁCS HATÁROZATA (2014. április 14.) az Európai Unió érdekében a hajók biztonságos és környezetkímélő újrafeldolgozásáról szóló 2009. évi hongkongi nemzetközi egyezmény tagállamok általi megerősítéséről vagy ahhoz való csatlakozásukról (2014/241/EU) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüg­ gésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikke (8) bekezdésének első albekezdésével, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament egyetértésére, mivel: (1)

A hajók biztonságos és környezetkímélő újrafeldolgozásáról szóló 2009. évi hongkongi nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) 2009. május 15-én fogadták el a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) égisze alatt, a biztonságos és környezetkímélő hajó-újrafeldolgozásról szóló nemzetközi konferencia tanácskozásainak eredményeképpen. Az egyezmény tárgyát a hajók olyan módon való megtervezése, megépítése, üzemeltetése és előkészítése képezi, amely elősegíti a biztonságos és környezetkímélő újrafeldolgozást, anélkül azonban, hogy hátrányosan befolyásolná a hajók biztonságát és üzemeltetésének hatékonyságát. Az egyezmény rendelkezéseket tartalmaz továbbá a hajó-újrafeldolgozó létesítmények biztonságos és környezetkímélő módon való üzemelteté­ sére, valamint a hajó-újrafeldolgozás szabályainak betartását biztosító megfelelő végrehajtási mechanizmus létre­ hozására vonatkozóan.

(2)

Az egyezmény hatálybalépésére huszonnégy hónappal azt az időpontot követően kerül sor, amikor az egyez­ ményt legalább 15 olyan állam megerősítette, amelyek kereskedelmi flottái összesítve a világ kereskedelmi flottái bruttó űrtartalmának legalább 40 %-át képviselik, és amelyek évi maximális újrafeldolgozási volumene a mege­ lőző 10 évre vonatkozóan összesítve ugyanezen államok kereskedelmi flottái bruttó űrtartalmának legalább 3 %-át teszi ki.

(3)

A Tanács 2009. október 21-i következtetéseiben határozottan arra ösztönözte a tagállamokat, hogy kezeljék prio­ ritásként az egyezmény megerősítését, és ezáltal könnyítsék meg annak mielőbbi hatálybalépését, valódi és haté­ kony változásokat idézve elő.

(4)

A 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) célja többek között a hajók újrafeldolgozása által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatások minimalizálása és – a gyakorlatilag lehetséges mértékig – megszüntetése, továbbá az egyezmény megerősítésének megkönnyítése. A rendelet 5. cikkének (9) bekezdése, 7. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 12. cikkének (1) és (3) bekez­ dése az uniós jognak az egyezménnyel való összehangolásáról rendelkezik. A 32. cikk (4) bekezdése utal azon tagállamok helyzetére, amelyek lobogója alatt egyetlen hajó sem közlekedik, vagy amelyeknek lobogója alatt egyetlen hajó sincs nyilvántartásba véve, vagy pedig lezárták nemzeti hajólajstromukat. Ezek a tagállamok eltér­ hetnek a rendelet bizonyos rendelkezéseitől mindaddig, amíg lobogójuk alatt nincs hajó nyilvántartásba véve.

(5)

Az Unió csatlakozhat az egyezményhez, mivel annak részes felei kizárólag államok lehetnek.

(6)

Célszerű ezért, hogy a Tanács felhatalmazza azokat a tagállamokat, amelyek lobogója alatt olyan hajók közle­ kednek vagy olyan hajók vannak nyilvántartásba véve, amelyek az egyezmény hatálya alá tartoznak, hogy erősítsék meg azt, vagy csatlakozzanak ahhoz,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk A Tanács felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó részek tekintetében megerő­ sítsék a hajók biztonságos és környezetkímélő újrafeldolgozásáról szóló, 2009. évi hongkongi nemzetközi egyezményt, vagy csatlakozzanak ahhoz. (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. november 20-i 1257/2013/EU rendelete a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.).

L 128/46

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

2. cikk Az egyezményt megerősítő vagy ahhoz csatlakozó tagállamok értesítést küldenek erről a Bizottságnak az egyezmény megerősítéséről vagy az ahhoz való csatlakozásról szóló okiratoknak az IMO főtitkáránál való letétbe helyezését követő hat hónapon belül. A Tanács 2018. december 31-ig áttekinti a megerősítés folyamatának előrehaladását. 3. cikk Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én. a Tanács részéről az elnök A. TSAFTARIS

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/47

A TANÁCS HATÁROZATA (2014. április 14.) az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról (2014/242/EU) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására, mivel: (1)

A 2013/695/EU tanácsi határozattal (1) összhangban az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) a Bizottság 2013. november 29-én aláírta, feltételezve annak megkötését.

(2)

A megállapodást jóvá kell hagyni.

(3)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (2) összhangban nem vesz részt. Ennél fogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(4)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határo­ zatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia hely­ zetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfoga­ dásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk Az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás az Unió nevében jóváhagyásra kerül. A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk A Tanács elnöke kijelöli a megállapodás 14. cikke (1) bekezdésében meghatározott értesítésnek az Unió nevében való megtételére jogosult személyt. (4) (1) A Tanács határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyíté­ séről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 320., 2013.11.30., 7. o.). (2) A Tanács határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelke­ zéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.). (3) A Tanács határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonat­ kozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.). (4) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a megállapodás hatálybalépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.

L 128/48

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

3. cikk Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én. a Tanács részéről az elnök A. TSAFTARIS

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/49

MEGÁLLAPODÁS az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság között a vízumok kiadásának megkönnyítéséről AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió;

és AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban: a Felek, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megkönnyítsék a gazdasági, humanitárius, kulturális, tudományos és egyéb kapcsolatok biztos

fejlesztéséhez szükséges feltételnek tekintett emberek közötti kapcsolatokat azáltal, hogy a kölcsönösség alapján megkönnyítik a vízumkiadást az Unió polgárai és az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai számára; SZEM ELŐTT TARTVA az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság közötti partnerséget

létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodást, valamint a az Unió és Azerbajdzsán közötti társulási megálla­ podás megkötésére irányuló, 2010-ben megkezdett tárgyalásokat, TEKINTETTEL keleti partnerséggel foglalkozó 2009. május 7-i prágai csúcstalálkozó együttes nyilatkozatára, amely kife­

jezte politikai támogatását a vízumrendszernek egy biztonságos környezetben való liberalizációja tekintetében, FELISMERVE, hogy a vízumkönnyítés nem eredményezhet illegális migrációt, és külön figyelmet szentelve a biztonságnak

és a visszafogadásnak, FIGYELEMMEL az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az

Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvet, valamint az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvre, és megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra nézve nem alkal­ mazandók, FIGYELEMMEL az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia

helyzetéről szóló jegyzőkönyvre, és megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései a Dán Királyságra nézve nem alkal­ mazandók,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk Cél és hatály E megállapodás célja, hogy kölcsönösen megkönnyítse az Unió polgárai és az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadást, a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.

2. cikk Általános rendelkezés (1) Az e megállapodásban előírt vízumkönnyítések csak annyiban alkalmazandók az Unió polgáraira és az Azerbaj­ dzsán Köztársaság állampolgáraira, amennyiben az Azerbajdzsán Köztársaság, az Unió vagy a tagállamok jogszabályai vagy előírásai, e megállapodás vagy egyéb nemzetközi megállapodás alapján nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól. (2) Az e megállapodás rendelkezései által nem szabályozott kérdésekre – úgymint a vízumkiadás megtagadása, az úti okmányok elismerése, a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, a belépés megtagadása és a kiutasítási intéz­ kedések – az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a tagállamok nemzeti joga, illetve az uniós jog alkalmazandó.

L 128/50

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

2014.4.30.

3. cikk Fogalommeghatározások E megállapodás alkalmazásában: a) „tagállam”: az Európai Unió bármely tagállama, a Dán Királyság, az Ír Köztársaság és az Egyesült Királyság kivételével; b) „uniós polgár”: az a) pontban meghatározott valamely tagállam állampolgára; c) az „Azerbajdzsán Köztársaság állampolgára”: az Azerbajdzsán Köztársaság hatályos jogszabályai szerint az ország állampolgárságával rendelkező személy; d) „vízum”: valamely tagállam vagy Azerbajdzsán Köztársaság által kiadott engedély a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területén való átutazáshoz vagy a tagállamok vagy Azerbajdzsán Köztársaság területén történő bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás céljából; e) „jogszerűen tartózkodó személy”: – az Azerbajdzsán Köztársaság esetében, azon uniós polgár, aki több mint 90 napos időszakra érvényes ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélyt kapott az Azerbajdzsán Köztársaság területére, – az Unió esetében, az Azerbajdzsán Köztársaság azon állampolgára, akinek – az uniós jog vagy a nemzeti jogszabá­ lyok alapján – engedélyezték, illetve akit feljogosítottak arra, hogy több mint 90 napon át valamely tagállam terü­ letén tartózkodjon.

4. cikk Az utazás célját igazoló dokumentumok (1) Az Unió polgárainak és az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárainak alábbi kategóriái esetében a következő dokumentumok elegendőek a másik Fél területére történő utazás céljának igazolásához: a) olyan közeli hozzátartozók – házastársak, gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is), szülők (beleértve a gyámot is), nagyszülők és unokák – esetében, akik az Azerbajdzsán Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó uniós polgárokat, vagy az Azerbajdzsán Köztársaságnak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgárait, illetve az állampolgárságuk szerinti tagállamban tartózkodó uniós polgárokat, vagy az Azerbajdzsán Köztársaságnak az Azerbajdzsán Köztársaság területén tartózkodó állampolgárait látogatják meg: – a fogadó személy írásbeli kérelme; b) a 10. cikkben foglaltak sérelme nélkül, hivatalos küldöttségek tagjai, ideértve azok állandó tagjait is, akik a tagálla­ mokhoz, az Unióhoz vagy az Azerbajdzsán Köztársasághoz címzett hivatalos meghívást követően hivatalos értekez­ leteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által az Azerbaj­ dzsán Köztársaság vagy az egyik tagállam területén tartott eseményeken vesznek részt; – valamely tagállam vagy az Azerbajdzsán Köztársaság illetékes hatósága, vagy az Unió egyik intézménye által kiállí­ tott levél annak megerősítésére, hogy a kérelmező a fenti eseményeken történő részvétel céljából a másik Fél terü­ letére utazó küldöttség tagja, illetve annak állandó tagja, valamint a hivatalos meghívó másolata; c) üzletemberek és üzleti szervezetek képviselői esetében: – a fogadó jogi személy vagy vállalkozás, illetve a jogi személy vagy vállalkozás szervezete, irodája vagy kirendelt­ sége, az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a tagállamok állami vagy helyi hatóságai, vagy az Azerbajdzsán Köztár­ saság, illetve az egyik tagállam területén rendezett kereskedelmi és ipari kiállítás, konferencia és tudományos tanácskozás szervezőbizottsága általi írásbeli kérelem, az illetékes hatóságok nemzeti jogszabályok szerinti hozzá­ járulásával; d) az Azerbajdzsán Köztársaság és a tagállamok közötti, a tagállamokban vagy az Azerbajdzsán Köztársaságban nyilván­ tartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői esetében: – az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a tagállamok nemzetközi közúti közlekedést biztosító fuvarozóinak nemzeti vállalata vagy szövetsége (szakszervezete) általi írásbeli kérelem az utazások céljának, útvonalának, időtartamának és gyakoriságának feltüntetésével;

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/51

e) tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramok, valamint egyéb iskolával kapcsolatos tevékenységek keretében – utazó tanulók, diákok, posztgraduális hallgatók és kísérőtanárok esetében: – írásbeli kérelem, a fogadó egyetemre, akadémiára, intézménybe, főiskolára vagy iskolába történő beiratkozás igazo­ lása, diákigazolványok vagy az elvégzendő kurzusok igazolása; f)

tudományos, egyetemi, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek esetében: – a fogadó szervezet írásbeli kérelme az említett tevékenységeken történő részvétel céljából;

g) újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet esetében: – szakmai szervezet vagy a kérelmező munkáltatója által kiállított igazolás vagy egyéb dokumentum, amely igazolja, hogy az érintett személy szakképzett újságíró és tartalmazza, hogy az utazás célja újságírói tevékenység végrehaj­ tása, vagy amely igazolja, hogy az érintett személy az újságírót szakmai minőségben kísérő technikai személyzet tagja; h) nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek esetében: – a fogadó szervezet, az illetékes hatóságok, a tagállamok illetve az Azerbajdzsán Köztársaság nemzeti sportszövet­ ségei, vagy az Azerbajdzsán Köztársaság Nemzeti Olimpiai Bizottsága, illetve a tagállamok Nemzeti Olimpiai Bizottságai általi írásbeli kérelem; i)

testvérvárosok által szervezett hivatalos csereprogramok résztvevői esetében: – a városok közigazgatási vezetőjének/polgármesterének írásbeli kérelme;

j)

orvosi indokokból utazó személyek és szükség esetén az őket kísérő személyek esetében: – az egészségügyi intézmény hivatalos dokumentuma, amely megerősíti az adott intézményben való egészségügyi ellátás szükségességét és a kísérő személyek szükségességét, valamint az egészségügyi ellátás kifizetéséhez szük­ séges anyagi fedezet igazolása;

k) a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területén tartott nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudomá­ nyos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy más hasonló eseményeken részt vevő szabad foglalkozásúak esetében: – a fogadó szervezet írásbeli kérelme, amely megerősíti az érintett személynek az eseményen való részvételét; l)

civil társadalmi szervezeteknek – beleértve csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferen­ ciák céljából utazó képviselői esetében: – a fogadó szervezet írásbeli kérelme, annak igazolása, hogy a személy a civil társadalmi szervezetet képviseli, vala­ mint a nemzeti jogszabályokkal összhangban valamely hatóság által kiállított, az említett szervezet megfelelő nyil­ vántartásba vételét igazoló tanúsítvány;

m) temetésre utazó hozzátartozók esetében: – a halál tényét megerősítő hivatalos dokumentum, valamint a kérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolat igazolása; n) katonai és polgári temetőket látogató személyek esetében: – a sírhely létezését és megőrzését, valamint a kérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentum. (2)

Az e cikk (1) bekezdésében említett írásbeli kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a meghívott személy esetében: vezetéknév, keresztnév, születési idő, nem, állampolgárság, útlevélszám, az utazás ideje és célja, a beutazások száma, valamint adott esetben a meghívott személlyel utazó házastárs és gyermekek neve; b) a meghívó személy esetében: vezetéknév, keresztnév és cím;

L 128/52

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

c) a meghívó jogi személy, vállalkozás vagy szervezet esetében: teljes név és cím, valamint – amennyiben a kérelmet szervezet vagy hatóság állítja ki, a kérelmet aláíró személy neve és beosztása; – amennyiben a meghívó személy jogi személy vagy vállalkozás, illetve annak valamely tagállam vagy az Azerbaj­ dzsán Köztársaság területén lévő irodája vagy kirendeltsége, az érintett tagállam nemzeti joga vagy az azerbajdzsáni jog által megkövetelt nyilvántartási szám. (3) A személyek e cikk (1) bekezdésében említett kategóriái esetében valamennyi vízumtípust az egyszerűsített eljárás szerint állítják ki, anélkül, hogy a Felek jogszabályaikban az utazás céljára vonatkozóan további indoklás, meghívó vagy igazolás szükségességét írnák elő.

5. cikk Többszöri beutazásra jogosító vízum kiadása (1) A tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletei 5 évig érvényes, többszöri belé­ pésre jogosító vízumot adnak ki a polgárok alábbi kategóriái részére: a) házastársak, 21. életévüket még be nem töltött vagy eltartott gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is) és szülők (beleértve a gyámot is), akik az Azerbajdzsán Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó uniós polgárokat, vagy az Azerbajdzsán Köztársaságnak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgárait, illetve az állampolgár­ ságuk szerinti tagállamban tartózkodó uniós polgárokat, vagy az Azerbajdzsán Köztársaság Azerbajdzsán területén tartózkodó állampolgárait látogatják meg: b) hivatalos delegációk azon állandó tagjai, akik a tagállamokhoz, az Unióhoz vagy az Azerbajdzsán Köztársasághoz címzett hivatalos meghívást követően várhatóan rendszeresen részt vesznek értekezleteken, konzultációkon, tárgyalá­ sokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által az Azerbajdzsán Köztársaság vagy az egyik tagállam területén tartott eseményeken; Az első mondatban foglaltaktól eltérve, amennyiben a gyakori vagy rendszeres utazás igénye vagy szándéka nyilvánva­ lóan rövidebb időre korlátozódik, a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességi idejét erre az időtartamra kell korlá­ tozni, különösen akkor, ha: – az a) pontban említett személyek esetében az Azerbajdzsán Köztársaságnak az egyik tagállamban jogszerűen tartóz­ kodó állampolgárai, illetve az Azerbajdzsán Köztársaságban jogszerűen tartózkodó uniós polgárok tartózkodási enge­ délye érvényességének időtartama; – a b) pontban említett személyek esetében a hivatalos küldöttségben való állandó tagságuk időtartama, öt évnél rövidebb. (2) A tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletei legfeljebb egy évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot állítanak ki a polgárok alábbi kategóriái részére, feltéve, hogy a megelőző egy évben legalább egy vízumot szereztek és azt a meglátogatott államba történő beutazásra, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel: a) tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramok keretében történő utazást is – rendszeresen utazó diákok és posztgraduális hallgatók; b) újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet; c) testvérvárosok által szervezett hivatalos csereprogramok résztvevői; d) az Azerbajdzsán Köztársaság és a tagállamok közötti, a tagállamokban vagy az Azerbajdzsán Köztársaságban nyilván­ tartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői; e) orvosi indokokból rendszeresen utazó személyek és szükség esetén az őket kísérő személyek; f) nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy egyéb hasonló eseményeken résztvevő, az Azerbajdzsán Köztársaságba vagy a tagállamokba rendszeresen utazó szabad foglalkozá­ súak;

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/53

g) a civil társadalom szervezeteinek képzés, szemináriumokon, konferenciákon történő részvétel céljából – beleértve a csereprogramok keretében történő utazást – az Azerbajdzsán Köztársaságba vagy a tagállamokba rendszeresen utazó képviselői; h) tudományos, kulturális és művészeti tevékenységek – beleértve egyetemi és egyéb csereprogramokat is – résztvevői, akik rendszeresen utaznak az Azerbajdzsán Köztársaságba vagy a tagállamokba; i) nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek; j) hivatalos delegációk azon tagjai, akik a tagállamhoz, az Unióhoz vagy az Azerbajdzsán Köztársasághoz címzett hiva­ talos meghívást követően rendszeresen részt vesznek értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogra­ mokban, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság vagy az egyik tagállam területén kormányközi szervezetek által tartott eseményeken; k) üzletemberek vagy üzleti szervezetek képviselői, akik rendszeresen utaznak az Azerbajdzsán Köztársaságba vagy a tagállamokba. Az első mondatban foglaltaktól eltérve, amennyiben a gyakori vagy rendszeres utazás igénye vagy szándéka nyilvánva­ lóan rövidebb időre korlátozódik, a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességi idejét erre az időtartamra kell korlá­ tozni. (3) A tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletei legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki a személyek e cikk (2) bekezdésében említett kategóriái részére, feltéve, hogy azok a megelőző két évben a meglátogatott államba történő beutazásra, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel az egyéves időtartamú, többszöri belépésre jogosító vízumot, kivéve, ha a gyakori vagy rendszeres utazás igénye vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időre korlátozódik, amely utóbbi esetben a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességi idejét erre az időtartamra kell korlátozni. (4) Az e cikk (1)–(3) bekezdésében említett személyeknek a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területén történő tartózkodásának teljes időtartama nem haladhatja meg 180 napos időszakonként a 90 napot.

6. cikk A vízumkérelmek feldolgozásának díja (1)

A vízumkérelmek elbírálásának díja 35 EUR.

A fenti összeg a 14. cikk (4) bekezdése szerinti eljárással összhangban felülvizsgálható. (2) A személyek alábbi kategóriái mentesülnek a vízumkérelem feldolgozásának díja alól, a (3) bekezdés sérelme nélkül: a) az Azerbajdzsán Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó uniós polgároknak, vagy az Azerbajdzsán Köztársa­ ságnak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgárainak, illetve az állampolgáráguk szerinti tagál­ lamban tartózkodó uniós polgároknak, vagy az Azerbajdzsán Köztársaság Azerbajdzsán területén tartózkodó állam­ polgárainak közeli hozzátartozói – házastársai, gyermekei (beleértve az örökbefogadottakat is), szülői (beleértve a gyámot is), nagyszülői és unokái; b) hivatalos delegációk tagjai, ideértve a hivatalos delegációk állandó tagjait is, akik a tagállamokhoz, az Unióhoz vagy az Azerbajdzsán Köztársasághoz címzett hivatalos meghívást követően hivatalos értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság vagy az egyik tagállam területén kormányközi szervezetek által tartott eseményeken vesznek részt; c) tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramok, valamint egyéb iskolával kapcsolatos tevékenységek keretében – utazó tanulók, diákok, posztgraduális hallgatók és kísérőtanárok; d) fogyatékossággal élő személyek és szükség esetén kísérőik; e) nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek; f) tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek;

L 128/54

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

g) olyan személyek, akik dokumentumokkal igazolták humanitárius okokból – beleértve sürgős orvosi ellátás érdekében, az ilyen személy kísérőjével, illetve közeli rokon temetésén történő részvétel vagy súlyosan beteg közeli rokon meglá­ togatása céljából – történő utazásuk szükségességét; h) civil társadalmi szervezeteknek – beleértve csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői; i) nyugdíjasok; j) a 12 év alatti gyermekek; k) újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet. (3) Ha a tagállam vagy az Azerbajdzsán Köztársaság a vízumkiadás céljából külső szolgáltatóval folytat együttműkö­ dést, a külső szolgáltató szolgáltatási díjat számíthat fel. E díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről feladatai ellátása során felmerült költségekkel, és összege nem haladhatja meg a 30 EUR-t. Az érintett tagállamoknak és az Azer­ bajdzsán Köztársaságnak lehetővé kell tennie, hogy konzulátusaikon minden kérelmező közvetlenül benyújthassa kérelmét. Az Unió esetében, a külső szolgáltató a Vízumkódexnek megfelelően és az Azerbajdzsán Köztársaság jogszabályait mara­ déktalanul tiszteletben tartva végzi tevékenységét. Az Azerbajdzsán Köztársaság esetében, a külső szolgáltató az azerbajdzsáni jogszabályoknak és az uniós tagállamok jogszabályainak megfelelően végzi tevékenységét.

7. cikk A vízumkérelmek elbírásának határideje (1) A tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletei a vízumkérelem és a vízum kiadásához szükséges okmányok kézhezvételétől számított 10 naptári napon belül döntenek a vízumkérelemről. (2) A vízumkérelemmel kapcsolatos döntés meghozatalának időtartama egyéni esetekben 30 naptári napra meghosz­ szabbítható, különösen akkor, ha a kérelem további ellenőrzést tesz szükségessé. (3) A vízumkérelemmel kapcsolatos döntés meghozatalának időtartama sürgős esetekben 2 vagy annál kevesebb munkanapra csökkenthető. Amennyiben a kérelem benyújtásához személyes megjelenés szükséges, erre főszabály szerint az időpontkérés időpont­ jától számított két héten belül sort kell keríteni. Az előző mondattól eltérve, a külső szolgáltató gondoskodik arról, hogy a vízumkérelem főszabály szerint késedelem nélkül benyújtható legyen. Igazoltan sürgős esetben a konzulátus lehetővé teheti a kérelmezők számára, hogy időpontegyeztetés nélkül is benyújt­ hassák kérelmüket, vagy részükre azonnal időpontot kell adni.

8. cikk Távozás elvesztett vagy ellopott okmányok esetén Az Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság azon állampolgárai, akik az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a tagállamok terü­ letén történő tartózkodásuk alatt elveszítették személyazonosító okmányaikat, vagy akiktől ezen okmányokat ellopták, a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság diplomáciai vagy konzuli képviseletei által kiállított, határátlépésre jogosító érvényes személyazonosító okmánnyal vízum vagy egyéb engedély nélkül elhagyhatják az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a tagállamok területét.

2014.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

L 128/55

9. cikk A vízum meghosszabbítása kivételes körülmények miatt Az Unió azon polgárai és az Azerbajdzsán Köztársaság azon állampolgárai esetében, akik vis maior okokból kifolyólag nem tudják a vízumukban szereplő időn belül elhagyni az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a tagállamok területét, – az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a fogadó tagállam által alkalmazott jogszabályokkal összhangban, a tartózkodási helyük szerinti államba történő visszatérésükhöz szükséges időszakra – díjmentesen meghosszabbítják vízumuk érvényességét és/vagy az abban feltüntetett tartózkodási időt.

10. cikk Diplomata-útlevelek (1) Az Unió azon polgárai és az Azerbajdzsán Köztársaság azon állampolgárai, akik érvényes diplomata-útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül léphetnek be, hagyhatják el vagy utazhatnak át az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a tagál­ lamok területén. (2) Az e cikk (1) bekezdésében említett személyek 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó ideig tartóz­ kodhatnak az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a tagállamok területén.

11. cikk A vízumok területi érvényessége Az Azerbajdzsán Köztársaság és a tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos nemzeti szabályaira és előírásaira, vala­ mint a korlátozott területi érvényességű vízumokkal kapcsolatos uniós szabályokra is figyelemmel, az uniós polgárok és az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgáraival és az Unió polgáraival azonos feltételek mellett utazhatnak a tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság területén.

12. cikk A megállapodás igazgatására felállított vegyes bizottság (1) A Felek az Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság képviselőiből álló szakértői vegyes bizottságot (a továbbiakban: a bizottság) hoznak létre. A bizottságban az Uniót – a tagállamok szakértőinek támogatásával – az Európai Bizottság képviseli. (2)

A bizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) felügyeli e megállapodás végrehajtását; b) javaslatot tesz e megállapodás módosítására vagy kiegészítésére; c) rendezi az e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat. (3)

A bizottság valamely szerződő Fél kérésére szükség esetén, de legalább évente egyszer ülésezik.

(4)

A bizottság maga fogadja el eljárási szabályzatát.

13. cikk E megállapodás kapcsolata a tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti kétoldalú megállapodásokkal E megállapodás – hatálybalépésétől kezdve – elsőbbséget élvez bármely olyan, az egyes tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti két- vagy többoldalú megállapodással vagy egyezménnyel szemben, amennyiben ez utóbbi megálla­ podások vagy egyezmények rendelkezései e megállapodásban tárgyalt kérdéseket érintenek.

L 128/56

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

14. cikk Záró rendelkezések (1) E megállapodást a Felek belső jogi eljárásaikkal összhangban erősítik meg vagy hagyják jóvá. E megállapodás azon időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek az említett belső jogi eljárások befejezéséről értesítik egymást. (2) E cikk (1) bekezdésétől eltérően e megállapodás csak az Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a visszafoga­ dásról szóló megállapodás hatálybalépésekor lép hatályba, amennyiben ez az időpont későbbi, mint az e cikk (1) bekez­ désében előírt időpont. (3)

E megállapodás határozatlan időtartamra jön létre, kivéve, ha e cikk (6) bekezdésével összhangban felmondják.

(4) E megállapodás a Felek írásbeli megállapodása útján módosítható. A módosítások akkor lépnek hatályba, amikor a Felek értesítik egymást az ehhez szükséges belső eljárásaik befejezéséről. (5) E megállapodást részben vagy egészben bármelyik Fél felfüggesztheti a közrenddel, a nemzetbiztonság védelmével vagy a közegészségügy védelmével kapcsolatos okokból. A felfüggesztésről szóló döntésről a másik Felet annak hatályba­ lépése előtt legalább 48 órával értesíteni kell. Az e megállapodás alkalmazását felfüggesztő Fél azonnal tájékoztatja a másik felet, amint a felfüggesztés okai megszűntek. (6) E megállapodást bármelyik Fél felmondhatja a másik Félhez intézett írásbeli értesítés útján. E megállapodás a felmondás napját követő kilencvenedik napon hatályát veszti.

Kelt Vilniusban, a kétezer-tizenharmadik év november havának huszonkilencedik napján, két példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és azeri nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

2014.4.30.

HU

За Европейския съюз Рог la Unión Europea Za Evropskou unii For Den Europæiske Union Für die Europäische Union Euroopa Liidu nimel Για την Ευρωπαϊκή Ένωση For the European Union Pour l'Union européenne Za Europsku uniju Per l'Unione europea Eiropas Savienības vārdā – Europos Sąjungos vardu Az Európai Unió részéről Għall-Unjoni Ewropea Voor de Europese Unie W imieniu Unii Europejskiej Pela União Europeia Pentru Uniunea Europeană Za Európsku úniu Za Evropsko unijo Euroopan unionin puolesta För Europeiska unionen Avropa İttifaqı adından За Азербайджанската република Por la República de Azerbaiyán Za Ázerbájdžánskou republiku For Republikken Aserbajdsjan Für die Republik Aserbaidschan Aserbaidžaani Vabariigi nimel Για τη Δημοκρατία χου Αζερμπαϊτζάν For the Republic of Azerbaijan Pour la République d'Azerbaïdjan Za Republiku Azerbajdžan Per la Repubblica dell'Azerbaigian Azerbaidžanas Republikas vārdā – Azerbaidžano Respublikos vardu Az Azerbajdzsán Köztársaság részéről Għar-Repubblika tal-Azerbajģan Voor de Republiek Azerbeidzjan W imieniu Republiki Azerbejdżanu Pela República do Azerbaijāo Pentru Republica Azerbaidjan Za Azerbajdžanskú republiku Za Azerbajdžansko republiko Azerbaidžanin tasavallan puolesta För Republiken Azerbajdzjan

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/57

L 128/58

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

2014.4.30.

A megállapodáshoz csatolt JEGYZŐKÖNYV a schengeni vívmányokat nem teljes körűen alkalmazó tagállamokról Azon tagállamok, amelyekre a schengeni vívmányok kötelezőek, de amelyek a Tanács vonatkozó határozatára várva még nem adnak ki schengeni vízumot, nemzeti vízumokat adnak ki, amelyek érvényessége saját területükre korlátozott. A személyek külső határokon történő ellenőrzése egyszerűsített, egyes dokumentumoknak Bulgária, Ciprus és Románia által a területükön történő átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló rendszerének bevezetéséről szóló, 2008. június 17-i 582/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (1) összhangban harmonizált intézkedésekre került sor annak érdekében, hogy egyszerűsíthető legyen a schengeni vízummal vagy schengeni tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek azon tagállamok területén történő átutazása, amelyek a schengeni vívmányokat még nem alkalmazzák teljes körűen.

(1) HL L 161., 2008.6.20., 30. o.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/59

EGYÜTTES NYILATKOZAT e megállapodás diplomata útlevelekről szóló 10. cikkéről Az Európai Unió vagy az Azerbajdzsán Köztársaság részlegesen felfüggesztheti e megállapodást és különösen annak 10. cikkét, az e megállapodás 14. cikkének (5) bekezdésében előírt eljárással összhangban, amennyiben a 10. cikkel a másik Fél visszaél vagy az veszélyt okoz a közbiztonságra nézve. Amennyiben felfüggesztik a 10. cikk végrehajtását, mindkét Fél konzultációkat kezdeményez a megállapodás által létre­ hozott vegyes bizottság keretében a felfüggesztést okozó problémák megoldása érdekében. Kiemelt jelentőségű pontként mindkét Fél kijelenti, hogy elkötelezi magát a diplomata-útlevelekkel kapcsolatos dokumen­ tumok magas szintű biztonságának – különösen a biometrikus azonosítók bevezetésével történő – biztosítása mellett. Az Unió részéről ezt a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendeletben (1) előírt követelményeknek megfelelően biztosítják.

EGYÜTTES NYILATKOZAT Dániára vonatkozóan A Felek tudomásul veszik, hogy ezen megállapodás nem alkalmazandó a Dán Királyság diplomáciai és konzuli képvise­ letei által a vízumkiadáskor követett eljárásokra. Ilyen körülmények között kívánatos, hogy a Dán Királyság és az Azerbajdzsán Köztársaság hatóságai késedelem nélkül az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti megállapodáshoz hasonló feltételekkel kétoldalú megállapodást kössenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről.

EGYÜTTES NYILATKOZAT az Egyesült Királyságról és Írországról A Felek tudomásul veszik, hogy e megállapodás az Egyesült Királyság és Írország területére nem alkalmazandó. Ilyen körülmények között kívánatos, hogy az Egyesült Királyság, Írország és az Azerbajdzsán Köztársaság hatóságai kétol­ dalú megállapodásokat kössenek a vízumkiadás megkönnyítéséről.

(1) HL L 385., 2004.12.29., 1. o.

L 128/60

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

EGYÜTTES NYILATKOZAT Izlandról, Norvégiáról, Svájcról és Liechtensteinről A Felek tudomásul veszik az Európai Unió, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i és 2004. október 26-i megállapodásra. Ilyen körülmények között kívánatos, hogy a Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein, valamint az Azerbajdzsán Köztár­ saság hatóságai késedelem nélkül az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti megállapodáshoz hasonló feltételekkel kétoldalú megállapodásokat kössenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyíté­ séről.

EGYÜTTES NYILATKOZAT az úti okmányokkal kapcsolatos együttműködésről A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás 12. cikke alapján létrejött vegyes bizottság a megállapodás végrehaj­ tásának felügyelete során értékeli, hogy az érintett úti okmányok biztonságának szintje milyen hatással van a megálla­ podás működésére. E célból a Felek megállapodnak abban, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást az úti okmányok számának indokolatlan mértékű növekedésének elkerülése, az úti okmányok biztonsága technikai tényezőinek fejlesztése, valamint az úti okmányok kiadásának testre szabása érdekében tett intézkedésekről.

EGYÜTTES NYILATKOZAT a szolgálati útlevelekről A Felek e tárgyalások kereteire figyelemmel megerősítik, hogy ez a megállapodás nem érinti azt a lehetőséget, hogy az egyes tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság olyan kétoldalú megállapodásokat kössenek, amelyek vízummentes­ séget biztosítanak a szolgálati útlevelek birtokosainak.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/61

A TANÁCS HATÁROZATA (2014. április 14.) a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezménynek az Unió nevében történő aláírásáról (2014/243/EU) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekez­ désére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1)

A Tanács 1999. július 16-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európa Tanács keretein belül tárgyalásokat foly­ tasson az Európai Közösség nevében a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védel­ méről szóló egyezményről.

(2)

A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) az Európa Tanács 2001. január 24-én elfogadta.

(3)

Az egyezménnyel a 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) meghatározottakkal közel azonos keretszabályozás jön létre.

(4)

Az egyezmény 2003. július 1-jén hatályba lépett, és az Európai Unió előtt aláírásra nyitva áll.

(5)

Az egyezmény aláírása révén előmozdítható a 98/84/EK irányelvben foglaltakhoz hasonló rendelkezések kiterjesz­ tése az Unió határain túlra, és olyan szabályozás jöhet létre a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatásokra vonatkozóan, amely az európai kontinens egészén alkalmazandó.

(6)

A egyezményt – feltételezve annak későbbi időpontban történő megkötését – az Unió nevében alá kell írni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezménynek (2) az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, feltételezve az egyezmény későbbi megkötését. 2. cikk A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az egyezménynek az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t. 3. cikk Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én. a Tanács részéről az elnök A. TSAFTARIS

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 98/84/EK irányelve (1998. november 20.) a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgálta­ tások jogi védelméről (HL L 320., 1998.11.28., 54.).o. (2) Az egyezmény szövegét a Hivatalos Lap következő oldalán tették közzé: HL L 336., 2011.12.20., 2. o.

L 128/62

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

2014.4.30.

RENDELETEK A BIZOTTSÁG 436/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. április 23.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Piranska sol [OEM]) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére, mivel: (1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Szlovénia kérelmét (2) a „Piranska sol” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Piranska sol” elne­ vezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül. 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2014. április 23-án. a Bizottság részéről, az elnök nevében, Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o. (2) HL C 353., 2013.12.3., 15. o.

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek 1.8. osztály: A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) SZLOVÉNIA

Piranska sol (OEM)

L 128/63

L 128/64

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

2014.4.30.

A BIZOTTSÁG 437/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. április 29.) a 4,5-diklór-2-oktil-2H-izotiazol-3-on létező hatóanyag 21. terméktípusba tartozó biocid termék­ ekben történő felhasználásának jóváhagyásáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parla­ menti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 89. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésére, mivel: (1)

Az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) I., I.A. vagy I.B. mellékletébe való felvétel lehetősége szempontjából értékelni kell. E jegyzék tartalmazza a 4,5-diklór-2-oktil-2H-izotiazol-3-ont.

(2)

A 98/8/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően sor került a 4,5-diklór-2-oktil-2H-izotiazol-3-onnak az említett irányelv V. melléklete szerinti – az 528/2012/EU rendelet V. mellékletében meghatározott 21. termék­ típusnak megfelelő – 21. terméktípusban (algásodásgátló termékek) való felhasználás tekintetében történő értéke­ lésére.

(3)

Norvégiát jelölték referens államnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfe­ lelően 2010. december 21-én benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését és egy kapcsolódó ajánlást.

(4)

A Bizottság és a tagállamok megvizsgálták az illetékes hatóság jelentését. A vizsgálat eredményeit az 1451/2007/EK rendelet 15. cikke (4) bekezdésének megfelelően egy értékelő jelentés foglalta össze, amelyet a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2014. március 13-i ülése keretében felülvizsgált.

(5)

Az említett értékelő jelentés szerint a 21. terméktípusba tartozó, 4,5-diklór-2-oktil-2H-izotiazol-3-ont tartalmazó biocid termékek – a hatóanyag felhasználásával kapcsolatos bizonyos előírások és feltételek betartása esetén – várhatóan megfelelnek a 98/8/EK irányelv 5. cikkében megfogalmazott követelményeknek.

(6)

Helyénvaló ezért jóváhagyni a 4,5-diklór-2-oktil-2H-izotiazol-3-onnak a 21. terméktípusba tartozó biocid termék­ ekben az említett előírások és feltételek betartása mellett történő felhasználását.

(7)

Mivel az értékelés a nanoanyagokkal nem foglalkozott, az 528/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján indokolt, hogy a jóváhagyás az ilyen anyagokra ne terjedjen ki.

(8)

Egy adott hatóanyag jóváhagyását megelőzően ésszerű időtartamot kell biztosítani arra, hogy az érdekelt felek felkészülhessenek a lefektetett új követelmények teljesítésére.

(9)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véle­ ményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk A Bizottság jóváhagyja, hogy a 4,5-diklór-2-oktil-2H-izotiazol-3-ont a 21. terméktípusba tartozó biocid termékekben – a mellékletben szereplő előírások és feltételek betartása mellett – hatóanyagként felhasználják. (1) HL L 167., 2012.6.27., 1. o. (2) A Bizottság 2007. december 4-i 1451/2007/EK rendelete a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról (HL L 325., 2007.12.11., 3. o.). (3) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/8/EK irányelve a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.).

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/65

2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2014. április 29-én. a Bizottság részéről az elnök José Manuel BARROSO

L 128/66

MELLÉKLET

Közhasználatú név

IUPAC-név: 4,5-diklór-2-oktilizo­ tiazol-3(2H)-on EK-szám: 264-843-8 CAS-szám: 64359-81-5

A hatóanyag minimális tisztasági foka (1)

950 g/kg

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

2016. január 1.

2025. december 31.

Terméktípus

Egyedi feltételek (2)

21

A termék értékelése során különleges figyelmet kell fordítani az engedélyezés iránti kérelemben foglalt olyan felhasználásokhoz kapcsolódó expozícióra, kockázatokra és hatékonyságra, amelyekre a hatóanyag uniós szinten folytatott kockázatértékelése nem terjedt ki.

HU

4,5-diklór-2-oktil2H-izotiazol-3-on

IUPAC-név Azonosító számok

A 4,5-diklór-2-oktil-2H-izotiazol-3-on-tartalmú termékeket a lakosság (a terméket nem munkavégzés során alkalmazók) általi használatra forgalomba hozó személyek biztosítják, hogy a termékek megfelelő védőkesztyű kísére­ tében kerüljenek értékesítésre. Az engedélyezés feltételei:

(2) A címkén és – ha van – a használati utasításban fel kell tüntetni, hogy a gyerekeket mindaddig távol kell tartani, amíg a kezelt felületek meg nem száradnak. (3) Az engedélyezett termékek címkéjén és – ha van – biztonsági adatlapján fel kell tüntetni, hogy az alkalmazással, karbantartással és javítással kapcsola­ tos tevékenységeket zárt helyen, folyadékot át nem eresztő, szilárd aljzatú, gáttal védett helyen vagy folyadékot át nem eresztő anyaggal fedett talajon kell végezni a kibocsátás elkerülése és a környezetbe való kibocsátás mini­ mális szintre szorítása érdekében, valamint hogy a 4,5-diklór-2-oktil-2Hizotiazol-3-ont tartalmazó kiszivárgott szerfelesleget és hulladékot újrafel­ használás és ártalmatlanítás céljából össze kell gyűjteni.

2014.4.30.

(4) Az olyan termékek esetében, amelyek használata során az anyagból szer­ maradékok képződhetnek élelmiszerekben vagy takarmányokban, meg kell vizsgálni, hogy – összhangban a 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) vagy a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) – szükség van-e új maradékanyag-határértékek (MRL-ek) meghatározására vagy a meglévők módosítására, és minden megfelelő kockázatcsökkentő intézkedést meg kell hozni az alkalmazandó határér­ tékek betartásának biztosítására.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

(1) Az ipari felhasználók és a terméket foglalkozásszerűen alkalmazó felhasz­ nálók számára biztonságos munkafolyamatokat és megfelelő szervezeti intézkedéseket kell meghatározni. A termékeket megfelelő egyéni védőesz­ közökkel kell használni, kivéve, ha az expozíció mértéke más módon is el­ fogadható szintre csökkenthető.

A hatóanyag minimális tisztasági foka (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Terméktípus

Egyedi feltételek (2)

Amennyiben egy árucikket 4,5-diklór-2-oktil-2H-izotiazol-3-ont tartalmazó biocid termékkel vagy termékekkel kezeltek, vagy szándékoltan ilyen terméke (ke)t tartalmaz, és rendeltetésszerű használat mellett fennáll a bőrrel való érint­ kezés és a 4,5-diklór-2-oktil-2H-izotiazol-3-on kijutásának lehetősége, a tárgy forgalomba hozataláért felelős személy biztosítja, hogy a címke tájékoztatást nyújtson a bőrszenzibilizáció kockázatáról, valamint tartalmazza az 528/2012/EU rendelet 58. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett információkat.

HU

IUPAC-név Azonosító számok

2014.4.30.

Közhasználatú név

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

(1) Az ebben az oszlopban jelzett tisztaság az 528/2012/EU rendelet 8. cikke alapján végzett értékeléshez használt hatóanyag minimális tisztasági fokának felel meg. A forgalomba hozott termékben lévő ható­ anyag ezzel megegyező, de ettől eltérő tisztaságú is lehet, ha az értékelt hatóanyaggal technikailag bizonyítottan egyenértékű. (2) Az 528/2012/EU rendelet VI. mellékletében előírt közös elvek alkalmazásához az értékelő jelentések tartalma és következtetései a Bizottság alábbi internetes oldalán olvashatók: http://ec.europa.eu/comm/ environment/biocides/index.htm. (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 470/2009/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 152., 2009.6.16., 11. o.). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-mara­ dékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

L 128/67

L 128/68

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

A BIZOTTSÁG 438/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. április 29.) a ciprokonazol létező hatóanyag 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználá­ sának jóváhagyásáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parla­ menti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 89. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésére, mivel: (1)

Az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) I., I.A. vagy I.B. mellékletébe való felvétel lehetősége szempontjából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a ciprokonazol.

(2)

A 98/8/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően sor került a ciprokonazolnak az említett irányelv V. melléklete szerinti – az 528/2012/EU rendelet V. mellékletében meghatározott 8. terméktípusnak megfelelő – 8. terméktípusban (faanyagvédő szerek) való felhasználás tekintetében történő értékelésére.

(3)

A tárgyban Írországot jelölték ki referens tagállamnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekez­ désének megfelelően 2007. május 30-án benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését és egy kapcso­ lódó ajánlást.

(4)

A Bizottság és a tagállamok megvizsgálták az illetékes hatóság jelentését. A vizsgálat eredményeit az 1451/2007/EK rendelet 15. cikke (4) bekezdésének megfelelően egy értékelő jelentés foglalta össze, amelyet a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2014. március 13-i ülése keretében felülvizsgált.

(5)

Az említett értékelő jelentés szerint a 8. terméktípusba tartozó és ciprokonazolt tartalmazó biocid termékek – a hatóanyag felhasználásával kapcsolatos bizonyos előírások és feltételek betartása esetén – várhatóan megfelelnek a 98/8/EK irányelv 5. cikkében meghatározott követelményeknek.

(6)

Ezért helyénvaló jóváhagyni a ciprokonazolnak a 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben az említett előí­ rások és feltételek betartása mellett történő felhasználását.

(7)

Mivel az értékelés a nanoanyagokkal nem foglalkozott, az 528/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján indokolt, hogy a fenti jóváhagyás az ilyen anyagokra ne terjedjen ki.

(8)

A jelentés megállapítása szerint a ciprokonazol esetében teljesülnek az 1B. kategóriájú reprodukciós toxicitást mutató anyagként való besorolás kritériumai az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően, továbbá teljesülnek a nagyon perzisztens és mérgező anyagként való besorolás kritériumai az 1907/2006/EK rendelet XIII. mellékletének megfelelően. Noha a ciprokonazol jelenlegi harmonizált osztályozását az 1272/2008/EK rendelet 37. cikkének megfelelően felül kell vizsgálni, az említett lényegi tulajdonságokat figye­ lembe kell venni a jóváhagyás időtartamának meghatározásánál.

(9)

Mivel az 528/2012/EU rendelet 90. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek, a 98/8/EK irányelv szerinti jelenlegi gyakorlat alapján kell eljárni. A jóváhagyás ennek alapján öt évre adható meg.

(10)

Az 528/2012/EU rendelet 23. cikke szerinti termékengedélyezés szempontjából ugyanakkor a ciprokonazol az 528/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdése a) és d) pontjának megfelelően helyettesítendő anyagnak tekint­ hető.

(1) HL L 167., 2012.6.27., 1. o. (2) A Bizottság 2007. december 4-i 1451/2007/EK rendelete a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról (HL L 325., 2007.12.11., 3. o.). (3) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/8/EK irányelve a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.)

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/69

(11)

Egy adott hatóanyag jóváhagyását megelőzően ésszerű időtartamot kell biztosítani arra, hogy az érdekelt felek megtehessék az új követelmények teljesítéséhez szükséges előkészítő intézkedéseket.

(12)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véle­ ményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk A Bizottság jóváhagyja, hogy a ciprokonazolt a 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben – a mellékletben szereplő előírások és feltételek betartása mellett – hatóanyagként felhasználják. 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2014. április 29-én. a Bizottság részéről az elnök José Manuel BARROSO

L 128/70

MELLÉKLET Közhasználatú név

Ciprokonazol

IUPAC-név Azonosító számok

A hatóanyag minimális tisztasági foka (1)

940 g/kg

(2RS,3RS;2RS,3SR)-2-(4-klórfenil)-3-ciklopropil-1-(1H1,2,4-triazol-1-il)bután-2-ol

A ciprokonazolnak két diasztereomere van.

EK-szám: nincs adat CAS-szám: 94361-06-5 A ciprokonazolnak két diaszte­ reomere van.

„B” diasztereomer: enantiomer pár, amelynek esetében a 2hidroxi-csoport és a 3hidrogén ellentétes oldalon helyezkedik el (2R, 3S és 2S, 3R). A technikai ciprokonazol a két diasztereomer kb. 1:1 arányú keveréke, amelyek mindegyike az enantiomerek pontosan 1:1 arányú elegye.

Terméktípus

Egyedi feltételek (2)

2015. november 1.

2020. október 31.

8

A ciprokonazol az 528/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdése a) és d) pontjának megfelelően helyettesítendő anyagnak tekint­ hető.

(„A” diasztereomer: 430–500 g/kg, „B” diasztereomer: 470–500 g/kg.)

A termék értékelése során különleges figyelmet kell fordítani az engedélyezés iránti kérelemben foglalt olyan felhasználásokhoz kapcsolódó expozíciókra, kockázatokra és hatékonyságra, amelyekre a hatóanyag uniós szinten folytatott kockázatértékelése nem terjedt ki.

Az engedélyezés feltételei:

1. Az ipari felhasználók számára biztonságos munkafolyamatokat és megfelelő szerve­ zeti intézkedéseket kell meghatározni. Ha az expozíció mértéke más módon nem csökkenthető elfogadható szintre, a termé­ keket megfelelő egyéni védőeszközökkel kell használni.

2014.4.30.

2. A termékek nem engedélyezhetők kettős vákuumos impregnálással történő ipari felhasználásra, kivéve, ha a benyújtott adatok bizonyítják, hogy a termék – szükség esetén a megfelelő kockázatcsök­ kentő intézkedések megtételével – nem jelent elfogadhatatlan kockázatot.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

„A” diasztereomer: enantiomer pár, amelynek esetében a 2hidroxi-csoport és a 3hidrogén ugyanazon az oldalon helyezkedik el (2S, 3S és 2R, 3R).

Jóváhagyás lejárta

HU

IUPAC-név:

Jóváhagyás dátuma

IUPAC-név Azonosító számok

A hatóanyag minimális tisztasági foka (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Terméktípus

Egyedi feltételek (2)

3. Megfelelő kockázatcsökkentő intézkedé­ seket kell hozni a talaj és a víz védelmére. Ezek különösen a következők:

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

b) A termékek nem engedélyezhetők az időjárás viszontagságainak kitett fa ipari kezelésére vagy kültéri építkezé­ seken felhasználandó faanyagok kezelé­ sére, kivéve, ha a benyújtott adatok bizonyítják, hogy a termék – szükség esetén a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések megtételével – nem jelent elfogadhatatlan kockázatot.

HU

a) Az engedélyezett termékek címkéin és – ha van – biztonsági adatlapjain fel kell tüntetni, hogy az ipari felhaszná­ lásnak zárt helyen vagy folyadékot át nem eresztő, szilárd aljzatú, gáttal védett helyen kell történnie, továbbá a frissen kezelt faanyagot a kezelést köve­ tően fedett helyen vagy folyadékot át nem eresztő, szilárd aljzatú helyen – illetve mindkét feltételnek megfelelő helyen – kell tárolni a talajba vagy vízbe történő közvetlen kibocsátás elkerülése érdekében, valamint hogy a termék felhasználása során kiszivárgott minden szerfelesleget újrafelhasználás vagy ártalmatlanítás céljából össze kell gyűjteni.

2014.4.30.

Közhasználatú név

(1) Az ebben az oszlopban jelzett tisztaság az 528/2012/EU rendelet 8. cikke alapján végzett értékeléshez használt hatóanyag minimális tisztasági fokának felel meg. A forgalomba hozott termékben lévő ható­ anyag ezzel megegyező, de ettől eltérő tisztaságú is lehet, ha az értékelt hatóanyaggal technikailag bizonyítottan egyenértékű. (2) Az 528/2012/EU rendelet VI. mellékletében előírt közös elvek alkalmazásához az értékelő jelentések tartalma és következtetései a Bizottság alábbi internetes oldalán olvashatók: http://ec.europa.eu/comm/ environment/biocides/index.htm

L 128/71

L 128/72

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

2014.4.30.

A BIZOTTSÁG 439/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. április 29.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 250/2009/EK rendeletnek a mutatók meghatározásai és az adattovábbítás technikai formátuma tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 2008. március 11-i 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1)és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjára, mivel: (1)

A 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet megteremtette az Unió területén működő vállalkozások szerkezetére, tevékenységére, versenyképességére és teljesítményére vonatkozó európai statisztikák összegyűjté­ sének, továbbításának és értékelésének közös keretét.

(2)

A 250/2009/EK bizottsági rendelet (2) létrehozta a mutatók meghatározásait és az adattovábbítás technikai formá­ tumát.

(3)

Az eredmények nemzetközi összehasonlíthatósága iránti egyre növekvő igénynek való megfelelés érdekében meg kell határozni a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások demográfiájának mutatóit, különösen a vállalkozások statisztikája vonatkozásában. E meghatározásokkal ki kell egészíteni a 250/2009/EK rendelet I. mellékletétét. A 250/2009/EK rendelet II. mellékletében meghatározott adattovábbítás technikai formátumát, ideértve az adatsor-azonosítók, az adatsorok és a változók listáját, ezért ennek megfelelően frissíteni kell.

(4)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az európai statisztikai rendszer bizottságának véle­ ményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk A 250/2009/EK rendelet I. és II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul. 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalma­ zandó a tagállamokban. Kelt Brüsszelben, 2014. április 29-én. a Bizottság részéről az elnök José Manuel BARROSO

(1) HL L 97., 2008.4.9., 13. o. (2) A Bizottság 2009. március 11-i 250/2009/EK rendelete a mutatók meghatározásainak, az adattovábbítás technikai formátumának, a NACE Rev.1.1. és a NACE Rev.2-re vonatkozó kettős jelentéstételi követelmények, valamint a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó eltérések engedélyezése tekintetében a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 86., 2009.3.31., 1. o.).

2014.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

L 128/73

MELLÉKLET

A 250/2009/EKrendelet I. és a II. melléklete az alábbiak szerint módosul: 1. Az I. melléklet az alábbiak szerint módosul: a) A 11 11 0 kód elé az alábbi kódok kerülnek beillesztésre: „Kód:

11 01 0

Megnevezés: A t során legalább egy alkalmazottal rendelkező működő gazdasági szervezetek száma Melléklet:

IX.

Meghatározás Azon gazdasági szervezetek számbavétele, amelyeknek legalább egy foglalkoztatottjuk volt az adott t referencia– időszak során bármikor. Kód:

11 02 0

Megnevezés: A t során az első alkalmazottal rendelkező, működő gazdasági szervezetek száma Melléklet:

IX.

Meghatározás Azon gazdasági szervezetek számbavétele, amelyek az adott t referencia–időszak során bármikor az első alkalma­ zottal rendelkeztek. Ez vonatkozhat a 11 92 0 kód alatt meghatározott gazdasági szervezetek létrejöttére, de a 11 91 0 alatt szereplő vállalkozásokra is, amennyiben a korábbi referencia–időszakok során már aktívak voltak, de az előző két referencia–időszak során egy alkalmazottal sem rendelkeztek. Kód:

11 03 0

Megnevezés: A t során valamely időponttól kezdődően alkalmazottal már nem rendelkező gazdasági szervezetek száma Melléklet:

IX.

Meghatározás Azon gazdasági szervezetek számbavétele, amelyek egy adott t referencia–időszak során valamely időponttól kezdődően alkalmazottal már nem rendelkeznek és egy adott t referencia–időszak során egy korábbi időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkeztek. Ez érintheti a 11 93 0 mutatóban meghatározott megszűnt gazdasági szervezeteket, de a 11 01 0 mutatóban meghatározott gazdasági szervezeteket is, amennyiben azok még folytatják tevékenységüket, de egy adott t refe­ rencia–időszakban és az alábbi két referencia–időszakban egy adott időponttól kezdődően alkalmazottal már nem rendelkeznek: t + 1 és t + 2. Ugyanez alkalmazandó, ha az utolsó alkalmazott munkaszerződése a t során december 31-én ér véget. Kód:

11 04 1

Megnevezés: A t – 1 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma Kód:

11 04 2

Megnevezés: A t – 2 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma Kód:

11 04 3

Megnevezés: A t – 3 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma Kód:

11 04 4

Megnevezés: A t – 4 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma Kód:

11 04 5

L 128/74

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

2014.4.30.

Megnevezés: A t – 5 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma Melléklet:

IX.

Meghatározás Azon gazdasági szervezetek számbavétele, amelyek legalább egy alkalmazottal rendelkeztek az első alkalmazott foglalkoztatásának évétől kezdődően minden év valamely időpontjában (t – 1 – t – 5) egy adott t referencia– időszakig. A t során első alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma a 11 02 0 mutató alatt került meghatáro­ zásra. Egy gazdasági szervezet akkor is túlélőnek tekintendő, ha a kapcsolódó jogi egység(ek) már nem működnek, de tevékenységüket új, kifejezetten a gazdasági szervezet termelési tényezőinek átvételére felállított jogi egység vette át (=túlélés átvétellel).” b) A 12 11 0 kód elé a következő kód kerül beillesztésre: „Kód:

11 96 0

Megnevezés: A t során foglalkoztatásban mérve gyorsan növekvő gazdasági szervezetek száma Melléklet:

IX.

Meghatározás Azon gazdasági szervezetek számbavétele, amelyek a t – 3 során legalább 10 alkalmazottal rendelkeznek, amelyekben évente – hároméves időszak során (t – 3–tól t–ig) – átlagosan több mint 10 %–kal nő az alkalma­ zottak száma. Ebbe nem tartoznak bele a 11 92 0 kód alatt meghatározott gazdasági szervezetek a t – 3 során.” c) A 16 11 0 kód elé az alábbi kódok kerülnek beillesztésre: „Kód:

16 01 0

Megnevezés: A t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező, működő gazdasági szerve­ zetek számában szereplő, a t során foglalkoztatott személyek száma Melléklet:

IX.

Meghatározás A foglalkoztatottak számát a 16 91 0 mutató határozza meg. A t során valamely időpontban legalább egy alkal­ mazottal rendelkező, működő gazdasági szervezetek számát a 11 01 0 mutató határozza meg. Kód:

16 01 1

Megnevezés: A t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező, működő gazdasági szerve­ zetek számában szereplő, a t során alkalmazottak száma Melléklet:

IX.

Meghatározás Az alkalmazottak számát a 16 91 1 mutató határozza meg. A t során valamely időpontban legalább egy alkalma­ zottal rendelkező, működő gazdasági szervezetek számát a 11 01 0 mutató határozza meg. Kód:

16 02 0

Megnevezés: A t során első alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában a t során foglalkoztatott személyek száma Melléklet:

IX.

Meghatározás A foglalkoztatottak számát a 16 91 0 mutató határozza meg. A t során első alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számát a 11 02 0 mutató határozza meg. Kód:

16 02 1

Megnevezés: A t során első alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során alkal­ mazottak száma Melléklet:

IX.

2014.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

L 128/75

Meghatározás Az alkalmazottak számát a 16 91 1 mutató határozza meg. A t során első alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma a 11 02 0 mutató alatt került meghatározásra. Kód:

16 03 0

Megnevezés: A t során valamely időponttól kezdődően alkalmazottal már nem rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglalkoztatott személyek száma Melléklet:

IX.

Meghatározás A foglalkoztatottak számát a 16 91 0 mutató határozza meg. A t során valamely időponttól kezdődően alkalma­ zottal már nem rendelkező gazdasági szervezetek számát a 11 03 0 mutató határozza meg. Kód:

16 03 1

Megnevezés: A t során valamely időponttól kezdődően alkalmazottal már nem rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során alkalmazottak száma Melléklet:

IX.

Meghatározás Az alkalmazottak számát a 16 91 1 mutató határozza meg. A t során valamely időponttól kezdődően alkalma­ zottal már nem rendelkező gazdasági szervezetek számát a 11 03 0 mutató határozza meg. Kód:

16 04 1

Megnevezés: A t–1 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglal­ koztatott személyek száma Kód:

16 04 2

Megnevezés: A t – 2 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglal­ koztatott személyek száma Kód:

16 04 3

Megnevezés: A t – 3 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglal­ koztatott személyek száma Kód:

16 04 4

Megnevezés: A t – 4 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglal­ koztatott személyek száma Kód:

16 04 5

Megnevezés: A t – 5 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglal­ koztatott személyek száma Melléklet:

IX.

Meghatározás A foglalkoztatottak számát a 16 91 0 mutató határozza meg. A t – 1– t – 5 során valamely időpontban első alkal­ mazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számát a 11 04 1–11 04 5 mutatók határozzák meg. Kód:

16 05 1

Megnevezés: A t – 1 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t–1 során foglal­ koztatott személyek száma

L 128/76

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

Kód:

2014.4.30.

16 05 2

Megnevezés: A t – 2 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t – 2 során foglalkoztatott személyek száma Kód:

16 05 3

Megnevezés: A t – 3 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t – 3 során foglalkoztatott személyek száma Kód:

16 05 4

Megnevezés: A t – 4 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t – 4 során foglalkoztatott személyek száma Kód:

16 05 5

Megnevezés: A t – 5 során valamely időpontban első alkalmazottal rendelkező és a t során valamely időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t – 5 során foglalkoztatott személyek száma Melléklet:

IX.

Meghatározás A foglalkoztatottak számát a 16 91 0 mutató határozza meg. A t – 1 – t – 5 során valamely időpontban első alkal­ mazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számát a 11 04 1 – 11 04 5 mutatók határozzák meg.” d) A 17 32 0 kód elé a következő kód kerül beillesztésre: „Kód:

16 96 1

Megnevezés: A t során foglalkoztatásban mérve gyorsan növekvő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak száma Melléklet::

IX.

Meghatározás Az alkalmazottak számát a 16 91 1 mutató határozza meg. A foglalkoztatásban mérve gyorsan növekvő gazdasági szervezetek számát a 11 96 0 mutató határozza meg.” 2. A II. melléklet a következőképpen módosul: a) A 2. pontban foglalt lista a következő adatsor–azonosítókkal egészül ki: Adatsor típusa

Megnevezés

Adatsor-azonosító

„Biztosítási szolgáltatások és nyugdíjalapok éves vállalkozási statisztikája

1G

RSBSSERV_1G1_A

Éves demográfiai statisztika a legalább egy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vonatkozásában, jogi forma szerinti bontásban

9E

RSBSBD_9E1_A

Éves demográfiai statisztika a legalább egy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vonatkozásában, a foglalkoztatottak száma szerinti nagy­ ságkategóriás bontásban

9F

RSBSBD_9F1_A

Vállalkozások megszűnésére vonatkozó éves előzetes eredmények a leg­ alább egy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vonatkozásában, jogi forma szerinti bontásban

9G

RSBSBD_9G1_A

Vállalkozások megszűnésére vonatkozó éves előzetes eredmények a leg­ alább egy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vonatkozásában, a foglalkoztatottak száma szerinti nagyságkategóriás bontásban

9H

RSBSBD_9H1_A

A foglalkoztatásban mérve gyorsan növekvő gazdasági szervezetekre vonatkozó éves statisztika

9M

RSBSBD_9 M1_A

A foglalkoztatásban mérve gyorsan növekvő gazdasági szervezetekre vonatkozó éves előzetes statisztika

9P

RSBSBD_9P1_A”

2014.4.30.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/77

b) A 2. pontban az 1D adatsorhoz kapcsolódó adatsor típusa és az adatsor–azonosító helyébe a következő lép: Adatsor típusa

Megnevezés

Adatsor-azonosító

„A központi banki tevékenységre és a hitelintézetekre vonatkozó éves vállalkozási statisztika a NACE Rev.2 64.19. szakágazat szerint

1D

RSBSSERV_1D2_A”

c) A 4.1. pontban az adatsor az alábbi adatsorokkal egészül ki: Adatsor típusa

Kód

„Biztosítási szolgáltatások és nyugdíjalapok éves vállalkozási statisztikája

1G

Éves demográfiai statisztika a legalább egy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vonatkozá­ sában, jogi forma szerinti bontásban

9E

Éves demográfiai statisztika a legalább egy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vonatkozá­ sában, a foglalkoztatottak száma szerinti nagyságkategóriás bontásban

9F

Vállalkozások megszűnésére vonatkozó éves előzetes eredmények a legalább egy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vonatkozásában, jogi forma szerinti bontásban

9G

Vállalkozások megszűnésére vonatkozó éves előzetes eredmények a legalább egy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vonatkozásában, a foglalkoztatottak száma szerinti nagyságkategóriás bontásban

9H

A foglalkoztatásban mérve gyorsan növekvő gazdasági szervezetekre vonatkozó éves statisztika

9M

A foglalkoztatásban mérve gyorsan növekvő gazdasági szervezetekre vonatkozó éves előzetes statisztika”

9P

d) A 4.1. pontban az 1D kódhoz kapcsolódó adatsor típusa helyébe a következő lép: „A központi banki tevékenységre és a hitelintézetekre vonatkozó éves vállalkozási statisztika a NACE Rev.2 64.19. szakágazat szerint”

e) A 4.5. pontban a változók jegyzéke az alábbi változókkal egészül ki a megfelelő számsorrendben: Változó címe

Kód

Melléklet

„A t során legalább egy alkalmazottal rendelkező működő gazdasági szervezetek száma

11 01 0

IX

A t során az első alkalmazottal rendelkező, működő gazdasági szervezetek száma

11 02 0

IX

A t során alkalmazottal már nem rendelkező gazdasági szervezetek száma

11 03 0

IX

A t – 1 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma

11 04 1

IX

A t – 2 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma

11 04 2

IX

A t – 3 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma

11 04 3

IX

A t – 4 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma

11 04 4

IX

A t – 5 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek száma

11 04 5

IX

A t során foglalkoztatásban mérve gyorsan növekvő gazdasági szervezetek száma

11 96 0

IX

L 128/78

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.4.30.

Változó címe

Kód

Melléklet

A t során legalább egy alkalmazottal rendelkező, működő gazdasági szervezetek szá­ mában szereplő, a t során foglalkoztatott személyek száma

16 01 0

IX

A t során legalább egy alkalmazottal rendelkező, működő gazdasági szervezetek szá­ mában szereplő, a t során alkalmazottak száma

16 01 1

IX

A t során első alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában a t során foglalkoztatott személyek száma

16 02 0

IX

A t során első alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során alkalmazottak száma

16 02 1

IX

A t során alkalmazottal már nem rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglalkoztatott személyek száma

16 03 0

IX

A t során alkalmazottal már nem rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során alkalmazottak száma

16 03 1

IX

A t – 1 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglalkoztatott szemé­ lyek száma

16 04 1

IX

A t – 2 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglalkoztatott szemé­ lyek száma

16 04 2

IX

A t – 3 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglalkoztatott szemé­ lyek száma

16 04 3

IX

A t – 4 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglalkoztatott szemé­ lyek száma

16 04 4

IX

A t – 5 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t során foglalkoztatott szemé­ lyek száma

16 04 5

IX

A t – 1 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t–1 során foglalkoztatott személyek száma

16 05 1

IX

A t – 2 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t – 2 során foglalkoztatott személyek száma

16 05 2

IX

A t – 3 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t – 3 során foglalkoztatott személyek száma

16 05 3

IX

A t – 4 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t – 4 során foglalkoztatott személyek száma

16 05 4

IX

A t – 5 során első alkalmazottal rendelkező és a t során legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek számában szereplő, a t – 5 során foglalkoztatott személyek száma

16 05 5

IX

A t során foglalkoztatásban mérve gyorsan növekvő gazdasági szervezetekben foglal­ koztatottak száma

16 96 1

IX”

2014.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

L 128/79

A BIZOTTSÁG 440/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. április 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalány­ értékek megállapításáról AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonat­ kozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszerve­ zésről szóló rendelet) (1), tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgo­ zottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizott­ sági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére, mivel: (1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehaj­ tási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg. 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2014. április 29-én. a Bizottság részéről, az elnök nevében, Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o. (2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

L 128/80

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

2014.4.30.

MELLÉKLET Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek (EUR/100 kg) KN-kód

Országkód ( )

Behozatali átalányérték

0702 00 00

CL

173,8

MA

42,9

MK

105,0

TN

89,9

TR

83,5

ZZ

99,0

0707 00 05

0709 93 10

0805 10 20

0805 50 10

0808 10 80

0808 30 90

1

AL

41,5

MA

39,8

TR

133,0

ZZ

71,4

MA

70,8

TR

88,1

ZZ

79,5

EG

45,5

IL

73,9

MA

51,2

TN

64,4

TR

57,0

ZZ

58,4

MA

35,6

TR

85,1

ZZ

60,4

AR

108,6

BR

84,5

CL

105,2

CN

98,7

MK

26,2

NZ

130,5

US

170,5

ZA

123,3

ZZ

105,9

AR

90,6

CL

146,3

CN

83,2

TR

97,0

ZA

109,4

ZZ

105,3

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

ISSN 1977-0731 (elektronikus kiadás) ISSN 1725-5090 (nyomtatott kiadás)

★

★

★

★ ★ ★

★ ★ ★ ★ ★ ★

Az Európai Unió Kiadóhivatala 2985 Luxembourg LUXEMBURG

HU