L 109 Hivatalos Lapja

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja ★ ★ ★

★ ★ ★

★ ★ ★

L 109

★ ★ ★

59. évfolyam

Jogszabályok

Magyar nyelvű kiadás

2016. április 26.

Tartalom

II

Nem jogalkotási aktusok RENDELETEK ★

★

A Bizottság (EU) 2016/646 rendelete (2016. április 20.) a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról (1)

1

A Bizottság (EU) 2016/647 végrehajtási rendelete (2016. április 25.) az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaida szervezetekkel összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 245. alkalommal történő módosításáról .............................................................................. 23 A Bizottság (EU) 2016/648 végrehajtási rendelete (2016. április 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról 25

HATÁROZATOK ★

A Bizottság (EU) 2016/649 határozata (2016. január 15.) a Hollandia által végrehajtott SA.24123 (12/C.) (korábbi 11/NN.) számú állami támogatásról – A leidschendam-voorburgi önkormányzat általi, állítólagosan a piaci ár alatt történt földterület-értékesítés (az értesítés a C(2016) 85. számú dokumentummal történt) (1) ........................................................................... 27

★

A Bizottság (EU) 2016/650 végrehajtási határozata (2016. április 25.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikkének (3) bekezdése és 39. cikkének (2) bekezdése alapján a minősített aláírást és bélyegzőt létrehozó eszközök biztonsági értékelésére vonatkozó szabványok megállapításáról (1) ......................................... 40

(1) EGT-vonatkozású szöveg

HU

(folytatás a túloldalon)

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

Helyesbítések ★

Helyesbítés a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III., IV. és V. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található 1-metil-ciklopropén, flonikamid, flutriafol, indolil-ecetsav, indolil-vajsav, petoxamid, pirimikarb, protiokonazol és teflubenzuron szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. január 26-i (EU) 2016/71 bizottsági rendelethez (HL L 20., 2016.1.27.) ................................... 43

2016.4.26.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/1

II (Nem jogalkotási aktusok)

RENDELETEK A BIZOTTSÁG (EU) 2016/646 RENDELETE (2016. április 20.) a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, mivel: (1)

A 715/2007/EK rendelet egyike a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) által létrehozott típusjóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó külön jogi aktusoknak.

(2)

A 715/2007/EK rendelet előírja, hogy az új könnyű járművek új kibocsátási határértékeknek feleljenek meg, és további követelményeket ír elő az információk elérhetősége tekintetében. Az említett rendelet végrehajtásához szükséges konkrét műszaki rendelkezések a 692/2008/EK rendelettel (3) kerültek elfogadásra.

(3)

A Bizottság saját tanulmányai és külső információk alapján részletes elemzést készített a 692/2008/EK rendeletben meghatározott eljárásokról, vizsgálatokról és típus-jóváhagyási követelményekről, és arra a következ tetésre jutott, hogy az Euro 5/6 besorolású gépjárművek valós közúti közlekedéséből eredő kibocsátások lényegesen meghaladják a kötelező érvényű új európai menetciklus alapján mért értékeket, különösen a dízelüzemű gépjárművek NOx-kibocsátása esetében.

(4)

Az Euro szabványok és azok későbbi módosításai fokozatosan és jelentősen szigorították a kibocsátás tekintetében a gépjárművekre vonatkozó típus-jóváhagyási követelményeket. Míg általánosságban komoly csökkenést sikerült elérni a szabályozott szennyező anyagok gépjárművekből származó kibocsátása terén, ez nem igaz a dízelmotorok NOx-kibocsátására, különösen a könnyű személy- és haszongépjárművek esetében. Ezért intézkedéseket kell hozni e helyzet orvoslására.

(5)

A 715/2007/EK rendelet 3. cikkének 10. pontjában meghatározott, a kibocsátásszabályozási szintet csökkentő „hatástalanító berendezések” nem megengedettek. A közelmúltbeli események rámutattak arra, hogy meg kell

(1) HL L 171., 2007.6.29., 1. o. (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.). (3) A Bizottság 2008. július 18-i 692/2008/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és végrehajtásáról (HL L 199., 2008.7.28., 1. o.).

L 109/2

HU


2016.4.26.

erősíteni e szabály érvényre juttatását. Ezért célszerű előírni, hogy a nehéz tehergépjárművekre az 595/2009/EK (Euro VI) rendeletben és végrehajtási intézkedéseiben már alkalmazott elvek alapján javítani kell a típusjóváhagyás során a gyártó által alkalmazott kibocsátáscsökkentési stratégia felügyeletét.

(6)

A dízelüzemű gépjárművekből származó NOx-kibocsátás problémájának megoldása minden bizonnyal hozzájárulna a környezeti levegő jelenlegi, tartósan magas NO2-szintjének csökkentéséhez, amely komoly kockázatot jelent az emberi egészség szempontjából.

(7)

A Bizottság 2011 januárjában valamennyi érdekelt fél bevonásával munkacsoportot hozott létre a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra (RDE) vonatkozó olyan vizsgálati eljárás (RDE-vizsgálat) kidolgozása érdekében, amely jobban tükrözi a közúti közlekedésben mért kibocsátásokat. E célból – részletes szakértői megbeszélések alapján – a 715/2007/EK rendeletben javasolt lehetőség, azaz a hordozható kibocsátásmérő rendszerek (PEMS) és a kibocsátási határértékek („not-to-exceed”, NTE) alkalmazása mellett döntöttek.

(8)

Az érdekelt felekkel a CARS 2020 folyamat (1) keretében megállapodás született arról, hogy az RDE-vizsgálati eljárások két lépésben kerülnek bevezetésre: az első, átmeneti időszakban a vizsgálati eljárásokat csak nyomon követés céljára kell alkalmazni, ezt követően pedig a kötelező érvényű kvantitatív RDE-követelményekkel együtt kell őket alkalmazni valamennyi új típusjóváhagyás és új gépjármű esetében.

(9)

Az RDE-vizsgálati eljárások az (EU) 2016/427 bizottsági rendelettel (2) kerültek bevezetésre. Meg kell határozni a kvantitatív RDE-követelményeket, hogy a kipufogógáz-kibocsátást minden szokásos használati körülmény mellett a 715/2007/EK rendeletben meghatározott kibocsátási határértékek alá lehessen csökkenteni. E célból figyelembe kell venni a mérési eljárások statisztikai és műszaki bizonytalanságait.

(10)

Annak érdekében, hogy a gyártók fokozatosan alkalmazkodni tudjanak az RDE-követelményekhez, a végső, kvantitatív RDE-követelmények bevezetését szintén két lépésben kell megvalósítani. Első lépésben – az Euro 6 előírások kötelező alkalmazásának időpontjától számított 4 évvel kezdődően – 2,1-os megfelelési tényező alkalmazandó. A második lépés az első lépést követő 1 évvel és 4 hónappal kezdődik, amelynek keretében a 715/2007/EK rendeletben meghatározott 80 mg/km NOx kibocsátási határértéknek való teljes megfelelés érvényesülne, megnövelve egy, a hordozható kibocsátásmérő rendszer (PEMS) alkalmazásával összefüggő további mérési bizonytalanságokat figyelembe vevő tűréshatárral.

(11)

Ugyan fontos, hogy az RDE-vizsgálat lehetőleg az összes vezetési helyzetet lefedje, de el kell kerülni, hogy a vizsgált járművek vezetése részrehajlóan történjen, vagyis azzal a szándékkal, hogy a jármű ne a műszaki teljesítménye miatt, hanem a szélsőséges vezetési módok miatt feleljen meg vagy ne feleljen meg a vizsgálat során. Az ilyen helyzetek kezelésére ezért további határfeltételeket kell bevezetni az RDE-vizsgálatra vonatkozóan.

(12)

Előfordulhat, hogy az egyes, PEMS-szel vizsgált utak során tapasztalt vezetési körülmények, jellegükből adódóan, nem felelnek meg teljes mértékben a „jármű szokásos használati körülményeinek”. Ezért az említett utak során a kibocsátáscsökkentés szigorúsága változhat. Ezért, valamint a mérési eljárások statisztikai és műszaki bizonytalan ságainak figyelembevétele céljából a jövőben megfontolható, hogy az egyes, PEMS-szel vizsgált utakra alkalmazandó nem túllépendő kibocsátási határértékek tükrözzék ezen utak egyes mérhető – például a vezetési dinamikával vagy a terhekkel összefüggő – paraméterek által meghatározható jellemzőit. Amennyiben ez az elv kerül alkalmazásra, az nem vezethet az RDE-vizsgálati eljárások környezeti hatásának és hatékonyságának csökke néséhez, amit szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmánnyal kell alátámasztani. Ezenkívül a PEMS-szel vizsgált út során a kibocsátáscsökkentés szigorúságának értékeléséhez csak objektív tudományos okokkal – nem pedig a motor, a kibocsátáscsökkentő berendezés vagy a kibocsátáscsökkentő rendszer kalibrálása miatti okokkal – alátámasztható paraméterek vehetők igénybe.

(13)

Végezetül elismerve az NOx-kibocsátások városi körülmények közötti szabályozásának szükségességét, sürgősen meg kell fontolni az RDE-vizsgálat városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszaira vonatkozó relatív súlyozás megváltoztatását, hogy a gyakorlatban biztosítani lehessen egy alacsony megfelelési tényező elérését, és ezáltal a harmadik kötelező RDE-csomagban a vezetési dinamikára vonatkozó új peremfeltételt lehessen megálla pítani, amely felett az első lépés bevezetési dátumától kezdődően kiterjesztett feltételek alkalmazandók.

(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizott ságának: CARS 2020: Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai gépjárműiparért (COM/2012/636 final). (2) A Bizottság 2016. március 10-i (EU) 2016/427 rendelete a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról (HL L 82., 2016.3.31., 1. o.)

2016.4.26.

HU


L 109/3

(14)

A Bizottság felülvizsgálja az RDE-vizsgálati eljárásra vonatkozó rendelkezéseket és az új járműtechnológiák figyelembevétele és hatékonyságuk biztosítása érdekében kiigazítja azokat. Hasonlóképpen a Bizottság a műszaki fejlődés fényében évente felülvizsgálja a végső megfelelési tényezők megfelelő szintjét. Felülvizsgálja különösen a 692/2008/EK rendelet IIIA. mellékletének 5. és 6. függelékében meghatározott, a PEMS-szel vizsgált kibocsátási adatok értékelésének két alternatív módszerét.

(15)

Ezért a 692/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk A 692/2008/EK rendelet a következőképpen módosul: 1. A 2. cikk a következő 43. és 44. pontokkal egészül ki: „43. »kibocsátáscsökkentési alapstratégia«: olyan kibocsátáscsökkentési stratégia, amely a gépjármű teljes sebesség- és terheléstartományában mindenkor kifejti hatását, ha egy kibocsátáscsökkentési segédstratégia nem lép életbe; 44. »kibocsátáscsökkentési segédstratégia«: olyan kibocsátáscsökkentési stratégia, amely valamilyen konkrét cél érdekében és a környezeti és/vagy üzemállapotok valamely együttesére válaszként lép életbe, és kizárólag e feltételek fennállásának ideje alatt felváltja vagy módosítja a kibocsátáscsökkentési alapstratégiát;” 2. A 3. cikk (10) bekezdésében a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott dátumoktól számított három évig, valamint 10. cikkének (5) bekezdésében meghatározott dátumoktól számított négy évig a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:” 3. Az 3. cikk (10) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép: „A IIIA. melléklet 2.1. pontjának követelményei nem alkalmazandók.” 4. A 5. cikk a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki: „(11) A gyártó részletes dokumentációcsomagot bocsát rendelkezésre, amely tartalmazza az alábbi információkat: a) információk az összes kibocsátáscsökkentési segédstratégia és kibocsátáscsökkentési alapstratégia működéséről, ideértve mindazon paraméterek ismertetését, melyeket valamely kibocsátáscsökkentési segédstratégia módosít, és azokat a peremfeltételeket, melyek mellett a kibocsátáscsökkentési segédstratégia működik, valamint annak megjelölését, hogy az e rendeletben meghatározott vizsgálati eljárások feltételei mellett a kibocsátáscsökkentési segédstratégia vagy a kibocsátáscsökkentési alapstratégia lép valószínűleg működésbe; b) a tüzelőanyag-rendszer szabályozásának logikája, az időzítési stratégiák és a »ki-be« kapcsolási pontok valamennyi üzemmódra. (12) A (11) bekezdésben említett részletes dokumentációcsomagot szigorúan bizalmasan kell kezelni. A csomagot őrizheti a jóváhagyó hatóság vagy a jóváhagyó hatóság döntése alapján a gyártó. Amennyiben a dokumentáció csomagot a gyártó őrzi, a jóváhagyó hatóság azt az áttekintést és jóváhagyást követően azonosító számmal és keltezéssel látja el. A dokumentációt a jóváhagyás során, illetve a jóváhagyás érvényességének időtartama alatt bármikor hozzáférhetővé kell tenni a típusjóváhagyó hatóság számára.” 5. Az I. melléklet 6. függeléke e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul. 6. A IIIA. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

L 109/4

HU


2016.4.26.

2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2016. április 20-án. a Bizottság részéről az elnök Jean-Claude JUNCKER

2016.4.26.


HU

L 109/5

I. MELLÉKLET

A 692/2008/EK rendelet I. mellékletének 6. függelékében található 1. táblázat a következőképpen módosul: 1. a ZD, ZE és ZF sorok helyébe a következő szöveg lép: „ZD

Euro 6c

Euro 6-2

M, N1 I. osz tály

PI, CI

2018.9.1.

2019.8.31.

ZE

Euro 6c

Euro 6-2

N1 II. osztály

PI, CI

2019.9.1.

2020.8.31.

ZF

Euro 6c

Euro 6-2

N1 III. osztály, PI, CI N2

2019.9.1.

2020.8.31.”

2. a táblázat a ZF sor után a következő sorokkal egészül ki: „ZG

Euro 6d-TEMP Euro 6-2

M, N1 I. osz tály

PI, CI

2017.9.1.

2019.9.1.

2020.12.31.

ZH


N1 II. osztály

PI, CI

2018.9.1.

2020.9.1.

2021.12.31.

ZI



2018.9.1.

2020.9.1.

2021.12.31.

ZJ

Euro 6d

Euro 6-2

M, N1 I. osz tály

PI, CI

2020.1.1.

2021.1.1.

ZK

Euro 6d

Euro 6-2

N1 II. osztály

PI, CI

2021.1.1.

2022.1.1.

PLN

Euro 6d

Euro 6-2


2021.1.1.

2022.1.1.”

3. a táblázathoz tartozó magyarázat az „Euro 6b” kibocsátási előírásra vonatkozó bekezdés után a következő bekezdé sekkel egészül ki: „»Euro 6c« kibocsátási előírás = a kvantitatív RDE-követelmények nélküli teljes Euro 6 kibocsátási előírás, azaz az Euro 6b kibocsátási előírás és a szikragyújtású járművek által kibocsátott részecskék számára vonatkozó végleges előírás, (adott esetben) az E10-es és a B7-es referencia-tüzelőanyag használata az előírt laborvizsgálati ciklus alapján értékelve, és csak nyomon követésre szolgáló RDE-vizsgálat (a nem túllépendő NTE-határértékek alkalmazása nélkül); »Euro 6d-TEMP« kibocsátási előírás = a teljes Euro 6 kibocsátási előírás, azaz az Euro 6b kibocsátási előírás és a szikragyújtású járművek által kibocsátott részecskék számára vonatkozó végleges előírás, (adott esetben) az E10-es és a B7-es referencia-tüzelőanyag használata az előírt laborvizsgálati ciklus alapján értékelve és az átmeneti megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett RDE-vizsgálat;”; 4. a táblázat magyarázatában az „Euro 6c” kibocsátási előírásra vonatkozó bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „»Euro 6d« kibocsátási előírás = a teljes Euro 6 kibocsátási előírás, azaz az Euro 6b kibocsátási előírás és a szikra gyújtású járművek által kibocsátott részecskék számára vonatkozó végleges előírás, (adott esetben) az E10-es és a B7-es referencia-tüzelőanyag használata az előírt laborvizsgálati ciklus alapján értékelve és a végső megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett RDE-vizsgálat;”.

L 109/6


HU

2016.4.26.

II. MELLÉKLET

A 692/2008/EK rendelet IIIa. melléklete a következőképpen módosul: 1. a 2.1. pont helyébe a következő szöveg lép: „2.1. Nem túllépendő kibocsátási határértékek A 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással rendelkező járművek szokásos élettartama alatt e járműveknek az e mellékletben foglalt követelmények alapján meghatározott és az e mellékletnek megfelelően elvégzett bármely, valós vezetési feltételek melletti kibocsátásra vonatkozó vizsgálat (RDE-vizsgálat) során keletkező kibocsátásai nem haladhatják meg a következő, nem túllépendő értékeket (NTE-értékeket): NTEpollutant = CFpollutant × TF(p1,…, pn) × EURO-6 ahol az EURO-6 a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában megadott Euro 6 2.” 2. A szóban forgó melléklet a következő 2.1.1., 2.1.2. és 2.1.3. ponttal egészül ki: „2.1.1. Végső megfelelési tényezők Az adott szennyező anyagra vonatkozó CFpollutant megfelelési tényező a következők szerint kerül meghatá rozásra:

Szennyező anyag

CFpollutant

Nitrogén-oxidok tömege (NOx)

1 + margin ahol mar gin = 0,5

Részecskék száma (PN)

Szén-monoxid tömege (CO) (1)

Összes szénhid rogén tömege (THC)

Összes szénhidrogén és nitrogén-oxid együttes tömege (THC + NOx)

később megha tározandó

—

—

—

(1) Az RDE-vizsgálat során mérni és rögzíteni kell a szén-monoxid-kibocsátást.

margin: a PEMS berendezésből adódó további mérési bizonytalanságot figyelembe vevő paraméter, amelyet évente felül kell vizsgálni, és a PEMS-eljárás minőségi javulása, illetve a műszaki fejlődés függvényében módosítani kell.

2.1.2. Átmeneti megfelelési tényezők A 2.1.1. pont rendelkezéseitől eltérve, a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett időponttól számított 5 év és 4 hónap során a gyártó kérésére a következő átmeneti megfelelési tényezők alkalmazhatók:

Szennyező anyag

CFpollutant

Nitrogén-oxidok tömege (NOx)

2,1

Részecskék száma (PN)

Szén-monoxid tömege (CO) (1)

Összes szénhid rogén tömege (THC)

Összes szénhidrogén és nitrogén-oxid együttes tömege (THC + NOx)

később megha tározandó

—

—

—

(1) Az RDE-vizsgálat során mérni és rögzíteni kell a szén-monoxid-kibocsátást.

Az átmeneti megfelelési tényezők alkalmazását fel kell tüntetni a jármű megfelelőségi nyilatkozatában.

2016.4.26.

HU


L 109/7

2.1.3. Átviteli függvények A 2.1. pontban említett TF(p1,…, pn) átviteli függvény értéke a pi (i = 1,…,n) paraméterek mindegyike vonatkozásában 1. Amennyiben a TF(p1,…, pn) átviteli függvény módosításra kerül, a módosítás csak oly módon történhet, hogy ne érintse hátrányosan az RDE-vizsgálati eljárások környezeti hatásait és hatékonyságát. Különösen ügyelni kell arra, hogy a következő feltétel továbbra is teljesüljön: ∫ TF (p1,…, pn) * Q (p1,…, pn) dp = ∫ Q (p1,…, pn) dp ahol: — dp a pi (i = 1,…,n) paraméterek teljes paramétertér szerinti integrálja — Q(p1,…, pn) a pi (i = 1,…,n) paramétereknek megfelelő esemény valószínűségi sűrűsége valós vezetési feltételek mellett.” 3. a szöveg a következő 3.1.0. ponttal egészül ki: „3.1.0. A 2.1. pont követelményeinek teljesülniük kell a városi szakaszra és a PEMS-szel vizsgált teljes útra. A következő két pontban szereplő feltétel közül legalább egy, a gyártó választott feltételnek teljesülnie kell: 3.1.0.1. Mgas,d,t ≤ NTEpollutant és Mgas,d,u ≤ NTEpollutant, ahol e melléklet 2.1. pontjának és az 5. függelék 6.1. és 6.3. pontjának fogalommeghatározásai érvényesek, és gas = pollutant. 3.1.0.2. Mw,gas,d ≤ NTEpollutant és Mw,gas,d,U ≤ NTEpollutant, ahol e melléklet 2.1. pontjának és a 6. függelék 3.9. pontjának fogalommeghatározásai érvényesek, és gas = pollutant.” 4. az 5.3. pontot el kell hagyni; 5. az 5.4. pont helyébe a következő szöveg lép: „5.4. Dinamikus feltételek A dinamikus feltételek az út lejtésének, az ellenszélnek és a vezetési dinamikának (gyorsításnak, lassításnak), valamint a kiegészítő rendszereknek a vizsgálati jármű energiafogyasztására és kibocsátására gyakorolt hatásait foglalják magukban. A dinamikus feltételek normalitásának ellenőrzését a vizsgálat után, a PEMS rögzített adatai alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést két lépésben kell végrehajtani: 5.4.1. Az e melléklet 7a. függelékében leírt módszerrel ellenőrizni kell, hogy az út során a dinamika általában túl nagy vagy hiányos-e. 5.4.2. Amennyiben az út eredményei az 5.4.1. pontnak megfelelő ellenőrzések alapján érvényesnek bizonyulnak, a dinamikus feltételek normalitásának ellenőrzésére az e melléklet 5. és 6. függelékében meghatározott módszereket kell alkalmazni. Valamennyi módszer tartalmazza a dinamikus feltételek referenciáit, a referencia körüli tartományokat és az érvényes vizsgálat teljesítéséhez szükséges minimális lefedettségi követelményeket.” 6. a 6.8. pont helyébe a következő szöveg lép: „6.8. A vizsgálati út városi része során az átlagos sebességnek (a megállásokat is beleszámítva) 15 és 40 km/h között kell lennie. A városi vezetés időtartamának 6–30 %-ban megállásokból kell állnia, amelyek alatt az 1 km/h-nál alacsonyabb sebességgel megtett időszakok értendők. A városi vezetésnek tartalmaznia kell több, legalább 10 másodperces megállást. Ha a megállás meghaladja a 180 másodpercet, az ilyen túlzottan hosszú megállást követő 180 másodperc kibocsátási eseményeit ki kell zárni az értékelésből.” 7. a 6.11. pont a következő mondattal egészül ki: „Emellett az arányos összesített pozitív magasságnövekedés, melyet a 7b. függeléknek megfelelően kell meghatározni, nem érheti el az 1 200 m/100 km-t.”

L 109/8

HU


2016.4.26.

8. a 9.5. pont helyébe a következő szöveg lép: „9.5. Ha egy adott időszakon belül a környezeti feltételek az 5.2. pont alapján kiterjesztettnek minősülnek, akkor ezen időszaknak a 4. függelék szerint kiszámított kibocsátásait el kell osztani 1,6-tal, mielőtt a kibocsátások e melléklet szerinti megfelelőségének értékelésére sor kerülne.” 9. az 1. függelék az alábbiak szerint módosul: a) a 3.4.6. pont a következő mondattal egészül ki: „A vezetőfülkén kívül található PEMS-részek szerelvényeinek és berendezéseinek biztonsággal összefüggő okokból való világítását megengedett a jármű akkumulátoráról működtetni.” b) a 4.5. pont a következő mondattal egészül ki: „Hogy minimalizálni lehessen az elemzőkészülék válaszának eltolódását, az elemzőkészülék nullázását és mérőtartomány-kalibrálását a mérőkészülék által az RDE-út alatt érzékelt hőmérsékletet leginkább megközelítő környezeti hőmérsékleten kell elvégezni.” 10. a 2. függelék 8. pontjában szereplő 4. táblázat 2. lábjegyzete helyébe a következő szöveg lép: „(2) Ez az általános követelmény csak a sebességérzékelőre vonatkozik; ha az olyan paraméterek, mint a gyorsulás, a sebességnek a pozitív gyorsulással való szorzata vagy az RPA (relatív pozitív gyorsulás) meghatározásához a járműsebességet veszik figyelembe, a járműsebességre vonatkozó jelnek 3 km/óra felett 0,1 %-os pontosságúnak és 1 Hz-es mintavételi gyakoriságúnak kell lennie. Ez a pontossági követelmény teljesíthető egy kerékfordu latszám-érzékelő jelének alkalmazásával.” 11. a 6. függelék 2. pontjában a következő fogalommeghatározást el kell hagyni: „ai Tényleges gyorsulás az i időközben, hacsak nincs másként meghatározva egy egyenletben: ai ¼

ðviþ1 − vi Þ , [m/s2]” 3,6 � ðtiþ1 − ti Þ

12. a 6. függelék 2. pontja a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki: „mgas,U

a »gas« kipufogógáz-összetevő súlyozott kibocsátási értéke az összes olyan i másodpercet tartalmazó részmintára, amelynél vi < 60 km/h, g/s

Mw,gas,d,U

a »gas« kipufogógáz-összetevő súlyozott távolságspecifikus kibocsátása az összes olyan i másodpercet tartalmazó részmintára, amelynél vi < 60 km/h, g/km

vU

A jármű súlyozott sebessége a j kerékteljesítmény-osztályban, km/h”

13. a 6. függelék 3.1. pontjának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A kerekeknél fellépő tényleges Pr,i teljesítmény az az összesített teljesítmény, amely a légellenállásnak, a gördülési ellenállásnak, az út meredekségének, a jármű hosszanti irányú tehetetlenségének és a kerekek gördülési tehetetlen ségének leküzdéséhez szükséges.” 14. a 6. függelék 3.2. pontja helyébe a következő szöveg lép: „3.2. A mozgóátlagok besorolása városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszokba A standardizált teljesítményfrekvenciákat a városi szakaszra és a teljes vizsgálati útra vonatkozóan kell meghatározni (lásd a 3.4. bekezdést), és külön kibocsátásértékelést kell végezni a teljes vizsgálati útra és a városi szakaszra vonatkozóan. A 3.3. bekezdés szerint kiszámított három másodperces mozgóátlagokat ezért később a tényleges i másodpercre vonatkozó sebesség jele (vi) alapján hozzá kell rendelni az 1-1. táblázatban megadott városi és városon kívüli vezetési feltételekhez.

2016.4.26.


HU

L 109/9

1-1. táblázat Sebességtartományok a vizsgálati adatoknak a városi, országúti és autópályán történő feltételekhez való hozzárendeléséhez a teljesítménykategorizálás módszere keretében

vi [km/h]

Városi

Országúti

Autópálya

0-tól ≤ 60

> 60-tól ≤ 90

> 90”

15. a 6. függelék 3.9. pontja helyébe a következő szöveg lép: „3.9. A súlyozott távolságspecifikus kibocsátásérték kiszámítása A vizsgálat kibocsátásainak időalapú súlyozott átlagát át kell alakítani távolságspecifikus kibocsátássá külön a városi adatkészletre és a teljes adatkészletre vonatkozóan, a következőképpen: A teljes vizsgálati útra: Mw,gas,d ¼ 1 000 �

mgas � 3 600 v

A vizsgálati út városi részére: Mw,gas,d,U ¼ 1 000 �

mgas,U � 3 600 vU

E képletek segítségével ki kell számítani a következő szennyező anyagokra vonatkozó súlyozott átlagot a teljes vizsgálati útra és a vizsgálati út városi részére: Mw,NOx,d

a NOx-ra vonatkozó súlyozott vizsgálati eredmény [mg/km]

Mw,NOx,d,U

a NOx-ra vonatkozó súlyozott vizsgálati eredmény [mg/km]

Mw,CO,d

a CO-ra vonatkozó súlyozott vizsgálati eredmény [mg/km]

Mw,CO,d,U

a CO-ra vonatkozó súlyozott vizsgálati eredmény [mg/km]”

16. a szöveg a következő 7a. és 7b. függelékkel egészül ki:

„7a. függelék A vizsgálati út általános dinamikájának ellenőrzése 1.

BEVEZETÉS

Ez a függelék a vizsgálati út általános dinamikájának ellenőrzésére szolgáló számítási eljárásokat mutatja be, melyek segítségével meghatározható, hogy a városi, országúti és autópályán való vezetés során a dinamika általában túl nagy vagy hiányos-e.

2.

SZIMBÓLUMOK

RPA

Relatív pozitív gyorsulás

»gyorsulási felbontás ares«:

a 0-nál nagyobb minimális gyorsulás m/s2-ben mérve

T4253H

összetettadat-simító

»pozitív gyorsulás apos«:

a 0,1 m/s2-nél nagyobb gyorsulás [m/s2]

Az (i) index az időközre utal A (j) index a pozitív gyorsulást tartalmazó adatkészletek időközére utal

L 109/10


HU

2016.4.26.

A (k) index a kategóriára utal (t = teljes, u = város, r = országút, m = autópálya) Δ

– különbség

>

– nagyobb

≥

– nagyobb vagy egyenlő

%

– százalék

<

– kisebb

≤

– kisebb vagy egyenlő

a

– gyorsulás [m/s2]

ai

– gyorsulás az i időközben [m/s2]

apos

– a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulás [m/s2]

apos,i,k

– a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulás az i időközben a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [m/s2]

ares

– gyorsulási felbontás [m/s2]

di

– az i időközben megtett távolság [m]

di,k

– az i időközben megtett távolság a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [m]

Mk

– a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulást tartalmazó városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak száma

Nk

– a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok és a teljes vizsgálati út mintáinak teljes száma

RPAk

– a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszokra vonatkozó relatív pozitív gyorsulás [m/s2 vagy kWs/(kg × km)]

tk

– a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok és a teljes vizsgálati út időtartama [s]

v

– a jármű sebessége [km/h]

vi

– a jármű tényleges sebessége az i időközben [km/h]

vi,k

– a jármű tényleges sebessége az i időközben a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [km/h]

(v · a)i

– a gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség az i időközben [m2/s3 vagy W/kg]

(v · apos)j,k

– a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség a j időközben a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [m2/s3 vagy W/kg]

(v · apos)k_[95]

– a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulásra jutó járműsebesség szorzatának 95 %-os percentilise a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszaira vonatkozóan [m2/s3 vagy W/kg]

vk

– a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszaira vonatkozó átlagos járműse besség [km/h]

3.

A VIZSGÁLATI ÚT MUTATÓI

3.1.

Számítások

3.1.1. Az adatok előfeldolgozása A dinamikus paraméterek, például a gyorsulás, a v · apos és az RPA meghatározásához a járműsebességre vonatkozó jelnek 3 km/óra felett 0,1 %-os pontosságúnak és 1 Hz-es mintavételi gyakoriságúnak kell lennie. Ez a pontossági követelményt a kerékfordulatszámon alapuló jelek általában teljesítik.

2016.4.26.

HU


L 109/11

Ellenőrizni kell, hogy a sebességgörbe nem tartalmaz-e hibás vagy valószínűtlen szakaszokat. Az ilyen szakaszok járműsebesség-görbéjét ugrások, lépcsőzetes szakaszok vagy hiányzó értékek jellemzik. A rövid hibás szakaszokat korrigálni kell, például az adatok interpolációjával vagy egy másodlagos sebességjellel való összehasonlítással. Alternatív megoldásként a hibás szakaszokat tartalmazó rövid vizsgálati utak kizárhatók a következő adatelemzésből. Második lépésként a gyorsulási értékeket emelkedő sorrendbe kell állítani az ares gyorsulási felbontás meghatározása érdekében (minimális gyorsulási érték > 0). Ha ares ≤ 0,01 m/s2, akkor a járműsebesség mérésének pontossága megfelelő. Ha 0,01 < ares ≤ rmax m/s2, akkor T4253 Hanning-ablakkal való simítást kell alkalmazni. Ha ares > rmax m/s2, akkor a vizsgálati út érvénytelen. A T4253 Hanning-ablak a következő számításokat végzi el: a simítás egy 2-es mozgó medián centrummal rendelkező 4-es mozgó mediánnal kezdődik. Ezután ezen értékek újból simításra kerülnek 5-ös és 3-as mozgó medián, valamint Hanning-ablak (mozgó súlyozott átlagok) alkalmazásával. A különbözetek kiszámítása a simított sorozatnak az eredeti sorozatból való kivonásával történik. Ezután az egész folyamat megismétlődik a kiszámított különbözeteken. Végezetül a folyamat során először kapott simított értékek kivonása révén sor kerül a simított különbözetek kiszámítására. A helyes sebességgörbe képezi a további számítások és a 3.1.2. bekezdésben ismertetett kategorizálás alapját. 3.1.2. A távolság, a gyorsulás és a v · a kiszámítása A következő számításokat a teljes időn alapuló (1 Hz-es felbontású) sebességgörbén el kell végezni az 1. másodperctől a tt sorszámú (utolsó) másodpercig. Az adatmintánkénti távolságnövekményt a következőképpen kell kiszámítani: di = vi/3,6, i = 1-től Nt-ig ahol: di az i időközben megtett távolság [m] vi a jármű tényleges sebessége az i időközben [km/h] Nt a minták teljes száma A gyorsulást a következőképpen kell számítani: ai = (vi + 1 – vi – 1)/(2 · 3,6), i = 1-től Nt-ig ahol: ai a gyorsulás az i időközben [m/s2]. Ahol i = 1: vi – 1 = 0, ahol i = Nt: vi + 1 = 0. A gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség szorzatát a következőképpen kell kiszámítani: (v · a)i = vi · ai/3,6, i = 1-től Nt-ig ahol: (v · a)i a gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség szorzata az i időközben [m2/s3 vagy W/kg]. 3.1.3. Az eredmények kategorizálása Az ai és a (v · a)i kiszámítása után a vi, di, ai és (v · a)i értékeket a járműsebesség alapján növekvő sorrendbe kell állítani. A vi ≤ 60 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet a „városi” sebességkategóriába, a 60 km/h < vi ≤ 90 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet az „országúti” és a vi > 90 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet az „autópályán történő vezetési” sebességkategóriába tartozik.

L 109/12

HU


2016.4.26.

Az ai > 0,1 m/s2 gyorsulási értékekkel rendelkező adatkészletek száma egyik sebességkategóriában sem lehet kevesebb 150-nél. A vk átlagos járműsebességet a következőképpen kell kiszámítani valamennyi sebességkategóriában: �X � vk ¼ v =Nk , i = 1-től Nk-ig, k = u,r,m i i,k ahol: Nk a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak teljes száma. 3.1.4. A sebességkategóriánkénti v · apos_[95] kiszámítása A v · apos értékek 95 %-os percentilisét a következőképpen kell kiszámítani: Minden egyes sebességkategória The (v · a)i,k értékeit növekvő sorrendbe kell rendezni valamennyi olyan adatkészletre vonatkozóan, amely ai,k ≥ 0,1 m/s2 értékkel rendelkezik, és meg kell határozni e minták teljes számát (Mk). Ezután az ai,k ≥ 0,1 m/s2 értékkel rendelkező (v · apos)j,k értékekhez hozzá kell rendelni a percentilisértékeket a következőképpen: a legkisebb v · apos értékhez az 1/Mk percentilist, a második legkisebb értékhez a 2/Mk percentilist, a harmadik legkisebb értékhez a 3/Mk percentilist, a legnagyobb értékhez pedig az Mk/Mk = 100 % percentilist kell hozzárendelni. (v · apos)k_[95] a (v · apos)j,k értéke, ha j/Mk = 95 %. Ha a j/Mk = 95 % feltétel nem teljesül, a (v · apos)k_[95] értékét a j és a j + 1 egymást követő minták lineáris interpolációjával kell kiszámítani, ahol j/Mk < 95 % és (j + 1)/Mk > 95 %. A sebességkategóriánkénti relatív pozitív gyorsulást a következőképpen kell kiszámítani: RPAk = Σj(Δt · (v · apos)j,k)/Σidi,k, j = 1-től Mk-ig, i = 1-től Nk-ig, k = u,r,m ahol: RPAk a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszaira vonatkozó relatív pozitív gyorsulás [m/s2 vagy kWs/(kg × km)] Δt 1 másodpercnek megfelelő időkülönbség Mk a pozitív gyorsulást tartalmazó városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak száma Nk a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak teljes száma 4.

A VIZSGÁLATI ÚT ÉRVÉNYESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

4.1.1. A sebességkategóriánkénti v*apos_[95] ellenőrzése (ahol v [km/h]-ban van megadva) Ha vk � 74,6 km=h és, ðv � apos Þk _½95� > ð0,136 � vk þ 14,44Þ akkor a vizsgálati út érvénytelen. Ha vk > 74,6 km=h és ðv � apos Þk _½95� > ð0,0742 � vk þ 18,966Þ, akkor a vizsgálati út érvénytelen. 4.1.2. A sebességkategóriánkénti RPA ellenőrzése Ha vk � 94,05 km=h és RPAk < ð − 0,0016 � vk þ 0,1755Þ, akkor a vizsgálati út érvénytelen. Ha vk > 94,05 km=h és RPAk < 0,025, akkor a vizsgálati út érvénytelen.

2016.4.26.


HU

L 109/13

7b. függelék A vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedésének meghatározására szolgáló eljárás 1.

BEVEZETÉS

Ez a függelék az RDE-vizsgálati út összesített magasságnövekedésének meghatározására szolgáló eljárást ismerteti.

2.

SZIMBÓLUMOK

d(0)

– távolság a vizsgálati út kezdetén [m]

d

– az út figyelembe vett diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m]

d0

– az út vonatkozó d pontja előtt közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m]

d1

– az út vonatkozó d pontja után közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m]

da

– az út referenciapontja d(0)-nál [m]

de

– az út utolsó diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m]

di

– pillanatnyi távolság [m]

dtot

– a vizsgálati út teljes hossza [m]

h(0)

– a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a vizsgálati út kezdetén [m]

h(t)

– a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t ponton [m]

h(d)

– a jármű tengerszint feletti magassága az út d pontján [m]

h(t-1)

– a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t-1 ponton [m]

hcorr(0)

– a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja előtt [m]

hcorr(1)

– a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja után [m]

hcorr(t)

– a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]

hcorr(t-1)

– a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t-1 adatpontnál [m]

hGPS,i

– a jármű GPS-szel mért pillanatnyi tengerszint feletti magassága [m]

hGPS(t)

– a jármű GPS-szel mért tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]

hint(d)

– interpolált tengerszint feletti magasság az út vizsgált diszkrét d pontján [m]

hint,sm,1(d)

– simított interpolált tengerszint feletti magasság az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m]

hmap(t)

– a jármű topográfiai térkép szerinti tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]

Hz

– Hertz

km/h

– kilométer/óra

m

– méter

L 109/14


HU

3.

2016.4.26.

roadgrade,1(d)

– az út simított lejtése az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m/m]

roadgrade,2(d)

– az út simított lejtése a második simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m/ m]

sin

– trigonometriai szinuszfüggvény

t

– a vizsgálat kezdete óta eltelt idő [s]

t0

– az út vonatkozó d pontja előtt közvetlenül végzett mérésig eltelt idő [s]

vi

– a jármű pillanatnyi sebessége [km/h]

v(t)

– a jármű sebessége a t adatpontnál [km/h]

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Az RDE-vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedését a következő három paraméter alapján kell meghatározni: a jármű GPS-szel mért pillanatnyi tengerszint feletti magassága (hGPS,i, [m]), a jármű 1 Hz-es gyakorisággal rögzített pillanatnyi sebessége (vi, [km/h]) és a vizsgálat kezdete óta eltelt idő (t, [s]). 4.

AZ ÖSSZESÍTETT POZITÍV MAGASSÁGNÖVEKEDÉS KISZÁMÍTÁSA

4.1.

Általános követelmények Egy RDE-vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedését egy háromlépéses eljárással kell kiszámítani, melynek lépései: i. az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése, ii. a jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok korrigálása, és iii. az összesített pozitív magasságnövekedés kiszámítása.

4.2.

Az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése Ellenőrizni kell a jármű pillanatnyi sebességére vonatkozó adatok teljességét. A hiányzó adatok korrigálása megengedett, ha a hiányosságok a 4. függelék 7. pontja szerinti követelményeken belül maradnak, egyéb esetben a vizsgálat eredményeit érvénytelennek kell tekinteni. Ellenőrizni kell a jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok teljességét. A hiányos adatokat ki kell egészíteni az adatok interpo lációja révén. Az interpolált adatok helyességét topográfiai térképpel kell ellenőrizni. A következő feltétel teljesülése esetén ajánlott korrigálni az interpolált adatokat: |hGPS(t) – hmap(t)| > 40 m A tengerszint feletti magasság korrigálását a következő módon kell elvégezni: h(t) = hmap(t) ahol:

4.3.

h(t)

– a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t adatponton [m]

hGPS(t)

– a jármű GPS-szel mért tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]

hmap(t)

– a jármű topográfiai térkép szerinti tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]

A jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok korrigálása A vizsgálat kezdetén GPS-szel kell megállapítani a d(0) pont h(0) tengerszint feletti magasságát, és a topográfiai térkép alapján ellenőrizni kell az adat helyességét. Az eltérés nem lehet nagyobb 40 m-nél. A pillanatnyi tengerszint feletti magasságra vonatkozó valamennyi h(t) értéket korrigálni kell, ha a következő feltétel teljesül: |h(t) – h(t – 1)| > (v(t)/3,6 * sin45°)

2016.4.26.


HU

L 109/15

A tengerszint feletti magasság korrigálását a következő módon kell elvégezni: hcorr(t) = hcorr(t-1) ahol: h(t)

– a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t adatponton [m]

h(t-1)

– a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t-1 adatponton [m]

v(t)

– a jármű sebessége a t adatpontnál [km/h]

hcorr(t)

– a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]

hcorr(t-1)

– a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t-1 adatpontnál [m]

A korrigálási eljárás után megkapjuk a tengerszint feletti magasságra vonatkozó érvényes adatkészletet. Ezt az adatkészletet kell használni az összesített pozitív magasságnövekedés 4.4. pont szerinti kiszámításához.

4.4.

Az összesített pozitív magasságnövekedés végső kiszámítása

4.4.1. Egységes térbeli felbontás meghatározása A vizsgálati út során megtett dtot [m] teljes távolságot a pillanatnyi di távolságok összegeként kell meghatározni. A di pillanatnyi távolság meghatározása a következőképpen történik: di ¼

vi 3,6

ahol: di – pillanatnyi távolság [m] vi

– a jármű pillanatnyi sebessége [km/h]

Az összesített magasságnövekedést 1 m-es állandó térbeli felbontású adatokból kell kiszámítani, a vizsgálati út kezdetén, d(0)-nál végzett első méréstől kezdve. Az 1 m-es felbontású diszkrét adatpontokat, más néven az út pontjait, meghatározott távolsági érték (pl. 0, 1, 2, 3 m …) és az annak megfelelő tengerszint feletti magasság (h(d), [m]) jellemzi. Az út egyes diszkrét d pontjainak tengerszint feletti magasságát a pillanatnyi hcorr(t) tengerszint feletti magasság interpolációjával kell kiszámítani a következőképpen:

hint ðdÞ ¼ hcorr ð0Þ þ

hcorr ð1Þ − hcorr ð0Þ � ðd − d0 Þ d1 − d0

ahol: hint(d)


hcorr(0)

– a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja előtt [m]

hcorr(1)

– a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja után [m]

d

– az út figyelembe vett d diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m]

L 109/16


HU

d0

– az út vonatkozó d pontja előtt közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m]

d1

– az út vonatkozó d pontja után közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m]

2016.4.26.

4.4.2. Kiegészítő adatsimítás Az út egyes diszkrét pontjaira kapott, a tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatokat egy kétlépéses eljárással simítani kell, ahol da jelöli az első, de pedig az utolsó adatpontot (lásd: 1. ábra). Az első simítást a következőképpen kell elvégezni:

roadgrade,1 ðdÞ ¼


hint ðd þ 200 mÞ − hint ðda Þ ahol d ≤ 200 m ðd þ 200 mÞ

hint ðd þ 200 mÞ − hint ðd − 200 mÞ ahol 200 m < d < (de – 200 m) ðd þ 200 mÞ − ðd − 200 mÞ


hint ðde Þ − hint ðd − 200 mÞ ahol d ≥ (de – 200 m) de − ðd − 200 mÞ

hint,sm,1(d) = hint,sm,1(d – 1 m) + roadgrade,1(d), d = da + 1-től de-ig hint,sm,1(da) = hint(da) + roadgrade,1(da) ahol: roadgrade,1(d)

– az út simított lejtése az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét pontján [m/m]

hint(d)


hint,sm,1(d)


d


da

– az út referenciapontja 0 m távolságnál [m]

de


A második simítást a következőképpen kell elvégezni:



hint,sm,1 ðd þ 200 mÞ − hint,sm,1 ðda Þ ahol d ≤ 200 m ðd þ 200 mÞ

hint,sm,1 ðd þ 200 mÞ − hint,sm,1 ðd − 200 mÞ ahol 200 m < d < (de – 200 m) ðd þ 200 mÞ − ðd − 200 mÞ


hint,sm,1 ðde Þ − hint,sm,1 ðd − 200 mÞ ahol d ≥ (de – 200 m) de − ðd − 200 mÞ

ahol: roadgrade,2(d)

– az út simított lejtése a második simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét pontján [m/ m]

hint,sm,1(d)


2016.4.26.


HU

d


da

– az út referenciapontja 0 m távolságnál [m]

de


L 109/17

1. ábra A tengerszint feletti magasságra vonatkozó interpolált jelek simítási eljárásának bemutatása

4.4.3. A végleges eredmény kiszámítása A vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedését az út összes pozitív, interpolált és simított lejtésa datának (roadgrade,2(d)) integrálásával kell kiszámítani. Az eredményt normalizálni kell a vizsgálati út dtot teljes távolságára, és az összesített magasságnövekedést méterben kell megadni a távolság száz kilométerére vetítve.

5.

SZÁMSZERŰ PÉLDA

Az 1. és a 2. táblázat egy PEMS-szel folytatott közúti vizsgálat rögzített adatai alapján mutatja be a pozitív magasságnövekedés kiszámításához szükséges lépéseket. Az egyszerűség kedvéért a 800 m-es és 160 s-os kivonat kerül bemutatásra.

5.1.

Az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése Az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése két lépésből áll. Először ellenőrizni kell a jármű sebességére vonatokozó adatok teljességét. A bemutatott adatmintában a járműsebességgel kapcsolatban nincs adathiány (lásd: 1. táblázat). Ezután ellenőrizni kell a tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatok teljességét. Az adatmintában a 2. és 3. másodpercnél hiányoznak a tengerszint feletti magasság adatai. Ezeket a hiányokat a GPS-jel interpolációjával kell kitölteni. Emellett a GPS szerinti tengerszint feletti magasságot topográfiai térképpel kell ellenőrizni, és ezen ellenőrzésbe bele kell venni a vizsgálati út kezdeti h(0) tengerszint feletti magasságát is. A 112–114. másodperchez tartozó, tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatokat korrigálni kell a topográfiai térkép alapján, hogy a következő feltétel teljesüljön: hGPS(t) – hmap(t) < – 40 m Az adatellenőrzés eredményeként az ötödik oszlopban szereplő h(t) adatokat kapjuk.

L 109/18


HU

5.2.

2016.4.26.

A jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok korrigálása A következő lépés az 1–4., 111–112. és 159–160. másodperchez tartozó, tengerszint feletti magasságra vonatkozó h(t) adatok korrigálása a 0., 110. és 158. másodperchez tartozó, tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatok feltételezésével, mivel az alábbi feltétel teljesül: |h(t) – h(t – 1)| > (v(t)/3,6 * sin45°) Az adatok korrigálásának eredményeként a hatodik oszlopban szereplő hcorr(t) adatokat kapjuk. A tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatokon alkalmazott ellenőrzési és korrigálási lépések hatása a 2. ábrán látható.

5.3.

Az összesített pozitív magasságnövekedés kiszámítása

5.3.1. Egységes térbeli felbontás meghatározása A di pillanatnyi távolság kiszámításához a km/h-ban mért pillanatnyi járműsebességet el kell osztani 3,6-tal (lásd: az 1. táblázat 7. oszlopa). A tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatokat újra kell számítani az 1 m-es egységes térbeli felbontás meghatározása érdekében; ennek eredményeként megkapjuk az út diszkrét d pontjait (lásd: a 2. táblázat 1. oszlopa) és az azoknak megfelelő, a tengerszint feletti magasságra vonatkozó hint(d) értékeket (lásd: a 2. táblázat 7. oszlopa). Az út egyes diszkrét d pontjainak tengerszint feletti magasságát a pillanatnyi mért hcorr(t) tengerszint feletti magasság interpolációjával kell kiszámítani a követke zőképpen: hint ð0Þ ¼ 120,3 þ

hint ð520Þ ¼ 132,5 þ

120,3 − 120,3 � ð0 − 0Þ ¼ 120,3000 0,1 − 0,0

132,6 − 132,5 � ð520 − 519,9Þ ¼ 132,5027 523,6 − 519,9

5.3.2. Kiegészítő adatsimítás A 2. táblázat első és utolsó diszkrét pontjai a következők: da = 0 m és de = 799 m. Az út egyes diszkrét pontjaira kapott, a tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatokat egy kétlépéses eljárással simítani kell. Az első simítás a következőkből áll: roadgrade,1 ð0Þ ¼

hint ð200 mÞ − hint ð0Þ 120,9682 − 120,3000 ¼ 0,0033 ¼ 200 ð0 þ 200 mÞ

a fenti számítás a következő feltétel melletti simítás példája: d ≤ 200 m roadgrade,1 ð320Þ ¼

hint ð520Þ − hint ð120Þ 132,5027 − 121,9808 ¼ 0,0288 ¼ 400 ð520Þ − ð120Þ

a fenti számítás a következő feltétel melletti simítás példája: 200 m < d <(599 m) roadgrade,1 ð720Þ ¼

hint ð799Þ − hint ð520Þ 121,2000 − 132,5027 ¼ − 0,0405 ¼ 279 799 − ð520Þ

a fenti számítás a következő feltétel melletti simítás példája: d ≥ (599 m) A simított és interpolált tengerszint feletti magasságot a következőképpen kell kiszámítani: hint,sm,1(0) = hint(0) + roadgrade,1(0) = 120,3 + 0,0033 ≈ 120,3033 m hint,sm,1(799) = hint,sm,1(798) + roadgrade,1(799) = 121,2550 – 0,0220 = 121,2330 m Második simítás: roadgrade,2 ð0Þ ¼

hint,sm,1 ð200Þ − hint,sm,1 ð0Þ 119,9618 − 120,3033 ¼ − 0,0017 ¼ ð200Þ ð200Þ

a fenti számítás a következő feltétel melletti simítás példája: d ≤ 200 m

2016.4.26.


HU

roadgrade,2 ð320Þ ¼

L 109/19

hint,sm,1 ð520Þ − hint,sm,1 ð120Þ 123,6809 − 120,1843 ¼ 0,0087 ¼ 400 ð520Þ − ð120Þ

a fenti számítás a következő feltétel melletti simítás példája: 200 m < d < (599) roadgrade,2 ð720Þ ¼

hint,sm,1 ð799Þ − hint,sm,1 ð520Þ 121,2330 − 123,6809 ¼ − 0,0088 ¼ 279 799 − ð520Þ

a fenti számítás a következő feltétel melletti simítás példája: d ≥ (599 m) 5.3.3. A végleges eredmény kiszámítása A vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedését az út összes pozitív, interpolált és simított lejtésa datának (roadgrade,2(d)) integrálásával kell kiszámítani. A bemutatott példában a teljes megtett távolság dtot = 139,7 km, és az út összes pozitív, interpolált és simított lejtésének értéke 516 m. Ezért a pozitív összesített magasságnövekedés 516 × 100/139,7 = 370 m/100 km. 1. táblázat A jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok korrigálása Idő, t [s]

v(t) [km/h]

hGPS(t) [m]

hmap(t) [m]

h(t) [m]

hcorr(t) [m]

di [m]

Össz. d [m]

0

0,00

122,7

129,0

122,7

122,7

0,0

0,0

1

0,00

122,8

129,0

122,8

122,7

0,0

0,0

2

0,00

-

129,1

123,6

122,7

0,0

0,0

3

0,00

-

129,2

124,3

122,7

0,0

0,0

4

0,00

125,1

129,0

125,1

122,7

0,0

0,0

…

…

…

…

…

…

…

…

18

0,00

120,2

129,4

120,2

120,2

0,0

0,0

19

0,32

120,2

129,4

120,2

120,2

0,1

0,1

…

…

…

…

…

…

…

…

37

24,31

120,9

132,7

120,9

120,9

6,8

117,9

38

28,18

121,2

133,0

121,2

121,2

7,8

125,7

…

…

…

…

…

…

…

…

46

13,52

121,4

131,9

121,4

121,4

3,8

193,4

47

38,48

120,7

131,5

120,7

120,7

10,7

204,1

…

…

…

…

…

…

…

…

56

42,67

119,8

125,2

119,8

119,8

11,9

308,4

57

41,70

119,7

124,8

119,7

119,7

11,6

320,0

…

…

…

…

…

…

…

…

110

10,95

125,2

132,2

125,2

125,2

3,0

509,0

111

11,75

100,8

132,3

100,8

125,2

3,3

512,2

L 109/20


HU

2016.4.26.

Idő, t [s]

v(t) [km/h]

hGPS(t) [m]

hmap(t) [m]

h(t) [m]

hcorr(t) [m]

di [m]

Össz. d [m]

112

13,52

0,0

132,4

132,4

125,2

3,8

516,0

113

14,01

0,0

132,5

132,5

132,5

3.9

519,9

114

13,36

24,30

132,6

132,6

132,6

3,7

523,6

…

…

…

…

…

…

…

149

39,93

123,6

129,6

123,6

123,6

11,1

719,2

150

39,61

123,4

129,5

123,4

123,4

11,0

730,2

…

…

…

…

…

…

…

157

14,81

121,3

126,1

121,3

121,3

4,1

792,1

158

14,19

121,2

126,2

121,2

121,2

3.9

796,1

159

10,00

128,5

126,1

128,5

121,2

2,8

798,8

160

4,10

130,6

126,0

130,6

121,2

1,2

800,0

a – jel az adathiányokat jelöli

2. táblázat Az út lejtésének kiszámítása d [m]

t0 [s]

d0 [m]

d1 [m]

h0 [m]

h1 [m]

hint(d) [m]

roadgrade,1(d) [m/m]

hint,sm,1(d) [m]


0

18

0,0

0,1

120,3

120,4

120,3

0,0035

120,3

– 0,0015

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

120

37

117,9

125,7

120,9

121,2

121,0

– 0,0019

120,2

0,0035

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

200

46

193,4

204,1

121,4

120,7

121,0

– 0,0040

120,0

0,0051

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

320

56

308,4

320,0

119,8

119,7

119,7

0,0288

121,4

0,0088

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

520

113

519,9

523,6

132,5

132,6

132,5

0,0097

123,7

0,0037

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

720

149

719,2

730,2

123,6

123,4

123,6

– 0,0405

122,9

– 0,0086

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

798

158

796,1

798,8

121,2

121,2

121,2

– 0,0219

121,3

– 0,0151

799

159

798,8

800,0

121,2

121,2

121,2

– 0,0220

121,3

– 0,0152

2016.4.26.

HU


L 109/21

2. ábra Az adatokon alkalmazott ellenőrzési és korrigálási lépések hatása – A GPS-szel mért hGPS(t) tengerszint feletti magasságra vonatkozó profilt, a topográfiai térkép szerinti hmap(t) tengerszint feletti magasságra vonatkozó profilt, az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése után kapott h(t) tengerszint feletti magasságra vonatkozó profilt és az adatok hcorr(t) korrekcióját az 1. táblázat tartalmazza

3. ábra A tengerszint feletti magasságra vonatkozó hcorr(t) korrigált profil és a simított, valamint interpolált hint,sm,1 tengerszint feletti magasság összehasonlítása

L 109/22


HU

2016.4.26.

2. táblázat A pozitív magasságnövekedés kiszámítása d [m]

t0 [s]

d0 [m]

d1 [m]

h0 [m]

h1 [m]

hint(d) [m]


hint,sm,1(d) [m]


0

18

0,0

0,1

120,3

120,4

120,3

0,0035

120,3

– 0,0015

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

120

37

117,9

125,7

120,9

121,2

121,0

– 0,0019

120,2

0,0035

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

200

46

193,4

204,1

121,4

120,7

121,0

– 0,0040

120,0

0,0051

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

320

56

308,4

320,0

119,8

119,7

119,7

0,0288

121,4

0,0088

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

520

113

519,9

523,6

132,5

132,6

132,5

0,0097

123,7

0,0037

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

720

149

719,2

730,2

123,6

123,4

123,6

– 0,0405

122,9

– 0,0086

…

…

…

…

…

…

…

…

…

…

798

158

796,1

798,8

121,2

121,2

121,2

– 0,0219

121,3

– 0,0151

799

159

798,8

800,0

121,2

121,2

121,2

– 0,0220

121,3

– 0,0152”

2016.4.26.


HU

L 109/23

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/647 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2016. április 25.) az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaida szervezetekkel összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 245. alkalommal történő módosításáról AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaida szervezetekkel összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 7a. cikkének (1) bekezdésére, mivel: (1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2016. április 20-án az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) szankcióbizottsága úgy határozott, hogy öt természetes személyt felvesz az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó listájára, amelyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell. A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,


1. cikk A 881/2002/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul. 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2016. április 25-én. a Bizottság részéről, az elnök nevében, a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat vezetője

(1) HL L 139., 2002.5.29., 9. o.

L 109/24

HU


2016.4.26.

MELLÉKLET

A 881/2002/EK rendelet I. mellékletében a „Természetes személyek” rész a következő bejegyzésekkel egészül ki: (a) „Turki Mubarak Abdullah Ahmad Al-Binali (más néven a) Turki Mubarak Abdullah Al Binali; b) Turki Mubarak al-Binali; c) Turki al-Benali; d) Turki al-Binali; e) Abu Human Bakr ibn Abd al-Aziz al-Athari; f) Abu Bakr al-Athari; g) Abu Hazm al-Salafi; h) Abu Hudhayfa al-Bahrayni; i) Abu Khuzayma al-Mudari; j) Abu Sufyan al-Sulami; k) Abu Dergham; l) Abu Human al-Athari). Születési ideje: 1984.9.3. Születési helye: Al Muharraq, Bahrein. Állampol gársága: bahreini (állampolgárságától 2015 januárjában megfosztották). Útlevélszáma: a) 2231616, 2013.1.2-án kibocsátott és 2023.1.2-án lejáró bahreini útlevélszám; b) 1272611, 2003.4.1-jén kibocsátott korábbi bahreini útlevélszám; c) 840901356 nemzeti személyazonosító szám. A 7d. cikk (2) bekezdésének i) pontjában meghatá rozott megjelölés időpontja: 2016.4.20.” (b) „Faysal Ahmad Bin Ali Al-Zahrani (más néven a) Faisal Ahmed Ali Alzahrani; b) Abu Sarah al-Saudi; c) Abu Sara Zahrani). Születési ideje: 1986.1.19. Állampolgársága: Szaúd-arábiai. Címe: Szíriai Arab Köztársaság. Útlevélszáma: a) K142736 (2011.7.14-én Al-Khafjiban [Szaúd-Arábia] kibocsátott Szaúd-arábiai útlevélszám); b) G579315 (Szaúdarábiai útlevélszám). A 7d. cikk (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2016.4.20.” (c) „Tuah Febriwansyah (más néven a) Tuah Febriwansyah bin Arif Hasrudin; b) Tuwah Febriwansah; c) Muhammad Fachri; d) Muhammad Fachria; e) Muhammad Fachry). Születési ideje: 1968.2.18. Születési helye: Jakarta, Indonézia. Állampolgársága: indonéz. Címe: 1 Jalan Baru LUK, RT 05/07, Kelurahan Bhakti Jaya, Setu alkerület, Pamulang kerület, Tangerang Selatan, Banten tartomány, Indonézia. Indonéz nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 09.5004.180268.0074. A 7d. cikk (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2016.4.20.” (d) „Husayn Juaythini (más néven a) Hussein Mohammed Hussein Aljeithni; b) Husayn Muhammad al-Juaythini; c) Husayn Muhammad Husayn al-Juaythini; d) Husayn Muhamad Husayn al-Juaythini; e) Husayn Muhammad Husayn Juaythini; f) Abu Muath al-Juaitni). Születési ideje: 1977.5.3. Születési helye: Nuseirat menekülttábor, Gázai övezet, Palesztin Területek. Állampolgársága: palesztin. Címe: Gázai övezet, Palesztin Területek. Útlevélszáma: 0363464 (a Palesztin Hatóság bocsátotta ki). A 7d. cikk (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2016.4.20.” (e) „Muhammad Sholeh Ibrahim (más néven a) Mohammad Sholeh Ibrahim; b) Muhammad Sholeh Ibrohim; c) Muhammad Soleh Ibrahim; d) Sholeh Ibrahim; e) Muh Sholeh Ibrahim). Születési ideje: 1958. szeptember. Születési helye: Demak, Indonézia. Állampolgársága: indonéz. A 7d. cikk (2) bekezdésének i) pontjában meghatá rozott megjelölés időpontja: 2016.4.20.”

2016.4.26.


HU

L 109/25

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/648 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2016. április 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgo zottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére, mivel: (1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,


1. cikk Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg. 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2016. április 25-én. a Bizottság részéről, az elnök nevében, Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o. (2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

L 109/26


HU

2016.4.26.

MELLÉKLET Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek (EUR/100 kg) KN-kód

Országkód ( )

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

267,4

MA

81,7

0707 00 05

0709 93 10

1

ZZ

174,6

MA

81,5

TR

118,9

ZZ

100,2

MA

99,6

TR

132,6

ZZ

116,1

AR

115,8

EG

46,4

IL

79,9

MA

51,7

TR

40,9

ZZ

66,9

0805 50 10

MA

132,7

ZZ

132,7

0808 10 80

AR

88,6

BR

100,6

0805 10 20

0808 30 90

CL

101,7

CN

90,8

NZ

151,9

US

177,1

ZA

102,3

ZZ

116,1

AR

104,9

CL

132,0

CN

76,7

ZA

112,2

ZZ

106,5

(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

2016.4.26.

HU


L 109/27

HATÁROZATOK A BIZOTTSÁG (EU) 2016/649 HATÁROZATA (2016. január 15.) a Hollandia által végrehajtott SA.24123 (12/C.) (korábbi 11/NN.) számú állami támogatásról – A leidschendam-voorburgi önkormányzat általi, állítólagosan a piaci ár alatt történt földterületértékesítés (az értesítés a C(2016) 85. számú dokumentummal történt) (Csak a holland nyelvű szöveg hiteles) (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekez désére, tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, miután felkérte az érdekelt feleket, hogy a fent említett rendelkezéseknek (1) megfelelően nyújtsák be észrevételeiket, és tekintettel ezekre az észrevételekre, mivel:

1. AZ ELJÁRÁS (1)

A Stichting Behoud Damplein Leidschendam (Leidschendam-Damplein Védelméért Alapítvány, a továbbiakban: az alapítvány), amely a leidschendami (Hollandia, leidschendam-voorburgi önkormányzat) Damplein lakóinak érdekvédelmére jött létre 2006-ban, 2007. szeptember 10-i levelében panasszal fordult a Bizottsághoz a Leidschendam-Voorburg település által több magánféllel együttműködésben kidolgozott ingatlanprojekt keretében nyújtott feltételezett állami támogatás miatt.

(2)

A Bizottság 2007. október 12-i levelében továbbította a panaszt mérlegelésre a holland hatóságoknak, és bizonyos kérdések megválaszolását kérte. A holland hatóságok 2007. december 7-i levelükben válaszoltak. A Bizottság 2008. április 25-én, 2008. szeptember 12-én, 2009. augusztus 14-én, 2010. február 12-én és 2011. augusztus 2-án további tájékoztatást kért a holland hatóságoktól. A holland hatóságok ezekre a kérelmekre 2008. május 30-án, 2008. november 7-én, 2009. október 30-án, 2010. április 12-én, 2011. szeptember 29-én, illetve 2011. október 3-án válaszoltak. A Bizottság szolgálatai 2010. március 12-én találkoztak a holland hatóságokkal, majd egy 2010. augusztus 30-i levélben kiegészítő információkat kaptak.

(3)

A Bizottság 2012. január 26-i levelében értesítette Hollandiát arról, hogy az ingatlanprojekt keretében hozott intézkedések egyikével kapcsolatosan az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott. Az eljárást megindító bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárást megindító határozat) az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) közzétette. A Bizottság a határozatban felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az intézkedés előzetes bizottsági értékelésére vonatkozó észrevételeiket.

(4)

Miután a Bizottság kétszer meghosszabbította az észrevételek megtételére vonatkozó határidőt, és 2012. március 12-én az intézkedés kedvezményezettjének jelenlétében ülésre került sor a Bizottság szolgálataival, a holland hatóságok 2012. április 18-i levelükben közölték észrevételeiket az eljárást megindító határozattal kapcsolatban.

(1) HL C 86., 2012.3.23., 12. o. (2) Lásd az 1. lábjegyzetet.

L 109/28

HU


2016.4.26.

(5)

Az alapítvány 2012. április 16-án küldte meg a Bizottságnak az eljárást megindító határozattal kapcsolatos észrevételeit. A Bizottság az észrevételek betekinthető változatát 2012. május 16-án továbbküldte a holland hatóságoknak. A holland hatóságok 2012. június 14-én ismertették álláspontjukat az alapítvány által megtett észrevételekkel kapcsolatban.

(6)

2013. január 23-án a Bizottság végleges határozatot fogadott el, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásolt ingatlanprojekt az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást tartalmazott.

(7)

Hollandia, Leidschendam-Voorburg önkormányzat és Schouten & de Jong Projectontwikkeling BV kedvezmé nyezett 2013. január 23-án fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. A Törvényszék 2015. június 30-i ítéletével megsemmisítette a határozatot (3). Ezért a Bizottságnak újra meg kellett vizsgálnia az intézkedést és a kifogásolt ingatlanprojektről új határozatot kellett hoznia.

2. AZ INTÉZKEDÉSEK ISMERTETÉSE 2.1. ÉRINTETT FELEK (8)

Leidschendam-Voorburg önkormányzat (a továbbiakban: az önkormányzat) a hollandiai Dél-Holland tartományban, Hága közelében fekszik.

(9)

A Schouten-de Jong Bouwfonds (a továbbiakban: az SJB) egy egyesülés, amelyet a Schouten & De Jong Projectont wikkeling BV (a továbbiakban: Schouten de Jong) és a Bouwfonds Ontwikkeling BV (a továbbiakban: Bouwfonds) hozott létre a kifogásolt ingatlanprojekt végrehajtása céljából. Az egyesülés nem rendelkezik a holland jog szerinti jogi személyiséggel (4).

(10)

A voorburgi (Hollandia) székhelyű Schouten de Jong ingatlanfejlesztéssel foglalkozik a hollandiai Leidschen damban és környékén. A vállalkozás árbevétele 2011-ben 60 millió EUR volt.

(11)

A delfti (Hollandia) székhelyű Bouwfonds a Rabo Vastgoed leányvállalata, és a legnagyobb hollandiai ingatlanfej lesztőnek számít, valamint a három legjelentősebb európai ingatlanpiaci szereplő egyike. A Bouwfonds elsősorban Hollandiában, Németországban és Franciaországban fejti ki tevékenységét. Árbevétele 2011-ben 1,6 milliárd EUR volt.

(12)

Az önkormányzat a kifogásolt ingatlanprojekt projekt-előkészítési szakaszának végrehajtására az SJB-vel közmagán társulást (a továbbiakban: PPP) hozott létre, amely közkereseti társaság formájában valósult meg. Ennek alapján a PPP-ben részt vevő felek 50–50 %-ban viselték a projekt projekt-előkészítési szakaszának költségeit és kockázatait. A PPP határozatait egyhangúlag hozta. A holland hatóságok tájékoztatása szerint az SJB PPP-megálla podásból eredő kötelezettségeinek teljesítésért a Schouten de Jong és a Bouwfonds egyetemlegesen felelős („hoofdelijk aansprakelijk”) (5).

2.2. INGATLANPROJEKT (13)

A képviselő-testület 2004. április 6-án elfogadta a „Concept Grondexploitatie Masterplan Damcentrum” és a „Concept Masterplan Damcentrum” dokumentumot, amelyek keretmegállapodásként szolgálnak Leidschendam városközpontjának megújításához (a továbbiakban: a Leidschendam Centrum projekt) (6). A Leidschendam

(3) A Bíróságnak a T-186/13, T-190/13 és T-193/13, Hollandia (T-186/13), Leidschendam-Voorburg önkormányzat (T-190/13) és Bouwfonds Ontwikkeling BV kontra Schouten & De Jong Projectontwikkeling BV (T-193/13) kontra Bizottság egyesített ügyekben 2015. június 30-án hozott ítélete, ECLI:EU:T:2015:447. (4) Következésképpen e határozat alkalmazásában az SJB-re történő hivatkozást egyúttal a Schouten de Jong és a Bouwfonds vállalkozásra történő hivatkozásként is kell érteni. (5) A 2004. november 22-i projekt-előkészítési célú PPP-megállapodás 4.1. cikke a következőképpen rendelkezik: „Gemeente en SJB vormen met ingang van de datum van ondertekening van deze overeenkomst een VOF. (Az önkormányzat és az SJB a jelen megállapodás aláírásával közkereseti társaságot hoz létre.) Als zodanig dragen zij met ingang van die datum gezamenlijk op basis van separaat te sluiten project-gronduitgifteovereenkomsten, in goed overleg, zorg voor de uitvoering van de grondexploitatie. (Eszerint a felek az említett időponttól egymással konzultálva, külön megkötendő területátadási projektmegállapodások alapján közösen gondoskodnak a projektelőkészítésről.) De daaraan verbonden kosten en risico's komen voor 50 % voor rekening van SJB en voor 50 % van de Gemeente. (A vonatkozó költségekért és kockázatokért 50 %-ban az SJB, 50 %-ban pedig az önkormányzat visel felelősséget.) Schouten en Bouwfonds zijn ieder hoofdelijk aansprakelijk voor de nakoming door SJB van haar verplichtingen ingevolge deze Overeenkomst (de Sok en de projectovereenkomst). (Az SJB ezen megállapodásból (az együttműködési megállapodásból és a projektmegállapodásból) fakadó kötele zettségeinek teljesítésért a Schouten és a Bouwfonds egyetemlegesen felelős.)” (6) A projekt neve eredetileg Damcentrumproject volt, majd ezt 2005-ben megváltoztatták Leidschendam Centrum névre. E határozatban az ingatlanprojektet a „Leidschendam Centrum projekt” elnevezéssel jelöljük.

2016.4.26.

HU


L 109/29

Centrum projekt mintegy 20,7 hektárnyi területre terjed ki, és a következő munkákat öleli fel: mintegy 280, túlnyomórészt szociális lakás lebontása, közterület- és közműfelújítás (csatornahálózat, útburkolat, világítás stb.), körülbelül 600 új lakás (szociális és piaci bérlakás) megépítése, mintegy 3 000 m2 kereskedelmi terület (üzlethe lyiségek), valamint egy kétszintes mélygarázs létrehozása, továbbá egy iskola elköltöztetése és újjáépítése. A Leidschendam Centrum projekt különböző alprojektekből állt: ezek egyike volt a Dampleint érintő ingatlanprojekt (a továbbiakban: a Damplein-projekt).

2.2.1. Építési szakasz

(14)

Az önkormányzat a Leidschendam Centrum projekt megvalósítása érdekében 2004. szeptember 9-én együttmű ködési megállapodást kötött több, magánszférához tartozó projektfejlesztővel, köztük az SJB-vel (a továbbiakban: a 2004. évi együttműködési megállapodás). Ebben a 2004. évi együttműködési megállapodásban rögzítették, hogy a tervezett ingatlanokat a magánszférabeli projektfejlesztők a Leidschendam Centrum projekt rájuk eső tervrésze tekintetében saját felelősségükre és kockázatukra építik fel és értékesítik.

(15)

A 2004. évi együttműködési megállapodás értelmében az építkezést azután kellett megkezdeni, miután megtörtént az építési terület előkészítése (lásd a (23) preambulumbekezdést), valamint a szükséges építési engedélyek beszerzése. A megállapodás azonban lehetőséget biztosított arra, hogy a magánszférabeli fejlesztők mindaddig elhalasszák a piaci bérlakások megépítését, amíg nem sikerül előértékesíteniük a szóban forgó részhely színen megépítendő lakások (akár a szociális lakásokat is beleértve) 70 %-át (a 2004. évi együttműködési megállapodás 7.5. cikke, a továbbiakban: a 70 %-os előírás). Ez a 70 %-os előírás korántsem számít szokatlannak a hollandiai építési szerződések gyakorlatában, és a célja az, hogy korlátozza azt a projektfejlesztőkre háruló kockázatot, hogy az általuk megépített ingatlant esetleg mégsem sikerül eladni. A megállapodás az üzlethelyiségek és a mélygarázs esetében ezzel szemben nem biztosított lehetőséget az építkezés elhalasztására.

(16)

Az SJB-nek mind a 2004. évi együttműködési megállapodás, mind egy másik, 2004. november 22-i projektmegál lapodás (a továbbiakban: az SJB-projektmegállapodás) értelmében összesen 242 lakást kellett megépítenie, amelyek közül eredetileg 74 épült volna meg a Dampleinen (7). Az SJB-nek emellett a Dampleinen ki kellett alakítania mintegy 2 400 m2 üzlethelyiséget, valamint meg kellett építenie a mélygarázst, amelynek egy magáncélú (75 parkolóhely) és egy nyilvános részből (225 parkolóhely) kellett állnia. Az üzlethelyiségeket és a lakásokat egyaránt a mélygarázs fölé kellett megépíteni.

(17)

Amint azt a holland hatóságok levelükben hangsúlyozták, az önkormányzat nem vett részt a projekt építési szakaszában, és nem viselt semmilyen kockázatot a lakások és az üzlethelyiségek értékesítését illetően. Az értékesí tésből befolyó esetleges nyereség közvetlenül a magánszférabeli fejlesztőket illette meg. Meg kell azonban különböztetni a projekt építési szakaszát, valamint az úgynevezett projekt-előkészítési szakaszát: ez utóbbinak ugyanis az önkormányzat is részese volt azáltal, hogy az SJB-vel PPP-t alakított, és 50 %-ban maga viselte a PPP kockázatait (lásd a lenti (19) preambulumbekezdést).

2.2.2. Projekt-előkészítési szakasz

(18)

Az építkezés megkezdése előtt az ingatlanprojekt minden egyes része esetében meg kellett vásárolni a földte rületet, fel kellett újítani a közcélú infrastruktúrát, és elő kellett készíteni az építési területet. Mivel várható volt, hogy e „projekt-előkészítési szakasz” jelentős költségekkel (a jelenlegi becslések szerint mintegy 30 millió EUR) és komoly kockázatokkal jár majd, az önkormányzat elhatározta, hogy e munkálatok elvégzéséhez PPP-t hoz létre az SJB-vel közösen (8). Ennek érdekében 2004. november 22-én az önkormányzat és az SJB projekt-előkészítési célú PPP-megállapodást kötött (a továbbiakban: a projekt-előkészítési megállapodás).

(19)

Ebben megállapodtak, hogy az SJB a projekt-előkészítési szakaszban való részvétel fejében megkapja a PPP bevételeinek egy részét, valamint átveszi a korábban az önkormányzatra eső telkek fejlesztési jogait (9). A projektelőkészítési megállapodás kimondta, hogy az önkormányzat és az SJB egyaránt közvetlen pénzügyi hozzájárulást

(7) A Damplein végleges terveiben azonban már az állt, hogy az SJB-nek csak 67 lakást kell megépítenie. (8) Ez nyílt versenytárgyalás meghirdetése nélkül történt. Ez a határozat nem érinti a Bizottság nyílt versenytárgyalások szempontjaira vonatkozó esetleges vizsgálatát. (9) A „Grondexploitatie Masterplan Damcentrum” című dokumentum (2004. február 10.) 5.1.2. pontja.

L 109/30

HU


2016.4.26.

nyújt a PPP-nek a projekt-előkészítési munkálatok végrehajtása érdekében (10). A projekt-előkészítési megállapo dásban a felek rögzítették továbbá, hogy az önkormányzat, illetve az SJB 50–50 %-ban viseli a projekt-előkészítési szakasz költségeit és kockázatait (a projekt-előkészítési megállapodás 4.1. cikke), a projekt-előkészítésből származó végső bevételeket, illetve veszteségeket pedig a 2004. évi együttműködési megállapodás szabályai szerint osztják fel (a 14.3. cikk). A 2004. évi együttműködési megállapodás erre vonatkozóan azt írta elő, hogy a projekt-előkészítési szakasz lezárultával keletkező esetleges negatív eredményt, illetve a pozitív eredmény 1 millió EUR-t meg nem haladó részét az önkormányzat és az SJB között egyenlően kell elosztani, míg pozitív eredmény esetén az említett összeget meghaladó rész az önkormányzat, az SJB és az ingatlanprojekt építési szakaszában részt vevő többi magánfél között oszlik meg (a 2004. évi együttműködési megállapodás 10.9. cikke). (20)

A projekt-előkészítési szakaszhoz tartozott az építési terület előkészítése mellett a mélygarázs nyilvános részének megépítése, ideiglenes hasznosítása és újraértékesítése, valamint az iskolaépület megépítése (a projekt-előkészítési megállapodás 4. cikke). Ezek vonatkozásában a PPP úgy állapodott meg az SJB-vel, hogy az SJB építi meg a nyilvános mélygarázst, amelyet a mélygarázs magáncélú részével szorosan összetartozónak tekintettek (a projektelőkészítési megállapodás 9. cikke), és ennek fejében az SJB a PPP-től (2003. január 1-jei árakon) legfeljebb mintegy 4,6 millió EUR-t kap (az SJB-projektmegállapodás 6. cikke). A mélygarázs magáncélú részének megépítését az SJB egymaga finanszírozta volna. A PPP az egész mélygarázst egy harmadik félnek akarta értékesíteni, és úgy tervezte, hogy az értékesítés bevételei a PPP-hez folynak be, amely azokat majd elosztja az önkormányzat és az SJB között.

(21)

Végül pedig a PPP-nek 50 %-ban hozzá kellett járulnia az iskolaépület és a Leidschendam Centrum projekt egy másik tervrésze megépítésének költségeihez is. A fennmaradó 50 %-ot közvetlenül az önkormányzatnak kellett finanszíroznia (a projekt-előkészítési megállapodás 8. cikke).

(22)

Amint az a (18)–(21) preambulumbekezdésből kitűnik, a projekt-előkészítési szakasz költségei elsősorban a következőket foglalták magukban: a földterület megszerzésének költségei (amennyiben még nem állt az önkormányzat tulajdonában), az építési terület előkészítésének költségei, a mélygarázs nyilvános részének költségei, valamint az iskolaépítés költségeinek 50 %-a.

(23)

A tervek szerint a PPP-nek a projekt-előkészítési szakaszban mindenekelőtt abból kellett volna bevételhez jutnia, hogy a földterületet előkészítés után értékesíti a magánszférabeli projektfejlesztőknek, köztük az SJB-nek. Minden projektfejlesztőnek meg kellett vásárolnia a földterület rá eső részét, amelyen a lakásokat és az üzlethelyiségeket kellett felépítenie. A földterületek árát a 2004. évi együttműködési megállapodás 10. cikkében és 3a. mellékletében határozták meg. A 2004. évi együttműködési megállapodás kifejezetten kikötötte, hogy ezek az árak minimálárak, amelyek a tervezettnél nagyobb alapterület megvalósítása esetén emelkedhetnek. Az árak egy független szakértő 2003. március 11-i értékbecslésén alapultak, aki az említett dokumentumban jelezte, hogy piaci alapú árról volt szó. A földterület árát közvetlenül az után kellett kifizetni, hogy az érintett magánfejlesztő megkapta a szükséges építési engedélyeket, de legkésőbb a földterület jogi átruházásakor (a 2004. évi együttműködési megállapodás 10.5. cikke).

(24)

A PPP által a teljes Leidschendam Centrum projekt keretében az SJB-nek értékesített földterület árát (2003. január 1-jei árakon) minimálisan 18,5 millió EUR-ban állapították meg. A PPP által a Dampleinre vonatkozó tervrész keretében az SJB-nek értékesített földterület árát (2003. január 1-jei árakon) minimálisan 7,2 millió EURban állapították meg, amelyet a kifizetés teljesítéséig évi 2,5 %-kal kellett indexálni.

(25)

A PPP a fentiek mellett többletbevételre tett volna szert abból, hogy az egyes magánszférabeli projektfejlesztőknek a 2004. évi együttműködési megállapodás 10.3. cikke szerint projekt-előkészítési hozzájárulást és minőségi hozzájárulást számít fel (11). E hozzájárulások összegét a magánszférabeli projektfejlesztő által megépítendő lakások száma alapján állapították meg, de az összeget a ténylegesen megépített lakások száma alapján növelni vagy csökkenteni lehetett. A hozzájárulásokat legkésőbb 2004. július 1-jéig kellett befizetni egy összegben az érintett magánfejlesztő által a Leidschendam Centrum projekt keretében épített valamennyi lakásra vonatkozóan.

(26)

A Leidschendam Centrum projekt területén az SJB által megépítendő lakások utáni projekt-előkészítési hozzájárulás összegét (2003. január 1-jei árakon) mintegy 1,1 millió EUR-ban, a minőségi hozzájárulás összegét pedig mintegy 0,9 millió EUR-ban állapították meg, amelyeket a kifizetés teljesítéséig évi 2,5 %-kal kellett indexálni. A projekt-előkészítési hozzájárulás és minőségi hozzájárulás végleges összege a ténylegesen megépített lakások számától függött.

(10) A „Grondexploitatie Masterplan Damcentrum” című dokumentum (2004. február 10.) szerint az önkormányzatnak 7,3 millió EUR-val, míg az SJB-nek 2,6 millió EUR-val kellett hozzájárulnia a PPP-hez. (11) Az „Exploitatieverordening Gemeente Leidschendam-Voorburg 2009” című dokumentumból kiderül, hogy az önkormányzat a magánfelektől hozzájárulást kérhetett az infrastrukturális munkálatok költségeihez. A 2004. évi együttműködési megállapodás e tekintetben előírta, hogy a magánfeleknek a földterület árán túlmenően projekt-előkészítési hozzájárulást és – mivel az önkormányzat a közterület-fejlesztéshez kiváló minőségű termékeket kívánt felhasználni – minőségi hozzájárulást kell fizetniük.

2016.4.26.

HU


L 109/31

(27)

A 2004. évi együttműködési megállapodás 6.6. cikke (12) úgy rendelkezik, hogy amennyiben az építési engedélyek beszerzésére nem az előre meghatározott ütemezés szerint kerül sor, a felek újratárgyalják a megállapodást, ideértve a földárak megállapítását és azon adatokat, amelyek alapján ezeket ki kell fizetni, úgy, hogy ezek a megállapodás és a kétoldalú megállapodások feltételeinek a lehető legnagyobb mértékben megfeleljenek.

(28)

A 2004. évi együttműködési megállapodás 16. cikke arról is rendelkezik, hogy a megállapodást vagy a kétoldalú megállapodásokat csak a külön felsorolt esetekben lehet részben vagy teljesen megsemmisíteni. Az ilyen esetek közé tartoznak „a Polgári Törvénykönyv 6.258. cikkében meghatározott előre nem látható körülmények”: ha az egyik fél véleménye szerint a többi fél nem követelheti meg tőle a megállapodás változatlan végrehajtását, tárgya lásokat kell kezdeniük kölcsönösen elfogadott módosított feltételek elérése érdekében.

(29)

A 2004. évi együttműködési megállapodás 18. cikke előírja, hogy amennyiben e megállapodással vagy a kétoldalú megállapodásokkal kapcsolatban jogviták merülnek fel, azokat a felek – amennyire csak lehetséges – jóhiszemű együttműködés keretében rendezik. Amennyiben ez nem lehetséges, a jogvitát a rotterdami Holland Választott bírósági Intézet szabályainak megfelelően választott bíróság elé kell terjeszteni. A választott bírósági eljárás helyszín Hága.

2.3. VISSZAMENŐLEGES ÁRENGEDMÉNY ÉS A HOZZÁJÁRULÁSOK VISSZAMENŐLEGES ELENGEDÉSE (30)

2004 márciusában úgy tervezték, hogy a Dampleinen tervezett építkezéseket 2005 novemberében kezdik meg. Az építkezés megkezdéséhez szükséges építési engedélyeket azonban végül – különböző, tagállami szintű bírósági eljárások miatt – jóval később, csak 2008 novemberében adták ki.

(31)

Az SJB 2007 februárjában megkezdte a lakások előértékesítését, ám az értékesítés során nehézségekbe ütközött, és végül a tervezett 67 lakásból mindössze 20-at tudott előértékesíteni. A szükséges építési engedélyek beszer zésének elhúzódása miatt ezeket az előértékesítési megállapodásokat 2008 szeptemberében megsemmisítették, így amikor az SJB ugyanazon év novemberében végül megkapta az építkezés megkezdéséhez szükséges engedélyeket, már egyetlen vevője sem volt a Dampleinen építendő lakásokra. Eközben kitört a pénzügyi válság, amely a holland ingatlanpiacot különösen komolyan sújtotta.

(32)

Az SJB a fentiek miatt közölte az önkormányzattal, hogy egyáltalán nem kezdi meg az építkezést, annak dacára, hogy a 2004. évi együttműködési megállapodás kizárólag a lakásokra vonatkozóan engedte meg az építkezés elhalasztását abban az esetben, ha azok kevesebb mint 70 %-át sikerül értékesíteni.

(33)

Az SJB e tekintetben a 2004. évi együttműködési megállapodás szerződéses rendelkezéseire, különösen a 2004. évi együttműködési megállapodás 6.6. cikkére hivatkozott, amely az árak és a beszerzési időpontok újratárgya lásának lehetőségéről rendelkezik abban az esetben, ha az építési engedélyeket nem szerzik be időben. Az SJB szerint, mivel ezen engedélyeket csak 3 évvel a tervezett időpontot követően szerezték be, az SJB nem kénysze ríthető az együttműködési megállapodás változatlan végrehajtására. Ennek eredményeképpen a felek a kezdeti megállapodások újratárgyalásában állapodtak meg.

(34)

2008 őszén az SJB felajánlotta a PPP-nek, hogy az eredetileg (2003. január 1-jei árakon) megállapított 7,2 millió EUR helyett 4 millió EUR-t fizet a Dampleinen található földterületért, és 2009 áprilisában megkezdi az építkezést függetlenül attól, hogy hány lakást sikerült értékesíteni. Az SJB az árengedmény fejében hajlandó volt lemondani a 2004. évi együttműködési megállapodásban foglalt 70 %-os előírás szerinti jogáról és az építési engedélyek beszerzésében elszenvedett három éves késedelem következtében elszenvedett kár megtérítéséről. Az SJB felajánlotta továbbá, hogy keres olyan befektetőt, aki garantáltan megvásárolja az eladatlan lakásokat. A holland hatóságok szerint ez alacsonyabb árat eredményezett volna, mint ha a lakásokat közvetlenül magánsze mélyeknek értékesítették volna.

(35)

2008. december 18-án a PPP és az SJB elvi megállapodást kötött az árengedményről. Mielőtt azonban azt a képviselő-testület elé terjesztették volna elfogadásra, az önkormányzat független szakértőt bízott meg annak megvizsgálásával, hogy piaci alapúnak mondható-e az SJB által megállapított ár. A szakértő 2009. február 11-i értékbecslésében arra a következtetésre jutott, hogy a (2010. január 1-jei árakon számított) 4 millió EUR –

(12) A 2004. évi együttműködési megállapodás 6.6. cikke a következőket mondja ki: „Indien de vereiste bouwvergunningen als gevolg van niet aan de aanvragende partij toe te rekenen planologische belemmeringen niet binnen de terzake in het ATS voorziene termijn verkregen worden, zullen Partijen dienaangaande – daaronder begrepen aangaande grondprijsberekening en grondprijsbetaaldata – nadere afspraken met elkaar maken die zo dicht mogelijk blijven bij de inhoud van deze SOK, respectievelijk de Bilaterale overeen komsten.”

L 109/32

HU


2016.4.26.

amelyet a maradványérték módszerével állapítottak meg – 2010-ben a Dampleinen található földterület piaci alapú árának számít, figyelembe véve, hogy az SJB kötelezettséget vállalt arra, hogy az eladatlan lakásokat egy befektetőnek értékesíti, és beleegyezett abba, hogy az eredeti nyereség- és kockázati rátát 5 %-ról 2 %-ra csökkentsék. Az értékbecslésben nem vették figyelembe a projekt-előkészítési hozzájárulás és a minőségi hozzájárulás csökkentését. (36)

Az említett értékbecslés alapján – mivel az önkormányzat a holland hatóságok szerint további késedelemtől tartott, és úgy ítélte meg, hogy az építési szakasz mielőbbi megkezdése közérdek – a képviselő-testület 2009. március 10-i ülésén úgy határozott, hogy a PPP hozzájárul a Dampleinen található földterületre vonatkozó, eredetileg a 2004-ben az SJB-vel megállapodott ár és hozzájárulások csökkentéséhez. A földterület árának csökkentését, valamint a projekt-előkészítési és a minőségi hozzájárulás csökkentését a képviselő-testület tagjainak megküldött 2009. február 18-i képviselő-testületi előterjesztés ismerteti. Ugyanezen előterjesztés megemlíti továbbá, hogy a projekt-előkészítési szakasz, amelyet korábban nullszaldósra kalkuláltak, az engedmény következtében veszteséges lesz. Az előterjesztés felszólítja az önkormányzatot, hogy rendelkezzen a veszteségek 50 %-át fedező tartalékról. Emellett az előterjesztés közli, hogy az SJB a pénzügyi válság miatt nem jutott elegendő finanszírozási forráshoz a Damplein fejlesztéséhez.

(37)

Az árengedményt az önkormányzat, a PPP és az SJB közötti, 2010. március 1-jén kötött megállapodásban rögzítették (a továbbiakban: a kiegészítő megállapodás). Ez a megállapodás módosította a 2004. évi együttmű ködési megállapodást, az SJB-projektmegállapodást és a projekt-előkészítési megállapodást. A kiegészítő megállapodás 2.1.2. cikke első bekezdésének i. albekezdése kimondta, hogy a Dampleinen található, SJB-nek értékesítendő földterület ára a 2004. évi együttműködési megállapodásban foglaltakkal ellentétben 4 millió EUR. A kiegészítő megállapodás 2.1.2. cikke első bekezdésének ii. albekezdése pedig kimondta, hogy a korábban megállapított projekt-előkészítési hozzájárulás és minőségi hozzájárulás nem alkalmazandó. A második bekezdésben nem hivatkoznak kifejezetten a Dampleinen található földterületre (13).

(38)

A kiegészítő megállapodás kimondta továbbá, hogy az SJB már 2009. július 7-én megkezdte az építkezést a Dampleinen, és azt megszakítás nélkül végre kell hajtania. A munkákat 2011 decemberéig kellett befejeznie. Késedelmes átadás esetén az SJB-nek vissza kellett fizetnie az árengedmény egy részét. A földterületet legkésőbb 2010. március közepén át kellett adni, a fizetésnek pedig legkésőbb az átadás napján meg kellett történnie.

(39)

A PPP és az SJB továbbá 2009. július 13-án új megállapodást kötött a nyilvános mélygarázsra vonatkozóan (14). E megállapodás szerint az SJB 2009 második negyedében megkezdi a nyilvános mélygarázs építését, és a munkálatokat a megbeszélt határidőre elvégzi. A PPP-nek a nyilvános mélygarázs megépítéséért (2009. április 1-jei árakon) 5,4 millió EUR-t kell fizetnie az SJB-nek (15), ez az összeg az átadásig végleges és nem indexálható.

(40)

2010. január 15-én az SJB és a Wooninvest Projecten BV (a 2004. évi együttműködési megállapodást aláíró projektfejlesztők egyikéhez kötődő vállalkozás) adásvételi megállapodást („koop/aannemingsovereenkomst”) kötött 43 lakás megvásárlására, amelyeket a Wooninvest magánszemélyeknek kívánt bérbe adni. A felek megállapodtak abban, hogy amennyiben az SJB bármely lakásra 2010. január 29-ig magánszemély vevőt talál, az érintett lakást nem adja el a Wooninvestnek. A megállapodásban rögzítették továbbá, hogy az SJB 2010. január 29-től a lakások Wooninvestnek történő átadásáig az eladási feltételekkel azonos feltételek mellett visszavásárolhatja a Woonin vestnek értékesített lakásokat, viszont egyrészt kompenzációt fizet a Wooninvestnek az általa viselt költségekért, másrészt évi 6 % kamatot fizet arra az időszakra, amely akkor kezdődik, amikor a Wooninvest teljesítette a fizetést az SJB-nek, és addig tart, amíg a Wooninvest vissza nem adta a lakásokat az SJB-nek (24. cikk). 3. AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ HATÁROZAT

(41)

A Bizottság az eljárást megindító határozattal megindította az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást, mivel a földterület árának a PPP által az SJB javára történő visszamenőleges csökkentése, valamint a projekt-előkészítési és minőségi hozzájárulás elengedése (a továbbiakban: a kifogásolt intézkedések) esetlegesen az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősülnek, és mivel a Bizottság kétli, hogy ezek a belső piaccal összeegyeztethetők lennének.

(13) A kiegészítő megállapodás 2.1.2. cikke a következőképpen rendelkezik: „In afwijking van het bepaalde in een of meer van de in de considerans genoemde overeenkomsten (i) wordt de koopsom van het Verkochte, welke koper bij levering verschuldigd is aan Verkoper, onder de in deze overeenkomst opgenomen voorwaarden nader bepaald op € 4 000 000,- (zegge: vier miljoen euro) exclusief btw kosten Koper Vermeerderd met 5 % rente vanaf 1 januari 2010. (Az indokolásban megnevezett megállapodások rendelkezéseitől eltérően i. a Vevő által az Eladónak teljesítéskor fizetendő vételár összege az e megállapodásban felsorolt feltételek mellett (a Vevőt terhelő héa nélkül) 4 000 000, azaz négymillió EUR, 2010. január 1-jétől 5 % kamattal növelve.) (ii) zijn de oorspronkelijk overeen gekomen grex en kwaliteitsbijdragen niet verschuldigd, (iii) wordt de grond bouwrijp geleverd. (ii. nem fizetendők az eredeti megállapo dásban szereplő projekt-előkészítési és minőségi hozzájárulások; iii. az építési területet előkészítve kell átadni.) De koopsom is gebaseerd op prijspeil 1 januari 2010 en is niet verrekenbaar. (A vételár a 2010. január 1-jei árakon alapul, és nem számolható el.)” (14) Ebben az új megállapodásban 208 parkolóhely szerepel, ami az eredetileg tervezett 225-nél kevesebb. (15) Ez a korábban (2003. január 1-jei árakon) megállapított 4,6 millió EUR-nak felel meg, amelyet 2010. január 1-jéig 2,5 %-kal indexáltak.

2016.4.26.


HU

L 109/33

(42)

A Bizottság különösen úgy vélte, nem valószínű, hogy egy, az önkormányzatéhoz hasonló helyzetben lévő, a piacgazdasági befektető elve (a továbbiakban: MEIT) szerint eljáró hipotetikus magáneladó beleegyezett volna ugyanebbe az árengedménybe és a hozzájárulások elengedésébe. Azzal, hogy a PPP – és vele együtt az önkormányzat – visszamenőlegesen csökkentette az SJB-nek értékesített földterület árát, voltaképpen magára vállalta az ingatlanpiaci visszaesés kockázatát. Ez ráadásul ellentétes a holland hatóságok nyilatkozataival, amelyek szerint a projekt építési szakaszával járó kockázatokat és felelősséget teljes egészében a magánszférabeli projektfej lesztők – köztük az SJB – viselik. Mivel a PPP – mint a földterület eladója – a projekt ezen szakaszában pénzügyi szempontból nem volt érintett, nem feltételezhető, hogy egy, az önkormányzatéhoz hasonló helyzetben lévő hipotetikus magáneladó csak azért beleegyezett volna az adott földterület megállapított vételárának visszame nőleges csökkentésébe, mert a vevő nehezen tudta eladni az általa ott megépítendő lakásokat. Ugyanígy a jelek szerint a projekt-előkészítési és a minőségi hozzájárulás elengedése sincs összhangban a piacgazdasági befektető elvével, mivel nem valószínű, hogy egy magánbefektető bármely ellenszolgáltatás nélkül visszamenőlegesen elengedte volna a költségeihez megállapított hozzájárulást.

(43)

Végül a Bizottság kétségesnek látta, hogy a kifogásolt intézkedések az EUMSZ 107. cikke szerinti valamelyik kivétel hatálya alá tartoznának.

4. HOLLANDIA ÉSZREVÉTELEI (44)

A holland hatóságok 2012. április 18-i levelükben nyújtották be az eljárást megindító bizottsági határozatra vonatkozó észrevételeiket.

4.1. A TÉNYÁLLÁSSAL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK (45)

A holland hatóságok rámutattak, hogy ellentétben azzal, ami a kiegészítő megállapodás 2.1.2. cikke alapján feltételezhető, az önkormányzat nem engedte el teljes egészében a 2004. évi együttműködési megállapodásban eredetileg megállapított projekt-előkészítési és minőségi hozzájárulás összegét, mindössze azokat a hozzájáru lásokat engedte el, amelyeket az SJB-nek a Dampleinen építendő lakások után kellett fizetnie. A holland hatóságok szerint ez összesen 511 544 EUR-t jelentett (2003. január 1-jei árakon, ami 2010. január 1-jei árakra átszámítva összesen 719 400 EUR-nak felel meg). A holland hatóságok álláspontjuk alátámasztásául utalnak a képviselő-testületnek szóló 2009. február 18-i önkormányzati előterjesztésre, valamint a 2004. évi együttmű ködési megállapodáshoz mellékelt építési programra, amely kimondja, hogy a Dampleinre vonatkozó projektelőkészítési és minőségi hozzájárulás összege 551 554 EUR.

(46)

A holland hatóságok közölték továbbá a Bizottsággal, hogy a PPP-n belül már 2006 és 2008 között is szóba kerültek az SJB-nek nyújtandó árengedmények. A PPP a jelek szerint 2006-ban úgy döntött, hogy csökkenti az üzlethelyiségekre vonatkozó földterületárat, miután az eredeti terveknél kevesebb üzlethelyiséget sikerült kialakítani, majd 2008-ban úgy határozott, hogy kompenzációt ítél meg az SJB-nek az építési engedély beszer zésének elhúzódása miatt. Az említett engedmények feltétele az volt, hogy az SJB 2008. október 1-jéig megkapja az érvényes építési engedélyt. Mivel ez nem történt meg, a felek az engedmény újratárgyalása mellett határoztak. A holland hatóságok szerint a Dampleinen található földterület árának csökkentését és a hozzájárulások elengedését az 1. táblázat szerint kell kiszámítani.

1. táblázat Árengedmény és elengedett hozzájárulások a holland hatóságok számításai szerint

Damplein – árengedmény

Földterület ára Projekt-előkészítési és minőségi hozzájárulás

2010. január 1-jei árakon

8 622 480 719 400

L 109/34


HU

2016.4.26. 2010. január 1-jei árakon

Damplein – árengedmény

Földterület ára és hozzájárulások összesen

9 341 880

A 2006-ban és 2008-ban megállapított engedmények

– 1 734 245

Az engedményekkel csökkentett ár

7 607 635

A 2010. márciusi kiegészítő megállapodásban előírt ár

– 4 000 000 Teljes engedmény

3 607 635

4.2. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FENNÁLLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK (47)

A holland hatóságok szerint a kifogásolt intézkedések nem minősülnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak. A holland hatóságok alapjában véve úgy ítélik meg, hogy az SJB nem jutott a kifogásolt intézkedések révén olyan előnyhöz, amelyben normál piaci körülmények között nem részesülhetett volna.

(48)

A holland hatóságok úgy ítélik meg, hogy az önkormányzat a piacgazdasági befektető elve szerint járt el, hiszen a Damplein-projekt végrehajtásának elmaradása az egész Leidschendam Centrum projektet befolyásolta volna, és közvetlen vagy közvetett károkat okozott volna az önkormányzatnak.

(49)

A közvetlen károk kiszámítása során az önkormányzat először is abból indult ki, hogy ha nem kötötték volna meg a kiegészítő megállapodást, akkor legalább két évig eltartott volna, mire az SJB a válság idején értékesíteni tudta volna a lakások 70 %-át, és megkezdhette volna az építkezést. Az önkormányzat becslései szerint a további kétéves elhúzódás a PPP számára 2,85 millió EUR kárt okozott volna, amelynek 50 %-áért az önkormányzat felelne. Az önkormányzat becslései szerint továbbá az elhanyagolt terület kezelése egymagában további 50 000 EUR közvetlen költséget jelentett volna az önkormányzatnak (lásd a 2. táblázatot).

2. táblázat Közvetlen károk a holland hatóságok számításai szerint Közvetlen károk 2 év alatt

PPP

Hitelkeret kamatköltségei (2 éven keresztül 5 %, kintlévőség 2009. január 1-jén: 17 millió EUR)

1 800 000

900 000

Átmeneti intézkedések: kerítés, közlekedési jelzőtáblák, karbantar tás és igazgatás

60 000

30 000

Az intézkedések költségének emelkedése (2,5 %-os indexálás)

385 000

192 500

Tervezési többletköltségek, azaz a projektiroda költségei (pénz ügyi adminisztráció, biztosítások stb.)

600 000

300 000

Az elhanyagolt terület kezelése

Önkormányzat (50 %)

50 000 Összesen

2 845 000

1 472 500

2016.4.26.


HU

L 109/35

(50)

A holland hatóságok érvelése szerint az önkormányzat közvetett károkat is elszenvedett volna az említett késedelemmel, ezek pedig a közterületek hanyatlása, a lakosság és a leendő ingatlanvevők körében jelentkező, a terület iránti bizalomvesztés, az üzletek átszervezési költségei, a vállalkozások kártérítési igényei, valamint az egyéb tervrészek kezelési és tervmódosítási költségei révén jelentkeztek. A késedelem akár az üzleti létesítmények megszűnését is jelenthetné a fejlesztés alatt álló területen, holott azok az egész terület életképességéhez hozzájá rulnak. Az üzletek mintegy 23 %-a már a projekt megkezdése előtt is üresen állt, 2010-ben pedig már az üzletek 27 %-a volt használaton kívül. A szükséges megújulás nélkül a környék még jobban elszegényedne.

(51)

A holland hatóságok ezért úgy vélik, hogy az önkormányzat a piacgazdasági befektető módjára járt el, mivel figyelembe vette a pénzügyi előrejelzéseket, és saját érdekében korlátozni igyekezett a projekt további elhúzó dásából fakadó közvetlen és közvetett károkat. Ugyanakkor biztosítékot kapott a Dampleinen zajló építkezések megvalósítására.

(52)

A holland hatóságok szerint az önkormányzat abból a szempontból is magánbefektető módjára járt el, hogy a kifogásolt intézkedéseket annak fejében ítélte oda, hogy az SJB hajlandó legyen lemondani a 70 %-os előírás szerinti jogáról. Miután az SJB a továbbiakban nem hivatkozhatott a 70 %-os előírásra, ez befolyásolta a földterület 2003. évi eredeti értékbecslésekor és a 2004. évi együttműködési megállapodásban megállapított árának alapjául szolgáló feltevések érvényességét. A holland hatóságok szerint az önkormányzat annak ellenszol gáltatásaként csökkentette a földterület vételárát és engedte el a hozzájárulásokat, hogy az SJB hajlandó volt lemondani a 70 %-os előírásban biztosított jogáról. A kiegészítő megállapodás nélkül az SJB nem kezdte volna meg az építkezést a Dampleinen.

4.3. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK (53)

Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutna, hogy a kifogásolt intézkedések állami támogatásnak minősülnek, ez a támogatás a holland hatóságok szerint az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal.

4.3.1. Közérdek (54)

A holland hatóságok szerint a projekt megvalósítása önkormányzati érdek volt. Mivel a Damplein nagyrészben kihasználatlanul hevert, és a környék állapota egyre romlott, az önkormányzat úgy ítélte meg, hogy az építkezések megkezdése nemcsak a Damplein fejlődése, de Leidschendam városközpontjának egésze szempontjából is nagy jelentőséggel bír. A mélygarázs késedelmes megépítése például veszélybe sodorta volna több más tervrész megvalósítását is.

4.3.2. Közös érdekű cél (55)

A holland hatóságok szerint Leidschendam városközpontjának megújulása az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke és az EUMSZ 174. cikke szerint hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió céljának megvalósításához. A városközpont felújítása során új lakások, üzleti létesítmények és mélygarázs kialakításával hatékonyan oldják meg Leidschendam helykihasználását, míg a nyilvános infrastruktúra fejlesztése az egész városközpont kohézióját előmozdítja.

4.3.3. A kiegészítő megállapodás megfelelősége (56)

A holland hatóságok szerint a 2004. évi együttműködési megállapodásban foglalt 70 %-os előírás miatt nem lehetett az SJB-t az építkezés megkezdésére kötelezni a Dampleinen. Az érvényes építési engedély kiadását követően a holland ingatlanpiacon kitört a hitelválság, így még kevésbé vált magától értetődővé, hogy az SJB gyorsan el tudja adni a piaci bérlakások 70 %-át. Ezért tárgyalták újra a 2004. évi együttműködési megállapodást, mivel az önkormányzat rendkívül fontosnak találta a Dampleinen tervezett építkezés megkezdését. A kiegészítő megállapodás tehát megfelelő és szükséges volt az önkormányzat céljának, azaz a Damplein megújulásának eléréséhez.

L 109/36

HU


2016.4.26.

4.3.4. Arányosság (57)

Mivel az önkormányzat ragaszkodott az építkezés azonnali megkezdéséhez, ennek az volt a módja, hogy az SJB lemondjon a 70 %-os előírás szerinti jogáról, és megkezdje az építkezést azon kockázat mellett, hogy a lakásokat nem feltétlenül sikerül eladni. Az SJB ennek fejében újraszámította a korábban megállapított árat. Ezt a számítást később független szakértő ellenőrizte, aki a megállapított árat piaci alapúnak tartotta.

(58)

A holland hatóságok szerint az árengedmény arányos voltát bizonyítja, hogy a független szakértő a megállapított árat piaci alapúnak tartotta. Következésképpen az SJB nem részesült túlkompenzációban. Az árengedmény ellenszolgáltatás volt az önkormányzat részéről azért, amiért az SJB hajlandó volt lemondani a 70 %-os előírásban biztosított jogáról. A kiegészítő megállapodás nélkül az SJB nem kezdte volna meg az építkezést a Dampleinen.

(59)

Az SJB továbbá a PPP-ben való részvételével maga viselte a projekt-előkészítési kockázatok és költségek 50 %-át, ezáltal maga is osztozott a vételár megállapított csökkentésében. Annak érdekében, hogy a projekt-előkészítés eredménye nullszaldós legyen, elhatározták, hogy az SJB 2,6 millió EUR-t fizessen a PPP-nek (a „Grondexploitatie Masterplan Damcentrum” című dokumentum 5.2.1. pontja), valamint mivel a PPP az iskola költségeinek 50 %-át viselte, ennek 25 %-a (0,7 millió EUR) is az SJB-t terhelte.

4.3.5. A verseny torzulása (60)

Végül a visszamenőleges árengedmény a holland hatóságok szerint 67 lakás és 14 üzlethelyiség megépítésére vonatkozik, amelyeket a független szakértő által piaci alapúnak ítélt áron értékesítettek volna. A versenytorzulás tehát csak helyi szinten következne be, és így nem nyomna többet a latban, mint a projekt befejezésének kedvező következményei.

5. HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEI (61)

Az eljárást megindító határozat nyomán kizárólag az alapítvány tett észrevételeket. Az alapítvány elégedettségének adott hangot az eljárást megindító határozattal kapcsolatban, de közölte, hogy szerinte az abban kifogásolt intézkedések egy jóval nagyobb támogatási művelet részét képezik, amellyel kapcsolatban hivatkozik az általa benyújtott panaszra és kiegészítő információkra. Az alapítvány hivatkozik különösen arra, hogy az önkormányzat feltehetőleg térítésmentesen ruházta át a földterületet a PPP-re.

(62)

Az alapítvány szerint a projekt elhúzódása nem az alapítvány által indított, tagállami szintű bírósági eljárásoknak tudható be, és nem is a pénzügyi válság késleltette a Dampleinen épülő lakások értékesítését. Az alapítvány szerint már a projekt 2004. évi kezdetekor sem volt kereslet a Dampleinen tervezett lakások iránt.

(63)

Az alapítvány szerint a földterület értékét sem 2003-ban, sem 2009-ben nem független szakértő becsülte fel.

6. A HOLLAND HATÓSÁGOK ÉSZREVÉTELEI A HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEIVEL KAPCSOLATBAN (64)

A holland hatóságok érvelése szerint az önkormányzat projekttel kapcsolatos elképzelései átláthatók voltak, azokat ugyanis ismertették a 2004. április 6-án jóváhagyott „Concept Masterplan Damcentrum” dokumentumban. Kizárólag a pénzügyi szempontból kényes megállapodásokat, illetve azok egy részét tartották titokban.

(65)

A földterületnek az önkormányzat által a PPP-re történő térítésmentes átruházását illetően az önkormányzat kifejtette, hogy ez nem volt része az eljárást megindító határozatnak, és utalt a Bizottságnak 2009-ben benyújtott tájékoztatásaira, amelyekben úgy nyilatkozott, hogy az átruházás korántsem volt térítésmentes, mivel a PPP ennek fejében szolgáltatásokat nyújtott. Az önkormányzat a korábban általa benyújtott tájékoztatásokban ugyanis hangsúlyozta, hogy a PPP által elvégzett munkákat normál esetben az önkormányzatnak kellett volna elvégeznie.

2016.4.26.

HU


L 109/37

(66)

A holland hatóságok szerint a Dampleinre tervezett lakások értékesítését hátrányosan befolyásolta egyrészt az alapítvány által indított több különböző jogi eljárás – amelyek igen rossz hírbe hozták a projektet –, másrészt pedig a hitelválság. Amikor azonban 2007-ben először megkezdték az értékesítést, mégis sikerült csaknem a lakások egyharmadát értékesíteni. Ezeket az adásvételi megállapodásokat később a szükséges építési engedélyek késedelmes kiadása miatt megsemmisítették. Ebből az következik, hogy a projekt kezdetekor még lett volna kereslet a lakások iránt.

(67)

A holland hatóságok megjegyzik továbbá, hogy a független szakértőket az önkormányzat választotta, akinek nem fűződött érdeke ahhoz, hogy alacsonyan állapítsák meg földterület árát.

7. A KIFOGÁSOLT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE 7.1. AZ EUMSZ 107. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTE (68)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése a következőket mondja ki: „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozá soknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(69)

Egyrészt nem vonható kétségbe, hogy az SJB e rendelkezés értelmében vállalkozásnak minősül, csakúgy, mint az egyesülés tagjait képező Schouten de Jong és a Bouwfonds, mivel az eljárást megindító határozatban foglaltak szerint gazdasági tevékenységet végeznek azáltal, hogy a piacon árukat és szolgáltatásokat kínálnak.

(70)

Másrészt megállapítható, hogy mivel a kifogásolt intézkedéseket a PPP nyújtotta, azokat szükségszerűen az önkormányzat hozzájárulásával ítélték oda, hiszen az önkormányzat 50 %-os részesedéssel bír a PPP-ben. Mivel a PPP egyhangúlag hozza meg határozatait, és a képviselő-testület kifejezett jóváhagyása nélkül nem születhetett volna egyetértés ezen intézkedésekről, a PPP azon határozata, amellyel jóváhagyta a kifogásolt intézkedéseket, az államnak tulajdonítható. Amennyiben az önkormányzat nem egyezett volna bele a kifogásolt intézkedésekbe, a PPP-ben való részvétele során arányaiban kisebb pénzügyi kockázatnak tette volna ki magát. Az tehát, hogy a PPP engedett az árból és elengedte a hozzájárulásokat, állami források elvesztésének minősül (16).

(71)

Harmadrészt meg kell állapítani, hogy ezek az intézkedések szelektívnek tekintendők, mert kizárólag az SJB – és végső soron az egyesülés tagjai, a Schouten de Jong és a Bouwfonds – javára történtek.

(72)

A holland hatóságok kétségbe vonják azonban, hogy az önkormányzat – azáltal, hogy beleegyezett az SJB-nek eladott földterület eredetileg megállapított árának csökkentésébe és a hozzájárulások elengedésébe – olyan gazdasági előnyhöz juttatta volna az SJB-t, amelyben a szokásos piaci körülmények között nem részesült volna.

(73)

A Bizottság e kérdés tekintetében a (74)–(83) preambulumbekezdésben ismertetett okokból egyet tud érteni a holland hatóságokkal, tekintettel adott eset egyedi körülményeire és a kifogásolt intézkedések sajátos összefüg géseire, ideértve különösen az önkormányzat a 2004. évi együttműködési megállapodás és az SJB-vel kötött számos kétoldalú megállapodás alapján fennálló különleges jogi helyzetét.

7.1.1. Előny (74)

Az ítélkezési gyakorlat szerint az állami szerv vagy állami vállalkozás által végzett gazdasági ügyletek nem nyújtanak előnyt a másik fél számára, tehát nem minősülnek támogatásnak, amennyiben azokat a szokásos piaci feltételek mellett bonyolítják (17). Annak meghatározása érdekében, hogy egy gazdasági ügyletet a szokásos piaci feltételek mellett bonyolítottak-e le, a hatóságok vagy vállalkozások viselkedését hasonló magánszektorbeli gazdasági szereplők szokásos piaci feltételek mellett történő viselkedésével kell összehasonlítani annak meghatá rozása érdekében, hogy az ilyen hatóságok vagy vállalkozások által lebonyolított gazdasági ügyletek előnyben részesítették-e azok versenytársait. Ez a piacgazdasági szereplő elve.

(16) A Törvényszék 2015. június 30-i ítéletében megerősítve, lásd a 3. lábjegyzet, 62–72. bekezdését. (17) A C-39/94. sz., SFEI és társai ügyben hozott ítélet EU:C:1996:285, 60–61. pont.

L 109/38

HU


2016.4.26.

(75)

Ezért, annak megállapítása érdekében, hogy az önkormányzat az SJB-nek eladott földterület eredetileg megálla pított árának csökkentése és a hozzájárulások elengedése révén gazdasági előnyhöz juttatta-e az SJB-t, meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzat tiszteletben tartotta-e a piacgazdasági szereplő elvét. Vagyis, hogy egy, az önkormányzatéhoz hasonló helyzetben lévő hipotetikus magáneladó szintén hozzájárult volna ehhez az árenged ményhez és a hozzájárulások elengedéséhez, tehát a kedvezményezett nem juthatott előnyhöz a kifogásolt intézkedések következtében.

(76)

Ezzel összefüggésben a kifogásolt intézkedések minden lényeges szempontját és azok kontextusát is figyelembe kell venni (18), különösen az önkormányzat és az SJB a 2004. évi együttműködési megállapodás és a különböző kétoldalú megállapodások tekintetében fennálló jogi helyzetét, valamint a nagyobb ingatlanprojekt részét képező projekt összetettségét.

(77)

A holland hatóságok kijelentik, hogy az önkormányzat a piacgazdasági szereplő elve szerint járt el, hiszen a Damplein-projekt végrehajtásának elmaradása az egész Leidschendam Centrum projektet befolyásolta volna, és károkat okozott volna az önkormányzatnak. A holland hatóságok e tekintetben lényegében az alábbiakat jelentették ki: Először, a holland hatóságok szerint az önkormányzat számára pénzügyi és szociális szempontból egyaránt nagy jelentősége volt annak, hogy a Damplein építkezései mihamarabb megkezdődjenek, mivel minden további késedelem közvetlen és közvetett károkat okozott volna az önkormányzatnak, ez a kár pedig az önkormányzat számára nagyobb lett volna, mint annak a költségvonzata, hogy az önkormányzat beleegyezett a kifogásolt intézkedésekbe. Az önkormányzat e pénzügyi érdek miatt úgy határozott, hogy az SJB-vel kötött megállapodásokat felülvizsgálja. Másrészt a holland hatóságok úgy vélik, hogy az önkormányzat magánbefektető módjára járt el, amikor a kifogásolt intézkedések fejében elfogadta, hogy az SJB lemondjon a 2004. évi együttmű ködési megállapodásban meghatározott 70 %-os előírás szerinti jogáról.

(78)

A Bizottság e tekintetben a következőket állapítja meg. Ahogyan azt a fenti (30) preambulumbekezdés is említi, a szóban forgó esetben vitathatatlan, hogy a Dampleinen eredetileg 2005 novemberében megkezdeni tervezett építkezés azért szenvedett késedelmet, mert különböző, tagállami szintű bírósági eljárások miatt az építési engedélyeket csak 2008 novemberében lehetett beszerezni. E körülmények között az SJB többé nem volt hajlandó a 2004. évi együttműködési megállapodást az eredetileg elfogadottak szerint végrehajtani, és a szerződéses rendel kezések alapján a kezdeti megállapodások újratárgyalására kérte az önkormányzatot.

(79)

A 2004. évi együttműködési megállapodás szerződéses rendelkezéseiből valóban az következik, hogy az építési engedélyek beszerzésében bekövetkezett késedelem miatt a feleknek újra kell tárgyalniuk a 2004-ben kötött megállapodásokat. Különösen az együttműködési megállapodás 6.6. cikke rendelkezik arról, hogy a feleknek az építési engedély beszerzésében bekövetkezett késedelem esetén újra kell tárgyalniuk a földterületre vonatkozóan eredetileg megállapított árat és a fizetési időpontokat. Továbbá, ugyanezen megállapodás 16. cikke előírja, hogy a megállapodást csak a külön felsorolt esetekben lehet részben vagy teljesen megsemmisíteni. A felsorolásban szereplő egyik ilyen eset „a Polgári Törvénykönyv 6.258. cikkében meghatározott előre nem látható körülmény”: ha az egyik fél véleménye szerint a többi fél nem követelheti meg tőle a megállapodás változatlan végrehajtását, tárgyalásokat kell kezdeniük a kölcsönösen elfogadott módosított feltételek elérése érdekében. Végül, az együttmű ködési megállapodás 18. cikke előírja, hogy a jogvitákat közös megegyezéssel vagy választott bíróság útján kell rendezni.

(80)

E szerződéses rendelkezésekből következik, hogy a felek szándékában állt az együttműködést fenntartani és az együttműködés lehetséges megszüntetését olyan helyzetekre korlátozni, amikor már nem volt lehetséges megálla podást elérni vagy a felek oly módon nem teljesítették kötelezettségeiket, hogy többé nem volt lehetséges a megállapodást újratárgyalni. Ennek fényében azt is figyelembe kell venni, hogy összetett projektről volt szó, amely több, egymással összefüggő alprojektből tevődött össze, valamint a nagyobb ingatlanprojekt a 2004. évi együttműködési megállapodáshoz kötődő számos felet érintett.

(81)

Továbbá, habár az önkormányzat csak az ingatlanprojekt projekt-előkészítési szakaszában volt érintett, míg a projekt építési szakaszával járó kockázatokat és költségeket teljes egészében a magánszférabeli fejlesztők – ideértve az SJB-t – viselték, bizonyítást nyert, hogy 2008-ban, amikor az SJB közölte az önkormányzattal, hogy nem hajlandó az építkezést megkezdeni, a projekt még a projekt-előkészítési szakaszban volt. Az önkormányzat e szakaszban pénzügyileg érintett volt a projektben, mivel a költségek és kockázatokat 50 %-át viselte. A projektelőkészítési szakasz költségei közé tartozott az építési terület előkészítésének költségei, a mélygarázs nyilvános részének költségei, valamint az iskolaépítés költségeinek 50 %-a. Ezért az önkormányzat pénzügyi érdekében állt, hogy a projekt-előkészítési munkálatokat haladéktalanul elvégezzék, hogy a földterületet át lehessen adni és a földterület értékesítési árát a 2004. évi együttműködési megállapodás 10.5. cikkének megfelelően ki lehessen fizetni. A Bizottság e rendkívüli körülmények között elfogadja, hogy habár az önkormányzat projekt megvaló sítása során fennálló hatósági szempontjai nem lényegesek a piacgazdasági szereplő elve tekintetében, a hasonló

(18) A T-244/08. sz., Konsum Nord kontra Bizottság ügyben hozott ítélet EU:T:2011:732, 57. pont az idézett ítélkezési gyakorlattal együtt.

2016.4.26.

HU


L 109/39

szerződéses és pénzügyi helyzetben lévő hipotetikus magánszektorbeli szereplő is – a megállapodás megsemmi sítése és ajánlati felhívás közzététele helyett – inkább az árat próbálta volna meg újratárgyalni, különösen mivel a mélygarázs megépítésére vonatkozó szerződést már az SJB-nek ítélték oda. A Bizottság e tekintetben azt is megjegyzi, hogy az újratárgyalás idején már tartott a pénzügyi válság, amely a holland ingatlanpiacot különösen komolyan sújtotta. (82)

A felek közötti újratárgyalások eredményeképpen az SJB 2008 őszén felajánlotta, hogy 4 millió EUR-t fizet a PPPnek a földterületért, amelynek értelmében az SJB 2009 áprilisában megkezdi az építkezést függetlenül attól, hogy hány lakást sikerült értékesíteni. Az SJB továbbá hajlandó volt lemondani a 2004. évi együttműködési megállapo dásban meghatározott 70 %-os előírás szerinti jogáról. Ezenkívül a PPP-ben való részesedése révén az SJB viseli az értékesítési árakkal kapcsolatos csökkentett költségek felét.

(83)

Az önkormányzat által megbízott független szakértő (Fakton) 2009. február 11-i jelentésében arra a következ tetésre jutott, hogy a földterület (2010. január 1-jei árakon számított) 4 millió EUR-t kitevő új ára az érintett földterület tekintetében az SJB további kötelezettségvállalásainak figyelembevételével piaci alapú árnak minősülhet.

(84)

Ilyen körülmények között a Bizottságnak nincs oka azt gondolni, hogy a 4 millió EUR-t kitevő ár adott körülmények között történő elfogadásával kapcsolatos önkormányzati magatartás nincs összhangban a rendes piaci feltételekkel.

(85)

A fentiek ismeretében a Bizottság úgy véli, hogy az önkormányzat, a PPP és az SJB által kötött kiegészítő megálla podásban meghatározott intézkedések, vagyis a földterület értékesítési árának csökkentése, illetve a projektelőkészítési és minőségi hozzájárulás összegének elengedése az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nem tartalmaz állami támogatást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk Az önkormányzat által 2010. március 1-jén a Schouten & De Jong Projectontwikkeling BV-ből és a Bouwfonds Ontwikkeling BV-ből álló Schouten-de Jong Bouwfonds egyesülés javára hozott intézkedések, vagyis a földterület értékesítési árának csökkentése, illetve a projekt-előkészítési és minőségi hozzájárulás összegének elengedése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nem tartalmaz állami támogatást. 2. cikk E határozat címzettje a Holland Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2016. január 15-én. a Bizottság részéről Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja

L 109/40


HU

2016.4.26.

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/650 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2016. április 25.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikkének (3) bekezdése és 39. cikkének (2) bekezdése alapján a minősített aláírást és bélyegzőt létrehozó eszközök biztonsági értékelésére vonatkozó szabványok megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgál tatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 30. cikke (3) bekezdésére és 39. cikkének (2) bekezdésére, mivel: (1)

A 910/2014/EU rendelet II. melléklete meghatározza a minősített elektronikus aláírást és a minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközökre vonatkozó követelményeket.

(2)

A szóban forgó termékek előállításához és forgalomba hozatalához szükséges műszaki előírásoknak a technológia mindenkori helyzetének figyelembevételével történő kidolgozásával a szabványosítás területén illetékes szervezetek foglalkoznak.

(3)

Az ISO/IEC (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet/Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) megállapítja az informatikai biztonság általános fogalmait és elveit, valamint meghatározza az informatikai eszközök biztonsági jellemzőire vonatkozó értékelés alapjául szolgáló általános értékelési modellt.

(4)

Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) a Bizottság által adott, M/460 sz. szabványosítási megbízás alapján szabványokat dolgozott ki olyan, minősített elektronikus aláírást és bélyegzőt létrehozó eszközökre vonatkozóan, amelyek esetében az elektronikus aláírás, illetve elektronikus bélyegző létrehozásához használt adatokat teljes egészében – de nem feltétlenül kizárólagosan – a felhasználó által kezelt környezetben tárolják. E szabványok alkalmasnak tekinthetők annak értékeléséhez, hogy az ilyen eszközök megfelelnek-e a 910/2014/EU rendelet II. mellékletében megállapított vonatkozó követelményeknek.

(5)

A 910/2014/EU rendelet II. melléklete megállapítja, hogy az elektronikus aláírás létrehozásához használt adatokat az aláíró nevében csak minősített bizalmi szolgáltató kezelheti. A biztonsági követelmények és azok vonatkozó tanúsítási előírásai eltérőek abban az esetben, ha az aláíró a terméket fizikailag birtokolja, és amennyiben egy minősített bizalmi szolgáltató folytat az aláíró nevében tevékenységet. Annak érdekében, hogy az előírások mindkét helyzetet lefedjék, valamint hogy idővel lehetővé váljon a speciális igényeket kielégítő termékek és értékelési szabványok kifejlesztése, e határozat mellékletében fel kell sorolni a mindkét helyzetre érvényes szabványokat.

(6)

Mire e bizottsági határozat elfogadásra kerül, több minősített bizalmi szolgáltató is kínál majd olyan megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók elektronikus aláírás létrehozásához használt adatokat kezeljenek ügyfeleik nevében. A terméktanúsítások jelenleg a különféle szabványok szerint tanúsított biztonsági hardvermodulokra korlátozódnak; e termékek tanúsítása azonban még nem a minősített aláírást és bélyegzőt létrehozó eszközökre vonatkozó követelmények szerint történik. Mindazonáltal a közzétett szabványok, mint például az EN 419 211 (amely a teljes egészében – de nem feltétlenül kizárólagosan – a felhasználó által kezelt környezetben létrehozott elektronikus aláírásra alkalmazandó) egyelőre nem érintik a távaláírást létrehozó termékek ugyanilyen fontos piacát. Mivel az ilyen célra vélhetően megfelelő szabványok jelenleg kidolgozás alatt állnak, a Bizottság ki fogja egészíti ezt a határozatot, amikor ilyen szabványok már rendelkezésre állnak és az értékelések alapján megfelelnek a 910/2014/EU rendelet II. mellékletben meghatározott követelményeknek. Az ilyen szabványok jegyzékének létrejöttéig a szóban forgó termékek megfelelésértékelésére a 910/2014/EU rendelet 30. cikk (3) bekezdésének b) pontjában előírt feltételekkel alkalmazható egy alternatív folyamat.

(7)

A mellékletben szerepel az EN 419 211 szabvány, amely különböző helyzeteket lefedő különféle részekből (1–6.) áll. Az EN 419 211 szabvány 5. része és a 419 211 szabvány 6. része a minősített aláírást létrehozó eszköz

(1) HL L 257., 2014.8.28., 73. o.

2016.4.26.

HU


L 109/41

környezetével kapcsolatos tartozékokat határoz meg például a megbízható aláírást létrehozó alkalmazásokkal való kommunikáció tekintetében. A gyártók szabadon alkalmazhatnak ilyen tartozékokat. A 910/2014/EU rendelet 56 preambulumbekezdése értelmében a tanúsítás 30. és 39. cikk szerinti hatálya az aláírás létrehozásához használt adatok védelmére korlátozódik, tehát a tanúsítás nem terjed ki az aláírást létrehozó alkalmazásokra. (8)

Annak érdekében, hogy a minősített aláírást vagy bélyegzőt létrehozó eszközzel létrehozott elektronikus aláírások vagy bélyegzők a 910/2014/EU rendelet II. mellékletének követelményei szerint megbízhatóan védve legyenek hamisítás ellen, a megfelelő kriptográfiai algoritmusok, kulcshosszok és hasítófüggvények elengedhetetlenek a tanúsított termék biztonságához. Mivel ezt a kérdést nem harmonizálták uniós szinten, a tagállamoknak együtt kell működniük, hogy megállapodjanak az elektronikus aláírások és bélyegzők céljára használandó kriptográfiai algoritmusokról, kulcshosszokról és hasítófüggvényekről.

(9)

E határozat elfogadása nyomán a 2003/511/EK bizottsági határozat (1) elavulttá válik. Ezért az említett határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(10)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 910/2014/EU rendelet 48. cikkében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk (1) Azokat az információtechnológiai termékek biztonsági értékelésére vonatkozó szabványokat, amelyek a 910/2014/EU rendelet 30. cikke (3) bekezdésének a) pontja vagy 39. cikkének (2) bekezdése szerint olyan minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközök vagy olyan minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök tanúsítására alkalmazandók, amelyek esetében az elektronikus aláírás, illetve elektronikus bélyegző létrehozásához használt adatokat teljes egészében – de nem feltétlenül kizárólagosan – a felhasználó által kezelt környezetben tárolják, e határozat melléklete sorolja fel. (2) Amíg a Bizottság össze nem állít egy jegyzéket az információtechnológiai termékek biztonsági értékelésére vonatkozó azon szabványokról, amelyek a minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközök vagy a minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök olyan esetben történő tanúsítására alkalmazandók, ha az elektronikus aláírás, illetve elektronikus bélyegző létrehozásához használt adatokat az aláíró vagy a bélyegző létrehozója nevében egy minősített bizalmi szolgáltató kezeli, az ilyen termékek tanúsítását egy olyan folyamatra kell alapozni, amely a 910/2014/EU rendelet 30. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a 30. cikk (3) bekezdésének a) pontjában előírt biztonsági szintekhez hasonló szinteket alkalmaz, és amelyet a 30. cikk (1) bekezdése szerinti állami vagy magánszervek bejelentenek a Bizottságnak. 2. cikk A 2003/511/EK határozat hatályát veszti. 3. cikk Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. április 25-én. a Bizottság részéről az elnök Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 175., 2003.7.15., 45. o.

L 109/42

HU


2016.4.26.

MELLÉKLET AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZABVÁNYOK JEGYZÉKE

— ISO/IEC 15408 – Informatika – Biztonságtechnika – Az informatikai biztonságértékelés szempontjai, 1–3. rész az alábbiak szerint: — ISO/IEC 15408-1:2009 – Informatika – Biztonságtechnika – Az informatikai biztonságértékelés szempontjai, 1. rész. ISO, 2009 — ISO/IEC 15408-2:2008 – Informatika – Biztonságtechnika – Az informatikai biztonságértékelés szempontjai, 2. rész. ISO, 2008 — ISO/IEC 15408-3:2008 – Informatika – Biztonságtechnika – Az informatikai biztonságértékelés szempontjai, 3. rész. ISO, 2008 és — ISO/IEC 18045:2008 – Informatika – Biztonságtechnika – Az informatikai biztonságértékelés módszertana, és — EN 419 211 – Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz védelmi profiljai, 1–6. rész – adott esetben – az alábbi felsorolás szerint: — EN 419211-1:2014 – Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz védelmi profilja – 1. rész: Áttekintés — EN 419211-2:2013 – Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz védelmi profilja – 2. rész: Kulcsgenerálós eszközök — EN 419211-3:2013 – Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz védelmi profilja – 3. rész: Kulcsimportáló eszközök — EN 419211-4:2013 – Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz védelmi profilja – 4. rész: Tartozék kulcsgeneráló eszközökhöz és megbízható csatorna tanúsítványgeneráló alkalmazáshoz — EN 419211-5:2013 – Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz védelmi profilja – 5. rész: Tartozék kulcsgeneráló eszközökhöz és megbízható csatorna aláírás-létrehozó alkalmazáshoz — EN 419211-6:2014 – Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz védelmi profilja – 6. rész: Tartozék kulcsimportáló eszközökhöz és megbízható csatorna aláírás-létrehozó alkalmazáshoz

2016.4.26.


HU

L 109/43

HELYESBÍTÉSEK Helyesbítés a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III., IV. és V. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található 1-metil-ciklopropén, flonikamid, flutriafol, indolil-ecetsav, indolil-vajsav, petoxamid, pirimikarb, protiokonazol és teflubenzuron szermaradékhatárértéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. január 26-i (EU) 2016/71 bizottsági rendelethez (Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 20., 2016. január 27.) A 17. oldalon, a melléklet 1. b) pontjában, a táblázat szövege helyébe a következő szöveg lép:

0110000

Citrusfélék

0110010

Grapefruitfélék

0110020

Narancs

0110030

Citrom

0110040

Zöld citrom/lime

0110050

Mandarin

0110990

Egyéb

0120000

Fán termő héjas gyümölcsűek

0120010

Mandula

0120020

Paradió/brazil dió

0120030

Kesu/kesudió

0120040

Gesztenye

0120050

Kókuszdió

0120060

Mogyoró

0120070

Ausztráliai mogyoró/makadámdió

0120080

Pekándió

0120090

Fenyőmag

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

0,15 (+)

0,01 (*)

3

0,01 (*)

0,01 (*)

0,06 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

Teflubenzuron (F)

FRISS ÉS FAGYASZTOTT GYÜMÖLCS; FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK

(izomerek összesen) (F)

0100000

Protiokonazol: protiokonazol-deztio

(2)

Pirimikarb (R)

(1)

Flutriafol

Olyan csoportok és egyedi termékek, amelyekre MRL-ek alkalmazandók (a)

flonikamidban kifejezve (R)

Kódszám

Flonikamid: a flonikamid, a TFNA és a TFNG összesen,

„Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)

L 109/44


HU

(1)

(2)

0120100

Pisztácia

0120110

Dió

0120990

Egyéb

0130000

Almatermésűek

2016.4.26.

(3)

(4)

0,3

0,4 (+)

(5)

0130010

Alma

0,5 (+)

0130020

Körte

0,5 (+)

0130030

Birsalma

1,5 (+)

0130040

Naspolya

1

0130050

Japán naspolya

1

0130990

Egyéb

0140000

Csonthéjasok

(6)

(7)

0,01 (*)

1 (+)

0,01 (*) 0,01 (*)

0140010

Sárgabarack/kajszi

0,03 (*)

0,01 (*)

3

0,01 (*)

0140020

Cseresznye

0,4 (+)

1

5 (+)

0,01 (*)

0140030

Őszibarack

0,4

0,6

1,5 (+)

0,01 (*)

0140040

Szilva

0,3 (+)

0,4

3

0,1 (*)

0140990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0150000 0151000

Bogyósgyümölcsűek

0,03 (*)

0,01 (*)

a) Szőlő

0151010

Csemegeszőlő

0151020

Borszőlő

0,01 (*)

0,01 (*)

0,8 1,5 (+)

0152000

b) Szamóca

0,5 (+)

1,5

0,01 (*)

0153000

c) Vesszőn termő bogyósgyümölcsűek

0,01 (*)

4 (+)

0,01 (*)

0,01 (*)

1

0153010

Feketeszeder

0153020

Hamvas szeder

0153030

Málna (piros és sárga)

0153990

Egyéb

0154000

d) Egyéb bogyósgyümölcsűek

0154010

Fürtös áfonya

0,01 (*)

0154020

Tőzegáfonya

0,15

0154030

Ribiszke (fekete, piros és fehér)

0,01 (*)

2016.4.26.


HU

(1)

(2)

(3)

L 109/45 (4)

(5)

(6)

0154040

Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

0,01 (*)

0154050

Csipkebogyó

0,01 (*)

0154060

Faeper (fekete és fehér)

0,01 (*)

0154070

Azarólgalagonya/franciagalagonya

0,01 (*)

0154080

Fekete bodza

0,01 (*)

0154990

Egyéb

0,01 (*)

0160000

Egyéb gyümölcsök

0161000

a) ehető héjúak

0161010

Datolya

0161020

Füge

0161030

Étkezési olajbogyó

0161040

Kumkvat/japán törpemandarin

0161050

Karambola/uborkafa

0161060

Kakiszilva/datolyaszilva

0161070

Jávai szilva/dzsambolán

0161990

Egyéb

0162000

b) kisebbek, nem ehető héjúak

0162010

Kivi (zöld, piros, sárga)

0162020

Licsiszilva/kínai ikerszilva

0162030

Passiógyümölcs/marakuja

0162040

Fügekaktusz

0162050

Csillagalma

0162060

Amerikai datolyaszilva/virginiai szilva

0162990

Egyéb

0163000

0,03 (*)

0,01 (*) 0,01 (*)

0,01 (*)

c) nagyobbak, nem ehető héjúak

0163010

Avokádó

0,01 (*)

0163020

Banán

0,3

0163030

Mangó

0,01 (*)

0163040

Papája

0,01 (*)

0163050

Gránátalma

0,01 (*)

0163060

Csirimojó/krémalma

0,01 (*)

0163070

Guáva/guajava

0,01 (*)

0163080

Ananász

0,01 (*)

0,01 (*)

(7)

0,01 (*)

L 109/46


HU

(1)

(2)

(3)

2016.4.26. (4)

0163090

Kenyérgyümölcs

0,01 (*)

0163100

Durián

0,01 (*)

0163110

Tüskés annóna

0,01 (*)

0163990

Egyéb

0,01 (*)

0200000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT ZÖLDSÉGEK

0210000

Gyökér- és gyökgumós zöldségek

0211000

a) burgonya

0212000

b) trópusi gyökér és gumós zöldségek

0212010

Kasszava gyökér/manióka

0212020

Édesburgonya/batáta

0212030

Jamszgyökér

0212040

Nyílgyökér

0212990

Egyéb

0213000

c) egyéb gyökér- és gyökgumós zöldségek, a cu korrépa kivételével

(5)

(6)

(7)

0,05 0,09

0,01 (*)

0,02 (*)

0,05

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,03 (*)

0,01 (*)

0213010

Cékla

0,06 (+)

0,1 (+)

0213020

Sárgarépa

0,01 (*)

0,1 (+)

0213030

Gumós zeller

0,01 (*)

0,01 (*)

0213040

Torma

0,01 (*)

0,1 (+)

0213050

Csicsóka

0,01 (*)

0,01 (*)

0213060

Pasztinák/paszternák

0,01 (*)

0,1 (+)

0213070

Petrezselyemgyökér

0,01 (*)

0,1 (+)

0213080

Retek

0,01 (*)

0,01 (*)

0213090

Bakszakáll

0,01 (*)

0,1 (+)

0213100

Karórépa

0,01 (*)

0,1 (+)

0213110

Tarlórépa

0,01 (*)

0,1 (+)

0213990

Egyéb

0,01 (*)

0,01 (*)

0220000

Hagymafélék

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0220010

Fokhagyma

0,1

0,01 (*)

0220020

Vöröshagyma

0,1

0,05 (+)

0220030

Salotta/mogyoróhagyma

0,01 (*)

0,05 (+)

2016.4.26.


HU

(1)

(2)

(3)

L 109/47 (4)

(5)

(6)

0220040

Újhagyma/zöldhagyma és téli sarjadékhagyma

0,01 (*)

0,01 (*)

0220990

Egyéb

0,01 (*)

0,01 (*)

0,5

0,01 (*)

0230000 0231000

Termésükért termesztett zöldségek a) burgonyafélék

0231010

Paradicsom

0,5 (+)

0,6 (+)

0231020

Étkezési paprika

0,3

1

0231030

Padlizsán/tojásgyümölcs

0,5 (+)

0,01 (*)

0231040

Okra/bámia

0,03 (*)

0,01 (*)

0231990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0,5

0,01 (*)

0232000

(7)

b) kabakosok – ehető héjúak

1,5 (+)

1

0,01 (*)

0232010

Uborka

0,5

0232020

Apró uborka

1,5

0232030

Cukkini

0232990

Egyéb

0233000

c) kabakosok – nem ehető héjúak

(+)

0,5 0,5

0,4 (+)

0233010

Dinnye

0,2 (+)

0,4 (+)

0233020

Sütőtök

0,01 (*)

1

0233030

Görögdinnye

0,2 (+)

0,5 (+)

0233990

Egyéb

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0234000

d) csemegekukorica

0,03 (*)

0,01 (*)

0,05

0,02

0,01 (*)

0239000

e) egyéb termésükért termesztett zöldségek

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,03 (*)

0,5

0,05 (+)

0,01 (*)

0,6

0,6 (+)

0,1 (+)

0,5 (+)

0240000

0241000

a) virágukért termesztett káposztafélék

0241010

Brokkoli

0241020

Karfiol

0241990

Egyéb

0242000

0,01 (*)

Káposztafélék (nem tartalmazza a káposztafé lék gyökereit és kis levelű terményeit)

b) fejképző káposztafélék

0242010

Kelbimbó

0242020

Fejeskáposzta

0,03 (*)

0,5

0,09 (+)

0,2 (+)

0242990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

L 109/48


HU

(1)

0243000

(2)

c) leveles káposzta

(3)

2016.4.26. (4)

(5)

0,03 (*)

0243010

Kínai kel/pekingi káposzta/pe-tsai

0243020

Kel

0,3 (+)

0243990

Egyéb

0,01 (*)

0244000 0250000

d) karalábé

(7)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,5

0,03 (*)

0,5

Levélzöldségek, fűszernövények és ehető vi rágok

0251000

a) saláta és egyéb salátafélék

0251010

Galambbegysaláta

15

0251020

Fejes salátafélék

1,5

0251030

Endívia/széles levelű batáviai endívia

0251040

Kerti zsázsa/közönséges borbálafű, vala mint egyéb csírák és hajtások

15

0251050

Közönséges borbálafű/szárazföldi zsázsa

15

0251060

Borsmustár/rukkola

15

0251070

Vörös mustár

15

0251080

Kis levelű termények (a Brassica fajok is)

15

0251990

Egyéb

0252000

(6)

b) spenót és hasonló levelek

0,03 (*)

0,01 (*)

1 (+)

0,01 (*) 0,03 (*)

0,01 (*)

0,06

0252010

Spenótfélék

0252020

Kövér porcsin

(+)

0252030

Mangold

(+)

0252990

Egyéb

0253000

c) szőlőlevél és hasonló fajok

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0254000

d) vízitorma

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0255000

e) cikóriasaláta

0,03 (*)

0,01 (*)

0,05 (+)

0,01 (*)

0,01 (*)

0256000

f)

0,06 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

fűszernövények és ehető virágok

0256010

Turbolya

0,8

0256020

Metélőhagyma

0,8

0256030

Zellerlevél

3

0256040

Petrezselyemlevél/metélőpetrezselyem

3

0256050

Zsálya

0,8

2016.4.26.


HU

(1)

(2)

(3)

L 109/49 (4)

(5)

0256060

Rozmaring

0,8

0256070

Kakukkfű

0,8

0256080

Bazsalikom, valamint ehető virágok

0,8

0256090

Babérlevél

0,8

0256100

Tárkony

0,8

0256990

Egyéb

0260000

Hüvelyes zöldségek

0,01 (*)

Bab (hüvelyben)

0,03 (*)

1,5 (+)

0260020

Bab (hüvely nélkül)

0,03 (*)

0,7

0260030

Borsó (hüvelyben)

0,03 (*)

1,5 (+)

0260040

Borsó (hüvely nélkül)

0,7

0,7

0260050

Lencse

0,03 (*)

0,7

0260990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

Szárukért termesztett zöldségek

(7)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

0260010

0270000

(6)

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0270010

Spárga

0,01 (*)

0,01 (*)

0270020

Kardonna/szúrós articsóka

0,2 (+)

0,01 (*)

0270030

Szárzeller

0,15 (+)

0,01 (*)

0270040

Olasz édeskömény

2

0,01 (*)

0270050

Articsóka

5

0,01 (*)

0270060

Póréhagyma

0,01 (*)

0,06 (+)

0270070

Rebarbara

2

0,01 (*)

0270080

Bambuszrügy

0,01 (*)

0,01 (*)

0270090

Pálmafa csúcsrügy

0,01 (*)

0,01 (*)

0270990

Egyéb

0,01 (*)

0,01 (*)

0280000

Gombák, mohák és zuzmók

0280010

Termesztett gomba

0280020

Vadgomba

0280990

Moha és zuzmó

0290000 0300000

Algák és prokarióta szervezetek HÜVELYESEK

0300010

Bab

0300020

Lencse

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,03 (*)

0,01 (*)

0,2

0,01 (*) 0,05 (+) 1 (+)

L 109/50


HU

(1)

(2)

(3)

2016.4.26. (4)

(5)

(6)

0300030

Borsó

1 (+)

0300040

Csillagfürt/farkasbab

1 (+)

0300990

Egyéb

0400000

0,01 (*)

OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖL CSÖK

0,02 (*)

0401000

Olajos magvak

0401010

Lenmag

0,06 (*)

0,02 (*)

0,05 (+)

0,09 (+)

0401020

Földimogyoró/amerikai mogyoró

0,06 (*)

0,15

0,02 (*)

0,02 (*) (+)

0401030

Mák

0,06 (*)

0,02 (*)

0,05

0,09 (+)

0401040

Szezámmag

0,06 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0401050

Napraforgómag

0,06 (*)

0,02 (*)

0,1

0,02 (*)

0401060

Repcemag

0,06 (*)

0,5

0,05 (+)

0,15 (+)

0401070

Szójabab

0,06 (*)

0,4

0,02 (*)

0,2

0401080

Mustármag

0,06 (*)

0,5

0,05 (+)

0,09 (+)

0401090

Gyapotmag

0,2

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0401100

Tökmag

0,06 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0401110

Pórsáfránymag

0,06 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0401120

Borágó magja

0,06 (*)

0,02 (*)

0,1 (+)

0,02 (*)

0401130

Gomborkamag

0,06 (*)

0,5

0,05

0,04 (+)

0401140

Kendermag

0,06 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0401150

Ricinusbab

0,06 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0401990

Egyéb

0,06 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,06 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0,02 (*)

0402000

Olajtartalmú gyümölcsök

0402010

Olajbogyó olajkinyerésre

0402020

Olajpálma magja

0402030

Afrikai olajpálma gyümölcs

0402040

Kapok

0402990

Egyéb

0500000

GABONAFÉLÉK

0500010

Árpa

0500020 0500030

(7)

0,05

0,01 (*)

0,4

0,15

0,2 (+)

Hajdina és egyéb álgabonafélék

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

Kukorica

0,03 (*)

0,01 (*)

0,1

2016.4.26.


HU

(1)

(2)

L 109/51

(3)

(4)

(5)

(6)

0500040

Köles

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0500050

Zab

0,4

0,01 (*)

0,05 (+)

0500060

Rizs

0,03 (*)

1,5 (+)

0,01 (*)

0500070

Rozs

2 (+)

0,15

0,05 (+)

0500080

Cirok

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0500090

Búza

2 (+)

0,15

0,1 (+)

0500990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0600000

KÁVÉ, TEA, GYÓGYNÖVÉNYTEA, SZENTJÁNOSKENYÉR

0610000

Tea

0620000

Kávébab

0630000

Gyógyteafőzet a következőből:

0631000

Kamilla

0631020

Rozella/szudáni hibiszkusz

0631030

Rózsa

0631040

Jázminvirág/fehér jázmin

0631050

Kislevelű hárs

0631990

Egyéb

Kerti szamóca

0632020

Vörös fokföldirekettye/rooibos

0632030

Maté

0632990

Egyéb

0633000

c) gyökér

0633010

Macskagyökér

0633020

Ginszeng

0633990

Egyéb

0640000

0,1 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,15

0,05 (*)

0,05 (*) 10 (+)

b) levelek és fűszernövények

0632010

0639000

ÉS

a) virág

0631010

0632000

KAKAÓ

10 (+)

0,05 (*)

d) a növény bármely más részei Kakaóbab

0,05 (*) 0,05 (*)

0,05 (*)

(7)

0,05 (*)

L 109/52 (1)

0650000


HU

(2)

KOMLÓ

0800000

FŰSZEREK

0810000

Mag

0810010

Ánizsmag

0810020

Fekete kömény

0810030

Zeller

0810040

Koriander/kerti koriander

0810050

Kömény

0810060

Kapor

0810070

Édeskömény

0810080

Görögszéna/lepkeszeg

0810090

Szerecsendió

0810990

Egyéb Termés

0820010

Szegfűbors

0820020

Szecsuáni bors

0820030

Kömény

0820040

Kardamom

0820050

Borókabogyó

0820060

Bors-félék (fekete, zöld és fehér)

0820070

Vanília

0820080

Tamarind

0820990

Egyéb

0830000

(4)

(5)

(6)

(7)

0,05 (*)

0,05 (*)

3 (+)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

5

0,05 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

Szentjánoskenyér

0700000

0820000

(3)

Kéreg

0830010

Fahéj

0830990

Egyéb

2016.4.26.

0840000

Gyökér- és rizóma

0840010

Édesgyökér

0,1 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0840020

Gyömbér

0,1 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

2016.4.26.


HU

(1)

(2)

L 109/53

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0840030

Kurkuma/indiai sáfrány

0840040

Torma

(+)

(+)

(+)

(+)

(+)

0840990

Egyéb

0,1 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0850000

Bimbó

0850010

Szegfűszeg

0850020

Kapribogyó

0850990

Egyéb

0860000

Virágbibe

0860010

Sáfrány

0860990

Egyéb

0870000

Magköpeny

0870010

Szerecsendió-virág/mácisz

0870990

Egyéb

0900000

CUKORTERMŐ NÖVÉNYEK

0,03 (*)

0900010

Cukorrépagyökér

0900020

Cukornád

0,01 (*)

0900030

Cikóriagyökér

0,01 (*)

0900990

Egyéb

0,01 (*)

1000000

1010000

0,06

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – SZÁRAZFÖLDI ÁL LATOK

(+)

Szövetek a következő állatokból

0,05

1011000

a) sertés

1011010

Izom

0,02 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

1011020

Zsírszövet

0,02 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

1011030

Máj

0,03

0,1 (+)

0,5 (+)

1011040

Vese

0,03

0,01 (*)

0,5 (+)

1011050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételé vel)

0,03

0,01 (*)

0,5 (+)

1011990

Egyéb

0,03

0,01 (*)

0,5 (+)

1012000 1012010

0,05 (+)

b) szarvasmarha Izom

0,05 (+) 0,03

0,01 (*)

0,01 (*)

L 109/54


HU

(1)

(2)

2016.4.26.

(3)

(4)

(5)

(6)

0,02 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

1012020

Zsírszövet

1012030

Máj

0,04

0,3 (+)

0,5 (+)

1012040

Vese

0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1012050


0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1012990

Egyéb

0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1013000

c) juh

1013010

Izom

1013020

Zsírszövet

1013030

0,05 (+) 0,03

0,01 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

Máj

0,04

0,3 (+)

0,5 (+)

1013040

Vese

0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1013050


0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1013990

Egyéb

0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1014000

d) kecske

1014010

Izom

1014020

Zsírszövet

1014030

0,05 (+) 0,03

0,01 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

Máj

0,04

0,3 (+)

0,5 (+)

1014040

Vese

0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1014050


0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1014990

Egyéb

0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1015000

e) lófélék

1015010

Izom

1015020

Zsírszövet

1015030

0,05 (+) 0,03

0,01 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

Máj

0,04

0,3 (+)

0,5 (+)

1015040

Vese

0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1015050


0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1015990

Egyéb

0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1016000

f)

baromfi

0,01 (*)

1016010

Izom

0,03

1016020

Zsírszövet

0,03

1016030

Máj

0,03

1016040

Vese

0,02 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

(7)

2016.4.26.


HU

(1)

(2)

(3)

1016050


0,03

1016990

Egyéb

0,03

1017000

L 109/55 (4)

g) egyéb szárazföldi haszonállatok

1017010

Izom

1017020

Zsírszövet

1017030

(5)

(6)

(7)

0,05 (+) 0,03

0,01 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

Máj

0,04

0,3 (+)

0,5 (+)

1017040

Vese

0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1017050


0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

1017990

Egyéb

0,04

0,01 (*)

0,5 (+)

0,02 (*)

0,01 (*)

0,05 (+)

0,01 (*) (+)

0,05

0,04

0,01 (*)

0,01 (*)

0,01 (*)

0,05

1020000

Tej

1020010

Szarvasmarha

1020020

Juh

1020030

Kecske

1020040

Ló

1020990

Egyéb

1030000

Madártojás

1030010

Csirke

1030020

Kacsa

1030030

Liba

1030040

Fürj

1030990

Egyéb

1040000

Méz és egyéb méhészeti termékek

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

0,05 (*)

1050000

Kétéltűek és hüllők

0,02 (*)

0,01 (*)

0,05

0,01 (*)

0,05

1060000

Szárazföldi gerinctelen állatok

0,02 (*)

0,01 (*)

0,05

0,01 (*)

0,05

1070000

Vadon élő szárazföldi gerincesek

0,02 (*)

0,01 (*)

0,05

0,01 (*)

0,05”

ISSN 1977-0731 (elektronikus kiadás) ISSN 1725-5090 (nyomtatott kiadás)

★

★

★

★ ★ ★

★ ★ ★ ★ ★ ★

Az Európai Unió Kiadóhivatala 2985 Luxembourg LUXEMBURG

HU

L 109 Hivatalos Lapja

Recommend Documents