MTA Regionális Kutatások Központja
A linearitás jelentősége a városok fejlődésében – a Duna, mint kiemelt fejlesztési és fejlődési lehetőség Budapesten FÖLDI ZSUZSA Ph.D. (tudományos munkatárs, osztályvezető) MTA Regionális Kutatások Központja, KÉTI, Budapesti Osztály MÉLYEBBRE HATOLNI, BIZTONSÁGOSABBAN ÉPÍTKEZNI ÚJ UTAK A FÖLDTUDOMÁNYBAN Budapest, 2010. december 15.
A linearitás jelenléte a városfejlődésben MTA Regionális Kutatások Központja
Városfejlődés kiinduló pontjai és „vezető vonalai” • Geológiai törésvonal(ak) – erőforrások, veszélyforrások – Tengerpartok – kikötők – Folyók – átkelők – Földrajzi egységek (hegyvidék, síkság) találkozása – vásárvonal • Hadiutak – pihenőhelyek – később (belső tervezett gerincút hálózat – sugárutak, boulevard-ok)
FOLYÓK: • • • •
a linearitása meghatározó DE nem determinál – nehezen, de alakítható Veszélyt jelent (árvizek) Erőforrást jelent (nyersanyag, tisztítóanyag) Mozgási irányt jelent (kereskedelem)
Folyó = LEHETŐSÉG és KIHÍVÁS = FEJLŐDÉS!
2
Buda és Pest térképe 1854 (J. Haeuffler)
MTA Regionális Kutatások Központja
(Forrás: Bácskai, Gyáni, Kubinyi, 2000)
3
Kör és a sugárút terve (1872)
MTA Regionális Kutatások Központja
(Forrás: Bácskai, Gyáni, Kubinyi, 2000)
4
MTA Regionális Kutatások Központja
Miért oly aktuális a 21. század elején DUNA Budapest és várostérsége vonatkozásában ?
Belső tényezők:
Külső tényezők:
Identitáskeresés – önazonosítás Funkció és formaváltás: új lehetőségek a városépítészetben (ingatlanfejlesztésben?) Lehetőségek kihasználásának tetszetős és botrányos megnyilvánulásai
Közép- európai identitáskeresés – önazonosítás Duna reneszánsz Duna Régió – EU prioritások között (Duna Stratégia) Magyar társelnökség 2011. Együttműködések – és verseny a pozíciókért a Duna völgyben 5
A gondolat íve: A folyó és a várostérség A Duna dinamizáló hatásának érvényesülési feltétele Budapesten: globális és makro regionális kontextus; országos politikai, gazdasági, társadalmi struktúra, Kapcsolat intenzitása
MTA Regionális Kutatások Központja
viszonyának változása, a fejlődés vonatkozásában
Imázs (város –folyó)
4. 1.
Vizionált jövő
3.
Sokoldalú, intenzív kapcsolat (mennyiségi és minőségi vonatkozásban)
2.
Poszt-modern város struktúra és belső viszonyrendszer
Fokozatosan egyoldalúvá váló kapcsolat – elszegényedő minőségi jellemzők
1900
1945
1990
2010 6
MTA Regionális Kutatások Központja
1. Történelmi perspektíva – a harmonikus (?) együttélés korszaka A Duna mint dinamizáló tényező a városfejlődésben (1856 – szabadon hajózható nemzetközi vízi út!)
organikus térségi kapcsolatok közepette, kapitalista gazdaság kiépülése, „innovativitás”, (kedvező geopolitikai kontextus – a folyó dinamizáló erejének érvényesülését meghatározó tényező) Gazdasági funkciók szempontjából kiemelt zóna Közlekedési folyosó – Szállítás, kereskedelem (kikötők, átrakodók, közraktárak, piacok) – a településközpontok közvetlen közelében - a folyó mentén – Szállítási csomópontok – vízi út – vasút – út viszonylatban Feldolgozóipar: A víz mint nyersanyag – termeléshez, tisztításhoz, hűtéshez (élelmiszeripar, textilipar, bőrgyár, gázgyárak) Árvízvédelmi művek – védművek kiépítése, mint a fejlődés feltétele 7
MTA Regionális Kutatások Központja
1. Történelmi perspektíva – a harmonikus (?) együttélés korszaka Reprezentatív köz- és lakóépületek – – – –
Magyar Tudományos Akadémia (1862-65) Fővámház (ma Corvinus Egyetem) (1870-74) Parlament épülete (1885-1904) Igényes közterületek
Társasági élet – rekreációs zóna helyszíne – séta, fürdőzés – központban és a perifériákon is Stratégiai fontosságú pontok (Gellért-hegy, Várhegy) védelem, reprezentatív épületkomplexumok
8
Buda látképe 1885 (Bruck L.)
MTA Regionális Kutatások Központja
(Forrás: Bácskai, Gyáni, Kubinyi, 2000)
9
2. A folyó kihasználása – és alulhasznosítása
MTA Regionális Kutatások Központja
(az elidegenedés korszaka)
• Ipari termelés, mint prioritás (pl. Csepel Művek); • Infrastrukturális és szolgáltatói hiányosságok: lakossági és ipari szennyvíz mennyiségének növekedése, szennyvíztisztítók alacsony kapacitása; környezetvédelmi előírások rendszeres, következmények nélküli megszegése;
10
MTA Regionális Kutatások Központja
2. A folyó kihasználása – és alulhasznosítása (az elidegenedés korszaka) A nemzetközi kapcsolatok, együttműködések korlátozott volta, az egyéni/mikro-közösségi kezdeményezések ellehetetlenülése, valamint a működő piacgazdaság és/vagy következetes állami tervezés-finanszírozás híján: a Duna nem dinamizáló tényező ebben az időben (a modern korban ez a szerep máshol is korlátozott!) Csak kisebb részben imázs formáló tényező (a turisztikai vonatkozású hirdetésekben mint látványelem szerepel) – A vízpart, mint turisztikai, szabadidős zóna (elhanyagolt háttérinfrastruktúra, szennyezettség, alulfinanszírozottság); – Vízi közlekedés háttérbe szorulása, majd teljes kivonása a tömegközlekedésből – Felhagyott iparterületek – alulhasznosított, illetve használaton kívüli zónák; 11
MTA Regionális Kutatások Központja
2. A folyó kihasználása – és alulhasznosítása (ma is látható „eredmény”)
XI. kerület Duna-part Forrás: saját fotók
12
3. Változó funkciók – változó formák: a közelmúlt és a jelen mechanizmusai és az eredmények
Globalizációs hatások, analóg trendek – a gazdaság, a társadalom és ezzel a várostérség belső strukturális átalakulása
MTA Regionális Kutatások Központja
(az új dinamizmus korszaka) Hagyományos ipari tevékenység hanyatlása (élelmiszeripar, textil ipar, raktárbázisok kivonulása) A szállításhoz kapcsolódó szolgáltatások és bázisaik kivonulása Új kezdeményezések (megaprojektek) a közszféra kezdeményezései (megvalósult és megvalósulatlan) Az üzleti és lakásfunkció terjeszkedése: igény a minőségi fejlesztésekre minőségi környezetben Felerősödik a minőségi életterek iránti szükséglet POST-MODERN értékek térnyerése
a Duna és a Duna-part Felszabaduló felértékelődése a és használaton teljes kívüli folyóparti várostérségben területek
FUNKCIÓVÁLTÁS Formaváltás Koncentrált A TÉRHASZNÁLAT ÚJ MINŐSÉGE területigény 13
MTA Regionális Kutatások Központja
3. Változó funkciók – változó formák: Mi ölt testet napjaink Duna-partján a budapesti várostérségben? CET • Post-modern értékek menti kreativitás (elég egy projekt a világ építészeti térképére való felkerüléshez? )
• Globális uniformizmus • Neo-liberális profitmaximalizálás Budapest • Meghatározó infrastrukturális fejlesztések (szennyvíztisztító) • Lokális fejlesztési „kényszer” – stratégiailag megalapozatlan, összehangolatlan, projekt-alapú beavatkozások • Várostérségi szinten (Budapest Duna-parti kerületei és a városrégió települései) a Dunához kapcsolódóan összehangolatlan fejlesztések zajlanak Budapestnek csak az általános feltételekbe van beleszólása, a kszt-k kialakítása a kerületek hatásköre (ebben gyakran a ingatlanfejlesztők diktáltak és diktálnak)!
London
14
3. Változó funkciók – változó formák:
MTA Regionális Kutatások Központja
(az új dinamizmus korszaka)
Új víziók és a valóság : Állami beruházások (felsőoktatás), meg nem valósult nagyvonalú tervek pl. világkiállítás, olimpia • PPP projektek • Magán ingatlanfejlesztési kezdeményezések: (barna és zöldmezős beruházások) – Irodafunkció (jó példák is!) – Lakófunkció
• (Fél)-köz park fejlesztések • Dilemma: Duna-part megközelíthetősége (közlekedés vs. zöldfelület fejlesztés)
15
MTA Regionális Kutatások Központja
3. Változó funkciók – változó formák: az átalakulás területi dimenziói 1.
Városközpont (beállt terület viszonylag fix, beépült); cél: a közlekedési viszonyok javítása a rakparton, a meglévő közterületek fejlesztése A központhoz közeli funkcióváltó folyóparti szakaszok = a fejlesztés jelenlegi fókusza, változatos preferenciák és fejlesztési prioritások az alábbiak szerint:
2.
–
3.
4.
–
Központtól való távolság – elérhetőség (távolság és úthálózat, tömegközlekedés, hidak) Eredeti funkció (barna és/vagy zöldmezős területek
–
Építészeti és egyéb adottságok (pl. gát)
A periférikus területek – a jövő felértékelődő projekthelyszínei (lehetőség a stratégiai megalapozottságra) Alközponti rendszerek (városrégió alközpontjai) 16
3. Változó funkciók – változó formák: A központhoz közeli funkcióváltó folyóparti szakaszok (dél) Városközpont Pest Buda MTA Regionális Kutatások Központja
Rehabilitáció
D u n a
É
Vegyes funkció: lakó, üzleti (barnamezős) További barnamezős fejlesztések
Vegyes funkció: felsőokta tás, K+F (Infopark)
Kulturális, üzleti
Lágymányosi híd (1995)
Kopaszi gát
És tovább…
17
3. Változó funkciók – változó formák: A központhoz közeli funkcióváltó folyóparti szakaszok (dél) IX. kerület (2010)
IX. kerület (2005)
MTA Regionális Kutatások Központja
XI. kerület
Dinamika-hordozó (1995):
495 m 18
MTA Regionális Kutatások Központja
4. Duna víziók (kerületek víziója, út a mega és megább -projektek felé) Dinamika-hordozó: szabad barnamező (elég 2008 után is ?)
Forrás: www.csepelsziget.hu/wordpress/?p=1413
19
MTA Regionális Kutatások Központja
4. Duna víziók Ötletek:
Problémák:
•összehangolatlanság (párhuzamos fejlesztések észak-dél, kerületek) •egymás ellenében történő önazonosítás, vélt és valós előnyszerzés, •következetlenség (útfejlesztés vs. zöldfelület), •kiszolgáltatottság (önkormányzatok)
Dilemmák (toronyházak helye):
A VISZONYRENDSZEREK (AKTOROK ÉS TERÜLETI SZINTEK) JOGSZABÁLYI RENDEZÉSE ÉS ANNAK ÉRVÉNYESÍTÉSE! 20
MTA Regionális Kutatások Központja
4. Duna víziók (Budapesti városrégió – rész az egészben)
Új Duna Régió - Duna Stratégia (2011
magyar EU elnökség feladatainak egyike) • Duna Partnerségi Hálózat („koordináló és érdekkifejező fórum”) • Duna Főutca Stratégia (Esztergomtól – Dunaújvárosig) • Ennek központi része: az Urbánus Duna Funkciók: közösség, kultúra, szabadidő, turizmus Közösségi tervezés alapelveit követi a tervezési metódus
Forrás: Metropoly (Duna Programiroda)
21
MTA Regionális Kutatások Központja
Köszönöm a figyelmet!
E-mail:
[email protected] 22