A köznevelés tartalmi szabályozása és a megújuló tanárképzés Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Debrecen, 2012. november 7.
A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet 2012. május 16.
Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 november
Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. december
A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése .Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése. A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése
Változás: Fejlesztési célok „hálózata” ejlesztési területek – nevelési célok • rkölcsi nevelés • emzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • llampolgárságra, demokráciára nevelés • z önismeret és a társas kultúra fejlesztése • testi és lelki egészségre nevelés • családi életre nevelés • elelősségvállalás másokért, önkéntesség • enntarthatóság, környezettudatosság • ályaorientáció
ompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés ulcskompetenciák • nyanyelvi kommunikáció • degen nyelvi kommunikáció • atematikai kompetencia • ermészettudományos és technikai kompetencia • igitális kompetencia • zociális és állampolgári kompetencia • ezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Közműveltség, tartalmak • • •
• • •
Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere. Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás. A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.
A műveltségi területek kiemelt közös céljai •
a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;
•
az informatika alkalmazása;
•
a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;
•
a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek;
•
az egészséges életmód kialakítása;
•
az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása;
•
a médiumok alkotó használata
A műveltségi területek általános jellemzői •
kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;
•
az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;
•
nem lezárt rendszerként jelennek meg;
•
nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg;
•
hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;
A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: • a nevelés és oktatás céljait, • a tantárgyi rendszert, • az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, • a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, • továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, • és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv
Kerettantervi rendelet (tervezet) pedagógiai szakaszokra a Kormányrendelet és e rendelet alapján készített kerettantervek egységes szerkezetűek.
kerettanterv a pedagógiai szakaszokra egy vagy két évfolyamos bontásban meghatározza: ) a kerettantervben meghatározott tantárgyakra érvényes közös, átfogó célokat és feladatokat, ) a fejlesztési célok – nevelési területek kapcsolódását, ) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait,
Kerettantervek Továbbiak: • emzetiségi iskolák – alsó tagozat – felső tagozat – négy évfolyamos gimnázium • NI kerettantervek – alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára – felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • ét tanítási nyelvű iskolák – felső tagozat – négy évfolyamos gimnázium
ltalános tantervek • lsó tagozat • első tagozat • égy évfolyamos gimnázium • at évfolyamos gimnázium • yolc évfolyamos gimnázium • zakközépiskola • zakiskola • peciális területek:
A megújuló tanárképzés
Az új koncepció alapelemei A tanárképzés megújításának célja: • a folyamatosság és a szükségszerű változtatás egyensúlyban tartása, • a köznevelés igényeinek erőteljesebb figyelembevétele, • a munkaerőpiaci követelményeknek való megfelelés mellett a tanár nemzetstratégiai szerepének elismerése és megerősítése. A tanárképzés megújításának alapelve: a tanár elhivatottságának és képzettségének jelentőségét hangsúlyozó szemlélet érvényesítése
Az új szemlélet sarokkövei • a diszciplináris tudáshoz jobban illeszkedő – a képzési idő hosszabb szakaszában jelenlévő – pedagógiai-pszichológiai ismeretek, • a hangsúlyossá váló gyakorlati képzés (1 tanév), ezzel párhuzamosan az ön-, és továbbképzés jelentőségének, és idejének növekedése, • a szakok esetében a korlátozott dualitás elve, amely csak az ún. nagyszakok (10) esetében szünteti meg az egységességet, • a munkaerőpiaci igényekre válaszoló, az elhelyezkedést segítő irányított szakválasztás, és képzési tartalom, • a képzési túlkínálat valóságos szükségletekhez és kilátásokhoz való igazítása, • a pedagógus pálya kiszámíthatóbbá tétele, összekapcsolva a bevezetendő pedagógus életpálya modellel, • a tanárutánpótlást garantáló államilag finanszírozott hallgatói helyek biztosítása a tanárképzésben.
Az átalakítás alapvető célkitűzései Célkitűzések: • tanári szakma professzionalizálása, • a képzés minőségének biztosítása, • a tanárok professzionális felkészítése hivatásuk eredményes gyakorlására. Ezek elemei: • a leendő tanárok szaktudományos felkészültségének növelése, • a képzési idő és a két tanári szakképzettség azonos arányának biztosításával.
Az új rendszer jellemzői I. • Az osztatlan tanárképzés új rendszerében 10 szakon ismét különválik az általános iskolai (4+1 éves) és a középiskolai tanárok (5+1 éves) képzése. • A többi szakon csak egyféle képzés (öt- vagy hatéves) indul. • A hallgatóknak már a képzés elején két szakot kell választaniuk, szakonként azonos kreditértékkel. • A kisebb szakokat (művészettörténet, filozófia, etika, kommunikáció stb.) csak másodikként lehetne felvenni.
Az új rendszer jellemzői II. • Az osztatlan képzésben a felvétel konkrét tanári szakra történik egy bemenettel, de két kimeneti lehetőséggel (általános iskolai, illetve a középiskolai tanár). • Az új, duális tanárképzési rendszerben így az első három év (180 kredit) közös, vagyis azonos szakterületi követelményekre épül. • A harmadik év során történik a kimeneti szint megválasztása. • A gyakorlati év (jelenleg fél év) megduplázódik - 1 év lesz, ez olyan iskolai közegbe vezeti el a hallgatót, ahol a végzését követően álláshoz, tanári kinevezéshez juthat.
Általános és középiskolai tanárszakok • • • • • • • • • • •
magyartanár angol nyelv és kultúra tanár német nyelv és kultúra tanár matematikatanár történelem és állampolgári ismeretek tanár biológiatanár fizikatanár kémiatanár földrajztanár informatikatanár testnevelő tanár
Egységes tanárszakok • • • • • • • • • • • • •
nyelvszakok (kivéve angol német) erkölcstan- és etikatanár hon- és népismeret tanár könyvtáros tanár közösségi művelődés tanár természetismeret-környezettan tanár ének-zene tanár népzene- népi kultúra tanár média-, mozgókép- és kommunikáció tanár rajz- és vizuáliskultúra-tanár dráma-, és színházismeret-tanár gyógytestnevelő- egészségfejlesztő tanár technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár
Szakmai tanárszakok 1. • Műszaki terület: mérnöktanár (szakirányok pl.: gépészet, elektrotechnika, környezetvédelem, műszaki- gazdasági); • Közgazdasági terület: közgazdásztanár (pl.: pénzügyszámvitel, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelemmarketing); • Agrár terület: agrármérnöktanár (szakirányok pl.: mezőgazdasági gépész, erdészet- és vadgazdálkodás, kertészet- és parképítés); • Gyógypedagógiai terület: gyógypedagógiai tanár; • Egészségügyi terület: egészségügyi tanár; • Neveléstudományi terület: pedagógiatanár;
Szakmai tanárszakok művészeti terület • Zeneművészet: – zenetanár (szakirányok pl.: zongora, orgona, magánének, zeneismeret tanár, egyházzene tanár); – zeneművész tanár (szakirányok pl.: zongora, népi hangszerek, zeneelmélet tanár, kóruskarnagyművész tanár, ének-zene művésztanár)
• Táncművészet: – Tánctanár (szakirányok pl.: klasszikus balett, moderntánc, néptánc)
• Ipar-, építő-, film- és videoművészet, multimédia: – design- és vizuálisművészet-tanár
• Képzőművészet – képzőművésztanár
• Színház- és filmművészet: – színházművészeti tanár – filmművészeti tanár
Az új tanárképzés • a köznevelési igényekhez és a végzés után ellátandó óraszámhoz igazítja a tanár szakos képzési kínálatot, • az első és második szakok választási lehetőségeinek szabályozásával irányítja és optimalizálja a szakválasztást. • a pedagógusképzés minőségét szolgálják az képzőhelyeken kötelezően megszervezendő Tanárképző Központok: – végzik a képzéssel párhuzamos és az azt követő iskolai tanítási gyakorlatok koordinálását, – ellátják a pályakövetéssel összefüggő tanár-továbbképzési és pedagógusminősítési feladatokat. A rendszer 2013. január 1-jétől kerül bevezetésre.
A tanári szakképzettség területei, elemei Területei: közismereti, szakmai, művészeti és gyógypedagógiai. Elemei: • tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás; • a tanári munkához szükséges: – pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, – szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) – tudás, készség, képesség, és – a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá;
• a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat;
Az új tanárképzés előnyei • Az egy bemenet és két kimenet rendszere a hallgatókat feltételezhetően folyamatos teljesítménynövelésre ösztönzi, • a közös első három év átjárhatóvá teszi az osztott diszciplináris képzést, • kezdetektől folyamatosan biztosítja a pedagógiai felkészítést.
