Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat
A KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON SZAKMAI PROGRAMJA
Készült: 2005. november 15.
Hatályba lép: 2006. január 01
Készítette: Pálinkás Béláné Intézményegység vezető 1
Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ
3
Az intézmény szervezeti felépítése Jogszabályi háttér Működését dokumentumai
4 4 4
II. HELYZETELEMZÉS
5
Személyi feltételek Tárgyi feltételek
7 8
IV ALAPELVEK, ÉRTÉKEK Gyermekközpontú intézmény megvalósítása Gyermekeink jövőképe Szocializáció A kommunikációs készség Munkára nevelés Hazaszeretet Egészséges életmód
V. A LAKÁSOTTHON SZAKMAI PROGRAMJA A lakásotthon sajátos szakmai programja Belső kommunikáció Külső kommunikáció Az értékelés
VII. A GYERMEKEK ÉLETRENDJE, SZABADIDEJE, SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI A szabadidő szervezése Napirend szorgalmi időben Napirend hétvégén és szünidőben
VIII. ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI Kapcsolattartás Időszakos kapcsolattartás A kapcsolattartás általános szabályai Iskolával való kapcsolattartás, együttműködés formái A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő lakásotthoni feladatok
X. A KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, MŰVELŐDÉS ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A közösségek létszáma és felépítése Gyermekönkormányzat
9 11 11 11 12 12 12 13
14 15 18 18 18
20 21 22 22
23 24 25 25 26 28
29 30 30
XII. A LAKÁSOTTHONBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 34 A lakásotthon ellenőrzési, mérési rendszere A lakásotthonban élő tanulókra irányuló ellenőrzési, értékelési rendszer
35 36 36
2
I. BEVEZETŐ
3
Az intézmény szervezeti felépítése Igazgató Igazgatótanács
Óvoda és Általános Iskola
Speciális Szakiskola
Diákotthon és Gyermekotthon
Diákotthon
Tagintézmény Ált. Isk. és Spec. Szakiskola
Tagintézmény Szakértői Bizottság
Gyermekotthon
Lakásotthon
Jogszabályi háttér -
1997. évi XXXI. Tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról, 1993. évi LXXIX Tv a közoktatásról 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 259/2002. (XII.18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről.
Működését dokumentumai -
Szervezeti és Működési Szabályzat házirend zsebpénzkezelési szabályzat munkaterv eseménynapló eltávozási napló szökési napló látogatási napló
4
II. HELYZETELEMZÉS
5
Az intézményt 1802-ben alapították siket gyermekek számára. Oktatási és diákotthoni feladatainak ellátása mellett otthont nyújt a gyermekvédelmi szakellátást igénylők részére. A különleges gyermekotthon a diákotthon keretein belül integráltan működik. Az ellátás a gondozottak fogyatékossága miatt speciális. Az otthon többcélú intézmény részeként működik, így a gyerekek helyben végezhetik képességeiknek
megfelelő
általános
iskolai
tanulmányaikat,
valamint
a
Speciális
Szakiskolában szakmát is szerezhetnek. Az intézmény maga gyógypedagógiai, így a gyermekek számára a gyógypedagógiai ellátás biztosított. Az intézmény pályázatból, fenntartói kiegészítéssel vásárolt egy családi házat lakásotthon kialakítása céljából, amely Váctól 15 km-re eső Penc községben található. Az egészségesebb, szabadabb környezetben több lehetőségünk nyílik az önállóságra, kapcsolatteremtésre, tapasztalatcserére. A Lakásotthonokban élő gyermekek egészségügyi alapellátását, házi gyermekorvos és védőnő, ezen túlmenően szükség esetén az intézmény orvosai is ellátja őket. Az szakorvosi ellátást Vác városban lévő egészségügyi létesítmények biztosítják. A lakásotthon lakóterének elosztása lehetővé teszi a különböző nemű és életkorú gyermekek családi körülmények között történő nevelését maximum 8 főig. A gyermekekről, fiatalokról való gondoskodás az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény által biztosított ideig tart.
6
Személyi feltételek Az integráltan működő gyermekotthon és lakásotthon irányítását intézményegység vezetői munkakörben foglalkoztatott gyógypedagógus látja el. A lakásotthon jelenleg 5 főt foglalkoztat. Ennek megoszlása a következő: − 1 fő nevelőtanár, − 3 fő gyermekfelügyelő, − 1 fő gondozó, Látható, hogy a lakásotthon személyi feltételei a törvényi előírásoknak nem felelnek meg. A hétköznapok gyakorlata azt mutatja, hogy az öt fő személyi feltétel kevés a zökkenőmentes folyamatos munkához. Ezért az év során több alkalommal van szükség átcsoportosításra a lakásotthonban illetve a diákotthonban dolgozók között. A személyi feltételek nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. A 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 128. A § 1. sz. melléklet „Személyi feltételek” címszó alatt szakmai létszámnak megfelelően szükséges további: helyesen: Család - és utógondozó 10 óra /hét/ csoport
1 fő
Pszichológus
1 fő
Gyógypedagógus – vagy fejlesztő pedagógus
1 fő
Gyermekvédelmi ügyintéző
1 fő
2006. január 1-től szükség van a dolgozói létszám törvényben foglaltak szerinti megemelésére.
7
Tárgyi feltételek
Lakásotthon: Penc, Rumanyi u. 11. Férőhely száma 8 fő. Technikai jellemzők: - Családi ház Szuterén: - tároló helyiség - kazánház Földszint: - lépcsőház - fürdőszoba + WC -konyha - étkező, előtér - nappali - nevelői szoba Tetőtér: - kettő lakószoba - lakóelőtér - fürdőszoba + WC. A lakóházhoz tartozik egy udvar. A lakásotthon berendezési tárgyai, felszereltsége, komfortossága,
kényelme
megegyezik
a
mai
magyar
átlagcsalád
otthonának
komfortosságával, kényelmével. Az intézményben diákotthoni környezetben 8 fő számára biztosítunk otthont nyújtó ellátást. Amennyiben a fenntartó biztosítja a műszaki és technikai feltételek fedezetét, kialakítható egy lakásotthon az intézményen belül is, ahol mód és lehetőség nyílik az önálló, családias életvitel kialakítására.
8
IV ALAPELVEK, ÉRTÉKEK
9
A lakásotthon alapelveinek, értékeinek, célkitűzéseinek meghatározásakor elsődleges szempont volt, hogy a napi nevelő-oktató munka során megerősítsük tevékenységünkben az iskola által meghatározott alapelveket, értékeket és célokat. A hallássérült, tanulásban akadályozott vagy értelmileg akadályozott gyermekek személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A fogyatékosság /mentális sérülés/ diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, emellett a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhetnek eltérések. A sajátos nevelési szükségletű gyermekek fejlődése igen változatos, attól függően, hogy milyen értelmi, érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak. A tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai oktatás-terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.
10
Gyermekközpontú intézmény megvalósítása Figyelembe kell venni a tanulási akadályoztatottságot, s a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó – jelentős pszichés sérülést is. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a célfeladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a mi tanulói populációnk felkészítését. A célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges.
Gyermekeink jövőképe A gyermekek egyéni boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: - a gyerekek körében a zökkenőmentes iskolai, lakásotthoni beilleszkedés segítése, - az intézmény területén az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére, - óvó-, védő környezet biztosítása, melyben a gyerek biztonságban érzi magát, szívesen tartózkodik, mely elsősorban az intézmény felnőtt dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg, - a tanulásában akadályoztatott gyermek személyének elfogadása a közvetlen környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése, - a lakásotthonba kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére, - kicsi kortól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés, - a lehetőségekhez mérten a család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába (kapcsolattartás).
Szocializáció -
a gyerekek szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása az iskolai és lakásotthoni tevékenységben, hogy elősegítse a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedést, ön- és környezetellátó védőtechnikák alkalmazása a környezettel való harmonikus együttműködés érdekében a terület-adta lehetőségekből adódóan (lakásotthon kertje), társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódás, képességeinek megfelelően, törekvés a világ és önmaga reális ismeretére, képességeinek megfelelően.
Feladatok a célok megvalósításához: -
-
szociális beilleszkedéshez: - önellátás kialakítása, környezetüknek tudatos alakítására nevelés, városba való beintegrálódás, közlekedési ismeretek nyújtása és gyakorlása, vásárlás, pénzkezelés gyakorlása, környezet védelmének fontosságát a gyakorlatban is alkalmazzák a gyerekek, koruknak megfelelő munkavégzés gyakoroltatása, különböző rendezvényeken való aktív részvétel.
11
A kommunikációs készség -
olyan szintre való fejlesztése, mely lehetővé teszi a kulturált, alapvető stilisztikai elemeket tartalmazó társadalmilag elfogadott társalgási módot a hivatalos közegben és a saját társadalmi rétegben egyaránt. beszédértés-, beszédhasználat gyakoroltatása, hallássérült gyermekek esetében a jelnyelvi megsegítést is felhasználva versek, mesék előadása verbális és non-verbális formában drámapedagógia alkalmazása, értő olvasás gyakoroltatása.
Munkára nevelés A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. - erőfeszítések, a kitartó munka vállalása, nehezebb helyzetekben a monotónia tűrése, - megfelelő pályaorientáció után a képességek szerinti munkaválasztás - a fizikai munka szükségszerűségének értékeinek megismertetése, megszerettetése, - az adott feladat elvárható legjobb minőségű megvalósítása, a sikerélmény, mint motiváció megélése, - az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése, - az intézmény sajátosságából adódóan az asztalosipari szerelő, varrómunkás, segédkönyvkötő vagy a parkgondozó szakma elsajátíttatása, a lakásotthoni életben a mindennapi munkák gyakorlása hozzájárul, hogy az iskola kimeneti szakaszában az OKJ alapján a szakvizsgát alapvizsga nélkül minél nagyobb számban megszerezhessék a tanulók.
Feladatok a cél megvalósítása érdekében: -
Már a lakásotthonba kerülés pillanatától folyamatos önkiszolgálásra szoktatás, kézügyesség fejlesztés. Erőnléti állapotának megfelelően fokozatos terheléssel folyamatos munkára szoktatás. Tudatos pályaorientáció, mely a szakmák megismertetése révén a képességeknek megfelelő továbbtanulási lehetőségek felmérését teszi lehetővé. Feladatvállalás erősítése, motiválása, sikerélményhez jutatás, a segítségadás elfogadása, önállóságra nevelés.
Hazaszeretet A gyermekotthon és a lakásotthon életében a szabadidő szervezésén belül különös tekintettel kell figyelemmel lenni a következő feladatok realizálására, a napi gyakorlat keretében: - Lakóhely és környékének, valamint az intézmény szűk környezetének megismerése, történelmi múltjának feltárása során a hovatartozás pontosítása, - Magyarország jelképeinek, földrajzi sajátosságainak, élővilágának, természeti jelenségeinek megismerése, az állampolgári jogok gyakorlásának biztosítása keretén belül erősödjék a magyarságtudata. - A magyar történelmi személyek, feltalálók, élsportolók, művészek világsikere alapján erősödjék nemzeti büszkesége.
12
-
A népi hagyományok, a népművészet, népi kultúra tájegységenként való megismerésével, gyakorlásával legyen büszke magyarságára. Ismerje Magyarország helyét a nagyvilágban, a más népek felé való nyitottság kialakulása mellett.
Feladatok a cél megvalósítása érdekében: -
Tanulmányi séták, szervezett kirándulások során a gyerekek ismerjék meg Vác város és környéke történelmi emlékhelyeit illetve tegyenek látogatást a helyi tájházban a néphagyományok megismerése, felidézése érdekében. Vállaljanak közhasznú munkát a város történelmi helyeinek gondozásában. Az évente szervezendő intézményi tanulmányi kirándulások során kerüljön sor az ország, tanórán megtanult ismereteinek bemutatására, földrajzi, történelmi értékeinek megismertetésével a hazaszeretet tapasztalatai úton történő megerősítésére. Híres magyar emberek életének bemutatása. Művészeti értékek megismertetése. Népi játékok, szokások gyakoroltatása. Néptánc elemeinek megismertetése, gyakorlása.
Egészséges életmód A napi életet, a házirenden és szokásrend kialakításán keresztül úgy kell megtervezni, hogy az alábbi célkitűzések megvalósuljanak: - A témakörön belül ismerjék meg a gyerekek a káros szokások (dohányzás, alkoholizmus, narkománia) és azok fogyasztásának károsító hatásait, annak következményeit a saját egészségükre. Legyenek tisztában a megelőzési lehetőségekkel és annak fontosságával. - Történjen meg az egészséges táplálkozás szokásrendszerré történő kialakítása a gyermekélelmezés ilyen módon való átalakításával. - Váljon napi szükségletté a testedzés gyermekeink körében. - Adjon felvilágosítást a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, készüljenek fel a gyerekek a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra. - Váljon természetessé a környezetvédelem.
Feladatok a cél megvalósítása érdekében: -
A dohányzás mellőzésével példaadás az ifjúságnak. Beszélgetések a káros szerek hatásáról a szervezetre, - az emberi szervezetre, - az emberi személyiségre: ezek elkerülése. Az egészséges táplálkozás megismertetése, délutáni foglalkozáson – gyakorlása a lehetőségek szerint. Naponkénti testnevelés, edzési lehetőségek biztosítása. Különböző sportok megismertetése – versenyek szervezése. Szexuális életre való felkészítés, kulturált viselkedés a párkapcsolatokban. Felvilágosító előadások szervezése, védőnő, orvos bevonásával. Környezetünk tisztántartása, növények, állatok védelme, azok szeretete. Veszélyes anyagok megismertetése és tárolásának biztosítása.
13
V. A LAKÁSOTTHON SZAKMAI PROGRAMJA
14
A lakásotthon sajátos szakmai programja A lakásotthon az intézmény szerves része, amely azonban speciális nevelési egység, minthogy családias körülményeket biztosit az ott élő eltérő életkorú, koedukált növendékek számára. A gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermekek, fiatalok számára kialakított lakásotthonok, s az azokban megvalósuló családszerű nevelési-pedagógiai gyakorlat lehetőséget biztosíthat az ott élő növendékek optimális szellemi, testi, pszichikai fejlődésére, a családi funkciók elsajátítására. Lehetővé válik a közös tevékenységeken, szeretetkapcsolaton alapuló nevelés, a családi funkciók aktív gyakorlása, a személyiség egészséges fejlesztése. Szocializáltságuk jó esélyt adhat a társadalomba való beintegrálódáshoz, a személyes kapcsolatrendszereinek pozitív kialakításához. A lakásotthon folytonos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely a szakellátás keretében biztosítja az ideiglenes hatállyal, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek teljes körű otthont nyújtó ellátását, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok szükségletei szerinti otthont nyújtó ellátását, továbbá alaptevékenységként biztosítja az utógondozói, valamint speciális feladatként a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók korához, illetve mentális képességeihez igazodó ellátást. Az intézmény a fogyatékos gyermekek és fiatal felnőttek számára a Gyvt. 53§. 54-59.§ szerinti otthont nyújtó ellátás keretében különleges ellátást (Gyvt 53.§ (2) bek. a pontja alapján), valamint a Gyvt. 53/A-59§ szerinti utógondozói ellátást biztosít. A gyermekotthon különleges gyermekotthonként kizárólag különleges ellátást igénylő gyermekeket lát el. A gyermekek gondozása, nevelése: Az otthont nyújtó ellátás elősegíti a gyermek testi- értelmi- érzelmi- és erkölcsi fejlődését, nevelését és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról. Lakhatási lehetőséget biztosit életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelően és biztosítja gyermeki jogainak gyakorlását. A lakásotthonban a gondozott gyermek nevelését-gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségben (csoport) biztosítja. A csoport nemek és életkorok szerint vegyes összetételű, a testvérek azonos csoportba kerülnek elhelyezésére, kivételt ez alól csak a nagyon indokolt eset képez.
A lakásotthon növendékeinek egyéni sajátosságai, szakmai specifikumai: Egyéni sajátosságaikat az egyéni gondozási tervben foglaltak tartalmazzák, melyek magukban foglalják a családi körülményeket, egészségügyi állapotot, általános jellemzőket. Valamennyi gyermek sajátos nevelési szükségletű. Felvétel a lakásotthonba: A lakásotthonba való felvételnél az elhelyezés alkalmasságának megítélése érdekében az alábbiakat kell mérlegelni az elhelyezési értekezleten: - a gyermek lakóhelyének, oktatási intézményének megközelíthetőségét, - testvéri, családi kapcsolatait, - az elhelyezés okát és várható időtartamát, 15
-
személyiség állapotát, speciális szükségleteit, fejlesztésének feltételeit, nemzetiségi, vallási, kulturális identitását, nemét, életkorát, osztályfokát, a gondozáshoz, neveléshez szükséges tevékenységek körét, a befogadó lakásotthon életkor, és nemek szerinti összetételét.
Egyéni gondozási-nevelési tervek: Az egyéni gondozási-nevelési tervet a lakásotthon munkatársai készítik el (GYVT 57. § (4) d./ pont) a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 84. §-a alapján. Megvalósítása során a törvény értelmében a lakásotthon kollektívája: - otthont nyújtó ellátásban részesíti, - a gyámhivatal kirendelése alapján (a gyermekotthon vezetője) ellátja a gyámi feladatokat, - elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, - tájékoztatja a gyámhivatalt a kapcsolattartás alakulásáról, - felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, a családi életre, segíti tanulmányai sikeres befejezését, szakmaszerzését, előtakarékosságát, - részt vesz utógondozói ellátásában. Az egyéni gondozási-nevelési tervben foglalt feladatok megosztása és végrehajtásának koordinálása a gyermek nevelőjének feladata. A terv teljesítését szükség szerint, de legalább havonta át kell tekintenie és értékelnie kell a lakásotthon kollektívájának. A gondozás-nevelés elemei: Esetkezelő szolgáltatások: az esetkezelő szolgáltatások főbb operatív céljai: - az elhelyezését kiváltó okok megértetése, a családi problémák feldolgozása, - képesség kialakítása a stressz kezelésére, - a személyes célok megalapozása és a jövő tervezése, - a személyes döntéshozatal képességének kialakítása, - pozitív erőt adó kapcsolatok formálása a családdal, a kortársakkal és másokkal, - foglalkozás speciális problémákkal, - a másik nemmel kapcsolatos magatartás kialakítása, - tanácsadás a szülőknek és más családtagoknak, - az újoncokkal való bánásmód, bántalmazás: a lakóegységek kialakítása, a csoportok összetételének körültekintő megkomponálása, valamint a gyermek és a nevelők közti tartós érzelmi kapcsolat kialakítása segítséget nyújthat a fenti helyzetek megelőzésében, - lelki segítségnyújtás: a gondozott gyermekeknek és fiataloknak szükségük van lelki támogatásra, pszichológus segítségével, illetőleg fontos a lakásotthonnak az egyházzal való kapcsolata. Nevelési szolgáltatások: A nevelőmunka intézményi szintű közös alapelvei. Az alapfeladatok megvalósításának metodikai alapelvei: - az otthonosság megteremtésének elve, (lakócsoportok kialakítása), - a törvényben meghatározott létszámkeret betartása.
16
Az életszervezés terén: a testvérek együttes elhelyezése, a különböző életkorúak eltérő önállóság-igényének kielégítése, az életvitel praktikus ismereteinek elsajátítása: főzés, lakberendezés, takarítás, pénzbeosztás, varrás, kertészkedés. A kapcsolatok kialakításával a gyermek társadalmi integrációja valósul meg. A közösségi támogatás által való nevelés elve: - alkalmazkodás, együttműködés, képességeinek fejlesztése, konfliktuskezelés (megelőzés, gyakorlás), - az egyéni és közösségi érdek egyeztetése, kártérítési felelősség tudatosítása, - a felelősségtudat kialakítása önmaguk, embertársaik és környezetük iránt. Általános alapelv: a lakásotthon szolgáltató tevékenysége során együttműködik a családdal, és lehetőség szerint elősegíti a gyermek újbóli, családba történő nevelkedését, családba történő visszahelyezését. (Gyvt. 2.§ (2) bekezdés) Ugyancsak alapelv az egyenlő bánásmód követelménye, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, illetve a szükség szerinti előnyben részesítés elve. (2003. évi (XXV. Tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról) Az egyéni különbözőségek figyelembevételének elve: -
az egyéni képességek, sajátosságok figyelembevétele.
Demokratizmus elve: A jogszabályban előírtak betartása, betartatása jogok és kötelességek tekintetében, a működési rendben foglaltaknak megfelelően. Nyitottság elve: -
nyitottnak kell lenni a felnőttek és gyerekek fejlesztő ötleteivel, javaslataival, problémáival, külső támogatókkal szemben.
A gyermekekkel kapcsolatos teendők metodikai alapelvei: a./ kommunikációs és kapcsolatkészség fejlesztésének elve: - Egyéni érdeklődésének megfelelő ismeretanyag gyűjtése, könyvtár használata. A kommunikáció, metakommunikáció gyakoroltatása, differenciált fejlesztése. b./ a motivációk fejlesztésének elve: - önmaga és környezetével szemben legyen igényes. A harmonikus életvitelt megalapozó egészségvédelmi szokások gyakorlása. A tanulási motiváció gazdagítása. c./ Az alkotás, önmegvalósítás kibontakoztatásának elve: - Az önművelődésre irányuló igény kialakítása. Egyéni érdeklődésének megfelelő ismeretanyag gyűjtése, könyvtár használata. A nevelő szervezet folyamatos továbbfejlesztésének alapelvei: -
a lakásotthon működési feltételei fejlesztésének elve: az 1997. évi XXXI. sz. törvény a gyermekek védelméről, valamint a fenntartó fejlesztési terve. - A csoportfolyamatok nyomon követésének elve: ⇒ a csoportnapló és az egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik. 17
-
Az egyes gyermekek nevelési körülményei fejlesztésének elve: ⇒ a gyermekvédelmi törvény által előírtak, valamint az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak alapján történik.
Rekreációs szolgáltatások. Szabadságfokukat tekintve: - elkötelezettek, (ami a növendék saját döntése utáni kötelező elfoglaltságot jelent), - a lakásotthon (vagy az iskola) által szervezett szabadidő-foglalkozáson való részvétel, - külső (művelődési, sport, stb.) intézmény szabadidős szolgáltatásán való részvétel – ráérő idő. Az otthonban dolgozó felnőttek kötelessége a növendékek érdekképviselete, gondozása, a külső-belső kapcsolattartások elősegítése, a tanuláshoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez való lehetőség biztosítása, a családi funkciók megismertetése, gyakoroltatása. A gondozási feladatokat elsősorban a gyermekfelügyelők gyakorolják. A szűkebb értelemben vett pedagógiai tevékenységért a nevelőtanár felel. A komplex nevelési folyamatban a lakásotthon valamennyi dolgozója aktívan, folyamatosan részt vesz.
Belső kommunikáció Az otthon dolgozói a munkavégzés valamennyi kérdésében, naprakészen kell, hogy tájékozottak legyenek. A felmerülő aktualitásokat, problémákat folyamatosan meg kell beszélniük, kötelesek az információkat a lakócsoport működésével összefüggő gondolataikat egymással megosztani, havi értékelést kell készíteni, csoport- és esetmegbeszéléseket tartani.
Külső kommunikáció Az otthon nyitott működését biztosítani kell. Természetes kapcsolattartást kell működtetni az oktató pedagógusokkal, az egészségügyi dolgozókkal, a gazdasági hivatallal és az intézmény vezetőivel. Biztosítani kell a gyermekotthon-vezető tájékozottságát a lakásotthoni működéssel kapcsolatos naprakészségét. A növendékek baráti kapcsolatait is szorgalmazni kell, s azt optimális mederbe, a lakócsoport életéhez, belső kialakult szabályaihoz kell rendelni. Fel kell tárni a vér szerinti vagy rokoni kapcsolatokat, a lehetőségekhez mérten működőképessé kell tenni.
Az értékelés Az értékelés szerves része a nevelési folyamatnak. A gyakorlatban csak amit és amilyen súllyal értékelünk az a fontos, az a lényeges, az a teljesítendő, az elérendő. Az értékelésnek pontosan le kell fednie a nevelési céljaink alapján megfogalmazott feladatrendszer teljesítését. Más értelmezésben: Az otthon alapfeladatát tekintve az értékelés elsődleges színtere a primer közösség, a lakócsoport. A lakócsoportban a sajátos viszonyokat is tartalmazó, egyéni értékelési rendszert szükséges működtetni. Az értékelés megvalósulási formái: 18
-
interperszonális kapcsolatok, lakócsoportok, osztályközösségek, formális szervezeti egységek fórumai, esetmegbeszélések. Minden fórumon egyaránt kell törekedni a tevékenységek és eredmények együttes értékelésére. A gondozott gyermek egyéni különbözőségét figyelembe véve minden sikeres teljesítményt meg kell erősíteni, de vannak alkalmak, amikor büntetést kell alkalmazni. Mindkét módszer esetében a gyermek cselekményét önmagához és saját személyiségének állapotához kell igazítani. Jutalom lehet: - Kollektív - Szóbeli dicséret - A gyermek kívánságának teljesítése - Választási lehetőség - Különleges programon való részvétel Büntetés lehet - Szóbeli figyelmeztetés - Programokon való részvétel korlátozása, esetleg kizárás - Kimenő idejének korlátozása
19
VII. A GYERMEKEK ÉLETRENDJE, SZABADIDEJE, SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI
20
A szabadidő szervezése A gyermekek életrendjét és a szabadidő szervezésének pedagógiai elveit minden esetben a délelőtt folyamán a nevelő-oktató munka folyamatában elsajátított ismeretanyag megerősítésének gyakorlásának kell alárendelni Tanórán kívüli tevékenység a lakásotthonban Szituációs játékok, szabályjáték, bábozás, szakkör A megtanultak gyakorlása az intézmény valamennyi területén A telefonálás megtanulása, menetrend használatának megismerése, gyakorlása levél feladatása, a sport, mint a közösségi élet színtere. Jogorvoslatok módjai, lehetőségei a diákönkormányzaton belül
Integrációs lehetőségek a délután folyamán Irányított magatartási szokások gyakorlása intézeten kívül felnőtt jelenlétében. Lakásotthonon kívül, vásárlás közben, kiránduláson. Közlekedés, ügyintézés hivatalos tájékoztatók megismerése, használata. Látogatás az önkormányzat épületében az ügyintézések helye alapján.
Munkára nevelés Tanórán kívüli tevékenység a lakásotthonban A megtanultak gyakorlása, a naposok rendszerének működtetése. Kertgondozás Iskolai szakkörökön való aktív részvétel. Értékteremtő munka a környezet gondozásával a lakásotthon kertjében. Karbantartás lakásotthonon belül, saját ruházat, tanszer gondozása, saját szoba tisztántartása. Karbantartás, egyszerű munkák elvégzése.
Integrációs lehetőségek
Szerszámok felismerése, szükség szerinti helyes használata. Kertgondozás, a gyümölcsös gondozása A gyümölcsös gondozása, parkgondozás, palántanevelés.
szőlészet,
Kommunikáció Tanórán kívüli tevékenység a lakásotthonban Iskolai szakkörökön való tehetséggondozásTánc, rajz szakkör, irodalmi színpad, mesemondó verseny, szavalóverseny. A piktogramok megismerése a gyakorlati életben. Szituációs játékok a szabadidőben az iskolai tevékenység megerősítésére. A választott nyelvnek megfelelően rajzfilmek megtekintése a televízióban az idegen nyelv hangzásának megismerése érdekében.
Integrációs lehetőségek Színházlátogatás Kiállítások látogatása, a művészi kifejező eszközök megfigyelése. Telefonálás, számítógép-használat, fax működésének megismerése, TV, rádió használata.
21
Hazafiság Tanórán kívüli tevékenység a lakásotthonban Tájház, lakóhely és környéke életének, szokásrendszerének megismerése. Az ünnepélyeken való magatartási szokások gyakorlása Népviselet megismerése, népi ételek, népi hagyományok megismerése, népművészet /szövés, kosárfonás/ Honismereti gyűjtőmunka újságcikkek, képek gyűjtése „Magyarok külföldön” címmel. Magyarország helye Európában, ismerkedés a környező országok szokásaival, életével, hírességeivel, kultúrájával. Népi mesterségek.
Integrációs lehetőségek Részvétel városi ünnepségeken.
Kiállítás szervezése. Színházlátogatás: János vitéz Háry János, Bánk bán, Hunyadi László
Napirend szorgalmi időben 600 645 1700-1900 1800-2000 2000
Ébresztő, tisztálkodás, reggeli, rendrakás Indulás az óvodába, iskolába Otthonba érkezés, tanulás folytatása Folyamatos vacsora, tisztálkodás, TV, játék beszélgetés Folyamatos lefekvés életkortól függően
Napirend hétvégén és szünidőben 800-900 900123013001800-2000 2000
-
Ébresztő, tisztálkodás, reggeli Házimunkák, tanulás ebéd Kicsik pihenője, olvasás, játék, beszélgetés, szervezett programok, uzsonna, séta, kimenő Folyamatos vacsora, tisztálkodás, TV, játék, beszélgetés Folyamatos lefekvés életkortól függően
kulturális foglalkozás a lakócsoporton belül heti rendszerességgel, sport – mindennapos testedzés technikai jellegű tevékenység lakócsoporton belüli heti rendszerességgel, munkafoglalkozás lakócsoporton belüli heti rendszerességgel.
22
VIII. ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI
23
Kapcsolattartás 1. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek látogatását, eltávozását és szabadságának engedélyezést a gyámhivatali határozat alapozza meg. 2. A gondozott gyermek továbbtanulásának, képzésének, életpályájának kijelölése előtt a gyám kikéri a szülő véleményét (abban az esetben, ha a szülő tartózkodási helye ismert). 3. A gyámhivatali határozat alapján biztosítjuk a gyermekek részére a kapcsolattartás jogszabályban (15/1998./IV.30./ NM rendelet 87. §) meghatározott alábbi formáit - látogatás a gondozási helyen (folyamatos kapcsolattartás) - időszakos kapcsolattartás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. Folyamatos kapcsolattartás szabályai: - ha a szülő, hozzátartozó a gyermek testi- értelmi- érzelmi-erkölcsi fejlődését veszélyeztető állapotban (alkoholos, drogos befolyásoltság) érkezik, vagy fertőző beteg, a gyermekét nem látogathatja. A látogatás pótlására az intézményegység vezetővel történt egyeztetés után vagy az otthon látogatási rendjében bármikor lehetősége van. - Látogatási idő: : hét végén: 14,00 órától 17,00 óráig (szombat-vasárnap), és ünnepnap. - Látogatásra a közös nappali helyiségben, csak a gyámhivatal által meghatározott keretek között kerülhet sor (személyek, idő, forma: négyszemközt, vagy nevelő jelenlétében). - Látogatásra az intézményegység vezetővel/nevelővel történt egyeztetés után az intézményen kívül is van mód, (amennyiben erre a gyámhivatali határozat lehetőséget nyújt). - Az intézményegység vezető a gyámhivatali határozattal összhangban alkalmanként hétvégi eltávozást engedélyezhet (az intézményegység vezető akkor engedélyezi az eltávozást, ha a gyermek és szülője, hozzátartozója közötti kapcsolatot megfelelőnek ítéli, a gyermek gyámja ehhez hozzájárul, illetve az illetékes gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányában, helyzetértékelésében javasolja, legfeljebb 2 napra). Az engedélyezés a szülő, hozzátartozó írásbeli kérelmére történik.
24
Időszakos kapcsolattartás - időszakos hosszabb hazalátogatásra iskolai szünetekben, ünnepnapokon kerülhet sor, kizárólag a gyámhivatal által engedélyezett időben, helyen és hozzátartozónál. - Amennyiben a szabadság alatt a gyermek 30 napot meghaladóan tartózkodik a szülő háztartásában, a családi pótlékot, iskoláztatási támogatást a szülő a vagyonkezelő gondnoktól/gyámtól igényelheti (223/1998. /XII.30./ Korm. rendelet 11. § 3./ bek.). - A gyermek ellátása, felügyelete ilyenkor a gondozást, nevelést időszakosan ellátó szülő felelőssége és kötelezettsége (nyilatkozat melléklet).
A kapcsolattartás általános szabályai - a gyermeklátogatásokról eltávozásokról nyilvántartás készül, a látogató a látogatás tényét aláírásával igazolja (lakásotthoni csoportnapló, illetve jelentő füzet). A gyermekszámára a kapcsolattartáshoz szükséges lehetőségeket (postai levél, telefonálási lehetőség) a lakásotthon az alábbiak szerint biztosítja. A gyermek látogatásra, illetve visszakíséréséről indokolt esetben a Gyermekotthon gondoskodik. A gyermek a lakásotthonban lévő telefonról hívhatja hozzátartozóit, szüleit, heti egy alkalommal, melynek időtartama 10 perc, forintban kifejezett értéke 300 Ft. Indokolt esetben (betegség, családi probléma, egyeztetés) bármikor. További alkalmakkor saját zsebpénzük terhére telefonálhatnak. A gyermekeket hétköznap 19 órától – 21 óráig, hétvégén délután 14 órától – 17 óráig hívhatják a lakásotthon telefonján. Sürgős esetben más időpontban is. A gyermekek a leveleiket felnőtt segítségével, illetve önállóan naponta postára adhatják. A gyerekek igény esetén havi 2 db felbélyegzett borítékot kaphatnak, ezen felül a zsebpénz terhére vásárolhatnak. - A gyermekek leveleiket naponta nevelőiktől kapják kézhez, visszatartani, felbontani tilos! - Ajándékot, csomagot a gyermek hozzátartozójától átvehet, de az nem tartalmazhat könnyen romló élelmiszert, szeszesitalt, dohányárut, kábítószert.
25
Iskolával való kapcsolattartás, együttműködés formái Megvalósulásának formája: - vezetői szinten, - nevelőtestületi szinten, - iskola egészségügyi szinten, - diákönkormányzat, - gazdasági területen. Intervalluma: folyamatos időszakos. Vezetői szinten: az iskola és a gyermekotthon szervezeti egység vezetői között napi kapcsolat van a következő közös munkaterületeken: - a tanulók nyilvántartása személyi iratanyagának kezelése, - szakmai munka koordinálása területén, - közös programok megszervezésében (táboroztatás, kirándulás), - a csoportok közös látogatása a tanulmányi munka hatékonyabbá tétele érdekében a felzárkóztatási pontok kijelölésével. Nevelőtestületi szinten: - nevelőtestületi értekezleteken havonta, - közös nevelési értekezletek formájában, - bemutató tanításokon való részvétel kapcsán, - kölcsönös hospitálások, - munkaközösség vezetők koordinált tevékenysége során, - egyéni konzultáció a tanuló érdekében, - közös megyei rendezvények szerezése, lebonyolítása területén, - egymás rendezvényein való részvétel. Szükség esetén az iskola és a lakásotthon között a jelentő füzet és a leckefüzet, mint az írásbeli információ csere eszköze használatos. Iskola egészségügyi szinten: az iskola és a lakásotthon között a tanulók egészségügyi ellátása érdekében az iskolai védőnővel és az ápolónővel napi munkakapcsolat van a kötelező szűrővizsgálatok, védőoltások ellátása érdekében. Gyermekvédelem: a lakásotthonban a gyermekvédelmi tevékenységet a gyermekotthon vezető igazgatóhelyettes látja el, aki egyben az otthonban élő gyermekek gyámja is.
26
Saját érdekvédelmi fórum, Diákönkormányzatában.
1
tag
képviselő
az
intézmény
Gazdasági terület: A lakásotthon számára ellátmány formájában biztosítja a gyermekélelmezést. Ennek gazdasági lebonyolítása az intézmény gazdasági irodájában történik, ezért napi kapcsolatban kell együtt dolgoznia a csoportvezető nevelőnek és a gazdálkodással megbízott gyermekfelügyelőnek az élelmezésvezetőnek s a gazdaságvezetőnek.
27
A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő lakásotthoni feladatok A lakásotthon nem rendelkezik külön GYIV-felelőssel, ezért az ezen a területen jelentkező aktuális feladatokat, családgondozást, az utó- és családgondozó látja el. A hatékonyság érdekében napi kapcsolata van a PETEGYESZ-szel, a gyámhivatallal, a csoportvezető nevelőtanárral, a gyermekfelügyelővel. A lakásotthoni gyermekvédelmi tevékenység kiemelt területűnek tekinthető: - a család- és család típusú gondolkodás kiterjesztése, - gyermekkori bűnözés, deviancia, drog prevenció, - kapcsolat a gyermekjóléti intézményekkel. A területen dolgozóknak figyelemfelkeltő, tájékoztató kötelezettségük van minden olyan esetben, amikor a gyermekkel kapcsolatban bármilyen rendkívüli dolgot tapasztalnak.
28
X. A KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, MŰVELŐDÉS ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI
29
Gyermekotthoni közösségek felépítése, jellege, működtetési mechanizmusok A gyermekotthoni közösségek megjelenési formái a következők: - az intézmény összességében a gyermekotthon lakásotthonaiban élők alkotta közösség.
A közösségek létszáma és felépítése A gyermekotthonban élők alkotta közösség Az intézmény öt szervezeti egysége közül az egyik önálló szakmai egységet képez, melynek élén nyílt pályázat utján megválasztott szakmai irányító, a szervezeti egység vezető igazgatóhelyettes áll. Munkáját előre elfogadott éves munkaterv alapján végzi, önálló programszervezési és lebonyolítási joggal rendelkezik. Önálló értékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszere van. A gyermekotthon összetétele heterogén, életkor és nemek szerinti megoszlásban. Alkalmazottai munkaközösséget alkotnak.
Gyermekönkormányzat A gyermekotthont lakásotthonaiban a tanév elején lakásotthononként – maguk közül – megválasztják a gyermekönkormányzat képviselőit. Közülük egy gyermek képviseli a szervezeti egységet az intézményi diákönkormányzatban. A gyermekotthon érdekképviseleti fórumának tagjai: - gyermekképviselők lakásotthononként - felnőtt képviselők lakásotthononként - törvényes képviselő (gyám) - munkaközösség vezető - fenntartó képviselője. A személyiségfejlesztés megvalósulásán keresztül gyakoroltatás utján fejlődik a közösségi szellem, a közösségi tevékenység. Kiemelkedő értékek a folyamatban: - az emberi élet és egészség védelme, - az emberi tulajdon védelme, - beilleszkedési nehézségek leküzdése, a tolerancia kialakítása a gyermekekben, - kreatív személyiség formálása alkotó munka kapcsán és a munkára nevelés folyamatában, - természet és a környezet védelmére, megóvására nevelés, - igényességre nevelés önmagával és a környezetével szemben, 30
- kommunikációs készség, mely alapja a sikeres társadalmi integrációnak, - szeretet, udvariasság, őszinteség, mint az együttélés alapvető kritériuma, - a sikerélmény – mint az emberi tevékenység mozgatórugója – ennek szükségessége a mindennapi életben, - a sport a művészet a zene, az irodalom, mint a szabadidő eltöltésének kulturált módja, - reális önértékelés, önbecsülés az emberi életben, - önállóság szükségessége a napi életben. Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelő-oktató munkában, az egyéni kapcsolatok során - legyen a gyereknek lehetősége megismerni a vele foglalkozókat, legyen tisztában vele, hogy mik az elvárások, - egységes és következetes nevelői ráhatások az értékek megvalósítása érdekében kitűzött célok elérésében, - a pedagógus közösség folyamatos szakmai és szellemi erősítése testületen belüli állandósága, - egyéni példamutatás, - a felnőttek megérdemelt tekintélytisztelete, - személyiségfejlesztő tréningen való részvétel, - elfogadott szakmai program. A közösségen belül a következetes nevelői ráhatások érvényesülése érdekében a következő feladatokat kell megoldani: - egységes szabályozási rendszer kidolgozása, - házirend, etikai kódex működtetése, - egységes jutalmazási, büntetési rendszer működtetése az intézmény valamennyi szervezeti egységében és elfogadtatása. Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelőmunka folyamatában: - folyamatos felvilágosítás, tájékoztatás az egészséget károsító tényezők hatásairól, - az információk értelmezése, elemzése, felnőtt segítségével, - lelki gondozás, az iskolai pszichológus szakmai segítségével, - egészséges, szeretetteljes, biztonságot jelentő környezet kialakítása az intézmény valamennyi szervezeti egységében, így a lakásotthonban is. - Az elfogadott házirend és etikai kódex gyakorlatban történő betartatása s működtetése. - Mások és saját tulajdonának védelmére szoktatás, felelősség a szándékos rongálással szemben, kártérítési kötelezettség működtetése. - Közösségi normák megismertetése, elfogadtatása. - Tanulópárok kialakítása, működtetése. 31
- Fogyatékosságok kezelése közösségen belül, a tolerancia működtetése. A közösségen belül a gyerek személyiségének megismerése érdekében a következő feladatoknak kell eleget tenni: - a családdal való kapcsolat újra történő kialakítása, a szülővel való egyéni beszélgetés, - a gyerek iratanyagának megismerése, - a gyerek tevékenységének elemzése, értékelése, iskolán kívül és belül, - a gyerek megnyilvánulásainak elemzése és értékelése a tanórán és tanórán kívül, - a gyerek személyiségének megismerése egyéni beszélgetéssel, - intézményen kívüli programok közös látogatása. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés szempontjából lényeges dolog az önértékelés fejlesztése, mely megvalósulásának érdekében a következő feladatokat határozzuk meg: - a nevelő-oktató munka folyamatát végig kell kísérnie a szoktatás mechanizmusának, - az önértékelési tevékenységet folyamatosan kell a tanulókkal végeztetni, - törekedni kell a reális önértékelés kialakítására, figyelembe véve a társadalmi elvárásokat, - erősíteni kell a nevelő-oktató folyamatban a plusz önértékelési törekvéseket, - a tanulási tevékenység folyamatos összevetése a pedagógiai, a közösségi elvárásokkal, valamint saját korábbi teljesítményével. Az akadályoztatottság és a fogyatékosság figyelembevételével a célkitűzéseinkben megjelölt önállóságra nevelés érdekében a következő feladatok elvégzésére van szükség a lakásotthonban: - már az első osztálytól az önkiszolgáló tevékenység gyakorlása, életkornak s fejlettségnek megfelelően folyamatosan kell hogy történjék, ezért a gyerekek képességüknek megfelelő feladatot kell, hogy kapjanak, - az általános iskola befejeztével törekedni kell a döntés képességének kialakítására saját életét érintő kérdésekben. Döntéseiért a gyerekeknek meg kell tanulniuk felelősséget vállalni. - Életkorának megfelelően kell, hogy nőjön kötelességtudata és feladattudata az elvárások alapján. A közösségfejlesztés sajátos formája az állandósult éves program megvalósítás, az egyéni személyiségfejlesztés érvényesítése mellett a program szorosan kapcsolódik az általános iskolai és speciális szakiskolai és diákotthon szervezeti egység tevékenységéhez, mintegy erősíti, kiegészíti azt. 32
Az éves program havi bontásban a következőket tartalmazza: - szeptember: a természet megismerése – ősz, terménykiállítás, a diákotthon szervezésében. - október: intézményi hagyományépítés – részvétel a Teleki nap szervezésében, lebonyolításában feladatmegosztás alapján, - november: tanulmányi versenyekre való felkészülés az iskolával történt előzetes egyeztetés alapján, - december: a család jelentősége életünkben, az ünnepek jelentősége életünkben, - január: a természet megismerése – tél, környezetvédelem, madárvédelem az intézmény parkjában, szavalóverseny az iskola szervezésében. - február: farsang és ahhoz fűződő népszokások., szalagavató az iskola szervezésében. - március: a természet megismerése – tavasz, a nyiladozó természet megfigyelése, védelme. - április: sport, egészséges életmód - május: gyermeknap, mindig másik lakásotthon kertjében, ballagás az iskola szervezésében - június: kirándulás, táborozás. A programokon keresztül történő közösségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme az identitástudat, a roma származásúak helye, élete, kultúrája intézményünkben, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a fogyatékosság tényének kezelésével a tanulók körében a lehetőségek feltárását. Az ünnepélyek megrendezése kapcsán, a fentieken túl a nevelési folyamatban kiemelten erősíteni kell a nemzeti tudatot. A délutáni szabadidő sport szervezésének alapelvei: a szabadidő hasznos eltöltése és kihasználása: - az egészséges életmódra nevelés, - az egészség megvédése és a test edzése, - a sport és a játékkultúra fejlesztése, kialakítása, - a negatív tendenciák kizárása (szorongás, stressz oldása), a drog, alkohol ellenes küzdelem egyik leghasznosabb területe, - az állóképesség növelése, - a személyiség fejlesztése, valamint a társas kapcsolatok (szocializáció) pozitív irányultsága, - pozitív életérzések megerősítése (a siker, mint motivációs bázis), - a kudarcélmény pozitív átélése (saját hibák beláttatása).
33
XII. A LAKÁSOTTHONBAN FOLYÓ NEVELŐOKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
34
Gyermekfelügyelő
Nevelőtanár
végző Az ellenőrzés iránya
Szervezeti egység vezető
Az ellenőrzést személy
Egészségügyi ellátás
Szakmai munka, nevelőoktató tevékenység A foglalkozási tervben meghatározottak végrehajtása Adminisztráció, csoportnapló, foglalkozási terv Pénzügyi tevékenység betét számlakönyv, zsebpénzkezelés, pénztárkönyv Az otthon rendje (tisztaság, szekrényrend) Gondozási tevékenység (étkeztetés, mosás) Saját adminisztráció (jelenléti ív, létszámjelentés, törésnapló, karbantartó füzet, jelentő füzet, élelmezési füzet, gyógyszerfüzet) Ruhagondozottság
Az ellenőrzés tárgya
Ütemezése
Ellenőrzés, módszerével Ellenőrzés módszerével,
értékelés Folyamatosan
értékelés Folyamatosan
Ellenőrzés, értékelés Folyamatosan módszerével írásban Ellenőrzés, értékelés Folyamatosan módszerével Ellenőrzés, értékelés Folyamatosan módszerével írásban
Ellenőrzés, értékelés Folyamatosan módszerével írásban
Ellenőrzés, értékelés Folyamatosan módszerével írásban
Ellenőrzés, értékelés Folyamatosan módszerével írásban Ellenőrzés, értékelés Folyamatosan Módszerével írásban
Eszköze
A lakásotthon ellenőrzési, mérési rendszere
35
Diákönkormányzat vezető
Gyermekfelügyelők
Csoportvezető nevelőtanár
Az ellenőrzést végző személy Szervezeti egység vezető
Az ellenőrzés tárgya A tanulók életkörülményei, a lakótérben A hálószobák tisztasága A tanulók gondozottsága A tanulók szocializáltsága A tanulók szabadidős tevékenysége Az ünnepek szervezettsége A gyermekélelmezés A tanulók tantárgyankénti felkészültsége Taneszközök, felszerelések Ellenőrző vezetése Házirend betartása A szakkörökön való részvétel Versenyekre való felkészülése eredményessége A tanulók ruházatának rendezettsége A családi ház rendje A tanulók étkeztetése, szocializáltsága A gyermeki jogok érvényesülése a tanulók körében Megfigyelés, ellenőrzés
Folyamatosan
Folyamatosan Folyamatosan
Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan Havonta Időszakosan
Ellenőrzés, értékelés Ellenőrzés Jutalmazás, büntetés Ellenőrzés, értékelés Jutalmazás
Jutalmazás, büntetés Ellenőrzés
Időszakosan Negyedévenként Folyamatosan
Ellenőrzés Ellenőrzés Ellenőrzés, értékelés
Folyamatosan
Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan
Ellenőrzés Ellenőrzés Ellenőrzés Ellenőrzés
Ellenőrzés
Intervalluma Folyamatosan
Az ellenőrzés eszköze Ellenőrzés
A lakásotthonban élő tanulókra irányuló ellenőrzési, értékelési rendszer
36