A keringési szervrendszer megbetegedései
A szívbetegségek fajtái: A szív betegségeit három fő csoportba sorolhatjuk be: léteznek • veleszületett szívhibák, • gyulladásos szívbetegségek és a • koszorúerek betegségéből fakadó szívbetegségek.
Veleszületett szívbetegségek: A veleszületett szívhibák olyan anatómiai eltérések, melyek az embrionális fejlődés során alakulnak ki. Különböző súlyosságú szívműködési gondot okozhatnak. Szerencsére összességében viszonylag ritkán jelentkeznek. Az egyre fejlettebb műtéti technika mindinkább tökéletesebb helyreigazításra ad lehetőséget.
1.A két kamra közötti sövényen lévő folyamatossági hiány (kamrai septum defectus, VSD) előfordulásuk: 30%
2.A pitvarok közötti sövény betegsége (pitvari septum defectus, ASD) 10% 3.Az embrionális keringésben fontos ér nyitva maradása, mely normál esetben a születés után elzáródik 10%
4.Tüdő verőér szűkülete (pulmonalis stenosis) 7% 5.A fő verőerünk (aorta) kezdeti szakaszának szűkülete 7% 6.Fő verőerünk egyéb szakaszainak szűkülete 6%
7.Fallot tetralógia 6% ez egy kombinált szívfejlődési rendellenesség, az 1. életévet követően a leggyakoribb "elkéküléssel" járó szívhiba, az összes blue babies (olyan csecsemő, melynél már igen korán a rossz vérellátás miatt a bőrön kialakult kékeslilás elszíneződés valamilyen komoly szívfejlődési rendellenességet jelez) 70%-a ebben a kombinált szívfejlődési rendellenességben szenved
8.Nagyerek (tüdőverőér, főverőér) eredésének felcserélődése (4%)
Szerzett szívbetegségek: Életünk során, általában életmódunk, táplálkozási szokásaink következtében kialakult szív- és érrendszeri betegségek. Hátterükben gyakran fertőzés, gyulladás áll.
Szívelégtelenség: A szívelégtelenség minden szívbetegség végkimenete, ilyenkor a szív nem képes többé ellátni a szervezetet a szükséges vérrel. Számos oka lehet, ezek közül az esetek 95%-a az alábbi elváltozások következménye: A billentyűhibák gyakran fertőzéses eredetűek, de a billentyűk betegsége lehet veleszületett is.
A billentyűhiba a szívizom károsodása nélkül is akadályozza a megfelelő működést, és túlterhelést okoz. A magas vérnyomás az erekben fellépő fokozott nyomást jelent, ami a szívet állandó, túlságosan nagy erőkifejtésre kényszeríti, hosszú távon fokozottan megterheli, majd károsítja a szívizomzatot. Gyakran kíséri koszorúér-károsodás is.
A szív fala három rétegből épül fel: kívül a szívburok, mely zsákszerűen öleli körül a szívet, majd következik a szívizom, végül a szívbelhártya. E rétegek közül mindhárom begyulladhat, van olyan eset is, mikor több réteg egyszerre betegszik meg.
A szívbelhártya gyulladásban a szív billentyűi betegszenek meg elsősorban. A szívizomgyulladás főleg a szívizomrostokat érinti, a szív összehúzódásának erejét csökkenti.
Szívburokgyulladásban a szívburok két lemeze között gyulladásos folyadék gyűlik össze, és ebből - ha a folyadék nem szívódik fel - a szív körül összenövések, hegesedések keletkeznek. A felgyülemlett folyadék, illetve később az összenövések nehezítik a szív tágulását.
Extraszisztolé (soron kívüli szívverés) a szokványos szívösszehúzódások mellett megjelenő szívverés, amely megzavarja a szívritmust. Az is előfordul, hogy minden egyes extraszisztolét egy-egy rövid szívmegállás követ (a pitvari extraszisztolé esetén), amit a beteg mellkasi fájdalomként él meg.
Az említett okokon és a különböző szívbetegségekben szenvedőkön kívül extraszisztoléról gyakran panaszkodnak a túlságosan aggodalmaskadó, idegeskedő emberek és a hipochonderek is, azt gondolván, hogy súlyos szívbetegségük van, noha jó egészségi állapotnak örvendenek. Ez az úgynevezett szívneurózis.
Pitvarremegés A szívdobogásérzés oka lehet a pitvarremegés (pitvarfibrilláció) is. Ilyenkor a pitvarfülcsék izomrostjainak rendszertelen aktivitása nem eredményez hatásos pitvari összehúzódást, és a kamrák összehúzódása is szabálytalan lesz. A pitvarfibrillácio az elektrokardiogrammon (EKG)számban és kitérésben szabálytalan, ún. F-hullámot (fibrilláció-hullám) eredményez a normális működést jellemző P-hullám helyett.
Időskorú embereknél az érelmeszesedés, fiataloknál a kéthegyű (mitrális) billentyű elváltozása a leggyakoribb ok. Kezelésként a megfelelő szívritmus-szabályozó gyógyszerek adása szükséges.
Az érrendszer betegségei: Az erek igen könnyen megbetegedhetnek egy érgyulladás, allergiás túlérzékenység, érsérülés következtében. A betegségek kialakulásának legfőbb oka az érelmeszesedés, melynek kezdetén a verőereket belülről burkoló réteg betegszik meg. Ezáltal válik egyenetlenné az erek egyébként sima, hézagmentes belső lemeze.
Az ilyen módon károsodott helyre a véráramból különböző zsírtartalmú anyagrészecskék rakódnak le. A folyamat következő lépéseként az érfalak rugalmas elemei elpusztulnak, az ér megmerevedik és bélmérete beszűkül. A szűkült helyre vérrög tapadhat, amely az ér teljes elzáródását okozhatja.
A mész lerakódása csak a betegség végén következik be az elpusztult szövetek helyén. A betegség nemcsak az idős embereket érinti, hiszen már a 45-55 év közöttiek esetében is igen gyakori. Az érelmeszesedés rendszerint nem terjed ki az egész érrendszerre, hanem inkább egyes szervek ereire korlátozódik.
Az egészséges artériák hajlékonyak, rugalmasak és erősek. Az érbelhártya sima, így a vér áramlása akadálytalan. Idővel azonban, a verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik, és merevvé válik. Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis.
Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását.
A vérben a zsírok természetesen nem oldódnak. Ezért szállításukhoz olyan fehérjemolekulákra van szükség, melyek egyik vége vízoldékony, a másik pedig zsíroldékony. A zsíroldékony molekulavégek burokba zárják a zsírokat, a vízoldékony végek, melyek a szállító gömb (lipoprotein komplex) felszínén helyezkednek el, így tartják vizes oldatban a zsírokat.
Háromféle lipoproteint (koleszterin) különböztetünk meg: 1. nagyon alacsony sűrűségű (VLDL =very low density lipoprotein), 2. alacsony sűrűségű (LDL = low density lipoprotein) és 3. magas sűrűségű (HDL = high density lipoprotein) zsírfehérje komplexeket (lipoproteineket).
A HDL-t a máj termeli. Feladata, hogy a vérben szabadon keringő zsírokat megkösse és a májba transzportálja. A HDL-koleszterin magas szintje tehát védő hatású érelmeszesedéssel szemben.
A VLDL zsírjaiból a lipoprotein lipáz zsírsavakat hasít le, amelyek a vérbe jutnak, majd az anyagcserében energiává hasznosulnak.
A LDL-koleszterin a májsejtek LDLreceptorain keresztül a májsejtekbe jut, ahol részben újra hasznosul, részben kiválasztódik az epével. Az atherosclerosis képződésének alapja, hogy az LDL-koleszterin nem tud hasznosulni a májban. A rendellenesség szülőről gyermekre 50% valószínűséggel öröklődik, a beteg férfiak 85%-a, a beteg nők 65%-a negyven éves kora előtt, szív- és érrendszeri betegségekben hal meg.
Az érfalba került zsírok idővel kalciumot kötnek meg, ilyenkor már meszes plakkról beszélünk. Érelmeszesedésre hajlamosító állapotok a magas vérnyomás, kóros vérzsírértékek, bizonyos kórokozók (Chlamydia pneumoniae), allergiás reakciók, dohányzás, a vér magas homocisztein tartalma, cukorbetegség, idült vesebetegség, elhízás, stressz, genetikai hajlam.
Szívkoszorú ér károsodások A szívizom vérellátása részlegesen vagy teljesen akadályozott. Oka szinte mindig a koleszterin és egyéb zsírok felhalmozódása a koszorúerekben.
A szívinfarktus a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelenné válása miatt. Kialakulásakor egy véralvadék hirtelen elzár vagy erősen beszűkít egy artériát a szívben.
A szívinfarktus tünetei: • nyomásérzés a mellkas közepén, esetleg csak furcsa teltségérzés, vagy szorító • mellkasi fájdalom (angina pektorisz), ami több mint néhány percen keresztül fennáll; • kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát vagy akár a fogak, állkapocs irányába; egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak; folyamatosan fennálló
• • • • • • •
fájdalom a has felső részén; légszomj; izzadás; megsemmisülés érzés; ájulás; hányinger, hányás.