Keringés szervrendszer anatómiája
A keringés szervrendszere ¾
Felé Felépítése z
Szí Szív
z
Érrendszer
z
Vér
z
Nyirokrendszer
• pumpamotor szerv • a szervezetet beszű beszűrve űrteré rterébe áramlik a vé vér • anyagok szá szállí llítására specializá specializált folyé folyékony kö kötőszö szövet • a sejtkö sejtközötti té térben „maradó maradó" folyadé folyadék visszaszá visszaszállí llítója
¾
Feladata z
(gá (gátorü torüregben), annak is elü elülső lső, alsó alsó részé szén
szö szövetek
szá számára
¾
szí szívcsú vcsúcs tapintható tapintható helye a mellkasfalon (szí (szívcsú vcsúcslö cslökés) az V. bordakö bordaközben,a szegycsonttó szegycsonttól kb. 8 cmcm-re
¾
szí szív hossztengelye felü felülrő lről lefelé lefelé, há hátulró tulról elő előre, jobbró jobbról balra fut.
¾
1/3 ré része a kö középvonalban, 2/3 ré része a bal mellkasfé mellkasfélben
kúp alakú alakú szerv ¾ mellkasban a ké két tü tüdő közötti terü területen
sejtek,
A szív (cor) elhelyezkedése
A szív (cor) elhelyezkedése ¾ Kb. 300 gg-os zá zárt ököl nagysá nagyságú tompa,
szervezetben talá található lható anyagok szá szállí llítása
¾ tüdő takará takarásában fekszik
Szív felépítése ¾
Külső lső részei: z z
¾
két kü külső lső rész kö közötti hatá határ a koszorú koszorús bará barázda (sulcus coronarius), z z
¾
Alapi ré rész (Basis cordis) Csú Csúcsi ré rész (Apex cordis)
feletti ré rész a szí szív alapi terü területé letéhez, alatti ré rész a csú csúcsi terü területhez tartozik. tartozik.
A szí szív alapi ré részé szében a jobb, illetve a bal pitvar, míg csú csúcsi terü területé letén a ké két kamra talá található lható.
1
Szív felépítése ¾ Belső Belső szerkezete z
Szí Szívbelhá vbelhártya (endocardium)
z
Szí Szívizomzat (myocardium)
z
Szí Szívburok (pericardium)
Belső szerkezete ¾
Szí Szívbelhá vbelhártya (endocardium): z
z z
z
Belső szerkezete ¾ Szí Szívizomzat
szí szív legbelső legbelső (üregek felé felé néző) há hártyaszerű rtyaszerű rétege jellegzetes kettő kettőzete a billentyű billentyűk vitorlá vitorláját alkotja az ép szí szívbelhá vbelhártya biztosí biztosítja a szí szív üregé regén belü belül a vé vér súrló rlódásmentes áramlá ramlását, megakadá megakadályozza a kóros vé véralvadá ralvadást (trombus ké képző pződést)
z
z z
z z
Belső szerkezete ¾ Jellemző Jellemző élettani tulajdonsá tulajdonsága „a
minden, vagy semmi" törvé rvénye:
összehú sszehúzódással vá válaszol, ¾ az ingererő ingererőssé sség tová további emelé emelésével a
válasz erő erőssé ssége nem befolyá befolyásolható solható.
legvaskostagabb szí szívré vréteg, pumpamű pumpaműködést biztosí biztosítja szí szív rostos gyű gyűrűjén ered pitvarok terü területé letén vé vékony köpenyszerű penyszerű, míg kamrá kamrák eseté esetén vaskos legvastagabb a bal kamra fala: kb. 1 cm.
Belső szerkezete ¾ ¾ ¾
Szí Szívburok (pericardium): a szí szív legkü legkülső lső burka, két lemezbő lemezből épül fel z
¾ küszö szöb feletti ingerre a szí szívizom maximá maximális
(myocardium):
z
¾ ¾
¾
belső belsőt lemezt zsigeri lemeznek (epicardium), távolabbit fali lemeznek (pericardium) nevezzü nevezzük.
két lemez kö között a szí szívburok üreg talá található lható, néhány ml mennyisé mennyiségű sárgá rgás, savó savós folyadé folyadék biztosí biztosítja a mellkason belü belül a szí szív sú súrló rlódásmentes mű működését. szí szívburok vé védi, óvja, izolá izolálja a szí szívet környezeté rnyezetétől.
2
Szív üregei
Szív üregeiből nyíló erek
¾ szí szív 4 db szí szívüregbő regből épül fel
¾
Bal kamrá kamrából: aorta
felü felül a jobb pitvar és bal pitvar alul a jobb kamra és bal kamra
¾
Jobb kamrá kamrából: arté artéria pulmonalis (tü (tüdőarté artéria)
¾
Bal pitvarba: 4 db vé véna pulmonalis
¾
Jobb pitvarba: vé véna cava superior és vé véna cava inferior, és a koszorú koszorúerek vé vénája (sinus coronarius)
z z
¾ szí szívsö vsövény (septum cordis) z z z z
szí szív üregei kö között egy hosszirá hosszirányú nyú válaszfal elkü elkülöníti a jobb és balszí balszívfelet pitvari sö sövény kamrai sö sövény
Szív billentyűi Vitorlás billentyűk ¾
¾
a pitvarok és a kamrá kamrák kö között (vé (vénás szá szájadé jadékokban) helyezkednek el. Biztosí Biztosítjá tják a vé vér pitvarok felő felől kamrá kamrák felé felé törté rténő áramlá ramlását z z
¾
¾
Megakadá Megakadályozzá lyozzák a fordí fordított irá irányú nyú véráramlá ramlást.
¾
Vitorlá Vitorlás billentyű billentyűk ré részei: z
vitorlá vitorlák • szí szív rostos gyű gyűrűjéhez tapadnak,
z z
¾
kéthegyű thegyű (bicuspidalis, mitralis) billentyű billentyű z
¾
ínhú nhúrok, szemö szemölcsizmok
két vitorlá vitorlából áll, bal pitvar, és a bal kamra kö között (bal vé vénás szá szájadé jadékban).
háromhegyű romhegyű (tricuspidalis) billentyű billentyű z
három vitorlá vitorlából áll, jobb pitvar és a jobb kamra között,
Szív billentyűi Zsebes billentyűk
Szív billentyűi Zsebes billentyűk
a kamrá kamrákbó kból kilé kilépő nagyarté nagyartériá riák kezdeté kezdeténél (arté (artériá riás szá szájadé jadék) talá található lhatóak.
¾ sík há három irá irányá nyába elhelyezkednek el a
z z
¾
bal pitvarbó pitvarból a bal kamra felé felé, jobb pitvarbó pitvarból a jobb kamra felé felé.
Szív billentyűi Vitorlás billentyűk
a bal kamrá kamrából kifutó kifutó aorta, a jobb kamrá kamrából kifutó kifutó arté artéria pulmonalis kezdeté kezdeténél.
M ű kö d ésü k z
z
biztosí biztosítjá tják a vé vér a kamrá kamrák összehú sszehúzódása eseté esetén csak a nagyarté nagyartériá riák felé felé tudjon áramolni, megakadá megakadályozzá lyozzák a fordí fordított irá irányú nyú véráramlá ramlást.
zsebek ¾ zsebek nyí nyílása a vé vér áramlá ramlásával szemben helyezkedik el, ¾ kamrai összehú sszehúzódás sorá során a nagyarté nagyartériá riák falá falához simulnak, ¾ elernyedé elernyedése sorá során, pedig kinyí kinyílva megakadá megakadályozzá lyozzák a vé vér visszavisszaáramlá ramlását
3
Szív billentyűi ¾ billentyű billentyűk becsapó becsapódása szí szívhangok
formá formájában észlelhető szlelhető ¾ első első hangot a pitvar -kamrai billentyű billentyű, ¾ a má második hangot a zsebes billentyű billentyűk
becsapó becsapódása eredmé eredményezi.
A szív saját vérellátása ¾ koszorú koszorús érrendszer (coronariá (coronariák)
biztosí biztosítja ¾ koszorú koszorúserek jobb és bal fő főtörzzsel, az
aorta kezdeté kezdetéből ágaznak le ¾ elhaszná elhasznált vé vért kü külön rendszerrel a jobb
pitvarba vezeti vissza.
A szívműködés szabályozása ¾
szí szívmű vműködés kettő kettős szabá szabályozá lyozás alatt áll
¾
extracardialis beidegzé beidegzés
Szív saját beidegzése ¾
ingerké ingerképző pző rész z
z
¾
vegetatí vegetatív idegrendszer irá irányá nyából parasympatikus (gá (gátló tló), és sympatikus (serkentő (serkentő)rostok
szí szív sajá saját beidegzé beidegzése z z
ingerké ingerképző pző, vezető vezető-rendszer automatikus mű működésért felelő felelős.
megfelelő megfelelő ritmusban, és frekvenciá frekvenciában bioelektromos impulzusokat állí llítanak elő elő
¾ ingerü ingerületvezető letvezető rész z
z
elektromos impulzust tovavezetik a szí szívizomzat irá irányá nyába ami összehú sszehúzódással vá válaszol.
4
Szív saját beidegzése ¾ Sinuscsomó Sinuscsomó: z
z
a jobb pitvar falá falában, a nagyvé nagyvénák beö beömlé mlésénél talá található lható első elsődleges ingerké ingerképző pző központ.
¾ Pitvar z z z
kamrai csomó csomó:
a pitvar - kamrai hatá határon talá található lható másodlagos ingerké ingerképző pző központ. fő feladata a sinuscsomó sinuscsomó felő felől jö jövő bioelektromos ingerü ingerület összegyű sszegyűjté jtése.
Szív saját beidegzése ¾
His - nyalá nyaláb: z z z
¾
Jobb és bal Tawara - szá szár: z
¾
a kamrai sö sövény felső felső részé szén talá található lható harmadlagos ingerké ingerképző pző központ fő feladata az elektromos impulzus tovaszá tovaszállí llítása. a jobb és a bal kamrá kamrák irá irányá nyába futó futó, elektromos impulzust szá szállí llító szá szár.
Purkinje rostok: z
z
a Tawara - szá szárak vé végein elhelyezkedő elhelyezkedő, szí szívizomsejtek kö közé furakodó furakodó mikroszkó mikroszkópos ké képletek, az elektromos impulzust szí szívizomsejtek felé felé közvetí zvetítik.
A szív működése ¾
sinuscsomó sinuscsomó felő felől érkező rkező elektromos impulzus a pitvarok izomzatá izomzatát összehú sszehúzza (pitvari systole), z
z
¾ ¾ ¾
z
z
¾
¾ az embernek ké két vé vérkö rkörös, zá zárt
keringé keringési rendszere van,
vér a vitorlá vitorlás billentyű billentyűk megnyí megnyílásával a kamrá kamrák felé felé áramlik kamrá kamrák ezen szakaszban diastoles állapotban vannak.
pitvarpitvar-kamrai csomó csomó összegyű sszegyűjti a sinuscsomó sinuscsomó felő felől érkező rkező elektromos impulzust, impulzust, HisHis-nyalá nyaláb felé felé a Tawara szá szárak irá irányá nyában a Purkinje rostokig eljut. kamrai izomsejtekhez jutó jutó elektromos impulzus megvaló megvalósítja a kamrai systolet, z
Vérkörök
vitorlá vitorlás billentyű billentyűk becsapó becsapódnak, a zsebes billentyű billentyűk kinyí kinyílnak. vér a nagyarté nagyartériá riák felé felé áramlik.
z z
¾ keringé keringési rendszer zá zártsá rtsága miatt
érpá rpályá lyából normá normális esetben sehol nem lépnek ki alakos elemek.
Pausa (szü (szünet)
Nagyvérkör ¾ Feladata: z
z
szervezet szá számára oxigé oxigéndú ndús (friss) vé vér szá szállí llítása (arté (artériá riás oldal), majd az elhaszná elhasznált vé vér, testbő testből tö törté rténő visszaszá visszaszállí llítása a szí szívbe (vé (vénás oldal).
¾ Lefutá Lefutása: z
vér egyszerű egyszerűsített irá iránya: szí szív (bal kamra) szervezet - szí szív (jobb pitvar)
nagyvé nagyvérkö rkör, kisvé kisvérkö rkör
Nagyvérkör artériás szakaszai ¾
Aortaí Aortaív z
¾
a ké két felső felső végtagot, a nyakat, illetve a koponyá koponyát ellá ellátó arté artériá riák ágaznak le
Leszá Leszálló lló aorta mellkasi szakasza z
a mellű mellűri szerveket ellá ellátó arté artériá riák (Pl. szí szívburok, nyelő nyelőcső cső, bordakö bordaközti terü terület) ágaznak le
¾
Leszá Leszálló lló aorta hasi szakasza
¾
Bal és jobb belső belső csí csípőarté artéria
¾
Bal és jobb kö közös csí csípőarté artéria
z
z
z
hasű hasűri szerveket,illetve a hasfalat ellá ellátó arté artériá riák ágaznak le kismedencei szerveket ellá ellátó arté artériá riák ágaznak le alsó alsó végtagot ellá ellátó arté artériá riák ágaznak le
5
Nagyvérkör vénás szakaszai ¾
Felü Felületes és mé mélyvé lyvénák z
¾
¾ Feladata: z
Véna cava inferior (alsó (alsó fővéna) z
¾
a bő bőr alatti és a mé mélyebb rétegekben elhaszná elhasznált vé vért szedik össze
Kisvérkör
a mellkas, has és az alsó alsóvégtagok felő felől érkező rkező elhaszná elhasznált vé vért szedik össze és a jobb pitvarba juttatjá juttatják
Véna cava superior (felső (felső fővéna) z
a felső felső végtagok a nyak, és a fej felő felől érkező rkező elhaszná elhasznált vé vért összeszedve azt a jobb pitvarba juttatjá juttatják
z
tüdőarté artéria z
¾
¾
jobb kamrá kamrából a tü tüdőhöz szá szállí llítja az elhaszná elhasznált vért (oxigé (oxigénszegé nszegény, szé széndioxiddú ndioxiddús)
tüdőben megtö megtörté rténik a hajszá hajszálérfalon keresztü keresztül a lé légzé gzési gá gázok kicseré kicserélődése (kü (külső lső légzé gzés) tüdő vénák z
majd az oxigenizá oxigenizált vé vér szí szívbe tö törté rténő visszajuttatá visszajuttatása (vé (vénás oldal).
¾ Lefutá Lefutása: z
Kisvérkör ¾
tüdő segí segítsé tségével az oxigé oxigénszegé nszegény vé vér oxigé oxigénnel dú dúsítása(oxigenizá sa(oxigenizáció ció), szé széndioxid eltá eltávolí volítása (arté (artériá riás oldal),
vér egyszerű egyszerűsített irá iránya: szí szív (jobb kamra) - tüdő - szí szív (bal pitvar)
Artéria (ütőér) ¾ kamrá kamrából kiinduló kiinduló erek ¾ nagyvé nagyvérkö rkör
¾ kisvé kisvérkö rkör
eseté esetén
friss,
eseté esetén elhaszná elhasznált vé vért
szá szállí llítanak
felfrissü felfrissült vé vért a összegyű sszegyűjtik és a bal pitvarba tová továbbí bbítjá tják.
Artéria (ütőér) ¾ ¾
Rétegei: Belső Belső réteg (tunica intima) z
z
¾
Legbelső Legbelső hártyaszerű rtyaszerű rétegé tegét az érbelhá rbelhártya (endothel) képezi. Normá Normál esetben biztosí biztosítja az arté artériá riákon belü belül a vé vér súrló rlódásmentes áramlá ramlását, és megakadá megakadályozza, hogy kó kóros véralvadé ralvadék ké képző pződjö djön.
Középső pső réteg (tunica mé média) z z
z
simaizomré simaizomréteg érlumen csö csökkené kkenését (é (érösszehú sszehúzódás), és nö növekedé vekedését (értá rtágulat) biztosí biztosítja. simaizomré é teg mű ű k ö d é s é t bizonyos hormonok, illetve simaizomr m hormonhormon-szerű szerű anyagok (hisztamin, adrenalin, bradikinin), és vegetatí vegetatív idegrendszeri befolyá befolyás biztosí biztosítja.
6
Artéria (ütőér) ¾ Külső lső réteg (tunica adventitia) z z
z
külső lső kötőszö szövetes kö köpenyré penyréteg, biztosí biztosítja az ér vé védelmé delmét, kö környezeté rnyezetétől való való izolá izoláltsá ltságát. ezen keresztü keresztül az érfalba erek (az érfal sajá saját tá táplá pláló erei), és vegetatí vegetatív idegek futnak.
Véna (gyűjtőerek) ¾ pitvarokba visszaté visszatérő erek. ¾ nagyvé nagyvérkö rkör eseté esetén elhaszná elhasznált, ¾ kisvé kisvérkö rkör eseté esetén, pedig friss vé vért
szá szállí llítanak.
Véna (gyűjtőerek) ¾ ¾
Rétegei: Belső Belső réteg (tunica intima) z
legbelső legbelső hártyaszerű rtyaszerű rétegé tegét az érbelhá rbelhártya (endothel) • normá normál esetben biztosí biztosítja a vé vénákon belü belül a vé vér súrló rlódásmentes áramlá ramlását, megakadá megakadályozza, hogy kó kóros véralvadé ralvadék ké képző pződjö djön
z
jellegzetes ké képző pződmé dményei a vénabillentyű nabillentyűk • ezek feladata a vé vér perifé periféria felő felől a centrum (szí (szív) felé felé törté rténő áramlá ramlásának biztosí biztosítása.
Véna (gyűjtőerek) ¾ Középső pső réteg (tunica mé média) z z
simaizom ré réteg vékonyabb, mint az arté artériá riákban. kban.
¾ Külső lső réteg (tunica adventitia). z
z
külső lső kötőszö szövetes kö köpenyré penyréteg, amely biztosí biztosítja az ér vé védelmé delmét, kö környezeté rnyezetétől való való izolá izoláltsá ltságát. ezen ré rétegen keresztü keresztül az érfalba erek (az érfal sajá saját tá táplá pláló erei), és vegetatí vegetatív idegek futnak.
7
Kapilláris (hajszálerek) ¾
Hajszá Hajszál vé vékonysá konyságú, a sejtek kö között elhelyezkedő elhelyezkedő, egyetlen ré réteggel rendelkező rendelkező véredé redények.
¾
Falukon keresztü keresztül való valósul meg a sejtek felé felé, illetve a sejtekbő sejtekből törté rténő anyagá anyagáramlá ramlás.
¾
Az összes kapillá kapilláris egyszerre nincs nyitva mindig csak annyi, amennyit a szerv mű működése megkí megkíván.
¾
Masszá Masszázs sorá során a hí hízósejtekbő sejtekből hisztamint felszabadí felszabadítva az adott terü terület hajszá hajszálereit kitá kitágítjuk (a bő bőr kipirul), így segí segítjü tjük a salakanyagok elszá á llí í t á s á t, é s javí í tjuk a vé é elsz ll jav v rellá rellátást.
A vér feladatai ¾ Anyagok z
szá szállí llítása
légzé gzési gá gázok, tá tápanyagok, vitaminok, hormonok,
¾ Homeostasis (belső (belső egyensú egyensúly)
biztosí biztosítása ¾ Kórokozó rokozókkal szembeni vé védekezé dekezés
biztosí biztosítása (immunbioló (immunbiológiai vé védelem)
A vér összetétele ¾ A vé vér folyé folyékony kö kötőszö szövet, z z
sejtekbő sejtekből (alakos elemek), sejtkö sejtközötti állomá llománybó nyból (vé (vérplazma) épül fel.
A vér összetétele ¾ Vérplazma (55%) z z
z
¾ 70 kgkg-os ember vé vérté rtérfogata kb. 5500
ml, vagyis a testsú testsúly 8%8%-a.
90%90%-a ví víz 6 - 7%7%-a fehé fehérje (fibrinogen, albumin, globulinok) 3 - 4%4%-a ásvá sványi anyagok, zsí zsírok, szé szénhidrá nhidrátok
¾ Alakos elemek (45%)
Alakos elemek jellemzői ¾ Képző pződési hely: z
z
méhen kí kívüli életben az összes alakos elem a vöröscsontvelő scsontvelőben ké képző pződik (hosszú (hosszú csö csöves csontok vé végein, laposcsontokban talá található lható) nyiroksejtek érési folyamata a csontvelő csontvelői képző pződés utá után a nyirokrendszerhez kö kötött.
¾ Pusztulá Pusztulási hely: z
lép (esetleg a má máj)
8
Vörösvértest ¾
Szá Száma: z
¾
¾
z
¾
¾
Alakja:
z
z
¾
Sejtmagot nem tartalmaz, teljes állomá llományá nyát a vérfesté rfesték (haemoglobin) tö tölti ki. 120 nap eltelté elteltével a lé lépben elpusztul.
Feladata: z
Szá Száma:
Felü Felülné lnézetbő zetből korong, oldalné oldalnézetbő zetből babapiskó babapiskóta alakú alakú (bikonká (bikonkáv)
Jellemző Jellemzője: z
¾
4,5 - 5 millió millió T/l
Alakja: z
Fehérvérsejt 4000 - 8000T/1 Sejtmaggal rendelkező rendelkező, nem egysé egységes sejtfé sejtfélesé leségek.
Típusai: z
Szemcsé Szemcsézett állomá llományú nyúak (granulocytá (granulocyták), • neutrophil, eosinophil, basophil granulocytá granulocyták.
z z
Monocytá Monocyták Nyiroksejtek (lymphocytá (lymphocyták) • T, és B lymphocytá lymphocyták.
Oxigé Oxigénszá nszállí llítás
Fehérvérsejt ¾ Feladata: ¾ Immunbioló Immunbiológiai vé védelem biztosí biztosítása, z z z z
A kó kórokozó rokozó (testidegen anyag) felismeré felismerése Bekebelezé Bekebelezése (fagocytosis) Ellene ellenanyag termelé termelése (antitest) Genetikai kó kódjá djának memorizá memorizálása (í (így később ellene hatá hatásos vé védelem jö jöhet lé létre)
Vérlemezkék ¾ Szá Száma: z
¾ Alakja: z
z
A vérzéscsillapodás mechanizmusa Az ér sé sérülése utá után há három fá fázis figyelhető figyelhető meg. Első Első fázis (é (érfá rfázis): z
¾
Második fá fázis (sejtfá (sejtfázis): z
¾
a sé sérült érfalbó rfalból érösszehú sszehúzó anyag, pl. szerotonin szabadul fel.
a vé vérlemezké rlemezkék a sé sérült érfalhoz és egymá egymáshoz tapadnak, ami által a sé sérülés helyé helyét tető tetőcseré cserépszerű pszerűen fedik (fehé (fehér thrombus).
Harmadik fá fázis (faktorok fá fázisa): z
a XIII vé véralvadá ralvadási faktor egymá egymást kö követő vetően aktivá aktiválódik és kialakí kialakítja a vé végleges vé véralvadé ralvadékot (vö (vörösthrombus).
hólyag alakú alakúak, de ha aktivá aktiválódnak állá llábakat kibocsá kibocsátva jellegzetes csillag alakkal rendelkeznek. Sejtmagot nem tartalmaz.
¾ Feladata: z
¾ ¾
200 000 - 300 000 T/l
vérzé rzéscsillapí scsillapítás
Vércsoportok ¾ ABO vé vércsoportrendszer: z z z
z
négy fő fő vércsoportot takar, A, B, AB, O. elkü elkülönítésük alapja a vö vörösvé svérsejt sejtburká sejtburkának ké kémiai tulajdonsá tulajdonságán (antigé (antigén tulajdonsá tulajdonságán) alapul. megfelelő megfelelő antigé antigénhez a vé vérplazmá rplazmában megfelelő megfelelő antitestnek kell pá párosulnia. rosulnia.
9
Vércsoportok ¾ RHRH- csoportok: z
z
Nyirokrendszer ¾ Feladata:
a vö vörösvé svérsejt membrá membránjá nján lé lévő D- antigé antigén meglé meglétén (RH(RH-pozití pozitív kb. az emberek 80%80%a), vagy hiá hiányá nyán (RH(RH-negatí negatív kb. az emberek 15%15%-a) alapul.
z z z
elvezeti a sejtkö sejtközötti folyadé folyadékot fertő fertőzések elleni vé védekezé dekezés zsí zsírok szá szállí llítása a bé bélrendszerbő lrendszerből a vé vérbe
Nyirokerek ¾
nyirok hajszá hajszálerek: z
z
¾ ¾ ¾ ¾
nyirokkeringé nyirokkeringés egyirá egyirányú nyú környező rnyező vázizomzat hajtja billentyű billentyűk megakadá megakadályozzá lyozzák a visszafolyá visszafolyást nyiroké nyirokértö rtörzsek a vé vénás rendszerbe szá szállí llítjá tják a nyirokot
Nyirokszervek ¾ Mandula (tonsilla) z z z z
limfocitá limfocitákbó kból állő llő nyiroktü nyiroktüsző szők tö tömege laza kö kötőszö szövetes ré résben helyezkednek el kórokozó rokozók kiszű kiszűrése a feladata légutak és tá tápcsatorna kezdeti szakaszá szakaszán talá található lható: • garat • torok • nyelvgyö nyelvgyöki
kapillá kapillárisok vé vénás oldalá oldalán vissza nem szí szívódott szö szövetkö vetközti folyadé folyadékot szá szállí llítjá tják. nagyobb nyirokerekbe szedő szedődnek
Nyirokcsomók ¾ ¾ ¾ ¾
Nyirokerek lefutá lefutása menté mentén helyezkednek el kötőszö szövetes tokjuk van belü belül limfocitá limfocitákbó kból álló llónyiroktü nyiroktüsző szők és faló falósejtek talá található lhatók feladatuk z z z
¾
nyirok megszű megszűrése törmelé rmelékek visszatartá visszatartása idegen anyagok, antigé antigének felismeré felismerése
regioná regionális csoportokat alkotnak
10
Lép ¾ ¾ ¾ ¾
bal bordaí bordaív alatt helyezkedik el nyirokszervrendszerhez és vé vérkeringé rkeringési rendszeré rendszeréhez tartozik kötőszö szöveti tok borí borítja vörös pulpa z z
¾
vörösvé svértestek alkotjá alkotják kiszű kiszűri az elö elöregedett vvtvvt-ket
fehé fehér pulpa z z
belé belépő arté artériá riák kö körülveszik a nyiroktü nyiroktüsző szőket részt vesz a nyiroksejtek termelé termelésében, programozá programozásában
Csecsemőmirigy ¾ szegycsont mö mögött talá található lható ¾ magzati élet vé végén kezd el mű működni ¾ pubertá pubertás utá után visszafejlő visszafejlődik ¾ limfocitá limfociták egy ré részé szének termelé termelése és
differenciá differenciálódása ¾ amint befejező befejeződik ez a funkció funkciója, visszafejlő visszafejlődik
11
