V. RÉSZ
A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE Hatály 243. § (1) A Ftv. 73. § (2) bekezdése szerint a hallgató a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a Főiskola által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a Szabályzatban foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. (2) A Ftv. 75. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt. (3) A Ftv. 75. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nincs helye a Ftv. 73. §-ban meghatározottak szerinti jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor a Főiskola és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat. (4) Nincs helye jogorvoslatnak a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen. 244. § A Szabályzat e részének rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan ügyben, amelyben az első fokon hozott döntéssel vagy az intézkedési kötelezettség elmulasztásával szemben a hallgatónak joga van jogorvoslati kérelemmel élni. A jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv 245. § (1) A Főiskola valamennyi hallgatójának ügyében a másodfokú eljárás – az egyéni érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelemre is kiterjedően – a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (a továbbiakban: HJB vagy Bizottság) hatáskörébe tartozik. A Bizottság méltányossági jogkört nem gyakorol. (2) A Bizottság méltányossági jogkört nem gyakorol. (3) Indokolt esetben a rektor az ügyet a Bizottságtól magához vonhatja. (4) A másodfokú eljárásra – ha jogszabály vagy a Szabályzat ezen része eltérően nem rendelkezik – az első fokú eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
20
Hallgatói Jogorvoslati Bizottság 246. § (1) A Bizottság tagjai a) a főtitkár, mint elnök, b) egy oktató tag, c) egy hallgató tag, d) egy-egy oktató és hallgató póttag. (2) A Bizottság oktató tagját és póttagját – a rektor javaslata alapján - a Szenátus választja, hallgató tagját és póttagját pedig a Hallgatói Önkormányzat az alapszabályában meghatározott módon delegálja. A megbízatás időtartamát a Szenátus határozza meg. (3) A Bizottság ülésein a Tanulmányi Osztály illetékes képviselői tanácskozási joggal vesznek részt. A Bizottság adminisztrációját a főtitkár vagy az általa kijelölt személy végzi. (4) A Bizottságnak az oktató póttag, illetve a hallgatói póttag akkor lehet a tagja, ha az oktató tag illetve a hallgató tag kizáró ok miatt az eljárásban nem vehet részt, valamint ha akadályoztatva van és akadályoztatása az elintézési határidő megtartását veszélyezteti. Ha a főtitkárral szemben áll fenn kizáró ok a Bizottság elnöke az oktató tag lesz, akinek helyére az oktató póttag lép. A tag, illetve a póttag megbízatása megszűnik, a) a megbízatása lejártakor, b) a munkaviszony, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésével vagy szünetelésével, c) a Bizottságból történő visszahívásakor, d) lemondással e) a Szabályzat 20. § (5) bekezdésében foglaltak hatálya alá kerülve. Kizáró okok 247. § A Ftv. 73. § (4) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. A kérelem benyújtása 248. § (1) A jogorvoslati kérelmet a megadott határidőn belül a rektornak címezve, a Tanulmányi Osztályhoz kell benyújtani. (2) A Tanulmányi Osztály a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a HJB elnökének. 249. § (1) Az első fokon eljárt szerv (személy) a másodfokon eljáró szerv (személy) kérelmére köteles az ügyben első fokon keletkezett iratokat a másodfokú szerv (személy) rendelkezésére bocsátani.
21
A Bizottság eljárása 250. § (1) A Bizottság elnöke az első fokú eljárás iratainak megküldését követő két munkanapon belül a kérelmet megvizsgálja abból a szempontból, hogy az nem elkésette-e, illetve tartalmazza-e az előírt valamennyi kelléket. (2) Ha a kérelem elkésett, és a hallgató igazolási kérelmet nem terjesztett elő, vagy a kérelmet olyan személy nyújtotta be, aki nem terjeszthet elő jogorvoslati kérelmet, akkor azt a Bizottság elnöke érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben érdemi elbírálásra előkészíti. (3) Ha a kérelem hiányos, a hiánypótlás szabályai szerint kell eljárni. (4) A Bizottság a kérelemről a benyújtást követő 25 napon belül dönt. 251. § (1) Az első fokú döntés egésze ellen irányuló jogorvoslati kérelem alapján a Bizottság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz. (2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a Bizottság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt szervet (személyt) új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. (3) Ha a Bizottság megállapítja, hogy az eljárásba további személyek bevonása szükséges, az elsőfokú döntést megsemmisíti, és az ügyben első fokon eljárt szervet (személyt) új eljárásra utasítja. (4) A megismételt eljárásban az első fokon eljáró szervet (személyt) a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti. A kiegészítő bizonyítási eljárás 252. § (1) A Bizottság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (2) A jogorvoslati eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a kérelmező nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. (3) A Bizottság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. (4) A Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. (5) A Bizottság a tényállás tisztázása szempontjából fontos tárgyi bizonyítékot és a bizonyítékként felhasználható iratot jegyzőkönyv felvétele mellett írásban foglalt döntés mellett lefoglalhatja. (6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges tárgyi bizonyítékot és iratot nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták. (7) A lefoglalt iratról a hallgató vagy az irat birtokosának kérésére és költségére a Bizottság hitelesített másolatot ad ki.
22
A tényállás tisztázása 253. § (1) A tényállás tisztázásához a Bizottság elnöke a) megidézi a kérelmet benyújtó hallgatót és meghatalmazottját, b) felhívja az első fokú határozatot hozó szerv vezetőjét, illetőleg az első fokú határozatot hozó személyt, hogy írásban nyilatkozzon a jogorvoslati kérelemre és egyidejűleg szükség szerint intézkedik a Bizottság ülésére történő meghívásáról. (2) A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy vagy képviselője a Bizottság ülésén a hallgató személyes meghallgatása során jelen lehet és nyilatkozhat. (4) A hallgató vagy képviselőjének ismételt, szabályos értesítés ellenére történő, valamint a (2) bekezdésben meghatározott személyek távolmaradása a határozat meghozatalának nem akadálya. (5) A Bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a Bizottság elnöke által meghívott szakértők. (6) A Bizottság határozatképes, ha ülésén az elnök és rajta kívül legalább egy tag jelen van. (7) Az ügy előadója a Bizottság elnöke. (8) A Bizottság döntését a szavazatok többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A határidők számítása a másodfokú eljárásban 254. § A határidők számítására az első fokú eljárásra érvényes rendelkezések vonatkoznak. Az igazolás szabályai a másodfokú eljárásban 255. § (1) Az igazolási kérelem előterjesztésre az első fokú eljárásra érvényes rendelkezések vonatkoznak, a benyújtás jogvesztő határidejét kivéve, amely a másodfokú eljárásban hat hónap. (2) Az igazolási kérelemről a Bizottság dönt. (3) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. 256. § (1) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, a kérelmezőt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Az igazolási kérelemnek helyt adó döntést meg kell küldeni mindazoknak, akik az eljárás megindításáról értesítést kaptak. Az igazolási kérelemnek helyt adó döntéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak. (2) Ha a Bizottság megtartotta a kérelmező értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a jogorvoslati határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. E rendelkezés megfelelően irányadó a bírósági felülvizsgálatot kezdeményező keresetindítással kapcsolatos igazolásra is.
23
A másodfokú határozat 257. § a) b) c) d)
A Ftv. 73. § (5) bekezdése szerint a Bizottság a követkenő döntéseket hozhatja: a kérelmet elutasítja, a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, a döntést megváltoztatja, a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.
258. § (1) A Bizottság döntését határozatba foglalja. (2) A határozatot az első fokú eljárásban meghatározott tartalmi és formai elemek szerint kell meghoznia. Bírósági felülvizsgálat 259. § (1) A Ftv. 73. § (7) bekezdésében foglaltak alapján a hallgató a Bizottság döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. (2) Ha a hallgató a Bizottság határozatával szemben bírósági felülvizsgálat iránti keresetet nyújtott be, a Bizottság erről az ügy iratainak felterjesztésével egyidejűleg a többi érintettet értesíti. 260. § A nem szabályozott kérdésekben a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A semmisség 261. § (1) A Ftv. 74. §-ában foglalt rendelkezések szerint a fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés – a Ftv. 139. § (2) bekezdésében foglalt esetkörök kivételével – semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. (2) A semmisség megállapítását, ha a döntést a felsőoktatási intézmény hozta, az Ftv. 73. § (2)-(9) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntést a gyakorlati képzés résztvevője vagy a fenntartó hozta, a bíróságtól lehet kérni. (3) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
24