Állattartás és állatvédelem (jogorvoslat)... 2 Bányaszolgalom... 5 Birtokvédelem (jogorvoslat)... 8 Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos

Állattartás és állatvédelem (jogorvoslat) .............................................................................................. 2 Bányaszolgalom ...................................................................................................................................... 5 Birtokvédelem (jogorvoslat) ................................................................................................................... 8 Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyek (jogorvoslat) ............................................... 11 Fakivágás (jogorvoslat) .......................................................................................................................... 13 Gyorsforgalmi közúthálózat nyomvonalával összefüggésben indítható kártalanítási eljárás ........ 16 Hadigondozás (jogorvoslat) ................................................................................................................... 20 Hatósági közvetítők nyilvántartásba vétele .......................................................................................... 22 Helyi adókkal kapcsolatos ügyek .......................................................................................................... 26 Ipari tevékenység bejelentése, engedélyezése (jogorvoslat) ............................................................. 29 Kereskedelmi tevékenység bejelentése, engedélyezése (jogorvoslat) ............................................. 32 Kisajátítási eljárás ................................................................................................................................... 35 Településrendezéssel összefüggő kártalanítás (Korlátozási kártalanítás) ....................................... 42 Környezetvédelmi, természetvédelmi ügyek – jogorvoslat (levegővédelem, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás) - Szakhatóság eljárása .............................................................................................. 46 Közlekedési igazgatás ............................................................................................................................ 53 Külföldiek ingatlanszerzése ................................................................................................................... 56 Külföldön történő házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány kiadása ................................................................................................................................ 60 Lakcímrendezés (lakcím érvénytelenné nyilvánítása) (jogorvoslat) .................................................. 61 Mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolványával kapcsolatos ügyek (jogorvoslat) ............ 63 Nem magyar állampolgár magyarországi házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány bemutatása alóli felmentés megadása .................................. 66 Szálláshely-szolgáltatás (jogorvoslat) .................................................................................................. 68 Települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata .................... 71 Temetkezési szolgáltatás (jogorvoslat) ................................................................................................. 76 Útlejegyzési eljárás ................................................................................................................................. 79 Vásár, piacok engedélyezése, bevásárlóközpontok bejelentése (jogorvoslat) ................................ 83 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya kormánytisztviselőinek feladat- és hatásköre ............................................................................................................................... 86

2

Ügytípus megnevezése: Állattartás és állatvédelem (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Állattartási és Állatvédelmi hatáskörök szerteágazóak. Általános esetben Állatvédelmi hatóságként a Kormány a jegyzőt, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. Esetenként Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és a megyei kormányhivatal élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóság is eljárhat, mely döntéssel szembeni fellebbezést már nem a kormányhivatal bírál el. Jogosultak köre: Akit a hatóság döntésében kötelezett. Az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a jegyző vagy a járási hivatal döntésének közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Szükséges iratok: A hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezés. A fellebbezést az ügy összes iratával felterjeszti a döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. Nyomtatványok elérhetősége: A fellebbezéshez külön, e célra rendszeresített nyomtatvány nincs. Eljárási költségek: Az eljárás illetékköteles. Határozat elleni fellebbezésért 5000 forint illetéket kell fizetni, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg. Amennyiben a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható, az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés értéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000.- Ft-ja után 400.- Ft, de legalább 5.000.- Ft, legfeljebb 500.000.- Ft. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Hol intézzem el? Az ügyfél az elsőfokú határozat, végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

2

3 A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést az első fokú hatóság az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. Jegyző döntésével szemben előterjesztett fellebbezést, amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, nem vonja vissza, vagy a fellebbezést nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. A

Kormányhivatal

a

döntést

helybenhagyja,

megváltoztatja,

megsemmisíti

vagy

a

döntés

megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ügyintézési idő: A másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését, az iratok megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: 

a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,



a

jogsegélyeljárás

időtartama,

továbbá

egyes

adatoknak

a

nyilvántartásból

történő

beszerzéséhez szükséges idő, 

a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,



a szakhatóság eljárásának időtartama,



az eljárás felfüggesztésének időtartama,



a bizonyítékok ismertetésére szabályozott eljárás időtartama,



a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,



a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,



a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,



a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

Kapcsolódó jogszabályok: 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény



Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény



Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény



A

települési

önkormányzat

jegyzőjének

az

állatok

védelmével,

valamint

az

állatok

nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 

Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

3

4 

A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet



334/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről



41/2010. (II.26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-335. -

Dankóné Dr. Nagy Enikő

-

Horváth Tamás

Nyíregyháza, 2014.01.30.

Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője

4

5

Ügytípus megnevezése: Bányaszolgalom Ügytípus rövid leírása: Az

ingatlan

rendeltetésszerű

használatát

akadályozó

bányászati

létesítmény,

szénhidrogén-

szállítóvezeték, egyéb gáz- és gáztermékvezeték, valamint a kutatási műveletekhez szükséges berendezés elhelyezése érdekében - megállapodás hiányában - a bányavállalkozó és az egyéb gázés gáztermékvezeték üzemeltetője az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Az

ingatlan

rendeltetésszerű

használatát

akadályozó

bányászati

létesítmény,

szénhidrogén-

szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemelésének - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltető az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti. Az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti. A szolgalom alapján a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés és a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására. Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Szolgalmi jog vagy kisajátítás alapján elhelyezett bányászati létesítmény által az ingatlan rendeltetésszerű használatában keletkezett hátrány nem bányakár. Az akadályoztatásért vagy egyéb hátrányért (pl. az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett csökkenésért) járó kártalanítást az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) részére a szolgalom alapításakor, illetőleg a kisajátítási eljárás során kell megállapítani. A bányavállalkozó az alábbi károkat (bányakár) a köteles megtéríteni. Bányakárnak minősülnek a bányászati tevékenységgel idegen ingatlanban, az épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károk, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is. A bányászati tevékenységgel okozott egyéb károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A bányakártalanítást - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell megfizetni. Ügyfélnek minősülnek a bányaszolgalommal érintett ingatlanok tulajdonosai és azok, akiknek az ingatlanokon az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van (pl. haszonélvező, használó, bérlő,

5

6 vagyonkezelő), a széljegyzetként már feltüntetett jogszerző, továbbá mindazon ingatlan-nyilvántartáson kívüli egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a bányaszolgalmi jog alapítása érinti. Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, akinek a lakóhelye (székhelye) ismeretlen vagy személye nem állapítható meg egyértelműen a hivatal megkeresésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének az ingatlan tulajdonosával, vagyonkezelőjével vagy használójával - ajánlat megküldésével - kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. SPECIÁLIS ESET A 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy a használatbavételi engedély nem lelhető fel, a megyei kormányhivatal az érintett létesítmények tekintetében a bányavállalkozó 2014. december 31. napjáig benyújtott kérelmére szolgalmi jogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a megyei kormányhivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A szolgalmi jog fenti, utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A fél azonban a határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg. Jogosultak köre: Jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki bányavállalkozó. Szükséges iratok: Kérelem tartalmazza az alábbi adatokat: A

kérelemhez

a

bányavállalkozónak

csatolnia

kell

a

bányászati

létesítményre

vonatkozó

dokumentációkat. A kérelemhez mellékelni kell: a kisajátítási tervet, bányaszolgalmi jogi tervet 2 példányban; a kérelmező bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv, bányaszolgalmi jogi terv elkészítését követően megváltoztak; a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;

6

7 A mellékletnek tartalmaznia kell azokat az iratokat is – kártalanítási ajánlat, tértivevény -, amellyel a kérelmező bizonyítja, hogy megegyezés alapján nem tudott bányaszolgalmi jogot alapítani. Nyomtatványok elérhetősége: Nincs jogszabály által rendszeresített nyomtatvány a bányaszolgalmi tárgyú kérelem tárgyában. Eljárási költségek: A kérelmezőnek 3.000,- Ft illetéket kell illetékbélyegben lerónia ingatlanonként a kérelem benyújtásakor. Hol intézzem el? A bányaszolgalmi jog alapítása iránti kérelem szóban és írásban is benyújtható. Ügyintézési idő: A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére indul meg. A hatóság az ismert ügyfelet 8 napon belül értesíti az eljárás megindításáról, kivéve a kérelmező ügyfelet, akit csupán erre vonatkozó kérése esetén szükséges értesíteni. A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, negyvenöt napon belül kell meghozni, és gondoskodni kell a döntés közléséről. Kapcsolódó jogszabályok: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-335. -

Horváth Tamás

-

Dankóné dr. Nagy Enikő

„B” épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-334. -

Inzsöl János

Nyíregyháza, 2014. február 4.


7

8

Ügytípus megnevezése: Birtokvédelem (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. Jogosultak köre: Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja. A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a Kormányhivatal bírálja el. Fellebbezésre jogosult az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. (Akire a döntés rendelkezést tartalmaz.) Fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Szükséges iratok: A hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezés. A fellebbezést az ügy összes iratával felterjeszti a döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: Az eljárás illetékköteles. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Hol intézzem el? Az ügyfél az elsőfokú végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést az első fokú hatóság az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja,

8

9 visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztés megelőzően visszavonták. Jegyző döntésével szemben előterjesztett fellebbezést, amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, nem vonja vissza, vagy a fellebbezés nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. Ügyintézési idő: A másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését, az iratok megérkezését követő naptól számított 21 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: 




a

jogsegélyeljárás

időtartama,

továbbá

egyes

adatoknak

a

nyilvántartásból

történő

























2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól;



228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról



1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről



1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-335.

9

10 -


-

Horváth Tamás


Inzsöl János



10

11

Ügytípus megnevezése: Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyek (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. A fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentésével kapcsolatos feladatokat. A kormányhivatal elbírálja vállalkozói tevékenység ügyben a járási hivatal által hozott döntések (határozat, végzések) elleni jogorvoslati kérelmeket. Jogosultak köre: A járási hivatal elsőfokú határozatával szemben az ügyfél a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. Az egyéni vállalkozói tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos hatósági ügyekben ügyfélnek a bejelentő minősül, aki az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdését a hatósághoz bejelentette. Szükséges iratok: Az elsőfokú eljárás iratai, valamint a fellebbezés. Az I. fokon eljáró szerv – amennyiben döntését saját hatáskörben eljárva nem kívánja orvosolni – a jogorvoslati kérelmet és az adott ügyben keletkezett iratanyagot felterjeszti a kormányhivatalhoz. Nyomtatványok: A fellebbezés benyújtása nem formanyomtatványon történik. Eljárási költségek: Az I. fokú hatóság határozata elleni fellebbezés illetéke 5000,- forint, míg a végzése elleni fellebbezés illetéke 3000,- forint. Hol intézem el? A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál, azaz az illetékes járási hivatalnál kell benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz címezve. A járási hivatal a fellebbezést az ügy összes iratával, valamint a fellebbezésről kialakított álláspontjával együtt – amennyiben a fellebbezés alapján a döntését nem javítja, illetve egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el – a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot

11

12 végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. Ügyintézési határidő: 21 nap A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a járási hivatalhoz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt. Egyéb tudnivalók: A másodfokú eljárásban hiánypótlási felhívásra kerül sor, ha a kérelemben hivatkozott tényeket irattal, bizonyítékokkal nem támasztották alá, vagy a fellebbezési illetéket nem fizették meg. A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a határozat vagy az intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a kormányhivatal. A kormányhivatal másodfokú döntése a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól döntés felülvizsgálatát lehet kérni a kormányhivatal ellen indított keresettel. Vonatkozó jogszabályok: 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület II. emelet 238. iroda telefon: 06/42/599-331. -

Dr. Béres Diána „B” épület II. emelet 234. iroda telefon: 06/42/599-334.

-

Kántor Judit Nyíregyháza, 2014. február 07.


12

13

Ügytípus megnevezése: Fakivágás (jogorvoslat)

Ügytípus rövid leírása: A közterületen lévő fák, cserjék (a továbbiakban együtt: a fás szárú növényekre) kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Közterület az az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Amennyiben a jegyző a 21 napos ügyintézési határidőn belül nem dönt a közterületen lévő fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi. A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el. A jegyző döntése ellen a kötelezett fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Magánterületen álló fák, cserjék kivágását a helyi önkormányzat szabályozhatja, engedélyhez kötheti.

Szükséges iratok: A hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezés.

Nyomtatvány elérhetősége: Fakivágási engedély kiadására irányuló kérelem formanyomtatványát a 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Eljárási költségek: Az eljárás illetékköteles. Határozat elleni fellebbezésért 5000 forint illetéket kell fizetni. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Hol intézzem el?

13

14 Az ügyfél az elsőfokú határozat, végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést az első fokú hatóság az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztés megelőzően visszavonták. Jegyző döntésével szemben előterjesztett fellebbezést, amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, nem vonja vissza, vagy a fellebbezés nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. A

Kormányhivatal

a

döntést

helybenhagyja,

megváltoztatja,

megsemmisíti

vagy

a

döntés

megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ügyintézési idő: A másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését, az iratok megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: 




a

jogsegélyeljárás

időtartama,

továbbá

egyes

adatoknak

a

nyilvántartásból

történő




























1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól;



1996. évi LIII. törvény a természet védelméről;



346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről.

14

15 Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected]



-

Horváth Tamás

Nyíregyháza, 2014.01.30.


15

16

Ügytípus megnevezése: Gyorsforgalmi közúthálózat nyomvonalával összefüggésben indítható kártalanítási eljárás

Ügytípus rövid leírása: A kártalanítás célja, hogy a törvényi korlátozások miatti szűkített ingatlanhasználat (azaz a Magyar Állam részére történő rendelkezésre tartása) fejében pénzbeli kárpótlást nyújtson. A kártalanításnak az a feltétele, hogy a tulajdonos ingatlana olyan gyorsforgalmi út mellett helyezkedjen el, amely esetében a Kormány rendelettel megállapítja a nyomvonalat és a gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 m széles területsávot. Ezen a területsávon a kormányrendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül tilos a terepviszonyokat megváltozató munkát végezni, és csak közlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet jogerős engedély szerinti építési munkát végezni. Négy éven belül a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát is csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte. A Kormány a 250 m-nél keskenyebb területsávot is megállapíthat. A kártalanítás alapját és mértékét az akadályoztatás időtartama, jellege, az akadályoztatást megelőző használathoz képesti változás képezi. A tilalom, illetve a használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra. A tilalommal, illetve használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak gyorsforgalmi út céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan gyorsforgalmi út céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni. Milyen időtartamra vonatkozik a kártalanítás, illetve milyen korlátozások állhatnak fenn? A

Kormány

által

rendelettel

megállapított,

nyomvonallal

érintett

területsávon

-

a

rendelet

hatálybalépésétől számított öt éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. A

Kormány

által

rendelettel

megállapított,

nyomvonallal

érintett

területsávon

-

a

rendelet

hatálybalépésétől számított öt éven belül a) más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, b) a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet

megváltoztatni,ha azt előzetesen

a közlekedési hatóság engedélyezte.

16

17 Utóbbi korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak a Kormány által rendelettel megállapított, nyomvonallal érintett területsávban levő ingatlannak állami tulajdonként való birtokbavételéig áll fenn. Milyen munkálatokat lehet végezni? A Kormányrendelettel megállapított, nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. A Kormányrendelettel megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül a) más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység

csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható,

b) a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet

megváltoztatni,

ha

azt

előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte. Az engedélyt a közlekedési hatóság megadja, ha a) a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget,

köz-és

vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk elhárítását szolgálja, továbbá b) a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a

tulajdonos

-

kisajátítás vagy az autópálya építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről. A tilalom, illetve használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra. Gyorsforgalmi útnak minősül: A 2003. évi CXXVIII. tv 1. számú mellékletében szereplő utak jegyzéke tartalmazza. Az akadályoztatás jellege az akadályoztatás mértékére utal, az előzetes használati módhoz képesti korlátozás jellege az, hogy korlátozottan, vagy egyáltalán nem végezhet az ingatlanon munkákat.

Jogosultak köre: Az eljárás kezdeményezésére, illetve kártalanításra jogosult az a tulajdonos, illetve haszonélvező ( vagy az általuk meghatalmazott) akinek az ingatlana a fentebb kifejtett, jogszabályban megjelölt közúthálózat nyomvonala mellett és módon helyezkedik el.

Szükséges iratok: Az írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat: ügyfél neve, címe (esetleg értesítési cím, telefonszám, egyéb elérhetőségek), a kérelem tárgya (kártalanítás), az ingatlan adatait:

17

18 az ügyfél tulajdonosa vagy haszonélvezője-e az ingatlannak, az ingatlan címe, helyrajzi száma, annak a gyorsforgalmi útnak a száma, amely mellett az ingatlan elhelyezkedik. az ügyféli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az akadályoztatás miben nyilvánult

Nyomtatványok elérhetősége: A kérelmet szóban és írásban is be lehet nyújtani. A kérelemnek nincs formanyomtatványa, azt a kérelmezőnek kell megfogalmaznia.

Eljárási költségek: A kérelem jogalapjának fennállása esetén az eljáró szakértő díját és költségeit a kérelmezőnek kell megelőlegeznie. Ha szakértő kártalanítást állapít meg, a szakértő díját és költségét a gyorsforgalmi út építtetője viseli.

Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály A kártalanítás iránti kérelmet a Kormányablaknál és a Kormányhivatalnál lehet benyújtani. A Kormányablaknál csak az ügy indítása történik meg. A kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére a kormányhivatal állapítja meg. a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni.

Ügyintézési idő: A kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül kell a hivatalnak döntést hoznia. Az érdemi döntéshozatal előtt a hivatalnak szakértőt kell kirendelnie és tárgyalást kell tartania. A szakvélemény elkészítésének időtartama az eljárási határidőbe nem számít bele.

Kapcsolódó jogszabályok: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 2003. évi CXXVIII. tv. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről. 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról

18

19 a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)

Ügyintéző neve elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected]

„B” épület II. emelet 240. iroda telefon: 06/42/599-333. -

Dr. Kálmán Márta


Horváth Tamás

-



Inzsöl János



19

20

Ügytípus megnevezése: Hadigondozás (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Hadigondozásban részesülhet az a hadirokkant, aki testi épségének vagy egészségének károsodása folytán

hadieredetű

fogyatkozást

szenvedett,

továbbá

akit

hadigyámoltként,

hadiözvegyként,

hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. Jogosultak köre: A fellebbezés benyújtására az jogosult, akinek az elsőfokú hatóság döntése jogát, jogos érdekét érinti. A fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatóvá nyilvánította. Szükséges iratok: A fellebbezést írásban kell benyújtani. A fellebbezés nincs jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Amennyiben az ügy érdemében új tény, adat merül fel ennek bizonyítására szolgáló okirat. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: A költségeket a központi költségvetés biztosítja. Hol intézzem el? A fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz címezve az elsőfokú döntést hozó hatósághoz kell benyújtani. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, és a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Amennyiben a másodfokú hatóság az első fokon hozott határozatot megsemmisíti, akkor a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha az első fokú határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja, akkor a másodfokú hatóság döntése ellen a kézhezvételtől számított 21 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – Közigazgatási és

20

21 Munkaügyi Bírsághoz lehet fordulni. Az erre irányuló keresetet az első fokú hatósághoz kell benyújtani. A kereset benyújtása a közigazgatási határozat végrehajtására nincs halasztó hatállyal, azonban a törvényszéktől lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését. Ügyintézési idő: 30 nap Kapcsolódó jogszabályok felsorolása: -

A hadigondozásról szóló1994. évi XLV. törvény, valamint a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet.

-

A közigazgatási hatósági eljárási szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Ügyintéző elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület I. emelet 130. iroda telefon: 06/42/599-332. -

Szálkai Pálné

-

Kiss Timea

Nyíregyháza, 2014. április 07.


21

22

Ügytípus megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vétele Ügytípus rövid leírása: A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. A nyilvántartás tartalmazza a hatósági közvetítő: o

természetes személyazonosító adatait,

o

képesítését,

o

az elérhetőségéhez szükséges adatokat,

o

valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat.

A nyilvántartásba vett hatósági közvetítő neve, elérhetősége, képesítése és a tevékenységi kör, amelyben működhet nyilvános adat, amelyek a központi elektronikus szolgáltató rendszeren is elérhetők. Jogosultak köre: Ügyfél lehet: az a természetes személy, aki: o

magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint eljárási képességgel rendelkező személy,

o

felsőfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű elismert külföldi oklevéllel rendelkezik, és

o

hatósági közvetítői vizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát tett vagy - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint - közigazgatási szakvizsgával egyenértékű képesítéssel rendelkezik.

Szükséges iratok: A nyilvántartásba vételre irányuló hatósági eljárás az ügyfél által előterjesztett kérelem benyújtásával indul. A kérelmet írásban lehet előterjeszteni. A kérelem tartalmazza: o

a kérelmező természetes személyazonosító adatait, valamint telefonszámát, elektronikus levélcímét vagy - ha azzal rendelkezik - ügyfélkapun keresztüli elérhetőségét,

o

a kérelmező felsőfokú iskolai végzettségét tanúsító oklevelének számát és keltét, valamint az oklevél kiállítójának megnevezését,

o

a kérelmezett hatósági közvetítői tevékenységi kör megnevezését és

o

a hatósági közvetítői vizsga letételét tanúsító igazolás sorszámát, a közigazgatásiszakvizsgabizonyítvány számát vagy a közigazgatási szakvizsgával a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint egyenértékű képesítést igazoló okirat megnevezését és számát.

Nyomtatványok elérhetősége:

22

23 A „Jelentkezési lap a hatósági közvetítői vizsgára” elnevezésű nyomtatvány a hivatal honlapján megtalálható és letölthető. (www.szszbmkh.hu) Eljárási költségek: A hatósági közvetítői nyilvántartásba vétel iránt kezdeményezett eljárás illetékköteles, a 3.000.-Ft általános tételű közigazgatási hatósági eljárási illetéket bélyegben kell leróni. A vizsgára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával lehet jelentkezni, amely tartalmazza a jelentkező természetes személyazonosító adatait és a vizsga letételének tervezett évét és hónapját. A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a formanyomtatványt. A vizsga, illetve a javítóvizsga díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 15%-a. Hol intézzem el? A hatósági közvetítőt –kérelmére- a Kormánynak a kérelmező lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve veszi nyilvántartásba. A hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. Amennyiben a kérelmező a bejegyzés feltételeinek nem felel meg, a hivatal a nyilvántartásba vétel iránti kérelem teljesítését határozattal elutasítja. A hivatal határozata elleni fellebbezést a közigazgatási és igazságügyi miniszter bírálja el. Ha a kérelmező a hatósági közvetítői tevékenység folytatása feltételeinek nem felel meg, a megyei Kormányhivatal a közvetítői tevékenység folytatását – a hatósági közvetítői tevékenység folytatása feltételei fennállásának az igazolásáig – megtiltja. A hatósági közvetítőt első alkalommal kirendelő hatóság köteles a hatósági közvetítői tevékenységre való jogosultságot ellenőrizni. Ügyintézési idő: A kérelem benyújtásától számított 21 napon belül. Kapcsolódó jogszabályok: -

a hatósági közvetítőkről szóló 185/2009.(IX.10.) Korm. rendelet

-

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] telefon: 06/42/599-332. „B” épület I. emelet 130. iroda -

Szálkai Pálné

Hatósági közvetítők nyilvántartása

23

24 A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009.(IX.10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján rögzített nyilvántartásba az alábbi személyek bejegyzésére került sor. 1. Hatósági közvetítő neve: Dr. Péteri-Sipos Ágnes Elérhetőségei: Cím: 4515 Kék, Ady Endre u. 1. Tartózkodási hely: 1093 Budapest, Lónyay u. 19. Levelezési cím: 1388 Budapest, Pf.65 Telefon: 06-20/4284918, 06-1/266-7963/ Fax: 06-1/317-4212 Tevékenységi körök: Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele, 2003. éci CXXV törvény 30. § 30/A. § Képesítés: Állam és Jogtudományi egyetem, jogi szakvizsga 2. Hatósági közvetítő neve: Váradi István Elérhetőségei: Cím: 4400 Nyíregyháza, Lengyel u. 76 Telefon: 30/9385-790 524-529 E-mail: [email protected] vá[email protected] Tevékenységi körök: Ipar és kereskedelem igazgatás Egyéni vállakozási igazolvány Önkormányzati adóigazgatás Építésügyi igazgatás Szabálysértési ügyek Szociális igazgatási ügyek Képesítés: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola közigazgatási Szakvizsga egyéb képzettség:

Adótanácsadó Adószakértő Okleveles könyvvizsgáló

A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009.(IX.10.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a hatósági közvetítők nyilvántartásában szereplő nyilvános adatok a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján is elérhetők.

24

25

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 41. § (8) bekezdése szerint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a hatósági

közvetítőkről

vezetett

nyilvántartása

tartalmazza

a

hatósági

közvetítő

természetes

személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat. A Ket. 41. § (9) bekezdése alapján a (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak. Nyíregyháza, 2014. február 07.


25

26

Ügytípus megnevezése: Helyi adókkal kapcsolatos ügyek Ügytípus rövid leírása: I. Másodfokú ügyintézés keretében: -

Helyi

adóügyekben

(építményadó,

telekadó,

magánszemélyek

kommunális

adója,

idegenforgalmi adó, iparűzési adó, továbbá elévülésig, a már megszüntetett két helyi adónemben: vállalkozók kommunális adója és építmény utáni idegenforgalmi adó), -

Gépjárműadó ügyekben,

-

Termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó megállapítási ügyekben,

-

Talajterhelési díjfizetéssel kapcsolatos ügyekben

az önkormányzati adóhatóságok (jegyzők) elsőfokú döntései (határozatok, végzések) ellen benyújtott fellebbezések, felügyeleti intézkedés iránti kérelmek (jogorvoslati kérelmek) elbírálása. I. fokú ügyintézés keretében: -

Az önkormányzati adóhatóságok által lefolytatott végrehajtási eljárásokkal (ide értve az adók módjára

behajtandó

köztartozásokat

is)

kapcsolatos

végrehajtási

kifogások

elsőfokú

ügyintézése. A kormányhivatal az elkésett, határidőn túl benyújtott jogorvoslati kérelmet elkésett fellebbezésként, a felügyeleti intézkedés megtétele érdekében benyújtott kérelmet felügyeleti jogkörében eljárva bírálja el. A kormányhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A jogorvoslati eljárás eredményeként a kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti. Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, illetve a tényállás további tisztázása szükséges, akkor a megsemmisítés mellett az ügyben eljárt elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasítja. -

A felügyeleti intézkedés mellőzéséről, illetve a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a kormányhivatal az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.

Jogosultak köre: -

Azon magánszemélyek,

-

Jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,

-

magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése

akik terhére (javára) az elsőfokú adóhatóság jogot, vagy kötelezettséget állapított meg, illetve végrehajtási eljárást indított. Magánszemélyt, ha nem kíván személyesen eljárni, akkor törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű

26

27 magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet a képviseleti joggal rendelkező személy, vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. Szükséges iratok: -

Fellebbezés,

-

illetve a határidőn túl benyújtott kérelem esetében a felügyeleti intézkedés iránti kérelem,

-

végrehajtási kifogás.

A kérelem illetékköteles. (Az eljárási illetéket az elsőfokú adóhatóság illetékbeszedési számlájára kell megfizetni – kivéve a végrehajtási kifogást elbíráló döntés ellen benyújtott fellebbezésnél, ahol azt illetékbélyegben kell leróni). Az elsőfokú eljárás során keletkezett iratokat az elsőfokú adóhatóság vezetője terjeszti fel a hivatalhoz, az ügyfélnek további iratot csak akkor kell - az említetteken kívül -becsatolnia, ha az elsőfokú eljárás során az nem állt rendelkezésre, azt nem mutatta be. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz nem tartozik formanyomtatvány. Eljárási költségek: -

A fellebbezés és a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékének mértéke: a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- forintja után 400 Ft, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 500.000,- Ft. Ha az eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- Ft. Amennyiben a felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés illetéke 50 000 forint.

-

Végzés elleni fellebbezésért 3000,- forint illetéket kell fizetni.

-

A végrehajtási kifogás illetéke 5.000,- forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10.000,- forint.

-

A másodfokú határozat ellen benyújtott kereset illetéke: a pertárgyérték 6 %-a, de legalább 15.000,- Ft, legfeljebb 1.500.000,- Ft.

Az eljárási illetéket annyiszor kell megfizetni, ahány határozat felülvizsgálatát kéri az ügyfél.

Hol intézzem el?

27

28 A jogorvoslati kérelmeket az illetékes Megyei Kormányhivatalhoz címezve az elsőfokú adóhatósághoz (jegyzőhöz) kell benyújtani. Az elsőfokú adóhatóság vezetője a jogorvoslati kérelmet az eljárás során keletkezett iratokkal együtt -legkésőbb 15 napon- belül felterjeszti a kormányhivatalhoz. A fizetési halasztásra, részletfizetésre és az adótartozás mérséklésére irányuló kérelmeket a hatáskörrel rendelkező elsőfokú adóhatósághoz kell benyújtani, mely döntés ellen a kormányhivatalhoz fellebbezést lehet előterjeszteni. Ügyintézési idő: -

fellebbezés és felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetében: a kérelemnek és az iratoknak a kormányhivatalhoz történő megérkezését követő 30 nap, kivéve az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést, ahol az ügyintézési határidő 60 nap.

-

végrehajtási kifogásról a kormányhivatal a kérelem és az iratok megérkezését követő 15 nap alatt dönt.

Kapcsolódó jogszabályok: -

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)

-

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)

-

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.)

-

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)

-

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)

-

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 1. sz. mell. 9.4.-9.5. pontja

-

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11. §

Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület II. emelet 238. iroda telefon: 06/42/599-331. -

Kozák Ferenc

-

Dr. Béres Diána

Nyíregyháza, 2014. február 07. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője

28

29

Ügytípus megnevezése: Ipari tevékenység bejelentése, engedélyezése (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet tartalmazza a bejelentés-köteles és telepengedély-köteles ipari tevékenységek körét. Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója a folytatni kívánt ipari tevékenységet az ipari tevékenység megkezdését a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél - az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon - köteles írásban bejelenteni. A telepengedély kiadására irányuló kérelmet – erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, aki a telepengedélyezési eljárást lefolytatja. A kormányhivatal elbírálja telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése ügyében az illetékes jegyző által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. A kormányhivatal hiánypótlásra szólítja fel a fellebbezőt, ha a kérelemben hivatkozott tényeket irattal, bizonyítékokkal nem támasztotta alá, vagy a fellebbezési díjat nem rótta le. A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a határozat vagy az intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a kormányhivatal. A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül a döntés felülvizsgálatát lehet kérni az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a kormányhivatal ellen indított keresettel. Jogosultak köre: A jegyző elsőfokú döntésével szemben az ügyfél a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az elsőfokú döntés érinti, illetve bejelentés- köteles tevékenység esetén akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A telepengedélyezési eljárásban ügyfélnek minősül a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetén a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetén az elnök.

Szükséges iratok:

29

30 Az elsőfokú eljárás iratai, valamint a fellebbezés. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: Az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés a telepengedélyezési eljárásban igazgatási szolgáltatási díjfizetési köteles. A fellebbezési eljárás díja 6000 Ft. A díj a telepengedélyezésben eljáró hatóság bevétele. A díjfizetési kötelezettség az eljáró hatóság pénztárába

történő

készpénzbefizetéssel

vagy

a

költségvetési

számlájára

történő

átutalási

megbízatással teljesíthető. Hol intézzem el? A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz címezve. A jegyző a fellebbezést

az ügy összes

iratával, valamint a fellebbezésről kialakított

álláspontjával együtt – amennyiben a fellebbezés alapján a döntését nem javítja, illetve egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el – a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a jegyzőhöz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt. Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az elsőfokú hatóság által a fellebbezéssel egyidejűleg felterjesztett iratanyagnak a Kormányhivatalhoz történő megérkezését követő napjától számított 21 nap. Az ügyintézési határidő annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. Kapcsolódó jogszabályok: 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 35/1999. (X. 13.) BM rendelet a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatás díjáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

30

31 Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület II. emelet 238. iroda telefon: 06/42/599-331. -

Dr. Béres Diána


Kántor Judit



31

32

Ügytípus megnevezése: Kereskedelmi tevékenység bejelentése, engedélyezése (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, az köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, illetve a jogszabályban meghatározott egyes kereskedelmi tevékenységekre engedélyt kérni. A kormányhivatal elbírálja kereskedelmi igazgatási jogkörben az elsőfokú hatóság által hozott döntések elleni jogorvoslati kérelmeket. A másodfokú eljárásban hiánypótlási felhívásra kerül sor, ha a kérelemben hivatkozott tényeket irattal, bizonyítékokkal nem támasztották alá, vagy a fellebbezési illetéket nem rótták le. A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a határozat vagy az intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a kormányhivatal. A kormányhivatal másodfokú döntése a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a döntés felülvizsgálatát lehet kérni a kormányhivatal ellen indított keresettel. Jogosultak köre: A jegyző elsőfokú határozatával szemben az ügyfél a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység esetén ügyfél a bejelentő. A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint - a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével - az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök. Továbbá ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az elsőfokú döntés érinti, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Szükséges iratok: Az elsőfokú eljárás iratai, valamint a fellebbezés. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik.

Eljárási költségek:

32

33 Az I. fokú hatóság határozata elleni fellebbezés illetéke 5000,- forint, míg a végzése elleni fellebbezés illetéke 3000,- forint, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni a fellebbezésen. Hol intézzem el? A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz címezve. A jegyző a fellebbezést

az ügy összes


álláspontjával együtt – amennyiben a fellebbezés alapján a döntését nem javítja, illetve egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el – a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a jegyzőhöz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt. Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az elsőfokú hatóság által a fellebbezéssel egyidejűleg felterjesztett iratanyagnak a Kormányhivatalhoz történő megérkezését követő napjától számított 21 nap. Az ügyintézési határidő annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. Kapcsolódó jogszabályok: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected]

33

34 „B” épület II. emelet 238. iroda telefon: 06/42/599-331. -

Dr. Béres Diána

”B” épület II. emelet 234. iroda telefon: 06/42/599-334. -

Kántor Judit



34

35

Ügytípus megnevezése: Kisajátítási eljárás Ügytípus rövid leírása: Kisajátítással az ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben (a továbbiakban:Kstv.) meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett. Ingatlant kisajátítani - a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén - az alábbi közérdekű célokra lehetséges: honvédelem; nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere; terület- és településrendezés; kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény elhelyezése; közlekedési infrastruktúra fejlesztése; energiatermelés; energiaellátás; bányászat; elektronikus hírközlési szolgáltatás; örökségvédelem; természetvédelem; vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás; fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás

és közérdekű

erdőtelepítés; építésügyi korlátozások felszámolása; az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése; környezetvédelem; sportinfrastruktúra fejlesztése. az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése

A kisajátítás feltételei: a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy - külön törvény alapján - a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte;

35

36 az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere útján nem lehetséges; a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására

több ingatlan alkalmas, annak más

ingatlanon való

megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják a törvény 4. § -ában felsorolt, kisajátítási célonként megjelölt egyéb feltételek.

A kisajátítással érintett ingatlan: A kisajátítási tervben szereplő ingatlan adásvétellel történő megszerzése esetében az ingatlant terhelő jogszabályon vagy szerződésen alapuló - elővásárlási, visszavásárlási, vételi (opció) jog nem gyakorolható. Az ingatlannak egy része is kisajátítható (részleges kisajátítás), ugyanakkor nincs helye részleges kisajátításnak, ha az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagyságot nem éri el. A tulajdonos kérelmére az egész ingatlant ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik, a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges.

A kártalanítás: A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért – a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével – teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg. A kártalanítás pénzben történik, kivéve: Ha a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyeznek a kártalanítás csereingatlannal is történhet. A kisajátított épületben lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére a – legkésőbb a tárgyaláson előterjesztett kérelemre - kisajátítást kérő köteles megfelelő cserelakást, illetőleg cserehelyiséget biztosítani. A cserelakás megfelelőségének megállapításánál a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas. A kártalanítás megfizetésére a kisajátítással tulajdont szerző kisajátítást kérő állam, illetve helyi önkormányzat, illetve a kisajátítást kérő harmadik személy köteles. A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni, a kifizetés a kártalanításra jogosult fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján történik. A kártalanítási összeg a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével esedékes, ettől az időponttól kezdődően jár a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a kisajátított ingatlanért kapott csereingatlan szerzése vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a kártalanítottnak az ingatlanvásárlása, ideértve az

36

37 ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnésért kapott kártalanítási összegből azonos jog megszerzését is. A kisajátítás iránti kérelmet a kisajátítási hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon, ingatlanonként kell benyújtani. A kisajátítási kérelem hiányainak pótlására a kisajátítást kérő csak egy alkalommal hívható fel, az ennek során meghatározott hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg. A hiánypótlásra meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kisajátítási hatóság a hiányok ezt követő pótlásáig, de legfeljebb 30 napot alapul véve a kisajátítást kérőt – ha mulasztását nem igazolta – eljárási bírsággal sújtja, melynek mértéke naponta 10.000.- Ft. A kisajátítási hatóság megkeresése alapján az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási eljárással érintett ingatlanra a kisajátítási eljárás megindításának tényét, valamint a kisajátítási eljárás időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e törvényben előírt feltételeknek, a kormányhivatal tárgyalást tűz ki. A szakvéleményt az ügyfelek kérésére térítésmentesen küldi meg részükre A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy az ingatlanra milyen közérdekű célra kértek kisajátítást és a kisajátítási terv észrevételezés céljából hol és mikor tekinthető meg, továbbá a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából igazságügyi szakértőt rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a kisajátítási tervre, továbbá a szakvéleményre tett észrevételeket. Nincs szükség tárgyalás kitűzésére, illetőleg a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a kisajátítást kérő csatolja a kisajátítási kártalanítás tárgyában kötött egyezségről szóló okiratot, és az egyezséget a kormányhivatal jogszerűnek tartja. A kormányhivatal a kisajátítás tárgyában a meghatározott célok és feltételek fennállásának vizsgálata, illetve szempontok mérlegelése alapján dönt. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy fennállnak-e a kisajátítás e törvényben meghatározott egyéb feltételei. A kormányhivatal a kisajátítás feltételeinek elbírálása során köteles megvizsgálni azt is, hogy biztosítható-e a kisajátítani kért épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak megfelelő időn belül való elhelyezése. A kormányhivatal a tényállás teljes körű tisztázását követően a határozatban rendelkezik a kisajátításról és az annak fejében járó kártalanítás megállapításáról. Amennyiben a felek között a jogszabályoknak megfelelő egyezség (részegyezség) jött létre az eljárás folyamán, és az a szakértői véleménnyel is összhangban van, a hivatal az egyezséget jóváhagyja és határozatba foglalja. A döntést írásban kell közölni valamennyi ügyféllel, illetve képviselőjükkel (törvényes, meghatalmazott képviselő, ügygondnok, eseti gondnok). A határozatot a megyei kormányhivatal postai úton közli. A döntés ellen közigazgatási úton jogorvoslattal élni nem lehet, a kormányhivatal határozata a közlést követően azonnal jogerőre emelkedik. A közlést követő 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a határozat felülvizsgálata kérhető a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál. A keresetlevelet a határozatot hozó kormányhivatalnál kell benyújtani, illetve ajánlott küldeményként postára adni. A pert a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell megfizetni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztése kérhető

37

38

Jogosultak köre: A kisajátítás iránti kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be. Az állam és a helyi önkormányzat mellett kisajátítást kérő lehet az a harmadik személy, aki közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez. Az állam, önkormányzat mint kisajátítást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöli ki.

Építésügyi korlátozások felszámolása, valamint az ingatlant terhelő az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése közérdekű célokra (az ingatlan kezdeményezésének joga az ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha

megvásárlása

és)

a

kisajátítás

a) az ingatlan tulajdonjogát a b) vagy a c) pont szerinti tulajdoni korlátozás előtt szerezte meg, és b) az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat, c) a Kstv. 2. § o) pontja szerinti kisajátítási célokhoz kapcsolódó közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog - a jog létesítését követően - az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen akadályozza vagy megszünteti. A b) pont szerinti esetben a tulajdonos akkor kérheti a közérdekű cél jogosultjának, ennek hiányában az önkormányzatnak a kisajátítási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését, ha az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodás annak kezdeményezésétől számított öt éven belül nem jött létre. A c) pont szerinti esetben a közérdekű cél jogosultjának a kisajátítási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését a tulajdonos a létesítmény használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig kérheti. Azt a tényt, hogy az ingatlan megvásárlását kezdeményezte, de az adásvételre vonatkozó megállapodás a kezdeményezése ellenére nem jött létre, az ingatlan tulajdonosának kell igazolnia.

Szükséges iratok: A kisajátítás iránti kérelmet a kisajátítási hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon, ingatlanonként kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell: a kisajátítás feltételeinek fennállását igazoló nyilatkozatokat, az azt alátámasztó bizonyítékokat; külön jogszabály rendelkezése alapján – a szükséges példányszámú kisajátítási tervet;

38

39 a kisajátítást kérő bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követően megváltoztak; a kisajátítást kérő nyilatkozatát - kivéve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-ának (4) bekezdése szerinti és a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti kisajátítást - arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet, illetve lakás (helyiség) rendelkezésre áll; a kisajátítás céljának megfelelően az illetékes hatóságnak az engedélyét, hozzájárulását, egyetértését, szakvéleményét tartalmazó iratokat, illetve meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság határozatát; kisajátítást kérő harmadik személy esetében a tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt, nem engedélyköteles tevékenység esetén létesítő okiratát; Képviseleti eljárás esetén: a képviselő meghatalmazását. A Kstv. 8. § (6) bekezdése szerinti jogosulti nyilatkozatot, vagy a megkeresés igazolását.

Nyomtatványok elérhetősége: A kisajátítási kérelem formanyomtatvány letölthető: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/dok?type=407#!DocumentBrowse honlapról. Eljárási költségek: A kisajátítási eljárás illetékmentes. A kérelem jogalapjának fennállása esetén az eljáró szakértő díját és költségeit a kérelmezőnek kell megelőlegeznie, majd a szakértő díját és költségét a kérelmező viseli.

Hol intézhetem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály

Ügyintézési idő: A kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül kell a hivatalnak döntést hoznia. Ha a kérelem jogalapja fennáll, az érdemi döntéshozatal előtt a hivatalnak szakértőt kell kirendelnie és tárgyalást kell tartania. Az eljárási határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, továbbá a szakvélemény elkészítésének időtartama.

39

40 Kapcsolódó jogszabályok: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected]


Dr. Kálmán Márta


Kántor Judit

-

Kujbus Nóra



-

Horváth Tamás


Inzsöl János

40

41 „B” épület II. emelet 241 iroda -

Dr. Terebesi Zsuzsanna

-

Dr. Torzsás Tímea



41

42

Ügytípus megnevezése: Településrendezéssel összefüggő kártalanítás (Korlátozási kártalanítás): Ügytípus rövid leírása: 1. Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a helyi építési szabályzatban foglalt építési jogok keletkezésétől számított hét éven belül kerül sor jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak kérelmére - a fentiek szerint megállapított kártalanítás jár. A hét év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó. A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli. A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg a telekalakítási vagy építési tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Amennyiben a felek között a kérelem benyújtásától számított egy éven belül nem jön létre megállapodás, kártalanítási eljárást kell lefolytatni, melyet a kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az

épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben

meghatározott eltérésekkel. 2. Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó

42

43 megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani. A tulajdonost, haszonélvezőt az ingatlan megvételének, illetve kisajátításának követelése esetén is megilleti a törvény szerinti kártalanítás. Az ingatlan megvételének követelése a törvény szerinti kártalanítás iránti kérelem benyújtásának is minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani. Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók. A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.

Jogosultak köre: Az eljárás kezdeményezésére a korlátozással érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője jogosult.

Szükséges iratok: Az írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat: ügyfél neve, címe (esetleg értesítési cím, telefonszám, egyéb elérhetőségek), a kérelem tárgya (korlátozási kártalanításra kötelezés; kisajátítás), az ingatlan adatai; tulajdonjog, haszonélvezeti jog igazolása (tulajdoni lap) az építési korlátozás megjelölése, igazolása; a korlátozás által okozott kár, és a kár összegének megjelölése (bizonyítani kell!!); korlátozási kártalanítás megállapítása iránti kérelem esetén annak igazolásra, hogy a kártalanítás tekintetében a felek között egy éven belül megállapodás nem jött létre; kisajátításra kötelezésre irányuló kérelem esetén az ingatlan megvételére történő ajánlat, valamint annak igazolása, hogy a vételi ajánlat megtételétől számított öt éven belül a megállapodás nem jött létre


43

44 A kérelmet szóban és írásban is be lehet nyújtani. A kérelemnek nincs formanyomtatványa, azt a kérelmezőnek kell megfogalmaznia.

Eljárási költségek: A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke a követelt kárösszeg 2%-a, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft.

Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály

Ügyintézési idő: 45 nap

Kapcsolódó jogszabályok 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Ügyintéző neve elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected]

44

45 „B” épület II. emelet 240. iroda telefon: 06/42/599-333. -

Dr. Kálmán Márta


Horváth Tamás


Inzsöl János



45

46

Ügytípus megnevezése: Környezetvédelmi, természetvédelmi ügyek – jogorvoslat (levegővédelem, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás) Szakhatóság eljárása Ügytípus rövid leírása: 1.Természetvédelem A települési önkormányzat jegyzőjét, illetve a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban együtt: jegyző) természetvédelmi hatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 18. § e.) pontja jelöli ki. A Korm. rendelet 22. §-a taxatíve meghatározza azokat az ügytípusokat, amelyekben a jegyző természetvédelmi hatóságként eljárhat, helyi jelentőségű védett természeti terület esetén többek között a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 26. § (1)-(2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 33. § (4) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében, 37. § (1)(4) bekezdésében, 38. § (1) és (3) bekezdésében, 72. § (5) bekezdésében, 78. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként. Országos jelentőségű védett természeti terület kivételével a jegyző jár el a Tvt. 77. §-ában foglalt természetvédelmi hatóságként. Országos jelentőségű védett fasor kivételével a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként. 2.Környezetvédelem A települési önkormányzat jegyzőjét, illetve a fővárosi főjegyzőt, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban együtt: jegyző) környezetvédelmi hatóságként a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének g) h) és i.) pontjai jelölik ki. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 36.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a)

a

legfeljebb

500

kW

tüzelőberendezés forrásával,

th

névleges

bemenő

hőteljesítményű,

háztartási

és

közintézmény

névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt th kibocsátó tüzelőberendezés forrásával, b) a legfeljebb 140 kW

c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával, d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon. A jegyző környezetvédelmi hatóságként jár el a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 61. § (6) bekezdésében meghatározott esetben, kivéve, ha a hulladék tulajdonosa

46

47 vagy az aki a hulladéktól jogellenesen megvált, vagy az ingatlantulajdonos az önkormányzat, valamint a a Ht. 86. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről,

valamint

megállapításainak

és

kiszabásának

módjáról

és

mértékéről

szóló

kormányrendeletben [271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet] foglalt esetben. A bírság kiszabására a jegyző az alábbi esetekben jogosult: a) az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy b) a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék-elhelyezése történik, vagy c) a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el, vagy d) az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy e) az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy f) a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi, vagy g) a kötelezett a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget. A települési önkormányzat, közigazgatási területén a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül gondoskodik. Az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli. Amennyiben a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa a fenti kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy nem állapítható meg a személye, illetve annak személye, aki a hulladéktól a Ht. 61. § (1) bekezdésben foglaltak megsértésével vált meg, akkor a hulladékbirtokosra vonatkozó kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Amennyiben a közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék – ideértve a településtisztasági feladatok körébe tartozó hulladékot is – korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról

és

kezeléséről

hulladékgazdálkodási

engedéllyel

a

települési rendelkező

önkormányzat gazdálkodó

a

közszolgáltatóvall

szervezettel

kötött

vagy

más

szerződés

útján

gondoskodik. A települési önkormányzat jegyzője a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére kötelezi azt a személyt, aki a fenti rendelkezésekre figyelemmel a Ht. 31. § (1) bekezdésében megállapított kötelezettségének önként nem tesz eleget. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), valamint a 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő alábbi vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, másodfokon a kormányhivatal gyakorolja.

A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges:

47

48 3 b) az 500 m /év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását

szolgáló

létesítmény

megépítéséhez,

használatbavételéhez,

átalakításához

és

megszüntetéséhez; c) olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi 3 vízigényének 500 m /év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint - parti szűrésű és a karsztvagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik. A jegyző dönt: a)

a

települések

belterületén

a

vizek

természetes

áramlásának,

lefolyásának

önkényes

megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában - a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve - a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról; b) a közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) kapcsolatos eljárásban a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról és kötelezettségekről. A járási hivatal dönt a vízitársulat hiányában a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve közcélú vízimunkák költségeinek – külön jogszabály rendelkezései szerint – az érdekeltekre történő kivetéséről. A települési önkormányzat területén csatornázással, annak karbantartásával kapcsolatos feladatok megoldása a hatályos jogszabályok szerint az önkormányzat és nem a jegyző feladata. Jogosultak köre: Az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. (Akit a hatóság döntésében kötelezett) Fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Szükséges iratok: A fellebbezést szóban vagy írásban kell benyújtani, a fellebbezés nincs jogcímhez kötve. Nyomtatványok elérhetősége: A hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezés, mely nincs nyomtatványi formához kötve. Eljárási költségek: Az eljárás illetékköteles. Az alapeljárás illetéke: Ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint. A fellebbezés illetéke a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese; b) vízgazdálkodási bírságot (1995. évi LVII. tv. 29. § (3) bekezdés) megállapító határozat esetén a bírságösszeg 10%-a, de legalább 20 000 forint; c) vízkészletjárulékot, valamint ezzel összefüggő késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint;

48

49 d) hivatalból indult vagy folytatott környezet- és természetvédelmi, illetőleg vízgazdálkodási ügyben kötelezettséget megállapító egyéb – az a)–c) pontokban nem érintett – eljárásokban hozott határozat esetén a fellebbezés illetéke 15 000 forint. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Hol intézzem el? Az ügyfél az elsőfokú hatósági határozat, végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést az első fokú hatóság az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint, ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. Jegyző döntésével szemben előterjesztett fellebbezést - amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza, vagy a fellebbezést nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül - akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. Ügyintézési idő: A másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését, az iratok megérkezését követő naptól számított 21 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: 




a

jogsegélyeljárás

időtartama,

továbbá

egyes

adatoknak

a

nyilvántartásból

történő


























49

50 

a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet



a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény



a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény



a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény



a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet



A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet



A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény



A vízgazdálkodási hatósági hatáskör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet



helyi önkormányzati rendeletek

Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-335. „B” épület II. emelet 240. iroda telefon: 06-42/599-394. -

Horváth Tamás

-


-

Kujbus Nóra

Ügytípus leírása: A Jegyző, mint szakhatóság jár el, ekkor a kormányhivatal, mint másodfokú szakhatóság jár el. -

A települési önkormányzat jegyzője, mint első fokú szakhatóság jár el, amikor törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírja, hogy az ott meghatározott

szakkérdésben

más

hatóság

(a

továbbiakban:

szakhatóság)

kötelező

állásfoglalását kell beszereznie. A Kormány a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, az 5. számú mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, a 4. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. -

A Korm. rendelet fent idézett 5. számú mellékletének 7. pontja szerint helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozóan az előzetes vizsgálati eljárásban kijelölt szakhatóság az érintett települési önkormányzat jegyzője, a bevonás feltétele pedig az, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, melynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. tv. (továbbiakban: Tv.) 2. § (1) bek. b.) pontja alapján a megkeresésben jelölt szakkérdésre vonatkozó szakhatósági állásfoglalás megadása első fokon a kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Jogosultak köre:

50

51 Jogorvoslattal a szakhatóság döntésével szemben csak az ügy érdemében a más szerv eljárásában hozott döntés elleni fellebbezésben élhet az érintett ügyfél vagy abban az eljárásban jogorvoslati joggal rendelkező fél. Szükséges iratok: A fellebbezést szóban vagy írásban kell benyújtani az elsőfokú alaphatóságnál, a fellebbezés nincs jogcímhez kötve. Nyomtatványok elérhetősége: Szakhatósági eljárással szembeni jogorvoslat esetén a külön hatóság másodfokú szerve keresi meg a másodfokú szakhatóságot, külön nyomtatvány erre nincs. Eljárási költségek: A külön hatóság eljárásában merül fel. Hol intézzem el? Szakhatóság döntésével szemben a külön hatóság (jelen ügytípusokban a Felügyelőség) eljárása során született döntést hozó hatóságnál lehet jogorvoslattal élni, de csak az érdemi döntéssel szemben, abban lehet kifogásolni a szakhatóság eljárását. Ügyintézési idő: Másodfokú szakhatósági döntés kiadására uaz, mint előbb. Első fokú szakhatósági állásfoglalás kiadására irányadó ügyintézési határidő 15 nap, melyben nem számít be uaz. az időtartam, mint az előzőnél. Kapcsolódó jogszabályok: 




A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet



A

nemzetgazdasági

szempontból

kiemelt

jelentőségű

beruházások

megvalósításának

gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. tv.

51

52 Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-335. „B” épület II. emelet 240. iroda telefon: 06-42/599-394. -

Horváth Tamás

-


-

Kujbus Nóra

Nyíregyháza, 2014. február 07. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője

52

53

Ügytípus megnevezése: Közlekedési igazgatás Ügytípus rövid leírása: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal felettes szervként elbírálja a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalainak közlekedési igazgatással kapcsolatos ügyekben hozott döntéseik (eljárásaik) ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. A közlekedési igazgatási elsőfokú hatósági ügyek a vezetői engedélyek, illetve forgalmi engedélyek kiadására és visszavonására, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzésre terjednek ki. Közlekedési igazgatási ügyekben mérlegelési jogkörrel sem az első, sem a másodfokú hatóság nem rendelkezik. Mind a vezetői engedélyek, mind a forgalmi engedélyek kiadására és visszavonására szigorú jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, ezek fennállása esetén a közlekedési igazgatási hatóságnak az okmányokat ki kell állítania, illetve vissza kell vonnia. Másodfokú eljárás során az elsőfokú hatóság eljárási cselekményeinek jogszerűségét vizsgálja a Kormányhivatal. A kivonási, illetve visszavonási okról értesítő hatóság döntését, illetőleg nyilatkozatát nem bírálhatja felül. Ha a fellebbezésben előadottak, illetve az ügy iratainak vizsgálata indokolja, a másodfokú döntés megalapozottsága érdekében a kormányhivatal megkeresi a forgalomból kivonást, illetve a vezetői engedély visszavonását megalapozó döntést, intézkedést hozó hatóságot, hogy nyilatkozzon álláspontjáról,

és

arról,

hogy

a

fellebbezésben

foglaltakra

tekintettel

módosítja-e

kérelmét,

megkeresését. Jogosultak köre: A fellebbezés benyújtására az jogosult, akinek az elsőfokú hatóság döntése jogát, jogos érdekét érinti. Közlekedési igazgatási eljárásban a vezetői engedély jogosultja, a jármű tulajdonosa, a jármű üzembentartója, a járművel kapcsolatos jog jogosultja, a kivonást kezdeményező szerv stb. Fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Szükséges iratok: A fellebbezést írásban kell benyújtani, vagy szóban és jegyzőkönyvbe foglalni. A fellebbezés nincs jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Amennyiben az ügy érdemében új tény, adat merül fel ennek bizonyítására szolgáló okirat. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: Az elsőfokú hatóság által hozott végzés ellen benyújtott fellebbezés illetéke 3.000.- Ft., azaz háromezer forint. Az elsőfokú hatóság által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 5.000.- Ft., azaz ötezer forint.

53

54

A járművek forgalomból kérelemre történő kivonása esetén a fellebbezés díja 1.150 Ft, amelyet a fellebbezés benyújtásakor kell megfizetni a másodfokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal számlájára (számlaszám: 10044001-00299695-00000000). Hol intézzem el? A fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz címezve az elsőfokú döntést hozó járási hivatalnál kell benyújtani. A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A járási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést - amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza, vagy a fellebbezést nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül - akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az elsőfokú hatóság által a fellebbezéssel egyidejűleg felterjesztett iratanyagnak a Kormányhivatalhoz történő megérkezését követő napjától számított 21 nap. Az ügyintézési határidő annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. Kapcsolódó jogszabályok a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.), a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet, a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény.


54

55


Dr. Major Zsuzsanna

„B” épület I. emelet 130. iroda telefon: 06-42/599-332. -

Kiss Tímea



55

56

Ügytípus megnevezése: Külföldiek ingatlanszerzése Ügytípus rövid leírása: Külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés, valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 88/A. §-ban foglaltak kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg.” Nem kell a kormányhivatal engedélye: - öröklés esetén; - termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a tagállami állampolgár számára, - az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet részére termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén, - az EGT államban, vagy EGT államnak nem minősülő államban bejegyzett külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe által folytatott gazdasági tevékenységhez szükséges nem termőföldnek minősülő ingatlan megszerzéséhez abban az esetben, ha erről nemzetközi szerződés rendelkezik, vagy a Magyar Köztársaság és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam között viszonosság áll fenn (a 8001/2002. (II.26.) KüM-GM-IM-PM együttes tájékoztatója alapján), - termőföld esetén tagállami állampolgár, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet, - a bevándoroltaknak; - a menekülteknek; - a külföldön élő magyar állampolgároknak; - a kettős állampolgároknak, ha az egyik ezek közül magyar. A hontalan is külföldinek minősül, az ingatlanszerzés tekintetében a külföldi jogállásával egyezik meg a jogi helyzete. Tagállami állampolgár fogalma: az EU tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára. Az Európai Unió tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária (2007), Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia (2007), Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország.

56

57 Az Európai Gazdasági Térség az Európai Közösségek és az Európai Szabadkereskedelmi Társaság (EFTA)

tagállamait

tömöríti

egybe

(Svájc

kivételével).

Államai:

Németország,

Olaszország,

Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Egyesült Királyság, Írország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Portugália, Finnország, Svédország, Ausztria, Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Izland (nem EU tagállam), Lichtenstein (nem EU tagállam), Norvégia (nem EU tagállam). A Svájci Államszövetséggel az Európai Közösség tagállamai - így Magyarország - külön megállapodást kötöttek a személyek szabad mozgásáról a svájci állampolgárok tekintetében. A megállapodást az Országgyűlés a 2006. évi CXXV. törvénnyel hirdette ki. Jogosultak köre: Ingatlanszerzés engedélyezése iránti kérelmet csak az az ingatlanszerző, illetve a képviseletét ellátó személy terjeszthet elő, aki külföldi magánszemély vagy külföldi jogi személy. c) külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt; d) külföldi jogi személy: a külföldi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. 2009. május 1-t követően a tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet „termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg.” Bejegyzett külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe által folytatott gazdasági tevékenységhez szükséges termőföldnek nem minősülő ingatlan megszerzéséhez abban az esetben nem kell engedély, ha erről nemzetközi szerződés rendelkezik, vagy a Magyar Köztársaság és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam között viszonosság áll fenn. [Nemzetközi szerződés vagy a viszonosság fennállásáról 8001/2002. (II.26.) KüM-GM-IM-PM együttes tájékoztatója, illetőleg a Külügyminisztérium nyilatkozata az irányadó.] Szükséges iratok: a) kérelem (mely tartalmazza a kérelmező személyi azonosító adatait, a megszerezni kívánt ingatlan helyrajzi számát, az ingatlanszerzés célját, b) külföldi honosságát igazoló közokiratot (magánszemély ügyében útlevél közjegyző vagy magyar konzulátusi hitelesítéssel ellátott másolat, jogi személy esetében cégkivonat OFFI fordításban és hitelesítésben, amelyből kitűnik, hogy az ingatlanszerző jelenleg is működő jogi személy, c) az ingatlanszerzésre irányuló szerződés, vagy a tulajdonszerzés jogcímét igazoló egyéb okirat egy eredeti példányát. –

Amennyiben a külföldi nem személyesen jár el, úgy az eljáró személy (pl.: ügyvéd) képviselet ellátására vonatkozó megbízását.

–

Amennyiben külföldi jogi személy az ingatlanszerző, szükséges csatolni aláírási címpéldányt, a cég hiteles és OFFI által magyar nyelvre fordított cégadatait (cég neve, székhelye, képviseleti jogosultak neve), amelyből kitűnik, hogy jelenleg is működő a jogi személy. Az adásvételi

57

58 szerződést aláíró, a jogi személy képviseleti jogával bíró személy útlevelének hitelesített másolatát is szükséges csatolni a kérelemhez. Nyomtatványok elérhetősége: A kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő. A kérelemre vonatkozó nyomtatvány elektronikus úton nem tölthető le. Eljárási költségek: Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért – ingatlanonként – 50.000.- Ft illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabadmozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10.000.- Ft illetéket köteles megfizetni. Hol intézzem el? Az engedély iránti kérelmet egy példányban (nem formalizált okiratban) személyesen vagy postai úton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ügyintézési idő: A hivatal a kérelem benyújtásától számított 21 napon belül hozza meg határozatát. Az eljárás során beszerzi az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat polgármesterének nyilatkozatát arról, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket, illetve az illetékes földhivataltól beszerzi az ingatlan tulajdoni lapját. A polgármesteri nyilatkozat megadására nyitva álló idő nem számít bele a kormányhivatal eljárásának határidejébe. Az érdemi határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül a döntés felülvizsgálata kezdeményezhető az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon. Kapcsolódó jogszabályok: A termőföldről szóló, módosított 1994. évi LV. törvény A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló módosított 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény A termőföldre vonatkozó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodásról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi CXXV. Törvény A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai felülhitelesítésének mellőzéséről Hágában, 1961. okt. 5. napján keltegyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. tvr.

58

59 8001/2002. (II.26.) KüM-GM-IM-PM együttes tájékoztatója Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 118/2005. (XII. 19.) FMV rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] telefon: 06/42/599-332. „B” épület I. emelet 130. iroda -

Szálkai Pálné

-

Kiss Timea


Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője

59

60

Ügytípus megnevezése: Külföldön történő házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány kiadása Hazai jogrendünkben 2013. március 01-től megszűnt a tanúsítvány kiállítása, a magyar állampolgárok külföldön történő házasságkötéséhez sem a kormányhivatal, sem a hivatásos konzulok nem állítanak ki hasonló okiratot. Erről a tényről szükséges esetben kizárólag a konzul adhat ki a házasulónak igazolást. Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatósá[email protected] „B” épület I. emelet 130. iroda telefon: 06/42/599-332 -

Szálkai Pálné



60

61

Ügytípus megnevezése: Lakcímrendezés (lakcím érvénytelenné nyilvánítása)(jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Annak a személynek a lakcímét kell érvénytelenné nyilvánítani, aki életvitelszerűen nem lakik az adott lakcímen, vagy végleges szándékkal elköltözött a lakásból. A lakcímrendezést kezdeményezheti az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, önkormányzati bérlő. Ha a jegyző vagy a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti. (hivatalból indult eljárás) Jogosultak köre: A fellebbezés benyújtására az jogosult, akinek az elsőfokú hatóság döntése jogát, jogos érdekét érinti. A fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatóvá nyilvánította. Szükséges iratok: A fellebbezést írásban kell benyújtani. A fellebbezés nincs jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Amennyiben az ügy érdemében új tény, adat merül fel ennek bizonyítására szolgáló okiratot mellékelni kell. Nyomtatványok: A fellebbezésnek formai követelményei nincsenek, azt az ügyfél írásban vagy szóban – a hatóság előtt – is megteheti. Eljárási költségek: A határozat elleni fellebbezés illetéke 5.000 Ft, míg a végzés elleni fellebbezésért 3.000 Ft illetéket kell fizetni. Hol intézzem el? A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül az elsőfokú döntést hozó hatósághoz kell benyújtani. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, és a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

61

62

Amennyiben a másodfokú hatóság az első fokon hozott határozatot megsemmisíti, akkor a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha az első fokú határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja, akkor a másodfokú hatóság döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni. Az erre irányuló keresetet az első fokú hatósághoz kell benyújtani. A kereset benyújtása a közigazgatási határozat végrehajtására nincs halasztó hatállyal, azonban a törvényszéktől lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését. Ügyintézési idő: A döntés meghozatalára biztosított ügyintézési határidő 21 nap. Kapcsolódó jogszabályok: 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, valamint ennek végrehajtására kiadott 146/1993.(X.26.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. tv. Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatósá[email protected] „B” épület I. emelet 130. iroda telefon: 06/42/599-332. -

Szálkai Pálné

-

Kiss Timea



62

63

Ügytípus megnevezése: Mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolványával kapcsolatos ügyek (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet és a mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványhoz való jogosultságáról szóló 218/2003. (XII.1.) Korm. rendelet alapján a súlyos mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolvány megszerzése érdekében kérelmet nyújthatnak be a járási hivatalok okmányirodáihoz. Amennyiben az említett elsőfokú hatóság a kérelmet elutasítja (leggyakrabban előforduló indok az, hogy a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakvéleménye alapján a kérelmező nem minősült súlyos mozgáskorlátozottnak) a döntés ellen jogorvoslatnak van helye. A kormányhivatal ezen esetekben a másodfokú ügyintézés során végzésével megkeresi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) II. fokú Orvosi Bizottságát, hogy az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát végezzék el, és a kormányhivatal a döntését az említett szakértői szerv másodfokú szakvéleményének ismeretében hozza meg. A kormányhivatal másodfokú döntése a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a döntés felülvizsgálatát lehet kérni a kormányhivatal ellen indított keresettel.

Jogosultak köre: A mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványhoz való jogosultságát a 218/2003. (XII.1.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet 2. §-a szabályozza, hogy e rendelet alapján parkolási igazolványra jogosult az a személy: a) aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § a) pont ac) alpontja értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott, b) aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül, c) akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy d) aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L.1–5.), értelmi fogyatékosnak (M.1–2.) vagy autistának (N.1.) minősül és ezt az 1. számú mellékletben meghatározott szakvélemények vagy szakhatósági állásfoglalások valamelyikével igazolja.

63

64

Szükséges iratok: -

Az elsőfokú eljárás iratai és a fellebbezés,

Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz nem tartozik formanyomtatvány. Eljárási költségek: Az elsőfokú hatóság határozata elleni fellebbezés illetéke 5.000,- Ft, melyet a járási hivatal számlájára kell befizetni. Végzés elleni fellebbezésért 3000,- forint illetéket kell megfizetni. Hol intézzem el? A jogorvoslati kérelmeket az illetékes Megyei Kormányhivatalhoz címezve az elsőfokú hatósághoz (járási hivatal okmányirodájához) kell benyújtani. Az elsőfokú hatóság vezetője a jogorvoslati kérelmet az eljárás során keletkezett iratokkal és a fellebbezésről kialakított álláspontjával együtt a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal a vizsgálatot követően az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyéként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben elsőfokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a járási hivatalhoz okmányirodájához, akik intézkednek a döntés kézbesítése érdekében. Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az elsőfokú hatóság által a fellebbezéssel egyidejűleg felterjesztett iratanyagnak a kormányhivatalhoz történő megérkezését követő napjától számított 21 nap. A kormányhivatal végzéssel keresi meg az NRSZH-t a másodfokú szakvélemény elkészítése érdekében, melyről az ügyfelet is értesíti. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a szakhatóság eljárásának időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: -

A mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványhoz való jogosultságáról szóló 218/2003. (XII.1.) Korm. rendelet

-

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

-

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

-

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Ügyintéző neve, elérhetősége:

64

65

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected]


Kozák Ferenc

-

Dr. Béres Diána



65

66 Ügytípus megnevezése: Nem magyar állampolgár magyarországi házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány bemutatása alóli felmentés megadása Ügytípus rövid leírása: Ha nem magyar állampolgár szeretne Magyarországon házasságot kötni vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni tanúsítvánnyal igazolnia kell, hogy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a személyes joga szerint nincs akadálya. Ha a nem magyar állampolgár fél a tanúsítványt nem tudja beszerezni annak bemutatása alól a felek felmentést kérhetnek. A felmentés megadása iránti kérelemben a nem magyar félnek bizonyítania kell, hogy a tanúsítvány beszerzése elháríthatatlan akadályba ütközik. 2013. március 01-től egyszerűsödtek a felmentés szabályai. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a továbbiakban közzéteszi azoknak az államoknak a listáját, amelyeknek a belső joga szerint tanúsítvány kiállításának nincs helye és ezen államok esetében a házasulóknak nem kell felmentés iránti kérelmet beadni, egyéb okirataikat ebben az esetben is fel kell terjeszteni a kormányhivatalba. (Nem szükséges külön felmentést kérni jelenleg Izrael, Kanada, Románia és Szlovákia államok esetében.) Jogosultak köre: Az a nem magyar állampolgár, aki Magyarországon akar házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni és az ehhez szükséges tanúsítványt –mely szerint a házasságkötésnek illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének személyes joga szerint nincs akadálya – nem tudja beszerezni. Szükséges iratok: A kérelemhez csatolni kell: - a nem magyar állampolgárságú ügyfél születési anyakönyvi kivonatát, - a kérelmező családi állapotát igazoló okiratát - a kérelmező honossága szerinti külföldi hatóság nyilatkozatát arról, hogy az adott ország nem ismeri a tanúsítvány intézményét, illetőleg ilyen okirat kiállítását számára jogszabály nem teszi lehetővé. - az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nincs törvényes akadálya. - tekintettel arra, hogy az eljárások rendkívül egyediek az ügyintézés során a fent ismertetett mellékleteken kívül egyéb okiratok beszerzésére is szükség lehet. Nyomtatványok elérhetősége: Az eljáráshoz nem tartozik formanyomtatvány. Eljárási költségek: Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentésért, amely tanúsítja hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 Ft illetéket kell fizetni. Az okiratok beszerzésének és magyar nyelvre történő fordításának költsége a házasuló feleket terheli. Hol intézzem el? A felmentés iránti kérelmet a felek a házasságkötés, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvezetőnél terjeszthetik elő. A feleknek együttesen, személyesen kell megjelenniük az anyakönyvezető előtt. Az anyakönyvezető felveszi a jegyzőkönyvet (adatfelvételi ív a

66

67 tanúsítvány bemutatása alóli felmentéshez) és azt melléleteivel együtt felterjeszti az illetékes kormányhivatalhoz. Ügyintézési idő: A kormányhivatal 21 napon belül hoz döntést. A házasságkötéshez szükséges tanúsítvány bemutatása alóli felmentés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásához szükséges felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. Kapcsolódó jogszabályok: 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról, 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről, 6/2003.(III.7.)BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről, 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatósá[email protected] „B” épület I. emelet 130. iroda telefon: 06/42/599-332 - Szálkai Pálné



67

68

Ügytípus megnevezése: Szálláshely-szolgáltatás (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Szálláshelytípusok: szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely, egyéb szálláshely. A szálláshelyeknek meg kell felelniük a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet mellékletében szereplő, szálláshelytípus szerinti minimum engedélyezési követelményeknek. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység szálláshely-üzemeltetési engedély birtokában folytatható. Az engedélyezi eljárás lefolytatására illetve a nyilvántartással kapcsolatos hatósági feladatok ellátására a szálláshely fekvési helye szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzője jogosult. A kormányhivatal elbírálja a szálláshely-üzemeltetési engedély ügyében elsőfokú hatóság által hozott döntések elleni jogorvoslati kérelmeket. A másodfokú eljárásban hiánypótlási felhívásra kerül sor, ha a kérelemben hivatkozott tényeket irattal, bizonyítékokkal nem támasztották alá, vagy a fellebbezési illetéket nem rótták le. A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a határozat vagy az intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a kormányhivatal. A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a döntés felülvizsgálatát lehet kérni a kormányhivatal ellen indított keresettel. Jogosultak köre: A jegyző elsőfokú döntésével szemben az ügyfél a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. A szálláshely-üzemeltetési engedélyeztetési eljárásban - az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével - külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül a szálláshely, valamint a szálláshellyel közvetlenül szomszédos, a szálláshellyel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője, társasház esetén a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetén az elnök. Továbbá ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az elsőfokú döntés érinti, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Szükséges iratok: Az elsőfokú eljárás iratai, valamint a fellebbezés.

Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik.

68

69 Eljárási költségek: Az I. fokú hatóság határozata elleni fellebbezés illetéke 5000,- forint, míg a végzése elleni fellebbezés illetéke 3000,- forint, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni a fellebbezésen. Hol intézzem el? A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz címezve. A jegyző a fellebbezést

az ügy összes iratával, valamint a fellebbezésről kialakított

álláspontjával együtt – amennyiben a fellebbezés alapján a döntését nem javítja, illetve egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el – a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a jegyzőhöz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt.

Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az elsőfokú hatóság által a fellebbezéssel egyidejűleg felterjesztett iratanyagnak a Kormányhivatalhoz történő megérkezését követő napjától számított 21 nap. Az ügyintézési határidő annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. Kapcsolódó jogszabályok: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetetési engedély kiadásának rendje 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

69

70 Ügyintéző neve, elérhetősége:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület II. emelet 238. iroda telefon: 06/42/599-331. -

Dr. Béres Diána


Kántor Judit



70

71

Ügytípus megnevezése: Települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata Ügytípus rövid leírása: Filmforgatási célú közterület-használatnak minősül a közterület használata akkor is, ha az csak a filmforgatáshoz kapcsolódó technikai jellegű tevékenységhez, illetve a stáb parkolásához szükséges. A fővárosi és megyei kormányhivatal a közterület-használatról hatósági szerződésben állapodik meg a kérelmezővel. A hatósági szerződés a települési képviselő-testület jóváhagyásával válik érvényessé. A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatát legfeljebb az 1. számú mellékletnek – községi önkormányzat képviselőtestülete pedig a rendeletében foglalt felső határnak – megfelelő mértékben meghatározott díj ellenében biztosíthatja. Jogosultak köre: Kérelmet filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás (a továbbiakban együtt: kérelmező) nyújthat be. Filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal. Filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak. Szükséges iratok: A közterület-használatra vonatkozó kérelmet formanyomtatványon, kötelezően rögzített tartalommal és mellékletekkel kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a) közérdekű célt szolgáló filmalkotás forgatása esetén az e célt alátámasztó dokumentumokat, b) a külön jogszabályban meghatározott illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, c) helyszínrajzot. A közterület-használatra vonatkozó kérelemmel együtt az alábbi kérelmek is előterjeszthetők a kormányhivatalnál: a) forgalomtechnikai terv kiadására vonatkozó eljárás, b) behajtási engedély kiadására irányuló eljárás, c) közútkezelői hozzájárulás kiadása iránti eljárás,

71

72 d) dísz- és közvilágítás kikapcsolására vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárás és e) a rendőrség által nyújtott forgalomelterelési, helyszínbiztosítási szolgáltatás igénybevétele iránti kérelem. Nyomtatványok elérhetősége: A kérelmet az itt letölthető formanyomtatványon kell benyújtani. Eljárási költségek: A fővárosi és megyei kormányhivatalt a hatósági szerződéssel kapcsolatos eljárásért 5000 forint, sürgős eljárás esetén pedig 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. Az igazgatási szolgáltatási díjat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kincstárnál vezetett alábbiakban meghatározott számlájára kell megfizetni, melynek megfizetését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell. A fizetési megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a hatósági eljárás megnevezését. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal számlaszáma: 10044001-00299695-00000000 Hol intézzem el? A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeit érintően a filmforgatási célú önkormányzati közterülethasználat engedélyezése iránti kérelem benyújtásának helye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Postai úton: 4401 Nyíregyháza, Pf: 199. Személyesen átadott irat útján: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. A. ép. I. em. 107-108. sz. iroda Faxon: 42/599-309 Ügyintézési idő: 5 munkanap, sürgős eljárás esetén 2 munkanap Főszabály: A települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatára irányuló kérelmet, valamint a filmforgatáshoz kapcsolódó hatósági bejelentéseket a közterület fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál legalább 5 munkanappal, sürgős eljárás esetén legalább 2 munkanappal a filmforgatás tervezett megkezdése előtt kell előterjeszteni. Kivételek: Ha a filmforgatáshoz alkalmazott színházi fegyverekhez rendőrhatósági engedély szükséges, a kérelmet legalább 10 munkanappal, sürgős eljárás esetén legalább 5 munkanappal a filmforgatás tervezett megkezdése előtt kell előterjeszteni a közterület fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál. Helyi jelentőségű védett természeti területen a filmforgatáshoz kapcsolódó természetvédelmi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap, amelyet a természetvédelmi hatóságnál legalább a filmforgatás tervezett megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani.

72

73 Kapcsolódó jogszabályok: a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény IV. Fejezete a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatához kapcsolódó részletes szabályokról szóló 205/2013. (VI. 14.) Korm. rendeletet a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 16/2013.(VII.11.) Korm. rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected]


Dr. Béres Diána



73

74

1. számú melléklet A városi, a megyei jogú városi, a fővárosi és a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjai a használat célja szerint

1

A

B

C

D

Közterület megnevezése

Forgatási helyszín

Technikai kiszolgálás

Stáb parkolás

Ft/m /nap

2

Ft/m /nap

2

Ft/m /nap

2 000

1 000

500

2 3 a Világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben felsorolt budapesti világörökségi területek és Budapest turisztikailag kiemelt központi területei

E

2

4 Budapest nagykörúton belüli területei, valamint Budapest Gellérthegy, Krisztinaváros, Rézmál, Rózsadomb, Tabán, Vérhalom, Víziváros városrészei

800

400

200

5 Budapest közigazgatási területe a nagykörúton kívül

300

150

100

6 a város, a megyei jogú város díszburkolatos vagy turisztikailag kiemelt központi területei

500

200

200

7 a város, a megyei jogú város közigazgatási területének nem díszburkolatos vagy nem turisztikailag kiemelt központi területei

200

150

100

Ha valamely közterület a táblázat alapján két különböző díjkategóriába eső területet is magában foglal, a közterület filmforgatási célú használatának díját a magasabb díjtétel szerinti kategória alapján kell meghatározni

E melléklet alkalmazásában: 1. Forgatási helyszín: a forgatás során a felvételi képmezőben szereplő színészek, egyéb közreműködők, díszletelemek, berendezési tárgyak, kellékek, járművek által elfoglalt terület; 2. Technikai kiszolgálás: a forgatási helyszín közvetlen környezetében felvonuló, a forgatás technikai megvalósulását elősegítő eszközök (különösen kamerák, világító és hangrögzítő berendezések), az azt kezelő stáb, műszaki személyzet, a forgatást közvetlenül kiszolgáló egyéb egységek és járművek által elfoglalt terület; 3. Stáb parkolás: Az 1–2. kategóriába nem tartozó, a forgatás és a technikai kiszolgálás helyszínétől területileg elválasztható háttér-kiszolgáló egységek és járművek által elfoglalt terület.

74

75 Kérelem filmforgatási célú önkormányzati közterület-használat engedélyezéséhez Kérelmező neve: Kérelmező székhelye: Képviselő neve: Képviselő lakcíme: Telefonszám: E-mail: Telefax: Kérelmező cégjegyzék-száma / nyilvántartási száma: Kérelmező adószáma: Kérelmező bankszámlaszáma: Filmalkotás műfaja és munkacíme: Közterület-használat ideje (év, hó, nap, -tól, -ig): Közterület-használat pontos célja részletesen megjelölve: Használni kívánt közterület nagysága: Közterület, illetve ingatlan elhelyezkedése:

Időtartam: év, hó, nap (-tól, -ig)

Cél: (F) forgatás (T) technikai kiszolgálás (P) stáb parkolás (E) egyéb

Hely-, házszám-, egyéb meghatározás

Igényelt terület: 2 m

Egyéb:

Dátum: Kérelmező aláírása

75

76

Ügytípus megnevezése: Temetkezési szolgáltatás (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: A temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével folytatható. A temetkezési szolgáltatási tevékenység a vonatkozó jogszabályokban meghatározott műszaki, közegészségügyi és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltétek szerint gyakorolható. A temetkezési szolgáltatás tekintetében a temetkezési szolgáltatási tevékenységet engedélyező hatóságként a temetkezési szolgáltató telephelye, ennek hiányában székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala (továbbiakban: járási hivatal) jár el. A kormányhivatal elbírálja a temetkezési szolgáltatási engedély ügyében az illetékes járási hivatal által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. A kormányhivatal hiánypótlásra szólítja fel a fellebbezőt, ha a kérelemben hivatkozott tényeket irattal, bizonyítékokkal nem támasztotta alá, vagy a fellebbezés díját nem fizette meg. A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a határozat vagy az intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a kormányhivatal. A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül a döntés felülvizsgálatát lehet kérni az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a kormányhivatal ellen indított keresettel. Jogosultak köre: A jegyző elsőfokú döntésével szemben az ügyfél a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az elsőfokú döntés érinti, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Szükséges iratok: Az elsőfokú eljárás iratai, valamint a fellebbezés. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik.

76

77 Eljárási költségek: Az engedély kiadása iránti eljárásban az elsőfokú határozat elleni fellebbezés díja 20 000 forint. A fellebbezési eljárásért fizetendő díj a fővárosi és megyei kormányhivatalok működési bevétele. A fővárosi és megyei kormányhivatalok részére a díjat a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 28/2009.(X.29.) ÖM rendelet 2. mellékletben meghatározott számú előirányzat-felhasználási keretszámlára kell megfizetni. A díjfizetési kötelezettséget átutalással vagy fizetési számlára postai úton történő készpénzbefizetéssel kell teljesíteni. A díj megfizetését az eljárás megindításakor az átutalási bizonylat másolati példányának, illetve a fizetési számlára postai úton történő készpénz-befizetési megbízást igazoló szelvényrész kérelemhez csatolásával kell igazolni. Hol intézzem el? A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz címezve. A jegyző a fellebbezést

az ügy összes


álláspontjával együtt – amennyiben a fellebbezés alapján a döntését nem javítja, illetve egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el – a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a jegyzőhöz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt. Ügyintézési határidő: Az ügyintézési határidő az elsőfokú hatóság által a fellebbezéssel egyidejűleg felterjesztett iratanyagnak a Kormányhivatalhoz történő megérkezését követő napjától számított 21 nap. Az ügyintézési határidő annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. Kapcsolódó jogszabályok: 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és temetkezésről 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról 28/2009.(X.29.) ÖM rendelet a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény

77

78 a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected] „B” épület II. emelet 238. iroda telefon: 06/42/599-331. -

Dr. Béres Diána


Kántor Judit



78

79

Ügytípus megnevezése: Útlejegyzési eljárás Ügytípus rövid leírása: Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: Amennyiben a helyi építési szabályzat szerint - a településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében - kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, és a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környező építmény, telek rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében az adott telkek igénybevételével indokolt, vagy a más telken történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna, a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges része a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe vehető és lejegyezhető. Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni.

A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből,

illetve

az

ezzel

összefüggő

közművesítésből

eredő

telekérték

növekedés

figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követőn valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követő fél éven belül nem kezdődik meg és három éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének, a fél év elteltét követő időponttól kezdődően a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 15 napon belül kell megfizetni. A telekérték növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg. Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekértéknövekedés arányában - rendeletben - egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti. A hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterületek értékének fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani. A kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni. Ezen rendelkezéseket kell alkalmazni a hasonló rendeltetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak esetében is. A lejegyzéssel kapcsolatos eljárásra egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

79

80

Jogosultak köre: Az eljárás kezdeményezésére az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jogosult.

Szükséges iratok: külön jogszabály rendelkezése alapján - a lejegyzéshez szükséges( illetve kisajátítási) tervet öt példányban; Képviseleti eljárás esetén: a képviselő meghatalmazását. Kisajátítási eljárás lefolytatása esetén fentieken kívül a kisajátításról szóló 2007.évi CXXIII. törvény által előírt mellékletek csatolása szükséges

Nyomtatványok elérhetősége: A kérelmet szóban és írásban is be lehet nyújtani. A kérelemnek nincs formanyomtatványa, azt a kérelmezőnek kell megfogalmaznia. Az írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat: ügyfél neve, címe (esetleg értesítési cím, telefonszám, egyéb elérhetőségek), a kérelem tárgya az ingatlan adatai;

Eljárási költségek: A helyi önkormányzatot - az útlejegyzési eljárás vonatkozásában - személyes illetékmentesség illeti meg. A kisajátítási eljárás tárgyánál fogva illetékmentes. A kérelem jogalapjának fennállása esetén azonban az eljáró szakértő díját és költségeit a kérelmezőnek kell megelőlegeznie, majd a szakértő díját és költségét a kérelmező viseli.

Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály A kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatalnál lehet benyújtani.

80

81 A kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés, valamint a kisajátítás iránti kérelem elbírálásáról, a kártalanítás összegének megállapításáról az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatal dönt.

Ügyintézési idő: 45 nap

Kapcsolódó jogszabályok 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény



Dr. Kálmán Márta



-

Horváth Tamás

81

82 „B” épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-334. -

Inzsöl János



82

83

Ügytípus megnevezése: Vásár, piacok engedélyezése, bevásárlóközpontok bejelentése (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: A vásár, valamint a piac üzemeltetését a vásár vagy piac helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (továbbiakban: jegyző) engedélyezi. A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi. A helyi termelői piac, valamint a bevásárlóközpont bejelentés alapján üzemeltethető A helyi termelői piac, illetve a bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló szándékot a fenntartónak a piac, illetve a bevásárlóközpont helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni. A kormányhivatal elbírálja bevásárlóközpont és helyi termelői piac üzemeltetése, valamint a vásár- és piacüzemeltetési engedély tárgyában elsőfokú hatóság által hozott döntések elleni jogorvoslati kérelmeket. A határidőn túl benyújtott fellebbezést – igazolási kérelem hiányában – továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A másodfokú eljárásban hiánypótlási felhívásra kerül sor, ha a kérelemben hivatkozott tényeket irattal, bizonyítékokkal nem támasztották alá, vagy a fellebbezési illetéket nem rótták le. A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a határozat vagy az intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a kormányhivatal. A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül a döntés felülvizsgálatát lehet kérni az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a kormányhivatal ellen indított keresettel. Jogosultak köre: A jegyző elsőfokú döntésével szemben az ügyfél a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az elsőfokú döntés érinti, illetve bejelentés-köteles tevékenység esetén akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Szükséges iratok: Az elsőfokú eljárás iratai, valamint a fellebbezés.


83

84 Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: Az I. fokú hatóság határozata elleni fellebbezés illetéke 5000,- forint, míg a végzése elleni fellebbezés illetéke 3000,- forint, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni a fellebbezésen. Hol intézzem el? A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz címezve. A jegyző a fellebbezést

az ügy összes iratával, valamint a fellebbezésről kialakított

álláspontjával együtt – amennyiben a fellebbezés alapján a döntését nem javítja, illetve egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el – a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a jegyzőhöz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt. Ügyintézési határidő: Az ügyintézési határidő az elsőfokú hatóság által a fellebbezéssel egyidejűleg felterjesztett iratanyagnak a Kormányhivatalhoz történő megérkezését követő napjától számított 21 nap. Az ügyintézési határidő annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. Kapcsolódó jogszabályok: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

84

85

Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: [email protected]


Dr. Béres Diána


Kántor Judit



85

86 2. sz. melléklet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya kormánytisztviselőinek feladat- és hatásköre Levelezési cím: 4401 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Pf.: 199. Központi e-mail cím: [email protected] Ügytípus Birtokvédelem (jogorvoslat)

Ügyintéző Dankóné Dr. Nagy Enikő Horváth Tamás Inzsöl János

Cím: „B”épület II. emelet 234. iroda „B”épület II. emelet 234. iroda „B”épület II. emelet 234. iroda „B”épület II. emelet 234. iroda

Telefon: 06/42/599-335

Kujbus Nóra Dr. Kálmán Márta

240. iroda „B” épület II. emelet 240. iroda

06/42/599-394 06/42/599-333

Dankóné Dr. Nagy Enikő Horváth Tamás Inzsöl János

„B” épület II. emelet 234. iroda

06/42/599-335 06/42/599-334

Dr. Kálmán Márta

„B” épület II. emelet 240. iroda „B” épület II. emelet 234. iroda

06/42/599-333

Dr. Kálmán Márta


06/42/599-333

Dankóné Dr. Nagy Enikő Horváth Tamás Inzsöl János Dr. Kálmán Márta Kujbus Nóra Kántor Judit

„B” épület II. emelet 234. iroda „B” épület II. emelet 240. iroda

06/42/599-335

Dankóné Dr. Nagy Enikő Horváth Tamás Inzsöl János Dr. Major Zsuzsanna

„B” épület II emelet 234. iroda

06/42/599-335

Dr. Terebesi Zsuzsanna Éva Dr. Torzsás Tímea

„B” épület II. emelet 241. iroda „B” épület II emelet 234. iroda „B” épület I. emelet 130.

Fakivágás (jogorvoslat)

Dankóné Dr. Nagy Enikő Horváth Tamás

Állattartás (jogorvoslat)

Dankóné Dr. Nagy Enikő Horváth Tamás

és

állatvédelem

Bányaszolgalom

Útlejegyzési eljárás

Gyorsforgalmi közúthálózat nyomvonalával összefüggésben indítható kártalanítási eljárás

Településrendezéssel összefüggő kártalanítás (Korlátozási kártalanítás)

Kisajátítási eljárás

Közlekedési igazgatás

Dankóné Dr. Nagy Enikő Horváth Tamás Inzsöl János Dr. Major Zsuzsanna Kántor Judit

Dankóné Dr. Nagy Enikő Horváth Tamás Inzsöl János

Dankóné Dr. Nagy Enikő Dr. Major Zsuzsanna Kiss Tímea

06/42/599-334 06/42/599-335

06/42/599-335 06/42/599-335 06/42/599-334

06/42/599-335 06/42/599-334

06/42/599-334 06/42/599-333 06/42/599-394

06/42/599-334

06/42/599-335 06/42/599-334 06/42/599-332.

86

87 iroda

Kereskedelmi tevékenység bejelentése, engedélyezése

Dr. Béres Diána


06/42/599-331

Kántor Judit

„B” épület II. emelet 234. iroda „B” épület II. emelet 238. iroda „B” épület II. emelet 234. iroda „B” épület II. emelet 238. iroda „B” épület II. emelet 234. iroda „B” épület II. emelet 238. iroda „B” épület II. emelet 234. iroda „B” épület II. emelet 238. iroda „B” épület II. emelet 234. iroda „B” épület II. emelet 238. iroda „B” épület I. emelet 130. iroda „B” épület I.emelet 132. iroda „B” épület I. emelet 130. iroda „B” épület I. emelet 133. iroda „B”épület II. emelet 240. iroda B”épület I. emelet 130. iroda B”épület I. emelet 130. iroda „B”épület I. emelet 130. iroda

06/42/599-334

Dr. Béres Diána Ipari tevékenység bejelentése, engedélyezése

Kántor Judit Dr. Béres Diána

Vásár, piacok engedélyezése, bevásárlóközpontok bejelentése (jogorvoslat)

Kántor Judit Dr. Béres Diána

Temetkezési (jogorvoslat)

szolgáltatás Kántor Judit Dr. Béres Diána

Szálláshely-szolgáltatás (jogorvoslat)

Kántor Judit

Helyi adókkal kapcsolatos ügyek

Kozák Ferenc Dr. Béres Diána Szálkai Pálné

Hatósági nyilvántartásba vétele

közvetítők Horváth Tamás Szálkai Pálné Kiss Tímea

Külföldiek ingatlanszerzése Környezetvédelmi, természetvédelmi (jogorvoslat)

ügyek

Dankóné Dr. Nagy Enikő Horváth Tamás Kujbus Nóra

Telekalakítás szakhatósági eljárás

Dr. Kálmán Márta Kujbus Nóra

Hadigondozás

Szálkai Pálné Kiss Tímea

Lakcímrendezés


Anyakönyvi ügyek


06/42/599-331

06/42/599-334.

06/42/599-331

06/42/599-334

06/42/599-331

06/42/599-334

06/42/599-331

06/42/599-334.

06/42/599-331 06/42/599-332 06/42/599-335

06/42/599-332 06/42/599-335 06/42/599-394 06/42/599-333 06/42/599-394

06/42/599-332

06/42/599-332 06/42/599-332

87

88 Horváth Tamás

„B”. épület I.emelet 133. iroda

06/42/599-335

Mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezménye (jogorvoslat)

Kozák Ferenc Dr. Béres Diána


06/42/599-331

Települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata

Dr. Béres Diána


06/42/599-331

Dr. Béres Diána Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyek (jogorvoslat) Kántor Judit


06/42/599-331

B” épület II. emelet 234. iroda

06/42/599-394

88

Állattartás és állatvédelem (jogorvoslat)... 2 Bányaszolgalom... 5 Birtokvédelem (jogorvoslat)... 8 Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos

Recommend Documents