TARTALOMJEGYZÉK A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT ....................................................................... 2 A JOGORVOSLATI FÓRUMRENDSZER .............................................................................................................. 3 A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ........................................................................................................................ 4 A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre és illetékessége.................................................................................. 4 A Közbeszerzési Döntőbizottság összetétele.......................................................................................................... 4 A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása.............................................................................................................. 6 A JOGORVOSLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA .................................................................................................................. 7 A kérelemre indított eljárás főbb szabályai ........................................................................................................... 7 A jogosultak köre .................................................................................................................................................................7 A kérelem benyújtásának határideje ....................................................................................................................................8 A kérelem tartalmi kellékei és a hiánypótlás........................................................................................................................8 Az eljárás megindítása.........................................................................................................................................................9
Hivatalból történő eljárás ..................................................................................................................................... 9 A jogosultak köre .................................................................................................................................................................9 A hivatalból történő eljárásra irányadó határidők ............................................................................................................10 Tartalmi kellékek ...............................................................................................................................................................10 Az eljárás megindítása.......................................................................................................................................................10
Az eljárás lefolytatása ......................................................................................................................................... 11 Értesítési kötelezettség.......................................................................................................................................................11 Egyesítés ............................................................................................................................................................................11 Ideiglenes intézkedések ......................................................................................................................................................11 Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése ........................................................................12 A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme ................................................................................................12 Az ügyfelek egyenlő elbánásban való részesítése...............................................................................................................12 A tárgyalás.........................................................................................................................................................................12 Iratbetekintés .....................................................................................................................................................................12 Az eljárási bírság...............................................................................................................................................................13 Az elintézési határidő.........................................................................................................................................................13
A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata............................................................................................ 13 A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és érdemi határozatának nyilvánosságra hozatala..........................15
Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen................................................................................. 15 Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen.....................................................15 Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen.............................................15
A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS POLGÁRI PEREK .......................................................................................... 16 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG SZEREPE A JOGORVOSLATI ELJÁRÁSBAN ........................................................................... 17 BÉKÉLTETÉS ............................................................................................................................................................. 18 Általános Békéltetés ............................................................................................................................................ 18 Különös békéltetés............................................................................................................................................... 20
1
A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT∗ A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény (továbbiakban: Közbesz. tv.) jogorvoslattal kapcsolatos átfogó szabályait a törvény hetedik részében, a 316-373. §-okban találjuk. A jogorvoslati rendszer kiemelt helyet foglal el a Közbesz. tv-ben. Ennek az az oka, hogy a jogorvoslat olyan garanciális eszközt jelent a közbeszerzési eljárásban résztvevő jogalanyok számára, amelynek részletes szabályozása különösen indokolt. A megfelelő jogi garanciák alkalmazása lehetővé teszi, hogy a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartással, az ezekbe ütköző döntésekkel, illetve eljárási cselekményekkel szemben a sérelmet szenvedett fél felléphessen. A jogorvoslat végső soron tehát a verseny tisztaságát szolgálja azáltal, hogy hatékony és gyors fellépési lehetőséget biztosít az esetleges összejátszásokkal, a Közbesz. tv. megkerülését célzó tevékenységekkel szemben.1 A jogorvoslati rendszer fontos szerepét mutatja az is, hogy az európai közösségi jog is szabályozza a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat kérdését. A közösség érdeklődése azzal magyarázható, hogy a közbeszerzéseknek az Európai Unió egész területére kiterjedő versenyeztetése megköveteli az átláthatóság és a diszkriminációmentesség biztosítását. Ennek érdekében a tagállamok kötelesek megfelelő jogorvoslati eszközöket biztosítani az ajánlattevők számára a közösségi jog közbeszerzési eljárás során történő megsértése esetén: a megfelelő jogorvoslat hiánya ugyanis elrettentheti a cégeket az ajánlattételtől más tagállamokban, és ezzel veszélyezteti az egységes közösségi közbeszerzési piacot.2 Az európai közösségi jog külön-külön szabályozza az úgynevezett klasszikus ajánlatkérők és az úgynevezett közszolgáltatók esetében a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén igénybe vehető jogorvoslatokat. Az előbbiek közbeszerzéseivel összefüggő jogorvoslati szabályokat a 89/665/EGK irányelv, míg utóbbiak közbeszerzéseivel kapcsolatos jogorvoslatot a 92/13/EGK irányelv szabályozza. A 92/13/EGK irányelv egyrészt megismétli az úgynevezett klasszikus ajánlatkérők beszerzéseivel kapcsolatos jogorvoslati irányelv szabályait, másrészt további eljárási formákat is rögzít kifejezetten az úgynevezett közszolgáltatók beszerzései során felmerült jogsértések orvoslására. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó közösségi irányelvek koordinatív jellegűek, csupán a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok alapelveit határozzák meg, ugyanakkor a tagállamok feladata a részletszabályok kidolgozása. Az irányelvek viszonylag tág mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára az irányelvi rendelkezések nemzeti jogba történő átültetése, a jogorvoslati rendszer kialakítása tekintetében.3 Az irányelvek alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ajánlatkérők (és ajánlattevők) jogsértéseivel szemben hatékony és gyors jogorvoslat álljon az érdekeltek rendelkezésére. A jogorvoslat hatékonysága a jogsértő helyzet megszüntetésének, a jogsértéssel esetlegesen okozott károk megtérítésének és a további jogsértések megakadályozásának a követelményét jelenti. A jogorvoslat gyorsaságának a követelménye azt a célt szolgálja, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerűsége minél előbb helyreálljon. Ennek érdekében a jogorvoslati eljárásnak lehetőleg még a közbeszerzési eljárás lezárulta előtt meg kell történnie ahhoz, hogy ne születhessenek jogellenes döntések. A jogorvoslati fórumnak hatáskört kell biztosítani ideiglenes intézkedések megtételére, az ajánlatkérő jogsértő döntéseinek megsemmisítésére, továbbá biztosítani kell a kártérítés lehetőségét. A két jogorvoslati irányelv azonos követelményként rögzíti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslati fórum által hozott ∗ Jelen oktatási segédanyag nagymértékben támaszkodott a Közbeszerzés (Budapest, 2004.) című könyv, illetve a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvényre (továbbiakban hivatkozva: Közbesz. tv.), valamint ezen törvénynek a KJK-Kerszöv Complex DVD Jogtár+ adatbázisában közzétett miniszteri indokolására (továbbiakban hivatkozva: indokolás). 1 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 363. old. 2 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 363. old. 3 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 363-364. old.
2
határozatok hatékony végrehajtását. Továbbá, amennyiben nem bírói testület hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat biztosítani kell, hogy az eljáró hatóság írásbeli indokolással lássa el határozatát, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát.4 A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat hatályos rendszere álláspontunk szerint szinte mindenben megfelel az európai közösségi jogi követelményeknek. Az európai közösségi jog alapvető követelménye, a jogsértésekkel szembeni gyors és hatékony jogorvoslat biztosítása, a hatályos szabályozás kialakításakor is figyelembe vételre került. Az 1995-ben kialakított rendszer (Közbeszerzési Döntőbizottság mint jogorvoslati fórum, valamint a bírósági felülvizsgálat lehetősége) kielégíti az európai közösségi irányelvekben a jogorvoslati fórumokkal szemben támasztott követelményeket. Az Európai Bizottság többször is megerősítette mindezt. A hatályos törvény ugyanakkor nem tartalmazza az Európai Bizottság eljárás kezdeményezési jogát, az úgynevezett közszolgáltatókra vonatkozó jogorvoslati irányelvben szabályozott tanúsítási és békéltetési eljárás szabályait. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárással kapcsolatos jogharmonizációs követelményekre tekintettel tehát a törvény új jogintézményként szabályozza a 92/13/EGK irányelv szerinti békéltetési eljárást (különös békéltetési eljárás - 369-371. §), az Európai Bizottság eljárás-kezdeményezési jogát (372-373. §), a tanúsítási eljárást (megfelelő tanúsítási rendszer kialakítását, a tanúsító szervezetek, személyek akkreditálásának feltételeit, az akkreditálás rendszerét - hatodik rész, 309-315. §). A tanúsítási eljárást azonban a törvény nem a jogorvoslati részben szabályozza, hanem önálló részben, tekintettel arra, hogy az nem kapcsolódik szorosan a jogorvoslathoz.5 A jogharmonizációs követelmények teljesítésén túlmenően bizonyos további pontokon is kiigazításra kerültek a jogorvoslati eljárás szabályai, melynek során az elmúlt hét-nyolc év gyakorlati tapasztalatait is figyelembe vették. A módosítások, a tervezett változtatások elsősorban a jogorvoslati eljárások hatékonyságának növelésére irányultak, ugyanakkor a jogorvoslati rendszer gyökeres átalakítására nem került sor. Fontos változást jelent azonban, hogy a törvény alapján biztosított lesz a jogorvoslat a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatti közbeszerzésekkel, vagyis az egyszerű közbeszerzési eljárással kapcsolatban is, így a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre e közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra is kiterjed. A korábbi, azaz a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény nem biztosítottak megfelelő jogorvoslati lehetőséget a szabadkézi vétellel történő beszerzés tekintetében, és a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre nem terjedt ki a szabadkézi vétellel történő beszerzésekkel kapcsolatos jogvitára. Ezekben az ügyekben az érintettek csak a polgári bírósághoz fordulhatnak kártérítési igényük érvényesítése, illetve a szabadkézi vételes eljárás alapján megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A Közbesz. tv. hatályos szabályai alapján azonban jelenleg a szabadkézi vétellel történő beszerzést felváltó egyszerű közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogsértések esetében is fordulhatnak az érintett felek a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.6 Új elem a korábbi szabályozáshoz képest a jogorvoslati rendszerben a békéltetés intézménye is, amely elsősorban a Közbeszerzési Döntőbizottság tehermentesítését szolgálja. A jogorvoslati rendszer szabályanyagának utolsó módosítására 2005. szeptember 1-ei hatállyal került sor7. A módosítás azért vált szükségessé, mert a jogorvoslati eljárás háttér szabályrendszerét jelentő, az államigazgatási általános eljárási szabályairól szóló 1957.évi IV. törvényt (Áe.) felváltotta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), így a Közbesz. tv. vonatkozó rendelkezéseinek módosítása elkerülhetetlenné vált.
A jogorvoslati fórumrendszer
4 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 364. old. 5 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 364. old. 6 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 364-365. old. 7 Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról 321-330. §§.
3
A Közbesz. tv. a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás lefolytatását egy külön erre szakosodott szervezetre, a Közbeszerzési Döntőbizottságra bízza, amely a Közbeszerzések Tanácsa mellett működik. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen – tekintettel arra, hogy fellebbezésnek nincs helye – a bírósághoz lehet fordulni. Ezért a jogorvoslati rendszer másik fontos pillére a bíróság.8
A Közbeszerzési Döntőbizottság A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre és illetékessége
A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ideértve a Közbesz. tv. 219. § (9) bekezdésében említett előminősítési kérelem elutasítását és a listáról való törlés esetét is. A Döntőbizottság előtt tehát nem csupán a törvény rendelkezéseinek megsértése miatt kezdeményezhető jogorvoslati eljárás, hanem a végrehajtási jogszabályok megsértése miatt is. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Közbesz. tv-be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a Közbesz. tv-t önként alkalmazó szervezet, (személy) előzőekben említett esetek szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is.9 A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogviták főszabályként azonban továbbra is a bíróságok hatáskörébe tartoznak. A bíróságok akkor járnak el a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvitában (például szerződésszegési esetekben, a szerződés érvénytelenségének megítélésekor), illetve a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények (például kártérítés) elbírálásakor. Ugyanakkor a törvény kivételes esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a törvény kógens (eltérést nem engedő) szabályaiba ütköző módon történő módosítása (303. §) vagy teljesítése [304. §, 306. § (2) bekezdés] miatti eljárás lefolytatását.10 A Közbeszerzési Döntőbizottság jár el tehát akkor, ha a felek a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződést a Közbesz. tv. 303. §-ába ütköző módon módosítják, azaz a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét anélkül változtatják meg, hogy a szerződés a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértené. A Közbeszerzési Döntőbizottság jár el a bíróság helyett akkor is, ha a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződést nem a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevő szerződő fél teljesítette, vagy ha a szerződő fél nem kötötte meg a Közbesz. tv. 306. § (2) bekezdésében előírt megfelelő felelősségbiztosítást, illetve abban az esetben ha az alvállalkozó igénybevétele nem a Közbesz. tv. 304. §-ának (2) bekezdése szerint történt. 11 A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Közbeszerzési Döntőbizottság összetétele
8 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 365-366. old. 9 Lásd: Közbesz. tv. 318 §. 10 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 366-367. old. 11 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 366-367. old.
4
A 319. §, 320. §, 321. §-ok szabályozzák a Közbeszerzési Döntőbizottság összetételét és a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos követelményeket. A Közbeszerzési Döntőbizottság főszabályként három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el és határozatát többségi szavazás alapján hozza. Kivételt képez ez alól az az eset, ha az ajánlatkérő a Közbesz. tv. 16 §-ának (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést. Ebben az esetben a Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés harminc napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni. Az ilyen eljárás megindítása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság egy közbeszerzési biztosa jár el. Az egyszemélyes eljárás ugyanakkor többlet garanciát kíván a testületi eljáráshoz képest, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztost jelölhet ki egyedül eljáró biztosnak. A törvény ebben az esetben azért teszi lehetővé egy közbeszerzési biztos eljárását, mert az említett jogorvoslati kezdeményezés elbírálása egyszerűen megítélhető, és ezért nincs szükség a három biztosból álló tanácsban történő eljárásra. Az eljáró tanács tagjait és elnökét a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával, további egy tagnak pedig - lehetőség szerint - az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke – akárcsak az egyedül eljáró biztos - kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet. A törvény az eljáró tanács összetételére vonatkozó szabályok meghatározásakor abból indult ki, hogy alapvetően jogkérdések eldöntése képezi a jogvita tárgyát a jogorvoslati eljárásokban. Fontos biztosítani ugyanakkor azt is, hogy az eljáró tanácsnak a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai ismeretekkel rendelkező közbeszerzési biztos is tagja legyen. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a két jogi szakvizsgával rendelkező biztosra vonatkozó követelményt kizárólag a 2006. január 1-je után indított jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. Azt megelőzően - a hatályos szabályozással egyezően - az eljáró tanács legalább egy tagjának kell jogi szakvizsgával rendelkeznie.12 Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Ezen túlmenően az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal (például: idézés). Kivételt képez az ideiglenes intézkedésről való döntés, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzés, valamint az ügy érdemében hozott határozat meghozatala, mert ezekben az esetekben kötelező a tanácsban való eljárás. A Közbesz. tv. részletesen szabályozza a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okokat, továbbá a kizárási eljárást. A kizárás intézményének célja az eljáró fórum pártatlanságának, függetlenségének biztosítása. A törvény jogrendszerünk eljárási kódexeivel összhangban rendelkezik a kizárást megalapozó körülményekről, a kizárási eljárásról, annak kezdeményezéséről, a kizárás kérdésében hozott döntésekről, és az ügyfél rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezményeiről. Az eljáró biztosokkal szemben megfogalmazott kizárási okok fennállása esetén adott közbeszerzési ügyben a biztos nem járhat el. Ezek a kizárási okok kétszintű rendszert alkotnak. Egyrészt közvetlenül a Közbesz.tv. 320.§-ában nyertek megfogalmazást, másrészt a Ket. 42. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott kizárási okok is alkalmazást nyernek. Összegezve tehát nem járhat el biztosként az ügyintéző és az adott ügyben kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezető a saját és hozzátartozója ügyének elintézésében, illetve az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, mert elfogult. Nem járhat el biztosként továbbá aki a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik; b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; c) a jogorvoslati eljárás 12
Lásd indokolás.
5
megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett. A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos sem, akinek hozzátartozója a) az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja; b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetőleg amely az ügyfélszervezet részére támogatást, illetőleg kizárólagos jogot biztosított. A kizáró okok fennállásáról a közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelentést tenni. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A bejelentést követően a kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt, szükség esetén kijelöli az eljáró tanács új tagját, továbbá dönt arról, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt közbeszerzési biztos járt el. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása kérdésében a Közbeszerzések Tanácsának elnöke dönt. Ha a közbeszerzési biztos a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező végzés és az érdemi határozat meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon biztos ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó végzést az érdemi határozat elleni jogorvoslatban kifogásolhatja. A kizárással kapcsolatban a Közbesz. tv. két, az eljárás elhúzódását gátló szabályt is tartalmaz: A jogorvoslati eljárás szigorú határidejének betarthatósága érdekében rendelkezik úgy a törvény, hogy az eljáró tanács tagjának kizárása esetében a kizárási eljárásra fordított időt az eljárási határidők számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az ügyfél rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezményéről rendelkezik a 338. § (1) bekezdésnek d) pontja, amelynek értelmében az ügyfél rendbírsággal sújtható, amennyiben nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására ha a Közbesz. tv. eltérően nem rendelkezik a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására egyrészt alkalmazni kell a Közbesz. tv. rendelkezéseit, és háttér szabályanyagként szintén alkalmazni kell a Ket-et. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában az egyes eljárási cselekmények a Ket. 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak. Kivételt képez előbbi szabály alól a) a kérelem, a kezdeményezés és mellékleteik benyújtása; b) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás; c) az igazolási kérelem előterjesztése; d) idézés; e) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása. A Közbesz. tv. miniszteri indoklása szerint a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályainak kizárására – értelemszerűen a fenti kivételektől eltekintve - azért került sor, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság még nem áll készen az elektronikus ügyintézésre. A későbbiekben azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában is sor kerülhet az elektronikus ügyintézésre, illetve egyes eljárási cselekmények elektronikus úton való gyakorlására. 6
A jogorvoslati eljárás megindítása A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indulhat. A kérelemre induló eljárás megindítására jogosultakat, az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőket, a jogorvoslati kérelem kellékeit a Közbesz. tv. 323-325. §-ai, a hivatalból indítható jogorvoslati eljárás kezdeményezésének szabályait pedig a 326-328. §-ai határozzák meg. A kérelemre indított eljárás főbb szabályai A vonatkozó közösségi jogorvoslati irányelvek értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a jogorvoslati rendszer valamennyi olyan személy számára elérhető legyen, akinek érdekében áll (állt) valamely szerződés elnyerése, és akinek jogát, vagy jogos érdekét az állítólagos jogsértés sérti vagy veszélyezteti. A jogorvoslatra jogosultak között nem lehet hátrányos megkülönböztetést tenni, sem anyagi jogi, sem eljárásjogi alapon, vagyis biztosítani kell azt, hogy a nemzeti jogorvoslati fórum előtt a más tagállambeli vállalkozások is a hazai vállalkozásokkal azonos feltételek alapján kezdeményezhessenek eljárást. A jogosultak köre Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbesz. tv-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Köbesz. tv. tehát a jogalanyok széles körének biztosítja kérelemmel történő jogorvoslati eljárás megindításának lehetőségét: a közbeszerzési eljárás felein (ajánlatkérő, ajánlattevő, részvételre jelentkező) kívül bármely egyéb érdekelt kérelmet nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a hatályos Közbesz. tv. szerint nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is. Az ajánlattevő (részvételre jelentkező) tehát az egyéb érdekeltekkel egyezően csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben közvetlenül kimutatható valamilyen jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban. A törvény külön is nevesíti a kérelem előterjesztésére jogosultak között a részvételre jelentkezőt, vagyis azt, aki (amely) a két szakaszból álló eljárás - meghívásos, illetve hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás - első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújtott be. Egyéb érdekeltként csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott közbeszerzéssel összefüggésben. A Közbesz. tv. nem definiálja az egyéb érdekelt fogalmát. Ennek az az oka, hogy a joggyakorlat megfelelően tudta eddig is kezelni a kérdést, továbbá nagyon nehéz lenne precízen meghatározni a tartalmát anélkül, hogy ne korlátoznánk az egyéb érdekelt fogalmi körét. Nem nevezhető közvetlen érdeknek például az a körülmény, hogy az állami és önkormányzati szervek által végzett beszerzések közpénzből történnek, és így gyakorlatilag mint adófizetőnek, minden állampolgárnak jogos érdeke fűződhet ahhoz, hogy ezek felhasználása miként történik. Az ilyen értelmezés ugyanis ahhoz vezetne, hogy bármely személy ügyfélképességét el kellene fogadni a jogorvoslati eljárásban. Egyéb érdekeltnek minősül ugyanakkor például az, aki a közbeszerzési eljárás jogsértő lefolytatása, vagy éppen jogtalan mellőzése miatt nem vehetett részt a közbeszerzési eljárásban. A gyakorlat többször szembesült például az alvállalkozó ügyfélképességének kérdésével. A Legfelsőbb Bíróság több
7
határozatában is kifejtette, hogy az alvállalkozót önálló jogorvoslat lehetősége illetheti meg, ha a jogvita közvetlenül a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogviszonyból eredően az alvállalkozó jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti (Legf. Bír. Kf.III.38.393/2000.; Legf. Bír. Kf.III.37.539/2001.). Esetrőlesetre, az összes körülmény mérlegelése alapján ítélhető meg az érdekeltség. A kérelem benyújtásának határideje A törvény szigorú jogvesztő határidőhöz köti a jogorvoslati kérelem benyújtását. A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. A határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot, illetve az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot, továbbá a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A törvény továbbá vélelmet állít fel egyes magatartásokkal, eljárási cselekményekkel kapcsolatban a tudomásszerzés időpontjára. Így kimondja, hogy a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni például a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot. Ennek az az indoka, hogy ajánlati (részvételi) felhívás tartalma már akkor megismerhető, amikor az megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben, tehát ekkor megtörténik a tudomásra jutás. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) sok esetben csak az ajánlat összeállításakor szembesülnek azzal, hogy az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció jogsértő (pl. diszkriminatív) feltétlelt, rendelkezést tartalmaz. A jogorvoslati eljárás megindításának jogvesztő határideje - a jogsértés megtörténtétől számított kilencven nap. Ez azt jelenti, hogy a jogsértés megtörténtétől számított kilencven nap eltelte után jogorvoslat már nem nyújtható be, vagyis a jogvesztő határidő elmulasztásához a jog elenyészésének következménye fűződik. Ilyen esetben a késedelem kimentésére sincs jogi lehetőség. A kérelem tartalmi kellékei és a hiánypótlás Az eljárást megindító kérelem tartalmi kellékeit a 324. § sorolja fel részletesen. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési ügy elintézési határideje nagyon rövid, fontos, hogy a kérelem minden szükséges adatot tartalmazzon. Ezen adatok egy része a felekre és az ügyben érdekelt más személyekre, továbbá a Döntőbizottságtól kért intézkedésekre vonatkozik. A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni: • a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; • a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; • a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját; • a megsértett jogszabályi rendelkezést;
8
• • •
a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére [340. § (2)-(6) bekezdése] irányuló indítványt, ennek indokait; ideiglenes intézkedés (332. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait; a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét).
A kérelemre indult jogorvoslati eljárás díjköteles: a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyet a Közbeszerzések Tanácsának számlájára kell befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. Az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. Ha az ügyfél ezt elmulasztja, hiánypótlásra hívják fel, s ha ennek nem tesz eleget, a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az igazgatási szolgáltatási díj a kérelem visszavonása esetén nem kerül visszafizetésre. A jogorvoslati kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány - a kérelmező által ismert - ügyfél az eljárásban részt vesz. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását, ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban. A Közbeszerzési Döntőbizottság tehát akkor is elutasítja a jogorvoslati kérelmet, ha fenti adatokat nem tartalmazza, vagy a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, és a hiánypótlásra történt felhívás eredménytelen maradt. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - nyolc napon belül végzéssel akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik. Az eljárás megindítása A jogorvoslati eljárás megindításának napja a törvény rendelkezéseinek megfelelő, hiánytalan kérelem beérkezését követő munkanap. A hiányos kérelem kiegészítésére 5 napos határidő áll rendelkezésre. A jogosulatlan személy (szervezet) által indított kérelmeket, az elkésett kérelmeket, továbbá azokat, amelyekkel kapcsolatban a hiányokat - hiánypótlási felhívás ellenre - sem pótolták, a Döntőbizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A kérelmet az előbbi okok alapján elutasító határozat (mint eljárás során hozott határozat) ellen a törvény biztosítja a jogorvoslat lehetőségét, így a 345. § szerinti külön jogorvoslatnak van helye ebben az esetben. Hivatalból történő eljárás A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására hivatalból is sor kerülhet, ha az eljárás kezdeményezésére jogosultak a feladatkörük ellátása során a Közbesz. tv-be ütköző magatartást vagy mulasztást észleletek. A jogosultak köre A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik: a) a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke (lásd: 328. §, 329. §); b) az Állami Számvevőszék; c) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal; d) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal; e) a Magyar Államkincstár; f) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos; g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet; h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet.
9
A hivatalból történő eljárásra irányadó határidők A törvény ebben az esetben is szigorú határidőhöz köti az eljárás kezdeményezését. A kérelemre induló eljárásokkal egyezően határozza meg az eljárás kezdeményezésére nyitva álló szubjektív határidőt. A jogsértéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 15, illetve a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetén az eredményhirdetéstől számított 8 nap. A 323. § (4) bekezdésében a kérelemre indult jogorvoslati eljárásnál alkalmazott tudomásszerzés tekintetében felállított törvényi vélelem azonban e személyek, szervezetek esetében nem érvényesül. A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív határidőt viszont differenciáltan szabályozza a törvény. Az ellenőrzésre jogosult szerveztek esetében ugyanis hosszabb határidőt ír elő annak érdekében, hogy e szervezetek a vizsgálatuk során feltárt jogsértések miatt eljárást kezdeményezhessenek a Döntőbizottság előtt. Így 90 nap helyett egy évben, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig három évben állapítja meg a törvény az eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív, azaz jogvesztő határidőt, mely természetesen a jogsértés megtörténtétől számítandó. E hosszabb eljáráskezdeményezési határidő illeti meg az Állami Számvevőszéket, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, a Magyar Államkincstárt és a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezetet. A Döntőbizottság hivatalból történő eljárásának kezdeményezésére jogosult többi személy, illetve szervezet esetében a 90 napos objektív jogvesztő eljárás kezdeményezési határidő az irányadó. A törvény továbbra is fenntartja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében a hatályos szabályozás szerinti döntőbizottsági kontrollt, tekintettel arra, hogy a Kbt. 1999-es módosítása során bevezetett intézkedés hatékony eszköznek bizonyult ezen eljárási fajta visszaszorításában. A törvény alapján a Döntőbizottság elnöke jogorvoslati eljárást indíthat a jogosulatlanul indított tárgyalásos eljárás lefolytatásának észlelése esetén. A törvény továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke hiánypótlásra hívja fel az ajánlatkérőt, amennyiben az általa megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége. A törvény e rendelkezéssel azt a gyakorlatban jelentkező problémát kívánja kezelni, amely szerint az ajánlatkérők által rendelkezésre bocsátott adatokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy ajánlatkérő milyen eljárásfajtát választott, illetve, hogy ennek feltételei fennállnak-e, és a felhívás jogszerű volt-e. A Döntőbizottság elnöke ezekben az esetekben - eleget téve törvénybeli kötelezettségének - megindítja a jogorvoslati eljárást, amelynek során gyakran „bebizonyosodik”, hogy ajánlatkérő jogszerűen indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, csak éppen a megküldött iratokból nem derült ez ki egyértelműen. A hiánypótlás lehetőségével mentesíthető a Döntőbizottság a feleslegesen indítandó és lefolytatandó eljárások alól. A törvény az egyszerűsített eljárás tekintetében is előírja az előzetes döntőbizottsági kontrollt, és ezen eljárások tekintetében is feljogosítja a Döntőbizottság elnökét jogorvoslati eljárás indítására, amennyiben a iratok alapján jogsértés feltételezhető. Tartalmi kellékek A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; a megsértett jogszabályi rendelkezést; a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét). Javaslatot lehet tenni a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére és indokaira, valamint ideiglenes intézkedés elrendelésére és indokaira. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát. Az eljárás megindítása
10
A Közbeszerzési Döntőbizottság a kezdeményezés beérkezését követő munkanapon indítja meg az eljárást. Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a Közbesz. tv. által előírt adatokat, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kezdeményező szervezetet vagy személyt a hiányok pótlására. A hiánypótlásra és a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, illetőleg az eljárás végzéssel történő megszüntetésére a kérelemre indult jogorvoslati eljárásnál leírtakat kell alkalmazni.
Az eljárás lefolytatása
Értesítési kötelezettség A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet, illetőleg a hivatalból való eljárás eseteiben az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot. Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt, hogy a közbeszerzéssel, illetve a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat és a Közbeszerzési Döntőbizottság által meghatározott iratok azonnali megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig. Erről köteles értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot is. A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
Egyesítés A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan ügyek egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg, vagy ha az ügyek együttes elintézését célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják. Ideiglenes intézkedések A Közbesz. tv. alapján a Döntőbizottság kérelemre és hivatalból egyaránt elrendelhet ideiglenes intézkedéseket. Erre a lehetőség mindaddig fennáll, amíg a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban, vagy az ennek mellőzésével történő beszerzés során a szerződést meg nem kötik. A Döntőbizottság köteles az eset összes körülményét mérlegelni, és ez alapján dönteni az ideiglenes intézkedés megtételéről, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll. Így mérlegelnie kell a beszerzéshez fűződő közérdek súlyát is, és ha ez alapján indokoltnak tartja, eltekinthet az ideiglenes intézkedés tételétől. A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el; b) a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja; c) felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.
11
A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, erről külön végzéssel dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére is. A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme A Döntőbizottság eljárása során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben, illetve a kezdeményezésben foglaltakhoz. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jogsértés valószínűsíthető. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes szervnek, így különösen a nyomozó hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak. Az ügyfelek egyenlő elbánásban való részesítése A Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező (az eljárást kezdeményező) és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott okiratot megismerhessen és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse. A tárgyalás A Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is személyesen vagy képviselőik útján - jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetőleg a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő. A tárgyalás nyilvános, ugyanakkor a Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges. Iratbetekintés A törvény átfogóan szabályozza az eljárás szereplőinek iratbetekintési jogát, külön figyelmet szentelve az üzleti titok védelmének. A közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke az eljárás során külön engedély nélkül
12
bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. A korlátlan betekintési jog azonban összeütközésbe kerülhet más ügyfelek, illetve az eljárás egyéb résztvevőinek az üzleti titok védelméhez fűződő jogával. Ezért a törvény kimondja, hogy az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő az üzleti titok védelmére való hivatkozással kérheti az iratbetekintési jog korlátozását. Ha a Döntőbizottság a kérelemnek helyt ad, egyúttal kötelezheti az ilyen kérelem előterjesztőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Ezáltal az iratbetekintési jog sem szenved sérelmet. A fentiekből következik, hogy a Döntőbizottság az ügyfélnek (ill. képviselőjének) nem fogja hivatalból megtiltani az ajánlatkérő, illetve ajánlattevő üzleti titkot tartalmazó iratába való betekintést, vagyis azt kérelmezni kell. Eltérő a helyzet az eljárás egyéb résztvevőinek iratbetekintési jogát illetően. E személyek csak akkor tekinthetnek be az iratokba, amennyiben az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelmi szabályokba. Betekintési engedély hiányában nem lehet betekinteni: • az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó iratba. • a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza a betekintésre jogosult és egyben betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában. • az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvbe, amelyről a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megőrzése miatt zárták ki Az eljárási bírság A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy résztvevőjét, ha hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat. Rendbírsággal sújtható az is, aki felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, illetve a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza, vagy nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. Az eljárási bírság ismételten is kiszabható. Az elintézési határidő A folyamatban lévő ügy elintézési határideje főszabályként az eljárás megindításától számított tizenöt nap. A Közbeszerzési Döntőbizottság tehát tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles az eljárást befejezni. A tizenöt, illetve a harminc napos határidő legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható. Amennyiben a jogorvoslati eljárás tárgya a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Közbesz. tvbe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás, akkor az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni. Ez a határidő egyszeri alkalommal, indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzések Tanácsa nevében hozza meg. Az érdemi határozat többféle lehet. A határozatban az alábbi jogkövetkezmények külön-külön és együttesen is alkalmazhatóak.
13
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában • az alaptalan kérelmet elutasítja; • a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; • rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. • megállapítja a jogsértés megtörténtét; • a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti; • a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; Utóbbi három esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság egyben • az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől (ennek csak súlyos vagy ismételt jogsértés esetén van helye. Az eltiltás időtartamát az eset összes körülményére tekintettel kell megállapítani.) • elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését (ennek csak akkor van helye, ha megállapításra kerül, hogy a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak) • elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását; • elrendelheti az adott évben még hátralévő közbeszerzésekre a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét13 • bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A bírság mértéke ebben az esetben a beszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet. A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett kötelező jelleggel bírságot szab ki • ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg. A bírság mértéke ebben az esetben a beszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet, de legalább kettőmillió forint, természetes személyek tekintetében pedig kettőszázezer forint. • az éves statisztikai összegzésre vonatkozó kötelezettség megszegése esetében (328. §). A bírság mértéke ebben az esetben a beszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet. A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét mérlegeli. Figyelembe veszi a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását is. Döntő szerepe lehet annak is, ha jogsértő magatartást megismételték, vagy ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Fontos körülmény ugyanakkor, hogy a jogsértőnek milyen magatartást tanúsított az eljárással kapcsolatban. A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a 13 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 380. old.
14
helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja). A Közbesz. tv. biztosítja azt a lehetőséget az ajánlatkérőnek, hogy felülbírálja korábbi döntését, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást lezáró döntését megsemmisítette, továbbra is harminc napos határidőt állapítva meg. Ezen túlmenően mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt elállási joggal ruházza fel a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés tekintetében, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre kiható jogsértést állapít meg E rendelkezés nélkül nem lenne lehetőség a szerződéstől való elállásra, hiszen a Ptk. értelmében ugyanis a feleket az elállás joga csak jogszabály kifejezett rendelkezése vagy a felek erre irányuló megállapodása alapján illeti meg, tekintettel arra, hogy az elálláshoz igen szigorú jogkövetkezmények fűződnek és emellett egyoldalú jognyilatkozattal megy végbe. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és érdemi határozatának nyilvánosságra hozatala Az érdemi határozatot és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzést az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell. Amennyiben a határozat vagy az ügy befejezését eredményező végzés támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot, illetőleg a végzést a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell. Az ebbe a körbe nem tartozó végzést az ügyféllel, illetőleg az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetőleg akinek jogi helyzetét közvetlenül érinti. Az érdemi határozatot a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni. Az érdemi határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta, vagy a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, aki azt - az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nem peres eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Az eljárás során hozott végzésekkel szemben jogorvoslatnak helye eljárási bírságot kiszabó határozat14, a jogorvoslati kérelmet elutasító végzés15, valamint a jogorvoslati eljárás felfüggesztését elrendelő végzés16, továbbá az előzetes döntést kezdeményező végzés ellen17. Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezésére jogosult személy, vagy szervezet, illetőleg az akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. 14
Lásd: Közbesz. tv. 338. § (2) bek. Lásd: Közbesz. tv. 325 § (3) bek. 16 Lásd: Közbesz. tv. 325. § (4) bek. 17 Lásd: Közbesz. tv. 333. § (2) bek. 15
15
A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (a bírósághoz címezve). A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti. A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát az erre jogosult keresettel megtámadja, az ügyben eljáró bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy a Döntőbizottság határozata jogszerű volt, vagy sem. A jogszerűségen belül természetesen vizsgálja az eljáró bíróság azt is, hogy a Döntőbizottság eljárása megfelelt-e a jogszabályoknak. 18 Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ellenkező esetben a tárgyalás napját nyolc napon belül ki kell tűzni oly módon, hogy az első tárgyalási nap legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított harmincadik napon belül megtartható legyen. A bírósági eljárást – ideértve a másodfokú eljárást is - soron kívül kell lefolytatni. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja. A ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye. Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatban említett kizáró okok miatt közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek A közbeszerzési eljárás eredményeképpen az ajánlatkérő polgári jogi szerződést köt a nyertes ajánlattevővel a közbeszerzés tárgyában. Ezzel a közbeszerzési jog - mint alapvetően közjogi normarendszer - hatálya alá eső „ügy” „ügyletté” válik, amelynek megítélése már a polgári jog terrénuma.19 A közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári jogi perek körébe tartozhat • a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése miatt indított semmisségi per • a jogsértően vesztessé minősített ajánlattevő által indított kártérítési per • a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos szerződésszegés miatt indított perek A Közbesz. tv. csak az első két pertípussal kapcsolatban tartalmaz bizonyos rendelkezéseket. Mindkét esetre kötelező jelleggel előírja: „A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során - a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.” Idézett rendelkezés azt jelenti, hogy az ügyben eljáró bíróság nem ítélhet meg kártérítést, vagy nem állapíthatja meg a semmisségét adott közbeszerzési eljárásnak mindaddig, amíg a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a határozatát felülvizsgáló bíróság a 18
Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 383-384. old. 19 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 384. old.
16
jogsértést meg nem állapította. A polgári jogi igényt érvényesíteni kívánó fél tehát köteles a Közbesz. tvben szabályozott jogorvoslati eljárást igénybe venni, és csak akkor fordulhat polgári jogi igény érvényesítése céljából bírósághoz, ha az sikeres volt. Ha egy ajánlattevő jogsértés miatt lesz vesztes, egyfelől jogorvoslati eljárás révén megpróbálhatja elérni a szerződés megkötésének megakadályozását, felbontását, semmissé nyilvánítását, s az új közbeszerzési eljárásban ismét pályázhat sikert remélve. A jogorvoslati, semmisségi eljárások azonban elhúzódhatnak, s nincs garancia arra sem, hogy az új eljárásban a korábbi vesztes lesz a nyertes, illetve érdekmúlás is beállhat az ajánlattevő oldalán. Az említett jogorvoslati eszközökön túl a Ptk. szerint kártérítést is követelhet (jellemzően elmaradt haszna miatt), de ennek megítéléséhez bizonyítania kell a jogellenességet, az okozati összefüggést és a kárt. E kártérítési perben jelentős nehézséget jelenthet az okozati összefüggés igazolása, vagyis hogy a jogsértés vezetett az ő vesztességére, ha tehát jogsértés nem történt volna, akkor ő nyer.20 A jelzett problémák miatt kedvezőbb lenne a jogsértés miatt vesztessé vált fél számára, ha az említett jogorvoslati formák alkalmazása helyett lenne arra is mód, hogy csak a költségeit (pl. az ajánlat elkészítésére fordított kiadásokat) téríttesse meg a jogsértővel. Ezt a Ptk. alapján nem tehetné meg, mivel e kiadások számára nem kárként jelentkeztek, ugyanis ha nyert volna, akkor is terhelnék e költségek. Ezért a törvény a 92/13/EGK irányelv 2. Cikkének (7) bekezdésében foglalt szabályát átvéve speciális kártérítési tényállást hoz létre erre az esetre, kiegészítve a jogsértés miatt hátrányt szenvedők jogorvoslati eszköztárát.21
Az Európai Bizottság szerepe a jogorvoslati eljárásban Az Európai Bizottság számára mind két jogorvoslati irányelv biztosítja az eljárás kezdeményezésének jogát: 89/665/EGK irányelv 3. Cikke, 92/13/EGK irányelv 8. Cikke szabályozza ezt az eljárást. Az Európai Bizottságot az eljárás kezdeményezési jogosultság - a közösségi jogból következően - a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekkel kapcsolatban illeti meg. 22 Az irányelvek alapján az Európai Bizottság akkor kezdeményezhet eljárást, amennyiben a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi rendelkezések nyilvánvaló és egyértelmű megsértését észleli. A szerződés megkötését követően a Bizottságnak már nincs lehetősége az eljárás kezdeményezésére. A Bizottság a tagállam és az érintett ajánlatkérő felé jelzi, hogy milyen okok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a vonatkozó közösségi jog nyilvánvaló megsértéséről van szó. Az érintett tagállamnak klasszikus ajánlatkérő esetében 21 napon, közszolgáltató esetében 30 napon belül kell a Bizottság „panaszára” reagálnia. Válaszában köteles a tagállam a Bizottsággal közölni, hogy a jogsértést kiküszöbölték-e, ha nem történt meg a jogsértés orvoslása, akkor annak okáról kell nyilatkoznia, illetve azt, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére került sor. A tagállam válaszában hivatkozhat arra is, hogy a jogsértés orvoslására azért nem került még sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi. Ebben az esetben azonban a tagállamnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot az eljárás lezárultáról, illetve az eljárás során hozott döntésről. Amennyiben pedig korábban arról tájékoztatta a tagállam a Bizottságot, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére került sor, akár jogorvoslati eljárás során hozott ideiglenes intézkedés alapján, akár az ajánlatkérő saját elhatározása alapján, a tagállam köteles a Bizottságot értesíteni a felfüggesztett eljárás folytatásáról, valamint arról, hogy a jogsértés orvoslásra került-e, illetve ha nem, miért nem. Amennyiben az Európai Bizottság nem tartja kielégítőnek 20 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 385. old. 21 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 385-386. old. 22 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 389. old.
17
az ajánlatkérő (vagy a tagállam) válaszát, illetve intézkedését megfelelőnek, az EK-szerződés 226. Cikke alapján eljárást kezdeményezhet.23
Békéltetés A törvény XI. fejezete (352-368. §) új jogintézményként bevezeti a békéltetést. A törvény általános békéltetésnek nevezi az e fejezet szerinti békéltetést, elhatárolandó a XII. fejezet (369-371. §) szerinti különös békéltetéstől. Az általános kifejezés arra utal, hogy a békéltetés igénybe vehető egyrészt bármely ajánlatkérő (klasszikus vagy közszolgáltató), másrészt bármilyen értékű közbeszerzéssel kapcsolatos jogsértés esetében. Nem kezdeményezhető azonban békéltetési eljárás a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A különös békéltetés ezzel szemben kizárólag az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérőknek a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseivel kapcsolatban vehető igénybe.24 Általános Békéltetés A Közbesz. tv. által bevezetett békéltetés egy olyan alternatív vitarendezési lehetőséget biztosít a közbeszerzési eljárásban résztvevők (és egyéb érdekeltek) számára, amely lehetővé teszi, hogy jogorvoslati eljárás lefolytatása nélkül lehessen rendezni a felek közötti jogvitát. A közösségi, illetve a nemzeti értékhatár feletti közbeszerzéseknél a békéltetés a Döntőbizottság eljárását előzi meg, igénybevétele önkéntes.25 A törvény abból indul ki, hogy egy külső, független, semleges személy sok esetben eredményesen, hatékonyan működhet közre a felek vitájának rendezésében azáltal, hogy mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt meg tudja győzni arról, hogy a vitatott magatartás, vagy döntés jogsértő vagy éppen a jogszabályoknak megfelelő volt. Ez utóbbi esetben az ajánlattevő - a békéltetési eljárást lezáró döntést elfogadva - feltehetően eláll jogorvoslat kezdeményezési szándékától, amivel egyrészt tehermentesíti a Döntőbizottságot (és a bíróságokat), másrészt a közbeszerzési eljárást sem húzza el feleslegesen és indokolatlanul. Az is elképzelhető, hogy az ajánlatkérő ismeri fel a „békéltetés” eredményeként, hogy jogsértően járt el, és korrigálja a döntését. A törvény erre ugyanis lehetőséget biztosít: meghatározott szabályok szerint érvénytelennek nyilváníthatja az eljárását. 26 A békéltetési eljárás célja az ajánlatkérő és az ajánlattevő, vagy az egyéb érdekeltek közötti vitás ügy megegyezéssel való rendezésének megkísérlése. A békéltetésre történő kísérlet a jogorvoslati eljárás megindítása előtt nem kötelező, csupán egy lehetőség, ezért a békéltetési eljárásban való részvétel önkéntes. Ha a vitában érintett bármelyik fél visszautasítja a békéltetési eljárásban való részvételt, a békéltetési eljárás nem folytatható le. A békéltetési eljárás igénybevétele ugyanakkor nem zárja ki a Közbesz. tv. törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét, azonban a békéltetési eljárás befejezése előtt nem kezdeményezhető jogorvoslat. A békéltetési eljárás lefolytatására a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzéken szereplő békéltetők jogosultak. Békéltető az lehet, aki felsőfokú végzettséggel - jogi végzettség esetében jogi 23 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 389. old. 24 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 386. old. 25 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 386. old. 26 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 386. old.
Diósy Ildikó – Diósy Ildikó – Diósy Ildikó – Diósy Ildikó –
18
szakvizsgával is - rendelkezik, valamint az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa által tartott személyes meghallgatáson igazolja, hogy megfelelő közbeszerzési szakértelemmel és legalább hároméves közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik. A békéltetőkkel szemben a törvény kizáró okokat is megfogalmaz. Nem lehet békéltető, aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, továbbá aki közbeszerzési biztos, illetve a Közbeszerzések Tanácsának tagja. A békéltető megbízatása három évre szól és megújítható. A békéltetés kérelemre indul. A kérelmet a Közbeszerzések Tanácsánál írásban kell benyújtani a jogorvoslati határidő megnyíltától számított öt napon belül. A kérelmező a békéltetési eljárás kezdeményezéséről - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - köteles tájékoztatni a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg ajánlattevőit. A kérelemhez csatolni kell azt az iratot is, illetőleg annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik, továbbá a kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező és képviselőjének nevét, székhelyét (lakóhelyét) és rövid úton történő értesítésének módját; b) a békéltetési eljárás lefolytatására felkért békéltető nevét; c) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a közbeszerzés tárgyát; d) a jogvita rövid leírását és a szükséges bizonyítékokat; e) a jogsértés megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját; f) a kérelemmel érintett közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét) és rövid úton történő értesítésének módját. A békéltetést három békéltetőből álló tanács (a továbbiakban: békéltető tanács) folytatja le. A három békéltető közül egyet a békéltetési eljárás kérelmezője, egy másikat az ellenérdekű fél (a továbbiakban: felek) jelöl a békéltetők névjegyzékéről, és az így kijelölt békéltetők jelölik ki - közös megegyezéssel - a harmadik békéltetőt. Az eljáró békéltető tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy közülük legalább egy jogi szakvizsgával rendelkezzen. Az eljáró békéltető tanács tagjai maguk közül elnököt választanak. Az elnök csak jogi szakvizsgával rendelkező személy lehet. A felek megegyezhetnek azonban abban is, hogy a békéltetési eljárást a felek az általuk közösen kijelölt békéltető folytassa le. Egyedül eljáró békéltetőként csak az jelölhető ki, aki jogi szakvizsgával rendelkezik. A békéltetőnek függetlennek és pártatlannak kell lennie, nem lehet képviselője a feleknek, eljárása során utasítást nem fogadhat el. A békéltető feladata, hogy a békéltetés során pártatlanul, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró, jogszabályoknak megfelelő megegyezés létrehozásában. Teljes titoktartásra kötelezett a békéltetés során tudomására jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Ha a felek a békéltetők kijelölték, vagy a békéltető tanács létrejött megkezdődhet a békéltetési eljárás. Első lépésként a békéltető tanács elnöke időpontot és helyszínt tűz ki a meghallgatásra és erről értesíti a feleket.27 A békéltetési eljárás megindulása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a békéltetési eljárás befejezéséig. Erről köteles értesíteni a békéltető tanács elnökét is. A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja. A békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása érvénytelenítéséről dönthet. A békéltetési eljárás költségeit a felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik, a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket pedig maguk viselik. A békéltetést a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül be kell fejezni.
27 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 387. old.
19
Különös békéltetés A Közbesz. tv. a XI. fejezet (352-368.§) szerinti általános békéltetéstől való megkülönböztetés érdekében különös békéltetésnek nevezi ezt a békéltetést. Az általános békéltetés ugyanis valamennyi ajánlatkérő bármilyen értékű - közbeszerzési eljárásával kapcsolatban igénybe vehető. Ezzel szemben a XII. fejezet szerinti békéltetési eljárás kizárólag az ún. közszolgáltatónak minősülő (a 162. § szerinti) ajánlatkérők közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban vehető igénybe, de nem vehető igénybe sem a közösségi értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzések, sem a nem közszolgáltató ajánlatkérők közbeszerzéseivel szemben. A közösségi szintű békéltetési eljárásra irányuló kérelmet írásban a Közbeszerzések Tanácsánál vagy az Európai Bizottságnál kell benyújtani. A Közbeszerzések Tanácsa a hozzá benyújtott kérelmet haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottsághoz. Az Európai Bizottság megkeresésére az ajánlatkérő köteles tájékoztatni a Bizottságot a békéltetési eljárásban való részvételi szándékáról. Ha az ajánlatkérő megtagadja a békéltetési eljárásban való részvételt a békéltetési eljárás nem folytatható le. Ellenkező esetben a békéltetési eljárás lefolytatható. Az Európai Bizottság - a békéltetők általa vezetett listájáról - egy békéltetőt kijelöl, és erről értesíti az ajánlatkérőt és az eljárás kezdeményezőjét (a továbbiakban: felek). További egy-egy békéltetőt - az említett listáról - a felek jelölnek, egyben kötelesek nyilatkozni az Európai Bizottság által kijelölt békéltető elfogadásáról vagy elutasításáról. A békéltetést három békéltető folytatja le. A békéltetők - a jogszabályoknak megfelelő - megegyezést kísérelnek meg létrehozni a felek között. Kötelesek tájékoztatni az Európai Bizottságot a létrejött megegyezésről, illetőleg az eljárás során tudomásukra jutott tényekről. A békéltetők legfeljebb két szakértőt is igénybe vehetnek. A szakértőként felkért személy eljárásba történő bevonását bármelyik fél és az Európai Bizottság is jogosult visszautasítani. A békéltetési eljárás megszüntetésére bármelyik fél által, az eljárás bármely szakaszában sor kerülhet. Eltérő megállapodás hiányában a felek, érdekeltek maguk viselik a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket. A felek egyenlő arányban viselik a békéltetés eljárás költségeit. A békéltetési eljárás nem zárja ki az e törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét.28
28 Lásd: Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Enger Magdolna – Hámori András – Kalmárné Diósy Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea : Közbeszerzés. (szerkesztette: Fribiczer Gabriella) Budapest, 2004. 388. old.
20
