Elfogadta a Szenátus a 2006. június 27-i ülésen Az SZMSZ 7. sz melléklete
HALLGATÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSI ÉS JOGORVOSLATI SZABÁLYZATA I. fejezet Alapvető rendelkezések 1. § A Szabályzat célja A Magyar Táncművészeti Főiskola (a továbbiakban: MTF) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005 évi CXXXIX törvény (a továbbiakban: Ftv.) alapján, alkotta meg e szabályzatot abból a célból, hogy a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a döntésekkel szembeni jogorvoslati eljárás rendjének meghatározásával elősegítse a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések érvényesülését. 2.§ Alapelvek (1) A hallgatónak joga, a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseknek a Magyar Táncművészeti Főiskolán való érvényesítése. (2) A hallgatót a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések intézményi megsértése esetén megilleti a sérelmezett döntés, intézkedés, mulasztás ellen a jogorvoslat joga, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést, feltéve hogy az, az MTF által elfogadott követelményeken alapul, illetve nem ellentétes az SzMSz-ben foglaltakkal vagy nem ütközik a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezésekkel. (3) A hallgató, a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések érvényesítése során akár a magyar akár a képzési nyelvét szóban és írásban használhatja. (4) A hallgatót megilleti, a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések érvényesítése során az érdekérvényesítés, és a jogorvoslat joga, e körben különösen, hogy a) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, b) személyesen vagy képviselője útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az MTF és kollégiuma irányításában, c) jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, d) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, e) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálatot, f) választó és választható legyen a hallgatói önkormányzatba.
1
3. § A Szabályzat hatálya (1) Az MTF–en, az Ftv. hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseiből eredő ügyekben e Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. (2) A szabályzat hatálya kiterjed, az MTF-en alapképzésben, mesterképzésben, doktori képzésben, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő személyre, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. 4.§ Ezen Szabályzat szerint kell eljárni az MTF-nél különösképp: a felvételi eljárás főiskola hatáskörébe tartozó cselekményei és a beiratkozási eljárás során, tanulmányi és vizsgaügyekben és az ezekhez kapcsolódó hallgatói szolgáltatásokról és szociális juttatásokról hozott döntésekben, szak megválasztása, megváltoztatása, intézmény változtatás, más szakok, más felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel ügyekben, minden a hallgatót érintő döntés, intézkedés, mulasztás tekintetében, a 2.§ (2) bekezdésben, valamint az SzMSz-ben más helyen meghatározott eljárások kivételével. II. fejezet Az első fokú eljárás 5. § Az eljárás megindítása A hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések körében, az első fokú eljárás a hallgató kérelmére, bejelentésére (a továbbiakban: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A hivatalból induló eljárásról a hallgatót írásban értesíteni kell illetve nagyszámú érdekelt esetében az értesítést a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 6. § Az eljáró szerv Az első fokú eljárás lefolytatására jogosult és köteles az MTF-nek az a szervezeti egysége illetve szakmai vezetője, akinek az ügy tárgya hatásköri illetve munkaköri feladatát képezi. 7. § Az első fokú eljárás befejezése (1) Az első fokú eljárás az arra jogosult döntésével, vagy intézkedésével zárul, amelyről a hallgatót írásban értesíteni illetve a helyben szokásos módon közzététel utján tájékoztatni kell. (2) A döntés végrehajtható, kivéve, ha a hallgató az MTF-hez, a megadott határidőn belül, jogorvoslati kérelmet nyújtott be.
2
Elfogadta a Szenátus a 2006. június 27-i ülésen Az SZMSZ 7. sz melléklete
III fejezet A jogorvoslati eljárás 8. § Jogorvoslati kérelem (1) A hallgató az MTF döntése, intézkedése illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen jogosult jogorvoslati kérelemmel élni. (2) A jogorvoslati kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül lehet benyújtani a Rektori Titkárságon. (3) A beadvány benyújtója (a továbbiakban: kérelmező) a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a jogorvoslatról lemondhat. (4) Az MTF döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. 9. § A határidők számítása (1) A napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja, nem számít be. (2) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az MTF-nél az oktatás szünetel, a határidő a legközelebbi oktatási napon jár le. (3) A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja, de az elbírálási határidő azon a napon kezdődik, amely napon a beadvány az MTF rektori titkárságához megérkezik. (4) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. (5) A nem részletezett kérdésekben a határidők számítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 65 §-ban foglaltak az irányadók. 10. § Az eljáró szerv A jogorvoslati ügyet a Jogorvoslati Bizottság vagy a Rektor bírálja el. A Rektor - a Bizottságra vonatkozó eljárási szabályok értelemszerű alkalmazásával - abban az esetben jár el, ha a jogorvoslati kérelmet egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtották be. 11. § Jogorvoslati Bizottság (1)A Jogorvoslati Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) három fős tanácsban jár el, amelynek két tagját a Rektor, egy tagját a HÖK delegálja. A delegálás személyre szóló írásbeli felkéréssel történik, amelyeket a Bizottság tagjai kötelesek az adott ügy anyagához csatolni. (2) A Bizottságban nem vehet részt az a személy a. aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b. aki az a) pontban megjelölt személy, Ptk 685 § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, c. akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. 3
(3) Az MTF Rektora a jogorvoslati kérelem titkárságára érkezésétől számított 2 munkanapon belül a Bizottságot létre hozza, olyképpen, hogy kitűzi - legkésőbb a kérelemnek a titkárságra érkezésétől számított 8 napon belüli időpontra - a Bizottság alakuló ülését és megjelöli az ülés helyszínét, valamint – az ügy tárgyától függően – kijelöl vagy egy fő szakmai vagy egy fő elméleti oktatót, és egy fő jogászt, továbbá értesíti a hallgatói önkormányzatot, hogy egy hallgatót a Bizottságba delegáljon. 12. § Áttétel Ha az ügy nem tartozik e Szabályzat hatálya alá a Bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a kérelmezőt. 13. § Az elbírálási határidő A másodfokú (jogorvoslati) döntést a kérelem előterjesztésétől, számított 30 napon belül kell meghozni. Amennyiben az ügy érdemi elbírálásához az MTF bármely testületi szervezeti egységének állásfoglalása is szükséges az elbírálási határidőt eddig, de legfeljebb egy alkalommal további 30 nappal a Bizottság meghosszabbíthatja, amelyről a kérelmezőt értesíteni kell. 14. § Jegyzőkönyv (1) A kérelmező, a tanú, a szakértő. meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról - ha a kérelmező kéri, vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges -, továbbá a tárgyalásról egyidejűleg jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró Bizottság megnevezését, az ügy tárgyát, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, eljárásjogi helyzetét, elérési lehetőségét, a meghallgatott személy jogaira és kötelezettségeire való figyelmeztetés megtörténtét, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, végül a meghallgatott személy, és/vagy képviselője, a Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. 15. § Képviselet (1) A kérelmező helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja továbbá ,minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű kérelmezők képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. (2) Ha az kérelmező nem személyesen jár el, a Bizottság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. A képviseleti meghatalmazást teljes bizonyító erejű 4
Elfogadta a Szenátus a 2006. június 27-i ülésen Az SZMSZ 7. sz melléklete
magánokiratba kell foglalni. A törvényes képviseleti jogot, személyi okmányokkal kell igazolni. (3) A Bizottság visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a képviseleti jogosultságát az erre irányuló felhívás ellenére sem igazolja. (4) Az iratokat az kérelmező részére, ha pedig törvényes képviselője, vagy írásban meghatalmazott képviselője van, ezek részére kell kézbesíteni, a személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselője egyidejű értesítésével. 16. § Idézés (1) Azt a hallgatót, oktatót, munkavállalót, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a Bizottság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezheti, hogy előtte, vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. A kérelmező nem kötelezhető megjelenésre az általa kezdeményezett eljárásban. (2) Az idézést általában úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatását megelőzően legalább öt nappal megkapja. (3) Az idézésben meg kell jelölni, hogy a Bizottság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (kérelmezőként, tanúként, szakértőként stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. (4) Idézni írásban, távbeszélőn, vagy elektronikus úton lehet. A távbeszélőn történő idézésről feljegyzést kell készíteni. 17. § (1) Az idézett személy az idézésnek köteles eleget tenni. (2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, fegyelmi vétséget követ el. 18. § Értesítés A Bizottság köteles a kérelmezőt, a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról azzal a tájékoztatással értesíteni, hogy a meghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező. 19. § A tényállás tisztázása (1) A Bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. (2) A Bizottság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (3) A jogorvoslati eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. Bizonyítási eszközök különösen: a kérelmező nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, és a tárgyi bizonyíték. 5
(4) A Bizottság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. (5) A Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. 20. § A kérelmező nyilatkozata (1) A kérelmezőnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha a kérelmező a Bizottság felhívására -*nem nyilatkozik, a Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. (2) A Bizottság köteles a kérelmezőt az eljárás során legalább egy ízben személyesen meghallgatni. Ha a kérelmező illetve meghatalmazottja ismételt szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a Bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére a személyes meghallgatását mellőzni lehet, de lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban megtehesse. (3) A kérelmezőt meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással el kell látni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni kell. 21. § Irat (1)A Bizottság a tényállás megállapítása céljából a kérelmezőt okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ennek érdekében az MTF szerveit megkeresheti. (2)Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely általában műszaki vagy vegyi úton - adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, optikai lemez, mágnesszalag, mágneses adathordozó, elektronikus dokumentum stb.). 22. § Tanú (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. (2) Az MTF-el jogviszonyban álló, tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és - a (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - tanúvallomást tenni. (3) Tanúként nem hallgatható meg a) az, akitől bizonyítékként értékelhető előadás nem várható, b) védett adatnak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki a titoktartás alól - az arra jogosított szervtől vagy személytől - nem kapott felmentést. (4) A tanúvallomás megtagadható, ha a tanú a kérelmező hozzátartozója, a tanú előadásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. (5) Nem használható fel bizonyítékként a (3) bekezdésben foglaltak megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá a (4) bekezdésben foglaltakra történő előzetes figyelmeztetés elmulasztásával felvett előadás. 23.§ (1) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelmezővel milyen viszonyban van, nem 6
Elfogadta a Szenátus a 2006. június 27-i ülésen Az SZMSZ 7. sz melléklete
elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire. (2) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen a kérelmező és más tanú és szakértő meghallgatásakor. (3) Ha a Bizottság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 24. § Szemle (1) A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. Ennek megtartása során a) az MTF-el jogviszonyban álló szemletárgy-birtokos, a szemletárgy felmutatására kötelezhető, b) helyszíni szemle tartható. (2) Ha a szemle eredményét az érdekeltek előzetes idézése vagy értesítése veszélyeztetné, a szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni. 25. § Szakértő (1) Szakértőt kell meghallgatni, vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az MTF-nek nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező munkavállalója és az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, különleges szakértelem szükséges. (2) A szakértő személyére az kérelmező is tehet javaslatot. 26.§ (1) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben a Bizottság tagjaira vonatkozó kizárási ok [11. § (2) bek.] áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúságtételt megtagadhatja [22. § (3)-(4) bek.]. (2) A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. Evégből a szakértő az ügy iratait megtekintheti, a kérelmező és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, a kérelmezőhöz, a tanúhoz kérdéseket intézhet. (3) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire. (4) Ha a Bizottság a szakértőt tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 27. § Tolmács (1) Ha a kérelmező vagy az eljárás más résztvevője idegen nyelvet használ, amelyet a Bizottság tagjai nem beszélik tolmácsot kell alkalmazni. (2) A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések.
7
28. § Tárgyalás (1) A Bizottság tárgyalást tart a tényállás tisztázásához, kivéve ha a kérelmező személyes meghallgatása mellőzését kérte és nincs szükség az eljárásban bizonyítás felvételére. (2) A tárgyaláson a Bizottság meghallgathatja a kérelmezőt, a tanút, a szakértőt, és megszemlélheti a szemletárgyat. (3) A kérelmező és képviselője a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet, és más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését indítványozhatja. (4) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja. 29. § Felhívás észrevételezésre Ha a kérelmező kérte személyes meghallgatásának mellőzését, fel kell hívni figyelmét, hogy észrevételeit írásban is benyújthatja. 30. § Igazolási kérelem (1) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, a Bizottságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről a Bizottság dönt. (2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. (3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. (4) Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. (5) E tárgyban a Ket. 66-67 §-ban írt rendelkezéseit kell alkalmazni. 31. § Az eljárás felfüggesztése (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más testület hatáskörébe tartozik, a Bizottság az eljárást felfüggeszti. (2) A felfüggesztés tartama az elbírálási határidőkbe nem számít be. 32. § Az iratokba való betekintés (1) A kérelmező és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet, vagy másolatot kérhet. (2) Nem lehet betekinteni a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, amelyek törvény által védett adatot tartalmaznak, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.
8
Elfogadta a Szenátus a 2006. június 27-i ülésen Az SZMSZ 7. sz melléklete
A Bizottság döntései 33. § A határozat alakja és tartalma A Bizottság a következő döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a döntést megváltoztatja; d) a döntést megsemmisíti és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. 34. § A Bizottságnak a döntését határozatba kell foglalnia, és meg kell indokolnia. A határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére. 35. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell: a) az eljáró Bizottság megnevezését, az ügy számát, b) a kérelmező nevét és lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben a Bizottság döntését, ha az kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot, továbbá tájékoztatást, hogy a kérelmező az ügy bírósági felülvizsgálatát kérheti a döntés közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. e) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; a kérelmező által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait; és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a Bizottság a határozatot hozta, f)) a döntéshozatal helyét és idejét, a határozat aláíróinak nevét, hivatali beosztását és az MTF bélyegzőlenyomatát. (2) A döntést külön dokumentumban kell megszövegezni, illetőleg jegyzőkönyvbe kell foglalni vagy az ügyiratra kell feljegyezni. Külön dokumentumban kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik, vagy ha a kérelmező a kihirdetett határozat megküldését kéri. (3) A jegyzőkönyvbe foglalt vagy az ügyiratra feljegyzett határozatban nem kell feltüntetni az 1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt adatokat, ha azok az iratból kitűnnek. (4) Itt nem részletezett kérdésekben a Ket. 71-74 §-ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. 36. § A határozat közlése (1) A Bizottság döntését közölni lehet a) postai úton, b) személyesen írásban vagy szóban, c) nagyszámú hallgató érintettsége esetén hirdetményi úton, d) kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján, e) az MTF kézbesítője útján. 9
(2) A döntés közlésének itt nem részletezett kérdéseiben a Ket. 78-81 §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 37. § Jogerő (1) A másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. (2) A jogerős határozat végrehajtható, kivéve ha a kérelmező a bíróság felülvizsgálatát kérte. 38. § A döntés módosítása vagy visszavonása (1) Ha a hallgató jogorvoslati kérelme alapján vagy attól függetlenül az MTF megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, és azt az utóbbi esetben a Bizottság illetve a felülvizsgálatot végző bíróság még nem bírálta el, a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. (2) E kérdéskörben még a Ket 103 § és 114 §-ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. 39. § A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése Ebben a tárgykörben a Ket. 122-123 §-ban foglaltak az irányadóak. 40. § A másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata (1) A kérelmező az MTF másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti keresettel, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. (2) A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló l952 évi III törvény XX fejezetében foglaltak az irányadóak. (3) A bíróság a döntést megváltoztathatja.
10
