A gyermek lelke olyan mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba s fényt keres, napok, holdak, csillagok, vagy pislogó gyertyák fényét,

GÉDERLAK ÓVODA TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015

„A gyermek lelke olyan mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba s fényt keres, napok, holdak, csillagok, vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról visszatükrözhessen.” / Vass Albert /

2

TARTALOMJEGYZÉK I. Az óvoda adatai II. Bevezető

3 6

III. Településünk bemutatása

9

IV. Önképünk, identitásunk

10

1. Gyermekkép

10

2. Óvodakép

11

V. Az óvoda nevelésé feladatai

13

1. Az egészséges életmód kialakítása

13

2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés

15

3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

17

VI. Az óvodai élet megszervezésének elvei

19

1. Személyi feltételek

19

2. Tárgyi feltételek

20

3. A gyermeki tevékenységek tervezése

21

3.1. Hetirend

21

3.2. Napirend

22

3.3. Óvoda dokumentumai

23

4. Az óvoda kapcsolatai

24

4.1. Kapcsolat a szülőkkel, nagyszülőkkel

24

4.2. Az óvoda és iskola kapcsolata

25

4.3. Kapcsolat a fenntartóval

26

4.4. Kapcsolat az egészségügyi szervekkel

27

4.5. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel

27

VII. Tevékenységformák tevékenységközpontú óvodai nevelés keretében

29

1. Játék tevékenység

29

2. Tanulási tevékenység

33

3. Társas, közösségi tevékenység

35

4. Értékteremtő munkatevékenység

37

5. Szabadidős tevékenység

39

6. A fejlesztés keretei

40

6.1. A komplex foglalkozások rendszere

40

6.1.1. Anyanyelv

40

6.1.2. Matematika

41

1

6.1.3. Természeti társadalmi valóság megismerése - Természet – társadalom – ember

43 43

a) A környezet szeretetére és védelmére nevelés

43

b) a természeti és társadalmi környezet felfedezése, megismerése

44

- Születéstől a felnőttkorig

44

6.1.4. Művészeti tevékenységek

47

- Verselés, mesélés

47

- Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

48

- Rajzolás, mintázás, kézimunka

51

6.1.5. Mozgás

53

VIII. Ünnepek, hagyományok az óvodában

57

IX. Speciális feladatok

58

X. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése

60

1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek /SNI/

60

2. Tehetséggondozás

66

3.Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése, esélyegyenlőség biztosítása

67

XI. Gyermek fejlődésének nyomon követése

71

XII. Gyermekvédelmi feladatok

72

XIII. Az óvoda egészségnevelési terve

75

XIV. Óvodafejlesztés: TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041 „Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon”

80

XV. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

82

XVI. „Jó gyakorlat” – „Csillagszemek”

85

XVII. Érvényességi nyilatkozat

89

XVIII. Legitimációs záradék

90

XIX.. Felhasznált irodalom

91

XX. Mellékletek

92

XX. Függelék

93

1. „Ügyes kezek” 2. „Egyszer volt, hol nem volt…” 3. Műhelymunka – „Jó gyakorlat” 4. „Éljünk egészségesen!” 5. Családi nap – sport délelőtt 2

AZ ÓVODA ADATAI

I.

1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1.A költségvetési szerv 1.1.1.megnevezése: Géderlak Óvoda 1.2. A költségvetési szerv 1.2.1.székhelye: 6334 Géderlak, Kossuth u. 95.

2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1.A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2013.01.01. 2.2..A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.2.1.megnevezése: Géderlak Község Önkormányzat 2.2.2.székhelye:6334 Géderlak, Kossuth u.95. 2.3.A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése Duna-menti Közoktatási Társulás Óvodája, 1 Általános- és Művészeti Iskolája

székhelye 6328 Dunapataj, Kalocsai út 2.

3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1.A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének 3.1.1.megnevezése: Géderlak Község Önkormányzat 3.1.2.székhelye:6334 Géderlak, Kossuth u. 95. 4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1.A költségvetési szerv közfeladata: óvodai nevelés, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 1.a) pontja alapján 4.2.A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 1

szakágazat száma

szakágazat megnevezése

851020

óvodai nevelés

3

4.3.A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen található, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi. Az óvodai nevelés magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozásokat, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást iskola életmódra való felkészítés. -integráltan (többi gyermekkel együtt) nevelhető Sajátos Nevelési Igényű gyermekek nevelése, ellátása: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján: -mozgásszervi, -érzékszervi, -értelmi vagy beszédfogyatékos, -több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, -integrálható autizmus spektrum zavarral, -egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek -napközi otthonos jellegű ellátás napi többszöri étkeztetéssel, foglalkozási időn túli felügyelettel, pihentetéssel, Óvodai fejlesztő program megszervezése (személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program keretében). 4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: 1

kormányzati funkciószám 091110

kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

3

091140

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

4

096015

Gyemekétkeztetés köznevelési intézményben

5

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

2

4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Géderlak község közigazgatási területe, férőhely esetén más település közigazgatási területéről is fogadhat gyermekeket. 5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1.A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Géderlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló

4

326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet 21-24. §-a, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67-69.§-a alapján. 5.2.A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony

jogviszonyt szabályozó jogszabály

közalkalmazotti jogviszony

A közalkalmazottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

2

munkaviszony

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

3

megbízási jogviszony

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

1

5.3. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése: Géderlak Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata alapján.6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának 6.1.1. megnevezése: Géderlak Község Önkormányzat 6.1.2. székhelye: 6334 Géderlak, Kossuth u.95. 6.2. A köznevelési intézmény 6.2.1. típusa:óvoda 6.2.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:óvodai nevelés 6.2.3. gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény pénzügyi számviteli feladatait a Géderlaki Közös Önkormányzati Hivatal látja el. 6.3. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény 6.3.1. székhelyén:50 fő 6.4. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe

ingatlan helyrajzi száma

ingatlan hasznos alapterülete (m2)

vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga

az ingatlan funkciója, célja

Géderlak, Kossuth. u. 95.

2

230

Az intézmény a rendelkezésére bocsátott leltár szerinti ingó és ingatlan vagyont a feladatainak ellátásához szabadon használhatja az önkormányzat vagyonáról szóló 8/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet szerint.

óvodai nevelés

5

II. BEVEZETŐ Az óvodánk Helyi Nevelési Programja 1999-ben íródott. A program választásánál figyelembe vettük a helyi adottságokat, a fenntartó elvárásait, a szülők igényeit, de legfőképpen a gyermekek érdekeit. Így esett a választás a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálására. / Miskolc, 1996. Fábián Katalin / Az azóta eltelt időszak változásai szükségessé tették a HOP módosítását.

A Duna menti önkormányzatok (Dunapataj, Ordas, Géderlak) 2007. augusztus 01.-én többcélú közös igazgatású közoktatási intézményt hoztak létre, mely törvényi változások miatt 2012. december 31.-én megszűnt. Géderlak Óvoda – Duna-menti Közoktatási Társulás Óvodája, Általános- és Művészeti Iskolája (továbbiakban: DKT) jogutódjaként 2013.01.01.-től önállóan működő költségvetési szervként jött létre, mely köznevelési feladatokat lát el. 2013. szeptember 01-től módosított tevékenységközpontú pedagógiai program alapján dolgozunk. A módosításnál figyelembe vettük a törvényi változásokat, az Óvodai nevelés országos alapprogramját. A program készítésénél felhasználtuk a DKT közös programjának egyes fejezeteit. 2012-ben Dunapataj óvodájával közösen pályáztunk a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041 „Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon” című pályázatra. A pályázat megfelelésének eleget téve módosítjuk pedagógiai programunkat. 2015. szeptember 01-től a módosított pedagógiai program alapján dolgozunk. Módosításkor a törvényi változásnak megfelelően, és az észlelt hibáinkat is javítottuk. A program módosításánál következő törvényeket vettük figyelembe:

-

a 2011.évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről és annak módosításai tekintettel a 26. §. tartalmára,

-

a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete, a nevelési és oktatási intézmények működéséről,

6

-

az Országos Óvodai Nevelés Alapprogjamjának kiadásáról szóló 2012. évi 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet,

-

229/2012.(VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról,

-

2/2005 (III.1.) OM rendelet,

-

2003. évi CXXV. törvény - egyenlő bánásmódról

A fent említett okok együttesének figyelembe vételével módosítottuk a Géderlak Óvoda Pedagógiai Programját. Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek megismerésében segített a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041 „Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon” című pályázat továbbképzései. Az óvodafejlesztési pályázat elemeit beépítettük a helyi nevelési programunkba, dőlt betűs szerkesztéssel jelöltük. Az elemek beépítése az alábbi szervezeti struktúrában fog megjelenni, szöveges kidolgozása területenként történik. 1. Az intézmény szolgáltatási színvonalának növelése, szervezetfejlesztés -

a komplex állapotfelmérés, valamint a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését

szolgáló

módszerek,

eszközök

megismerése,

alkalmazása,

továbbfejlesztése, illetve ezek alapján a saját intézményben alkalmazandó eljárások, módszerek rendszerének át-, illetve kialakítása az óvodai pedagógiai program részeként az alábbi fejezetcímek szerint kidolgozva: újszerű, nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek. -

egyénre szabott / differenciált fejlesztési módszerek,

-

az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemi,

-

óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda iskola közötti együttműködés új területei,

-

nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása,

-

az intézményfenntartóval való együttműködés új formái (külső intézményértékelés mechanizmus működése, a külső értékelés szempontjai, az értékelési eredmények visszacsatolásának

módjai,

az 7

intézményfenntartók

oktatásirányítási

tevékenységének segítése, például rövid- és középtávú tervezést megalapozó helyzetfelmérés és elemzés készítésével) -

a konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása.

2. Óvodai jó gyakorlatok, referenciák megosztása, átvétele A felsorolt pontok beépítése az óvodai szervezet és különböző folyamatainak javítását kívánja segíteni.

8

III. TELEPÜLÉSÜNK BEMUTATÁSA Géderlak község Bács-Kiskun megyében, a Duna bal partján terül el. Rendezett házak, virágos környezet fogadja tavasztól őszig az ideérkezőt. Falunk a „Virágos Magyarország” mozgalom aranyéremmel díjazott kis faluja. Óvodánk a község központjában, a főúttól könnyen megközelíthető, nagyon szép parkosított környezetben található. Az épületet 1998. – ban építette a Községi Önkormányzat. A település létszámához igazodva minden igényt kielégítő, úgy külsőre, mint belsőre, egy igen modern, nemcsak a jelen, hanem a jövőkor számára is megfelelő, két csoportos gyermekintézményt hoztak létre, a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel együtt. A község lakóinak száma jelenleg: 1.010 fő. Óvodánkba járó gyermekek családi helyzete igen változó képet mutat. Tapasztaljuk, hogy a gyermekek életkörülményei mennyire befolyásolóan alakítják óvodai nevelésünket. A mi községünkben is nyomon követhető a technika fejlődésének hatása, a családon belüli korlátozottabb lehetőségek, a család szerkezetének változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, a munkanélküliség, az életszínvonal romlása. A kevés munkalehetőség, az anyagi létbizonytalanság hátrányos körülményeket eredményez a gyermekek számára. Így óvodánknak egyre nagyobb jelentősége van a növekvő hátrányos helyzetű gyermekek segítésében, fejlesztésében, az esélyegyenlőtlenség megszüntetésében.

9

IV. ÖNKÉPÜNK, IDENTITÁSUNK 1. Gyermekkép Gyermekképünk egy derűs, kiegyensúlyozott, harmonikusan fejlődő gyermek, aki nyitott az őt körülvevő ingerekre, érdeklődő, nyílt, és szorongásmentes. A nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai légkörben szívesen választ a számára vonzó tevékenységformát, amelyek segítségével alakulnak iskolai tanulásához szükséges képességei. Az óvodás gyermek tanulása elsősorban mintakövetés, utánzás során valósul meg, így a velük kapcsolatba kerülő valamennyi felnőtt, pedagógiai modell. Óvodánk minden dolgozójának /elsősorban magatartása és beszéde által/ pozitív modellnek kell lennie. „Jó, hogy vagy, örülök, hogy itt vagy” érzést kívánjuk erősíteni nap, mint nap. Szeretnénk, hogy a labilis érzelmi megnyilvánulásokkal bíró három éves az óvodáskor végére érje el, hogy önálló feladatvégzéssel, megfelelő magatartással tudja a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt viszonyt kezelni. Legyen önálló, talpraesett, tudjon nyerni és veszíteni egyaránt. Sajátítsa el a másság elfogadását azon az áron is, hogy magát tudja elfogadni. A kisgyermek a felnőttektől függő, érzékeny, fejlődő személyiség. Önálló individuum, egyénenként változó testi, lelki szükségletekkel. Gyermekközpontú óvodai nevelésünk ezek kielégítésére, a gyermeki személyiség legteljesebb kibontakoztatására irányul. Biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú, és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s a meglévő hátrányai csökkenjenek. Törekszünk arra, hogy semmiféle előítéletnek, és annak kibontakozásának ne adjunk teret, ezt személyes mintaadással próbáljuk elérni. Célunk, hogy az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Testben és lélekben egészséges, boldog, kiegyensúlyozott, harmóniában él környezetével és önmagával.

10

2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánk a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévététől az iskolába lépésig. Óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit az óvodában, miközben teljesíti a funkcióit, (óvó-védő, szociális, nevelő személyiség fejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. A családi nevelés elsőbbségét ismerve, azzal karöltve, a gyermek érdekeit szem előtt tartva, szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük a hozzánk járó kisgyermekeket. Óvodai nevelésünkben, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásának megerősítésére törekszünk az egyenlő hozzáférés biztosításával. Olyan gyermekközpontú óvodában kívánjuk nevelni gyermekeinket, ahol szeretetteljes, derűs légkör uralkodik, ahova a gyermekek örömmel jönnek, jól érzik magukat, és a szülők biztonságban tudhatják gyermekeiket. A gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése. Hit a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire biztosított komoly figyelem. A nem könnyen érthető jelzések értelmezése, a mögöttük lévő szükségletek feltárása. A ki nem mondott, csak tünetekkel jelzett gyermeki segélykérés figyelmen kívül hagyásának megelőzése. Otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség kibontakozásáról a játékban történő tevékenykedtetés során. Azokat a műveltségtartalmakat közvetítjük számukra, amelyeket aktuális fejlettségükkel összhangban könnyen magukévá tudnak tenni. Óvodánk nyitott, biztosítjuk, hogy a szülők gyermekük mindennapi életébe betekinthessenek. Nevelésünk célja az, hogy elősegítsük gyerekeink sokoldalú, harmonikus fejlesztését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

11

Felvállaljuk a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek (SNI), beilleszkedési tanulási magatartási (BTM) zavarral küzdő gyermekek integrált fejlesztését, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képesség kibontakoztató és integrációs felkészítését. A Szakszolgálatok véleményét mindenkor irányadónak tekintjük. Multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció.

Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számra kötelesség.

Szeretnénk, ha az óvodánkban eltöltött gyermekévek maradandó élményt nyújtanának a jövendő világ felnőtteinek.

12

V. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI: 1. Az egészséges életmód kialakítása 2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egyénre szabott fejlesztéssel alkalmassá tesszük a gyermekeket az iskolai tanulás megkezdéséhez. Fő törekvésünk, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten készítsünk fel az óvodai, iskolai átmenet megkönnyítésére, az iskolai életre való beilleszkedésre.

1. Az egészséges életmód kialakítása: Az egészséges életmódra nevelés célja, a gyermekek testi szükségleteinek civilizált kielégítése és elősegítése, egészséges életvitel igényének alakítása, az egészséges testi fejlődés érdekében. Az egészséges életmód a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását magában foglalja.

Feladatok: 

a gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése,



a gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása,



a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása.

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése: A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódjunk az otthoni körülményekről, szokásokról, amelyekben nagy eltérések tapasztalhatók. Több óvodáskorú gyermekek anyagi körülményeik miatt hátrányos helyzetű. Ez meghatározza a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokat. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyerekekkel a mosdóhasználatát, a testápolási szokásokat. Úgy alakulnak ki helyesen az egészségügyi 13

szokások, ha ezt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyerekekkel. Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk. Naponta szervezünk néhány percig tartó mozgásos tevékenységet, valamint rövid ideig tartó sétát, melyek hozzájárulnak a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjának fejlődéséhez. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat az udvaron, a csoportszobában, vagy a Sportcsarnokban tartjuk. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket. Figyelembe vesszük a gyerekek eltérő alvásigényét. A korábban ébredők csendben tevékenykedhetnek. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítás: Tudatosan tervezett, irányított mozgásra a tornaszobában vagy a szabadban biztosítunk lehetőséget. Tornaszobánk igényesen összeválogatott, gazdag eszköztára szolgálja a csoportos, differenciált, sokoldalú mozgás célzott fejlesztését. A gyermekek fejlettségének megfelelő módon és mértékben általános vagy speciális mozgást, ügyességet, állóképességet, fejlesztő játékokat szervezünk. A feladatokat időtartamban, mennyiségben és minőségben differenciálva adjuk. 

Minden nap nyújtsunk edzési lehetőséget a gyerekek számára.



Ha az időjárás engedi, naponta kétszer is tartózkodjanak a szabadban.



Téli időszakban is használjuk ki a tél adta játéklehetőségeket, szánkózás, csúszkálás, hóemberépítés.



Melegben biztosítsunk pancsolási lehetőséget az udvaron.

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása:

 Udvarunk nagy része füves terület, de van homokos és szilárd burkolatú része is. Van napos és árnyékos terület, virágoskert. A gyerekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét korszerű, több készséget is fejlesztő, esztétikus megjelenésű, fából készült udvari játékszerekkel biztosítjuk.  Itt a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozására is törekszünk.  A csoportszobák megfelelő méretűek, hideg időben az egész napos játék színterei, egyúttal az alvás helye is.  A gyermekek étkezését külön helyiségben biztosítjuk.

14

 Mosdóhelyiséget a csoportszobával az öltöző köti össze.  Az ágynemű és a törölköző az óvoda tulajdona, mosását helyben végezzük. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:  A testápolás körében kialakított egészségügyi szokásokat önállóan, felszólítás nélkül végzik a gyerekek.  A tisztálkodási eszközöket önállóan használják.  Önállóan öltözködnek, ruhaneműiket, ágyneműiket rendben tartják.  Kialakul bennük az esztétikus étkezés igénye, igyekeznek betartani az óvodában kialakított étkezési szokásokat.  Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára. Nemcsak saját tárgyaikra, hanem a csoportszoba, öltöző, ebédlő, tornaszoba, mosdó rendjére is figyelne

2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés A közösségi és egyéni nevelés, a pozitív személyre szabott értékelés célja a gyermekek személyes érdekeinek, képességeinek kibontakoztatása a közösségben, annak értékrendje alapján. Kialakítjuk a szeretetteljes, fejlődésre alkalmas, nyugodt, állandó értékrenddel bíró légkört, amellyel növeljük óvodásaink biztonságérzetét, alakítjuk másokhoz való pozitív érzelmi viszonyát, segítjük kapcsolatteremtésüket a gyermekekkel és a felnőttekkel. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében kiemelten fontos a tartós, stabil, szeretetteljes kapcsolat kiépítése.

Feladataink:  A beszoktatás pillanatától kezdve szeretetteljes, családias, biztonságos légkör megteremtése az óvodai évek alatt.  A gyermek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával folytatott beszélgetésekből igyekszünk képet kapni a család érzelmi viszonyairól, a családtagok egymáshoz való kötődéséről.  Ezek a tapasztalatok alapján készülünk fel a gyerekek fogadására.  Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot a pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemző intézményünkben. 15

 A beszoktatás időszaka meghatározza a gyerekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Ennek érdekében következőket tesszük: szülő-gyermek együtt ismerkedjen az óvodával minél hosszabb időn keresztül, behozhassák kedvenc játékaikat, választhatnak maguknak jelet.  A csoportszobák kedves, derűs, nyugalmat árasztó, kuckósított berendezése hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek egész nap folyamán megfelelő helyet találjanak, és jól érezzék magukat.  Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtés a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek között a kialakult kapcsolat erősítése, a helyes közösségi magatartás formálása érdekében.  Az óvoda minden dolgozója különös szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel forduljon a gyerekek felé.  A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.  Fontos a felnőtt viselkedésének mintaértéke, mert megfigyelve, utánzás útján tanul a gyermek. A társaknak az óvodában kialakuló kis játszócsoportoknak az egyénre gyakorolt fejlesztő hatása igen nagy.  A csoportok kialakításakor, ha lehetőség van, figyelünk arra, hogy a testvérek egy csoportba kerüljenek.  Fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő tevékenységek megszervezését (névnap, születésnap, ünnepekre való készülődés, ajándékkészítés).  Segítsük a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését és arra neveljük, hogy elfogadóak és megértők legyenek a különbözőségek elfogadásában.  A gyermek nyitottságára építünk, és ahhoz segítjük hozzá a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.  A gyermeki magatartás alakulása szempontjából tudjuk, hogy az óvoda valamennyi alkalmazottja modell értékű szerepet tölt be.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 Ragaszkodnak óvodájukhoz, egymáshoz, felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. 16

 Az adott tevékenység által megkívánt magatartási formát önként vállalják.  Tájékozódni tudnak a közösségben, a közös tevékenységekben aktívan részt vesznek.  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt.  Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre.  Felelősséget éreznek vállalt feladatért.  A megkezdett munkát igyekeznek befejezni.  Szociálisan éretté válnak az iskolába lépéshez.

3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Elsősorban a gyermek egyéni érdeklődésére és meglévő tapasztalataira és élményeire építünk. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és kreativitás fejlődését elősegítő környezet biztosítására törekszünk.  A tanulás hatékonyságához fontos, hogy örömmel és önként vegyen részt a gyermekek a tevékenységekben. Az óvodapedagógus által ajánlott tevékenységek egyik célja az, hogy képességeiknek megfelelő feladat elé állítsuk a gyerekeket. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához.  Törekszünk arra, hogy mindegyik gyermek minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A kudarcok ellentétes hatást váltanak ki, a gyermek bátortalanná, visszahúzódóvá

válik,

alul

értékeli

önmagát,

és

alatta

marad

saját

teljesítőképességének.  Rendszeresen biztosítjuk a mozgásos játék lehetőségét, melyben fejlődik a gyermek vizuális memóriája, térről való ismerete, térészlelése, harmonikus mozgása.  A játékot és a mesehallgatást, mint összetett képességfejlesztési lehetőségeket használjuk ki:  az anyanyelv fejlesztésére,  tapasztalatszerzésre,  a természeti és társadalmi környezet megismerésére. 17

 Rendszerezzük, és fokozatosan bővítjük a gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai módszerek segítségével. Ezeken keresztül fejlődnek:  egyre pontosabb valósághű észleléseik,  figyelemösszpontosításra való képességeik,  valósághoz közelítő képzeleti működésük,  reproduktív emlékezetük,  logikus, kreatív gondolkodás. Egyre több gondolkodásfejlesztő szabályjátékkal ismertetjük meg a gyermekeket, amelyeket mindig elérhető helyen találhatnak meg a csoportszobában. (társasjátékok, dominók, kártyajátékok, logikai játékok, Logico, puzzle,…)

18

VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Az óvodai nevelés csak jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében megszervezve szervezhető meg az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

1. Személyi feltételek: Határozott idejű kinevezéssel rendelkező dolgozók: 

1 óvónői szakközépiskolai végzettségű óvodapedagógus



1 óvónő szakvizsgázott felsőfokú végzettségű óvodapedagógus



1 szakképesített dajka

Óvodánk hosszú évek során 2 csoportos óvodaként működött. A létszám csökkenése, a nehéz gazdasági helyzet, intézmények összevonása, társulása, indokolttá tette a csoportösszevonást, átmenetileg. Amikor a gyermeklétszám növekedett, ismét lehetővé vált a csoportbővítés. Jelenleg is 2 csoport működik intézményünkben. Jelentős személyi változás hosszú évek óta óvodánkban nem történt. A határozott idejű munkaviszonnyal rendelkező dolgozók mellé a törvényváltozások figyelembe vételével 1 teljes munkaidős szakképzett óvónőt alkalmazunk szerződéssel, mivel a rendelkezésre álló születési adatok csak egy-két évig teszik lehetővé a 2 csoport működését. Jelenleg a főállású szakképzett dajka és egy szerződéses munkaviszonyban lévő dajka segíti az óvónők munkáját. Nevelőmunkánk célját ismerik, a csoportok napi életében tevékenyen részt vesznek. Fontosnak tartjuk egymás munkájának megbecsülését, a megbízhatóságot és az intézmény jó hírnevének fenntartását, mely alapja a jó, kellemes munkahelyi légkörnek. A közös célok elérése érdekében kölcsönösen törekszünk a megújulásra, a fejlődésre, a gyermeki jogok tiszteletben tartására- a gyermek mindenek felett álló érdekének védelmére. Továbbképzéseinket, az óvoda érdekeit figyelembe véve, a HOP-ban kitűzött célok ismeretében terveztük. Így lehetőség nyílik, pl. 3 év alatti gyermekek fogadására, „Dohányzás vagy egészség” kiegészítő program megtartására, az arra rászoruló gyermekek egyéni fejlesztésére, vagy az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. Munkánk színvonalának megtartásához szükség van a folyamatos önképzésre, a megszerzett tudás szinten tartására. A színvonalas munka további folytatásához, a pedagógiai munka hatékony működtetésére továbbképzési terv elkészítésénél továbbra is a pedagógiai programban kitűzött célokat, a gyermekek és az óvoda érdekeit kívánjuk figyelembe venni.

19

Színvonalas munkánkban élményekre és tapasztalatokra építő környezeti nevelésben részesülnek gyermekeink. Második alkalommal pályáztunk sikeresen a „Zöld Óvoda” cím elérésére.

Pályázatunkban

vállalt

célkitűzéseket

a

megfelelő

környezettudatos

magatartásminták, értékek és szokások átadásával, átvételével, a fenntarthatóságra nevelés gyakorlati megvalósítására törekszünk. Színvonalas

munkák

végzését

a

TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041”Óvodafejlesztés

Dunapatajon és Géderlakon”című pályázat továbbképzései is segítették. A pályázat megvalósításán belül a következő továbbképzéseken vettünk részt: -

Kreatív tanuló – kreatív pedagógus, a kreativitás szerepe a tehetségfejlesztésben (2 fő)

-

Drámajáték – vezetés (2 fő)

-

Vezetők, változások – Változásmenedzsment, új intézményi szerepkörök – vezetői, irányítási feladatok (fő)

2. Tárgyi feltételek: Óvodánk jól felszerelt, a működéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Az épületet 1998. – ban építette a Községi Önkormányzat. A település létszámához igazodva minden igényt kielégítő, úgy külsőre, mint belsőre. Egy igen modern, két csoportos gyermekintézmény, a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel együtt. Az épületében két tágas, világos csoportszoba található. Mindkét csoporthoz mosdó és öltöző tartozik. A harmadik csoportszobát az iskola használta hosszú éveken keresztül, külön bejárattal, számítástechnikai teremnek. Két éve birtokunkba vehettük a termet. Az önkormányzat segítségével nagyon szép, teljesen felújított ebédlőt alakítottunk ki a technika terem helyén, új székekkel, asztalokkal felszerelve. A nagy beépített szekrény eszközeink tárolására szolgál. A gyermekek mozgásigényüket rossz idő esetén, a tágas folyosón elégíthetik ki. A szabad mozgáshoz többféle játék és sporteszköz biztosítja a mozgás örömét. Az óvoda tágas udvarán lehetőség nyílik a mozgásra, mozgásfejlesztő játékokra, amelyekhez változatos eszközök biztosítottak. A szülők és az önkormányzat támogatásával, három évvel ezelőtt új fajátékokkal gazdagodott udvarunk. A régi játékok tönkrementek, használhatatlanná váltak. A gyermekek nagy örömére, udvari fa játékainkat gazdagítja, színesíti a pályázat keretében kapott Háromüléses hinta vegyes üléssel, 3 db futóbicikli, és a ROTIKOM készlet.

20

Testnevelés foglalkozásokat a nagy hideg beálltáig a Sportcsarnokban tartjuk. Az óvónőknek számítógéppel, fénymásolóval, nyomtatóval felszerelt iroda áll rendelkezésre, internet

hozzáférési

lehetőséggel.

Könyvállományunkat

folyamatosan

bővítjük,

szakkönyvekkel és a gyermekeknek szóló könyvekkel, mesekönyvekkel. Tv, videó, magnós rádió, diavetítő, DVD-lejátszó, CD-rádiós magnó segíti munkánkat. Az egyéni fejlesztéshez szükséges eszközeink mennyisége és minősége megfelelő. Fejlesztő játékok bővítése folyamatos. Ebben a tanévben elkezdődött a régi kerítés cseréje, ami majd fokozatosan folytatódik, így lassan az óvoda udvara zárható lesz. A gyermekek egészséges fejlődéséhez nagyban hozzájárul majd a fedett terasz, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Elkészítése tervben van, ígéretet kaptunk. Az udvari játékaink tárolásához a mellékhelyiség kialakítása is folyamatban van. Tárgyi eszközeinknél nagy figyelmet fordítunk a meglévők megóvására, vásárlásakor a minőségre, tartósságra. A csoportban tönkrement játékok pótlása folyamatos.

3. A gyermeki tevékenységek tervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

3.1. Hetirend Kötött Hétfő

Mindennapi mozgás, mozgásos

Kötetlen Verselés, mesélés

játék Kedd

Mindennapi mozgás, mozgásos

Verselés, mesélés

játék

Művészeti tevékenységek: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Szerda

Mindennapi mozgás, mozgásos

Verselés, mesélés

játék

Matematika

21

Csütörtök

Mindennapi mozgás, mozgásos

Verselés, mesélés

játék

Művészeti tevékenységek: Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Péntek

Mindennapi mozgás, mozgásos

Verselés, mesélés

játék

Külső világ tevékeny megismerése

3.2. Napirend A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 700 -1200

- Folyamatos játék: szabadjáték, élményszerű játék - Étkezés - Egészségügyi szokások gyakorlása - Testmozgás - Tevékenységekben megvalósuló tanulás - Egyéni fejlesztés - Munkajellegű tevékenységek

00

00

12 - 13

- Ebéd - Egészségügyi szokások gyakorlása - Munkajellegű tevékenységek

1300 - 1500

- Alvás mesével, altatóval - Pihenés - Folyamatos ébredés - Egészségügyi szokások gyakorlása - Munkajellegű tevékenységek

1500 - 1600

- Folyamatos játék: szabadjáték, élményszerű játék - Mozgás - Tevékenységekben megvalósuló tanulás - Egyéni fejlesztés - Folyamatos haza bocsátás

22

A napirendben egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható, a körülmények, évszakok, váratlan események hatására.

3.3. Óvoda dokumentumai - Az óvodai csoportnapló: az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. A csoportnaplónak tartalmaznia kell az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, a körbélyegző lenyomatát, a pedagógiai program nevét, a csoportba járó gyermekek névsorát, születési idejét, fiúk, lányok számát. A csoport napirendjét, heti rendjét, a tevékenységek heti tervezését. A csoport éves nevelési tervét lebontva a beszoktatási vagy összeszoktatási időszakra, négy - három hónapra, a nevelési év ez időszakainak értékelését. Az A. Tü. 727/új r.sz. Óvodai csoportnapló-t módosítottuk, használjuk. - Fejlődési naplót vezetnek az óvodapedagógusok a köznevelési törvény alapján a gyermekekről, amelyben /a kiscsoportosoknál beszoktatáskor,/ félévenként rögzítik a gyermek fejlődését és az aktuális fejlesztési feladatokat, a mérések dokumentumait, és erről folyamatosan tájékoztatják a szülőket is. Le kell jegyezni a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket. - Felvételi és mulasztási napló a gyermekek mulasztását tartalmazza, az óvodapedagógusok napi rendszerességgel vezetik a hiányzó gyermekekről. - Óvodai nyilvántartó lap az érvényesen beírt gyermeklétszám havonkénti megállapítását mutatja, a Felvételi és mulasztási napló alapján. - Étkező gyermekek számának naponkénti nyilvántartása a naponta étkező gyermekek számát tükrözi. - Felvételi előjegyzési napló az óvodába felvételre jelentkező gyermekek adatait tartalmazza. - Törzskönyv általános adatokat, az óvoda nyitvatartási idejét, az óvoda gyermeklétszámát és a csoportok számát, étkezésben részesülők számát, engedélyezett és betöltött álláshelyeket, óvoda épületére és helyiségeire vonatkozó általános adatokat, megrendelt folyóiratokat, könyvtári könyvkészletet és az óvodapedagógusokra és egyéb alkalmazottakra vonatkozó fontosabb adatokat tartalmaz.

23

4. Az óvoda kapcsolatai Mindannyiunk

feladata

a

harmonikus,

tartalmas,

boldog

gyermekkor

kialakítása,

megteremtése, biztosítása. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki egymás között és a társadalmi környezetünkkel. A nevelési – oktatási intézmények közötti horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása folyamatos. 4.1. Kapcsolat a szülőkkel, nagyszülőkkel, a családdal Célja: Alapvető célunk a családdal való jó kapcsolat megőrzése a megfelelő információcsere, nyitottság, hiteles tájékoztatás, együttműködés, hogy a szülők mindenkor tisztába legyenek az óvoda célkitűzéseivel, ugyanakkor ismerjük fel a családok helyzetét, problémáit. Feladata: - A szülők a törvényben meghatározottak és az Szervezeti Működési Szabályzatban foglaltak alapján képviselőik útján közvetetten is kérhetnek és kaphatnak információt. - Az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe. /Szükség esetén gyűjtőmunka, otthoni eszközök küldése/ - Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. - A gyermekek értékelésére évente kétszer kerül sor (október, május). Az értékelésre a szülőkkel előre egyeztetett időpontban kerül sor. Az értékelésen két pedagógus jelen van, akik a gyermekkel kapcsolatban állnak. /délelőtti foglalkozás, étkezés, délutáni pihenő./ A gyermekek értékelése az óvodának kötelezettsége, a gyermek fejlődésének nyomon követése a szülő kötelessége. Az értékelés tartalmazza a pedagógusok megfigyeléseit a gyermek fejlődésével kapcsolatban (erősségek, gyengeségek). - Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, nevelési felfogásba építésére, motiválás. A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek

elfogadása.

A

szülőkkel,

gyermekekkel

24

való

közös

gondolkodás,

véleménycsere, döntés eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítése az óvoda normarendszerébe. Tartalma:  Kapcsolatfelvétel a leendő szülőkkel.  A nevelési program fő vonalainak közvetítése a szülők felé az első szülői értekezleten.  Családlátogatás a gyermek életkörülményeinek megismerése érdekében. Az óvoda, a csoport életében az alábbiak szerint nyújt betekintést:  Szülői értekezletek: Az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, évente három alkalommal, de szükség szerint többször is van lehetőség az aktuális problémák megbeszélésére.  Előadás Jellemző problémára, kérdés megválaszolására szakember meghívása (orvos, pszichológus stb.)  Nyílt napok A szülő bármikor betekinthet az óvoda életébe, ha azt előző nap délutánján jelzi.  Az óvodai élet hagyományos ünnepei: A szülőkkel együtt szervezzük meg a következő ünnepeket: Mikulás, kirándulások, Gyermeknap, Anyák napja, Farsang, Évzáró, nagycsoportosok ballagása. A rendezvények pedagógiai célja:  szülő-gyermek kapcsolat megismerése  szülő-óvónő partnerkapcsolat erősítése  vidám hangulatú együttléttel a közösség formálása  óvoda támogatási lehetőségének biztosítása  a családok egészséges életmódra nevelése, közös játékélmény biztosítása. Óvodánkban a szülők érdekeit Szülői szervezet képviseli. A Szülői szervezet három főből áll, a kis, középső és a nagycsoportos gyermekek szüleit képviselik. Kis óvoda lévén a Szülői Közösség Munkatervet nem készít. A Szülői Szervezet vezetőjét, képviselőit, minden óvodai programról, eseményről, gyermekeket érintő tevékenységekről az óvoda vezetője tájékoztatja, szükség esetén a nevelőtestületi értekezletekre meghívja.

25

4.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata Célja: -Fő célunk, hogy óvodásaink számára vonzóvá tegyük az iskolai életet, a rájuk váró tanulást és megkönnyítsük a két intézmény közötti átmenet nehézségeit. -Együttműködésünkben, napi szakmai és baráti kapcsolatunkban érvényre jut a kölcsönös nyitottság, bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. Feladata: -Arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesszük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és alkalmassá váljanak az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük, ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő-és megtartó tevékenységet végzünk. -Együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. -Konzultáció az óvoda nevelési programjáról. -Konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről. A kapcsolattartás formái: - Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtések az első osztályban, az elsőosztályos tanító néni pedig a leendő iskolásokat látogatja meg az óvodában. - Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős és a pedagógusok kapcsolata a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek érdekében, konzultáció, prevenciós munka segítése. - Óvónők és gyerekek látogatása az iskolában, ahol a gyermekek ismerkednek az iskolai élettel, tanító nénivel, színes, vonzó tapasztalatok útján betekintenek az iskolai élet mozzanataiba, belső világába. - Közös rendezvények, ünnepek szervezése, közös programok, a lehetőségekhez mérten. 4.3. Kapcsolat a fenntartóval: A fenntartóval és a hivatal dolgozóival napi kapcsolatban állunk. Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Az aktuális eseményekről beszámolunk egymásnak. Az óvodavezető a képviselő-testületi üléseken részt vesz, tanév végén beszámolót készít az óvodában folyó munkáról.

26

Rendezvényeinket látogatják, programjainkat támogatják. Fontosnak tartjuk, hogy ismerjék mindennapi életünket, az óvodában folyó munkát. Törekszünk a jó kapcsolat további fenntartására. Segítjük az intézményfenntartó oktatási, irányítási tevékenységét, rövid és középtávú tervezés megalapozó helyzetfelismerés és elemzés készítésével. Az

intézményfenntartóval

új

együttműködési

forma

elemeként

külső

intézményértékelési mechanizmust működtetünk. A külső értékelés szempontjai, az értékelési

eredmények

visszacsatolásának

módjai

az

intézményfenntartó

oktatásirányítási tevékenységét segíti. 4.4. Kapcsolat egészségügy dolgozóival A védőnő rendszeresen látogatja óvodás gyermekeinket, tisztasági vizsgálatokat és pediculáris szűrést végez. Bármilyen problémánk van, bizalommal fordulhatunk hozzá, jön, ha hívjuk. TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041”Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon” című pályázat „Éljünk egészségesen!” Családi Fórum előadójának felkértük, segítő, tartalmas előadásával a szülőknek az egészséges életmódra nevelésben segítséget nyújtott. Szemészeti és fogorvosi vizsgálatot kiterjesztjük az óvodába járó minden gyermekre. Gyermekeink évente egy alkalommal az Egészségházban szűrővizsgálaton vesznek részt. A jövőben az egészségnevelési programon keresztül a védőnőnek és a doktornőnek lehetősége nyílik majd bekapcsolódni az óvodai programba az egészségnevelés tartami – módszertani kérdések elemzése kapcsán. Egészségügyi és iskolaérettségi vizsgálatok eredményeit

fel

szeretnénk

használni

a

mindennapos

nevelőmunkába.

Egészségneveléssel kapcsolatban segítséget szeretnék kérni a szülők tájékoztatásához. A szakrendelő pszichológusával rendszeres kapcsolatot tartunk, szükség esetén bizalommal fordulhatunk hozzá.

4.5. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel:

27

Kapcsolatunk a szakmai szervezetekkel rendszeres. Szükség esetén igénybe vesszük segítségüket, számíthatunk segítő munkájukra. Az óvodában a gyermekeket fejlesztő szakszolgálatok dolgozóival, logopédussal, gyógypedagógussal,

kapcsolatunk

jó.

Tanácsaikat

felhasználjuk,

beépítjük

munkánkba. Gyermekjóléti szolgálat munkatársával kapcsolatunk napi szintű, felmerülő problémák megoldásában számíthatunk a segítségre, eseti megbeszéléseken részt veszünk. Közművelődési intézmények - Faluház, Könyvtár, Tájház Foglalkozások és gyermekműsorok révén rendszeres kapcsolatban állunk. Programjaikkal színesítik óvodásaink életét és egyúttal a szülők, családok kulturális igényének formálásában is részt vesznek. A könyvtáros kolléganő ovisoknak és iskolásoknak szervezett programjain szívesen veszünk részt a gyerekekkel. A Könyvtári programok igénybevételével, a könyvtár megismertetésével, a szülők segítségével, szeretném, hogy minél fiatalabb korban szeressék meg a gyermekek a könyveket, minél korábban jussanak az olvasás élményéhez. A nemrégiben átadott Tájház látogatása bizonyára nagy élmény lesz gyermekeink számára, hiszen megismerkedhetnek a régi hagyományokkal, szokásokkal, dédszüleik által használt eszközökkel. Rendőrség munkatársaival is jó kapcsolatot ápolunk. Az „Ovi-zsaru” program és a mobilpark, amit a gyermekek rendelkezésére áll, a gyermekek helyes közlekedésének gyakorlásában nyújt segítséget. Kapcsolat a nyugdíjas klub tagjaival: szükség esetén rész veszünk rendezvényeiken, alkalmanként kis műsorral köszöntjük az időseket

28

VII. TEVÉKENYSÉGFORMÁK TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS KERETÉBEN A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladat-rendszerén keresztül, valósul meg. A feladat-rendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. Tevékenységük során érvényesülnek korszerű innovatív törekvések, a projektmódszer, kooperatív technikák alkalmazása, amelyek biztosítják és segítik az óvodapedagógus pedagógiai nézeteit és módszertani szabadságát.

A feladatrendszer elemei: 1. Játék -és tanulási tevékenység. 2. Társas és közösségi tevékenység. 3. Értékteremtő munkatevékenység. 4. Szabadidős tevékenység.

1. Játéktevékenység Játék: A 3-7 éves gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A játék, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. Célunk: - A szabad játék túlsúlyának érvényesülése. 29

A gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával. - Az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítása a szabad játék tevékenység területén A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. A gyermeki játék: a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, ezért fontos, hogy a) spontán, szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenység legyen, b) következmény nélküli legyen, c) a gyermek személyiségének a környezethez való viszonya sajátos formában tükröződhessen, d) a gyermek legfontosabb tevékenysége lehessen, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, e) a gyermek számára fontos az általa megválasztható játék, ezért az e fajta tevékenységi vágynak lehetőséget kell biztosítani, és sohasem szabad korlátozni. Jót és jól játszani, ez a gyermek dolga az óvodában! A játék objektív feltételei: 

A játékidő: folyamatos és rugalmas napirend biztosítja,



A megfelelő hely: csoportszoba, előtér, óvoda udvara, játszótér, alkalmanként természetes terek / kirándulások, séták alkalmával/ stb./



A csoportszobában a játékteret úgy kell kialakítani, hogy otthonos legyen, variálható játszósarkoknak, kuckóknak, mozgásnak lehetőséget biztosítva.



A játékeszközök esztétikusak, fejlesztőhatású és balesetmentesek legyenek, melyek megfelelnek az életkori egyéni sajátosságoknak, a csoport létszámának.

30

A játék szubjektív feltételei: 

A pozitív légkör: a nyugodt, derűs légkör a felszabadult játék alapfeltétele, amely alapvető szokásrendszerre épül. A gyermek szabadon dönthet arról, hogy a választott játékot kivel, milyen helyzetben, mennyi ideig és milyen eszközzel játszik.



Az élmény, tapasztalatszerzés. Fontos, hogy a gyermekeknek legyen élményhátterük. /pl. vásároljanak piacon, boltban, lássák az eladók, a fodrász, a postás az orvos munkáját

Játék eszközök biztosítása: A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását Játék fajtái: 

gyakorlójáték: a ritmikus gyakorlás és megismerő tevékenység során fejlesztjük a szemkéz koordinációt, dominanciát, tér-érzékelésüket.



szerepjáték: fejlesztjük a gyermekek viselkedés -és beszédkultúráját, alkalmazkodó képességét, aktivitását, segítőkészségét, a komplex személyiségfejlődést szolgálja.



dramatizálás, bábozás: fejlesztjük az empátiát segítő magatartásformákat, oldjuk a gátlásokat, konfliktushelyzeteket, fejlődik a gyermek kifejezőkészsége, kreativitása, esztétikai érzéke, beszéde, önállósága.



szabály-játék: fejlesztjük a szabálytudat kialakítását, a szabályok pontos betartásával, egymáshoz való alkalmazkodást, toleranciát, türelmet, felelősségtudatot.



konstruáló-építőjáték: segítjük az összerakosgatás és szerkesztés örömének kialakulását, az egyéni ötletek, elképzelések megvalósítását, az eszközök kombinált alkalmazásának lehetőségét, a szerkesztés örömének átélését.

31



barkácsolás:

közösen

készítünk

játékszereket,

ajándékot,

kellékeket,

melyeket

felhasználunk a bábozásban, komplex foglalkozásokban. Minden tevékenységet közös gyűjtőmunka előz meg. Megismerkednek a gyermekek a különböző anyagokkal, szerszámok használatával, egyszerűbb technikai fogásokkal. Aktívan bekapcsolódnak az elromlott játékok javításába, 

szabadtéri játék: az évszakoknak megfelelően biztosítunk lehetőséget az udvari játékra. Változatos mozgásformák gyakorlására van lehetőség. / mászás, csúszás, futás, séta, homokozás, babaszoba stb. /

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: 

Nyugodt légkört biztosítsunk, az elmélyült játék feltételeinek megteremtéséhez,



A napirenden belül elegendő időt és helyet biztosításunk a játék számára,



A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása, bővítése,



Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához, folyamatos törekvés a játék sokszínűségének biztosítására,



Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játékfejlesztése érdekében,



A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása,



Szükség esetén kapcsolódjunk be a játékba, együttjátszás a gyermekekkel



A szabad játék elsődlegességének biztosítása.



Kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységet biztosítson a gyermek számára.



Biztosítsa a szimbolikus szerepjátékhoz a feltételeket.



Korszerű játékpedagógiai megközelítés valósuljon meg a tudatos jelenlétével és indirekt játékirányításával a játék folyamatában.



Elfogadó, segítő, támogató attitűd, differenciált módszerekkel, multikulturálisinterkulturális szemlélettel.



Az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel, önérvényesítés, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok.



Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével

32

A szülői szemléletformálás feladatai: A beilleszkedési időszak a legkedvezőbb a játékkal kapcsolatos szülői szemléletformálás megkezdésére, hiszen a modellnyújtás mellett lehetőség adódik a pedagógiai helyzetek rövid indoklására, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy elfogadottá váljon a játék prioritására építő óvoda.

2. Tanulási tevékenység A tanulás: Minden olyan tartós változás, amely a gyermekekben a mindennapi tapasztalatok hatására megy végbe. A tanulás tevékenységekben valósul meg. A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva a gyermek cselekvéseiben. A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása. Kompetenciák fejlesztése (például a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása.). A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. A tanulás típusai: 

a perceptuális /szenzoros/ tanulás: a külvilágból az érzékszervek által felfogott és továbbított információk kódolása, rögzítése.



motoros tanulás: mozgások, mozgássorok elsajátítása.



verbális tanulás: szövegeknek, ábráknak, grafikonoknak, jelzéseknek az elsajátítását jelenti.



szociális tanulás: az óvodában végbemenő szocializációs folyamatokkal azonos.

33

A játék és a tanulás: Teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A nevelési folyamat egésze, minden pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és sokoldalú cselekedtetés, mindennél fontosabb a 3-7 éves gyermek tanulása szempontjából. Célunk, hogy örömmel és önként vegyen részt a tanulási folyamatban. Minden gyermeket saját képességének megfelelő feladatok elé állítunk. Az óvodai tanulás jellemzői: Óvodáskorban a tanulás spontán módon és tervezetten vagy irányítottan megy végbe. Mindkét lehetőséggel élni lehet és élni kell az óvodai nevelés során. Nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük a gyermek meglévő, spontán módon megszerzett tapasztalatait és arra építve tervezzük az óvodai tanulás tartalmát és formáit. Óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: 

értelmi képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/



gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése



lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit



a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása



a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése



a gyermeknek segítségnyújtás olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti



komplexitásra törekvés a tanulási tartalmak tervezésénél, feldolgozásánál, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti



differenciálás a tapasztalatszerzés sokoldalúságára törekvés.



Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.



Felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitás erősítése

34



A tanulás lehetséges formái bővülnek cselekvéses tanulással, a felfedezéssel, és szűkülnek a feladat megoldással és az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozással



Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a tanulást az óvodapedagógus

3. Társas, közösségi tevékenység Fontos feladat már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és közös tevékenység kibontakoztatására. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. A helyes szociális viselkedés megtanulásának első színtere az óvodai csoportközösség. A társas közösségi tevékenység feltételeinek megteremtése, és tartalma A tevékenységközpontú program két koncepcionális oszlopa kommunikáció és a kooperáció fejlesztése. Mindkét képességnek a lényege a társak, a társaság jelenléte, egyik sem végezhető egyedül. Minden olyan tevékenység, amely e két képességet fejleszti, nem lehet más, csak társas tevékenység, és fordítva is igaz: minden társakkal végzett tevékenység kommunikációés kooperáció fejlesztő is egyben. A 3 – 7 éves gyermekek társas szükséglete és viselkedése nagyon eltérő. Az óvodai csoport társas tevékenységét, klímáját döntően határozza meg a pedagógus személyisége, példaadása. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell

erősíteni.

A

társas

kapcsolatok,

a

közös

munka,

az

együttjátszás

és

a

komplexfoglalkozások rendszer is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A gyermeket tevékenységekkel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség.

35

A társas-közösségi tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb feladatok: 

a csoport szokásrendszerének kialakítása,



a beszoktatás,



a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok,



az egészséges életmódra nevelés és feltételei

Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban: 

biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre,



a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban,



a társakkal, a felnőttel való kommunikáció sokoldalú megtapasztalásának, gyakorlásának előmozdítása,



a gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása,



a konfliktusok kezelése, demokratikus, nyílt légkör kialakítása,



a társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása,



a demokratikus szabályok betartásának gyakorlása,



a gyermekeket arra neveljük, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában,



a csoport együttéléséhez szükséges szabályok, szokások, normák kialakításának elősegítése,



az egyéni törekvések tiszteletben tartásával biztosítani a csoport egészének zökkenőmentes napi életét.



Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban, és a környezet alakításában

4. Értékteremtő munkatevékenység A munka tudatos, célirányos tevékenység; egyéni és közösségi haszna van. 36

A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játéktól. A cselekvő tanulással is kapcsolatban van a munka jellegű tevékenység. Az értékteremtő munka célja, munkatevékenységgel fejleszthető képességek: 

a kitartás, a fegyelmezett munkavégzés,



a kötelességtudat,



az együttműködő képesség a társakkal,



szervezőképesség,



döntési képességek, és felelősségvállalás,



versengés, és segítségnyújtás, a szolidaritás,



speciális, az adott tevékenység végzéséhez szükséges képességek elsajátítása.

Feladatunk annak megvalósítása, hogy a 3 -7 éves gyermek örömmel, játékosan szeressen tevékenykedni, szívesen végezzen saját maga és társai számára olyan cselekvéseket, melyek a munkatevékenységek körébe tartoznak. A munkavégzés tartalma a következő területekhez kapcsolódik: o az önkiszolgálással, a biológiai szükségletekkel kapcsolatos tevékenységek önálló végzése: étkezéssel, tisztálkodással, öltözködéssel kapcsolatos teendők, o közvetlen tárgyi környezet karbantartása: játékok elrakása, különböző játékok és eszközök előkészítése, csoportszoba rendben tartása, díszítése, o az udvaron, a kertben végezhető fizikai munkák, amelyek a környezeti nevelés elengedhetetlen mozzanatai is, o virágágyások gondozása, o tárgyak készítése, o megbízatások végzése, pl. virágfelelős, o foglalkozások megismerése élményszerző séták, kirándulások alakalmával. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság a gyermekek saját személyükkel kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti munka tényleges munkavégzést, tevékenykedtetést jelentsen.

Fontos: 

önként, szívesen végzett tevékenység legyen,

37



a munkavégzés során biztosítsunk teljes önállóságot,



rendszeres, és folyamatos legyen,



fokozatosság a munka mennyiségében,



munkamegosztásban tudjanak önállóan dönteni.

A gyermekek képesek felfogni, hogy munkájuk eredményeként sokkal szebb, esztétikusabb az udvar (pl. levélsöprés), ilyen környezetben jobban érzik magukat. Feladatunk felfedeztetni, hogy a munkának erkölcsi, esztétikai értéke van. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban: 

biztosítsunk lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan minden gyermek elvégezhesse kedve és képességei szerint az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységeket,



a gyermekek számára megfelelő számú munkaeszközök biztosítása, bővítése. Az eszközöket olyan helyen kell tárolni, hogy azokat a gyermek bármikor elérjék és használhassák.



a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez adjunk lehetőséget,



minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermekek számára, és teljes önállósággal végezhessék azokat,



differenciálás a munkatevékenységek végzésében, a gyermekek sajátos igényeinek figyelembevételével.



Munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása.



A munka saját és mások elismerésére nevelés egyik formája



Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása



Konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során

38

A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

5. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. A szabadidős foglalkozásoknak fontos jelentőségük van az óvodai életben, mert itt tanulja meg a gyermek, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. A sokféle felkínált tevékenység közül önállóan, szabadon, érdeklődésének megfelelően választhat a gyermek. A szabadidős tevékenység a napirend szerves része. /A szabadidős tevékenység a pihenés, lötyögés, szórakozás, ellazulás, a „semmit sem csinálás” is!/

Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében: 

törekedni kell a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Minél nagyobb mozgás és tevékenységi teret biztosítsunk.



bővítsük a felkínált tevékenységek listáját: bábozás, festés, rajzolás, gyurmázás, természetes anyagokból játékkészítés, origami, stb., gondoljuk át változások lehetőségét és szükségességét.



a gyermekek fantáziájának fejlődését egyszerű, saját magunk és a gyermekek alkotta eszközökkel segítsük elő,



pihenőidőben és délután keressünk és kínáljunk lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.

39

6. A fejlesztés keretei A komplexitás a pedagógiai folyamatban A komplexitásra törekvésnek a világ, a konkrét valóság tartalmi bonyolultságából is kell következnie, emellett azonban az óvodapedagógiát még egy fontos ok is erre kényszeríti: az óvodáskorú

gyermek

megismerési,

tanulási

sajátossága,

amelynek

éppen

az

a

legszembetűnőbb jellemzője, hogy a világot a maga teljes valóságában kívánja és tudja érzékelni, megismerni. A komplex foglalkozások értelmezése a) komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén. b) a foglalkozásokat probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi c) a foglalkozásokon tudatosan, tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket.

6.1. A komplex foglalkozások rendszere 6.1.1. Anyanyelv Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv legfontosabb eszköze az emberek közötti kommunikációnak, szociális kapcsolatoknak. Komplex folyamat áthatja a nevelési folyamatot. A tevékenységközpontú programban a komplex foglalkozások rendszerének elemeként foglalkozunk az anyanyelvi neveléssel. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre. Hétfői napokon beszélgetős délelőttöt szervezünk. Ilyenkor az otthonról hozott hétvégi élményt mondják el a gyermekek.

Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: 

beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése,

40



a gyermekeket arra neveljük, hogy bátran, nyilatkozzanak meg, bátran mondják el élményeiket,



minden gyermeknek biztosunk lehetőséget a folyamatos beszéd gyakorlására,



képessé kell tenni a gyermeket arra, hogy mások mondanivalóját is meghallgassák,



szókincsüket folyamatos bővítsük,



beszédmegértés fejlesztése,



beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása,



gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása



beszédhibák felmérése, megfelelő módszerekkel történő javítása,



helyes mintaadás: beszédünk stílusban, hanglejtésben, dinamikában, artikulációban, hangsúlyban, mimikában,



beszédünk legyen érthető, egyszerű, világos.

6.1.2. Matematika Cél: Matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazása. A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés. Az óvodában az életkori sajátosságok miatt a matematikai tanulás több formája valósul meg: 

utánzásos mintakövető,



spontán, játékos tapasztalatszerzésre, az óvónő által irányított megfigyelésre épülő,



gyakorlati probléma és feladatmegoldás,



a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok,



az óvónő által kezdeményezett foglalkozások.

Fontosnak tartjuk, hogy a családban szerzett matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés. Első szint: bevezetés a matematikába, a gyermek ötödik évéig tart. Feladata a matematikai kíváncsiság és érdeklődés felkeltése. Második szint: 5-7 év intenzív fejlesztés.

41

Feladata: iskolai alkalmassághoz szükséges részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. A matematikai nevelésnek szoros kapcsolatban kell lenni az életre neveléssel. A gyermekek minél több tapasztalatot / érzékszervi mozgásos / szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, ezáltal biztonságban tájékozódjanak környezetükben. A bennünket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése a cél, játékos formában. Feldolgozásra javasolt témák: 

minőségi eltérések megfigyeltetése / nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb /,



mennyiségi eltérések megfigyeltetése / sok, kevés, több, kevesebb, ugyanannyi, semmi, egyel több, a hat több, mint az öt /,



mennyiségi eltérések megállapítása / becslés, párosítás, csoportosítás, számlálás, soralkotás, bontás, egyesítés/,



tő, - és sorszámlálás,



testek körbe rajzolása, színezése, /kocka, gömb, síkformák, kör, háromszög, négyszög, téglalap /,



azonosság, egyenlőség megfigyelése,



becslések, mérések / felület, térfogat /,



vonalak megfigyeltetése / labirintus /,



térbeli tájékozódás / nagy mozgástérben, tükörben, tárgyakhoz viszonyítva, jobb-, és baloldaliság /,



relációk.

Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: 

természetes szituációkat keressünk és használjunk fel a matematikai nevelésben,



olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, természetes élethelyzetekben szerezhessenek matematikai ismereteket,

42



a komplex matematikai foglalkozások vagy kezdeményezések minden esetben támaszkodjanak a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeikre,



a matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építve valósítsuk meg.

6.1.3. A természeti társadalmi valóság megismerése A természeti-társadalmi valóság megismerése két észből áll: 1. Természet - társadalom – ember a) környezet szeretetére és védelmére nevelés b) természeti és társadalmi környezet felfedezése, megismerése A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása. Konkrétumok megtervezése pl. a kirándulásokkal, ünnepekkel, gyűjtött tárgyakkal kapcsolatban. 2. Születéstől és felnőttkorig /az ember és környezetének harmonikus együttélése, illetve az erre történő szocializálás/ Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása 1. Természet – társadalom – ember a.) A környezet szeretetére és védelmére nevelés: Célunk mindenek előtt és hangsúlyozottan a gyermeki kíváncsiság, a gyermeki érzékelés,

a

gyermek

érzelmeire

alapozva

a

természet

megismertetése,

megszerettetése. Természetszeretetünkkel példát mutatunk a gyermekek számára. A sok közös program a természetben tapasztalatszerzésre ad lehetőséget, élményt biztosít. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a színes virágok szépségére, élvezzük a virágok illatát, gyönyörködünk a díszfák, és bokrok szépségében, élvezzük a madarak 43

csicsergését, stb. Élmény mind a négy évszakban biztosítva legyen a számukra. A sok örömteli élmény, melyet a társaival és a családdal él át a gyermek, eljuttatja a természet szeretetéig. A környező világ megszerettetése utáni feladatunk a környezet védelmére nevelés. Kiemelt figyelmet fordítunk környezetünk ápolására, gondozására. Kevés óvoda büszkélkedhet ilyen szép környezettel, mint a miénk, ahol tavasztól késő őszig mindig nyílik virág, ilyen gondozott játszóudvar, az óvoda előkertje. Már óvodás korban tudják a gyermekek, hogy csak akkor lesz mindig minden ilyen szép, ha vigyázunk rá, óvjuk, gondozzuk a természetet. Bízunk abban, ha már óvodás korukban ilyen szép környezetben élnek, és szokásukká válik óvni, védeni, gondozni a természetet, akkor később is igényük lesz ilyen szép környezetre. Azt kell megerősíteni, hogy milyen nagy az ember felelőssége környezetünk megóvása szempontjából. b.) A természeti és a társadalmi környezet felfedezése, megismerése: Programunk a világot, a gyermeket körülvevő környezetet a tevékenységeken keresztül teszi megismerhetővé. A gyermek kíváncsisága és a tevékenységi vágya nagyon erős, ezért van lehetőség a természeti és társadalmi valóság felfedezésére már óvodás korban. A felfedezést közvetlenül az otthoni és óvodai környezet megismerésével kezdjük. Célunk, hogy a gyermeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. Közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A környezet felfedezését a négy évszak, annak változásai és történései foglalják keretbe.

A

környezetben

élménynyújtásával

megtalált

szeretnénk

elérni

örömök a

segítségével,

természeti

és

és

sok

társadalmi

-

sok

környezet

felfedezésének és megismerésének kitűzött céljait. 2. Születéstől felnőttkorig Születéstől a felnőtt korig témakör magában foglalja a testápolástól a közlekedésig a fejlődéstől a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermeknek támpontot nyújthat a környezetében lévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. „Dohányzás vagy egészség” program megismerése.

Feladataink: 44



minél több tapasztalatszerzést tegyünk lehetővé a természetben / séta, vásárlás piacon, kirándulások, fák megfigyelése évszakonként /.



Biztosítsunk megfelelő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és tervszerű tapasztalatszerzésre.



Csoport szobában élő sarkot alakítunk ki az évszaknak megfelelően. Növények fejlődését folyamatosan megfigyeljük, gondozzuk a növényeket. Séták során megfigyeljük a háziállatokat.

Őszi tevékenységek: 

terméseket, faleveleket gyűjtünk, préselünk, a termésekből bábot készítünk,



udvart folyamatosan takarítjuk / söprés, gereblyézés /,



őszi piacon zöldségeket, gyümölcsöt vásárolunk,



részt veszünk szőlő, dió szüreten, kukoricatörésen, paprikát szedünk,



diót, mogyorót szedünk,



gesztenyét gyűjtünk,



figyelemmel kísérjük a betakarítási munkákat a határban, figyeljük a búza vetését.



Állatok világnapja /október 4./ Állatsimogatás, kirándulás: vadaspark, vízimadárpark

Téli tevékenységek: 

madáretetőket helyezünk ki, eleséget gyűjtünk,



folyamatosan etetjük, figyeljük az itt telelő madarakat,



havat seprünk, havat lapátolunk a járdán,



szánkózunk, hóembert építünk, csúszkálunk, havat festünk, lovas szánkózunk,



megismerkedünk a helyi népszokásokkal / disznóvágás,/



hajtatás, csíráztatás a növénysarokban,



figyeljük az ősszel elvetett búzát.

Tavaszi tevékenységek: 

megfigyeljük a tavaszi kerti munkákat, fóliasátor készítést,



piacon tavaszi zöldséget, gyümölcsöt vásárolunk,

45



tavaszi virágok fejlődését figyeljük, ibolyát szedünk, virágokat palántázunk,



tavaszi nagytakarítás az udvaron / fű gereblyézés /



Víz világnapja / március 22./ Kirándulás a Dunára vagy a Kobolya – tóhoz.



Föld napja /április 22./ Óvodánk környezetében a szemetet szedjük össze megfelelő felszerelésben.



Madarak és fák napja /május 10./ Séták, kerékpártúra az erdőbe



Figyelemmel kísérjük az ősszel elvetett búza fejlődését,



Visszavárjuk a fecskéket, gólyáinkat, figyeljük az ébredő természet állatvilágát: bogarakat, lepkéket, vízben élő állatokat,

Nyári tevékenységek: 

Megismerkedünk a kamillával, bodzával, csalánnal, gyermekláncfűvel, akácvirággal, hársfa virágával, mint gyógynövényekkel,



Rendszeresen locsoljuk a virágokat, a kertben füvet,



Megismerkedünk a mezei virágokkal: pipaccsal, búzavirággal, margarétával, szarkalábbal,



Figyelemmel kísérjük az aratási munkákat.

Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében: 

olyan feltételeket teremtsünk, amely lehetővé teszi minél több közvetlen tapasztalat és felfedezés szerzését a környezetben,



tudatosan törekedjünk arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyermekek séták, kerti munka, kirándulások alkalmából,



a gyermekek folyamatos tevékenykedtetéséhez biztosítsunk minden eszközt, lehetőséget,



a foglalkozásokat lehetőségeink szerint a szabadban tartsuk,



óvodánkban virágoskertet gondozunk.

46

6.1.4. Művészeti tevékenységek A művészet ismerete, szeretete már az óvodás korban elkezdődhet. Tapasztalatszerzés alapvető feladat. A művészeti tevékenység összetett és komplex jellegű, az életben előforduló jelenségek megörökítése valamilyen formában. A művészeti tevékenységek olyan tevékenységek, amelyeket játékidőben, vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint nap folyamán bármikor. Művészeti tevékenységek: 1. Verselés, mesélés 2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 3. Rajzolás, mintázás, kézimunka - Verselés, mesélés A tudatosan választott, tervszerűen alkalmazott irodalmi mű fejleszti a gyermek érzelmeit, értelmi képességeit, segíti anyanyelvi fejlődését. Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. Cél: - A gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és /vagy ábrázolásával történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. - A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkultúrális nevelés megvalósítása.

47

Az anyanyelvi nevelés feladataként: Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény

együttesből

fakadó

beszédfejlesztő

módszerek

változatos

alkalmazása

(mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés /megértés / reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). A kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású, játékos versekből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, melyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később már többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék alkotják a gyermekek meséit. Helyet adunk a magyar klasszikusok és a mai írók modern meséinek is. Megismertetünk a gyermekekkel vidám, humoros verseket, a mai magyar költők verseit. A nagyobbak mesetárába cselekményesebb mesék, klasszikus tündérmesék, tréfás és műmesék is beépülnek. A gyermekek versanyagát kiolvasókkal gazdagítjuk. A választott mesék, versek közvetítik a környezet megszerettetését, évszakok szépségét, néphagyomány ápolását. 3-4 évesekkel 10-12 mondókát, 3-4 verset, 10-12 új mesét ismertetünk meg. 4-5 éveseknek 2-3 kiolvasót, 6-8 verset, 10-14 új mesét mutatunk be. 6-7 éveseknél 4-5 kiolvasóval gazdagítjuk a mondókákat, találós kérdésekkel, rímjátékokkal bővítjük az eddig tanultakat. 10-15 új verset ismertetünk meg a gyermekek élményeihez kapcsolódóan. 10-15 új mesét mutatunk be az év során. Mese, vers, dramatizálás, bábozás: Néhány

jelképes

kellékkel

motiváljuk

a

gyermekeket

a

mesék

dramatizálására.

Szerepvállalásnál segítünk, hogy sikerélménnyel végződően vegyenek részt a játékban. Bábozásra a nap bármely szakában lehetőséget biztosítunk. Kiscsoportban a beszoktatásnál különös hangsúlyt helyezünk a báb gátlás-feloldó szerepére.

48

Először óvónői bábjátékkal éreztetjük meg a bábozás élményét. Később a gyermekeket is bevonjuk a játékba, közösen barkácsolunk bábokat, / sík-báb, fakanál-báb, ujj-báb, zacskóbáb, kúp-báb, kesztyű-báb / felhasználjuk azokat a mesék eljátszásánál. - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: Célunk a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadásra való képesség megalapozása, zenei ízlés formálás. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Feladatunk a megfelelő légkör kialakításával érzelmi motiváltság biztosítása. Gyermekink örömteli, érzelem gazdag, lehetőleg tiszta éneklésének alakítása. Közös éneklés, közös énekes játékok, gyermektánc megszerettetése. Gyermekeink zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, mozgáskultúrájának fejlesztése. A zenei élményt igyekszünk többféle tevékenységhez kapcsolni a mindennapok során. Óvodánkban a dalanyag feldolgozása Forrai Katalin: Ének az óvodában c. szakirodalom alapján történik. Felhasználjuk a magyar népdalok, népi mondókák, gyermekdalok anyagát, mozgásvilágát egyszerű népi tánc megismertetésével az óvodában. Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc hatása a gyermek nyelvi-kommunikációs fejlődésére Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd és zenei hallás fejlesztése. Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). Zenei anyag kiválasztásának szempontjai: 3-4 éves korban: 49



kétszemélyes játékok, utánzó mozgással kísért szerepjátékok.



ölbeli játékok, mondókák 6-8



arc, kéz, ujj, lovagoltató játékok



4-5 hangból álló énekes játékok, 10-15.

A zenei készségeket és alapfogalmakat játék közben ismertetjük meg a gyerekekkel. Hallásfejlesztés: 

halk, hangos megkülönböztetése beszéden, mondókán, éneken keresztül



környezet hangjainak megfigyelése



dallamjátszó hangszerek hangszínének megfigyelése

Ritmusérzék fejlesztés: Egyenletes lüktetés érzékeltetése játékos mozdulatokkal. 4-5 éves korban: 

mondóka 4-5



4-8 motívumból álló énekes játékok, műdalok 10-12.

Hallásfejlesztés: 

halk, hangos megkülönböztetése ének, beszéd és taps során



magas, mély érzékeltetése, dallamvonal mutatása a levegőben



tiszta éneklés érdekében gyakori önálló éneklés.

Ritmusérzék fejlesztés: 

egyenletes lüktetés járással, tapssal, dalok, mondókák ritmusának kiemelése



ritmuseszközök használata / dob, csörgődob, cintányér /

5-6-7 éves korban: 

mondóka 4-7



énekes játék15-18,



műdal 3-4.

50

Hallásfejlesztés: 

halkabb, hangosabb, dallamfelismerés dúdolásról, dallambújtatás,



tiszta éneklés, egyéni éneklés gyakorlása.



Ritmusérzék fejlesztése:



egyenletes lüktetés és dalok ritmusának megkülönböztetése,



ritmus eszközök használata, bővítése.

E korosztály számára már tanítjuk a párcserés, sorgyarapító, fogyó, kapus, hidas játékokat, szembekötősdi, egyszerű népi tánclépéseket. A zenehallgatás anyagába beépítjük a magyar népdalokat, klasszikus műveket. - Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái, valamint a műalkotásokkal való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlődésének. Az egész nap folyamán biztosítunk teret, lehetőséget, eszközöket a szabadon választott tevékenységre. Maga a tevékenység és ennek öröme fontosabb, mint az elkészült mű. Cél: A belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával. Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására

Feladatok: 

megismertetjük a gyermekeket a különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel.



Fejlesztjük a vizuális észlelést, képzeletet, térbeli tájékozódást, tér, forma és szín képzeteinek kialakulását, esztétikai érzékenységüket.

51

A tevékenység megszervezéséhez jó alapot adnak az évszakok változásai, a gyermekek által megélhető világ tárgyai, eseményei. Az ünnepek érzelmileg közel állnak a gyermekhez, fantáziájukat megmozgatják. Ünnepre való készülődés során átélik annak meghitt pillanatait, az ajándékozás örömét. Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, mintázás, kézi munka tevékenységben A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. 3-4 éves korban játszva ismerik meg az anyagokat, eszközöket a gyermekek. A szabadon firkálgató, mázoló, gyurkáló gyermekekkel együtt éljük át a felfedezés, alkotás örömét. 

képalakítás: rajzolás, festés, papírragasztás, agyagba, homokba karcolás



plasztikai alakítás: nyomkodva, ütögetve, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva gyurmába, agyagba



építés: különböző tárgyakkal formák, alakzatok létrehozása. éves korban jelentkezik a szándékos képalakító tevékenység. Megjelenik az ember,

4-5

környezet, események ábrázolása. 

plasztikai munkák: jellemző a formák tagolódása, játékokhoz kellékek készítése, báb-, és díszletkészítés



építés: tér variálása,



képalakítás: színkeveréssel színárnyalatok létrehozása. Az eszköztár bővül fonalakkal, textillel, termésekkel.

5-6-7 éves korban a fejlesztési célok azonosak a 4-5 évesekével. A fejlődés a részletgazdagságban,

kompozíciókészítésben

jelenik

meg.

Megismerkednek

a

műalkotásokkal, kedvük szerint reprodukálják azokat. Ehhez segítséget nyújtunk múzeumok látogatásával, kiállítások megtekintésével.

52



rajzban és plasztikai munkában megjelenik a térben és síkban több alakos cselekményábrázolás



díszítő technikák bővítése.

Az elkészített munkákkal díszítjük termeinket és az öltözőt. Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésében: 

biztosítsunk nyugodt légkört az alkotó tevékenységhez,



a csoportszobát a gyermekekkel közösen úgy alakítsuk ki, hogy a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan, egymás zavarása nélkül dolgozhassanak,



a művészeti tevékenységek gyakorlásához minél több helyet, eszközt biztosítunk,



ötletekkel, élményszerzéssel segítsük a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását,



adjunk lehetőséget a gyermekeknek, hogy az élményeket átélve valósíthassák meg elképzeléseiket,



mindennapi meséléssel, verseléssel, gyermektánc, énekes játék, ének, zene és vizuális tevékenységek biztosításakor ügyeljünk a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére,



a gyermekek számára elérhető helyen legyenek a művészeti tevékenységekhez az inspiráló, alkotásra ösztönző eszközök, kellékek.

6.1.5. Mozgás Célunk a mozgás megszerettetése, az óvodás korú gyermek szervezetének, testi képességeinek fejlesztése. A mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását / járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás / Fejlesztjük a testi képességeket. / erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség / Fejlesztjük a gyermekek teherbíró képességét. Fontos szerepe van a mozgásnak az egészség megőrzésében, megóvásában.

53

„Ép testben ép lélek”. Mozgáskultúra fejlesztése mellett fejlesztjük a térbeli tájékozódást, helyzetfelismerést, alkalmazkodó képességet, akarati tényezők alakulását, énkép, testséma alakulását. Óvodapedagógus feladata: -

A társra figyelés képességének fejlesztése.

-

A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek énhatárainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése.

-

Mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése.

-

A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.

-

Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben. A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása. Szervezés: 

mindennap lehetőség szerint a szabadban 20 – 30 perc, heti egy alkalommal a Sportcsarnokban 33 – 35 perc, az iskolával egyeztetve.

Objektív feltételek: 

a benti tornához rendelkezésünkre áll GRESWALD tornapad, labdák, karikák, ugráló labdák, trambulin, tornaszőnyeg, egyensúlyozó tölcsér, egyensúlyozó fal.



Felhasználjuk a saját készítésű kendőket, babzsákokat.

Az udvarunk tágas, lehetőség van mozgásra, levegőzésre, napfénnyel való edzésre. Az udvari tornaszereinket naponta használjuk. Az udvaron lévő fa játékok, mászóka, hinta, stb. a gyermekek mozgásigényét elégíti ki. Sporteszközeinket folyamatosan bővítjük. TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041”Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon” című pályázatban kapott eszközeink a gyermekek mozgásigényének kielégítését szolgálják.

54

Szubjektív feltételek: 

Az óvodapedagógus aktívan vegyen részt a testnevelésen, ezáltal mintát nyújt, motivál a mozgásra.



Fontos, hogy változatos helyen és eszközökkel, mozgásanyaggal dolgozzunk a mindennapok során.



Az időjárástól függően minél több tornát szervezzünk a szabadban.

3-4 éves korban 

nagymozgások fejlesztése: csoportszobában és szabadban egyaránt a kúszásra, mászásra, bújásra, egyensúlyozásra adódó alkalmakat kihasználjuk. Mozgásteret, eszközöket ehhez alakítjuk.



Járás és futás közben történő ki- és megkerülést, ki- és belépést, fel- és lelépést gyakorolják a gyerekek.



Megismertetjük őket egyszerű ugrásokkal, előkészítő gyakorlatokkal.



Játékanyag jórészt futó játékokból, egyszerű fogó játékokból áll.

4-5 éves korban 

a mozgás koordináltabbá válik: Nagymozgásokat bővítjük, nagyobb hangsúlyt helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, szem-kéz, szem-láb koordinációt segítő játékokra.



Járás, futás közben tempó és iránytartást oldalt, hátra, párokban is gyakoroljuk.



Le-és felugrást, támaszugrásokat mélyugrással, távolugrással bővítjük.



A dobások bővülnek célba dobással, távolba dobással.



Talajtorna elemei: guruló átfordulással egészül ki.

5-6-7 éves korban 

A mozgás összetettebbé válik. Ebben a korban a finom mozgások, az észlelés, az alakítás, formaállandóság fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt.



Gyakrabban tervezünk kisebb testrészekkel való mozgásokat.



Futó- és fogó játékok szabályai bonyolultabbá válnak, a játékok váltó- versenyekkel egészülnek ki.



Ugrások bővülnek magasugrással.



Labdagyakorlatok labdavezetéssel, egykezes alsó és felső célzott irányú dobássokkal bővülnek.



Talajtorna elemeit változó körülmények között gyakorolják, kiegészülnek a kézállást előkészítő gyakorlatokkal és hátrafelé történő guruló átfordulással.

55



Gimnasztikai elemeket párosan is gyakorolják.

Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi mozgás, mindennapi testnevelés megszervezésében: 

napirendünkben minél hosszabb időtartam legyen a szabad levegőn való tartózkodásra,



biztosítsuk a gyermekeknek a szabad mozgásgyakorlásának feltételeit. Adjunk ötleteket, irányítsuk a gyermekek figyelmét a szabadban, a csoportszobában és az előtérben is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz, eszközök használatával, az önálló, szabad mozgás biztosításával,



az egészséges életmód szokásainak kialakításával biztosítsuk a testnevelés zavartalanságát, nyugalmát,



differenciált, egyéni fejlesztés megvalósuljon a mindennapi testnevelés keretein belül is.

56

VIII. ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK AZ ÓVODÁBAN Az ünnepek és hagyományok jelentős események az óvoda életében. Közös élmény erejével hatnak a gyerekre, erősítik a közösséghez való tartozás érzését, közel hozzák a tágabb és szűkebb

környezet

kiemelkedő

eseményeit,

ezáltal

segítenek

megalapozni

a

néphagyománynak, mint értéknek ápolását, megőrzését és átadását. Az óvodai ünnepek összetett, komplex események, melyeknek több eleme van: - a tartalmi oldal /mit ünnepelünk?/, - az érzelmi vonatkozások, - a tárgyi kellékek, - az ünnep koreográfiája /hogyan ünnepelünk?/, - az ünnepet megelőző előkészítő szakasz a gyermekek által végezhető tevékenységek / ajándékkészítés, teremdekoráció/. Az óvodai hagyományápolás szabályai:  Fő célunk az óvodai életbe szervesen beilleszkedő hagyományok ápolása. Az ünnepek között válogatni kell és mértéktartásra törekedni, hogy azok a hagyományok kerüljenek megőrzésre, melyek a gyermeki élettel jól összekapcsolódnak.  Az ünnepi előkészület, és maga az ünnep az óvoda életének természetes menetébe kell, hogy beilleszkedjen.  Ne zökkentse ki a gyereket a mindennapi élet ritmusából: sem a játékot, sem a levegőzést, sem a foglalkozási időt nem rövidítheti meg a gyerekek felkészítése.  Az ünnepek épüljenek be az óvodai nevelőmunkába, az ezekkel kapcsolatos ismeretek feldolgozásában jól érvényesüljenek a komplexitás spontán lehetőségei, tekintettel a különböző foglalkozási ágakra.  A gyerekek számára ne jelentsen kényszert az ünnepi készülődés, érvényesüljön a játékosság, élményszerűség, a motiválás, aktivizálás, differenciálás elve.  A műsor ne legyen túl hosszú, ne „produkció” legyen, hanem a csoport tudásának közös bemutatója. Feladat:  Ismerje a néphagyományokat, legyen tisztában az ünnepek eredetének pontos tartalmával, körültekintően válassza meg a hozzá kapcsolódó irodalmi, zenei anyagot.  Ismerje a hagyományok pedagógiai jelentőségét, a szerepét, a személyiség kötődéseinek alakításában, a családi és egyéb szálak erősítésében.

57

 Hozza összhangba a gyerekek életkori sajátosságait a hagyományápolás tartalmával, módjával, formájával.  Ismertesse meg a gyerekeket is a népi kultúrával, hagyományokkal, a hozzá kapcsolódó tárgyi emlékekkel.  Tudjon szelektálni, hogy melyek azok az ünnepek, hagyományok, jeles napok, melyek bevihetők az óvodába,  Tudja, hogy milyen módon, milyen pedagógiai eljárásokkal lehet mindezeket beépíteni a gyerekek életébe. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok:  Születésnapok, névnapok: Óvónők ajándékot készítenek a gyereknek, szülők gyümölcsöt, alacsony cukortartalmú édességet, rostos ivólevet hozhatnak a gyermekeknek.  Mikulás: A Mikulást a gyerekek énekkel, verssel fogadják, az önkormányzattól kapott csomagot kapják a gyerekek a Mikulástól.  Karácsony: December második hetétől készülődés, ünnepi hangulat megteremtése, közös meghitt beszélgetések, titkolózás, ajándékkészítés a gyerekeknek, közös fenyőfadíszítés, csillagszóró gyújtás. Versekkel, énekekkel köszöntjük a feldíszített fenyőt. Iskolai betlehemezés megtekintése.  Farsang: Tél búcsúztatása, jelmezes felvonulás, mulatság, farsangi fánk sütés, táncos műsor a szülőknek, meghívott vendégeknek.  Március 15.: Nemzeti ünnepünk. Ablakdekoráció, csoportdíszítés, képek gyűjtése, megemlékezés a csoportban, zászlók elhelyezése az Egészségháznál lévő szobor előtt.  Húsvét:

Tavaszvárás,

népi

hagyományok

ápolása,

tojásfestés,

locsolkodás,

tojáskeresés.  Anyák napja: Édesanyák, nagymamák köszöntése ajándékkal, műsorral.  Iskolalátogatás: Nagycsoportosok ismerkedése az iskolával, leendő pedagógusaikkal.  Gyermeknap: Kirándulás, cirkusz, állatkert látogatás, iskolával közösen szervezett Gyermeknap.  Évzáró, iskolába menő gyermekek búcsúztatása: A tanév folyamán tanult versekből, dalos játékokból adunk egy kis ízelítőt a kedves vendégeknek. Nagycsoportosainkat elbúcsúztatjuk, és ők is elköszönnek az óvodától.  Időszakos ünnepek: Víz napja, Föld napja, Állatok világnapja, Madarak és fák napja

58

IX. SPECIÁLIS FELADATOK -

Logopédia: hetente egy-két alkalommal, a szakszolgálat utazó logopédusai segítségével.

-

Gyógypedagógia, differenciált fejlesztés: heti egy-két alkalommal, a NEBULÓ utazó gyógypedagógusai segítségével.

-

Kézműves foglalkozás: eseményekhez kötötten, alkalomszerűen kézműves, vagy

népművész

0041”Óvodafejlesztés

vezetésével. Dunapatajon

és

TÁMOP-3.1.11-12/2-2012Géderlakon”

című

pályázat

fenntarthatóságának biztosítása. -

„Dohányzás vagy egészség!” kiegészítő program: nagycsoportosok részére.

-

„Ovi-zsaru” program: nagycsoportosoknak.

-

Mobil-park: évente egy alkalommal.

-

Hittan: szülői igény szerint.

-

Nyelvoktatás: szülői igény szerint

59

X. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE Integráció, inkluzív pedagógia, inkluzív nevelés: mindenkit befogadó nevelési mód. Ismerjük a gyermek test – lelki – szellemi fejlődésének változásai. Egyénenként tudjuk, mikor, mire van szüksége. A képességek minden fajtájával és szintjével rendelkező gyermekeknek egyéni fejlesztési tervet készítünk. Differenciálás: a gyermek egyéni sajátosságaihoz igazodó fejlesztést, és/vagy a gyermek egyéni sajátosságainak megfelelő önvezérelt fejlődés körülményeit biztosítjuk a nevelési gyakorlatban. A differenciálás (különbségtevés) tervezett pedagógiai folyamat, amely különböző

sajátosságokkal

rendelkező

gyermekek

fejlődése

számára

biztosítja

a

legoptimálisabb lehetőségeket és feltételeket. 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek /SNI/ 2. Tehetséggondozás 3. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése, esélyegyenlőség biztosítása 4.

1.A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének szervezeti keretei Óvodánkban az alább felsorolt sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését végezzük az Alapító Okiratnak megfelelően: „Integráltan (egészséges gyermekek között) nevelhető Sajátos Nevelési Igényű gyermekek nevelése, ellátása: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki szakértői bizottság véleménye alapján: ~ mozgásszervi, ~ érzékszervi, ~ értelmi vagy beszédfogyatékos, 60

~több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, ~integrálható autizmus spektrum zavarral, ~egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek.” Értelmi fogyatékos gyermek (értelmileg akadályozott) együttnevelése az ép értelmű gyermekekkel történik, melynek eredményeként a spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését a csoporttársakkal megélt élmények, tapasztalatok adják. A speciális fejlesztésben együttműködik: óvónő-gyógypedagógus, szükség esetén fejlesztő pedagógus. Beszédfogyatékos gyermek (súlyos, akadályozott beszédfejlődésű) A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósul meg. A

speciális

fejlesztésben

együttműködik:

óvónő-logopédus,

szükség

esetén

gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus. Pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek (magatartás-zavar, részképesség-zavar) fejlesztése is az együttnevelés keretében történik. Pszichés zavar feltárása esetén, speciális terápiák alkalmazásával, intenzív, komplex nevelési környezetben történik a fejlesztés. A speciális fejlesztésben együttműködik: óvónő-fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus. A speciális fejlesztésben együttműködik: óvónő – gyógypedagógus Az integráció formája Óvodánkban az integrált fejlesztés a funkcionális teljes integráció szintjén valósul meg, mivel minden gyermek a nevelés-oktatás teljes időtartamában együtt, egy csoportban

tartózkodik.

Az

illetékes

szakértői

és

rehabilitációs

bizottság

szakvéleményének figyelembevételével az együttnevelés minden esetben egyéni fejlesztést is jelent. A gyermek habilitációs és rehabilitációs fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. A gyermek egyéni vagy csoportos fejlesztése gyógypedagógiai kompetencia, amely tevékenység team munkában valósul meg:  óvodapedagógus  gyógypedagógus  szülő

61

 logopédus  pszichológus  fejlesztő pedagógus A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének pedagógiai feltételei A habilitáció és rehabilitációs tevékenység közös céljai Rehabilitáció, habilitáció az a folyamat, melyben az SNI gyermek képessé válik arra, hogy elérje és fenntartsa a társadalmi integrációhoz (beilleszkedéshez) szükséges fizikai, érzékszervi, értelmi és pszichikai állapotát egyénre szabott, tervezett, összetett fejlesztő tevékenység révén. -

A habilitációs, rehabilitációs fejlesztő terápiák a nevelési programra, valamint az egyéni fejlesztési tervekre épülnek, melyek hozzásegítik a gyermeket ahhoz, hogy:  az enyhe értelmi, beszéd és egyéb fogyatékosságából fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreálljanak vagy újak alakuljanak ki, a meglévő ép funkciók bevonásával,  szükséges, speciális eszközök használatát megtanulják,  egyéni sikerek, tulajdonságok, funkciók kifejlődjenek, melyek alkalmassá teszik a társadalmi integrációra.

Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei az SNI gyermekekre vonatkozóan legyen integráló, átfogó, minden részletre kiterjedő, normalizáló, rugalmas, családra, közösségre építő. A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad elkezdeni.  Amennyiben részesült korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni.  A sérült

funkciók

miatt

biztosítani

kell a folyamatos

stimulációt,

kondicionálást, a fejlesztés fokozatosságát, folyamatosságát, rendszerességét.  A fejlesztés tevékenységbe, cselekvésbe ágyazott legyen.  Kellő időt kell biztosítani a tevékenységhez.  Taktilis, mozgásos, látási, hallási ingerek változatos biztosításával történjen a tapasztalatok szerzése.  Alapmozgások kialakítása, fejlesztése folyamatos legyen.  Szociális készségek fejlesztése kiemelt feladat legyen.  Az önkiszolgálás fejlesztése, tartós önállóságra nevelés állandóan jelen legyen.  Egyéni adottsághoz alkalmazkodó bánásmód.  Az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez, a fejlesztés terhelje. 62

 Team formában történő fejlesztés.  Differenciált fejlesztés egyéni fejlesztési terv keretében történik:  kiindulópontja az adott gyermek állapota (óvónői megfigyelések, szakemberek véleménye, szülői tapasztalat)  fejlesztés fázisai, fejlesztési célok konkrétak legyenek,  tartalmazza a diagnosztikus mérések helyét, idejét, módját,  a fejlesztési célok feladatok a belső tanulási (cselekvési) motiváció kialakulását, megerősítését célozzák,  illeszkedjen a helyi nevelési program tevékenység-rendszerébe, és ezáltal fejlessze a gyermek személyes-, kognitív-, szociális és speciális kompetenciáját. Személyi feltételekkel kapcsolatos elvárások  elfogadó óvodapedagógus  gyógypedagógus Az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező fogadó óvodapedagógus: 

Megfelelően tájékoztatja az óvoda pedagógusait, pedagógiai munkát

segítőket,

a

szülőket

az

SNI

gyermekek

befogadására,

elfogadására. 

Folyamatosan együttműködik a szülővel a segítő tanácsadás eszközével, melynek eredményeként kialakulhat a helyes szülői attitűd a gyermek elfogadásában, konfliktusainak megoldásában, saját helyzetének képviseletében.



Folyamatosan képzi magát a szükséges pszichológiai, módszertani ismeretekben.



Rendelkezik a szükséges empátiával, toleranciával, érzékenységgel.

 Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat, speciális fejlesztő eszközöket alkalmaz.  Foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a gyermek fejlesztésébe az adott szükségletekhez igazodó módszereket megválasztja.  Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez, a fejlesztési folyamatot az adott gyermek egyéni szükségleteihez igazítja.

63

A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó gyógypedagógus:  Pedagógiai szakszolgálat keretén belül utazó gyógypedagógus. Az együttműködés rendszeres konzultáció keretén belül valósul meg. Feladata:  Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését.  Javaslatot

tesz

a

gyógypedagógiai

módszerek

alkalmazására,

egyéni

szükséglethez igazított módszerek kiválasztására, a gyermek igényeihez igazított környezet kialakítására.  Speciális segédeszközök kiválasztásában segítséget ad.  Az óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit figyelembe veszi munkájában.  Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.  Rendszeresen hospitál a csoportban.  Közvetlenül foglalkozik a gyermekekkel, elsősorban azon a területen, amely csak az ő kompetenciája.  Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek  munkáját (logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, gyógy testnevelő) Befogadó környezet biztosítása: Óvodánk nevelőtestülete nyitott az integrált nevelésére, amennyiben azt a SNI gyermekek szakértői véleménye lehetővé teszi, mert: ­

nevelőmunkánkban eddig is jelen voltak az SNI gyermekek, általában az óvodai nevelés során derül ki a sajátos nevelési igény,

­

a nevelőtestületből részt vettek szakirányú továbbképzéseken, és képesek az integrált nevelésre és elfogadó magatartással bírnak,

­

nevelési programunkban az egészséges életmódra nevelés terén a másság jelenléte és elfogadása kiemelten megjelenik a nevelési célokban: 

egészséges életmódra nevelés,



érzelmi biztonság megteremtése,



közös tevékenységre, közös élményekre épülő fejlesztés,

64



érzelmi fejlesztés, tapasztalatszerzés, kommunikáció és kreativitás fejlesztése,



differenciált fejlesztés



személyes bánásmód alapelvei: -

a gyermek személyiségének középpontba helyezése,

-

a gyermek értékeinek előtérbe helyezése,

-

a gyermek testi-lelki szükségleteinek elfogadása, kiépítése,

-

a gyermek önkibontakozásának elfogadása, elősegítése,

 a nevelőmunkánkat segíti gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus, tartásjavító-óvodapedagógus,  rendelkezünk a fejlesztéshez szükséges eszközökkel,  az óvoda-család kapcsolata partneri. Csoporttársak el- és befogadó képessége A nevelési programban megfogalmazott közösségi magatartást, szocializációt kialakító és fejlesztő pedagógiai feladatok megvalósítása során alakuljon ki a gyermekekben, hogy: 

elfogadják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat,



vegyék észre, milyen erőfeszítést kell tenni a fogyatékos gyermeknek az eredmények eléréséhez,



ismerjék meg mire képes a fogyatékos társuk és milyen erősségei vannak,



legyen természetes számukra a segítőkészség, odafordulás.

Szülő el- és befogadó képessége A szülők fogadják el, hogy a fogyatékkal élő gyermekek integrált nevelésben részesülnek óvodánkban. 

a gyermekek komplex képességei fejleszthetők,



érzékeljék a gyermek azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzőek,



saját gyermekével megtanítják értékelni a másik gyerek másságát is,



a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van,



a szabad játék megmarad minden gyermek számára a nevelés egyik eszközének,



a program figyelembe veszi a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait.

65

1. Logopédiai ellátás Feladatai:  gyermekek szűrése évente 1alkalommal,  beszédhibás gyermekek fejlesztését szakszolgálat látja el, heti egy-egy alkalommal, előnyben részesítve a nagycsoportos korosztályt. 2. Gyógypedagógiai ellátás Feladatai:  szakképzett gyógypedagógus foglalkozik a gyermekekkel heti egy-egy alkalommal, a szakszolgálatok javaslata alapján. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése során az alábbi dokumentumokat kell használni: ­

Oktatási Minisztérium 2/2005 (III.1.) OM rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének irányelveiről.

­

Óvodai kompetencia alapú programcsomag és ajánlásai:  Ajánlások az

értelmileg akadályozott

gyermekek kompetencia alapú

fejlesztéséhez  Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermek (magatartászavar, részképesség zavar) kompetencia alapú fejlesztéséhez  Ajánlások a beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez.

2. Tehetséggondozás TEHETSÉGES GYEREKEK Tehetségen azt a velük született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely a gyermeki tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményt tudnak létrehozni. Vannak gyerekek, akiknél már fiatal korban feltűnik, hogy adottságaik valamilyen területen az átlagosnál lényegesen jobbak. Ebben a korban a tehetségre irányuló hajlamokról beszélhetünk.

66

Feltétele: Több teret, időt, lehetőséget kell hagynunk a gyerekek spontán érdeklődéséből fakadó tapasztalásnak, ismeretszerzésnek, melyet okos irányítgatással kell terelgetni. Célja: A tehetséges gyerekek „erős” oldalának fejlesztése mellett, a tehetségével összefüggő gyengébb területek erősítése is, olyan légkör megteremtésével, amely őket elfogadja, és személyiségük fejlődését segíti. Feladata: Feladatunk, hogy lehetőséget kínáljunk fel a gyerekeknek, had fedezhessék fel önmagukat minden téren. A lehetőségeinkhez képest fordítsunk kellő figyelmet, nyújtsunk több ismeretet. Mindezt úgy, hogy a gyerekek természetes kíváncsiságára hagyatkozunk. Rá kell nevelnünk a gyermekeket, hogy keressék az összefüggéseket, ismereteik minél komplexebbek legyenek. Egy - egy ismeretanyagot minél több oldalról, több megközelítésben „járjunk körül” a gyerekekkel, hogy megtalálják a saját útjukat, az ismeretek minél több megerősítést kapjanak. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a logikai gondolkodás fejlesztésére képességeiktől függetlenül, de nem figyelmen kívül hagyva. Differenciált feladatokkal fejlesszük a kiemelkedő területeket, illetve a szülőknek nyújtsunk megfelelő segítséget. A vegyes életkorú csoportokban a fiatalabb „tehetséges” gyerekek vegyenek részt a nagyobbak tevékenységeiben, miközben a saját életkoruknak megfelelő készségeket is elsajátítják. Biztosítjuk a lehetőséget, hogy a hasonló érdeklődésű gyerekek egymásra találjanak.  A szülők figyelmét ráirányítjuk a gyerekek jobb képességeire, a kiemelkedő képességű gyerekek esetében kérjenek a szülők szakemberektől segítséget.

3. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciáltfejlesztése, fejlődésének segítése, esélyegyenlőség biztosítása Óvodás korú gyermekeink többsége hátrányos helyzetű. Ez nagyban meghatározza a

67

gyermekekkel kapcsolatos gondozási, nevelési feladatokat.

 Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében fokozott figyelmet, egyéni fejlesztést kapnak,  Intézményen belüli szegregációmentesség biztosítása,  Inkluzív pedagógia megismerése, megvalósítása,  Fontos szempontnak tartjuk a hátrányos helyzetű gyermekekkel való stabil és szeretetteljes kapcsolat kialakítását, tudják és érezzék, hogy az óvónőre mindenben számíthatnak,  Fontos a családdal való szoros kapcsolat kialakítása, hiszen így pillanthatunk be egyre jobban

az

ilyen

helyzetű

gyermekek

életébe

(pl.

indokolatlan

hiányzások

visszaszorítások érdekében),  A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekre jellemző a szélsőséges érzelmi magatartás, néha túlságosan bizalmasak, máskor pedig indulatosak. Feladatunk, hogy e két magatartást közelítsük egy optimális középút felé.  Integrált nevelés feltételeinek biztosítása: Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemeit alkalmazzuk, ezáltal biztosítva az újszerű nevelési eljárásokat, személyiségfejlesztés érési ütemezését. Cél: A szociálisan és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, egyéni képességek kibontakoztatása, eltérő fejlődési ütemének figyelembevétele, sérült funkciók működésének differenciálása, és tudatos fejlesztése, kompenzálása. Feladataink a gondozás és az egészséges életmódra nevelés, az erkölcsi és közösségi nevelés területén:  Fontos szempontnak tartjuk (főleg a beszoktatás ideje alatt), hogy megismertessük a gyermekekkel a helyes WC, illetve mosdó használatát, a helyes fogápolást, valamint körömkefe használatát.  Feladatunk a változatos és egészségesebb óvodai étkezés megszerettetése, ami kissé hosszadalmas feladat.  A naponta friss levegőn szervezett mozgásos tevékenységeknek, sétáknak szintén nagy jelentősége van.  Sok gyermek úgy kerül 3 évesen óvodába, hogy a délutáni pihenés illetve alvás kimarad napirendjéből, így mindenképpen célunk a helyes életritmus kialakítása, ami

68

természetesen gyermekenként eltérő is lehet.  A gyermekek ápoltsága, tisztasága érdekében fogjunk össze a lakóhely egészségügyi szakembereivel.  Kirándulások szervezésével (szülő-gyermek) tegyük lehetővé, hogy olyan helyre is eljuthassanak a családok, ahova egyébként nem volna lehetőségük. Feladataink a különféle tevékenységformákon keresztül:  A játéktevékenységek során azoknál a gyerekeknél, akiknél valamilyen oknál fogva a lemaradás nagy, vagy csak később kerülnek óvodába, lehetőséget kell keresni a fejlesztésre, úgy, hogy a szabad játék ne sérüljön.  A hátrányos helyzetű gyermekeknél gyakoribb a beszédhiba, sőt gyakran olyan súlyos, hogy személyiség zavart is okoz. Ilyenkor a logopédus munkáját jól kiegészíthetjük a célzott játékokkal, a bábokban rejlő fejlesztő erő felhasználásával.  A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülésükkor gyakran használnak csúnya szavakat, beszédértésükben és szókincsükben hiányosságok tapasztalhatók, ezért náluk kiemelten fontos az egyéni és a példaértékű beszéd.  Játékidőben minél több hangfejlesztést szolgáló játékot tervezzünk, valamint közvetlen beszédfejlesztő célja van az úgynevezett anyanyelvi játékoknak.  Fontos a nyelvi képességek fejlesztése a mondókák, gyermekdalok és zenei készségfejlesztő játékok által.  A sajátos szociokulturális helyzetben élő gyermekek szülei abban tudnának együttműködni az óvodával, hogy meghallgatják, éneklésre, verselésre illetve mondókázásra biztatják gyermeküket vagy maguk is, énekelnek velük.  A hátrányos helyzetű gyermekek otthoni környezetében hiányoznak azok a tárgyi feltételek, amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek, ezért az óvodában egész nap folyamán biztosítani kell az ilyen irányú tevékenységükhöz az eszközöket és a teret.  A gyermekek munkáinak kiállítása ösztönzőleg hat a szülőkre, így segíthetjük elő, hogy otthon is adjanak gyermekeiknek lehetőséget az ábrázolásra, alkotásaikat őrizzék, és becsüljék meg.  Győzzük meg a szülőket arról, hogy milyen nagy jelentőségük van a matematikai, illetve környezetismereti jellegű társasjátékoknak, kirakóknak, hiszen ily módon a gyermekek fejlesztése folyamatossá válhat.  Rendszeresen tájékoztassuk a szülőket arról, hogy mik azok az apróbb hiányosságok, amelyekben a gyermekek segítségre szorulnak, adjunk ötleteket arra, hogy egyszerű, 69

otthon kéznél lévő eszközökkel hogyan segíthetik fejlesztő munkánkat.(bab, pálcika, kavics stb.)  A mozgás megszerettetésében a család működjék együtt az óvónővel. A szülő lehetőség szerint az óvodán kívül is teremtsen minél több mozgási lehetőséget a gyermek számára, vigye gyerekét játszótérre, engedje kerékpározni, rollerezni, szánkózni, korcsolyázni, s a szülőkkel együtt kiránduljanak.

70

XI. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE A gyermekek fejlődését óvodában töltött idejük alatt figyelemmel kísérjük, az óvodába kerüléstől egészen az iskola kezdéséig. A gyermekek fejlődésének nyomon követése a Fejlődési naplóban történik A

megfigyelés

kiterjed

a

testi

és

mozgásfejlettségre,

egészségügyi

szokásokra,

beszédfejlettségre, a fő tevékenységformák fejlettségére, érzelmi – akarati életre, szociális magatartásra. Az óvodában a fejlődés nyomon követése, elsősorban megfigyelésen alapul. Komplex állapotfelmérést, valamint a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését az alábbi fejezetben már alkalmaztuk. Továbbra is a nyomon követő módszerek, eszközök megismerését, eljárásokat az újszerű nevelési pedagógia alapján alkalmazzuk. A megfigyelés lejegyzésére használt dokumentumok a 3-as számú Mellékletben találhatók. Az óvodába bekerülő gyermekeket a beszoktatás ideje alatt mérjük, középső és nagycsoportban évente két alkalommal, októberben és májusban. A fejlődés nyomon követése az óvodába kerüléstől egészen nagycsoport végéig jól látható a gyermekek családrajzán keresztül. Goodenough-emberalak ábrázolás jól mutatja a fejlődést. Sindelar-ral minden 5. életévét betöltött gyermeket mérünk, ez a mérés megerősítést ad abban, ha bizonytalanok vagyunk, hogy szakértői bizottsághoz küldjük-e vagy ne a gyermeket. A mérést nagycsoport végén megismételjük, a „Fa” diagramm-on jól látható a két mérés között fejlődés. Frostig-féle vizuális percepciós teszttel a nagycsoport elején és végén mérünk. Beszédfelfogás vizsgálat, a Szóbeli reprodukálás, és az Értelmes, folyamatos beszéd méréseit középső csoport végén és nagycsoport végén végezzük. A mérés eredményét össze tudjuk hasonlítani, a fejlődést %-ban fejezzük ki. Artikuláció vizsgálata súlyos beszédhibás gyerekeknél már középső csoport elején, vagy a középső csoport végén / logopédus méri fel a gyerekeket /.

71

XII. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK A feladat ellátásáért az óvodavezető a felelős. Munkájában közreműködik minden óvodapedagógus.

Az

óvoda

közreműködik

a

veszélyeztetettség

megelőzésében,

megszüntetésében, valamint a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködésben. Az óvoda rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével, részt vesz az esetmegbeszéléseken. A hátrányos helyzet okai:  Anyagi problémák,  Csonka család  Munkanélküliség Következmények a gyermekeknél:  Kommunikációs

zavarok,

agresszivitás,

pótcselekvések,

képességbeli

elmaradottságok, beszédhibák, fáradékonyság stb. Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai: 1. Egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtése, a gyermekbalesetek megelőzése. Védő – óvó intézkedések részletes feladatainak rögzítése a házirendben, ismertetése a gyermekekkel szülőkkel. 1. Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása az óvodában. 2. Egészséges életmód biztosítása az étkezés szervezésével. 3. A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmét biztosítsa az óvodában, az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli. Gyermekvédelmi munkánk céljai  Segítsük elő a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését.  Segítsük elő az új óvodások befogadását, beilleszkedését a minél zökkenő mentesebben.  A sajátos nevelési igényű gyermekek önmagukhoz képest, jussanak el fejlődő képességük optimális fokához, és időben a fogyatékosságuknak megfelelő fejlesztő szakember segítségét biztosítsuk.  Legyen természetes gyermekeink és a felnőtt dolgozók körében a „másság” 72

elfogadása. A cél elérése érdekében a következők a feladataink A megelőzés (prevenció) feladatai:  A gyermeki, szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában.  Rendszeres kapcsolattartás a gyermek szüleivel.  Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése.  A gyermek fogyatékosság típusának megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása.  Együttműködés a gyermekvédelemben partner társszervekkel.  Óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezése.  A családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való hozzájutás elősegítése.  Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása. A feltárás feladatai:  A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet tüneteinek felismerése, problémák feljegyzése.  A tünetek okainak megkeresése.  A gyermek veszélyeztetettségének illetve hátrányos helyzetének megkülönböztetése a helyi kritériumok alapján. A megszüntetés feladatai:  Egyéni tehetséggondozás.  Differenciált fejlesztés lemaradás miatt.  Induló hátrányok csökkentése egészségvédő, mentálhigiénés programok megszervezése.  A szülők segítsége, a szülői szerep eredményesebb betöltéséhez.  A gyermekek szociális helyzetének lehetőség szerinti javítása.  Segítő szakemberek igénybevétele a problémák típusának megfelelően.  Együttműködés konkrét esetekben a segítőkkel, (társszervekkel). Óvodán belüli tevékenységformák, a fenti feladatok megvalósításához  Közös kirándulás évente egyszer.  Óvodai szociális szolgáltatások felkínálása (étkezés, segélyjavaslatok).

73

 Logopédiai ellátás.  Egyénre szabott tervek készítése a fejlesztéshez, nyomon követés.  A szülőkkel való kapcsolattartás egyéni helyzetnek megfelelő formában. Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel A Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével személyes találkozás, illetve esetmegbeszélés szükség szerint. A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltételei  Személyi feltételek adottak.  Tárgyi feltételek területén, az egészséges, nyugodt környezet megtartása a cél.  A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez, eszközeink biztosítottak.  A szülőkkel való érintkezésre külön helyiség biztosított.  Anyagi lehetőségeinket pályázat útján, az önkormányzat, a szülők és az óvodát támogató lakosság segítségével bővítjük. Sikerkritériumok  Minden óvodást három éves korában fel tudunk venni az óvodába, így szükség esetén, a fejlesztésükre is több idő áll rendelkezésre.  Korábban felismerésre kerülnek a sajátos nevelési igényű gyermekek, akik ily módon hamarabb kaphatnak megfelelő szakszolgáltatást.  Új óvodásaink zökkenőmentes beilleszkedése boldogabb óvodáskort eredményez.

74

XIII. AZ ÓVODA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TERVE EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1.Egészségnevelés Az óvodában teljes körű egészségfejlesztési folyamatot kell működtetni, melynek eredményeként a pedagógusok  az óvodában végzett tevékenységet,  a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést,  a gyermek és a szülő részvételét az intézmény életében,  úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

2. Az egészségnevelés célja A teljes körű egészségnevelés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön: - a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az

óvodai

mindennapokban

rendszeresen

működő,

egészségfejlesztő

tevékenységekben. Az egészségnevelés célja: 

A gyermekek szervezete legyen egészséges, ellenálló és alkalmazkodó képes, mozgásuk legyen összerendezett.



Érzékszerveik fejlettsége tegye őket képessé a differenciált érzékelésre.



A gyermekek rendelkezzenek önmaguk számára és a közösségi együttéléshez szükséges kulturált egészségügyi szokásokkal.



Idegrendszerük egészséges fejlettsége járuljon hozzá kiegyensúlyozott, derűs, félelemmentes magatartásukhoz.



A növekedés, a súlygyarapodás feleljen meg az életkornak, az egyéni alkatnak.

3. Az egészségnevelés feladatai Az egészség védelme, ápolása a mindennapos nevelői gyakorlat szerves része. Alapfeladatunk a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése.

75

Kiemelt odafigyelést igényelő területek:  a testápolás  helyes táplálkozás  öltözködés  levegőzés  mozgás  nyugodt pihenés Helyes életritmus hangsúlyozott kiemelése, a szülőkkel egységes szemlélet kialakítása, megerősítése. Mozgásigény kielégítése, edzettség állóképesség fokozása.  Mozgásos játékok gyűjtése, napi tervezése.  Babzsák, labda, karika, bot gyakorlatok összegyűjtése.  Hetente egy alkalommal a helyi hagyomány őrző együttes foglalkozásain vesz részt több óvodás gyermekünk. A foglalkozások a Faluházban vannak. Örömteli időtöltést jelent, és segíti a gyermekek téri tájékozódását, a helyes testtartást, fejleszti a mozgás koordinációt.  Az

EU-szabványnak

megfelelő

udvari

mozgásfejlesztő

játékok

változatos

mozgáslehetőségének kihasználása.  A mozgáslehetőség bővítéséhez további jó lehetőséget biztosít az udvarunkon a betonjárda és a térkővel kirakott terület. (labdajátékok, teke, kosárlabda, célba dobó játékok…)  Folyamatos kapcsolattartás az egészségügyben dolgozókkal (orvos, védőnő, fogorvos, szemorvos)  Egészséges étrend összeállítása érdekében folyamatos kapcsolattartás az ételszállító céggel. Szülők friss zöldségekkel és gyümölccsel egészítik ki a napi étkezét. 3.1. Állapotfelmérés A következő területek felmérésére, minden tanév elején sor kerül: Testi egészség:  Allergiás gyerekek  Gyógyszerérzékenység  Túlsúlyos vagy kórosan sovány tanulók  Fogászati szűrővizsgálat – tanév végén

76

 Látásvizsgálat – a tanév folyamán Lelki egészség:  Hangulati állapot (közérzet, elégedettség)  Terheltség  A gyermek óvodához fűződő viszonya Agyerekek szociális helyzete:  Hátrányos helyzetű  Halmozottan hátrányos helyzetű  Veszélyeztetett  Nagycsaládos  Gyermekét egyedül nevelő  Segélyre, támogatásra szoruló 3.2. Helyzetelemzés Minden nevelési év elején megtörténik a helyzetelemzés, amely az állapotfelmérés eredményeire támaszkodik. Bekerül az Egészségnevelési tervbe, amely a munkaterv részeként év végén értékelésre kerül.

4. Egészségnevelési progra mjaink 4.1. Egészségvédő alapismeret-bővítő programok  A test felépítését szemléltető program (Kisgyermekek lexikonja, testünk kirakó, szétszedhető papír babák, kiegészítős rajzok)  A szervezet működésének megfigyelése játékosan (sajátmagán és óvodás társán)  Ismeret- és tapasztalatszerző gyakorlatok a szervezet fizikai teljesítményéről, az elfáradásról és a pihenésről (légzés, szívdobogás megfigyelése)  Élelmiszerek megismerése-csoportosítása játékos programokon (babakonyhai szerepjátékok: bevásárlás, többfogásos menü készítése, vendégvárás, kulturált vendéglátás, társasjátékok, kirakók) 4.2. Egészséges életmód-fejlesztő programok  A személyi tisztálkodást készséggé fejlesztő játékos program (babákkal, saját magukon, dia-film, videó, mesék, versek)

77

 A fertőző betegségek elkerülését célzó szokásalakítás (járvány idején gyakoribb fertőtlenítés)  Fogápolási és száj higiénés program (védőnő előadása a helyes fogápolásról)  Önálló öltözködés szokássá alakítása, ruhaviselés, ruhaváltás gyakorlata  Az egészséges táplálkozást propagáló programok (egészségnapok: gyümölcsnap és termésnap)  Ételválogatási, élelmiszer-válogatási játékprogram.  Kulturált étkezés gyakorló programja.  Gyermekbaleset-megelőzési program  veszélyhelyzeteket felderítése  otthoni balesethelyzetek felderítése (a szülőkkel).  a közlekedési szabályok játékos gyakorlása.  óvodai balesetek megelőzésének gyakorlása (a csoportszoba, Sportcsarnok, a mosdó, az udvar veszélyeinek "feltérképezése")  Mozgásos játékok bővítése (előtéri, udvari)  A szabadban való tartózkodás mozgásprogramjai (edző mozgások, udvari, játszótéri játékok, séták, kirándulások egészségvédő programjai). 4.3. Környezet higiénés programok  Csoportszobák díszítése, otthonossá tétele  Az óvoda udvarának higiénéje, udvari játéklehetőségek tárházának folyamatos bővítése  Az óvoda balesetveszélyeinek kiiktatása (a játékeszközök rendszeres ellenőrzése).  Óvodánk környezetvédő programjai: Föld napja, Víz napja, Madarak és fák napja, Állatok világnapja) 4.4. Óvodai pszicho higiénés programok  Napirend-, életrend alakító programok.  A rendszeres takarítás, rendrakás, kiszolgálás propagálása.  Kiszolgáló munka az óvodai csoportokban.  A túlmozgásos gyermekeket segítő pedagógiai program.  A szokásbeli rendellenességű gyermekek segítő programja.  Pszicho motoros rendellenességek óvodai kezelése.  A funkcionális zavarok kezelési programja óvodában. 78

 Az érzelmi élet zavarainak feloldási programja.  Sajátos nevelési igényű, speciális gondozást, korrekciót igénylő gyermekek segítő programja: 

Beszédhibások szűrése, logopédiai gondozása.

 Beszéd fogyatékosok óvodai gondozása.  Beutalási rend kialakítása nevelési és egészségvédő tanácsokkal  Az önálló védőnői tanácsadás igénybevétele.  Családsegítő igénybevétele, családterápia. 4.5. Szülői egészségnevelési programok  Szülők egészségnevelési tájékoztatása,  Óvodai "nyílt napon"- közös kiránduláson, biciklitúrán részt vétel,  Óvodai egészségnapok szervezésében a szülők bevonása,  Szülők számára egészségnevelési kiadványok, tájékoztatók ajánlása, terjesztése,  Egészséges életmóddal kapcsolatos előadások, bemutatók szervezése. 4.6. Az egészségnevelési módszerek és eszközök továbbfejlesztése  Rendszeres gyümölcsnapok, zöldségfogyasztás.  „Dohányzás vagy Egészség program” alkalmazása a nagycsoportban.  Egyéb, konfliktuskezelő programok kidolgozása egy-egy nevelési problémára.  Az egészséges életmódot propagáló eszközök, felszerelések, kiadványok, játékok beszerzése, illetve a gyerekekkel közösen elkészítése. (társasjátékok, kirakók…) 4.7. Az egészségügyi dolgozók bekapcsolása az óvodai programba  Az óvodai egészségnevelés tartalmi - módszertani kérdéseinek elemzése az óvoda orvosával és védőnőjével közösen.  Az óvónő és a védőnő együttműködésének szervezetté tétele, az egészségügyi és iskolaérettségi

vizsgálatok

előkészítése, és

az

eredmények felhasználása a

mindennapos nevelőmunkában.  Gyermekorvosi és védőnői előadás és tanácsadás a szülői értekezleteken. Az orvosi, és védőnői tanácsadás szélesítése, szervezetté tétele.

79

XIV.

ÓVODAFEJLESZTÉS:

TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041

„ÓVODAFEJLESZTÉS DUNAPATAJON ÉS GÉDERLAKON” A pályázatban lehetőséget láttunk arra, hogy a tréningek, továbbképzések, szakmai megújulásokon keresztül a gyermekek személyiségfejlesztéséhez újszerű módszereket, segítséget kaptunk. A pályázat tartalmi elemei: -

interaktív programok, foglalkozások megszervezése

-

Családi Fórum – „Éljünk egészségesen!”

-

Családi nap – sport délelőtt

-

Jó gyakorlat – „Csillagszemek” átvétele

Célja: A gyermekek komplex személyiségfejlesztésének megsegítése, a megújult szakmai tudás és a tárgyi feltételek biztosítása. Előtérbe helyeztük a megfelelő tevékenységrendszereket a készségek, képességek egyéni differenciált fejlesztését. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a játék elsődlegességére, a családok szoros együttműködésére, meglévő kapcsolataink ápolására, az egészséges életmódra nevelésre.

Feladat: A kitűzött programok megtervezése, szervezése, élményt nyújtó megvalósítása, a változatos tevékenységek megvalósításához a szülők aktív bevonása, motiválása. Kapcsolatok erősítése: óvoda – gyermek, óvoda – gyermek – család, gyermek – gyermek, család – család, óvoda – fenntartó, óvoda – fenntartó – család. Kiemelt feladatunk az egészséges életmódra nevelés, ezen belül is a mozgásfejlesztés, kreativitás elősegítése, és az anyanyelvi nevelés. 80

Tartalom: Projektterv, Programok, Jó gyakorlat. Nyomtatott formában megtalálhatók a Függelékben. A konstrukció (pályázat) keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek átadása nevelési értekezleteken megtörténtek. A továbbképzések, önképzések, ismeretek anyagának beépítése folyamatosan történik nevelési munkánkba. A megszerzett elméleti ismeretek és gyakorlat alapján munkánk hatékonyságát segítjük. A pályázat kiírásának megfelelően a fenntarthatóságot biztosítjuk.

81

XV. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6-7 éves korra eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. 1. A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan

fejlett,

teherbíró.

Mozgása

összerendezettebb,

harmonikus

finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. 2. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. /Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének,

a

vizuális

és

akusztikus

differenciációnak,

a

téri

tájékozottságnak, a térbeni mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának./ 3. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik időtartalma, terjedelme, a cselekvő - szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. 4. Érthetően, folyamatosan kommunikál, gondolatait mások számára érthetően, megfelelő

tempóban

és

hangsúllyal

tudja

kifejezni.

Különböző

mondatszerkezeteket, mondatfajtákat használ, tisztán ejti a magán – és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,- elemi

82

ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetben élő növényeket és állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti

és

társadalmi

környezet

megbecsüléséhez,

megóvásához

szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Megszerzett ismereteit alkalmazni tudja, birtokában van alkalmazásképes tudásnak a neki megfelelő szinten. 5. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, kompetens a fokozatosan kialakuló együttműködésben, a kapcsolatteremtésben felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásnak, munkatempójának, önállóságának önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Elemi

szinten

rendelkezik

az

önelfogadás,

önértékelés

képességével.

Tisztelettudó, konfliktusait képes rendezni társaival, akkor kér segítséget a felnőttől, ha egyedül nem képes megoldani. Toleráns társaival, elfogadja a másságot, azt, hogy nem vagyunk egyformák. Az ötéves (hároméves) kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése, és egy rugalmasan kezelt normarendszer nyújtása, ami biztonságot ad a gyermek számára, segít eligazodni a szűkebb és tágabb környezetben. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

83

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben. Az óvoda alkalmassá teszi a gyermeket az iskolára, a szülő az, aki késszé teszi a gyermeket az iskolára, az iskola pedig iskolássá teszi gyermeket.

84

XVI. „JÓ GYAKORLAT” – „CSILLAGSZEMEK” A „Jó gyakorlat” célja: Óvodánk felvállalta a különleges gondozást igénylő gyermekek nevelését. Az SNI, BTMN-s gyermekek fejlesztésén túl a tehetséges gyermekek nevelését is. Évek óta óvodánkban Mesedélutánt rendezünk. A „Csillagszemek” jó gyakorlat a gyermekek által ismert, élményt nyújtó magyar népmesék komplex

feldolgozása

változatos

tevékenységekkel.

Differenciált

tapasztalatszerzési

lehetőségek biztosítása a szabadjáték és a tanulási tevékenységekben. -

tehetségígéretek felismerése széles társadalmi rétegben

-

tehetséges gyermekek segítése abban, hogy felismerjék és fejlesszék képességeiket

-

a gyermekek megismerési, alkotásai szükségleteinek kielégítése

-

a gyermekek kreativitása, intellektusa sokoldalú fejlesztése által hozzájárulni ahhoz, hogy tehetséges és kreatív felnőttekké váljanak.

A „Jó gyakorlat” kiemelten alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a tanulóközpontú/gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására. -

a módszer egyénre szabottan, komplex módon hat a gyermekekre (zene, mozgás, gyermekirodalom)

-

az elemek (szereplők, helyszínek, jelenségek) összekapcsolódnak, kiegészítik egymást, így alkotják az egységes egészet.

Feladat: 1.

Kiemelten és célzottan szolgálja valamely kompetenciaterületen, műveltségterületen a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazását. A változatos, nem csak óvodai környezetben zajló tevékenységek pozitív hatással vannak a gyermekek személyiségének kibontakoztatására. Sok tevékenységben – mely szabad választáson alapul több területen próbálhatják ki magukat a gyermekek (zene, mozgás, irodalom, képzőművészet, természettudományok).

85

Kognitív kompetenciák: bővülő fogalomismeret, tájékozottság, árnyaltabb összehasonlító és ítélőképesség, koncentráció, figyelem terjedelmének bővülése, vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztétikus, érzékelés finomodása, nyelvi kifejezőképesség fejlődése, Szociális kompetenciák: -

társas kapcsolatok minőségének javulása,

-

erkölcsi ítélőképesség alakulása,

-

a kitartás ideje hosszabb, a tevékenység befejezésre irányul

Személyes kompetenciák: -

a gyermek megtapasztalja saját értékeit,

-

önbizalom, beállítódás erősödik,

-

rugalmas személyiségjegyek jelentkeznek (elfogadás, motiváltság, kipróbálás, önállóság, kísérletező kedv, tapasztalatok önálló megfogalmazása, ötletesség, egymástól tanulás képessége)

Speciális kompetenciák: -

a gyermek erős oldala fejlődik,

-

élményeiket

más

tevékenységben

is

kiélik

(zene,

vizuális,

mozgás,

játéktevékenység) 2.

„vezető” típusok megjelenése

Kiemelten és célzottan szolgálja a gyermekek, szülők egyenlő hozzáférését a minőségi neveléshez, oktatáshoz, a sikeres együttneveléshez.

86

A különböző szociokulturális környezetből érkeznek a gyermekek. A szülők támogatják a tevékenységeket, segítséget adnak a program megvalósításához. Támogatják, hogy a tehetségnek ígérkező gyermekek fejlesztése óvodában elkezdődjön. Közös a törekvés az optimális környezet biztosítására. -

sokféle, érdekes tevékenység- és tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása,

-

olyan anyagok, eszközök biztosítása, melyeket változatosan, saját elképzelés szerint használhatna fel a gyermekek,

-

érzelmi biztonság nyújtása.

Várható eredmények: -

kommunikációs képesség fejlődése,

-

grafikus kifejezőképességek fejlődése,(érzelmek, színek, formák)

-

nyitottabbak, érdeklődési körük szélesebb lesz,

-

jobban elmerül a maga választott tevékenységben,

-

találékonyság, több megoldási lehetőség keresése,

-

az egyént érdeklő területen a gyermek nagy mennyiségű ismeretre tesz szert,

-

önbizalom, „hit a saját képességében” erősödik,

-

fogékonyság az új vagy különös dolgok iránt,

-

váratlan helyzetekben feltalálja magát.

A „Jó gyakorlat” működőképes körülményei: Célszerű kihasználni a helyi lehetőségeket, mert változatosságot, változatos élményeket nyújtanak a gyermekeknek. Ezek az alkalmak egyben pszichológiai háttértényezőként is hatnak, feltöltődést, regenerálódást nyújtanak a gyermekeknek. Alkalmakként meghívott felnőttekkel való együttműködés a gyermekek kapcsolatrendszerét is bővíti. A „Jó gyakorlat” egyedisége: A problémákkal küszködő gyermekek fejlesztése mellett a tehetségnek ígérkező gyermekek fejlesztése is előtérbe kerül, hiszen már gyermekkorban megjelennek a speciális képességek, a zene, mozgás, és a természettudományos érdeklődés. A többszöri mesehallgatás, a dramatikus, relaxációs játékok, barkácsolás, komolyzenei szemelvények, népi dalos játékok, a különböző tevékenységek mind azt szolgálják, hogy a mese élményszerű, komplex módon való feldolgozása biztosítja a gyermekek sokoldalú fejlődését, és azt a szabadságot, hogy milyen területen szeretne elmélyülni. (zene, nyelvi játékok, kísérletezés). 87

A „Jó gyakorlat” gyakorlati működésének megvalósulásának ellenőrzése, értékelése: -

a megvalósult foglalkozások, tevékenységek rövid dokumentálása,

-

a

gyermekek

és

szülők

visszajelzései,

örömmel

vesznek

részt

a

tevékenységekben a gyermekek, -

látványos

fejlődés

a

kommunikációs

képesség,

kapcsolattartás

tökéletesítésében, -

nagy kihívás a tehetséges gyermekekkel való foglalkozás, hiszen látványos értelme van a munkának,

-

tevékenységhez biztosított légkör, színhelyek megteremtése,

-

óvodapedagógus legfőbb dolga a lehetőségek kínálása, az érzelmi alapok lerakása, melyre később építkezik,

-

értékelőlapokon véleménykérés.

Óvodánk a”Csillagszemek” Anyanyelvi Tehetségműhely „Jó gyakorlat”- t a TÁMOP3.1.11-12/2-2012-0041 „Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon” című pályázat keretében átvette és műhelymunka keretében a nagycsoportban megvalósította. A fent leírt célok megvalósítása sikeres volt, a „Jó gyakorlat” fenntarthatóságát a nagycsoportban biztosítjuk.

-

88

XVII. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A Géderlak Óvoda Tevékenységközpontú Pedagógiai Program érvényességi ideje a nevelőtestület határozata alapján: 2015. szeptember 01 - től érvényes.

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:  Bővítés, vagy leépítés.  Szervezeti átalakítás.  Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt.  Ha egyéb érdekegyeztető fórum, módosítást javasol.  Törvényi változások figyelembevétele alapján.

89

XVIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. Véleményezte: Szakértő

.....................................

.....................................

dátum

aláírás

.....................................

.....................................

dátum

aláírás

.....................................

.....................................

dátum

aláírás

2. Egyetértését nyilvánította: Szülői szervezet

3. Elfogadta A nevelőtestület

4. Jóváhagyta Az intézményvezető ..................................... dátum

..................................... aláírás

5. Egyetértését nyilvánította: A fenntartó

…………………………… dátum

90

……………………. aláírás

XIX. FELHASZNÁLT IRODALOM

-

Alapító Okirat

-

A Géderlaki Napköziotthonos Óvoda Nevelési Programja 1999.

-

Duna-menti Közoktatási Társulás Óvodája, Általános- és Művészeti Iskolája Közös Programja 2007

-

Óvodai nevelés országos alapprogramja

-

Tevékenységközpontú óvodai nevelési program

-

„Csillagszemek” Anyanyelvi Tehetségműhely „Jó gyakorlat” – Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje Csokonai Óvoda

-

Foglalkozási/tevékenységi terv – A csillagszemű juhász magyar népmese feldolgozása - Készítette: Petrovicsné Katus Gabriella és Grabicza Bernadett

-

Idézet – Vass Albert

91

XX. MELLÉKLETEK

-

1. Alapító Okirat

-

2. Gyermekek megfigyelését rögzítő dokumentumok

I.

Testi és mozgásfejlettség, egészségügyi szokások és önkiszolgálás

II.

Beszédfejlettség

III.

Értelmi fejlettség

IV.

Fő tevékenységformák fejlettsége

V.

Érzelmi akarati élet

VI.

Szociális magatartás

VII.

A gyermek téri tájékozódása, térbeli mozgásának fejlettsége 3. Jegyzék

XXI. FÜGGELÉK 92

3.

„Ügyes kezek”

4.

„Egyszer volt, hol nem volt”

5.

Műhelymunka – „Jó gyakorlat”

6.

„Éljünk egészségesen!

7.

Családi nap – sport délelőtt

93