A GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

„Kevésbé fontos az, hogy mit tanulnak az iskolában, mint az, hogy hogyan tanulják… …Mert az iskola ne nyújtson szakszerű rutint, hanem következetes, módszeres gondolkodást.„ (Max Planck)

Iskolai Pedagógiai Program

3/3

Felépítés A. B. C. D. E.

Bevezetés Helyzetelemzés Nevelési program Helyi tanterv Záró rendelkezések A CTRL gomb nyomva tartásával kattints a kívánt témára

Gregor József Általános Iskola Fájl neve: Felépítés

Elfogadva: 2013. március 26. Hatályos: 2013. szeptember 1.

Érvényes: visszavonásig Módosítva: -

A. Bevezetés

IPP

1/4

A Bevezető

A.1

Pedagógiai hitvallásunk ..............................................................2

A.2

Előszó a felülvizsgált Iskolai Pedagógiai Programhoz ................2

A.3

Bevezetés .....................................................................................4

Gregor József Általános Iskola Fájl neve: Bevezető_2013

Elfogadva: 2013. március 26. Hatályos: 2013. szeptember 1-től

Érvényes: visszavonásig Módosítva:

IPP

A. Bevezetés

2/4

A.1 Pedagógiai hitvallásunk Iskolánk nevelőtestülete - a szülőkkel szoros egységben - az elfogadott európai humanista erkölcsi értékek alapján, a magyar nemzeti tudat ébrentartásával, művelésével, Magyarország, a magyar nép érdekeinek megvédésére neveléssel kívánja a XXI. század elején nevelő-oktató munkáját végezni. Iskolánk tevékenysége gyermekközpontú. Ugyanakkor határozottan a fejlesztést/fejlődést biztosító rendre törekszünk. A pedagógusok, a szülők és a tanulók által egyaránt áttekinthető, jól szabályozott nevelési-oktatási rendszert (egy átgondolt iskolakoncepciót) kínál Iskolai Pedagógiai Programjában. A megvalósítása során szándékunk szerint - minden tanulónk korszerű alapműveltséget szerez, s magas szinten bontakoztathatja ki adottságait, képességeit. Iskolánk nevelőtestülete meg akar felelni a XXI. század eleji társadalmi igényeknek. Miközben nevelő-oktató munkája során figyelembe veszi a gazdasági és társadalmi változásokat, szilárdan kitart a magyar pedagógiai gyakorlatban már bevált tradicionális nevelési, erkölcsi elvek mellett. Ügyeljünk arra, hogy olyan tanulási képességet fejlesszünk ki, amellyel megvalósítható az élethosszig tartó tanulás. Tanulóinkat (képzési idejük alatt) olyan követelmények, próbák elé állítjuk, olyan erőfeszítésekre, nemes célok elérésére ösztönözzük, amelyek eredményeképpen testileg, egészségileg, szellemileg, erkölcsileg, érzelmileg igényes életvitelű, boldog és sikeres emberek lesznek.

A.2 Előszó a felülvizsgált Iskolai Pedagógiai Programhoz Az 1998-ban elkészített, 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben módosított Iskolai Pedagógiai Programunkat (továbbiakban IPP) a 2012. évi törvényi változások miatt felülvizsgáltuk és újat írtunk. Az előírt felülvizsgálatot szükségessé tette:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, A.2.1.1 a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervekről,  a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet  eddigi tapasztalataink, és eddigi tapasztalataink szerinti módosítások.

A.2.2 Az iskola tevékenységét meghatározó alapdokumentumok  Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata  Az ENSZ 1991. LXIV. törvénye (Gyermekek jogai)  A Magyar Köztársaság Alkotmánya  Az iskola Alapító Okirata  A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzat Az Iskolai Pedagógiai Programunk megvalósítása során a kulcskompetenciák fejlesztésére a működési zavarok elkerülésére törekszünk.




IPP

A. Bevezetés

3/4

Ezek a feladatok az alábbiak:  Tantárgyhoz kötődő kompetenciák o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetencia o természettudományos és technikai kompetencia o digitális kompetencia o esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőkészség  Nem tantárgyhoz kötődő kompetenciák fejlesztése: o hatékony, önálló tanulás o szociális és állampolgári kompetencia o kezdeményezőkészség, vállalkozó kompetencia, gazdasági és társadalmi kompetencia o katasztrófa- és polgári védelem o fogyasztóvédelmi ismeretek o pénzügyi ismeretek Az IPP megvalósítása során munkánk egyik meghatározója a gyermekek jogai: ENSZ Egyezmény (1991. évi LXIV. törvény) figyelembe vétele, különösen a 29. cikk 1. Az Egyezményben részes államok megegyeznek abban, hogy a gyermekek oktatásának a következő célokra kell irányulnia: a. / Elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőség legtágabb határáig való kifejlesztését. b. /A gyermek tudatába kell vésni az e m b e r i j o g o k és az alapvető szabadságok, valamint az ENSZ Alapokmányában elfogadott elvek tiszteletben tartását. c. /A gyermek tudatába kell vésni a szülei, a felnőttek, önmaga, nyelve és kulturális értékek iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, továbbá esetleges származási országának nemzeti értékei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet. d. /Fel kell készíteni a gyereket arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemzetek közti egyenlőség, valamennyi nép, a nemzetiségi, nemzeti és vallási csoportok közötti barátság szellemében tudja vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget. e. /A gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet iránti tiszteletet. A 31. cikk előírja, hogy: Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységhez való jogát, valamint azt, hogy szabadon részt vehessen a kulturális és művészeti életben.




IPP

A. Bevezetés

4/4

A.3 Bevezetés Az iskola neve, címe: Gregor József Általános Iskola, 1172 Budapest, Hősök tere 19-20. Alapításának éve: 1904. Az iskola feladatai: Biztosítani a 8 évfolyamos általános iskolai nevelést és oktatást. Ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Továbbá fontos az érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelően középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra és a pályaválasztásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre való felkészítés. Az iskola alaptevékenysége: Általános iskolai nevelő és oktatómunkát végez, nappali tagozatos oktatás keretében. Az iskola fenntartója, felügyeleti szerve: Klebesberg Intézményfenntartó Központ

1051 Budapest Nádor u.32.

Működtetője: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata




B. Helyzetelemzés

IPP

1/7

B Helyzetelemzés

B.1 B.2

A lakókörnyezet ......................................................................... 2 Feltételrendszerünk ................................................................... 3

B.2.1 Személyi feltételek................................................................. 3 B.2.1.1 Nevelő-oktató munkát végzők ........................................... 3 B.2.1.2 A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítők .................. 3 B.2.1.3 A tantestület jellemzői: ...................................................... 3 B.2.1.4 A tárgyi, dologi feltételrendszerünk ................................... 4 B.3 Az intézmény irányítása és gazdálkodása .................................. 4 B.3.1 Irányítása............................................................................... 4 B.4 Nevelő oktató munkánk eddigi eredményei ............................... 4 B.5 Speciális tevékenységünk hatásai............................................... 5 B.5.1 Az emelt szintű ének-zene oktatás .......................................... 5 B.5.1.1 Hitvallásunk az emeltszintű ének-zeneoktatás mellett ......... 6 B.5.1.2 Az énekoktatás más területekre gyakorolt pozitív hatása ..... 6 B.5.1.3 Érzelmi, esztétikai nevelésre, általános emberi értékek kialakítására gyakorolt hatása ........................................... 6 B.5.2

Az emelt szintű matematika ....................................................... 7

Greg or József Által ános Iskola Fájl neve: B_ Hely zetelemzés



IPP

B. Helyzetelemzés

2/7

B.1 A lakókörnyezet A Duna bal partján lévő pesti városrész legkeletibb települése Rákosliget. 1896-ban alakult, mint kertes-családi házas övezet. Rákosliget a két háború között gyorsan fejlődött. Fejlődésében viszonylagos megtorpanást jelentett a második világháború. Jelentősebb háborús károk azonban a településen nem voltak. Ez külvárosi helyzetéből és jellegéből adódott. A háborút követően Rákosvidék keleti településeit 1950-ben a XVII. kerület részeként nagy-Budapesthez csatolták. Rákoskeresztúrt modern városközponttá alakították, ami meghatározta a többi külterületi városrész fejlődését is. Rákosliget ma közlekedés szempontjából jól megközelíthető. A gyermekek zöldövezeti környezetben nőnek fel. Rákosliget iskoláit az 1978-as iskolaszervezéssel összevonták. Ezután, mint a Gregor József Ének-zene tagozatos Általános Iskola igyekszik a település igényeinek maximális megfelelni. Iskolánk Rákosliget egyetlen általános iskolája. A környék, jellemzően családi házas övezet. Az itt élő családok gyermekei teszik ki iskolánk tanulóinak 80%-át. A tanulók fennmaradó 20%-a pedig a XVII. Kerület egyéb részéről jár iskolánkba (Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskert). Rákoscsaba, Rákoskert, és Rákoshegy Rákosligethez hasonlóan családi házas terület. Elenyésző azoknak a tanulóknak a száma, akik Rákoskeresztúr lakótelepi társasházaiban élnek. Mindez némi magyarázatot ad arra, hogy tanulóink viszonylag nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak. A délutáni szabadidő eltöltéséhez több lehetőség áll rendelkezésükre, mint azoknak a gyermekeknek, akik ugyanezt az időt egy zárt lakótérben kénytelenek eltölteni.. Az iskolába járó tanulók szülei támogatják iskolánkat. Segítségükre gyakran számíthatunk. Mindezen körülmények miatt viszonylag kevés a gyermekvédelemre szoruló tanulók száma. Rákosliget, hagyományainak megfelelően (az átlagosnál magasabb iskolázottságú szülői háttér miatt is) igényes az iskolával szemben. Elvárja, hogy az iskola jól működjön. Ehhez a településnek minden adottsága megvan. A településen több mint 50 éve működő ének-zene tagozatú általános iskola országos és kerületi szinten megalapozta az oktatás és a zenei kultúra színvonalát. A NAT bevezetésével, illetve igazodva a kor igényeihez, iskolánkban az emelt szintű ének-zene mellett emelt szintű matematika oktatását is elkezdtük. Ezen kívül sok programmal igyekszik támogatni és fejleszteni a települést, illetve sokoldalúan képezni a gyermekeket. Jelenleg:

alsó tagozaton felső tagozaton összesen

309 fő 274 fő 583 fő tanul. (Tanulói jogviszonya szünetel: 3+6 fő)

Évfolyamonként három tanulócsoportot oktatunk. Ezeken belül egy osztály hagyományosan emelt szintű ének-zeneoktatásban részesül 1-8. osztályig. Ötödik évfolyamtól egy osztály emelt szintűen tanulja a matematika tantárgyat. Napközi otthonban 7 tanulócsoportot és 3 iskolaotthonos csoportot foglalkoztatunk, de az igény egyre nő. A napközi otthonos tanulók száma az iskola létszámának kb. 45%-a. Az utóbbi években a beiskolázandó gyermekek létszáma országos szinten csökkent. Ennek ellenére iskolánkban viszonylagosan stabil a tanulói létszám. A szülőkkel és a kulturális intézményekkel az iskola kapcsolata jó. Az iskolában, 100 éves fennállása alatt, sok kitűnő tanáregyéniség tanított. Méltón megalapozva annak jó Greg or József Által ános Iskola Fájl neve: B_ Hely zetelemzés



B. Helyzetelemzés

IPP

3/7

hírnevét. Mai tantestülete nagy hagyományokra és tapasztalatra támaszkodva minőségi munkát végez, és mindenben igyekszik biztosítani a XXI. század elején megkívánt minőségi nevelést és oktatást. Az iskola Rákosligetért van. A jövőben is igyekszik munkájával, tetteivel megfelelni, részt venni a hagyományaiban és kultúrájában nagy múltú településnek a gazdagításában, fejlesztésében, fejlődésében.

B.2 Feltételrendszerünk B.2.1 Személyi feltételek B.2.1.1 Nevelő-oktató munkát végzők 

50 pedagógus, ebből 1 igazgató, 1 felsős, 1 alsós igazgató helyettes, 8 napközi otthoni nevelő

Egyetemi diplomával rendelkezik 11 fő Tanárképző főiskolai diplomával rendelkezik 14 fő Tanítóképző főiskolai diplomával rendelkezik 19 fő Szakvizsgával rendelkező pedagógusok: 6 fő

B.2.1.2 A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítők  2 iskolatitkár  1 könyvtáros  2 pedagógiai asszisztens  1 rendszergazda Iskolánkban minden képzési területen megfelelő diplomával rendelkező szakos tanár tanít.

B.2.1.3 A tantestület jellemzői: Egységes követelményként elfogadott az eredményes oktatás szükségessége, a kohéziós erők (mint megtartó erők) fokozása, a külső kapcsolatok intenzív gondozása, a forráspótlási lehetőségek megcélozása, valamint megnőtt az iskolán belül az igény a profilbővítésre. Közös a felismerés, hogy az az iskola válhat vonzóvá környezetében, ahol korszerű ismereteket eredményesen, személyiségközpontú és gyermekközpontú légkörben oktatnak. Különösen odafigyelve a kulcskompetencia területeinek fejlesztésére. A pedagógusok továbbképzése: A nevelőtestület hivatástudata, munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. A pedagógusok nyitottak az új, korszerű ismeretek megszerzésére. Jellemző a tantestület tagjaira az állandó továbbképzéseken illetve átképzéseken való részvétel. Ezeknek egy részét finanszírozta az iskola. A továbbképzési és átképzési terveket a mindenkori munkatervek tartalmazzák. Folyamatos képzési célunk: a változó közoktatásunk aktuális új pedagógiai irányelveknek megfelelő feladatok elvégzéséhez szükséges tudás megszerzése. A IPP megvalósításához az egységes nevelőtestületi szemlélet kialakítása szükséges. Ennek érdekében folyamatos belső továbbképzéseket szervezünk. Greg or József Által ános Iskola Fájl neve: B_ Hely zetelemzés



B. Helyzetelemzés

IPP

4/7

B.2.1.4 A tárgyi, dologi feltételrendszerünk Iskolánk már egy épületszárnyban működik. A több mint 100 éves iskolaszárny mellett 2005 szeptemberében egy gyönyörű, modern épületet adtak át. Így a 24 tantermes általános iskola a kiegészítő helyiségekkel együtt a ma követelményeinek megfelelően tud működni. A tágas, modern szabadpolcos új könyvtárunk a pedagógiai feladataink megvalósításához nagy segítséget biztosít. Az épületet gondozott játszókert és sportudvar veszi körül. A sportpályánk kicsit távolabb, a XV. utcában található. Az új épületszárny termeiben a bútorzat is új, a követelményeknek megfelelő. A 100 éves épületszárny tantermeinek alapellátottsága megfelelő, a termek bútorzatának cseréje folyamatos. Szaktantermi ellátottságunk megfelelő. Minimális taneszközökkel intézményünk rendelkezik. Most arra kell fordítanunk a rendelkezésre álló költségvetési támogatást, illetve a pályázatokon nyert pénzösszegeket, hogy az elhasználódott, illetve elavult taneszközöket kicseréljük, frissítsük, a könyvtári állományt minőségi összetételében és médiatárrá alakításában folyamatosan fejlesszük. Kritikus problémánk, a 100 éves épületünk külső-belső rekonstrukcióra (benne a nyílászárók cseréje, fűtésrendszer korszerűsítése, világítás- modernizálás) szorul. A számítógép-parkunkat és a szoftver-állományunkat a fejlődéshez igazítva állandóan fejlesztjük. Tornatermünk a nagy igénybevétel miatt folyamatos felújításra szorul. Tornaszoba kialakítása folyamatban van.

B.3 Az intézmény irányítása és gazdálkodása B.3.1 Irányítása A vezetési struktúra lineáris felépítésű. Az igazgató a vezetője. Hozzá kapcsolódnak a helyettesek, hozzájuk a munkaközösség-vezetők. Az iskola vezetéséhez tartozik még a Közalkalmazotti Tanács vezetője és a Diákönkormányzatot segítő tanár.

B.4 Nevelő oktató munkánk eddigi eredményei A magas szintű nevelő-oktató munka leglényegesebb bizonyítéka, hogy a 8. osztályos tanulók beiskolázása 100%-os. A tanulók több mint 97%-a érettségit adó középiskolában tanul tovább. Középiskola Tanév 1999/2000. 2000/2001.

Egyéb iskola Gimnázium 49,4% 42,3%


Szakközépiskola 45,7% 45,1%


4,9% 12,7% Érvényes: visszavonásig Módosítva:

IPP

2001/2002. 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006 2006/2007 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012.

B. Helyzetelemzés

43,6% 48,2% 58,5% 45,8% 45,6% 51,5% 60% 46% 49% 60% 44%

5/7

52,6% 49,4% 40% 51,8% 52,6% 45,7% 38% 46% 49% 37%

3,8% 2,4% 2,6% 2,4% 1,8% 2,9% 2% 8% 2% 3% 56%

Tanórán kívüli nevelő munkánknak alapja a hagyománytisztelet, nép- és honismeret, hazánkba és szomszédságunkban élő nemzetiségiek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása. . Hangversenyeink, nemzeti ünnepeinkre való méltó készülődés és a megemlékezés, az iskolanap, a Tavasz Gála - kulturális bemutatók, vetélkedők, a hagyományos Betlehemesjáték a közös karácsonyfa alatt, a karácsonyi vásár, a műsoros estek, az anyák napi műsorok mind-mind tartalmas munkát követelnek a gyermektől és a tanártól egyaránt. Rendezvényeink kiváló színvonalának záloga a jó tanár-diák-szülő együttműködés. A kerületi tanulmányi versenyeken részt veszünk. Eredményeink jók, több tantárgyból elsők között szerepelnek tanulóink. Ezeket a versenyeket színvonalas házi versenyek előzik meg mind az alsó, mind a felső tagozaton: matematika, fizika, anyanyelv, idegen nyelv, vers- és prózamondó, helyesírás, rajz-, ének-, sportversenyek hagyományosak minden évfolyamon. Tanítványunkra büszkék vagyunk. Az emelt szintű ének-zene oktatásban résztvevő tanulóink, évtizedek óta magas színvonalon teljesítenek szóló, társas és az énekkarok versenyein Évről-évre sikeresen szerepelnek tanulóink a kerületi vers- és prózamondó, a Kazinczy szépkiejtési, komplex magyar versenyen, matematika, természetismeret, környezetvédelem, angol, német, számítástechnika, rajz versenyeken az 1-5. helyezettek között végeznek. Iskolánk sportteljesítménye hosszú évek óta kimagasló. Sportmászóink egyéni és csapatversenyeken országos eredményeink is kiemelkedőek.

díjakat

szereznek.

Atlétikai

B.5 Speciális tevékenységünk hatásai B.5.1 Az emelt szintű ének-zene oktatás Iskolánkban 1956 óta első osztálytól évfolyamonként egy osztályban emelt óraszámmal speciális ének-zeneoktatás folyik. Az emelt szint kiemelkedő teljesítménye vonzó nemcsak a lakókörzet, de a kerület egésze számára is. A szülői igény többszöröse a felvehető tanulók számának. Szülői elégedettséget mutatják a kérdőíves tájékozódás alapján kimutatott adatok. Greg or József Által ános Iskola Fájl neve: B_ Hely zetelemzés



IPP

B. Helyzetelemzés

6/7

A válaszadók 80 %-a kiemeli az ének-zene emelt szint fontosságát és szükségességét nemcsak a zenei nevelés, de egyéb területek, mint az érzelmi, esztétikai és más fejlesztési területekre gyakorolt pozitív hatása miatt is.

B.5.1.1 Hitvallásunk az emeltszintű ének-zeneoktatás mellett Iskolánk több mint 50 éves zenei múltra tekint vissza. 1956-ban lépett az ének-zene emelt szintű iskolák sorába. Célul tűzte ki, hogy az ének-zene, mint a művészeti nevelési tárgyak egyike, sajátos feladatot vállaljon a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztésében. Így a zeneművészet sajátosságainak bemutatásával járul hozzá a teljes ember kialakításához. Az értelem első hajnalhasadását, a gondolat első megnyilatkozási formáit már fel kell használnia a tanítónak, nevelőnek. Így a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodákban, majd az általános iskolákban kell elindítani. Mert a zenei nevelés, a zene szeretetére való nevelés csak ezzel a korán meginduló alapos munkával válhat eredményessé. Folyamatos átmenetet képezve az óvoda és az iskola között. Játékkal egybekötött, reprodukáló, befogadó és alkotó zenei tevékenységek segítségével lehet elérni, hogy kialakuljon a belső tudati aktivitás képessége. És ez a későbbiekben minden téren nagyon fontos. Az ilyen zenei nevelés Kodály Zoltán pedagógiai elveit követi, melyek alapgondolata, hogy a zenéhez, mint egyetemes kultúrkincshez a zenei anyanyelv megismerésén keresztül vezet az út. Az emelt szintű ének-zenei iskolákban a fent említett célokat, feladatokat a zenei oktatás-nevelés terén magasabb szinten lehet és kell megvalósítani, mint a hagyományos órakeretek között.

B.5.1.2 Az énekoktatás más területekre gyakorolt pozitív hatása Az emelt óraszám jótékony hatása nem elsősorban mennyiségben, a tanulók plusz óraterhére, hanem minőségben jelentkezik. Hiszen az ilyen iskolatípusba járó gyerekek sikeresebbek az általános műveltség egyéb ágainak elsajátítása és elmélyítése terén is. Több évtizedes tapasztalat alapján, egyértelműen állítható, hogy a rendszeres zenei képzésben részesülő gyermekek fogékonyabbak egyéb, más tantárgyak iránt is. Személyiségfejlődésük sokkal eredményesebb. De élettani vizsgálatok azt is mutatják, hogy testileg-lelkileg, szellemileg is egészségesebbek. A sok dal elsajátítása során például rendkívüli módon fejlődik memóriájuk, ami nagyban segíti eredményesebb tanulásukat. A rendszeres zenei hallásfejlesztés során nemcsak kimondottan zenei hallásuk, hanem az anyanyelv és a később bevezetésre kerülő idegen nyelv iránti hallásérzékenységük is fejlettebb, ami külön előnyt jelent a mai világban. Az emelt óraszámú ének-osztályokban általában jobb a magyar helyesírás és idegen nyelv átlag, mint a többi osztályokban. Tehát az ének tantárgy úgy is tekinthető, mint jó eszköz a cél érdekében.

B.5.1.3 Érzelmi, esztétikai nevelésre, általános emberi értékek kialakítására gyakorolt hatása A „Legyen a zene mindenkié” már régóta a zene összetartó, közösségformáló erejét hirdeti határon innen és túl, hiszen a zene nemzetközi nyelv. Iskolánkban hosszú évek óta szép hagyomány az Európa számos országával való kulturális kapcsolatok ápolása a "zene hídján". Ezek a cserekapcsolatok az utazás élménye, más országok megismerése, újabb és újabb emberi kapcsolatok kialakítása mellett, lehetőséget nyújtanak nemcsak a saját, hanem más népek értékeinek megismerésére, megbecsülésére is. A kóruséneklés olyan társadalmi munka, mely már kisiskolás korban önfegyelemre, koncentrációra nevel. Benne és általa megtanul a gyermek megdolgozni, küzdeni egy célért, felelősséget vállalva önmagáért és a közösségért. S miközben örömforrásként, alkotó módon éli át azt, amit csinál, értékes, élmény teli örömforrássá is válik. Lehetőséget nyújtva Greg or József Által ános Iskola Fájl neve: B_ Hely zetelemzés



IPP

B. Helyzetelemzés

7/7

ezzel környezetének, hogy merítsen belőle. A kóruséneklésben való közreműködéssel bensőségesen együtt élhet nagy szellemek alkotásaival. Magával viheti azokat életébe, örök kísérőül, példaképül. Az emelt óraszámú ének tanításnak nem elsősorban az volt és lesz a célja, hogy zeneművészeket képezzünk – bár az elmúlt évtizedeket tekintve iskolánkban erre is van számos példa -, hanem a zenét szerető, azt aktívan művelő ifjúság nevelése több generáción át, hogy értő befogadói lehessenek a zeneművészet nyújtotta élményeknek. Tanítványok és azok gyermekei viszik tovább azt az esztétikai és etikai útravalót, amelyet az ilyen szellemben való neveltetés során kaptak. A mai ember a technika bűvöletében él és ezektől várja életének jobbrafordulását. De ha a tudás és a művészet egyensúlya megbillen, zsákutcába juthat az egyébként rendezett lelki, sőt anyagi létünk is. Régi tapasztalat: a zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonyabbá tesz más szépségek iránt. A szebb, tartalmasabb élet vágyát hivatott elhinteni az ifjúságban, hogy megérezze: a zene nagy művészet, s a művészi zenében van valami csodálatos, valami szavakkal ki nem fejezhető, ami nélkül élhetnek ugyan, de életük nem lesz teljes.

B.5.2 Az emelt szintű matematika A matematika egy olyan tudomány, amely az élet minden területére behatol. Gyakran észre sem vesszük, hogy matematikai, logikai ismereteinket alkalmazzuk a problémák megoldásában. Azonban az alkalmazásához szükségesek az ismeretek. A matematika nem ér véget a számolás gyakorlásával, hanem megtanít gondolkodni, összefüggéseket keresni és megtalálni, megoldási terveket készíteni, ábrázolni és szerkeszteni, segít tájékozódni a síkon és a térben. Ezek mind olyan készségek és képességek, melyekre az élet minden területén szükségünk van. Az emelt szintű matematika oktatás nagy lehetőséget teremt a logikus gondolkodás és problémamegoldás megalapozásához. Tanulóink lehetőséget kaptak/kapnak érdekes matematikai feladatok megoldására. Játékos és gondolkodtató gyakorlatok megoldásán keresztül rutint szereznek a még ismeretlen helyzetek, problémák elemzésére. Könnyebben megbirkóznak váratlan és ismeretlen feladatokkal is A tanulók észrevétlenül teszik mindennapi használati eszközzé a matematikát és alkalmazzák képesség szinten más tantárgyak elsajátításakor is. Az ugyanis köztudott, hogy a természettudományok nem léteznek a matematika használata nélkül. Amit még tudnunk kell, hogy pl.: a történelem tanulás elengedhetetlen feltétele a problémák és összefüggésük átlátása. S a számítástechnika sem áll meg matematikai alapok nélkül. Még számosan sorolhatnánk a példákat. Tehát, ha a tanulók kellő segítséget és lehetőséget kaptak és kapnak a matematikai gondolkodásmód megfelelő és mély elsajátításához, az a későbbiek során egész életükben kamatozik. „Aki tud, az még nem tud mindent, de aki gondolkodik, az mindenre rájöhet, ha ehhez eleget tud.”




C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

IPP

1/15

C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................................... 2

C.1 C.1.1 C.1.2 C.1.3 C.1.4

Legfontosabb fejlesztési elképzeléseink ..................................................... 2 A nevelő munkánk értékrendszeréről ........................................................ 2 Alapelveink: .................................................................................................. 3 A pedagógiai programunk célrends zere .................................................... 4 A célrendszerünk a helyi sajátosságok alapján ..................................... 4 Feladataink: ........................................................................................... 4 Célunkat a nevelés alábbi területein kívánjuk megvalósítani: .............. 6 Az iskola meglévő és fejlesztendő hagyományrendszere ..................... 9

C.1.4.1 C.1.4.2 C.1.4.3 C.1.4.4 C.1.5

A nevelési oktatási tevékenységrendsze rünk ........................................... 10 A tevékenységrendszer alapkérdései .................................................. 10

C.1.5.1 C.1.5.1.1 C.1.5.1.2 C.1.5.1.3 C.1.5.1.4 C.1.6

Az eljárásrendszerünk fe jlesztésének főbb tennivalói ............................ 11 A nevelési és oktatási módszereink felülvizsgálata és korszerűsítése 11

C.1.6.1 C.1.6.1.1 C.1.6.1.2 C.1.6.1.3 C.1.6.1.4 C.1.7

Célkitűzés: ......................................................................................... 10 Követelményei: ................................................................................. 10 Tartalma: ........................................................................................... 10 Helyi igényeknek megfelelő sajátosságok: ....................................... 11

A nevelési módszerek fejlesztésének irányai .................................... 11 Az oktatási módszerek fejlesztésének főbb tennivalói...................... 11 Alternatív pedagógiai rendszerek tanulmányozása ........................... 11 Módszereink eredményessége ........................................................... 12

Nevelési-oktatási tevékenységrends zerünk eszközei és eljárásai........... 12

C.1.7.1 C.1.7.1.1 C.1.7.1.2

A tanítás-tanulás alapkérdései............................................................. 12 Az oktató tevékenységek alapjai: ...................................................... 12 A nevelés-oktatás szakaszainak feladatai:......................................... 12

Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_1



IPP


2/15

C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai C.1.1 Legfontosabb fejlesztési elképzeléseink A jól bevált programok megőrzése:  A szótagoló, értő olvasás tanítása,  Logikus gondolkodási képesség kulcskompetenciájának fejlesztése  emelt szintű ének-zene,  emelt szintű matematika tanítása. Iskolánk képzésének célja: a kompetenciák fejlesztése  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvű kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos-műs zaki kompetenciák  Digitális kompetenciák  Hatékony önálló tanulás kompetenciája  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményező képesség és Vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság kifejezőképesség Ezen belül különösen fontosnak tartjuk az önállóan gondolkodó, alkotó, probléma érzékeny, problémamegoldó, együttműködő, önálló véleményalkotással, kulturált vita – és kommunikációs készséggel rendelkező személyiség kialakítását. A szülőknek kiadott és feldolgozott kérdőívek alapján és a nevelőtestület elhatározása szerint az 1998/99. tanévtől felmenő rendszerben, egy osztályban megerősítettük a hagyományos emelt szintű ének-zene, és a matematika emelt szintű oktatást.

C.1.2 A nevelő munkánk értékrendszeréről A nevelés szükségességéről Pedagógusaink jól ismerik a nevelés történeti, társadalmi és élettani alapokon való szükségesség pedagógiáját. A három tényező közül elsősorban az élettani szükségszerűség határozza meg pedagógiai munkánkat. Iskolánk tanulói jelenleg 1-8. évfolyamos gyermekek. Az iskolai évek személyiségfejlődésük folyamatában a legfontosabb időszakot jelentik. Ezért egy nevelőiskola feladatainak megvalósítását tartjuk a legfontosabbnak. A nevelés lehetőségéről Olyan környezeti hatások - iskolai, családi, települési - megteremtését tartjuk fontosnak, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a tanulók személyiségére. Illetve megteremtjük a lehetőségét annak, hogy tanulóink alkotó módon vegyenek részt az őket érintő iskolai környezeti tényezők alakításában. /pl.: házirend kialakítása, a szabadidő eltöltése, díszítés, diákönkormányzat stb./.




IPP


3/15

Tudjuk, hogy az érték-átadásos nevelés és a negatív emberformáló folyamatok között összeütközések vannak. Ennek feloldására még nem készültünk fel kellően. Ezért ezt a kérdést továbbképzéseken kiemelten kezeljük. A nevelés sikeréről A nevelés sikere érdekében megismerjük tanítványaink testi, szellemi fejlettségét, tanulékonyságát, nevelhetőségük mértékét, családi környezetüket stb. Olyan személyiségjegyek kialakítására törekszünk, melyek biztosítják a nevelés sikerét (pl.: az önnevelés vágya, igény a fejlődésre, fogékonyság a nevelő hatásokra) Ezek érdekében az iskolavezetés alapvető igénye a pedagógusokkal szemben a testi és szellemi egészségen túl az alkalmazkodás képessége, a gyermeki személyiség tisztelete, a tolerancia, az eszményekért való munkálkodás képességeinek eredményes fejlesztése.

C.1.3 Alapelveink:  Elsősorban a pozitív megerősítésen alapuló nevelő – oktató iskola feladatainak teszünk eleget;  az oktató munkát – a hagyományosan bevált és a legújabb módszertani és pedagógiatudományi ismeretek szellemében - az életkori sajátosságokkal és az egyéni képességekkel hozzuk összhangba;  mind az oktató, mind a nevelőmunkában az esélyegyenlőség megteremtésére törekszünk a hátrányos megkülönböztetés minden formájának kizárásával;  az iskola 100 éves múltra visszatekintő hagyományait, kulturális és erkölcsi értékeit megőrizzük és továbbfejlesztjük. A nevelőtestületünk az iskolai értékrend alapjainak tartja az alábbiakat:  A humánus szellemű nevelés, egyetemes kultúra megismerése, európai azonosságtudat  Az értelmi nevelés hatékonyságának folyamatos fokozása  A hazafiság érzésének mélyítése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése  Egészség, testi és lelki nevelés  A reális énkép és a jó önismeret fejlesztése  A szándékos önfegyelem képességének fokozása  A munkával kapcsolatos helyes szemlélet kialakítása  Az esztétikai nevelés  Környezet-tudatosságra nevelés  Demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés  Gazdasági nevelés  Felkészülés a felnőtt lét szerepére  Az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása




IPP


4/15

C.1.4 A pedagógiai programunk célrendszere C.1.4.1 A célrendszerünk a helyi sajátosságok alapján A nevelés-oktatás területén képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tevékenységükkel, tanulásukkal, egyéb szervezett és spontán tapasztalataikkal - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Az ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Tehát cél a személyiségfejlesztő oktatás, melynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlődése, fejlesztése áll. Mindezt az intézmény sokoldalúan, színesen teszi, hiszen akkor lehet eredményes és emellett az értékeket (demokrácia, nemzeti értékek, európai, humanista értékek, emberiség közös problémái) figyelembevevő. Az oktatási-képzési célrendszer mellett a szűkebb értelmű nevelési célrendszert is meghatározzuk. A nevelés tágabb értelemben az oktatást és a képzést is magában foglalja. Szűkebb értelemben pedig nevelési feladatokról van szó. A nevelés célja mindig egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása. A nevelés fő területein /értelmi, erkölcsi, testi, technikai és vizuális nevelés/ belül az akarat és a jellemnevelés feladatát különösen fontosnak tartjuk. A nevelés célját két tényező határozza meg: a társadalmi igények és az iskola használóinak igényei. Azon kívül befolyásoló tényező az iskola típusa is. A mi iskolánk nyolc osztályos általános iskola, ahol a szocializálás és a személyiségfejlesztés kap elsődleges szerepet. Azaz: Kiemelt célunk:  a műveltség megszerzésének-, az egy életen át tartó tanulás igényének kialakítása  a reális önismeret, önértékelés kialakítása  önállóságra, öntevékenységre, önfejlesztésre való nevelés  a kitartó munkához való helyes viszony kialakítása / szorgalom, igényesség, kitartás/  az egymás értékeinek, és sajátosságainak elfogadása és toleranciára való nevelés  együttműködési készség, kooperatív munkára való készség kialakítása  Olyan készségek, képességek kialakítása, melyek a gyakorlati életben a problémák felismerését és megoldását segítik elő (tudatos fogyasztóvá, illetve áldozattá válás, tudatos állampolgári magatartás) Egy olyan iskola megteremtésére törekszünk, mely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt. C.1.4.2 Feladataink: 1. Biztosítanunk kell az alapkészségek, kulcskompetenciák elsajátítását az életkori sajátosságok figyelembevételével, mely a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretszerzéshez szükséges.




IPP


5/15

2. Olyan alapokat szeretnénk nyújtani - a reális önismeret, az egészséges személyiség kialakításával -, hogy az általános iskola befejezése után mindenki képességeinek és érdeklődési körének megfelelően tovább tudjon tanulni. 3. Az ismeretszerzési vágy felkeltése a különböző tanulási technikák elsajátíttatásával 4. Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megteremtése 5. Az emberi értékek - erkölcsi, művészeti, kulturális, tárgyi – tiszteletének kialakítása a különböző kulturális értékek megismertetésével. 6. Az európai azonosságtudat kialakítása, és az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, nyitottság megalapozása. 7. A tehetségek gondozása, felkészítése – a tehetség irányának, területének felismerésével. Az egyénre kialakított követelményszinten túli, tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozások szervezésével – a különböző tanulmányi-, művészeti versenyekre, megmérettetésekre felkészítés. 8. A műveltségbeli hátrányok csökkentése – a hátrányok felismerésével, a hátrányterületek diagnosztizálásával, egyéni felzárkóztatási, fejlesztési tervek kidolgozásával, korrepetálásokkal, differenciált tanulásszervezéssel. 9. A társadalmi beilleszkedés segítése:  az életkornak megfelelő szocializációs szintek elvárásával,  az egészséges személyiségfejlődés biztosításával,  a közösségi normák, értékrendek megismertetésével, kialakításával és gyakoroltatásával,  váljanak tudatos fogyasztókká, illetve értsék saját fogyasztói magatartásuk felelősségét, a reklámok szerepét és káros hatásait  a beilleszkedési nehézségekkel küzdők rehabilitációja (deviáns magatartású, magatartási problémás, szenvedélybetegségből kikezelt, stb.) egyénre szabott személyiségfejlesztő tréningekkel. 10. Az egészséges életmód igényének kialakítása: A lehetőségekhez képest igényes környezet kialakításával, nevelői példamutatás átadásával, következetesen betartatott szokások elsajátíttatásával, gyakoroltatásával, addig, amíg belső igénnyé nem válik. Az elsősegély- nyújtás alapismereteinek elsajátítása 11. A környezetvédelemi értékrend kialakítása: A természet megismerésével és megszerettetésével, ehhez kapcsolódó értékrend, viselkedési szokások, életmód megismertetésével, kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 12. A sajátos nevelési igényű, tanulási problémákkal, nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, fejlesztése a problémák felismerésével, diagnosztizálásával, egyéni fejlesztési tervek kidolgozásával, speciális szakemberek bevonásával, a módszertani kultúránk bővítésével. 13. Az erkölcstan oktatása A Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint iskolánkban az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik az 1-8. év folyamán az. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a NAT Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokáGregor József Általános Iskola Fájl neve: C_1



IPP


6/15

sokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. 14. A mindennapos testnevelés A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében iskolánk a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. 15. A mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti óra, amely az iskola délutáni foglalkozási keretében továbbiakkal is kiegészíthető, így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére Az 5-8. évfolyamokon folyamatosan biztosítjuk a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit 16. Az idegennyelv-oktatás Az első idegen nyelv oktatását a 4. évfolyamtól vezetjük be. Az első idegen nyelv megválasztásakor (angol, német) biztosítjuk, hogy a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák azt.

C.1.4.3 Célunkat a nevelés alábbi területein kívánjuk megvalósítani: Értelmi nevelés terén Az önálló ismeretszerzés képességének kifejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. A sokoldalúság igényének kialakítása. A növekvő információ-áramlatban a tájékozódási képesség kialakítása. A problémamegoldás képességének kialakítása. Kommunikáció és kifejezőképesség kialakítása. Az alkotó gondolkodásmód kialakítása. Erkölcsi nevelés terén Az alapvető társadalmi, magatartási normák felismertetése és elfogadtatása. Az igazi értékek tudatosítása, gyakorlása. Ezek alkalmazása váljon belső igénnyé! Alakuljon ki társasági alkalmazkodás készsége. Tisztelje mások értékeit (erkölcsi, szellemi, anyagi)! Képes legyen személyes kapcsolatok kiépítésére. Ismerje fel a következő erkölcsi fogalmak fontosságát: kötelesség, lelkiismeret, felelősség, becsületesség, igazságosság, boldogság, következetesség, hűség, bátorság, kitartás, igazmondás, barátság. Nem utolsó sorban a haza, a család jelentőségét. Ez tudatos legyen minden tanítványunkban. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A Nemzeti öntudatra, hazafiságra nevelés kiemelten fontos nevelési programunkban. Célunk, hogy tanulóink ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulóink, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. TáGregor József Általános Iskola Fájl neve: C_1



IPP


7/15

jékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Érzelmi nevelés terén Az érzelmek alkotó jellegű feldolgozásának kialakítása. A stresszkezelés "megtanulása". Legyen képes kialakítani reális önismeretet, önbecsülést, önértékelést. Pozitív gondolkodásmód elsajátítása, dönteni tudás kialakítása. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezért az állampolgárságra nevelés fontos feladatunk mind a nyolc évfolyamon, hogy kialakuljon a cselekvő állampolgári magatartás, a törvény tisztelete, melyet az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemez. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatjuk a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segítenünk diákjaink kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segítenünk, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképükbe be tudják építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatnunk kell diákjainkat abban, hogy érezzék, alakítani tudják fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a intézményünk felé, hogy nevelésükkor, az erkölcsi normákat, a harmonikus családi mintákat közvetítsük feléjük. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a nevelési programunkba. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusaink feladata, hogy készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabáGregor József Általános Iskola Fájl neve: C_1



IPP


8/15

lyozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Iskolánk feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programunkban, a helyi tantervünkben külön figyelmet szentelünk minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. Ki kell alakítanunk gyermekeinkben a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlesztjük ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulóink felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulóink a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Vizuális, esztétikai kultúra fejlesztése Megőrizni a kisgyermek őszinte, ösztönös érzékenységét, fogékonyságát. Alakuljon ki igényesség a "szépérzék" szűkebb, tágabb környezete iránt (munkája, iskolája, otthona, környezete, a természet iránt). A valóság alkotó és befogadó jellegű esztétikai elsajátítására tegyük képessé diákjainkat! Úgy, hogy fejleszteni fogjuk ítélőképességüket és kritikus gondolkodásmódjukat (pl.: teremdekoráció, füzetszépségverseny, múzeumlátogatás, gyakoribb természetjárás). Környezeti nevelés terén A közvetlen környezet értékeinek megőrzését és gyarapítását, valamint a természet tiszteletét, a környezeti károk megelőzését kell megtanulniuk. Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_1



IPP


9/15

Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelési célunk, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulóink számára. Intézményünknek fel kell készítenie tanulóinkat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és Nemzeti alaptanterv – 2012 jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulóink ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A továbbtanulás és a pályaválasztás terén A pályaorientáció az egész iskola és minden műveltségi terület feladata, amely hosszabb feladat során lehet eredményes. Általános célja, hogy segítse a tanuló pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását, annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek, illetve tudatába legyenek annak, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Mindez a szülőkkel való szoros együttműködés kapcsán lehet eredményes. Nevelési feladatok:  az önismeret tudatosítása  egyéni adottságok, képességek alkalmazási lehetőségei  alkalmasság és igények összevetése  a továbbtanulási igények, lehetőségek és perspektívák (kerület, főváros, ország, külföld) számbavétele  pályák és foglalkozások követelményei  érdeklődési körök szerinti fakultáció biztosítása  előkészítő programok szervezése, lebonyolítása  intézménylátogatások

C.1.4.4 Az iskola meglévő és fejlesztendő hagyományrendszere 1. Hagyományos rendezvényeink lesznek a továbbiakban is. A több mint 50 éve működő ének-zene tagozatos oktatáshoz hagyományt teremtő programok: Karácsonyi, pünkösdi és évzáró hangversenyek Külföldi és belföldi vendégszereplések, kórustalálkozók 2. Egyéb, az iskolát és a szülői közösséget érintő hagyományos programjaink lesznek: Tanévnyitó, tanévzáró ünnepségek, 8. osztályosok ballagása. Iskolanapi rendezvény (Gregoriális). Bálint napi bál február hónapban, felváltva a Tavaszi Gála kulturális bemutatóval Farsangi és gyermeknapi rendezvények.




IPP


10/15

3. Közösségépítő programjaink: Tanulmányi kirándulás ősszel, tavasszal (Kirándulási tervek az éves Iskolai Munkatervben) Projektnapok (pl: Határtalanul, Gregoriális, megvalósítási tervek az éves munkatervben találhtók) Sportnap tanár-diák meccsek (DŐK nap, iskolanap) Játékos Sport versenyek (folyamatosan) Mikulás és karácsonyi megajándékozás Osztályrendezvények (tánc, színház, múzeum, hangverseny, klubdélután) Tanulmányi versenyek Környezetvédő, hulladékgyűjtési nap Téli, nyári táborok (konkrétabb terv az éves Iskolai Munkatervben). Hagyománnyá vált iskolánkban a játékos foglalkozással, nyílt órákkal egybekötött ismerkedés, ill. beiratkozás. A leendő 1. osztályosokat a nevelők már az óvodában meglátogatják, hogy ismerkedjenek egymással. Közösen tevékenykednek a nevelőkkel, amikor a nagycsoportosok látogatnak az iskolánkba (rajz, versmondás, ajándékkészítés). Az osztályba sorolás a szülők és az óvónők kérésének, véleményének figyelembevételével történik. Beiratkozás előtt 2-3 hónappal tájékoztatjuk a szülőket az induló első osztályokról, a módszereikről, a tankönyvekről, megismerkedhetnek a leendő tanítónővel. Májusban a már beiratkozott 1. osztályosok szüleinek ismét tartunk tájékoztatást.

C.1.5 A nevelési oktatási tevékenységrendszerünk C.1.5.1 A tevékenységrendszer alapkérdései C.1.5.1.1 Célkitűzés: Iskolánk nevelési-oktatási tevékenységének rendszerét meghatározza az a célkitűzés, hogy a gyermekek számára személyiségfejlesztő pedagógiai folyamatokat biztosítson. E tekintetben célrendszerünk a személyiség kibontakoztatáshoz megjelöli a szükséges alapokat. Az iskola pedagógiai programja a személyiségfejlesztő nevelés-oktatás céljait, követelményeit és eszközeit meghatározza.

C.1.5.1.2 Követelményei: Iskolánk nevelő-oktató munkájának tevékenységrendszerét úgy értelmezzük, hogy megvalósulása során eleget tegyünk az alábbi követelményeknek:  Tevékenységrendszerünk adjon teret a sokoldalú élettevékenységeknek /tanulás, játék, munka, stb./.  Személyiségfejlesztő hatású legyen kiemelten az önismeret, az együttműködési készség és az akarat erősítése területén.  A tanulók (életmódja, motívumai, szokásai) azonosuljanak azokkal az értékekkel /erkölcsi, érzelmi, akarati értékek, magatartásformák, stb./, amelyeket az iskola képvisel és közvetít számukra.

C.1.5.1.3 Tartalma: A képzés tartalmával és követelményeivel olyan ismeretanyagot kívánunk átadni, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanulóink eligazodjanak környezetükben /természet-társadalom/. A változó világ kihívásaira képesek legyenek megfelelni. Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_1



IPP


11/15

A kultúrát közvetítő ismeretek másrészt csak eszközei a meghatározható alapképességek kialakításának. Ezek teszik lehetővé, hogy a kultúra személyes tulajdonukká váljék. Ilyenek: az értelmi képességek, a cselekvési képességek, erkölcsi ítélőképességek, stb.

C.1.5.1.4 Helyi igényeknek megfelelő sajátosságok: Az érték és célrendszernek megfelelően a helyi igényeknek és iskolánk konkrét helyzetének megfelelően a következő sajátosságokat is érvényesítenünk kell:  iskola-előkészítés, vizsgálatok, áttelepítések,  az emelt szintű ének-zenei, matematika osztályokba való felvétel,  képességfejlesztési szükségletek felmérése, elbírálása, azok megszervezése, eredményességének vizsgálata. Szükség esetén differenciált tanulási módszerek alkalmazása,  a kiemelkedő képességű tanulók speciális értékeinek felismerése, továbbfejlesztése,  az átlagosnál jobb képességű tanulók emeltszintű foglalkoztatása /szakkörök, vetélkedők, versenyek, stb./,  szociális gondoskodás,  gyermekvédelem,  logopédiai, pszichológiai, gyógytestnevelési kezelések lehetőségének biztosítása a kerületi Pedagógiai Szakszolgálat segítségével,  továbbtanulási és pályaalkalmassági tanácsadás, orientálás.

C.1.6 Az eljárásrendszerünk fejlesztésének főbb tennivalói C.1.6.1 A nevelési és oktatási módszereink felülvizsgálata és korszerűsítése

C.1.6.1.1 A nevelési módszerek fejlesztésének irányai Iskolánkban a nevelési módszerek csak gyermek- és személyiségközpontúak, és egyénre szabottak lehetnek. Szükség esetén alkalmazzuk az elmarasztalás különböző formáit, ami nem lehet testi fenyítés, közösség előtti megalázás.

C.1.6.1.2 Az oktatási módszerek fejlesztésének főbb tennivalói Iskolánkban továbbra is a szótagoló olvasás tanítás módszerét folytatjuk. A matematikát a Hajdú-féle program alapján tanítjuk. Az ének-zene tanítása a Kodály-módszer szerint történik. Törekszünk arra, hogy 1 4. osztályig lehetőleg ugyan az a tanító oktassa a tanulókat. Az ének-zene, matematika és a idegen nyelv oktatásának szakos ellátottságára különösen figyelünk. Törekszünk arra, hogy módszertani kultúránkat, a pedagógia tudomány újabb ismereteivel, új módszereivel bővítsük.

C.1.6.1.3 Alternatív pedagógiai rendszerek tanulmányozása Az IPP érvényességi ideje alatt tanulmányozzuk a különféle alternatív pedagógiai rendszereket, és azokból jól bevált módszereket egyéni döntések alapján eljárásrendszerünkbe beiktatunk. A hazai nevelési-oktatási megújítási törekvéseket a felhasználás lehetőségeire gondolva tanulmányozzuk.




IPP


12/15

C.1.6.1.4 Módszereink eredményessége Tanulóink aktivitását, eredményességét tanulmányi versenyeken is felmérjük. Célunk, iskolánk tanulói továbbra is nagy létszámban és eredményesen vegyenek részt kerületi, fővárosi és országos tanulmányi versenyeken. Az ének-zene területén kivívott kiváló eredmények megtartása mellett törekszünk egyéb területeken is - szép kiejtési verseny, komplex rajzverseny, vers- és prózamondás, komplex magyar verseny, sportversenyek, népdalverseny, angol, német, fizika, kémia, matematika, számítástechnika, földrajz, biológia, technika - tanulmányi versenyek élvonalában tartani illetve juttatni tanulóinkat.

C.1.7 Nevelési-oktatási tevékenységrendszerünk eszközei és eljárásai C.1.7.1 A tanítás-tanulás alapkérdései C.1.7.1.1 Az oktató tevékenységek alapjai: A Nemzeti Alaptantervi követelmények A belső ösztönzés jellemzői:  a legfontosabb motivációs tényező a sikerélmény legyen!  az önállóság, a tankönyveken kívüli könyvek szerepe.  tanulás tanításának különböző módszereinek az elsajátítása  digitális tananyagtartalom megismertetése és használata  IKT eszközök használata A visszacsatolás formái:  Az ellenőrzés-értékelés folyamatossága, rendszeressége, változatossága.  A segítő-támogató szerep fontossága.

C.1.7.1.2 A nevelés-oktatás szakaszainak feladatai: 1-2. évfolyam Szocializációs képességek egy szintre fejlesztése Közösségi normák megismertetése, gyakoroltatása Tanulási képességek szerinti fejlesztés

3-4. évfolyam A szocializációs képességek életkori sajátosságoknak megfelelő továbbfejlesztése Közösségi normák elvárása, együttes alakítása, következetes betartatása Tanulási képességek szerinti fejlesztés, tananyag elsajátítás Tanulási szokások, technikák megismerteté- Az eddig megismert tanulási szokások, se, kialakítása technikák alkalmaztatása, az újabb magasabb szintű technikák és eljárások folyamatos ismertetése, alkalmaztatása Kommunikációs készség fejlesztése Kommunikációs készség fejlesztése Tapasztalatszerzés tevékenykedtetés útján

A tapasztalatok felhasználtatása elvontabb szinten Az információfeldolgozás képességének A magasabb szintű információfeldolgozás kialakítása különböző technikák révén képességének kialakítása különböző technikák révén A biztos olvasástechnika kialakítása A biztos olvasástechnika továbbfejlesztése, az értő olvasás fejlesztése A biztos íráskészség kialakítása A biztos íráskészség továbbfejlesztése, a helyesírási, tartalmi és esztétikai szemponGregor József Általános Iskola Fájl neve: C_1



IPP


Informatikai képességek alapozása (kézikönyvek, szótárak, lexikonok megismertetése) 5-6. évfolyam A szocializációs képességek életkori sajátosságoknak megfelelő továbbfejlesztése Közösségi normák elvárása, együttes alakítás, következetes betartatása Tanulási képességek szerinti fejlesztés, tananyag elsajátítás Az eddig megismert tanulási szokások, technikák alkalmaztatása, az újabb magasabb szintű technikák és eljárások folyamatos ismertetése, alkalmaztatása Kommunikációs készség fejlesztése A problémamegoldó gondolkodás, az elvont gondolkodásmódok, az ok-okozati viszonyok felismerésének alkalmaztatása az adott tantárgy, illetve a tantárgyak viszonylatában

A magasabb szintű információfeldolgozás képességének kialakítása különböző technikák révén A biztos olvasástechnika továbbfejlesztése a szövegértés szintjének emelése, az önálló szövegalkotás képességének fejlesztése, A biztos íráskészség továbbfejlesztése, a helyesírási, tartalmi és esztétikai szempontokat figyelembe véve Informatikai képességek továbbfejlesztése (könyvtárhasználat, kutatómunka)


13/15

tokat figyelembe véve Informatikai képességek továbbfejlesztése (kézikönyvek, szótárak, lexikonok használata) 7-8. évfolyam A szocializációs képességek életkori sajátosságoknak megfelelő továbbfejlesztése magasabb szinten Közösségi normák elvárása, együttes alakítása, következetes betartatása magasabb továbbfejlesztett szinten Tanulási képességek szerinti fejlesztés, tananyag elsajátítás magasabb továbbfejlesztett szinten Az eddig megismert tanulási szokások, technikák alkalmaztatása, az újabb magasabb szintű technikák és eljárások folyamatos ismertetése, alkalmaztatása magasabb továbbfejlesztett szinten Kommunikációs készség fejlesztése magasabb továbbfejlesztett szinten A problémamegoldó gondolkodás, az elvont gondolkodásmódok, az ok-okozati viszonyok felismerésének alkalmaztatása az adott tantárgy, ill. a tantárgyak viszonylatában. Továbbá a szabályszerűségek, összefüggések, törvények felismerése, lejegyzése az indoklás-bizonyítás elvének alkalmazásával. A magasabb szintű információfeldolgozás képességének kialakítása különböző technikák révén magasabb továbbfejlesztett szinten Az értő és kifejező olvasás továbbfejlesztése, a szövegértés szintjének emelése, az önálló szövegalkotás képességének fejlesztése az önálló ismeretszerzés és felhasználás érdekében A biztos íráskészség alkalmazása az önálló szövegalkotás alkotásakor, a helyesírási, tartalmi és esztétikai szempontokat figyelembe véve Informatikai képességek továbbfejlesztése (könyvtárhasználat, személyi számítógép kezelése, oktatóprogramok használata)



IPP


C.1.8

Kompetenciafejlesztés: C.1.8.1

14/15

Tantárgyhoz kötődő kompetenciák:

Anyanyelvi kommunikáció: Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek érzelmeiket, gondolataikat választékosan kifejezni, mások kommunikációját figyelemmel kísérni és a helyzetnek megfelelően alakítani. Idegen nyelvi kommunikáció: Feladatunk az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia kialakítása során elérjük, hogy a tanulók felismerjék az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Természettudományos és technika kompetencia: Célunk, hogy megismertessük a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom működését, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Digitális kompetencia: Kialakítása során megtanítjuk az információs és kommunikációs technológiák által hozzáférhetővé tett és közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező készség: Olyan képességeket és készségeket fejlesztünk, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék,a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása.

C.1.8.2

Nem tantárgyhoz kötődő kompetenciák fejlesztése:

Hatékony, önálló tanulás: Tanulóinkat megtanítjuk kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni, hatékonyan gazdálkodni az idővel és az információval. Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_1



IPP


15/15

Szociális és állampolgári kompetencia: Ezáltal tanulóink hatékony és építő módon vehetnek részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képesek a konfliktusok megoldására. Lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyenek részt a közügyekben. Kezdeményező készség, vállalkozói kompetencia, gazdasági és társ adalmi kompetencia: Olyan képességeket alakítunk ki, mint a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. Katasztrófa és polgári védelem A tanulóknak olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, melyek segítségével a különböző katasztrófa és veszélyhelyzetek elleni védekezésben segíthetnek önmagukon és társaikon, valamint csökkenthetik az anyagi javakban, a környezetükben bekövetkező károkat. Alapvető célunk az embertársaik iránt érzett felelősség jelentőségének megértetése, a menekülés, túlélés alapvető ismérveinek elsajátíttatása, az életet és a környezetet megóvó magatartás igényének kialakítása. Nem az elriasztás a cél, hanem a figyelemfelkeltés a veszélyekre, az óvatosságra intés, olyan pozitív beállítódások megalapozása, amelyek az élet- és környezetkímélő, a tűzesetek megelőzését szolgáló magatartáskialakításához, s ezzel a személyes biztonság eléréséhez vezetnek. Fogyasztóvédelmi ismeretek A fogyasztásközpontú világban természetes igényként jelenik meg, hogy az iskola készítse fel a tanulókat az ésszerű fogyasztói magatartásra. A fogyasztóvédelem tanítása, az ésszerű fogyasztásra nevelés akkor hatékony, ha nem egyetlen tantárgyban, tantervi modulban foglaljuk össze az idekapcsolódó ismereteket, hanem sok tantárgy együttesen közvetíti azt az összetett tudást, amely lehetővé teszi, hogy a tanulókat fogyasztóként ne tudják manipulálni. Pénzügyi ismeretek A pénzügyi és gazdasági ismereteket könnyen érthető módon juttassuk el a tanulókhoz. Ennek eredményeként tudatos és eredményes pénzügyi és gazdasági ismeretanyag, szemléletmód alakulhat ki náluk. Ez által az alapvető információk birtokában a felnőtt élethez szükséges döntésképes, jövőtudatos aktív polgárként hagyhatják el az iskolát. Megfelelő ismeretekkel és képességekkel felruházva.




IPP

C.2 A személy iségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1/5

C.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

C.2 A személyiségfejlesztés kiemelt tennivalói ................................................ 2 C.2.1 Szellemi, értelmi fejlesztés/Önállóságra, öntevékenységre való nevelés .... 2 C.2.2 Szellemi, értelmi fejlesztés/A műveltség megszerzésének igénye ............. 3 C.2.3 Érzelmi fejlesztés/Reális énkép, önismeret, önértékelés ......................... 4 C.2.4 Erkölcsi, világnézeti fejlesztés/Kitartó munkához való helyes viszony kialakítása .................................................................................. 5




IPP


2/5

C.2 A személyiségfejlesztés kiemelt tennivalói A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb pedagógiai feladat a harmonikus személyiség kibontakoztatása, melynek elemei:  szellemi, értelmi fejlesztés  érzelmi fejlesztés  erkölcsi, világnézeti fejlesztés  társas kapcsolatok fejlesztése  testi fejlesztés, egészségnevelés, és környezeti nevelés. Kiemelt feladatunknak tekintjük a szellemi, értelmi fejlesztésen belül az önállóságra, öntevékenységre nevelést, a problémamegoldó képesség fejlesztését, a megfigyelőképesség fejlesztését, (C.2.1.1.) a műveltség megszerzésének igényét (C.2.1.2.). Az érzelmi fejlesztésen belül a reális énkép, önismeret kialakítása és az önértékelés fejlesztése a legfőbb célunk. (C.2.2.) Az erkölcsi, világnézeti fejlesztés legfőbb egységének a kitartó munkához való helyes viszony kialakítását, ezen belül az akarat, szorgalom, kitartás, rendszeresség, igényesség fejlesztését tartjuk. (C.2.3.)

C.2.1 Szellemi, értelmi fejlesztés/Önállóságra, öntevékenységre való nevelés Problémamegoldás, megfigyelő-képesség, önfejlesztés Önálló tanulói munkáról akkor beszélhetünk, ha a tanulók képesek a probléma felvetését ésa megoldási módszert egymás mellé rendelni, ha alkalmazni tudják a meglévő tudást, és a közvetlen feladatot nevelői utasítás nélkül el tudják végezni. Az önállóság fejleszthető egyénre szabott feladatok adásával. Célunk a belső motiváció kialakítása, az önszabályozó mechanizmusok fejlesztése. Feladatok: 1. Önálló feladatmegoldás a szakórákon, illetve a szakórákhoz kapcsolódóan (pl.: tanulókísérletek, gyűjtőmunka, könyvtárhasználat, iskola informatikai bázisa) 2. A különböző tanítási módszertanok keretén belül felvetett problémák többféle megoldási módjának megkeresése  önálló gondolkodással  kreatívan (az új utak, egyéni megoldási módok pedagógus általi ösztönzésével, elfogadásával)  a probléma megoldásához a tanuló maga választhassa meg társát (csoportos együttműködés)  a differenciálás széleskörű alkalmazása a feladatok kijelölésekor, a segítségnyújtás mértékének meghatározásakor, és az ellenőrzési, értékelési folyamat során. 3. A pedagógus szabad választást enged a tanulónak verbális vagy cselekvéses helyzetben.  indoklásra, érvelésre bátorít  kritikai állásfoglalásra ösztönöz  segítségként a megoldásra rávezeti a tanulót  az önbizalom, a megoldás sikerébe vetett hit megerősítése





IPP

4.

3/5

Az előzetes ismeretek bevonása és felhasználása változatos munkaformák alkalmazásával (egyéni-, páros-, csoport-, osztálymunka során), kiemelve a kooperatív, együttműködésen alapuló tanulás formáit.

5. Szakórákon kívül a felelősi rendszer kialakítása (pl.: DÖK-képviselet, DÖKprogramok szervezése, faliújság, sportköri vezető, ügyeletesi munkák, hetesi feladatok, Mikulás műsor, farsangi produkciók, gyermeknapi programok) Sikeresnek akkor tekinthetjük, ha:  tanulóink tevékenyen részt vesznek a tanórai, a szabadidős, a diákönkormányzati tevékenységben  felnőtt segítő támogatása nélkül is életkoruknak megfelelően képesek egyszerűbb szervezési feladatokat megoldani  tanulóink fegyelmezetten végzik feladataikat  aktívan kiveszik a részüket a kooperatív technikákkal szervezett tanulásból

a külső motivációt lassanként felváltja a belső késztetés, és a tanulás minél több diákunknál önjutalmazó tevékenységgé válik C.2.2 Szellemi, értelmi fejlesztés/A műveltség megszerzésének igénye Az érdeklődés felkeltése, a kíváncsiság, a tudásszomj ösztönzése, a sokoldalúság igényének kialakítása. A tudás alapú társadalom értékes tagjává csak úgy válhatnak a diákok, ha megértetjük velük, hogy a permanens tanulás a felemelkedés, a társadalmi munkamegosztásba való bekerülés lehetősége. Feladatok: 1. Olyan könyvtári, szaktantermi környezet kialakítása, érdeklődését felkelti, motiválja.

mely a tanuló további

2. A kötelező tananyagon túli ismeretek megszerzésének biztosítása, lehetősége szakkörök keretén belül. 3. Annak tudatosítása, hogy a tanultak majd a gyakorlatban válnak fontossá és hasznossá. 4. Folyamatos szókincsbővítés, szómagyarázat, értelmezések. 5. Az iskola kapcsolattartása művelődési intézményekkel. 6. A szakórai szemléltető oktatás előtérbe helyezése. 7. Játékos tanulási formák alkalmazása tanórán. 8.

Szemléletformálás: a felgyorsult társadalmi, gazdasági, tudományos és technikai fejlődés magával hozta a „lifelong learning”, vagyis az egész életen át tartó tanulás fogalmát, ezért az ezekhez szükséges kompetenciákkal a társadalom minden felelős állampolgárának rendelkeznie kell.

9. Annak megértetése, hogy a tudás a továbbtanulásnál, és az azt követő időszakban a választás szabadságát, a döntés lehetőségét adja a diákok kezébe. Sikeresnek tekinthetjük, ha:  a könyvtári könyvállomány és a szemléltető eszközök állományának folyamatos bővítésére lehetőségünk van




IPP


4/5

 a tanulók legalább 80%-a részt vesz a szabadidős programokon, és értéknek tartja ezeket  a pedagógusok rendszeresen szerveznek az érdeklődőknek szabadidős programokat  ha saját érdeklődési kutatási területtel rendelkezinek diákjaink, és ezekről bizonyságot tesznek különböző témájú és szintű versenyeken

C.2.3 Érzelmi fejlesztés/Reális énkép, önismeret, önértékelés A környezettől származó visszajelzések kontrolálják a kialakuló énképet és az ez alapján működő önértékelést. A fejlesztés lehetősége a társak és tanárok együttműködésében rejlik Tanulóink képesek legyenek énképükbe, integrálni az elsajátított tudást, készségeket, motívumokat, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére.

Feladatok: 1. Tantestületi egységes értékrendszer alkalmazása. Ennek alapján a pozitív tulajdonságok kiemelése, dicsérete, a negatív viselkedési formák helytelenítése. 2. A tanulók folyamatos objektív értékelése. 3. A tananyaghoz kapcsolódóan a tanuló teljesítményének megbeszélése, közös értékelése. 4. Konfliktushelyzetek lehetősége.

közös

elemzése,

megvitatása,

5. A káros szenvedélyek veszélyeinek tudatosítása, egészséges életmód formáira való nevelés.

a

véleménynyilvánítás

drogmegelőző

oktatás,

az

6. A megfelelő pálya- illetve iskolaválasztás előkészítése, elősegítése. 7. Az önértékelés fejlesztése, hibák és erények együttes felvállalásával. 8. A média által sugalmazott hamis ideálok és értékrendszerek megvitatása, kiigazítása a lelki egészség megőrzése, és a későbbi pszichés betegségek elkerülése érdekében. 9. Olyan légkör megteremtése, ahol a diákok szorongások nélkül vehetnek részt a tanulási folyamatban és adatnak számot tudásukról. 10. A kudarcok tűrése, felvállalása, kezelése. Az agresszió megelőzése Sikeresnek tekinthetjük, ha: o a tanulóink 80%-a látja saját hibáit és törekszik ezek kiküszöbölésére o a tanulóink 60%-át felveszik az első helyen megjelölt iskolába





IPP

5/5

C.2.4 Erkölcsi, világnézeti fejlesztés/Kitartó munkához való helyes viszony kialakítása Az akarat, szorgalom, kitartás, rendszeresség, igényesség fejlesztése. Feladatok: 1.

A tanulók képességének megfelelő célkitűzések, a motiváció folyamatos fenntartása. A jutalmazási rendszer aktív használata. 2. Lépcsőzetesség a feladatok nehézségében 3. Differenciálás a tudásszintnek és az egyéni sajátosságoknak megfelelően 4. Az igényesség kialakítása  az elvégzett munka minőségében  a tanuló egészségi, személyi higiénés állapotában  a közvetlen környezet kialakításában és gondozásában  a tágabb lakókörzet, a természet megóvásában Sikeresnek tekinthetjük, ha:  a tanulóink tanulmányi eredménye fokozatos javulást mutat  a lemaradó tanulóink sikeresen felzárkóznak társaik mögé  az igényes környezetnek nemcsak fenntartásában, de kialakításában is aktívan részt vesznek tanulóink.




IPP

C. 3 Teljes körű egészségneveléssel összefüggő feladatok

1/10

C.3 Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok C.3.1 Helyzetelemzés, helyzetkép...................................................................... 2 C.3.1.1 Az iskola működése egészségnevelési szempontból ................................ 2 C.3.1.2 Az iskola egészségnevelési szemlélete ..................................................... 3 C.3.2 Alapelvek................................................................................................... 3 C.3.2.1 Az egészségnevelés alapelvei közül az alábbiakat kell kiemelten kezelnünk: .................................................................................................................. 3 C.3.2.2 Hosszú távú céljaink ................................................................................. 4 C.3.2.3 Rövid távú céljaink ................................................................................... 4 C.3.3 Feladatok................................................................................................... 4 C.3.4 Az egészségnevelés színte rei az iskolában .............................................. 5 C.3.4.1 Hagyományos tanórai oktatásszervezésben.............................................. 5 C.3.4.1.1 Tanórákon ............................................................................................ 5 C.3.4.1.2 Tanórán kívül ....................................................................................... 5 C.3.4.1.3 V - VI. osztály...................................................................................... 6 C.3.4.1.4 VII - VIII. osztály ................................................................................ 6 C.3.4.2 Nem hagyományos tanórai keretben: ....................................................... 7 C.3.5 Módszerek................................................................................................. 7 C.3.6 Fejlesztési követelmények........................................................................ 8 C.3.7 Erőforrások............................................................................................... 8 C.3.7.1 Humán erőforrások ................................................................................... 8 C.3.7.1.1 Iskolán belüli együttműködés .............................................................. 8 C.3.7.1.1.1 Tanárok ......................................................................................... 8 C.3.7.1.1.2 Tanulók ......................................................................................... 9 C.3.7.1.1.3 Szülők ........................................................................................... 9 C.3.7.1.1.4 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ......................... 9 C.3.7.1.2 Feladatunk: .......................................................................................... 9 C.3.8 A program értékelése............................................................................. 10 C.3.9 Sikerkritériumok.................................................................................... 10 C.3.10 A mindennapos testnevelés megvalósítása iskolánkban ..................... 10

Greg or József Által ános Iskola Fájl neve: C_3




IPP

C.3.1

2/10

Helyzetelemzés, helyzetkép

C.3.1.1 Az iskola működése egészségnevelési szempontból Az általános iskola nevelő-oktató munka lényegi eleme az, hogy a felnövekvő nemzedék az egészséget értéknek minősítse, és tudatossá váljék a tanulókban az, hogy saját egészségük védelmében maguknak kell egyéni és közösségi döntéseket hozni, felelősségteljesen kell eligazodniuk a közvetlen és tágabb környezet hatásrendszerében. Felelősség és számos feladat hárul az iskolára. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezi. Az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete! Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, mivel olyan keretet adhat, amely között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Célunk, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, mindennapokban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Iskolánk Rákosliget egyetlen általános iskolája. A környékre jellemző a családi házas övezet. Az itt élő családok gyermekei teszik ki iskolánk 80%-át. A 20% a kerület más részéről jár iskolánkba. Elenyésző azoknak a tanulóknak a száma, akik lakótelepi társasházban élnek. Mindez némi magyarázatot ad arra, hogy tanulóink viszonylag nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak. A szabadidő eltöltéséhez – levegőn, mozgással - nagyobb lehetőség áll rendelkezésükre. A Gregor József Általános Iskola épülete megfelel azoknak az elvárásoknak, melyek biztosítják tanulóink egészséges környezetben való tanulását; megfelelő méretű, jól megvilágított tantermek, öltözők, mosdók, parkosított udvar. Tantestületünk tagjai - valamilyen formában - intenzíven rész vállalnak az egészségnevelő munkában. Mind a tanórán, mind a tanórán kívüli foglalkozások gyakori eleme e nevelési terület megfelelő mértékű előtérbe helyezése. Az iskolaorvosi ellátás rendszeres, folyamatos: amely a szűrővizsgálatok ellátása mellett kiterjed:  különböző előadások,  tájékoztatók tartására is, mint pl.: serdülőkori problémák, drogprevenció, helyes táplálkozás.





IPP

3/10

C.3.1.2 Az iskola egészségnevelési szemlélete Új kihívás: az egészségmegőrzés. Az ENSZ definíciója szerint „az egészség megőrzése olyan fogalom, amely az egészséget elősegítő életmód, és az ezt ösztönző társadalmi, megőrzése gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását öleli fel” Az egészség legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, mentális, szociális jóllétet. Az egészség, amely alapvető emberi jog, valamint meghatározó társadalmi és személyi „erőforrás” biztos befektetés a társadalom számára. A különböző szociokulturális közegből az iskolába érkező gyerekek számára az iskola által közvetített egészségérték a nevelés eszközével formálja a családban kialakult egészségmagatartásukat A család és az iskola együttesen kell, hogy alakítsák ki a gyermekek egészséges életmódját. Az egyének, közösségek kedvezőbb, jobb egészségi állapota haszonnal jár a társadalom számára is, valamint az embert - személyes életében – hozzásegíti különböző törekvéseinek realizálásához, az igények teljesebb kielégítéséhez, a környezethez való nagyobb fokú alkalmazkodáshoz, a teljesítőképesség növekedéséhez. Az egészségkárosodások megelőzése, a káros szenvedélyek elleni harc, a drámai helyzetből való kitörés, a felnövekvő generációk mozgásgazdag, sportos életvitelének kialakítása döntően a nevelési-oktatásai intézményekre, az iskolaorvosra, a pedagógusokra és a családok bevonására alapozva valósítható meg. Gondoskodnunk kell arról, hogy az egészségmegőrzés, a testnevelés és sport szempontjai, célkitűzései, feladatai kellő súllyal és konkrétsággal épüljenek be az iskolai nevelés rendszerébe, az egészségpolitikai irányelvekbe. Az iskolai mindennapos testnevelés és sport minél előbb feleljen meg alapfunkciójának, döntően segítse elő a tanulóifjúság egészséges életvitelének kialakítását.

C.3.2

Alapelvek

C.3.2.1 Az egészségnevelés alapelvei közül az alábbiakat kell kiemelten kezelnünk:     

az egészségkultúra kialakítása, fejlesztése az egészséges táplálkozás kritériumai mindennapos testnevelés, testmozgás bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

    

rendszeresség a napirend kialakításában tevékenység – mozgás – pihenés normarendszere személyi higiéné – testápolás – öltözködés káros szenvedélyek – helyes döntések környezethigiénia alapvető szabályainak ismerete





IPP

4/10

C.3.2.2 Hosszú távú céljaink  egységes prevenciós szemléletet kell kialakítanunk, mely felöleli az egészséget támogató életmód gyakorlását, a környezeti károsító tényezők lehetőség szerinti kiiktatását, a betegségek megelőzését  szerves szükségletté kell, hogy váljon a mozgásgazdag életmód, a testedzés az egyén és a közösség életében  az iskola legyen – a család mellett - az egészségfejlesztés kiemelkedő színtere  a gyerekek helyes egészségmegtartásának kialakítását kell erősíteni  környezetünket alkalmassá kell tennünk az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására, továbbadására  „nemet mondani problémahelyzetekre”- az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, pozitív döntéshozás erősítése  az egyéni képességek fejlesztése - tanulóink saját egészségük és környezetük feletti fokozottabb ellenőrzésének gyakorlására.  az egészségkulturáltság emelése,  olyan tulajdonságok kifejlesztése, melyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához.  A rendszeres testmozgás és a sport segítse elő az agresszió levezetését, az önkontroll, az önuralom kialakítását fejlessze.

C.3.2.3 Rövid távú céljaink      

személyi higiénia privilégiuma a mindennapokban az egészséges táplálkozás szerepének hangsúlyozása a rendszeres mozgás élettani szerepe, a mozgáshiány okozta problémák ismerete baleset-megelőzés: veszélyforrások felismerése káros szenvedélyek egészségkárosító hatásainak tudatosítás az egészségnevelési programban megfogalmazottak beépítése a tantárgyak helyi tantervébe  tantestületen belüli továbbképzés szervezése az egészségnevelés hatékony tanítása érdekében

C.3.3

Feladatok

A helyes egészségmegtartás kialakításának érdekében az iskola feladata:         

Járuljon hozzá: a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez. Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik értékekkel történő kialakításához. Eddze akaratukat – mentálisan – fizikailag - szociálisan. Tanítsa meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kialakításában. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismereteket adja át, az egészségvédő lehetőségeket sokoldalúan mutassa be. Készítse fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. A fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást alakítson ki.




IPP

C.3.4


5/10

Az egészségnevelés színterei az iskolában

Az egészséges iskolák célja, hogy az „egészség” mint életvezetési érték a tanórán belül és azon kívüli szabadidős programok, tanórán kívüli tevékenységek középpontjában álljon. Az egészségfejlesztés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel.

C.3.4.1 Hagyományos tanórai oktatásszervezésben C.3.4.1.1 Tanórákon Alapszabály: Az egyes témák tervezésénél figyelembe kell venni; a tanulók előismereteit, tájékozottságát, a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, a témák évfolyamonkénti egymásra épülését. Az egészségnevelés során olyan nevelési követelményekről van szó, amelyek minden tantárgy keretében megjelennek, amelyek a nevelésnek, benne az oktatásnak szint valamennyi elemét áthatják. Olyan általános és közös nevelési követelmények tartoznak az egészségfejlesztő nevelési programba, mint az emberi élet védelme, az egészség megőrzése, az erkölcsi elvek, a kulturált viselkedési szokások és szociális kapcsolatok megvalósítása, a nemek közötti harmonikus kapcsolatra történő felkészítés, a környezet védelme, a kommunikációs kultúra elsajátítása. Témák az 1-4. évfolyamon:  Személyi higiéné, helyes fogápolás: testünk tisztántartása, helyes fogápolás tudnivalói, védőoltások.  Helyes és helytelen táplálkozás: táplálkozási szokások, ismeretek, a fejlődéshez szükséges legfontosabb élelmiszerek, tápanyagok és jelentőségük.  Egészség – betegség: sport, mozgás, egészség, edzett szervezet, sportolás, kirándulás-természet.  Életkorra jellemző betegségek, kórokozók, ellenük való védekezés  Élvezeti szerek – károsító hatásuk: dohányzás biológiai hatása, alkohol hatása az emberi szervezetre.

C.3.4.1.2 Tanórán kívül A tanórákon elhangzottak megerősítése, gyakorlati alkalmazása:  a helyes étkezési, táplálkozási szokások elmélyítése, evőeszközök helyes használata, vitaminok szerepe az egészségmegőrzésbe  helyes napirend szerinti életvitel,  öntevékeny, segítőkész hozzáállás,  a környezet szépítése, védelme, rongálások megelőzése,  csoportmegbízatások vállalásának teljesítése, saját és mások magatartásának értékelése,  balesetmentes közlekedési szabályok.




IPP


6/10

C.3.4.1.3 V - VI. osztály Az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelés, illetve az egészségvédelmet, szolgáló tananyagot. Mi minden értendő az egészség fogalmába? Mi tesz engem egészségessé? Mi is az az életmód? Életmód: és táplálkozás, és a biztonság megőrzése, és a veszélyes anyagok, és a kapcsolatok, és a környezet Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? Korlátok és lehetőségek Amiről én döntök: mit eszem, mozgás és személyi higiéné, dohányzás alkohol- és kábítószer –fogyasztás. Megismerkednek az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel. Megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot, a jó közérzet szerepet játszik a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. Tapasztalatokra tesznek szert a személyes biztonság megőrzésének fontosságával kapcsolatban. Gyakorolják a kiegyensúlyozott egészséges táplálkozás, a mindennapi és az ünnepi étkezés, italfogyasztás formáit, ezek hátterében meghúzódó kulturális és társadalmi szokásokat. Felismerik, hogy eben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében a személyes higiénével fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel.

C.3.4.1.4 VII - VIII. osztály Függetlenségi törekvések és az egészség  Változások kora: hogyan nézek ki, hogyan érzem magam, hogyan látom a családomat, hogyan látom a barátaimat?  Változások a kapcsolatokban: barátság vagy szerelem?  Az egyéni felelősség kérdéseiről  Gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan  Látsz-e változást az életmódodban?  Alternatív étrendek  Felelősséged a jövődért A tanulók megtanulják, hogy az érzelmek felismerése és kifejezésre juttatása, a hiteles személyközi kommunikáció személyes jó-létük fontos részét képezi, és fontos szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatok felismerésében és kezelésében. Tovább gyakorolják az élelmiszerek, táplálékok kategóriákba rendezését. Elmélyítik ismereteiket a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival kapcsolatban. Áttekintik a bennük végbement változásokat, különös tekintettel érdeklődési körükre, kortárs kapcsolataikra. Megismerkednek a szexualitás kultúrájával, problematikus megnyilvánulási formáival, valamint az azokhoz kapcsolódó veszélyekkel, különös tekintettel a betegségekre és terjedésükre (AIDS, hepatitis, stb.) és megelőzésükre. Elmélyítik ismereteiket az önmegvalósításról, arról, hogy önmagukat képességeik végső határáig terjesszék ki, hogy minél nagyobb megfelelés jöjjön létre az aktuális és az ideális énkép között. Fejlesztik empátiás képességeiket.




IPP


7/10

C.3.4.2 Nem hagyományos tanórai keretben:  Tanulmányi kirándulások során meglátogatunk egészségügyi intézményeket.  Erdei iskolában vesznek részt az 3-6. évfolyamon tanuló diákok, ahol a munka meghatározott órarend szerint zajlik.  Nyári táborokat szervezünk. Tanórán kívüli programok:  kerületi versenyeken, pályázatokon veszünk részt  jeles napok megünneplése  szakkörök, önképzőkörök szervezése  egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása a szülői ház felé is – családnapok szervezése  gyógytestnevelési foglalkozások szervezése, sportkörök működtetése  kapcsolattartás külső segítő partnerekkel  iskolanap  tisztasági versenyek  KRESZ-vetélkedő -/ baleset-megelőzés/  Polgárvédelmi vetélkedő  Prevenciós előadások: helyes táplálkozás, drogok, személyi higiéné, serdülőkor kérdései

C.3.5

Módszerek

Az egészségnevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. A direkt óravezetést, előadást, osztályfőnöki órát, egyéb tanulási formát mozgalmasabbá tehetünk különböző módszerek segítségével. Kizárólag csak az egészségnevelésben alkalmazott módszer azonban nincs. Mivel az egészségnevelés - komplex célja és tartalma miatt – minden esetben más tevékenységhez kapcsolódva érvényesülhet csak, metodikája is e tevékenységek módszereit hasznosítja. Éppen ezért nem a hagyományos módszerfelosztási csoportosítást kell alkalmaznunk. Az adott szituációban legcélszerűbb komplex eszközhasználattal élni, kihasználva a szemléltetés és a verbális közlés előnyeit. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével kitűzött céljainkat minél eredményesebben képesek leszünk megvalósítani.  Tegyük mozgalmasabbá az ismeretszerzést.  Játékos formában „kerekasztal-viták” szervezése, ahol a tanulók szerepjátéka érvényesül.  Szabadidős bemutató foglakozások jó alkalmat teremtenek arra, hogy megismerjék tanulóink a helyes táplálkozási szokásokat, a személyi tisztasághoz szükséges eszközök alkalmazását, az elsősegély-nyújtási alapismereteket.  Az egészségnevelő plakátok használata, hiszen jelentős információhordozók, s mozgósító hatásuk sem elhanyagolható.  Gyűjtőmunkák szorgalmazása /a témával foglalkozó újságok és folyóiratok / - segítik az ismeretszerzést, a tanítást.  A faliújság alkalmas arra, hogy ügyes gyűjtőmunkákat, a jó feladat meghatározásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák, mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak, problémáinak konkrét leírására.





IPP

8/10

 Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az ismeretszerzést.  A kísérletezés előnye, hogy az ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívül világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást.  Ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze, mely igen népszerű oktatási, nevelési módszer. Megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, buzdítja a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére.  Kiállítások rendezése a tanulók aktív részvételével, melyek gazdagabb szemléltetést és erős értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé.  A relaxációs módszerek /a kornak megfelelő bővítéssel/ a stresszkezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják napi feszültségeiket.

C.3.6

Fejlesztési követelmények

 Munkánk során a tanulóink már meglevő ismereteire támaszkodunk.  Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük.  Folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát.  Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, pozitív példák, minták megerősítésével fejlesszük.  Az egészséges életmódot magába foglaló területeket összefüggően, egymással kölcsönös kapcsolattartásban kell tárgyalni.  Értsék meg, hogy a – kiegyensúlyozott életvitel- eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához.  Tudatosuljon a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozásától függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége.  Fejlődjön a tanulókban saját jólétük érzése, s ennek alapján növekedjen a képességeiken alapuló magabiztosságuk, s a jövővel szembeni pozitív beállítódásuk.  Egyre nagyobb legyen a mozgásigényük.  Fejlődjön szociális és kreatív érzésük.

C.3.7

Erőforrások

Az egészség a nemzetgazdaság fejlődésének szükséges feltétele, ezért nem kizárólag az emberek egyéni tulajdonának tekinthető, hanem nemzeti kincsnek, tehát erőforrásnak. Az egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben az egészségnevelési munkánk erőforrása is.

C.3.7.1 Humán erőforrások C.3.7.1.1 Iskolán belüli együttműködés C.3.7.1.1.1 Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy példamutatásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.




IPP


9/10

Az iskola egészségnevelési – testnevelési céljainak megvalósítása érdekében még szélesebb körű együttműködésnek kell érvényesülnie a munkaközösségek között. A feszültségeket, a rezgéseket az iskolában igazán a tanárok érzik. A változásokkal ők szembesülnek. A tanár próbál felzárkózni a követelményekhez, de ehhez saját személyiségének erősítése is szükséges. Ha a tanár „csak” kevésbé feszült, kevésbé fáradt, kevésbé gátlásos, jobban megtalálja a hangnemet, a probléma-megoldási módokat, a kihívásokra az optimális válaszokat. C.3.7.1.1.2 Tanulók Fontos, hogy a tanulók megszerezzék az életkoruknak megfelelő egészségi alapismereteket, az egészséges életmódjukhoz szükséges szaktudnivalókat. A kívánatos magatartás alakulása csak a megfelelő ismeretek birtokában várható el. Törekedjenek arra, hogy a mindennapjaikban érződjön a szemléletváltozás, az egészséget tekintse értéknek. Legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre. Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. C.3.7.1.1.3 Szülők Az értékek, így az egészségérték kialakulásában is a család játssza a legfontosabb szerepet. A kisgyermek közvetlen környezetétől tanulja meg a különböző viselkedésmódokat, magatartásokat, életvezetési szokásokat. Nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése a célok elérésében. Az iskolában erre sok lehetőség nyílik, a szülők bevonhatók az iskola életébe, részt vehetnek annak döntéseiben. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt, amit iskolánk közvetíteni kíván, azzal, hogy tanulóink a szűkebb környezetükben is alkalmazzák az elsajátított ismereteket. A szülői önsegítés megindítása, a szülők szélesebb körű bevonása, a velük együttvégzett foglalkozások komoly hatások hordozói lehetnek és előnyösen hatnak vissza a gyermekekre. A szülők és az iskola együtt hatékonyan foglalkozhatnak, pl. a káros média-, és reklámhatásokkal, azok feldolgozásával, ártalmaik kivédésével. C.3.7.1.1.4 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Az iskola dolgozói aktív részesei legyenek az egészségnevelési programunknak.

Iskolán kívüli együttműködés C.3.7.1.2 Feladatunk:

 meg kell vizsgálnunk, hogy a már meglevő partnerkapcsolatok mellett van-e újak létrehozására lehetőség.  Fontos a meglevőkkel való együttműködés a programunk megvalósítása szempontjából.  Kiemelten: o a kerületi Egészségügyi Szolgálattal o a különféle egészséget támogató civil és szakmai - szervezetekkel, o a fenntartóval, o hivatalos szervekkel, o az iskolaorvossal, védőnővel, Greg or József Által ános Iskola Fájl neve: C_3



IPP


10/10

o a fogorvossal. Programjainkat színesebbé és tartalmasabbá teszik a különböző intézmények meglátogatása, azok tevékenységi körének megismerése. A különböző szerveztek rendezvényeinken való részvétele a kölcsönös segítségadás szép példája.

C.3.8

A program értékelése

A sikeres megvalósítás feltétele az iskola, a család, az együttműködő partnerek felelősségvállalása és aktív részvétele. Az iskolaorvos, a védőnő, a fogorvos, a gyógytestnevelő jelzéseinek felhasználása. A szűrővizsgálatok eredményeiből következtethető hiányosságok korrigálása. Állapotfelmérések készítése évfolyamonként, melyeknek eredményei szintén meghatározzák primer tennivalóinkat az egészségnevelés terén. Az iskola egészségnevelési programjának értékelése, a megvalósítás mértéke éves szinten történik. Az értékelés eredményének tükrében követhetjük nyomon, hogy mit sikerült a célkitűzésekből megvalósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek, hol válik szükségessé a módszerek, eszközök módosítása.

C.3.9

Sikerkritériumok

Az eredmények minőségének javítása, úgy, hogy folyamatosan korrigáljuk a feltételrendszert, a várt eredményt. Az értékelési folyamat informál arról bennünket, hogy a diákok ismeretei, tudás anyaga, attitűdje és magatartása hogyan változott az oktatás hatására. Az iskolavezetés elkötelezettsége meghatározó a partnerségben, az együttműködési képességében. Ha a tanári kar megérti, hogy az oktatás során felhalmozott tudás elősegíti az egészséges életmód megalapozását, a balesetek megelőzését, a mentális zavarok csökkenését. A felnőttek körében végzett rendszeres képzés.

C.3.10 A mindennapos testnevelés megvalósítása iskolánkban A mindennapos testnevelés iskolánkban az Nkt. 27§ (11) bekezdésében foglaltak szerint valósul meg. (Részletesen a D.1. fejezetben.)




IPP

C.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplő inek együttműködésével kapcsolatos feladatok

1/9

C.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok C.4.1 A közösségek működése és fejlesztése C.4.1.1 C.4.1.2

C.4.1.3 C.4.1.4 C.4.1.5

2

Együttműködési készség kialakítása Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink alkalmasak legyenek a közös munkavégzésre, illetve programszervezésre társaikkal és a felnőttekkel együtt. A közösségi viselkedésformák elsajátíttatása A személyiség és a közösségfejlődés mérése és ellenőrzése A személyiség és a közösségfejlődés értékelése

2

2 2 3 3

C.4.2 A személyiség- és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 4 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. C.4.2.2 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: C.4.2.3 Tanórán kívüli tevékenység C.4.2.3.1 Célkitűzései és feladatai: C.4.2.1

4 4 6 6

C.4.2.3.1.1 Területei:

6

C.4.2.3.1.2 Tervezése: C.4.2.3.1.3 Elvei:

6 6

C.4.2.3.2

A tanórán kívüli tevékenység területei és feladatai

C.4.2.3.2.1 Tanulásirányítás alapvető feladatai C.4.2.3.2.2 Szabadidő szervezésének kiemelt feladatai C.4.2.3.2.3 Az egészséges életmódra nevelés területén

6

6 7 7

A tanórán kívüli tevékenységgel a következő eredmények elérése a célunk: C.4.2.4 A szabadidős tevékenységek szervezésének, irányításának alapkérdései C.4.2.4.1 Az iskolai szabadidő eltölthető: művelődéssel, sporttal, munkával, szórakozással. C.4.2.4.2 A szabadidős formák lehetnek: C.4.2.4.3 A szabadidő felnőttek általi irányításával és segítésével kapcsolatos tennivalók C.4.2.3.3




7 8 8 8 9

IPP


C.4.1 A közösségek működése és fejlesztése A közösség kialakítása szempontjából nagyon fontos szerepe van az egyén, a család (mint mikroközösség) és az iskolai közösségek kölcsönhatásának.

C.4.1.1 Együttműködési készség kialakítása A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlenek tartjuk a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértését.

Kommunikációs kapcsolatok, az érzelmek kinyilvánítása, kezelése

C.4.1.2 Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink alkalmasak legyenek a közös munkavégzésre, illetve programszervezésre társaikkal és a felnőttekkel együtt. Feladatok: 1. A peremhelyzetben lévő tanulók segítése a közösségbe való beilleszkedésben (páros és csoportmunkák a tanórán, közös osztályprogramokban való aktív részvétel támogatása) 2. A tanulók közötti személyes kapcsolatok kiépítésének elősegítése, alkalmak teremtése egymás jobb megismerésére (osztályfőnöki órák, közös játék, kirándulások, beszélgetések, kulturális programok) 3. A kommunikációs készség fejlesztése, az önkifejezés művészeti, verbális megnyilvánulásainak segítése; a kommunikációs üzenet befogadása, az arra való nyitottság ösztönzése. 4. Szituációs- és drámajátékok 5. A stresszhelyzetek megfelelő kezelésére való felkészítés 6. Az általánosan elfogadott társadalmi viselkedési normák hangsúlyozása és betartása, betartatása Sikeresnek tekinthetjük, ha:  kedvezően változnak a közösségi struktúrák  a tanórák és az iskolai programok légköre pozitív- a tanórákon, szakkörökön, rendezvényeinken minden tanulónk képességei legjavát nyújtja

C.4.1.3 A közösségi viselkedésformák elsajátíttatása Jogok és kötelességek gyakorlása, tolerancia, szabálytisztelet. A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel, a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorló terepe. Feladatok: 1. A rend és fegyelem betartatása az iskolai házirend alapján 2. Az iskolai élettel együtt járó kötelezettségek rendszeres, tudatos számonkérése 3. A tanulói jogok biztosítása a megfelelő iskolai fórumokon keresztül (Diákönkormányzat, Iskolaszék). 4. Az iskola közösségeiben (szakkörök, sportkörök) választható részvétel




2/9

IPP


3/9

5. A társas viszonyban udvariasságra, tiszteletadásra, a másság (fogyatékosság, vallási különbség, nemzetiségi sajátosságok) elfogadására való nevelés. 6. Becsületességre, felelősségvállalásra, őszinteségre való nevelés 7. Agressziókezelés, frusztráció elviselése, frusztrációs tolerancia fokozatos növelése 8. Tolerancia magunk és egymás iránt, a másság (nemzetiségi, vallási, nemi, stb.) elfogadása. 9. A szolidaritás érzésének kialakítása fejlesztése a napi gyakorlatban. Sikeresnek tekinthetjük, ha:  tanulóink ismerik és betartják a házirendet  a tanulóink önként és szívesen vállalnak közösségi feladatokat  ezen feladataikat legjobb képességeik szerint teljesítik

C.4.1.4 A személyiség és a közösségfejlődés mérése és ellenőrzése Az osztályfőnökök, a szaktanárok a munkatervben meghatározott méréseket végeznek.  tesztekkel az IQ, EQ mérésére a pályaválasztás előkészítéséhez  a felelésekre és a dolgozatokra kapott érdemjegyekkel  a tanulmányiés sportversenyeken való részvétel gyakoriságával, sikerességével  4., 6., 8. osztályban a beiskolázás sikerességével  a feladatvállalások gyakoriságának, teljesítésük módjának ellenőrzésével  a közösségi kapcsolatok alakulásának figyelemmel kísérésére szociometriás felméréssel  az iskolai és egyéb csoportos programokon a magatartás, viselkedés figyelemmel kísérésével

C.4.1.5 A személyiség és a közösségfejlődés értékelése    

a magatartás- és szorgalom értékelése dicséretekkel, illetve figyelmeztetőkkel, intőkkel a szaktárgyi jegyekkel, tanulmányi eredménnyel a szülők folyamatos tájékoztatásával (szülői értekezlet, családlátogatás, írásbeli tájékoztatók)  a környezetből kapott visszajelzések alapján  Az év diákja cím odaítélése  osztályonként a legjobb közösségi tag megválasztása

fogadó

óra,

Mivel általános iskolánk 6-14 éves korukig neveli a tanulókat, figyelembe kell vennünk, hogy a kilépő, 14 éves tanulók személyisége még nem alakulhat ki erre az életkorra teljes egészében, a folyamat még nem záródik le. Ezért iskolánk feladata a pozitív személyiségjegyek megerősítése, a negatívak lehetséges korlátozása, a közösségi viselkedésformák elsajátíttatása, a további fejlődés megalapozása.




IPP


C.4.2 A személyiség- és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák C.4.2.1 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.  A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a

gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.  A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.  Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

C.4.2.2 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:  Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai

sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.  Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.




4/9


IPP

 Tanulmányi







 







kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente kétszer 1 napos tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a programon részt nem vevő gyermekek párhuzamos osztályban iskolai foglalkozáson vesznek részt. Felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és erkölcstan. Az erkölcstan oktatási területének tartalmáról és követelményeiről a NAT rendelkezik. A választható hitoktatás tartalmát a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályozása szerint az iskolai keretek között folyó, adott egyház által megszervezett hittan tartalmát, ill. a hitoktatás megtartását és felügyeletének ellátását az adott egyház és az egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalja. Iskolánkban a Hit- és erkölcstan oktatásához minden feltételt biztosítunk. A szülő nyilatkozata alapján az általa választott egyház rendelkezésére bocsátjuk a jelentkezők jogszabály által előírt adatait, amely alapján az egyház megszervezi a hitoktatást. Az erkölcstan oktatását mindazon tanulóink számára biztosítjuk, akik ezt választották, vagy nem nyilatkoztak. A hitoktatás és az erkölcstan oktatását iskolai keretek között biztosítjuk. Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által jóváhagyott étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozás és felzárkóztató foglalkozások. (külön fejezet)




5/9

IPP


 A tanórán kívüli tevékenységek, melyeket önköltséges formában szervezünk és

tanulók számára önkéntesek, a mindenkori éves költségvetés figyelembe vételével és korlátaival tervezhetők.  Az iskola által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításának legfelsőbb költséghatárát az Iskolaszék tanévenként meghatározza, melyet az iskola éves munkatervében rögzítünk.

C.4.2.3 Tanórán kívüli tevékenység C.4.2.3.1 Célkitűzései és feladatai: Célja mindenkor megegyezik az iskola céljaival. Alapvető feladata, hogy a gondjainkra bízott gyermekek számára biztonságot adjon, és segítse a gyermek sikeres iskolai életét. C.4.2.3.1.1 Területei:  önálló tanulás  szabadidő szervezés, ezen belül a társas kapcsolatok kialakítása  egészséges életmódra nevelés C.4.2.3.1.2 Tervezése:  Az iskolai pedagógiai programból kiindulva éves munkaterv alapján történik.

C.4.2.3.1.3 Elvei:     

A tervezés alkotómunka, mely a gyermekcsoport továbbfejlődését tűzi ki célul. A valóságból kiindulva kell végiggondolni. Csak az a terv ér valamit, amely a nevelési folyamatban megvalósítható. Nem lehet előre megtervezni a gyermeket érő összes nevelési hatást. Csak annyit tartalmazzon, amennyit az eredményes további munkához ténylegesen szükséges írásban rögzíteni.

C.4.2.3.2 A tanórán kívüli tevékenység területei és feladatai C.4.2.3.2.1 Tanulásirányítás alapvető feladatai

a. A tanulmányi munka helyzetének rendszeres felmérése    

a tanuláshoz való viszony munkafegyelem, munkatempó tanulási önállóság szintje segítségre, fejlesztésre szorulók

b. Tanulási technikák fejlesztése  megfelelő tanulási környezet biztosítása (tiszta, jó levegőjű terem)  szükséges eszközök, felszerelés célszerű előkészítése  célszerű tanulási sorrend szokássá fejlesztése  a tanulási idő közös, egyéni megtervezése  a tanulási idő hossza az életkornak megfelelően, a házi feladat mennyiségétől függően Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_4



6/9

IPP


 a verstanulás módja a szövegtanulás technikája ismétlés helyes módjának szokássá fejlesztése  kézikönyvek használatára nevelés (helyesírási szótár, értelmező kéziszótár, lexikonok)  önellenőrzés, -javítás szokássá fejlesztése  ellenőrzésben a különböző munkaformák alkalmazása (egyéni - páros - csoportos)

C.4.2.3.2.2 Szabadidő szervezésének kiemelt feladatai  hasznos, kulturált, a gyerek érdeklődésének megfelelő programok kialakítása  többféle szabadidős tevékenység megismertetése, érdeklődés felkeltése,

nyugodt körülmények biztosítása kitartó munkaképesség kialakulása kötött és kötetlen szabadidő egyensúlyának megteremtése mozgás- és játékigényt kielégítő foglalkozások biztosítása öntevékeny, segítőkész hozzáállás kialakítása a gyerekek igényének figyelembevétele, bevonásuk a tervezésbe, szervezésbe, lebonyolításba  a választás lehetőségének biztosítása, differenciált tevékenységek ajánlása,  szabálytudat kialakítása     

C.4.2.3.2.3 Az egészséges életmódra nevelés területén    

      

minimális tárgyi eszközök biztosítása tisztálkodás (elegendő mosdó, törülköző, szappan) biztosítása WC-használat (a WC-k tisztasága, WC papír, kézmosási lehetőség) biztosítása helyes táplálkozás szokásainak mélyítése: o az étkezések helye, ideje, az étkeztetés eszközei, megfelelő higiéniájuk o megfelelő étrend kiválasztása o evőeszközök, pohár, szalvéta helyes használatára nevelés o egészséges táplálkozás ismereteinek fejlesztése megfelelő öltözködés, a ruhák elhelyezésének biztosítása levegőzés, mozgás, sport - megfelelő balesetmentes, emberi környezet biztosítása kinti játékok megfelelő száma, elhelyezés biztosítása sportoláshoz a tornaterem biztosítása a szabadidőben az iskolai környezet (termek, udvar, mellékhelyiségek, étterem) rendben tartása, megfelelő kialakítása a környezetünk szépítése, védelme, rongálások megelőzése megfelelő napirend kialakítása az életkornak megfelelően

C.4.2.3.3 A tanórán kívüli tevékenységgel a következő eredmények elérése a célunk:  Alakítsa ki a gyermekekben a helyes testápolási, étkezési, tanulási és motivációs

szokásokat, a helyes napirend szerinti életvitelt!  A gyermekek rendelkezzenek kölcsönös rokonszenvi kapcsolatokkal! Képesek legyenek csoportmegbízatások vállalásának teljesítésére, saját és mások magatartásának értékelésére! Szerezzenek tapasztalatokat az alá-, fölé- és Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_4



7/9

IPP


mellérendelt társas helyzetekből! Vegyenek részt a csoportszokások, csoporthagyományok kialakításában!  A tanulmányi munkában fokozzák az önállóságukat, fejlesszék a tanulás technikáját, ezáltal alakuljon ki az önművelődés igénye, majd segítse az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakozását!  Változatos szabadidőben folyó, kitartó tevékenykedés során sajátítsák el a többféle, különböző jellegű szabadidős tevékenységek technikáját, amelyek segítik az egyéni képességek kibontakozását!

C.4.2.4 A szabadidős tevékenységek szervezésének, irányításának alapkérdései C.4.2.4.1 Az iskolai szabadidő eltölthető: művelődéssel, sporttal, munkával, szórakozással. A szabadidős foglalkozások pedagógiája:  kapcsolódjék az iskola egész nevelési folyamatához  vegyenek részt benne szülők, nevelők és tanulók is A programkészítést meghatározzák:  a csoport szociális körülményei  a tanulók érdeklődési köre, igényessége  a vezetők személye  a gazdasági lehetőségek

C.4.2.4.2 A szabadidős formák lehetnek:  szakkörök, kiscsoportos foglalkozások  tanulmányi versenyek  kulturális szolgáltatások (könyvtárhasználat, filmnézés, színház- és kiállítások látogatása, énekkar, műsoros előadásokra készülés)  játék- és mozgásprogramok (versenyek, túrák, iskolanapok)  testedzési alkalmak  tanfolyamok (nyelv, informatika, zene, tánc, képzőművészeti kör, mozgáskultúrát fejlesztő), igény esetén önköltséges formában is  szórakozási alkalmak (osztályrendezvények, táncos összejövetelek)  értékeket teremtő hasznos munkák: ezek célja, hogy egységben szervezzük meg az ismereteket és a nevelési lehetőségeket, hogy minél több szemléltetéssel és gyakorlattal kössük össze, melynek formái lehetnek  önkiszolgálás (eszközjavítások, ügyelet)  közérdekű munkák (rászorultak segítése, sajtóterjesztés, kerületi beruházások segítése, stb.)  környezetvédelmi tevékenység  közvetlen gazdálkodási tevékenységek  szünidei programok (utazások, kirándulások, nyelvi táborok)  pályázatok




8/9

IPP


C.4.2.4.3 A szabadidő felnőttek általi irányításával és segítésével kapcsolatos tennivalók Fontosnak tartjuk a szabadidő célszerű, hasznos - a gyermekek igényeihez igazodó, pihenést, feltöltődést biztosító - eltöltését. A szervező pedagógusnak több követelményt kell egyidejűleg szem előtt tartania:  a tanulók igényeit, egyéni érdeklődését össze kell hangolnia az iskola és a család törekvéseivel  az objektív lehetőségeket számba kell vennie  a megoldandó nevelési, fejlesztési feladatokat szoros összefüggésbe kell hoznia a tanítási, tanulási tevékenységekkel (szociális ismeretek nyújtása, szokások, készségek kialakítása, minták elsajátíttatása). A személyiség fejlesztése, a pihenés, a feltöltődés biztosítása, a szórakozás, a játék, az aktív művelődés, az élmények szerzése, az érzelmi élet fejlesztése, a társas-közösségi kapcsolatok megfelelő alakítása mind feladatai a szabadidős tevékenységet szervező pedagógusnak, de vele összhangban valamennyi szülőnek is.




9/9

IPP

C.5 A pedagógusok helyi i ntézményi fel adatai, az osztál yfőnöki munka tartal ma, fel adata

1/3

C.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladata C.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai............................... 2 C.5.1.1 A pedagógusokra vonatkozó követelmények ....................... 2 C.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai..... 3




IPP


2/3

C.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai A tanulókkal, a nevelőtestülettel szemben, és az iskola speciális területein támasztott követelményeket a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az iskolánk Házirendje tartalmazza. Itt csak a legfontosabb követelményekre utalunk. Ezek megvalósítását kiemelten fogjuk szerepeltetni.

C.5.1.1 A pedagógusokra vonatkozó feladatok és követelmények  A tanárral szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy szakmai tudása legyen mindig naprakész. Úgy pedagógiailag, mint módszertanilag legyen jól felkészült, tudásával soha ne legyen elégedett, törekedjen mindig bővíteni azt. Vegyen részt az iskola és a kerület által szervezett szakmai napokon, és olvassa rendszeresen az iskolában hozzáférhető szakirodalmat.  Munkavégzésében törekedjen példamutató pontosságra, a tanítás illetve egyéb iskolai programok kezdete előtt legalább 10 perccel jelenjen meg. Ismerje és tartsa be az SZMSZ-ben foglaltakat.  Oktató-nevelő munkáját mindenkor a türelem és a gyermekközpontúság jellemezze. Maga is tisztelje, tanítsa meg tisztelni és elfogadni a másságot.  Érezze kötelességének a tehetséggondozást. Ne engedje elkallódni a diákokban megbújó tehetséget, hanem ha fölismerte, legjobb tudása szerint fejlessze azt.  A gyenge képességű tanulókat igyekezzen felzárkóztatni, és valamilyen formában sikerélményhez juttatni őket. Találja meg azt a területet, amelyen ezek a gyerekek is megállják a helyüket.  Fontos, hogy minél hamarabb ismerje föl tanítványai esetleges fogyatékosságát és irányítsa őket a megfelelő szakemberhez (pl. logopédus, gyógytornász, pszichológus stb.).  A hatékony oktató-nevelő munka érdekében találja meg a helyes hangot a szülőkkel, mivel a velük való jó együttműködés párbeszéd nélkül a tanár munkája lehetetlenné válik.  Igyekezzen a tantestületet minél jobb közösséggé formálni. A gyakorlott tanár és a munkaközösség- vezető érezze kötelességének a pályakezdők szakmai segítését, ugyanakkor ne szégyelljen szakmai tanácsért másokhoz fordulni. Érezze sajátjának minden egyes kollégája szakmai sikerét, hiszen ez az iskola hírnevét öregbíti.  Rendszeresen, következetesen ellenőrizze, értékelje a tanulók teljesítményét.  Értékelési rendszerét, a pedagógiai programban leírtak alapján építse fel és alkalmazza.  Legjobb tudása szerint segítse a gyermek erkölcsi fejlődését, nevelő munkája révén a rábízott gyermekcsoportot formálja olyan közösségé, amely a közösségi élet szabályait önként vállalva is betartja, azokkal azonosulni tud.  Végezzen tudatos nevelőmunkát a nevelés egyéb területein is. Neveljen: o humanizmusra o családközpontúságra




IPP


3/3

o környezettudatosságra o egészséges életmódra o hazaszeretetre  Tájékoztatási kötelezettsége van a szülő (ill. törvényes képviselő) felé a tanulók tanulmányi munkájáról, neveltségéről, közösségben elfoglalt helyéről, az esetleges hiányosságokról, ill. eredményekről egyaránt.  Tartsa és tartassa be a baleset- és munkavédelmi szabályokat. Jelezze, ha hiányosságot tapasztal, mely veszélyezteti a tanulók vagy a kollégák testi épségét.  Tartsa tiszteletben a tanulók, kollégák, szülők emberi méltóságát. Panaszaira érdemi módon reagáljon.  Tanítványait folyamatosan irányítsa a megfelelő szakmai életútra, pályaorientációjukat kísérje figyelemmel.  Pontosan és aktívan vegyen részt a nevelőtestületi értekezleteken, szülői értekezleten, fogadóórákon, iskolai ünnepségeken, rendezvényeken.  Őrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson.  Köteles határidőre megszerezni az előírt minősítéseket.  Köteles tanítványai érdekében együttműködni munkatársaival, más intézményekkel.

C.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket (naplóvezetés, -ellenőrzés, félévi és év végi statisztikai adatszolgáltatás, bizonyítványírás, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció, hiányzások nyilvántartása és igazolása)  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló eseményekről, feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.




IPP

C.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje

1/42

C.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje C.6.1 A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység.............................................. 4 C.6.1.1 A tehetséggondozás főbb tennivalói ................................................................. 4 C.6.1.1.1 Mi a tehetség? ............................................................................................ 4 C.6.1.1.2 A tehetséggondozás célja........................................................................... 4 C.6.1.1.3 A tehetséggondozás két fő területe ............................................................ 4 C.6.1.2 Fő tennivalók .................................................................................................... 4 C.6.1.2.1 A gyermekekben rejlő tehetség fejlesztése, az irányultság felismerése .... 4 C.6.1.2.2 A felismert tehetség fejlesztése ................................................................. 4 C.6.1.2.3 Problémás tehetségek................................................................................. 5 C.6.1.3 A művészeti tehetséggondozás ......................................................................... 5 C.6.1.3.1 Zenei tehetséggondozás ............................................................................. 5 C.6.1.3.2 Képzőművészeti tehetséggondozás ........................................................... 6 C.6.1.3.3 Színházművészeti nevelés ......................................................................... 6 C.6.1.4 Komplex anyanyelvi nevelés ............................................................................ 7 C.6.1.5 Idegen nyelvi tehetséggondozás ....................................................................... 7 C.6.1.6 Tehetséggondozás a testnevelésben.................................................................. 8 C.6.1.7 Tehetséggondozás a természetismereti órákon................................................. 9 C.6.1.8 Tehetséggondozás a matematikában................................................................. 9 C.6.1.9 Kapcsolataink ................................................................................................. 10 C.6.1.10 Mérés, ellenőrzés ............................................................................................ 10 C.6.1.11 Értékelés ......................................................................................................... 10 C.6.1.12 Sikernek, eredménynek tekinthetjük, ha:........................................................ 10 C.6.2 A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program ...... 11 C.6.2.1 Célok ............................................................................................................... 11 C.6.2.2 Feladatok: ....................................................................................................... 11 C.6.2.3 A prevenciós program..................................................................................... 12 C.6.2.3.1 Az iskolába lépéskor elvégzett szűrővizsgálatok által a prevenciós programba bekerülőknek ......................................................................... 12 C.6.2.4 A tanulási nehézségek terápiája program ....................................................... 14 C.6.2.4.1 A tanulási nehézségekkel/ zavarokkal küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek ............................................................................... 14 C.6.2.4.1.1 A tanulási zavarral küszködő tanulók terápiás programja .................... 14




IPP


2/42

C.6.2.4.1.2 Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink és feladataink ............................................................. 16 C.6.2.5 Mérés, ellenőrzés: ........................................................................................... 17 C.6.2.6 Értékelés: ........................................................................................................ 17 C.6.2.7 Eredményesnek tekintjük, ha:......................................................................... 17 C.6.3 Sajátos nevelési igényű gyermek integrált nevelése és oktatása.................... 18 C.6.3.1 Mozgásszervi fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása ....................... 18 C.6.3.1.1 A mozgáskorlátozottság meghatározása .................................................. 18 C.6.3.1.2 Az integráció célja és feladatai ................................................................ 19 C.6.3.1.2.1 Célja ...................................................................................................... 19 C.6.3.1.2.2 Feladatai ................................................................................................ 19 C.6.3.1.3 Az integráció feltételei............................................................................. 19 C.6.3.1.3.1 Személyi feltételek ................................................................................ 19 C.6.3.1.3.2 Tárgyi feltételek .................................................................................... 19 C.6.3.1.4 Helyi tanterv ............................................................................................ 21 C.6.3.1.4.1 Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján .............................. 21 C.6.3.1.4.2 Követelmények és értékelés .................................................................. 24 C.6.3.1.5 Fejlesztési terv ......................................................................................... 25 C.6.3.1.5.1 Célja ...................................................................................................... 25 C.6.3.1.5.2 Feladatai ................................................................................................ 25 C.6.3.1.5.3 Tartalma és tevékenységei .................................................................... 25 C.6.3.1.5.4 Követelmények...................................................................................... 25 C.6.3.1.6 Az utazótanár feladatai ............................................................................ 26 C.6.3.2 Súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő tanuló integrált nevelése oktatása (SNI –egyéb pszichés fejlődési zavar) ................ 26 C.6.3.2.1 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek meghatározása ........ 26 C.6.3.2.1.1 Tanulási zavarok ................................................................................... 27 C.6.3.2.1.2 Beilleszkedési és magatartási zavarok főbb formái .............................. 27 C.6.3.2.1.3 A fejlesztő tevékenység közös célja és feladatai:.................................. 28 C.6.3.2.1.4 A fejlesztő tevékenységet meghatározó tényezők:................................ 28 C.6.3.2.1.5 Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege: ........................................ 28 C.6.3.2.1.6 Személyi feltételek (külsős szakemberek igénybevételével) ................ 28 C.6.3.2.1.7 Tárgyi feltételek .................................................................................... 29 C.6.3.2.1.8 Az együttnevelés szubjektív tényezői ................................................... 29 C.6.3.2.2 A helyi tantervbe beépülő elemek, az SNI a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését segítő program... 30 C.6.3.2.2.1 Kiemelt célok, feladatok ....................................................................... 30 C.6.3.2.2.2 A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél .................................. 31 C.6.3.2.2.3 Fejlesztési lehetőségek tantárgyakra lebontva: ..................................... 34 C.6.3.2.2.4 Hiperkinetikus vagy aktivitászavar/nehézség, a figyelemzavar/ nehézség ................................................................................................ 36 C.6.3.2.2.5 Magatartási-beilleszkedési nehézség..................................................... 36 C.6.3.2.2.6 Követelmények és értékelés .................................................................. 37 C.6.3.2.3 Az egyéni fejlesztési terv ......................................................................... 39 C.6.3.2.3.1 Célja ...................................................................................................... 39 C.6.3.2.3.2 Feladata ................................................................................................. 39 C.6.3.2.3.3 Tartalma és tevékenységei .................................................................... 39 C.6.3.2.3.4 Követelmények...................................................................................... 39




IPP


3/42

C.6.3.2.4 Az alapfeladatok rangsorolása ................................................................. 40 C.6.3.2.4.1 Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink ....................................... 40 C.6.3.2.4.2 Tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei................ 40 C.6.3.2.4.3 Az integrációt segítő módszertani elemek ............................................ 40 C.6.3.2.4.4 A továbbhaladás feltételeinek biztosítása ............................................. 41 C.6.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ......................................................................................................................... 41 C.6.4.1 Célok:.............................................................................................................. 41 C.6.4.2 Főbb feladataink: ............................................................................................ 42 C.6.4.3 Sikeresnek tekintjük a pedagógiai tevékenységet, ha:.................................... 42




IPP


4/42

C.6.1 A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység C.6.1.1 A tehetséggondozás főbb tennivalói C.6.1.1.1 Mi a tehetség? A pedagógiai lexikon szerint a tehetség képességek halmozódása, egységbe szerveződése, mely az átlagosnál magasabb szintű teljesítményt eredményez. Iskolánkban a képességfejlesztésnek kiemelt szerepe van. A képességfejlesztés és tehetséggondozás egymással szorosan összefüggenek.

C.6.1.1.2 A tehetséggondozás célja A képességfejlesztő iskola az egyéni képességstruktúrák fejlesztését, a humán erőforrás képzését tekinti fő feladatának. Alapvető célunk, hogy minden tanulónk kapja meg a képességeit leginkább kibontakoztató, egyénre szóló feladatokat. Hogy egyetlen tehetséges gyermek se sikkadjon el azért, mert alulterhelték, s végig unatkozta a nyolc évfolyamot, bár így is jeles lett a bizonyítványa. Nyilvánvalóan kevésbé tetten érhető ilyen esetben a pedagógus mulasztása, mint a bukások esetében, de ugyanilyen nyilvánvaló a felelősségünk is ezekért a gyermekekért.

C.6.1.1.3 A tehetséggondozás két fő területe A tehetséggondozás tevékenysége két fő területre bontható: A minden gyermeket megillető és minden tanítási órán, ill. egyéb foglalkozásokon jelenlévő általános képességfejlesztés és tehetséggondozás, és az a speciális tevékenység, amelyet a kiemelkedő képességű tanulóinkkal kell megvalósítanunk.

C.6.1.2 Fő tennivalók C.6.1.2.1 A gyermekekben rejlő tehetség fejlesztése, az irányultság felismerése A tehetséggondozás a felismerésnél kezdődik.  Az egyes tantárgyakra jellemző speciális eszközökkel  Beszélgetéssel a gyerekkel és a családdal  A tanórai teljesítmény megfigyelésével  A tanítási órán, tehetséggondozó szakkörön az öndifferenciálás módszerének alkalmazásával  Alkotóan megoldható feladatokkal  A későbbiek folyamán nagyon fontos, hogy a tanító-, ill. tanárváltásoknál az előző pedagógus részletesen tájékoztassa erről a gyermeket átvevő új pedagógust.

C.6.1.2.2 A felismert tehetség fejlesztése Minden kiemelkedő képességgel rendelkező tanulónak lehetőséget kell biztosítani, hogy:  Alkalmat kapjon az önálló, saját maga által szervezett tanulásra, amikor az ismeretek, készségek megszervezésének idejét, időtartamát, tempóját maga szervezi meg.  Tapasztalatokat szerezzen az önálló problémamegoldásban. Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_6



IPP


5/42

 Elsajátítsa a hatékony tanulási készségeket.  A képességeinek megfelelő szinten dolgozzon.  Olyan tapasztalatokra tegyenek szert, amelyben bátorítást kapnak az elmélkedésre, a töprengésre.  Bátran fogalmazhassanak meg kérdéseket, s legyenek olyan helyzetbe hozva, hogy ezt meg is tehessék.  Erősödjön bennük a kockázatvállalási hajlam.  Tanulják meg a másik ember tiszteletét, a másokkal való együttműködést, a nem kiemelkedő képességűek, illetve a speciális fejlesztést igénylők segítő elfogadását.  Fogadják el, és jól viszonyuljanak vezető szerepükhöz. Ezekkel a nehéz feladatokkal csak szakmailag jól felkészült pedagógusok képesek megbirkózni. Ezért elengedhetetlenül fontos olyan továbbképzések támogatása, munkaközösségi foglalkozások, házi bemutatók szervezése, mely segít a módszertani kultúránk fejlődésében. Kiemelten fontos a differenciált tanulásszervezés alkalmazása, elképzelhetetlen sikeres tanulás a jól végiggondolt tanulásszervezés nélkül. A tantestület tagjai mind nagyobb mértékben ismerjék meg és alkalmazzák a kiscsoportos munkaformát, a projekt-módszert, kooperatív tanulásszervezési-mód és egyéb a frontális osztálymunkát hatékonyabban felváltó módszereket. Hasznos a drámapedagógia komplex eszköztárának alkalmazása is. Munkánk sikere érdekében komolyan kell vennünk, hogy képességfejlesztés és a személyiségformálás elválaszthatatlan egymástól.

C.6.1.2.3 Problémás tehetségek A tehetséggondozás minden esetben komoly kihívás, de még nehezebb feladat, ha nem kiegyenlített képességstruktúrával párosul a tehetség, hanem más területen lemaradást mutatnak a gyermek képességei, esetleg részképesség-zavarral társul. Az is előfordul, hogy kiemelkedő képességeik válnak zavarok forrásává: a gyors gondolkodás türelmetlenné teheti őket a tanulásban, írásuk rendezetlenné válik, belekiabálnak az órába stb. Fontos tehát, hogy a tehetséges tanulókhoz is a maguk egyediségében tudjunk viszonyulni, nehogy a mi felületes diagnózisunk miatt a magatartás jegyük romoljon, ahelyett, hogy megfelelően terheltük volna őket. Sok más területen gyengén teljesítő gyereknek elengedhetetlenül fontos harmonikus személyiségfejlődéséhez, reális énképének kialakulásához, hogy lehetőséget adjunk tehetségének megmutatásához, és minél több sikerélményhez juttassuk.

C.6.1.3 A művészeti tehetséggondozás A tehetséggondozás speciális területe az egyes művészeti ágakban megnyilvánuló tehetségek gondozása. Speciális azért, mert nincs olyan gyerek, akiben ne volna valamilyen művészeti ághoz tehetség, és azért, mert a pszichológia egyre inkább hangsúlyozza azt a tényt, hogy a művészeti tevékenységnek milyen óriási szerepe van a személyiség kibontakozásában és harmonikus fejlődésében.

C.6.1.3.1 Zenei tehetséggondozás Iskolánkban több évtizedes múltra tekint vissza a zenei tagozat, ezért a zenei nevelésnek kiemelt szerep jut pedagógiai tevékenységünkben.




IPP


6/42

Feladatok:  A kötelező ének-zeneoktatással egyenrangú fontosságú iskolai zenei élet megszervezése  Muzsikáló szakköreink, aktív kóruséletünk, zenei hagyományaink megtartása, fejlesztése  A hagyományos karácsonyi, és évzáró hangversenyek szervezése  A gyerekek nagyobb és kisebb csoportjainak felléptetése egyéb hangversenyeken  Musical betanítása, előadása hagyományőrző programként  Zenehallgatással és elemzéssel, koncertek látogatásával, zeneszerető és -értő felnőttek nevelése  Énekversenyek szervezése, a gyerekek felkészítése (kórusversenyek, minősítő hangversenyek)  Hangszeren tanuló gyermekeinknek lehetőséget biztosítani, hogy tudásukat bemutathassák

C.6.1.3.2 Képzőművészeti tehetséggondozás Iskolánk évek óta eredményesen szerepel mind a kerületi, mind a budapesti komplex képzőművészeti-versenyeken.  Kiállítások látogatása  Gyakran és sokféle műalkotást, ill. reprodukciót mutassunk tanulóinknak és tanítsuk meg ezek elemzésére  Rajzszakkör szervezése  Manuális tevékenységet végző szakkörök szervezése  Fontos, hogy a vizuális nevelés ne csak a rajzórákra korlátozódjon. Pl. irodalom, környezet, stb. órák is kiválóan alkalmasak a gyerekek vizuális látásmódjának, fantáziájának fejlesztésére.  Tanulóink munkáit küldjük el különféle rajzpályázatokra  Szervezzünk iskolai kiállításokat  Plakát– és rajzpályázatok kiírása  Rajzversenyek szervezése és ezekre gyermekeink lelkiismeretes felkészítése

C.6.1.3.3 Színházművészeti nevelés Ez a terület ugyan nem kapcsolódik külön tárgyhoz, mégis fontos szerepe van a nevelésben. Célja, hogy a megjelenítésen keresztül közelebb kerüljön, élményszerűbbé váljon egy adott ismeretanyag, ill. a színház– és versértővé nevelés. A tanulók által előadott színházi produkciók különösen alkalmasak arra, hogy komplex módon jelenítsék meg az iskolában tantárgyakként oktatott ismeretanyagot. Együtt jelenik meg irodalom, anyanyelv, zene, képzőművészet, mozgáskultúra s a színdarab témájától függően más tantárgyak ismeretanyaga (pl. történelem, lélektan, fizika, stb.)  Kulturális bemutatók tartása  Improvizációs játékok, előadások osztályon belül  Drámajáték–, ill. színjátszószakkör szervezése  Előadások szervezése az iskolán belül  Részt venni a kerület kulturális életében fellépésekkel





IPP

7/42

 Színházlátogatás, vagy színházi előadás megtekintése felvételről, s ezek dramaturgiai és a színház sajátos kifejezésvilága szempontjából történő elemzése

C.6.1.4 Komplex anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelésre iskolánk különösen nagy hangsúlyt helyez már 1. osztálytól kezdve. A fejlesztés kiterjed nemcsak a nyelvtanórákra, hanem az iskola teljes nevelési-oktatási tevékenységére A helyes szövegértés, szövegalkotás, kérdésfeltevés, helyesírás minden tantárgy ismeretanyagának elsajátításában alapvető fontosságú. Ezért e képességek tantárgyspecifikus fejlesztése minden tanár feladata kell, hogy legyen. Az anyanyelv helyes elsajátíttatása, használata olyan cél, amelynek folyamatos fejlesztése, tökéletesítése révén olyan eszközt adhatunk tanulóinknak, amelynek segítségével könynyebben, hatékonyabban boldogulnak az iskola, a magánélet, később a hivatásuk minden területén. Feladatok:     

      

A szóbeli kifejezés-kultúra tudatos fejlesztése Az egyes tantárgyak speciális szókincsének fejlesztése minden tanórán A helyesírási készség folyamatos fejlesztése minden írásbeli munka kapcsán A helyes szövegértés, szövegalkotás állandó fejlesztése minden tantárgyból Lehetőséget biztosítani a tanulóknak önálló gyűjtőmunkára, kutatómunkára, ösztönözni őket arra, hogy az így megszerzett ismeretekről szóban, kiselőadás formájában is számot adjon az osztályközösség előtt, fejlesztve ezzel a szóbeli megnyilvánulás számos területét (testtartás, beszédtempó, hangsúlyozás, kapcsolattartás a hallgatósággal, a figyelem ébren tartása stb.) Könyvtári órák szervezése Ösztönözni a tanulókat a minél több olvasásra, tanulói könyvajánlásokkal színesíteni az órákat Nyelvművelő tevékenység folyamatos folytatása minden órán, és tanórán kívül is A választékos beszéd, a meggyőző érvelés, a vitakultúra fejlesztése osztályon belül Anyanyelvi, helyesírási versenyekre a tanulók felkészítése Vers- és novellaíró pályázatok szervezése, a tanulók ösztönzése a részvételre Szavaló- és prózamondó versenyekre a tanulók felkészítése

C.6.1.5 Idegen nyelvi tehetséggondozás Iskolánkban az angol és német nyelv oktatása kapott színteret, hiszen napjainkban idegen nyelv tudása nélkül nem létezhetünk. Nem a száraz nyelvtan bebiflázása a cél, hanem élethelyzetek gyakoroltatásával a mindennapi életben való boldogulás, magunk megértetése, mások megértése. Az utóbbi néhány évben iskolánk tanulói eredményesen vesznek részt a kerületi, mind budapesti versenyeken. Feladatok:  A tehetség felfedezése az órán  A nyelv sokféleségének bemutatása úti beszámolók, képek, fényképek segítségével  Az írás, olvasás, beszédkészség, nyelvhelyesség, kiejtés fejlesztése Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_6



IPP


8/42

 Idegen kultúrák, szokások, hagyományok bemutatása  Idegen nyelvi szakkörök szervezése  Teadélutánok, klubdélutánok szervezése  Fellépések szervezése az iskolai rendezvényeken  Iskolai házi versenyek: prózamondó, szépkiejtési, helyesírási versenyek szervezése  Felkészíteni a tanulókat a kerületi, országos versenyekre  Fontos a természettudományos, irodalmi nevelés  Iskolai kiállítások szervezése a tanulók projectmunkáiból  Táborok, kirándulások szervezése idegen nyelvterületekre is (német és angol nyelvből)

C.6.1.6 Tehetséggondozás a testnevelésben A testnevelésben fontos hangsúlyozni, hogy a teljesítménynek két fontos összetevője van: a készség és a képesség. A képességfejlesztés feladata a testnevelésben: Konkrét művelődési mozgásanyag tanítása nélkül olyan feladathelyzet teremtése, amelyen keresztül a tanuló a saját maga tevékenysége alapján szerez mozgástapasztalatot, változatossága révén szórakoztató felüdülést teremt, sikerélményt jelent, és a sokoldalú ráhatás révén növeli a tanuló komplex teljesítőképességét. Feladatok:  a testnevelést tanító pedagógusoktól nagyfokú felkészültséget, fantáziadús megoldási lehetőségek megtervezését, találékony szervezést, változatos eszközfelhasználást és a korszerű pedagógiai eljárások alkalmazását - a tanár diák viszony jó kialakítását és gyakorlatát – igényli.  a tanulótól a teljes aktivitást, a belső és külső motiválást, a fegyelmezett, de vidám magatartást, egymás kölcsönös segítését, egészséges becsvágyat saját és mások eredményeinek túlszárnyalására, és nagyfokú öntevékenységet kíván  az iskolafenntartó hatóságoktól, az iskolák igazgatóitól a létesítmények, az eszközök állandó fejlesztését, karbantartását, a sokoldalú ráhatás megoldásához szükséges lehetőségek megteremtését teszi szükségessé  a nevelő testületekről azt feltételezi, hogy a testi nevelésnek ezen fontos területén további lehetőséget adnak a tanulók testi képességeinek fejlődésére és kibontakoztatására, ezek szabadidő tevékenységében a testnevelés órán túli lehetőségeket továbbfejlesztik és a foglalkozások módszereit, módszeres eljárásait ehhez a feladathoz is alakítják  nevelői szemléletváltozással, pedagógiai ráhatásokkal, a tanulók testi fejlődésével való törődéssel lehet és kell felébreszteni ezt az igényt a tanulókban, mely a versengések, vetélkedések, játékigény iránti vonzódást és olyan életvitelt alakít ki, a szokásrendszert úgy formálja, hogy a tanuló közösségi életében és saját szabadideje eltöltésében vonzódjon a mozgásos tevékenységekhez, örömet találjon benne, és belátásán alapuló meggyőződésévé váljon egyéni életében is a mozgásszükséglet, igény az egészséges életmód kialakítására




IPP


9/42

Iskolánkban a tehetséggondozás egyrészt a testnevelés órákon másrészt a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon történik. A kiemelkedő képességű tanulókat a kerületben levő illetve azon kívüli egyesületbe irányítjuk. A kerületi versenyekre kiválogatjuk a tehetséges tanulókat, és felkészítjük őket azokra. Tanórán kívüli, délutáni foglalkozások: - úszás – tenisz – falmászás- kosárlabda

C.6.1.7 Tehetséggondozás a természetismereti órákon A tudás megszerzése során a tanulók életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítsék az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciákat. Feladatok:  tudományos adatgyűjtés és elemzés /búvárkodás iskolai, kerületi könyvtárakban, interneten való böngészés során/ kiselőadásokra való felkészülésnél  szóbeli információszerzés más emberektől /riport készítése/ különböző pályázatokon való részvétel kapcsán  a tanulók felkészültségének és tudásának kamatoztatása az iskolai, kerületi versenyeken, vetélkedőkön való részvétellel /Teleki Pál Földrajz verseny, Kaán Károly Természetismereti és Környezetvédelmi Országos Verseny/  kreativitásuk kibontakoztatása a környezet- és egészségvédelem jeles napjain szervezett közösségi programok létrehozásában, lebonyolításában való cselekvő részvételükkel  szakkörök keretén belül érdeklődésük megfelelő szintű kielégítése a lehetőségek keretei között a „Tankert” programjaiban való rendszeres részvétel

C.6.1.8 Tehetséggondozás a matematikában A matematikai tehetség gondozásának fő területe iskolánkban az 5-8. évfolyamon meglévő matematika tagozat, illetve a már 1. évfolyamtól működő tehetséggondozó szakkörök, egyéni képességfejlesztések. Feladatok:  A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Motiválni kell a tanulókat, hogy ne csupán a „matematika példákat”, hanem olyan problémákat is oldjanak meg, amin keresztül átélik a felfedezés örömét  A tanulók természetes kíváncsiságának kihasználásával elérni, hogy a feladatokat ne csak kötelességtudatból végezzék el  Szakkörök szervezése  Évfolyamonként szervezett iskolai, kerületi versenyek lebonyolítása  Az olyan törekvések értékelése, ahol egy feladathoz többféle megoldást keresnek a tanulók




IPP


10/42

 Rendszeresen bemutatni és ajánlani a szülőknek és gyerekeknek a tantárgyhoz kapcsolódó könyveket  Egész éven át tartó feladatmegoldó versenyek szervezése  Egyéni gyűjtőmunkák lehetőségének biztosítása  Matematikai versenyeken való részvétel

C.6.1.9 Kapcsolataink Szoros kapcsolatban állunk a kerület művelődési házaival. Gyermekeinkkel rendszeresen látogatjuk kulturális programjaikat, és szintén rendszeresen fel is lépünk különféle rendezvényeken. Nagyon fontosnak tartjuk az együttműködést a kerületi Bartók Béla Zene– és Művészeti Iskolával. Tehetséges gyermekeinket - akik már túlnőttek az iskolai tehetséggondozás keretein - gyakran odairányítjuk.

C.6.1.10

Mérés, ellenőrzés

Az osztályfőnökök, szaktanárok, szakkörvezetők munkája:  érdemjegyekkel,  a versenyeken való részvétel gyakoriságával és eredményességével,  a bonyolult feladatok megoldásának sikerességével,  a környezetből kapott visszajelzések alapján.

C.6.1.11

Értékelés

 érdemjegyekkel, és/vagy szöveges értékeléssel  tantárgyi dicséretekkel,  általános tanulmányi dicsérettel,  nyilvános jutalmazással (oklevél, jutalomkönyv),  az iskolai versenyeken adott helyezésekkel.

C.6.1.12

Sikernek, eredménynek tekinthetjük, ha:

 a versenyeken 70%-ban az első 10 helyen szerepel az iskolai csapat, ill. az egyén.  a szakköröknél 15%-ot nem haladja meg a lemorzsolódás.  a tehetséges tanulók tanulmányi eredménye fokozatosan javul.  a könyvtárlátogatók száma nő a tanév folyamán.  az iskolai és egyéb rendezvények iránti érdeklődés változatlanul fennmarad.




IPP


11/42

C.6.2 A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program A 2011./XCX. Köznevelési Törvény 4.§ 2. alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A köznevelés kiemelt feladatai között a mi feladatunk, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók speciális igényeit figyelembe véve, az egyéni képességekhez igazodva elősegítsük legeredményesebb fejlődésüket, és a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeit megteremtsük számukra.

C.6.2.1 Célok  A tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése a bemeneti mérésekkel és a prevenciós program megvalósításával  A már meglévő tanulási nehézségek kezelése a megfelelő terápiával  Az inkluzív (befogadó) pedagógia alkalmazásával az esélyegyenlőség megteremtése  Minden tanuló a saját adottságainak és képességeinek megfelelően pozitív tanulási élmény részese lehessen  A társadalmi leszakadás megakadályozása  A tanulási nehézségekből fakadó magatartási és/vagy beilleszkedési problémák minimalizálása

C.6.2.2 Feladatok:  az életkori sajátosságoknak nem megfelelő adottságokkal, fejlettséggel, képességekkel rendelkező és az eltérő szociokulturális háttérből iskolába kerülő tanulók fejlesztési szükségleteinek felismerése, nevesítése, figyelembevétele  a tanulási teljesítményproblémák okainak felderítése  szükség szerint segítség kérése a problémák megoldásához a kerületi nevelési tanácsadótól és/vagy a szakértői bizottságtól  a tanulási problémákkal összefüggő pedagógiai tevékenységek megtervezése  fejlesztési programok, módszerek, cselekvési stratégiák kidolgozása  a tanulási nehézségek megelőzése, enyhítése illetve a másodlagos magatartási zavarok tüneteinek megelőzése illetve enyhítése  a leghatékonyabb fejlesztési stratégia alkalmazása mind tanórai, mind szabadidős kereteken belül  hatékony tanulási módok, módszerek elsajátíttatása




IPP


12/42

 nem csak mennyiségi, hanem minőségi tananyag differenciálás a deficittel rendelkező részképesség területet illetőleg  állandó pozitív megerősítés  a szülőkkel partneri kapcsolat kialakítása Kétféle programmal segítjük a tanulók felzárkózását.

C.6.2.3 A prevenciós program A prevenciós (megelőző) program célja, hogy segítse azokat a gyermekeket, akik iskolába lépéskor kortársaikhoz képest valamilyen területen lemaradást mutatnak. Az iskolába lépéskor a fejlesztő pedagógusok felmérik az összes első osztályos tanuló részképesség-fejlettségét. Az eredmények kiértékelése és az osztálytanítókkal való konzultáció után (szülői hozzájárulással) kerülnek be a felzárkóztatásra szorulók a prevenciós programba. A tanulási nehézségek kialakulását megelőzését célzó foglalkozások egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni vagy kiscsoportos formában történnek. Félévkor, illetve év végén a tanulók felzárkózásuk sikeressége alapján, - a fejlesztőpedagógus az osztálytanítóval egyeztetve - folytatják vagy befejezik a programot. Amenynyiben úgy találják, hogy a tanulási nehézségek továbbra is fennállnak, év végén a mindenkori szakértői bizottsághoz küldik a gyermeket. A szakvélemény alapján kerül be a tanuló a terápiás programba a következő évtől.

C.6.2.3.1 Az iskolába lépéskor elvégzett szűrővizsgálatok által a prevenciós programba bekerülőknek

1.

Tevékenység

Módszer

Érintettek

Felelős

Határidő

A szülők tájékoztatása a prevenciós fejlesztő programról

tájékoztatás

szülők

fejl. ped.

első szülői értekezlet

fejl. ped.

szeptember 14. hete

pedagógus fejl. ped-k

2.

Képességek felmérése, prevenciós szűrések iskolába lépéskor (bemeneti mérés)

Tanulók pedagógus fejl. ped-k

3.

A felmérések kiértékelése, diagnózis felállítása, egyéni fejlesztési tervek elkészítése

Dokumentumok elemzése

fejl. ped.

fejl. ped.

október 1. hetéig

4.

Egyéni-, illetve kiscsoportok összeállítása, órarend egyeztetések

Dokumentumok elemzése

fejl. ped.

fejl. ped.

október 1. hete

5.

A szülők tájékoztatása a tanuló vizsgálatainak eredményeiről

Tájékoztatás

Szülők

fejl. ped.

megbeszélés

fejl. ped-k

október 2. hete, illetve folyamatosan

A tanítók tájékoztatása a Tájékoztatás

fejl. ped-k

fejl. ped.

október 2.

6.




IPP


Tevékenység tanuló vizsgálatainak eredményeiről.

Módszer

Érintettek

megbeszélés

pedagógus

Egyéni-, illetve kiscsoportos képességfejlesztés a fejlesztési terv alapján

fejlesztés

tanulók

Diagnosztikus felmérések a fejlesztett területek fejlődéséről (kimeneti mérés)

felmérések

Tájékoztatás a szülők és pedagógusok felé a vizsgálati eredményekről, a prevenciós program befejezéséről illetve folytatásáról

Tájékoztatás

fejl. ped-k

megbeszélés

pedagógus

13/42

Felelős

Határidő hete illetve folyamatosan

fejl. ped.

folyamatosan

fejl. ped.

decemberjanuár

fejl. ped.

1. félév végéig

fejl. ped.

Folyamatosan

Fejlesztési programok, módszerek, cselekvési stratégiák kidolgozása 7.

8.

9.

10.

pedagógus fejl. ped-k tanulók fejl. ped.

szülők

A dokumentumok (fejlesztési napló, stb.) vezetése.

fejl. ped.

1. félév végéig

A prevenciós program befejezéséről a dokumentumok lezárása 11.

12.

A prevenciós program folytatása egyéni illetve kiscsoportos formában.

fejlesztés

Tanulók

fejl. ped.

pedagógus

Szükség esetén az órarendek egyeztetése.

fejl. ped-k

A tanítók tájékoztatása a Tájékoztatás tanuló vizsgálatainak megbeszélés eredményeiről.

fejl. ped-k

A 2. félévtől folyamatosan

fejl. ped.

pedagógus

A 2. félévtől folyamatosan

Fejlesztési programok, módszerek, cselekvési stratégiák kidolgozása 13.

14.

Diagnosztikus felmérések a fejlesztett területek fejlődéséről

felmérések

Tájékoztatás a szülők és pedagógusok felé a vizsgálati eredményekről, a prevenciós prog-

Tájékoztatás

fejl. ped-k

megbeszélés

Pedagógus


Tanulók

fejl. ped.

május-június

Fejl. ped.

2. félév végéig

fejl.ped.

szülők




IPP

Tevékenység ram befejezéséről illetve folytatásáról 15.

Módszer


14/42

Érintettek

Felelős

Határidő

Fejl. ped.

Fejl. ped.

folyamatosan

Fejl. ped-k

Fejl. ped.

2. félév végéig

Fejl. ped.

2. félév végéig illetve folyamatosan

Ig.h.

2. félév végéig

A prevenciós program befejezéséről a dokumentumok lezárása

16.

17.

18.

Szakvélemény kérése a Nevelési Tanácsadóból és /vagy Szakértői Bizottságtól

Ped.vélemény

Tájékoztatás a szülők és pedagógusok felé a vizsgálati eredményekről

Tájékoztatás

Fejl. ped-k

megbeszélés

Pedagógus

Pedagógus szülők

Az egyéni fejlesztő naplók lezárása, ellenőrzése

szülők Fejl. ped. iskolavezetés

C.6.2.4 A tanulási nehézségek terápiája program A Nevelési Tanácsadó és / vagy Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján készített egyéni fejlesztési terv szerint történik a felzárkóztatás egyéni- illetve kiscsoportos formában. A 2 illetve a 3 évenkénti kontrollvizsgálat eredménye határozza meg, hogy a tanuló bennmarad-e a programban.

C.6.2.4.1 A tanulási nehézségekkel/ zavarokkal küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek

C.6.2.4.1.1 A tanulási zavarral küszködő tanulók terápiás programja Tevékenység 1.

Módszer

A Nevelési Tanácsadó által szakvéleménnyel rendelkező tanulók év eleji szintfelmérése


Érintettek tanulók fejl.ped-k


Felelős

Határidő

fejl. ped.

szeptember 4. hete


IPP


2.

Tájékoztatás a szülők és pedagógusok felé a vizsgálati eredményekről. Fejlesztési programok, módszerek, cselekvési stratégiák kidolgozása.

Tájékoztatás megbeszélés

fejl.ped-k

fejl. ped.

október 2. hete

Pedagógus

15/42

szülők

3.

Egyéni fejlesztési tervek elké- Dokuszítése a szakvélemények mentumo alapján k elemzése

fejl. ped.

fejl. ped.

október 2. hete

4.

Egyéni-, illetve kiscsoportok összeállítása, órarend egyeztetések

Dokumentumo k elemzése

fejl. ped.

fejl. ped.

október 2. hete

5.


fejlesztés

Tanulók

fejl. ped.

folyamatosan


6.


fejl. ped.

fejl. ped.

folyamatosan

7.

Folyamatos kapcsolattartás, konzultáció szülőkkel, pedagógusokkal, esetleg érintett szakemberekkel

Szülők

fejl. ped

folyamatosan

fejl. ped-k fejl.ped.

folyamatosan

pedagógus Fejl. ped.k Érintett szakemberek

8.

A Nevelési Tanácsadó kont- Ped. vérollvizsgálatának kérése 2 lemény illetve 3 évente

Pedagógus szülők

9.

10.

A kontrollvizsgálat eredmé- szakvényétől függően a fejlesztő lemény program folytatása illetve befejezése

fejl. ped-k fejl. ped.

Év közben a pedagógusok Ped. véáltal jelzett tanulási problé- lemény mákat mutató tanulók

fejl. ped-k fejl. ped. Pedagógus

- vizsgálata,

szülők

Pedagógus

folyamatosan

szülők folyamatosan

- Nevelési Tanácsadó szakvé-




IPP


16/42

leményének kérése 11.

12.

Tájékoztatás a szülők és pedagógusok felé a vizsgálati eredményekről. Fejlesztési programok, módszerek, cselekvési stratégiák kidolgozása.

Tájékoztatás


fejlesztés

megbeszélés

fejl. ped-k fejl. ped. Pedagógus

folyamatosan

szülők Tanulók

fejl. ped.

folyamatosan

fejl. ped

folyamatosan

ig. h.

2. félév végéig


13.

Folyamatos kapcsolattartás, konzultáció a szülőkkel, pedagógusokkal, esetleg érintett szakemberekkel

Szülők pedagógus fejl. ped.k Érintett szakemberek

14.

Az egyéni fejlesztő naplók, dokumentumok lezárása, ellenőrzése

fejl. ped. iskolavezetés

C.6.2.4.1.2 Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink és feladataink Tevékenység

Felelősök

1. Ezekkel a problémákkal küzdő gyerme- Osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, kek számbavétele iskolapszichológus 2. Terápiás program

Szaktanár, fejlesztő pedagógus

3. Tanórai segítségnyújtás

Szaktanár

4. Tanórán kívüli rendszeres korrepetálás

Szaktanár

5. A szülők bevonása a nevelőmunkába

Osztályfőnök, szaktanár, gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus

6. A szabadidős tevékenységekbe való be- Osztályfőnök, szabadidő-szervező vonás 7. Napköziben a foglalkozásokon való rész- Napközis nevelő Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_6



IPP


17/42

vétel biztosítása További feladataink a kitűzött nevelési céljaink hatékony elvégzése érdekében:  szoros kapcsolattartás kialakítása az iskola orvosával, védőnőjével  felvilágosító programok szervezése osztályfőnöki hatáskörrel (drogprevenció, alkohol- és cigarettafogyasztás)  egészséges életmód az iskola orvosa, védőnője segítségével  Minél hatékonyabb feladatellátás logopédus, gyermekpszichológus és mozgásterapeuta részéről. Az 1-8. osztályban a továbbhaladás nehézségeit - pedagógus és szakértői vélemény alapján - egyéni fejlesztési programmal oldjuk meg.

C.6.2.5 Mérés, ellenőrzés: 1. A kontrollvizsgálatok elvégzése 2. a szaktantárgyak eredményei alapján

C.6.2.6 Értékelés: 1. a szóbeliség döntő szerepének hangsúlyozása 2. a gyermek önmagához mért fejlődésének figyelembe vételével történjen 3. itt is kapjon teret a differenciálás

C.6.2.7 Eredményesnek tekintjük, ha: 1. a tünetek csökkennek, megszűnnek; 2. a tanulmányi eredmények javulnak; 3. eredményes kompenzálás alakul ki; 4. tanulási problémája miatt nem alakul ki másodlagos tünetcsoportként magatartási probléma; 5. személyiségét felkészítettük tanulási problémáinak elfogadására, és a nehézségek ellenére a motivált tanulásra; 6. más területeken jó eredmények felmutatása; 7. társai elfogadják a tanulási nehézséggel küzdőket, nem kerülnek peremhelyzetbe.





IPP

18/42

C.6.3 Sajátos nevelési igényű gyermek integrált nevelése és oktatása Törvényi háttér A 2011. CXC. Köznevelési tv. 4.§ 23. alapján sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A 47. § (1) alapján a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az említett paragrafus (4) szerint a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni előrehaladású képzéséhez, integrált óvodai neveléséhez, iskolai nevelés-oktatásához, fejlesztő neveléséhez, fejlesztő nevelés-oktatásához az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus szükséges, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök kellenek. A fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása alapvető.

Iskolánk mozgásszervi és egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekeket integrál.

C.6.3.1 Mozgásszervi fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása C.6.3.1.1 A mozgáskorlátozottság meghatározása Gyógypedagógiai szempontból mozgáskorlátozottnak nevezzük azokat, akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának vagy funkciójának sérülése vagy hiánya következtében, a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori tevékenységek végzésében maradandóan korlátozottak, nevelésük, személyiségfejlesztésük átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényelnek. A mozgáskorlátozottság csoportosítása:  Végtagredukciós fejlődési rendellenességek – a felső és alsó végtag veleszületett rendellenességei  Petyhüdt bénulást kiváltó kórformák – myelodysplasia, progresszív izomsorvadás, szülési felkarbénulás  Korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek – a központi idegrendszer sérülése következtében különféle típusú és mértékű bénulás  Egyéb eredetű, mozgásrendellenességet okozó kórformák Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_6



IPP


19/42

C.6.3.1.2 Az integráció célja és feladatai C.6.3.1.2.1 Célja A mozgáskorlátozott tanuló együttnevelése teljes integráció formájában, melynek keretében a sérült gyermek a teljes időt együtt tölti társaival a többségi iskolában. C.6.3.1.2.2 Feladatai  Az iskola tantestületének és tanulóinak elfogadó és segítő jellegű hozzáállásának kialakítása.  A leendő tanítók tájékoztatása és felkészítése a feladatra.  A leendő osztályterem megfelelő és körültekintő berendezése, megvilágítása.  A mozgáskorlátozott tanuló után járó emelt szintű normatíva felhasználásának megtervezése és megszervezése.  A törvény által előírt és biztosított rehabilitációs órakeret felhasználásának megtervezése.  Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása.  Szakmaközi együttműködés kiépítése és team- munka formájában történő megvalósítása.

C.6.3.1.3 Az integráció feltételei A mozgáskorlátozott gyermek iskolába lépése előtt a fogadó iskola vagy a szülő kérésére a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményt készít. C.6.3.1.3.1 Személyi feltételek A közoktatási törvény előírja, hogy a fogadó iskola fenntartója intézkedik arról, hogy a gyermeket fogyatékosságának megfelelő gyógypedagógus (ebben az esetben szomatopedagógus) utazó szakember segítse szükség szerint az iskolai munkájában C.6.3.1.3.2 Tárgyi feltételek Az iskola megközelíthetősége, iskolai közlekedés:  Önállóan nem közlekedő gyermek esetén az őt szállító, gépkocsival közlekedő szülők részére az iskola külön felfestéssel ellátott parkolót biztosít.  Kerekesszékkel, járókerettel vagy más segédeszközzel közlekedő gyermek számára lépcsőt áthidaló rámpa, kapaszkodó, korlát kiépítése szükséges.  A mozgáskorlátozott gyermek számára az iskola épületén belül is akadálymentes közlekedést szükséges biztosítani, melynek elemei lehetnek: folyosón szükség szerint kapaszkodó korlát, jól megközelíthető, belsőleg akadálymentesített mosdóhelyiségek  Az osztályterem lehetőleg földszinti legyen, amennyiben ez nem lehetséges, szükséges az emeltre szállítás megoldása.(lift)




IPP


20/42

 Az osztályterem belső elrendezése is segítse a tanulót az akadálymentes közlekedésben pl. szélesebb távolság a szék illetve a padsorok között)  A polcok, fogasok elhelyezése akkor optimális, ha nem jelentenek akadályt a tanulók helyváltoztatásában és elérhető magasságban vannak. Tanterem:  Az iskolapad, asztal, szék kiválasztásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni a tanulók egyedi igényei szerint:  az asztal lehetőleg legyen állítható magasságú  a szék ülésmagassága s az asztallap magassága tegye lehetővé a biztonságos és helyes ülést és testtartást, azaz a láb talpra helyezve támaszkodjon a földön, az alkar pedig az asztal lapjára fektetve  kerekesszékkel közlekedő számára biztosítani kell, hogy az asztalukhoz kényelmesen hozzáférjenek (beférjen a kerekesszék karfája az asztal alá)  célszerű az asztallapot szegéllyel ellátni, ezzel megelőzhető az asztalon lévő tárgyak leesését a mozgások koordinálatlansága vagy az esetleges túlmozgások esetén  Testtartási aszimmetria miatt a mozgáskorlátozott tanulót célszerű a táblával szembe, középre ültetni (semmiképpen sem ültethető arra az oldalra, amely a deformitás irányával megegyező)  Figyelembe véve a mozgáskorlátozott tanuló fáradékonyságát célszerű olyan helyre ültetni, ahol a pedagógussal folyamatos kapcsolattartása lehetséges. A csoport összetétele Az osztálylétszámok kialakításánál a mozgáskorlátozott tanulót három gyermekként kell figyelembe venni (Köznevelési törvény 47.§ (7.)). Ajánlott, hogy egy csoportba két, legfeljebb három sajátos nevelési igényű tanuló kerüljön Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek Mozgáskorlátozott tanulók számára a többségi iskolák tantervei elfogadottak. A helyi pedagógiai programban érvényesíteni kell a habilitációs, rehabilitációs szempontokat, (Fejlesztő program), mely tartalmazza a fogyatékosság szerinti korrektív kompenzatív differenciált terápiás fejlesztés célját és anyagát, a speciális tartalmakat, a többszintű feladatadás lehetőségét, a követelményeket érintő változásokat. A tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, taneszközök, segédeszközök

Speciális eszköz megnevezése

Mennyiség

fogyatékossághoz igazodó egyénre szabott eszközök

tanulói létszám szerint, tantárgyanként szükség szerint, pedagógiai programban foglaltak szerint

állítható magasságú tábla

tantermenként 1, mozgásfogyatékos tanulót oktató iskolában




IPP


21/42

A mozgáskorlátozott tanulók számára kötelező rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra negyven százaléka. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják, a heti órakeretet nyolcfős csoportokra kell meghatározni. Ha ennél alacsonyabb a mozgáskorlátozott gyerekek száma, a tényleges létszámra eső óraszámot 8-cal kell osztani. A szakértői bizottság szakvéleményében meghatározza az adott tanulóra fordítandó rehabilitációs órák számát. A speciális szakkezelések mellett a mozgáskorlátozott tanuló a társai testnevelés óráin is részt vehet, ennek mértékéről, módjáról szakember véleményét kell kérni. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti  a mozgásbiztonságot,  a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát,  az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.

C.6.3.1.4 Helyi tanterv Az iskola a mozgáskorlátozott tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a sérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. Az értékelés egyéni képességek, fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés figyelembevételével történik. A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót mozgás- és pszichés állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. C.6.3.1.4.1 Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. Információs és kommunikációs kultúra




IPP


22/42

A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát érzi, mert olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával az életminősége javulhat. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákon is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Az előzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló előzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el. Testi és lelki egészség A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató munka fontos feladata. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom Az olvasás- és írástanítás - a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva - az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztásával történjen. Egyes tanulóknál a gépi írás elsajátítása teremt lehetőséget az írásbeli kommunikációra. Mivel a beszéd formája a sérülés függvénye, ezért annak a tartalmi részére kerüljön a nagyobb hangsúly. Élő idegen nyelv A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazására. Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek nagyobb eredményességet tesznek lehetővé. Matematika Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_6



IPP


23/42

Kiemelten szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek. A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás alapján történjen, a sérültségnek megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken. Ember és társadalom Szükség van a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlására. Meg kell ismertetni a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket. Ember a természetben. Földünk és környezetünk Az embertani, egészségügyi ismeretek tartalmazzák a tanuló diagnózisának ismeretét, az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelését. Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a tanulási környezet megfelelő alakítása teremti meg a tapasztalás lehetőségét. Művészetek A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás, a dramatikus interakció és az alkotás. A felmentés bármely formája indokolatlan, minden esetben meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyeknek segítségével a tanuló alkotni képes. Informatika Az informatika tanítása szükség esetén az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, klaviatúravédő stb.) alkalmazásával történik. Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azok tanulóhoz igazított egyéni használatának megtanítása segítségével válik lehetővé az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminőségének a javítása. Életvitel és gyakorlati ismeretek Olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges, amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása, önálló felnőtt élete, illetve a társadalomba való beilleszkedés során. A mozgásállapot alapján kitűzött célok határozzák meg az egyéni képességekhez igazodó feladatokat, az egyéni fejlődéshez szükséges eszközök alkalmazását, az önállóság elérését segítő praktikumok elsajátítását. Az életminőség javítását az segíti, ha a tanuló megismeri és gyakorolja a gyógyászati segédeszközök használatát, karbantartását és a velük való közlekedést. Testnevelés és sport A műveltségi terület elemei és feladatai az alábbiak szerint módosulnak. Elemek a) A gyógytorna passzív és aktív eljárásai. b) A fizikoterápia módszerei és eljárásai. c) Korrekciós és gyógyászati segédeszközök alkalmazása. d) Hidroterápia és egyéb terápiás eljárások. e) A testnevelés mozgásanyagának (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok) sérülésspecifikusan adaptált formái. f) Adaptált sportfoglalkozások. g) A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz használatának megtanítása. Feladatok a) A károsodott mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja. b) A mozgásszervrendszer optimális működőképességének biztosítása.




IPP


24/42

c) Az állapotromlás, másodlagos károsodások megelőzése. d) A motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés, mozgásigény, mozgástudat kialakítása. e) A reális mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre elő- és felkészítés. f) Tehetséggondozás különböző adaptált sportfoglalkozásokon keresztül. A fejlesztési követelmények jelentős eltérései miatt a helyi tantervekben a testnevelés tantárgyi elnevezés helyett a mozgásnevelés elnevezés javasolt. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges:  a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar, beszédhiba, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése;  a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet, és ez tanulási problémákat idézhet elő;  a tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, különös tekintettel a központi idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekek esetében a speciális szomatopedagógiai és logopédiai terápiára. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú programba;  a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés;  a diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni;  speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre;  az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyedi eszközök biztosítása;  a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvű emberekkel történő kommunikációját, és a média segítségével biztosítsa a számára elérhetetlen élményeket;  a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása;  alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció;  a mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete. C.6.3.1.4.2 Követelmények és értékelés A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesítendők. Az iskola helyi tanterve – amennyiben szükséges – biztosítja az egyes évfolyamok követelményei teljesítéséhez az egy évnél hosszabb időt is. Amennyiben a szakértői vélemény kitér rá, az egyéni haladás megtervezésénél figyelembe veszi, hogy a szakértői vélemény szerint melyik tárgyból melyik évre fogja a tanuló utolérni társait. Mozgáskorlátozott tanulók esetében az iskola szükség esetén biztosítja az értékelés alóli felmentést.




IPP


25/42

C.6.3.1.5 Fejlesztési terv C.6.3.1.5.1 Célja  A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.  A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése.  Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása.  Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. C.6.3.1.5.2 Feladatai  Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével.  A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása  A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása.  Differenciálás.  Folyamatos kapcsolattartás a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon utazótanári szolgálatával, valamint a kerületi EGYMI-vel. C.6.3.1.5.3 Tartalma és tevékenységei  A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása.  Fejlesztés gyógypedagógus közreműködésével. A foglalkozások feladata a sérült funkciók fejlesztése, a meglevő ép funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. A szükséges speciális eszközök használatának elfogadtatása, megtanítása.  A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a tanító jelzései alapján határozza meg az iskola.  Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás.  Megfelelő motivációs bázis kialakítása.  A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása.  A szülővel való szoros kapcsolattartás.  Szükség esetén rendszeres korrepetálás. C.6.3.1.5.4 Követelmények A támasztott követelmények személyre szabottak, és elsősorban a szakértői véleményben foglaltaknak kell megfelelniük.




IPP


26/42

C.6.3.1.6 Az utazótanár feladatai  Kapcsolatfelvétel az iskolával és a pedagógus tájékoztatása a gyermek állapotáról, és az ebből adódó pedagógiai kihatásokról.  Javaslattétel a speciális eszközökre vonatkozóan.  A pedagógus számára látogatási és konzultációs lehetőség biztosítása.  A gyermek megfigyelése a foglalkozásokon, a tanórákon, személyes megbeszélés az intézmény vezetőjével és/vagy a gyermeket nevelő, tanító pedagógusokkal.  Folyamatos kapcsolattartás a mozgáskorlátozott tanuló szüleivel/nevelőivel.  Nagyobb gyermekeknél tájékoztatás mozgáskorlátozott gyermekek pályaválasztási lehetőségeiről.

C.6.3.2 Súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő tanuló integrált nevelése oktatása (SNI –egyéb pszichés fejlődési zavar)

C.6.3.2.1 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek meghatározása a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó, súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:  általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra,  fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget,  gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_6



IPP


27/42

 fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. C.6.3.2.1.1 Tanulási zavarok Összefoglaló kifejezés a különböző, nem képességhiányból eredő tanulási zavarokra.  Dyslexia F 81.0 (Olvasási zavar): Az olvasási teljesítmény - az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva- lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre.  Dysgraphia F 81.1 (Írásbeli kifejezés zavar) Az íráskészség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése)- lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy az íráskészséget igénylő mindennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van jelen, az íráskészség nehézségei meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.  Dyscalculia F 81.2 (Számolási zavar) A számolási képesség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva - lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy a számolási képességet igénylő mindennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van, a számolási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.  Tanulási zavar Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik speciális tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom fent részletezett terület problémáit magában foglalja, amelyek együttesen jelentősen befolyásolják az iskolai teljesítményt, még akkor is, ha az egyes jártasságokat vizsgáló tesztekben mért teljesítmény nincs lényegesen a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárható szint alatt. A tanulási zavar hátterében sokszor koordináció-fejlődési zavar áll A motoros koordináció lényegesen alatta marad a személy biológiai kora és mért intelligencia alapján elvárhatónak. Ez megnyilvánulhat a motoros fejlődés különböző lépcsőfokainak késleltetett elérésében, dolgok elejtésében, ügyetlenségben, gyenge sportteljesítményben vagy a kézírás minőségében. Mindez kihat az iskolai teljesítményre vagy a mindennapi élettevékenységekre. C.6.3.2.1.2 Beilleszkedési és magatartási zavarok főbb formái  Hiperaktivitás  Figyelemzavar- ADHD szindróma  Impulzivitás




IPP


28/42

 Magatartási zavarok  Oppozíciós zavar  Emocionális zavarok  Kevert magatartási és emocionális zavarok  A szocializáció zavarai  TIC zavarok  Egyéb viselkedési és emocionális rendellenességek (nem organikus eredetű enuresis és encopresis, dadogás, hadarás, táplálási zavar, stb.) C.6.3.2.1.3 A fejlesztő tevékenység közös célja és feladatai:  a hiányzó vagy dysfunkciók helyreállítása, újak kialakítása,  a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében,  a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,  a szükséges speciális fejlesztő eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása,  az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása. C.6.3.2.1.4 A fejlesztő tevékenységet meghatározó tényezők:  a dysfunkciók típusa, súlyossága,  a dysfunkciók kialakulásának ideje,  az SNI. tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló életkora, állapota, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei,  a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. C.6.3.2.1.5 Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege:  órai differenciált foglalkozás,  komplex képességfejlesztés,  logopédiai terápia,  gyógytestnevelés,  pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Szakértői Bizottság szakértői véleménye, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján. C.6.3.2.1.6 Személyi feltételek (külsős szakemberek igénybevételével)  A fejlesztő tevékenységeket végző szakemberek:  gyógypedagógus,  logopédus,  pszichológus, Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_6



IPP


29/42

 gyógytestnevelő,  fejlesztőpedagógus,  pedagógus. C.6.3.2.1.7 Tárgyi feltételek A fejlesztő tevékenységekhez szükséges tárgyi feltételek:  Helyiségek: o tanterem, o fejlesztő szoba/logopédiai helyiség, o tornaterem, o pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba.  Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása:.  A fejlesztő szoba tárgyi felszereltsége a helyi fejlesztés minél sokoldalúbb megvalósítását hivatott szolgálni: o tér az elemi mozgásformák gyakorlásához (pl.: iránygyakorlatok vagy feszültségoldó o mozgások, ismeret-rögzítést elősegítő mozgássorok stb.), o variálható (szét-és összetolható) tanulói asztalok, o 6 db szék, o szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére), o 200x60 cm-es tükör, o fejlesztő eszközök, könyvek, játékok, o nyitott és zárható polcok (szekrények), o tárolók, dobozok, o tábla (krétához és filctollhoz való), o fogas, o szeméttároló. C.6.3.2.1.8 Az együttnevelés szubjektív tényezői A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a szubjektív tényezők. Biztosítani kell:  a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását,  a Szakértői Bizottság/ által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe,  a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítését, Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_6



IPP


30/42

 a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés az osztály valamennyi tagjának számára kedvező. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. A szülők szerepe, befolyásoló hatása is jelentős a fejlesztés hatékonysága szempontjából. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott, optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a fejlesztő pedagógussal. Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, érezzék, hogy ők is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem SNI, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséget nem mutató) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertessék az osztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fogalmát, a miben vagyok erős, miben vagyok gyengébb nézőpontjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. Együttműködés a szakemberekkel: az iskolánk a sajátos nevelési igénynek, létszámnak megfelelő szakembereket biztosít.

C.6.3.2.2 A helyi tantervbe beépülő elemek, az SNI a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését segítő program A részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. C.6.3.2.2.1 Kiemelt célok, feladatok  Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése.




IPP


31/42

 A tanulási zavarok/nehézség kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.  Tankötelezettségük teljesítését több szakember segítségével végezzék.  Az SNI tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban.  Kudarctűrő képesség növelése.  Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.  A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.

C.6.3.2.2.2 A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a fejlesztés tanítási-tanulási folyamata azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel valósítható meg. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatoknak minden műveltségterületen meg kell jelennie. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív és beszédközpontú (kommunikálható) módszereinek előtérbe helyezése javasolt, az SNI-s és a tanulási nehézséggel küzdő tanulóknál az első és második osztályban erre fokozott figyelmet kell fordítani. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi területen a szenzoros mozgáskoordináció fejlesztése javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést, (kis lépések, többoldalú, egyszerűsített, megismételt magyarázat). Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek (csoportmunka) és módszerek (projektmódszer, időkeretek rugalmas kezelése) előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. C.6.3.2.2.2.1 Dyslexia

A dyslexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulá-




IPP


32/42

sa során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. C.6.3.2.2.2.2 Dysgrafia

Dysgrafia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának és alapkultúrtechnikaként való alkalmazásának folyamata. A formai-kivitelezési problémák mellett rendszerint tartalmi jellegzetességeket is találunk: az olvasáshoz hasonlóan az írásban is megjelennek betűtévesztések, kihagyások, betoldások, perszeveratív ismétlések. Az összkép többnyire kevéssé tagolt, átjavítgatott, sokszor maszatos, nehezen követhető. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a dysgrafiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskoláskorban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:  a testséma biztonságának kialakítása,  a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  a vizuomotoros koordináció gyakorlása,  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, illetve a többféle érzéklet összekapcsolódásával megerősített rögzítés,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, illetve többféle érzéklet összekapcsolásával segített rögzítéssel,  olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.  beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése,  verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése,  hang - betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése,




IPP


33/42

 makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő ),  figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között,  toldalékok körültekintő olvasása,  olvasástechnika, tempó fejlesztése,  olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, minimum 2 évre kiterjesztve,  olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,  idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  segítő környezet folyamatos rendelkezésre állása,  kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. A megvalósítás színterei  minden tanórán,  fejlesztő foglalkozáson,  felzárkóztató foglalkozáson. C.6.3.2.2.2.3 Dyscalculia

A dyscalculia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Nehezítetté válik az érzékelés-észlelés folyamata, a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, a fogalmak kialakulása, a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, valamint az emlékezet és a figyelem. A dyscalculiás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai:  a testséma kialakítása,  a téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a szerialitás erősítése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.  számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés,




IPP


34/42

 az érzékelés - észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.),  az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben,  a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, A megvalósítási színterei  matematikaóra, fizikaóra, kémiaóra, és minden számolással kapcsolatos tevékenység,  fejlesztő foglalkozás,  felzárkóztató foglalkozás. C.6.3.2.2.3 Fejlesztési lehetőségek tantárgyakra lebontva: Tantárgyi fejlesztő feladatok: Magyar nyelv és irodalom Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Beszédfejlesztés, aktív szókincs erősítése, helyes ejtése. Verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése. Hang-betű kapcsolat kialakítása, fonéma-alkalmazás fejlesztése. Betűtévesztések kiküszöbölése. Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között. Olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző vagy diszlexia-prevenciós módszerrel. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Idegen nyelv Speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel. Egyszerű élethelyzetek játékos modellezése. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Informatika A számítógép működési elvének megismerése, a folyamatok megértése. A számítógép felhasználhatósága a mindennapokban. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Matematika Számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén. A mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Szövegértés, lényeg- kiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása. Az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlás. Problémamegoldó képességfejlesztés.




IPP


35/42

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Történelem, Ember- és társadalomismeret, Etika, Honés népismeret Önismeret, reális önértékelés, kommunikáció fejlesztése minden műveltségi területen. Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A feladatok, a fejlesztendő képességek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, a fejlődés útjai, módjai és kialakításuk időtartama módosulhat. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz, Egészségtan Rajzos vázlatok készítése. Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése. Számonkérésnél az időtényező növelése, lehetőség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli). Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése. Számítógép-használat. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Környezetismeret Tér- és időviszonyok kialakítása, tájékozódási ismeretek kialakítása. Életszerű helyezetek megtapasztalása. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Ének-zene Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. A kommunikációs és metakommunikációs képesség fejlesztése. Kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása. Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Vizuális kultúra, Technika Az önkifejezés lehetőségének megteremtése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Tánc- és dráma, Mozgókép és médiaismeret Látás, hallás, mozgás koordinált működtetése. Komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésében fontos feladata van. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Testnevelés Szenzoros integrációs programmal fejlesztés vagy gyógyúszás. Testséma biztonságának kialakítása. Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Helyes magatartási szokások kialakítása. Jellemtulajdonságok fejlesztése.




IPP


36/42

Személyiség formálása csoport, ill. csapatjátékokon keresztül. Kudarctűrő képesség növelése. C.6.3.2.2.4 Hiperkinetikus vagy aktivitászavar/nehézség, a figyelemzavar/ nehézség Hiperkinetikus vagy aktivitás zavar A halmozott fejlődési zavar a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A hiperkinetikus vagy aktivitás nehézsége, illetve a figyelmi nehézség esetében ugyanezek a tünetek jelennek meg, csak enyhébb fokban. A percepció minden területét fejleszteni kell:  a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,  a motoros képességeket,  a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel feltétlenül szükséges. A megvalósítás szinterei  tanóra,  fejlesztőpedagógiai foglalkozás,  pszichológiai ellátás. C.6.3.2.2.5 Magatartási-beilleszkedési nehézség Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:  A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.  Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.  A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.




IPP


37/42

 A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel.  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A megvalósítás szinterei  tanóra,  fejlesztőpedagógiai foglalkozás,  pszichológiai ellátás. A pedagógiai célú fejlesztő foglalkozásokat a tanórai foglalkozásokon túl is biztosítjuk. Ez jelenik meg az iskola óratervében, mely az SNI tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézség típusától függően az évfolyamra meghatározott heti tanórák óraszámának 1550%-a lehet. C.6.3.2.2.6 Követelmények és értékelés A helyi tantervben az SNI tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal/nehézséggel küzdő diákok egyéni sajátosságainak megfelelően vesszük figyelembe az egyes tantárgyak témaköreire, tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlásokat. A tanulmányi követelmények megegyeznek a nem SNI-s, illetve a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel nem küzdő tanulók követelményeivel. Ehhez azonban a tananyagban mennyiségi, minőségi szelektálásra, a tanítási, -tanulási folyamat módszerében, eszközeiben, időkeretében differenciált, rugalmas kezelésre van szükség. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye, javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, vagy a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló tanulóknál. Az értékelésre-minősítésre vonatkozó szakértői vélemények, illetve szakvélemények mindig az adott tanuló szükségleteire fogalmazódnak meg. Például:  döntően szóban adhasson számot tudásáról, hogy elakadásnál megsegíthető legyen, illetve, hogy tudása reálisan számon kérhető legyen. Differenciáltan a segítségadásban:  Ha azonos tananyagot dolgozunk fel, a tanulási nehézséggel küzdő gyermek több segítséget igényel pl.: a feladat megismétlése nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladatok kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás (algoritmus) stb. Differenciáltan a feladatok szintjén:  Írásos munkáit differenciáltan értékeljék.  Több idő, illetve arányosan kevesebb feladat, vagy különböző nehézségi fokozatú, a tanuló képességeihez alakított feladatok adása.  A feladatok technikai kivitelezése: íráskészség esetén csak egyeztetés, színezés, összekötés.  Exteriorizációs szint: inkább felismerés, megnevezés legyen a feladat, mint alkalmazás, reprodukció tehát rétegfeladatok legyenek!  Utasítások (egyszerre egy, az is egyszerűsítve).  Segédeszközök használata:




IPP


38/42

pl. számológép, számítógép az írásos munkákhoz, korong, pálcika, színes rúd készlet, táblázatok, szorzótábla, helyesírási szabályzat, értelmező szótár, stb használata. Differenciáltan a tevékenységek szintjén:  A tanórán való részvétel kötelező, de érdemjegyet ne kapjon. Differenciáltan a szociális keretek szintjén:  Egyedül, párban, kiscsoportban tanuljanak. A tanulási nehézséggel küzdő gyermeknél hasznos lehet, ha társsal vagy társakkal dolgoznak (ösztönzés, segítség oldja az elszigeteltséget, kontroll stb.). Differenciáltan a tanulási stílus szerint:  Vannak vizuális, illetve auditív vagy motoros területre támaszkodó, illetve kombinált típusú tanulók, akiknél megerősítő hatású lehet az egyszerre több csatorna. Differenciáltan a célok szintjén:  Érdemes egy minimális, de működőképes és szilárd tudást kiépíteni, amire a következő szint ráépíthető. Differenciáltan az értékelésben:  Az osztályozás önmagában nem elég. A szöveges értékelés a tanulóknak szóljon, utaljon az önmagához mért fejlődés ütemére.  A kötelező órakeret terhére az iskola foglalkoztatást szervez (kimehet a tanuló az óráról egyéni fejlesztésre)  A matematikai gondolkodásban megnyilvánuló számolási nehézségeket vegyék figyelembe minden olyan tantárgyban, ahol számolásos tananyagrészek vannak, illetve ezek a munkák nem értékelhetőek (pl: fizika, kémia esetében).  A helyesírás értékelése alóli felmentés.  A külalak értékelése alóli felmentés.  Tantárgyi felmentés. Az első évfolyamon az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló számára egyéni továbbhaladást engedélyezhet az igazgató, vagyis a gyermek haladása eltérhet osztálytársaitól egyes tantárgyakban. Ktv. 70.§. (7) (8) (9) (10).  A SNI gyerekek teljesítménye nem vethető össze a többségével, nem fejezhető ki érdemjegyekkel. Jellemzően szöveges, vagy százalékos értékelést alkalmazunk.  A továbbhaladás – azaz a következő évfolyamba lépés – feltételének érvényesítésekor figyelembe vesszük a szakértői véleményben foglaltakat is.  Az értékelő folyamat szerves része a szülő tájékoztatása, illetve az eredmények értelmezése, a jövőre vonatkozó tennivalók meghatározása. Különös gondot fordí-




IPP


39/42

tunk arra, hogy a tanulók eredményeit diszkréten kezeljük, azokat csakis a szülőjével, és a tanulóval osztjuk meg, nem az osztály nyilvánossága előtt.

C.6.3.2.3 Az egyéni fejlesztési terv C.6.3.2.3.1 Célja  A törvény által meghatározott és a szakértői/szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.  A sajátos nevelési igényből és tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokból/nehézségekből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése.  Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása.  Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Az osztály, a többi tanuló bevonása fontos, ismerniük kell a pedagógus állásfoglalását, az értékelés szempontjait, a „miért másképp” kérdések felmerülése miatt. C.6.3.2.3.2 Feladata  Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével.  Differenciálás a szakértői/szakvélemény alapján.  A pedagógus, a fejlesztő pedagógus és a Nevelési Tanácsadó munkatársának folyamatos kapcsolattartása, egymás munkájának kiegészítése, segítése. C.6.3.2.3.3 Tartalma és tevékenységei  A tanulóról kapott szakvélemény alapján az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a tanuló nevét, osztályfokát, a fejlesztendő területeket, az ütemezést, az eszközöket, módszereket.  A dysfunkciók fejlesztése, a meglévő, jól működő funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében.  A tanulók problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint a pedagógusok jelzései alapján kerülnek meghatározásra.  Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva valósuljon meg a mennyiségi és minőségi differenciálás.  Megfelelő motivációs bázis kialakítása.  A másodlagos tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. C.6.3.2.3.4 Követelmények  A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása.  A támasztott követelmények mindig személyre tői/szakvéleményben foglaltakra épüljenek.



szabottak

és

a

szakér-


IPP


40/42

C.6.3.2.4 Az alapfeladatok rangsorolása A bevezető és a kezdi szakaszban (1-6. osztály) kiemelt hangsúlyt fektetünk az alapvető készségek elsajátítására: az olvasás, írás, számolás, szóbeli-írásbeli kifejezőkészség terén az alsó tagozatban olyan szintre akarjuk juttatni tanulóinkat, hogy azok révén önálló ismeretszerzésre, tananyag-feldolgozásra legyenek képesek. A dyslexiás tanulók az alsó tagozatban már megszokott módon állandó segítséget kapnak az órákon a tananyag-feldolgozáshoz, mert a dyslexiás tanulók számára eredményes fizika, matematika vagy történelemoktatás csak a szükséges nyelvezet elsajátítása után képzelhető el. Ezek a segédeszközök egyébként a nem dyslexiás többség számára is, mint többletgyakorlási lehetőségek jó szolgálatot tesznek az ismeretek elmélyítésében. Szükség esetén a felső tagozatos tanulóknál se szakadjon meg az alapkészségek fejlesztése. C.6.3.2.4.1 Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink:  Szülők,  Pedagógiai Szakszolgáltató Központ,  Pályaválasztási Tanácsadó,  Szakorvosok, házi gyermekorvosok. A tanulók képességeit folyamatosan értékeljük, kontrollvizsgálatok a szakértői bizottságnál, szöveges értékelés a fejlesztő napló alapján, konzultálunk a szaktanárokkal, szülőkkel, megjelöljük a további feladatokat. C.6.3.2.4.2 Tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei  Az iskola cél- és feladatrendszerének teljesítése érdekében, jelenleg legfontosabb a többségi pedagógusok szemléletmódjának alakítása, valamint a speciális helyiségek kialakítása, a meglévők kiegészítése, valamint a speciális eszközök, felszerelések gyarapítása. Ennek érdekében továbbképzési tervet készített az intézmény vezetősége, és csoportokban, önképzés keretében készülnek a kollégák a feladatok vállalására, módszertani kultúrájuk fejlesztésére. Az innovatív munkába bekapcsolódó nevelők rendelkezzenek a szükséges szemlélettel, magas szintű pedagógiai-, pszichológiai képességekkel.  Értékelő esetmegbeszélések biztosítása. Módszerek  egyéni fejlesztési tervek készítése,  az egyéni fejlődés folyamatos dokumentálása,  egyéni fejlesztő lapok készítése,  heterogén osztályszervezés. C.6.3.2.4.3 Az integrációt segítő módszertani elemek Az integrációt segítő módszertani elemek:  A pedagógusaink alkalmazzák a differenciálást, a speciális eljárásokat, ezzel hozzájárulunk az együttnevelés - oktatás sikeréhez. Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_6



IPP


41/42

 Óráinkat, foglalkozásainkat úgy tervezzük és szervezzük, hogy felkeltse és fejleszsze a tanulók kíváncsiságát, tanulási kedvét.  A hibákat a tanulási folyamat szükséges velejáróinak tekintjük.  A segítségnyújtáskor az öntevékenységet erősítjük – azt szeretnénk, hogy a tanulók csak annyi segítséget vegyenek igénybe, amennyire szükségük van. Így érhetjük el önállóságuk, önbizalmuk és egyéni képességeik fejlődését.  A házi feladat értelmes kiegészítője a tananyagnak, a differenciált képességfejlesztés egyik fontos eszköze.  Tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek. C.6.3.2.4.4 A továbbhaladás feltételeinek biztosítása A továbbhaladás feltételeinek biztosítása:  A kidolgozott pályaorientációs program kihasználása, adottságok, képességek szerint növekedjen a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók körében az érettségit adó intézményekben való továbbtanulás.  Kidolgozzuk a továbbhaladás feltételeit.  Az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral/nehézséggel küzdő tanulóink rendszeresen járjanak iskolába, részt vegyenek a fejlesztő foglalkozásokon.  A 8. osztályos tanulókat sikeresen tudjuk beiskolázni a középiskolákba. C.6.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenység

A 2011./XCX. Köznevelési Törvény 4.§ 2. alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A köznevelés kiemelt feladatai között a mi feladatunk, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók speciális igényeit figyelembe véve, az egyéni képességekhez igazodva elősegítsük legeredményesebb fejlődésüket, és a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeit megteremtsük számukra. Az osztálytanítók, a szaktanárok, gyermekvédelmi felelős a pedagógiai megfigyelés eszközével élve ismerjék fel a magatartási és/vagy beilleszkedési problémával, nehézségekkel küzdő tanulókat.

C.6.4.1 Célok:  A magatartási és beilleszkedési nehézségek időben történő felismerése  Hátterük, kiváltó okuk feltárása, indokolt esetben a szakértői bizottsághoz és/vagy pszichológushoz való irányítása




IPP


42/42

 A fentiek ismeretében segítségnyújtás iskolai keretek között, az esetleges szakértői vélemény figyelembevétel  Együttműködés a családdal  Együttműködés a kerületi segítő szolgálatokkal

C.6.4.2 Főbb feladataink:  Pedagógus továbbképzés a beilleszkedési, magatartási nehézségek felismerésének, kezelésének témakörében, esetleg drámapedagógiai módszerek ezirányú megismerése  A szaktanárok, osztályfőnökök, szülők és gyermekvédelmi felelős szoros együttműködése a problémák feltárásában (esetmegbeszélések)  A gyermek személyiségének, családi hátterének megismerése (családlátogatás)  Gyakorlati beszélgetés a tanulóval, tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérése  A közösségben elfoglalt helyének figyelemmel kísérése  Súlyosabb esetben pszichológustól és/vagy a szakértői bizottságtól szakvéleménykérése  A szülők és a kerületi Nevelési Tanácsadó, Gyermekvédelmi Szolgálat együttműködésének kialakítása, segítése o Pozitív megnyilvánulások kiemelése, dicsérete o A lehetőség biztosítása egyéni/közösségi feladatokkal a pozitív tulajdonságok megmutatására, a társak elismerésének kivívására

C.6.4.3 Sikeresnek tekintjük a pedagógiai tevékenységet, ha: 1. a tanulók közösségben betöltött szerepe javul, kimozdulnak peremhelyzeti státusukból 2. sikerül a szülőkkel közös nevelési elvekben megállapodni, azokat megvalósítani 3. a kapcsolattartás rendszeres a szülők és nevelők között 4. sikerül szakemberek bevonásával iskolán kívüli segítséget is nyújtani 5. a tanuló magatartása, önuralma, esetleg tanulmányi eredménye javulást mutat




IPP

C.14 A tanulókra vonatkozó követelmények, az intézményi döntési folyamatban való részvétel jogai, gyakorlásának rendje

1/5

C.7 A tanulókra vonatkozó követelmények A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvétel jogai gyakorlásának rendje

A nevelési és oktatási követelményrendszerünk .......................... 2 C.7.1.1 A tanulókra vonatkozó követelmények ................................. 2 C.7.2 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ......................................................... 3 C.7.2.1 Az osztályközösségek .......................................................... 3 C.7.2.2 A diákönkormányzat ............................................................ 3 C.7.2.3 Diákönkormányzat főbb nevelési céljai ................................. 4 C.7.2.4 A Diákönkormányzat sajátos feladatai .................................. 4 C.7.2.5 A Diákönkormányzat szervezeti felépítésének fejlesztése az alábbi modell szerint ............................................................ 5 C.7.2.6 A Diákönkormányzat tevékenységei ..................................... 5 C.7.2.7 Akkor sikeres,...................................................................... 5 C.7.1




IPP


2/5

C.7.1 A nevelési és oktatási követelményrendszerünk A tanulókkal, a nevelőtestülettel szemben, és az iskola speciális területein támasztott követelményeket a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az iskolánk Házirendje tartalmazza. Itt csak a legfontosabb követelményekre utalunk. Ezek megvalósítását kiemelten fogjuk szerepeltetni az IPP érvényességi ideje alatt.

C.7.1.1 A tanulókra vonatkozó követelmények  A tanulók első számú és legfontosabb kötelessége a tanulás. Minden gyereknek törekednie kell a képességeihez, kulcskompetenciái fejlesztése érdekében a lehető legjobb teljesítmény elérésére.  Fontos, hogy az első osztálytól kezdve fokozatosan önállósuljon, és a felső tagozat befejeztével önművelődésre, hatékony önálló tanulásra is képes legyen.  Rendelkezzen megfelelő kötelességtudattal. Törekedjen tudatos belső fegyelem kialakítására. Legyen képes indulatain uralkodni. Tanulja meg kulturáltan elmondani véleményét másokról, és törekedjen valós önbírálatra is.  Tartsa be az udvarias viselkedés szabályait úgy társaival, mint tanáraival, és az iskola minden dolgozójával szemben.  Legyen életkorának megfelelő szabálytudata. Jelenjen meg tisztán és az alkalomhoz illő öltözékben az iskolai, és az iskolán kívüli programokon.  Védje és ápolja iskoláját és annak környezetét.  Fejlessze anyanyelvi kultúráját, kerülje a durva szavak használatát.  Ne csak önállóan, hanem közösségben is legyen képes tevékenykedni, együttműködni társaival. Fogadja el a közösség bírálatát.  Kötelezően részt kell vennie a tantárgyi órákon, az általa választott foglalkozásokon, szakkörökön.  Rendezvények előkészületi és utólagos szervezési munkáját köteles pedagógus által irányítva segíteni. A diákok magaviseletét az iskola mindenkori Házirendje határozza meg. Szükség esetén a nevelőtestület a diáktanáccsal és az iskolaszékkel egyetértésben módosítja a jelenleg érvényben lévő Házirendet. Az előírások akkor válnak gyakorlattá, szokássá, ha a tanulók maguk is aktív részei a megvalósításnak.





IPP

3/5

C.7.2 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje C.7.2.1 Az osztályközösségek Az azonos évfolyamba járó és/vagy közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztály-, illetve csoportközösséget alkotnak. Az osztály/csoportközösségek pedagógus vezetői az osztályfőnökök, csoportvezetők, akik tartják a kapcsolatot az intézmény nevelőtestületével, vezetésével. Az osztályközösségek maguk közül képviselőt választanak az iskola diákönkormányzatába. Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket is létrehozhatnak. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

C.7.2.2 A diákönkormányzat A közoktatási törvény rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. a. A diákönkormányzat működési rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzatnak a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendjét a diák-önkormányzati szervezeti-és működési szabályzat tartalmazza. Ez a felépítési és működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntéseit, egyetértési, javaslattevő és véleményező jogkörét. b. A diákönkormányzat élén a diákok által választott tanulók és egy, a diákmozgalmat segítő tanár áll. c. A tanulók az őket érintő egyéni kérdésekben az osztályfőnökükhöz, a gyermekvédelmi felelőshöz, vagy a Diákönkormányzatot segítő tanárhoz fordulhatnak, aki felvilágosítást ad, hogy kitől kaphatnak érdemi választ (szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, titkárság, igazgatóhelyettes, igazgató) és hogy milyen formában, mikor lehet hozzájuk fordulni. d. Az osztályközösségek, az osztályfőnöki órákon az osztályfőnök irányításával megbeszélik az őket érintő kérdéseket. e. Az osztály által választott diákönkormányzati képviselők továbbítják osztályuk véleményét, kérdéseit, kéréseit a Diákönkormányzathoz. f.

A Diákparlamenten minden tanuló részt vehet, kulturált, senkit nem sértő formában elmondhatja véleményét, tájékoztatást kérhet és kérdezhet az iskola vezetőségétől.

g. Az iskolai élettel, ügyekkel kapcsolatban az osztályfőnöki órákon kívül a faliújságokról, az iskolaújságból, az iskolarádióból, egyéb iskolai fórumokon és az iskolai dokumentumokból tájékozódhatnak a tanulók.




IPP


4/5

Az iskola Diákönkormányzata (DÖK) jelen szervezeti keretek között 1989 szeptemberétől működik. Olyan demokratikusan felépülő és működő gyermekszervezet, amely szolgálja:  a tanulók érdekvédelmét,  demokratikus jogaik gyakorlását,  beleszólásuk gyakorlását az iskola életébe,  a szabadidő hasznos, és sokszínű eltöltését,  egy demokratikusan működő társadalomba való beilleszkedés lehetőségét,  az iskolához és a közösséghez való kötődés erősségét,  az iskolánkra jellemző sajátosságok kialakítását,  és megfelelő erkölcsös viselkedés elsajátítását.

C.7.2.3 Diákönkormányzat főbb nevelési céljai Az önkormányzó és irányító tevékenység fontos nevelési célokat is szolgál:  segíti a tanulók felelősségtudatának kialakítását,  közéleti gyakorlatot biztosít,  állásfoglalásra késztet - közösséget vagy személyt érintő kérdésekben,  tagjainak segíti megélni a vezető és vezetett viszonyát,  kialakítja a közösségi munkában való részvétel fontosságát.  olyan képességek kialakítása, mint vitakultúra, felelősségteljes döntés, kötelességtudat. Az önkormányzat működtetése pedagógiai munkánk szerves része. Eszközjellegű, mivel a tanórán kívüli tevékenység felvállalásával kedvező irányban alakíthatjuk a tanulók személyiségét. Gyakorlati célja az, hogy a diákok gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek és az iskolai rend megteremtésének. Működésük folyamatosságát lehetővé tesszük. Egyre nagyobb feladat-átadással lehetőséget biztosítunk az öntevékenységre, mert a DÖK fejlődése csak így képzelhető el.

C.7.2.4 A Diákönkormányzat sajátos feladatai Az iskolai önkormányzatnak a diákönkormányzati munka céljainak figyelembevételével, a következő feladatokat szánjuk:  Érdekfeltárás megszervezése (egyéni érdekek megfogalmazása)  Érdekképviselet biztosítása  Képességfejlesztés az állampolgári léthez: o a konfliktustűrő-kezelő képesség fejlesztése o az akaraterő, akaratérvényesítő képesség fejlesztése o a kompromisszumkészség fejlesztése o a szolidaritási képesség fejlesztése o az együttműködési képesség o a probléma-megoldási képesség fejlesztése o a tolerancia fejlesztése o a kommunikációs képesség fejlesztése  Az állampolgári jogok és kötelességek megismerése (a tanulói jogokon és kötelességeken keresztül)  A mindennapi élet szervezése: programszervezések, szabadidős programok, pályázatok kiírása, ügyeletszervezés, versenyek, társadalmi munkák. Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_7



IPP


5/5

 A nyilvánosság megszervezése. Információk biztosítása (iskolaújság, faliújság)  A saját pénzügyi fedezet megteremtése.

C.7.2.5 A Diákönkormányzat szervezeti felépítésének fejlesztése az alábbi modell szerint A) OSZTÁLYGYŰLÉS  élén az osztályképviselő és az osztályfőnök  a felelősök  az osztály többi tagja

B) DIÁKÖNKORMÁNYZAT  élén a vezető és a felnőtt segítő  tagjai az osztályképviselők és az iskolai felelősök C) ISKOLAI KÜLDÖTTGYŰLÉS  Diákönkormányzati vezetők  osztályonként 3 fő képviselő

C.7.2.6 A Diákönkormányzat tevékenységei 1. A vezetőség tagjai általuk meghatározott időközönként tartsanak megbeszélést, amelyen  értékelik az elvégzett feladatokat  javaslatot tesznek a következő időszak programjainak megszervezésére  biztosítják az információáramlást a diákok és a tanárok között 2. A DÖK-nek folyamatos munkát biztosít az ügyeleti munka (az iskolai rend) megszervezése és ellátása. Sikeres működésének alapfeltételei:  az osztályokban az osztályfőnökök által megszervezett ügyeletesi csoportok működésének értékelése osztály szinten  az ügyeletes tanárok minden nap értékelik az ügyeletesek munkáját. 3. A DÖK tagjai a szabadidős programok és rendezvények szervezésében és lebonyolításában aktívan vegyenek részt. A sikeres végrehajtás érdekében szükséges a pedagógus "háttérből való" irányító munkája és felügyelete. 4. A DÖK anyagilag támogatja:  a kulturális programok és a versenyek jutalmazását  a kulturális rendezvények költségeit:  farsangi bál, disco (pl. jelmezkölcsönzés, jutalomkönyvek stb.)

C.7.2.7 Akkor sikeres, ha a diákok elfogadják a javaslatokat, az észrevételeket, és megtanulnak nyíltan véleményt nyilvánítani.




IPP

C.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

1/8

C.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái C.8.1 A szülőkre vonatkozó követelmények ..................................................... 2 C.8.1.1 Szülői kötelességekről................................................................................. 2 C.8.1.2 A szülő joga egyben .................................................................................... 2 C.8.2 A kapcsolatre ndszerünk működésének és kiépítésének tervei ............. 2 C.8.2.1 Az iskola és a szülők kapcsolattartása, igazi párbeszédének alakítása ....... 2 C.8.2.2 A Pedagógusok és a szülők közös nevelési feladatai.................................. 3 C.8.2.2.1 Az erkölcsi nevelés területén ............................................................... 3 C.8.2.2.2 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. ............................................ 3 C.8.2.2.3 A továbbtanulás és a pályaválasztás irányítása ................................... 3 C.8.2.2.4 A szabadidős programok közös szervezése ......................................... 4 C.8.2.2.5 Az egészséges életmódra nevelés ........................................................ 4 C.8.2.2.6 A sportmunka gazdagítása szülők bevonásával:.................................. 5 C.8.2.3 A szülők és pedagógusok együttműködésének formái: .............................. 5 C.8.2.3.1 A kapcsolattartás formáinak rendszere: ............................................... 5 C.8.2.3.1.1 Kapcsolatfelvétel:............................................................................. 5 C.8.2.3.1.2 A családlátogatások szervezése: ...................................................... 5 C.8.2.3.1.3 A fogadóórák rendszere: .................................................................. 6 C.8.2.3.1.4 A szülői értekezletek szervezése...................................................... 6 C.8.2.3.2 A szülői szervezet ................................................................................ 6 C.8.2.4 Egyéb külső kapcsolataink építése.............................................................. 6 C.8.2.4.1 Kulturális és művelődési kapcsolataink erősítése kiemelt feladatunk . 6 C.8.2.4.2 Társadalmi kapcsolataink ápolását is fontos feladatnak tartjuk .......... 7 C.8.2.4.3 Egyéb oktatást segítő kapcsolatok biztosítása ..................................... 7 C.8.2.4.4 Az iskola és óvoda kapcsolatának erősítése az alapvető tennivalóink közé tartozik ........................................................................................................... 8

Gregor József Általános Iskola

Elfogadva: 2013. március 26.

Fájl neve: C_8

Hatályos: 2013. szeptember 1-től


IPP


2/8

C.8.1 A szülőkre vonatkozó követelmények C.8.1.1 Szülői kötelességekről  Gondoskodjon a gyermek egészséges testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges otthoni feltételeiről.  Kísérje figyelemmel gyermeke kötelességeit, gondoskodjon a teljesítéshez szükséges feltételekről, nyújtson megfelelő segítséget.  Működjön együtt az oktatási intézménnyel, gyermekét nevelő pedagógusokkal.  Kísérje figyelemmel gyermeke tanulmányi előmenetelét.  Tartsa tiszteletben az iskola pedagógusainak, alkalmazottainak jogait, emberi méltóságát, tanúsítson tiszteletet irántuk.  Gyermekével köteles nevelési tanácsadáson megjelenni, amennyiben a nevelőtestület határozatot hozott.  Biztosítania kell. hogy gyermeke megjelenjen az iskola pszichológus vagy fejlesztő pedagógus foglalkozásain.

C.8.1.2 A szülő joga egyben  Igénybe venni a pedagógiai szakszolgálat intézményeit  Személyesen vagy képviselő útján részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A szülőkkel való együttműködés, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a jó nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat.

C.8.2 A kapcsolatrendszerünk működésének és kiépítésének tervei C.8.2.1 Az iskola és a szülők kapcsolattartása, igazi párbeszédének alakítása A pedagógusok és a szülők tudatában vannak annak, együtt felelősek azért, hogy a gyermekek az iskolában és a családban jól érezzék magukat, és a személyiségük alakulása a lehető legpozitívabb irányú legyen. Ezt a Nemzeti Köznevelésről szóló Törvény előírásai alapján igyekszünk megvalósítani! A módosított köznevelési törvény értelmében a pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Cél: A szülők jogainak dokumentumok ismertetése.

és kötelességeinek

megismerése,

az idevonatkozó

Fórumai: szülői értekezletek, fogadóórák, SZMK értekezletek, A megbízható tájékoztatást rendszeres ellenőrzése.

biztosítja még a

tájékoztató

füzet vezetésének

Felelősök: a vezetőség, osztályfőnökök Gregor József Általános Iskola


Fájl neve: C_8



IPP


3/8

C.8.2.2 A Pedagógusok és a szülők közös nevelési feladatai C.8.2.2.1 Az erkölcsi nevelés területén  Szoros kapcsolat kialakítása a fejlesztő pedagógussal, egyéb nevelőkkel és a gyermekvédelmi felelőssel. A felmerülő problémák azonnali megbeszélése.  Felvilágosító tevékenység a szexuális nevelés, a drogprevenció, és az egyéb káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol) területén. o A tanulók esetében osztályfőnöki és szakórákon, a szülők esetében előadások és negyedévenként szülői körlevél formájában. C.8.2.2.2 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. Gyermekvédelmi nyilvántartásba vett tanulók esetében rendkívül fontos az osztályfőnök minél szorosabb együttműködése a gyermekvédelmi felelőssel. A problémák eredményes megoldása érdekében szükséges a Gyermekjóléti intézmény és a Pedagógiai Szakszolgálat bevonása is. A segítségnyújtás formái minden nyilvántartásba vett tanuló esetében Pedagógiai Szakszolgálat:  tanulási zavar  beilleszkedési nehézségek  magatartási problémákkal küzdő gyermekek vizsgálata, terápiája. Gyermekjóléti Központ:  családgondozó segítségével szociális és családi gondokkal küzdő gyermekek ellátása  alapellátás keretében tantárgyi korrepetálás  közös családlátogatás az osztályfőnökkel. C.8.2.2.3 A továbbtanulás és a pályaválasztás irányítása  A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció.  A jó döntéshez, reális iskolaválasztáshoz alapos tájékoztatás szükséges.  Pályaválasztási ankét a szülők részére  Folyamatos ismertetése

tájékoztatás

faliújságon

keresztül:

szórólapok,

kiadványok

 Nyílt napokon való részvétel biztosítása (2 nap)  6. osztálytól pályaorientáció: képességek felmérése  A tanulmányi versenyekre való benevezés szorgalmazása  Az előkészítők előkészítőkről.

megszervezése

helyben

és

 Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, bizonytalanság kezelésének a képessége.  Tudatosítanunk kell a tanulókban, pályamódosításra kényszerülhetnek.

hogy



Fájl neve: C_8


tájékoztatás az

a

középiskolai

együttműködés

életpályájuk

során

és

a

többször


IPP


4/8

A pályaválasztást segítő külső kapcsolatok erősítése:  Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OH): 

tájékoztatás



adat- és jelentkezési lapok biztosítása



beiskolázási tájékoztató kiadvány



Központi Információs Iroda (KIFIR)



adatlapok feldolgozása

 Középiskolák továbbtanulási felelősei: 

tájékoztatás, szórólapok biztosítása

 Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó: 

tanácsadás, segítségnyújtás



döntésképtelenség esetében,



ha a tanulót több helyről elutasították,



sérült gyermek elhelyezésében.

C.8.2.2.4 A szabadidős programok közös szervezése  Kirándulások szervezésekor a szülők véleményének kikérése az anyagi fedezet vonatkozásában.  A szülők részéről egyéb kulturális programokra tett javaslatok, kezdeményezések mérlegelése, elfogadása. A feladatok elosztása a pedagógusok és a szülők között.  Az Iskolanap programjai között többféle előadás, verseny stb. biztosítása a szülők részére.  A Bálint napi bál, illetve a Tavaszi gála megtartása a szülőkkel való kapcsolattartás erősítéseként.  Kapcsolat a kerületi színházzal és kulturális intézményekkel, ill. közönségszervezővel. Színházjegyek folyamatos biztosítása az osztályok és a pedagógusok számára.  Különböző ünnepségek (farsang, Anyák napja) C.8.2.2.5 Az egészséges életmódra nevelés  Az osztályfőnöki órák témái között a személyi és a környezeti higiéniai kérdéseket gyakran szerepeltetjük. A szakórák keretében is lehetőség szerint foglalkozunk e témákkal.  Az Iskolanap programjaiban lehetőséget biztosítunk az egészséges életmód megismerésére és a helyes táplálkozási szokások kialakítására.  Mentálhigiéniai programokat szervezünk.  Kapcsolatot építünk ki a kerületi rendőrkapitányság embereivel, akik felvilágosító előadással és drogellenes tájékoztatással segítik munkánkat. Gregor József Általános Iskola


Fájl neve: C_8



IPP


5/8

 Rendszeres kapcsolattartást biztosítunk a kerületi iskolaorvossal, fogorvossal, a védőnővel és a kerületi egészségnevelővel.

a

 Együttműködés a „CSIVIT”-tel (Csupa izom, vidámság, torna) C.8.2.2.6 A sportmunka gazdagítása szülők bevonásával:  Az alsó tagozatos tanulók részére a rendszeres úszás biztosítása a kerületi uszodában  Közös sportnapok részvételével.

szervezése

a

szülők,

a

pedagógusok,

a

tanulók

C.8.2.3 A szülők és pedagógusok együttműködésének formái: Cél: A szülők tájékozódjanak az iskola, az osztály nevelési céljairól, feladatairól, módszereiről, megismerhetik a tanévben reájuk váró teendőket is. Az együttműködés, a kapcsolat kölcsönösen segíti a gyermekek alaposabb megismerését. A lényeg a kölcsönös információk nyújtása. C.8.2.3.1 A kapcsolattartás formáinak rendszere:  szülői értekezlet (évente kétszer)  fogadóóra havonta (kivéve a szeptembert és a februárt)  családlátogatás  levelezés, telefon, üzenőfüzet, email  nyílt órák a szülők igényei szerint  szülői munkaközösségi munkák  a szülők akadémiája A kapcsolattartás lényege a RENDSZERESSÉG! C.8.2.3.1.1 Kapcsolatfelvétel:  Az iskolaépület és a várható osztálytanítók bemutatása a leendő elsősök szüleinek  A leendő ötödikes osztályfőnökök Óralátogatás, tapasztalatcsere.

tájékozódása

a

4.-es

osztályokról.

C.8.2.3.1.2 A családlátogatások szervezése:  A veszélyeztetett tanulók helyzetének megismerése  Kapcsolat tartása a családsegítővel, fejlesztő pedagógussal, napközi otthoni nevelővel, gyermekvédelmi felelőssel Szükséges családot látogatni,  1.és 5. osztályok esetében  ha a tanuló veszélyeztetett Gregor József Általános Iskola


Fájl neve: C_8



IPP


6/8

 ha a tanulmányi eredménye romlik  ha a viselkedése megváltozik  ha a külseje rendezetlenségről árulkodik  ha a családi helyzete megváltozik  ha tehetséges C.8.2.3.1.3 A fogadóórák rendszere: Szorgalmazni fogjuk a fogadóórákon való aktív részvételt, különösen a "problémás tanulók" esetében. A fogadóórákról a szülőket a kellő módon és időben tájékoztatni kell. A fogadóórákon a beszélgetéseket a kölcsönös tisztelet, a nyugodt hangnem, a konkrét tények alapos elemzése, és a megoldási módok közös keresése jellemezze. C.8.2.3.1.4 A szülői értekezletek szervezése Évente két alkalommal tartunk. Rendkívüli szülői értekezletet kell összehívni az osztályban tapasztalt súlyos magatartási probléma és a tanulmányi eredmény nagymértékű romlása esetén. Lehet rendkívüli szülői értekezlet szülői és pedagógus kezdeményezésre is. C.8.2.3.2 A szülői szervezet Szorgalmazzuk a Szülői Munkaközösség aktív részvételét az osztály és az iskola életében. Ennek érdekében feladataink:  A programoknál a rend fenntartása érdekében a szülők részéről is felügyelet biztosítása  A nevelési problémák megoldásába a szülők bevonása  Kirándulások és színházlátogatások eseteiben szülők felkérése kísérőnek  Az osztálytermek szépítésében, dekorálásában szülői segítségnyújtás szervezése

C.8.2.4 Egyéb külső kapcsolataink építése C.8.2.4.1 Kulturális és művelődési kapcsolataink erősítése kiemelt feladatunk  Zeneszerzők  Zenei oktatási intézmények: Bartók Béla Alapfokú Művészeti RÁZENE, külföldi kapcsolatok és koncertek megszervezése

Iskola,

 Oktatási hatóság: Fővárosi Pedagógiai Intézet, kerületi Klebelsberg Intézet  Fővárosi irányítószervek: KÓTA, Nemzeti Filharmónia  Művelődési házak:a Vigyázó, a Csekovszky az előadásaival az oktatás színvonalát emeli, terem biztosításával lehetőséget ad a diákok kulturális programjainak bemutatására



Fájl neve: C_8



IPP


7/8

 Egyházak: karácsonyi, alapítványi hangversenyre és a Pünkösdi fesztiválra hely biztosítása  Médiumok: Rákosvidék, Tizenhetedik, Helyi Téma, Hírhozó, Helyi Hírek, a Rákosmente TV és a Rádió 17 rendszeres tudósításai a különféle fellépésekről  Külföldi kórus cserekapcsolatok keresése, kiépítése  Fővárosi Színházak közönségszervezői biztosítják a diákcsoportok és a tanárok rendszeres színházlátogatását  Gózon Gyula Színház  A Bartók Béla Zeneház C.8.2.4.2 Társadalmi kapcsolataink ápolását is fontos feladatnak tartjuk  A XVII. kerületi Klebelsberg Intézet képviselőivel 

Fővárosi Pedagógiai Intézettel a pedagógusok továbbképzésének gazdagítása érdekében

 Az Iskolaszékkel is rendszeresen együttműködünk Az iskolát érintő nevelési kérdésekben állásfoglalásaikat, javaslataikat kérjük. Véleményezési joggal rendelkeznek minden alapvető nevelési-oktatási kérdésben. Működésük akkor lesz sikeres, ha közreműködően vesznek részt az iskola fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításában. A Szuper Suli Alapítványon keresztül anyagi támogatás szervezésében segít. Az Iskolaszék segíti az iskolavezetés és a pedagógusok munkáját a gyermekek érdekeit szem előtt tartva. C.8.2.4.3 Egyéb oktatást segítő kapcsolatok biztosítása A szülők és a pedagógusaink nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. a) gyógypedagógiai tanácsadással b) a fejlesztési tanácsadással c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységgel, d) a nevelési tanácsadással, e) a logopédiai ellátással, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással, g) a konduktív pedagógiai ellátással, h) a gyógytestneveléssel, i) az iskolapszichológiai ellátással, j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásával. Iskolánk pedagógusainak munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. Ezek területei: Gregor József Általános Iskola


Fájl neve: C_8



IPP


8/8

 pedagógiai-szakmai szolgáltatás  a pedagógiai értékelés,  a szaktanácsadás, tantárgygondozás,  a pedagógiai tájékoztatás,  a tanügy-igazgatási szolgáltatás,  a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése  a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,  A XVII. kerületi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti és Ifjúságvédelmi osztályával is rendszeres kapcsolatot tartunk  Autóklub Közlekedésbiztonsági Parkjába: a helyes közlekedés megtanulása érdekében a diákcsoportok rendszeres látogatását szervezzük. C.8.2.4.4 Az iskola és óvoda kapcsolatának erősítése az alapvető tennivalóink közé tartozik A kapcsolat formái lehetnek, az eddigi jó tapasztalatok alapján:  óvodások (leendő 1. osztályosok) fogadása iskolánkban és hospitálások az óvodában  Játékos ismerkedés a leendő megismertetése

elsősökkel és szüleikkel,

az iskolánk

 "nulladik" szülői értekezlet  információcsere az óvodákkal az iskolába beíratott gyerekekről  az első osztályosoknál tapasztaltak megbeszélése (szóban)  visszajelzés az óvodáknak (szóban)  Különösen fontosnak tekintjük az Óvodai Nevelési Program és az Iskolai Pedagógiai Program egymásra épülésének, a nevelési tapasztalatok kicserélésének biztosítását.



Fájl neve: C_8



C_9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

IPP

1/6

C.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

C.9.1

Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei..................... 2

C.9.2

A javítóvizsga szabályzata ................................................................. 2

C.9.3

Az osztályozó vizsga szabályai........................................................... 3

C.9.4

A különbözeti vizsga ........................................................................... 5

C.9.5

Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása ..................................... 6




IPP


2/6

C.9.1 Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei  A követelményekben megfogalmazott és a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése - valamennyi tantárgyból.  Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrizhetően elérje a továbbhaladáshoz szükséges szintet.  A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon a munkára.  A tanuló hiányzásai ne érjék el a törvényben meghatározott szintet.  A NAT, illetve a kerettantervek továbbhaladás feltétele).

minimum

követelményeinek

teljesítése

(a

 Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelését A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az 1-2. évfolyam félévében és az 1. évfolyam év végén a minősítést szöveges értékeléssel adjuk meg. A 2-4. évfolyamokon év végén a minősítést érdemjeggyel adjuk meg. A 2-8. évfolyamok végén a tantárgyakból minimum az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra  javítóvizsgákra vonatkozik.

C.9.2 A javítóvizsga szabályzata

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, illetve ha az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról számára fel nem róható okból késik. A javítóvizsgákat az éves munkatervben meghatározott időpontokban, augusztus 15-e és 31-e között kell megtartani. A vizsga időpontjáról az iskola igazgatója egy héttel korábban írásban értesíti a vizsgázót. A tanulási képességeket vizsgáló bizottság határozata alapján a tantárgyi osztályozási mentességről az igazgató dönt a szülő írásbeli kérésére.




IPP


3/6

C.9.3 Az osztályozó és pótló vizsga szabályai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:  osztályozó vizsga,  pótló vizsga,  javítóvizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,  engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik. Az osztályozó, különbözeti és pótló vizsgára az intézmény vezetőjénél jelentkezhet a tanuló a szülő, gondviselővel együtt. A vizsga időpontját az intézmény vezetője határozza meg. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során kétszer szervez, az első és a második félév végét követő 2 tanítási héten belül. A tanulót és szüleit az osztályozó, pótló vizsga időpontjáról 15 nappal korábban kell írásban értesíteni. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév szeptember 1-15-e között – igazgatói engedéllyel - teheti le. . A tanulási képességeket vizsgáló bizottság határozata alapján a tantárgyi osztályozási mentességről az igazgató dönt a szülő írásbeli kérésére. A vizsgáztatás szabályai: Gregor József Általános Iskola Fájl neve: C_9




IPP

        

4/6

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát tehető. A vizsgák között legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidő biztosítható a vizsgázónak. Egy vizsgázó egy nap legfeljebb három tantárgyból tehet szóbeli vizsgát. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel a vizsga kezdése előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. Írásbeli vizsga időtartama egy-másfél tanórai hosszúságú lehet. Szóbeli vizsga esetén a tétel kihúzása után tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. A feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

Az osztályozó vizsga tantárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia és egészségtan, földrajz, fizika, kémia, informatika

Az osztályozó, javító, pótló, valamint belső vizsga közös szabályai:    

A vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. Tagjai: az igazgató által megbízott vizsgaelnök, a buktató nevelő (mint kérdező tanár), és a vele azonos vagy rokon szakos nevelő vagy az osztályfőnök. Ha a tanulót az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítették az értékelés és minősítés alól, akkor a vizsgán az érintett tárgyakból biztosítani kell a hosszabb




IPP


5/6

felkészülési időt, az írásbeli beszámolón segédeszközök alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

A szöveges értékelést félévkor és tanév végén készítjük el a tanulókról. Az általunk a különböző tantárgyakhoz alkalmazott szöveges értékelési lapokat a helyi tanterv mellékletében helyeztük el. Ezeket az értékelő lapokat alkalmazzuk a szülők félévi tájékoztatására gyermekük tanulmányi előmeneteléről. A félév végén az értékelő lapokat a tájékoztató füzethez csatolva juttatjuk el a szülőkhöz. A tanév végén az OM által kiadott hivatalos bizonyítvány pótlapokat használjuk. Az általunk készített értékelő lapok a tanév végén kitöltési-értékelési segédletet alkotnak a tanítók számára.

C.9.4 A különbözeti vizsga Szülői kérésre, igazgatói engedélyezéssel indítható. Amennyiben a tanuló más iskolatípusból, más oktatási rendszeréből, más országból érkezik. Ismeretei feltehetően nehézségekkel illeszthetők az oktatási intézmény azonos évfolyamára. A különbözeti vizsga megmutatja, hogy a tanuló kulcskompetenciákban való jártassága mely évfolyamokra illik, illetve tudása, kompetenciákban való jártassága mely területeken milyen fejlettséggel bír. Indítható év elején, félévkor, indokolt esetekben év közben is. A különbözeti vizsga tárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia és egészségtan, földrajz, fizika, kémia, informatika





IPP

6/6

Menete:       

engedély kérése az igazgatótól időpont egyeztetése tanár, szülő és tanuló között a kérdezett témakörök ismertetése a vizsgán 3 tanár részvétele jegyzőkönyv készítése az érdemjegy bevezetése a szükséges dokumentumokba a szükséges dokumentumok iktatása.

C.9.5 Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása  a különbözeti vizsga lehetősége  az évfolyamismétlés lehetősége




C.10 A

IPP

felvétel és az átvétel helyi szabályai, rendelkezései

1/3

C.10 A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei között helyi szabályai, rendelkezései C.10.1

A felvétel és az átvétel - Nkt keretei között - helyi szabályai, rendelkezései: . 2

C.10.1.1

Emelt szintű ének: ................................................................................. 2

C.10.1.1.1

Felvétel szabályai: ........................................................................... 2

C.10.1.1.2

Átvétel szabályai:............................................................................. 2

C.10.1.2

Emeltszintű matematika:....................................................................... 2

C.10.1.2.1

Felvétel szabályai: ........................................................................... 2

C.10.1.2.2

Átvétel szabályai:............................................................................. 3

C.10.1.3

Külföldről érkező tanuló: ...................................................................... 3

C.10.1.3.1

Magyar anyanyelvű tanuló: ............................................................. 3

C.10.1.3.2

Nem magyar anyanyelvű tanuló: ..................................................... 3



Fájl neve: C_10



C.10 A

IPP


2/3

C.10.1 A felvétel és az átvétel - Nkt keretei között - helyi szabályai, rendelkezései:

C.10.1.1 Emelt szintű ének: C.10.1.1.1

Felvétel szabályai:

Zenei képességvizsgálat: Beiskolázáskor: Az emelt szintű ének-zenei osztályokba jelentkező, leendő első osztályos tanulók az iskola által megjelölt időpontban zenei meghallgatáson vesznek részt, amely a gyerekek zenei képességét, ritmusérzékét méri fel. Normál osztályból való átjelentkezésnél: A zenetagozatos osztályokba jelentkező tanulók az iskolával egyeztetett időpontban zenei meghallgatáson, szintfelmérésen vesznek részt. Iskolán belül, adott évfolyam párhuzamos osztályából való átjelentkezés esetén: A zenetagozatos osztályokba jelentkező tanulók az iskolával egyeztetett időpontban zenei meghallgatáson, szintfelmérésen vesznek részt.

C.10.1.1.2

Átvétel szabályai:

Iskolaváltás esetén: Zene tagozatról érkezők a képességvizsgálat alól mentességet élveznek. A képességvizsgálatot végzők köre: A meghallgatást iskolánk ének-zene szakos pedagógusai végzik. Visszacsatolás, felülvizsgálat. Azoknak a tanulóknak, akik az 1.b és 1.c pontok eljárás rendje szerint emeltszintű ének-zenei oktatásban vesznek részt, a szaktanár beilleszkedésüket követi és segíti, esetleges felzárkóztatásukat biztosítja.

C.10.1.2 Emeltszintű matematika: C.10.1.2.1

Felvétel szabályai:

Matematikai képességvizsgálat: a. 5. évfolyamon induló emeltszintű matematika csoportba: Az emelt szintű matematika osztályba/csoportba jelentkező 4. osztályos tanulók az iskola által megjelölt időpontban matematikai képességvizsgálaton vesznek részt. b.

Felső tagozaton, alap szintű csoportból való átjelentkezésnél: Az emelt szintű osztályba/ csoportba való átvétel a szülő kérésére és a szaktanár javaslatára történhet. A tanulónak szintfelmérő feladatlapot kell írnia, melynek alapján a szintfelmérők köre hoz döntést az átvételről.



Fájl neve: C_10



C.10 A

IPP


3/3

c. Iskolaváltás esetén: Az emelt szintű osztályba/csoportba való átvétel a szülő kérésére történhet. A tanulónak szintfelmérő feladatlapot kell írnia, melynek alapján a szintfelmérők köre hoz döntést az átvételről.

C.10.1.2.2

Átvétel szabályai:

Iskolaváltás esetén: Matematika tagozatról érkezők a szintfelmérő írása alól mentesülnek. A képességvizsgálatot végzők köre: Iskolánk matematika szakos pedagógusai. Visszacsatolás, felülvizsgálat: Azoknak a tanulóknak, akik az 1.b és 1.c pontok eljárás rendje szerint emeltszintű matematika oktatásban vesznek részt, a szaktanár beilleszkedésüket követi és segíti, esetleges felzárkóztatásukat biztosítja. C.10.1.3

C.10.1.3.1

Külföldről érkező tanuló: Magyar anyanyelvű tanuló: A tanulónak diagnosztizáló, szociális készség mérésen kell részt vennie. Különös hangsúlyt fektetve a magyar irodalom és nyelvtan, illetve a történelem magyar vonatkozású részeire.

C.10.1.3.2

Nem magyar anyanyelvű tanuló: A magyar nyelv tudásszintjének felmérése után a szülő és az iskola között létrejött megállapodás alapján kerül felvételre.

Meghallgatást végzők köre: Leendő osztályfőnök, illetve magyar és történelem szakos pedagógusok.



Fájl neve: C_10



IPP

C. 11 Elsősegély-nyújtási alapis meretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

1/4

C.11 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

C.11.1

Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv...... 2 C.11.1.1 Feladatok................................................................................................... 2 C.11.1.2 Kulcskompetenciák................................................................................... 2

C.11.1.3 Elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításának színterei ..................... 2 C.11.1.4 Módszerek................................................................................................. 3 C.11.1.5 Erőforrások ............................................................................................... 3 C.11.1.6 Oktatási segédletek, eszközök .................................................................. 4

Greg or József Által ános Iskola


Fájl neve: C_11




IPP

2/4

C.11.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Feladatok

C.11.1.1

 Nevelési célok Az iskolai egészségnevelés célja, hogy az élet minden területén már gyermekkorban kialakítsa, illetve folyamatosan erősítse a saját szellemi, fizikai állapotáért felelősséget vállaló, tudatos életvitelre berendezkedő magatartást. Az egészségnevelés során a tanulót olyan gyakorlati tudáshoz és képességekhez kell segíteni, amelyek használatával saját egészségének megőrzésén túl egy biztos és egészséges külső világ megteremtését célzó értelmes döntéseket tud hozni. A laikus elsősegélynyújtás hazánkban elképzelhetetlenül rossz helyzetben van. Tudja ezt minden, az említett témában jártas szakember, akárcsak azt, hogy a változtatások bevezetését a közoktatásban kell elkezdeni. A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát. Ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit. Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat. Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése. A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe. Készségszinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni     

Erkölcsi nevelés Önismeret- és társas kultúra fejlesztése Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Pályaorientáció Médiatudatosságra nevelés

 Alapelvek Probléma-felismerés; Gyors és szakszerű cselekvés Embertársaink iránti érzékenység; Bajba jutottakkal szembeni együttérzés;

1. 2. 3. 4.

Kulcskompetenciák

C.11.1.2

 Természettudományos és technikai kompetencia  Digitális kompetencia  Szociális kompetencia

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának színterei

C.11.1.3

 Hagyományos tanórai oktatás, nevelés szervezésében  tanórákon Greg or József Által ános Iskola


Fájl neve: C_11




IPP

3/4

o testnevelés o technika o környezetismeret o természetismeret o biológia o kémia o osztályfőnöki óra  Napköziben  Nem hagyományos tanórai keretben  Szakkörök, önképző körök  Projektnapok  Nyári tábor  Osztálykirándulás

Módszerek

C.11.1.4

 A megfigyelés, mint módszer hangsúlyos szerepet kap. Ügyelünk arra, hogy a megfigyelések a korábbi ismeretekből induljanak ki, hogy a különböző forrásokból szerzett ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják, fejlesszék a tanulók gondolkodását, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges ismeretszerzési forrás.  Az ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze előnye, hogy megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, ösztönzi a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére.  A szerepjáték lehetőséget kínál a problémás élethelyzetek megjelenítésére. Előnye, hogy segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit.  A felsorolt módszerek jól mutatják a tanár irányító, értékközvetítő szerepét. A megfelelő ismereteket a pedagógusnak kell közvetítenie, de a pozitív beállítódásoknak, magatartásformáknak, helyes szokások kialakításának be kell épülnie a tanulók életstílusába.  Bemutató foglalkozás, előadás  Tevékenykedtetés A tanulók között felső illetve alsó tagozaton évente egyszer a témához kapcsolódóan plakát-versenyt hirdetünk. Ennek keretében lehetőségük nyílik gyűjtőmunkára. Ezekkel az anyagokkal bővíthetik faliújságukat, illetve kiállítást szervezünk.  Közintézmény látogatása  Motiváló programok  Elsősegélynyújtó verseny rendezvényen.

–

részt

veszünk

kerületi

szintű

Erőforrások

C.11.1.5

 Humán erőforrások  Tanárok  Tanulók  Szülők  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Greg or József Által ános Iskola


Fájl neve: C_11



IPP


4/4

 

Iskolai védőnő Iskolán kívüli együttműködés o Civil és szakmai szervezetek o Kerületi Egészségügyi Szolgálat  Anyagi erőforrások  Saját erőforrás  Költségvetés  Alapítvány  Pályázat  Külső erőforrások

C.11.1.6

Oktatási segédletek, eszközök    

Tesztek Könyvek Interaktív gyakorlás Gyógyászati felszerelések



Fájl neve: C_11



C.12 Az iskola speciális területén támasztott követelmények

IPP

1/7


C.12.1

Az iskola speciális területein támasztott követelmények ............................. 2

C.12.1.1 Ének-zene tagozat ................................................................................... 2 C.12.1.2 A tanórán kívüli foglalkozásokon........................................................... 7 C.12.1.3 A szakkörök ............................................................................................ 7 C.12.1.4 A Differenciált képességfejlesztés.......................................................... 7 C.12.1.5 A szabadidős programok esetében.......................................................... 7 C.12.1.6 A gyermekvédelem ................................................................................. 7



Fájl neve: C14




IPP

2/7

C.12.1 Az iskola speciális területein támasztott követelmények C.12.1.1

Ének-zene tagozat

Ezen osztályok esetében követelmény a művészeti próbákon és előadásokon való részvétel. Művészeti próbák illetve koncertek, szereplések Nevelési célok o Erkölcsi nevelés Célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. A kórusok közösségi élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. o Önismeret, társas kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. o Lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a szabályok betartására. o Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken



Fájl neve: C14




IPP

3/7

Alapelvek Az iskolai ének-zenei nevelés fő célja az igényes zene megszerettetése egész életre, kulcsot adva megismeréséhez és élményt adó megértéséhez. A zenei élmény személyiség- és közösségformáló erejének pedagógiai jelentősége messze túlmutat a zenélés tevékenységén. A zenei nevelés kiemelten fontos része az iskolai tantervnek; a zene az érzelmi intelligencia, az önismeret, az empátia, a figyelemirányítás fejlesztésének eszköze. Ének-zenei nevelésünk alapja a Kodály-koncepcióra épülő zenepedagógiai gyakorlat, azaz a teljes embert fejlesztő pedagógia, melynek középpontjában az európai műveltségű, a magyar nemzeti hagyományt őrző és interpretáló, nyitott, kreatív és közösségi ember nevelése áll. o Célok Az ének-zene oktatás célja olyan közös, együttes élmény megteremtése, amely révén a befogadás és az önkifejezés, valamint az egymásra figyelés harmóniája valósul meg. A zenetörténeti és- elméleti műveltségi elemek ének-zenei élményekhez, tevékenységekhez kapcsolódóan dolgozhatók fel eredményesen. Kiemelt cél az élőzenére épülő befogadói élmények megteremtése, amelyekben jelentős szerepet kap a pedagógus személyes, motiváló útmutatása. Az éneklés alapvető eszköz a zenei nevelésben, amelynek fontos célja a közösségi tudat erősítése közös zenei élmények által. Az aktív zenélés, különösen a társas zenélés jóval több élményt képes nyújtani a résztvevőknek, mint a zenehallgatás önmagában. Kulcskompetenciák o Szociális kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. o Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban és a drámában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb Gregor József Általános Iskola


Fájl neve: C14




IPP

4/7

művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont öszszevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon a diákok önismerete, emberi kapcsolat-rendszere és eligazodó készsége a világban. Színterek o Kóruspróba Az ének-zene eredményes oktatása csak megfelelő mennyiségű gyakorlással, próbával lehetséges. A kóruspróbák súlya és rangja azonos a tanórákéval. Ezeken a foglalkozásokon a kórustagok számára a részvétel kötelező.  rendje o heti időbeosztás A kóruspróbák a tanulók órarendjéhez igazodva heti rendszerességgel zajlanak. o rendkívüli próbák Amennyiben a felkészülés indokolja, a kórusvezető rendkívüli próbát írhat elő a kórus számára. Ennek idejét - az iskolavezetéssel történő egyeztetés után - egy héttel a próba előtt köteles közölni az érintett tanulókkal és szüleikkel. o helye A kóruspróbákat az iskola épületében az erre kijelölt szaktantermekben tartjuk. o kötelezettségek o megjelenés A kóruspróbákon a kórustagok számára a megjelenés kötelező. o felszerelés A próba során felhasznált kottaanyagot az iskola biztosítja a tanulók számára. A próbafolyamat során ezeket a tanuló köteles magával hozni a foglalkozásokra.



Fájl neve: C14




IPP

5/7

A tanuló a rábízott felszerelésért felelősséggel tartozik! A próbafolyamat végén köteles a kottákat visszaszolgáltatni, hiányukról gondoskodik. o mulasztások igazolása, távolmaradás, távozási engedélyek A tanuló mulasztását iskolai hiányzásához hasonlóan előzetesen hivatalos (vagy szülői) kikérővel jelezheti vagy utólag köteles igazolni. Amennyiben a tanuló egyéb állandó elfoglaltsága miatt nem tud részt venni a kórus munkájában, kérheti felmentését. A kérelmet a kórusvezető javaslatával az iskola vezetősége bírálja el, és dönt a részleges vagy teljes felmentésről. o Fellépések  Kiemelt rendezvények  Ünnepélyes tanévnyitó ünnepség  Karácsonyi Hangverseny  Rákosmenti Kórustalálkozó (páratlan években)  Pünkösdi Kórustalálkozó  Évzáró Hangverseny  Ünnepélyes tanévzáró ünnepély o Főpróbák  felépítése A főpróba lebonyolítása előzetesen egyeztetett időbeosztással történik a karnagyok vezetésével.  helye Az iskola épülete vagy külső helyszín. A főpróbát lehetőség szerint az adott rendezvény helyszínén tartjuk. Távolabbi helyszínek esetén az iskola gondoskodik a gyermekek kíséretéről, esetenként szállításáról.  megjelenés A főpróbán a megjelenés kötelező.  felszerelés A tanuló köteles magával hozni a szükséges felszerelését (kotta, hangszer)  mulasztások igazolása, távolmaradás, távozási engedélyek A főpróbáról való hiányzást a tanuló köteles előre jelezni a kórusvezetőnek. Mulasztását hivatalosan igazolnia kell. Gregor József Általános Iskola


Fájl neve: C14




IPP

6/7

o Előadások  felépítése Az előadások a kórusok részvételével előzetesen kiírt műsorterv alapján zajlanak. A kiadott műsortól való eltérés indokolt esetben előfordulhat.  helye Az iskola épülete vagy külső helyszín. Távolabbi helyszínek esetén az iskola gondoskodik a gyermekek kíséretéről, esetenként szállításáról.  megjelenés Az előadásra felkészített tanulók megjelenése kötelező. Indokolatlan távolmaradással senki nem kockáztathatja az adott művészeti csoport eredményes szereplését, nem teheti tönkre a tanulótársak felkészülését, a pedagógusok munkáját. Nem csak a siker öröme közös, hanem a felelősség is.  Színpadi munkára vonatkozó kötelezettségek o

A tanuló köteles:



az előadás előtt megadott időben pontosan megjelenni a helyszínen, részt venni a közös előkészületekben.  a színpadon a helyszínnek megfelelő viselkedéssel, öltözettel képviselni iskoláját. o mulasztások igazolása, távolmaradás, távozási engedélyek Az előadásokról való hiányzást előre jelezni kell a kórusvezetőnek. Mulasztását hivatalosan igazolni kell. o felszerelés A tanuló köteles magával hozni az előadásra a szükséges felszerelését. (kotta, hangszer) o öltözet Az előadásokon az alkalomnak megfelelő öltözetben kell megjelenni. Kórusaink egyenruhája: Lányok: egyszínű fehér blúz, fekete térdszoknya (vagy hoszszabb), violinkulcsos nyakkendő, fekete alkalmi cipő. Fiúk: egyszínű fehér ing, fekete alkalmi nadrág, violinkulcsos nyakkendő, fekete alkalmi cipő o Értékelés



Fájl neve: C14



IPP

C.12.1.2


7/7

A tanórán kívüli foglalkozásokon

a gyerekek tanuljanak meg életkoruknak megfelelő önállósággal dolgozni. A nevelő naponta ellenőriztesse a házi feladatokat (önellenőrzés, tanulópárok, nevelő ellenőrzése). Alakítson ki egyfajta életrendet, napirendet. Tanítsa meg a gyermekeket ennek megfelelően beosztani az idejüket. Vegye figyelembe a munkarend összeállításakor, hogy a gyermekeknek naponta minimálisan 1 órányi szabad levegőn való mozgásra is szükségük van. A nevelők és a szaktanárok tartsanak szoros munkakapcsolatot egymással, gondjaikat próbálják közösen megoldani. A szülőkkel a nevelő is tartson rendszeres kapcsolatot. Igyekezzen bevonni őket az életkörülményeink javításába.

C.12.1.3

A szakkörök

keretén belül az iskola nevelőtestülete biztosítsa a tehetséges és érdeklődő gyerekek továbbfejlődését!

C.12.1.4

A Differenciált képességfejlesztés

(korrepetálás és a felzárkóztató foglalkozások) álljon rendelkezésére mindazon tanulóknak, akik társaiktól valamilyen oknál fogva gyengébben teljesítenek.

C.12.1.5

A szabadidős programok esetében

fontos, hogy a gyermekek és a pedagógusok a tanórán kívül is megismerhessék egymást.

C.12.1.6

A gyermekvédelem

terén a pedagógusok legtöbbet a megelőzéssel tehetnek. Ezért fontos, hogy időben vegyék észre azokat a "problémás eseteket", ahol a megfelelő beavatkozás segíthet. Azokban az esetekben, ahol nem lelki, hanem anyagi problémákkal küzdenek a családok, a pedagógus azzal segíthet, hogy a megfelelő segélyezési lehetőségeket ismerteti a szülőkkel. Az osztályfőnökök tartsanak szoros munkakapcsolatot a (Gyermek és Ifjúságvédelmi) felelőssel. Ebben a munkában minden szaktanár is érezze felelősnek magát.



Fájl neve: C14



D.1 Óraszámok

IPP

1/6

D.1 A választott kerettanterv A kötelező tanórai foglakozások, továbbá a nem kötelező tanórai foglakozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát.

D.1.

Választott kerettanterv .................................................................................. 2

D.2.

Megvalósítási stratégia .................................................................................. 3

D.2.1

Tanulásszervezés ........................................................................................ 3

D.1.2.1 D.2.2

Osztályok ............................................................................................ 3

Tananyagszerkezet...................................................................................... 3

D.1.2.1

Az iskolánkban önálló tantárgyként oktatjuk az alábbi tantárgyakat ..... 3

D.2.3

A mindennapos testnevelés. ........................................................................ 3

D.2.4

A helyi tantervekben szerepeltethető tantárgyak és heti óraszámaik meghatározása évfolyamonként: ............................................................. 4

D.3. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga .................... 6

Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_1


Érvényes: visszavonásig Módosítva: 2014. március 17.

D.1 Óraszámok

IPP

2/6

D.1. Választott kerettanterv Az iskola egyes évfolyamain az következő tanévekben Az Oktatási Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztere által aláírt, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletének 1. sz. és 2. sz. mellékletei alapján készült helyi tantervek alapján folyik az oktatás.

ÉVFOLYAM TANÉV

1.

20132014

51/2012

51/2012

20142015

51/2012 51/2012

51/2012 51/2012

20152016

51/2012 51/2012 51/2012

51/2012 51/2012 51/2012

20162017

51/2012 51/2012 51/2012 51/2012 51/2012 51/2012 51/2012 51/2012

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály

A változat

Magyar nyelv 5-8. osztály

A változat

Magyar irodalom 5-8. osztály

A változat

Fizika

B változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene

A változat

Emelt szintű ének-zene

A változat

Matematika

A változat

Emelt szintű matematika

A változat

Technika

A változat




D.1 Óraszámok

IPP

3/6

D.2. Megvalósítási stratégia D.2.1 Tanulásszervezés D.1.2.1 Osztályok Különböző profilú vegyes összetételű osztályokban differenciált foglalkozás keretében tanulnak a diákok.

D.2.2 Tananyagszerkezet D.1.2.1 Az iskolánkban önálló tantárgyként oktatjuk az alábbi tantárgyakat Idegen nyelvek (angol-német) Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály Magyar nyelv 5-8. osztály Magyar irodalom 5-8. osztály Matematika Fizika Kémia Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Ének-zene Földrajz Környezetismeret/Természetismeret Biológia – Egészségtan Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport* Erkölcstan Dráma és tánc Informatika Osztályfőnöki

D.2.3 A mindennapos testnevelés. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja iskolánkban a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint valósul meg. Tanulóink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz. A törvénynek megfelelően:  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával két testnevelés óra kiváltható.  gyógytestnevelés órán résztvevő tanulóinknak, akik a rendszeres testnevelés órán is részt vehetnek az öt testnevelés órába a két óra gyógytestnevelés beszámítható;




D.1 Óraszámok

IPP

4/6

D.2.4 A helyi tantervekben szerepeltethető tantárgyak és heti óraszámaik meghatározása évfolyamonként: Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

a

b

z

a

b

z

a

b

z

a

b

z

7+1

7+1

7

7+1

7+1

7

6+1

6+1

6+0,5

6+1

6+1

6+0,5

2

2

2

Idegen nyelvek Matematika

4+1

4+1

4

4+1

4+1

4

4+1

4+1

4+0,5

4+1

4+1

4+0,5

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1+1

1+1

1

1+1

1+1

1

Ének-zene

2

2

2+2

2

2

2+2

2

2

2+2

2

2

2+2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

25

25

25

25

25

25

27

27

27




IPP

D.1 Óraszámok

5/6

5. évf.

Tantárgyak

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan

a 3 3 3 4 1

b 2 3 3 4+1 1

z 2 2 3 3 1

a 3 3 3 3+1 1

b 2 3 3 3+2 1

z 2 2 3 3 1

a 3 3 3 3+1 1

b 2 3 3 3+2 1

z 2 2 3 3 1

a 3 3 3 3+1 1

b 2 3 3 3+2 1

z 2 2 3 3 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2

2

2

2+1

2+1

2 1,5 1,5 2 1 1

1,5 1,5 2 1 1+3

1,5+0,5 1,5 1+0,5 2 1

1,5+0,5 1,5 1+0,5 2 1

1,5 1,5 1 2 1+3

1 1 1 5 1 3 31

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1

1 1

5 1 3 31

5 1 3 31

5 1 3 31


1 1 1

1 1 1

1+3 1 1

1 5 1 2 28

1 5 1 2 28

1 5 1 2 28


1

1

1+3

1,5 1,5 2 1 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31


D.1 Óraszámok

IPP

6/6

D.3. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát iskolánk helyi tanterve tantárgyakra külön lebontva tartalmazza.




IPP

D. 2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei

1/79

D.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának közös elvei 2 Tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása 3 Szociális alapon ....................................................................................................................3 Jogszabály által mindenki számára biztosítottan ....................................................................3 D.2.3 Minimális taneszköz szükséglet 4 Beszerzési, ellenőrzési ütemterv ............................................................................................4 D.2.4 Az iskola helyiségei 7 D.2.5 A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 11 D.2.6 A nevelőmunkát segítő eszközök 15 D.2.7 Tanulói felszerelési jegyzék 16 1. évfolyam ......................................................................................................................... 16 2. évfolyam ......................................................................................................................... 19 3. évfolyam ......................................................................................................................... 22 4. évfolyam ......................................................................................................................... 25 5. évfolyam ......................................................................................................................... 27 6. évfolyam ......................................................................................................................... 29 7. évfolyam ......................................................................................................................... 31 8. évfolyam ......................................................................................................................... 33 D.2.8 Tantárgyi eszközjegyzék 35 Magyar nyelv és irodalom ................................................................................................... 35 Történelem .......................................................................................................................... 42 Idegen nyelv ....................................................................................................................... 44 Matematika ......................................................................................................................... 46 Biológia .............................................................................................................................. 48 Fizika .................................................................................................................................. 50 Földrajz .............................................................................................................................. 51 Kémia ................................................................................................................................. 53 Technika, rajz, környezet 1-2. oszt. ..................................................................................... 58 Természetismeret ................................................................................................................ 60 Informatika, számítástechnika ............................................................................................. 62 Ének-zene ........................................................................................................................... 63 Rajz .................................................................................................................................... 65 Mozgókép és médiaismeret ................................................................................................. 67 Technika ............................................................................................................................. 68 Testnevelés ......................................................................................................................... 71 Tanórán kívüli nevelés ........................................................................................................ 73 Fejlesztő pedagógia ............................................................................................................. 77 Oktatástechnikai eszközök szükséglet.................................................................................. 78 D.2.1 D.2.2




IPP


2/79

D.2.1 A tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának közös elvei Iskolánk oktatási tevékenységének – így a pedagógiai program teljesülésének – fontos tárgyi feltételei az alkalmazott tankönyvek, segédletek, egyéb taneszközök. Kiválasztásuk szempontjaiként a következő elveket óhajtjuk megfogalmazni:  Irodalmi értékű, igényes szövegekkel alakítsa, fejlessze a gyerekek ízlését, az adott tantárgy megszerettetését. Korszerű, tudományosan megalapozott ismereteket tartalmazzon.  Változatos és sokrétű feladatai alkalmat nyújtsanak a differenciálásra, a tanulók egyéni képességeihez való igazodásra.  Az utasítások egyértelműek és jól értelmezhetőek legyenek, vegyék figyelembe az életkori sajátosságokat.  Játékos és több érzékterületet megmozgatóak legyenek. A beszéd, a hallás, a látás mellé kapcsolja be a mozgást, a cselekedtetést is.  Tartalmazzanak megfelelő idejű előkészítő és ismétlő szakaszt.  Gazdag illusztráltságuk fejlessze a gyerekek szóbeli kifejezőképességét.  Az évfolyamok tankönyvei következetesen egymásra épülve tartalmazzák a folyamatosan bővülő tananyagot.  Egyformán fejlesszék a logikus gondolkodást és az érzelmeket.  Alkalmasak legyenek a nemzeti értékek közvetítésére.  Segítsék az önálló tanulást, további ismeretek elsajátítására, kutatómunkára ösztönözzenek.  Legyenek esztétikusak, könnyen kezelhetőek, hosszú ideig használhatók és átadhatók.  Arra törekszünk, hogy lehetőleg évfolyamonként egy tankönyvcsalád könyveiből tanítsunk. A magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem, természetismeret tantárgyak oktatásánál az alsó és felső tagozatos egymásra épültség elvét követjük.  A tankönyvek kiválasztása a pedagógiai szabadság elvét követve szaktanári feladat. Az egységességet és szakmai megfelelőséget a munkaközösségek irányításával és egyetértésével biztosítjuk.  A szülők véleményét és egyetértését az Iskolaszékkel való együttműködéssel oldjuk meg. A számítástechnikai eszközök és programok vásárlásánál a korszerűség, az elévülés várható (lehetőleg minél távolabbi) ideje, a továbbfejleszthetőség, az oktatásban való felhasználás várható gyakorisága játszhat szerepet. Törekszünk arra, hogy a digitális taneszközök és tananyagok használhatóságuk tükrében minél inkább beépüljenek a tanulás folyamatában. Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_2



IPP


3/79

A testnevelésben, technikában használt eszközöknél kiemelten fontos a tartósság az ún. „nyúzhatóság”, tekintettel arra, hogy az itt használt eszközök fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Az ének-zene speciális eszközei közül kiemelt szereppel bír a CD lejátszó és a magnó, melyeknek frekvencia-átvitele igen fontos szempont (alkalmasak legyenek zenei felvételek minőségi megszólaltatására). A vásárolt hangszereknek jó minőségűeknek kell lenniük. A vizuális és mozgóképkultúra szintén jó minőségű eszközöket igényel.

D.2.2 Tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása Szociális alapon A mindenkori jogszabályban megállapított meghatározottak köre tartós tankönyveit ingyen köteles megkapni. Ez vagy új tankönyv ellátással vagy könyvtári állomány kölcsönzésével is megoldható. Ennek szabályozása a Házirendben történt.

Jogszabály által mindenki számára biztosítottan A Knt. szerint az állam mindenkinek biztosít tankönyvet. A 2013/2014-es tanévben elsőként az általános iskola első osztályába beiratkozott tanulók kapják, majd ez folytatódik következő tanévekben felmenő rendszerben.




IPP


4/79

D.2.3 Minimális taneszköz szükséglet 1. Tanári demonstrációs eszközök: Eredeti tárgyak, gyűjtemények (pl. biológiai, geológiai), preparátumok, munkatermékek, kísérleti eszközök, utánzatok (modell, makett, metszet), applikációs eszközök, mérőeszközök. 2. Tanulókísérleti- és munkaeszközök: Manipulációs eszközök, kísérleti eszközök, logikai készletek, laboratóriumi készletek, modellek, applikációs készletek, mérőeszközök, didaktikus játékok. 3. Auditív információhordozók: hanglemezek, hangszalagok, hangkazetták, rádióadás, CD-lemez. 4. Vizuális információhordozók: átlátszatlan képek, faliképek, falitérképek, síkmodellek, diaképek, írásvetítő ábrák, nagyméretű optikai ábrák. 5. Audiovizuális információhordozók: hangosított diasorozatok, filmek, televízióadás, videokazetták, képlemezek. 6. Oktatócsomagok 7. Elektronikus taneszközök és programok: fotó-CD, számítógépes oktatóprogramok, szimulációs és didaktikus játékprogramok, interaktív videoprogramok, multimédia és hipermédia adatbázisok és programok. 8. Sporteszközök, tornaszerek 9. A hátrányos helyzetű tanulók speciális taneszközei

Beszerzési, ellenőrzési ütemterv Beszerzési javaslattétel -munkaközösség vezetők, ill. az adott terület Időpont: vezetője összesítik és -a leltár után a mk. tagjainak javaslatai alapján- elkészítik a beszerzendő eszközök és anyagok listáját; 1.

-külön összesítve: állóeszközök fogyóeszközök -a javaslat bírálása

-minden évben a megadott határidőre

- kibővített vezetőség - mk. vezetők

Felelős:

- ig.h.

Időpont:

- minden évben a megadott határidőre

-a javaslat jóváhagyása, az anyagi eszközök megteremtése A beszerzés ütemezése 2.

3.

a mk. vezetők tájékoztatása, hogy milyen időpontokban kerülhet sor a beszerzésre Mk. tagok folyamatos feladata, hogy tájékozódjanak a taneszközök beszerzési lehe-


Felelős: Időpont:


- igazg. - folyamatos


IPP

4.


tőségeiről, ebben segítségükre vannak a ped. asszisztensek, akik az iskolába érkező reklámanyagot, prospektusokat egy dossziéban gyűj- Felelős: tik.

- pedagógiai asszisztensek

A beszerzés

- meghatározott időre

- - az alapellátáshoz szükséges eszközök be- Időpont: szerzéséhez a mk.vezetők, a pedagógiai aszszisztens, ill. az adott területek vezetőinek munkájára elengedhetetlenül szükség van. Felelős: Beszerzés után

5.

- eszközök leltárba vétele (szabályzat szerint)

Időpont: Felelős:

Eszközök szertárba helyezése 6.

-a beszerzett eszközök épületenkénti bevételezése

8.

Időpont:

-a tantermekben elhelyezett nagy értékű állóeszközök (pl. tv, videó, írásvetítők…) felvétele Felelős: a szertári füzetbe Szertári eszközök mozgását, használatba

7.

5/79

Időpont:

- mk. vez. - adott területek vezetői - beszerzés után, 8 napon belül - szertár felelősök - folyamatos - szertár felelősök

- folyamatos

való ki-és visszahelyezését a szertárfelelős dátumozással, tanári aláírással folyamatosan Felelős: vezeti a szertár füzetben

- szertár felelősök

Az eszközök fejlesztését minden évben a

- tanév végi leltározás

leltár során felül kell bírálni. Ez alapján kell elkészíteni minden évben a beszerzési javaslatot.

Időpont:

- adott terület vezetője

Háromévenként fejlesztési tervet kell készíteni Felelős: a mk. vezetőknek, ill. az adott terület felelőseinek

- mk. vez.

Leltár

-minden év június

-lsd. szabályzat szerint

Időpont:

- ig.h.

-előre be nem tervezett -szertár felelősök

9. Felelős:

-leltár ellenőr -megbízott leltározók

10.

Selejtezés - ld. szabályzat szerint


Időpont:


-minden év június -előre be nem tervezett


IPP


-selejtezési javaslatok elkészítése -selejtezés lebonyolítása 11. 12.

Felelős:

6/79

-szertár felelősök

Ellenőrzésre jogosultak köre -állami szerv, -fenntartó, -igazgató, -gazd.megbízott Ellenőrzésben résztvevők köre -amely területre kiterjed az ellenőrzés, annak vezetője, felelőse Ellenőrzés időpontjai

13. -évente a kötelező leltár során; -minden évben az ellenőrzési tervben meghatározott időpontokban; - előre be nem tervezett; - folyamatos A tanév végén a kiadott, kint lévő taneszközöket a szertárba kell visszahelyezni, amelyet a szertár felelős a füzetében jegyez 14.

A nagy értékű állóeszközök tanév végi egy helyiségbe történő elhelyezéséről a gazd. megbízott gondoskodik. A visszahelyezésükért év elején a gazdasági megbízott felelős. A szertár felelős feladata, hogy ennek mozgását füzetében vezesse, és aláírással átadja, ill. átvegye.




IPP


7/79

D.2.4 Az iskola helyiségei Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések

2. Tanterem

3. Csoportterem

a 4. szaktanterem hozzá tartozó szertárral

5. laboratóriumok a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal 6. műhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel 7. logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, lyonként 1 nyolc oszlegfeljebb tállyal működő általános iskolában 4; 16 osztállyal működő általános iskolában 6; 24 osztállyal működő általános iskolában 8, gimnáziumban, aszakközépiskolában, II/2. pontban foglalszakiskolában osztátak szerint iskolánlyonként ként (székhelyen és 0.5 csoportterem telephelyen) 1-1; a legfeljebb négy osztállyal működő iskolában társadalomtudományi szaktanterem 1 és művészeti nevelés szaktanterem 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen),

Figyelembe vehető a szaktanterem is. A terem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 1,5 m2 /fő. A csoportterem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2 /fő.

Gimnázium, szakközépiskola, szakiskola intézményekben.

iskolánként (székhe- Szakközépiskola, szakiskola intézlyen és telephelyen), ményekben.

ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályon8. iskolapszichológusi ha az iskolapszichoként 1 szoba lógus alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_2



IPP

D. 2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

9. tornaterem (ne- iskolánként (székhemenként biztosított lyen és telephelyen) 1 öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, WC-vel)

8/79

Megjegyzés Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz? tanuló befogadására létesítették. Az Nkt. 27. § (11) bekezdés előírásának teljesülésére tekintettel, további tornaterem létesítése abban az esetben kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül nem biztosítható más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodással a még szükséges tornaterem. A tornaterem és az ahhoz szükséges öltöző, valamint vizesblokk a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben biztosítható, továbbá, ha gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak, mindezt

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató akadálymentesen Megjegyzés kell létesíteni. 10. tornaszoba vagy fél tor- iskolánként (székhe- Szakközépiskolában, szakiskolánaterem (nemenként biz- lyen, telephelyen) ban, ha a tornaterem nem kötelező, tosított öltözővel, benne harminc mozgáskorlá- vagy a tornaterem a székhelyen kialakított zuhanyzóval, tozott van, és annak igénybevételére WC-vel) nincs lehetőség, továbbá a moztanulónként 1 gáskorlátozott 11. gyógytestnevelési/erőnléti iskolánként (székhe- Gyógypedagógiai, konduktív petanuló esetén helyben, terem akadálymentes dagógiai iskolában WC,ott, zuhanyzó ahol mozkilyen, telephelyen) 1 gáskorlátozott alakításával. gyermekeket tanítahelyben. iskolánként (székhe- nak helyettesíthető a célra alkalmas 12. Sportudvar lyen, telephelyen) 1 szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel




IPP


13. intézményvezetői iroda

14. intézményvezetőhelyettesi iroda

9/79

iskola székhelyén és az iskola azon telephelyén, amelyen az intézményvezetőhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegység vezető- helyettes alkalmazása nem kötelező 1 ha az iskolában az in-

tézményvezetőhelyettes alkalmazása az iskolában 15. tagintézmény-, intéz- ha kötelező, székhelyen ményegységvezető és telephelyen tagintézmény-,1 inhelyettesi iroda tézményegység vezetőhelyettes alkalmazása kötelező székhelyen és telephelyen 1 16. iskolatitkári iroda iskola székhelyén 1 17. könyvtár (adattár, iskolánként 1 klub)

18. Könyvraktár

iskolánként 1

Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el.

19. orvosi szoba, el- iskolánként 1 különítővel

20. Kiszolgáló helyiségek Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_2

Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskolaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a tanulók ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül - a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben biztosítva.



IPP


21. Sportszertár 22. általános szertár

10/79

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

23. karbantartó mű- iskolánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai hely és telephelyen) 1 iskolában. 24. kerekesszék táro- iskolánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ló és telephelyen) szin- iskolában, ahol mozgáskorlátozott gyertenként 2 mekeket tanítanak. (székhe- Az aula kialakítása nem kötelező, ameny25. aula (előtér, kö- iskolánként zösségi tér) lyen vagy telephelyen) nyiben a nevelési-oktatási intézményben 1 vagy annak közelében található közösségi 26. Porta

27. Ebédlő 28. Főzőkonyha 29. Melegítőkonyha 30. tálaló-mosogató 31. szárazáru raktár 32. földesáru raktár

térben megoldhatók azok a funkciók, ameaula szolgál. alapított általános iskolánként (székhelyen lyekre Nyolc azévfolyammal és telephelyen) 1 iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van. iskolánként (székhelyen kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül és telephelyen) 1 oldják meg iskolánként (székhelyen ha helyben főznek vagy telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen ha helyben étkeznek és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen ha helyben étkeznek és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen ha helyben főznek vagy telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen ha helyben őznek vagy telephelyen) 1

iskolánként (székhelyen ha helyben főznek vagy telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül felnőtt étkező és telephelyen) 1 oldják meg iskolánként (székhelyen Teakonyha és telephelyen) 1 személyzeti öltö- iskolánként (székhelyen ző és telephelyen), nemenként 1 (székhelyen iskolánként személyzeti mosdó-zuhanyzó és telephelyen), nemenként 1 24 osztállyal működő iskola székhelyén, telephelyén nemenként 2

33. Éléskamra 34. 35. 36. 37.





IPP

11/79

38. személyzeti WC he- iskolánként (székhe- Alkalmazotti létszám figyelembevételélyiség lyen és telephelyen) vel. nemenként 1 39. tanulói WC helyiség iskolánként (székhe- A tanulói létszám figyelembevételével. lyen, és telephelyen), szintenként, nemen40. technikai alkalma- iskolánként ként 1 (székhezotti mosdó- zu- lyen, telephelyen) nehanyzó, WC helyi- menként 1 ség 41. Élelmiszerhulladékiskolánként (székhe- ha helyben étkeznek tároló lyen, telephelyen) 1 42. egyéb raktár iskolánként (székhelyen, telephelyen 1) 43. WC helyiség és tanulói létszám szerint mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve

D.2.5 A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel 1. 2.

1. Tanterem tanulói asztalok, székek tanulók létszámának figye- Életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak, lembevételével középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengén látók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengén látóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval.

3. 4. 5. 6.

nevelői asztal, szék tantermenként 1 eszköztároló szekrény tantermenként 1 Tábla tantermenként 1 tanulók létszámának figyeruhatároló (fogas) lembevételével Szeméttároló helyiségenként 1 az ablak lefedésére alkalmas sötétítő függöny ablakonként méretben

7. 8. 9.

2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)

10. a) számítástechnikai tábla + flipchart 1 11. terem Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_2




IPP

12.

Számítógépasztal

13.

számítógép, internet tanulónként 1 felszerelés hozzáféréssel, perifériákkal Informatikai szoftve- szükség szerint rek, programok szkenner 1

14. 15.

12/79

tanulónként 1

a pedagógiai előírásai szerint

program

16. b) társadalomtudományi szaktanterem 17.

nyelvi labor berende- tíz–tizenöt tanuló egyidejű ha az oktatás részben vagy zés foglalkoztatására egészben nem magyar nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható

1 18. Magnetofon 19. CD író, lejátszó, 1 mikrofon, erősítő, 1 20. hangszóró fejhallgató (lejátszó, felve- 1 21. DVD vő) vagy pro- 1 22. írásvetítő 23. c)jektor természettudományi szaktanterem 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

vegyszerálló tanulói három tanulónként 1 asztalok (víz, gázberendezés csatlakozás- tantermenként 1 Elszívó sal) vegyszerálló mosoga- két asztalonként 1 tó mosogató fali tantermenként 1 Poroltó tantermenként 1 Elsősegélydoboz tantermenként 1 eszköz- és vegyszer- 2 szekrény méregszekrény (zár- 1 elhelyezése a szertárban ható) eszközszállító tolóko- tantermenként 1 csi törpefeszültségű csat- tanulóasztalonként 1 d)lakozások művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad, tanulók létszámának figyerajzbak) lembevételével 1 hely tárgyasztal (állítható) tantermenként 2 mobil-lámpa (reflek- 2 tor) vízcsap (falikút) 2 Pianínó iskolánként 1 ötvonalas tábla tantermenként 1 CD vagy lemezjátszó, tantermenként 1 magnetofon Tároló polcok tantermenként 1 (életvitel és gyakorlati ismee) technikai szaktanretek céljait is szolgálhatja) terem tanulói munkaasztal


tizenöt tanuló részére Elfogadva: 2013. március 26. Hatályos: 2014. szeptember 1-től



IPP

13/79

állítható magasságú tizenöt tanuló részére támla nélküli szék 46. f) gyakorló tanterem iskolánként (székhelyen és gimnáziumban a munkába telephelyen) 1 állást előkészítő oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához; szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktante47. 3. logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba remben is (berendezése az óvodában meghatározottak 48. 4.szerint) tornaszoba 5 49. Kislabda 5 50. Labda 2 51. Tornaszőnyeg 2 52. Tornapad 2 53. Zsámoly 2 54. Bordásfal 2 55. Mászókötél 5 56. Gumikötél 5 57. Ugrókötél 5 58. Medicinlabda 1 59. Stopper 60. kiegészítő tornakészlet 1 sajátos nevelési igényű tanu61. egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafellót oktató iskolában; pedagószerelések giai programban foglaltak 62. 5. Iskolapszichológusi szerint szoba 1 63. Asztal 4 64. Szék 65. Zárható irattároló szek- 1 Számítógép perifériák- 1 66. rény kal (fogas) 1 67. ruhatároló 1 68. Szeméttároló 1 69. Telefonkészülék 1 70. Szőnyeg 71. 6. Tornaterem 45.

(mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá) kosárlabda palánk 2 Gyűrű 1 Mászórúd 1 Mászókötél 2 Bordásfal 10 7. Sportudvar szabadtéri labdajáték 1 bármelyik játék kiváfelszerelése lasztható 79. magasugró állvány, léc 1 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78.




IPP


80. távol-, magasugró gö- 1 dör 1 81. Futópálya

14/79

homokkal vagy szivaccsal lehetőség szerint kialakítva

82. egyéni fejlesztést szol- egy iskolai osztály egyide- sajátos nevelési igényű tanugáló speciális tornafel- jű foglalkoztatásához szük- lót oktató iskolában; pedagószerelések séges mennyiségben giai programban foglaltak 83. 8. Intézményvezetői szerint iroda 1 84. Íróasztal 1 85. Szék 86. tárgyalóasztal, székek- 1 kel internet 1 felszerelés 87. számítógép hozzáféréssel, perifériszámítógépasztal és 1-1 88. ákkal szék 1 89. Iratszekrény 90. digitális adathordók ré- 1 szére szekrény 1 91. Fax 1 92. Telefon 93. 9. Nevelőtestületi szofiókos asztal pedagóguslétszám szerint 1 94. ba pedagóguslétszám szerint 1 95. Szék 96. napló és folyóirattartó 1 2 97. Könyvszekrény 1 98. Fénymásoló számítógép internet 1 99. hozzáféréssel, perifériákkal 100. számítógépasztal, szék 1-1 vagy pedagóguslétszám 101. ruhásszekrény fogasok figyelembevételével Tükör 1 102. 103. 10. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) felnőtt létszám figyelembevételével felnőtt létszám figyelem105. Szék bevételével 1 106. Iratszekrény és 1 107. számítógépasztal szék internet 108. számítógép hozzáféréssel, perifériközös vonallal is működtetTelefon 109. ákkal hető 104. asztal

110. 11. Könyvtár





IPP

111. tanulói asztal, szék

112. egyedi világítás

15/79

egy iskolai osztály, egyide- életkornak megfelelő méretjű foglalkoztatásához szük- ben; mozgáskorlátozottak és séges mennyiségben gyengén látók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval olvasóhelyenként 1

asztal egyedi világítással 113. könyvtárosi asztal, szék 1-1 háromezer könyvtári do114. szekrény (tároló) kumentum elhelyezésére 115. tárolók, polcok, sza- 2 badpolcok (polcokhoz) 1 116. létra 1 117. Telefon 1 118. Fénymásoló internet 1-1 119. számítógép hozzáféréssel, periféri1 120. Televízió ákkal 121. CD vagy lemezjátszó 1 122. Írásvetítő vagy projek- 1 tor

közös vonallal is működtethető

D.2.6 A nevelőmunkát segítő eszközök 1. 2.

3.

4.

B C A Taneszközök tárgyak, eszközök, infor- évfolyamok, tantárgyak pedagógiai programban mációhordozók az iskola alapján oly módon, hogy az foglaltak szerint pedagógiai programjában iskola munkarendje szerint előírt tananyag feldolgo- minden osztály alkalmazzásához hassa egyéni fejlesztést szolgáló évfolyamok, tantárgyak sajátos nevelési igényű speciális taneszközök alapján oly módon, hogy az tanulót oktató iskolában; iskola munkarendje szerint pedagógiai programban minden osztály alkalmaz- foglaltak szerint hassa magnetofon iskolánként (székhelyen és szaktanteremnél felsoroltelephelyen) 1, ha legalább ton kívül; bárhol szükség négy osztály működik, to- szerint elhelyezhető vábbi 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában – mikrofonnal – osztályonként 1





IPP

5.

CD vagy lemezjátszó

6.

Televízió

16/79

iskolánként (székhelyen, könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szetelephelyen) 1 rint elhelyezhető iskolánként (székhelyen, könyvtárnál felsorolton telephelyen) 1 kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető

D.2.7 Tanulói felszerelési jegyzék 1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - vonalas füzet (14-32)

7 db

Írólap

4 csomag

Papír dosszié (hajtogatott)

2 db

Betűtartó (gumis), betűsínnel

1 db

Kivágható ABC

1 csomag

Ceruzák: - HB-s grafit

3 db

- kék

1 db

- piros

1 db

- zöld

1 db

Postairon (kék, piros)

1 db

Hegyező (fém 2 lyukú)

1 db

Radír (puha)

1 db

Vonalzó (15 cm-es)

1 db

Iratrendező 5cm-es

1 db

Lefűzhető tasak (100 db-os)

1 csomag

Füzetalátét

4 db

Matematika - négyzethálós (27-32)

5 db

Papír mérőszalag (1 m-es)

2 db

Vonalzó (30 cm-es)

1 db

Korong, színes pálcika, logikai készlet, dobókocka, tükörlap (két- 1-1 db oldalas), óra (lap) Szám-és jelkártya Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_2

1 csomag Elfogadva: 2013. március 26. Hatályos: 2014. szeptember 1-től


IPP


Boríték (szám-és jelkártyához)

17/79

5 db

Rajz Papír dosszié (hajtogatott)

1 db

A/4-es rajzlap

50 db

Zsírkréta 12 színű (olajpasztell)

1 doboz

Színes ceruza 12 színű

1 doboz

Vízfesték 12 színű

1 doboz

Tempera (nagy fehér, kék, piros, zöld, sárga, fekete)

1-1 db

Ecsetek: - vastag (10-es vagy 12-es)

1 db

- vékony (4-es vagy 6-os) Rajztábla

1 db 1 db

Ecsettörlő rongy, vizes edény Viaszosvászon terítő (80x80 cm)

1 db

Iratrendező

1 db

2B-s ceruza

1 db

Filctoll 12 színű

1 doboz

Zselés toll (arany v. ezüst)

1 db

Technika Színes lapok: -négyzet alakú

3 csomag

- téglalap alakú

2 csomag

Színes papír (Origami)

1 csomag

Hurkapálca

20 db

Olló (hegyes végű, nem műanyag)

1 db

Ragasztó (technokol, stift)

1-1 db

Kartonpapír (4 különböző színű)

1-1 db

Krepp papír (4 különböző színű)

1-1 db

Gyurma

1 doboz

Környezetismeret Vonalas füzet (14-32)

1 db

Sima lapú (20-32)

1 db




IPP


18/79

Ének-zene Hangjegy füzet

1 db

Testnevelés Tornazsák Tornacipő Tornaruha (fekete) v. fekete tornanadrág és fehér póló Zokni (fehér) Gumilabda (10-15 cm átmérőjű)

1db

Ugráló kötél

1 db

Tréningruha

1 db

Egyéb Műanyag pohár

1 db

Textilszalvéta

1 db

Fésű

1 db

Kéztörlő törölköző

1 db

Papír zsebkendő

2csomag/félév

Leckefüzet

1 db

Doboz (rajz- és technika felszereléshez, matematika eszközöknek) Tankönyvek, feladatlapok, munkafüzetek borítására

átlátszó fólia

Füzetek borítására

Bármilyen borítóanyag és címkék




IPP


19/79

2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom -vonalas füzet (16-32)

7 db

Írólap

4 csomag


2 db

Ceruzák: - HB-s grafit

3 db

- kék

1 db

- piros

1 db

- zöld

1 db

Golyóstoll v. töltőtoll

1 db

Hegyező (fém)

1 db

Radír (puha)

1 db

Vonalzó (15 cm-es)

1 db

Iratrendező 5cm-es

1 db

Lefűzhető tasak (100 db-os)

1 csomag

Füzetalátét

4 db

Matematika - négyzethálós (27-32)

5 db

Papír mérőszalag (1 m-es)

2 db

Vonalzó (30 cm-es)

1 db

Korong, színes pálcika, logikai készlet, dobókocka, tükörlap (két- 1-1 db oldalas), óra (lap) Szám-és jelkártya

1 csomag

Boríték (szám- és jelkártyához)

5 db

Rajz Papír dosszié (hajtogatott)

1 db

A/4-es rajzlap

50 db


1 doboz


1 doboz


1 doboz

Tempera (nagy fehér, kék, piros, zöld, sárga, fekete)

1-1 db




IPP


Ecsetek: - vastag (10-es vagy 12-es) - vékony (4-es vagy 6-os) Rajztábla

20/79

1 db 1 db 1 db

Ecsettörlő rongy, vizes edény Viaszosvászon terítő (80x80 cm)

1 db

Iratrendező

1 db

Technika Színes lapok: -négyzet alakú

3 csomag

- téglalap alakú

2 csomag


1 csomag

Hurkapálca

20 db

Olló (hegyes végű, nem műanyag)

1 db

Ragasztó (Technokol, stift)

1-1 db

Kartonpapír (4 különböző színű)

1-1 db

Krepp papír (4 különböző színű)

1-1 db

Gyurma

1 doboz

Környezetismeret Vonalas füzet (14-32)

1 db

Sima lapú (20-32)

1 db


1 db

Testnevelés Tornazsák Tornacipő Tornaruha (fekete) v. fekete tornanadrág és fehér póló Zokni (fehér) Gumilabda (10-15 cm átmérőjű)

1db

Ugráló kötél

1 db

Tréningruha

1 db




IPP


21/79


1 db

Textilszalvéta

1 db

Fésű

1 db


1 db

Papír zsebkendő

2csomag/félév

Szalvéta

1 csomag/félév

Üzenő füzet

1 db

Leckefüzet

1 db

Doboz (rajz- és technika felszereléshez, matematika eszközöknek) Tankönyvek, feladatlapok, munkafüzetek borítására

Bármilyen borítóanyag és címke

Füzetek borítására





IPP


22/79

3. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom - vonalas füzet (12-32)

4 db

Ceruzák: HB-s grafit

2 db

- piros

1 db

- kék

1db

- zöld

1db

Golyóstoll

1 db

Hegyező

1 db

Radír

1 db

Vonalzó (15 cm-es)

1db


2 db

Írólap (famentes)

2 csomag

Matematika - négyzethálós füzet (27-32)

2 db

Környezetismeret - sima füzet (20-32)

1 db

Vonalzó (30 cm, derékszögű és háromszög)

1-1 db

Rajz Műszaki rajzlap

30 db

Félfamentes rajzlap

30 db


1 doboz


1 doboz


1 doboz

Temperafesték (6 db-os nagy tubusú)

1 doboz

Ceruza: - B-s

2 db

- 2B-s

1 db

Ecsetek: 5-ös, 8-as, 10-es

1-1 db

Vizes edény, ecsettörlő rongy

1-1 db




IPP


Viaszosvászon terítő (80x80 cm)

1 db

Fekete tűfilc

1 db

23/79

Technika Olló (hegyes)

1 db

Ragasztó (Pritt stift, Technokol)

1-1db


1 csomag

Krepp papír (1 zöld és 1 más színű)

2 csomag



1 db



IPP


24/79

Testnevelés Tornazsák Tornacipő

1 pár

Tornaruha (fekete) v. tornanadrág (fekete)

1 db

Fehér póló v. fehér atléta

1 db

Tréningruha

1 db


1 db

Textil szalvéta

1 db

Fésű

1 db


1 db

Szalvéta (éttermi)

1 csomag/félév

Leckefüzet

1 db

Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok borítására





IPP


25/79

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom -vonalas füzet (21-32)

10 db

Ceruzák: HB-s grafit

2 db

- piros

1 db

- kék

1db

- zöld

1db

Golyóstoll

1 db

Hegyező

1 db

Radír

1 db

Vonalzó (15 cm-es)

1db


2 db

Írólap

2 csomag

Matematika - négyzethálós füzet (27-32)

5 db

Környezetismeret -vonalas füzet (12-32)

1 db

Vonalzó (30 cm, derékszögű és háromszög)

1-1 db

Rajz Műszaki rajzlap

30 db

Félfamentes rajzlap

30 db


1 doboz


1 doboz


1 doboz

Temperafesték (6 db-os nagy tubusú)

1 doboz

Ceruza: - B-s

2 db

- 2B-s

1 db

Ecsetek: - 3-s, 5-ös 8-as


1-1 db



IPP


Vizes edény, ecsettörlő rongy

1-1 db

Viaszosvászon terítő (80x80 cm)

1 db

Fekete tűfilc

1 db

26/79

Technika Olló (hegyes)

1 db

Ragasztó (Pritt stift, Technokol)

1-1db


1 csomag

Krepp papír (1 zöld és 1 más színű)

2 csomag

Idegen nyelv -vonalas füzet (21-32)

1 db

-szótár füzet

1 db


1 db

Testnevelés Tornazsák Tornacipő

1 pár

Tornaruha (fekete) v. Tornanadrág (fekete)

1 db

Fehér póló v. fehér atléta

1 db

Tréningruha

1 db


1 db

Textil szalvéta

1 db

Fésű

1 db


1 db

Szalvéta (éttermi)

1 csomag/félév

Leckefüzet

1 db

Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, füzetek borítására





IPP


27/79

5. évfolyam Magyar nyelv -vonalas füzet (21-32)

3 db

Magyar irodalom -vonalas füzet (21-32)

3 db

Történelem és állampolg. ism. -vonalas füzet (21-32)

1 db

Idegen nyelv -vonalas füzet (21-32) -szótár füzet Írólap Angolosok: /Otthoni használatra/ Basic English értelmező szótár egynyelvű angol-angol Németesek: /Otthoni használatra/ Hessky Regina vagy FöldesUzsonyi-Halász féle szótár Matematika -négyzetrácsos füzet -sima lapú Vonalzók:-30 cm-es, derékszögű Körző Szögmérő Természetismeret füzet indigó A/4 Ének-zene Hangjegy füzet

1 db 1 db 1 csomag 1 db 1 db

1 db 1 db 1-1 db 1 db 1 db

1 db 1 db 1 db

Technika és életvitel -sima lapú füzet Derékszögű háromszög vonalzó Körző

1 db 2 db 1 db

Rajz Rajzceruza 3B-s, 4B-s Vízfesték 12 színű Temperafesték 12 színű Zsírkréta 12 színű Félfamentes rajzlap 8-ad íves Ecsetek jó minőségű vékony, vastag Rajztábla negyedíves Színes papír Olló

1-1 db 1 doboz 1 doboz 1 doboz 30 db 1-1 db 1 db 1 csomag 1 db




IPP


Ragasztó „Vázlatok” -nagyalakú füzet Szerkesztő ceruza B-s Vonalzók (derékszögű, 30cm-es) Vizes edény, rongy, szivacs Körző Mintázó kéziszerszám, agyag /tanév folyamán a témakörhöz érve/ Gyümölcsök/tanév folyamán a témakörhöz érve beszerzendő/

28/79

1 db 1 db 1 db 1-1 db 1 db

Testnevelés Rövidnadrág (fekete) v. tornaruha (fekete) Fehér póló Tornacipő Tréningruha Egyéb Kéztörlő törölköző 1 db Textil szalvéta 1 db Leckefüzet 1 db Tolltartóban: grafit ceruzák (3db), radír, színes ceruzák (min. 6 színű), golyóstoll, vonalzó (15 cm-es), hegyező Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, füzetek borítására Bármilyen borítóanyag és címkék




IPP


29/79


3 db


3 db


1 db

Idegen nyelv -vonalas füzet (21-32) -szótár füzet Írólap Angolosok: /Otthoni használatra/ Basic English értelmező szótár egynyelvű angol-angol Németesek: /Otthoni használatra/ Hessky Regina vagy FöldesUzsonyi-Halász féle szótár


Matematika -négyzetrácsos füzet -sima lapú Vonalzók:-30 cm-es, derékszögű Körző Szögmérő

1 db 1 db 1-1 db 1 db 1 db

Természetismeret füzet indigó A/4

1 db 1 db


1 db


1 db 2 db 1 db

Rajz Rajzceruza 3B-s, 4B-s Vízfesték 12 színű Temperafesték 12 színű Zsírkréta 12 színű Félfamentes rajzlap 8-ad íves Ecsetek jó minőségű vékony, vastag Rajztábla negyedíves

1-1 db 1 doboz 1 doboz 1 doboz 30 db 1-1 db 1 db




IPP


Színes papír Olló Ragasztó „Vázlatok” -nagyalakú füzet Szerkesztő ceruza B-s Vonalzók (derékszögű, 30cm-es) Vizes edény, rongy, szivacs Körző Mintázó kéziszerszám, agyag a témakörhöz érve beszerzendő/ Tus Rajztoll Viasz (gyertya), gipsz, nylonfólia, /a témakörhöz érve beszerzendő/ Textil hulladék /az év folyamán gyűjtendő/ Számítástechnika -füzet

30/79

1 csomag 1 db 1 db 1 db 1 db 1-1 db 1 db 1 db 1 db

1 db

Testnevelés Rövidnadrág (fekete) v. tornaruha (fekete) Fehér póló Tornacipő Tréningruha Egyéb Kéztörlő törölköző 1 db Textil szalvéta 1 db Leckefüzet 1 db Tolltartóban: grafit ceruzák (3db), radír, színes ceruzák (min. 6 színű), golyóstoll, vonalzó (15 cm-es), hegyező Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, füzetek borítására





IPP


31/79


3 db


3 db


1 db




1 db 1 db 1-1 db 1 db 1 db

Földrajz füzet indigó A/4

1 db 1 db

Biológia füzet

1 db


1 db


1 db 2 db 1 db

Rajz Rajzceruza 3B-s, 4B-s Vízfesték 12 színű Temperafesték 12 színű Zsírkréta 12 színű

1-1 db 1 doboz 1 doboz 1 doboz




IPP


Félfamentes rajzlap 8-ad íves Ecsetek jó minőségű vékony, vastag Rajztábla negyedíves Színes papír Olló Ragasztó „Vázlatok” -nagyalakú füzet Szerkesztő ceruza B-s Vonalzók (derékszögű, 30cm-es) Vizes edény, rongy, szivacs Körző Mintázó kéziszerszám, agyag /a témakörhöz érve beszerzendő/ Kartonpapír Fa (barkács) hulladék, léc /az év folyamán gyűjtendő/

32/79

30 db 1-1 db 1 db 1 csomag 1 db 1 db 1 db 1 db 1-1 db 1 db

Fizika Sima lapú füzet

1 db

Kémia -nagyalakú füzet A4-es (sima lapú vastag spirál)

1 db

Számítástechnika -füzet

1 db






IPP


33/79


3 db


3 db


1 db




1 db 1 db 1-1 db 1 db 1 db

Földrajz füzet indigó A/4

1 db 1 db

Biológia füzet

1 db


1 db


1 db 2 db 1 db

Rajz Rajzceruza 3B-s, 4B-s Vízfesték 12 színű Temperafesték 12 színű Zsírkréta 12 színű Félfamentes rajzlap 8-ad íves

1-1 db 1 doboz 1 doboz 1 doboz 30 db




IPP


Ecsetek jó minőségű vékony, vastag Rajztábla negyedíves Színes papír Olló Ragasztó „Vázlatok” -nagy alakú füzet Szerkesztő ceruza B-s Vonalzók (derékszögű, 30cm-es) Körző Vizes edény, rongy, szivacs Mintázó kéziszerszám, agyag a témakörhöz érve beszerzendő/ Fapác, nyomdafesték (Lincolor), nylonfólia /a témakörhöz érve beszerzendő/ Természetes anyagok (faág, gyümölcsök) /a témakörhöz érve beszerzendő, ill. az év folyamán gyűjtendő/

34/79

1-1 db 1 db 1 csomag 1 db 1 db 1 db 1 db 1-1 db 1 db

Fizika Sima lapú füzet

1 db

Kémia nagyalakú füzet A4-es (sima lapú vastag spirál)

1 db

Számítástechnika -füzet

1 db






IPP


35/79

D.2.8 Tantárgyi eszközjegyzék Magyar nyelv és irodalom Taneszköz megnevezése

Minimum eszközigény

2. osztály Írók költők képei

2

Értelmező kézi szótár

2

Szinonima szótár

2

Helyesírási szabályzat

12

Ablak-Zsiráf gyermeklexikon

30

Magyar szólások és közmondások

2

Magyar költők versei CD-n vagy kazettán.

2

Kincskereső kisködmön c. videofilm

1

Vuk c. videofilm

1

Bábok a mesefeldolgozásra

3x18

Paraván

3x1

Tematikus képek: növények, állatok és madarak.

3 garnitúra

Tematikus képek: foglalkozások, évszakok, közlekedés, falu, város

3 garnitúra

Magyar népmesék c videofilm

1

3-4. osztály Könyvek: Benedek Elek meséi

60

Illyés Gyula: Magyar népmesék

60

Idegen népek meséi

60

Lengyel Dénes: Régi magyar mondák

60

Komjáthy: Mondák könyve

6

Arany János: Népballadák (gyűjt.)

3

Hamar Tivadar: Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek

6

Kósa-Szemerkényi: Apáról fiúra

6




IPP


Taneszköz megnevezése

36/79


Hugu Ibolya: Könyvtári munkafüzet

6

Sándor Gertrúd: Könyves füzet

6

Jeles napok

6

Lukácsi András: Kiment a ház az ablakon

6

Magyarország története képekben

6

Ötven kép a honfoglalásról

3

Írói arcképcsarnok

6

Magyar néprajz

6

Magyarország útikönyv

3

Budapest

1

Balaton

1

Budapest-térkép

1

Képes történelem-sorozat (kötetenként)

1

O. Nagy Gábor: Mi fán terem?

6

Szólások és közmondások

6

Idegen szavak és kifejezések szótára

6

Értelmező kéziszótár

10

Magyar szinonima szótár

6

Videofilmek: Magyar népmesék

2

A kőszívű ember fiai

1

Feltámadott a tenger

1

Rákóczi hadnagya

1

Csínom Palkó

1

A Tenkes kapitánya (sorozat)

1

Egri csillagok

1

Egy magyar nábob

1

Kárpáthy Zoltán

1




IPP



37/79


A koppányi aga testamentuma

1

Lúdas Matyi

1

Tüskevár

1

Vuk

1

A két Lotti

1

Lassie hazatér

1

Népszokások

1 Egyéb:

Weöres Sándor: megzenésített versek (hangkazetta)

3

Népdalok (hangkazetta)

2

Mesélnek a századok 3-4. oszt. applikációs képsorozat

4

Bábok mesékhez (állatok, meseszereplők)

60

Paraván

4 5-8. osztály

Így élt Petőfi

30 db

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

30 db

Erich Knight: Lassie hazatér

30 db

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

30 db

Petőfi válogatás (kb. 100.-Ft/db)

35 db

Irodalomtörténeti medencéről

térkép

a

Kárpát-

2 db

Közmondások és szólások kézikönyve

30 db

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

30 db

Így élt Gárdonyi

30 db

Így élt Arany János

30 db

Így élt Csokonai

30 db

Magyar népballadák

30 db

Tótfalusi István: Vademecum

30 db

Arany János összes versei

30 db




IPP



38/79


Így élt Kölcsey

30 db

Így élt Vörösmarty

30 db

Így élt Jókai

30 db

Tóth Árpád válogatás (100.- Ft/db)

30 db

Szabó Lőrinc válogatás

30 db

"

Juhász Gyula válogatás (100.- Ft/db)

30 db

Kosztolányi Dezső válogatás "

30 db

Jókai Mór: Az aranyember

30 db

A kőszívű ember fiai Így élt Mikszáth Kálmán

30 db 30

Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink

30 db

Takács Etel: Kis magyar nyelvtan

30 db

Így élt Móricz Zsigmond

30 db

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

30 db

Így élt József Attila

30 db

Így élt Radnóti Miklós

30

József Attila válogatás (kb. 100.-Ft/db)

30 db

Radnóti Miklós válogatás (kb. 100.-Ft/db)

30 db

Így élt Nagy László

30 db

Nagy László összes versei

30 db

Örkény István élete

30 db

Örkény István összes művei

30 db

Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér

30 db

A magyar helyesírás szabályai

50db



Könyvek: Benedek Elek meséi

60 db

Illyés Gyula: Magyar népmesék

60 db




IPP



39/79


Idegen népek meséi

60 db

Lengyel Dénes: Régi magyar mondák

60 db

Komjáthy: Mondák könyve

6 db

Arany János: Népballadák (gyűjt.)

3 db

Hamar Tivadar: Könyv és könyvtárhasználati ismeretek

6 db

Kósa-Szemerkényi: Apáról fiúra

6 db

Hugu Ibolya: Könyvtári munkafüzet

6 db

Sándor Gertrúd: Könyves füzet

6 db

Lukácsi András: Kiment a ház az ablakon

6 db

Jeles napok

6 db

Magyar néprajz

6 db

Magyarország útikönyv

3 db

Budapest

1 db

Balaton

1 db

Budapest-térkép

1 db

Képes történelem-sorozat (kötetenként)

1 db

O. Nagy Gábor: Mi fán terem?

6 db


6 db

Idegen szavak és kifejezések szótára

6 db

Értelmező kéziszótár

10 db

Magyar szinonima szótár

6 db

Helyesírási szabályzat

30 db

Ablak-Zsiráf gyermeklexikon

30 db

Videofilmek: Magyar népmesék

2 db

A kőszívű ember fiai

1 db




IPP



40/79


Feltámadott a tenger

1 db

Rákóczi hadnagya

1 db

Csínom Palkó

1 db

A Tenkes kapitánya (sorozat)

1 db

Egri csillagok

1 db

Egy magyar nábob

1 db

Kárpáthy Zoltán

1 db

A koppányi aga testamentuma

1 db

Lúdas Matyi

1 db

Tüskevár

1 db

Vuk

1 db

A két Lotti

1 db

Lassie hazatér

1 db

Hónapsoroló

1 db

Kincskereső kisködmön

1 db

Magyar népmesék

1 db

Hangkazetták: Népdalok

4 db

Weöres Sándor: megzenésített versek

4 db

Magyar költők versei

4 db

Fali szemléltető táblák, képek: Mesélnek a századok 3-4. oszt. applikációs képsorozat

4 db

ABC tábla (falra szerelhető)

8 db

Szóképek (szóképes olvasáshoz)

2 db

Képes betűkártya

8 csomag

Hívóképek betűtanításhoz

3 csomag




IPP




Szókártya sorozat (nevelői)

2 csomag

Szókártya sorozat (tanulói)

90 csomag

Betűkártya (nevelői)

3 csomag

Szótagkártya sorozat (nevelői)

2 csomag

Az olvasás fejlesztéséhez kép-és szókártya gyűjt. 1.o.(Romi-Suli)

3 csomag

Falitáblák 2.o. nyelvtan-helyesírás tanításához (Romi-Suli)

3 csomag

Falitáblák a szófajok tanításához 3-4.o (Romi-Suli)

6 csomag

Kép- és szókártya-gyűjtemény a helyesírás fejlesztéséhez 2-4.o. (Romi-Suli)

9 csomag

Tanítói eseményképek 2-4.o. (Romi-Suli)

9 csomag

Tanulói eseményképek 2-4.o. (Romi-Suli)

30 csomag

Alapszókészlet szavait tartalmazó szókártya sorozat

3 db

J, ly szavak (falra szerelhető szemléltető kép)

12 db

Hangok csoportosítása (fali szemléltető kép)

9 db

Az elválasztás szabályai (szemléltető falikép)

9 db

A mondatfajták csoportosítása (szemléltető falikép)

6 db

Többjelentésű és azonos alakú szavak (szemléltető falikép)

6 db

Tematikus képek: növények, állatok és madarak

12 db

Tematikus képek: foglalkozások, évszakok, közlekedés, falu, város

12 db

Ünnepekhez kapcsolódó szemléltető képek (advent, karácsony, farsang, húsvét, március 15., október 23.)

12 db

Népmesékhez kapcsolódó képanyagok; képek a magyar nép életéből (falusi, régi városi iskolákról)

6 db

Applikációs képek eseménysorokról

12 db

Magyarország története képekben

3 db


41/79



IPP



42/79


Ötven kép a honfoglalásról

3 db

Írói arcképcsarnok

3 db

Bábok mesékhez (állatok, meseszer.)

60 db

Paraván

4 db

Történelem Taneszköz megnevezése


Térképek: Az ókori Kelet

2

Az ókori Görögország

2

A Római Birodalom

2

Európa a népvándorlás korában

2

A magyar nép vándorlása és honf.

2

Európa Nagy Károly Korában

2

Európa a XII-XIII. században

2

Európa a XIV-XV. században

2

A Föld népei a XIV-XV. sz-ban

2

Felfedezések és gyarmatosítás a XV-XVII. sz.

2

Európa a XVI. század végén

2

Európa a XVII. sz. közepén

2

Magyarország a XIII. sz. közepétől

2

Magyarország a XV. sz.-ban

2

Magyarország 1526-1606.

2

Magyarország a XVII. században

2

Magyarország az Árpád-korban

2

Európa 1815-1849.

2

Gyarmatosítás 1830.

2

Európa a XIX. század második felében

2

Európa a XIX. sz. végén

2




IPP



43/79


Európa az I. világháború idején

2

Magyarország a XVIII. sz.-ban

2

Forradalom és szabadságharc

2

Osztrák-Magyar Monarchia

2

Európa a II. világháború idején

2

Európa 1914 - gyarmatosítás

2

A gyarmati rendszer felbomlása a XX. században

2

Európa határainak változása a XX. századmásodik felében

2

Könyvek: Új képes történelem idevágó részei

30-30

Történetek az ókorból szöveggyűjtemény

30

Mitológiai kislexikon

30

Történetek a középkorból szöveggyűjtemény - új kiadás

30

Új képes történelem sorozat idevágó részei

30-30

Új képes történelem sorozat idevágó részei

30-30

Történetek az újkorból – szöveggyűjtemény új kiadás

30

Általános történelmi fogalomgyűjtemény

30

Atlasz - Világtörténelem

30

Magyarok a Kárpát-medencében

3

Diapozitív –5. osztály

2 csomag

Diapozitív – 6. osztály

2 csomag

Diapozitív – 7. osztály

1 csomag

Videokazetta sorozat Őskor

1

Ókor

1

Középkor

1

Újkor

1

Legújabbkor

1

Művészettörténet

1




IPP



44/79


Hon- és népismeret

1

Fóliasorozat 5-8. oszt.

1

Applikációs képsorozat 5-8. oszt.

1

Tanulói egységcsomag 5-8-oszt.

30

CD-k

1

Azonkívül a folyamatosan megjelenő történelmi tárgyú műsoros videokazetták megfelelő, az általunk felhasználható példányai 1-1 példányban, illetve az általunk készített összeállításokhoz, felvételekhez kb. 20 üres videokazetta lenne szükséges.

Idegen nyelv Angol Taneszköz megnevezése


Angol-magyar kéziszótár

1

Magyar-angol kéziszótár

1

Angol-magyar zsebszótár

1

Magyar–angol zsebszótár

1

Angol–magyar kis szótár

15

Magyar-angol kis szótár

15

Országismereti kézikönyv (Factfile sorozat)

17

Chatterbox 1. tankönyv

1

Chatterbox 1 munkafüzet

1

Chatterbox 1 tanári kézikönyv

1

Chatterbox 1 hangkazetta

1

World Club 1 tankönyv

2

World Club 1 munkafüzet

2

World Club 1 tanári kézikönyv

2

World Club 1 hangkazetta

2


2




IPP



2


2


2


2


2


2


2

CD-s magnó

3

Video-kombó

2

TV

1

Társalgás, szituációk

2

Grapevine I tanári kézikönyv

1

Grapevine II tanári kézikönyv

1

45/79

Német Taneszköz megnevezése


Német - magyar kéziszótár

1

Magyar - német kéziszótár

1

Német - magyar kisszótár

20

Magyar - német kisszótár

20

Első németkönyvem tankönyv

2

Első németkönyvem hangkazetta

2

Második németkönyvem tankönyv

2

Második németkönyvem hangkazetta

2

Harmadik németkönyvem tankönyv

2

Harmadik németkönyvem hangkazetta

2

Start! Neu tankönyv

2

Start! Neu gyakorlókönyv

2

Start! Neu CD

2

Társalgás, szituációk (Babári Ernő )

2

Konfetti tk. mf. CD

2

Deutschmobil1. Neu tk., mf., tanári kézikönyv, CD, tesztkönyv

2





IPP


46/79


Írásvetítő

1

Videomagnó

2

Televízió

2

CD-s magnó

3

Nyelvtani táblázatok

5

Und was meinen sie 1.-2. tankönyv

1

Ping - Pong 1. tankönyv

1

Ping - Pong 2. tankönyv

5

Stufengrammatik

2

Szabó Katalin - Ute Lambert - Dieter Kesseler: Grüß Dich 1., 2., 3.,

1

(vizsgára felkészítő tankönyvek és videokazetta)

Matematika Taneszköz megnevezése


Óramodell

2

Körző

5

Egyenes vonalzó

5

Derékszögű vonalzó (45 fokos)

5

Derékszögű vonalzó (60 fokos)

5

Szögmérő

5

Téglatest

16

Kocka

16

Dm–es kocka

16

Négyszög alapú hasáb

10

Ötszög alapú hasáb

10

Háromszög alapú hasáb

10

Négyzetes hasáb

10

Gúla

16




IPP


Henger

16

Kúp

16

Sokszöglapok testek építéséhez

20-20

Literes mérőedény

16

Deciliteres mérőedény

16

Centiliteres mérőedény

16

Mérleg

1

Pithagorasz tételhez modell

2

Méterrúd

12 db

Szétszedhető méterrúd

2 db

Színesrúd-készlet nagy méretben

6 db

Öntapadós tárgyképek: pl.: virágok, falevelek, gyümölcsök, állatok, közlekedési eszközök, játékok, háztartási eszközök, iskolás lányok, fiúk – fajtánként

10-10 db vagy 6 doboz

Logikai készlet síkban

6 db

Gépjáték-modell

6 db

Síklapok: háromszögek, négyszögek, ötszögek, kör – különböző méretben színes kartonból

9 db

Számtábla négyzetrácsban 0-tól 100-ig, soronként tízesével beosztva nagy méretben

6 db

Számtábla a szorzás eseteivel

6 db

Helyiérték tábla

6 db

Törtkészlet (írásvetítő fólián) Törtkészlet (Barátunk a tört)

6 db

Szám- és jelkártyák, műveletkártyák 0-20-ig

3 db

Szám- és jelkártyák, műveletkártyák 0-100ig

3 db

Szám- és jelkártyák, műveletkártyák 01000-ig

3 db

Szám- és jelkártyák, műveletkártyák 010000-ig

3 db

Számegyenes 0-20-ig, egyesével beosztva

3 db

Számegyenes 0-100-ig, tízesével beosztva

3 db

Számegyenes 0-1000-ig, százasával beosztva

3 db


47/79

6 db



IPP


Játékpénz egységek kartonból, nagy méretben

12 db

Dominóképek nagy méretben

6 db

Hőmérő modell

6 db

Hőmérő

6 db

Zsebtükör Dobókocka (6 oldalú)

60 db

Dobókocka (10 oldalú) Írásvetítő fólia- készlet:

60 db

48/79

60 db

100-as tábla Színes rúd készlet Játékpénz Adósság és vagyon cédulák Eseményképek a szöveges feladatok alkotásához fólián, színes kivitelben Síkidomok Kocka-és téglatest hálók Helyiérték tábla

6-6 db

Golyós számológép

3 db

Nagy matematikusok - arcképgyűjtemény

2 db

Biológia Taneszköz megnevezése


Kétszikű növény virágmodellje (pl. alma)

1

Egyszikű növény virágmodellje (pl. tulipán)

1

Növényi sejt modellje

1

Tanári applikációs készlet a biológia tanításához 5-6.o.

1

Tanulói applikációs készlet a biológia tanításához 5-6.o.

15

Gyilkos galóca és erdei csiperke modellje

1

Szarvasmarha - tülkös szarv /koponya

1

Vaddisznó koponya

1

Erdei egér koponya

1

Agancsos őz koponya

1

Róka koponya

1

Ló koponya

1




IPP


Fogtípusok: 30 db/típus (gumós, redős, tarajos, rovarevő fog)

30

D. Attenborough I-XII. / videokazetta

1

Hal csontváz

1

Béka csontváz

1

Hüllő csontváz / pl. kígyó v. gyík

1

Madár csontváz

1

Emlős csontváz

1

Ember csontváz

1

Mikroszkóp - tanári

1

Mikroszkóp - tanulói

6

Kézi nagyító

20

Mikroszkópi metszetek / sorozat

2

Diasorozat a biológia tanításához 5-8. o.

1

Transzparenssorozat a biológia tanításához 5-8. o.

1

Transzparenssorozat a természetismeret tanításához 5. o. Mozaik kiadó/ növények

1 1

Szemmodell

1

Emberi fülmodell

1

Applikáció 7-8. oszt.

1

Fóliasorozat 5-8. oszt.

1

Biológiai lexikon I-IV.--/könyvtár

1

Egészségügyi lexikon --

1

Élet az ember előtt --

„ „

1

Kapocsy Gy.: Nemzeti parkjaink --

„

1

Az állatvilág enciklopédiája / sorozat könyvtár

1

Csodálatos állatvilág / Búvár c. lap kiadványa / könyvtár

1

Brehm: Az állatok világa /könyvtár

1

D. Attenborough: Élet a Földön, Élő bolygó, A növények magánélete / könyvtár

1

A természet képekben / Natura Kiadó könyvtár

1


49/79




IPP

Az egészséges életért sorozat / Subrosa Kiadó / könyvtár

1

Búvár zsebkönyvek sorozat /könyvtár

1

Gondolat zsebkönyvek sorozat /könyvtár

1

Opticar készülék + lágy és kemény fóliák

1

50/79

Fizika Taneszköz megnevezése


tehetetlenség mérő

1

elektroszkóp

2

patkómágnes

1

Demonstációs hőmérő

2

lézersuli

1

tükrök, lencsék

2

pontszerű fehér fényforrás

1

golyók

20

mágnespárok

10

iránytű

30

műanyagrúd

20

elektroszkóp

10

hőtani tanuló kis. eszk készlet

10

borszeszégő

10

hőmérő

30

mérőpoharak (50 ml, 20 ml)

10 –10

kémcső

10

fénytani tan. kis. eszk.

10

metronóm

1

stopper

1

Mikola-cső állvánnyal

1

lejtő a változó mozgáshoz

1

centrifuga gép

1

ejtőgép

1





IPP



mechanikai demo

1

Mikola-cső

10

stopper

10

mechanikai tan. kis. eszk. készlet

10

mérleg

3

súlysorozat

1

sűrűségsorozat

1

karosmérleg

10

súlysorozat

10

dinamométer

20

mérőhenger

10

Kis kocsi (tanulónként 2 db)

20

hozzátartozó sín

10

rugó az ütközésekhez

10

elektrovaria

1

mérőműszerek DEMO

4

vezetékek

20

indukciós tekercsek

2 pár

váltóáramú mérőműszerek

2

áramátalakító

1

változtatható ellenállás

1

elektromosságtani eszk. készlet

10

51/79

vezetékek Mérőműszerek TANULÓI

10

ellenállások

20

csengő modell

10

emeltyűs pirométer

1

graweshard gyűrű

1

bimetál modell

1

bimetál

10

Földrajz




IPP




Földgömb / tanári

1

Földgömb / tanulói

15

Transzparenssorozat a természetismeret tanításához 5.o. Mozaik kiadó

1

Transzparenssorozat a földrajz tanításához 6-8.o.

1

Diasorozat a földrajz tanításához 6-8.o.

1

Kőzetgyűjtemény

1

Magyarország természetvédelmi térképe

1

Magyarország domborzata és vizei térkép

1

Magyarország közigazgatási térképe

1

Kárpát -medence térképe

1

A Föld domborzata és vizei térképe

2

Afrika térképe

1

Ausztrália és Óceánia térképe

1

Észak-Amerika térképe

1

Közép- és Dél-Amerika térképe

1

Ázsia térképe

1

Európa domborzata és vizei térkép

2

Európa országai / politikai térkép

1

Észak-Európa

1

Brit-szigetek

1

Nyugat-Európa térkép

1

Dél-Európa térkép

2

Közép-Európa térkép

1

Ég és Föld /könyvtár

1

Bolygónk születése / Helikon Kiadó K

1

Bolygónk, a Föld / Elektra Kiadó K

1

Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza / ELTE Kiadó K

1

A Föld, amelyen élünk I-III, munkafüzettel / Mozaik Okt. Stúdió K

1

Az egyetlen Föld I-XII. / videokazetta

1


52/79




IPP

53/79

Kémia Taneszköz megnevezése


azbesztes drótháló

10

állványdió

10

állványkarika

5

borszeszégő

10

bothőmérő

5

Bunsen-égő

2

büretta

1

cérna

1 orsó

csepegtető tölcsér

1

csipesz

10

deszt. vizes palack

3

dörzspapír

2 ív

dugó (parafa, gumi) több méretben

Sok

dugófúrósorozat

1

Erlenmeyer-lombik (1literes) 3

Erlenmeyer-lombik(500 cm )

1 5

3

10

3

10

Erlenmeyer-lombik (50 cm )

10

Erlenmeyer-lombik (25 cm3 )

10

égetőkanál

10

kémcsőfogó facsipesz

20

Erlenmeyer-lombik (200 cm ) Erlenmeyer-lombik (100 cm ) 3

főzőpohár

(1000 cm3 )

2

főzőpohár

(500 cm3 )

5

főzőpohár

(250 cm3 )

10

főzőpohár

(100 cm3 )

10

főzőpohár

(50 cm3 )

20

főzőpohár

(25 cm3 )

20 3

1

frakcionáló lombik (500 cm )

3

frakcionáló lombik (1000 cm ) 3




IPP



54/79


frakcionáló lombik (200 cm3)

10

3

frakcionáló lombik (100 cm )

10

gázfejlesztő készülék (csiszolt dugós)

2

gázfelfogó henger

10

gömblombik (több méret)

2-2

gumigyűrű

1 csomag

gumicső

30 m

gumikesztyű

5 pár

gyertya

10

gyújtópálca

100

Hoffman-féle vízbontó

1

kalapács

1

kémcső normál méret

200

kémcső nagyméretű

10

kémcsőállvány

10

kémcsőkefe

3

kés

1

Kipp-készülék

1

kristályosító csésze (több méret)

20

mérőhenger (több méret)

20

oldalcsöves nagy kémcső

5

olló

1

óraüveg (több méretben)

30

pipetta

3

porcelán tál

10

porcelán mozsár törővel

3

porcelán tégely

10

szódás szifon

1

szűrőpapír tálca (fém)

10

táramérleg súlysorozattal

1

tégelyfogó

10





IPP



üvegbot (több méretben)

15

üvegkád

4

üvegtölcsér (több méret)

20

vasállvány

10

vasháromláb

10

vegyszeres kanál

20

vatta

1 csomag

zsineg

1 tekercs

nagyméretű periódusos rendszer

55/79

1

kémiai reakció típusok

2 tönkre ment

fémek redukáló sora

1

atomok, ionok mérete

1-1

vas-és acélgyártás

1

alumíniumgyártás

1

Pálcika modell készlet

10

kalott modell

1

savszekrény

1db

méregszekrény

1db

video kazetta sorozat

1-1

Látványos kémiai kísérletek I. II. III. írásvetítős applikáció 7. és 8. osztály számára

A

TEVÉKENYSÉGI

KÖRBE

1-1sorozat

BEVONT

ANYAGOK

LISTÁJA:

NÉV 1.

aceton

2.

alumínium

3.

ammónium-hidroxid (szalmiákszesz)

4.

ammónium-karbonát

5.

ammónium-klorid




IPP


56/79

NÉV 6.

ammónium-nitrát

7.

ammónium-szulfát

8.

bauxit

9.

borkősav

10. bróm 11. butil-alkohol (1-butanol) 12. cink 13. cink-klorid 14. ecetsav (etánsav) 15. etanol (etil-alkohol) 16. ezüst-nitrát 17. fenolftalein 18. foszforsav 19. fukszin 20.

gipsz

21. glicerin 22. hangyasav 23. higany 24. jód 25. kalcium 26. kalcium-karbid 27. kalcium-klorid 28. kalcium-oxid 29. kalcium-szulfát 30. kálium 31. kálium-bromid 32. kálium-jodid 33.

kálium-karbonát 34. kálium-klorid 35. kálium-nitrát 36. kálium-permanganát 37. kálium-szulfát




IPP


57/79

NÉV 38. karbamid 39. kén 40. kénsav 41. kobalt(II)-klorid 42. magnézium 43. magnézium-klorid 44. metanol (metil-alkohol) 45. Mohr-só 46. nátrium 47. nátrium-acetát 48. nátrium-hidrogén-karbonát (szódabikarbóna) 49. nátrium-hidrogén-szulfát 50. nátrium-hidroxid 51. nátrium-karbonát 52. nátrium-klorid 53. nátrium-nitrit 54. nátrium-szulfát 55. nátrium-szulfid 56. nátrium-tioszulfát 57. ólom 58. ón 59. petróleum 60. réz 61. réz(II)-oxid 62. réz(II)-szulfát 63. salétromsav 64. sósav 65. szén-tetraklorid 66. sztearinsav 67. timsó (kálium-alumíniumszulfát) 68.

vas





IPP

58/79

NÉV 69. Vas (II)-szulfát 70. Vas (II)-szulfid 71. vas-(III)-klorid 72. Vas (III)-oxid 73. vízüveg

Technika, rajz, környezet 1-2. oszt. Taneszköz megnevezése


Mintadoboz a fáról

2 db

Mintadoboz a műanyagokról

2 db

Mintadoboz a fémekről

2 db

Ollók - normál

30 db

- cikcakk

10 db

- kis

10 db

Konyhai eszközök: Műanyag kancsó 2 l

14 db

Műanyag tál 3 l

4 db

Műanyag vájdling 5 l

1 db

Lapos porcelán tányér

6 db

Kések – kenyér

1 db

- evő

6 db

Reszelők

2 db

Vágódeszkák

3 db

Fakanalak

4 db

Kanalak – evő

6 db

- kis

3 db

Villák

6 db

Gyúródeszka

1 db

Sodrófa

1 db




IPP


Taneszköz megnevezése Terítők

59/79

Minimum eszközigény 3 db

Mérőeszközök: Méterrúd

2 db

Szétszedhető méterrúd

2 db

Kétkarú mérleg

4 db

Személyi mérleg

1 db

Konyhai mérleg

1 db

Tanári demonstrációs óra

2 db

Tanári demonstrációs hőmérő

2 db

Építőelemek

30 doboz

Szerelőelemek

30 doboz

Oktató tablók: Az erdő élővilága

2 db

A rét élővilága

2 db

A mocsár élővilága

2 db

Háziállatok

2 db

Gyümölcsök

2 db

Az idő

2 db

A négy évszak

2 db

A virágos növény részei

2 db

A fás szárú növény részei

2 db

Az erdei fák

2 db

Bogarak

2 db

Konyhakerti növények

2 db

Élelmiszernövényeink

2 db

Járművek, közlekedés

2 db

Testünk

2 db

Testmagasságmérő

2 db

Mértékegységek

2 db

Terméstípusok

2 db





IPP


60/79


Színtabló

2 db

IKEA-baba

2 db

Érzékelést fejlesztő játék szett

3 db

Természetismeret Taneszköz megnevezése


Mo. domborzati tk

2 db

Mo. közig. tk

2 db

Mini planetárium

2 db

Terepasztal

2 db

Meteorológiai fali tabló

6 db

Kitömött állatok, preparátumok 1emlős, 1 madár

fajta/2 db

Lepke-és bogárpreparátumok 1lepke, 1 rovar, 1 bogár

fajta/2 db

Tanári dem. földgömb

2 db

Tanulói földgömb

30 db

Hőmérő (víz)

30 db

Hőmérő (levegő)

30 db

Kézi nagyító

30 db

Iránytű

30 db

Mágnesrúd (párban)

30 db

Bunsen égő-állvány

2 db

Oktató filmek: A ponty


1 db



IPP



61/79


A ví

1 db

A rovarok fejlődése

1 db

A négy évszak

1 db

A ló

1 db

Oktató tablók: Az erdő élővilága

2 db

A rét élővilága

2 db

A mocsár élővilága

2 db

Az idő

2 db

A virágos növény részei

2 db

A fás szárú növény részei

2 db

A kakas és a tyúk

2 db

A szarvasmarha

2 db

A lovak

2 db

Kutyafajták

2 db

Macskafajták

2 db

Konyhakerti növények

2 db

Gombák

2 db

Édesvízi halak

2 db

Veszélyeztetett állatok

2 db

Védett növények

2 db

Terméstípusok

2 db

Diasorozatok Természetismeret 3-4 o.

2 db

Magyarország védett állatai

2 db

Bp. nevezetességei

2 db

Állatok

2 db

Ecoreflex, Eco-Péter

10 db

Környezetvédelmi kártyajáték Ismeretterjesztő irodalom: Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_2




IPP


62/79


Búvár zsebkönyvek

50 db

Bölcs bagoly sorozat

sok

A világ és az ember

10 db

Usborne enciklopédiák

12 db

Larousse enciklopédia

12 db

Mi micsoda? Sorozat

17 db

Csudálatos világsorozat

15 db

Így működik a tested

5 db

Az emberi test

5 db

Bolygónk a Föld

5 db

A Naprendszer

3 db

Emberek és csillagok

3 db

Utazás a világűrbe

3 db

Csillagok országútján

8 db

Pillantás a természetre sorozat

10 db

Informatika, számítástechnika Taneszköz megnevezése


lézernyomtató

1

LCD kivetítő

1

szerver

1

alapgép

16

DOS op. rendszer

1

Norton

1

Windows '98

1

Office '97

1

Comenius logo

1

Corel drow

1

Pascal 7.0

1

Vírusirtó

1





IPP

Novel 4.0

63/79

1

Tantárgyakra lebontott oktató programok

Ének-zene Taneszköz megnevezése


Első évben beszerzendő: Tavaszi szél

2 db

Kaláka: Szabad-e ide bejönni betlehemezni ?

2 db

Peremartoni K : Én ilyen lány vagyok

2 db

Handel: Vízizene

2 db

Mozart: Varázsfuvola

2 db

Vivaldi: Négy évszak

2 db

Prokofjev: Péter és a farkas

2 db

Sebest én Márta lemez

2 db

Saint-Saens: Állatok farsangja

2 db

Brahms: Magyar táncok

2 db

Csajkovszkij: Diótörő

2 db

Csajkovszkij: Hattyúk tava ;

2 db

Bartók: Magyar képek

2 db

Bartók: 15 magyar parasztdal

2 db

Kodály: Háry János

2 db

Kodály: Székelyfonó I

2 db

Csordapásztorok

2 db

Csendes éj

2 db

Fehér liliomszál

3 db

Rózsaszálam, kis violám

3 db

ORFF 22 darabos ritmus és dallamhangszer

2 db

készlet Táblára szerelhető vagy mágneses ritmus és dallamkirakó

6 db

Zenei oktatótabló sorozat 6 db-os

2 db





IPP


64/79


Zenei oktatótabló sorozat 15 db-os

2 db

Tegzes György: Hétfokú olvasó gyakorlat

32 db

pianínó

2 db

kis dob

3 db

xilofon

I db

Bartók

1 db

Erkel: Hunyadi László

1 db

Erkel Ferenc: Bánk bán

1 db

Kodály Zoltán: Mátrai képek

1 db

Kodály Zoltán: Székely fonó

1 db

Kodály Zoltán: Gyermekkarok

1 db

Purcell

1 db

Sztravinszkij

1 db

Hordozható ötvonalas tábla

1 db

ORFF 22 db-os ritmus és dallamhangszer

1 db

készlet Magyar népzene 1-2-3 Rajeczky B. cd

1 db

Bach: 4 szólamú korálok

1 db

Rezeda: népdalkönyv

I db

Kodály Z. művei

1 db

Önarckép Kodály

1 db

Ének-zene I. II. III.

3 db

Erkel: Hunyadi László

1 db

Bartók: Kékszakállú...

3 db

Bartók: Fából faragott...

3 db

Bartók: Csodálatos...

3 db

Második évben beszerzendő: Muzsikás együttes: Elő népzene

2 db

Bach: Zenekari versenyek

2 db

Elő népzene

2 db





IPP



Himnusz és Szózat

2 db

Delibes: Coppélia

2 db

Kodály: Galántai táncok

2 db

Ecseri lakodalmas

2 db

Süss fel nap

2 db

Zöld ágacska, zöld levelecske...

3 db

Ének. zenei hanganyag

3 db/ évfolyam

Kodály Z: Ötfokú olvasó gyakorlat I

64 db

Kodály Z: Ötfokú olvasó gyakorlat II

64 db

Kodály Z: Ötfokú olvasó gyakorlat III

32 db

Kodály Z: Biciniumok

32 db

Bartók Béla: Gyermekkarok

32 db

Csányi L: könyve

65/79

Gyermekkórusok

kótás-

32 db

Csörgődob

3 db

Triangulum

2 db

Honegger

1 db

Schönberg

1 db

Forrai Miklós: Duettek

1 db

Schubert: Gyermekkórusok

1 db

Szép magyar tánc

1 db

Rajz Taneszköz megnevezése


Rajztábla

40 db

Diavetítő

1 db

Biztosíték

2 db

Diakép sorozat 5-8

4 db

Vetítővászon kicsi

1db

Vetítővászon nagy

1 db




IPP




Hosszabbító

2 db

Táblai vonalzó

3 db

Körző

1 db

Triplex karton

10 ív

Népműv. hímzés szőttes

5m

Mintázó szerszámok

30 db

Kézi korong

15 db

Fényképezőgép

1 db

Hívó

1 db

Nagyító

1 db

Hívótál

2 db

Csipesz

5 db

Filmnegatív

1 db

Fotópapír

30 db

Méhviasz

50 dkg

Dextrin Denaturált szesz

1 kg 1l

Sellak

20 dkg

Homok

10 kg

Kézi szerszám (simító, kanál)

20 db

Rajztoll

35 db

Tus üveges

15 db

Gipsz

10 kg

Filmfelvevőgép

1 db

Filmvetítő

1 db

Filmkópia

1 db

Videokamera

1 db

Video lejátszó

1 db

Video film

5 db

TV

1 db

Félíves papír

10 db

Ragasztószalag

3 db


66/79




IPP


67/79


Gombostű

1 doboz

Rajzszög

1 doboz

Ragasztó

10 tubus

Barkácsléc

30 m

Rajzszén

5 doboz

Lámpa (asztali)

4 db

Izzók

4 db

Drapéria

5m

Ráspoly

5 db

Fűrész

5 db

Nyomdafesték

5 db

Hígító

1l

Nylon fólia

5 m2

Üveglapok (20*300 m-es)

30 db

Fotóhenger

10 db

Fapácok

1l

Rajzbak

5 db

Grafikai prés

1 db

Fazekas korong

1 db

Epidiaszkóp

1 db

Szekrény

5 db

Mozgókép és médiaismeret Minimum eszközigény

Taneszköz megnevezése Televízió

1 db.

Videomagnó

1 db.

Írásvetítő

1 db.

Magnó

1 db.

Internet és számítógép hozzáférés

1 db.

CD-k

1 db.





IPP


68/79


Műsoros videokazetták

1 db.

Kölcsönzés anyagi feltételei

1 db.

Fényképezőgépek

1 db.

Fotó-labor

1 db.

Előhívatás anyagi feltételei

1 db.

Üres videokazetták

1 db.

Könyvtár

1 db.

Videokamera

1 db.

Technika Taneszköz megnevezése


A világ 7 csodája

1

Technika krónikája

1

TV-video rendszer

1

Írásvetítő

1

Színes alk. tollkészlet

1

Fóliák

40

Színes kréta

1

Illesztőfűrész

15

Fonal Fűrész

15

Kalapács

15

Fúró Átmérő3

5

Anyagigény (kocsi)

32

Mérleg

1

Anyagigény (vitorlás)

32

Lemezvágó

15

Satu

15

Izzó (6v)

25

Anyagigény (sorompó)

32

Kombinált fogó

15




IPP




Fogó (kerek)

15

Fűrész fém

15

Fűrész lap (fogyó)

15

Fűrész él (fogyó)

500

Közlekedési Táblakészlet

1

Anyagigény (házmodell)

32

Olló

15

Vágókés

15

Csiszoló (fogyó)

20

Elektromos melegítő

1

Elektr. szerelő doboz

8

Anyagigény (hegyező)

32

Ráspoly

15

Anyagigény (cipőkanál)

32

Fúró

10

Reszelő

27

Hőlégfúvó

1

Anyagigény (ház)

32

Anyagigény (virágtartó)

32

Csavarhúzó

25

Elektromos mérőműszer (V;A)

15

Anyagigény (gyertyatartó)

32

Menetmetsző m3

12

Kerékpár (szerelés gyak.)

1

Anyagigény (villogó)

32

Forrasztópáka

15

Elektromos szereléselosztó (villa, vezeték)

15

Csupaszoló

5

Számítógép konfiguráció

1

Elektromos szerelő készlet

8

Varrógép

8

Hármas elosztó

4


69/79



IPP




Vasaló

1

Hímzőtű

16

Varrógéptű

8

Varrótű

16

Varrócérna

8

Vasalódeszka

1

Szabó centiméter

1

Turmixgép

1

Mikrohullámú sütő

1

Tűzhely

1

Hűtőgép

1

Sajtszeletelő

2

Zöldség szeletelő

2

3 l lábas fedővel

3

Palacsintasütő

2

Nagy tepsi

2

Krumplihámozó kés

15

Kenyérvágó kés

1

Húsvágó kés

1

Tálalókészlet 16 személyes

1

Evőeszközkészlet 16-os

1

Merőkanál

2

Fakanál

3

Keverőkanál

3

Vágódeszka

5

Pohár

16

Edényszárító

2

Felmosó vödör

1

Nyeles felmosó

1

Seprű

1

Szemetes lapát

1

Keverőtál

5


70/79




IPP


71/79


Gyúródeszka

1

Nyújtófa

1

Táblai vonalzó

1

Méteres vonalzó

1

Derékszögű vonalzó 30 fokos

2

Derékszögű vonalzó 45 fokos

2

Táblai körző

1

CD-n közlekedés

1

CD-n találmányok

1

Testnevelés Taneszköz megnevezése


asztalitenisz-asztal

4

asztalitenisz háló

2

asztalitenisz ütő

4

ásó, gereblye, lapát, seprű

1-1

BOLA

3

bordásfal

27

elugródeszka

4

futball labda

13

függőszerkonzol

1

gerenda

1

gumilabda

20

pár gyűrű

2

hangfal

2

hangkazetta

4

indítócsapó

1

iratszekrény

1

íróasztal

2

jelzőszalag

15




IPP




karika

27

kézilabda

25

pár kézilabda-kapu,

3

pár kézi háló

2

pár kézi súlyzó

20

kislabda

21

kompresszor

1

korcsolya

15pár

kosárlabda

25

pár kosárlabda-állvány

3

locsolócső

1

pár magasugró-mérce,

3

léc

1

mászókötél

17

medicinlabda

55

mentőláda

1

mérőszalag

1

öltözőszekrény

1

pályajelző festékszóró, mészpor

1

rajttámla

8

röplabda

3

röplabda-állvány, -háló

2

sakk készlet

3

Síp

3

sportpályahenger

1

stopperóra

2

súlygolyó

10

súlylökő bástya

1

súlypontemelkedés-mérő

2

svédszekrény

7

szabadtéri állvány

1

szék

3


72/79




IPP


73/79


személymérleg

1

színes bója

15

talajszőnyegek

3

távolugró-gödör, elugró deszka

1

testmagasságmérő

1

tollaslabda készlet

5 pár

tornabot

20

tornapad

25

ugródomb

1

ugrókötél

12

váltóbot

5

videó-oktatófilm (atlétika, torna, labdajátékok tánc, küzdősportok)

5

zsámoly

27

Tanórán kívüli nevelés Taneszköz megnevezése


Tanulásirányításhoz: Helyesírási szabályzat

csop/2db

Magyar Értelmező Kéziszótár

csop/1db


csop/1db

Idegen szavak és kifejezések

csop/1db

Gyermeklexikon

csop/8db

Találós kérdések könyve

csop/1db

Játékgyűjtemény

csop/1db

Mondókáskönyv

csop/1db

Fali óra

12 db

Alsó tagozatosok részére készített szoftverek gyakorláshoz, fejlesztéshez


2 db/fajta



IPP



74/79


(Kis íródeák, Betűvarázs, Manókaland, Manómatek, Manó - élővilág) 3,5” lemez

10 db/csoport

Szabadidős tevékenységekhez: Udvari játékok: Gumilabda

csop/10db

Focilabda

csop/1db

Ugrálókötél

csop/5db

Karika

csop/5db

Tollasütő

csop/3pár

Tollaslabda

csop/6db

Foci kapu

4db

Kosárlabda

csop/1db

Kosárpalánk hálóval

4 db

Termi játékokhoz: Bábok

csop/6db

Paraván

4 db

Kazetta (hang)

csop/5db

Cd-k

csop/2db

Videó kazetta

csop/2db

Társasjáték

csop/3db

Nyomdák

csop/3db

Nyomdapárna

csop/1db

Építőjáték

csop/1db

Szerelő játék

csop/1db

Dominók

csop/2db

Kártyák

csop/3db

Játszó szőnyeg 2x3m-es

csop/1db





IPP


75/79


Kézműves foglalkozásokhoz: Tartós használatú eszközök Villanyrezsó két lapos

épület/1 db

Teafőző edény

épület/1 db

4 literes fazék

épület/1 db

4 literes lábos

épület/1 db

Olló

épület/25 db

Kés

csop/5 db

Tű (hímző)

csop/30 db

Tű (varró)

csop/30 db

Fogyóeszközök évenkénti pótlással Agyag

csop/10 kg

Filc anyag

csop/1 m/szín

Rafia

csop/2 köteg

Méhviasz

csop/5 tábla

Kongré anyag

csop/3 m

Vegyes gyöngy Fonalak

csop/1 kg csop/ 5 motring

Hímző cérna

csop/10 db


Minimum Meglévő Tervezett eszközigény eszköz beszerzés

2004-ben még hiányzik

Első évben beszerzendő: Gyermeklexikon

8 db/csop.

0 db

50 db

? kt

Találós kérdések könyve

1 db/csop.

0 db

6 db

? kt

Játék gyűjtemény

1 db/csop.

0 db

6 db

? kt

Mondókáskönyv

1 db/csop.

0 db

6 db

? kt

Gumilabda

10 db/csop.

20 db

60 db

0 db





IPP



76/79


Focilabda

1 db/csop.

0 db

6 db

6 db

Ugrálókötél

5 db/csop.

0 db

30 db

0 db

Karika

5 db/csop.

10 db

20 db

+ 8 db

Tollasütő

3 pár/csop.

3 pár

18 pár

10 db

Tollaslabda

6 db/csop.

0 db

36 db

20 db

Videó kazetta

2 db/csop.

0 db

12 db

0 db

Társasjáték

3 db/csop.

0 db

18 db

0 db

Nyomdák

3 db/csop.

0 db

18 db

0 db

Nyomda párna

1 db/csop.

0 db

6 db

0 db

Építőjáték

1 db/csop.

0 db

6 db

3 db

Szerelőjáték

1 db/csop.

0 db

6 db

6 db

Dominók

2 db/csop.

0 db

12 db

7 db

Kártyák

3 db/csop.

0 db

18 db

18 db

Teafőző edény

2 db

0 db

2db

0 db

4 literes fazék

2 db

0 db

2db

2 db

4 literes lábos

2 db

0 db

2 db

2 db

Olló

15 db/csop.

50 db

40 db

+126 db

Kés

5 db/csop.

0 db

30 db

7 db

Tű (hímző)

30 db/csop.

0 db

180 db

90 db

Tű (varró)

30 db/csop.

0 db

180 db

180 db

Agyag

10 kg/csop.

0 db

60 kg

60 kg

Filc anyag

1m/szín/cso p

0m

6 m/szín

0m

Rafia

2 köt/csop.

0 köteg

12 köteg

0 ktg

5 tábla/csop.

0 tábla

30 tábla

30 tábla

Kongré anyag

3 m/csop.

0m

18 m

18 m

Vegyes gyöngy

1 kg/csop.

0 kg

6 kg

0 kg

Fonalak

5 db/csop.

0 db

30 db

30 db

Hímző cérna

10 db/csop.

0 db

60 db

60 db

12 db

0 db

12 db

6 db

Méhviasz

Második évben beszerzendő: Fali óra Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_2




IPP

Taneszköz megnevezése Alsó tagozatosok részére készített szoftverek gyakorláshoz, fejlesztéshez (Kis íródeák, Betűvarázs, Manókaland, Manómatek, Manó élővilág)


77/79


2 db/fajta

0 db

2 db/fajta

3,5" lemez

10db/csopor t

0 db

60 db

Foci kapu

4db

2 db

2 db

0 db

Kosárlabda

csop/2db

6 db

6 db

0 db

4 db

2 db

2 db

2 db

Bábok

6db/csoport

26 db

36 db

11 db

Kazetta (hang)

5db/csoport

0 db

30 db

30 db

Cd-k

2db /csoport

0 db

12 db

0 db

6 db

2 db

4 db

0 db

Kosárpalánk hálóval

Játszó szőnyeg

2 db

55 db

Fogyóeszközök pótlása

Fejlesztő pedagógia




Első évben beszerzendő: szőnyeg

1 db

0 db

1 db

0 db

könyves polc

1 db

0 db

1 db

0 db

GMP –tesztcsomag

1 db

0 db

1 db

1 db

Dr. Gós M. GMP diagnosztika

1 db

0 db

1 db

1 db

GMP 16 rajzai

1 db

0 db

1 db

1 db

12 db színes kocka

1 db

0 db

1 db

1 db

1 db

0 db

1 db

Varázsló-olvasásfejlesztés

1 db

0 db

1 db

0 db

G-O-H hallásszűrő készülék

1 db

0 db

1 db

1 db

Szubjektív hallásvizsgáló kazetta

1 db

0 db

1 db

1 db

A beszédfejlesztés megértés fejl.

és


beszéd-



IPP


78/79

Brigitte S.: Fejlesztő csomag

1 db

0 db

1 db

1 db

De jó már én is tudom...

1 db

0 db

1 db

1 db

Adorján K: Gyakorlóanyag diszlexiás....

1 db

0 db

1 db

Meixner L: Én is tudok olvasni

1 db

0 db

1 db

A diszlexia prevenció és redukáció....

1 db

0 db

1 db

Lexi sorozat

1 db

0 db

1 db

1 db

Játékház tankönyvcsalád

1 db

0 db

1 db

1 db

Vanyi Ágnes: Írd füllel!

1 db

0 db

1 db

1 db

Dr. Juhász A.: Én is tudok beszélni

1 db

0 db

1 db

1 db

Memo társasjátékok

1 db

0 db

1 db

1 db

Ellentétek

1 db

0 db

1 db

1 db

Príma 3

1 db

0 db

1 db

1 db

Szókincskereső

1 db

0 db

1 db

1 db

Mozaikkép

1 db

0 db

1 db

1 db

Szóról szóra

1 db

0 db

1 db

1 db

Játszva megtanultuk az évszakot

1 db

0 db

1 db

1 db

Érzékelős lottó

1 db

0 db

1 db

0 db

Keresd a formát!

1 db

0 db

1 db

0 db

Ujj bábok

1 db

0 db

1 db

1 db 0 db 1 db

Oktatástechnikai eszközök szükséglet Oktatástechnikai eszköz megnevezése

Minimum Meglévő eszközigény eszköz

Tervezett beszerzés

Írásvetítő

24 db

8 db

16 db

Vászon (nagy)

24 db

6 db

18 db

Színes TV

24 db

3 db

21 db

Videó lejátszó

24 db

6 db

18 db

Diavetítő

9 db

3 db

6 db

CD-s rádió-magnó

10 db

6 db

4 db

Kazettás magnó

14 db

4 db

10 db





IPP


79/79

Nyomtató

3 db

1 db

2 db

Számítógép:

3 db

0 db

3 db

Hosszabbító 3 m

24 db

2 db

22 db

Elosztók

24 db

0 db

24 db

Villany rezsó 2 lapos

3 db

0 db

3 db

Fénymásoló

2 db

0 db

2 db

Írásvetítő fólia

900/év

0

900

Videokazetta

50 db

10 db

40 db

Magnókazetta

20 db

0 db

20 db

0 db

Táblaíró filctoll

100 db

0 db

100 db

0 db

1 db

0 db

1 db

0 db

Videokamera



0 db


IPP

D.3 Fogyasztóvédelmi, katasztrófa- és polgári védelmi program valamint pénzügyi ismeretek

1/5

D.3 Fogyasztóvédelmi, katasztrófaés polgári védelmi program valamint pénzügyi ismeretek D.3.1

Fogyasztóvédelemi feladat........................................................................... 2

D.3.1.1

Fogyasztóvédelmi oktatás célja ................................................................ 2

D.3.1.2

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei............................................. 2

D.3.1.3

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ................................ 2

D.3.1.4

Módszertani elemek .................................................................................. 3

D.3.2

Katasztrófa és polgári védelemi feladat ..................................................... 4

D.3.2.1

Kiemelt feladataink................................................................................... 4

D.3.2.2

Megvalósítás területei ............................................................................... 4

D.3.2.3

Az iskola dolgozóinak polgári védelmi felkészítése ................................ 4

D.3.3

Pénzügyi ismeretek ...................................................................................... 5

D.3.3.1

Gazdasági és pénzügyi nevelés célja ........................................................ 5

D.3.3.2

Gazdasági és pénzügyi nevelés tartalmi elemei........................................ 5

D.3.3.3

A megvalósítás színterei ........................................................................... 5



Fájl neve: D_3



IPP


2/5

D.3.1 Fogyasztóvédelemi feladat D.3.1.1 Fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

D.3.1.2 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Az iskolai programunkban pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges  A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése  Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása  A természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során  A tájékozódás képessége  A döntési helyzet felismerése  Döntésre való felkészülés  A pénzzel való bánásmód  Takarékosság  Tudatos gazdálkodás  Helyes vásárlási szokások kialakítása  Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

D.3.1.3 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban  Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. o Technika: áruismeret, a gyártás és termékminőség összefüggései o Matematika: banki, fogyasztásiszámítások

biztosítási

vagy

üzemanyag-

o Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök. Gregor József Általános Iskola


Fájl neve: D_3



IPP


3/5

o Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és fogyasztások o Magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklámok csapdái. o Biológia: génmódosított élelmiszerek, élelmiszer útja, táplálkozási divatok. o Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszer adalékok, háztartási vegyszerek, vegyszer maradványok. o Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások o Történelem: fogyasztás történet o Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai  Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények).  Iskolán kívüli helyszínek, (piaci séták, üzletek, bankok látogatása).  Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac).

D.3.1.4 Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel, és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A fogyasztói szokás alakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolánk nevelési programjába. A hagyományostól eltérő tanulás szervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremtett fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól.  Riportkészítés az eladókkal.  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklám kritika.  Egyéni és csoportos döntéshozatal.  Adatgyűjtés, adatfeldolgozás.  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel.  Szimulációs játék, esettanulmány.  Érveléstechnikai gyakorlatok.  Viták, szituációs játékok.



Fájl neve: D_3



IPP


4/5

D.3.2 Katasztrófa és polgári védelemi feladat A feladatainkat a polgári védelemi törvény, a kulturális és oktatási ágazatok polgári védelmi feladatairól szóló MKM rendelet határozza meg. E szabályzat kiterjed az iskola tanulóira, az iskola közalkalmazottjaira.

D.3.2.1 Kiemelt feladataink  aktív állampolgárságra nevelés  veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (természeti és társadalmi katasztrófa)  áldozattá válás kivédése

D.3.2.2 Megvalósítás területei Az iskola tanulóinak polgári védelmi feladatinak felkészítését az osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg, kiegészítve a tantárgyak tananyagaival, lehetőségeivel.  Történelem és állampolgári ismeretek. Állampolgári kötelezettségek a természeti katasztrófák, elemi csapások elleni védekezésben, azok következményeinek elhárításában.  Természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia): A veszélyes, tömegkatasztrófával fenyegető természeti hatások, szerves és szervetlen anyagok helyes kezelése.  Földünk és környezetünk: Természeti katasztrófák és az ellenük való védekezés.  Technika, háztartástan: Ipari balesetek, a háztartásban előforduló veszélyhelyzetek elhárítása.  Testnevelés: sporttevékenység közben előforduló veszélyhelyzetek.  Osztályfőnöki órák: tűzrendészeti, balesetelhárítási és polgári védelmi oktatás és áldozattá válás ismérveinek tudatosítása A tanulók felkészítése folyamatos. Felelősei a szaktanárok és osztályfőnök. A fentieken kívül hivatásos polgári védelmi szervek felkészítését is igénybe vesszük.

D.3.2.3 Az iskola dolgozóinak polgári védelmi felkészítése  Az év eleji tűzrendészeti és balesetelhárítási oktatás keretében  Hivatásos polgári védelmi szervek által szervezett továbbképzések segítségével történik. Az év közben belépő dolgozókat az iskola tűz-és balesetvédelmi felelőse külön oktatás keretében készíti fel.



Fájl neve: D_3



IPP


5/5

D.3.3 Pénzügyi ismeretek D.3.3.1 Gazdasági és pénzügyi nevelés célja Célunk a fogyasztói kultúra fejlesztése, a helyes értékrend kialakítása, a kívánság és a szükséglet fogalmak tisztán látása. Tanulóinkat az egyéni és a társadalmi értékek tiszteletben tartására, a természeti értékek védelmére, a javakkal való ésszerű gazdálkodásra neveljük.

D.3.3.2 Gazdasági és pénzügyi nevelés tartalmi elemei 1. Családi költségvetés (bevétel, megtakarítás, hitel) 2. A pénz és formái (érem, bankjegy, virtuális pénz, pénzhelyettesítők, bankkártyák) 3. Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam, infláció) 4. Vállalkozói ismeretek (a vállalkozók személye, felelős vállalkozói magatartás, a vállalkozások szűkebb-tágabb környezete)

D.3.3.3 A megvalósítás színterei Tanórákba beépítve Osztályfőnöki óra Matematikaóra Technikaóra Rajzóra Tanórán kívüli tevékenység Projektek Intézményi rendezvények DÖK Táborok Szakkörök



Fájl neve: D_3



D.4 Választható tantárgyak foglakozások

IPP

1/4

D.4 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai

A kötelező- a választott tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendje..... 2

D.4.1 D.4.1.1

Kötelező tantárgyak .................................................................................... 2

D.4.1.1.1

1-4. évfolyam .................................................................................. 2

D.4.1.1.2

5-8. évfolyam .................................................................................. 2

D.4.1.2

Választható tantárgyak, foglalkozások: ....................................................... 2

D.4.1.3

A szabadon tervezett tanórai foglalkozások több funkciót tölthetnek be: ..... 3

D.4.1.4

Nem kötelező tanórai foglalkozások ........................................................... 3

D.4.1.5

A tanórán kívüli foglakozások tervezésénél a következők szerint járunk el: 4



Érvényes: visszavonásig

Fájl neve: D_4

Hatályos:2014. szeptember 1.

Módosítva: 2014. március 17.


IPP

2/4

D.4.1 A kötelező- a választott tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendje D.4.1.1 Kötelező tantárgyak

D.4.1.1.1 1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

D.4.1.1.2 5-8. évfolyam Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Idegen nyelvek (angol-német) Fizika Kémia Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Ének-zene Földrajz Természetismeret Biológia –Egészségtan Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Erkölcstan Dráma és tánc Informatika Osztályfőnöki D.4.1.2 Választható tantárgyak, foglalkozások: Idegen nyelv: Választható tárgyak: A választható idegen nyelv az angol vagy német, melyet csoportbontásban tanítunk. A választás ideje: Iskolánkban az idegen nyelv oktatása 4. osztályban indul. A tanulni kívánt idegen nyelv kiválasztása a 3. évfolyamon történik. Választás módja: A szülők írásban nyilatkoznak a választott idegen nyelvről. Gregor József Általános Iskola



Fájl neve: D_4




IPP

3/4

D.4.1.3 A szabadon tervezett tanórai foglalkozások több funkciót tölthetnek be: Feladatai:  Ellensúlyozzák a kötelező órák arányaiban végbement változásokat.  A tehetséges tanulóknak emelt óraszámú és szintű képzést tesznek lehetővé (énekzene, matematika)  Felső tagozaton az „a” osztályok humán orientáltságúak, „b” osztályok emelt szintű matematika, a „z” osztályok emelt szintű ének-zeni oktatásban részesülnek. D.4.1.4 Nem kötelező tanórai foglalkozások Kötelezően választandó tanórai foglalkozások Emeltszintű képzés: Matematika: Emelt szintű, matematika osztályba az általános iskola 4. évfolyamán lehet jelentkezni. A jelentkezők írásbeli matematika képességvizsgálaton vesznek részt az iskola által megjelölt időpontban. A felvételt nyert tanulók a matematikát emelt óraszámban tanulják. Az óraszám többlet vállalásáról a szülőknek írásban kell nyilatkozniuk. Az iskola az alapképzésben részesülő osztály és az emelt szintű osztály között - indokolt esetben - az átjárhatóságot biztosítja. Ének-zene: Az ének-zenei tagozatos osztályokba leendő első osztályos tanulók jelentkezhetnek. A tanulók az iskola által megjelölt időpontban zenei meghallgatáson vesznek részt, amely a gyerekek zenei képességét, ritmusérzékét méri fel. Az emelt szintű zenei képzésre a felvételt az iskolába való jelentkezéskor kell kérnie a szülőnek. Az óraszám többlet vállalásáról, a fellépéseken való kötelező részvételről a szülőknek írásban kell nyilatkozniuk.  1-4. évfolyam Emelt szintű ének-zene 1. osztály: helyi tanterv heti + 2 óra 2. osztály: helyi tanterv heti + 2 óra 3. osztály: helyi tanterv heti + 2 óra 4. osztály: helyi tanterv heti + 2 óra  5-8. évfolyam Emelt szintű ének-zene Gregor József Általános Iskola



Fájl neve: D_4




IPP

4/4

5. osztály: helyi tanterv heti + 3 óra 6. osztály: helyi tanterv heti + 3 óra 7. osztály: helyi tanterv heti + 3 óra 8. osztály: helyi tanterv heti + 3 óra Emelt szintű matematika 5. osztály: helyi tanterv heti + 1 óra 6. osztály: helyi tanterv heti + 2 óra 7. osztály: helyi tanterv heti + 2 óra 8. osztály: helyi tanterv heti + 2 óra D.4.1.5 A tanórán kívüli foglakozások tervezésénél a következők szerint járunk el:  Egyik részük a tehetséggondozás, továbbtanulásra felkészítést, a honismeret, nemzeti kultúra megismerésére, az egészséges életmódra nevelést szolgálja (pl.: matematika, nyelvi, múzeumbarát, számítástechnika, történelem, képzőművészet, természetismereti szakkörök, foglakozások). Más részük az iskolai ünnepségek, műsorok, rendezvények színvonalas megtartása céljából szerveződnek (énekkar, színjátszás, ügyes kezek, táncszakkör). A meglévő és tervezett foglalkozásaink egy része a tanulóink sportolását, illetve szórakozását szolgálják.  A differenciálás gyakorlatát szeretnénk folytatni a jövőben, az intenzív módszerek, illetve a szükséges – lehetőleg differenciált – csoportbontás elvét alkalmazzuk. A differenciált képességfejlesztéssel lehetőséget adunk a gyengébb képességű tanulók lemaradásának megakadályozására, illetve a tehetséges tanulók egyéni továbbfejlesztésére.




Fájl neve: D_4



IPP

D.5 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, magatartás és szorgalom minősítése

1/6

D.5 A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékellési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei D.5.1

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ........................................................................................................ 2

D.5.1.1

A beszámoltatás, számonkérés célja:......................................................... 2

D.5.1.2

Feladata:..................................................................................................... 2

D.5.1.3

Követelményei: .......................................................................................... 2

D.5.2 D.5.2.1

A számonkérés alapvető formái:................................................................. 3 Szóbeli számonkérés.................................................................................. 3

D.5.2.1.1 Fajtái: ................................................................................................... 3 D.5.2.1.2 Rendje:................................................................................................. 3 D.5.2.1.3 Követelményei:.................................................................................... 3 D.5.2.2

Az iskolában alkalmazott írásbeli beszámoltatás formái a pedagógiai folyamatban betöltött szerepük alapján ..................................................... 3

D.5.2.2.1 A felmérések összeállításakor teljesítendő feltételek .......................... 4 D.5.3 D.5.3.1

A tanuló magatartás és szorgalom- é rtékelésének elvei és minősítése..... 5 A magatartás és szorgalom értékelésének elvei......................................... 5

D.5.3.1.1 A magatartás értékelése ....................................................................... 5 D.5.3.1.2 A szorgalom értékelése........................................................................ 6



Fájl neve: D_5



IPP


2/6

D.5.1 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái D.5.1.1 A beszámoltatás, számonkérés célja:  a pedagógus tájékozódjon arról, hogyan sikerült a tanulóknak elsajátítaniuk a tananyagot. Ennek tükrében kell kiegészítenie, korrigálnia további oktató munkáját.  a tanuló és a szülő kapjon visszajelzést arról, hogy a tananyag elsajátításában milyen szinten tart.  ösztönözze arra a tanulót, hogy folyamatosan készüljön az órára, mert az ismeretek elsajátítása csak így válhat alapossá és tartóssá.  önértékelésre szoktatja a gyerekeket.

D.5.1.2 Feladata:  az előírt tananyag minél tökéletesebb elsajátítása.  az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásba való átültetése.

D.5.1.3 Követelményei:  A tanulónak az oktatás egész folyamata alatt tudnia kell, milyen ismereteket fog elsajátítani, ill. az elsajátításban milyen szintig kell eljutnia, milyen kulcskompetenciák területén kell fejlődnie.  A tanuló tanulási folyamatát hassa át a tanulók folyamatos önellenőrzése, önértékelése. Ehhez a tanári számonkéréssel is, nyújthatunk segítséget.  Csak a tantervi anyagot kérjük számon, és olyan mélységben, ahogyan az adott tanulótól az adott szinten elvárható.  A pedagógus pozitív beállítottsága feltétlenül szükséges: a tanulónak éreznie kell, hogy a tudására vagyunk kíváncsiak, nem, pedig a hiányosságaira.  A számonkéréssel büntetni, nem lehet.  Folyamatosnak, rendszeresnek kell lennie.  Legyen a lehetőségekhez képest személyre szabott. A szorongó, zárkózott, beszédhibás gyerekek problémáira legyünk tekintettel.  Legyen lehetőleg változatos, többféle módszert alkalmazó. A számonkérésből kimaradó tanulók ne töltsék passzívan az időt.  Módját, módszereit a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve kell megválasztani. Ne fejtsen ki a pedagógus személyisége túl erős szubjektív hatást!  Törekedni kell arra, hogy minél magasabb szintű gondolkodási folyamatok, kulcskompetenciák fejlesztésére, elvégzésére ösztönözzük a tanulókat a számonkérés során (pl. általánosítás, ok-okozati összefüggések megfigyeltetése stb.)  Mindezeket figyelembe véve a pedagógus szabadságában áll, hogy tanári lelkiismeretére támaszkodva maga döntse el, miként, hogyan alkalmazza a számonkérést az oktató, nevelő munkájában.



Fájl neve: D_5



IPP


3/6

D.5.2 A számonkérés alapvető formái: D.5.2.1 Szóbeli számonkérés D.5.2.1.1

Fajtái:

 melyek függetlenül a tantárgytól, minden órán alkalmazhatók: o kérdezés, feleltetés, kiselőadás, memoriterek számonkérése. o Ezen kívül a különböző tantárgyak, a számonkérés számtalan formáját kínálják, amiből a pedagógus tetszőlegesen válogathat. o A csoportos munkában való tevékenységének értékelése.

D.5.2.1.2

Rendje:

 lehet folyamatos, ill. esetenkénti  lehet 1-1 ismeret, 1-1 témát számon kérő  minden tanuló vegyen részt szóbeli számonkérésben tantárgyanként évente minimum 1 alkalommal.

D.5.2.1.3

Követelményei:

 alapvető, hogy a pedagógus kérdéskultúrája megfelelő legyen.  arra kell ösztönözni a tanulót, hogy a számonkérésre adott válasza logikus, nyelvileg igényes, minél alaposabb, s önállóbb legyen  a pedagógus a felmerülő hibákat, hiányosságokat azonnal egészítse, javítsa ki.  a számonkérés folyamatába lehetőleg be kell vonni az osztály többi tagját is.  a lehetőségekhez képest vegyük figyelembe a tanulók egyéni adottságait.

D.5.2.2 Az iskolában alkalmazott írásbeli beszámoltatás formái a pedagógiai folyamatban betöltött szerepük alapján Diagnosztikus felmérést a pedagógiai folyamat kezdetén (tanév elején a 2-3. tanítási héten) íratunk annak feltárására, hogy megtudjuk, tanulóink milyen előzetes ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkeznek, képességeik és készségeik milyen fejlettséget mutatnak. Ennek ismeretében fogalmazzuk meg a fejlesztés irányát, a differenciálás szempontjainak kialakítását, a pótlásra kerülendő ismeretek körét. Formája a tanítási év 2-3. hetében végzett év eleji felmérés, melyet százalékosan értékelünk. Formatív felmérést tanév közben íratunk, hogy képet kapjunk a gyerek tanulási folyamatban való előrehaladásáról. Eredménye alapján határozzuk meg a további fejlődéshez szükséges korrekciót. Az értékelés érdemjeggyel történik. Írásbeli tematikus dolgozatot egy-egy rövidebb tanítási-tanulási szakasz végén íratunk, hogy képet kapjunk az elért eredményekről, a hatékonyságról. Ez a dolgozat a tanított ismeretek, kompetenciák számonkérését szolgálja, segíti a tantárgyi ismeretek megszilárdulását, a tanulók önértékelését. Formája a témazáró dolgozat, melyet szöveggel (alsó tagozaton), érdemjeggyel (felső tagozaton) értékelünk, és a naplóba piros jegyként kerül. Az írásbeli és szóbeli felelet a tanév során egy-egy rövidebb tananyagrész (lecke) egyéni elsajátításának gyors visszajelzését szolgálja. Hatása abban van, hogy folyamatos tanulásra



Fájl neve: D_5



IPP


4/6

ösztönöz, segíti a tanulót az ismeretekben való előrehaladás ellenőrzésében. Értékelése érdemjeggyel, vagy egyéb, előre jelzett módon (kisjegy, piros pont, stb.) történhet. Szummatív felmérést a tanév végén a tanulás lezárásaként, a végállapot eredményeinek megismerése céljából íratunk, hogy globális képet kapjunk a követelmények teljesítéséről. Alapját a NAT és az iskolai dokumentumok képezik. Az év végi osztályzat kialakításában súlyozott szerepe van. Formája a tanév végi felmérés, amelyet érdemjeggyel értékelünk.

D.5.2.2.1

A felmérések összeállításakor teljesítendő feltételek

Általánosságban:  Az értékelés mindig viszonyítás. Viszonyítjuk a tanuló fejlődését, tudását önmagához; illetve ahhoz, hogy a tananyag elsajátításában milyen szintre jutott el.  Leggyakrabban a tudás szempontjából értékelünk, de nem feledkezhetünk meg a neveltségi szintek, készségszintek méréséről sem.  A tananyag begyakorlottsági szintjét mérjük, illetve azt, hogy az elsajátítottakat milyen szinten tudja alkalmazni.  A mérés előtt mindig meg kell határozni: mi a célja a mérésnek, mit, miért, milyen szinten mérek, illetve ahhoz melyik módszer, eszköz, feladattípus alkalmas a leginkább. Begyakorlottsági szintek:  induló szint (amit magával hozott az első osztályba, illetve amit az előző tanévben már elsajátított a tanuló)  minimum szint: a továbbhaladáshoz elengedhetetlen (valójában ez jelenik meg a tanítás eredményeként)  optimum szint: az elérhetőség maximális határa (ez készség, amely erősen életkorfüggő)  maximum szint (ami elvileg elérhető) Alkalmazási szintű tudást mérni lehet:  Az ismeret szintjén:  ráismerés : pl.: a kép, rajz alapján megnevez valamit  reprodukció: mi a mondat? sorold fel, nevezd meg, írd le típusú feladatok  súlyozás: 1-1 pont

 Megértés szintjén:  értelmezés vagy elemzés (definíciók)  magyarázat (ok-okozati összefüggések súlyozás: 2-2 pont  Operatív alkalmazás szintjén: (a felső tagozaton, középiskolában)  külső algoritmus szintjén (a sok - képlet, szabály - közül kiválasztja, felismeri, melyiket kell alkalmaznia és azt jól használja)  belső algoritmus szintjén (fejből idézi fel a szabályokat, képleteket, mert már a gyakorlatban megtanulta, de ide tartoznak az összefüggések, besorolások, azonosságok, különbségek felismerése, rendszerezés jellegű feladatok) súlyozás: 33 pont Ezen kívül létezik még a megismerő alkalmazás szintje, ahová 18 éves kor körül lehet eljutni (induktív, deduktív szint). Gregor József Általános Iskola


Fájl neve: D_5



IPP


5/6

D.5.3 A tanuló magatartás és szorgalom- értékelésének elvei és minősítése D.5.3.1 A magatartás és szorgalom értékelésének elvei Havonta történik az osztályban tanító nevelők (alsó tagozaton a tanító, napközis nevelő és az osztályba esetleg betanító szaktanárok) véleménye alapján. Ennek célja, hogy a tanuló, illetve szülője folyamatosan reálishoz közeli képet kapjon. A félévi és az év végi osztályozó konferencia alakítja ki a tanuló számára az adott félévre vonatkozó végleges osztályzatot. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével havonta érdemjeggyel végzi a 28. évfolyamokon. Az érdemjegyek a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Félévkor a 2-8. évfolyamokon szöveges értékeléssel is minősítünk.

D.5.3.1.1 Példás    

A magatartás értékelése

magatartású az a tanuló, aki a közösségért sokat tesz (aktív, kezdeményező) a házirend előírásait megtartja, másokat is erre ösztönöz, pozitív hatást gyakorol a közösségre, a felnőttekkel és társaival szemben példamutatóan, udvariasan és segítőkészen viselkedik.

Jó magatartású az a tanuló, aki  figyelembe veszi a közösség érdekeit, részt vesz abban,  az iskola házirendjének a viselkedésre vonatkozó követelményeit megtartja. Változó magatartású az a tanuló, aki  az iskola házirendjének a viselkedésre vonatkozó szabályait nem mindig tartja meg,  a közösségi munkában nem mindig vesz részt (ingadozó, közömbös),  kifogásolható magatartása miatt intésben részesül. Rossz magatartású az a tanuló, aki  fegyelmezetlen magatartásával a közösséget demoralizálja, társainak több ízben rossz példát mutat (durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó),  a közösségi élet iránt közömbös, a közösségi munkát inkább hátráltatja, mint segíti,  tanárainak és társainak nem adja meg az őket, megillető tiszteletet,  többször igazolatlanul mulaszt,  kifogásolható magatartása miatt többszöri intésben, ill. megrovásban részesül.



Fájl neve: D_5



IPP


D.5.3.1.2

6/6

A szorgalom értékelése

Példás szorgalmú az a tanuló, aki  kötelességeit kifogástalanul teljesíti (céltudatosan törekvő),  képességeihez mérten iskolai munkáját és a házi feladatát a legjobban ellátja (igényes)  munkájában kitartó és a tőle telhető legjobb eredményre törekszik (megbízható, önálló),  pontos, esztétikai szempontból is tetszetős, hiánytalan munkát igyekszik végezni,  a tanítási órákon aktív. Jó szorgalmú az a tanuló, aki  képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik (ösztönzésre végez többletmunkát),  iskolai munkáját és házi feladatát maradéktalanul elvégzi, de ezek esztétikuma esetleg már nem érdekli Változó szorgalmú az a tanuló, akinek  a munkavégzésében törések mutatkoznak: hanyag és jó munkák váltogatják egymást, ami azt mutatja, hogy gyakran képességein alul dolgozik, és aki  esetenként nem készül az órákra. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki  rendszeresen mulasztja el kötelességeit,  képességei alatt teljesít,  munkái gondatlanok, hanyagságról árulkodnak,  a munkavégzésben megbízhatatlan;  megbukott.



Fájl neve: D_5



D.6 A csoportbontások és az egyéb foglalko zások szervezésének elvei

IPP

1/3

D.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

D.6.1

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .............. 2

D.6.1.1

Csoportbontás a következő tantárgyak esetén valósulhat meg: ..................... 2

D.6.1.2

Egyéb formák: ................................................................................................ 2

D.6.1.3

Tanítási szerkezet ........................................................................................... 2

D.6.1.4

Térszerkezet ................................................................................................... 3




Fájl neve: D_6

Hatályos:2013. s zeptember 1.

Módosítva: -


IPP

2/3

D.6.1 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei D.6.1.1 Csoportbontás a következő tantárgyak esetén valósulhat meg:  Idegen nyelv 4. osztálytól 8. osztályig minden tanulócsoportban a szülői igények alapján két nyelvet oktatunk, angol és német nyelvet. A szülői igényeinek felmérése a harmadik évfolyamon félévkor történik. A két nyelv oktatását ennek megfelelően visszük tovább, a hagyományoknak megfelelően.  Magyar 5. évfolyamon A tanulóink kommunikációs, azon belül szövegértési nehézségeinek hatékonyabb leküzdése érdekében folytatjuk a kiscsoportos oktatási formát. Ez jobban elősegíti a személyre szóló differenciált odafigyelést, az adott tanuló fejlettségének megfelelő terhelést, fejlesztést.  Informatika 6. 7. 8. évfolyamokon Az intézmény informatikai felszereltsége lehetőséget nyújt a hatékony oktatás megvalósítására, melyet továbbra is csoportbontásban valósítunk meg.

D.6.1.2 Egyéb formák: Az emelt szintű matematikánál a matematika óraszámában, az emelt szintű ének-zenénél az ének óraszámában biztosított többlet órában a kívánt képességek fejlesztése folyik. A pedagógiai program, a helyi tanterv elkészítése, ill. adaptálása, a szülői ház, a gyermekek igényeinek felmérése, a kerettanterv területeiből a korszerű elemek bevezetése egységes csapatmunkát, a tantestület erős motiváltságát, a gyermekek jövőjéért érzett felelősséget, optimista magatartást kívánt és kíván ezután is. Véleményünk szerint három-négy év szükséges ahhoz, hogy programunk hasznosságát, hatékonyságát vizsgálni tudjuk, és hogy folyamatos, szívós, kitartó munkánk eredményessége bizonyíthatóvá váljék.

D.6.1.3 Tanítási szerkezet Iskolánk a „nagyfelmenő” rendszert preferálja az alsó tagozatban. 3.-4. osztályban a készségtárgyak esetében és a matematika tanításában törekszünk a tantárgycsoportos oktatásra. A felső tagozaton a tantárgyakat lineáris oktatási formában törekszünk megoldani.




Fájl neve: D_6


Módosítva: -


IPP

3/3

D.6.1.4 Térszerkezet Az alsó tagozaton osztálytermi rendszerben délelőtt folyik az oktatás. A szabadidős foglakozások, szakkörök, sportkörök, énekkarok, stb. délután és ugyanezekben a termekben zajlanak. A felső tagozaton az oktatást szaktantermi, tantermi cserékkel oldjuk meg. Az aula, a tornaterem, a XV. utcai sportpálya jól hasznosíthatók az oktatásban.




Fájl neve: D_6


Módosítva: -

D.7 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szü kséges módszerek

IPP

1/3

D.7 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése és értékelése........................................ 2

D.7.1 D.7.1.1

Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák ..................................... 2

D.7.1.2

A próbák leírása ............................................................................................. 2

D.7.1.2.1

Próba az aerob állóképesség mérése: ................................................. 2

D.7.1.2.1.1 Cooper-teszt; futással/kocogással ..................................................2 D.7.1.3

Próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez ............................ 2 D.7.1.3.1.1 Helyből távolugrás (cm) ................................................................2 D.7.1.3.1.2 Hason fekvésből törzsemelés folyamatosan (db) ..........................2 D.7.1.3.1.3 Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (db) .................................2 D.7.1.3.1.4 Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan (db).............................3

D.7.1.4

Általános mérési szempontok......................................................................... 3

Greg or József Által ános Iskola Fájl neve: D_7

Elfogadva: 2013. március 26. Hatályos:2013. s zeptember 1.


IPP


2/3

D.7.1 A tanulók fizikai állapotának mérése és értékelése D.7.1.1 Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák

I. Az aerob állóképesség mérésére: A Cooper-teszt II. Az erő, erő -állóképességének mérése: 1. Helyből távolugrás.(Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére) 2. Hasonfekvésből törzsemelés. (A hátizom erő-állóképességének mérésére) 3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel). (A csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás. (A vállöv- és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére) D.7.1.2 A próbák leírása

D.7.1.2.1 Próba az aerob állóképesség mérése: D.7.1.2.1.1 Cooper-teszt; futással/kocogással Törekedni kell arra, hogy próba elvégzésének időpontjáig fizikailag, pszichikailag, technikailag úgy készítsük fel a fiatalokat, hogy ne szorongjanak, és ne „szenvedjenek" futás - kocogás közben. A futás megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a próbázók figyelmét arra, hogy beszélgetés nélkül, mindenki a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson, - kocogjon 12 percig, közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigénhiány. A tanulókat (minél fiatalabb korban) meg kell tanítani a pontos pulzusmérésre, és a mért pulzus értékeinek értelmezésére. D.7.1.3 Próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez D.7.1.3.1.1 Helyből távolugrás (cm) Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. D.7.1.3.1.2 Hason fekvésből törzsemelés folyamatosan (db) A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. D.7.1.3.1.3 Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (db) A hasizmok erő-állóképességének mérése Greg or József Által ános Iskola Fájl neve: D_7



IPP


3/3

Feladat: a vizsgált személy üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. D.7.1.3.1.4 Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan (db) A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

D.7.1.4 Általános mérési szempontok 1. A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljából, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. 2. Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportudvaron) tornaruhában sportöltözetben célszerű végezni, végeztetni. 3. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. 4. Ezekkel a próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. 5. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. 6. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. 7. A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat legcélszerűbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 8. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

Greg or József Által ános Iskola Fájl neve: D_7



D.8 Környezeti nevelési program

IPP

1/10

D.8 A környezeti nevelés programja D.8.1 Helyzetelemzés, helyzetkép ............................................................. 2 D.8.1.1 Az iskola működése környezeti nevelési szempontból...................... 2 D.8.1.2 Az iskola környezeti nevelési szemlélete........................................... 2 D.8.1.3 A környezeti nevelés színterei iskolánkban ....................................... 3 D.8.1.3.1 Hagyományos tanórai oktatásszervezésben ....................................... 3 D.8.1.3.2 Nem hagyományos tanórai keretben.................................................. 3 D.8.1.3.3 Tanórán kívüli programok: ................................................................ 3 D.8.2 Erőforrások....................................................................................... 4 D.8.2.1 Humánerőforrások ............................................................................. 4 D.8.2.1.1 Iskolán belüli együttműködés ............................................................ 4 D.8.2.1.1.1 Tanárok. ........................................................................................ 4 D.8.2.1.1.2 Tanulók. ........................................................................................ 4 D.8.2.1.1.3 Tanárok és tanulók. ...................................................................... 4 D.8.2.1.1.4 Tanárok és szülők. ........................................................................ 4 D.8.2.1.1.5 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. ........................ 4 D.8.2.1.2 Iskolán kívüli együttműködés ............................................................ 5 D.8.2.1.2.1 Fenntartó. ...................................................................................... 5 D.8.2.1.2.2 Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. ....................... 5 D.8.2.1.2.3 Civil szervezetetek........................................................................ 5 D.8.2.1.2.4 Hivatalos szervek.......................................................................... 5 D.8.2.1.3 Anyagi erőforrások ............................................................................ 5 D.8.2.1.3.1 Saját erőforrások........................................................................... 5 D.8.2.1.3.2 Külső erőforrások ......................................................................... 6 D.8.3 Alapelvek, célok................................................................................ 6 D.8.3.1 Alapelvek ........................................................................................... 6 D.8.3.1.1 A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: .......................................................................................... 6 D.8.3.1.2 Hosszú távú célunk: ........................................................................... 6 D.8.3.1.3 Rövid távú célunk: ............................................................................. 6 D.8.3.1.3.1 Feladatok ...................................................................................... 7 D.8.3.1.3.2 Hagyományok ápolása: ................................................................ 7 D.8.3.1.3.3 Sikerkritériumok:.......................................................................... 7 D.8.4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek............................................ 8 D.8.4.1 Tanórai foglalkozások........................................................................ 8 D.8.4.2 Tanórán kívüli foglalkozások: ........................................................... 9 D.8.5 Módszerek....................................................................................... 10 D.8.6 Taneszközök ................................................................................... 10 D.8.7 Minőségfejlesztés ............................................................................ 10




IPP


2/10

D.8.1 Helyzetelemzés, helyzetkép D.8.1.1 Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskola helye befolyásolja környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Sajátos széttagoltságból fakadóan mindig van teendő, hogy kellemesebb, otthonosabb körülményeket biztosítsunk a mindennapi iskolai élethez. Az étkeztetés önkiszolgálással zajlik, hozott étellel. Az iskola udvara zártságát és nyitottságát, méretét tekintve épületenként változó, de mindhárom helyen lebetonozott, ami alkalmat teremt sportolásra, játékra. Az iskola épületét tanulóink által ültetett fák teszik még szebbé. Jelenleg a tantestület szűkebb része foglalkozik intenzívebben a környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában rész vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére.

D.8.1.2 Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden területén tapasztalható. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk.  Olyan oktatást kell biztosítani, amelyben a tananyag elsajátítása mellett hangsúlyt kap a környezettudatos életmód.  Olyan készségeket kell kialakítanunk, amely biztosítéka a felelős környezettudatos magatartásnak, a kreatív hozzáállásnak, az együttműködésre való hajlandóságnak. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását és azok hagyománnyá válását. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy tanulóink szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket alakítsuk, formáljuk. Szemléletet csak úgy lehet kialakítani, ha minden tantárgyban és iskolán kívüli programon arra törekszünk, hogy ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az ember szerepét és helyét. Tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolában lehetőségeket biztosítunk arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait, a köztük rejlő összefüggéseket keressék, mert csak így válhatnak majd tudatos környezetvédővé, a természetet szerető, óvó felnőtté.




IPP


3/10

D.8.1.3 A környezeti nevelés színterei iskolánkban D.8.1.3.1 Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórákon:  A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat.  Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel.  Kiemelt helyet kapnak hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyek tanulóink ilyen irányú nevelését segíti.  Különböző módszereket alkalmazva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kapnak az önálló ismeretszerzési formák is.  Alkalmazzuk a szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is.  A környezetvédelmi nevelés gyújtópontja a környezetismereti óra, amikor feldolgozhatjuk környezetvédelmi tapasztalatainkat, egységesíthetjük szemléletünket, szakismereteket készíthetünk elő. Az órákon bontakozik ki tananyagszerűen, a tudományos fogalmakat előkészítve mindaz a természet-társadalmi szakismeret, amely tudatosítja, elrendezi gyermekeink gondolkodásában a környezetkultúrát.  Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink bizonyos szintű elméleti ismereteket is szerezzenek, mert csak így lehet tudatosan, átgondoltan tenni a környezet megóvásáért.

D.8.1.3.2 Nem hagyományos tanórai keretben  Tanulmányi séták, kirándulások közvetlen tapasztalatszerzésre nyújtanak lehetőséget.  Intézmény- és múzeumlátogatások  Nyári táboraink tematikájában helyet kapnak természetvédelemmel foglalkozó programok

D.8.1.3.3 Tanórán kívüli programok: Az érdeklődő tanulókat olyan versenyeken indítjuk, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat /pl. Teleki Pál földrajzverseny, Kaán Károly verseny/. Különböző akciókban veszünk részt:  Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat szervezünk /elem, papírgyűjtés/  Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján, iskolanapon rajzkiállítást, nyári táborokról bemutatkozó, tájsebészeti fotókiállítást/  Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája évről évre változik, de a meghirdetett programok között mindig szerepelnek olyanok, ahol tanulóink megismerhetik közvetlen környezetüket /természeti és épített/, hagyományainkat, értékeinket.  Évente megszervezzük, hogy az alsós és felsős évfolyamok megismerjék a kerületünkben működő intézmények kiállításait. /Csekovszky Árpád művei, Erdős Renée-ház/




IPP


4/10

D.8.2 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A részvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

D.8.2.1 Humánerőforrások D.8.2.1.1 Iskolán belüli együttműködés D.8.2.1.1.1 Tanárok. Az iskola minden tanárának feladat, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskola környezeti nevelési céljainak megvalósítása érdekében ki kell alakítanunk, ill. tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintésébe az iskolavezetés koordinátori szerepe meghatározó. D.8.2.1.1.2 Tanulók. Az iskola minden tanulójának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és tenni akaró tanulókból álló diákcsoportoknak. D.8.2.1.1.3 Tanárok és tanulók. A tanulók a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet megalapozásában, kialakításában az erdei iskolának, papírgyűjtési akcióknak, nyári táboroknak. A tanárok és diákok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. A tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek koordinálásában az iskolavezetőség támogatása szükséges. D.8.2.1.1.4 Tanárok és szülők.

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ez egyrészt azon keresztül valósulhat meg, hogy az iskolában elsajátított ismereteket tanulóink szűkebb környezetükben is alkalmazzák, másrészt a táborokban való tanulói részvételt anyagilag is támogassák. D.8.2.1.1.5 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak.

Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskola adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, továbbra is folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatron. Az iskolába bevezetésre kerülő részleges /csak papír/ szelektív hulladékgyűjtéséhez a technikai dolgozók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.




IPP


5/10

D.8.2.1.2 Iskolán kívüli együttműködés D.8.2.1.2.1 Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés - az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. D.8.2.1.2.2 Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkert és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórán készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. D.8.2.1.2.3 Civil szervezetetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal, rendezvényeinken való részvételükkel segítik környezeti nevelési munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás az iskolavezetés feladata. A témával foglalkozó tanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. D.8.2.1.2.4 Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolakörnyezet kialakításában.

D.8.2.1.3 Anyagi erőforrások D.8.2.1.3.1 Saját erőforrások Költségvetés Az iskola költségvetéséből minden évben olyan felújításokat /termek, folyosók WC-k festése/ kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését szolgálják. Alapítvány Az iskolai alapítvány támogatja az erdei iskolák, nyári táborok környezetvédelemhez kapcsolódó programjait. Pályázat A témában kiírt pályázatok elkészítésével törekszünk bevételre, az elnyert összeget a leggazdaságosabban fordítjuk e nevelési terület eredményességére.




IPP


6/10

D.8.2.1.3.2 Külső erőforrások

Céljaink sikeres eléréséhez szponzori támogatások megnyerésére törekszünk.

D.8.3 Alapelvek, célok D.8.3.1 Alapelvek D.8.3.1.1 A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell keze lnünk:  a környezettudatos magatartás kialakítása  felelős életvitel elősegítése  szokásrendszer megalapozása  a fenntartható fejlődés  alapvető emberi szükségletek  emberi jogok  elővigyázatosság  biológiai és társadalmi sokféleség  a kölcsönös függőség Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a tanuló fejében egységes rendszer alakuljon ki.

D.8.3.1.2 Hosszú távú célunk:          

a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel, a környezet értékei iránti felelős magatartás, annak megőrzésének igénye és akarata, a természeti és épített környezet szeretete és védelme, a sokféleség megőrzése, az egészséges életmód igénye és az ehhez vezető módszerek elsajátítása, a helyes értékrend, a megfelelő környezetkultúra kialakítása, humánummal töltsük ki a természeti ismereteik körét, képessé kell tenni tanulóinkat a veszélyhelyzetek felismerésére és megelőzésére, környezetük megóvása érdekében helyes szokások kialakítása, ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat,  legyenek a szülőföldjük, környezetük védelmezői. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása:  problémaérzékenység  kreativitás  együttműködés, tolerancia és segítő életmód  ökológiai gondolkodásmód

D.8.3.1.3 Rövid távú célunk: Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_8



IPP


7/10

 Ismerjék meg tanulóink:- a szelektív hulladékgyűjtés környezetkímélő hatásait, kerületünk természetvédelmi területének élővilágát, problémáit, /Merzse-mocsár, Cinkotai erdő, Rákos-patak /  Gondosan bánjanak az ivóvízzel, ne pazarolják.  Ügyeljenek az iskola és környékének ápoltságára, óvják és védjék az iskolaudvar növényeit.  Legyenek takarékosak munkaeszközeikkel, a hővel, az elektromos energiával.  Ügyeljenek a levegő, a termőtalaj tisztaságára.  Tudatosuljon bennük a szemetes környezet természetkárosító hatása. D.8.3.1.3.1 Feladatok

 a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkáho z,  tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelési módszerek bemutatása,  szülői értekezlet tartása a témában  a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése egész évben  ökocsoportok létrehozása  számítógépek adta lehetőségek kihasználása  „Örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, szobrot, patakszakaszt – amit figyelnek, gondoznak D.8.3.1.3.2 Hagyományok ápolása:  iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára,  a kerület nevezetességeinek feltérképezése,  az iskola hírességeinek élete – kutatása,  erdei iskola, nyári táborok szervezése, lebonyolítása lehetőségekhez mérten,  drog előadások folytatása  pályázatokon, versenyeken való részvétel  természetvédelmi versenyekre felkészítés D.8.3.1.3.3 Sikerkritériumok:  A környezeti nevelésben résztvevő felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak.  Több környezeti nevelési tartalom jelenik meg az átdolgozott tanmenetekben és a tanórákon.  Ha a tanuló megismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja.  Beszélgetéseken, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. Így a gyerek kötődése kialakul, megerősödik, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.




IPP


8/10

D.8.4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek D.8.4.1 Tanórai foglalkozások  A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni, fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen,  Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.  Az élőlények egyszerű ismerete, az életjelenségek, az életfeltételek, a környezeti hatások elemei, a földrajzi képződmények és jelenségek köre – környezetismereti óra  Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket - testnevelés  Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, ismerjék meg a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés – magyar nyelv és irodalom  Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete - történelem  Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, ismerjék meg és őrizzék a természet és az ember alkotta táj szépségeit földrajz  Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, ismerjék meg a globális környezeti problémákat, alakuljon ki ökológiai szemléletmód - biológia  Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére - kémia  Tudjanak példákat említeni a népi építészét, díszítőművészet hazai, kerületi előfordulásaira, ismerjék a természetes alapanyagok használatát, a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségét - rajz és vizuális kultúra  Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, értelmezni, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, legyenek képesek reális becslésekre – matematika  Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatásokat /sugárzások, zaj, rezgés/ , tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni – fizika





IPP

9/10

 Ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni - ének  Tudják ápolni, gondozni a lakókörnyezetükben élő növényeket. Ismerjék a biológiai, mechanikus és kémiai növényvédelmet. Ismerjék a háztartások környezetét szennyező hatásokat és tudják alkalmazni a környezetvédő szemétkezelési eljárásokat, alkalmazzák a szelektív hulladéktárolást – technika és életvitel  A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmód minták elemzése, a megoldások keresése - osztályfőnöki órák.

D.8.4.2 Tanórán kívüli foglalkozások: /egy-egy eseményhez, jeles naphoz kapcsolódóan/ Pl.:  kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez, programhoz kötötten  „akciók”: pályázatok, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése,  „látogatás” múzeumban, állatkertben, nemzeti parkban, hulladékudvarnál,  versenyek,  DÖK-nap – iskolaszépítés,  Tanulmányi séták – évszakok megfigyelése  Témanap /víz, állatok, föld, madarak és fák/  erdei iskolában, táborban,  osztálydekorálás Állandó tevékenységek:       

napköziben végzett foglalkozások természetbarát szakkör tisztasági verseny felelősi rendszer kialakítása, működtetése téli madáretetés tájékoztatók hirdetésfalon, környezetvédelmi felmérő séták





IPP

10/10

D.8.5 Módszerek Jó környezeti neveléshez jó módszerek szükségesek. A gyermekek személyiségének egészére ható, testi, lelki, értelmi és közösségi fejlődését formálók. A környezeti nevelés nem korlátozódik foglalkozásokra, hiszen áthatja az iskolai élet egészét. A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Kiemelkedő jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.        

megfigyelés,- leírás-rajzos ábrázolás, élménypedagógia, tapasztalatszerzés, játékok, közösségépítés, együttműködő tanulástechnikák, kreatív tevékenység, művészi kifejezés kérdőíves felmérés

D.8.6 Taneszközök  A környezeti nevelési munkánkhoz szükséges eszközök bővítése.  Folyamatosan pótolni, frissíteni kell a szak- és CD-könyvtárat, lépést tartva a fejlődéssel. - Biztosítani kell, hogy a tanórák és a programok számára megfelelő audiovizuális eszközök álljanak a tanárok és tanulók részére.

D.8.7 Minőségfejlesztés  Az iskolai környezeti nevelés – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.  Az egyes tantárgyak helyi tanterveibe bekerült környezetnevelési feladatok megvalósítását, eredményességét, azok keretén belül mérjük.  Tagozati értekezleteken megvitatjuk, értékeljük a programban elfogadottak teljesítését.  Évente mérést végzünk a 4. és 8. osztályosok körében a környezettudatos magatartás mindenkori szintjéről, fejlődéséről.




C.8 A gyermek tanuló esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

IPP

1/8

D.9 A tanuló esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések D.9.1 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................. 2 D.9.1.1 Alapelvek ................................................................................................... 2 D.9.1.2 Hátrányos helyzetű tanulók ....................................................................... 2 D.9.1.2.1 Célok: .................................................................................................. 2 D.9.1.2.2 Feladatok: ............................................................................................ 2 D.9.1.3 Mérés, ellenőrzés: ...................................................................................... 3 D.9.1.4 Értékelés: ................................................................................................... 3 D.9.1.5 Sikeresnek tekintjük, ha:............................................................................ 3 D.9.1.6 Mikro beavatkozás ..................................................................................... 3 D.9.1.7 A makro beavatkozás modellje.................................................................. 4 D.9.2 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek ............................................................................................... 5 D.9.2.1 Célok:......................................................................................................... 5 D.9.2.2 A gyermekvédelmi feladatrendszer ........................................................... 5 D.9.2.2.1 Minden pedagógus feladata ................................................................. 5 D.9.2.2.2 Az osztályfőnökök feladatai ................................................................ 5 D.9.2.2.3 A gyermekvédelmi felelős feladatai .................................................... 6 D.9.2.3 D.9.2.4 D.9.2.5 D.9.2.6 D.9.2.7 D.9.2.8

A gyermekvédelmi munka hatékonyabb ellátásához szükséges külső kapcsolatok: ............................................................................................... 7 A rászoruló családoknak, ill. diákoknak az alábbi segítséget kérjük biztosítani a fenntartó anyagi keretek segítségével: .................................. 7 Tanórán kívüli iskolai szolgáltatásaink, tevékenységeink:........................ 7 Mérés és ellenőrzés:................................................................................... 7 Az elvégzett munkánkat akkor mondhatjuk eredményesnek: ................... 7 További feladataink, a kitűzött céljaink hatékony elvégzése érdekében: .. 8





IPP

2/8

D.9.1 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység D.9.1.1 Alapelvek Iskolánk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a tanulók fejlődését biztosító sokoldalú értékelés jellemzi.

D.9.1.2 Hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok azok, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja szűkebb társadalmi környezete az átlagoshoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális és kulturális téren. Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, munkanélkülivé válás rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Segítséget jelent rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatásuk, anyagi segélyezésük, lehetőség szerinti társadalmi integrációjuk. Amennyiben a hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek fokozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet. Hátrányos helyzetű tanuló az,  akit szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett  aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló az, akinek az előbbiekben felsoroltakon túl szülei nyolc általános iskolai végzettséggel vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek illetve tartós nevelésbe vettek Különös figyelmet szentelünk a hátrányos helyzetű tanulók, a beilleszkedési, magatartási és tanulási rendellenességgel diagnosztizált tanulók felzárkóztatására, eredményes felkészítésére az esélyegyenlőség előmozdításának érdekében.

D.9.1.2.1

Célok:

1. Az osztálytanító és osztályfőnök időben ismerje fel a problémás esteket 2. A szülővel kialakított kapcsolaton keresztül (családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezlet) mérje fel a hátrány mibenlétét és mértékét. 3. A szülőket tájékoztassa a segítő szervezetekről, elérési lehetőségeikről 4. Iskolai kereteken belül nyújtható anyagi támogatások megszerzése 5. A szociális helyzetből adódó hátrányok és következmények enyhítése a közösségen belül 6. Az esélyegyenlőség előmozdítása.

D.9.1.2.2

Feladatok:

1. Az osztályfőnök a probléma észlelése után egyéni beszélgetésben feltárja annak hátterét 2. Az osztályfőnök jelzi a gyermekvédelmi felelősnek az esetet 3. Az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a szülővel és felajánlja segítségét 4. Az osztályfőnök és gyermekvédelmi felelős kidolgozza a segítségnyújtás lehetséges módjait 5. Tájékoztatást ad, mely iskolán belüli támogatások vehetők igénybe Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_9




IPP

3/8

6. Tájékoztatást adnak arról, hogy mely problémával mely szervezethez forduljon a szülő 7. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében az intézmény vezetője a kapott információ és a törvénynek megfelelően eljárást indít. 8. Iskolánk pedagógusai a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg is foglalkoznak, együttműködnek a gyógypedagógussal vagy a nevelés-oktatást segítő más szakemberekkel a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatását elősegítve. 9. Iskolánk az EMMI rendelet 171. paragrafusa alapján képesség kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára. A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával járul hozzá a tanulási kudarcból, szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, és a tanuló egyéni képességeinek kibontakoztatásával javítja a tanulási esélyeit.

D.9.1.3 Mérés, ellenőrzés: 1. A szülőktől kapott visszajelzés 2. A segítő szervezetektől kapott visszajelzés

D.9.1.4 Értékelés: Minden olyan tanuló, aki a sesgítő szolgáltatásokra jogosult, ezekből részesül is

D.9.1.5 Sikeresnek tekintjük, ha: 1. a lehetséges támogatásokhoz jutattuk a gyermeket és ezek személyiségének, életkörülményeinek, közösségben elfoglalt szerepének, tanulmányi eredményének javulását szolgálták 2. a szociálisan hátrányos gyerekek minél nagyobb arányban jutnak segítséghez

D.9.1.6 Mikro beavatkozás idő

szakember

a tanítás-tanulás folyamatában, osztálykeretek közt

osztálytanító, osztályfőnök, szaktanár

tanítási időben, de osztálykereten kívül készségtárgy tanítási idejében vagy az érintett tárgy tanítási idejében

fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

fejlesztés, rehabilitáció

egyéni szükséglethez illeszkedő fejlesztő programok

osztálytanító, szaktanár

pótlás, felzárkóztatás, korrepetálás, kompenzálás, korrekció

a tananyag ismétlése, újratanítás hagyományos pedagógiai eszközökkel

tanítási időn kívül, többlet időben


tevékenység

tartalom

egyéni differenciálás, eltérő haladási tempó, nívócsoportba-sorolás eltérő tananyag




IPP

4/8

idő

szakember

tevékenység

tartalom

tanítási időn kívül, többlet időben

fejlesztő pedagógus

fejlesztés, rehabilitáció, pedagógiai terápia

speciális célterület, speciális eszközök, módszerek

D.9.1.7 A makro beavatkozás modellje közoktatási szolgáltatás

egészségügyi szolgáltatás

 pedagógiai szakszolgálati intézmény



Szakrendelő, kórház

 Nevelési tanácsadó szakértői és rehabilitációs bizottsága, logopédiai centrum vagy ambulancia

 gyermek ideggondozó, kórházi-klinikai gyermekneurózis osztály

 pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, orvos

 orvos, gyógypedagógus, pszichológus, speciális terapeuta


szociális és családügyi szolgáltatás  gyermek- és családvédelmi szolgálat 

családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat

 szociális munkás, pedagógus, pszichológus


civil szféra szolgáltatása  gyermekellátásra szerveződött szolgáltatások 

alapítvány, egyesület, szövetség, közhasznú szervezet

 változó a szolgáltatás szükséglete szerint



IPP

5/8

D.9.2 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek A gyermekek védelméről szóló törvény az, amely iskolánk gyermekvédelmi feladatrendszerének alapját képezi. Különös figyelmet szentelünk a hátrányos, halmozottan hátrányos megkülönböztetés tilalmára, az esélyegyenlőség előmozdítására, az egyéni bánásmódra. Tanulóinkat cselekvő állampolgári magatartásra, az együttélési szabályok betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, erőszakmentességre, méltányosságra és a kölcsönös elfogadásra neveljük. Oktató-nevelő munkánk fontos része a szociális kompetenciák fejlesztése. A feladatok és tevékenységek tervezésénél a meglévő szabályzatok és az egészségnevelési programmal szinkronban a kábítószer-ellenes nevelőmunkát és a nem dohányzók védelméről szóló törvény helyi megvalósítását kiemelten kezeljük.

D.9.2.1 Célok:  A gyermek-és fiatalkorúak gondozásának, oktatásának, erkölcsi, szellemi, testi, valamint egészségügyi fejlődésének biztosítása, előremozdítása.  A gyermek ellátásának, gondozásának elősegítése, személyi biztonságának védelme.  A veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet felderítése.  A veszélyeztető okok és a hátrányos helyzet okainak feltárása.  A veszélyeztető körülmények és a hátrányos helyzet csökkentése, felszámolásának megkísérlése.  Az esélyegyenlőség előmozdítása a hátrányok csökkentésével.  A tankötelezettség teljesítésének elősegítése, biztosítása és szükség esetén ellenőrzése.

D.9.2.2 A gyermekvédelmi feladatrendszer Feladatmegosztásunk a gyermekvédelmi feladatok megvalósításában: iskolánk képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szervez a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára. A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával járul hozzá a tanulási kudarcból, szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, és a tanuló egyéni képességeinek kibontakoztatásával javítja a tanulási esélyeit.

D.9.2.2.1

Minden pedagógus feladata

Ha a pedagógus a tanuló tanulmányi eredményében hanyatlást lát, melynek okai számára nem magyarázhatóak, vagy deviáns magatartást tapasztal, köteles jelezni a tanuló osztályfőnökének. Iskolánk pedagógusai a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg is foglalkoznak, együttműködnek a gyógypedagógussal vagy a nevelés-oktatást segítő más szakemberekkel a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatását elősegítve.

D.9.2.2.2

Az osztályfőnökök feladatai

 a tanulók körülményeinek megismerésére való tudatos törekvés  családlátogatás a gyermekvédelmi eseteknél (szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel együtt), illetve, ha az osztályfőnök a családlátogatást szükségesnek találja Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_9




IPP

6/8

 a tanév során a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, oki hátterének felderítése  a veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet felismerésekor az adott tanulóval közvetlen kapcsolatban álló tanárok tájékoztatása  a tanuló tanulmányi eredményének folyamatos ellenőrzése, szaktanárokkal való konzultáció  szükség esetén a szociális támogatás kezdeményezése és véleményezése  a tanuló magatartásának, esetleges hiányzásai indokoltságának folyamatosan ellenőrzése  folyamatosan és rendszeresen kapcsolattartás a szülőkkel (nevelőkkel)  rendszeres konzultálás a gyermekvédelmi felelőssel

D.9.2.2.3

A gyermekvédelmi felelős feladatai

 összehangolja az osztályfőnökök és a szaktanárok gyermekvédelmi munkáját  az osztályfőnökök, ill. szaktanárok észrevételei folytán nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat  a tünetek alapján a veszélyeztető okok és a hátrányos helyzet feltárása érdekében családlátogatás keretein belül megismeri a tanuló családi körülményeit, az őt veszélyeztető okokat  a nyilvántartásba vétel után részletezi:  nyilvántartásba vétel okát  milyen intézkedés és mikor történt  az intézkedések során milyen változás történt  a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók családi körülményeinek megismerése a gyermekvédelmi felelős által minden tanév során folyamatosan történik az osztályfőnökök jelzései alapján (valamint a családgondozóval való konzultációk alapján) az esetek súlyossági fokától függően  ha a veszélyeztető okok és a hátrányos helyzet pedagógiai eszközökkel nem szüntethetők meg, azonnal jelzi az adott problémát a Gyermekjóléti Központ felé  anyagi veszélyeztetettség esetén felvilágosítást ad a szülő számára, milyen támogatás vehető igénybe az iskola, valamint Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Szociális Csoportja által  tájékoztatja az osztályfőnököket az igénybe vehető szociális juttatásokról, az igénybevétel feltételeiről  részt vesz a Gyermekjóléti Szolgálat esetmegbeszélésein és maga is figyelemmel kíséri az alapellátásban részesülő tanulók sorsát  kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, és felhívja a figyelmét a veszélyeztetett tanulókra, hogy számukra hasznos szabadidős, illetve szünidei programot biztosítson (táborok, klubfoglalkozások)  a gyermekvédelmi felelős évente legalább egy alkalommal részt vesz a diákönkormányzat gyűlésén, valamint a nagyobb iskolai szervezésű programok kapcsán tájékozódik a diákönkormányzat vezetőjétől a legfontosabb tudnivalókról  a pályaválasztási felelős figyelmét 8. osztály elején felhívja a veszélyeztetett tanulók továbbtanulására Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása, megszüntetése érdekében tett iskolán belüli intézkedések lehetőségei kimerülnek, a gyermekvédelmi felelős segítségért fordul.





IPP

7/8

D.9.2.3 A gyermekvédelmi munka hatékonyabb ellátásához szükséges külső kapcsolatok:     

Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala Gyermekjóléti Központ Nevelési Tanácsadó Családsegítő Központ Egészségügyi hálózat

D.9.2.4 A rászoruló családoknak, ill. diákoknak az alábbi segítséget kérjük biztosítani a fenntartó anyagi keretek segítségével:  étkezési hozzájárulás  tankönyvvásárlási segély  kapcsolatot tartunk a segítő szakemberekkel: orvos, védőnő, pszichológus, családgondozó

D.9.2.5 Tanórán kívüli iskolai szolgáltatásaink, tevékenységeink:      

reggeli és délutáni ügyelet étkezés biztosítása igény és rászorultság szerint mindennapi testedzés (pl.: úszás) szakkörök a képességek kibontakoztatására felkészítés a versenyekre segélykérési lehetőségek biztosítása

D.9.2.6 Mérés és ellenőrzés:  Az osztályfőnökök, a tanítók és a szaktanárok évente kétszer esetmegbeszélést tartanak. Egyszer a félévi, egyszer pedig az év végi jegyek lezárása kapcsán, amikor megvitatják a veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkájának érdemjegyeit, és azt, hogy milyen feladatok szükségesek a következő évben az adott tanuló sikeresebb tanulmányi előmenetele érdekében (pl.: kötelező korrepetáláson való részvétel).  Minden osztályfőnök félévkor és év végén kimutatást végez a veszélyeztetett tanulók bukásának számáról, amit a gyermekvédelmi felelős feladata összegezni.  A felmérés eredményéről a gyermekvédelmi felelős helyzetelemzést készít, amit a tantestületi értekezleten közzé tesz.  Szükségesnek véljük az osztályfőnöki órák keretébe beépíteni a kötelező drogmegelőzési és egyéb, az egészséget károsító tevékenységek ismertetését.  A fogadóórákra minden alkalommal hívjuk be a veszélyeztetett tanulók szüleit, és tájékoztassuk őket a gyermek aktuális helyzetéről az iskolában.

D.9.2.7 Az elvégzett munkánkat akkor mondhatjuk eredményesnek:  ha megvalósítjuk az előírt és szükséges családlátogatásokat  ha a veszélyeztetett tanulók bukási aránya évről-évre csökken Gregor József Általános Iskola Fájl neve: D_9



IPP


8/8

 ha a fogadóórákra sikerül rendszeresen behívni a szülőket  ha a tanulóink rendszeresen részt vesznek a korrepetálásokon, és fejlesztő foglalkozásokon  ha a tanulók körében nem jelentkezik a kábítószer, cigaretta, alkohol fogyasztása.

D.9.2.8 További feladataink, a kitűzött céljaink hatékony elvégzése érdekében:  Szoros kapcsolat tartása az iskola orvosával, védőnőjével, a Nevelési Tanácsadóval és a Családsegítő Szolgálattal  Felvilágosító programok szervezése osztályfőnöki hatáskörrel (drogprevenció, alkohol- és cigarettafogyasztás egészséges életmód, az iskolaorvos és a védőnő segítségével)  Az egészségkárosító tevékenységek tudatosítása




IPP

D.10 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

1/4

D.10 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek D.10.1

A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának általános elvei ............ 2

D.10.1.1 Dicséret ..................................................................................................... 2 D.10.1.2 kiemelkedő teljesítmény ........................................................................... 2 D.10.1.3 Házirend megszegése ............................................................................... 2 D.10.1.4 Súlyos fegyelmi vétség ............................................................................. 3 D.10.2

A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formái ......................... 3

D.10.2.1 A tanulókat jutalomra és kitüntetésre előterjeszthetik .............................. 3 D.10.2.2 Jutalmat és kitüntetést adhat ..................................................................... 3 D.10.2.3 Az elismerés formái.................................................................................. 3 D.10.2.4 Az elmarasztalás formái ........................................................................... 3





IPP

2/4

D.10.1 A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának általános elvei A jutalmazásnál és elmarasztalásnál figyelembe kell venni a szaktanári, magatartási dicséreteket, illetve büntetéseket és az ellenőrzőhiányokat. Jutalmazás és büntetés alkalmazásainál indokolt esetben nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható. A jutalmazásokat, illetve büntetéseket a magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni és attól csak nevelőtestületi határozattal lehet eltérni. A jutalmazások, büntetések minden esetben az ellenőrző mellett az osztálynaplóba is beírásra kerülnek a „Megjegyzés” rovatba, az adott pedagógus által.

D.10.1.1

Dicséret

Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi;  kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít;  eredményes kulturális tevékenységet folytat;  kimagasló sportteljesítményt ér el;  jól szervezi és irányítja a közösségi életet - tartósan, vagy kiváló eredménynyel záruló együttes munkát végez;  segítőkész társaival, tanáraival, az iskolai élettel kapcsolatban  kimagasló egész éves napközis munkát végez

D.10.1.2

kiemelkedő teljesítmény

A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet és jutalmat von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösség csoportos dicséretet kap. (Jutalmazások formái lásd Házirend) Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is bevezetjük. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. A dicséretes tanulók könyv- és tárgyjutalomban részesülhetnek.

D.10.1.3

Házirend megszegése

 Az a tanuló, aki a házirendben foglaltakat megszegi: fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is beírjuk. Az írásos fegyelmi intézkedések formáit lásd Házirend)  Az a tanuló, aki a házirendet szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesíthető. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A közoktatási törvény alapján fegyelmi büntetések (lásd Házirend)





IPP

D.10.1.4

3/4

Súlyos fegyelmi vétség

Súlyos fegyelmi vétség (tiltott tanulói magatartásformák) A tanítási időben, a szervezett délutáni és szabadidős foglalkozásokon, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon: 1. az agresszió, másik tanuló zaklatása, bántalmazása, megverése 2. az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) tanulói körbe hozása, fogyasztása 3. a szándékos rongálás, károkozás 4. a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése 5. ezen túl minden olyan cselekmény, amely a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősül

D.10.2 A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formái D.10.2.1    

A tanulókat jutalomra és kitüntetésre előterjeszthetik

az osztályközösség, diákönkormányzat, a nevelőtestület, az osztályfőnök, az igazgatóhelyettesek és az igazgató

D.10.2.2

Jutalmat és kitüntetést adhat

 iskolavezetés,  a pedagógus és  diákönkormányzat.

D.10.2.3     

szaktanári dicséret osztályfőnöki szóbeliírásbeli dicséret igazgatói elismerés (osztály- és iskolaközösség előtt) igazgatói dicséret (írásban) nevelőtestületi dicséret

D.10.2.4       

Az elismerés formái

Az elmarasztalás formái

szaktanári figyelmeztetés (szóbeliírásbeli) osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeliírásbeli) osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés (szóbeliírásbeli) igazgatói intés igazgatói megrovás




IPP


4/4

 nevelőtestületi megrovás  fegyelmi eljárás.

A jutalmazásnál, elmarasztalásnál figyelembe kell venni a szaktanári magatartási dicséreteket, illetve büntetéseket, és az ellenőrző hiányokat. Jutalmazás és büntetés alkalmazásainál indokolt esetben nem kell fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható. A jutalmazásokat, illetve büntetéseket a magatartási és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni, és attól csak nevelőtestületi határozattal lehet eltérni. A jutalmazások, büntetések minden esetben az ellenőrző mellett az osztálynaplóba is kerüljenek beírásra a „Megjegyzés” rovatba akitől, és amikor a gyermek azt kapta.




D.11 Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

IPP

1/2


D.3.1

Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai:............................. 2

D.3.1.1

Eljárás nélküli iskolaváltás: ...................................................................... 2

D.3.1.2

Eljárással történő iskolaváltás: ................................................................. 2

D.3.1.2.1 Évfolyamismétlés: ............................................................................... 2 D.3.1.2.2 Egyéni segítségnyújtás ........................................................................ 2 D.3.1.2.3 Sajátos nevelési igényű tanuló: ........................................................... 2 D.3.1.2.4 Eljárás nélküli átvétel: ......................................................................... 2





IPP

2/2

D.3.1 Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai: D.3.1.1 Eljárás nélküli iskolaváltás: A tanuló szülője kíséretében, személyesen jelenik meg intézményünkben, és jelzi iskolaváltási szándékát, valamint annak indokait. Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Rövid beszélgetés keretén belül a leendő osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok tájékozódnak a tanuló képességeiről. Az átvételről az igazgató dönt.

D.3.1.2 Eljárással történő iskolaváltás: D.3.1.2.1

Évfolyamismétlés:

A tanuló évfolyamot ismétel, ha az adott évfolyam tanulmányi követelményeit nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

D.3.1.2.2

Egyéni segítségnyújtás

Amennyiben a tájékozódó beszélgetés során problémák merülnek fel, az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint, a szaktanár által meghatározott türelmi időn és segítségével belül pótolnia kell.

D.3.1.2.3

Sajátos nevelési igényű tanuló:

Amennyiben a szakértői bizottság iskolánkat jelöli ki a tanuló felvételére az igazgató dönt a felvételről, figyelembe véve az adott osztály összetételét és létszámát.

D.3.1.3 Eljárás nélküli osztályváltás: Ha az adott osztály létszáma engedi, és nincs speciális tantárgya (pl.: emelt szinten oktatott tantárgy) a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után – indokolt esetben biztosítjuk a tanulók iskolán belüli párhuzamos osztályba történő átvételét. Az átvételről az iskola vezetősége dönt.




D. 12 A z iskolánkban alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

IPP

1/4

D.12 Az iskolánkban alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

D.4.1

Projektoktatás .............................................................................................. 2

D.4.1.1 Módszertani gazdagsága........................................................................... 2 D.4.1.2 Célkitűzése, feladatai................................................................................ 2 D.4.1.3 Területei.................................................................................................... 3 D.4.2

A drámapedagógia ....................................................................................... 3

D.4.2.1 Célja.......................................................................................................... 3 D.4.2.2 A drámajátékok alkalmazási lehetőségei, módjai .................................... 3 D.4.3

A koope ratív tanulásszervezés .................................................................... 4

D.4.3.1 Célja.......................................................................................................... 4 D.4.3.2 Változatai.................................................................................................. 4




IPP


2/4

D.4.1 Projektoktatás A projektoktatás egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály-, tanóra kereteket, a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum.

D.4.1.1 Módszertani gazdagsága A projektmódszer önmagában is képes reprezentálni egy meglehetősen széles módszertani repertoárt. A projekt igényli is a gazdag módszer együttest, különösen akkor, ha a projekt lényege valamilyen kérdésnek, problémának, témának a minél alaposabb, minél inkább sokoldalú körüljárása, és a munka eredményeként megfelelő produktumok előállítása. A projektmódszernek fontos tulajdonsága, hogy komplex, vagyis az adott témát sok oldalról kell körüljárni. Így alakulnak ki a tudáselemek között a sokrétű kapcsolatok, az a széleskörű hálózat, mely egy-egy ismeretet, készséget, képességet sokféle helyzetben is előhívhatóvá tesz, vagyis ténylegesen alkalmazható tudás kialakulásának egyik fontos előfeltételéről van szó. A projektmunka számos hagyományos tanítási eljárásnál sokkal nagyobb gyakorisággal képes biztosítani az élményt, hogy a gyermek valamint igazán mélyen megértett.

D.4.1.2 Célkitűzése, feladatai A projektmódszer alkalmazásának célja, hogy a különböző kompetenciák, személyiségvonások széles körét képes fejleszteni.  Szervezett, alkalmazható szaktárgyi ismeretek bővülése, minőségi tudás létrejöttének elősegítése.  Szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés megtanulása.  Divergens gondolkodásmód fejlődése.  Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás.  Esztétikai érzék fejlődése a különböző produktumok előállításakor.  Lámpaláz leküzdéséhez segítenek hozzá a kisebb, majd esetleg nagyobb csoportok előtt való szereplések a projekt eredményeinek a bemutatása során.  A világ komplex voltának tudatosulása.  Felelősségvállalás saját maga és társai iránt.  Nyitottság a világ dolgai iránt.  Különböző ismeretforrások megkeresése, a kapott információk kezelése, adott szempont szerinti válogatása és kritikus felhasználása (Internet, könyvtár, folyóiratok, TV, rádió, stb.) Előzetes tudás elemeinek felszínre hozása, mozgósítása.  Tanulási technikák fejlődése, élethosszig tartó tanulás elősegítése. Az ismeretek különböző helyzetekben való használata, transzfer segítése, és annak tudatosítása, hogy sok tudáselemünk nem csak abban a helyzetben lehet hasznos, amiben megtanultuk.  Alkalmazható tudás létrejöttének elősegítése.





IPP

3/4

 Problémaérzékenység, a problémamegoldással kapcsolatos tudásrendszer fejlődése.  Kreativitás, az alkotókedv fejlődése.  Kommunikációs kompetencia fejlődése.  Vitakultúra elsajátítása, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartás.  Saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak elismerése, tudatosítása, reális énkép kialakítása.

D.4.1.3 Területei         

témaválasztás tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása) szervezés adatgyűjtés a téma feldolgozása a produktum összeállítása bemutatható formában a projekt értékelése, korrigálása a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele a projekt lezárását követő tevékenységek

D.4.2 A drámapedagógia Eljárásaival, megoldási módjaival élményszerűbbé, átélhetőbbé, „tapinthatóvá” válhat a tananyag. A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is.

D.4.2.1 Célja A drámapedagógia célja, hogy a gyermek a saját külső és belső világát, a körülötte levő világot cselekvés közben felfedezze, megismerje, elhelyezze magát benne, hasson rá és formálja:  a játék személyiségfejlesztő hatását használja ki  a játékosok egymást váratlan helyzetek elé állítják, spontán reakciókra késztetik. A rendszeres játéktevékenység ez által gyakorlótér  a drámajáték az önmegvalósításnak, és az önkifejezésnek az eszköze is. Elősegíti a kreativitás, a fantázia fejlődését, segít, hogy a gyermek beépítse saját személyiségét, egyéniségét a vállalt szerepbe  a drámai tevékenység pedig a szépirodalmi alkotások iránti fogékonyságot fejleszti

D.4.2.2 A drámajátékok alkalmazási lehetőségei, módjai      

nevelési szándékkal konfliktusok kezelésére terápiás funkciókkal oktatás hatékonyabbá tételére drámatagozatos osztályokban amatőr színjátszó csoportokban





IPP

4/4

D.4.3 A kooperatív tanulásszervezés Ebben az oktatási formában a tanulók kiscsoportokban (2-6) együttműködésen alapuló, tevékenységorientált foglalkoztatása történik.

D.4.3.1 Célja Az intellektuális készségek fejlesztése, szociális készségek fejlesztése, együttműködési képesség kialakítása. A kooperatív technika nem nélkülözheti a társak aktív, segítő, támogató részvételét az együttes munka, a kooperatív tanulás keretei között. A tanulók nemcsak a saját munkájukért, hanem a csoport tagjainak tanulási eredményeiért is felelősek. A kooperatív módszerek nagymértékben elősegítik az adott osztályon, közösségen belüli kapcsolatok pozitív irányú alakulását, hozzájárulnak az önértékelés fejlődéséhez.

D.4.3.2 Változatai    

csoportos tanulás – egyéni teljesítmény csoportos tanulás – egyéni vetélkedő (csoporton belül) mozaik tanulás (az anyag felosztása, együttes előadás) csoportkutatás (közös tervezés, kutatás)




IPP

D. 13 A z iskolai írásbeli beszámo ltatások formája, rendje, korlátai, tanulók tudásának értékelésében betöltött szerep Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

1/5

D.13 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, tanulók tudásának értékelésében betöltött szerep Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

D.13.1 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött s zerepe ............................................................................. 2 D.13.1.1

Fajtái:

2

D.13.1.2

Rendje:

2

D.13.1.3

Korlátai:

2

D.13.1.4

A számonkérés fajtáinak szerepe az értékelésben:

2

D.13.2 A tanulók teljesítményének értékelése és minősítésének követelményei és formái ...................................................................................................................... 2 D.13.3 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ..................................................................... 5 D.13.3.1

Cél:

5

D.13.3.2

Elvek

5

D.13.3.3

Korlátok:

5




IPP


2/5

D.13.1 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe D.13.1.1 Fajtái:  melyek tantárgytól függetlenül bármely tanórán alkalmazhatóak: o röpdolgozat, témazárók, évfolyamfelmérők, házi, ill. iskolai dolgozatok. o Ezeket összeállíthatja a pedagógus önmaga is. o Kész feladatlapok, teszteket alkalmazását is választhatja a pedagógus. D.13.1.2 Rendje:  Egy-egy témát témazáró dolgozattal zárunk le.  Szintfelmérő dolgozatokat íratunk a készségtárgyak kivételével. (Lásd IMIP mérési fejezetében)  A kerületi szintű felméréseket is elvégezzük D.13.1.3 Korlátai:  Vegye figyelembe a tanulók egyéni adottságait, a részképesség-zavarral küzdők esetében a szakértői véleményt.  Naponta legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható  A témazáró dolgozatot a megíratást megelőző órán be kell jelenteni.  A témazáró dolgozat javítását a következő órára, maximum 1 hét múlva el kell végezni. D.13.1.4 A számonkérés fajtáinak szerepe az értékelésben: Az írásbeli és szóbeli teljesítmény egyenlő súllyal szerepel a tanuló minősítésében. A szintfelmérők diagnosztikus céllal íródnak, melynek értékelése nem érdemjeggyel történik. A szóbeli és írásbeli számonkérés fajtái változatos gazdagságban állnak a pedagógus rendelkezésére. Megválasztásuk, az értékelés függ a tanulóközösség összetételétől, a tananyagtól. Mivel mindkettőt a pedagógus látja át egészében, a döntés is az ő kezében van.

D.13.2 A tanulók teljesítményének értékelése és minősítésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét 1-2. évfolyam félévéig, illetve az első évfolyam év végéig szövegesen értékeli. Ezt követően a felsőbb évfolyamokon érdemjeggyel értékelünk, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítünk. Az érdemjegy a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz, ugyanakkor annak a tanuló tudása mellett tükröznie kell a félév / tanév során végzett munka rendszerességét, minőségét, a tanuló tananyagban való előrehaladását és a tanár által a tanév elején megfogalmazott és közölt követelmények teljesítésének mértékét.




IPP


3/5

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az első évfolyamon és a második évfolyam félévekor szöveges minősítéssel értékeljük a tanulókat. Az 1. évfolyamon negyedévenként részletes szöveges tájékoztatót adunk a tanuló fejlődéséről. A tanév közbeni szóbeli és írásbeli munkákhoz az első évfolyamon továbbra is, alkalmazzuk az eddig is használt motiváló célzatú jeleket (csillag, mosolygós, piros pont stb.), később érdemjeggyel minősítünk a további évfolyamokon. A szöveges értékelés részletes kidolgozását lásd az IMIP-ben. Ha a tanuló nem éri el a minimum követelményszintet, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre Ezeket a pedagógus a fejlesztési tervben dokumentálja, melynek tartalmaznia kell az adott tantárgyban elérhető követelményeket a tanuló egyéni adottságainak és életkori sajátosságainak figyelembe vételével. A második évfolyam végétől a tantárgyi értékelés - a képesség fejlődésének figyelembe vételével - osztályzatokkal történik a következő alapelvek szerint: 5-ös osztályzatot kap a tanuló, ha:  a megszerzett ismeretei biztosak, azokat képes bármikor előhívni, alkalmazni;  önálló feladatvégzésre képes hiba nélkül (legfeljebb jelentéktelen hiba mellett);  teljesítménye 90-100 % körül mozog. 4-es osztályzatot kap a tanuló, ha:  a megszerzett ismereteket képes a gyakorlatban alkalmazni;  önálló feladatvégzésre képes, de néha hibázik;  teljesítménye 75-89 % között mozog;  a megszerzett ismeretei segítséggel később is előhívhatók, de az alkalmazáshoz esetleg a tanult ismeretet újra át kell ismételnie. 3-as osztályzatot kap a tanuló, ha:  a megszerzett ismeretei hiányosak, alkalmazni gyakran csak tanári segítséggel tudja azokat;  önálló feladatvégzésre csak egyszerű feladatoknál képes;  gyakran hibázik; teljesítménye 50-74 % között mozog;  a megszerzett, gyakran hiányos ismereteket csak tanári segítséggel tudja újra előhívni, alkalmazni.




IPP


4/5

2-es osztályzatot kap a tanuló, ha:  az ismeretek megszerzésére csak minimális mértékben megszerzett ismeret csak éppen elégséges a továbbtanuláshoz;

képes.

Az így

 önálló feladatvégzésre nem képes, folyamatos tanári segítséget igényel. Sokat hibázik, teljesítménye 30-49 % körül mozog ;  a megszerzett ismeretei nem mélyültek el, nem képes sem újra előhívni, sem alkalmazni azokat. 1-es osztályzatot kap a tanuló, ha:  nem sajátítja el a minimálisan megkövetelt ismereteket az adott tantárgyból;  nem tud önállóan dolgozni  ismeretei nem érik el a továbbhaladáshoz szükséges szintet, teljesítménye 30 % alatti. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Megállapodásaink  Érdemjegy adásakor a szóbeli értékelés, az ötfokú osztályozás mellett jelöljük különböző módon a különböző jellegű teljesítményekre szerzett eredményeket.  A szóbeli felelet követelményeit, a témazárók, értékelésének szempontjait előre ismertetjük.

felmérők

témakörét,

 A százalékosan értékelhető írásbeli munkák esetén – egységesen – a következő százalékhatárokat alkalmazzuk: 90%

–100%=

5

75%

–89% =

4

50%

–74% =

3

30%

–49% =

2

0%

–29% =

1

 A tanulók, és szüleik számára egyértelműen kell jelölni az írásbeli munkákon azt, hogy az elért teljesítmény hogyan viszonyul a maximális teljesítményhez. Ezt vagy a százalékos eredmény feltüntetésével, vagy a következő képlet alkalmazásával (esetleg a két jelölés együttesével) tesszük meg: elért pontszám / maximális pontszám  Az osztályzatot egyidejűleg beírjuk a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba.  A tájékoztatóban jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét.




IPP


5/5

 A beírt osztályzatot csak a szaktanár javíthatja (egy vonallal, történő áthúzással, * jelöléssel, lapszélén szignálással).  A témazárókat, a tanévben előírt dolgozatokat a tanév végéig (a javítóvizsga befejezése utáni egy hétig) köteles minden szaktanár megőrizni. Erre a célra azoknál a tantárgyaknál, ahol nincs szertár, a tanáriban alakítunk ki helyet.  1 hónappal a félév értékelése előtt a szülőt tájékoztatni kell arról, ha gyermeke bukásra áll (a minimum követelményeket nem tudja teljesíteni).  A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt zárják le az egyes tantárgyak jegyeit.  A Hittan és Erkölcstan ismeretek értékelése a Pedagógiai Programban foglaltak szerint történik.  Az 5. évfolyamon a Tánc- és dráma tantárgyak értékelése szintén a Pedagógiai Programban foglaltak szerint történik, figyelembe véve a tanuló képességeit, a foglalkozásokon nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítményét.

D.13.3 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és feladatok meghatározásának elvei és korlátai

szóbeli

D.13.3.1 Cél:  Erősíteni az órán megtanultakat  Az adott témában a gyerekek kompetenciáit fejleszteni  Új anyag előkészítése D.13.3.2 Elvek A házi feladat kijelölésénél vegyük figyelembe a tanulók órarendi terhelését  A tanulók képességeit figyelembe véve differenciáltan adunk házi feladatot)  Az órán elsajátított tanulási technikák fejlesztésével segítséget adunk az önálló felkészüléshez.  Vegyük igénybe az iskolai könyvtár szolgáltatásait. Az könyvtárban rendelkezésre álló könyveket, lexikonokat, szótárakat használjuk fel a felkészüléshez.  A pedagógus mérlegelje, hogy a tanuló rendelkezésére állnak-e a házi feladat elvégzéséhez szükséges eszközök. D.13.3.3 Korlátok:

Az írásbeli házi feladat mennyisége tantárgyanként fél óránál/húsz percnél több időt ne vegyen igénybe.




IPP

E. Záró rendelkezések

1/5

E Záró rendelkezések

E.1. A pedagógiai program nyilvánossága .......................................... 2 E.2. A pedagógiai program jóváhagyása, érvényessége ...................... 2 E.3. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ........................ 2 E.3.1. A Pedagógiai program értékelése ........................................... 2 E.3.2. Felülvizsgálat szükséges, illetve lehetséges a következő esetekben: ............................................................................. 3 E.4. Záradék........................................................................................ 4 E.5. Tantestület ................................................................................... 5 E.6. Iskolaszék..................................................................................... 5 E.7. Diákönkormányzat ...................................................................... 5

Gregor József Általános Iskola Fájl neve: E

Elfogadva: 2013.március 26 Hatályos: 2013. szeptember 1


IPP


2/5

E.1. A pedagógiai program nyilvánossága A Gregor József Általános Iskola eleget téve a Nemzeti köznevelési Törvényben meghatározott kívánalomnak az alábbi módokon biztosítja – a program fenntartói elfogadása után – a program nyilvánossá tételét: 1. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az iskola honlapján

nyilvános,

minden

érdeklődő

számára

2. A program teljes terjedelmében megtekinthető a nevelőtestületi szobában, az iskola igazgatójánál és/vagy az igazgatóhelyetteseknél, az iskolai könyvtárban, az iskola irattárában, a fenntartó Oktatási, Művelődési és sport Irodáján. 3. Elektronikus formában megkapják a programot a környező óvodák, az iskolánk pedagógusai, és az Iskolaszék tagjai.

E.2. A pedagógiai program jóváhagyása, érvényessége 1. A Pedagógiai programot a nevelőtestület készíti és fogadja el. 2. A Pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 3. A Pedagógiai programot az Iskolaszék és a DÖK a törvények megfelelően véleményezi. 4. A Pedagógiai programot az igazgató hagyja jóvá 5. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 6. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre és lép életbe. 7. Visszavonásig érvényes.

E.3. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata E.3.1. A Pedagógiai program értékelése  A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények az évre a munkatervben rögzített és elhatározott megvalósulását.




IPP


3/5

 A 2016/2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén e pedagógiai programot módosítania kell.

E.3.2. Felülvizsgálat szükséges, illetve lehetséges a következő esetekben: 1. A Közoktatási Törvénynek a pedagógiai programot érintő változása esetén. 2. Ha a pedagógiai program legitimációs eljárásában résztvevők valamelyike (nevelőtestület, iskolaszék, diákönkormányzat, fenntartó), és az iskola igazgatója azt kezdeményezi. A nevelőtestületi javaslathoz legalább egy szakmai munkaközösség egyetértése szükséges. 3. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 4. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 5. A 2. pont szerinti módosítási javaslatokat a nevelőtestületnél kell kezdeményezni. A módosítási javaslatokat a nevelőtestület fogadja el, a igazgató jóváhagyásával lépnek életbe. 6. A módosított Pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.




IPP


4/5

E.4. Záradék

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. év március hó 26. napján tartott ülésén elfogadta.

Jelen Pedagógiai programot az igazgató hagyta jóvá Budapest, 2013. március 31.

............................................................... Bella Tibor igazgató




IPP


5/5

E.5. Tantestület A pedagógiai programot a tantestület véleményezte és elfogadta

E.6. Iskolaszék A pedagógiai programot az Iskolaszék véleményezte és elfogadásra javasolta:

E.7. Diákönkormányzat A pedagógiai programot a Diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta:




A GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents