SZAKOLCZAIGYORGY )
~
Tamogatoink: Nemzeti Kulturalis Alap Nemzeti Kulluralis Orokseg Miniszteriuma
A Tudornanyos Ismeretlerjeszto Tarsulat havi foly6irata
2006 julius
XLIX. evfolyalTl 7. szam
Szerkesztoseg
1085 Budapest,
Somogyi B. u. 6. Postacfrn: 1428 Budapest, PI. 51 Telefon: 318-8791 FClX: 318-8791 E-mail:
[email protected] Internet: www.valosagonline.hu Kiadja a Tudomc'myos Ismeretterjeszto Tarsulat Felelos kiado
Pir6th Esztel igazgat6
1088 Budapest,
Brody Sandor u. 16.
Nyomdai mUllkalatok
Kbzlbnynyon1da, Lajosmizse
061906
Felelos vezeto Burjan Norbert vezerigazgato-helyettes
Szerkeszt6bizottsag Benko Samu Bogar Laszlo D. Molnar Istvan Harmati Istvan Kapronczay Karoly Pomogats Bela Simon Tamas Tardy Janos Tell~r Gyula Vigh Karoly elnok Zoltan Zoltan
F6szerkeszto Tokeczki Laszlo Szerkesztok Kapronczay Karoly Loppert Csaba Loppert Daniel
Index: 25 865 ISSN 0324-7228 EI6fizethet6 a Magyar Hivatalos Kozlonykiado Klt.-nel: 1085 BUdapest, Somogyi Bela u. 6.,
1394 £3udapest 62., PI. 357. Telelon: 317-9999, leUlax: 318-6668. EI6fizetesben lerjeszli
a Filma Rt.: 1085 BUdapest, Somogyi Bela u. 6., telelon: 318-8557.
Arusilasban rnegvasiHolhat6 a K6z16nybollban (1085 Budapest, Somogyi Bela u. 6.),
a llirker Rt., az NHRT es a regionalis Inpterjeszt6k arusrt6helyein.
A gazdasagi fejl6des elrTleletenek Inegujulasa:
a mindmaig megoldatlan ellentet*
E sorok ir6j;inak ~. foly6irnt Cl CV In;irclllsi s7.,il1l~han IllCgjCICllt cikkc' a. g'17.(las~t'i fcjl6ueseJmclc! 11lcgujulas~! s a; Ilj,joggal plOglcssllvnek llliniisfthcl6 ir,inyl
2
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLOOES
Ez SClll igaz Amint czt bc fOgjllk Illlitatlli. a tudomany viIaga zommel vele crt cgyet lS Minthogy milldezek az osszefUggesek Ilem szerepelnek az eddigi magyar nyelvLi iroda lomban, indokolt ezekre ramutatl1l1nk, meg ha nagyreszt az I990-es evek esemenyeivel foglalkozunk is. Stiglitz utolso konyve is ezeket az esemenyeket targyalja. A leirtakb(J\ egyenesen kovetkezik ellnek a eikknek a eelja es szerkezete. Anllak, hogy a rnagy,lr nyelven es a kozelrnllllban kozreadott konyvekkel foglalkozzullk. nines ertelll1e. A cikk legnagyobb reszebell Chang fentebb mar idezett mLive 16 alClp jan Stiglitzllek a Vilagbanknal WltiHt ideje alat! elmondott kilene, Chang aItallegfoll tosabbnak tek illtelt beszedet isrnerteljiik. Ezek a beszedek vezettek a Vilagballkkal val6 iisszeiitkiizesere es szakltasara, es igy kesabbi munkainak megfrasara is. Ezutall azt lllllt"tjllk he, hogy forradahnillak WIlO Ilezetei mar szerepeltek tudomanyos mUIl kaiban, es hogy lIgyanezeket a nezeleket kepviseli a kozszfenival foglalkozo modern arnerikai kozgazdasagtan talan legnagyobb alakja, Martin Feldstein is. Vegiil az ese menyck mCllctevcl, valamillt a7.. iigy Icgfolllosabb, a1lalanos osszefilggeseivel es [Jcrs pektivaivaI foglCllkozunk. Ebben Cl terjcdell11es bevezetesben meg egy rovid utalast kell tennilnk. Itt nem CSll pall Stiglilz CS a nemzetkozi penziigyi szervezelek, nem csupan a fejl8deselmelet IJj gc neraci(~ja CS az azl megelazo IlHlsodik, neolibcn\lis-monetarista generaci6, hanclll " neoliben\.lis -- Il\onctarisla kCizgazdasagi elrnelet es vilagszemlelet, a hagyomanyos koz gazdnsagtan (('liranya es a kialaku16ban leva, poszt-neoliberaIis elmelet kozti osszeutko zesrol is van 9.6. Ezt az ellentelet mlllalja be Andor Laszl6 Dornbusch, a neoliberalis nezetek egyik legmarkansabb kcpvise16je es Stiglitz nezeteinek 17 , iIIetve e sorok ir6ja ugyal1~sak Dllrnbusch, valalllinl Samuelson cs Nordhaus nezeteinek szembeallllasa val lR . JraslInk cllllck a most emlftett korabbi cikknek is a folytatasa. (Sriglirz (1 JI/lighnnkmi/) Stiglitzllck a Vilngbanknal t5!lOlt koze! harom eve a vil{'g gazdasag lllozg
(A JJ'If)ER-e1r)odas) A mar lehtak szerinl a WIDER (World Institute for Develop ment Ecollomics Rcsearch) eloadas 2o illdfloll
3
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLCiDES .
foglalja a javaso!t llj Illegkliz.clilcs Icgf'ol1lpsahh Clcll11'it is. Ill. ;,kkmi J::Y,lkorlalo[ ,1 washingtoni konszcnzus f'oglalt;, ir[lsba, S c7,crt C·!. <1 t;lnwd[ls a7, az clleni l;lI11,l(\;'lS fm l1lajaban jelcnik meg, anllak ellellere, hogy - ,lI11illt ezl lllaS\l1l kifejlelli'lk 21 -, a wa shingtolli konszellzus elso irasbafoglal(lj
,I
"
SZAKOLCZAI GY6RGY: A GAZDASAGI FEJL6oES.
Illertekc!. Ugyanilyen nehezannak l11eghatarozasa, hogy rnekkora a foly6 ftzctcsi merleg hianyanak optimalis merteke. Ez ul6bbi att61 ftlgg, hogy mire es hogyan hasz IHiljak fel a lJearaml6 loket, es milycn formabar1 jon be a toke. Lehet, hogy a beruha zas hozauekn lllessze meghaladja a kilifOldi finanszIro·ias koltseget, es ilyen esetbcn a deficit, ha i1 benlhazas halekonysagat noveli, nem karas, hanem elonyos. A betroldi benlhazasok rovid tclVlI es kilJonoskeppen kiHfOldi valutara sz616 hitelekkel es kill midi portf6li6-befektetesekkel val6 finanszirozasa ugyanakkor veszelyes, es ingatag sagra vocf. Ezeknel is fontosabb megallapit
zeve. [... JA ku1cs kcrdesnek nem a liberalizacionak vagy a deregulaci6nak kelllennie, hanem egy olyan sl.abalyoz6rendszer kialakltasanak, arncty a hattSkony penz{}gyi rendszcr eli\fel teleJe,,2(, Stiglitzjavaslatai itt meg nel11l11ennek el a nemzetkOzi tokeforgalom szaba Jyozasllnak sl.iiksegessegeig. /\ s1.ahalyozas sZilksegessege azonban kimondatlallul a nelmetkdzi ti'>keforgalom szabalyozasat is magaban foglalja, es a kesobbi eloadasok ba~ el. a gondolat explicit rn6don megjelenik. Erdemes czen a ponton egybevetni Stiglitz itt e16adott javaslatait Williamsonei val. 27 A tcnyeknek - es nagy val6sl.inuseggcl Stiglitz erveinek - hatasara es a wa shingtoni kOlls1.enZlls fcliilvizsgalata es tovabbfejlesztese soran Williamson is nagy szerepct tlllajtlonft a penzligyi valsagok elharlrnsanak. Ennek eszkozet azonban nCIll a szilard jogrendszerben, valamint a hatekony szabalyozasban es felOgyeletben hltja, hanelll a tartalekok novelescbcn. Al.zal szarnol tehAt, hogy az ingatagsag (ennmarad, es azl javasolja, hogy ez ellen a fejlod6 orszagok jelentos valutatartalekok felhaJrno zasaval vedekezzenek. Szinte folosleges azonban n\mutatni arra, hogy a nagyrnertc ku lartalckfelhalmozas mennyire k6ltseges egy penz{}gyi valsagnak kitett, elad6so dott ors7
SZAKOLCZAI GYORGY A GAZDAS!lGI FEJLOOES
5
tall - a kihelyezcsek crtekclH;k csiikkCl1cschC7, l~S a hankv~ilsagh()l \;lgy cnnck SI·I Iyosbodasahoz vezethet, al1litnyilv(1l1 tov;\bb fokol.llat a realga7das;ig kiirchc lar(Ol(l v;\lIalatokllak - a kamatnovekcues folytall cli\;lIill - fizCleskeptclel1sege Flllpiriklls tanulmanyok is bizonyitjak, hogy a kal1latc11lcICsck Ili.ivelik a bankdl
6
SZAKOLCZAI GYOAGY: A GAZOASAGI FEJLOOES
shingtoni konszcnzus gazcJasagrolitik<\ja az allam aktfv szerepenek elutasitasan cs a ll1inimalista, bc nenl avatkoz6 tt1lamon alapszik. Ennek az a ki nem mondott prelllisz szaja, hogy a kormanyok rosszabbak, mint a piacok. Ennek folytan minel kisebb az aIlam, anl1al jobb az allam. Valo igaz, hogy az allamok gyakran ttll sok mindenl1cl foglalkoztak, [... J ami csokkel1tette a hatekonysagot. Annak megklserlt~se, hogy a kOnl1al1Y johhan koncentn\ljon a legfontosabbakra - a gazdasagpolitikara, az alap foku oktatasra, az egcszsegi.lgyre, az lItakra, a tClrveny es a rend uralmara, a komyc zet vecJclmele - lenyeges lepes. Dc a Icgfontosabbakra val6 koncentralas nem reeept a minimalista konnanyzatra. Az allamnak fontos szerepet kell jatszania a megfelclo szabalyozas, a szocialis vedelem es a j61et ten~n. [... J A klSzponti kerdesnek Jlem a kOllllanyzat nagysagat, han em a korlllanyzat tevekenysegi k~ret es eljarasi m6dszc reit kell tekinteni. Azoknak az orszagoknak, amelyek ~azdasaga sikeres, olyan kor manyzatllk van, amelynek szeles a levekenysegi kore". 9 Az ezt keivet6 tovabbi javaslatok mar nem forradalmiak, megis eltemek a washing toni konszcnzllS es a hagyomanyos gazdasagpoJitika szellemet61. Ezek szerint a fejl6 des kritikus fontossagt\ el6feltetele az emberi toke es a technologiai transzfer, vaJamint
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI rE,JL6D~.s
7
Majd igy folytall, Malili7.i~l>nn cs Thaifi'ildiin. bek a1. crcdrnenyek - cs fontos errc cllllCkezlctni _. n I V8Ih<\k>] elelkor IllCg.IHlSSZ
8
SZAKOlCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJlOOES.
zelenek nem mcgfe/elo athHhalosaga is hozzajarult. A piacok nem lattak, hogy sza mOS vallalal penzi.igyi szempontbol gyongebb, mint felteteleztek. A val sag kitOresc hez azonb;Hl donto merlekben jarult hozza az elhibazott gazdasagpolitika. Stiglitz a gazdasagpolitika negy, a nemzetkozi penztigyi intezmenyek altai javasolt elemenek tulajdonit donta jelentaseget. Mind a negy elemnek, nyilvan donta reszbcn a nemzetkozi penziigyi intezmenyek hatasara, nagy szerepe volt - vagy van - a ma gyar gazdasagpolitikaban is. Ezek: a csuszo arfolyam, a tokebearamlas sterilizacioja. a t6keszamlak libcralizaci6ja, vagyis a szabad nernzetk5zi t6keforgalom, es altalallos sagban is a pcnztigyi liberalizacio. A csusz6 arfolyam azt jelenti, hogy az arfolyalll idi)ral idOrc. reldaul h6narrol honapra clore meghatarozott mertekben valtozik. Ezt a rendS7.cr VC7.ctte be n;3.!lInk, a ncmzctkozi pcnzUgyi intezmenyek altalanos gyakorlata nak megfelelocn, a Bokros-csomag Ez tulzott biztonsagerzetet adott a befektetaknek, mert azt a lalsl.atot keftette, hogy nincs arfolyamkockazat. A sterilizaci6 azt jelellti, hogy a konn,lny kivonta a forgalomb61 a ktilfdldi toke bearamlasa kovetkezteben megnovekva h;17.ai pellzmcnnyiseg egy reszet. Egy idoben ennek is nagy szerepe volt a hazai monelaris politikai gyakorlatball. A sterilizaci6 megnovelte a belfdldi kamat labat, es tovahb fokozta a ktiJrcildi hitelfelvetelt, mert a ktililildi kamatlab alacso nyabh volt a hclfOldineJ. A Jegfontosabb nonban a nemzetk5zi tokeforgalol11 libcra li7aci(lja volt, all1e1y nelkul nem k(ivetkezhetett volna be IlZ a ttllzott mertekli take bcaramlas, aillcly vegso soron elaidezte a valsagot. A nemzetk5zi tokeforgalo111 tul korai es tt'J1zottan nagy mertekG liberalizalasa volt teMt e szerint az elemzes szerint a valsag fO oka. Erpt',gy, mint ennek a pontnak az elejen, celszeriinek latszik itt is sz6 szcrinl iublli Stiglilz szcnvedelyt61 [(ilott szavait. "Az idcologikus allaspont szerint a szabad es korlatozatlan piacok gyorsabb nove kedcsre ve7.ctllek A val6sagban azonban a kelel-azsiai orszagokban, minthogy l11eg takaritasi hflllyaduk nagy, a kOlfdldi tllkcbearamlas megugrasa csak csekely jarulekos novekedest idbhetctt ela. Ha a l1legtakaritasi hanyad nagyobb a GDP egyharl1lada nal. akkor a kiilfcildi lakebearamlassal finanszfrozott Wbbletberuhazasnak alig van [pozitfvJ hutasa a [belfdldi] gazdasagra. [ J Ezeket a nyeresegeket ttllkompenzalhat jak a valsc1gb61 szarmaz6 vesztesegek. [ J Ez nemjelenti azt, hogy azok a lepesck, arnclyek mcgnyitjc1k a gazdasagokat a nagyobb tokebearamlas elott, mindig helytele nek. A tokeszall1la liberalizalasabol szarmaz6 nyeresegek sokkal nagyobbak azokban a ga7.dasagokhan. al1lelyekben t6kehiany van. Az tehat a kulcskerd6s, hogy ho~yan lehct I11cgs7CrC711i ezeket az elonyoket az ezzel jar6 koltsegek cs5kkentesevel"J Az ezekbcn a7. orszagokban kovctett gazclasagpolitika negyedik hibaja "a penzUgyi szabalyoz
SZIIKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FE,ILOOES.
9
sagban. Bizonyftek van azonban ;lITa. hogy c7.ck a g;l7.dasagok. ;1I11clyck mcrsekclt pcnzligyi korlatozashoz folyal11ocltak, [... 1 cnllek crcdlllcnyckent gyo!sabball Ill)ttck. [... ] A lulsagosan gyors penzligyi liberalizaci<'l val<'ljnban alMlsh
10
SZAKOLCZAI GVORGY: A GAZDASAGI FEJL6oES.
bankrendszer megkeriilesevel - nylljtott hitelek valtottc~k ki, a val sag meg a belfbldi bankrendszer hatekony ellenorzesevel sem lett volna elkeriilheto. Az ezzel bpesolatos technikai kerdesek itt nem targyalhat6k, foglalkoznunk kell azonban a kozponli kerdessel: a piacok l11uk6desebe val6 beavatkozas indokol
S7..1\KOLCZAI GYOnGY A GAZOASAGI rEJI.cjOES
\\
Kinaban pedig tobb mint megkCtszcrczildiitt 19R0-bcn a7 1lI0S1 (i])1' Illeg tobb millt kctszer akkora volt, mint a kin
12
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJLOOES.
Az akkori magyar gazdasagpolitika kritikusai nagy elegtetellel olvashatjak a fog lalkoztatasi politik,h61 frottakat is. A nem hatekony modon foglalkoztatottak elbocsa tasa nemzetgazdasagi szempontb61 hasznos, ha van mas munkahely, ahol gyakorlati Jag azollnal es hatekonyabban foglalkoztathat6k. Ha viszont nines, akkor a nern kel lokeppell hatekolly foglalkoztatas jobb, mint a semmilyen foglalkoztahls, vagyis a munkanelkiiliseg novelese. Ez is azt Illutatja, hogy a regi lerombolasanak egyutt kcll jamia az uj l1legteremtesevel, lIlert az e nelkilli rombolas katasztrofalis kovetkezmc nyekkel jar. Nekunk, akik kozvetlenLil lattuk a valosagot, esodalnunk kell Stiglitz eles!
SZAKOLCZAI GYORGY A GAZOASAGI
r EJLUOEoS
13
ja elo, a Prebisch-elii;ldas pedig a jilv;lsolt Ilj p;mldigl1la alapelvcil kjti ki. Ezelt C7 il kctl6 osszetartozik. Az llj felfogas alaptetelc, amint C'rriillllar;lZ elabb is volt szc\ hogy a I'ejliidcs il tar sadalolll alil1akuJasa! jelenti, a hilgyomanyos hclyetl llj larsacblolll felcpftesct. il fei lesztesi strategianak pedig ennek ;l7, llj, ll10dern tarsadalomnsk ;l kialakulaseit kcli szolgalnia. Ez lenycgcscn szelcsebb perspektiva. mint a stabilizaci(l vagy egycs konk ret fejlesztesi projekt~k tamogatas;l Ez a eel esak lllegfcle16 fejlcsztcsi strakgia kiala kitasaval erhelo el. "A legut6bbi Olvcn ev t;lpas7.tabta azl bi7.0nyit.la, hogy a fejlodes lehetseges, de nem SZiiksegszeru. Nch,lny orszagnak sikcriilt c1ernie a gyors gazdasa gi novekedest, es a kozttik, val;lll1illl ;l fejlettehh orszagok k()zolt mcglCva kiilonbseg csokkelleset, [ .. ] sok mas orszagllak azonban ;lZt kcll latnia, hogy ez a kiili.inbseg nii, es a szegenyseg lerjed. [.. ] Ami Illeg fOlltosabb, so" sikercs orszag [... J llcrn kovet· Ie az "ajanlolt" slrategiat, hanem sajc\t l'ltjat jarta".41i Ennek a saje]l (Illlak a ICllyege a tlldalos fejlesztesi stratcgia kialakit;'\sa Ez tehat mcg a WIDER-cli'I,1CJasnai is elescbb biralatot jelentett ;l nCl11zetktizi pCllziigyi illtCzlllcllyek altai javasol! 111ci(\szer ellen. mert azt rnondja, hogy l11as slrategia jobb crcdillenyre vezeL A l18gyom;inyos strate gia a gazdasagra, a brutt6 llem7.cti OSSZICflllCk noveleselc, CS Ilcm a tc\rsadalol1l egc szellek modernizalasara kOllccntral. holotf a llloc!erlliz,iliIS illbbb uka. mint kii\etkez l1lcllye a GDP novckedesenek A kulcs lehat a tudatos fejJesztcsi stralegiil i\kik e7.lnem iSIllClik rei. "Ilcm iSllle rik fel [azt sem], hogy (a) ilZ Egycsiilt ,A,11,1I110k, valanlillt sok Illas urs7;'lg rejiC'S7,tcc;i erOfeszitesei a korlllanyzilt aktfv szcrepcvcl jartak cgyiitt; hogy (h) Sl~11l0S tarsada 10m az aktiv konnanyzati szercpv~lllalas [.. ] clolt nCl1l fejlbdi)tt: Val('ljahan vilag szerte a fejlodes volt a kivetel, es Ilelll a szaha!y; cs hogy, (e) ;lIni meg fosszabh, a ka pitalista gazdasagokat a nagyobb korrnanyzati szcrepvallalas idcjc eJiitt nCTTlesak a gazdasagi instabilitas, hall em szc!cskiiru !8rs;ldil]mi es gazd;lsagi rrohICIll8k .icllc rncztek,,47 A fejlodes kulcsa tehal ;lZ allallli szerepvc\lI,l1as cs a tlldatos fejlesztesi politika, ami eles lamadas a nernzelki)zi pCllziigyi intCzll1cnyek altaI is kervisclt, ,,'1 piae mindent megold" tiPUSll felfogas ellell Az uj fejleszlesi strategiat negy Uirtcllclmi eselllcllY 11C1{arozza l1leg [gyrcs?t a S70' cializmus bukasa. Ez nem a szoeialista gazdasag, hanclll sz egcsz s7.0cialista tMsadal l11i es politikai rendezkedes bukas;l \'011. es czeft alatalllaszlja azl. hogy a lenyeg nell1 a gazdasagi fejlesztes, hanem a1. cgesz t~lrsadalom atalakilasa Masreszt a washing t011i konszenzus kOrlgy il dJs;ig llC1l1 kezelhet6 a washingloni konszcnzus h
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLOOES.
14
la lervczcs voll. J\z a nem Ictezo piacol es piac; eloszlasi rendszert pr6baIta hclyeltc sileni reszleles e16irasaival, Hem celozla meg a tarsadalom egeszenek atalakitasal, es nem tarnaszkodott a tarsadalom egeszenek tamogatasara. A tarsadnlofll egeszenek egyelerlesevel kialakltolt jovokep kulcsszerepe nemcsak a szocialista Icrvezest61, hanem a nemzelkozi penzOgyi intezmenyek eddigi magatar tasaloJ is te~jcsen elter6 eljanlsl kovetel meg. A kolcs6n6khoz kapcsolt feltelelek rendszere - a k6lcsonok kondicionalilasa - es ezeknek a fell6teleknek az uralkodo el it sziik korevel val6 telargyal<\sa, ahelyett hogy elomozdllaml a tOmegek akHv reszve lelel az atalakulasi folyamatban, ami nelkUt ez nem lehet sikeres, meger6siti az orok Hill halallTli viszonyokal. Ahelyell, hogy elomozdltana a nyflt vitat, es meger6silene a helyi vezelesl, azt bizonyilja, hogy a helyi vezeles atkalmat/an, mert meg kell szab ni, hogy mil legycn, tovabba hogy a vila es a demokratiktis dontesi folyamat helyle len es folosleges. E helyett az eljanls helyett rnaganak az erintett orszag demokrali kllsan mcgvalasztott polilikusainak kcll meghozniuk a szUkseges dClntesekel. I\z eloadas ezulan sarra veszi a fejlesztesi strategia komponenseit. A strategianak foglalko71lia kell a rnaganszcktorral, a koziileti szektorral, a helyi es mas kozossegek kel, meg a cSClladok helyzetevel es az egyes emberek fejladesevel is. A legfonlosabb a tarsadnlllli cs szervezeti Hike Ictrehozasa, valamint az elkepzeles konziszlenciaja es teljessege. A reszletek itt nem targyalhat6k, de a lenyeg az, hogy a fejleszles nelll kepzelhelo el a larsadalom cgeszere vonalkoz6 konziszlens koncepci6 kidolgozasa nelklil. A legfontosabb a dualis gazdasagi rendszer kialakulasanak elkertHese es a tar sadaloll1 egeszenck a fejlodes folyamataba val6 bevonasa. Az utols6, zaro resz a fcjlctt ors7.agok feJadataival es felelossegevel foglalkozik FelrccrthctctlcnUI kirnondjn. hogy a Vih\gkereskedelmi Szervezet (WTO) umguay-i fordul6janak largyalasai nem vezcllek arra, hogy a fejleU orszagok megnyitollak vol na piacaikal a fejl6dok tennckei croll, es hogy az afrikai kontinensnek a Szahara-siva laglo! delre fekvo resze ennek a fordllJ6nak nyilvanval6 vesztese. Hatarozollan ki l110ndja azt is, hogy gMat kelt vetni ama nyllgati protekcionizmus uj hullamanak, arncly uj, vallozatos eszkozokel do!gozolt ki azert, hogy a fejletl orszagok meg6riz zek a vili\/!, lobbi reszevel szembcni elonyeiket. A fejlett orszagok megengedhctik lllaguknnk azt a luxust, hogy nagy es j6t fizetell lobbyszervezeteket tartsanak fenn (\ nemzetkUzi kcreskedelmi szabalyok erdekeiknek megfelela alakftlis:ha. A fejlodok erre nyilvanvaloan keptelenek. A szellemi tulajdonjogok tiJlzolt vedeJme is akada Iyozhatja az ismeretek atadasat a fejl6do vihignak, es fgy fejlodesUk akadalya lehet. J\ fair es nyilt partneri viszony kialakitasara van tehat sztlkseg, mert ennek hianya Ic fckezhcli a fcjl6da vi lag fIt
(II MnI·chioda.l) J\ MITI-cliiadas , alllclynek megtartasara alig ket honappnl
15
SZ,II,KOLCZAI GYORGY A GAZOASAGI rEJlt)DF::S
I\z cl6adas el6szbr a kormany s7.crcpcre von;ltko7() kon7.crv;ltiv nb.ctck c;!f()I;lt{l val es az allam szerepere vonatkozll snj{lt nClctci bizonyit Ie: Eros ervek sz61nak a konnanyzas atliltlwtosag
,I
(A bonni eliJadas) A bonni eli.i Globalis Fejlesztesi [Ialozat KOl1ferel1ci
kon[erenci
16
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLODES
Az llj szellelJ1ii kapcsolat sZilksegesseget es alapelveit az eloadas elsa resze fejti ki. Stiglitz iS111et eles tarnadast intez a nemzetk6zi penzOgyi intezmenyek gyakorlata el len. Bidlata a kovetkeza szavakkal kczdodik: "Eppen most telt el tobb mint otven ev a gyarmati rendszer vegenek kezdete, es eppen egy evtized a hideghaboru vege 6ta. A kapesolatok regi modjai lllegis makacsul megmaradnak, es idare van szUkseg ah hoz, hogy kialakuljanak az \'lj magatartasfonmik, az egyenlosegre es tiszteletre epUlo kapcsolatok uj alapjai"52 A gyanmltositas "idegen intezmenyeket es eszmeket pr6 bait meghonosftani a mar letezo kulturak keretei kozott, de olyan modon, hogy az el lellorzes es a hatalom [ezen a mar meglevo kult6nin] kiwi volt es nem ezen bellil, es ezert nem rneglcpo, hogy a mesterseges beavatkozas nem j<\rt sikerrel. Leromboltak a regi kllltlJr
SZAI
17
tek, es felismertck, hogy az ilycll ;Jlakul{]s nelll kCllyszetithctii ki ki\iilriil, cs 11<1 e71 mcgis megklserlik, az eltenkezi.i h;Jt3St v. intezkedcsek kiivctkeztebcn llleredekcll csijkkellhet, vagya kisvallalkoz6ke, akiket a - norrnalis koriilmcllyck koziitt u7sorallak !ekillthctii - kamatok cs6dhe kergetnck"5 7 ,,1\ s7clcs ki)rbcn cl IlCIll 1"ngadol( ideologi{lkon <1la pulo rn6dszerek, es kUli.inoskepren azok, amelyck special is errlekcsoportok partikll lciris erdekeit szo]galhatjak, es a tcrhek egycnliitlell closztasar'a ve7ctnck, illaassak az intezmenyek szavahihetoseget. Az intbl11cnyck h,ltckol1ys{lgn a7.onban rcszbcn szaVil hihetoseglikt61 fiigg, es igy lefele vivo spiral alaklll ki NClll csod", hogy a1. ilyell ill tezl11enyek anaternanak tekinlik a7, intbkedcscik helycsscgcri)1 f01ytalott ny!lt ,itl! meg honapokkal, sot evekkel a dontcscket kiivctocll is. [... ] 1\ Ilclmclkiizi kiiziisscgcll beWI rna is sokan vannak, akikct felhaborit, ha felvetik azt a kerMst, hogy vajon helye~ volt-e az 1997, es 1998, evi glohalis pet17,ligyi valsagra adott v;ili1~z lJgy l
18
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLOOES",
legsll1yosabb hibaja, A tapClsztalat azt bizonyltja, hogy ez az lit jarhatatlan, megfelc 10 helyi ismeretek nelkUI meg a legjobb altal1inos ismereten alapul6 javaslat, torekves
vagy intezkecles sem verhet gyokeret. hanem gyakran visszaall a kon\bbi, a helyi kii ri.lImenyek altai meghatarozott helyzet. Ezert a tudasatadasnak horizontalisnak kcll lennie, es ClZ altalanos es helyi ismeretek egyemangusagan kell alapulnia. Az altai a nos es a helyi isrneretek kettossegehez a kodifikalt es a nem fonnalizlilt ismeretek kettossege kapcsol6dik, Nyilvanval6, hogy a kodifikAlt attalanos ismeret nem er so kat a nem kodilikalt, nem fonnalizalt, de alapveta fontossagti helyi ismeretek nelkiil. Ezert kell osszekotni a vilagmeretli tajekoz6dast a helyi ismeretek felhasznaJasan ab pul6 ujrafcltalalassal. A tanulas tchM sohascm lehet pClssziv: csak azt tudhatjuk igazan, amit magunk fc deziink rol, es ennek megfelcloen nem vezethet eredmenyre a megoldasok fOlUlrol val6 raoktrojalasa a gazdasng szereploire. A fejlesztest nem lehet technokratakra blz ni, es csak a hclyi hagyornallyok tovabbfejlesztesere epfto politika lehet sikeres, arnint czt szamos Wrtenclmi pelda bizonyitja. Egyetertesre, demokratikus eljanlsra cs nyilt vitakra VCln tehat sziikscg a tarsadalrnak demokratikus, meltanyos es fenntarthCl t6 atalakfulsahoz, (A szdllfi eloadas) t\ szouli eloacl
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI ~EJL6lJES
19
,.t\zok a szakt:rt6k, akiket nern korlc\toz <1Z. hogy clszamolasi kotelezcltscguk VClll a u\rsCldalomrnal szel1lben, ezt gyakrall figycllllCIl kivUI Iwgyjak'"(.j - iria· . fclrcerth,c tcllenUI utCllva a nClnzelkiizi rcnzligyi illlbllll;nyck cs fllnkcioilClrills
20
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLOOES
"Talan erdcmes megjegyezni, hogy reg6ta kozerdeklades tllrgya a kozugyek Mli\t hatosaganak kerdese. Az inforlllaei6k kisaj.Hftasaval szemben megfogalmazott crvek szorosan bresol6dnak a eenzura elleni es a sz61lisszabadsag melletti ervekhez. [... ] James Madison, a sz61asszabadsagot garantal6 elsa amerikai alkotmanyrn6dositas bc terjeszt6jc Illar megfogalmazta az crv Icnyeget. 'Annak a oepnek, arnely sajM kezebe akarja \lenni a sorsat, fel kell verteznie magat azzal a hatalonunal, amelyet a tudas ad. A nep kOl1w\nyzasa a nep tajekozottsaga, vagy azon eszk6z5k nelki.ll, arnelyekkel ezt meg lehet szerezni, komedia vagy tragedia, vagy mindkett6 elojAteka.' Szarnomra te hM a nyiltsag mellelt a legearolhatatlanabb erv a pozitiv madisoni erveles: a demok ratikus folyamatokban vala es ten~leges sulyt jelento reszvetel kello tajekozottsaggal rendelkezo rcsztvevoket klvan "6 ,.rehnerlil a kcrdes, hogy - tckintcttel ana, hogy a k6z fizeUe a konOC:lnyzati infor maei6k osszcgylijteset - kinek a hIlajdona az informaci6? [... J Ugy velem, hogy a koztisztviscJi)k altaI kozkoltsegen gytijtott informaci6 koztulajdon - a koz tulajdona, eppugy, mint a szekek, az epilletek es mas fizikai javak, amelyeket a korrnanyzat hasznl\1. Mar eljutottunk odaig, hogy hangsulyozzuk a szellemi tulajdol1 fontossagat. A koztisztvisel6k altai eloaliltott, osszegyujtott es feldolgozott infonnaei6 szellemi tulajdoll, eppen tlgy, mint a szahadalmazott talalmany. Enoek a szellemi tulajdonllak magancclokra val6 felhasznalasa cpren olyan s(llyos bun a kozosseg ellen, mint a koztlllajdoJ1 Illaganeelokra vala felhaszmih\sa. [oo.j Ugy lehetne ervelni', hogy cgy olyan tarsadaJomban, ahol szabad a sajt6 es szabadok az intezmenyek, nem sokat ve szitUnk, ha a hatalom titkositja az adatokat, hiszen vegOI mas eszkozei is vannak a reJevans informaci6k megszerzesenek. [. ooJ Az azonban a problema, hogy a koztiszt visel6k gyakran a rclcvans inform<1ei6k kell6 hataridon belUli megszerzesenek egyc duli vagy legfontosabb fomisai. Ha a koztisztvisel8k kussparancsot 70 kapnak. akkor a k07.nek nincs lehetosege hatekolly helyettesltesOkre",71 Az eddig nagyreszt sz6 szerinti idezetben k6z61tek felreerhetetlenOI megadjak az alapelvckct. all1elyekb61 egycrlelmlicn kovetkeznek - es ezert r6viden osszefoglClI hal6k - a reszletek. Az 3.lIathatosag Ilianya a k5ztisztvise16k, a valasztott tisztscg vise 16k es az 6ket befolyasol6 erdekesoportok hasznara lehel. A koztisztviscl6ket megvedi hibaik nyilvanossagra kertilcset61. Az ujravalasztasukra ttirekvoket el6nyos helyzelbe bOlza kihiv6ikkal siemhen, mert jobban infonnaltak. A kihlv6kat, megva laszl;\suk utan, nchez helyzetbe hozhatja, mert csak akkor johetnek ra, hogy peldaul. a koltsegvetcs orokl6lt helyzete nem teszi lehetove, hogy teljesltsek Igereteiket, es a kollsegvetcs cgyensulyba hozatalanak klnos feladata var rajuk. Ennel is fontosabbak a k6zerdekii inforrmki6k eltitkolasab61 a partikul3ris erdekcsoportok szamara ad6d6 e16nyok. A legfontosabb azonban, hogy "az atIAthat6sag hianya akadalyozza a va laszt6polgarok reszvetelct a demokratikus folyamatokban. [oo.J Van egy balar, ame Iyen Itllnincs idejtik, energiajuk es hajland6saguk arra, hogy a k5zerdeket szolgaljak. Az adatok hatalom altali kisajatitasa tul nagyra noveli az infonnaci6 megszerzesenek kiiltsegel,,72 ( .. ] "Romlik a donlcsi folyamat min6sege. [oo.J Ennek folytan az
?-1
S?J\KOLCZAI GYORGY: A GAZOI\SAGI FE.JLODE:S
fcot lllcgllCVC7.Ctt dokUI11CllltllllOk;l1. 1111.1'." Il/rld.;1 I l'!'klsi\hI '1i,(',s;''1~ hi':li:I;1 k(iq'\ kczokct irt
(Az Industrial Relations Research As,\oc;otiol7 el6od(is) Enc <17 1Ilolj;lra ismCitelclldii. kilcneedik el6adasra 77 2000. janu{uj{l!1an, tchat akkor keriill sor, ,llnikor mar hcjclcll teUck, hogy Stiglitz lavozik a Vilagbank vczctcscbiil. [lTe a bcvczelcs is ula! "'Iaga az eloadas kozvetlenill karcsol6dik a delkclct-azsiai pcnziigyi vatsaggal kapcsol<1tban korabban elmondottakhoz, mert kimondja, hogy - mint flltalaball - ez esetben is el sosorban a munkavalla16kt61 varjak, bogy viseljck CI gatlastalall spekul'lcio alt<11 elii idezctl valsag kovetkezl1lenycit. A7. clCi<1das stilusa cs tartalma I11cgis elsi)sorhiln ai.' egy cvvel kor;\bban elhangzott - es fent iSlllcrtctclt " Oxford Amnesty c!ii<1dasc!loz kapesol6dik. I-Iatarozoltan koveteli a Illunkavallalok jogainak Illegiirzeset cs kiter jeszteset, a demokratizmus kovetelmcnyeillek a mllnknhelyi kapesolalokra \"
22
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJLOOES ...
16knak, de ez csak arra volt k[serlet, hogy csokkentsek biintudatukat azeD, hogy mert kevcset adtak es tll! keson. Felmerill azonban, ami meg rosszabb, hogy vajon neln
volt-e ez csnk kiscrlcl nrrn. hogy I1lcrsekeljek nyilv~nos
'Ill
arctalRn globaJizaci6vRI' szelllheni
kritikat?,,78 E patetikus hangvetel[i bevezetes ullin az eloadas eloszor a neoklasszikus kozgaz d<1sagtannak a l11unki!val kapcsolatos tanftasaival es ezek kritikajaval foglalkozik. En nek az ellllcletnek az a kiindul6 pontja, hogy a mtmka eppen olyan terni.e1esi tenye za, mint barllli mas. Ezutan olyan irrealis feltevesekbal kiindulva, mint a tokeletes verseny es a tCikeletes informaltsag, olyan kovetkeztetesekre jut, hogy a szabad ver seny j<\leti optimumot eredmcnyez. Val6jaban azonban az olyan gazdasag, amelybcn kevesek kezcben osszpontosul a vagyon, nemcsak igazsagtalan, hanem kevesbe hate kony, mint az a gazdasag, ahol igazsagosabb a vagyon- es jovedeJemeJoszJas. lIyen korillnJ(~nyek kozott az igazsagosabb elosztasra torekv6 kormanyzati beavatkozas no velhcti a lerllJelesl, es Igy kedvezobb helyzetet teremthet mind a tokeseknek, mind a 1l111nkav<1llaloknak. A nagyobb igazsagossagra val6 tOrekves tehat nemcsak erkolcsi mcggondol<1sokkal, hanem a termelekenyseggel, valamint az igazgatasi es feliigyele ti koltscgckkcl kapcsolatos kozgazdasagi megfontolasokkal is alatamaszthat0 79 A neoklass7ikus kozgazdasagtan hagyomanyos tanftasa ezert nem csupan erkolcsi szcmponth(ll, hanem kozgazdasagi szempontb61 sem tarthat6. Ugyanlgy cMallwto a neoklasszikus kozgazdasagtannak az a tetele, hogy alacsony szintii foglalkoztatas esetcn a mllnkaberek nagyobb rugalmassaga - ertsd: a munkaberek leszallitasa - mcgoJdast ho7.. Eppen ellenkezoleg: elmeleti eszkozokkel bizonylthat6, hogy ez nem cs.ak a j61etet csokkenti, hancm a tenneles hatekonysagat is. Az cloadas ezt kovetocn 11 f6nok es a beosztott (principal and agent) korszeri.i clem zesi cS7.kiizebol kiindulva azt bizonyltja, hogy a munkavallal6knak a vallalatok in\ nyilasaba valo bevonasa csokkenti ilZ igazgatasi kliltsegeket, es ezert naveli a termc IckenysegcL Ezekct a kovetkezteteseket empirikus vizsgalatok is alatamasztjak. Ezek eredll1cnyci szarnszeriien kimutatjak 3 munkavaJlal6k vallalatvezetesben val6 reszvc telenek vagy az alkalmazotti tulajdanlasnak a vallalati teljesltmenyre gyakorolt ked veza "atasaL A l1lunkahelyi kapcsolatok demokratizalasat tehat - eppugy, mint az igazsagosabh jovedelern- es vagyonelosztast - nem csupan erkolcsi, tarsadalmi es po litikai, hanem kozgazdasagi lllegfontolasok is igazoljak. E sorok lr6jat, aki a rend szcrvaltasl kovcto evckben mindent meg pr6balt terini a dolgoz6i resztulajdonlas el fogadtatasaert es kiterjeszteseert, nagy elegtetellel talti el az, amit Stiglitz erral a temarol ir. A7. elij:J
SZAKOLCZAI GYORGY A GAZDASAGI rU_ODES
23
Vegiil Sliglitz ezekel mondja a lcljes l(lg!of;l(()rillllli"' fel tetelek kozott vczetnek opt i111 alis llJego Jdas h07, cs ezcft a1. ;i lIa 111 i bca \ aIk07.ns g\n korlatilag rnindig javit a helyzctcIl H3 Lzck az credmenyek a Illllnkahclyi kapcsola tokra es a dolgoz6knak a dOllleshozatalball val6 reszvelclcre v0l1alk07('1 progrcSS7.1V nczeteit is alatamasztjak, CS czert cz IIlobhi cliiadnsball mar Illcgtalalhal6 c7.ckllck :J nczclcknck a ncpszcrubb fOflll<\bnll tiirtCnii i.isszcfoglalnsa. 1\ lll<1sik. az c:liibbivcl SIll rosan oss7.cfliggii es Illar
24
SZAKOLCZAI GVORGY: A GAZDASAGI FEJLODES.
Ezekbal az elmeleli letelekb6] egyenesen kovetkezik, hogy szilkseg van nem CSll pan a piacok es val/alatok kozgazdasagtanara, hanem a k6zszfera klSzgazdasaglalHira is. Ez a hagyomanyos penziigyfan es j61eti kozgazdasagtan tetilleten is tul terjeszke dik. A kozszfera kozgazdasagtanar61 irt lankonyve 85 , amely magyarul is megjclcllt 86 , es arnelyel Pete Peler ismertetctt 87 , nagy valoszfnOseggel mindmaig e tema legjobb tank6nyve. E nezetekb61 egyellcsen kovetkezik az allam gazdasagi szerepenek ujra gOlldolasa, arnely egy masik kOllyvenek 88 a temaja. Ez a konyv knlon magyar nyel vii iSlllcrtetest erdemelne. Vegiil meg kelt emlfteni.lnk, hogy a tokeforgalom szabalyozasara,89 valamint az orosz rcfonma es enllek csodjere 90 vOllatkoz6 nezetei is szerepeltek konibbi munkai ban. Egyertefrnu lelutt, hogy a nemzelkozi penzUgyi intezmenyekkel Idalakult mcly kOIlf1iktus~ra vezet6 nezeteit - a delkelet-azsiai vlilsagt61 eltekintve, amellyeillyilv~n Ilem foglalkozhalotl, amikor ez meg nem alakult Id - reszletesen Idfejtette korabbi el meleli munkaiban is. E nezetek ismertek voltak tehat mar akkor is, amikor a Vilagballk elsa elnokhelyetlese es vezel6 ki}zgndasza lett, es ezert elkepzelesei nem - hanclTl legfOVebb ezek radikalis el6adasrn6dja - okozhatott meglepetest. Erre a radikaIis fel lepesre - amint ezt mar leirtuk, es amint erre rovidesen visszaterilnk - a delkelet-azsiai perlZi.igyi v(!Isag es ennck kezclesc adott okot. (Fcldsfein (1 VO"/fo%p re(onnj(mJ!) A delkelet-azsiai penzOgyi vaIsag kezelesct azonban nelll esupan Stiglitz, hancm sokan masok is Idfogasoltak, es kozuliik Martin Feldstein, a k6zszfera kozgazdasagtananak nagy tekintelyii muveloje, a Harvard Pro fesszora, A National Bureau of Economic Research elnoke, es annak idejen Ronald Reagen elnok gazdasagi tanacsad6 testillctenek eln6ke. Feldstein kritikaja, mind sze mclyere, mind crvelcsere val6 tckintcttel, olyannyira megsemmisfto, hogy az ene! kapcsolalos vita lezan\sanak kellctt volna lekinleni. Sulya miatt reszIetesen foglalko zunk ezze I a eikkel is. feldstein eliiszor a Valutanlap tijrtenetet tekinti a1. 91 Egyertelmilen leirja, hogy a Brelton- Woods-i rendszer osszeomlasaval a Valutaalapnak uj letalapot kellett keres nie. EZI koveto els6 jelentosebb tevckenysege a latin-amerikai penziJgyi valsag keze lese volt. Feldslein ezt lenyegeben veve sikeresnek minosfti, els5sorban azert, mert a Brady-lerv kcreteben kibocsatot! kolvenyekkel cs6kkenteni lehetett mind a t6ketarto zast, mind a kamalterheket. A masodik nagyobb jelentosegl1 akcio a Szovjetunio osz szeomlas<1t kovcto atalakulas Ievezcnyleseben val6 k6zremUklSdes volt Errol - na gyon mer1ektar1o modon - a kovetkez6 ertekelest hja Feldstein. Az IMF "privatiza ci6s ~tralcgiara, bankrendszerre cs adorendszerre vonatkoz6 tanacsainak nagy resze hasznos volt. Nagy resze vilathat6. MIg azonban a Valutaalapon kivilli kozgazdasz oknak nagyll1crlekben ellero nezcleik voltaic arr61, hogy mi az a helyes lit, ame/yet Oroszorszagllak es Kelet-Eur6pa valamint a voll Szovjetuni6 aUamainak kovetniiik kellcne, nz. IMF alt
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI rEJLOOE=S .
25
likanak (nagyobb adak, kisebb kOrtllanyzati kiadasok) cs a hitelmcgslOrltasnak (idc ertve a magasabb kamatlabakat is) azt a hagyolllanyos kevereket alkallllJzza, <1mcly sikeres volt Latin-Amerikaban. !\lInak Illcgcrte~chez, hogy megfele16k-c ezek a llJod szerek, meg kell erteniink, hogy nli i~ lortenik Azsi,iball"9J . "A delkelet-azsiai valutak osszeomlasa, amely ThaifOldon kezdiJdoll" - folytatja "elkeriJlhetetlen kovetkezmenye volt a foly6 fizclesi mcrleg nagy hianyainak cs Thai fOld, Indonezia, Malajzia es a fiifop-szigetek awn szerencsetlell t6rehesenek, hogy rogzitell valutaarfolyamot tartsanak fcnll a dollarral szemben"94 Ennek folytan "mindezeknek az orszagoknak nyilvan csiikkenleniiik kellctt - ClZ export novelcsc cs az import csok.kentese u~an - foly6 fizctesi mcrlegiik hianyat. Ez a kozossegi es a maganfogyasztas valamint a beruhazas c~(jkkellteset igellyli. !\ megfelel6 megoldas tehat a hagyomanyos IMF-gyogyszclIlck az egycs orszagok specialis ki)"ctell11cl1ye ihez igazitott valtozata. ,,95 "Az lMF azonban messze tulmcnt a7.0n a ~zercpen, amit Latin-J\meribball j,\t szott. Ahelyell, hogy a maganbankokra uilllaszkouo[1 _. es elsosorban a tcljesitlllclly ellcnorzesevel foglalkozoll - volna. vezcl6 szercret vallalt a hitclnyLljt,isban. Ennek ellentetelekcnt a penziigyi intezlllcllyck valmnj)ll il gClzeiasagi szcrkc7:cl CS a ro!itikai Ill
26
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLODES.
kor ez az orszag az IMF kliense vagy paciense, de nem all gyamsaga alatt. Az orwig lorvenyes polilikai inlezmenyeinek kell meghatarozniuk, hogy milyen legyen a nem zel gazdasagi struklllraja es inlezlllenyeinekjellege. Az, hogy egy nemzetnek ketseg beejto l11erlekben van szilksege rovidllivU penzllgyi segltsegre, nem adja meg 3 mo nllis felhalalmazast az IMF-nek am, hogy sajat szakmai velemenyet elebe helyezze a nelllzet politikai lilon meghozolt donteseinek. [... ] Reszletes gazdasagi el6fnisok torvenyes konnanyokra valo nikenyszerltesenek helyenval6saga meg akkor is ketseg be vonhat6 lenne, ha a kozgazdaszok egyetertenenek abban, hogy mi az orszagok al lal kovetelt gazdasagpolilika megreforrmllasanak a legjobb uija. Val~aban azonban alapvet6 nezetelteres van kariikben afel61, hogy mit is kellene tenni". 8 Ezek a l1leggondolasok egyarant vonatkoznak a gazdasagi struktUrara es a rovidta vu gazdasagpolitik,ha. Korea sikere azt bizonyltja, hogy gazdasagi szerkezete l11egfe lei az orszag hagyomanyos, a lakarekossagot, az ~nfelaldozast, a hazaszerelet vala minI a mllnkasszolidaritasl hangSlllyoz6 kulturalis hagyomanyainak. Ugyanakkor az ad6emelcs es kiadascsakkentes indokolatlan, ha a megtakarHasok aranya az egyik legmngasabb a vilagon, es az allamhaztartasi problemak nyilvanval6an atmenetiek. Klilijnoscn helytelen a kamatlab 30%-ra val6 emelesenek kovetelese, es ezzel a val lalatok csildbe kergetese akkor, amikor az inflaci6 csak 5%. KOlonosen figyelerme Inclt()k rcldstcin awn fcjtcgdcsci, amclyek szerint az IMF azzal, hogy sorozathan szazmilliard dollaros nagysagrendu k6lcsonakkel valtja ki a hitelezoket felel6tlen hi telnYlljtasuk k6vetkezmenyeib61, es erre a celra ujabb szazmilliardokat ker a korma nyoktol, tamogatja a felelollen hitelezest es alaassa a nemzetk~zi penzilgyi stabilit
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI rE.JLOllES
27
hogy ezzel megakadalyoZl3 a kesi.1bb v,ilsilghoz vezet(l jclcntiis fizctesimcrleg-hia nyok es rovid lavU elad6sodas kialaklllasal. Ha czek az orszagok ligyfelcentriktls. til mogat6 jell egG inlezmenyl latnak a Valutaalaphan, nem redig nagy fajdalolllmal jaro gazdasagi visszaesesek es radikalis gazdasagi reforrnok kikenyszeritojet, akkor valo szinG, hogy inkabb lesznek hajlalJdok igenybe vellni a Valutaalap scgitscget akkor. arnikor ez a leghasznosabb"lol
(Az esellllillyek es a perspekfiwik) I\z eddig Icirtak, Stiglitz kilcllc cli)nc!asa, kOIClbbi tudornanyos rnGkodese es Feldstein cikke adja meg a hatteret es Illagyarazatot a nCI1l zetkoz; penzugyi inlezmenyckkcl kialaklilt c1lcntctcre, a veliik val<) iisszeCltkozcscre es szakitasara. Az esemenyck - il be Ilcm avatott es csak az ilodalolllb61 tajCkOZl1dl) ember szemevel- a kovelkez6k szcrint foglalha!0k ossze. Sliglilz tevekenysege, aminl Clt Chang Icirja l02 , a Vilcigbilnkncil toltolt elso e\·cben nern kelletl felli.inesl. EIs6sorban azzal foglnlko7.0tt, hogy a Vilagbankot bizonyos cr tclemben es bizonyos fokig tudasbankk;l alakitsn at. Ez a s7ereplcsc megfclelt mind korabbi ludomanyos 111unkassa~anak es stillisanak, nlind pedig annak, amit tille e7.ck alapjan raciolHilisan varni lehetct! Ti1lckvcsci j6reszt Illcgval(')sultnk, l1lindcnki cgyctcrlcscvcl cs mindcn osszcCllkLizcs nclkiil. nlni h~lSZIJ(II~1 ,,;'i1I:l Vil;·'gb:lnkn:lk. Minden nrra utal, hogy - amint ezt Illar klJr
28
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGJ FEJLOOES ..
sulyos kovetkezmenyekre vezetett, es ez a ketto elkeriilhetetlenne tette az eles ossze titkOzest. Ez kovetkezett be a WIDER-eloadassal. A WIDER-eloadast kozvetlentil kovette a Vilagbank elnoke, Wolfensohn altaI ki adott es Chang altaI hirhedtnek minositett10 3 "gag order", amelyet mar a fentiekben kussparancsnak forditottunk. Stiglitz azonban ezzel mit sem tOrodve, tovabb tamadta nemcsak a nemzetkozi penzilgyi intezmenyeket, hanem szeles spektrumu es az elab biekben bemutatott, melysegesen demokratikus szellemu reforrnelkepzeleseinek ki fejtesel. A Vilagbanktol val6 tavozasat, melyre a szerzodese lejarta elatt, 2000. januarjaban keliilt sor - a Vilagbank mar j 999. novembereben bejelentette. Ennek korillmcnyei r61 Chang sz6 szerint azt irja, hogy "terrneszetesen voltak hiresztelesek, es ezek ko zOI az a (soha meg nem erositett) hireszte)es volt a legfeltiinobb, hogy Stiglitz tavo zasa volt az az ar, amelyet az Egyesiilt Allamok penziigyminiszteriuma (Treasury) szabott azert, hogy meg e§y id6szakra tamogassa Wolfensohnnak a Vilagbank elnoki tisztjere val6 jelOleset".lO Tavozasat 2000. majusaban Ravi Kanbur lemondasa ko velte, aki korabban az afrikai regio vezeto kozgazdasza volt. 6 azert mondott Ie a World Development Report 2000. evi igazgat6sagar61, mert a Vilagbank esuesszinten kiserelt meg intellektualis eenzllrat gyakorolni fdlOtte, amiert a Vilagbanknal na gyobb fontossagot tulajdonitott a jovedelem-ujraelosztasnak a szegenyseg felszamo lasa erdekeben folytatott kiizdelemben. Stiglitz, tavozasat kozvetleniil megelozoen es kovetoen, meg harom munkat hozolt teta ala a Vilagbank egisze alatt. Az els6 kotetben 105 , amely a Penziigyi liberalizQcio. Milyen messze es milyen gyor son? eimet viseli, nagyreszt a delkelet-azsiaj penziigyi valsag okaival kapcsolatos ne zeteinek tudomanyos ahltamasztasat adja. Erdemes utalni aITa, hogy mig a ket tars szerkeszto, Caprio es Honohan neve alatt a ViJagbank szerepel, Stiglitz neve alatt azonban mar a Brookings Institution es a Stanford University. Itt esupan az elosz6 el so bekezdeset idezzOk: "A legutobbi evek kiterjedt penztigyi valsagai dramai modon illusztraltak a liberalizaei6 koriilmenyei kozolt folytatott penziigyi politika hianyos sagait. A problemak komplexitasa nevetsegesse teszi azt a felfogast, hogy a liberali zaci6 szokvanyos sablonja altalanosan alkalmazhat6"I06. A masodik, Shahid Yusuffal egyUtt szerkesztett katet l07 a d6lkelet-azsiai esodanak a valsag utani ujragondolasa. A katet eloszavat mar Nicholas Stem, Stiglitz ut6da irja, es Stiglitz neve alatt itt is a Brookings Institution es a Stanford University 0lvashat6. Mindezcknel sokkaJ fontosabb es igazan tavlati jelentosegii a 2000. majusaban Dubrovnikban, a Vilagbank es a Zagrabi Egyetem kazos rendezeseben megtartott konferencia, amelynek anyagat meg a Vilagbank telte kozze Meier es Stiglitz szerkeszteseben I 08, es amelyet konibban reszletesen ismertettiink.109 Az el6ad6k es hozzasz616k kozott terrneszetesen ott voltak a Vilagbank Stiglitz-eel tart6 szakertoi, az k(.lvetoen tavoz6 Ravi Kanbur, vaJamint az el6bb emlitett katet tarsszerz6je, Shahid Yusuf es sokan masok, ott voltak azonban rajtuk k[viil a fejlodeselmelet leg nagyobb tekintelyu fliggetlen, tehat akademiai StatllStl sZakertoi, mint maga Meier, valamint Irma Adelman, Hla Myint, Paul P. Streeten, Sir Hans Singer, Gustav Ranis, Abhirit V. Banerjee es Debraj Ray, hogy esak a legnevesebbeket idezziik. A kalet in tellektml.lis sulya szempontjab61 ugyanesak fontos, hogy a fiiggelek at Nobel-dijas Lawrence R. Klein, Douglass C. North, Paul A. Samuelson, Amartya K. Sen es Robert M. Solow -- valamint a fcjlodeselmelet negy "nagy aregje" - Sir Hans Singer, lila Myint, W. W. Rostow es Arnold C. Harberger - reflexi6it kazli. Ez hatarozott ki-
at
29
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJLOOES
allas volt mindannyiuk reszerol Stiglitz szemelye es nezetei mellett, aki ekkor mar nem volt a Vilagbank elso elnokhelycttese. A tudomany szintjen tehat komoly attoresre kerillt SOl. A washin§toni konszcnws els6 megfogalmaz6ja, Williamson 2003-ban megjelent konyveben II ,nagyreszt nyil van ezeknek a tudomanyos fejlemenyeknek a hatasara, tiltakozott a konszenzus leegyszeliisit6, neoliberalis - monetarista ertelmczese ellen, es az eIlen is, hogy a konszenzust liberaliS' kialtvanynak tckintsek. A tudomany vilagaban bekovetkezett attores osszes gazdasagpolitikai ki5vetkezmenyenek beeresere meg varni kell - de nemcsak varni, hanem dolgozni is erte Mindcz arra utal, hogy itt nCl11 Stiglitz cs a nClllzetkozi pcnzligyi intczmcnyck cl lenteter61, hanem sokkal tObbr61, a kozgazdasz szakma legjobbjainak velemenye es a nemzetkozi gazdasagpolitikai gyakorlat kozti ellenteter61 van sz6, vagy meg altala nosabban, az amerikai ertelemben veve Iibenilis amerikai ertehniseg es az amerikai gazdasagi, penzOgyi es bankvilag ellenteter61, vagy, meg ennel is altalanosabban, a szellem es a tudomany, illetve a hatalom es a gyakorlat ellenteter61. Ez az ellentet ve gighuzodik az amerikai t6rtenelmen, sot az egesz emberi tortenclmcn Stiglitz nem hiaba bivatkozik ill idezett eloadasaiban, sorozatosan, az alapito aty[lkra, clsosorban Jeffersonra es Madisonra, valamint az amerikai tortenelem val6ban tbrtenelmi jelen t6scgu liberalis bir6ira. Itt tehat valojaban nem vagy nem csak konkret gazdasagpolitikai vagy gazdasag elmeleti vitarol, hanem az amerikai tortenelem forrasainal jelen leva eszmek erve nyesUleserol vagy hatterbe szorulasarol van szo. A "govenment of the people, by the people and for the people" eszmejcrol, valamint a szolas- es a sajt6szabadsagr61, to vabba arr61, ami ezek ertelmes gyakorlasanak feltetele, es amit Stiglitz elsosorban az Oxford Amnesty-el6adasban hangsulyozott: a kozerdekli infonnaci6k megismerese nck jogar61. Joggal allithat6, bogy mindezek a jogok a szegeny es fcjlodo orszagok polgarait is megilletik. Minderre vonatkozoan a t6rtenelem tanitasa kettos. Az egyik tanitas az, hogy ha a szellem es a tudomany, illetve a hatalom es a gyakorlat Otkozik ossze, akkor rovidta von a hatalom es a gyakorlat, de hosszutavon a szellem es a tudomany gy6zedel Il1cskedik. RemelnOnk kell, hogy ez ezuttal is igy lesz. A masik es ennel is fontosabb tanitas, hogy az emberi tortenelem legragyog6bb korszakaiban, igy az amerikai {11 lamalapitas idejen, nem volt ellentet a szel1em es a hatalom kozolt, hanem a szelJem kepviseloinek kezeben volt a hatalom. llyen kor eljoveteleben kel1 remenykednOnk, es ezert kell dolgoznunk.
JEGYZETEK I Szakolczai Gyorgy: A gazdasagi fejliidc, elmeletc nek meglljulasa: az clsc, a masodik Cs az uj gene deia. Valasag, 2006. marcius, 1-35. o. 2 Lasd errcl: Meier, Gerald M. cs Stiglitz, Joseph E. (szerk.): Frontiers of development ceonomics: The futurc in perspectivc. The World Bank cs Oxford Univcrsity Press, Oxford cs Ncw York, 200 I. 3 North, Douglass C: Understanding the procc,s nf economic change. Princcton University Press. Princcton cs Oxford, 2005.1 R7. o. 4 Snkolcni Gyorgy: A washingtoni konszenzu, cs
ami utana kovctkezik. Kiilgazt!a,ag. (2005. oktc\ bcr). 2(,-46. o. 5 Williamson, John (S7crk.): LJtin Amcriean adjust mcnt: How much has happcncd. Institutc for Intcr national Economics. Washington, D. C. 1990, 6 Williatn>on, John (s7crk): The pOlitical economy of policy refonn. Institute for International Eco nomics. Washington, D. C, J 993. 7 Kuczynski. Pedro-Pablo cs Williamson. John (s7erk.): After the Washington Consensus. Re starting growth and reform in Latin ."mericn.
30
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJL6oES ...
Institute for International Economics, Washington, D. c., 2003. 8 uo. 373. o. 9 Stiglitz, Joseph E.: More instruments and broader goals: Mowing toward the Post-Washington Consensus. The 1998 WIDER annual lecture, Hel sinki, 1998. januar. In: Chang, Ha-Joon (szerk.): Joseph Stiglitz and the World Bank. The rebel within. Selected speeches by Joseph Stiglitz. Commentary by Ha-Joon Chang. Anthem Press, London, 200 I, 17-56. o. 10 Stiglitz, Joseph E.: A celok cs eszkl:\zl:\k kibovitese: Uton egy "posztwashingtoni" konszenzus fele. Eszrnelet, 51 (200 I osz), 67-83. o. II Stiglitz, Joseph E.: Globalization and its discon tents. Alien Lane, an imprint of Penguin Books, 2002. 12 Stiglitz, Joseph E.: A globalizaci6 es vissziissagai. Napvilag Kiad6, Budapest, 2003 13 Stiglitz, Joseph E.: A new history of the world's most prosperous dccade. W. W. Norton & Co., Ncw York - London, 2003. 14 Stiglitz, Joseph E. (2005) A viharos kilencvenes evek. A vilag eddigi legprosperal6bb tiz evenek uj tortenete. Napvilag Kiad6, BUdapest, 2003. 15 Lasd errol elsosorban: Feldstein, Martin: Re focusing thc IMF. Foreign Affairs, 77., 1998. mar cius-aprilis, 22-37. o. es Meier, Gerald M. es Stiglitz, Joseph E. (szerk.): i. m. 16 Chang, Ha-Joon (szerk.): Joseph Stiglitz and the World Bank. The rebel within. Selectcd speechcs by Joseph Stiglitz. Commentary by Ha-Joon Chang. Anthem Press, London, 200 I, 17-56 o. 17 Andor Laszl6: Dornbusch kontra Stiglitz. A ki lencvenes evek vihlggazdasagi folyamatai ketfajta megvilagitasban. EszmeJet, 56. (2003) 139-145. o. 18 Szakolczai Gyl:\rgy: A mai kl:\zgazdasag-tudomany bclso ellentetei es korunk alapveto kerdeseinek eltero megitelese. Val6sag, 2005. szeptember. 85-102. o. 19 Chang, Ha-Joon: Commentary. In: Chang, i. m. 1-16. o. 20 Usd fent a 10. jegyzetet 21 Lasd fent a 4. jegyzctet 22 Kuczynski es Williamson, L m. 23 Chang, Ha-Joon (szerk.): Joseph Stiglitz and the World Bank. The rebel within. Selectcd spceches by Joseph Stiglitz. Commentary by Ha-Joon Chang. Anthem Press, London, 2001,24. o. 24 Vo. 25. o. 25 Vo. 26. o. 26 Va. 31. o. 27 Usd errol Kuczynski cs Williamson, i.m. es Szakolc7.ai Gyorgy: A gazdasagi fejlodes elme1ctc nek megujulasa: az elsa, a masndik es az uj gene raci6. Val6sag, 2006. marcius, 1-35.
28Vo.37.0. 29 Uo. 40-41. o.
30 Stiglit7., Joseph E.: The role of international linan
eial institutions in the current global economy. Address to the Chicago Council on Foreign Relations, Chicago, 1998. februar. In: Chang: i. m. 172-193. o. 31 Uo. 172. o.
32 Vo.
33 Vo. 172-173. o.
34 Vo. 173-174. o.
35 Artner Annamaria: Azsiai gazdasagi uni6 fele.
GiobalizAci6 es nerozeti erdekek a regi6ban. MTA Vilaggazdasagi KUlat6intezet, Budapest, 2003. no vember, 9 o. 36 Vo. 175-176. o. 37 Uo. 177. o.
38 Vo.
39 Vo. 177~1·78. o.
40 Vo.
41 Vo.
42 Vo. 180. o.
43 Stiglitz, Joseph E.: Whither Refonn? - Ten years
of the transition. Paper presented at the Annual Bank Conference on Development Economics, Washington, D. C, 1999. aprilis. Idezi: Chang (2001) 127-171. o. 44 Vo. 153.0.) 45 Stiglitz, Joseph E.: Towards a new paradigm for development: Strategies, policies and processes. The 1998 Prebisch Lecture at UNCTAD, Genf, 1998. okt6ber. In: Chang (2001) 57-93. o. 46 Vo. 59. 0.)
47 Vo. 61. o.
48 Stiglitz, Joseph E.: Redefining the role of the state
- What should it do? How should it do it? And how should these decisions be made? Paper presented to the tenth anniversary ofMITI Research Institute, Toki6, 1998. marcius. In: Chang (2001) 95-126. o. 49 Vo. 95. o.
50 Vo. 102-106. o.
51 Stiglitz, Joseph E.: Scan globally, reinvent locally:
Knowledge infrastructure and the localization of knowledge. Keynote address to the First Global Development Network Conference, Bonn, 1999. december. In: Chang (2001) 194-219. o. 52 Vo. 194. o. 53 Vo. 195. o. 54 Feldstein, Martin: Refocusing the rMr. Foreign Affairs, 77 (1998. marcius-aprilis) 22-37. o. 55 Uo. 56 Vo. 196. o. 57 Vo. 199. o. 58 Vo. 200. o. 59 Vo. 200-201. o. 60 Vo. 220-221. o. 61 Uo. 227. o. 62 Uo. 235. o. 63 Vo. 237. o. 64 Vo. 241. o. 65 Stiglitz, Joseph E.: On liberty, the right to know and public discourse: The role of transparency in
31
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL60ES
public life. Oxford Amnesty Lecture, Oxford, 1999. januar. In: Chang: i. m 250-278. 0 66 Vo. 272. o. 67 Vo. 250. o. 68 Vo 69 Vo. 254-255. o. 70 Az eredetiben 'gag order" szerepel . E7. a kifejezis ennel szelidebben nem fordithat6 1 71 Uo 255-256. o. 72 Uo. 260. o. 73 Uo. 261. o. 74 Uo. 276. o. 75 Ezekkel az osszefuggesekkel az alabbiakban resz Ictescbben foglalkozunk. 76 Vo. 274. o. 77 Stiglitz, Joseph E.: Democratic development as the fnIits of labor. Keynote Address at the Industrial Relations Research Association, Boston, 2000. ja nuar. In: Chang i. m. 17-56. o. 78 Uo. 280. o. 79 Va.: Shapiro, Karl es Joseph E. Stiglitz: Equilib rium unemployment as a worker discipline device. American Economic Review, 74/3 (1984) 567-582. o. 80 Vo. 304. o. 81 Vo. 305. o. 82 Feldstein, Martin: Refocusing the IMF. Foreign Affairs, 77 (1998. marcius-aprilis) 22-37. o. 83 Ld. errol Shapiro es Stiglitz a 79. jegyzetben ide zett muvet valamint Greenwald, Bruce is Joseph E. Stiglitz: Externalities in economics with imper fect information and incomplete markets, Quar terly Journal of Economics, 10112. (1986. majus), 229-264. o. 84 Lasd clsosorban Stiglitz, Joseph E.: Pareto effi cient and optimal taxation and the new welfare economics. In: Auerbach, Alan J. es Martin Feldstein (szcrk.): Handbook of public economics, Volume I - II., North-Holland, Amsterdam is New York, 1987, 11060.,991-1042. o. 85 Stiglitz, Joseph E.: Economics of the public sector. Second Edition. W. W. Norton &Co., New York cs London, 1988, xxv + 692 + 33 o. 86 Stiglitz, Joseph E.: A kornlanyzati szektor gazda sagtana KFK - Kerszav, BUdapcst, 748 o.
87 Pete Peter: Reeen7.i6 Stiglit7.: A konn~nyzati s7.ck· tor gazdasagtana e. ktinyvcrilJ. Kozgazdas(,gi Szemle, XLV[I[/6 (2001. junius), 540-544. o. 88 Stiglitz, Joseph E. es masok: The economic role of the state Edited by Amold Heertje. Basil Black well, in association wilh Bank fnsinger de Beaufort NV, 1989. 1780 89 Stiglitz, Joseph E.: The role of the state in financial markets. In: Proceedings of the World Bank con ference on development economics, The \Vorld Bank, Washington, D. C, 1993. 90 Stiglitz, Joseph E: Whither socialism? MIT Press, Cambridge, MA, 1994. 91 Feldstein, Martin: Refocusing the IMF. Foreign Affairs,77 (1998. mareius-aprilis) 22-37. o. 92 Uo 22. o. 93 Uo
94'Vo. 95 Vo 96 97 98 99 100 101 102
Uo 23. o. Uo. 29-30. 0 LJo. 31--32 0 Uo. 36 0 Uo. 36. o. Uo. 37. 0 Chang. Ha-Joon: Commentary In: Chang: i. nl. 1·-16 o. 103 uo. 104u03.0. 105 Caprio, Gcrard, Patrick Honohan cs Joseph E. Stiglitz: Financial Liberalization. How Far, How Fast? The World Bank is Cambridge University Press, Cambridge es New York, 200 I, 309. 0 106 Vo. ix. o. 107 Stiglitz, Joseph E. is Shahid Yusuf (szrrk.): Rethinking the East Asia miracle. The World Bank es Oxford University Press, Oxford cs New ,'ork, 2001, x + 321 o. 108 Meier, Gerald M. cs Stiglitz. Joseph E.: i m. 109 Szakolczai Gyorgy: A ga7.dasagi fejladcs elmele tcnek megujuJasa: az clsa, a m~sodik es az uj ge neracio. Valosag, 2006. mareius, 1-35.0 110 Kuc7.ynski, Pedro-Pablo cs Williamson. John (szerk.): i. m.