A FOGYATÉKOSSÁG FAJTÁI Karmen Šerc
FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK MEGHATÁROZÁSA Azon személyek, amelyeknek fizikai, funkcionális és személyiségi zavar, vagy hiányosság, fejlődési elmaradottság vagy a zavartalan pszichofizaikai fejldődést akadályozó kedvezőtlen szociális és anyagi feltételek miatt nehézségeik vannak az érzékelés, felfogás, az ingerekre való reagálás terén, valamint a mozgásban, és a szociális környezettel való kommunikálásban.(Skalar, 1999). Gyakoriak a társuló személyiség- és viselkedészavarok, amelyek az egészséges kortársakkal szembeni csökkentett teljesítőképességből és szociális lehetőségekből erednek, a szociális kirekesztettség megbélyegzés eredményeként (Skalar, 1999).
FOGYATÉKOS GYERMEKEK: ÁLTALÁNOS ISKOLAI TÖRVÉNY (ZOsn) (1996)
szellemi fogyatékos gyermekek vak és gyengénlátó gyermekek siket és nagyothalló gyermekek beszédhibás gyermekek mozgáskorlátozott gyermekek hosszan tartó betegségben szenvedő gyermekek viselkedés- és személyiségzavaros gyermekek tanulási nehézséggel küszködő gyermekek tehetséges gyermekek
FOGYATÉKOS GYERMEKEK KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY (ZUOPP) (2000)
szellemi fogyatékos gyermekek vak és gyengénlátó gyermekek siket és nagyothalló gyermekek beszédhibás gyermekek mozgáskorlátozott gyermekek hosszan tartó betegséggel küszködő gyermekek viselkedés- és személyiségzavaros gyermekek a tanulás valamely területén hiányosságokkal küzdő gyermekek
A FOGYATÉKOSSÁG KIALAKULÁSA
Kora gyermekkorban – súlyos fejlődési problémák, személyiség tartós változása, irreverzibilitás
Késő gyermekkor, serdülőkor, felnőttkor – személyiség integritás helyreállítása, probléma a környezet reakcióiban, szorongás, depreszió, regresszió, függőség, visszahúzódás
FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK JELLEMVONÁSI
bizonytalanság elszigetelődésre való hajlam bizalmatlanság Negatív önkép és alacsony önértékelés Neurózisés depresszió viselkedészavarok, szenvedélybetegség védekező magatartás dezintegráltság különböző típusai a kapcsolatok különleges dinamizmusa azon családoknál, ahol fogyatékos családtag van
Szükségletek kielégítésére tett próbálkozás következménye olyan környzetben, amely nincs jóindulattal irántuk!
FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSE ÉS TANÍTÁSA
iskola előtt lévő gyermekek részére különleges programok és szakmai segítségnyújtás iskolaérett gyermekek részére hozzájuk igazított programok különleges képzési programok és szakmai segítségnyújtás különleges képzési programok alacsonyabb képzési színvonallal Különleges nevelési és képzési programok (enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékos gyermekek részére) nevelési programok (viselkedés- és személyiségzavaros gyermekek)
Normál általános iskolák Általános iskolák különleges programmal Nevelőintézetek
FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSÁNAK JELLEMZŐI
értelmi fogyatékosok látáskárosultak halláskárosultak beszédhibás személyek mozgáskorlátozottak
munkahelykeresés sajátossága foglalkoztatás lehetőségei munkahely egyénhez igazítása korrektív módszerek és műszaki segédeszközök akadályok és nehézségek a munkahelyen pszichoszociális munkakörnyezet
SZEMÉLYISÉG Az
egyén szellemi, viselkedési és testi sajátosságainak viszonylag folyamatos és egyedülálló összessége. (Musek, 1997). személyiség érettsége: (ni normalnost): a személyiség fejlett és összhangban lévő működése, amely alkalmassá teszi az egyént arra, hogy megfelelő és konstruktív módon szabályozza saját életét.
EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉG
normalitás/”abnormalitás kérdése” Normális mindaz, ami szigorú értelemben véve egyezik a meghatározott normával a normák társadalmak közötti különbözőségének kérdése normális az, ami gyakori, megszokott, átlagos – megkérdőjelezhetúő kritérium Személyiségi normalitás – beszéljünk inkább az egészségről, az egyének alkalmazkodásáról, akik , különböznek a többségtől, még mindig meg vannak bélyegezve és előítéletekkel viszonyulunk hozzájuk.
Az érettség nem jelent probléma- és konfliktusmentességet, hanem azt, hogy meg tudjuk érteni és képesek vagyunk eredményesen megoldani ezeket!
ÉRTELMI ÉS SZEMÉLYISÉGZAVAROK
megítélési, érzelmi, gondolkodási, viselkedési, észlelési és emlékezési zavar az egyén betegségből eredő viselkedési, pszichológiai és biológiai funkcióinak megnyilvánulása Az értelmileg sérült emberek nehezebben szabályozzák életüket funkcionális zavar, nagy teher az egyénnek
A ZAVAROK TÍPUSAI (MUSEK, 1997)
szellemi fejletlenség neurózisok (szorongás, depresszió, fóbiák, obsesivno-kompulzivna nevroza, hisztéria) pszihoszomatikus megbetegedések szervi szellemi zavarok drogfogyasztás szociopátia (pszichopátia, elkülönülés) pszichózisok (skizofrénia, autizmus, paranoia, maniás-depreszió)
SZEMÉLYISÉGZAVAROK AZ EGÓ STRUKTURÁJÁT TEKINTVE (FORRÁS: PRAPER, 1996) pszichózisok neurózisok személyiségzavarok (borderline
szindróma, nárcisztikus személyiségzavar, skizoid személyiségzavar)
AZ ÉRTELMI FOGYTÉKOSSÁG OKAI
öröklődő (genetikai) sérülések
testi (szervi) megbetegedések, mérgezés, drogok Érzelmi megrázkódtatások és konfliktusok Hosszantartó stressz
genetikai, testi és szellemi okok kombinációja – legkomolyabb zavarok
ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG (értelmi alulfejlettség)
Értelmi fejlődés visszamaradottsága vagy tökéletlensége, különösen mint a készségek hiánya, amely a fejlődési korszakban nyilvánul meg; tudás, illetve készségek, amelyek az általános intelligenciaszinthez járulnak hozzá, tehát kognitív, beszéd-, motorikus és szociális készségek. Az értelmesség mérése sztenderdizált intelligancia tesztek segítségével és értelmességi skála alapján történik, amelyek révén megállapítjuk az adott környezetben való szociális alkalmazkodást. Ezen értékek alapján kerül meghatározásra az értelmi fogyatékosság mértéke. A diagnózis felállítása az aktuális funkcionálási szint alapján kerüljön felállításra, a funkciók lehetséges minimális javítása miatt(Novljan, 1997).
Értelmi fogyatékosság diagnózisa: fejlődési szakasz, intellektuális hiányosság, szociális érzéketlenség, szervi alap, állapot kezelhetetlensége(Jakulić, 1981).
Enyhe értelmi fogyatékosság (F70): körülbelüli értéke IQ 50 - 69 (felnőtteknél; mentális kor 9-től 12 éves korig). Tanulási nehézségek az iskolában. Sok felnőtt képes dolgozni és jó szociális in kapcsolatokat ápolni,valamint részt venni a társadalmi életben.
Középsúlyos értelmi fogyatékosság (F71): körülbelüli értéke IQ 35-49 (felnőtteknél; mentálsi kor od 6-tól 9 éves korig). Okozója valamilyen fejlődési rendellenesség gyermekkorban, de ezen személyek többsége egy bizonyos fokig elsajátítja az önellátást és megfelelő szintet ér el a kommunikációban, valamint elsajátít bizonyos fogalmakat. A felnőtteknek szükségük van bizonyos fokú segítségre a közösségben való életben és munkában.
Súlyos értelmi fogyatékosság (F72): körülbelüli értéke IQ 20 - 34 (felnőtteknél; mentális kor 3-tól 6 éves korig). Hosszútávú segítségnyújtás szükséges.
Nagyon súlyos értelmi fogyatékosság(F73): IQ 20 alatt (felnőtteknél; mentális kor kevesebb mint 3 év). Erős korlátozottság az önellátásban, szobatisztaságban, kommunikációban és mozgásban.
Értelmi fogyatékosság más fajtái (F79): nem meghatározott értelmi fogyatékosság.
SZEMÉLYISÉGZAVAROK (DSM-IV SZERINTI OSZTÁLYOZÁS)
Olyan kóros magatartásbeli, érzelmi tulajdonságokra, megnyilvánulásokra utaló összefoglaló fogalom, melyek tartósan és jelentősen eltérnek a társadalmi, kulturális elvárásoktól, és amely minden területen megmutatkozik: kogníció, érzelmek, személyes kapcsolatok és/vagy impulzusok feletti kontroll. Ezek a tulajdonságok merevek, tartósak és stabilak, már gyermekkorban vagy serdülőkorban megjelennek és a felnőttkorban folytatódnak. Klinikailag jelentős, szubjektív nehézségekhez vezetnek szociális, foglalkozási vagy más más területen.
KÜLÖNCSÉG, EXCENTRIKUSSÁG(paranoid, skizoid, skizotip személyiségzavar) DRAMATIKUSSÁG, IMPULZIVITÁS (hisztrionikus, nárcisztikus személyiségzavar, antiszociális magatartás,– borderline személyiségzavar) SZORONGÁS, FÉLELEM (elkerülő személyiségzavar, függőség, obsesszív-kompulziv személyiségzavar)
SZEMÉLYISÉGZAVARRAL KÜZDŐK PSZICHOTERÁPIÁJA
a pszichoterápia iránti motiváció hiánya nehezen változtatható zavarok terápia a szociális környezet nyomására eredményes a nem megfelelő viselkedésről, gondolkodásról és megélésről való felvilágosítás, ill. a viselkedés változása fontos a terapeuta hozzáállás a terápia elérhető céljainak meghatározása
HANGULATZAVAROK
depresszió mánia bipoláris hangulatzavar
genetikai, pszichológiai és környezeti tényezők kombinációja
jellegzetességek fejlődés és fenntartás okai tünetek társuló tünetek és zavarok kezelés és leküzdés orvosi, pszichoszociális, foglalkozási ill. foglalkoztatási rehabilitáció
SZORONGÁSOS ZAVAR
pánikbetegség generalizált szorongásos zavar poszttraumatikus stressz szociális fóbia obszesszivkompulziv zavar
testi, pszichikai és viselkedési területen mutatkozik meg
kezelés rehabilitáció
SKIZOFRÉNIA
valóságérzék elvesztése pozitív és negatív tünetek etiológia (biológiai, szociális, pszichikai tényezők) klinikai kép (érzelmi zavarok, ösztön zavarai, pszichomotorikus zavarok, gondolkodási zavarok) diagnózis (alapvető tünetek megléte vagy hiánya) prognózis (függ az örökletes hajlamoktól, a betegség kezdetétől, a szociális adaptációtól) kezelés(farmakoterápia, pszicho in szocioterápiás eljárások, irányított tevékenységek)
akut kezelés– stabilizációs szakasz– fenntatrtó ill. megelőző kezelési szakasz
AUTIZMUS
fejlődési rendellenesség, amely a központi idegrendszer fejlődési zavarából ered A diagnózis a képességek sérülésének sajátos kritériumai alapján állapítható meg: társadalmi interakciók, kommunikáció, érdeklődés, képzelőerő és aktivitás Az okok, tünetek és a kezelés nem érthetőek
első jelek mi a teendő Kezelési lehetőségek terápia nehézségek a családi dinamizmusban tanácsadás szülőknek
FORRÁS:
Jakulič, S. (1981). Mentális visszamaradottság. Beograd: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. Musek, J. (1997). A személyiség tudományos képe. Ljubljana: Educy. Novljan, E. (1997). Enyhén szellemileg séeült személyek gyógypedagógiája. Ljubljana: Pedagoška fakulteta. Praper, P. (1996). Fejlődési analitiikus pszichoterápia. Ljubljana: Inštitut za klinično psihologijo. Pravilnik o organizaciji in načinu dela komisij za usmerjanje otrok s posebnimi potrebami ter o kriterijih za opredelitev vrste in stopnje primanjkljajev, ovir, oziroma motenj otrok s posebnimi potrebami. 2003. Uradni list Republike Slovenije, 54 (6.VI.2003) Skalar, V. (1999). Fogyatékos személyek – konceptuális címszavak. Sodobna pedagogika. Let. 50, št. 1, str.120-137. Zakon o usmerjanju otrok s posebnimi potrebami. 2000. Uradni list Republike Slovenije, 54 (16.VI.2000). Általános iskoláról szóló törvény. 1996. Uradni list Republike Slovenije, 12 (29.II.1996).
