a csobaji általános iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSOBAJ március

a csobaji általános iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSOBAJ 2013. március

Csobaji Általános Iskola

Pedagógiai Program 2013 Bevezető

Iskolánkban a nevelő-oktató munka a Pedagógiai Programunk alapján folyik. A Pedagógiai Programunk iskolánk stratégiai terve, amely az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva határozza meg a nevelő-oktató munka céljait, feladatait és tevékenységeit. A Pedagógiai Programunk tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: •

A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

•

A 20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

•

110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

•

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet

A Pedagógiai Programunk magában foglalja: - az iskolánk nevelési programját - az egészségnevelési programját - a környezeti nevelési programot, - és a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart.

Szakaszai: -

bevezető /1-2. évfolyam/

-

kezdő /3-4. évfolyam/

-

alapozó /5-6. évfolyam/

-

fejlesztő /7-8. évfolyam/

2


Pedagógiai Program 2013 Helyzetértékelés

Csobaj, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik kisközsége, a Taktaközben található. A kisközségben élők száma jelenleg 720 fő. Hozzánk legközelebb eső kisebb városok, Tokaj és Szerencs. Az elmúlt időszakban történő gyorsabb, nagyobb ütemű fejlődés eredményeként a lakosság egy része elvándorolt. Ez is szerepet játszott gyermeklétszámunk folyamatos csökkenésében. 1994. tavaszán a szomszédos község, Taktabáj Önkormányzata megszüntette a körzeti feladatot ellátó csobaji iskolával a közös feladatellátást, így az iskola tanulólétszáma jelentősen lecsökkent. A másik fontos tényező a lakosság összetétele, ahol - a munkaképes lakosokat figyelembe véve - a munkanélküliség aránya elég magas. A családok szociális helyzetét leginkább a megélhetési gondok, a munkahely hiánya jellemzi, emellett meglehetősen magas az egyedülálló nyugdíjasok száma. Az általános iskolában 8 évfolyamon 8 osztály működik. Az iskolában integrált oktatás keretében tanítják a fejlesztő felkészítésre szoruló, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket.

3


Pedagógiai Program 2013 I. Az iskola nevelési programja

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek:  A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a fiatal ember személyes szabadságát kell szolgálni.  Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában.  Tiszteletbe kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el.  Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást.  A fiatalok a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni.  Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása.  Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni.  A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése.  Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit.  Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek.  Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományikra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban.  Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni.  Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása.  A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására.  Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére.  Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében.

4


Pedagógiai Program 2013

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Célok, feladatok:  Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is.  A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egésze életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése.  Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszára kidolgozott tanterv szerint.  Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bővítése.  Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése.  Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvésformákban.  Az egészséges életmód legfontosabb szabályainak megismertetése (egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, testi-lelki higiéné).  Kiemelten fontos feladat:  A felsorolt értékek elérése, és a célok megvalósításának elősegítése. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres értékelés, valamint iskolánk pedagógusai által alkalmazott nevelési módszerek. 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból: o A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárás rendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. o Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. o Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. o Az értékelésnek a kapott feladatok, megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. o A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. o A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése.

5



o A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének javítása, IPR program intézményi alkalmazása, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. o Szakértői vélemény alapján a központilag biztosított órakeret felhasználásával fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások fejlesztése. o A tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük biztosítása. o Fontos:  A tanulási technikák változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, elterjesztése a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése.  IKT-eszközök használata, digitális készségek fejlesztése. o Módszerek:  A meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosíts, stb.).  A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás stb.).  A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztés feladatait az alábbi területekre fókuszálva határozzuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NATban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: - Az értelem művelése - Segítő életmódra nevelés - Egészséges és kulturált életmódra nevelés Ezen területek fejlesztéséhez az alábbi konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: Feladatok: o Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia:  változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. o Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. o Figyelmet kell fordítani:  a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítását,  az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában),  az egészséges, edzett személyiség kialakítására,

6



 o

o o o

az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez:  a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására,  a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére,  az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (20/2012 EMMI rendelet, 128 §, 1 bekezdés) A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő legfontosabb feladataink, amelyek különösen az alábbi területekre terjednek ki:  egészséges táplálkozás  a mindennapos testnevelés, testmozgás  a testi és lelki egészségfejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése  a baleset megelőzés és az elsősegélynyújtás  a személyi higiéné Ezen cél és feladatok megvalósulását szolgálja iskolánk komplex egészségnevelési programja, amely jelen pedagógiai programunk mellékletét képezi.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az ember társas lény, közösségre van szüksége. Az iskolára, ahol a gyerek ideje nagy részét tölti, óriási szerep hárul. Konkrét feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatosan:  A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait.  A közösségben találja meg az igazi helyét, tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni.

7



 Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni, tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére megoldására.  Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse.  Tapasztalja meg, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában.  Fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.  Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését, a hazaszeretetet.  Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására 4.1. Közösségformáló csoportok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el attól a közösségtől, amelyben él és tevékenykedik. a) A kortárs csoport A kortárs csoport:  lehetőséget ad az én-érvényesítésre,  biztosítja a valakihez tartozás érzését,  emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. b) A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. c) Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. d) Az osztályközösség Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.

8



Az osztályközösség feladata:  valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,  az egyéni értékek felismerése,  egymás tiszteletben tartása,  egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,  a másság elfogadása, a tolerancia,  társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,  mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe van az osztályfőnöknek. 4.2. Közösségformáló tevékenységek A közösség fejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon is a közösség formálására törekedni. Aki részt vesz ebben a feladatban az elsősorban a pedagógus, aki megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával példaként áll a diákok előtt, s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért rendkívül fontos, hogy a tantestület is igazi közösséggé váljon. Tanítási órán kívüli tevékenységeink:  rendszeres tanórán kívüli tevékenységek:  sportkör (DSK) felső tagozat részére  tömegsport alsó tagozat részére  felvételi előkészítők matematika és magyar tantárgyakból  bábszakkör Iskolánkban a meghirdetett szakkörökre tanév elején az osztályfőnököknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglakozásokon való részvétel kötelező.  alkalmanként szervezett foglalkozásaink:  osztálykirándulások – tanulmányi kirándulások  üzemlátogatások  kétévente pusztafalui táborozás Iskolánk alacsony létszáma miatt, kirándulásainkat nem osztályokra lebontva szervezzük meg, hanem alsó illetve felső tagozatos tanulmányi utakat határozunk meg az alábbiak szerint: o alsó tagozat: - Tokaj és környéke - Szilvásvárad - Lillafüred – Diósgyőr - Nyíregyháza – Sóstó (falumúzeum, vadaspark) o felső tagozat: - Sárospatak - Eger - Debrecen - Hortobágy - Budapest  rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli tevékenységeink: 9





hagyományőrző tevékenységek: o október 6. (megemlékezés osztálykeretben) o október 23. (ünneplés községi szinten) o december 6. (mikulás az iskolában) o karácsonyi műhely és karácsonyi ünnepség o farsangi jelmezbál o télűzés, kiszebáb égetés o március 15. (ünneplés községi szinten) o húsvéti project o gyermeknap – családi nap o 8. osztályosok ballagása



tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: o iskola pszichológus bevonásával személyiség fejlesztés (önismeret) o korrepetálások (alsó tagozatosoknak) o felzárkóztató órák (felső tagozatosoknak) o kis csoportokban történő fejlesztések



diákönkormányzat: Tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az alábbi rendezvényeket szervezi: o farsang o DÖNK nap (fiú – lány vetélkedő) o S-faktor



tanulószobai foglalkozások: A pedagógus a részvevő tanulók számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését.



versenyek, vetélkedők: o házi versenyek (mesemondó, versmondó, helyesírási) o kistérségi szintű versenyek - idegen nyelvi akadályverseny (Tokaj) - helyesírási verseny (Taktabáj) - Szomszédolás (Tarcal) - műveltségi vetélkedő (Bodrogkeresztúr) - Kiss Attila olvasottsági verseny (Szerencs) - Rákóczi történelmi vetélkedő (Tokaj) - játékos sportvetélkedő (Csobaj) A versenyekre, vetélkedőre való felkészítést a szaktanárok végzik.



szabadidős foglalkozások: o túrák (Zemplén-hegység, Bükk-hegység) o kerékpártúrák o mozi látogatások o színházlátogatások o múzeum látogatások o klubdélutánok – játék délutánok o játszóházak o kézműves foglalkozások 10

Csobaji Általános Iskola 


hit és vallásoktatás: Iskolánkban római katolikus és református hitoktatás folyik, amelyeket a területileg illetékes egyházak képviselői látnak el. A részvétel a tanulók számára önkéntes.

4.3. Új tanuló érkezése az osztályba Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következőkre: 1. a tanuló megfigyelése, megismerése 2. a tanuló személyiségének megismerése − egyéni beszélgetések − a tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben 3. a tanuló tudásszintjének megállapítása Tanítási órákon a nevelő fokozottabban figyeljen az új tanulóra!

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógus legfontosabb feladata: a tanulók személyiségének képességeinek tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai A pedagógus feladatai:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  (különbözeti), osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

11

Csobaji Általános Iskola        


a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek (könyvtár, informatikai terem) rendben tartása, osztálytermek (aulák) rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnök feladatai, hatásköre:  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

12



6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Minden gyermek rendelkezik bizonyos képességekkel, az iskolának pedig az a feladata, hogy neveljen, tanítson, a hozott érzékszervi, mozgásszervi illetve érzelmi sajátosságokra építse a tudásátadás folyamatát, a meglevő képességeket és készségeket továbbfejlessze, a kapott tehetséget, kibontakoztassa. Azok, akik nem képesek megbirkózni, teljesíteni a hagyományos iskolai környezetben, egyéni fejlesztéssel többletpedagógiai munka biztosításával kapják meg a lehetőségeik kibontakoztatásához szükséges körülményeket. E meghatározásból eredően a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknak az alábbi két csoportját különböztetjük meg: a) különleges bánásmódot igénylő tanulók:  sajátos nevelési igényű tanuló  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló  kiemelten tehetséges tanuló b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása

6.1.

Sajátos nevelési igényű: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. (Nkt. 4. § 23.) Az SNI tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igény jogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (Nkt. 47. § 1.) A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást és speciális eljárások alkalmazását illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az ezt részletező fejlesztő program a helyi tanterven belül jeleni meg, és az integrációt segítő SNI gyermekek fejlesztésére nevelésére irányul. A beilleszkedési, tanulási, pedagógiai tevékenység

6.2.

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

Beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorhoz viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási magatartás szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiség fejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (Nkt. 4. § 2.)

13



Nagy arányba kerülnek iskolánkhoz, olyan tanulók, akik beilleszkedési, magatartási zavarral küzdenek, amelyhez az esetek nagy részében figyelemzavar, tanulási illetve részképesség zavar társul. Ezek a gyerekek legtöbbször ép intellektusúak, mégis a felmerülő problémák kezelése nagy terhet jelent a családoknak. Indokolt tehát, hogy a kezelésére megfelelő segítséget várnak az iskolától. A Nkt. törvény kimondja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálati intézményhez fordulhassanak segítségért. Az általános iskolaköteles megszervezni a tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a beilleszkedési, tanulási nehézség magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára a differenciált fejlesztést biztosító 1-3 fős foglalkozásokat. (Nkt. 27.§.5.) Az esetek jellemzői:             

túlmozgékonyság disszociális irányú fejlődés hangulat-ingadozás olvasás-írás zavar ingerlékenység ügyetlen, rossz mozgás agresszivitás iránytévesztés fáradékonyság hallási-figyelem rossz figyelemzavar teljesítmény-ingadozás befolyásolhatóság disszociális irányú fejlődés hangulat-ingadozás olvasás-írás zavar ingerlékenység ügyetlen, rossz mozgás agresszivitás iránytévesztés fáradékonyság hallási-figyelem rossz figyelemzavar teljesítmény-ingadozás

Segítő pedagógiai tevékenységeink: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése - felzárkóztató órák, egyéni foglalkozások egyéni fejlesztési tervek alapján - mozgáskoordináció fejlesztése - tanulószoba - iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a pedagógusok és tanulók segítő, személyes kapcsolata - a szülők, családok nevelési gondjainak segítése - családlátogatások - szükség esetén a rászoruló gyermekek szociális támogatására javaslat - logopédus - pszichológus - fejlesztő pedagógus - képességvizsgáló bizottság szakmai szolgáltatásának igénybe vétele - szoros kapcsolat óvodával, iskolaorvossal, védőnővel, pszichológussal

14



Törekedni kell arra, hogy:  a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során,  olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége,  felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek,  minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet.

6.3.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélék lehetnek. Ebből következik, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Nagy arányba kerülnek iskolánkhoz, olyan tanulók, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. A Nkt. törvény kimondja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálati intézményhez fordulhassanak segítségért. A tanulási kudarcot leggyakrabban előidéző okok: - hiperaktivitás, - szorongásos magatartás, - térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése) - mozgáskoordináció zavarai, - a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), - antiszociális cselekedetek, - alacsony önértékelés, - emlékezés zavarok, - a logikus gondolkodás problémái, - a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.

A pedagógus alapvető feladata, hogy a rábízott gyermekeknek az ismereteket tárgyilagosan sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten tanulócsoporthoz igazítva szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanuló tevékenységét.

15



Fontos szempont a kudarcok megelőzése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Iskolánk a rehabilitációs órakeretből egyéni és kiscsoportos fejlesztéseket biztosít. A foglalkozások felépítése személyre szabott, egyéni fejlesztési ütemterv alkalmazásával történik. Az azonos problémával küzdő tanulók kis csoportokba szerveződve vesznek részt a foglalkozásokon. 3-6 fő hatékonyan fejleszthető heti 1-2 órában. A foglalkozások játékos, az életkornak, a fejlettségnek megfelelő nehézségi fokozat megtartásával folyjanak. Cél, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a foglalkozásokon, a szívesen, jó kedvvel végzett munka eredményessége mérhető. A fejlesztés függ a tanuló értelmi fejlettségétől, és a fejleszthető képesség szintjétől. A foglalkozások során fontos szempontjaink: -

szorongás oldása, figyelemzavarok korrekciója, a mozgás és észlelés teljes körű fejlesztése tájékozódás a testen, testtudat kialakítása figyelemfejlesztés, reakció idő csökkentése, nyelvi fejlesztés, szókincsbővítés, alaklátás, formaállandóság, nagy mozgások, bal-jobb irány, finommozgás koncentrációfejlesztés

6.4.

A tehetség képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (Nkt. 4. § 13.) Az általános iskolaköteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására szolgáló differenciált fejlesztéseket. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében:  

a korai felismerés, a tehetségek számbavétele,

A tehetséggondozás szervezett formái: a) tanórai b) tanórán kívüli c) egyéb

16



A tanórán belüli tehetségfejlesztés területén végzett tevékenységeink:      

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, a viselkedéskultúra fejlesztése.

A tanórán kívüli tehetségfejlesztési tevékenységeink:     

versenyek, vetélkedők (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), a kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, iskolai sportkörben: labdarúgó bajnokságok, szabadidős foglalkozások (színház, mozi látogatás) az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógép, internet)

A tehetségfejlesztést segítő egyéb tevékenységeink: A tehetség, a képesség kibontakoztatását nagymértékben segíti az IPR program, amely nemcsak a felzárkóztatásban, hanem a tehetséggondozásban is lehetőséget nyújt. A megújuló tanulási szervezései eljárásokat kell itt megemlíteni, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá tesszük a fejlesztő munkát.  differenciált tanulásszervezés  kooperatív technikák  projekt módszer  tevékenységközpontú pedagógiák

6.5.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A köznevelési intézmény vezetője felel a megszervezéséért és ellátásáért. (Nkt. 69. § 2. f,)

gyermek-és

ifjúságvédelmi

feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: - prevenció, - együttműködés külső szervezetekkel, - az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel.

17



A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:  A tevékenységünk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felderítésével kezdődik. Ebben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek.  Tanév elején a tanulókat és szüleiket tájékoztatjuk a fejlesztő pedagógus személyéről, illetve arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.  A felderített veszélyhelyzet alaposabb kiderítésére az osztályfőnökök beszélgetéseket kezdeményeznek, illetve családlátogatásokon vesznek részt, hogy jobban megismerjék a körülményeket.  Amikor a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével érkezik a gyermek, a fejlesztő pedagógus elejétől kezdve megteszi konkrét intézkedéseit.  Amennyiben a veszélyeztető körülmények az iskola hatáskörében nem szüntethetők meg, úgy szakember közreműködését vesszük igénybe. (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, pszichológus)  A prevenció fontosságára való tekintettel a tanév folyamán több alkalommal felvilágosításokat, tájékoztatásokat szervezünk. Együttműködő partnerek ebben: védőnő, rendőrség munkatársai, családsegítő munkatársai)

6.6.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Szociális hátrányok okai közül a legfontosabbak: - nem megfelelő környezetből kerül az iskolába a tanuló - anyagi hátrányok Az anyagi hátrányok enyhítését szolgáló lehetőségeink: • A többgyermekes családok (önkormányzatok által biztosított) étkezési hozzájárulásának közvetítése. • Támogatások kérése civil szervezetektől. • Önkormányzatunk polgármesteri hivatalától kérhető segélyek, támogatások megszerzésében támogató együttműködésünkkel (elsősorban az osztályfőnökök) segítjük a rászoruló tanulóinkat. • Figyelemmel kíséri a diákjóléti pályázatokat, a lehetőségekre felhívjuk tanulóink figyelmét, a pályázatok elkészítésében segít az osztályfőnök. A szülőket tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, taneszközökről amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (Nkt. 9. § 3.)

18



6.6.1. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló - a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó - iskolai nevelésénekoktatásának megszervezését. A képesség-kibontakoztató felkészítést célzó rendelet előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján - kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: • Minden tanköteles korú gyermek integrált keretek között nevelődjön. • Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. • Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. • Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit. • A szülő, a család, (mint partner), résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a családiskola- gyerek közötti kommunikáció. • Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk. • Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése. • Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk. • Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat Konkrét céljaink: Helyi speciális céljaink: Az integrációt segítő módszerek, programok, fejlesztések megvalósításához szükséges feltételek megteremtése: megfelelően felszerelt terem (fejlesztő szoba)  demonstrációs taneszközök készség-és képességfejlesztő eszközök, játékok, képesség-kibontakoztató könyvek  Sikerélményhez juttatása mind több hátrányos helyzetű tanulónak  A kulturális hátrányuk enyhítése: színház, kiállítás, múzeumlátogatást szervezünk  Kreativitást fejlesztő programokat szervezünk Céljaink a multikulturális tartalmak területén: Fő célunk a másság elfogadtatása, megismertetése, tisztelete, tudatos vállalásának erősítése. Kölcsönös, tudatos figyelem kialakítása más kultúrák irányába. Ennek érdekében osztályfőnöki órák keretében tartunk ilyen jellegű foglalkozásokat. Céljaink a szülővel történő kapcsolattartás terén: Erősítenünk kell a szülő-szülő közti kapcsolatokat. Ennek módjai lehetnek az osztályokon belüli közös (gyerek, szülő, tanár) kirándulások, sportversenyek, vetélkedők.

19



A szülők nevelési kultúrájának segítése céljából egészségügyi-, pedagógiai-, pszichológiai előadásokat szervezünk. Céljaink a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer terén: A folyamatos értékelésre törekszünk. Biztosítjuk az új pedagógiai programok, tanítási módszerek megismerését. Pedagógus tréningeket szervezünk A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: -

-

étkeztetési támogatás, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.) továbbtanulás irányítása, segítése, szoros kapcsolat az önkormányzattal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése. 6.6.2. A szociális tevékenységek

hátrányok

enyhítésére

szolgáló

pedagógiai

Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásinak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: -

-

a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a szociokulturális hátrányok enyhítése:  a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,  tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.  felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése.  pályaorientációs tevékenységek szervezése,  felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás, kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása, az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése. 20



7. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola döntéseinek folyamatában. Ezt a diákönkormányzat keretei között tehetik meg. Intézményünkben minden osztály maximum 2-2 tagot delegálhat az iskolai Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart az iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg határozatlan időre. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  házirend elfogadása előtt  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásaihoz A véleményeket, észrevételeket minden estben a Diákönkormányzat juttatja el az iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei részvételi jogai gyakorlásának rendje Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében. a) A szülők-pedagógusok együttműködése Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A pedagógus és szülők közötti együttműködés formái:  Szülői értekezlet feladata: o a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, o a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

21





az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, o A szülők kérdéseinek, véleményének javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.  Fogadó órák feladata: o A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.  Egyéni kapcsolatfelvétel  Szülők közösségének részvétele az osztály életében  Nyílt tanítási nap feladata: o a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba, o ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, o tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.  Írásbeli tájékoztató (ellenőrző , üzenő füzet) feladata: o A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.  Rendezvények  Hirdetőtábla stb. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. b) A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: -

tanórai munka, osztályfőnöki óra, közösségi programok, egyéni beszélgetések, diákönkormányzat, diákparlament, kérdőívek, vizsgálatok.

c) Az intézmény és partnereinek együttműködése Cél, hogy az intézményt segítő szervezetekkel jó partnerei kapcsolatot építsünk ki és segítsük egymás munkáját.

22



Az iskola partnerei:  civil szervezetek (Népfőiskolai Collégium, Csobajért Közalapítvány)  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Nevelési Tanácsadó  Rendőrség  Iskolaorvos, védőnő  Önkormányzat Az együttműködés formái: o közös ünnepségek, rendezvények o esetmegbeszélések, családlátogatások o prevenciós előadások o problémamegoldó konzultációk

9. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra  különbözeti vizsgákra  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít  akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira:  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületi tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.  A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához ha: -

felmentették a tanulói foglalkozásokon való részvétel alól,

-

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyenek eleget

-

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen (az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban) a kétszázötven tanítási órát meghaladja é a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 23


-


A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a törvényben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 20/2012 EMMI rendelet 51.§.(8.bek).

A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. A mindennapos iskolába járás alól felmentett/(magán) tanuló osztályozó vizsgáját május végén teheti le. A vizsga időpontjáról a magántanulót 30 nappal a vizsga előtt kell értesíteni. A szükséges tananyag kijelölése az adott szaktanár feladata. Az osztályozó vizsga tantárgyai: -

1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret -5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, természetismeret 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, biológia, földrajz, kémia, informatika

A tovább haladás feltétele a helyi tantervben megállapított minimum követelmények teljesítése.  A tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie ha átvétel útján történik a jogviszony létesítés és a jelentkező nem azonos képzésfajtából érkezik (pl. idegen nyelv különbözősége) A különbözeti vizsgát abban az iskolában kell tenni amelyben a tanuló tanulmányait folytatni kívánja. A vizsga letétele az arra kijelölt időpontban.  A tanulónak javító vizsgát kell tennie ha a tantervi követelményeket szorgalmi időben nem teljesíti. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javító vizsgán megfelel. A tanuló minősítéséről magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. -

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha 24



a) a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31- ig terjedő időszakban tehet. A vizsgabizottság összetétele: Elnök: az adott intézmény igazgatóhelyettese Tagjai: az adott tantárgyból buktató nevelő és az adott tantárggyal azonos vagy hasonló szakú nevelő A tanulót és szüleit a javítóvizsga időpontjáról 15 nappal előtte értesíteni kell. Az osztályozó, javító különbözeti vizsga jegyzőkönyvét iktatottan irattárban kell tárolni. A vizsgák során különös tekintettel kell lennünk a sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében az alábbiakra: A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. -

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

-

Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

-

Az évfolyam megismétlése –kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát –nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett 25



tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Híd program keretében folytathassa. -

Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. 20/2012.EMMI rendelet 77.§.

10. A felvétel és az átvétel az Nkt keretei között A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, ettől kezdve gyakorolhatja a tanuló az őt megillető jogait. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.  Az Általános Iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található  Ha az általános iskola a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a HHH gyerekeket, tanulókat.  Megszűnik a tanulói jogviszony, ha -

a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján

-

az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján

-

a kizárás az iskolából fegyelemi határozat jogerőre emelkedésének napján

-

az iskola igazgatója felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszony létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz, melyről a szülőt értesíti (megalapozó indoklással)

-

az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes Kormányhivatalt, ha körzeten kívüli gyermeket vett fel.

A tanuló átvétele - a tanév során bármikor, ha nem jár iskolatípus változtatással. - ha nem azonos képzésfajtából érkezik, akkor különbözeti vizsga szükséges. - az iskolába felvett tanulót az iskola tartja nyilván. az iskola kivezeti a nyilvántartásból azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya megszűnik. Felvétel középiskolába:

26



Az általános iskolai tanulók esetében a felvételi lap kitöltésével az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat az általános iskola a KIFIR rendszerben állítja elő és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába valamint a Felvételi Központba. -

A kiskorú felvételi lapját mind a két szülő írja alá

-

A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be

-

A tanulói adatlapon fel kell tüntetni az összes jelentkezési lapok számát és a meghatározott rangsort.

11. Elsősegély nyújtási alapismeretek Az elsősegélynyújtás célja: -

Az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot miatt azonnali ellátás biztosítása, míg a szakszerű orvosi ellátás megérkezik. Ez egy megelőzés mindaddig, amíg az orvosi segítség megérkezik. Az elsősegélynyújtás eszközei, fogásai egyszerű elméleti és gyakorlati ismeretekből áll, mely ismereteket- korosztályoknak megfelelően- mindenkinek ismernie és tudnia kell. Ezeknek az ismereteknek az oktatását már az általános iskolában el kell kezdeni.

-

Az elsősegélyt bárki nyújthatja, - ha az alapvető ismeretek birtokában van, határozottan segíteni tud, kellő önfegyelemmel rendelkezik, ezt a két követelményt pedig minden tanulónak el kell sajátítania.

-

A segíteni akarás ellenére számos hiba fordul elő az izgatottság, a tájékozatlanság, a sérülés valódi fel nem ismerése miatt. Ezért már az első évfolyamtól kezdődően az alapvető tudnivalókat meg kell ismertetni a tanulókkal illetve elvárható, hogy ezeket az ismereteket a mindennapok során alkalmazni is tudja. Számos műveltségi terület foglalkozik ezekkel a tudnivalókkal, de a gyakorlat mégis azt bizonyítja, hogy „éles” helyzetekben a tehetetlenség dominál. Életet menteni, egészséget megóvni azonban a helyszínen kell! Annak kell tudni elsősegélyt nyújtani, aki éppen jelen vagy közel van. A segíteni akarás, a jó szándék azonban ehhez kevés! A korszerű elsősegély nyújtási ismereteket meg kell tanulni és megfelelő gyakorlással el kell sajátítani. Életet menteni, egészséget megóvni azonban a helyszínen kell. A megfulladás, a szívmegállás, az elvérzés és más veszélyek azonnali, perceken belüli elhárítása, azonnali beavatkozást igényel.

-

-

A technika az elmúlt évtizedek alatt rohamosan fejlődött, és gyökeresen megváltoztatta az emberi élet körülményeit. A háztartásokban, intézményekben, üzemekben, a szántóföldeken, az országutakon, a közlekedésben, egyszóval a környezetünkben, óriási megújulás történt. Ehhez viszont alkalmazkodnunk kell kicsiktől a nagyokig. Ezért ezeket az ismereteket már az általános iskolában el kell kezdeni de gyakorlati szintre kell hozni az ismeretek alkalmazását. Itt az iskolának ill. az ismeretek megtanítása és a gyakorlatban történő oktatása-gyakoroltatása fontos feladat az elkövetkezendő időszakban.

27

Csobaji Általános Iskola -


A tanév folyamán 5x2 óra keretében a biológiát, testnevelést tanító kollégák közreműködésével történik. A megtartott foglalkozások (biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra) az osztálynaplóban a haladási napló részen kerülnek regisztrálásra. A foglalkozások témái a következők:

1.) Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata o A baleseti helyszín o Tájékozódás a baleset helyszínén o Mentőhívás o Az eszméletlenség vizsgálata o A légzés vizsgálata o Keringés vizsgálata

2.) Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása o Ellátás lépései o A mozgás kizáró okai o A sérült ellátása kizáró okok esetén o Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése 3.) Légúti idegen test o Tünetei, légúti idegen test eltávolítása o Fekvő eszméletlen sérült esetén o Kisgyermek esetén 4.) Újraélesztés o Halál formái o BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS o BLS célja, menete, mellkaskompresszió, befúvás 5.) Sérülések és ellátásuk o Sebellátás célja, szabályai o Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk o Szemsérülések o Égés o Marószer okozta sérülések 6.) Izületek, törések és ellátásuk o Rándulás o Ficam o Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása o Arckoponyacsont-törés o Bordatörés o Medencecsonttörés o Gerinctörés o Végtagtörés 7.) Agyrázkódás, sokk o Tünetei, ellátása o Kiváltó okok, tünetei, ellátása

28



8.) Mérgezések o Gyógyszermérgezés o Benzinmérgezés o Sav-lúg mérgezés o Kimentés gáztérből 9.) Sérültek kimentése vészhelyzetekből o Kimentés vízből o Kimentés áramkörből o Kimentés veszélyes anyagot szállító járműből 10.) Rosszullétek és ellátásuk o Ájulás o Epilepszia o Alacsony vércukorszint -

A felsorolt ismeretek, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, mindenki számára fontosak. Az elméleti anyagot ill. a gyakorlati feladatokat, fajsúlyuknak megfelelően kell az évfolyamokra lebontva megvalósítani az általános iskolában. Erre időt kell fordítani ill. a pedagógiai program része kell, hogy legyen.

-

Az iskolának fontos feladata a pedagógusok ilyen irányú továbbképzéséről való gondoskodás, akár helyben, külsős szakember irányításával.

29



II. HELYI TANTERV Jogszabályi háttér: - 2011.évi CXC. tv. a Nemzeti köznevelésről - 20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézetek névhasználatáról - 110/2012 kormányrendelet

Bevezető Helyi tantervünk alapjának a Nemzeti Alaptantervet és a 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről előírásait tekintettük. Szem előtt tartottuk az iskola pedagógiai alapelveit, alapvető céljait, legfontosabb feladatait, funkcióit.

1. A helyi tanterv bevezetésének ütemezése:

TANÉV ÉVFOLYAM 1. 2. BEVEZETŐ SZAKASZ

20112012. 20122013.

20132014. 20142015. 20152016. 20162017.

3.

4.

KEZDŐ SZAKASZ

5.

6.

ALAPOZÓ SZAKASZ

7.

8.

FEJLESZTŐ SZAKASZ

Köznev. törvény

Köznev. törvény

ALSÓ TAGOZAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

FELSŐ TAGOZAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

30



2. A Csobaji Általános Iskola heti ellátandó óraszámai a Kt. szerint a 2013/2014. tanév (2.3.4.6.7.8. évfolyamon) kifutó rendszerben. Évf. oszt.sz.

2. 3. 4.

1 1 1

6. 7. 8. Ö

1 1 1

Kt.52.§. (3) Köt.ó.

Köt. óra össz

Kt.52.§. (7) nem köt.ó.

Nem köt. össz

20+2 20 22,5

20+2 20 22,5

10 % 10 % 10 %

2 2 2,2

2,4 2,4 2,7

2,4 2,4 2,7

25 % 30 % 30 %

5,625 7,5 7,5 26,8

2,7 3 3

2,7 3 3 16,2

22,5+2,5 22,5+2,5 25 25 25 25 135+4,5

Kt.52.§. Egyéni Kt.52.§. Összes (11.c) (6) óraszám össz egyéni gyógyped. 12 % 15 %

* Az össz óraszám nem tartalmazza a habilitációs, rehabilitációs órák számát. Alsós napközi: Napközi-tanulószoba: SNI 15 %

22,5 óra/csoport/hét 15 óra/csoport/hét

31

182,5*



A Csobaji Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti óraszámai az előző táblázatban foglaltaknak megfelelően. TANTÁRGY/ÉVFOLYAM Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol nyelv

2. 8

Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma (modul) Hon és népismeret Ember-és társadalomismeret,etika (modul)

5

4

1

2

Mozgókép és média ismeret (modul) Egészségtan (modul) Kötelező óraszám a törvény alapján

3. 8

4. 8

6. 4 2

7. 3,5 2

8. 4 2

2

3

3

3

4 1 1,5

3,5 1

3,5 1

3,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 0,5

2

1 1 1 5

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 5 0,5 0,5

0,5

0,5

22

20

22,5

0,5 25

25

Megjegyzés: a 2. és a 6. évfolyamon 5 testnevelés óra van (ezeket a Kt. 57.§.(7.) bek. óraszámaiból lehet biztosítani.)

32

25



A tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezések: A tanórai foglalkozás lehet: a, kötelező tanórai foglalkozás a KT 52.§. (3) (A kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagának tanítására szolgáló tanórai foglalkozás). b, nem kötelező tanórai foglalkozás a KT 52.§. (7) (A tanulók érdeklődése, igénye szerint szervezett foglalkozások). A heti kötelező tanítási órák számának alakulása az 2-4. és a 6-8. évfolyamon KT. 52.§. (3) a, b, c. Osztály

Napi óraszám

Heti óraszám

2. 3. 4.

4 4 4-5

22 20 22.5

6. 7. 8.

4-5 5 5

25 25 25

A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete KT 52.§. (7) a, b, c.

A tanulók terhelhetősége: Napi terhelésre vonatkozóan: - A második, harmadik, negyedik évfolyamon a tanuló – kötelező és nem kötelezőtanítási óráinak száma egyetlen tanítási napon sem haladhatja meg a napi 5 órát - Hatodik évfolyamon napi 6 órát - Hetedik, nyolcadik évfolyamon napi 7 órát *A tanuló heti –kötelező és nem kötelező- tanítási óráinak együttes száma az 2-4. évfolyamon legfeljebb (2) kettő, A hatodik évfolyamon legfeljebb (3) három, A hetedik, nyolcadik évfolyamon legfeljebb (4) négy órával haladhatja meg a kötelező foglalkozásokra meghatározott időkeretet.

33



A *-gal jelzett bekezdésben előírtak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a KT. 53.§. 1-5, 6, 9, bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat.

Tantervi modulok tanítása Önálló tantárgyat alkotva 6. osztály: Hon és népismeret

0,5

Egészségtan

0,5

7. osztály:

Etika

0,5

8. osztály:

Mozgókép és médiaismeret 0,5

A nem kötelező időkeret felhasználása Felzárkóztatás: 2. osztály:

1 óra

3. osztály:

1 óra

4. osztály:

1 óra

6. osztály: (matem.)

1 óra

8. osztály: (történelem) 1 óra (angol)

1 óra

Tehetséggondozás: 7. osztály: (történelem) 1 óra (földrajz)

1 óra

8. osztály: (felvételi előkészítő matematika) (felvételi előkészítő magyar)

1 óra 1 óra

Tanórán kívüli tevékenység: Tömegsport: 1-2.osztály:

2 óra

2-4.osztály:

2 óra

5-8.osztály (fiú):

2 óra

5-8.osztály (lányok):

2 óra

Az alsós tömegsport órákat azokra a napokra szervezzük, amelyeken nincs délelőtt testnevelés óra, így biztosítjuk a mindennapos testmozgást.

34



3. A Csobaji Általános Iskola heti ellátandó óráinak száma a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az 1. és az 5. évfolyamon a Knt. szerint Évf. oszt. Knt. össz Knt. össz Knt. össz Knt. össz Knt. összesen sz. 27.§. 27.§. 6.sz. 27.§. 27.§. (4),6.sz. (4) mell. (5) (8), mell. 6.sz. tehets. 6.sz. köt.órasz mell. vagy mell. felz. *számítás: 20/2012. 138.§.(2.) alapj. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Ö

1

25

25

27

27

1

1

1

28

28

23

23

1

1

53

50

2

Megjegyzés: a *-gal jelzett óraszám a habiliticáiós és rehabilitációs órák számát nem tartalmazza.

4. A választott kerettantervek megnevezése

választott kerettantervek 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1. évf. Mozaik ---------Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik Apáczai Apáczai Mozaik

35

2. évf. 3. évf. 4. évf. Mozaik Mozaik Mozaik ---------- ------------ Oxford Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Mozaik Mozaik Mozaik

*105



választott kerettantervek 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és irodalom Apáczai Apáczai Apáczai Idegen nyelvek Oxford Oxford Oxford Matematika Műszaki Műszaki Műszaki Mozaik Mozaik Mozaik Erkölcstan Mozaik Mozaik Mozaik Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Mozaik Mozaik ---------Természetismeret Fizika ------------------- Mozaik Kémia ------------------- Mozaik Biológia-egészségtan ------------------- Apáczai Földrajz ------------------- Mozaik Ének-zene Mozaik Mozaik Mozaik Dráma és tánc/Hon- és Nemzedékek ----------- ----------népismeret Tudása Apáczai Apáczai Apáczai Vizuális kultúra Informatika ---------Pedellus Pedellus Technika, életvitel és Apáczai Apáczai Apáczai gyakorlat Apáczai Apáczai Apáczai Testnevelés és sport Apáczai Apáczai Apáczai Osztályfőnöki

4.1.

8. évf. Apáczai Oxford Műszaki Mozaik Mozaik ---------Mozaik Mozaik Apáczai Mozaik Mozaik ----------Apáczai Pedellus Apáczai Apáczai Apáczai

A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

36

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27



Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

4.2.

Változat A változat B változat A változat A változat A változat A változat B változat

A választott kerettanterv feletti óraszám

Tantestületünk döntése alapján a szabadon tervezhető órakeretet úgy használja fel az iskola, hogy elosztja az adott évfolyamon tanítandó tantárgyak között, azaz megemelve ezzel a kerettel a minimális óraszámmal közölt tantárgyak heti óraszámait az 1-7. évfolyamon. A 8. évfolyamon pedig (1 óra technika, életvitel és gyakorlat) egy olyan tantárgy beiktatása, amely az adott évfolyamon nem szerepel ugyan de korábban tanított tantárgy volt. 37



A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő módon emeljük meg: Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 Idegen nyelvek 0 0 0 Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika 0 0 0 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25

4. évf. 6+1 2+1 4+1 1 1 2 2 1 5 0 3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 3+1 1

6. évf. 4+1 3 3 +1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2

2 0 0 0 0 1 1 1+1 0 1 5 1 3 28

2 0 0 0 0 1 0 1+1 1 1 5 1 3 28

0 2 1 2 1 1 0 1+1 1 1 5 1 3 31

0 1 2 1 2 1 0 1+1 1 1 5 1 3 31

38



A nevelőtestület tantárgyi kerettantervek helyi adaptálásából adódó feladata

4.3.

(Az egyes kerettanterveken belül a 90 %-ról 100 %-ra való feltöltés.) Tantestületünk úgy határozott, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. 4.4.

A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet: kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra (EMMI rendelet 13.§. (2.)) Iskolánkban csak kötelező és kötelezően választandó tanítási órák vannak. Kötelezően választandó tanítási óra: erkölcstan illetve a hit-és erkölcstan (heti 1 óra). Felmérni május 20-ig kell, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.

4.5.

A tanulók terhelhetőségére vonatkozó jogszabályok

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, órával haladhatja meg. 39



9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait.

5. A tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon 5.1.

Alsó tagozat (1-4. évfolyam)

Az oszt.számára rendelkezésre álló heti időkeret ( CA) Osztályok heti kötelező óraszáma (BC) Egyéb (CA – BC) Az Nkt. 27.§.(5) értelmében kötelezően biztosított időkeret

1. o.

2. o.

3. o.

4. o.

52

52

52

55

25

25

25

27

27

27

27

28

1

1

1

1

40


5.2.


Felső tagozat (5-8. évfolyam)

Az oszt.számára rendelkezésre álló heti időkeret ( CA) Osztályok heti kötelező óraszáma (BC) Egyéb (CA – BC) Az Nkt. 27.§.(5) értelmében kötelezően biztosított időkeret

5. o.

6. o.

7. o.

8. o.

51

51

56

56

28

28

31

31

23

23

25

25

1

1

1

1

Az osztály heti időkeret és a kötelező óra különbözete terhére tartható egyéb foglalkozások: - napközi/tanulószoba - osztálybontás - tehetségkibontakoztatás - HH és HHH tanulók felzárkóztatása - BTMN gyerekek számára 1-3 fős differenciált fejlesztő foglalkozások - Egyéni foglalkozások 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészítésére vagy magasabb évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétel (legalább heti 2 alkalom) - sportkör (2 x 45 perc) - korrepetálás - szakkör 6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 6.1.

Taneszközök

Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,

41



 az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak,

 a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) kell tájékoztatni. A szülők aláírásukkal igazolják, hogy megtörtént a tájékoztatás. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyv legyen:  a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,  illusztrációban gazdag,  tartós, „örökölhető”,  a többség számára megfizethető. Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni:  a nyelvi helyességet,  a gyermekek korának megfelelő stílust,  a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését. A tankönyvek, taneszközök:  ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével,  ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: a) Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a tananyag hosszas fejtegetését. b) Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítő irodalmi igényű mű, válogatás, szöveggyűjtemény, a tantárgy vagy a tudomány történetét bemutató kiadvány. c) Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítő könyv. d) Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl.szótárak, enciklopédiák). d) Jegyzet: tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült, vagy ha a tantárgy szakmódszertana még nem kristályosodott ki. f) A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai tehetséggondozást segítő ismeretterjesztő kiadványok, valamint tanári segédkönyvek. 42



g) Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. hanglemez, dia, videokazetta, számítógéppel olvasható ismerethordozók. h) Feladatlap, munkafüzet. 6.2. Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök. Alapfelszerelések: - írásvetítő, - fali vetítővászon, - videomagnó, - CD lejátszó, - a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver), - informatikai, számítástechnikai eszközök, - interaktív tábla 6.3. Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök. Eszközök, felszerelések: - Könyvtár:  kötelező és ajánlott olvasmányok,  oktatási segédletek,  kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák),  pedagógiai-módszertani könyvek,  a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek,  tanári kézikönyvek,  elektronikus ismerethordozók (floppy, CD, interaktív tananyagok), - fénymásoló, - tornaterem, - sportudvar, stb. Célunk a felmenő rendszerű tankönyvcsaládok használata. A tankönyv megrendeléseinket minden évben a hatályos jogszabály betartásával rendeljük. Az ingyenes tankönyvre jogosultak számára a fizetési kötelezettség átvállalásával, illetve a 2009/2010- es tanévtől az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel tervezzük biztosítani a tankönyveket. A 2013/2014-es tanévtől a tankönyvcsomag az első osztály számára ingyenes. A normál tantervű 1-4. osztályok a következő kiadók által forgalmazott tankönyvcsaládokkal és segédkönyvekkel dolgoznak: Magyar nyelv és irodalom: Mozaik Kiadó Matematika:

Mozaik Kiadó

Ének-zene:

Mozaik Kiadó

Környezetismeret:

Mozaik Kiadó; Cartographia Kiadó (földrajzi atlasz)

Angol nyelv:

Oxford Kiadó

43

Csobaji Általános Iskola Erkölcstan:

Pedagógiai Program 2013 Mozaik Kiadó

A normál tantervű 5-8. osztályok a következő kiadók által forgalmazott tankönyvcsaládokkal és segédkönyvekkel dolgoznak: Magyar nyelv és irodalom: Apáczai Kiadó Történelem:

Mozaik Kiadó; Apáczai Kiadó

Angol nyelv:

Oxford Kiadó

Matematika:

Műszaki Tankönyvkiadó

Fizika:

Mozaik Kiadó

Kémia:

Mozaik Kiadó

Számítástechnika:

Pedellus Kiadó

Biológia:

Apáczai Kiadó

Földrajz:

Mozaik Kiadó

Természetismeret:

Mozaik Kiadó

Ének-zene:

Mozaik Kiadó; Apáczai Kiadó

Technika-életvitel:

Apáczai Kiadó

Hon- és népismeret:

Apáczai Kiadó; Nemzetek Tudása Kiadó

Tánc és dráma:

Apáczai Kiadó

Erkölcstan:

Mozaik Kiadó

Etika:

Apáczai Kiadó

Mozgókép- és médiaismeret: Apáczai Kiadó

7. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 7.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása  Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  Átvezetni a kisgyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe, a játékosság elvének megtartásával.  játékosság és mozgásigény kielégítése  környezeti megismerés képességének fejlesztése  társas kapcsolatok elmélyítése  tanítási tartalmakban elemi ismeretek közvetítése

44



 alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése  feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése  tanulási szokások kialakítása  személyre szóló fejlesztés 7.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény – elvárások által meghatározott tanítási, tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválása és tanulásszervezési folyamat. A gyermeki kíváncsiságra építve, motivált tanulási tevékenységekkel történő fejlesztés:  Felelősségtudat  Munkafegyelem  Kitartás  Az érzelemvilág gazdagítása  Ismeretszerzési minták  Feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése  Tanulási szokások kialakítása  Személyre szóló fejlesztés 7.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat 5.6. évfolyamán a nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanítás-tanulás folyamatában hangsúlyos az érzékelésen, tapasztalatokon keresztül szerzett ismeretek elsajátítása.  Képi gondolkodás fejlesztése  A megszerzett készségek tovább fejlesztése 7.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

45

Csobaji Általános Iskola   




a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.    



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

8. A mindennapos testnevelés megvalósításának a módja A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással teljesíthető.

9. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

46



Az intézmény külön lehetőséget nem ajánl fel a pedagógusválasztással kapcsolatban. Az oktató-nevelő munkát a mindenkori tantárgyfelosztásban szereplő szakos tanítás kritériumainak megfelelő beosztásban kötelező órát tanító pedagógus látja el.

10. Projektoktatás A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. Az intézmény élni kíván a projektoktatás eszközével: A tananyagot vagy annak egy részét a szaktanárok felbontják olyan témaegységekre, amelyek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődése a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projektoktatás során a tanulói foglalkozások megszervezése eltér a szokásos formától. A projektoktatás időtartama általában 2-5 nap. A projektoktatás témái között kiemelten szerepeltetjük a tanulói érdeklődés mellett a következőket:  Egészségfejlesztés  Környezetvédelem  Közlekedésre nevelés  Társadalmi bűnmegelőzés A projektek értékelése a projekt produktumoktól függően történhet (egyéni) és (csoportos) értékeléssel érdemjeggyel. A produktum lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell, makett, előadás, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, rendezvény, ünnepély, stb. 10.1. A projektoktatás lépései Tervezés, témaválasztás:  Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése,  Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása,  Választás a megfogalmazott problémákból,  Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása,

47



Kivitelezés:  Feladatelosztás megszervezése, megállapodás az adatközlők személyében,  Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során.  Differenciált segítség adása szükség szerint Felülvizsgálat:  A produktum bemutatása a csoportok előtt  A projekt értékelése:

11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei 

Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön



Elengedhetetlen feltétel a kulcskompetenciák megalapozása



A tanulók nehézségeinek feltárása



A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétel a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása



A kiemelkedő tehetségjegyek feltárása



Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása



Egyénre szabott alkalmazása

tanulási

követelmények,

ellenőrzési-értékelési

eljárások

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések  1-8. évfolyamokon napközi, tanulószoba biztosítása  Iskolai étkezés biztosítása  Egyéni foglalkozás a tanuló személyére szabott foglalkoztatási tervvel a délelőtti, délutáni tanórák rendjébe beépítve, kizárólag a vizsgálatot végző Bizottság javaslata alapján.  Csoportos foglalkozások szervezése a tanulmányi munka hiányosságainak pótlására  A hasznos szabadidő eltöltésére, a tanulók személyiségét kibontakoztató, tehetséggondozást elősegítő foglalkozások megszervezése.  Gyermekjóléti - Családsegítő szolgálatokkal folyamatos kapcsolattartás  Továbbtanulás, pályaválasztás Cél, hogy valamennyi tanulónk a képességeinek megfelelő középszintű képzési formában folytassa tanulmányait a 8. o után. Nyíltnapokra, felvételire való irányítás, kísérés.  Osztálykirándulások, nyári táboroztatás, kézműves foglalkozások az iskolában.  Pályázatokon való részvétel A pályázatokon nyert anyagi segítséggel a tanulók tanulási körülményeinek javítását, kirándulásokon való részvételét biztosítjuk.

48



12. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 12.1. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése: A tanuló rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat alapeleme illetve a továbbhaladás elengedhetetlenül legfontosabb feltétele. Visszajelzés a tanárnak, tanulónak, szülőnek. Az értékelés célja: Az ellenőrzés célja tényleges, megbízható, érvényes információk megszerzése, a nevelésoktatás folyamatának fő tényezőiről. Az értékelés pedig ezeknek az információknak az elemzése, rendezése, viszonyítása a célokhoz, követelményekhez. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének a megítélését és az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. Az iskolai gyakorlatban az értékelés egyik eszköze az osztályozás. Az értékelés alapelvei: -

Az értékelés módja és alapelvei nyilvánosak: lényegesnek tartjuk, hogy az elvárásokkal, az értékelés módjával, a számonkérés formájával tanulóink előre tisztába legyenek.

-

Az osztályozás objektivitásának alapvető feltétele a tantárgyi és viselkedési normák meghatározása és azonos értelmezése, alkalmazása. Viselkedési normákat a Házirend állít, a tantárgyi normákat pedig a Helyi Tanterv tartalmazza.

-

Megbízhatóság, tantárgyi sajátosságokhoz alkalmazkodó következetesség: ugyanaz a tudás, viselkedés minden esetben ugyanúgy értékelődik.

-

Az értékelés nem csupán osztályozást jelent.

-

Az egységes értékelési rendszer következetes alkalmazása.

-

Az értékelés során a tantestület betartja a rendszeresség és módszertani sokszínűség elvét. A beszámoltatás különböző lehetőségeit biztosítjuk, elősegítve ezzel azt, hogy az adottságoknak leginkább megfelelő kerüljön a felszínre.

-

A tantestület a jutalmazás és az elmarasztalás összhangjára törekszik.

-

Az értékelés legyen mindig motiváló.

Az értékelés formái: 49



1. évfolyamon félévkor és év végén továbbá a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló:    

kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez. -

A 2. évfolyam második félévétől kezdődően érdemjegyekkel, 1-5 számskálán történő osztályzatokkal értékelünk,

-

A modul tárgyak értékelése, minősítése:  Hon és népismeret (5.oszt.)  Egészségtan (6.oszt.)  Etika (7.)  Média ismeret (8.oszt.) Ezek követelményeinek teljesítésétét tanév közben 1-5 terjedő érdemjegyekkel értékeljük. Félévkor és év végén csak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók kapnak „kiváló” minősítést. A többi tanulónak „részt vett” bejegyzés kerül a naplóba, ellenőrzőbe, bizonyítványba, törzslapba.

Az ellenőrzés formái: Szóbeli számonkérés: a. feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; b. kiselőadás: alkalom szerinti lehetőség. Egy kisebb anyagrész önálló feldolgozása és előadása az osztály előtt. Írásbeli számonkérés: a.

írásbeli felelet: egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). Korlátai: bejelentés nélküli.

b.

dolgozat: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Felelet értékű Korlátai: 1 max. 2 nappal előtte jelezve. 50


Pedagógiai Program 2013 Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap);

c. témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; Korlátai: 1 héttel előtte bejelentve, összefoglalással előkészített. d. év eleji, félévi, év végi eredmény mérések: értékelésben betöltött szerepe alapján duplán számít. Korlátai: bejelentve, rendszerezéssel, összefoglalással előkészítve. Az érdemjegy zöld színnel kerül beírásra a naplóba. Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.  Az 1-8. évfolyamban a tanulók írásbeli témazáró dolgozatainak értékelésekor az előírt teljesítmény (pontszám) érdemjegyre való átváltását a következő arányok szerint végezzük: TELJESÍTMÉNY 0 – 29 % 30 – 50 % 51 – 74 % 75 – 90 % 91 – 100 %

ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

 A tanár az írásbeli „dolgozatokat” két héten belül kijavítja.  A szaktanár addig újabb „dolgozatot” nem írathat, amíg az előző dolgozatot kijavítva a tanulóknak ki nem osztotta.  A szaktanár a témazáró dolgozatok, az év végi és félévi dolgozatok érdemjegyét a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal veszi figyelembe, erre a tanár a tanév elején felhívja a tanulók figyelmét. A duplán számítandó érdemjegyeket a naplóban, tájékoztató füzetben piros színnel jegyezzük.  A félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál figyelembe kell venni a szóbeli feleleteket és az egyéb módon szerzett érdemjegyeket is. A tudás értékelése A tudás: Azok az információk, készségek, képességek, mozgások, cselekvések, magatartások, attitűdök, érdeklődések, szokás, világkép, amelyekkel a gyermek rendelkezik. 51



Jeles: Tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek, azokról önállóan, összefüggésrendszerbe építve ad számot. Befogadási képessége, válaszadása meggyőző. Ismeretei alkalmazásában kreatív. (kiváló: a jeles tudás mellett tanulótársaihoz képest kiemelkedő teljesítményt ért el- a félévi és a tanév végi minősítéshez). Jó: Tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek. Önálló megnyilvánulását tanári rávezető kérdéssel vagy egy résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságokat is tartalmaz. Közepes: Tudása egy-két lényegi hiányossággal felel meg a NAT-ban és az iskolai dokumentumokban meghatározott követelményeknek. A rávezető kérdésekre adott válaszában vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási készsége változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének egy-két lényeges hiányára utal. Elégséges: Tudása arra elegendő, hogy a NAT-ban és az iskolai dokumentumokban meghatározott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei hiányosak, a befogadási készsége gyenge, válaszadása érdeklődése hiányára is utal. Elégtelen: Tudása nem elegendő, a tantárgyi rendszer NAT-ban és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Ismeretei hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában nincsenek értéket képviselő adatok. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy:  a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,  és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A félévi értékeléseket a naplóban zöld, a tájékoztató füzetben kék színnel jelöljük. Az érdemjegyeket a tájékoztató füzetben és az osztálynaplóban is csak számmal jelöljük. A naplóba a magatartás és szorgalom számmal. Ha a tanuló teljesítménye egyes tantárgyból dicséretes, az ötös érdemjegy mellé „d” betűjelzés kerül. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy:  A tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette,  megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse,  megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Az év végi értékelést az osztálynaplóban számmal és piros színnel jelöljük. Ha a tanuló teljesítménye egyes tantárgyból dicséretes, az ötös érdemjegy mellé „d” betűjelzés kerül. A naplóba a magatartás és szorgalom számmal.

52



A bizonyítványba a magatartás szorgalom és a tantárgyak érdemjegyeit betűvel írjuk. Szaktárgyból kapott dicséretes ötös beírása: kitűnő.

13. Az otthoni felkészüléshez meghatározása

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

A házi feladatok iskolai szabályozása írásbeli: Minden évfolyamon adható de a szaktanárok vegyék figyelembe a tanulók heti és napi órarendjét. Hétfőre és a tanítási szünetekre a házi feladat mennyisége ne legyen több a hétköznapra adott házi feladatok mennyiségénél. Szorgalmi feladat: adható, de erre a tanulók nem kötelezhetők. szóbeli: Hétfőre és a tanítási szünetekre a házi feladat mennyisége ne legyen több a hétköznapra adott házi feladatok mennyiségénél. Magyar irodalom 1-8. évfolyam: vers és próza számonkérése a kijelölés időpontjától legalább 1 hét. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

14. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az erkölcstant és a hit-és erkölcstant, amely kötelezően választandó. Ezen választható tantárgyak esetében a szülő nyilatkozik, hogy az iskola által szervezett erkölcstant, vagy vallási meggyőződése alapján a hit- és erkölcstan tantárgyat kívánja gyermeke részére igénybe venni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

15. A tanulók fizikai állapotának mérése

53



A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelő végzi el a testnevelési órákon, tanévenként két alkalommal (október, május hónapban). A mérés eredménye alapján a tanulók fizikai állapotát általános teherbíró képességét minősítik. Az évente kapott eredményeket összehasonlítják. Iskolánkban a Dr. F. Mérey Ildikó által kidolgozott Mini Hungarofit módszert alkalmazzuk. Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota. a) első felmérés: egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar kifulladhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz; ezért erre a futás elején figyelmeztetni kell őket. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussa végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes). b) második felmérés: a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a kliens jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot. c) harmadik felmérés: a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége. d) negyedik felmérés: a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíte a másiknek azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát. e) ötödik felmérés: a fekvőtámasz, vagy fekvenyomás. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét. A pontozás így alakul: 1. Cooper-teszt:

20 m =1 pont

2. Helyből távolugrás:

3 cm =1 pont 54



3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont 4. Hason-fekvésből felülés.: 4 db=1 pont 5. Hanyatt-fekvésből törzsem.: 5 db=1 pont A Cooper-tesztnél a maximális pont, mai adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik: Igen gyenge (0-20.5 pont) Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. Gyenge (21-40.5 pont) A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. Kifogásolható (41-60.5 pont) A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. Közepes 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása. 55



Jó 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. Kiváló 101-120.5 pont A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. Extra 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani.

16. Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés elvei Az egészségnevelés elvei: -

Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

-

Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.

-

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel.

-

A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani.

-

Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

56



Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.

-

Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.

-

Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat.

-

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki.

-

Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Az alapelvek tükrében megvalósuló konkrét tevékenységeinket iskolánk Egészségnevelési Programja tartalmazza, amely Pedagógiai Programunk mellékletét képezi. A környezeti nevelés elvei: A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kell kezelnünk: o

a fenntartható fejlődés

o

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,

o

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,

o

alapvető emberi szükségletek,

o

tolerancia és segítő életmód.

Minden pedagógus közös feladata, hogy a tanulókban kialakuljon: o

környezettudatos magatartás és életvitel,

o

közvetlen környezetük állapota iránti érzékenység,

o

személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel,

o

tekintsék értéknek a természet és ember alkotta környezet esztétikumát

o

érezzék a késztetést környezetük értékeinek megőrzésére,

o

számukra pozitív jövőkép alakuljon ki,

o

fejlődjenek környezetkímélő vásárlási magatartási szokásaik,

o

erkölcsi alapelvé váljon bennük a természet tisztelete,

o

mozgósíthatóvá váljanak a környezet jobbítását szolgáló együttes cselekvésre

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése:  problémamegoldó gondolkodás,  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, és segítő életmód, 57



 vitakészség, kritikus véleményalkotás,  konfliktuskezelés és megoldás,  problémaérzékenység,  kommunikáció,  értékelés és mérlegelés készsége, Az alapelvek tükrében megvalósuló konkrét tevékenységeinket iskolánk Egészségnevelési és a Környezeti nevelési Programja tartalmazza, amely Pedagógiai Programunk mellékletét képezi.

17. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); példás:  ha a tanuló az iskola házirendjét betartja  rendelkezik kellő önfegyelemmel  a felnőttekkel szemben tisztelettudó  társait tiszteli, nem durva, segítőkész  a közösségre gyakorolt hatása pozitív, példamutató  tanórán kívüli viselkedése példamutató jó:

 az a tanuló, aki a házirendet nem sérti meg  a tanórát általában nem zavarja  a felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó  a közösségre nem gyakorol hatást inkább passzív szemlélő  tanórán kívüli viselkedése elfogadható 58



 önként nem vállal feladatokat változó:  hajlamos a fegyelmezetlenségre de tudatosan nem árt  nem rendelkezik kellő önfegyelemmel, így előfordul, hogy zavarja a tanítási órát,  az alapvető viselkedési normákhoz csak figyelmeztetéssel tud alkalmazkodni,  viselkedése, hangneme kifogásolható,  közösségben nem vállal feladatokat  tanórán kívüli viselkedése erősen változó, befolyásolható. rossz:  a házirendet nem tartja be, a szabályokat sorozatosan szándékosan megsérti  a tanórát fegyelmezetlen, kulturálatlan magatartásával zavarja  viselkedése, hangneme durva, tiszteletlen  magatartását az önzőség jellemzi  magatartása figyelmeztetés hatására sem változik  nem azonosul a közösség céljaival, szándékosan gátolja a többiek munkáját A szorgalom jegyek megállapításának elvei: A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). példás:  ha a tanulmányi munkája igényes, céltudatos, jegyei képességeit tükrözik  a tanítási órákra mindig felkészül, felszerelése nem hiányos 

munkavégzése kitartó, pontos



igénye van tudásgyarapításra

 kötelességtudata magas fokú, önálló munkára képes  a közösségnek aktív tagja, a rábízott feladatokat igényesen elvégzi  önállóan vállal feladatokat az iskolán kívül is. jó:

59



 tanulmányi munkáját különösebb erőfeszítés nélkül de képességeinek megfelelő szinten elvégzi  a tanítási órákra való felkészülése folyamatos, felszerelése nem hiányos  törekszik az önálló munkavégzésre de csak ösztönzésre dolgozik  többletismeret megszerzésére nem törekszik, érdeklődése a tananyagon belül marad  a közösségnek a tagja de feladatokat ritkán vállal, a rábízott feladatokat azonban elvégzi. változó:  tanulmányi munkája rendszertelen  képességei jobb eredményt is lehetővé tennének  a tanórákra rendszertelenül készül, így teljesítménye ingadozó, előfordul, hogy felszerelése hiányos  érdeklődése ingadozó, többletismeret megszerzésére nem törekszik  önálló munkavégzésben tanári segítségre szorul  közösségi munkát nem vállal, feladatait pontatlanul végzi el hanyag:  képességeitől teljesítménye messze elmarad  a tanítási órákra rendszeresen nem készül, felszerelése hiányos  munkavégzése pontatlan, feladatait az esetek többségében nem végzi el  elutasító a tanulással szemben  közömbös vagy nem vállal, vagy a rábízott feladatot nem végzi el  közösségben feladatot nem vállal, nem jellemzi a segítőkészség Megjegyzés: a szorgalom értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló élethelyzetét, életkörülményeit. Tantárgyi bukás esetén hanyagnál jobb értékelés nem adható. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei: Az Nkt. 58.§-a szabályozza. Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növelő bármilyen teljesítményért (pl. sportversenyen elért helyezés) szaktárgyi, illetve tantestületi dicséretekkel jutalmazza. Ezek bekerülhetnek a bizonyítványba, a naplóba, valamint a törzskönyvbe osztályfőnöki aláírással. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért: - szaktanári, - osztályfőnöki vagy - igazgatói dicséretben részesülhetnek.

60



Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Az iskolai jutalmazás lehetséges formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári, - osztályfőnöki, - igazgatói, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: példamutató teljesítményért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. A tanulók elismerési lehetőségei: Az a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzá járul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola dicséretben részesíti és jutalmazza. -

-

Szóbeli elismerések: o o o

iskolai tanuló csoport előtti szaktanári dicséret tanulócsoport (iskola) előtt osztályfőnöki dicséret tanulócsoport (osztály) előtt

o o o o

szaktanári dicséret a tájékoztató füzetbe napközis nevelői dicséret tájékoztató füzetbe osztályfőnöki dicséret tájékoztató füzetbe igazgatói dicséret kiemelkedő teljesítményért emléklap formájában nevelőtestületi dicséret oklevél formájában

Írásbeli elismerések:

o

A tanulók elmarasztalása A tanulói kötelességek figyelmen kívül hagyása miatt. A jelzett fokozatok megállapítása a kiváltó ok jelentőségétől függően mérlegelés kérdése. Egy fokozat egy tanévi kétszeri előfordulása maga után vonja a következő fokozat kiadását.

61


-


Szóbeli figyelmeztetés: o o

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés

Írásbeli elmarasztalás: o o o o o o o o o o o

szaktanári figyelmeztetés a tájékoztató füzetbe napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás

- Fegyelmi intézkedések: „Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.” fegyelmi intézkedések fokozatai: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, illetőleg megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - kizárás az iskolából.

18.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása

Általános cél: az integráció a sajátos nevelési igénnyel nem érintett és érintett tanulók egy közösségben tanulásának a megvalósítása. Speciális célok:  a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése  az SNI tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő funkciók terápiás jellegű korrekciójával  a differenciált szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal  tantárgyi tudás átadása a fogyatékosság, életkor és osztályok figyelembe vételével  az eredményes társadalmi beilleszkedés megteremtése, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása A tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján, gyermekét a megfelelő nevelési62



oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal az illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. (Nkt. 47 § 6.) A sajátos nevelési igényű tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek:  személyi feltételek (megfelelő végzettségű gyógypedagógus)  tárgyi feltételek (speciális tankönyvek, speciális eszközök a foglalkozásokhoz) b) A nevelés-oktatás főbb feladatai A nevelési-oktatási intézmény az SNI tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A fejlesztőpedagógus tevékenységében, támaszkodhat elsősorban az osztályfőnök munkájára. Amikor valamely tantárgyat érint a gyermek részképesség zavar a szaktanárral közösen, dolgozzák ki a gyermek egyéni bánásmódjával kapcsolatos teendőket ( pl: dyscalculia esetén a matematika tanárral, dysgraphia esetén a magyartanárral). A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően. Az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően. c) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve A Nemzeti Alaptanterv (NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok az SNI tanulókra is érvényesek. Az irányelv célja: Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy 

az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,



fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,



a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,



a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák, iskolák nevelési, pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé.

63



biztosítja a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,



lehetőséget nyújt a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójára és



a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére.

Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) történő nevelésére, oktatására. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei: 

A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye.



A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához

igazodó

szakképzettséggel

rendelkező

gyógypedagógiai

tanár,

közreműködése szükséges. 

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai: 

A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.



A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.



A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.



Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

64



A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára: 

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára.



A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása;



a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;



annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes;



rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához;



a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: 1. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 2. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: 

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;



szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

65



a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;



egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;



alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: 

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;



javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);



segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;



javaslatot

tesz

gyógypedagógiai

specifikus

módszerek,

módszerkombinációk

alkalmazására; 

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;



együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;



terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

Az SNI tanulók nevelésének és oktatásának elvei: A sajátos nevelési igényű – a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozotttanulók esetében a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazkodnak:  A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van 66



 szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése  az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is támogassák ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. Esetükben a szakvéleményben foglaltakat tekintjük irányadónak, fejlesztésük az abban meghatározottak alapján történik. Gyakran felmerülő fogalom velük kapcsolatban a mentesítés illetve a méltányos elbírálás, amelyet az alábbiakban részletesen kifejtünk. Tantárgyi mentesítések: A mentesítés célja, hogy – a terápia mellett vagy a terápia után- azokat a nehézségeket kiküszöböljük, amelyeket önhibájukon kívül nem tudnak megoldani. A nevelési tanácsadó javaslatára a szülő kérvényezi a mentesítést. Igazgatói határozattal lép érvénybe. A nevelési tanácsadó javaslata nem kötelező érvényű, visszafelé enyhíthető!

Mentesítés: ritkán teljes körű, általában részleges.

-

teljes körű: minden feladatot el kell végeznie, de nincs értékelés

-

részleges:

nem a teljes tananyagból kap osztályzatot. Az elsajátítandó tananyagrész

alapján az osztályzat 1-5-ig bármilyen lehet, a gyermek teljesítménye szerint. Matematika: előfordulhat teljes mentesítés -

szöveges feladatot ne értékeljenek, mert a nyelvtani struktúrákat sem érti a tanuló.

-

Használhat segédeszközt (táblázat, képlet, számológép).

Kémia, fizika: a matematikai számításokhoz segédeszközt használhasson.

Idegen

nyelv:

Főleg

szóban

feleltetni.

Az

írásbeli,

nyelvtani

szókiegészítések, betűpótlások legyenek. Magyar: ne olvastassuk az osztály előtt a diszlexiás tanulót -

Nyelvtan: - szóban feleltessük, a nyelvtani szabályokat ismerje - írásbeli- ne legyen tollbamondás, hanem kiegészítés 67

feladatok

inkább



Fogalmazás: - csak tartalmi jegyet kap, helyesírást nem - a diszgráfiás számítógéppel írhassa meg

- Memoriter: - felelet előtt ismételhesse át.

Történelem, földrajz, biológia: bővebb vázlattal segítsük a tanuló munkáját. Disgráfia esetén minden tantárgyból:  Hosszabb időt hagyjunk a megoldásra.  Plussz instrukciókat adjunk, hogy megértse a szöveget.  Összetett feladatot részekre tagolva adjuk meg. Dislexiás: célszerű felolvasni a feladatot a számára. Méltányos elbírálás: a tanuló egyéni problémáihoz igazítsuk a pedagógiai segítséget. -

segítés jó vázlattal

-

a feladat szövegét olvassuk fel

-

tagoljuk a feladatot (összetett feladatot nem érdemes adni)

-

több időt hagyjunk a megoldásra

-

helyesírási mentesség: ne írjon tollbamondást, inkább kiegészítéseket

-

használhasson diktafont

-

fogalmazásnál számítógépet használhasson vagy (alsó) rajzban jelenítse meg a gondolatait

-

Memoriter: felelés előtt kapjon időt a felkészülésre, átismétlésre

-

Bármilyen osztályzatot kaphat

A mentesítés révén a továbbtanulásnál problémák merülhetnek fel, ezekre előre hívjuk fel a szülők figyelmét (főleg matematika, idegen nyelv).

A fejlesztés alapelvei, feladatok Alapelvek:  A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulókra is érvényesek.

68



 Érvényesíteni kell azonban, a számonkérés és értékelés differenciálását.  A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik.  Gyógypedagógus, pszichológus közreműködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére. Feladatok:  az egészséges énkép és önbizalom kialakítása  a kudarctűrő képesség növelése  az önállóságra nevelés A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezése 2013. szeptember elsejétől Abban az esetben, ha az ISN tanuló nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet 9 főre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6. mellékletének e oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztjuk 9-cel. Ha az osztás alapján a foglalkozásra jogosult tanulók száma a 4 főt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletében e oszlopában meghatározott heti óraszámot, 4 vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének e oszlopában meghatározott heti óraszám 50%-át kell biztosítani. (20/2012 138§ 2. bek.) Iskolánk, alapító okirata alapján (kelt: 2013. április) ellátja az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulókat. A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó fejlesztő program Enyhe fokban értelmi sérült tanulók a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztését segítő program Az értelmi fogyatékosok egyik csoportját képezik. Az enyhe fokban értelmi sérültek személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/ vagy funkciózavarával függ össze. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket korábban a 41

69



Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a köznevelési törvény szerint Szakértői Bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített. A tanulásban akadályozott tanulók Helyi Tantervének tartalmi elemeit az SNI kerettanterv határozza meg, melyet az iskola helyi tantervébe (tantárgyanként) épít be, annak szerves részét képezve Kiemelt fejlesztési feladatok: a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam

Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatási-szervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban szükség esetén egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezünk. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére törekszik. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam. d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképességzavar) fejlesztését segítő program

70



A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz diszlexia, diszkalkúlia, diszgráfia a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; hiperaktivitás és figyelemzavar

A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. A tanítás-tanulás folyamatában a részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét soroljuk. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Kiemelt célok, feladatok: o Kudarctűrő képesség növelése. o A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. o A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. o Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. o Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. o

Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok

elvégeztetése. o A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. o Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása. o Önállóságra nevelés.

71



Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: testséma biztonságának kialakítása, téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő), figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, toldalékok körültekintő olvasása, olvasástechnika, tempó fejlesztése, olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A megvalósítás színterei : o minden tanórán, o fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson, o napközi, tanulószoba. Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén: testséma kialakítása, téri relációk biztosítása, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,

72



segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése. A megvalósítási színterei: o matematika óra, o napközi, tanulószoba, o rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, o felzárkóztató foglalkozások, o szabadidő (képességfejlesztő játékok). Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok): A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell: o a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, o a motoros képességeket, o a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi. o Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek. o Együttműködés a pszichológussal. A megvalósítás színterei: o tanóra, o napközi, tanulószoba, o gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.

73

a csobaji általános iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSOBAJ március

Recommend Documents