A CENTRAL EUROPE Program keretén belül megvalósított projektek Környezeti kockázatok kezelése és éghajlatváltozás
Kiadó:
CENTRAL EUROPE Program Közös Technikai Titkárság Kirchberggasse 33-35/111070 Bécs, Ausztria
Koncepció és szerkesztés: Szöveg és fotók: Asszisztens: Grafika: Papír: Nyomtatva:
CENTRAL EUROPE Program CENTRAL EUROPE projektek Tom Popper Hermann Kienesberger Biotop (FSC tanúsítványnak megfelelő) 2014. június
A kiadvány elkészítésekor a CENTRAL EUROPE Program pontos adatközlésre törekedett és nem terheli felelősség a külső forrásokból származó adatokért, technikai jellegű pontatlanságokért, tipográfiai vagy más jellegű hibákért. A vonatkozó információk és linkek időközben a Kiadó figyelmeztetése nélkül megváltozhattak. A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
A kiadvány a CENTRAL EUROPE Programon keresztül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásában készült.
Tartalomjegyzék
CENTRAL EUROPE
A régiók határokon átívelő együttműködése
6
Környezetvédelmi Együttműködés Közép-Európában
10
ELEMZÉS: Határon átnyúló együttműködés a környezeti kihívások tekintetében
12
Környezeti kockázatok kezelése és éghajlatváltozás
14
ACT CLEAN - Egy tiszta és versenyképes Közép-Európáért
16
CEframe – Együttműködés az árvízvédelem hatékonyságának növeléséért
18
CERREC – A hulladék csökkentése újrahasznosítás révén
20
CircUse – A földterületek újrahasznosítása a környezetvédelem érdekében
22
COBRAMAN – Hivatásos barnamező menedzserek képzése
24
ECOPAPERLOOP – A papír minőségének javítása az újrahasznosítás érdekében
26
EULAKES – Tavak védelme az éghajlatváltozás hatásaitól
28
FOKS – A felszín alatti vizek szennyezésének legyőzése már a forrásnál
30
GreenNet – A vasfüggönytől a biodiverzitás övezetig
32
HABIT-CHANGE – Védett élőhelyek megóvása az éghajlatváltozás hatásaitól
33
INARMA – Hirtelen árhullámok előrejelzése a kockázatok csökkentése érdekében
36
INCA-CE – A szélsőséges időjárási viszonyokban rejlő kockázatok csökkentése
38
LABEL – Közös erővel az áradások ellen
40
PRESOURCE – Hatékony termelés: többet kevesebből
42
ReSource – Egykori bányászrégiók felvirágoztatása
43
REURIS – Városainkat meghatározó folyóink védelme
46
SALVERE – Szórjuk el a biodiverzitás magjait
48
TAB – Transznacionális összefogás a régiók tisztább levegőjének érdekében
50
TransEcoNet – Védett természeti területek összekapcsolása
52
TransWaste – Informális hulladékkereskedelem helyett legális újrahasznosítás
54
UFIREG – Az ultrafinom részecskék beteggé tesznek minket?
56
UHI – A városi hőszigetek hűtése
58
URBAN SMS – Városfejlesztés alulról felfelé
60
URBAN_WFTP – A városi vízgazdálkodás újfajta megközelítése
62
UrbSpace – Varázslatos városi közterek kialakítása
64
VITAL LANDSCAPES – A tájak vitalitásának megőrzése
66
4
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
Előszó
Közép-Európa számos természeti kinccsel büszkélkedik. Itt található a Duna, az Alpok, a Kárpátok, a Balti-tenger és az Adriai-tenger. E kivételes természeti örökség a térség legnagyobb erőforrása, amelyre a fenntartható fejlődés megvalósításában támaszkodhat. Az elmúlt években azonban Közép-Európát rendkívüli áradások sújtották, és gyakran környezetileg nem fenntartható földhasználat valósult meg. A természeti kockázatok és az emberi tevékenység egyaránt komoly veszélyt jelentenek a térség számára.
A TransEcoNet (52. o.) és a VITAL LANDSCAPES (66. o.) projektek célja a biológiai sokféleség növelése és védelme ökológiai hálózatok létrehozásával és a tájváltozások 3D modellezésével. Az URBAN_WFTP (62.o.) projekt új vízgazdálkodási megközelítést vezetett be, míg az URBAN SMS (60.o.) és más hasonló projektek a talajminőség növelését és a talajgazdálkodás fejlesztését tűzte ki célul. A CERREC (20. o.) és TransWaste (54. o.) projektek a határokon átnyúló hulladékgyűjtést és újrafelhasználást szorgalmazzák.
A CENTRAL EUROPE projektek segítséget kívánnak nyújtani az egyes régióknak a környezeti kockázatok kezelésében és csökkentésében, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. A CEframe projekt (18. o.) célja a transznacionális árvízvédelem megerősítése a vízgyűjtő területeken. A HABIT-CHANGE (34. o.) és az EULAKES (28. o) projektek keretén belül olyan stratégiák kidolgozására kerül sor, amelyek segítik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
Ez a kiadvány bemutatja a CENTRAL EUROPE Program történetét azon 26 környezetvédelmi projekt ismertetésén keresztül, amelyek 2007 óta finanszírozásban részesültek. Bízunk benne, hogy mindez értékes kiindulási pont lehet az eddig elért eredmények megvitatásához; ösztönzést és iránymutatást nyújthat a 2014—2020-as programozási időszakra.
Az iparosítás, az intenzív mezőgazdaság, a megnövekedett gépjárműforgalom és a turizmus alapvető változásokat idézhetnek elő a közép-európai ökoszisztémákban. Az emberi tevékenység nyomán csökkenhet a fajok száma, drasztikusan megváltozhat élőhelyük és viselkedésük, ezért a biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme, valamint a természeti tájak gazdagságának megóvása fontos KözépEurópa számára.
Christiane Breznik Bécs, A CENTRAL EUROPE Program Irányító Hatósága
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
5
CENTRAL EUROPE
A régiók határokon átívelő együttműködése
Közép-Európa városainak és vidéki régióinak közös a történelme, és hasonlóak a társadalmi és kulturális jellemvonásaik. A térséget északon a Balti-, délen a Földközitenger a határolja, nyugati és keleti határait azonban nehezebb kijelölni. Teljes területe több mint 1 millió négyzetkilométer, amelyen mintegy 150 millió ember él: 2007 óta ők élvezhetik a CENTRAL EUROPE Program nyújtotta nemzetközi együttműködésekből fakadó előnyöket.
A közös vonások ellenére a közép-európai régió mégis annak változatosságával jellemezhető leginkább: jelentős eltérések tapasztalhatók az éghajlati, földhasználati, települési és gazdasági struktúrákban, valamint a megközelíthetőség és az ökológiai kihívások területén is. Szintén nagyok a különbségek a közép-európai politikai- és közigazgatási rendszerekben, amelyek talán itt a legheterogénebbek az Európai Unióban. Kihívást jelent Európa sokszínűségének minél jobb kihasználása a terület fenntartható fejlesztése érdekében - a különböző országok és régiók közötti széleskörű együttműködések növelésével. CENTRAL EUROPE Program 2007-2013 A CENTRAL EUROPE Program széles lehetőséget biztosít a hatóságok, intézmények és vállalkozások együttműködéséhez a következő 9 közép-európai országban: Ausztria, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. 124 projekt társfinanszírozásának biztosításával a CENTRAL EUROPE Program segítette a helyi és regionális innováció növelését, a nagyobb fokú akadálymentesítést, a
6
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
környezet megőrzését, valamint a régiók versenyképességének és vonzerejének növelését a közép-európai térségben. 2007 óta a CENTRAL EUROPE Program több mint 230 millió eurót fordított transznacionális projektekre az alábbi területeken: Technológiatranszfer és üzleti innováció Fenntartható tömegközlekedés és logisztika Környezeti kockázatok kezelése és éghajlatváltozás Energiahatékonyság és megújuló energia Demográfiai változások és tudásfejlesztés Kulturális örökség és kreatív erőforrások
CENTRAL EUROPE ERFA finanszírozás: 231 millió € Időtartam: 2007 - 2013 (2015) Weboldal: www.central2013.eu Program:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
7
498 000 000 Euró értékű beruházást készítettek elő a CENTRAL EUROPE projektek keretében
22
Euró cent a CENTRAL EUROPE projektek egy főre jutó éves finanszírozási költsége
1331
Partner vesz részt a CENTRAL EUROPE projektek megvalósításában
Együttműködés az uniós állampolgárokért A CENTRAL EUROPE projektekben különböző országok érdekeltjei közös erőfeszítéseket tesznek azzal a céllal, hogy a nemzeti határokon sok esetben túlnyúló problémákra hatékony megoldásokat, ezen keresztül pedig a lakosság hétköznapi életében javulást érjenek el. A felmerülő kérdéseket helyi szinten, azaz a különféle közép-európai régiókban oldják meg. A több nemzeten átnyúló együttműködés lehetővé teszi a partnerek számára, hogy a közös munka hozzáadott értékéből profitáljanak. Így kizárható a felesleges folyamatismétlés, valamint a nagyobb hatást rövidebb fejlesztési idő alatt lehet elérni. A CENTRAL EUROPE projektek fő területei: kísérleti beruházások és intézkedések pénzeszközök és befektetések támogatásának kibővítése új gazdasági stratégiák alkotása a helyi közösségek bevonásával többszintű hatékonyság-növelés központi beruházások hatékonyságának növelése az uniós irányelvek regionális szinten történő alkalmazásának támogatása a regionális hálózatok és helyi közösségek bevonása a szakpolitikák minden szinten történő befolyásolása
8
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
A nemzeteken átnyúló együttműködések során szerzett értékes tapasztalatokra kell tényező igazolja, hogy bizonyos kihívásokat nem lehet kizárólag nemzetállami vagy regionális szinten
Photo: © Dreamstime
a munkánkat alapoznunk. Számos
megoldani, hanem határokon átnyúló megközelítésre van szükség.
Hozzájárulás az Európa 2020 stratégiához A CENTRAL EUROPE Programban megvalósuló határokon átnyúló együttműködés mélyen az új európai, nemzeti és regionális stratégiai keretrendszerbe ágyazódik. A Közép-Európa program keretén belül megvalósult számos projekt már jelenleg is hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez, az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés elősegítése érdekében. Az egymást kölcsönösen erősítő célok segítik az EU-t és a tagállamokat abban, hogy jól teljesítsenek a foglalkoztatás, a termelékenység és a társadalmi befogadás területén. Az Európa 2020 stratégiában foglalt konkrét lépések öt területen – a foglalkoztatás, innováció, oktatás, társadalmi befogadás, valamint az éghajlatváltozás és energia területén – tűznek ki ambiciózus célokat. A CENTRAL EUROPE Program, valamint a program hatására egy adott helyszínen megvalósuló határokon átnyúló együttműködések e célok regionális szinten történő elérésében fontos szerepet töltenek be, jóllehet ezek a programok az EU kohéziós politikára fordítható összköltségvetésnek mindössze 0,07 %-át teszik ki a 20072013-as időszakban. CENTRAL EUROPE 2014-2020 A CENTRAL EUROPE Program a következő, 2014-2020 közötti programidőszakban is támogatja a regionális együttműködést a különböző közép-európai államok között. Legutóbb Horvátország csatlakozott a Programhoz, amelyben Ausztria, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, valamint Németország és Olaszország egyes régiói is részt vesznek.
Photo: © Monika KytlicovaKrinke
Johannes Hahn, regionális politikáért felelős uniós biztos
A CENTRAL EUROPE Program általános célkitűzése, hogy „határokon átnyúló együttműködés útján úgy változtassa meg a közép-európai városokat és régiókat, hogy azokban jobb legyen élni és dolgozni”. Pontosabban fogalmazva a nemzetközi együttműködés elősegítse az olyan intelligens megoldások alkalmazását, amelyek választ adnak a regionális problémákra az alábbi területeken: • Innováció és tudásmenedzsment • Alacsony széndioxid kibocsátású városok és régiók • Környezeti erőforrások, kulturális erőforrások • Közlekedés és mobilitás A Program az olyan témaköröket, mint a demográfiai változások, horizontálisan kezeli. A tevékenységek középpontjában nemzetközi szintű, politikai tanuláson és a megvalósításon alapuló megközelítések állnak. Konkrétan, stratégiák és akciótervek megvalósítása, módszerek kifejlesztése, tesztelése és használatbavétele, nagyobb beruházások előkészítése, kísérleti akciók – beleértve a kísérleti beruházásokat is – valamint olyan teljesítménynövelő intézkedések, mint a képzés is a tevékenységek körébe tartoznak. Részletesebb tájékoztatás található az új CENTRAL EUROPE Programról az Interneten a www.central2020.eu címen.
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
9
Környezetvédelmi Együttműködés a CENTRAL EUROPE Program keretén belül CENTRAL EUROPE SZÁMOKBAN A PROGRAMBAN ÉRINTETT ORSZÁGOK, RÉGIÓK/VÁROSOK ÉS LAKOSSÁG
80
148
9
város & régió
millió állampolgár
ország
TÁRSFINANSZÍROZÁSSAL MEGVALÓSÍTOTT KÖRNYEZETVÉDELMI PROJEKTEK
1
26
környezetvédelmi projekt az összesen indított 124-ből
témakör összesen 6-ból
272
partner vesz részt környezetvédelmi projektekben az összes 1331 partner közül
A PROGRAM IDŐTARTAMA 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
A KÖZPÉNZEK OKOS FELHASZNÁLÁSA BERUHÁZOTT ÖSSZEG
55 = 23 %
millió euró
hozzávetőlegesen
-a program teljes, 231 millió eurós költségvetéséből
1
0.05
egy főre jutó éves ráfordítással a program eredménye
114 jövőbeni beruházások előkészítése
0.17 millió euróból
10
3.15 millió euró
projektek által megvalósított teljes beruházás létrehozott állandó együttműködési hálózat
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
80
9
helyi kísérleti program
új munkahely
PROJECTS
KÖZELEBB AZ EURÓPA 2020 CÉKITŰZÉSEK TELJESÍTÉSÉHEZ
2
Szegénység elleni európai platform
2
Erőforrás-hatékony Európa
A CENTRAL EUROPE Program hozzájárul az Európa 2020 Stratégiában megjelölt törekvések, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához. A Stratégia európai szinten konkrét célkitűzéseket határoz meg a foglalkoztatás, innováció, oktatás, társadalmi befogadás, az éghajlatváltozás és energia területén. A CENTRAL EUROPE projektek által elért eredmények hozzájárulnak a fent nevezett célok helyi és regionális szintű teljesítéséhez.
28
2
Digitális menetrend
Innovatív Unió
1
Mozgásban az ifjúság
Az EU 2020 kiemelt kezdeményezéseihez hozzájáruló projektek száma
9 2
26
Iparpolitika a globalizáció korában
Inkluzív növekedés
Intelligens növekedés
Design: studioQ.at
6
Az EU 2020 prioritásaihoz hozzájáruló projektek száma
Fenntartható növekedés
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
Adatok: 2014. április
11
ELEMZÉS Határon átnyúló együttműködés a környezeti kihívások tekintetében A környezeti erőforrások nem ismerik az országhatárokat: a természetes élőhelyek és időjárási viszonyok gyakran két vagy több országra is áthúzódnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közép-európai régiók környezetvédelmi erőfeszítései és a klímaváltozás negatív hatásai ellen való küzdelem sokkal hatékonyabb, ha határon átnyúlóan valósul meg. A Regionális Környezetvédelmi Központ elemzése szerint a CENTRAL EUROPE Program transznacionális jellegének köszönhetően alkalmas a környezeti kezdeményezésekre. Az elemzés különösen azon CENTRAL EUROPE projekteknek szentelt kitüntetett figyelmet, melyek a „Környezeti kockázatok kezelése és éghajlatváltozás” témakörében valósultak meg. A vizsgálat szerint ezen CENTRAL EUROPE projektek esetében hozzáadott értéket képviselt a transznacionális jelleg, s ennek köszönhetően sokkal hatékonyabbnak bizonyultak, mint a nemzeti szinten megvalósított hasonló kezdeményezések. Az elemzés azt is kimutatta, hogy a CENTRAL EUROPE projektek – általában az egész programban – különösen erősnek bizonyulnak a tudásmegosztás terén. A vizsgálat szerint Közép-Európának számos környezeti kihívással kell szembenéznie. Jobb környezeti
12
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
A CENTRAL EUROPE Programban megvan az a plusz képesség, hogy olyan – a programterületen felmerülő – klímaváltozással és környezettel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzon, melyeket az egyes nemzetek és régiók egyedül csak kevésbé hatékonyan tudnának kezelni. Regionális Környezetvédelmi Központ, Magyarország
menedzsmentre van szükség az összeegyeztethetetlen hulladékgazdálkodás és erőforrás-hatékonyság területén. A klímaváltozással összefüggő kihívások egyre nagyobbak: komoly árvizek, egyre melegebb nyarak, hőhullámok és a déli területeken jelentkező vízhiány. Európa ezen részén a légszennyezésért főleg a közlekedés, ipar és mezőgazdaság a felelős. A közép-európai ökoszisztémák és táj megőrzéséhez kapcsolódó kihívásokhoz tartoznak a biodiverzitás fenntartása, az élőhelyek csökkenése és degradációja, a városiasodás, a földterületek szétaprózódása, és a klímaváltozáshoz kapcsolódó sebezhetőség. A talajerózió és szennyezés is sok régióban problémát jelent, illetve Közép-Európa barnamezős területei is revitalizációra szorulnak. Tevékenységek Az „Együttműködés a környezeti veszélyek megelőzése és az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentése érdekében” és az „Együttműködés a természet és a táj védelme és megóvása érdekében” altémákon belül sokféle projekttevékenység valósult meg. A hulladék-kezelés és erőforrás-hatékonyság témakörén belül a projektpartnerek közösen alkalmazható megoldásokat találtak többek között a határon átnyúló hulladékgyűjtésre és –szállításra, a különféle termékek megjavítására és újrahasznosítására, a csomagolások újrafeldolgozásának fejlesztésére és a tisztább termelés biztosítására. A CENTRAL EUROPE projektek a Kockázat-megelőzés és alkalmazkodás a klímaváltozáshoz témakörben azokra a technikai megoldásokra fókuszáltak, melyeket extrém időjárási viszonyok közt, a hősziget jelenségeknél és az élőhelyek klímaváltozáshoz kapcsolódó kezelésében alkalmazni lehet.
Vízgazdálkodással és árvíz-védelemmel kapcsolatosan több ország bevonásával a Duna folyó és mellékágai, illetve az Elba folyó esetében születtek árvízvédelmi intézkedések. A vízgazdálkodással kapcsolatos projektek egyrészt a folyók és tavak védelmével kapcsolatos ismereteket növelték, másrészt a városi folyópartok revitalizációjára és a talajvíz szennyezettségére koncentráltak. Talajvédelem és földhasználat: A partnerek közösen fejlesztettek ki olyan eszközöket, melyek lehetővé teszik a tervezők számára, hogy a talaj lezárásának hatásait előrevetítsék. A projektek ezen felül földhasználati kérdésekkel, pl. a barnamezős területek szennyezettségének kezelésével foglalkoztak. A légszennyezettség csökkentése: Az ide tartozó projektek leginkább a városi területekre koncentráltak, az ultrafinom részecskék egészségkárosító hatását és a fosszilis üzemanyagokból származó szennyezést vizsgálták. Biodiverzitás és tájvédelem: A projektek ebben a témakörben határon átnyúló ökológiai folyosók védelmével foglalkoztak, a táj régióra jellemző természetes adottságainak és élőhelyeinek megőrzését tűzvén ki célul. A megvalósult projektek sikerességét látva az elemzés a „Környezeti kockázatok kezelése és éghajlatváltozás” téma folytatását javasolja, illetve a szakértők és kutatók folyamatos bevonását, mely garantálja a projektek hatékonyságát. Hozzáteszi továbbá, hogy a jövőbeni projektek esetében a döntéshozók és érdekelt felek nagyobb fokú részvételét szorgalmazná, ezzel biztosítva, hogy a CENTRAL EUROPE Program előnyös hatásai a projektzárások után is fennmaradjanak. A teljes elemzés letöltéséhez keresse fel a http://www. central2013.eu/thematic-studies oldalt!
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
13
Környezeti kockázatok kezelése és éghajlatváltozás
Együttműködés a környezeti veszélyek megelőzése és az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentése érdekében
Együttműködés a természet és a táj védelme és megóvása érdekében 14
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓK
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
15
Photo: © iStockphoto.com / gilas
A tiszta és versenyképes Közép-Európáért Közép-Európa vállalatai az ipari és üzleti tevékenység során keletkező negatív környezeti hatásokat jelentős mértékben képesek csökkenteni, ha hozzáférhetnek a rendelkezésre álló legfejlettebb technológiához. Az ACT CLEAN projekt tisztább termelést eredményező kiterjedt területi hálózatot hozott létre annak érdekében, hogy a környezetbarátabb működéshez szükséges információval lássa el a helyi vállalkozásokat.
Az ACT CLEAN hálózat a nemzeti ACT CLEAN kapcsolattartó pontok együttműködésén alapul. A Nemzeti Kapcsolattartó Intézmény állandó együttműködési struktúrákat és a kis- és középvállalkozásokat támogató szolgáltatásokat dolgozott ki a környezetbarát termelési technológiák és ügyviteli rendszerek felhasználásának támogatására a kkv-k körében. Rögös az uniós szabályozás betartásáig vezető út A tisztább termelés a szennyezés csökkentésével egyidejű hatékonyságnövelésen túl jogi kötelezettséget is jelent. Az uniós irányelvek és szabályozás
16
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
megkövetelik a vállalkozásoktól, hogy igazodjanak az előírt környezetvédelmi normákhoz, továbbá biztosítsák a környezeti szempontból hatékony termelési folyamatokat. Sok kkv-nak nincs hozzáférése a más régiókban kifejlesztett és bevezetett tisztább gyártási technológiákhoz. Ugyanakkor a környezetbarát gyártási technológiával rendelkező kkv-k gyakran nincsenek kapcsolatban a legfontosabb piaci szereplőkkel. Az ACT CLEAN ezeket a nehézségeket hivatott orvosolni azáltal, hogy a termelési folyamatokat környezetbarátabbá alakító termékeket és szolgáltatásokat kínál fel a kkv-k számára, amelyek az uniós jogszabályoknak való megfelelést is garantálják.
Photo: © iStockphoto.com / gilas
Az ACT CLEAN hálózatán keresztül a vállalataink a legújabb innovációs kérdésekkel ismerkedhettek meg, amelyeket most vizsgálunk meg közelebbről. Az „eco-design” koncepciót különösen érdekesnek találtuk, ennek eredményeképpen már konkrét kezdeményezések születtek, erre példa a rendszeres vállalati képzések bevezetése. Carlotta Ranieri, CNA Bologna, Kézművesek és kkv-k országos szövetsége, Szakpolitikai, energetikai, környezetvédelmi koordinátor, Olaszország
A kapcsolatteremtés közvetlen támogatást nyújt Az ACT CLEAN hálózat egy folyamatosan megvalósuló workshop sorozatot és vállalatok közötti képzést hozott létre a tisztább termelés témakörében. Az elmúlt három év során a képzés lefedte az energiahatékonyság, a hulladékkezelés és a környezetvédelmi irányítási rendszerek témaköreit. Ezen felül a hálózat a kkv-k egyedi kívánságainak is eleget tud tenni a tisztább termeléssel kapcsolatos bármilyen témában. A tisztább termelés ösztönzése regionális szinten A projekt kidolgozta az ACT CLEAN nemzeteken átnyúló menetrendet, amely a tisztább termelés elősegítésének, fejlesztésének és beüzemelésének támogatását szolgálja. A menetrend cselekvési terve három fő területet fed le: - A hálózatépítési tevékenységek segítése - A tisztább gyártási folyamatokkal kapcsolatos ismeretek terjesztése - A pénzügyi keretrendszer fejlesztése A cselekvési terv javaslatainak címzettje minden esetben az adott területért felelős intézmény.
A projekt részeként például a magyarországi Corvinus Egyetem bevezette az uniós szabályozást tartalmazó „Complex” adatbázist, amelyet a szlovák Tisztább Termelésért Központ bocsátott rendelkezésre. A koncepciót egy egyszerűbb, az ún. „Greenlex” adatbázisra dolgozták át. Egy olyan interaktív eszköz jött így létre, amely lehetővé teszi a kkv-k számára a rájuk vonatkozó uniós és magyar jogszabályok gyors keresését, valamint a rendelkezések betartásának ellenőrzését is. Nem kell a nulláról kezdeni Az ACT CLEAN eszközcsomag összeállításán túl a projekt számos jó gyakorlatot is beazonosított és közzétett. Az ilyen jó gyakorlatok határokon átnyúló – „Tisztább Termelési Gyakorlatok” találkozók keretén belül történő – megosztásával hasznos ismeretek sajátíthatók el. Az egyik ilyen egy német cég nevéhez fűződik. A vállalat kifejlesztett egy adszorpciós – napkollektoros hűtési technológiát, amely jóval kevesebb elektromos áramot fogyaszt a hagyományos klímaberendezésekhez képest. A hagyományosan alkalmazott üvegházhatást erősítő hűtőközeget (a HFC-t) vízzel helyettesítették. Télen hőbefúvóként üzemel a berendezés. A technológia biztonságosabb környezetet és jobb energia-hatékonyságot biztosít, és így közvetlen megtakarítást lehet elérni. Az ACT CLEAN ilyen és ehhez hasonló példákat gyűjtött össze és elemzett, valamint egy innovációs megoldásokat tartalmazó közös adatbankot hozott létre a kkv-k számára. A projekt adatbázisába hozzávetőlegesen 500 példát választottak ki, és ezeket ismeretterjesztő füzetek formájában és egyéb módon teszik nyilvánossá.
Továbbvezető út Az ACT CLEAN hálózat együttműködési mechanizmusa mostanra kellőképpen kialakult és stabil ahhoz, hogy a kezdeti projekt időtartamán túl is életképes maradjon. A projekt honlapja a jövőben is csatlakozási felületként fog szolgálni a különböző kelet-európai országok és vállalkozások között. A cselekvési tervben tett javaslatokat érdemes megszívlelni, hogy a tisztább termelés keretrendszere Közép-Európában tovább fejlődhessen. Emellett folyamatos tudatosságnövelő intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a kkv-k a tisztább termelési folyamatokról értesüljenek, valamint a kifejlesztett eszközöket megfelelő módon népszerűsíthessék és forgalmazhassák.
1990
Ebben az évben született meg a „tisztább termelés” kifejezés az ENSZ Környezetvédelmi Programjának keretén belül
ACT CLEAN ERFA forrás: 1 914 082 € Időtartam: 2008 – 2012 Honlap: www.act-clean.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
17
Photo: © Saxon State Ministry of the Interior
Együttműködés az árvízvédelem hatékonyságának növeléséért Az elmúlt években tapasztalt rekord méretű esőzések és áradások óriási pusztítást végeztek Közép-Európában, károkat okozva ezzel a gazdaságban és megkeserítve az ott lakók életét. Egy adott ország által hozott árvízvédelmi intézkedések a folyó alsóbb szakaszán fekvő országok felé terelhetik az árvízi kockázatokat. Ezt megelőzendő négy közép-európai ország együttesen törekszik a területeiken átfolyó folyók által okozott, illetve az azok árterületein felmerülő kockázatok csökkentésére.
Az elmúlt 10-15 évben Közép-Európa különösen heves áradásoknak volt kitéve, és ennek megfelelően óriási erőfeszítéseket tettek az árvízvédelem megerősítésére. A közelmúlt tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az árvízvédelmi projektek akkor is hatással vannak a környező országokra, ha az adott folyó azokon nem halad át. Ma már tisztán látjuk, hogy az igazán hatékony árvízvédelemhez elengedhetetlen a transznacionális együttműködés és a határokon átívelő vízgyűjtőkre vonatkozó megfelelően koordinált terv.
18
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
A CEframe volt az első multilaterális projekt, amelynek keretében az cseh, magyar, osztrák és szlovák árvízvédelmi hatóságok közösen dolgoztak egy árvízkezelési rendszer felállításán. A projekt különös figyelmet szentelt a Duna, Morva, Thaya és Lajta folyók árvízvédelmére. Ezeknek a folyóknak kivétel nélkül több országban is van vízgyűjtőjük.
A projekt első fázisában felmérték az érintett folyók aktuális árvízvédelmi helyzetét. Számba vették és megvizsgálták a meglévő védelmi rendszereket és árvízvisszatartó területeket. E korai szakaszban beazonosították az árvízveszély által fenyegetett pontokat. Második lépésként sor került az árvízvédelmi tervet alkotó intézkedések közös kidolgozására. A partnerországok szakértői közösen koordinálták a védelmi művek megtervezését és működtetését, valamint az árvízvisszatartó területek kezelését. Az együttműködésnek köszönhetően elkerülhetők az olyan egyoldalú lépések, amelyek a környező régiókban akár súlyosbíthatják is az árvízi helyzetet.
Km hosszú közös transznacionális folyópart
680 Millió euró kár keletkezett 2002-ben Alsó-Ausztriában áradások miatt
200
Kulcsfontosságú szereplők bevonása a hatékonyabb védelemért A maximális hatás és hatékonyság elérése érdekében, a CEframe már a kezdetektől fogva bevonta a résztvevő tagállamok vízügyi bizottságait, amelyek elfogadták a projekt egyik fő eredményét, a CEframe Árvízvédelmi Memorandumot. Ez a dokumentum meghatározza, hogy a partnerországokban milyen lépésekre van szükség az összehangolt és eredményesebb árvízvédekezés megvalósításhoz. A szoros együttműködéshez elengedhetetlen az intenzív kommunikáció a partnerországok között. A transznacionális kommunikáció megkönnyítésére közös terminológiát és ötnyelvű kifejezésgyűjteményt állítottak össze. A projekt másik fontos, többnyelvű terméke egy kézikönyv, amely leírja mi a teendő árvíz esetén.
Fogalmat tartalmaz a CEframe ötnyelvű kifejezés-gyűjtemény az árvízkezeléssel kapcsolatban
Photo: © District Fire Brigade Gänserndorf, Austria
Photo: © Saxon State Ministry of the Interior
600
Az árvízi kockázatok számba vétele
A CEframe projekt értékes hozzájárulást nyújt a határon
CEframe ERFA forrás: 2 075 285 € Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.ceframe.eu Projekt:
áthaladó vizeket érintő, későbbi kormányközi együttműködéshez. Konrad Stania, Cseh Köztársaság-Ausztria Határvízi Bizottság
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
19
Photo: © Leona Simkova
A hulladék csökkentése újrahasznosítás révén Az újrafeldolgozás segít, de a hulladék csökkentésének leghatékonyabb módja az újrahasznosítás. Ha a hozzáállás megváltozna, a helyrehozott és újrahasznált hulladék aránya a jelenlegi 1%-ról 10%-ra is emelkedhetne Közép-Európában. A CERREC projekt olyan kezdeményezésekkel támogatja a régiókat az újrahasznosítás terén, melyek kímélik a természeti erőforrásokat és új termékpiacot teremtenek, növelve ezzel a foglalkoztatottság arányát is.
A CERREC munkája fontos és időszerű, főleg mivel egy friss irányelv is támogatja az árucikkek újrahasznosítását. A múltban a fogyasztóknak dönteniük kellett, hogy minőségi terméket vásárolnak, ami javítható és hosszú ideig használható vagy inkább olcsó, „eldobható” árut. A gyártóknak nem különösebben fűződött érdeke ahhoz, hogy hosszú élettartamú termékeket gyártsanak, az olcsó áruk előállítása – melyeket röviddel a megvásárlásuk után kidobnak – gyakran jövedelmezőbb volt. Az effajta piacon az újrahasznosítás ritka, csak egy kisebbség gyakorolta: jótékonysági szervezetek tagjai, azok, akik pénzt akartak
20
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
spórolni vagy próbálták védeni a környezetet. Hulladékokról szóló új keretirányelv A dolgok megváltoztak. A Hulladékokról szóló új keretirányelv ösztönzi és kötelezi a közhatóságokat újrafelhasználási tevékenységek végrehajtására. Támogatja a felújító és újrahasznosítási központok vagy hálózatok létrehozását és megteremti az „újrahasznosításra való előkészítés” jogi kategóriát mely összhangban van az újrafeldolgozásra és újrahasznosításra vonatkozó EU kvótákkal.
köszönhetően létrejött egy újrahasznosítással és kapcsolódó témákkal
Legjobb gyakorlati példa az újrahasznosítás területén, beillesztve a CERREC jó gyakorlat adatbázisba
foglalkozó platform. A projekt feltérképezte azokat a regionális feltételeket
13
és folyamatokat, melyekre egy osztály önmagában nem lett volna képes. Éppen ezért a projekt jelentős információs
-szor több munkalehetőséget kínál az újrahasznosítási szektor az újrafeldolgozáshoz viszonyítva
potenciállal rendelkezik. Jan Pavliček, Hulladékgazdálkodási Osztály, Környezetvédelmi Minisztérium, Csehország A CERREC projekt azáltal, hogy segít a régióknak az EU-s jogszabályoknak való megfelelésben, támogatja a hatóságokat is a Hulladék Keretirányelv megvalósításában. A megfelelő eszközök, tudás és transznacionális újrahasznosítási platform révén lehetővé teszi a direktíva által előirányzott regionális újrahasznosítási és felújító centrumok és hálózatok megteremtését. A CERREC projektnek köszönhetően a nemzeti és regionális hatóságoknak nem kell a nulláról kezdenie az újrahasznosítás ösztönzését. A projekt biztosítja az érintett szakértők bevonását az újrahasznosítási hálózat kifejlesztésébe regionális, nemzeti és transznacionális szinten is. A projekt az újrahasznosítási hálózatok és központok megteremtésén fáradozó közép-európai országok egyedi igényeinek megfelelő eszközöket hozott létre. A projektpartnerek folyamatosan fejlesztik és használják ezeket az eszközöket, melyek akkreditációs rendszerre vonatkozó minőségi szabványokat, irányelveket és kézikönyveket foglalnak magukba. A transznacionális felújító és újrahasznosítási platform létrehozása által a CERREC biztosítja, hogy az eszközök a projekt zárása után is fennmaradjanak. A projektmegvalósítás fő kihívása a hatékony tudás-csere iránti igény. Az újrahasznosítási szektor még mindig fejlődésben van és sok cégnek nincs meg a megfelelő tudása ahhoz, hogy sikeres legyen ezen a területen. Éppen ezért fejlesztett ki a CERREC projekt egy jó gyakorlat adatbázist, mely megmutatja az újrahasznosításban rejlő potenciált az EU-n belül. A projekt számos kísérleti kezdeményezést is elindított, melyek nem csak az újrahasznosítási folyamatok megvalósításába engednek bepillantást, hanem meghatározzák a sikerhez szükséges tényezőket és ennek akadályait. Különös figyelmet kell szentelni a kommunikációnak, a hálózati szereplők közti szerepek és felelősségek elosztásának és meg kell szerezni a vevők elfogadását és bizalmát.
68 %-a az uniós polgároknak hajlandó használt termékeket vásárolni
Photo: © CERREC
Photo: © Leona Simkova
20
A CERREC projektnek
CERREC ERFA forrás: 2 269 713 € Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.cerrec.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
21
Photo: © Vera Firmlova
A földterületek újrahasznosítása a környezetvédelem érdekében Közép-Európa szenved a gyors urbanizáció negatív hatásaitól. Míg az érintetlen területeket bekebelezi a fejlődés, a régi építési területek elhagyottak és állapotuk folyamatosan romlik. A CircUse projekt által szorgalmazott újfajta megközelítés a korábban elhagyott földek újrahasznosítását és a természet védelmét foglalja magában. Ez a fajta előre gondolkodó tervezés hasznos a környezetnek és csökkenti a terjeszkedő infrastrukturális hálózatok költségeit.
Az élő, természetes helyek megőrzése hosszú távú tervezést igényel, hogy a demográfiai és éghajlati változások is előrejelezhetők legyenek. A „körkörös földhasználati gazdálkodás” (CircUse) igyekszik előrevetíteni és korlátozni a fejlesztés környezeti hatását a már korábban használt földterületek újrahasznosítása által. A CircUse filozófiája „kerüld el, hasznosítsd újra, kompenzáld” három fő tevékenységi irányon alapszik: Szigorúbb övezeti rendelkezések szükségesek, hogy csökkentsék a zöldmezős fejlesztéseket, azaz, amit korábban nem használt területre terveznek. Az újrahasznosításra nem alkalmas területeken utasítsák el a beruházásokat.
22
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
A létező közművesített terület potenciálját ki kell aknázni, méghozzá a barnamezős területek (olyan terület, amit már használtak és jelenleg elhagyott vagy alulhasznált) használatának ösztönzésével, létező épületek közötti üres területeken történő fejlesztésekkel és nem utolsósorban városfelújítással. Regionális együttműködés A CircUse megközelítés a régiókon belüli fejlődést vizsgálja Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban és Szlovákiában.
is profitálni fognak azokból az erőfeszítésekből, amelyek a városi struktúrák és a fizikai tulajdonságok revitalizációját szolgálják, több élvezeti értéket és szolgáltatást nyújtva Közép-Európa önkormányzatainak és régióinak.
1 000
négyzetkilométernyi (becsült szám) terület borított mesterséges felülettel Európában
Mindenki bevonása A CircUse projekt törekvése, hogy mindenkit bevonjon a jobb földhasználat megvalósításába, valamint a (változatos eredmények révén sokféle érdekeltet juttasson előnyhöz. Például a projekt szakértők számára fejlesztett ki kísérleti tanfolyamot, s így a szakmai körök is információhoz juthatnak erről az újféle megközelítési módról a fenntartható földhasználat terén. A döntéshozóknak lehetősége van az adatkezelő rendszer előnyeit kihasználni, mely segíti őket a korábban már beépített területek fejlődési potenciáljának megvizsgálásában. A projektben létrehozott akciótervek segítségével a partner régiók megtervezhetik a jövőbeni földhasználatot. Egy állásfoglalás betekintést enged a CircUse-t támogató új szakpolitikai irányba. A projekt középiskolásoknak is dolgozott ki anyagokat, melyekben megismerkedhetnek a fenntartható földhasználattal. A projekt végső kimenetele a „CircUse Gyűjtemény”, egy kézikönyv, amely a kezdeményezés eredményeit részletezi, a szakértők által is használható módon.
6 CircUse kísérleti tevékenység a fenntartható földhasználat megvalósítására
6 CircUse által kidolgozott akcióterv mely újradefiniálja az érdekeltek együttműködését Photo: © CircUse project
Photo: © Vera Firmlova
A résztvevő régiók kísérleti projekteket hajtanak végre, melyben kidolgoznak egy akciótervet a CircUse „körkörös földhasználati gazdálkodás”megvalósítására vonatkozóan. Ezáltal lehetővé válik a városközpontok megerősítése, a barnamezők újrahasznosítása, az üres épületek fejlesztése és az üres terek megőrzése. Ezen procedúra lehetővé teszi, hogy a különböző régiók saját igényeiknek megfelelő fejlesztési folyamatot valósítsanak meg. Az egyes régiókban mindez különböző embercsoportokat von be és kreatív megoldásokkal ösztönzi a köz- és magán érdekeltek maximális részvételének biztosítását.
Precedenst teremteni A CircUse eredményei tanulságul szolgálhatnak más régióknak, remélvén, hogy ők is használni fogják ezt az újfajta megközelítést. A projekt precedenst teremtett a fenntartható földhasználat megvalósításában és a jövőbeni együttműködés ösztönzésében. A lakosok és a tisztviselők
A projektben való közreműködésünk lehetőséget nyújtott a helyi lakosok számára, hogy egész Európára érvényes kérdéseket vitassanak meg: a barnamezős területek helyreállítását és az elhagyott területek revitalizációját. Davide Arri, Asti alpolgármestere, Olaszország
CircUse ERFA forrás: 1 923 729 € Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.circuse.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
23
Photo: © Dreamstime
Hivatásos barnamező menedzserek képzése A barnamezős területek (korábban ipari vagy kereskedelmi, jelenleg nem használt vagy alulhasznosított területek) regenerációja sokszor hosszú és komplex folyamat, mely több szakterületet fed le. Európában szükség lenne barnamező-menedzserek képzésére, akik elegendő koordinációs és kommunikációs készséggel rendelkeznek ahhoz, hogy megfelelő terveket készítsenek és irányítsák a revitalizációs folyamatot. A COBRAMAN projekt célja a barnamező regenerációs menedzserek szakmai tevékenységének meghatározása és ezen szakemberek képzése.
A barnamezős területek revitalizációja egész Európában fontos szerepet tölt be a városi terjeszkedés elleni küzdelemben és a városi környezet minőségének javításában, ezáltal a fenntartható fejlődés elősegítésében. A barnamezők gyakran károsak az egészségre és környezeti kockázatot jelentenek. Ezen túlmenően a beépítetlenül hagyott barnamezős területek szociális és térbeli szegregációt is okozhatnak, fenyegetve ezzel az Európai városok versenyképességét. A barnamezős területek rehabilitációja egyre fontosabbá válik Közép-Európában és a feladat elvégzéséhez nagy beruházásokra lesz szükség.
24
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
A barnamezős regenerációra szánt EU-s támogatásokon felül a szükséges tudás biztosítása is elengedhetetlen a beruházások végrehajtásához, amely a szaktudás átadásával valósul meg a nyugati országoktól a keleti országokba, illetve a kutatás területéről a gyakorlatba. Szakmai irányítás a siker kulcsa Az egyik legfontosabb dolog, amit megtanulhattunk a korábbi barnamező regenerációra irányuló európai próbálkozásokból, hogy a szakmai irányítás a siker kulcsa.
tunk a COBRAMAN projektből a
bizonyítvánnyal rendelkező barnamező menedzser
barnamező regenerációról és mindezt most a mindennapi munkánk során kamatoztatjuk.
150
Liljana Janković Grobelšek, építész és várostervező, Acer d.o.o., Novo Mesto, Szlovénia
évig volt ipari használatban az a Brda folyó menti terület Bydgoszczban (Lengyelország) melyet később szabadidős területté alakítottak át
3 Oktatási séma került meghatározása a barnamező regeneráció témakörben
Épp ezért szándékszik a COBRAMAN projekt bevezetni a barnamező regenerációs menedzser szakmát. A barnamező-menedzser szakma megteremtésével az európai városok hatékony és sikeres megújuláson és átváltozáson mehetnek keresztül. A gyakorlati képzés több alkalommal valósult meg, a helyi kísérleti projektek gyakorlati követelményeinek megfelelően. A partnerek megosztották egymással a legjobb gyakorlatokat, meghatározták azokat a módszereket, amik hatékonynak bizonyultak, kipróbálták őket gyakorlati esetekben és információt nyújtanak azoknak, akik képzési lehetőséget keresnek.
Photo: © City of Bydgoszcz
Photo: © Dreamstime
30
Várostervezőként sokat tanul-
Az oktatási standardok meghatározása Egyelőre nem léteznek specifikus szakmai vagy oktatási standardok a barnamező regenerációs menedzserek esetében. De a képzés folyamatosan fejlődik, mind a tervező, környezet-és építőmérnök szakokon, mind az ingatlanos tanfolyamokon. A képzési és oktatási sémák létrehozása abból a transznacionális együttműködésből húz hasznot, ami a tapasztalt akadémikusok és gyakornokok között valósult meg a partnervárosokban és szolgáltatóiknál. Mesterképzés, posztgraduális képzés és további e-learning képzések is a diákok rendelkezésére állnak, ugyanúgy, mint az a személyzet, aki már a területen dolgozik.
COBRAMAN ERFA forrás: 2 945 103 € Időtartam: 2008 – 2012 Honlap: www.cobraman-ce.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
25
Photo: © VDP
A papír minőségének javítása az újrahasznosítás érdekében A papír visszaforgatása vizet és energiát spórol és csökkenti a hulladék mennyiségét. Közép-Európában nagyobb az újrahasznosított papír aránya, de a különböző országokban eltérő a gyűjtés hatékonysága. Az ECOPAPERLOOP projekt a papírt és a csomagolást vizsgálja: hatékonyabb transznacionális megközelítésre buzdít az innováció támogatásával és a tájékozottság növelésével.
Az ECOPAPERLOOP projekt fejleszteni kívánja a papír újrahasznosítását: a papír nem mindig ott kerül visszaforgatásra, ahol összegyűjtötték. Ahhoz, hogy egyrészt hatékonyabb legyen a gyűjtési folyamat, másrészt jobb legyen a nyersanyag minősége, a szereplők intenzívebb együttműködésére van szükség. Mit tud a közjogi hatóság az összegyűjtött papír további feldolgozásáról? Az ECOPAPERLOOP projekt részben a gyűjtési rendszerekről szerez adatokat a különböző régiókban, majd ez az információ kiegészítésre kerül a papírgyárak visszajelzésével a visszaforgatandó papír felhasználásáról, minőségéről és a javaslatokkal arra vonatkozóan, hogyan
26
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
lehetne javítani a helyzetet. A javaslatokat aztán tesztelik egy modell régióban és tájékoztatják az adott régiókban a papíripari lánc partnereit. Az ECOPAPERLOOP célja leginkább a tájékoztatás, a papíripari láncban résztvevő partnerek megfelelő informálása arról, hogyan járulhatnak hozzá az újrafeldolgozandó papír minőségének javításához. A nem papír komponensek és ragasztó problémája Minden csomagolás máshogy néz ki. De egyformán újrahasznosíthatóak? Mi tesz egy papírterméket
újrafelhasználhatóságának tudományos alapú vizsgálata, melyet
%-a a papír és kartontermékeknek került újrafeldolgozásra 2012-ben Európában
az ECOPAPERLOOP projekt fejlesztett ki, könnyen átvehető az ERPC, illetve
3.5
számos érdekelt által EU szinten és referenciaként szolgálhat az EU jogszabályozás és EU ökocímkéjének
-ször került átlagban minden papírrost újrafeldolgozásra 2012-ben Európában
standardjai számára. Jori Ringman-Beck, igazgató Európai Papíripari Szövetség (CEPI), Újrahasznosítás, Termék, Környezet Újrahasznosított Papír Tanács Tagja (ERPC), Európai Papírgyártók Szövetsége, Brüsszel
160
fenntarthatóvá? Az ECOPAPERLOOP projekt másik célja, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a tökéletes környezetbarát csomagolásra vonatkozóan. A ragasztó fontos szerepet játszik: bizonyos típusú ragasztók látszólag eltűnnek az újrafeldolgozás kezdetén, majd a végső szakaszban megint előtűnnek, hogy problémát okozzanak. Ideális esetben, miután a papír vagy karton feloldódik a vízben, a ragasztó összetapad kis részekké, amelyek eltávolíthatók, míg a feloldott rostok átmennek a szitán. De néhány ragasztófajta feloldódik és együtt halad a rostokkal a papírgépbe. Itt az újrafeldolgozott rostokat kiszárítják új papírrá vagy kartonná, s miközben a víz elpárolog, a ragasztó ismét megjelenik kis ragadós részecskék formájában a papírszűrön, elfoglalva az újrafeldolgozott rostok helyét és selejtessé téve a készterméket. Ami a csomagolást illeti, a Darmstadti ECOPAPERLOOP partner (PMV) kidolgozott egy újfajta újrafeldolgozási módszert, amit jelenleg is tesztel a partnerekkel. Minden partnerország laboratóriumában csomagolási mintákat oldanak fel, kivonják a ragasztót, megjelenítik fekete szűrő papíron és optikai kép analízissel elemzik. A sok mintából összegyűjtött adatokból mutatószámokat készítenek, melyek segítik megbecsülni a csomagolás újrafeldolgozhatóságát.
csomagolóterméket tesztelt az ECOPAPERLOOP projekt az újrafeldolgozás szempontjából
Photo: © Axel Fischer
Photo: © VDP
71.7
A papír alapú csomagolás
Életciklus elemzés a környezetbarát technológia elterjesztésére Egy másik módja annak, hogy termék fenntarthatóságát vizsgáljuk az életciklus elemzés (LCA). A lengyelországi COBRO és az olaszországi Innovhub-SSI kutatói együtt vizsgálják a környezetbarát fejlesztés lehetséges termékének környezetre gyakorolt hatását, különös tekintettel az újrafeldolgozási folyamatra.
ECOPAPERLOOP ERFA forrás: 1 781 259 € Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.ecopaperloop.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
27
Photo: © Comunità del Garda
Tavak védelme az éghajlatváltozás hatásaitól A tudósok tisztában vannak azzal, hogy az éghajlatváltozás fokozódó mértéke és az emberi tevékenység mellékhatásai fenyegetést jelentenek az európai tavak számára. A tógazdálkodásért felelős döntéshozóknak ugyanilyen világosan fel kéne ismerniük ezeket a veszélyeket, ahhoz hogy megoldást találhassanak a kihívásokra. Az EULAKES projektben tudósok és hatóságok közös erővel igyekeznek felkészülni az éghajlatváltozás tavakat érintő hatásaira.
Az EULAKES projekt tudósok bevonásával igyekszik kidolgozni a legmegfelelőbb stratégiát, amelynek segítségével a tógazdálkodásért felelős szakemberek készek és képesek lesznek szembenézi a jövő kihívásaival, és sikerrel tudják majd enyhíteni az éghajlatváltozás hatásait vagy alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az egyedülálló együttműködés célja, hogy a tógazdálkodás egészére vonatkozó közös, transznacionális stratégiát hívjon életre, amely a környezeti, gazdasági és társadalmi-kulturális szempontokat egyaránt figyelembe veszi. Ideális esetben a stratégia a partnerországok területi képviselői által aláírt
28
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
nemzetközi megállapodás részét képezné, amely lefektetné a közös kezdeményezések és tervezési folyamat irányelveit. Az európai tógazdálkodási szakembereknek a klímaváltozás mellett számos más nehézséggel is szembe kell nézniük. A szennyezés problémája, a fenntartható gazdálkodás a partokon és más területeken, valamint a különféle tennivalók megtervezése szintén fontos kihívások. Az EULAKES projekt ilyen feladatokat hajt végre négy helyszínen: a magyarországi Balatonon, a lengyelországi Charzykowskie-tónál, az olaszországi Garda-tónál és a Fertő-tó ausztriai részén.
A projekt egyedülálló jellegzetessége, hogy a kutatók, önkormányzatok és területi igazgatási testületek közti együttműködésre épít az európai tavakat érintő kihívások kezelésében. Az EULAKES lehetővé teszi az európai szintű összehasonlítást, így a projekt által elért tudományos eredmények és bevált gyakorlatok nemzetközi értéket képviselnek.
köszönhetően a tavaknál élők számára ma már az egyik legfontosabb kérdés az éghajlatváltozás, és a helyi közösségek komolyan vizsgálják, hogy
4
ők mit tehetnek a probléma leküzdéséért.
Nagy európai tó vett részt a projektben
Giorgio Passionelli, Torri del Benaco polgármestere, Garda-tó, Olaszország
3 Innovatív technológia a tavak állapotának nyomon követésére
Kutatás és tevékenységek A tavak területén folytatott kutatómunka során megtörtént a tavak állapotának felmérése, amely magába foglalta a meglévő megfigyelési rendszer tanulmányozását és új monitoring rendszerek kifejlesztését. Jobban meg kellett ismeri a tavak sérülékeny pontjait és az ezekben rejlő kockázatokat. Sor került számos olyan vizsgálatra is, amelyek az éghajlatváltozás konkrét hatásait tanulmányozták. A projekt igyekezett erősíteni a tavakért felelős helyi irányítás szerepét, hogy a helyi közösséget is bevonja a transznacionális együttműködésbe. Négy kísérleti kezdeményezésre került sor, tavanként egyre: Balaton: Egy tanulmány megvizsgálta az inváziós fajok, mint az amuri kagyló és az ezüstkárász jelenlétét és ökológiai hatását. Várhatóan ezek és más idegen fajok fogják idővel dominálni az élővilágot, ezáltal veszélyeztetve a tó ökoszisztémáját és az őshonos halfajokat.
2100 Erre az évre vonatkoznak a legfrissebb éghajlatváltozási előrejelzések Photo: © Comunità del Garda
Photo: © Comunità del Garda
Az EULAKES projektnek
Charzykowskie-tó: Felmérték a rovarirtó szerek és nehézfémek jelenlétét. A bevizsgált mintákban nitrogént, foszfort, rovarirtó szereket és nehézfémeket mutattak ki, amelyek felgyorsíthatják az eutrofizáció folyamatát. Garda-tó: A vízben található ciánnal összefüggésbe hozható kockázatokat vizsgálták. A cián az emberre és az állatokra egyaránt veszélyes. A legjelentősebb felfedezés, hogy mikrocisztákat találtak a nagy maréna izomzatában. Fertő-tó: A tanulmány a legeltetést és más mezőgazdasági gyakorlatokat vizsgálta meg, hogy ellenőrizni tudják a tóvízben található tápanyagmennyiséget. Új földhasználati tervre tettek javaslatot, amely felülvizsgálná a környező földterületek használatát és ütközőzónát hozna létre a tópart és a mezőgazdasági területek között.
EULAKES ERFA forrás: 2 208 772 € Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.eulakes.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
29
Photo: © eevl - Fotolia.com
A felszín alatti vizek szennyezésének legyőzése már a forrásnál Mint sok közép-európai városban, Jaworznoban (Lengyelország), Novy Bydzowban (Csehország), Stuttgartban (Németország), Milánóban és Trevisóban (Olaszország) is komoly negatív hatást gyakorol a felszín alatti vizekre az ipari szennyezés. Ezen városok esetében a FOKS projektben kockázatelemzés és helyreállítási tervek készültek a felszín alatti vizekre vonatkozóan, valamint eszköztárat és jó gyakorlati példákat kínáltak a hatóságoknak, amelyek segítenek az új módszerek alkalmazásában.
Mivel a források gyakran nagy szennyezési áramok létrejöttéhez járulnak hozzá, melyek követik a felszín alatti vizek áramlását, a vízügyi hatóságok kihívással néznek szembe, mikor a “szennyező fizet” elvet próbálják alkalmazni a múltbeli és jelenlegi ipari tevékenység által okozott károk elleni mentesítési tevékenységekben. Ha a hatóságoknak sikerül azonosítani a legfontosabb forráspontokat – azokat a területeket, melyek a legtöbb szennyező anyagot bocsájtják ki a régi iparterületeken, akkor egyszerűbb a felelősség megállapítása és a döntéshozatal, valamint a jól célzott, költséghatékony helyreállítás.
30
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
Az újszerű terepi mérési és értelmezési technológiák lehetővé teszik a felszín alatti vizek területi minősítését. A szennyezés mértékét különböző helyeken mérték, lehetővé téve a szennyeződés forró pontjainak azonosítását a kutatási területen. A hidrogeológusok és kémikusok igazolni tudták, hogy a kiterjedt szennyezési áramok ezekből a forró pontokból indultak ki. Az új technológia alkalmazása a különböző hidrogeológiai beállításokkal, és különféle szennyezési mintákkal értékes módon járult hozzá a FOKS eszköztárhoz. Ezen szennyezési mérések eredményei útmutatásul
Photo: © eevl - Fotolia.com
szolgálhatnak azoknak a technikus szakértőknek, akik a közeljövőben szeretnék használni az újfajta technológiát. Kockázatkezelés és helyreállítás Amint a szennyező forrás azonosításra került, a FOKS projektben dolgozó szakértők célzott helyreállítási tevékenységbe kezdtek, mely magába foglalta az új technológia értékelését és tesztelését is. A helyreállító tevékenységek illeszkedtek a vízügyi hatóságok felszín alatti vizek kockázatkezelési koncepciójába, mely az új Európai Felszín Alatti Víz Irányelven alapszik. A helyreállító tevékenységekből nyert tapasztalat jó gyakorlati példaként szolgálhat azok számára, akik a direktíva nemzeti szintű megvalósítását koordinálják. Az eredményekből kinyerhető maximális előny biztosítása A hatóságok jelenleg Operatív Programokból származó és nemzeti forrásokra pályáznak, melyekből a FOKS projekt ismeretanyagára épülő, területspecifikus helyreállításai terveket készítenék el. Összességében a FOKS projekt eredményei az alábbi érdekeltek számára voltak hasznosak: - A vízügyi hatóságok az innovatív helyreállítás bevezetéséből és a talajvíz kockázatelemzés koncepcióból profitálnak, mely segíti a döntéshozatalt - A talajvíz szakértők a technikai útmutatókból profitálhatnak - A szennyezők a helyreállítási tevékenységekből húzhatnak hasznot - A lakosok a jobb minőségű talajvizet élvezhetik A projektben összegyűjtött információt képzési szemináriumokon, nyilvános konferenciákon osztották meg. Többek között Trevisóban, Olaszországban került megrendezésre szeminárium a helyreállító tevékenységekről, ezen 110 olasz szakértő vett részt, Ustróban, Lengyelországban pedig “Innovatív megoldások a degradált területek revitalizációjára” címmel rendeztek konferenciát, külön FOKS szekcióval, 100 tudós és gyakornok részvételével egész Európából.
645
Hektárnyi földterületet kutattak a projektben kísérleti területként
101 Millió liter felszín alatti vizet vizsgáltak a kutatás alatt Jaworznoban, Stuttgartban, Milánóban és Trevisóban
1 350 Talajvíz szakértő vett részt a projekt nyilvános eseményein
A FOKS projekt felhívta a figyelmet a felszín alatti vizek szennyezésének magas kockázatára és megfelelő pénzügyi és technikai megoldásokat kínált a szen�nyezési problémák kezelésére. Jerzy Buzek, európai parlamenti képviselő, Lengyelország
FOKS ERFA forrás: 2 581 851 € Időtartam: 2008 – 2012 Honlap: www.central2013.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
31
Photo: © GreenNet_Klaus Leidorf
A vasfüggönytől a biodiverzitás övezetig Az elmúlt évszázad legnagyobb részében Európát a vasfüggöny osztotta ketté. A korábbi határterületek a nyolc közép-európai tagországban most Zöld Övet (Green Belt) alkotnak, értékes tájakkal és ökoszisztémákkal. A GreenNet projekt olyan közös, transznacionális (stratégia létrehozását támogatja, amely biztosítja a Zöld Öv megfelelő kezelését, mind a védett, mind pedig a nem védett, de értékes területeken.
A GreenNet projekt célja hosszú távú védelem biztosítása Európa legnagyobb, határokon átnyúló ökoszisztéma hálózata, az Európai Zöld Öv (European Green Belt), számára, amely a vasfüggöny korábbi kelet-nyugati határa mentén húzódik. A projekt ezen felül a Zöld Övvel szomszédos területeken is hosszú távú, fenntartható vidékfejlesztési stratégiát folytat. Ennek érdekében a partnerek közös transznacionális metodikát dolgoztak ki, ezzel meghatározva az öt ország hat kísérleti régiójában elérendő célokat és táj-minőséget. A projektben beazonosították a védett és nem védett területeken a
32
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
“szakadási pontokat” és a Zöld Öv egészének védelmét szolgáló stratégiát. Területi összefüggés biztosítása A Közép-Európai Zöld Öv (Central European Green Belt) fenntartható fejlődésének megteremtésében kezdeti kulcslépés a térbeli konfliktusok felismerése és a különböző érdekeltek földigényeinek egyeztetése. Különösen fontos volt a Zöld Öv “szakadási pontjait” is kezelni, a magas ökológiai értékű nem védett területek problémájának
és összeköti a természetet és az embert. A projekt kiváló példája annak,
Nemzeti park az Európai Zöld Öv mentén
milyen hatékonyan működhetnek együtt a közös projektben egyesült az Európai Zöld Öv mentén.
44
Janez Potočnik, környezetpolitikáért felelős uniós biztos
%-a a Közép-Európai Zöld Övnek nem védett jogilag
tagországok, NGO-k és más érdekeltek
12 500
felvetésével. Ezek a területek létfontosságúak a ritka és veszélyeztetett fajok számára a Zöld Öv ökológiai hálózatában. Az ütköző területhasználati igények kezelésére a projekt GreenNet GIS web eszközt fejlesztett ki, amely gazdasági, térbeli és ökológiai adatokat nyújt. A projekt kutatói meghatározták a regionális résztvevőket, azok fő érdekeit, s ezáltal a lehetséges konfliktusokat, a GIS eszköz pedig pontosan megmutatja a problémás területeket. Az eszközt bárki használhatja mezőgazdasági, erdészeti, döntéshozó, területtervezési, természetvédelmi, stb. területen. A GreenNet projekt így áttekintést nyújt a lehetséges térbeli konfliktusokról, lehetővé téve a Zöld Öv területi összefüggésének biztosítását. Megfelelő regionális stratégiák kidolgozása A projekt egyrészt meghatározza a védendő területet, másrészt megfelelő regionális és transznacionális stratégiákat próbál kidolgozni, ami által a védelem lehetővé válik. Azzal együtt, hogy az Európai Zöld Öv már természeténél fogva transznacionális, sok speciális élőhely és faj él itt, melyek átlépik a határokat. Ide tartoznak például a Mura folyó, Goričko és Ausztria vizes élőhelyei és szitakötői vagy a Csehország és Németország közti Česky les/Oberpfalzer Wald nagyragadozói. Ezeken a területeken intenzív határon átnyúló együttműködés szükséges a védelmi stratégiák létrehozásában. A projekt a közös stratégiák kidolgozásában összehozta az önkormányzatok, gazdák, földtulajdonosok, területfejlesztők, vízügyi hatóságok és természetvédők képviselőit. A GreenNet projekt tájékoztatási és lobbitevékenységeket is felvállalt a Zöld Öv határok nélküli ökológiai folyosóinak fontosságának hangsúlyozására. A munka támogatja a regionális, nemzeti és nemzetközi szintű politikai változásokat is. Az Európai Bizottság Zöld Infrastruktúrájára vonatkozó stratégiájában követendő példaként említi a Zöld Öv megőrzésére tett erőfeszítéseket. A határmenti területek megfelelő stratégiájának kifejlesztése a páneurópai ökológiai hálózat és az európai zöld infrastruktúra gerincét képezheti.
Kilométer hosszan fut az Európai Zöld Öv a Barents-tengertől a Fekete-tengerig, 24 országot érintve
Photo: © Stanka Dešnik
Photo: © GreenNet_Klaus Leidorf
40
A Zöld Öv átszeli a határokat
GreenNet ERFA támogatás: 1 498 538 € Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.greennet-project.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
33
Photo: © Magda Jakab
Védett élőhelyek megóvása az éghajlatváltozás hatásaitól Az éghajlatváltozás súlyos károkat okoz természetvédelmi területeinken – kiszáradnak a vizes élőhelyek, emelkedik a tengervízszint, elszaporodnak az inváziós fajok –, és ezek a hatások csak fokozódni fognak. A HABIT-CHANGE projekt felméri az éghajlatváltozás jelenlegi és várható hatásait a legveszélyeztetettebb területeken és alkalmazkodási stratégiákat dolgoz ki, így járul hozzá értékes területeink hatékonyabb védelméhez.
A HABIT-CHANGE projekt feltárja előttünk, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással lehet nemzeti parkjaink és bioszféra-rezervátumaink legérzékenyebb élőhelyeire, és stratégiákat állít fel a fennálló veszélyek kezelésére. A projekt összehozza a közép-európai országok természetvédőit, természetvédelmi ügynökségeit és kutatóintézeteit. Tudósok és gyakorlati szakemberek egyedülálló partneri együttműködés keretében vizsgálják az éghajlatváltozás helyi hatásait és a természetes élőhelyekben, ökoszisztémákban bekövetkező változásokat. A projekt megvalósítása során kialakítottak
34
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
egy meteorológiai állomáshálózatot a közép-európai védett területeken. A HABIT-CHANGE korszerű eszközöket alkalmaz a műholdas és helyszíni megfigyelések során, ami biztosítja a tudományos hátteret és lehetővé teszi a pontos változáskövetést valamint a várható természetvédelmi kihívások azonosítását. Várható változások modellezése A projekt nem csak az éghajlat és a földhasználat aktuális változásait vizsgálta, hanem a jövőbeni változások várható hatásait is elemezte.
internetalapú döntéshozatali eszköz, amely szintén elérhető bármely természetvédelmi szakember számára.
a Duna-delta számára, hiszen célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét
18
az éghajlatváltozás következményeire. Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy a körülöttem élők kezdik megérteni,
Az Európai Unióban a földterületek ennyi százalékát nyilvánították Natura 2000 védett területté
milyen hatással van mindennapi életükre az éghajlatváltozás.
89
Adnana Mihaela Patrascoiu, általános iskolai igazgató Sfântu Gheorghe, Tulcea, Románia
Élőhelytípus (Natura 2000) vizsgáltak és elemeztek a HABIT-CHANGE projektben
Az éghajlatváltozás regionális és helyi hatásainak modellezésével előrejelzéseket lehet készíteni arról, hogy egyes élőhelyekre 2050-ben vagy akár még később milyen következményekkel lehetnek a megváltozott éghajlati viszonyok. A kutatók intenzív megbeszéléseket folyatattak a helyi szakemberekkel, hogy ellenőrizzék modellezésük pontosságát és a helyi sajátosságok figyelembevételét. Az eredmények alapján térképeket készítettek, amelyek jelölik az élőhelyek veszélyeztetettségi fokát és a várható változásokat. A projekt irányelveket is ad a helyi alkalmazkodási stratégiák kidolgozásához, így biztosítva, hogy az éghajlat-változási hatásvizsgálat eredményeit figyelembe vegyék a jövőbeni döntések meghozatalakor. Az ismeret továbbadása Az éghajlatváltozás előrejelzése és az ahhoz való alkalmazkodás nemcsak a természetvédők számára fontos, hiszen a változások ennél sokkal többeket érintenek: mezőgazdasági termelőket, erdőgazdálkodókat, halászokat és az idegenforgalomban érdekelteket. A HABIT-CHANGE ezért hangsúlyozza a figyelemfelhívás és az érintettek bevonásának fontosságát. Az aktuális és várható kihívásokat műhelymunkák, terepszemlék és személyes találkozások keretében vitatják meg a helyi lakossággal. A természetvédelmi területfelügyelők és irodai munkatársak kommunikációs képzésben részesülnek, hogy megfelelően tudják közvetíteni és elmagyarázni az éghajlatváltozásra vonatkozó ismereteket és alkalmazkodási stratégiákat. A helyi vásárok során megrendezett kiállítások és előadások a nemzeti parkok látogatóit és szélesebb rétegeket tájékoztatnak a témáról. A HABIT-CHANGE projekt során létrejött együttműködésből levont tanulságokat ajánlások és irányelvek formájában rögzítették, így más természetvédők is támaszkodhatnak a projekt eredményeire az éghajlatváltozás hatásait enyhítő stratégiák kidolgozásában. A projekt során szerzett tudás segítségével létrejött egy
2050 A projekt előrejelzései eddig a dátumig tekintenek ki Photo: © Marco Neubert
Photo: © Magda Jakab
A HABIT-CHANGE kiváló projekt
HABIT-CHANGE ERFA forrás: 2 812 784 € Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.habit-change.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
35
Photo: © iStockphoto.com / Davor Lovincic
Hirtelen árhullámok előrejelzése a kockázatok csökkentése érdekében Mivel Közép-Európában a legtöbb árvíz-megelőzési projekt a nagy folyókra összpontosít, még mindig túl keveset tudunk arról, hogyan lehetne elhárítani a kisebb vízgyűjtőknél jelentkező gondokat. A hiányzó ismeretekre szert kell tenni, különösen most, amikor az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb időjárást eredményez, és egyre gyakrabban kényszerülünk súlyos környezeti veszélyekkel megküzdeni. Az INARMA ezekre a kihívásokra keresi a megoldást transznacionális együttműködésen keresztül.
Bár a főbb árterekre kidolgozott árvízkár-minimalizálási stratégiák sokat javultak, sok kisebb vízgyűjtőnél még egyáltalán nem vezettek be semmilyen árvízmegelőzési intézkedést, vagyis a lakosság tetemes részét semmi sem védi a Közép-Európában egyre gyakoribb hirtelen áradások ellen, amelyek sokszor tragikus következményekkel járnak. Egy korszerű, hatékony és környezettudatos árvízkezelési stratégiából a kisebb vízgyűjtők sem maradhatnak ki. Az INARMA projektben a jövőbeni áradások hatását feltérképező technológia is rendelkezésre áll.
36
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
Adatgyűjtés a kisebb vízgyűjtőkről Az INARMA projektben Ausztria, Németország, Magyarország, Olaszország és Lengyelország vettek részt. Mindegyik országban egy kisebb vízgyűjtő területtel rendelkező régióra összpontosítottak – általában egy nagyobb folyó mellékfolyója –, ahol egyáltalán nincsenek vagy nem elegendőek az árvíz-megelőzési intézkedések. A partnerek kiterjedt információgyűjtést végeztek: múltbeli áradások, veszélyeztetett területek, hatályos vízgazdálkodási jogszabályok, stb. Az adatok segítségével
Kilométer gát húzódik a magyarországi folyók mentén
Új eszköz az árvíz-előrejelzésben A digitális modellekből felállították az INARMA GIS vizualizációs eszközt, amely egy biztonság-orientált, könnyen használható és megbízható árvíz-előrejelzést végző grafikus információs rendszer. Az eszköz hozzáférhető a polgármesterek, mentőegységek, polgári védelmi szakemberek, önkéntesek és mindenki más számára, aki részt vesz az árvízveszély kezelésében. A hozzáadott értéket az képviseli, hogy az INARMA GIS eszközt kifejezetten a rövid tér-idő skálán felmerülő eseményekre fejlesztették ki, hogy segítséget nyújtson a hirtelen áradások kezelésében. Az INARMA GIS nemcsak árvízkockázati térképek megrajzolását teszi lehetővé, hanem a térképen szereplő információk felhasználásához is segítséget nyújt. A térképek bemutatják a potenciális veszélyeket, amelyek árvíz esetén felmerülhetnek az adott területen, valamint vizualizálják az árvíz alakulását a környező terület meghatározott pontjain.
22 Decentralizált bevetési egységet állítottak fel Alessandria-megyében a vészhelyzetek kezelésére
2 Vészhelyzet-szimuláció során tesztelték az INARMA GIS szoftvert
Az INARMA GIS már bizonyított A vizualizációs eszközt valós körülmények között már két vészhelyzet-szimulációban is tesztelték: Lengyelországban a Visztula egy mellékfolyójánál és Olaszország Alessandria megyéjében. A szimulációs gyakorlatok eredményét más régiókban is bemutatták az érdekelteknek, ahol többet szerettek volna megtudni az INARMA GIS használatáról. Az INARMA projekt új fegyvert adott a helyi közösségek, önkormányzatok és az árvízvédekezésben részt vevő intézmények kezébe a váratlan áradások elleni harchoz.
Photo: © Saxon State Ministry of the Interior
Photo: © iStockphoto.com / Davor Lovincic
4 200
digitális előrejelzési modelleket fejlesztettek ki, amelyekkel grafikai elemzések végezhetők az áradással veszélyeztetett területeken, majd ezek megjeleníthetők szoftveres környezetben.
Városunkat túl régóta fenyegetik az áradások. Biztos vagyok benne, hogy az INARMA projekt által kidolgozott innovatív eszközök és gyakorlatok biztonságosabbá teszik a környéket honfitársaim számára.
INARMA ERFA forrás: 738 454 € Időtartam: 2010 – 2012 Honlap: www.inarma.eu Projekt:
Maria Rita Rossa, Alessandria polgármestere, Olaszország
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
37
Photo: © NLK Reinberger
A szélsőséges időjárási viszonyokban rejlő kockázatok csökkentése A szélsőséges időjárási események minden évben nagy kihívás elé állítják a középeurópai polgári védelmi hatóságokat, vízügyi szakembereket és útkarbantartókat, akiknek minél korábbi előrejelzésre lenne szükségük. A meteorológusok és illetékes állami hivatalok közti együttműködés mélyítésével az INCA-CE projekt felkészültebbé tesz bennünket az időjárási vészhelyzetek kezelésére.
Az INCA-CE projekt fontos összeköttetést épít a meteorológia és a hatóságok között. A meteorológiai előrejelzésekhez és figyelmeztetésekhez gyakorlati alkalmazásokat is társít, ami segíti a polgári védelem, a hidrológia és az útbiztonság irányításában Közép-Európa számos pontján. Az INCA időjárás-figyelő eszköz a mérési adatok alapján képet ad az aktuális időjárásról, és előrejelzést készít a közelgő meteorológiai viszonyokról. A projekt honlapja bemutatja, milyen vizuális megjelenítéssel dolgozik az eszköz. A projektben a felhasználóbarát meteorológia termékek
38
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
használatát szorgalmazták, mivel a partnerek különféle szakmai területeket képviselnek. A projekt az egységesített, határokon átívelő információcsere kidolgozásában is segített, hogy hatékonyabb legyen a nemzetközi együttműködés az időjárási vészhelyzetekben. Jelenleg az INCA-CE az egyetlen olyan projekt a világon, amely ilyen kiterjedt, több szakterületet átfogó, határokon átnyúló együttműködést valósít meg a szélsőséges időjárás témakörében. Egyedülálló természetéből fakadóan a projekt nemzetközi elismerést és érdeklődést váltott ki szerte a világon.
köszönhetően a legkorszerűbb időjárás-előrejelzési rendszer áll rendel-
Perc bőségesen elegendő ahhoz, hogy a szélsőséges időjárás jelentős károkat okozzon
kezésünkre, hogy javítani tudjuk az téli útkarbantartását és biztonságot
8
Szlovénia autópályáin. Marko Korošec, Szlovénia legnagyobb autópálya kezelő vállalata (DARS) által üzemeltetett Időjárási Útinformációs Rendszer (RWIS) felügyelője, Szlovénia
Részletes INCA-CE kísérleti cselekvés már átfogó visszajelzést ad
1 449
Hatékonyabb figyelmezetési lánc Az INCA időjárás-figyelő minden olyan országban üzemel, amely részt vett a projektben, és segítségével felkészültebben nézünk szembe a szélsőséges időjárási eseményekkel. A folyamatos fejlesztés és finomítás érdekében visszajelzési láncot alakítottak ki a program fejlesztői és felhasználói – polgári védelem, hidrológia, útbiztonság – között. A felhasználók széles körétől érkező visszajelzéseknek köszönhetően sokkal eredményesebb finomhangolást lehet elvégezni a programon, mint amelyre bármely intézmény önmagában képes lenne. A transznacionális együttműködés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a rendszer képes legyen segítséget nyújtani a válságkezelésben vagy a megelőzésben. Az információáramlás nemzetközi szinten valósul meg, így a különféle hatóságok, különböző országokban és különféle szakterületeken megfelelő időben tudnak lépéseket tenni és felkészülni egy veszélyes időjárási eseményre. Ezt már több kísérleti tanulmány is igazolta.
Látogató nézte meg a honlapon a nagyfelbontású meteorológiai adatokat 2012 nyarán és őszén
Photo: © iStockphoto.com / Michael Krinke
Photo: © NLK Reinberger
10
Az INCA-CE projektnek
Nemzetközi elismerés A Meteorológia Világszervezet (WMO) is elismerte az INCACE programban rejlő értékes lehetőségeket és beemelte azt a szervezet időjáráskutató programjába és előrejelzési projektjébe (World Weather Research Programme/Forecast Demonstration Project). A világszervezet támogatásának köszönhetően az INCA modellt a világ számos országában használják, ami lehetővé teszi a szaktudás, szakértelem és tapasztalatok cseréjét. A fejlődő országokkal megszülető együttműködésnek köszönhetően a helyi kutatás és fejlesztés alacsony áron valósulhat meg. A modellt összesen 24 partner használja vagy vizsgálja. A partnerek olyan országokból származnak, mint Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Belgium, Horvátország, Izrael, Kína, Svájc és Törökország.
INCA-CE ERFA forrás: 2 470 453 € Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.inca-ce.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
39
Photo: © Saxon State Ministry of the Interior
Közös erővel az áradások ellen Közép-Európa szörnyű figyelmeztetést kapott, amikor 2002 augusztusában rekord mértékű áradások söpörtek végig nyolc országon több tucat emberéletet követelve és többmilliárd eurós kárt okozva. Egy évtizeddel később – hála a nemzetközi együttműködésnek, melyet az a gondolat vezérelt, hogy az áradás nem ismer országhatárokat – a térség hatóságai ma már felkészültebbek egy hasonló katasztrófa kezelésére. A LABEL projekt ennek az együttműködésnek kíván folytatást biztosítani.
Az uniós finanszírozásban megvalósított ELLA projekt (2003—2006) keretében számos ország és régió állapodott meg közös tervezési cselekvésekről az Elba körüli áradások megelőzésére. A résztvevő országok területrendezési testületei és vízügyi hatóságai térképeket készítettek az áradással veszélyeztetett területekről és egy alapvető akciótervet is kidolgoztak az Elba folyóra. A kezdeményezés a LABEL projekt keretében folytatódik, amely Németország, a Cseh Köztársaság, Ausztria és Magyarország kulcsszereplőit hozza össze. A LABEL projektben részt vevő 20 partner azon
40
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
munkálkodik, hogy létrejöjjön az első közös, az Elba teljes vízgyűjtő területét lefedő árvíz-megelőzési és árvízkockázatkezelési stratégia. A projekt feladatai között szerepel a helyi kockázatfelmérés, közös térképek készítése, kockázatkezelési rendszer és lépések kidolgozása, valamint figyelemfelhívás az árvízkockázatokra. A partnerek közös tervet nyújtottak be az EU árvízkockázat-kezelési irányelvének vízgyűjtő-szintű végrehajtására vonatkozólag. A tervet az Elba védelmére létrehozott nemzetközi bizottság (ICPE) fogja elbírálni, és a projekt által elért eredményeket saját árvízvédelmi stratégiájukba is beépítik a partnerek.
károkat okozott. Az árvíz idején
Állomásból állt a LABEL mozgó kiállítása 2012-ben
nagy segítségünkre voltak a LABEL projekt során készített térképek és interaktív szoftver, amelyek
10
lehetővé tették, hogy gyorsabban és hatékonyabban értesítsük
Évig folyt transznacionális együttműködés az Elba menti árvízkockázat-kezelésben
állampolgárainkat. Uwe Restetzki, Görlitzi Tűzoltóság vezetője, Szászország, Németország
12 Napig tart átlagosan, amíg a víz eljut az Elba forrásától a torkolatáig
1 094 Kilométer hosszú az Elba Az árvízvédelmen túl, a LABEL igyekszik megteremteni az egyensúlyt a folyó mentén felmerülő vízhasználati szükségletek – a kockázat-megelőzés, idegenforgalom, kikapcsolódás, közlekedés, településfejlesztés – között. Az Elba és mellékfolyói a szabadidős tevékenységek népszerű helyszínei, ami azt jelenti, hogy a kerékpáros infrastruktúra és a vízi turisztikai létesítmények egyre több folyóparti területet igényelnek. Az Elba egyben transznacionális közlekedési út is (TEN-T), részét képezi egy intermodális közlekedési hálózatnak, vagyis utak és más közlekedési infrastruktúra szövik át. A folyópartokon más jellegű fejlesztések is történnek. Házak és vállalatok épülnek, ahogy egyre többen költöznek a folyóhoz. A települések az árvízzel veszélyeztetett területeken terjeszkednek, és ezek az építkezések gyakran szembe mennek a kockázatmegelőzéssel. Az igazán biztos árvízvédelemhez szabadon kellene hagyni az ártereket.
Photo: © Saxon State Ministry of the Interior
Photo: © Saxon State Ministry of the Interior
7
A 2010-es görlitzi árvíz óriási
Egymással versengő igények összehangolása Az egymással versengő vízhasználati- és helyigények miatt az Elba széles látókörű koordinációt igényel, amit megfelelő területrendezési intézkedésekkel is el lehet érni. A projekt az egymással versengő igényeket összehangoló kísérleti cselekvések kidolgozásában nyújtott segítséget. Ezt a munkát az Elba vízgyűjtő területére kialakított átfogó stratégiába is beemelték.
LABEL ERFA forrás: 3 169 007 € Időtartam: 2008 – 2012 Honlap: www.label-eu.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
41
Photo: © iStockphoto.com / Maros Markovic
Hatékony termelés: többet kevesebből A termelő ágazatban működő cégeknek a nyersanyag többe kerül, mint a munkabérek. Ráadásul a nyersanyag források kihasználása nem mindig hatékony, főleg a kis- és középvállalkozások (KKV-k) esetében, akik gyakran nem is tudnak az esetleges spórolási lehetőségekről. A PRESOURCE projekt segíti a kis- és középvállalkozásokat nyereségesebbé válni a teljes forráshatékonysági potenciáljuk meghatározásával, az öko-innováció transznacionális ösztönzésén keresztül.
Annak ellenére, hogy az ipari KKV-k mennyi pénzt költenek nyersanyagra, kevés tudással rendelkeznek arra vonatkozóan, hogyan javíthatnák a források hatékony felhasználását olyan tevékenységekkel, mint az irányítási folyamatok optimalizálása, logisztikai fejlesztés, jobb termék design és a termelési folyamat hatékonyabbá tétele.
A PRESOURCE projekt célja a KKV-k támogatása abban, hogy forráshatékonyabbá és ezáltal versenyképesebbé váljanak. A projekt segíti a KKV-kat abban, hogy más szemszögből vizsgálják a munkájukat és elérhetővé teszik számukra a projektben kifejlesztett eszközt, amellyel javíthatják a nyersanyag- és forráshatékonyságukat.
Ezeknél a cégeknél gyakran hiányzik a megfelelő tudás és személyzet ahhoz, hogy felismerjék a nem hatékony termelést és folyamatokat, amik már beépültek a vállalkozás napi rutinjába.
Hogy a munkának még nagyobb hatása legyen, a PRESOURCE projekt kapacitás-fejlesztéseket is ösztönöz a hatóságok és közvetítők szintjén hat közép-európai országban. A projektben kifejlesztett „ökoinnovációt
42
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
lefolytatott viták megerősítették bennem a standardizált megközelítés
EU-s kiemelt kezdeményezés mely ráirányítja a figyelmet az erőforrás-hatékonyságra az Európában
fontosságát a KKV-k erőforráshatékonyság fejlesztése terén.
16
Wilfried Denz, környezeti tanácsadó, VDI Standard Committee 4598 elnöke - KKV-k erőforrás-hatékonysága, Németország
Tonna nyersanyagot fogyaszt el egy személy az EU-ban évente
fejlesztő és végrehajtó eszköz” , mely EDIT érték eszközként ismert, holisztikus elemző megközelítést tesz lehetővé, mely felfedi az ipari cég forráshatékonysági potenciálját. A legtöbb, már létező eszközzel ellentétben, nem csak a termékeket és folyamatokat vizsgálja, hanem a spórolási lehetőségeket is, melyek a jobb üzleti stratégiának, irányítási folyamatnak és érdekek megvalósításának köszönhetők. Az EDIT eszköz ahelyett, hogy egy specifikus terméket erőltetne a cégre, a KKV szükségletei alapján dolgozik. Így minden cégnek segít megállapítani a saját hatékonysági potenciálját. A projekt partnerek tapasztalata alapján a legtöbb költségeket csökkentő hatékonysági intézkedés nem, vagy csak kevés beruházást igényel. Más esetekben a cégek csak plusz finanszírozással tudják megvalósítani a hatékonyságot, amelyet a KKV-knak nehéz lenne előteremteni. A PRESOURCE projekt épp ezért feltérképezi azokat az érdekelteket és pénzügyi intézményeket, amelyek segíthetnek a hatékonysági intézkedések támogatásában. A projekt költség-haszon elemzést is nyújt, mely segíti a KKV-k és a pénzintézetek intézkedéseinek pozitív eredményeinek kommunikálását.
100 Interjút készítettek a PRESOURCE projekt partnerek a pénzügyi szektorban a bankoktól kezdve a tömeges kiszervezési forrásokig
Photo: © iStockphoto.com / greg801
Photo: © iStockphoto.com / Maros Markovic
1
A PRESOURCE workshopon
Az Európai Bizottság erőforrás-hatékonyságra törekszik Habár a forráshatékonyság eddig nem kapott kellő figyelmet Közép-Európában, a Bizottság szorgalmazza a tagállamoknál, hogy foglalkozzanak a témával. Az EB az „EU 2020 Erőforrás hatékonyság kiemelt kezdeményezésben” és az „Erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervében” cselekvésre szólít. KözépEurópa országai profitálhatnak a tudáscseréből. A PRESOURCE projekt online tudás-platformmal támogatja az ismeretek megosztását, mely összehozza az érdekelteket, elősegíti a tevékenységek, eszközök, általános információk megvitatását és cseréjét. A platformot közép-európai workshopok egészítik ki, ahol a résztvevők megvitathatják a KKV forráshatékonyságát szolgáló politikáikat és kezdeményezéseiket.
PRESOURCE ERFA forrás: 1 419 068 € Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.presource.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
43
Photo: © Lovro Rozina
Egykori bányászrégiók felvirágoztatása Évtizedeken keresztül a szén volt a fekete arany, és a bányászat jelentette a jólétet. Közép-Európa perifériáján sokszor a bányászat adta a helyi gazdasági fejlődés gerincét, és egész régiókat állítottak a bányászati szektor szolgálatába. A posztipari korban leáldozott a bányászatnak: a korábbi bányarégiók környezeti károkat szenvedtek és munkahelyek szűntek meg. A ReSource projekt erre a problémára keres megoldást.
Közép-Európában mindenütt találhatók bányák, azonban alig néhány működik napjainkban is. Néhány korábbi bánya teljesen kimerült, másokat politikai, gazdasági vagy környezeti okokból kényszerültek bezárni. Az egykori bányászrégiókat most környezeti és gazdasági gondok sújtják. A bányászat gyakran károsítja és évekre beszennyezi a talajt és a talajvizet. A bányászat leállítása társadalmi problémákat is eredményez: kivándorlás, városi hanyatlás, gazdasági stagnálás. A ReSource projekt hét közép-európai egykori bányászvidék egyedülálló adottságaiból próbál tőkét kovácsolni a fenntartható fejlődés elősegítéséhez.
44
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
A projekt megvalósításához szükséges tudományos támogatást jól ismert, ökológiában, regionális fejlesztésben és várostervezésben jártas intézet adta. A projekt során levont tanulságokat Európa többi hasonló térségében is fel lehet használni. Helyi akciók Néhány helyen a ReSource projekt partnerei megvizsgálták annak lehetőségét, hogy lehet-e geotermikus energiát nyerni a bányavízből. A németországi Lusatiában kísérleti
köszönhetően nemcsak fel
Bevált gyakorlatot gyűjtöttek össze a ReSource adatbázisban
tudtuk mérni a helyi vállalkozások hőigényét, hanem részletesen tudtunk tanulmányozni egy technikai
32
megoldást is. Jörg Hilbig, Aue város alpolgármestere, Németország
Ajánlást fogalmaztak meg az egykori bányászati régiók proaktív fejlesztésére vonatkozóan
ültetvényeket telepítettek, és bebizonyosodott, hogy a lepusztult bányászati területeket sikerrel lehet bioenergianövények termesztésére művelésbe vonni. A korábbi bányászterületek infrastruktúrája is számos lehetőséget hordoz magában. A Cseh Köztársaságban, Sokolovban például arra készítettek terveket, hogy a bányászati gépeket kilátótoronnyá alakítják. Magyarországon, Salgótarján központjában a helyi bányászati örökségnek állítanak emléket: földalatti bányászati bemutatóhelyet építenek. A szlovéniai Zasavje régióban egy kísérleti projektet során „bányászati szótárat” állítottak össze, amely a térség kihalófélben lévő bányászdialektusából gyűjtött össze különleges szavakat.
147 Tonna feketekőszenet termeltek ki 1962-ben Németországban
132 Tonna feketekőszenet termeltek ki 2009-ben a 27 tagú Európai Unió egészében
Együttműködés és eszmecsere A ReSource projekt keretében sor került egy nemzetközi nyári iskola megszervezésére, amely európai szintű együttműködésre és eszmecserére adott lehetőséget azzal kapcsolatban, hogyan növelhetjük az egykori bányarégiók vonzerejét. Különböző érdeklődésű és származású fiatalok közösen fedezhették fel Közép-Európa bányászati régióit. A fiatalok közösen jelöltek ki turisztikai bányaútvonalakat és azon gondolkoztak, hogyan lehet ezekbe a régiókba vonzani az idegenforgalmat. Néhány ötletet kiválasztottak és előkészítettek beruházásra. A ReSource projekt egyik legfontosabb eredménye egy internetalapú adatbázis, amely 70 bevált gyakorlatot mutat be, és tartalmaz egy listát a tudásközpontokról. Az adatbázis lenyűgöző posztbányászati fejlesztési megközelítésekkel ismerteti meg a szakembereket és tudósokat. A korábbi bányaterületek újbóli hasznosítása összetett és nagyszabású feladat, ezért az ilyen erőfeszítések széles társadalmi és politikai támogatást igényelnek. A ReSource projekt kérelmeket nyújtott be a posztbányászati fejlesztések támogatására vonatkozóan, majd ezeket a kérelmeket összegyűjtötte egy tanulmányban. Ez a kezdeményezés felhívja a nemzeti és uniós szakpolitikai döntéshozók figyelmét az egykori bányarégiók előtt álló kihívásokra és a bennük rejlő lehetőségekre.
Photo: © Radke LMBV
Photo: © Lovro Rozina
70
A ReSource tanulmánynak
ReSource ERFA forrás: 2 337 902 € Időtartam: 2009 – 2012 Honlap: www.resource-ce.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
45
Photo: © City of Bydgoszcz: Marta Mróz
Városainkat meghatározó folyóink védelme Manapság egyre nagyobb igény mutatkozik olyan tevékenységek iránt, melyek segítenek növelni és megvédeni a városi területeken keresztülhaladó folyók vonzerejét és megközelíthetőségét. A REURIS projekt célja, hogy transznacionális együttműködéssel elégítse ki ezt az igényt, olyan stratégiák és tevékenységek által,melyek célja a természetes erőforrások rekonstrukciója és fenntartható kezelése a városi folyók mentén.
A városi és vidéki területeken a vízfolyások pótolhatatlan erőforrást jelentenek, melyek meghatározzák a körülvevő területek faji diverzitását és ökológiai stabilitását. A víz esztétikai elem is, amely nagyban hozzájárul egy adott táj képéhez. Ennek ellenére a városi folyók tájszintű vízgazdálkodás iránti igénye mostanáig nem kapott kellő figyelmet. A REURIS projekt partnerei a helyzet megváltoztatása érdekében működtek együtt, a tájszintű vízgazdálkodás fejlesztésével, s azzal a céllal, hogy visszaállítsák a víz és a vizes élőhelyek természetes feltételeit, illetve a városi folyók természetes vagy természetközeli
46
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
állapotát, s azok így igazi „élettérré” váljanak. A jó gyakorlatokat használva, melyet a régió országainak tanulmányozásából gyűjtöttek, a REURIS partnerek hat Közép-Európai helyszínen hajtottak végre városi folyó revitalizációjára irányuló kísérleti tevékenységeket: Old Ponavka, Brno és Božkov sziget Plzenben (Csehország), helyi folyók és csatornák Lipcse és Feuerbach Stuttgartban (Németország), Old Bydgoszcz Csatorna Bydgoszczban és Ślepiotka Katowiceben (Lengyelország). A REURIS partnerek munkájukban leginkább a vízfolyások ökológiai funkcionalitásának, mint ökoszisztémának a
Photo: © City of Bydgoszcz: Marta Mróz
helyreállítására és fenntartására fókuszáltak. Az elvégzett tevékenységek céljai az alábbiak voltak: - A folyómedrek morfológiai diverzitásának növelése - Az alluviális síkságok biotópjainak biodiverzitás-növelése - A vízminőség javítása - A vegetáció megújítása, növelése A revitalizációs tervek árvízvédelmi megoldásokat is tartalmaztak. A REURIS kísérleti projektek részét képezte a lakossági részvétel és a városi folyók fenntartható revitalizációjának politikai elfogadtatása, továbbá az, hogy jelentős mértékben hozzájárult a szükséges munka költséghaszon elemzéséhez a városi vízfolyások megfiatalításában.
Tanulságok A projekt 3 éve alatt, az eltérő helyi feltételeknek köszönhetően, a kísérleti tevékenységek különböző megvalósítási szinteket értek el – Katowicében a Ślepiotka folyó teljes revitalizációjától kezdve a brnói Old Ponavka kék-zöld tengely koncepcióig. Ugyanakkor az összes kísérleti projekt értékes információval szolgál a városi folyók revitalizációja terén. Két publikáció született a szerzett tapasztalatokról: a “REURIS Kézikönyv a városi folyó revitalizációról”, és a „Városi folyók – életterek. Városi folyó revitalizációs kézikönyv.”
6 Kísérleti tevékenységet hajtottak végre a REURIS projektben, melyből ötben volt beruházás
145 Kilométer hosszú a Warta-Bydgoszcz csatorna
12 430
Növényt, fát ültettek el a revitalizáció részeként a katowicei Ślepiotka folyónál
Közös célokra, együttműködésre és részvételre van szükség a városi folyók fenntartható kezelésének megteremtéséhez. Ugyanakkor még mindig érezhetőek a jó vízgazdálkodás pénzügyi és adminisztratív akadályai.
Projekt:
A REURIS projekt megmutatja, hogy
ERFA támogatás:
ezeken felül lehet emelkedni. Waldemar Szendera, Pracownia Zywokost S.C., Suszec, Lengyelország
REURIS
2 723 235 € Időtartam: 2008 – 2012 Honlap: www.reuris.gig.eu
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
47
Photo: © Bernhard Krautzer
Szórjuk el a biodiverzitás magjait Húsz évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlennek tűnt a féltermészetes gyepek természetes állapotba való helyreállítása. Azóta számos sikeres erőfeszítés történt a síkságoktól egészen a hegyvidékekig. A SALVERE projekt a féltermészetes gyepek helyreállítását szorgalmazza, áttekintést nyújtva az elérhető különféle technikákról.
Ha egy féltermészetes gyepes élőhely helyreállításáról van szó, az egyetlen vetőmagforrás, ami sikeres helyspecifikus fenntartást biztosíthat, az egy már létező féltermészetes gyep. Azok a területek, ahol ez a fajta környezet fennmarad, természetes biodiverzitás-forrást jelentenek, visszahódítva más területeket is a régióban. Mivel a túlélő féltermészetes gyepes élőhelyek magas természeti értékükkel hozzájárulhatnak a mezőgazdasági területek fejlesztéséhez és helyreállításához, ezen habitatok védelme, kezelése és helyreállítása egyre nagyobb figyelmet kap a mezőgazdasági és környezeti politikában. A SALVERE
48
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
projekt a féltermészetes gyepek helyreállítása során a helyi magok használatát ösztönözte, jegyzékbe véve az elérhető vetőmag-betakarítási, szaporítási és kereskedelmi technikákat, melyek célja ezen élőhelyek visszaállítása Közép-Európában. A projekt által feltárt módszerek a következők. Betakarítás Az utóbbi években számos sikeres regionális vetőmag, illetve növény betakarítási módszert dolgoztak ki.
a talajminőség, tápanyagellátás, eróziós hajlam, a más növényfajokkal való versengés, ültetési idő, valamint a mag/ növény elérhetősége stb. figyelembevételével. A féltermészetes gyepek általában hosszú idő alatt jönnek létre, extenzív földhasználat következményeként. Ezen élőhelyek sikeres helyreállítása függ a célfajok takarási fokától és a vegetáció hasonlóságától a referencia vagy cél állapothoz viszonyítva.
gyakorol a közép-európai biodiverzitás növekedésére. A leírt technikákat már más projektek is alkalmazzák, pl. csépelt anyag használata zöld tetőhöz, környezetbarátabb villamosvonalak
6
helyspecifikus magokkal. Ulrike Pitha, asszisztens, Talaj Biotechnológiai Intézet Élettudományi Egyetem Bécs, Ausztria
Nyelven érhető el a SALVERE kézikönyv a mag betakarításról és ökológiai helyreállításról
16
A betakarítás legmegfelelőbb módszerének kiválasztását befolyásolják a helyrajzi viszonyok, a helyreállítás ideje a betakarítás idejének függvényében, valamint a hatékonyság. A magok aránya és hozama különböző lehet a betakarítási technikától, vegetáció típustól és az egyes fajok érési stádiumától függően. A megfelelő donor területről történő mag betakarítás alternatívája a helyi származású magok szaporítása lehet mezőgazdasági területeken. Ebben az esetben az egyes fajokat kézzel összegyűjtik, és külön szaporítják mezőgazdasági technikák segítségével. A szaporító területen történő sikeres betakarítás után a magokat nagyobb területen is el lehet ültetni. Ezt a módszert már széleskörűen használják Ausztriában, Németországban és Svájcban.
SALVERE projektben kivitelezett sikeres helyreállítás
220 Csírázási képességre vonatkozó teszt valósult meg a SALVERE projektben
Kezelés és kereskedelem A vadon élő növények honosítására vonatkozó regionális korlátozásoknak köszönhetően a magok kereskedelme fejlődik. A kereskedelmi vetőmagpiac számos, a féltermészetes gyepek helyreállításához használható fajt kínál, melyek azonban általában nem helyi eredetűek. Az eredeti helyi ökoszisztéma helyreállítása csak ugyanabban a régióban szaporított és gyűjtött magokkal lehetséges. 2010-ben a a 60/2010/EGK bizottsági irányelv elfogadta a termesztett növényekről származó „vad” magok kereskedelmét. Ezzel az irányelvvel megkezdődött a verseny a biztosan vadon élő és termesztett magok kereskedelmében.
Photo: © Bernhard Krautzer
Photo: © Bernhard Krautzer
A SALVERE projekt jelentős hatást
Telepítés A sikeres helyreállítás egy fontos tényezője a fogadó terület felmérése és előkészítése, azaz az optimális feltételek biztosítása a beültetett fajok kicsírázásához és megtelepedéséhez. A felmérést olyan pontosan kell végezni, amennyire csak lehet, különös tekintettel a létrehozandó élőhely speciális igényeire és a veszélyeztető tényezőkre;
SALVERE ERFA támogatás: 1 218 254 € Időtartam: 2009 – 2011 Honlap: www.salvereproject.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
49
Photo: © Fabio Giannetti
Transznacionális összefogás a régiók tisztább levegőjének érdekében A légszennyezés nem csak az emberi egészséget károsítja Közép-Európában, de városaink és régióink vonzerejét és versenyképességét is csökkenti. Nagy kihívás enyhíteni a hatást regionális szinten, amiért a TAB projekt nemzetközi rendszert dolgozott ki a légszennyezés nyomon követésére és szennyezés-csökkentő terveket a régiók számára.
A TAB projekt célja olyan hatékony akciótervek megvalósítása, melyek enyhítik a légszennyezés emberi egészségre és a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatását. A projektbe bevont városok és régiók különböző szennyezési problémáktól szenvednek, de mindannyian elkötelezettek a káros hatás csökkentése iránt. Erőfeszítéseik során transznacionális megközelítést alkalmaznak, mely lehetővé teszi sok régió tapasztalatainak összevetését és a legjobb gyakorlatok felkutatását az enyhítő stratégia létrehozásában. A stratégiák hatékonyságának biztosítására a partnerek regionális szinten megvalósítható terveket készítettek.
50
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
A légszennyezés megértése A projekt minden partner régióban a légszennyezés természetének és kiterjedtségének illetve a helyi klímával való kölcsönhatásának vizsgálatával kezdődött. Ezután a partnerek veszélyeztetettségi felmérést, illetve az erősségek és gyengeségek vizsgálatát végezték el minden érintett területen. Ez lehetővé tette a légszennyezési problémák vizsgálatának strukturált megközelítését, és jó alapot teremtett a különböző régiók egyéni igényeinek megfelelő tevékenységek bevezetéséhez. A projekt ezeket a méréseket
Photo: © Fabio Giannetti
A TAB projekt segít megértenünk a terület egészségügyi állapotát
Környezet Platform a projekt fő eredményeit integrálja, s ezáltal a külső érdekeltek számára is lehetővé teszi ezek hasznosítását és elterjesztését Európában.
és meghatározni a megfelelő megoldásokat a jobb környezeti minőség eléréséhez. Minden értelemben mély levegőt kell vennünk: a jobb
56 %-a az európai lakosoknak gondolja úgy, hogy a levegő minősége romlott az elmúlt tíz évben
levegőminőség fejleszti a helyi gazdaságot és az élet minőségét. Agnese Ugues, Sangano alpolgármestere, Olaszország
200
egy online virtuális megfigyelőközpont segítségével végezte, ahova minden partner felvitte a főbb légszennyezők napi értékeit. Az eszköz megkönnyíti a lakosok és döntéshozók számára is a szennyezési adatok áttekintését egészségkockázati index formájában, a régiók összehasonlításában. A probléma helyi felvetése A TAB megközelítés azzal a feltételezéssel dolgozik, hogy a hatékony akciótervekben figyelembe kell venni a partnerek tapasztalatát, az érdekeltek elvárásait, beleértve a helyi kormányt, egészségügyi szektort, egyesüléseket és közösségeket. A projekt egészséges környezet platformot hozott létre minden régióban, azzal a céllal, hogy koordinálja a fejlesztést és olyan eszköz- és tevékenységtárat hozzon létre, melyeket később a specifikus kísérleti tevékenységekben letesztelnek. A TAB projektben végrehajtott kísérleti tevékenységek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a közlekedésirányítás, a háztartások fűtése, energiahetékonyság és városi tervezés. Ezen felül a TAB projekt képzéseket, workshopokat, nyilvános prezentációkat szervezett, hogy a helyi lakosok és más érdekeltek is információhoz jussanak a légszennyezésről, annak az emberi egészségre gyakorolt hatásairól és a megelőző tevékenységekről.
-al csökkenhetne max. évente a TAB partner városokban a halálesetek száma a PM10 éves koncentrációjának 20 μg/m3-ra való csökkentésével
5 Adaptációs akcióterv valósult meg minden partner városban/régióban
A projektből származó előnyök A projekt kedvezményezettei között a specifikus egészségügyi problémákkal rendelkező lakosok szerepelnek, illetve a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó cégek, egészségügyi menedzserek, közigazgatási struktúrák és környezetvédelmi egyesületek. A TAB projekt eredményei várhatóan hosszú távú hatással bírnak majd a projekt lezárását követően is. A web alapú megfigyelőközpont például, amely összehasonlító szennyezési adatokat szolgáltat, nyitott rendszerű és kiterjeszthető lehet más közép-európai városokra is. A Közép Európai Egészséges
Projekt:
TAB
1 559 550 € Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.tabproject.eu ERFA támogatás:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
51
Photo: © Thomas Wrbka
Védett természeti területek összekapcsolása A védett területek gyakran természeti kincsekben gazdag szigetekként árválkodnak a nem védett területek tengerén. Előfordul, hogy közlekedési folyosók vagy termőföld található egy védett természeti területen, de léteznek olyan egybefüggő és érintetlen ökoszisztémák is, amelyek elegendő helyet biztosítanak a növények és állatok számára a vándorláshoz, a terjeszkedéshez, és a szaporodáshoz. A TransEcoNet projekt ilyen területek ökológiai szerepét igyekszik megőrizni vagy helyreállítani.
A közép-európai ökológiai hálózatok mélyebb megismerése érdekében a TransEcoNet megvizsgálta, hogy az elmúlt két évtized során hogyan alakult a földhasználat, meghatározta e területek értékét és az általuk képviselt kulturális és természeti örökségre leselkedő veszélyeket. A projekt résztvevői olyan intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek segítenek megőrizni vagy helyreállítani a területek ökológiai funkcióját, abban a reményben, hogy így jobb összeköttetést lehet kiépíteni a transznacionális ökológiai hálózat védett és nem védett területei között. A projekt során nyilvántartásba vették a létező ökológiai hálózatokat, és úgy találták, hogy egyrészt vannak megfelelően
52
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
összekapcsolt védett területek, de olyan nem védett területek is találhatók, ahol veszélyeztetett növény- és állatfajok élnek. A TrancEcoNet ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogyan lehet a hálózatban a nem védett területek miatt keletkezett réseket megszüntetni. Lehetséges intézkedések között említi a projekt a védett területek határainak kitolását vagy az extenzív mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlatok alkalmazását. A projekt keretében áttekintették az ökológiai hálózatokra vonatkozó nemzeti szintű jogszabályi és politikai kereteket is. A projektben felmérték a védett területek állapotát, és megvizsgálták a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat,
az ökológiai hálózatokról végzett
Dokumentumfilm készült a TransEcoNet keretében, amelyek bemutatják, hogy hat közép-európai országban hogyan érzékelik a tájváltozásokat
térbeli adatgyűjtés, a hálózatok határokon átnyúló harmonizációja és összekapcsolása. Az ökológiai hálózatokban feltárt rések különösen érdekes
221
eredményt hoztak. Ondřej Vitek, Természet- és Tájvédelemi Ügynökség, Cseh Köztársaság
valamint a regionális természetvédelmi intézkedéseket, hogy világosan megérthessék, milyen nyomás nehezedik az ott élő fajokra és élőhelyeikre. Az összegyűjtött információk segítségével tájváltozásokat szimulálnak, amelyek megmutatják mennyire megfelelő egy adott élőhely és mennyire jó az összeköttetés bizonyos területek között. A TransEcoNet felmérte milyen előnyöket nyújthatnak az ökológiai hálózatok – például víz, élelmiszer és orvosi erőforrások – az eltérő területtípusoknak. Meghatározott határ menti területekről időrendi térképsorozatot készítettek, amelynek segítségével a kutatók nyomon tudták követni hogyan változott a földhasználat a 18. század óta. Az elemzések rávilágítottak arra, hogy idővel csökkent a biodiverzitás és feldarabolódtak az ökológiai hálózatok, különösen a 20. század második felében. Figyelemfelkeltés A határ menti tájak sokkal többet jelentenek átmeneti területeknél vagy távoli szabadidős tevékenységre és élelmiszerellátásra alkalmas területeknél. A helyi lakosokkal készített interjúk azt mutatják, hogy az emberek szorosan kötődnek a tájhoz, és úgy gondolnak arra, mint ahol a fiatalok egy jobb életformát fedezhetnek fel. A helyi műhelymunkák, kiállítások és kirándulások bemutatták a területek kulturális hagyományait és felhívták a figyelmet a tájváltozásokra. Egy tematikus füzet, amely bemutatja az ökológiai hálózatokra vonatkozó tervezési eszközök aktuális státuszát, felhívja a területrendezésben, természetvédelemben és vidékfejlesztésben dolgozók figyelmét a „biodiverzitás életvonalára”. A TransEcoNet eredményeit Európa-szerte ismertetik. Helyi nyomon követési projektek segíthetnek megszüntetni a hálózatokban tátongó réseket és végrehajtani a projekt által megfogalmazott ajánlásokat. Nemzetközi szinten több olyan kezdeményezésre van szükség, amely minden érintettet bevon, és összehangolt erőfeszítés szükséges egy európai ökológiai hálózat kiépítéséhez.
Interjú készült a helyi lakosokkal és szakértőkkel a tájváltozásokról és az ökológiai hálózatokról
1747 Ebből az évből származik a legrégebbi térkép, amelyet a TransEcoNet felhasznált az elemzéseihez
Photo: © Hana Skokanová
Photo: © Thomas Wrbka
5
A projekt legfontosabb eredménye
TransEcoNet ERFA forrás: 2 293 617 € Időtartam: 2009 – 2012 Honlap: www.transeconet.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
53
Photo: © ABF-BOKU
Informális hulladékkereskedelem helyett legális újrahasznosítás Az informális hulladékgyűjtés meglehetősen elterjedt Közép-Európában. Sokan abból élnek, hogy megjavítják, majd eladják a kiselejtezetett árucikkeket. Ez a tevékenység hasznos lehet, de ha nincs megfelelő felügyelet alá vonva, akkor számos veszélyt hordozhat. A TransWaste oly módon igyekszik szabályozott keretek közé terelni a hulladékgyűjtést, hogy az a gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásokra is kedvező hatással legyen.
A fejlődő országokhoz hasonlóan Közép-Európában is sokan foglalkoznak informális hulladékgyűjtéssel és újrafelhasználással. Ez a tevékenység sok utazással jár. Gyakran gazdagabb országokba kelnek át, ahol összegyűjtik a különféle árucikkeket, amelyeket aztán saját hazájukban értékesítenek. Az informális jelleg minden szereplő számára előnytelen: a hulladékgyűjtők rossz munkakörülmények között dolgoznak társadalombiztosítási jogviszony nélkül, a célországokban pedig megnehezíti a hulladékgazdálkodási hatóságok feladatát, hogy az informális hulladékgyűjtés torzítóan hathat a hulladékkvótákra és bevételkiesést is okozhat. Az informális hulladékgyűjtés kedvező is lehet a környezet számára, hiszen egyébként kidobásra ítélt
54
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
árucikkek kerülnek újrahasznosításra; de károsíthatja is a környezetet, ha az összegyűjtött árucikkek veszélyes tartozékaitól nem megfelelően szabadulnak meg. Sajnos azonban keveset tudunk az informális hulladékgyűjtésről. Úttörő munka Ahogy az EU igyekszik harmonizálni a partnerországok hulladékgazdálkodási struktúráját, a hatóságoknak is meg kell érteniük, milyen nehézségek adódnak az informális hulladékgyűjtés miatt. A TransWaste projekt az informális hulladékgyűjtésre vonatkozó hiányos ismereteinket hivatott pótolni. A projektben hét partner vett rész öt olyan
megoldás szülessen a probléma kezelésére. A projekt során összeállították a „Transzancionális cselekvési tervet”, amely iránymutatásként szolgál, ezzel is hozzájárulva az informális hulladékgazdálkodás mélyebb megértéséhez és a formális keretek közé terelés lehetőségeinek feltárásához.
69
Ausztriában informális hulladékgyűjtés ennyi százalékát Magyarországról származó emberek végzik
2008 Ebben az évben született meg az EU hulladékokról szóló keretirányelve
Újrafelhasználás a környezet megóvása érdekében Az unió a hulladékokról szóló keretirányelvvel (2008) és más jogszabályokkal hangsúlyozza az újrafelhasználás fontosságát. A TransWaste többféle megközelítést vázolt fel az informális hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, amelyek figyelembe veszik az újrafelhasználás jelentőségét és az ebben rejlő növekvő piaci lehetőségeket. A folyamatban minden érdekelt részt vett, és minden partnernek legalább egy tervet kellett kidolgozni arra, hogy az ország sajátos adottságainak megfelelően hogyan lehetne szabályozott keretek közé terelni az informális hulladékgyűjtést. Ezeket az elképzeléseket környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok szerint is megvizsgálták, hogy fenntartható
80 000 Éves szinten ennyi autó szállít összegyűjtött hulladékot Ausztriából Magyarországra
Photo: © ABF-BOKU
Photo: © ABF-BOKU
országból, ahol az informális hulladékgyűjtés problémát jelent: Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Németország és Szlovákia. A TransWaste projektben interjúk, kérdőívek, hulladéklerakók és határátkelések számának megfigyelésével gyűjtöttek adatokat az informális hulladékgyűjtési szektorról. A mérések alapján Ausztriában 100 000 tonnára becsülik az évesen összegyűjtött hulladékmennyiséget, ami a hivatalosan gyűjtött ömlesztett, elektromos és elektronikus berendezési hulladékmennyiség 1521 százalékának felel meg. Körülbelül 70 000 tonna Ausztriában informálisan gyűjtött hulladékot szállítottak át Magyarországra, a hulladékgyűjtők többsége (69%) pedig Magyarországról érkezett. Németországban a legtöbb informális hulladékgyűjtő Lengyelországból (27%) és a Cseh Köztársaságból származik (14%), míg Szlovákiában a legtöbb gyűjtő szlovákiai. Elsősorban bútorokat, háztartási cikkeket, elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékot, másodsorban gumikereket, ruhaneműket és fát gyűjtenek.
Támogatom a TransWaste projektet, mert abban bízom, hogy ennek segítségével a jövőben nem fogok összetűzésbe kerülni a rendőrséggel a munkám miatt. Jó lenne, ha formális keretek között működne a hulladékgyűjtés, mert így jobban elfogadnának az emberek és talán a jobb árucikkekhez is könnyebben hozzá lehetne jutni. Neve elhallgatását kérő informális hulladékgyűjtő Magyarországról
TransWaste ERFA forrás: 2 187 140 € Időtartam: 2009 – 2012 Honlap: www.transwaste.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
55
Photo: © Frank Andraczek
Az ultrafinom részecskék beteggé tesznek minket? A városok levegője tele van ultrafinom részecskékkel. Ezek az ultrafinom részecskék valószínűleg negatív hatással vannak az egészségünkre, habár erről nem készült még elég bizonyító értékű tanulmány. Az UFIREG projekt öt közép-európai városban vizsgálja az ultrafinom részecskéket és hatásukat az emberi egészségre, azzal a céllal, hogy a környezeti politikához is hozzájáruljon.
A növekvő autós forgalommal együtt növekszik a levegőben lévő ultrafinom részecskék mennyisége is – ezek a lebegő részecskék 0.1 mikrométernél kisebbek és gyakran kormot is tartalmaznak. Az ultrafinom részecskék nagyon kicsik, egy focilabdához viszonyítva akkorák, mint a focilabda a Földhöz viszonyítva. Valószínűleg, mivel a veszély szinte láthatatlan, a lakosság és a politikusok nem sokat tudnak az ultrafinom részecskék lehetséges veszélyeiről és keveseknek van tudomása arról, milyen hatásuk lehet az életünkre.
56
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
Következésképp a politika csak korlátozott mértékben foglalkozik a kérdéssel. Az UFIREG projekt úgy kívánja felszámolni ezt a tudáshiányt, hogy méri az ultrafinom részecskék koncentrációját a levegőben és segít jobban megérteni a hatásukat az emberi egészségre. Mivel az ultrafinom részecskéket nem mérik rendszeresen az európai nemzeti hatóságok, az UFIREG-nek a nulláról kell kezdeni, egy saját standardizált mérési rendszer megteremtésével. A hálózat az 500 nanométernél kisebb
kívül kicsik és ezért nagyon veszélyesek – kicsik, de kellemetlenek.
%-a a városi részecskéknek tartalmaz toxinokat
Holger Gerwig, Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, Németország
90 %-a a részecskéknek bennmarad a tüdőben kilégzéskor
500 A maximális átmérője a projektben mért részecskéknek
részecskék mérését engedi, összesen öt helyszínen Németországban, Csehországban, Szlovéniában és Ukrajnában. Az UFIREG partnerek meghatározták ezeknek a kis részecskéknek az időbeni és térbeni változatosságát és egy olyan gyakorlati ultrafinom részecske mérési stratégiát dolgoztak ki, mely más európai városokban is alkalmazható. Az egészségügyi hatás értékelése, tájékoztatás Az ultrafinom részecskék levegőbeli koncentrációjának mérésével lehetővé válik annak vizsgálata is, hogy a részecskék rövid távon hogyan hatnak az emberi halálozási rátára, betegségekre, beleértve a kardiovaszkuláris és légúti betegségeket is. A sebezhetőbb csoportokat, pl. idősebbeket, gyerekeket, betegeket még negatívabban érintheti a légszennyezés. A projekt egyik fő célja a mérések és egészségügyi kutatások eredményeinek elterjesztése, az információ eljuttatása az érdekeltekhez. Az UFIREG létrehozott egy interdiszciplináris és nemzetközi hálózatot, melybe minden érdeklődő bekapcsolódhatott a politika, tudomány, környezet és egészségügy területéről. A projekt egy interdiszciplináris tudományos platformot is alapított, ami hatékonyabbá teszi a szakértők közti információáramlást. A városi légszennyezés egészségügyi hatásairól szóló tudományos információk a helyi hatóságok számára is nagyon érdekesek. Az UFIREG projekt egyeztet a városi tisztviselőkkel, hogy megbizonyosodjon arról, hogy van-e elég információjuk a probléma felmérésére és kezelésére. A projekt kiemelt feladatának tartja a kutatások eredményeinek ismertetését a döntéshozókkal is. Az ultrafinom részecskékre vonatkozó jogszabályok hiányában az UFIREG projekt javaslatokat is megfogalmaz a regionális és európai környezeti és egészségügyi politika számára, a légszennyezés elleni küzdelem átfogó céljával.
Photo: © Volker Dietz, Environmental Agency Dresden
Photo: © Frank Andraczek
20
Az ultrafinom részecskék rend-
Projekt:
UFIREG
1 603 233 € Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.ufireg-central.eu ERFA támogatás:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
57
Photo: © Università IUAV di Venezia
A városi hőszigetek hűtése A városi hőszigetek egy újfajta mikroklimatikus jelenség, mely jelentős emelkedést okoz a városi területek hőmérsékletében a környező területekhez viszonyítva. Bár a szakértők szerint ez egy sürgős közegészségügyi veszély az EU-ban, kevés politika foglalkozik ezzel. Az UHI projekt ösztönzi a városi hőszigetekről szóló vitákat, valamint a probléma felmérését és kezelését.
Az UHI projekt sürgetni kívánja az éghajlati viszonyokkal foglalkozó szakemberek és a városi tervezők közti párbeszédet annak érdekében, hogy városaink egészségesebb élőhellyé váljanak. A tájékoztatás mellett a projekt a városi hőszigetek vizsgálatát is támogatja, enyhítésre irányuló kísérleti tevékenységeket végez és hosszabb távú politikai megoldásokat kínál. A városi és fővárosi területek a gazdasági növekedés és foglalkoztatás motorjai, központi szerepet játszanak innovációs központokként, illetve a társadalmi kohézióban és környezeti fenntarthatóságban. Sajnos a környezeti
58
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
kihívások kialakulását is elősegítik, mint pl. a városi hősziget hatást, amelyet súlyosbít a klímaváltozás. A városi hőszigetek jelenségét az okozza, hogy a városban sokkal több a leburkolt felület a zöld területnél. A probléma az 1980-as évek óta ismert és tanulmányozott. Az épületek és utak napközben elnyelik a hőt, aztán kieresztik, mint óriási fűtőtestek. Ennek eredményeképp gyakran nagy a hőmérséklet különbség a városok és a környező területek között. A városi hőszigetek többszörösen negatív hatást okoznak a városban: növelhetik az energiafogyasztást azáltal, hogy hűteni kell a lakásokat,
UHI projekt segítségével Modena városa képes lesz átalakítani a kézműves
Ebben az évben írta le először a városi hősziget jelenségét Luke Howard
falvat egy funkcionálisabb módon, mely jobban megfelel a lakosok és cégek igényeinek.
16
Marcello Capucci, Átalakítási és városfejlesztési projektvezető, Modena, Olaszország
%-a a városoknak óriásvárossá fog alakulni 2015-re
8
irodákat, bevásárló központokat és ez gyakran okoz áramszünetet a megnövekedett áramfelhasználás miatt. De a legkomolyabb hatása az, amit a magasabb hőmérséklet a lakosok egészségére gyakorol.
Kísérleti modellt alkalmazott a projekt, különböző enyhítő intézkedést ábrázolva
Tájékoztatás, kísérleti projektek Az UHI projektben végzett munka egy fontos része, hogy transznacionális szinten is felhívja a problémára a figyelmet. Az UHI lehetséges klímaváltozáshoz alkalmazkodó intézkedéseket keres, melyek enyhítik az ember által okozott mikroklimatikus jelenséget és megmutatja, hogy lehet ezeket a stratégiákat a gyakorlatban is alkalmazni a döntéshozók és lakosság szintjén. A projekt felveti a problémát és segít többet megtudnunk róla kísérleti kezdeményezések által. A kísérletek megvalósítási tanulmányokat és stratégiákat foglaltak magukba, melyek megfelelő módon megváltoztatják a tervezési szabályokat és a kormányzást a városi hőszigetek problémájának kezelésében. A kísérleteket nyolc nagyvárosi területen végezték el: Bologna/Modena, Budapest, Ljubljana, Lodz, Prága, Stuttgart, Velence/Padova, és Bécs. A megvalósíthatósági tanulmányok a kísérleti területen az uniós városi területek specifikus morfológiájára koncentráltak, melyek gyakran történelmi öreg városok. A kísérletek eredménye hasznos lehet bármely európai helyi közigazgatás számára is, ahol megpróbálják figyelembe venni a fenntartható fejlődési megközelítést a területi tervezési politikában. A kísérletekben elkészített tervek beilleszthetők a nemzeti és regionális városi és területfejlesztési programokba. Hozzájárulhatnak egy integrált döntéstámogató rendszer alkalmazásához is, ahol a klímaváltozáshoz kapcsolódó problémák szisztematikus diagnózisa megoldásokat sürget, összhangban a döntéshozók azon törekvésével, hogy hosszú távú és hatékony programok szülessenek a városi területek fejlesztésére vonatkozóan.
Photo: © Alex Loidl
Photo: © Università IUAV di Venezia
1810
Új városátépítési tervvel és az
Projekt:
UHI
3 143 932 € Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.eu-uhi.eu ERFA támogatás:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
59
Városfejlesztés alulról felfelé A városok növekedésével együtt nő az elfoglalt-lakott területek aránya és a területek mesterséges felületekkel történő burkolása is, ezek pedig veszélyeztetik a városi területeken a föld erőforrásait. Az URBAN SMS projekt egy olyan városi talajgazdálkodási stratégiával próbálja megoldani a problémát, melynek segítségével a tervezők figyelembe vehetik a talaj értékét és védelmét is a tervezéskor.
A talaj nélkülözhetetlen az emberi társadalom fejlődésében: élő organizmusokkal teli, szabályozza a víz keringését, enyhíti a szennyezés hatásait, szerepet játszik a tápanyag-körforgásban, növényeket táplál és szabályozza a mikroklímát. A talaj fontosságának nem-megértése eredményezi az ellenőrizetlen földterület-foglalást és a talaj lezárását. Az egészséges talaj csökkenése hatalmas hatással van a városi területek környezetének minőségére, biodiverzitás-csökkenést, gyakoribb belvíz-problémákat, árvizeket, talajvíz-szennyezést, mikroklíma-változást és légszennyezést okozva. A problémák megelőzésére egy
60
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
fenntartható talajkezelési megközelítés szükséges. Ezt az igényt 2007-ben ismerték fel az Európai Talajszövetség (ELSA) által Stuttgartban szervezett konferencián és fogalmazták meg a „stuttgarti nyilatkozatban”. A célok megvalósítására 11 partnerből álló csapat öt kutatóintézet, két regionális hatóság, négy önkormányzat –, hét középeurópai országból a stuttgarti Környezetvédelmi Osztály ellenőrzése alatt létrehozta az URBAN SMS projektet. A projekt két fő eredménye a „Települési Talajmenedzser” és a „Talajmenedzsment Suite”. A „Települési Talajmenedzser” egy kézikönyv, amely a már létező talajprobléma-
2020
Az URBAN SMS eszközök a föld értékelésére szolgálnak,
-ra Németország 30 hektár/napra szeretné csökkenteni a városi földhasználatot
különösen a mezőgazdasági talajminősítő eszköz, mely segít beazonosítani a magas minőségű, védendő talajokat és a rossz minőségű talajokat, ahol a beruházások megvalósulhatnak. Dr. Blanka Ilavska, a Pozsonyi Kerületi Regionális Területi Iroda Talajtani szakértője, Szlovákia
0.61 %-kal növekedett a városi területen a földterület-foglalás és infrastruktúra-használat aránya Európában 2000 és 2006 között
8 Kísérleti tevékenységben tesztelte az új, kifejlesztett eszközöket az URBAN SMS projekt
megközelítéseket vizsgálja Közép-Európában és a releváns európai nemzeti jogszabályozásban. Útmutatást kínál a talajvédelem városi tervezésbe illesztéséhez. A „Talajmenedzsment Suite” térbeli talajadatok értékelésére és feldolgozására szolgáló IT eszközöket tartalmaz, információkat a városi földhasználat-tervezés részére. Egyszerű desktop-eszközt tartalmaz a talaj adatok nem térbeli elemzéséhez, melyet városi tervezők és más – nem talajtudományos – szakértők számára fejlesztettek ki. A „Talajmenedzsment Suite” web alapú geoinformációs rendszert is tartalmaz, az érthetőbb térbeli elemzést és a talajadatok megértését szolgálva, sok speciális eszközzel. Útmutatást nyújtva A projekt eredményeként létrejött egy „Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SEA) és Környezeti Hatásvizsgálat (EIA)” kézikönyv, mely növeli a talaj fontosságának figyelembe vételét a kapcsolódó tanulmányokban. A „Kísérleti Projekt Esettanulmány Könyv” összegzi a kiválasztott tevékenységek eredményeit, melyek az URBAN SMS projektben kifejlesztett talajkezelési megközelítést tesztelték és valódi példákat kínál a közép-európai városok számára a talajmenedzsment terén. Tájékoztatás
URBAN SMS ERFA támogatás: 1 707 095 € Időtartam: 2008 – 2012 Honlap: www.urban-sms.eu Projekt:
A projektben egy „Tájékoztatási Csomag” is kifejlesztésre került, melynek keretében egy film és dokumentumfilmek is készültek, a megfelelő talajmenedzsment fontosságát hangsúlyozva a városokban, valamint egy brosúra: „Talaj a városban – Városi Talajkezelési stratégia”.
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
61
Photo: © URBAN_WFTP
A városi vízgazdálkodás újfajta megközelítése Az édesvizek megőrzése Európa-szerte problémát okoz, ennek megoldása a helyi és regionális szintű hatékonyabb vízgazdálkodással kezdődik. Az URBAN_WFTP projekt igyekszik csökkenteni a „vízi lábnyomot”, azaz az egyéni, üzleti és városi vízhasználatot. A projektben a regionális érdekelteket is bevonták az információk átadásába, a környezeti kezdeményezésekbe és a transznacionális megoldások előmozdításába.
A víz alapvető, megújuló forrás, de csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre bolygónkon. Ténylegesen az édesvízkészlet kevesebb, mint 1%-a elérhető számunkra. A világszintű népességnövekedés, klímaváltozás és a termelési folyamatok csökkentik a víz elérhetőségét, hozzáférhetőségét. Még Európában is növekvő problémát jelent a vízhiány, egy EU tanulmány szerint az Európai populáció 10%-át és a terület közel 20%-át érintve. Az URBAN_WFTP projekt a jobb vízgazdálkodás iránt felmerült igényre született válaszul, hogy ezáltal Közép-
62
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
Európában is garantálni lehessen a fenntartható fejlődést. Kilenc partner vett részt a projektben Ausztriából, Lengyelországból, Magyarországról, Németországból és Olaszországból, akik egy „vízi lábnyom”-módszert használtak a városi területeken. Különleges figyelmet kaptak azok a lehetőségek, melyek jelentősen javítani tudnák a lakosok víztakarékosságát. Az ipari vízfelhasználás is ellenőrzésre szorul, az átlag lakosoknak pedig sokszor nincs elég információja a vízhasználatról, s ez gyakran komoly pazarlásban nyilvánul meg.
már jelenleg is sok érdekes információt nyújt számunkra, és
Lakos lakik városban a tanulmányozott területen
támogatja azon szándékunkat, hogy a lakosság számára jobb
1 757
szolgáltatást biztosítsunk. Fabio Trolese, igazgató, Acque Vicentine SpA, Vicenza, Olaszország
m3 évente a teljes „vízi lábnyom” a tanulmányozott területen
10 - 20 %-al javulhat a „vízi lábnyom” az új vízi technológiák bevezetésével Virtuális laboratóriumok határozzák meg a „vízi lábnyomot” A projekt az európai lakosok által adoptált környezetbarát viselkedésen keresztül működik, víz-hatékony technológiákat ösztönözve három kísérleti területen: Innsbruckban (Ausztria), Vicenzában (Olaszország) és Varsóban (Lengyelország). Ezekben a városokban virtuális ad-hoc laboratóriumokat állítottak fel, hogy stratégiai terveket készítsenek egy fenntartható helyi városi vízgazdálkodás megvalósítására. A virtuális laboratóriumok használták a „vízi lábnyom”-módszert, s így hosszú távú tevékenységekhez járultak hozzá, támogatva a víz minőségének és a lakossági vízhasználat folyamatos javítását. Az URBAN_WFTP haszonélvezői elsősorban a három kísérleti terület érdekeltjei. Az ökoszisztémák egészsége megőrzésre kerül, garantálva ezzel a lakosok jobb életminőségét. Emellett a kísérleti régiókban tevékenykedő cégek a gazdaságosabb vízfelhasználási technológiák alkalmazásából profitálhatnak, a helyi közintézmények pedig komplexebb képet kaphatnak a vízgazdálkodási kérdésekről, ami megfontoltabb döntésekhez vezethet. További európai városok is előnyhöz juthatnak a projekt eredményei által, mivel a „vízi lábnyom” megközelítés európai szinten használható standardként került kifejlesztésre. A projektben létrehozott virtuális laboratóriumok mind a saját, mind más régiókban is népszerűsítik a „vízi lábnyom”-módszert. A helyi érdekeltek bevonására és szakértői hálózatok létrehozására irányuló erőfeszítések a módszer hosszú távú megvalósítását szolgálják, a projekt lezárása után is. Így a „Városi Vízi Lábnyom Megközelítés” egy jobb jövőhöz való hozzájárulást jelenthet.
Photo: © Rathaus Medien service Stadt Innsbruck
Photo: © URBAN_WFTP
878 100
Az URBAN_WFTP megközelítés
URBAN_WFTP ERFA támogatás: 1 240 032 € Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.urban-wftp.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
63
Photo: © Zuzana Grošaftová
Varázslatos városi közterek kialakítása A közép-európai népesség 75%-a városokban vagy városok közelében él, ezért kulcsfontosságú szerepet töltenek be a városi közterek. Az UrbSpace projekt keretében 15 nyílt terület újult meg olyan innovatív, a helyi lakosságot is bevonó folyamat során, amelyben kiemelt figyelmet fordítottak a környezeti, társadalmi szempontokra, a nemi szükségletekre, valamint az akadálymentesség, a bűnmegelőzés és formatervezés kívánalmaira.
A városi közterek közvetlenül befolyásolják, hogyan érzik magukat a városban élők és az odalátogatók, hogyan azonosulnak a hellyel és milyen a társasági élet. A városi közterek a gazdasági kilátásokra is hatással vannak. Környezeti szempontból is fontosak, hiszen csökkenthetik az éghajlatváltozás negatív hatásait, amelyek a városi környezetben valószínűleg egyébként is jobban érzékelhetők. A városfejlesztés nemcsak az épülettervezést és rendezvények szervezését foglalja magában, hanem ugyanígy része az olyan helyek létesítése, amelyek pozitív hatást fejtenek ki saját környezetükben. A közösségi csoportok bevonásával megtervezett városi terek egyre
64
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
fontosabb szempontként jelennek meg a tervezési folyamatban. Hosszú távú hatások A projekt keretében 15 nyílt városi terület újult meg Lengyelországban, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Olaszországban. A munkálatok során az UrbSpace stratégiai tervezési dokumentumokat készített, mint az „Akadálymentesítési terv Erfurtért”, amelyek segítséget nyújtanak azoknak, akik hasonló dolgokat kívánnak megvalósítani. A Közép-Európában
közterület-fejlesztési tervét. Az „Akadálymentesítési terv Erfurtért” további akadálymentesítési fejlesztést fog ösztönözni a város többi részén. Sőt, a projekt eredményei a jelenleg kidolgozás alatt lévő „Közterületi szakemberek európai hálózata” számára is alapvetésként szolgálhat. A projekt során alkalmazott bevált gyakorlatok egy szabványosított eljárás részét fogják képezni, amely az európai közterek minőségét hivatott javítani. A projektben résztvevő szakemberek a levont tanulságokat beépíthetik mindennapi munkájukba az állampolgárok javára.
lennie a tervezés motorjának a nyílt terek megújítására szánt erőfeszítésekben. Sosem gondoltam volna, hogy a környezeti, társadalmi, biztonsági, nemi és tervezési szempontok egyaránt érvényre tudnak jutni egy terület megújításakor.
10
Vladimir Ligus, Prešov város főépítésze, Szlovákia
Városi közterület újult meg öt közép-európai országban
szokatlan formában megvalósuló lakossági részvétel eredményeképpen a helyi közösség körében szélesen elfogadott módon újultak meg a közterek. Számos helyszínen az önkormányzatok jelentős saját forrásokat mozgósítottak az ERFA társfinanszírozás mellé. Így történt ez az alábbi projektekben: - Sidlisko II Prešov, Szlovákia - Brno-Novŷ Lískovec, Cseh Köztársaság - Városi Fasétány, Sopot, Lengyelország - Harangod Völgy-színpad, Nagykálló, Magyarország - Önkormányzati parkok Milánó közelében, Olaszország A projekt során megújultak a nyílt területek és bevonták a helyi lakosságot a tervezési folyamatba, segítettek megváltoztatni a döntéshozók szemléletmódját, új várostervezési eszközöket fejlesztettek ki a várostervezők, építészek, szakpolitikai döntéshozók és a helyi hatóságok számára.
75 %-a a közép-európaiaknak városokban él
Photo: © Zuzana Grošaftová
Photo: © Zuzana Grošaftová
Mindig a helyi közösségnek kell
Érték a lakosság számára A felújított nyílt tereket állampolgárok, családok, gyermekek és látogatók is használják. Erfurtban az akadálymentesítési tervezés leglátványosabb eredménye, hogy a köztereket sok fogyatékkal élő – idősek, kerekes székkel közlekedő gyermekek és családjaik – is igénybe veszi. A projekt során kidolgozott eszközöket, mint például a „Közös stratégia és módszertan” nyolc nyelvre lefordították. Ezek az eszközök segítséget nyújtanak a szakembereknek és közalkalmazottaknak a minőségi közterek kialakításában. Utóhatás
UrbSpace ERFA forrás: 1 759 414 € Időtartam: 2008 – 2011 Honlap: www.urbanspace.rec.org Projekt:
Az UrbSpace által elért eredmények kiindulópontként szolgálnak a partner- önkormányzatok további munkájához. A magyarországi Nagykállón például a projekt során szerzett tapasztalatok és kidolgozott tervezési módszertan segítségével készítette el az önkormányzat a város
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
65
Photo: © Monika Kytlicova
A tájak vitalitásának megőrzése A regionális identitás elválaszthatatlan részét képezik a tájat alkotó természeti erőforrások és a történelmi örökség. Mégis Európa nagy részén úgy hajtanak végre fejlesztéseket, hogy közben nem sok figyelmet szentelnek a kultúrtájakra. A VITAL LANDSCAPES arra törekszik, hogy ezek a szempontok központi témává váljanak a regionális és nemzetközi párbeszédek során.
A VITAL LANDSCAPES projektben nyolc partner vesz részt, köztük a tudományos és szakmai körök képviselői, akik szeretnék megóvni tájaink minőségét, szépségét és változatosságát. A projekt az állampolgári részvétel innovatív formáit teszteli, mint például a transznacionális konferenciák, munkacsoport-találkozók és tanulmányutak. Ebben a megközelítésben a helyiek nemzetközi szakértelemre támaszkodva vállalnak felelősséget közvetlen környezetükért. Közép-Európa érdekeltjei megvitatják a különböző tájvédelmi megközelítéseket, hogy egymástól tanulva gazdagíthassák a megoldási lehetőségek tárházát.
66
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
Részvételen keresztüli elfogadás A VITAL LANDSCAPES különös figyelmet fordít arra, hogy jobban bevonja a helyi lakosokat az őket körülvevő tájat érintő fejlesztési döntésekbe. A németországi Unteres Saaletalban kultúrtáj-kalauzokat képeznek a projekt keretében, akik a régió nagyköveteiként megismertetik a nyilvánossággal a térség tájképi szépségeit. Az unteres saaletali csapat és a helyi szakemberek közösen jelölik ki azokat a helyeket, ahol a természeti környezet támogatásával ellensúlyozni lehet a közelben folyó intenzív területfejlesztéseket.
A projekt szorgalmazza a tájgazdálkodásban érintettek – gazdák, beruházók, környezetvédők, lakosság – közti párbeszédet regionális és európai szinten egyaránt.
6
filmet készítettek gyerekekkel, amelyek bemutatják, hogyan járulnak hozzá a gazdák a táj megóvásához
25
Láthatóvá tenni a tájváltozásokat Sokszor olyan lassan mennek végbe a tájváltozások, hogy szinte észre sem vesszük őket. Képek és szimulációk segítségével, a veszélyek vizuális megjelenítésével jobban tudjuk érzékeltetni az érintettekkel a változás folyamatát. A projekt többféle vizualizációs technológiával dolgozik, hogy objektív alapokat adjon az egyeztetéseknek. A projekt egyaránt támaszkodik fejlett és hagyományos képi megjelenítési technológiákra – történelmi képek, térképek és ortofotók összehasonlítása –, mint ahogy tették azt a szlovákiai Kis-Kárpátokban is. A korszerű technológiák terén olyan GoogleEarth alkalmazást fejlesztettek ki, amely 3D megjelenítésben mutatja be a magyarországi Nagyberek tájelemeiben történt változásokat. A lengyelországi Msciwojowban a projektpartnerek és a helyi döntéshozók a 3ds Max modellezési szoftvert használva segítenek a lakosoknak megálmodni, milyen képet öltsön a falu a rehabilitáció után. A kultúrtájak megóvásán fáradozva a projekt megmutatja, miként lehet összeegyeztetni a gazdasági fejlődés, a természetvédelem és a társadalmi jólét szempontjait.
Jelentkező végezte el kultúrtáj-kalauz képzést
1 050 Km2 közép-európai kultúrtájon szükséges a fenntartható gazdálkodás megvalósítása Photo: © Ines Pozimski
Photo: © Monika Kytlicova
Az ausztriai Mühlviertel régióban a projekt keretében megbeszéléseket szerveznek, amelyek során kiderül, milyen elvárásai vannak a lakosságnak a falu és környéke fejlesztésével kapcsolatban. A projektben résztvevő szakértők összegyűjtik a különböző véleményeket és találkozókat szerveznek, ahol a résztvevők felállíthatják a közösség prioritásait és megvitathatják a különböző fejlesztési elképzeléseket. A Cseh Köztársaságban, a Sumava-hegységben rendszeres találkozókat szerveznek, hogy erősítsék a helyi lakosság kötődését az újonnan kialakított bioszféra-rezervátumhoz. A szlovéniai Ljubljansko Barje gazdálkodói a helyben megtermelt élelmiszer értékére hívják fel a külvárosi családok figyelmét, és elmagyarázzák a gyerekeknek, mi az érintetlen természeti táj jelentősége.
A VITAL LANDSCAPES segítségével elkészült az unteres saaletali területeket és tájgazdálkodási intézkedéseket összegyűjtő adatbázisunk. Az állampolgárok és érdekeltek részvételével megrendezett műhelymunkák során számtalan új ötlet látott napvilágot a tájfejlesztéssel kapcsolatban. Gerd Villwock, Unteres Saaletal Nemzeti Park alelnöke, Németország
VITAL LANDSCAPES ERFA forrás: 1 619 435 € Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.vital-landscapes.eu Projekt:
Környezeti Kockázatok Kezelése és Éghajlatváltozás Közép-Európában
67
A CENTRAL EUROPE Program Közös Technikai Titkárságának székhelye Bécsben található. A Titkársághoz bármilyen pénzügyi, projektmenedzsmenttel vagy kommunikációval kapcsolatos kérdéssel fordulhatnak. A közös együttműködés reményében várjuk megkeresését telefonon vagy e-mailben. CENTRAL EUROPE Program Közös Technikai Titkárság Kirchberggasse 33-35/11, A-1070 Bécs, Ausztria Telefon: +43-1-8908 088 2403 Fax: +43-1-8908 088 2499
[email protected] www.central2013.eu www.facebook.com/CentralEuropeProgramme www.linkedin.com/in/centraleuropeprogramme @CEProgramme