A CENTRAL EUROPE Program keretén belül megvalósított projektek Technológiatranszfer és Üzleti Innováció

A CENTRAL EUROPE Program keretén belül megvalósított projektek Technológiatranszfer és Üzleti Innováció

Kiadó:

CENTRAL EUROPE Program Közös Technikai Titkárság Kirchberggasse 33-35/111070 Bécs Ausztria

Koncepció és szerkesztés: Szöveg és fotók: Asszisztens: Grafika: Papír: Nyomtatva:

CENTRAL EUROPE Program CENTRAL EUROPE projektek Tom Popper Hermann Kienesberger Biotop (FSC tanúsítványnak megfelelő) 2014. június

A kiadvány elkészítésekor a CENTRAL EUROPE Program pontos adatközlésre törekedett és nem terheli felelősség a külső forrásokból származó adatokért, technikai jellegű pontatlanságokért, tipográfiai vagy más jellegű hibákért. A vonatkozó információk és linkek időközben a Kiadó figyelmeztetése nélkül megváltozhattak. A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

A kiadvány a CENTRAL EUROPE Programon keresztül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásában készült.

Tartalomjegyzék CENTRAL EUROPE

A régiók határokon átívelő együttműködése

10

ELEMZÉS: Együttműködés az innováció támogatására és a műszaki fejlesztésre

12

TECHNOLÓGIATRANSZFER ÉS ÜZLETI INNOVÁCIÓ

4

6

Együttműködés az innováció területén 2007-2013

ACCESS – Ágazati megközelítés az innováció ösztönzésére ACT CLEAN – Egy tiszta és versenyképes Közép-Európáért AutoNet – A gépjárműipar élén az innováció CEBBIS – A kutatás gazdasági hasznosítása CEEM – A KKV-k támogatása a folyamatok környezetbaráttá tételében CENILS – Innovatív fény világítsa meg a piacot! CentraLab – A régió innovációs laboratóriummá való alakítása Central Community – A laboratórium megnyitása az innováció erősítése érdekében CENTROPE CAPACITY – Együttműködés az integrált régió megteremtéséért centrope_tt – A kutatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek kiaknázása CERIM – A csúcstechnológia piacra történő bevezetése ClusterCOOP – A klaszterek támogatása a versenyképesség növelése érdekében CLUSTERS-CORD – A klaszterek következő szintre történő emelése CluStrat – Az új klaszter koncepciók ösztönzik a fejlődő ágazatokat CNCB – Helyi klaszterek kialakítása a globális versenyképesség biztosítására C-PLUS – Erősebb klaszterek építése a versenyképesség növelésére ESSENCE – A nagy versenytársak logisztikai módszerei a KKV-knél FLAME – Az innováció anyagi megközelítése FORT – A vállalkozások támogatása abban, hogy minél többet hozzanak ki az innovációból FREE – Az innováció és a vállalkozások közötti kapcsolat megteremtése I3SME – Innovációs útra állítani több száz KKV-t IDEA – A kimagasló képességű munkaerő biztosítja a vállalatok versenyképességét INNOTRAIN IT – Az IT innovációs fejlesztésre történő felhasználása InoPlace – Segítségnyújtás a vállalkozásoknak a fiatal innovátorok támogatásában InTraMed-C2C – A betegek helyzetére választ adó fejlesztések LiCEA – Segítségnyújtás a KKV-knak az energiafelhasználás mérésében és csökkentésében NANOFORCE – Jobb jövő építése a nanotechnológia alkalmazásával PLASTiCE – A korszerű műanyagok csökkentik a hulladék mennyiségét PRESOURCE – Hatékony termelés: többet kevesebből PROINCOR – Az innováció fontossága a kisvállalkozások versenyképességének megőrzésében SMART FRAME – Innovációs együttműködés a vállalkozások fejlesztésére

Technológiatranszfer és Üzleti Innováció Közép-Európában

14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76

Előszó

Az innováció a regionális versenyképességet minden szinten támogatja és ösztönzi. Az üzleti világ egyre összetettebbé válása, valamint a verseny erősödése a vállalatokat az innováció irányába fordítja, amely a versenyelőny megszerzésének egyik legbiztosabb módja. Közép-Európában számos régióban továbbra sem áll rendelkezésre az innovációt támogató stabil keretrendszer, és ez komoly kihívást jelent. A kutatásra és technológiai fejlesztésekre fordított összeg, csakúgy, mint a vidéki szereplők együttműködést szorgalmazó klaszterekben való részvétele továbbra is meglehetősen alacsony szinten mozog. Az innovációs fejlesztésekből való részesedéshez a vállalatoknak hatékonyabb technológiai transzferre és készen elérhető pénzügyi forrásokra, valamint megfelelő üzleti készségekre van szükségük. A CENTRAL EUROPE Program projektjei e kihívásokat hivatottak csökkenteni a regionális szereplők közötti jobb kapcsolatok kialakításán keresztül. Míg a centrope_tt projekt (34. old.) például a regionális innovációt irányító rendszereket javítja, addig a CNCB projekt (44. old.) a klaszterek nemzetközivé válásának lehetőségeit teremti meg, a CluStrat (42. old.) pedig új klaszter-koncepciókat hoz létre az új iparágak támogatásra. Az ACCESS (16. old.) az iparági innovációs potenciált méri fel, a C-PLUS (46. old.) azonban a klaszterek teljesítményének javítását célzó intézkedések bevezetését segíti elő.

A CENTRAL EUROPE projektek ugyanakkor lehetővé teszik a kis- és középvállalkozások számára, hogy éljenek innovációs lehetőségeikkel, továbbá elősegítik a kutatási eredmények üzleti lehetőségekre történő átváltását. Ezek olyan innovációs és technológiai transzfert tesztelő eszközök révén valósulnak meg, mint amilyen a CEBBIS projekt (22 old.) vagy a LiCEA project (66. old.). A PROINCOR (74. old.) projekt az innovációs menedzsment területén nyújt támogatást a vállalkozásoknak, az INNOTRAIN IT (60. old.) projekt a emberi erőforrások innovációs folyamatba beágyazásában segít. A CERIM (36. old.) és FORT (52. old.) projektek célja, hogy az innovatív ötleteket megfelelő pénzügyi támogatással párosítsa. Ez a kiadvány a CENTRAL EUROPE Program eddigi történetébe enged betekintést; azt a 31 innovációs projektet mutatja be, melyek 2007 óta közös finanszírozásban zajlanak. Reméljük, hogy kiadványunk kiváló alapot képez az elért eredmények megvizsgálására, valamint arra ösztönzi Önöket, hogy megvizsgálják, mely területeken lehetne további fejlődést elérni, valamint milyen irányba induljanak a 2014-2020-as programozási időszakban.

Christiane Breznik Bécs, A CENTRAL EUROPE Program Irányító Hatósága


5

CENTRAL EUROPE

A régiók határokon átívelő együttműködése

Közép-Európa városainak és vidéki régióinak közös a történelme, és hasonlóak a társadalmi és kulturális jellemvonásaik. A térséget északon a Balti-, délen a Földközi-tenger a határolja, nyugati és keleti határait azonban nehezebb meghatározni. Teljes területe több mint 1 millió négyzetkilométer, amelyen mintegy 150 millió ember él: 2007 óta ők élvezhetik a CENTRAL EUROPE Program nyújtotta nemzetközi együttműködésekből fakadó előnyöket.

A közös vonások ellenére a közép-európai régió mégis annak változatosságával jellemezhető leginkább: jelentős eltérések tapasztalhatók az éghajlati, területrendezési, települési és gazdasági struktúrákban, valamint a megközelíthetőség és az ökológiai kihívások területén is. Szintén nagyok a különbségek a közép-európai politikaiés közigazgatási rendszerekben, amelyek talán itt a legheterogénebbek az Európai Unióban. Kihívást jelent Európa sokszínűségének minél jobb kihasználása a terület fenntartható fejlesztése érdekében - a különböző országok és régiók közötti széleskörű együttműködések növelésével. CENTRAL EUROPE Program 2007-2013 A CENTRAL EUROPE Program széles lehetőséget biztosít a hatóságok, intézmények és vállalkozások együttműködéséhez a következő 9 közép-európai országban: Ausztria, Cseh Köztársaság, Magyarország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. 124 projekt társfinanszírozásának biztosításával a CENTRAL EUROPE Program segítette a helyi és regionális innováció növelését, a nagyobb fokú akadálymentesítést, a környezet

6


megőrzését, valamint a régiók versenyképességének és vonzerejének növelését a közép-európai térségben. 2007 óta a CENTRAL EUROPE Program több mint 230 millió eurót fordított transznacionális projektekre az alábbi területeken: Technológiatranszfer és üzleti innováció Fenntartható tömegközlekedés és logisztika Környezeti kockázatok kezelése és éghajlatváltozás Energiahatékonyság és megújuló energia Demográfiai változások és tudásfejlesztés Kulturális örökség és kreatív erőforrások

CENTRAL EUROPE ERFA finanszírozás: 231 millió euró Időtartam: 2007 - 2013 (2015) Weboldal: www.central2013.eu Program:


7

498 000 000 Euró értékű beruházást készítettek elő a CENTRAL EUROPE projektek keretében

22

Euró cent a CENTRAL EUROPE projektek egy főre jutó éves finanszírozási költsége

1331

Partner vesz részt a CENTRAL EUROPE projektek megvalósításában

Együttműködés az uniós állampolgárokért A CENTRAL EUROPE projektekben különböző országok érdekeltjei közös erőfeszítéseket tesznek azzal a céllal, hogy a nemzeti határokon sok esetben túlnyúló problémákra hatékony megoldásokat, ezen keresztül pedig a lakosság hétköznapi életében javulást érjenek el. A felmerülő kérdéseket helyi szinten, azaz a különféle közép-európai régiókban oldják meg. A több nemzeten átnyúló együttműködés lehetővé teszi a partnerek számára, hogy a közös munka hozzáadott értékéből profitáljanak. Így kizárható a felesleges folyamatismétlés, valamint a nagyobb hatást rövidebb fejlesztési idő alatt lehet elérni.

kísérleti beruházás és intézkedések pénzeszközök és befektetések támogatásának kibővítése új gazdasági stratégiák alkotása a helyi közösségek bevonásával többszintű hatékonyság-növelés központi beruházások hatékonyságának növelése az uniós irányelvek regionális szinten történő alkalmazásának támogatása a regionális hálózatok és helyi közösségek bevonása a szakpolitikák minden szinten történő befolyásolása

8


A nemzeteken átnyúló értékes tapasztalatokra kell a munkánkat alapoznunk. Számos tényező igazolja, hogy bizonyos kihívásokat nem lehet kizárólag nemzetállami vagy regionális szinten megoldani, hanem határokon

Photo: © iStockphoto.com / EHStock

együttműködések során szerzett

átnyúló megközelítésre van szükség.

Hozzájárulás az Európa 2020 stratégiához A CENTRAL EUROPE Programban megvalósuló határokon átnyúló együttműködés mélyen az új európai, nemzeti és regionális stratégiai keretrendszerbe ágyazódik. A CENTRAL EUROPE Program keretén belül megvalósult számos projekt már jelenleg is hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez, az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés elősegítése érdekében. Az egymást kölcsönösen erősítő célok segítik az EU-t és a tagállamokat abban, hogy jól teljesítsenek a foglalkoztatás, a termelékenység és a társadalmi befogadás területén. Az Európa 2020 stratégiában foglalt konkrét lépések öt területen – a foglalkoztatás, innováció, oktatás, társadalmi befogadás, valamint az éghajlatváltozás és energia területén – tűznek ki ambiciózus célokat. A CENTRAL EUROPE Program, valamint a program hatására egy adott helyszínen megvalósuló határokon átnyúló együttműködések e célok regionális szinten történő elérésében fontos szerepet töltenek be, jóllehet ezek a programok az EU kohéziós politikára fordítható összköltségvetésnek mindössze 0,07 %-át teszik ki a 2007-2013-as időszakban. CENTRAL EUROPE 2014-2020 A CENTRAL EUROPE Program a következő, 2014-2020 közötti programidőszakban is támogatja a regionális együttműködést a különböző közép-európai államok között. Legutóbb Horvátország csatlakozott a programhoz, amelyben Ausztria, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, valamint Németország és Olaszország egyes régiói is részt vesznek.

Photo: © iStockphoto.com / Fred Froese

Johannes Hahn, regionális politikáért felelős uniós biztos

A CENTRAL EUROPE Program általános célkitűzése, hogy „határokon átnyúló együttműködés útján úgy változtassa meg a közép-európai városokat és régiókat, hogy azokban jobb legyen élni és dolgozni”. Pontosabban fogalmazva a nemzetközi együttműködés elősegítse az olyan intelligens megoldások alkalmazását, amelyek választ adnak a regionális problémákra az alábbi területeken: Innováció és tudásmenedzsment Alacsony széndioxid kibocsátású városok és régiók Környezeti erőforrások, kulturális erőforrások Közlekedés és mobilitás

l

l

l

l

A Program az olyan témaköröket, mint a demográfiai változások, horizontálisan kezeli. A tevékenységek középpontjában nemzetközi szintű, politikai tanuláson és a megvalósításon alapuló megközelítések állnak. Konkrétan, stratégiák és akciótervek megvalósítása, módszerek kifejlesztése, tesztelése és használatbavétele, nagyobb beruházások előkészítése, kísérleti akciók – beleértve a kísérleti beruházásokat is – valamint olyan teljesítménynövelő intézkedések, mint a képzés is a tevékenységek körébe tartoznak. Részletesebb tájékoztatás található az új CENTRAL EUROPE Programról az interneten a www.central2020.eu címen.


9

Együttműködés az innováció területén a CENTRAL EUROPE Program keretén belül CENTRAL EUROPE SZÁMOKBAN A PROGRAMBAN ÉRINTETT ORSZÁGOK, RÉGIÓK/VÁROSOK ÉS LAKOSSÁG

80

148

9

város & régió

millió lakos

ország

TÁRSFINANSZÍROZÁSSAL MEGVALÓSÍTOTT INNOVÁCIÓS PROJEKTEK

1

31

innovációs projekt (a 124-ből)

a hat fő terület közül

313

partner vesz részt az innovációs projektekben (az 1331-ből)

A PROGRAM IDŐTARTAMA 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

A KÖZPÉNZEK OKOS FELHASZNÁLÁSA BEFEKTETETT ÖSSZEG

54 = 23 %

-a 231 millió eurós teljes program költségvetésnek

millió euró

Lakosonként évi mintegy

0.05

1

ráfordítással a program az alábbiakat éri el:

397

370 0.34 millió euró

11

10

összértékű befektetés jött létre a projekt eredményeképpen

állandó együttműködési millió euró hálózat a projektek által előkészített született jövőbeli befektetések értéke Technológiatranszfer és Üzleti Innováció Közép-Európában

217 helyi kísérleti tevékenység jött létre a projektek keretén belül

új munkahely jött létre

Projektek

KÖZELEBB AZ EURÓPA 2020 CÉKITŰZÉSEK TELJESÍTÉSÉHEZ A CENTRAL EUROPE Program hozzájárul az Európa 2020 Stratégiában megjelölt törekvések, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához. A Stratégia európai szinten konkrét célkitűzéseket határoz meg a foglalkoztatás, innováció, oktatás, társadalmi befogadás, az éghajlatváltozás és energia területén. A CENTRAL EUROPE projektek által elért eredmények hozzájárulnak a fent nevezett célok helyi és regionális szintű teljesítéséhez.

menetrend új készségek megszerzésére és munkahelyek teremtésére

5

4

digitális menetrend

13

innovációs unió

Az EU 2020 prioritásaihoz hozzájáruló projektek száma

az energiahatékony Európáért

Az EU 2020 kiemelt kezdeményezéseihez hozzájáruló projektek száma

17

1

17

iparpolitika a globalizáció jegyében

22

inkluzív növekedés

intelligens növekedés

Design: studioQ.at

1

fenntartható növekedés


Adatok: 2014. április

11

ELEMZÉS: Együttműködés az innováció támogatására és a műszaki fejlesztésre Az innováció létfontosságú a versenyképesség megtartásában és a gazdasági növekedés elérésében. Az innovációban úttörő szerepet játszhatnak azok a kutatók, akik olyan kisebb, rugalmas vállalkozásokkal együttműködésben dolgoznak, amelyek az új gondolatok jövedelmezővé tételére törekednek. A CENTRAL EUROPE Program a „Technológiatranszfer és üzleti innováció” témakörébe tartozó projektek segítségével törekszik ezen igények kielégítésére. A 2007-2013-as időszakban a CENTRAL EUROPE Program 124 projektje közül 31 tartozott ebbe a kategóriába. Az Inova + által végzett vizsgálatok szerint a CENTRAL EUROPE Program ezen a témakörbe tartozó projektjei jól kezelik a problémát azáltal, hogy erősítik a létfontosságú együttműködést, és hogy segítséget nyújtanak az innovatív vállalkozásoknak a korlátok áttörésében. A vizsgálat megállapította, hogy a projektek hozzájárulnak az EU innovációfejlesztési célkitűzéseinek megvalósításához, és, azzal, hogy nemzetközi keretet teremtenek az az innovációs és üzleti fejlesztési együttműködés előmozdításához, jelentős hozzáadott értéket képviselnek.

12


Azzal, hogy egyedülálló ‚nyílt teret’ képez az innovációpolitikai döntéshozók és közvetítők számára a technológiatranszferben és az üzleti fejlesztésben használható új innovációs megközelítések kifejlesztéséhez, megosztásához és kikísérletezéséhez, a CENTRAL EUROPE Program hozzáadott értéket képvisel és egyértelműen hiánypótló szerepet játszik az EU politikai kontextusában.” Inova +, Portugália A 31 technológiai és innovációs projekt két résztémakörrel foglalkozott: az „Együttműködés a regionális szereplők közötti szorosabb kapcsolatok kiépítésére” alá tartozó projektek a döntéshozók és a megvalósítók közötti közös tanulást és információ-megosztást erősítik. Az „Együttműködés az innováció erősítésére a regionális vállalkozásokban” projektjei közvetlenebb formában nyújtanak támogatást a vállalkozások innovatív képességeinek kiteljesítéséhez és az új kutatási eredmények piaci bevezetéséhez.

Ami a vállalkozások, különösen a KKV-k, közvetlen támogatását illeti, a vizsgálat megállapította, hogy elsősorban a következő tényezők azok, amelyek a vállalkozásokat akadályozzák: a forráshiány, az innovációs menedzserek hiánya, az innováció, az innovatív termékek és szolgáltatások nem kielégítő marketingje, a kutatási képességek hiánya (különösen a KKV-k esetében), továbbá a kapcsolati háló és együttműködés gyengesége a külső partnerek esetén. A tanulmány szerint a projektek segítséget nyújtanak ezeken a területeken: vagy specifikusan az adott problémát megcélozva, vagy pedig közös megoldás kidolgozásával.

A stratégiai tanulás, mint domináns tevékenység A vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a 31 technológiatranszferrel és üzleti innovációval foglalkozó projekt közül 17 a stratégiai tanulásra és üzleti innovációra összpontosít. A vizsgálat megállapította, hogy számos probléma jelentkezik a regionális szereplők között az innovációs politika javítását szolgáló hatékony együttműködési és tanulási folyamatok megvalósítása során. A döntéshozók helyben a stratégiák és programok hatékonyságának mérése során igényelnek támogatást – jobb összehasonlítási alapok, ill. formális ellenőrzési eljárások formájában. Nemzetközi szinten a legjobb gyakorlatok megtalálására szolgáló módszerekre, és a legjobb gyakorlatok megvalósításához nyújtott támogatásra van szükség. A vizsgálat megállapította, hogy a 17 technológiatranszferre és üzleti innovációra koncentráló projekt eredményes munkát végzett az ezen igények kielégítése érdekében. Ilyen támogatást kielégítő minőségben a többi uniós és nemzeti szintű tevékenység nem nyújt.

A vállalkozások támogatását célzó 14 innovációorientált projekt között a leggyakoribb tevékenység az innovációmenedzsment, az ismeretek fejlesztése volt. Ennek egyik oka, hogy viszonylag egyszerű hatékony képzést tartani nemzetközi szinten. Emellett a 31 technológiatranszferre és üzleti innovációra koncentráló projekt közül hat projekt „kevert” fókuszú volt, azaz tevékenységei kiterjedtek mind az innovációpolitikára, mind a vállalkozások közvetlen támogatására. A tanulmány szerint e két tevékenység kiegészíti egymást, így ésszerű egy-egy projekt keretei között együttesen foglalkozni velük. A jövőre nézve a vizsgálat azt javasolja, hogy a CENTRAL EUROPE projektek tartsák a technológiatranszfert és az üzleti innovációt a fókuszban és, hogy a program pontosabban határozza meg az innovációpolitika, illetve a vállalkozások közvetlen támogatásának két résztémáját. Ugyanakkor a tanulmány szerint azok a „kevert” fókuszú projektek, amelyek mindkét résztémát érintik, különösen eredményesek lehetnek. A teljes tanulmány letöltéséhez látogasson el a http://www.central2013.eu/thematic-studies honlapra.


13

Technológiaitranszfer és üzleti innováció

Együttműködés a regionális szereplők közötti jobb kapcsolatokért Együttműködés a regionális vállalkozások innovációs kapacitásának növelésére 14


PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓK


15

Photo: © iStockphoto.com / DNY59

Ágazati megközelítés az innováció ösztönzésére A kis- és középvállalkozások (KKV-k) motorja sok esetben az innováció, különösen néhány technológiai ágazatban. A gazdasági recesszió miatt azonban nehéz a KKV-k lendületét fenntartani. Az ACCESS projekt újfajta megközelítéssel próbál megoldást találni erre a kihívásra. Olyan ágazatspecifikus megközelítéssel él, amely a gazdaságot ösztönző innovációt segíti elő.

Az ACCESS projekt három olyan területre fókuszál, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak az innovációhoz. Ez a három terület a biotechnológia, a mechatronika és az élelmiszeripar. 8 közép-európai államból 11 partner dolgozik az innovációt segítő projekten annak érdekében, hogy a következő kérdésekre választ találjanak: l

l

Melyek azok a regionális innováció-menedzsment eszközök és technológiák, amelyek javíthatják az innovációs kapacitást? Milyen lehetőségek rejlenek az ágazati megközelítésen alapuló innováció-menedzsmentben?

16


A projekt megpróbálja az innováció ezen iparágakra gyakorolt hatását, a jelenleg meglévő innovációt ösztönző módszereket, valamint az ilyen irányú erőfeszítések tényleges eredményeit felmérni. Ugyanakkor igyekszik megállapítani azt is, hogy az ágazati szereplőknek az innováció területén milyen támogatásra van szükségük. Transznacionális jellegénél fogva az ACCESS bizonyos ágazatokban az innovációs kapacitás vizsgálatára regionális szintű tudásauditot képes végrehajtani, így a rendelkezésre álló legjobb innováció-menedzsment eszközöket és technológiákat képes a különféle ágazatokban az új ötletek bevezetésére alkalmazni, és azokat a releváns célcsoportoknak bemutatni.

szabályozó szerveknek, más ágazati érdekelteknek is

az EU27 élelmiszer-ipari vállalkozásainak kis- és középvállalkozás (KKV)

iránymutatásul szolgálhat az innovációt támogató környezet megteremtésében.

200

Janja Kokolj Prošek, a szlovén Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztérium Átfogó Vidékfejlesztési és Vidékmegújítási programjának (CCDVR) felelőse

helyszíni interjút végeztek az ACCESS kutatói

3

Tudásmegosztás Az ACCESS kulcsfontosságúnak tartja, hogy ágazatspecifikus kutatásainak eredményeit megossza az érdekeltekkel, legyen szó a tanulmányozott iparágakban érintett kormányzati szabályozó szervekről, kutatókról vagy üzletvezetőkről. Az összegyűjtött információ birtokában az ACCESS projekt résztvevői egy speciális „Nemzeteken átnyúló Innovációs Menedzsment” képzést tartanak, hogy a megszerzett tudást széles körben ismertté tegyék. A képzésben résztvevő szakemberek az illetékes minisztériumokat és más ágazati szereplőket hasznos javaslatokkal láthatják el az innovációs rendszerek támogatására vonatkozóan. Ezek a szakemberek a biotechnológiai, mechatronikai és az élelmiszer-ipari vezetőknek az innovációs rendszerek fejlesztéséről és a későbbiekben bevezetendő támogató intézkedésekről adnak felvilágosítást. A különböző ágazatokat kutató szakemberek az ACCESS projekt „szakértői értékelés rendszerén” keresztül ismereteiket megosztották más területek szakértőivel. Ennek keretén belül egy adott régió innovációs vizsgálatát követően a szakemberek a helyi kormányzati és önkormányzati szereplőkkel, az egyetemek és magánkézben lévő kutatási intézmények, innovációs és technológiai közvetítő szervezetek, valamint magánvállalkozások képviselőivel és kockázati tőke befektetőkkel találkoztak eszmecserére. Ilyen jellegű regionális találkozóra három ízben került sor élelmiszer-ipari, négy alkalommal mechatronikai, és szintén három ízben biotechnológiai témában. A terepen folytatott ilyen és hasonló tevékenységek az innováció támogatásának szisztematikus megközelítését segítik elő. Ezzel egy időben a projekt keretén belül számos olyan érdekelt is egy asztalhoz ült, akik a projekt időtartamán túlmutatóan is képesek a további tudásátadást elősegítő együttműködésre.

kísérleti projektet indított az ACCESS a biotechnológia, a mechatronika és az élelmiszeripar területén

Photo: © iStockphoto.com / RainerPlendl

Photo: © iStockphoto.com / DNY59

99%-a

A projekt a nemzeti és regionális

ACCESS ERFA támogatás: 1 578 642 euró Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.central-access.eu Projekt:


17

Photo: © iStockphoto.com / gilas

Egy tiszta és versenyképes Közép-Európáért Közép-Európa vállalatai az ipari és üzleti tevékenység során keletkező bármilyen negatív környezeti hatást jelentős mértékben képesek csökkenteni, ha hozzáférésük van a rendelkezésre álló legfejlettebb technológiához. Az ACT CLEAN projekt tisztább termelést eredményező kiterjedt területi hálózatot hozott létre annak érdekében, hogy a környezetbarátabb működéshez szükséges információval ellássa a helyi vállalkozásokat.

Az ACT CLEAN hálózat az országos szintű ACT CLEAN kapcsolódási pontok (NCP-k) együttműködésén alapul. Az NCP-k állandó együttműködési struktúrákat és kis- és középvállalkozásokat támogató szolgáltatásokat dolgoztak ki a zöldebb termelési technológiák és ügyviteli rendszerek felhasználásának támogatására. Rögös az uniós szabályozás betartásáig vezető út A tisztább termelés a szennyezés csökkentésével egyidejű hatékonyságnövelésen túl jogi kötelezettséget is jelent. Az uniós irányelvek és szabályozás megkövetelik

18


a vállalkozásoktól, hogy igazodjanak az előírt környezetvédelmi normákhoz, továbbá biztosítsák a környezeti szempontból hatékony termelési folyamatokat. Sok KKV-nak nincs hozzáférése a más régiókban kifejlesztett és bevetett tisztább gyártási technológiákhoz. Ugyanakkor gyakran a zöldebb gyártási technológiával rendelkező KKV-k sincsenek kapcsolatban a legfontosabb piaci szereplőkkel. Az ACT CLEAN ezeket a nehézségeket hivatott orvosolni azáltal, hogy a termelési folyamatokat környezetbarátabbá alakító termékeket és szolgáltatásokat kínál fel a KKV-k számára, amelyek az uniós jogszabályokhoz való igazodást is garantálják.

Photo: © iStockphoto.com / gilas

Az ACT CLEAN hálózatán

A találkozások közvetlen támogatást nyújtanak

keresztül a vállalataink a legújabb

találtuk, ennek eredményeképpen

Az ACT CLEAN hálózat egy folyamatos iparági workshop sorozatot, valamint a tisztább termelés témájában egy folyamatos business-to-business képzést hozott létre. Az elmúlt három év során a képzés lefedte az energiahatékonyság, a hulladékkezelés és a környezetvédelmi irányítási rendszerek témaköreit. Ezenfelül a hálózat a KKV-k egyedi kívánságainak is eleget tud tenni a tisztább termeléssel kapcsolatos bármilyen témában.

már konkrét kezdeményezések

A tisztább termelés ösztönzése regionális szinten

innovációs kérdésekkel ismerkedhettek meg, amelyeket most vizsgálunk meg közelebbről. Az „eco-design” koncepciót különösen érdekesnek

születtek; erre példa a rendszeres vállalati képzések bevezetése. Carlotta Ranieri, CNA Bologna, Kézművesek és KKV-k Országos Szövetsége szakpolitikai, energetikai, környezetvédelmi koordinátor, Olaszország

A projekt kidolgozta az ACT CLEAN nemzeteken átnyúló menetrendet, amely a tisztább termelés elősegítésének, fejlesztésének és beüzemelésének támogatását szolgálja. A menetrend cselekvési terve három fő területet fed le: a hálózatépítési tevékenységek segítése a tisztább gyártási folyamatokkal kapcsolatos ismeretek terjesztése a pénzügyi keretrendszer fejlesztése l

l

l

A projekt részeként vezette be például a magyarországi Corvinus Egyetem az uniós szabályozást tartalmazó „Complex” adatbázist, amelyet a szlovák Tisztább Termelésért Központ bocsátott rendelkezésre. A koncepciót egy egyszerűbb, az ún. „Greenlex” adatbázisra dolgozták át olyan interaktív eszközt létrehozva, amely lehetővé teszi a KKV-k számára a rájuk vonatkozó uniós és magyar szabályozás gyors keresését, valamint a rendelkezések betartásának ellenőrzését is. Nem kell a nulláról kezdeni Az ACT CLEAN eszközcsomag összeállításán túl a projekt számos legjobb gyakorlatot is beazonosított és közzétett. Az ilyen legjobb gyakorlatok határokon átnyúló – „Tisztább Termelési Gyakorlatok” találkozók keretén belül történő – megosztásával hasznos ismeretek sajátíthatók el. Az egyik ilyen legjobb gyakorlat egy német céghez fűződik. A vállalat kifejlesztett egy adszorpciós – napkollektoros hűtési technológiát, amely jóval kevesebb elektromos áramot fogyaszt a hagyományos klímaberendezésekhez képest. A hagyományosan alkalmazott üvegházhatást erősítő hűtőközeget (a HFC-t) vízzel helyettesítették. Télen hőbefúvóként üzemel a berendezés. A technológiával biztonságosabb környezetet és jobb energia-hatékonyságot sikerült elérni, és így közvetlen megtakarítás realizálható. Az ACT CLEAN ilyen és ehhez hasonló példákat gyűjtött össze és elemzett, valamint egy innovációs megoldásokat tartalmazó közös adatbankot hozott létre a KKV-k számára. A projekt adatbázisába hozzávetőlegesen 500 példát választottak ki, és ezeket ismeretterjesztő füzetek formájában és egyéb terjesztési formátumban teszik nyilvánossá.

A cselekvési terv javaslatainak címzettje minden esetben az adott területért felelős intézmény. Továbbvezető út Az ACT CLEAN hálózat együttműködési mechanizmusa mostanra kellőképpen kialakult és stabil ahhoz, hogy a kezdeti projekt időtartamán túl is életképes maradjon. A projekt honlapja csatlakozási felületként fog a jövőben is szolgálni a különböző közép-európai országok és vállalkozások között. A cselekvési tervben tett javaslatokat érdemes megszívlelni, hogy a tisztább termelés keretrendszere Közép-Európában tovább fejlődhessen. További tudatosság növelésre van szükség annak érdekében, hogy a KKV-k a tisztább termelési folyamatokról értesüljenek, valamint a kifejlesztett eszközöket megfelelő módon népszerűsítsék és forgalmazhassák.

1990

Ebben az évben született meg a „tisztább termelés” kifejezés az ENSZ Környezetvédelmi Programjának keretén belül

ACT CLEAN ERFA támogatás: 1 914 082 euró Időtartam: 2008 – 2012 Honlap: www.act-clean.eu Projekt:


19

Photo: © iStockphoto.com / mattjeacock

A gépjárműipar élén az innováció Közép-Európa gépjárműiparának a jövőjét leginkább az innováció tudja biztosítani. A progresszív gépjárműgyártók és kutatóintézetek a régió versenyképességét új folyamatok, anyagok és termékek közös fejlesztésén keresztül képesek megőrizni. Az AutoNet az innovációs folyamatot a közép-európai és azon túli iparági szereplők közötti egység megteremtésével gyorsítja fel.

Az AutoNet célja egy vállalatokból, kutatóközpontokból, egyetemekből, nemzetközi szervezetekből és állami intézményekből álló erős hálózat létrehozása, amely együttműködik az gépjárműipar különböző területein az innováció előmozdításában. A projekt az legfőbb ágazati szereplőket mutatja be egymásnak, valamint platformot teremt az ismeretcserére és az együttműködésre. Az AutoNet eddig három nemzetközi „tapasztalatcserét szolgáló szemináriumot” rendezett meg Nyitrában (Szlovákia), Reggio-Emiliában (Olaszország), és Rzeszowban

20


(Lengyelország). Ezeken a találkozókon lehetőség nyílt a gépjárműipar innováción és hálózati együttműködésen alapuló fejlesztésében érdekelt 172 résztvevő – vállalkozások képviselői, üzletvezetők, szakpolitikai szakértők és közvetítő szervek – bevonásával tematikus és nyílt eszmecserét folytatni. Az AutoNet hosszú távú együttműködést kíván létrehozni a rendelkezésére álló eszközökkel és a projekt keretén belül megszervezett találkozók révén a gépjárműipar európai szereplői között.

Photo: © iStockphoto.com / mattjeacock

Az EU a világ legnagyobb

amely a versenyképesség és a fenntarthatóság javításán keresztül kívánja az EU gépjárműiparát erősíteni. A projekt zárását követően a MatchMaking adatbázis üzemeltetésén és egyéb hatékony erőfeszítéseken keresztül az AutoNet biztosította a további kapcsolatépítési lehetőségeket.

gépjárműgyártója. Az iparág szakképzett munkaerő hatalmas foglalkoztatója és élenjáró a tudásszerzés és az innováció területén.

470

Meggyőződésem, hogy az AutoNet a közép-európai hálózatépítés és együttműködés egyik

bejegyzés a MatchMaking adatbázisban

legkiválóbb eszköze.

800

Andrea Hrčková SIM PLAN projektmenedzser, Szlovákia

képzett MatchMaking adatbázis felhasználó A projekt MatchMaking adatbázisa meggyorsítja és megkönnyíti a partnerek online felkutatását. Az adatbázis jelenleg több mint 470 bejegyzett szervezetet tartalmaz, és ez a szám folyamatosan nő az újonnan csatlakozó kis- és középvállalkozásoknak, kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szervezeteknek, egyetemeknek, és a gépjárműiparban tevékenykedő egyéb szervezeteknek köszönhetően. Az adatbázishoz csatlakozni kívánó szervezetek nem kizárólag uniós területekről, hanem erős gépjárműiparral rendelkező más országokból – mint Ukrajna, Törökország vagy Oroszország – is származhatnak. Annak érdekében, hogy a felhasználók a lehető legtöbbet tudjanak profitálni az adatbázisból, az AutoNet 27 képzést tart kilenc országban Közép-Európa szerte. 800 résztvevőnek nyílt lehetősége arra, hogy első kézből tájékozódjon az adatbázisról és annak működéséről. A projekt elősegítette a tényleges együttműködést eredményező személyes kapcsolatok kialakulását 12 MatchMaking rendezvény megszervezésén keresztül, amelyből kilenc eseményre az unió területén belül, a további háromra pedig Törökországban, Ukrajnában és Oroszországban került sor. 550-en vettek részt ezeken a találkozókon, és hat hosszú távú együttműködési megállapodást írtak alá a gépjárműiparban megvalósítandó innovatív megoldások kifejlesztésére a találkozók eredményeképpen.

1 300 kétoldalú találkozó a MatchMaking események keretén belül

Az AutoNet kiépíti a saját hálózatát A gépjárműipar egyes szereplői közötti együttműködés támogatása során maga az AutoNet is tevékeny szereplő, az AUTOCLUSTERS-zel (www.autoclusters.eu) például közös szinergiafejlesztésben vesz részt. Az AutoNet ugyanakkor számos megállapodást kötött a CLEPA-val (a Gépjárműipari Beszállítók Európai Szövetségével), amely az iparági beszállítók hivatalos képviseletét látja el, valamint az EASN-nal (Európai Gépjárműipari Stratégiai Hálózattal),

AutoNet ERFA támogatás: 1 324 726 euró Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.autonet-central.eu Projekt:


21

Photo: © iStockphoto.com / Stefan Thamm

A kutatás gazdasági hasznosítása Az európai egyetemeken elért tudományos és technológiai áttörések új és érdekes üzleti lehetőséget kínálnak a progresszív kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára. A vállalatok csak abban az esetben tudnak a legújabb fejlesztésekből hasznot húzni, ha kellőképpen értesültek. A CEBBIS projekt az egyetemek és az iparág közötti kommunikáció javításán keresztül kísérli meg a KKV-k körében az innovációt előmozdítani.

A hét közép-európai országban működő kutatási központok és technológiai parkok partnerségét összefogó CEBBIS-t a kutatók és üzletemberek közötti kommunikációs akadályok leküzdésére hozták létre. A projekt felmérése megmutatta, hogy ezek az akadályok a kutatók és vállalkozók közötti megértés hiányából, az egyetemek vagy tudományos intézetek hiányos támogatási rendszeréből, valamint a nem megfelelő egyetemi irányítási rendszerekből adódnak. A CEBBIS a jobb kommunikáció támogatása céljával szervez workshop- és konferencia sorozatokat, ezen felül pedig

22


lehetővé teszi a régió szakemberei és érdekeltjei számára, hogy megosszák egymással ismereteiket a kommunikáció javításának különféle módjairól. Tapasztalatcsere A projekt a szellemi tulajdon és innováció témakörében megrendezett Prágai Nyári Konferenciával indult, amelyen a technológiai transzfer vezető szakemberein túl az iparág képviselői és kockázati tőkebefektetők is részt vettek. A résztvevők feltérképezték azokat a kihívásokat, amelyek

Photo: © iStockphoto.com / Stefan Thamm

Mostanra már minden résztvevő országban lehetőségünk van a partnerországokban megszerzett tudás hasznosítására. Rendszeres információés tapasztalatcsere folyik az innovációs ismeretek területén. A nemzetközi hálózat új lehetőséget teremtett az együttműködésre. Stephen Taylor, technológiai transzferért felelős ügyvezető igazgató AREA Science Park, Trieszt, Olaszország az egyetemek és vállalkozások hatékony kommunikációját akadályozzák az új ötletek gazdaságilag sikeres vállalkozásokká alakításában. A konferencia platformot teremtett a régió különböző pontjairól érkezett résztvevők számára, hogy a technológiai transzfer kérdésében megosszák nézeteiket, és olyan tevékenységeket indított el, amelyeket a CEBBIS partnerek az otthoni környezetben folytatni tudnak. A projekt segítségével létrejött a Stratégiai Technológiai Ütemterv szolgáltatás, amelyet az Olaszországban található AREA Business Park kínál állami és magánszervezetek számára. A technológiai ütemterv – a tudomány gyakorlatba ültetésére szolgáló stratégiai megközelítés – segítésével konkrét tervet lehet készíteni az új technológiák hasznosítására. Az AREA 16 különböző eszközt fejlesztett ki többek között a termék design irányítás, a kereslet felmérés, a 3D vizualizáció és az üzleti információk értékelése támogatására. A projekt másik kezdeményezésének keretében a legfőbb helyi és nemzetközi vállalkozások, valamint a csehországi Műszaki Egyetem szakértőinek részvételével kerekasztalbeszélgetésre került sor. Az egyetem technológiai transzferrel foglalkozó irodája, az Inovacentrum hét beszélgetőcsoportot állított össze több mint 200 résztvevővel, ahol olyan cégek képviseltették magukat, mint a Siemens, Skoda, Bosch stb. A tudományos és iparági szakemberek között létrejött nyitott eszmecsere hozzájárult a két szektor kölcsönös megértéséhez, és számos kereskedelmi megrendelést eredményezett. A projektben résztvevő országok – Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Szlovénia – számos találkozót és konferenciát tartottak a legjobb gyakorlatok megosztására. Az összegyűjtött tudás továbbadása és hasznosítása céljából a CEBBIS hálózat tagjai kapcsolatban maradtak a találkozókat követően is. A CEBBIS projekt résztvevői az egyetem és az iparág közötti esetleges távolságot hidalják át, és a legjobb fejlesztések kereskedelmi alkalmazását segítik elő.

5 kompetencia központot hozott létre a CEBBIS a vállalati innováció támogatására

16 új eszköz született a technológiai transzfer segítésére

38 workshopra és szemináriumra került sor az új technológiák kereskedelmi használatának ösztönzésére

Projekt:

CEBBIS

1 654 712 euró Időtartam: 2010 – 2012 Honlap: www.cebbis.eu ERFA támogatás:


23

Photo: © iStockphoto.com

A KKV-k támogatása a folyamatok környezetbaráttá tételében A vállalkozások, mint a környezetszennyezés jelentős forrásai, nagymértékben csökkenthetik a környezeti terhelést, ha tisztábbá teszik termelési folyamataikat. A CEEM projekt által létrehozott szoftver felhasználásával a vállalkozások maguk képesek beazonosítani hogyan lehet az új technológiákat felhasználni arra, hogy javítsák hatékonyságukat és környezeti teljesítményüket.

A KKV-k vezetői értékes támogatást kapnak a CEEM-től abban, hogy optimalizálják a szennyezés csökkentését, a hulladékgazdálkodást, a hatékony energia- és nyersanyagfelhasználást. Vállalkozások százai alkalmazták a projekt által előállított eszközt csökkentett költségigényű, fenntartható, tiszta termelési eljárások bevezetéséhez. A költségek csökkentésével és a hatékonyság egyidejű növelésével ezek a vállalkozások például szolgálnak a többi számára. A CEEM projektben résztvevő partnerek kifejlesztettek, majd online rendelkezésre bocsátottak egy Öko-energiahatékonyság-gazdálkodási eszköz (Eco-Energy-Efficiency

24


Management Tool, 3EMT) elnevezésű szoftvert, amelyet nemcsak az önálló energia-audit elvégzésére képtelen KKV-k, hanem a nagyvállalatok is felhasználhatnak, hogy ennek segítségével áttekintést kapjanak az általuk felhasznált energiáról. A 3EMT azt is képes meghatározni, hogy a vállalkozások hogyan érhetnek el jobb energiahatékonyságot környezetbarát technológiák beszerzése, illetve termelési és kibocsátási ciklusban történő alkalmazása útján. Az eszköz segítséget nyújt a környezeti problémákkal szembeni tudatosság fokozásában még olyan hagyományos iparágak területén

innovatív iparpolitika értékes összetevője, mert segítséget nyújt a

EU-beli KKV tervezi a következő két évben különböző forráshatékonysági intézkedések végrehajtását

vállalatoknak a környezeti hatások, az energiafelhasználási gyakorlat felmérésében és információkat

500

nyújt a hatékonyságnöveléshez. Sergio Bolzonello, Friuli Venezia Giulia autonóm tartomány alelnöke, Olaszország

KKV végez zöldhatékonysági vizsgálatot a projekt online eszközének felhasználásával

is, mint az építőipar, élelmiszeripar vagy az autógyártás, és alapjában véve minden olyan közép-európai iparágban, ahol erős a környezeti hatás. A CEEM projekt kézzelfogható módon járul hozzá Közép-Európa fenntartható gazdasági fejlődéséhez azáltal, hogy arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A 3EMT tesztelését célzó kísérleti fejlesztések során a vállalkozásokat arra kérték, hogy használják ezt az eszközt: rögzítették a vállalkozás energiafelhasználási, környezetterhelési és zöld beruházási adatait egy kérdőív kitöltésével. Az ezekre a kérdésekre adott válaszaikat össze lehet hasonlítani a többi vállalatéval, és a hatékony analízis érdekében mindez ágazati, országok szerinti bontásban is elvégezhető. Az eszköz továbbá minden vállalkozás számára testreszabott stratégiát készít, és javaslatokat tesz arra, hogy hogyan valósíthatnak meg környezetbarátabb folyamatokat olyan termelési költség-csökkentő intézkedések bevezetésével, mint a beszállítói lánc lerövidítése, a széndioxidkibocsátás csökkentése, és a sok hulladékot termelő eljárások kiküszöbölése. A kísérleti fejlesztés első fázisában 100 vállalat használta az eszközt. A projekt rögzítette az esetek leírását. Végül a CEEM projekt összesen több mint 500 KKV-t vont be az eszköz használatába és a hatékonyság felmérésébe.

100 esetleírás mutatja be, hogy mit tesznek a vállalkozások az energiahatékonyság fokozása érdekében



80

A CEEM projekt a közép-európai

Politikai szint A 3EMT szoftver lehetővé teszi a résztvevő cégek helyzetének összehasonlítását is amellett, hogy megmutatja az egyes vállalkozásoknak, hogy hogyan javíthatják a hatékonyságot, és környezeti paramétereiket. Az eszköz által gyűjtött statisztikai adatok hasznosak a politikai döntéshozók számára, amikor új, az egész közép-európai régióban harmonizált fenntartható iparpolitikát fejlesztenek. Az ilyen iparpolitika kialakításának bátorítása érdekében a 3EMT tesztelésében résztvevő 100 esetleírás megvitatására fórumot szerveztek a vállalkozások, a politikai döntéshozók és más érdekelt felek bevonásával. A fórum célja, hogy olyan határokon átnyúló stratégiát fejlesszenek ki, amely fenntartható termelési folyamatok kialakítására irányul Közép-Európában.

Projekt:

CEEM

1 281 327 euró Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.ceemproject.eu ERFA támogatás:


25

Photo: © Roberto Barnabà

Innovatív fény világítsa meg a piacot! Az innovatív fényforrások (ILS) olyan különlegesen erős mikroszkópok módjára működnek, amelyek új információt szolgáltatnak az atomokról, molekulákról és arról, hogy hogy lehet azokat manipulálni. Az ILS technológia sok tekintetben javíthatja az életünket, bár jelenleg ezt a területet csak a kutatók ismerik. A CENILS projekt olyan hálózati működést támogat, amely a gyakorlati alkalmazások piacra jutását elősegítve hozzájárulhat ahhoz, hogy a legtöbbet kihozzuk az ILS technológiából.

Azok az információk, amelyeket az ILS technológia szolgáltathat az anyag kialakulásáról, arról, hogy az anyag hogyan reagál a külső behatásokra, számos innovatív műszaki és tudományos területen ígér új alkalmazási lehetőségeket többek között a biológia, orvostudomány, nano-elektronika és anyagtudomány területén. Az ILS technológiának helyt adó központok találkozóhelyül szolgálnak az alapkutatások, a vezető technológiák, a magas szintű oktatás és képzés, valamint az üzleti szektor számára. Ily módon ezek a központok az emberi erőforrások fejlesztéséhez kiváló környezetet biztosítanak. A CENILS

26


projekt arra irányul, hogy egyetemek, laboratóriumok és üzleti vállalkozások nemzetközi hálózatának létrehozásával, kihasználva az ILS által kínált lehetőségeket, elősegítse a technológia közép-európai alkalmazását és fejlesztését. Világos, hogy jelenleg nem minden közép-európai régió képes kihasználni az ILS fejlesztéséből és felhasználásából adódó esélyeket. A régiók közötti ilyen eltérések akadályozzák az ILS technológia teljes körű kiaknázását. A projekt az egyik résztvevő, az Elettra Sincrotrone adatbázisát használta. Ez a konszern már képes ILS fény előállítására. Az adatbázis azt mutatja, hogy az ILS-sel kapcsolatos érdeklődés több, mint

és a szinkrotron-sugárzás felhasználásának köszönhetően sikerült

az innovatív fényforrások segítségével láthatóvá tett tárgyak mérete méterben

tesztelnünk az innovatív sugárpozíciómonitorunkban rejlő lehetőségeket, szoftver igen rugalmas működését.

20

Dr. Augusto Mandelli, Nemzeti Műszerkutató, tudományos és makrofizikai területi igazgató, Olaszország

Sugár-időhöz való hozzáférési kérelmek száma a projektpartnerek laboratóriumi berendezéseiben

és igazolni az általunk fejlesztett irányító

90%-a eredt egyetemektől vagy állami intézménytől a legutóbbi 10 évben. Ez arra utal, hogy ezen a területen nincs megfelelő kapcsolat az ipar és a kutatók között.

10

Az ipar bevonása Erre tekintettel a CENILS projekt egyetemeket, laboratóriumokat és üzleti vállalkozásokat kapcsol be egy nemzetközi hálózatba azért, hogy előmozdítsa a technológia hatékony alkalmazását és ésszerű fejlesztését KözépEurópában. A projekt azon dolgozik, hogy fejlessze az összes, a közép-európai régióból jövő vállalkozó, kutató, mérnök, technikus, diák és professzor ismereteit és kapcsolatait. Ezek a csoportok két kísérleti tevékenység keretében kapnak képzést olyan élenjáró tudományos eredményekről, amelyek szoros kapcsolatban vannak az ipari alkalmazásokkal. A projekt hatékonyságának javítása érdekében a CENILS résztvevő partnerei együttműködnek egy, a projekttől független, kutatói infrastruktúrával kapcsolatos koherens döntéshozatal támogatását szolgáló kezdeményezéssel (European Strategy Forum on Research Infrastructures).

Az ILS ipari alkalmazásaira szánt idő százalékos részaránya az egyéb tudományos használat idejéhez viszonyítva

Photo: © Elettra Sincrotrone Trieste

Photo: © Roberto Barnabà

0.000000001

A szabadelektron-lézernek

Kísérleti tevékenységek A CENILS által létrehozott kísérleti alprojektek célja az üzleti érdeklődés előmozdítása az ILS két ígéretes alkalmazása esetében. Az első ilyen alprojekt a FERMI szabadelektronlézer által generált fény tulajdonságainak jellemzését célzó kísérletekkel foglalkozik. Ezzel szemben az volt az elvárás, hogy segítséget nyújtson a kutatóknak és vállalkozóknak abban, hogy kiválasszák a szabadelektron-lézerre vonatkozó elképzelések kifejlesztésére leginkább alkalmas intézményeket Európában. A második kísérleti alprojekt arra irányult, hogy a napelemekben lezajló, a fénynek elektromos árammá való átalakulása során lezajló energia-átadási folyamatot tanulmányozza magasabb rendű lézer harmonikusok által generált fény segítségével. Ez a folyamat, amely egy ILS-t használ arra, hogy többet tudjunk meg egy tiszta energiát generáló eszközről, fontos ipari alkalmazásokban játszhat igen fontos szerepet.

Projekt:

CENILS

881 745 euró Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.cenils.eu ERFA támogatás:


27

Photo: © Janez Kotar

A régió innovációs laboratóriummá való alakítása A Living Lab (Élő laboratórium) elnevezésű megközelítés szerint a világ egy laboratórium, ahol a résztvevő partnerek közösen tervezik a társadalom előtt álló feladatok megoldásait. Ez az újfajta együttműködési megközelítés olyan innovatív megoldások kialakítására ösztönöz, amelyek valóban megfelelnek a kedvezményezettek igényeinek. A CentraLab projekt ezt a megközelítést használja számos kísérleti kezdeményezés során, eközben pedig olyan ügyekkel foglalkozik, mint az ökoturizmus, a hulladékgazdálkodás, a vidékfejlesztés vagy az energiakérdés.

A CentraLab projekt a Living Lab megközelítést használja a legkülönbözőbb szakpolitikai területek által igényelt infokommunikációs technológiai megoldások tervezése során. A projekt több nemzetközi kísérlete tevékenykedik azon, hogy keretet teremtsen olyan innovatív platformok és szolgáltatások együttműködésben történő tervezéséhez, amelyek közös igényeket hivatottak kielégíteni. A Living Lab kísérleti és együttműködési környezetként működik, és képes bevonni a végfelhasználókat is

28


az új termékek, szolgáltatások, megoldások és üzleti modellek megtervezésébe. Minthogy felhasználóorientált megközelítésen alapul, a Living Lab modell az infokommunikációs technológiai fejlesztési infrastruktúrát valós életbeli környezetbe telepíti, így például vidékre vagy lakókörzetekbe. A résztvevő emberek, területek különleges tulajdonságai, ismeretei többletérték beépítését teszik lehetővé a végeredményként előálló innovatív termékekbe, szolgáltatásokba.

ajánlataikat, ami lehetővé teszi számukra, hogy közösen újszerű turistautakat alakítsanak ki. A platform egyúttal azt is elősegíti, hogy az érdekeltek közvetlenül együttműködjenek és azonnali válaszlehetőséget is biztosít. Emellett a felhasználók megoszthatják, értékelhetik és véleményezhetik a platformon megjelenő tartalmakat.

felhasználásával a CentraLab segítséget nyújtott a szóban forgó területek fejlődéséhez. Például a mi falunkban, az észak-olaszországi Campodennóban

2006

lehetővé tette olyan kifejezetten újszerű megoldások kipróbálását,

A finn EU elnökség ebben az évben vezette be a Living Labs módszerét Európában

amire általában országos vagy regionális szinten nincs lehetőség. Daniele Biada, Campodenno polgármestere, Olaszország

10

Kísérleti tevékenységek

A Living Lab kísérleti projektek száma Kísérleti tevékenységek formájában a CentraLab tíz, a közép-európaiak számára fontos területtel foglalkozik: öko-turizmus, energia, mikro-hálózatok a KKV-k számára, médiumok és kreativitás, mobilitás, környezetvédelem és oktatás, klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, vidékfejlesztés és e-egészségügy. Néhány példa kísérleti kezdeményezésekre: Ausztriában: elektromos hajtású autókat teszteltek az alábbi szempontok szerint: felhasználói közreműködés, innováció a mobilitásban, a meglevő elektromos autók hatékony felhasználása és az innováció támogatása a fenntartható közlekedésben. A Cseh Köztársaságban: a környezetvédelmi oktatással szemben támasztott felhasználói igényeket tartalmazó intelligens katalógust fejlesztettek ki. Ennek segítségével az ilyen anyagokat fejlesztő szervezetek jobban szolgálhatják a közjót. Magyarországon: a projekt résztvevői olyan rendszert teszteltek, amelynek keretei között az ökológiai, gazdasági és államigazgatási szempontokat összhangba lehet hozni a hulladékgazdálkodásban. Olaszországban: a helyi közigazgatási szervezetek, a kutatók és a fogyatékkal élők szervezetei teszteltek és létrehoztak egy mobilalkalmazást a fogyatékkal élők parkolási kártyáinak ellenőrzésére. Lengyelországban: a Kielce-i Technolóiai Park startup vállalkozásai üzleti ötletekkel jelentkező személyek közreműködésével bővítették egy tudásmenedzsment-, erőforrás- és vállalati kapcsolati informatikai rendszer funkcionalitását. Szlovákiában: egy kísérleti projekt helyi lakosokat vont be a vidéki önkormányzatok nehéz pénzügyi helyzetének kezelésébe. A kísérleti tevékenységek célja a pénzügyi helyzet, és ezen keresztül az életminőség javítása ezeken a településeken, egy hatékony költségvetéskezelést biztosító eszköztár segítségével. Szlovéniában idegenforgalmi szolgáltatók megosztották

340 A Living Labs szervezetek száma az Európai Living Labs Hálózatban

l

l

Photo: © GoGorenjska / Aleš Zdešar

Photo: © Janez Kotar

Az EU vidékfejlesztési forrásainak

l

l

l

l

CentraLab ERFA támogatás: 2 515 464 euró Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.centralivinglab.eu Projekt:

l


29

Photo: © Shutterstock / Franz Metelec

A laboratórium megnyitása az innováció erősítése érdekében Az innováció dinamikus és összetett folyamattá vált, és a kutatás továbbterjedt a magánvállalkozások határain túl. Az üzleti fejlesztés ma már nagy mértékben függ a kutatóktól és a vezető, tudásmegosztással foglalkozó cégektől. A Central Community nyílt innovációs platformot teremt az élettudományok területén a tudásés technológiamegosztás elősegítése érdekében. Ezáltal élénkíti az üzletiés orvostudományi előrehaladást.

Amikor a tudósok laboratóriumi kísérletet hajtanak végre, keményen kell azon dolgozniuk, hogy kiküszöböljék a külső változók hatását. Amikor azonban az innováció kerül előtérbe, egyetlen tudós sem képes ellenőrizni azt, hogy mi történik a laboratóriumon kívül. Az innováció olyan összetett folyamattá vált, ami túlterjed egy-egy vállalat befolyási területén, hiszen az már nem egy kutatók által elvégzett lineáris eljárás. A nyílt innováció tehát életbevágóan fontos minden olyan cég számára, amely új gondolatok és technológiák üzleti hasznosítására törekszik. Az üzleti és kutatási partnereknek mindenképp együtt kell működni az új termékek fejlesztésében, és az új technológiáknak a laboratóriumból

30


a piacra való eljuttatásában. Erre tekintettel a nyílt innováción alapuló megközelítés alkalmazása a Central Community projekt egyik kulcsfontosságú célkitűzése. A vállalatok előnyre tesznek szert felfedezéseik másokkal való megosztásából és a szinergiák kihasználásából. A vezető innovátorok képesek egyedül is arra, hogy fontos felfedezéseket tegyenek, azonban amikor látják mások tevékenységét, el tudják kerülni a szükségtelen ismétléseket, és hasznot húzhatnak területük legkorszerűbb eredményeinek ismeretéből. Emellett a vállalatok és a kutatók között hasznos a tudásmegosztás, hiszen a kutatóknál van a tudás, a vállalatoknál pedig a hasznosítás eszköztára.

az élettudományi kutatással foglalkozó vállalatok igényeinek. Ezek

KKV-k innovatív képességeit támogató online platform

a vállalatok folyamatosan új kapcsolatokat keresnek üzleti tevékenységük bővítése

100

és termékeik fejlesztése érdekében. Lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy kapcsolatba kerüljenek olyan

A platform által lefedett biotechnológiai alszektorok száma

vállalatokkal, melyeknek hasonló

2014

fejlesztési igényei vannak, és hasonlóképpen növekedni akarnak.

A platform véglegesítésének éve

Rita Fucci, műszaki tudományos koordinátor, Assobiotec-Federchimica Olaszország

Az innovációt, a termékfejlesztést és az innovatív gondolatok elterjesztését párhuzamosan is lehet végezni, a különböző szereplőket, mint pl. beszállítókat, végfelhasználókat, kutatókat és a nyilvánosságot bevonva a folyamatba. Mindezen érdekelt felek együttműködhetnek ugyanazon végcél érdekében: az innovációt gondolat formájából piaci tényezővé alakítani. Ez a projekt különösen az élettudományok területén kívánja az innovációt elősegíteni. Online platform a csoportos innováció támogatására A Central Community projekt online platformot hozott létre, amely specifikusan az élettudományokat szolgálja ki. A platform bátorítja az együttműködést, és online találkozóhelyként szolgál, ahol bárki, aki az élettudományok területén tevékenykedik, találhat partnereket új termékek, folyamatok és szolgáltatások fejlesztéséhez. Közpénzek és magán eredetű források felhasználásával a platform elősegíti a kereskedelmi, műszaki és kutatási együttműködést. A Central Community platform átláthatóbbá teszi a viszonyokat az élettudományok területén, ami nagy segítséget jelenthet az olyan KKV-k számára, amelyek kölcsönösen hasznot hozó együttműködés reményében partnereket keresnek. A projekt nemzetközi jellege következtében a platform felhasználói több ország tudományos szektorában felhalmozott szaktudásból és tapasztalatból is részesedhetnek – azaz olyan területekről, ahol az üzleti támogatási és fejlesztési politika más és más. A platformot a projekt ki fogja terjeszteni a klaszterekre és más európai szervezetekre. Ugyanakkor a partnerek arra törekednek, hogy a projektet minden területre átvigyék, végső soron lehetővé téve az élettudományi problémák megoldását akár az egész világra kiterjedő erőfeszítés formájában is.

Photo: © shutterstock

Photo: © Shutterstock / Franz Metelec

1

A platform képes megfelelni

Central Community ERFA támogatás: 1 412 623 euró Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.central-community.eu Projekt:


31

Photo: © centrope agency

Együttműködés az integrált régió megteremtéséért Ausztria, Csehország, Magyarország és Szlovákia találkozási pontjain jött létre a „Centrope”, amely egy új, nemzeteken túlnyúló régió. 2003 óta – amikor a Centrope elképzeléssel kapcsolatos első egyeztetés történt a kezdeményező partnerek között – 16 régió és város fejezte ki elkötelezettségét a területi együttműködés mellett. A CENTROPE CAPACITY projekt továbbfejleszti az együttműködés keretrendszerét, és vezető kezdeményezéseket indít olyan kulcsfontosságú területeken, ahol erre lehetőség van.

A Centrope régió – 6,5 milliós lakosságával, kiegészítő piacaival és határokon átnyúló mobilitásával – az európai integráció sikeres modellje. A régió méltán büszke 25 egyetemének és több száz kutatóintézetének felhalmozott tudására, innovatív és progresszív vállalkozásainak versenyképességére, valamint a nyelvek és kultúrák keveredésében élő emberek kreativitására. A Centrope közép-európai határmentes és policentrikus régiója rendelkezik a fenntartható fejlődés eléréséhez és a jólétet biztosító kiegyensúlyozott fejlődéshez szükséges potenciállal.

32


Az ebben rejlő lehetőségek teljes mértékű kihasználására a CENTROPE CAPACITY félévente magas szintű csúcstalálkozókat szervezett, amelyek megteremtették a közös menetrendhez szükséges politikai keretrendszert. Négy partnerállami és egy koordinációs irodával rendelkező transznacionális ügynökségként a Centrope együttműködés lehetővé teszi a résztvevő régiók és városok számára, hogy vezetői képességeiket egy sokoldalú fejlesztési programban kamatoztathassák. Az eljárás során az ügynökség ötleteket kínál új projektek megvalósítására, terveket dolgoz ki, érdekelteket von be, és széles körben terjeszti a Centrope koncepciót.

Photo: © centrope agency

Már a kezdet kezdetén egyetértés alakult ki abban, hogy kulcsfontosságúnak tartjuk az infrastruktúra és a kölcsönös megközelíthetőség biztosítását a Centrope régióban. Következő lépésünk

Ezek a kísérleti kezdeményezések támogatják a Centrope régióban a szorosabb együttműködés megteremtésére irányuló politikai erőfeszítéseket. Például az (INAT) kísérleti projektet egy átfogó szállítmányozási stratégia megalkotását és bevezetését előíró uniós dokumentumban is felhasználták. A Regionális Fejlesztési Jelentések eredményei a határokon átnyúló kutatási, technológiai és innovációs együttműködés támogatásában hasznosulnak.

egy ambiciózus menetrend megvalósítása, amelynek köszönhetően a lakosság hamarosan magasabb szintű és felhasználóbarátabb tömegközlekedési szolgáltatást élvezhet régióink között.

16

régió és város vesz részt a Centrope projektben

Pavol Frešo, Pozsonyi Területi Önkormányzat elnöke, Szlovákia

6 500 000

Négy területen folyik stratégiai együttműködés: regionális tudásbázis emberi erőforrás területi integráció turizmus és kultúra

lakos él a Centrope régióban

l

l

l

l

A CENTROPE CAPACITY projekt platformot teremt a munkacsoportok, szimpóziumok és szakértői körök számára, hogy a következő évekre ütemezve sokoldalú vezető projekteket hozzanak létre. Professzionális márkaépítés segítségével meghatározták az egységes regionális márka sarkalatos elemeit, amelyek a Centrope identitás fő pontjait képezik (pl. egyedi értékesítési jellemző, márkaérték). Így született meg a „Találkozz Európával! Találkozz a Centrope-pal!” jelszó. A Centrope partnerei a jövőben erre a fejlődő márkára alapozhatják marketingjüket. Széleskörű kísérletek a projekt népszerűsítésére Három széleskörű kísérleti tevékenység indult a Centrope céljainak támogatására: a Regionális Fejlesztési Jelentések (RFJ) rendszeres elemzést és szakpolitikai javaslatokat kínálnak a nagyfokú integritással rendelkező gazdasági terület számára az Infrastrukturális Szükségletek Felmérési Módszere (INAT) a határokon átívelő személy- és áruszállítási kapcsolatok legégetőbb kérdéseit állapítja meg, és megteremti egy integrált tömegközlekedési szövetség létrehozásának alapjait a Centrope régióban. A Centrope turizmus portál a helyi lakosokat és a régión kívülről érkező turistákat célzó, a régiót népszerűsítő marketingeszköz.

60 km a távolság a Centrope két fővárosa, Pozsony és Bécs között

2003 - ebben az évben terjesztették elő a Centrope régió tervét

l

l

l

CENTROPE CAPACITY ERFA támogatás: 3 480 250 euró Időtartam: 2009 – 2012 Honlap: www.centrope.com Projekt:


33

Photo: © iStockphoto.com / mtr

A kutatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek kiaknázása Az Ausztria, Csehország, Magyarország és Szlovákia találkozási pontjainál található Centrope régióra jellemző a kutatási intézmények, egyetemek, innovációs központok és kutatás-fejlesztés (K+F) központú vállalkozások magas aránya. Az ezekben az intézményekben felhalmozott tudás segítheti a négy Centrope régióhoz tartozó országot korunk kihívásainak leküzdésében és a régióban rejlő valamennyi lehetőség kiaknázásában, amelyhez azonban elengedhetetlen az irányított összefogás.

A Centrope régió tudásbázisának kiaknázása érdekében a Centrope_tt projekt létrehozott egy nemzetközi szakértőkből álló közösséget, hogy a regionális innovációt és technológiai transzfert támogassa. A 2 millió euró értékű uniós támogatásban részesülő Centrope_tt projekt AlsóAusztria vállalkozási ügynökségének (ecoplus) vezetése alatt 13 társintézménnyel együttműködve olyan eszközöket hozott létre, amelyek segítségével a vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek közötti transznacionális technológiai transzfert tudják ösztönözni. A Centrope régió óriási kutatás-fejlesztési potenciáljának könnyebb szemléltetése érdekében a Centrope_tt szakértői

34


egy több, mint 2400 K+F intézményt és kapcsolódó vállalkozást tartalmazó online adatbázist állítottak össze. A cégvezetők és a kutatási intézmények munkatársai régió és szakterület szerint szűrhetik az adatbázist, így gyors és célratörő információk birtokába juthatnak a kérdéses területeken kutatást végző szervezetekről. Az adatbázis alapján összeállítottak egy füzetet Centrope_tt „Innovációs útmutató a KKV-k számára” címmel, amely hozzávetőlegesen száz, a Centrope régióhoz tartozó K+F intézményről közöl részletes adatokat (elérhetőség, kutatási terület, főbb projektek, elért eredmények stb.).

fejezte be sikeresen a képzést, amelynek lezárásaként online vizsgát tettek, és kutatási, technológiai és innovációs menedzseri képesítést (RTI) szereztek. Még jelenleg is folynak az egyeztetések arról, hogy a Centrope_tt akadémia állandó minősítési központtá váljon Európában.

Nem elég a rendelkezésre álló legújabb kutatásokról értesülni, a vállalkozásoknak késznek kell lenniük arra, hogy az innovatív elképzeléseket pénzügyileg is támogassák. Pontosan ezért hozott létre a Centrope_tt egy utalványt, amely a vállalkozások és kutatók határokon átnyúló együttműködésének pénzügyi támogatását teszi lehetővé. Az utalvány kézhezvételét követő tíz hónapon belül a KKV-k vállalhatják olyan tevékenységek finanszírozását mint az új termékek vagy prototípusok fejlesztése, üzleti terv létrehozása, új technológiákban való személyre szabott képzés vagy a technológiai transzfer potenciáljának elemzése. A Centrope_tt összesen 35 közös kezdeményezést részesített pénzügyi támogatásban, és tervezi, hogy a projekt lezárását követően is folytatja az ilyen jellegű tevékenységet.

40 szakértő kapott kutatási, technológiai és innovációs menedzseri képesítést (RTI)

2 400

Centrope_tt akadémia – a K+F szakértők képzési eszköze A sikeres transznacionális és interdiszciplináris együttműködés létrejöttéhez gyakran közvetítőkre van szükség, akik a különféle kutatási területekkel és az iparág egyedi szükségleteivel is tisztában vannak. Emiatt a Centrope_tt hálózat egy olyan akadémiát hozott létre, amely képzést nyújt a K+F szakértőknek a transznacionális együttműködések kialakításának, az interkulturális akadályok leküzdésének, és a Centrope régión belül elérhető potenciális pénzügyi források feltérképezésének módjairól. A négy résztvevő ország mindegyikében négy alkalommal rendeztek képzést, és minden ilyen alkalmat innovációs klub kísért, amelynek keretén belül a résztvevők a terepen találkozhattak az innováció vezetőivel, a helyi szakemberekkel és sikeres startup vállalkozásokkal. Eddig több mint 40 K+F szakember

kutatás-fejlesztési intézményt tartalmazó Centrope adatbázis jött létre

35 vállalkozás vagy intézmény részesült Centrope_tt kuponon keresztül pénzügyi támogatásban Photo: © STU Bratislava

Photo: © iStockphoto.com / mtr

Centrope_tt utalvány – a határokon átnyúló pénzügyi eszköz

A Centrope_tt utalvány segítségével a Centrope régióban a repülőgépiparban aktívan résztvevő cégeket összekapcsoló virtuális hálózatot hoztunk létre. A pénzügyi támogatásnak köszönhetően átfogó képet kaptunk a különböző repülőgép-ipari piacokról, ezek igényeiről és együttműködési

centrope_tt ERFA támogatás: 1 235 449 euró Időtartam: 2009 – 2012 Honlap: www.centrope-tt.info Projekt:

szükségleteikről. Heike Koch, az MD-K Consulting and Mechanical Engineering ügyvezető igazgatója Németország


35

Photo: © Nikolaj Kondratenko - Fotolia.com

A csúcstechnológia piacra történő bevezetése A vállalkozások csak akkor képesek a tudományos kutatómunka gyümölcsét élvezni, ha értesülést szereznek a kutatásokról. A legújabb innovációk kereskedelmi felhasználásának ösztönzésére tíz technológiai transzferrel foglalkozó szervezet a CERIM projekt keretén belül összefogott, hogy együtt javítsanak a kutatási eredmények piaci alkalmazásának feltételein.

A projekt partnerek több mint száz tanulmányt vizsgáltak meg, és húszról vélték úgy, hogy rendelkezik kereskedelmi potenciállal. A projekt támogatta a szellemi tulajdonra és a piaci értékesítésre irányuló stratégiákat, és tíz start-up vállalkozás támogatása mellett döntött. A technológiai transzfer: kívánatos, de nem akadálymentes Nyilvánvaló mindenki számára, hogy a felsőoktatásnak és a kutatási intézményeknek az európai gazdasághoz való hozzájárulása igen jelentős lehet, mivel az innováció

36


garantálja a versenyképességét megtartását a világgazdaságban. Jóllehet Közép-Európa államai és különböző régiói komoly érdeklődést tanúsítanak a tudományos kutatások eredményeinek piacra dobását lehetővé tevő innovációs rendszerek iránt, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a folyamat nem zökkenőmentes. Különösen a szakpolitikai és a törvényes keretek nincsenek letisztázva, és ez a technológiai transzfer felelősségének megosztását illetően bizonytalanságot szül. Ezenfelül az államilag finanszírozott kutatóintézetek részéről hiányzik a technológiai transzfer iránti

gigászi lépéseket tettünk a találmányaink kereskedelmi forgalomba

start-up vállalkozás jött létre a CERIM támogatásával

hozatalát illetően. Jelentős segítséget jelentett a partnerek technológiai

100

transzfer tudása, és tervezzük, hogy a jövőben is együttműködünk.

esetben vizsgálta meg a CERIM a kereskedelmi forgalomba hozhatóság lehetőségét, és 15 esetben döntött a stratégia továbbfejlesztéséről

Prof. Dr. Saleh Ibrahim, az Immungenetics start-up cég kutatási vezetője Németország

elkötelezettség, és a technológiai transzfer végrehajtásában megfelelően képzett szakértői gárda is hiányosságokat mutat. Elmondható, hogy kevés a megalapozott hálózatok száma, amelyek a regionális, nemzetállami és nemzetközi szervezeteket, iparági partnereket, technológiai transzfer szakértőket és kockázati tőke befektetőket ültetnék egy asztalhoz. Szoros partneri kapcsolatok szükségesek a hatékony technológiai transzferhez A CERIM partnerei hasonló kihívásokkal találták szembe magukat. Különösképpen a technológiai transzfert akadálymentessé tevő szolgáltatási csomag hiányát észlelték, amely magában foglalná az innovációk megszűrésétől a vásárlók és/vagy a kockázati tőke befektetők beazonosításáig tartó folyamatot. A partnerek felismerték, hogy a projekt segítségével lényegesen jobb szolgáltatást tudtak kínálni, erre bizonyítékul szolgálnak a kiemelkedő potenciállal rendelkező esetekben elvégzett elemzések és a támogatásban részesülő, ígéretes start-up cégek. A CERIM főbb eredményeit a projektpartnerek által már alkalmazott eszközök jelentik. Például a Žilinai Egyetem – amely a technológiai előrelátás terén kifejezetten jól teljesített, azonban nem volt az egész folyamatot átfogó koncepcionális megközelítés birtokában – jelentősen bővítette ismereteit a CERIM projektnek köszönhetően. Az egyetem hasznos információkra tett szert az innovatív ötletek kiválogatásának, az ötletek közötti fontossági sorrend felállításának, valamint a nagy potenciállal kecsegtető innovációs projektek előmozdításának módjairól. A CERIM módszerek segítségével a Žilinai Egyetem kidolgozta saját „kereskedelmi forgalomba helyezhetőségi mutatóját”, amelyet az innovációk kereskedelmi potenciáljának felmérésére alkalmaznak.

Photo: © Pavel Losevsky - Fotolia.com

Photo: © Nikolaj Kondratenko - Fotolia.com

10

A CERIM-nek köszönhetően

Projekt:

CERIM

2 222 492 euró Időtartam: 2008 – 2011 Honlap: www.cerim.org ERFA támogatás:


37

A klaszterek támogatása a versenyképesség növelése érdekében A klaszterekben együttműködő vállalatok és kutatók elősegítik az innovációt, ami előnyökkel jár a tagok számára, és általában véve hozzájárul Európa versenyképességének megtartásához. A ClusterCOOP projekt előmozdítja a klaszterbarát szabályozást, mint az innováció együttműködésen alapuló támogatását. A projekt bátorítja azt a politikát, amely elősegíti, hogy a klaszterek határokon átnyúlva működjenek, és ugyanakkor igyekszik beazonosítani azokat a fejlődő iparágakat, amelyek hasznot húzhatnak az ilyen nemzetközi együttműködésből.

Az innováció meghatározó hajtóerő a gazdasági növekedés szempontjából, és előmozdítása elengedhetetlen Európa számára, ha meg akarja őrizni versenyképességét. A klaszterek azáltal segítik elő az innovációt, hogy információmegosztásra ösztönzi a csúcstechnológiával foglalkozó kutatókat és a vállalkozásokat, és így lehetővé teszi az új ötletek felhasználását és üzleti kiaknázását is. A klaszterek kedvező feltételeket teremtenek az olyan típusú információ-megosztáshoz, ami lehetővé teszi a „nyílt innovációt”. A klaszterek különösen hatékonyak lehetnek, ha határokon átnyúlva működnek, de a szabályozások olyan

38


szűk keresztmetszeteket okoznak, amik megnehezítik az ilyen együttműködést. Ezért van szükség közös döntéshozói szintű beavatkozásra a régióközi, és határon átnyúló klaszter-együttműködésre Közép-Európában. A ClusterCOOP projekt segíti a klasztereket teljes potenciáljuk elérésében azáltal, hogy azonosítja a határon átnyúló együttműködés közös kihívásait, és ösztönzi az ilyen kihívásokat kezelni szándékozó politikát. A projekt széleskörű partneri viszonyt hozott létre a nemzeti, regionális, helyi hatóságok, állami intézmények és a publikus tudásforrások között. A partnerek, együttműködésben az érintettekkel,

158 intézkedést és tevékenységet vizsgált meg a ClusterCOOP projekt

30 a tagok átlagos száma klaszterenként

1990 több minőségi és mennyiségi jellegű vizsgálatot végeztek, esettanulmányokat készítettek, és kísérleti projekteket kezdeményeztek. Ezek a kutatások lehetővé tették a partnerek számára, hogy felderítsék azokat a területeket, ahol lehetőség van a fejlesztésre, mégpedig azáltal, hogy információval látták el őket a klaszter-politika jelenlegi helyzetéről Közép-Európában, valamint a fejődő iparágakról és a határon átnyúló együttműködés aktuális helyzetéről.

Michael Porter ebben az évben vezette be az “üzleti klaszter” fogalmát

Közös stratégiára tett javaslatok Ezen elemzések alapján a projektben részt vevő partnerek közös javaslatcsomagot és ajánlásokat készítettek annak érdekében, hogy optimalizálni és harmonizálni tudják a határon átnyúló klaszter-együttműködés nemzeti szabályozási kereteit. Ezek a javaslatok magukba foglalták a különböző támogatási rendszerek összhangjának megteremtését és egyesítését, továbbá egyéb olyan változtatásokat, amelyek innovatívabb és hatékonyabb gyakorlathoz vezetnek. Egy közös közép-európai klaszter minősítési rendszer létrehozásával a ClusterCOOP projekt segítséget nyújtott a konzisztens minőség és az intézkedések harmonizációjának biztosításában. A projekt létrehozta a közép-európai klaszterkapcsolati pontok hálózatát, és ezzel együtt egy virtuális, interaktív platformot is, amely részletes információt nyújt a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről és kereteiről. Ahogy az együttműködés segíti az innováció erősítését a klaszter tagjainak körében, a különböző klaszterek közötti határokon átnyúló hálózati működés további lendületet ad az innovációnak. A klaszterek hálózatának előmozdításával a ClusterCOOP lényeges szerepet játszik az intelligens specializációra épülő kutatási és innovációs stratégiák létrehozásában, ami a gazdaságfejlesztés célzott kutatási és innovációs támogatásokon alapuló stratégiai megközelítését jelenti. Minthogy az intelligens specializáció a jövőben is fontos téma lesz, a ClusterCOOP eredményei az innováció támogatásának következő fázisában is hasznosak maradnak.

ClusterCOOP ERFA támogatás: 1 696 732 euró Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.clustercoopproject.eu Projekt:


39

Photo: © iStockphoto.com / Wittelsbach Bernd

A klaszterek következő szintre történő emelése Az 1990-es évek elején terjedt el az „üzleti klaszter” fogalom. Ennek keretén belül egymással kapcsolatban álló vállalatok és intézmények együttműködnek az innováció és a versenyképesség növelése érdekében. Hagyományosan a klaszter fogalmát egymáshoz földrajzilag közel álló csoportokra alkalmazzuk, azonban a CLUSTER-CORD a klaszterek bizonyított innovatív erejét nemzetközi környezetben, ún. „metaklaszterekben”igyekszik kiaknázni.

A különböző kormányok felismerték, hogy érdemes az üzleti klasztereket támogatni, mert azok segítik az azonos területen tevékenykedő vállalkozások és kutatók közötti kölcsönös segítségnyújtást, és ezáltal a versenyképes innovációt ösztönzik. A klaszterek bizonyítottan támogatják az innovatív iparágakat, erre kiváló példa a Szilícium-völgy az Egyesült Államokban, vagy a németországi Baden-Württemberg. A klaszterek szerepét rendszerint egy adott régió versenyképességének megőrzésében látjuk. Azonban a versenyképessége megőrzésére törekvő Európai Uniónak érdemes volna megfontolnia a klaszterekben

40


rejlő lehetőségek regionális szinten túli kiterjesztését is. Az azonos iparágban tevékenykedő szakemberek közötti együttműködés kiterjedhet több országra is; az ún. metaklaszterekben folyó nemzetközi együttműködéssel egy időben erősítenék a helyi klasztereket működését is. A CLUSTER-CORD koncepció ezen az elképzelésen alapszik. Az együttműködés az innovációt szolgálja A projekt célja, hogy a földrajzilag egymástól távol, de azonos szakterületen tevékenykedő érdekeltek között

Photo: © iStockphoto.com / Wittelsbach Bernd

A CLUSTER-CORD lehetővé tette, hogy kapcsolatba kerüljek az energetikában és környezetvédelemben dolgozó klasztervezetőkkel, valamint új lehetőségeket nyitott a nemzetközi együttműködésre és tapasztalatcserére.

5 metaklaszter jött létre a CLUSTER-CORD eredményeképpen

32 klaszter vett részt a projekt öt munkacsoportjában

Břetislav Skácel, a CREA Hydro&Energy Cluster elnöke Brno, Csehország erősítse az együttműködést, és így támogassa a kutatásfejlesztésben a nemzetközi együttműködést, valamint az innovatív koncepciók kereskedelmi termékké alakításának transzferét. Ezt a célt az öt stratégiai együttműködési terv kifejlesztésén keresztül érik el, amely 5 megaklaszter létrejöttét eredményezte. A tíz európai régióban található 70 klaszter elemzése alapján a projekt öt fő iparágat talált közelebbi vizsgálatra érdemesnek: az infokommunikációs technológiát, az idegenforgalmat, az egészségügyi kutatásokat, az élelmiszer-feldolgozóipart, valamint az energetika és környezetvédelem területét. 32 klasztervezető vett részt a projektben, amelynek során a kutatás-fejlesztési projektekben és az új fejlesztések kereskedelmi forgalomba hozatalában szorosabb nemzetközi együttműködést sikerült megvalósítani.

70 klasztert vetettek benchmark elemzés alá

Eszmecsere A projekt keretén belül témakörök szerinti fórumokat szerveztek. Ezeken a találkozókon a klasztervezetők és más érdekeltek találkozhattak, hogy megvitassák a nemzetközi együttműködés feltételeit, valamint a globális versenyképesség javításának módját. A projekt részvevői igyekeznek az innovációs környezetet, valamint a különböző régiók kutatás-fejlesztési feltételeit javítani. Tudás- és tapasztalatcserét folytatnak a regionális klaszterpolitikák kérdésében, amelyek elengedhetetlenek a regionális innováció jobb feltételeinek megteremtéséhez, valamint együttműködnek a helyi döntéshozókkal a szakpolitikák fejlesztésében. A projekt hosszú távú eredményei között említhető az öt metaklaszter létrehozása, amelyeknek tagjai a folyamatos fejlesztés céljait meghatározó jövőbeli együttműködésre irányuló megállapodásokat írtak alá. Az együttműködést tovább erősítő új tagok is csatlakozhatnak ezekhez a metaklaszterekhez. A projekt további fontos eredménye, hogy más iparágak számára inspirációként szolgálhat hasonló – az unión belüli innovációt növelő – együttműködések elindítására.

CLUSTERS-CORD ERFA támogatás: 958 694 euró Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.clusterscord.eu Projekt:


41

Photo: © Alex Loidl

Az új klaszter koncepciók ösztönzik a fejlődő ágazatokat A klaszterekben együttműködő, a fejlődő iparágakban tevékenykedő innovatív cégek és kutatóintézetek versenyképesebbé tehetik régiójukat. A CluStrat projekt új megoldásokat javasol a klaszterek segítségével a kreatív gondolatok egymást erősítő hatásának fokozására. A CluStrat közös stratégiát biztosít a klaszterek kapacitásának növelésére Közép-Európában, miközben előmozdítja a dialógust a stratégiák kedvező irányú megváltoztatása érdekében.

A borús kilátások közepette biztató jelek is vannak: az olyan világméretű kihívások, mint a társadalmak elöregedése, a klímaváltozás egyszersmind új piaci lehetőségeket és iparágakat hoznak létre. Az olyan kreatív európai vállalkozások, amelyek képesek ezeket a kihívásokat innovatív, komplex termékekkel, szolgáltatásokkal és üzleti modellekkel kezelni, kihasználhatják az új piaci igényeket. A CluStrat arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett, az új iparágakat támogató stratégiai megközelítésekkel és eszközökkel bátorítsa az új gondolatok egymást erősítő hatását a hagyományos és és fejlődő iparágak, műszaki

42


területek között, és ezzel segítse az innovatív megoldások létrejöttét. A projekt tevékenységének középpontjában a klaszterek állnak. A klaszterek vállalkozások, kutatófejlesztő intézmények és más szereplők olyan regionális csoportosulásai, amelyek egymással kapcsolatban lévő területeken tevékenykednek, és amelyek a kompetenciák kritikus tömegét hozzák össze egy-egy adott iparág vagy műszaki technológia értéklánca körül. A klaszterek támogatása közben, a projekt partnerei új klaszter-koncepció alapján közös stratégiát alakítanak ki, hogy a közép-európai politikai döntéshozók új megközelítést alkalmazhassanak az új

Emellett a saját erősségek bevetése – miközben a hiányosságokat a más régiók szakértelmével pótolják – megfelel a gazdasági fejlesztés stratégiai fontosságú eszközének, az intelligens specializációnak, ahol a régiók saját erősségeikre támaszkodnak az innováció fejlesztése során.

lehetőséget nyúlt ahhoz, hogy betekintsünk a kulcsfontosságú technológiáknak a hagyományos ágazatokba való bevezetésének

3

nemzetközi tapasztalataiba. A badenwürttembergi szövetségi állam

A CluStrat által figyelembevett fejlődő iparágak száma

kormánya számos ilyen ágazatot határozott meg, mint jövőbeli

4

fejlesztési területet. Hermann Koch, klaszterpolitikai osztályvezető helyettes, Regionális Gazdaságpolitikai Osztály, Pénzügyi és Gazdasági Minisztérium, Baden-Württemberg, Németország

gondolatok egymást erősítő hatásának erősítésére. A projekt nemcsak a klasztereken belüli, hanem a régióközi és határon átnyúló együttműködést is támogatja. A fejlődő iparágak a konkrét problémák felhasználók gyakorlati igényeit is szem előtt tartó kezelésénél ágazatközi együttműködést igényelnek. Az ilyen típusú együttműködés előmozdítása egyúttal megindíthatja a regionális fejlődést, és új piacokat nyithat az európai KKV-k számára. A lehetőségek felmérése A CluStrat három fejlődő potenciális ágazatra koncentrál: Aktív időskor Fenntartható fejlődés/zöld gazdaság Fenntartható/intelligens mobilitás l

l

A CluStrat által szervezett határon átnyúló politikai dialógusnak teret adó rendezvények száma

1 791 Az Európai Klaszter-együttműködési Platformon (European Cluster Collaboration Platform) szereplő EU-beli klaszter-tagok Photo: © iStockphoto.com / Miha Peroša


A CluStrat különlegesen kedvező

l

A CluStrat partnerei felmérték a projekt-régiók erősségeit és gyengeségeit e három ágazat területén. Ennek segítségével a regionális politikai döntéshozók könnyebben megismerhetik régiójuk potenciálját: azt, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre az iparban és a kutató-fejlesztő intézményekben, valamint azt is, hogy milyen kompetenciák hiányoznak. Interjúk, kerekasztalok és szakértői workshopok segítségével a projekt a speciális piaci igényeket is felmérte. Ez a munka abban is segít a regionális politikai döntéshozóknak, hogy jobban megítéljék a többi régió portfolióját, és megtalálják a jövőbeli együttműködő partnereket. A CluStrat tesztelte az ilyen régiók közti klaszteregyüttműködés elősegítésére szolgáló eszközöket. Ehhez kísérleti projekteket indított, melyekbe regionális klaszterszereplőket és más érdekelt szervezeteket vontak be. A projekt európai szinten is releváns, és erre tekintettel az EU Duna Régió Stratégia „világítótorony-szerepet” szán a projektnek.

CluStrat ERFA támogatás: 2 945 988 euró Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.clustrat.eu Projekt:


43


Helyi klaszterek kialakítása a globális versenyképesség biztosítására A klaszterek az azonos területen tevékenykedő vállalatokat és kutatóintézeteket ösztönzik együttműködésre, és ezáltal előmozdítják az innovációt és növelik a klasztertagok versenyképességét. A CNCB feladata a klasztervezetők támogatása és a nemzetközi hálózatokban rejlő lehetőségek kiaknázása a közép-európai klaszterek potenciáljának kiteljesítéséhez.

A klasztervezetők számára fontos a képzés, mert csak akkor hatékony egy klaszter működése, ha a résztvevők közötti együttműködést egy szakképzett ember igazgatja. A nemzetközi együttműködésre irányuló erőfeszítések a klaszterek számára új fejlődési eszközt biztosítanak.A klaszterek rendszerint egy földrajzi térségben csoportosulnak – mint Baden-Württemberg környékén a gépjárműipari klaszterek – mivel könnyebb az innovációs központokat egymáshoz közel létrehozni. A klasztervezetők ezzel együtt felismerték a nemzetközivé válásban, a szomszédos országokból származó partnerek bevonásában rejlő lehetőségeket is.

44


A projekt egy online felmérést alkalmazott a klaszterek szükségleteinek pontos felmérésére. Ennek keretén belül 96, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia területén működő klasztert vizsgáltak meg. Az ilyen módon összegyűjtött információból kézikönyvet állítottak össze, amely a klasztervezetők képzési anyagának alapját képezte. Reményeink szerint a képzés idővel akkreditációt kap. A lefektetett és elismert szakmai szabvány fontos mérföldkő a klasztervezetők munkájának elismertetésében és a szakterület vonzóbbá tételében.


A CNCB kísérleti optimalizációs terv nagyon hasznosnak bizonyult a szervezeti és vezetői

tagokat, hozzanak létre transznacionális klasztereket két vagy több regionális klaszterből és/vagy regionális klaszterükön belül hasznosítsanak valamilyen nemzetközi gyakorlatot.

készségek, valamint a középeurópai partnereinkkel ápolt

275

kapcsolatok javításában. Papp Petra, BIB klaszterkoordinátor, Magyarország

klasztert térképezett fel a CNCB

A képzés vonzereje A felmérés kimutatta, hogy komoly kereslet van az ilyen jellegű szakképzés iránt: a válaszadó klasztervezetők 57 százaléka nyilatkozta azt, hogy a sikeresebb munkavégzés érdekében részt venne egy közeljövőben megrendezett képzésen. További 37 százalékuk nyilatkozta azt, hogy „távolabbi” tervei között szerepelne az ilyen képzésben való részvétel. A válaszadók szerint a klasztervezetői képzés a következő témákat kellene, hogy érintse: innovációs menedzsment stratégiai tervezés nemzetközivé válás folyamata projektirányítás marketing és PR l

l

l

96 klasztert elemzett részletesen a CNCB

57%-a a felmérésben résztvevő klasztervezetőknek komoly érdeklődést tanúsított egy azonnali képzés iránt

l

l

A felmérés rámutatott arra is, hogy a klaszterek körében nagy a hajlandóság a nemzetközivé válásra: a klasztervezetők szívesen kiaknáznák a más országok klasztereivel folytatott együttműködésben rejlő lehetőségeket. Három klaszterrel folytatódik a munka A felmérés alapján a CNCB projekt a következő három klasztert választotta kísérleti programjába: a Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter, Pécs, Magyarország a Tourism Cluster, Smolenice, Szlovákia az Euro Centrum – Cluster of Energy Saving Technologies, Katowice, Lengyelország

l

l

l

A projekt olyan szakértői gárdát állított össze, amelynek feladata, hogy ezeket a klasztereket saját cselekvési tervük és stratégiájuk összeállításában segítse. Az így létrejövő stratégiák hozzájárulnak a klaszterek hatékonysági mutatóinak javításához, és ezáltal jobb piaci pozíciót tudnak maguknak kivívni. A kiválasztott klaszterek a CNCB projekt szakértőitől a nemzetközivé válásban is segítséget kaptak. Bátorították ezeket a klasztereket, hogy vegyenek fel nemzetközi

Projekt:

CNCB

1 377 786 euró Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.cncb.eu ERFA támogatás:


45


Erősebb klaszterek építése a versenyképesség növelésére A regionális klaszterként történő együttműködés során a kapcsolódó vállalkozások és intézmények egységes fellépése lehetővé teszi a klasztertagok számára, hogy versenyképesebbek és innovatívabbak legyenek, mint külön-külön. Sajnálatos módon sok európai klaszter nem rendelkezik a kritikus tömeggel és innovációs kapacitással, amely a tényleges kiválósági központok létrejöttéhez szükséges. A C-PLUS pontosan ezért kívánja a potenciális innovátorok körében a hatékonyabb integrációt elősegíteni.

A European Cluster Observatory adatai szerint hozzávetőlegesen 2000 regionális klaszter van Európában, azonban ezek közül sok nem eléggé hatékony ahhoz, hogy regionális innovációs központként üzemeljen. A klaszterek legfőbb gyengeségei közé sorolható például a piaci szegmentáció. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolódó iparágakban tevékenykedő vállalkozások nem élnek az esetleges együttműködés nyújtotta előnyökkel. Az üzleti és a tudományos világ közti gyenge kapcsolat egy további hiányosság, amely megakadályozza a tudományos eredmények nyereséget hozó ötletekké alakítását. A klasztervezetők hiánya vagy hiányos képzettsége további

46


akadályokat gördít a klaszterek sikere elé. A C-PLUS – tudván azt, hogy a klaszterek az üzleti vállalkozások integrációján keresztül támogatják az innovációt és a versenyképességet – számos módszert alkalmaz a klaszterek együttműködésének feltérképezésére, valamint a mások számára követendő példaként bemutatható jó gyakorlatok felfedezésére. A klaszterek kutatása Nyolc klasztert vettek górcső alá Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon,

erősítése: vállalatok, kutatók és klasztervezetők bevonásával. Képzés és oktatás: a klasztertagok képzése, az egyetemi hallgatók és vállalatok közötti közvetítés.

értéket képez a modern és divatos lábbelik piacán, félkész termékgyártása erős klaszterrel büszkélkedhet.

257

Ha megvizsgáljuk a kifutókat Milánóban, Párizsban, Londonban vagy

vállalatot vizsgáltak meg benchmarking elemzéssel

New Yorkban, láthatjuk, hogy az ott felvonultatott lábbelik sok esetben a mi termékeinket tartalmazzák.

29

Cesare Casadei, a Casadei Calzaturificio SpA ügyvezető és kreatív igazgató, Olaszország Németországban, Olaszországban, és mindegyik klaszteren belül 25 KKV-t vizsgáltak meg. A klasztereket és vállalkozásokat benchmark elemzéssel összehasonlították a vállalatok gyakorlatának és teljesítményének felmérése céljából. A klasztereket más eszközökkel is megvizsgálták, többek között területi együttműködést kutató módszerekkel, a „Részvételen alapuló tervezés és a megnövekedett tudatosság európai forgatókönyv workshop metodika” segítségével fókuszcsoportokon keresztül, valamint a területi rendszer, a hálózati kapcsolatok és helyi fejlesztési politikák jellemzőinek megállapítását szolgáló interjúk formájában. A saját kutatáson alapuló adatgyűjtésen kívül a projekt a közép-európai klaszterek jó gyakorlatok cseréjén keresztül is hasznos információk birtokába jutott. Ennek alapján a projekt közös cselekvési tervet határozott meg, valamint klasztervezetőkből álló munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport feladataként lett meghatározva a klaszterek tevékenységének nyomon követése, azok megfelelő állapotának ellenőrzése, és annak igazolása, hogy a klaszteren belüli kapcsolatok alapját a kutatás és a helyi gyártási rendszerek közötti legjobb gyakorlatok alkalmazása képezi. A projekt számos helyi kísérleti tevékenységet magába foglal az innováció ösztönzésére. A hagyományos tevékenységek sora a transznacionális cselekvési terv öt pillére köré csoportosítva a következő: Klaszter kiválóság: a szektor jobb képviseletének ellátása, az iparági résztvevők közötti együttműködés erősítése, a klasztertagok számára a szolgáltatás szintjének növelése, és a klaszterirányítás javítása. Klasztermarketing: a klasztermarketing tevékenységek irányítása, a klasztertagok és a régió népszerűsítése. Kutatás-fejlesztés: hozzájárulás az adott klaszterhez tartozó KKV-k innovációhoz; a technológiai transzferhez szükséges találkozói platform megteremtése. Az innovációs „háromszögön” belüli együttműködés

konkrét kísérleti tervet valósítottak meg helyi szinten

300 érdekelt vonódott be a tudatosság európai forgatókönyv workshopon keresztül a közös stratégiai tervezésbe Photo: © iStockphoto.com / BanksPhotos


San Mauro Pascoli hozzáadott

Projekt:

C-PLUS

1 603 915 euró Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.projectc-plus.eu ERFA támogatás:


47

Photo: © 2 buero zwo

A nagy versenytársak logisztikai módszerei a KKV-knél Ahhoz, hogy versenyképességüket és energiahatékonyságukat megőrizhessék a KKVknek hozzá kell férniük az olyan fejlett logisztikai rendszerekhez, mint amilyeneket a globális cégek használnak. Az ESSENCE projekt arra törekszik, hogy létrehozzon egy olyan ingyenes infokommunikációs hálózatot, amely lehetővé teszi a KKV-k számára, hogy létrehozzák saját üzleti hálózatukat, és ezáltal kezelni tudják a logisztikai problémáikat és optimalizálni tudják beszállítói láncaikat.

Ha a vállalkozások megegyeznek abban, hogy nyílt hálózat részeként működnek, akkor a beszállítói lánc egyszerűsíthető. Szükség esetén még kisebb vállalkozások is beléphetnek ebbe a hálózatba, annak érdekében, hogy hatékonyabban kezelhessék logisztikai problémáikat. A projekt ezért tűzte ki célul egy olyan közös infokommunikációs hálózat létrehozását, amely segítséget nyújt a résztvevőknek abban, hogy együttműködjenek a logisztikai területen. A rendszer olyan logisztikai szolgáltatásokat nyújt a KKV-knak, amelyet magukban soha sem lennének képesek létrehozni. A projekt a meglevő infokommunikációs kapacitás fejlesztésére

48


irányuló kezdeményezésekre épít oly módon, hogy e kezdeményezéseket hálózatba szervezi annak érdekében, hogy az így kialakított hálózat a KKV-k és a régiók számára hasznosíthatóvá váljon. Ezt követően a projekt a meglevő kezdeményezésekhez többféle e-szolgáltatással járul hozzá a KKV-k kapacitásának és versenyképességének növelése céljából. Az ESSENCE projekt által nyújtott e-szolgáltatások az alábbi területeken nyújtanak segítséget: kommunikáció, katalogizálás, üzleti hálózatok tervezése, működtetése, dokumentumkezelés és teljesítménymérés. E szolgáltatások és általában a projekt célja, hogy olyan infokommunikációs

kiindulópont az e-szolgáltatások rugalmasságának és testreszabhatóságának

Az ESSENCE által készített Internet-alapú szoftver platform

javításához annak érdekében, hogy elkerüljük az idő és az erőforrások

9

pazarlását. A platform alapul szolgál a hálózatban résztvevő vállalkozások számára ahhoz, hogy kevesebből

A platformon elérhető üzleti szolgáltatások száma

többet produkálhassanak.

600 000

Giampaolo Colletti, szabadúszó újságíró, Olaszország támogatást nyújtson, ami képessé teszi a KKV-kat, hogy hatékonyabban kezeljék beszállítói láncaikat. A támogatás a megnövelt termelékenység és versenyképesség által segít a résztvevők üzleti teljesítményének javításában, és ezzel együtt mérsékli az áruszállítás negatív környezeti hatásait.

Az EU-ban tevékenykedő közúti teherfuvarozási vállalatok száma, amelyek a személyek és áruk szállításáról gondoskodnak

Egyedi szolgáltatás minden egyes KKV számára Az ESSENCE projekt által nyújtott e-szolgáltatások használatával a KKV-k egy általános együttműködési keretrendszert kapnak, melyben egyéni modelleket alakíthatnak ki saját logisztikai hálózatuk koordinálásához. Ezek az egyéni modellek megkönnyítik a KKV-k logisztikai és kommunikációs feladatainak ellátását. A KKV-k korlátozások nélkül, szabadon léphetnek be a rendszerbe és ki onnan. Amíg bent vannak, szabadon használhatják a számukra érdekes e-szolgáltatást. A különböző régiók közötti logisztikai együttműködési platformok létrehozásával a projekt képessé teszi az ezen régiókban lévő KKV-kat, hogy kihasználják ezeket a logisztikai szolgáltatásokat, és így hatékonyabban és versenyképesebben működhessenek. A projekt tudásbázisát a résztvevő KKV-k töltik fel és használják, emellett többnyelvű katalógust, többnyelvű üzleti dokumentumokat és korszerű hatékonysági mutatórendszert is tartalmaz. Ez az adatbázis a projekt hálózatai által nyújtott eszközök mellett újabb segítséget jelent a KKV-knak a logisztika területén. Az ESSENCE keretében indított kísérleti projekteket úgy tervezték, hogy kiderüljön, hogyan lehet az e-szolgáltatásokat az egyes KKV-k logisztikai igényeinek megfelelően testre szabni. A tapasztalatok szerint a kísérleti projektekben résztvevő KKV-k az ESSENCE hálózatot használva javítani tudták versenyképességüket és növelni nemzetközi teljesítményüket. A projekt több rendezvényt szervezett az eredmények megismertetése, és módszer elterjesztése céljából, azért, hogy Közép-Európa más régióira és azokon túl is ki lehessen terjeszteni. Ezt a támogatást felhasználva még a kisebb KKV-k is korszerű módon kezelhetik a logisztikát.

Photo: © iStockphoto.com / savas keskiner

Photo: © 2 buero zwo

1

Az ESSENCE platform dinamikus

ESSENCE ERFA támogatás: 1 292 789 euró Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.essence-project.eu Projekt:


49

Az innováció anyagi megközelítése Anyagi világban élünk, a fémekkel, az ipari kerámiákkal, az elektromos vezetőkkel és biológiai anyagokkal kapcsolatos újdonságok jelentik a progresszív vállalkozások hajtóerejét. Közép-Európában az ilyen anyagokkal dolgozó kis- és középvállalkozások (KKV-k) komoly kihívásokba ütköznek, amikor az innováció ösztönzése és a nemzetközi ügyfélkör kialakítása a feladat. A FLAME projekt a szektorban rejlő potenciált igyekszik kiaknázni.

Az anyagtudomány és anyagmérnökség hétköznapi életünk számos területére kihat, és gyakorlatilag minden anyagot egységesen szemlél, különbséget egyedül a szerkezetük, tulajdonságaik és a teljesítményük közötti kapcsolatokban téve. Az anyagtudomány az innováció, a versenyképesség és a gazdasági növekedés fő motorjaként szolgálhat. Az európai kutatási eredmények e téren igen kimagaslóak. Sajnálatos módon azonban a tudományos kompetencia nem minden esetben jelent új termékmegjelenést vagy piaci részesedést. A probléma forrása a know-how, technológia és

50


szaktudás alacsony szintű áramlásában, valamint a KKV-k körében a kutatásra és fejlesztésre fordítható erőforrások szűkösségében keresendő. A kérdés különösen Közép-Európában égető, ahol bizonyos régiók az anyagtudomány és innováció hot spotjának számítanak, míg más területek jóval az átlag alatt teljesítenek. A Future Labs az innováció élén Az innovációs hiányosság, valamint az európai anyagtudomány és mérnöki környezet versenyképességének

240 az anyagtudománnyal és mérnöki munkával foglalkozó szereplő került be a „Kompetencia és Innovációs Táj” programba

3 Future Labs támogatja az új technológiák felkarolását

20 facilitation tanácsadó hozza össze az üzletembereket és a kutatókat

Photo: © industrieblick - Fotolia.com

javítása céljából a FLAME partnerség az együttműködés új modelljét dolgozta ki Future Labs néven. Három Future Labs központ létezik – Venetóban, Stájerországban és Szlovéniában – , amelyek a technológiai transzfer és az együttműködés területén nyújtanak segítséget. Mindegyik Future Lab eltérő, de egymást kölcsönösen kiegészítő szolgáltatást nyújt, a helyi jellemzőktől és az adott ügyféltípustól függően. A Future Labs az ún. facilitation coach hálózaton keresztül végzi tevékenységét. Ez a hálózat húsz fiatal, a FLAME projekt keretén belül kiképzett szakemberből áll, akik a KKV-k és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek között összeköttetőként és közvetítőként szolgálnak. A tanácsadók tevékenyen részt vesznek az információcserében, valamint a technológiai projektekben a kutatók és vállalkozók közötti együttműködés előmozdításában. Feladatuk, hogy a piacot közelebb vigyék a tudományhoz, és támogassák a kutatási eredmények ipari alkalmazássá alakítását azáltal, hogy az egyetemeket, a kutatási központokat és KKV-kat – a start-up vállalkozásokat is beleértve – egymás iránt nyitottabbá teszik. Az ilyen kapcsolatok javítását végző tanácsadókat arra képezték ki, hogy az iparban és a tudományos világban egységes nyelvhasználatot teremtsenek, valamint segítsék a feleket a másik szükségleteinek megértésében. A Future Labs állomások referenciapontként szolgálnak Európában, bizonyítékul az innováció és az együttműködés megvalósíthatóságára. A kutatási eredmények és innováció átláthatóságának nemzetközi szintű növekedése a cégek részéről a saját versenyképességük javítása iránti nagyobb érdeklődést eredményezhet. A kutatási és technológiai fejlesztési központoknál új partnerek jelentkeznek, és ezáltal maguk a tudományos központok is versenyképesebbé válnak. E folyamat támogatójaként a FLAME projekt támogatást nyújt a tudásalapú gazdaságra átállásban. Az anyagtudomány és mérnöki világ területére kidolgozott FLAME projektek felhasználhatók más szektorokban és európai régiókban is az innováció ösztönzésére.

A facilitation tanácsadó tevékenysége és a FLAME projekt támogat bennünket az egyetem falain belül végzett tevékenység széleskörű ismertetésében. A munkánk jóval túllép az alapkutatások szintjén, azonban a

FLAME

régiónkban működő vállalkozások

Projekt:

ennek nincsenek tudatában.

ERFA támogatás:

1 474 631 euró Időtartam: 2010 – 2012 Honlap: www.flameurope.eu

Prof. Laura E. Depero, a technológiai laboratórium szakigazgatója, Brescia, Olaszország


51

Photo: © Rolffimages | Dreamstime.com

A vállalkozások támogatása abban, hogy minél többet hozzanak ki az innovációból A FORT projekt bátorítja az új gondolatok befogadását a technológia-átvétellel és a klaszterek irányításával kapcsolatos információk megosztása útján. A FORT kísérleti projektek innovációcsere-utalványokkal és egyéb akciókkal járulnak hozzá az információs kultúra kiépítéséhez. A kísérleti projektek módot nyújtanak a résztvevő partnerek számára az új gondolatok kipróbálására, és eközben egyre több intézményt vonnak be az innovációs folyamatba.

A projekten belül kilenc németországi, magyarországi, olaszországi, szlovákiai és szlovéniai partner működik együtt az egyetemeken, kutatóközpontokban meglevő tudásbázis kiaknázásán és új technológiák és kutatási eredmények piacra vitelén. A projekt stratégiai célja olyan szervezeti kultúra kialakítása, amely előmozdítja a folyamatos innovációt. Annak érdekében, hogy kiépüljön az állami kutatási intézményekben és a vállalkozásokban az innovációs kultúra, és a közvéleményben tudatosodjon az innováció fontossága, a FORT integráltabb megközelítést ösztönöz. E célok elérése érdekében a projekt-partnerek

52


áttekintették a meglevő tanulmányokat, megvizsgálták az erre vonatkozó EU-s politikát és a legjobb gyakorlatokat, és végül ezen információk felhasználásával határokon átnyúló ajánlásokat készítettek. Az innovációs kultúra támogatására szolgáló javaslatok címzettjei a vállalkozók, kutatók, a középvezetők, a felsővezetők és a döntéshozók. Képzés és hálózati működés Tekintettel arra, hogy a magasan képzett technológiatranszfer- és klaszter-szakértők kulcs szerepet

közelebb jussunk ötletünk megvalósításához. Termékünket

euró támogatás került innovációs utalványok formájában megosztásra

külső szakértő próbálta ki, és ennek

60

eredményei ígéretesek. Az innovációs utalvány nemcsak pénzügyi támogatást adott, hanem a nemzetközi

innováció piacra jutását segítette a projekt

együttműködés lehetőségét is.

178

Aljoša Vrhunec, a MikroCaps d.o.o. vezérigazgatója, Szlovénia

fő vett részt technológiatranszferés klaszter-szakértői képzéseken játszanak a kutatás-fejlesztési eredmények kereskedelmi hasznosításában, a projekt-partnerek olyan képzési programokat dolgoztak ki ezen szakemberek számára, amelyek az ő igényeiket tükrözik. A FORT arra törekszik, hogy közelebb hozza egymáshoz az innovációs rendszer különböző szereplőit. A projekt az innováció szereplőit magába foglaló új nemzetközi hálózatot alakított ki az egyes csoportok és szövetségek közötti nemzetközi együttműködés erősítése érdekében. Photo: © FORT

Photo: © Rolffimages | Dreamstime.com

60 000

A FORT elősegítette, hogy

Innovációs nyílt nap A projekt több konzultációs fórumot is szervezett az összes projekt-régióban,és ezzel olyan platformot teremtett, ahol a résztvevők kicserélhették ismereteiket és megoszthatták tapasztalataikat. A projekt innovációs nyílt napja teret adott a KKV-k és a kutatási szervezetek számára, hogy bemutassák innovatív elképzeléseiket, és személyes konzultációt folytathassanak a szakértőkkel. Az innovációs nyílt napokon bemutatott legjobb ötleteket 5000 euró értékű innovációs utalvánnyal jutalmazták, ezzel segítve a győztest, hogy megvalósítsa innovatív ötletét a projekt valamelyik másik régiójában is. Az innovációs nyílt napokon bemutatott ötletek online adatbázisa segítséget nyújt a KKV-k és állami kutatási szervezetek kapcsolatainak kiépítésében, ily módon hozva össze az új kutatási partnereket és piaci lehetőségeket kereső feleket. A projekt során szerzett tapasztalatokra alapozva a FORT partnerei új, az innovációt segítő szolgáltatásokat hoznak létre és próbálnak ki – ezek sora a technológia-transzfer szereplőinek ki-kicsodájától és a szellemi tulajdon kezelését leíró irányelvektől a vállalkozói ismeretek javítását célzó workshopokig illetve a kutatókat és a vállalkozásokat összehozó hálózati találkozókig terjed. Az ilyen szolgáltatások legjobb gyakorlatainak leírását katalógusban gyűjtik össze.

Projekt:

FORT

1 853 787 euró Időtartam: 2011 – 2013 Honlap: www.project-fort.com ERFA támogatás:


53

Photo: © Dreamstime

Az innováció és a vállalkozások közötti kapcsolat megteremtése A kutatói innovációk gyakran hasznosak lehetnének a vállalkozások számára, azonban erre csak akkor van mód, ha a vállalkozások ezekről értesülnek. A FREE projekt az új ötletek és technológiai fejlesztések kereskedelmi használatát igyekszik előmozdítani egyfelől a vállalkozások kutatási tájékozottságának biztosításán, másfelől az innovációt segítő gyakorlatok ösztönzésén keresztül.

A kutatás-fejlesztés számára természetesen elengedhetetlen megteremteni a megfelelő körülményeket, ez azonban önmagában még nem ösztönzi az innovációt. Fontos a sikeres kutatási eredmények üzleti alkalmazását is biztosítani. A projekt teljes neve – „A kutatástól a vállalkozásokig” – jól szemlélteti, hogy a FREE alapvető célja, hogy az európai kutatási eredményeket egy lépéssel közelebb hozza az iparhoz. A nyolc – magyar, szlovén, olasz, cseh és lengyel – partner a vállalatok szükségleteinek megfelelő kutatás-fejlesztésre ösztönző módszereket dolgozott ki az egyetemek és egyéb intézmények számára.

54


A projekt egyúttal meghatározta a tudásátadás legjobb gyakorlatait is, és létrehozott egy kutatók, vállalkozók és szakpolitikai döntéshozók közötti kapcsolatépítést szolgáló kísérleti projektet is. ResearchDirectory.eu – a K+F telefonkönyve A régió kutatási csoportjainak és kutatási eredményeinek feltérképezését követően a partnerek létrehoztak egy transznacionális, többfunkciós keresővel ellátott online nyilvántartást. Az online ResearchDirectory.eu a következő

transzfer témájában megrendezett regionális konferenciák. A Brüsszelben megrendezett komolyabb lélegzetvételű „Technológiai Transzfer Napja” konferencia keretén belül a közép-európai technológiai transzfer helyzet áttekintésére került sor. A FREE további eredményeit is ismertették a konferencián, megalapozva az ezt követő kerekasztalbeszélgetést, ahol a szakértők az innováció és a technológiai transzfer támogatásának új lehetőségeit vitatták meg.

nyitott számunkra. Kiváló platformot nyújtott a más kutatókkal és vállalkozókkal folytatott eszmecserére, ugyanakkor az online kutatási adatbázist is hasznos eszköznek találtuk.

1 051

Zachuczky Gábor, vezérigazgató UD-GenoMed Medical Genomic Technologies Kft. Magyarország

kutatási szervezet, innovációs mediátor, technológia és szolgáltatás adatait tartalmazza a www.researchdirectory.eu három kategóriában teszi lehetővé a keresést: kutatási szervezetek; technológiák és szolgáltatások; és innovációs mediátorok. Az adatbázis használata ingyenes, és további kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó szervezetek neveivel bővíthető.

479 személy vett részt a FREE hálózatok innovációs mediátorok számára rendezett képzésén

Innovációs kézikönyv A projekt résztvevői tanulmányozták a közép-európai és egyéb uniós innováció központú rendszereket, szolgáltatásokat és módszereket. A különféle beazonosított gyakorlatok elemzését követően a projekt keretén belül – a kis- és középvállalkozások (KKV-k) szükségleteinek szem előtt tartásával – a technológiai transzfer támogatására kidolgozták a legjobb innovációs szolgáltatásokat és rendszereket tartalmazó kézikönyveket. Az egyik felvázolt megoldás, hogy a kutatók és vállalkozások közötti szorosabb együttműködés ösztönzésére az egyetemekkel együttműködő vállalkozások K+F díjjal jutalmazzák az egyetem „legjobb kutatója” cím nyertesét. A kézikönyveket eljuttatták az innovációs szakemberekhez, hogy a könyvekben ismertetett legjobb gyakorlatokat más szervezetekkel is megoszthassák. A projekt konkrétabb útmutatásai közül a 40 megvalósíthatósági tanulmány érdemel még figyelmet, ugyanis ezek segítségével bizonyos KKV-k specifikus innovatív termékek, folyamatok és szolgáltatások kereskedelmi alkalmazását tanulmányozhatták.

40 megvalósíthatósági tanulmányt készített KKV-k számára a FREE Photo: © Dreamstime

Photo: © Dreamstime

A FREE projekt új lehetőségeket

Mediátorok és képzés A FREE létrehozott egy innovációs közvetítőkből álló hálózatot, amely a kutatási központok és a KKV-k közötti jobb kommunikációt hivatott elősegíteni. Az összeállított kézikönyvek alapján a mediátorok a partnerek régiójára képzési szemináriumokat dolgoztak ki. Szintén a KKV-k és kutatók találkozását szolgálták a projekt szervezésében a technológiai

Projekt:

FREE

1 486 393 euró Időtartam: 2008 – 2011 Honlap: www.free.unideb.hu ERFA támogatás:


55

Photo: © Ross Petukhov - Fotolia.com

Innovációs útra állítani több száz KKV-t A kis- és középvállalkozás a leggyakoribb vállalkozási típus az Európai Unión belül. A felmérések szerint tíz uniós vállalkozásból kilencnél az alkalmazottak száma nem éri el a tízet. Jóllehet a KKV-k a gazdaság létfontosságú szereplői, rendszerint nagyon keveset költenek kutatás-fejlesztésre. Az I3SME több mint 800 vállalkozás körében kívánja az innovációt népszerűsíteni.

Az új ötletek és innovatív megközelítések ösztönzése céljából az I3SME elemezte KKV-k releváns gyakorlatait, az innováció felhasználásához hozzájáruló facilitátor képzést szervezett, és az új megközelítések tesztelését lehetővé tevő kísérleti projekteket indított. A jó gyakorlatok feltérképezése és megosztása A projekt egyik kiemelkedő eredménye volt egy olyan benchmark tanulmány elkészítése, amely a közép-európai országok – Ausztria, Lengyelország, Magyarország,

56


Németország, Olaszország és Szlovénia – 802 kis- és középvállalkozásának körében vizsgálta és hasonlította össze az innovációt és a versenyképességet. A tanulmány a stratégia, befektetések, finanszírozás, munkaerőpotenciál, kutatási létesítmények és az innovációs eredmények szempontjait vizsgálta, amikor „rejtőzködő bajnokokat” keresett az innováció területén. Az innováció szintjének mérését szolgáló tényezők a következők voltak: ügyfélközpontúság, szolgáltatás-központúság, a legújabb technológiák és anyagok használata, hatékony beszerzési és minőségirányítási folyamatok.

alakult ki bennünk a projekttel

közép-európai KKV-t vontak be az I3SME innovációt és versenyképességet mérő benchmark vizsgálatába

kapcsolatban, mert lehetőségünk nyílt a valódi „rejtőzködő bajnokokat” beazonosítani, akik ma – a megszerzett

64

ismeretek birtokában – bátrabban szállnak versenybe a nehéz piaci

„rejtőzködő bajnokot” mutat be az I3SME katalógusa

körülmények közepette is. Luciano Ranieri, a Eurtronic Studioerre Srl. ügyvezető igazgatója Castel Maggiore (Bologna), Olaszország

18 nemzetközi innovációs facilitátor kapott képzést az I3SME keretén belül

A tanulmányban beazonosított jó gyakorlatokat egy sor kísérleti projekt keretén belül hasznosították, és ez minden régióból legalább tíz KKV bevonásával történt. Ezek a vállalkozások azért részesültek támogatásban, mert az átlagosnál nagyobb nyitottságot tanúsítottak az innovatív megoldások alkalmazására a termelésirányítás és az emberi erőforrások területén, kutatás-fejlesztési projektekben vettek részt, infokommunikációs technológiai megoldásokat, és egyéb, a benchmark tanulmányban ismertetett jó megközelítést alkalmaztak munkájuk során. A projekt a KKV-k innovációs kezdeményezéseinek támogatása és a meglévő tudásanyaguk fejlesztése céljával 18 facilitátort képzett ki. A kis- és középvállalkozásokat támogató innovációs facilitátorok szakképzése három nemzetközi konferencia keretén belül valósult meg.

Photo: © Wesco Taubert

Photo: © Ross Petukhov - Fotolia.com

802

Összességében nagyon jó benyomás

Transznacionális megközelítés Az I3SME projekt sikeréhez elengedhetetlen volt a CENTRAL EUROPE program transznacionalitása. A legjobb gyakorlatok tanulmányozása, a benchmark elemzések lehetővé tették a kutatók számára, hogy egy széleskörű hálózatot hozzanak létre, valamint hat különböző ország példájából merítsenek tapasztalatot. A termelés, irányítás, forgalmazás és egyéb üzleti tevékenység javítására, innovációjára fordított idő és tőke valóban megtérül, és az innovációhoz szükséges ismeretek most már Közép-Európa szerte a KKV-k rendelkezésére állnak.

Projekt:

I3SME

1 828 285 euró Időtartam: 2008 – 2011 Honlap: www.i3sme.eu ERFA támogatás:


57

Photo: © lassedesignen - Fotolia.com

A kimagasló képességű munkaerő biztosítja a vállalatok versenyképességét A gazdasági fejlődés Európában egyre inkább az innováció és a korszerű technológiák, valamint az emberi erőforrásokban rejlő potenciál függvénye. A különböző európai régiók azért szálltak be a demográfiai versenybe, mert magasan képzett munkaerőre szeretnének szert tenni. Az IDEA az agyelszívást megtapasztalt régióknak kínál az emberi erőforrások javítására új és transznacionális megközelítést.

A fiatal pályázókkal szemben támasztott követelmények – legyen szó kutatói vagy hagyományos munkáról – az utóbbi években igen összetettekké váltak. Az IDEA projekt ezt a problémát szeretné orvosolni különféle, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyát javítani képes hálózatok támogatásán keresztül. A projekt ezt úgy éri el, hogy mindkét félre nyomást gyakorol: fogékonyabbá teszi az oktatási intézményeket a vállalatok szükségleteire, valamint nagyobb nyitottságot szorgalmaz a vállalatok részéről a képzési programokra. A projekt különleges figyelmet szentel a kis- és középvállalkozással folytatott együttműködésre, mivel

58


sok esetben a KKV-k állnak az innovációs eredmények hátterében, azonban személyzeti fejlesztésre fordítható forrásaik meglehetősen korlátozottak. A projekt olyan iparágakra összpontosít, ahol jövőbeli keresletnövekedés várható, ilyen többek között a termelés, az energia- és erőforrás menedzsment, az infokommunikációs technológia. A képzési típusokat illetően a projekt szakmai orientációt kínál a pályakezdők, és első diplomás képzést valamint szakképzést az alkalmazottak számára. A projekt során Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában, Olaszországban, Ausztriában és Németországban tesztelt

keretén belül alkalmazott geocaching lehetővé tette,

6,36 millió lakos él az IDEA-ban résztvevő régiókban

hogy jövőbeli hallgatókkal vehessük fel a kapcsolatot, és arra buzdítsuk őket,

300 000

hogy karrierjüket a mi cégünkön belül kezdjék el.

hallgató készül munkába állni az IDEA régiókban

Jette Fichtner, marketingigazgató AMS Gesellschaft für angewandte Mess- und Systemtechnik mbH, Németország

25

legjobb gyakorlatnak bizonyuló eszközöket használtak fel, amelyeket Közép-Európa különböző régióban könnyen lehetett a helyi viszonyokhoz igazítani.

intézkedést és eszközt teszteltek a dolgozókban rejlő potenciál felfedezésére, megragadására és fejlesztésére

A képzés javítása a migráció csökkentése érdekében Sok közép-európai régió saját bőrén tapasztalta meg, hogy a demográfiai változások hatásait tovább súlyosbította a kereslet-kínálat oldal között tátongó munkaerő-képzettségi szakadék. Az aránytalanság orvoslására a munkaadók és az oktatásban dolgozók együttes erőfeszítésére van szükség, hogy a regionális, magas szintű szakképzési kínálatot és a helyi vállalkozások éppen aktuális szükségleteit összhangba hozzák. Az IDEA pontosan ilyen céllal támogatja az üzleti és a képzési oldal közötti eszmecserét. Ennek keretében a kimagasló szakképzés új követelményeit, a vállalatok – legyen szó bármennyire is korai szakaszban levő cégről – munkahelyteremtésben és a jó munkaerő megtartásában betöltött fontos szerepét vitathatják meg. Az ilyen megbeszélések eredményeit összegyűjtve átnyújtják a hallgatóknak és a képzett dolgozóknak, hogy tisztább képet kapjanak a közvetlen környezetükben elérhető állásokról, különösen, ami a regionális szinten elérhető szolgáltatásokat, a helyi szinten sikeres technológiai területeket és a KKV-k nyújtotta előnyöket jelentik. Az ilyen eredmények megosztásával a projekt az adott régióban maradásra serkenti a dolgozókat, és elejét veszi az agyelszívást eredményező migrációnak.

Photo: © CWE Chemnitzer Wirtschaftsförderungs- und Entwicklungsgesellschaft mbH

Photo: © lassedesignen - Fotolia.com

6.36

Az IDEA kísérleti programjainak

Stratégiai könyv a javaslatok összegzésére Az IDEA stratégiai könyv a különféle régiókban folyó hálózatépítési tapasztalatokat fogja egy csokorba. Ezzel egy időben javaslatokat tesz olyan intézkedések és eszközök bevezetésére, amelyekkel a jövőbeli tudásfejlesztést lehet ösztönözni Közép-Európa különböző területein. A könyv hosszú távú megoldásokat kínál, és a döntéshozókat olyan eszközökkel ruházza fel, amelyek hatékony megoldást nyújtanak a közelgő demográfiai változásokra. Enélkül lehetetlen volna biztosítani a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását a jövőben.

Projekt:

IDEA

1 658 342 euró Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.idea-strategy.eu ERFA támogatás:


59

ce abled

Photo: © iStockphoto.com / Jim Jurica

Az IT innovációs fejlesztésre történő felhasználása A vállalkozások nem tudnak hasznot húzni a legfejlettebb technológiákból, ha azok nem felelnek meg egyéni követelményeiknek. A cégek felismerték az IT szolgáltatásmenedzsment fontosságát, ami a vállalkozások igényeinek megfelelő magas minőségű IT szolgáltatások alkalmazását és menedzsmentjét fedi le. Az INNOTRAIN IT a korlátozott forrásokkal rendelkező közép-európai vállalkozásokat segíti az IT szolgáltatásmenedzsment alkalmazásokban rejlő lehetőségek kiaknázásában.

A IT szolgáltatás-menedzsment eszközök alkalmazásában nyújtott támogatáson keresztül az INNOTRAIN IT megkönnyíti a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára a legújabb technológia hatékony alkalmazását. A projekt specifikus szolgáltatás-menedzsment módszert kínál a KKV-k számára, amellyel IT folyamataikat optimalizálhatják, és erőforrásokat szabadíthatnak fel innovációs kapacitásuk növelésére. Az INNOTRAIN IT ezen túlmenően helyi nyelven elérhető ITalapú modellező eszközöket is kialakít, online képzési portált hoz létre, valamint hozzávetőlegesen ezer IT szakember és részlegvezető számára kínál személyes képzést.

60


A felmérés kihívásokat és előnyöket ismertet A projekt felmérte, hogy miért nem alkalmazott több kis- és középvállalat IT szolgáltatás-menedzsment megközelítést. Az eredmények rámutattak arra, hogy az IT szolgáltatásmenedzsment használata az ismeretek hiánya, a meglévő keretrendszer összetettsége, a készségek és erőforrások hiánya, és a KKV-k erős és gyakori túlterheltsége miatti kapacitáshiány miatt nem széleskörűbb. Az IT szolgáltatás-menedzsment megközelítés előnyei közé sorolható a költségek átláthatósága, a költségcsökkentés,

volt. Az új termék- és kereskedelmi stratégiákkal kapcsolatos tanácsadásért

regionális képzés a résztvevő régiókban

most már megkeres a vezérigazgató. Mindenkinek csak ajánlani tudom,

1 000

hogy az INNOTRAIN IT segítségével innovátor legyen.

KKV INNOTRAIN IT képzésben részesült

Günter Strolz, osztályvezető IT SWARCO TRAFFIC SYSTEMS GmbH Németország

100

amely úgy érhető el, ha az IT részleg a fő feladatokra összpontosít, és az üzlethez szorosan nem kapcsolódó feladatokat kiszervezi. Az IT szolgáltatás-menedzsment segít az IT folyamatok szabványosításában és optimalizálásában, jó hatást gyakorol az értékteremtő üzleti folyamatokra, így a vállalatok innovatívabbá és rugalmasabbá válhatnak. A felmérés eredményei alapján az INNOTRAIN IT az IT szolgáltatás-menedzsment bevezetésére összpontosított, amelynek segítségével a vállalatok erőforrásokat szabadítanak fel, a magas színvonalat fenntartják a folyamatok során, és a folyamatok nyomon követésére értékelési módszereket vezetnek be. A modellező eszköz és képzés Az IT szolgáltatás-menedzsment folyamatot támogató modellt teljes egészében beleültették a www.innotrainit.eu honlapon elérhető transznacionális online képzési platformba. Ez lehetővé teszi, hogy a képzési anyagot autodidakta módon sajátítsák el az érdeklődők, és ehhez kapcsolódnak a projektben résztvevő hat régióban megrendezett személyes workshopok is, amelyek keretén belül a résztvevők: az IT szolgáltatás-menedzsmentről és IT szolgáltatások támogatta innovációról kapnak alapismereteket lehetőségük nyílik a tipikus helyzetekkel megismerkedni moderátor vezette beszélgetéseken vesznek részt a tanulási folyamatról nyomon követést és visszacsatolást kapnak az online platformon keresztül moderátori irányítás alatt interregionális tapasztalatcserét folytathatnak

oldalnyi digitális képzési anyag

Photo: © iStockphoto.com / AKodisinghe

Photo: © iStockphoto.com / Jim Jurica

120

Innovátorrá válni nehéz folyamat

l

l

l

l

l

Az INNOTRAIN IT ezeken a lépéseken keresztül népszerűsíti az IT szolgáltatás-menedzsment módszert, amelynek segítségével nő a közép-európai innovációs kapacitás, és a KKV-k IT munkatársait a szolgáltatás központú megközelítésre, valamint az IT szolgáltatók és a KKVfelhasználók közötti jobb együttműködésre ösztönzik.

INNOTRAIN IT ERFA támogatás: 1 537 356 euró Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.innotrain-it.eu Projekt:


61

Photo: © iStockphoto.com / annedde

Segítségnyújtás a vállalkozásoknak a fiatal innovátorok támogatásában A 35 év alatti kreatív fiatalok fontosak a közép-európai tudásalapú gazdaság kialakításában, de a lehetőségek hiánya gyakran megakadályozza a fiatal innovátorokat tehetségük teljes kiaknázásában. Az InoPlaCe arra törekszik , hogy javítsa a fiatal innovátorok lehetőségeit annak érdekében, hogy régióikban maradjanak és olyan innovációkkal jelentkezzenek, amelyek fenntartják Közép Európa versenyképességét.

A projekt nemzetközi akciótervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a fiatal innovátoroknak szánt szolgáltatásokat javítsa, és olyan platformot biztosítson számukra, amelynek segítségével jobban hasznosíthatják a meglevő szolgáltatásokat. Tekintettel arra, hogy az új ötletekkel jelentkező fiatalok a vállalkozó szellem és a gazdasági fejlődés fontos hajtóerői, 8 európai régió egyesítette erejét ebben projektben azzal a céllal, hogy a fiatal innovátorok lehetőségeit kiterjesszék. A projekt elsősorban arra törekszik, hogy valós szükségleteiknek és kívánalmaiknak megfelelő segítséget nyújtson ezeknek a fiataloknak.

62


Regionális innovációs laborok A résztvevők az erőfeszítések eredményeinek legjobb kihasználása érdekében úgy nevezett regionális innovációs laborokat (RIL) hoztak létre minden résztvevő régióban. A RIL laborok fórumot jelentettek a fiatal innovátorok számára ahhoz, hogy megfogalmazzák szükségleteiket, és kialakítsák a szükséges tevékenységeket az igények kielégítése érdekében. A fiatal innovátorok közösen dolgoztak a projekt csapatával azon támogató szolgáltatások meghatározásán, amelyek a legfontosabbak számukra. Azt is tisztázták, hogy ezek közül melyik hiányzik az ő területükön.

tudásuk fejlesztésére és a tanulásra, és egyszerűsíteni kutatási

A regionális innovációs laboratóriumokban résztvevő fiatal innovátorok száma

és üzleti tevékenységük feltételeit. Meg vagyok győződve arról, hogy az

20

InoPlaCe nemcsak segíteni fogja a fiatal kutatókat és vállalkozókat, hanem bizonyos értelemben népszerűsíteni

A fiatal innovátorok támogatásához szükséges szolgáltatás-típusok száma

is fogja tudományos kutatást, különösen a fiatalok körében.

8

Dr. Jiří Vlach, a Dél-csehországi Regionális Fejlesztő Ügynökség igazgatója Cseh Köztársaság

Ezen folyamat eredményeként a javasolt szolgáltatások hosszú, és számos témakört felölelő listája állt elő, amelyek közül a legtöbb javaslat a tanácsadás valamilyen formájára vonatkozik. A segítségnyújtási listán 20 kulcs szolgáltatást minősítettek a elsődleges fontosságúnak. Ezek olyan területeket fednek le, mint például a kutatási eredmények piaci hasznosítása, kockázati tőke bevonása, a technológiatranszfer támogatása, képzési támogatás és az induló vállalkozások megsegítése. Az összes résztvevő régiót tartalmazó térkép bemutatja a 20 kulcsfontosságú szolgáltatás jelenlétét vagy hiányát, és jelzi a meglévő szolgáltatások minőségét is. Az eredmények feltárták, hogy a résztvevő régiókban már figyelemre méltó és komplex ismeretanyag áll rendelkezésre a fiatal innovátorok támogatásához, az induló vállalkozások megsegítéséhez, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításához, ezzel együtt a résztvevő régiók között jelentős különbségek, illetve a fiatal innovátorok támogatásában hiányosságok is mutatkoztak.

A projekt által indított vagy javított támogatási szolgáltatások száma


Photo: © iStockphoto.com / annedde

144

Ösztönözni kell a fiatalokat

Kulcs szolgáltatások a fiatal innovátorok számára Teljeskörű összehasonlító vizsgálat zajlott le annak érdekében, hogy régiónként világos kép alakuljon ki a fiatal innovátorok igényeinek kezeléséről. Ezek a vizsgálatok bemutatják a fiatal innovátoroknak nyújtott szolgáltatások különbségeit és hasonlóságait régiónként, és feltárják a lehetséges fejlesztés területeit. Ezen vizsgálat során a projekt-partnerek párhuzamosan megjelölték az olyan legjobb gyakorlatok példáit, amelyek átvihetők az egyik régióból a másikba. Ezen kutatások alapján a projekt kísérletet fog tenni nyolc olyan szolgáltatás minőségének javítására vagy elindítására, amelyek az egész közép-európai térségben hozzájárulnak a fiatal innovátorok munkájának hatékonyságához, és képességeik továbbfejlesztéséhez.

InoPlace ERFA támogatás: 1 133 353 euró Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.inoplace.eu Projekt:


63

Photo: © iStockphoto.com / Nick M. Do

A betegek helyzetére választ adó fejlesztések Az orvosi klinikák munkatársai nagymértékben hozzájárulhatnak az ellátás színvonalát javító új, innovatív termékek, folyamatok és szolgáltatások kidolgozásához. Az IntraMed-C2C az orvosokat, ápolókat és laboránsokat segíti abban, hogy gondolataikat megoszthassák a klinikájukat kiszolgáló kis- és középvállalkozásokkal (KKV-k). A kommunikáció eredményeképpen akár az orvosi ellátás színvonalát javító kereskedelmi termékek is születhetnek.

Az egészségügy magasabb szintű ellátást és szolgáltatást képes nyújtani, ha az egészségügyi dolgozók ötleteit hatékonyan továbbítják a KKV-k számára, amelyek kereskedelmi termékekké alakítják azokat. A jobb üzemelés, adminisztratív és rendszer jellegű fejlesztések lehetővé teszik, hogy az orvos egy betegre több időt fordíthasson, míg más innovációk a diagnosztika folyamatán javítanak, vagy akár új kezelési megoldásokat is eredményezhetnek. A magasabb szintű innovációs transzfer nem csak az egészségügyi intézményeknek előny, hanem a KKV-kat is segíti versenyképességük megőrzésében.

64


Általánosságban pedig igaz, hogy a magasabb szintű orvosi ellátás gyümölcsét a társadalom egésze élvezheti. A hétköznapi munka javítása Az egészségügyben az innovációs folyamat során egy beteg problémája hasznos és gazdaságos megoldást vagy terméket eredményezhet. Amikor egy beteg valamilyen panasszal felkeres egy egészségügyi intézményt, a probléma megoldási folyamata az orvosi vizsgálattal kezdődik. További vizsgálatok esetén még számos egészségügyi dolgozóval

kórházi ágy 100 000 főre az EU27-en belül

53 üzleti javaslatot tartalmaz ezidáig az InTraMed-C2C adatbázisa

Az innováció megosztása Az InTraMed-C2C workshopok keretén belül a KKV-k képviselőinek és az egészségügyi dolgozóknak lehetősége nyílik a személyes találkozásra. A felek együttműködése a megállapodás aláírásával kezdődik. Ezt követően megvitatják a pénzügyi szempontokat, teszteket hajtanak végre és kiválasztják a legmegfelelőbb technológiát. Az egészségügyi dolgozók és az általuk képviselt intézményi osztály rendelkezésre bocsátja a képzések szervezéséhez szükséges szaktudást és tapasztalatot, a jogilag kötelező erejű szabályozásokat elemzik, valamint beazonosítják a piacot. A vállalat az egészségügyi dolgozó – továbbra is a szellemi termék tulajdonosa – elképzelését megvalósítja, majd a terméket felkínálja az intézményi osztály részére. Az InTraMed-C2C projekt segítségével ezek a fejlesztések eljuthatnak a különféle európai piacokra, és így a vállalatok, az egészségügyi intézmények, és még maguk a betegek is profitálhatnak belőlük. Végső soron az egészségügyet javító fejlesztések mindenki számára előnyt fognak jelenteni.

Photo: © iStockphoto.com / Johnny Greig

Photo: © iStockphoto.com / Nick M. Do

538

kerülhet kapcsolatba a páciens. A folyamat minden pontján felismerhetnek az egészségügyi dolgozók olyan megoldásokat, amelyek segítségével a szolgáltatás színvonalát növelni tudják. Ezekre az ötletekre alapozva, a vállalkozások betegeket segítő termékeket állíthatnak elő. A munkaeszközök hasznosságát javító ötletekkel előálló orvosok és ápolók módosítási ötleteiket vagy akár teljesen új elképzeléseiket az InTraMed-C2C adatbázisban rögzíthetik, amely elérhető a http://database.intramed-c2c.eu/ honlapon. Az egészségügyi dolgozók ötleteinek termékké alakítására olyan orvosi cég a legmegfelelőbb, amely kellőképpen kis méretű ahhoz, hogy a piaci lehetőség fejlesztésből profitálhasson is, azaz tipikusan a kis- és középvállalkozások, amelyek a regionális gazdaságok szempontjából is kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A KKV-nak érdemes az InTraMed-C2C adatbázist nyomon követniük, hogy az egészségügyi dolgozók javaslatai közül ötleteket találjanak fejlesztési terveikhez, valamint az ötletgazdákat bevonják a termékfejlesztés folyamatába.

A kreativitásnak köszönhetően még a legkisebb ötletből is

InTraMed-C2C ERFA támogatás: 1 710 479 euró Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.intramed-c2c.eu Projekt:

születhet nagy léptékű, hasznos megoldás. Joanna Czajka, Animacja Reklamowa, Alsó-Szilézia, Lengyelország


65

Photo: © Andrea Kurucz

Segítség kisés középvállalkozásoknak az energiafelhasználás méréséhez és csökkentéséhez A nagy energiafogyasztó kis- és középvállalkozások (KKV-k) komoly energiamegtakarításra képesek, ha tudják ennek a módját. A LiCEA projekt egy leegyszerűsített energetikai audit módszert fejleszt ki, amely lehetőséget ad a KKV-nak arra, hogy elemezzék az energia használatukat és felfedezzék, milyen módon lehet energiát megtakarítani. A projekt innovatív és fenntartható módszere egy okos eszközzel is kiegészül, amely méri a források felhasználását és a környezeti teljesítményt az ipari termelés során.

Az energiafogyasztás és így az energia költségeinek csökkentése segít a KKV-knak a versenyképesség megőrzésében. Ha az ipari termelésben az energiahatékonyság növelésével csökkentjük az energiafelhasználást, az segít az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésében is. Az Európai Bizottság 2006/32/EC irányelve ezen okokból kiemeli az energiahatékonyság ellenőrzésének fontosságát. Az irányelv meghatározza, hogy szükség van a tagállamok részvételére az energia ellenőrzési tervek elérhetőségének biztosítása érdekében, amelyek oly módon lettek kialakítva, hogy

66


azonosítsák a potenciális energiahatékonysági intézkedéseket az energia fogyasztók részére, beleértve a KKV-kat is. A LiCEA projekt egy energetikai audit rendszert biztosít a lengyel, magyar, olasz, osztrák, szlovák partnereinek. A projekt célja, hogy a KKV-k ellátási láncán keresztül KözépEurópában és azon túl megoldásokat találjon a kiaknázatlan energiatakarékossági lehetőségek felderítésére. Az energiahatékonysági szakértők bevonása biztosítja, hogy a projekt innovatív és szakmai megoldásokat találjon és garantálja az eredmények széleskörű elterjesztését az

eszközt. A projekt résztvevői annak biztosítására is törekednek, hogy a munkájuk eredménye a regionális és nemzeti energiapolitikában felhasználásra kerüljön és így a LiCEA eszköz új standardot hozzon létre az ipari energetikai auditok területén.

a vállalkozásod hatékonyabbá és költséghatékonyabbá tételében. A vizsgálat segít felmérni, hogy a

10

vállalkozásod mennyi energiát pazarol el és értékelni, hogy milyen intézkedéseket kell tenned, hogy növeld a hatékonyságot.

százalékos hosszú távú energia csökkentés a KKV szektorban a LiCEA auditoknak köszönhetően

De ne feledd, hogy a vizsgálatok önmagukban nem fognak energiát

200

megtakarítani: meg is kell valósítanod a javasolt korszerűsítéseket.

KKV kapott energetikai auditot a termelési folyamatáról a LiCEA Smart Tool segítségével

Maurizio Castelli, a Mantova tartomány Energia és Innováció Tanácsának tagja, Olaszország érdekeltek körében. Az elvárás az, hogy a LiCEA projekt egy szabványosított eszközt tudjon biztosítani, amelyet minden KKV használni tud a saját termelési folyamatainak energetikai auditjához.

100 európai energiaügynökség dolgozik közeli munkakapcsolatban a projekt partnereivel

Az életciklus alapú szemlélet értéknövelő A LiCEA a életciklus alapú szemlélet bevonásával fejleszti a korábban használt energetikai auditokat. Az energetikai audit egy épület, folyamat vagy rendszer energia áramlatainak vizsgálatára irányul az energiamegőrzés érdekében és hogy segítsen meghatározni a legjobb módját annak, hogy csökkentsük a rendszerben az energia bevitelt, úgy hogy ne befolyásoljuk negatívan a teljesítményt. A LiCEA eszköz biztosítja az energia áramlás pontos mérését és ajánlásokat készít arra vonatkozóan, hogy miképpen lehet csökkenteni az energiafogyasztást. Az aktuális helyzet szimpla felmérése helyett az eszköz a hosszú távú megtakarítási lehetőségeket keresi a környezeti ellátási lánc kezelésének alkalmazásával, amely egy meglehetősen stratégiai szemléletű, hosszú távra fókuszáló megközelítés. A LiCEA eszköz öt közép-európai ország hat termelésközpontú ipari körzetében vizsgált KKV-kat. A projekt a LiCEA eszköz használatával kísérleti intézkedést is megvalósított annak érdekében és összesen 200 KKVnak nyújtott energetikai auditot, köztük olyan változatos szektorokban tevékenykedő vállalkozásoknak, mint pl. kötőipar, élelmiszer (pékáru és hús), műanyag, fa, gépek és turizmus. A LiCEA legfőbb értéke az, hogy reprodukálható. Az eszköz alkalmasnak bizonyult arra, hogy a közép-európai régióban és azon túl is terjesztésre kerüljön. Azokkal a vállalkozásokkal együtt, akiknek haszna származik az auditokból, a projekt más érdekelteket is bevont, beleértve 40 helyi energia ügynökséget, hat vállakozásfejlesztési központot és hozzávetőlegesen 300 energia menedzsert, akik most már mind jól ismerik a LiCEA

Photo: © iStockphoto.com / bereta

Photo: © Andrea Kurucz

Az energetikai audit a legelső lépés

Projekt:

LiCEA

812 601 euró Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.licea.eu ERFA támogatás:


67

Photo: © iStockphoto.com / dra_schwartz

Jobb jövő építése a nanotechnológia alkalmazásával A nanotechnológiát, ami tulajdonképpen atomok és molekulák manipulálása új anyagok létrehozása céljából, különféle területeken használják, pl. a ruhaiparban, az autógyártásban és a gyógyászatban. Izgalmas technológia, amely serkentheti a gazdaságot, és a természetet megóvásához is hozzájárul. A NANOFORCE projekt a tudomány, az ipar, a befektetők és az állami hatóságok szorosabb integrálásával előmozdítja az innovációt, és ezzel elősegíti a közép-európai ipari fenntarthatóság javítását.

Támogatva a nanotechnológiai kutatásokat, bátorítva az eredményekbe történő beruházásokat, és bemutatva ezt a technológiát, mint az újfajta termékek olyan biztonságos előállítási módját, amely nem terheli a környezetet, a NANOFORCE projekt azon dolgozik, hogy megerősítse a nanotechnológiai szektort. A kutatók és a vállalkozások számára is hasznos a projekt, mert lehetővé teszi számukra, hogy az információcsere segítségével a nanotechnológiai kutatásról, fejlesztésről és biztonságról több információhoz jussanak. A kockázati tőkebefektetők nyernek azzal, hogy a kockázatokra és a lehetőségekre vonatkozó alaposabb ismeretek birtokában ruházhatnak be az ágazatba.

68


A nanotechnológia biztonsága Ameddig fennállnak az aggodalmak a nanoanyagok környezeti kockázatai miatt, ezen anyagok biztonságát és a technológia általános elfogadottságát fokozhatja annak pontosabb ismerete, hogy hogyan lehet kontrollálni ezeket a potenciális kockázatokat. A megfelelően használt nanotechnológiát már alkalmaztak különféle olyan termékek kifejlesztéséhez, amelyek javíthatják a jelen és jövő generációk életét. A NANOFORCE projekt jelentést készített a szabályozások aktuális helyzetéről, hogy az esetleges hiányosságokat

Photo: © iStockphoto.com / dra_schwartz

A ’NANOFORCE Mágikus Képzési Kurzus’ komoly és értékes élményt adott azzal, hogy kapcsolatba kerültünk a vállalkozói világgal, és a résztvevőket a megfelelő tudáshoz és

14 A projekt által megszervezett, a hatóságokkal való vitának teret adó kerekasztalok száma

3

kapcsolati hálóhoz juttatta. Domenico Centrone, az EggPlant alapítója és vezérigazgatója, Olaszország

A projekt által megvizsgált nanoanyagok száma

feltárja, és, hogy esetlegesen módosítási javaslatokat tegyen az Európai Bizottság számára. Konkrétan, a projekt megvizsgált három nanoanyagot (ezek: TiO2, ZnO, nanoAg) az esetleges szabályozási hiányosságok szempontjából, hogy értékelje ezek regisztrációját az EU REACH (vegyianyagregisztrációs, értékelési, engedélyezési és korlátozási) rendelete keretében, és megbecsülje az általuk potenciálisan okozott egészségügyi és környezeti veszélyeket. Egy kockázatelemzés lefolytatását követően a projekt partnerei biztonsági adatlapokat és specifikus kitettségi forgatókönyveket dolgoztak ki. Munkájuk célja az volt, hogy az összes biztonsági aggályt megvizsgálják és potenciális kockázatokkal kapcsolatos toxikológiai adatokat állítsanak elő. A helyi szinten szervezett közös munkacsoportok pedig a hatóságokat is bevonták az olyan témák magvitatásába, mint a expozíciós értékelés vagy a munkahelyi biztonság.

38 A beazonosított, a nanotechnológiai munkára potenciálisan alkalmas műszaki-tudományos parkok száma

Nanotechnológiai beruházások Az állami és magán források mozgósítása kulcsfontosságú a nanotechnológiai megoldások európai vegyipar területén való kereskedelmi hasznosítása érdekében. A projekt ezért javasolta az Interregionális Nanotechnológiai Kockázatitőkealap (INVCF) létrehozását, hogy ennek segítségével vonjon be forrásokat a nemzetközi kockázatitőke-tulajdonosoktól a nanotechnológiai kezdeményezések finanszírozása céljából. Az INVCF-re vonatkozó javaslat, mely mintegy 30 millió eurós alaptőkét irányoz elő, egy szakértői csoport által kidolgozott üzleti terven alapul. A projekt szándéka szerint az INVCF képezi a közép-európai nanotechnológiai útiterv pénzügyi részét, amelynek célja, hogy elősegítse a nanotechnológiai kutatást és fejlesztést KözépEurópában. Jelenleg még előfordulnak bizonyos ismeretbeli hiányosságok a nanotechnológiában, ezért rendkívül fontos elkerülnünk azt, hogy szükségtelen jogi terhek akadályozzák a kutatást és az innovációt ebben a szektorban. Valóban, a kutatás-fejlesztés és a biztonság erősítésére van szükség annak érdekében, hogy a nanotechnológia potenciális előnyeit kihasználhassuk, és erősítsük az EU versenyképességét.

NANOFORCE ERFA támogatás: 1 798 441 euró Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.nanoforceproject.eu Projekt:


69

A korszerű műanyagok csökkentik a hulladék mennyiségét Viszonyunk a műanyagokhoz kettős: szeretjük felhasználhatóságukat, de gyűlöljük őket az általuk okozott környezetszennyezés miatt. Az új – biológiailag lebomló illetve megújítható erőforrások felhasználásával készülő – bioműanyagok jobban megfelelnek a fenntarthatósági követelményeknek. A PLASTiCE projekt olyan közös kutatásokat támogat, amelyek feltárják a bioműanyagok által kínált lehetőségeket a termelőknek, és emellett cselekvési tervet készít az ilyen típusú műanyagok kereskedelmi hasznosítására.

Modern életünk nehezen képzelhető el műanyagok nélkül. A műanyagok hozzájárulnak életünk kényelméhez, biztonságához, de ugyanakkor terhelik a környezetet – hiszen egyrészt nem megújuló erőforrásokból készülnek, másrészt nagy mennyiségű, természetet szennyező hulladékot képeznek. A legtöbb mindennapi műanyag használati eszköz fosszilis nyersanyagokból készül, és igen hamar hulladék lesz belőle. Ezeknek legalábbis egy része helyettesíthető bioműanyagokból készített termékekkel, amelyek környezetbarátnak és fenntarthatónak minősülnek, mivel bioógiailag lebomlanak és/vagy megújuló erőforrások

70


feljasználásával készülnek. Jelenleg a leggyorsabban növekvők közé tartozik ezen műanyagtípus felhasználása. Ennek ellenére a bioműanyagok piaci részesedése még mindig elhanyagolható. A projekt hozzájárul a jobb fenntarthatósági tulajdonságokkal rendelkező műanyagok használatához, mivel előmozdítja a bioműanyagok alkalmazását, és ez lehetővé teszi azok teljes körű beillesztését a természetes anyagi körforgásba. A projekt célba veszi a teljes értékláncot, a termeléstől a hulladékgazdálkodásig, mivel tevékenységeinek összességét úgy alakítja, hogy minden egyes részterület igényeire kiterjedjen.

A bioműanyagokkal kapcsolatban a PLASTICE projekt tárgyilagos információkkal és következetes módon látja el az egyes országok belső piacának fogyasztóit és iparát. A projekt keretében létrehozott engedélyezési rendszer segítségével könnyebbé válik az együttműködés cégünk és a projektországok vállalatai között.

rendelkezésre állnak a többi partnerország számára is. Annak érdekében, hogy a projekt nagyobb hatást érjen el és szélesebb körhöz juthasson el, a projekt partnerei olyan KözépEurópán kívüli szakértői kapcsolatokat építenek ki, amelyekben hasznosíthatók a projektben szerzett tapasztalatok.

4 A projekt által a fenntartható jellegű műanyagok hasznosítását akadályozó tényezők leküzdésére alkalmas nemzetközi szintű eszközök száma

Dr. Oliver Ehlert, termékmenedzser, DIN CERTCO Megfelelőségértékelő Kft, Németország

9

Az információk rendelkezésre állása

A szűkebb körű projekten kívüli partnerekről készített esettanulmányok száma

97 Youtube-on közzétett videó 10 átlagos napi nézőszámmal Photo: © iStockphoto.com / Peter Burnett

A bioműanyagok szélesebb körű használatát mind az ipari szereplők, mind a fogyasztók esetében, elsősorban a megbízható, jól előkészített információk hiánya gátolja. Ennek elhárítása érdekében a projekt tárgyilagos tájékoztató anyagokat készít az olyan fajsúlyos problémákról, mint a biológiai lebomlás, a szabványosítás, a biológiai eredetű összetevők stb. Ezek a dokumentumok öt nyelven állnak rendelkezésre, terjesztésük honlapokon vagy nyomtatott formában történik. A PLASTICE a tudásanyag és az információk közzétételéhez rendezvényeket, Youtube-ra felöltött videofilmeket alkalmaz, és személyes találkozókat szervez az érdekelt felekkel a partnerországokban, és Európa más országaiban. A projekt ugyanakkor létrehozott egy nemzetközi tanácsadó rendszert is, amelynek mottója a „Bioműanyagok – a jövő lehetősége”; ennek célja, hogy olyan átfogó, tárgyilagos információhalmazt gyűjtsön össze, amely hozzájárul a fenntartható műanyagok és az általuk az értéklánc teljes hosszában nyújtott lehetőségek megismeréséhez. A kutatás és az ipar együttműködése A projekt bevezető szakaszában a szakértők áttekintést nyújtottak a régióból származó résztvevő partnerek és egyéb intézmények kutatás-fejlesztési potenciáljáról. A cél az volt, hogy ennek alapján integrált, átfogó kutatásfejlesztési támogatást nyújthassanak a bioműanyagok különféle felhasználására törekvő iparági szereplők számára. A PLASTICE fő termékei közé tartoznak a projekt szűken vett résztvevői körén kívül eső partnerek tevékenységéről szóló esettanulmányok is. Ezek a példák hozzájárulhatnak a bioműanyagok által nyújtott megoldások tágabb körű alkalmazásához, és egyúttal akciótervet is képeznek az új típusú műanyagok kereskedelmi hasznosításához. A kedvezőbb szabályozási környezet kialakításának előmozdítására a projekt bioműanyag-engedélyezési portált készített két partnerországban. Ezen munka tervezési anyagai

PLASTiCE ERFA támogatás: 2 110 928 euró Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.plastice.org Projekt:


71

Photo: © iStockphoto.com / Maros Markovic

Hatékony termelés: többet kevesebből A termelési ágazatok vállalatai esetében az anyagköltségek magasabbak, mint a bérköltségek. Ezzel együtt nem mindig használják az anyagi erőforrásokat kellő hatékonysággal, különösen a KKV-knál, ahol előfordul, hogy nincsenek is tudatában a lehetséges megtakarításoknak. A PRESOURCE projekt az öko-innovációs kezdeményezések nemzetközi támogatásával segíti a KKV-kat teljes erőforráshatékonysági potenciáljuk kiaknázásában és így hatékonyságuk növelésében.

A magas nyersanyag-ráfordítás ellenére az ipari KKV-k kevéssé ismerték fel az erőforrások hatékony használatában rejlő lehetőségeket, például olyan módszerekkel, mint a vezetési eljárások optimalizálása, a logisztika javítása, a jobb terméktervezés és a termelési eljárások hatékonyságának fokozása. Ezekben a cégekben gyakran hiányzik a knowhow és a megfelelően képzett munkaerő, ahhoz, hogy felismerjék a működés napi rutinjának részét képező nemhatékony eljárásokat és folyamatokat. A projekt abban segíti a KKV-kat, hogy fokozzák erőforrás-hatékonyságukat és ezen keresztül versenyképességüket. Támogatja a KKV-

72


kat abban, hogy új perspektívából értékeljék munkájukat, és a projekt által kifejlesztett, anyag- és erőforrás-hatékonyság javítását lehetővé tevő eszközt bocsát rendelkezésükre. Tevékenységének hatásának fokozása céljából a PRESOURCE projekt hat közép-európai országban támogatást nyújt a hatóságoknak és a köztes szereplőknek is a kapacitások fejlesztéséhez. A projekt által kifejlesztett „Öko-innovációs fejlesztő és megvalósító eszköz”, amely „EDIT érték-eszköz” néven is ismerhető, holisztikus vizsgálati megközelítést alkalmazva lehetőséget nyújt az ipari cégek erőforrás-

megerősítették számomra az egységes megközelítés fontosságát a

kiemelt EU-s kezdeményezés állítja fókuszba az erőforrás-hatékonyságot

KKV-k erőforrás-hatékonyságának javításában.

16

Wilfried Denz, Környezetvédelmi szakértő, a VDI 4598 szabvány-bizottság elnöke – Erőforráshatékonyság a KKV-kban, Németország

hatékonysági potenciáljának feltárására. A legtöbb ismert hasonló célú eszközzel szemben nem csak a termékeket és a folyamatokat vizsgálja, hanem a javított üzleti stratégia, menedzsment eljárások valamint az érdekelt szereplők érdekeinek megvalósításában rejlő megtakarítási potenciált is figyelembe veszi. Ahelyett, hogy egyetlen speciális eszköz logikáját próbálná ráerőltetni a vállalkozásokra, az EDIT értékeszközt az általa kiszolgálni kívánt KKV-k szükségleteinek megfelelően alakították ki. Minden egyes vállaltnak segítséget nyújt saját hatékonysági potenciáljának felfedésében. A projekt-partnerek tapasztalatai szerint sok költségmegtakarító, hatékonysági intézkedés egyáltalán nem igényel beruházást vagy nagyon kis összegből is megvalósítható. Más esetekben azonban külső finanszírozásra van szükség, amihez a KKV-k esetenként nehezen férnek hozzá. A projekt felméri azokat az érdekelt szereplőket, finanszírozó intézményeket, amelyek segítséget nyújthatnak a hatékonysági intézkedések költségeinek fedezésében. A projekt olyan költség-haszon elemzési sémát is kialakított, amely megkönnyíti az ilyen intézkedések pozitív következményeinek bemutatását maguknak a KKV-knak valamint a finanszírozó intézményeknek.

tonna/fő az EU-ban évente elfogyasztott anyagmennyiség

100 érdekelttel készítettek interjút a pénzügyi szektorból – a bankoktól a tömeges finanszírozású alapokig – a PRESOURCE projekt partnerei

Photo: © iStockphoto.com / greg801

Photo: © iStockphoto.com / Maros Markovic

1

A PRESOURCE műhelyvitái újra

Az Európai bizottság támogatja az erőforráshatékonyság növelését Bár az erőforrás-hatékonyság növelésének ügye nem keltett nagyobb figyelmet Közép-Európában, az Európai Bizottság arra buzdítja a tagországokat, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A Bizottság az általa elfogadott „EU 2020 erőforráshatékonysági kezdeményezés”-ben illetve az „Intézkedési terv az erőforrás-hatékony Európáért” nevű dokumentumban felszólítást tett ilyen intézkedésekre. A közép-európai országok ily módon hasznot húzhatnak a témában zajló információcseréből. Ennek támogatására szolgál a projekt online Kompetencia-platformja, amely összehozza az érdekelt feleket, és előmozdítja a tevékenységek, eszközök és általános információk cseréjét és megvitatását. A platformot kiegészíti a Közép-Európában szervezett műhelyviták sorozata, ahol a résztvevők megtárgyalják a a KKV-k erőforrás-hatékonyságát előmozdító kezdeményezéseket és politikát.

PRESOURCE ERFA támogatás: 1 419 068 euró Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.presource.eu Projekt:


73

Photo: © Fotolia.com

Az innováció fontossága a kisvállalkozások versenyképességének megőrzésében Amennyiben a megfelelő technológiai transzfer rendszerek a helyükön vannak, a kis- és középvállalatok (KKV-k) az új ötleteket üzleti lehetőségekre fordíthatják, és ezáltal hozzájárulnak a régió versenyképességének megőrzéséhez. A PROINCOR a Balti-tenger és az Adriai-tenger közötti területen működő több száz KKV innovációs auditját végezte el, hogy segítsen ezeknek a cégeknek az új ötletek befogadásában, valamint az innovációt eredményező rendszerek kifejlesztésében.

Számos gyakorlat létezik, amely elősegíti a KKV-k számára a technológiai transzfer azaz a laboratóriumi elképzelés piacra dobásának javítását. A KKV-k nagy hasznot húznak a PROINCOR innovációs tanácsadók folyamatelemzéseiből és fejlesztési javaslataiból. A PROINCOR – amelynek célja egy tudásalapú gazdasági régió kialakítása – a Balti-tengertől egészen az Adriaitengerig húzódó területet lefedi. A KKV-knak nyújtott segítség első lépése az innovációs folyamat feltérképezése.

74


Az auditok felmérik az innovációs képességet A PROINCOR tanácsadói a gyártási- és ipari szolgáltatási szektorban tevékenykedő KKV-kat innovációs eszközökkel és innovációs értékeléssel támogatták, amelyeket transznacionális együttműködés keretén belül dolgoztak ki. A projekt során a KKV-k ingyenes innovációs auditban és tanácsadásban részesültek, amelynek célja az volt, hogy meghatározza a KKV-k belső innovációs irányításának erősségeit és gyengeségeit. Az innovációs audit az alábbi három fő célt szolgálta:

l

l

5 000

valós képet nyújtson a vállalati innovációs gyakorlat és folyamat jelenlegi állapotáról; felmérje a vállalkozás innovációs görbéjét, amely a vállalat erősségeit és gyengeségeit méri, valamint meghatározza melyek a már sikeres és melyek az innovációs folyamatokkal tovább javítható területek; egy sor olyan intézkedés és javaslatot állítson össze, amelyek segítségével a vállalkozások a saját innovációs útjuk kidolgozásában jó eredményt érhetnek el.

KKV-t érintett a projekt

400 gyakorlati lépés született a vállalkozások egyedi innovációs kihívásaira válaszul

Amennyiben az audit úgy állapította meg, hogy további asszisztencia szükséges, a regionális innovációs támogatási rendszer tagjait felkérték a kutatási és technológiai folyamatban, valamint az új termék vagy fejlesztési terv kidolgozásában való közreműködésre. A PROINCOR 5000 KKV-t vizsgált meg, és 500-ról készített részletes auditot. Ezek a vállalkozások a belső innovációs irányítás, a vezetői és munkatársi innovációs képzés területén kaptak támogatást, hogy új termékeket és projekteket fejlesszenek ki. Az asszisztencia befektetési előkészületeket és egy újonnan létrejött transznacionális együttműködést is magában foglalt.

50 KKV új vagy emelt szintű terméket és szolgáltatást kínálhat

Transznacionális együttműködés Habár az innovációs folyamat leginkább helyi és regionális szinten folyik a vállalatok és kutatóintézetek között, a PROINCOR által létrehozott transznacionális együttműködés hozzájárult a közép-európai régiók közötti információ- és tudásáramlás megvalósulásához. A PROINCOR innovációs tanácsadócsoportja a projektben közreműködő tíz régió innovációs támogatási rendszerét kapcsolja össze, továbbá magas szintű technológiához és szakértelemhez biztosít hozzáférést. Ezenfelül minden régió segítséget kérhet a saját regionális tanácsadócsoportjától is a projekt illetve a projekteredmények fenntarthatóságának biztosítására. A projekteredményeket részletes vizsgálatnak vetik alá, hogy a jelenlegi innovációs szakpolitikákra javaslatokat állítsanak össze, különösen a Balti-tenger és Adriai-tenger által határolt terület KKV-jainak támogatását illetően.

Photo: © iStockphoto.com / Damir Cudic

Photo: © Fotolia.com

l

Könnyű új ötletekkel előrukkolni, de rendkívül nehéz az új ötleteket a való világban hasznosítani. Az innovációs szakemberek által végzett innovációs audit hasznos volt a vállalatunk és a projektünk számára, amely elektromos gépjárművek számára állít elő kerékmotort. Gorazd Lampič, az Elaphe d.o.o. ügyvezető igazgatója, Szlovénia

PROINCOR ERFA támogatás: 2 435 128 euró Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.proincor.eu Projekt:


75

Photo: © Astrid Bartl

Innovációs együttműködés a vállalkozások fejlesztésére A KKV-k és kutatási intézmények együttműködése olyan innovációt hozhat létre, amely gyorsítja a fejlődést és fokozza a versenyképességet. Az együttműködés potenciális résztvevőit tartalmazó adatbázis rendelkezésre bocsátásával illetve a cégeknek és a kutatók innovatív gondolatok megvalósításában való együttműködéséhez szükséges know-how közzétételével a SMART FRAME projekt a hatékonyabb közép-európai innováció alapjait teremti meg.

A projekt az üzleti és a kutató szféra összekapcsolásával gyümölcsöző környezetet teremt az új gondolatok felhasználásán alapuló gazdasági fejlődéshez. A köztes támogatásra, a kutatás-fejlesztési (K+F) együttműködésre, a spin-off támogatásra, valamint a cégek egy-egy régióban való letelepedésére vonatkozó know-how kidolgozásával és elterjesztésével a SMART FRAME a közép-európai innovatív keretrendszert támogatja. A projekt megőrzi a munkahelyeket és újakat hoz létre a technológia-orientált KKV-kban azáltal, hogy a K+F tevékenységi együttműködés technológiai struktúrái és innovációs hálózatai számára keretrendszert

76


biztosít. A gazdaság számára hasznos, hogy a vállalkozások jobban megértik a K+F által felajánlott technológiákat. A projekt által előmozdított nemzetközi együttműködés lerövidíti a termékfejlesztési folyamatot, javítja a termelési folyamatot és gyorsabb befektetési megtérülést biztosít. A projekt néhány olyan, a legígéretesebbek közé tartozó ipari technológiára koncentrál, mint az anyag- és felülettechnológia, technológia-orientált folyamatok, valamint az érzékelők/aktorok. Az általános cél ezen technológiáknak új termékekbe és termelési folyamatokba való integrálása.

által biztosított széleskörű szakértői hálózat kitűnő forrása

A célba vett modern ipari technológiák száma

az értékes kapcsolatoknak és együttműködő partnereknek.

123

Dr. Christoph Kleber professzor, tudományos vezető és ügyvezető igazgató, CEST Elektrokémiai Felületi Technológia Központ Ausztria

A kifejlesztett együttműködési ötletek száma

350

A SMART FRAME jelentős számú, a témakörökben aktív szakértő kiválasztásával és az üzleti szereplőkkel történő kapcsolatba hozásával támogatja ezt az integrációt.

Azon vállaltok száma, amelyeket megkeresett a projekt, hogy telepedjenek le a partner-régiókban

A kiegészítések, megegyezések és spin-off vállalkozások bátorítása A projekt a különböző szakértőket és a KKV-kat szakértői adatbázis létrehozásával és közép-európiai kapcsolatteremtő műhelyviták sorozatának megszervezésével mutatja be egymásnak. Ezeken a rendezvényeken a résztvevőknek alkalmuk nyílik arra, hogy megvitassák az előttük álló műszaki problémákat, elmélyítsék az együttműködésüket és új, közös projekteket indítsanak. A SMART FRAME Közösségben való részvétellel a kutatók beruházókat és a vállalkozások új ötleteket ismerhetnek meg, amely szintén az üzleti fejlesztés ügyét szolgálja. A projekt több mint 120 projektötlet megalapozásához járult hozzá – ez mutatja a hálózat erejét és az ilyen típusú akció szükségességét. A projekt felhívja a Közép-Európában meglevő szaktudásra a figyelmet, és ezáltal segítséget nyújt a partner-régiók által a technológiaorientált KKV-knak potenciálisan nyújtható előnyök bemutatásához. Az ilyen vállalkozások közép-európai letelepedésének elősegítésére a projekt közvetlenül keresi meg az ilyen cégeket, és kísérli meg bemutatni azokat a tényezőket, amelyek vonzóvá teszik a partner-régiókat a már működő high-tech cégek és az olyan újonnan alapított vállalkozások előtt, mint a spin-off cégek. A projekt a spin-offok támogatásában és a támogatás hasznosságának bemutatásában kifejtett erőfeszítései során a legjobb nemzetközi gyakorlatot követi. A projekt olyan innovatív modellt dolgozott ki, ami bemutatja, hogy a spinoffok és anyavállalatuk minél korábbi együttműködése kölcsönösen előnyös, win-win helyzetet teremt a két fél számára. A modell népszerűsítése, valamint olyan érdemi kapcsolódási pontok és támogatás nyújtása érdekében, amelyek támogatják a spin-offok létrejöttét, a projekt műhelyvitákat szervez a menedzserek és vállaltalapítók számára.

1 A spin-offok számára kidolgozott innovatív modell

Photo: © Hartwig Zögl

Photo: © Astrid Bartl

5

A CEST számára a SMART FRAME

SMART FRAME ERFA támogatás: 1 601 977 euró Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.smart-frame.eu Projekt:


77

A CENTRAL EUROPE Program Közös Technikai Titkárságának székhelye Bécsben található. A Titkársághoz bármilyen pénzügyi, projektmenedzsmenttel vagy kommunikációval kapcsolatos kérdéssel fordulhatnak. A közös együttműködés reményében várjuk megkeresését telefonon vagy e-mailben. CENTRAL EUROPE Program Közös Technikai Titkárság Kirchberggasse 33-35/11,, A-1070 Bécs, Ausztria Telefon: +43 1 8908 088 2403 Fax: +43 1 8908 088 2499 [email protected] www.central2013.eu www.facebook.com/CentralEuropeProgramme www.linkedin.com/in/centraleuropeprogramme @CEProgramm

A CENTRAL EUROPE Program keretén belül megvalósított projektek Technológiatranszfer és Üzleti Innováció

Recommend Documents