A CENTRAL EUROPE Program keretén belül megvalósított projektek Kulturális örökség és kreatív erőforrások

A CENTRAL EUROPE Program keretén belül megvalósított projektek Kulturális örökség és kreatív erőforrások

Kiadó:

CENTRAL EUROPE Program Közös Technikai Titkárság Kirchberggasse 33-35/111070 Bécs Ausztria

Koncepció és szerkesztés: Szöveg és fotók: Asszisztens: Grafika: Papír: Nyomtatva:

CENTRAL EUROPE Program CENTRAL EUROPE projektek Tom Popper Hermann Kienesberger Biotop (FSC tanúsítványnak megfelelő) 2014. június

A kiadvány elkészítésekor a CENTRAL EUROPE Program pontos adatközlésre törekedett és nem terheli felelősség a külső forrásokból származó adatokért, technikai jellegű pontatlanságokért, tipográfiai vagy más jellegű hibákért. A vonatkozó információk és linkek időközben a Kiadó figyelmeztetése nélkül megváltozhattak. A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

A kiadvány a CENTRAL EUROPE Programon keresztül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásában készült.

Tartalomjegyzék

CENTRAL EUROPE

A régiók határokon átívelő együttműködése Kulturális örökséggel kapcsolatos együttműködés a CENTRAL EUROPE Programban

10

ELEMZÉS : Együttműködés a kulturális örökség-védelem és a kreativitás ösztönzésének érdekében

12

6

Kulturális örökség és kreatív erőforrások

14

ACT4PPP - Köz-magán partnerség a városi tervezés támogatására

16

CCC - A szellemi örökség valódi jövővé alakítása

18

CENTRAL MARKETS - A városi piacok népszerűsítése a helyi fejlődés fellendítéséért

20

CENTROPE CAPACITY - Együttműködés egy integrált régió létrejöttéért

22

Creative Cities - A kreatív energiából származó gazdasági előnyök kiaknázása

24

CrossCulTour - A kulturális örökség, mint bevételi forrás

26

CUSTODES - A turizmus kiterjesztése kulturális úti célok kifejlesztésével

28

Danube Limes - UNESCO World Heritage - Ókori határok örökségének védelme

30

ETNOFOLK - Népi kultúra és hagyományok a digitális korban

32

Forte Cultura - A régiók megerősítése a kultúra bástyáival

34

HerMan - A fejlődés ösztönzése kulturális kincsek által

36

LISTEN TO THE VOICE OF VILLAGES - A természet és a kultúra, mint bevételi forrás

38

ReNewTown - Jóvátenni a múlt hibáit

40

ReSource - Egykori bányászrégiók felvirágoztatása

42

SECOND CHANCE - A gyárak kulturális gócponttá alakítása

44

SHIFT - X - Az ipari kultúra felértékelése

46

THETRIS - A templomok megőrzése a vidéki gazdaság fellendítéséért

48

Traditional and wild - A vadon termő növényekről szóló tudás megőrzése és új munkahelyek teremtése

50

4

Kulturális örökség és kreatív erőforrások Közép-Európában

Előszó

A kulturális örökség többet jelent a múltból ránk maradt történelmi műemlékeknél. Kulturális örökség mindaz a tárgy, hely vagy szokás, amely minket egyénként, közösségként, térségként meghatároz. Közép-Európa gazdag és változatos kulturális öröksége az egyik legfontosabb látványosság a térségbe látogató turisták számára. Éppen ezért vált a helyi örökség fontos gazdasági tényezővé. Különösen a gazdasági gócpontoktól távol eső térségek függnek a munkalehetőséget biztosító, turizmushoz köthető szolgáltatásoktól. A kulturális örökség fenntartható kiaknázása elengedhetetlen ahhoz, hogy Közép-Európa népszerű úti cél maradhasson az itt élők és az ide látogatók számára is. A CENTRAL EUROPE projektek a kulturális örökség megőrzését és kiaknázását segítik annak érdekében, hogy gazdagítsák a tudást, erősítsék a regionális identitást, valamint fokozzák a régió vonzerejét. A projektek, mint például a „Listen to the voice of villages” (38. o.), vagy a THETRIS (48. o.) megőrzik és újjáépítik történelmi örökségünket. A Duna Limeshez (30. o.) hasonló projektek elérhetőbbé és láthatóbbá teszik a kulturális látnivalókat, a CrossCulTour (26. o.) és Forte Cultura (34. o.) pedig új kulturális útvonalakat létesítenek. A kultúra a kreativitás egyik fő mozgatórugója is, amely nagy szerepet játszik az innovatív, tudásalapú gazdaság létrehozásában. Az olyan régiók, ahol nagyobb számban vannak jelen kreatív dolgozók, gazdaságilag sikeresebbnek bizonyultak más térségekhez képest. A kreatív iparágak, mint például a reklámipar, az építészet, az iparművészet, a tervezés, a könyvkiadás és a zene, sok lehetőségeket rejtenek magukban a szellemi tulajdonon

alapuló munkahely- és értékteremtéssel kapcsolatosan. Közép-Európában azonban ezt az előnyt gyakran nem ismerik fel és nem használják ki nem megfelelő mértékű tőkebefektetésből vagy egyéb okokból kifolyólag. A CENTRAL EUROPE PROGRAM erre válaszul értéket kíván adni a kultúrához és célja a térség kreatív és innovatív potenciáljának felszabadítása például a Creative cities projekt (24. o.) által, amely klasztereken keresztül támogatja a helyiek kreativitását. A SECOND CHANCE (44. o.) projekt is egy kiváló példa, amely célul tűzte ki az iparterületek újjáélesztését a kreatív munkavégzés számára. Jelen kiadványunk bemutatja a CENTRAL EUROPE Program eddig elért eredményeit, és különösen azt a 18 kulturális örökséggel kapcsolatos projektet, melyek 2007 óta finanszírozásban részesültek. Bízunk benne, hogy mindez értékes kiindulási pont lehet az eddig elért eredmények megvitatásához; ösztönzést és iránymutatást nyújthat a 2014—2020-as programozási időszakra.

Christiane Breznik Bécs, A CENTRAL EUROPE Program Irányító Hatósága


5

CENTRAL EUROPE

A régiók határokon átívelő együttműködése

Közép-Európa városainak és vidéki régióinak közös a történelme, és hasonlóak a társadalmi és kulturális jellemvonásaik. A térséget északon a Balti-, délen a Földközitenger a határolja, nyugati és keleti határait azonban nehezebb kijelölni. Teljes területe több mint 1 millió négyzetkilométer, amelyen mintegy 150 millió ember él: 2007 óta ők élvezhetik a CENTRAL EUROPE Program nyújtotta nemzetközi együttműködésekből fakadó előnyöket.

A közös vonások ellenére a közép-európai régió mégis annak változatosságával jellemezhető leginkább: jelentős eltérések tapasztalhatók az éghajlati, földhasználati, települési és gazdasági struktúrákban, valamint a megközelíthetőség és az ökológiai kihívások területén is. Szintén nagyok a különbségek a közép-európai politikaiés közigazgatási rendszerekben, amelyek talán itt a legheterogénebbek az Európai Unióban. Kihívást jelent Európa sokszínűségének minél jobb kihasználása a a terület fenntartható fejlesztése érdekében - a különböző országok és régiók közötti széleskörű együttműködések növelésével. CENTRAL EUROPE Program 2007-2013 A CENTRAL EUROPE Program széles lehetőséget biztosít a hatóságok, intézmények és vállalkozások együttműködéséhez a következő 9 közép-európai országban: Ausztria, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. 124 projekt társfinanszírozásának biztosításával a CENTRAL EUROPE Program segítette a helyi és regionális innováció növelését, a nagyobb fokú

6


akadálymentesítést, a környezet megőrzését, valamint a régiók versenyképességének és vonzerejének növelését a közép-európai térségben. 2007 óta a a CENTRAL EUROPE Program több mint 230 millió eurót fordított transznacionális projektekre az alábbi területeken: Technológiatranszfer és üzleti innováció Fenntartható tömegközlekedés és logisztika Környezeti kockázatok kezelése és éghajlatváltozás Energiahatékonyság és megújuló energia Demográfiai változások és tudásfejlesztés Kulturális örökség és kreatív erőforrások

CENTRAL EUROPE ERFA finanszírozás: 231 millió € Időtartam: 2007 - 2013 (2015) Weboldal: www.central2013.eu Program:


7

498 000 000 Euró értékű beruházást készítettek elő a CENTRAL EUROPE projektek keretében

22

Euró cent a CENTRAL EUROPE projektek egy főre jutó éves finanszírozási költsége

1331

Partner vesz részt a CENTRAL EUROPE projektek megvalósításában

Együttműködés az uniós állampolgárokért A CENTRAL EUROPE projektekben különböző országok érdekeltjei közös erőfeszítéseket tesznek azzal a céllal, hogy a nemzeti határokon sok esetben túlnyúló problémákra hatékony megoldásokat, ezen keresztül pedig a lakosság hétköznapi életében javulást érjenek el. A felmerülő kérdéseket helyi szinten, azaz a különféle közép-európai régiókban oldják meg. A több nemzeten átnyúló együttműködés lehetővé teszi a partnerek számára, hogy a közös munka hozzáadott értékéből profitáljanak. Így kizárható a felesleges folyamatismétlés, valamint a nagyobb hatást rövidebb fejlesztési idő alatt lehet elérni.

kísérleti beruházások és intézkedések pénzeszközök és beruházások támogatásának kibővítése új gazdasági stratégiák alkotása a helyi közösségek bevonásával többszintű hatékonyság-növelés központi beruházások hatékonyságának növelése az uniós irányelvek regionális szinten történő alkalmazásának támogatása a regionális hálózatok és helyi közösségek bevonása a szakpolitikák minden szinten történő befolyásolása

8


A nemzeteken átnyúló szerzett értékes tapasztalatokra kell a munkánkat alapoznunk. Számos tényező igazolja, hogy bizonyos kihívásokat nem lehet kizárólag nemzetállami vagy regionális szinten

Photo: © Aerial Archeological Archive Pécs

együttműködések során

megoldani, hanem határokon átnyúló megközelítésre van szükség.

Hozzájárulás az Európa 2020 stratégiához A CENTRAL EUROPE Program megvalósuló határokon átnyúló együttműködés mélyen az új európai, nemzeti és regionális stratégiai keretrendszerbe ágyazódik. A CENTRAL EUROPE Program keretén belül megvalósult számos projekt már jelenleg is hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez, az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés elősegítése érdekében. Az egymást kölcsönösen erősítő célok segítik az EU-t és a tagállamokat abban, hogy jól teljesítsenek a foglalkoztatás, a termelékenység és a társadalmi befogadás területén. Az Európa 2020 stratégiában foglalt konkrét lépések öt területen – a foglalkoztatás, innováció, oktatás, társadalmi befogadás, valamint az éghajlatváltozás és energia területén – tűznek ki ambiciózus célokat. A CENTRAL EUROPE Program, valamint a program hatására egy adott helyszínen megvalósuló határokon átnyúló együttműködések e célok regionális szinten történő elérésében fontos szerepet töltenek be, jóllehet ezek a programok az EU kohéziós politikára fordítható összköltségvetésnek mindössze 0,07 %-át teszik ki a 20072013-as időszakban. CENTRAL EUROPE 2014-2020 A CENTRAL EUROPE Program a következő, 2014-2020 közötti programidőszakban is támogatja a a regionális együttműködést a különböző közép-európai államok között. Legutóbb Horvátország csatlakozott a programhoz, amelyben Ausztria, a Cseh Köztársaság, Magyarország,

Photo: © Listen to the Voice of Villages

Johannes Hahn, regionális politikáért felelős uniós biztos

Lengyelország Szlovákia, valamint Németország és Olaszország egyes régiói is részt vesznek. A CENTRAL EUROPE Program általános célkitűzése, hogy „határokon átnyúló együttműködés útján úgy változtassa meg a közép-európai városokat és régiókat, hogy azokban jobb legyen élni és dolgozni”. Pontosabban fogalmazva a a nemzetközi együttműködés elősegítse az olyan intelligens megoldások alkalmazását, amelyek választ adnak a regionális problémákra az alábbi területeken: • Innováció és tudásmenedzsment • Alacsony széndioxid kibocsátású városok és régiók • Környezeti erőforrások, kulturális erőforrások • Közlekedés és mobilitás A Program az olyan témaköröket, mint a demográfiai változások, horizontálisan kezeli. A tevékenységek középpontjában nemzetközi szintű, politikai tanuláson és a megvalósításon alapuló megközelítések állnak. Konkrétan, stratégiák és akciótervek megvalósítása, módszerek kifejlesztése, tesztelése és használatbavétele, nagyobb beruházások előkészítése, kísérleti akciók – beleértve a kísérleti beruházásokat is – valamint olyan teljesítménynövelő intézkedések, mint a képzés is a tevékenységek körébe tartoznak. Részletesebb tájékoztatás található az új CENTRAL EUROPE Programról az Interneten a www.central2020.eu címen.


9

Kulturális örökséggel kapcsolatos együttműködés a CENTRAL EUROPE Program keretén belül

CENTRAL EUROPE SZÁMOKBAN

A PROGRAMBAN ÉRINTETT ORSZÁGOK, RÉGIÓK/VÁROSOK ÉS LAKOSSÁG

80

148

9

város és régió

millió lakos

ország

TÁRSFINANSZÍROZÁSSAL MEGVALÓSÍTOTT KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG PROJEKTEK

1

18

kulturális örökség projekt a 124-ből

176

a 6 témából

partner a kulturális örökség projektekben az 1331-ből

PROGRAM IDŐTARTAMA 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

A KÖZPÉNZEK OKOS FELHASZNÁLÁSA BERUHÁZOTT ÖSSZEG

31 = 13 %

millió euró

hozzávetőlegesen

a program teljes, 231 millió eurós költségvetéséből

1

0.03

egy főre jutó éves ráfordítással a program eredménye

93 72

1.5

millió jövőbeni euró beruházások előkészítése

100 millió euró

10

a projektek által megvalósított teljes beruházás létrehozott állandó együttműködési hálózat


6

helyi kísérleti program

új munkahely

PROJECTS

KÖZELEBB AZ EURÓPA 2020 CÉKITŰZÉSEK TELJESÍTÉSÉHEZ

1

4

Új készségek és munkahelyek menetrendje

19

1

Az EU 2020 prioritásaihoz hozzájáruló projektek száma

Digitális menetrend

3

Innovatív Unió

7

Iparpolitika a globalizáció korában

Az EU 2020 kiemelt kezdeményezéseihez hozzájáruló projektek száma

5

4

12

Erőforráshatékony Európa

Inkluzív növekedés

Intelligens növekedés

Design: studioQ.at

Szegénység elleni európai platform

A CENTRAL EUROPE Program hozzájárul az Európa 2020 Stratégiában megjelölt törekvések, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához. A Stratégia európai szinten konkrét célkitűzéseket határoz meg a foglalkoztatás, innováció, oktatás, társadalmi befogadás, az éghajlatváltozás és energia területén. A CENTRAL EUROPE projektek által elért eredmények hozzájárulnak a fent nevezett célok helyi és regionális szintű teljesítéséhez.

Fenntartható növekedés


Adatok: 2014. április

11

ELEMZÉS Együttműködés a kulturális örökség-védelem és a kreativitás ösztönzésének érdekében A kulturális örökségünk értékét nehéz pénzben kifejezni, de ez nem jelenti azt, hogy gazdasági vagy társadalmi szempontból ne érne semmit. A kulturális örökség megőrzésére és hasznosítására irányuló erőfeszítések turisztikai bevételt generálnak, ösztönzik az innovációt és közelebb hozzák egymáshoz a közösségeket. A 2007-2013as támogatási időszakban a projektek közel 15%-a fókuszált a kultúrára. Néhány CENTRAL EUROPE projekt a kulturális örökség megőrzését tűzte ki célul, gyakran úgy, hogy az örökség bevételt is generált. Más projektek az innováció és kreativitás ösztönzésére használták az örökséget. Az Európai Kulturális Összehasonlító Kutatóintézet (ERICarts) által végzett elemzés számos, a projektekből származó hasznot mutatott ki. A CENTRAL EUROPE Program egyedülálló támogatást nyújt a kultúrának, amit más programok nem adnak meg. Ezen felül a projektekben létrejött transznacionális együttműködés még további előnyöket hozott.

12


Az elemzés kimutatta, hogy a CENTRAL EUROPE Program egy fontos együttműködés, valamint fejlődési és tanulási folyamatok kereteit teremtette meg a kulturális témájú projektek által. Európai Kulturális Összehasonlító Kutatóintézet, Németország

Projektek

Kedvező hatások

A vizsgálat kimutatta, hogy azok a CENTRAL EUROPE projektek, melyek a kulturális örökség megőrzését és használatát tűzték ki célul, tudást gyarapítottak, erősítették a regionális identitást, növelték a régiók vonzerejét és hozzájárultak a gazdasági növekedéshez. Az elemzés szerint ezek a projektek négy fő kategóriába sorolhatók: - A kulturális turizmus felértékelését és előmozdítását szolgáló projektek - A kulturális örökség menedzsmentjének fejlesztését szolgáló projektek - A kulturális örökség megőrzését és védelmét szolgáló projektek - A szellemi kulturális örökség, pl. hagyományok felértékelését szolgáló projektek

A CENTRAL EUROPE PROGRAM kulturális projektjeinek résztvevői is a széleskörű nemzetközi együttműködés és tapasztalatcsere lehetőségét emelték ki legnagyobb előnyként. Az ERICarts felmérésében a válaszolók több mint 90%-a szerint a hálózati tapasztalat egy nagyon fontos eredményét jelentette a programban való részvételüknek. A vizsgálat megállapította, hogy a CENTRAL EUROPE Program támogatása fontos a kultúra számára és kedvező hatása van. Részletesebben, a program: - Több figyelmet szentel a városok és régiók specifikus feltételeinek és fejlesztési igényeinek - A régiók közötti transznacionális együttműködésre fókuszál - Az olyan fajta területi programok közé tartozik, melyek nagyobb rugalmasságot nyújtanak a projektek tematikájára, gazdálkodási megközelítésre és metodológiájára vonatkozóan - Elég nagy a projektek költségvetése ahhoz, hogy jelentős kezdeményezéseket támogasson Összességében az elemzés azt a következtetést vonta le, hogy a kultúrára koncentráló CENTRAL EUROPE projektek szignifikáns előnyöket hoztak: A létfontosságú örökséget megőrizték, a fejlesztéseket támogatták, az innovációt ösztönözték, az együttműködés pedig tovább fejlődött. Ezen és a további pozitív eredmények tükrében a vizsgálat megállapította, hogy a CENTRAL EUROPE Program kulturális örökségre vonatkozó témakörét a következő támogatási időszakban is érdemes folytatni.

A CENTRAL EUROPE projektek egy másik része az innováció és kreativitás ösztönzésére használta a kultúrát, ami egy meglehetősen új terület a Strukturális Alapoknál. Az elemzés szerint ezek a projektek kreatív és kulturális forrásokat használtak innovációs potenciállal együttesen, hogy hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. A vizsgálat három kategóriába sorolta a projekteket: - A kultúra felértékelését innovatív kormányzati stratégiák révén szolgáló projektek - A barnamezők és elhagyott épületek revitalizációját kulturális megközelítéssel szolgáló projektek - A kreatív iparágaknak történő környezetfejlesztést szolgáló projektek

A teljes elemzés letöltéséhez keresse fel a http://www.central2013.eu/thematic-studies oldalt!


13

Kulturális örökség és kreatív erőforrások

A kulturális örökség megőrzése és kiaknázása érdekében történő együttműködés Együttműködés a kultúra kreatív innovációt ösztönző erejének kihasználása érdekében 14


PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓK


15

Photo: © Dreamstime

Köz-magán partnerség a városi tervezés támogatására A köz-magán partnerség (PPP), melyben profitorientált vállalkozások állnak össze közigazgatási szervekkel, hatékony módja lehet annak, hogy privát finanszírozást közérdekekre fordítsanak. Az ACT4PPP projekt 12 kísérleti kezdeményezést támogatott Közép-Európában, azzal a céllal, hogy megmutassa, hogy a minden szempontból előnyös helyzet elérhető azáltal, hogy a magánszférából vonnak be partnereket a teljes várostervezési folyamatba.

A klasszikus projekteken túl, az ACT4PPP megmutatta, hogy a PPP-k hatékonyak lehetnek olyan városi politikai problémák esetén, mint pl. a barnamezők kezelése, lakhatási- és vállalkozástámogatási szolgáltatások létrehozása. A projekt és az általa előmozdított városi fejlesztésről szóló vita célja a tapasztalatok és információk cseréje volt arra vonatkozóan, hogyan lehetne a magán szektort bevonni a városi fejlesztésbe, már létező jogi, pénzügyi és politikai keretek között. A munka megvalósítása során egyértelművé vált, hogy mindkét oldalnak előnyére válhat a PPP felállás és a vele járó hasznok

16


kiegyensúlyozottak. A kísérleti kezdeményezések során összegyűlt tapasztalatok és az azt követők viták alapján meg lehet fogalmazni politikai ajánlásokat is. A PPP-k fő kihívásai Az ACT4PPP által támogatott városfejlesztési projektek legfőbb kihívása a jó befektető és megfelelő finanszírozási modell megtalálása, illetve a politikai elfogadás elnyerése volt. Annak ellenére, hogy az infrastrukturális projektek iránti igény határozottan nőtt az elmúlt években, gyakran

Photo: © Dreamstime

Az ACT4PPP vitát kezdeményezett a köz-magán partnerség alkalmazásáról a városi fejlesztési projektekben. Kiszélesítette a lehetséges projekt megvalósítások céljaira vonatkozó tudást és lehetővé tette fontos nemzetközi tapasztalatok megosztását. Hans Wilhelm Alfen, professzor Bauhaus Egyetem, Weimar, Németország

még mindig eltérés mutatkozik a projektfejlesztő és a magán befektető igényei között. Még ha a pénzügyi forrás rendelkezésre is áll, nehéz összehozni a projektet és a befektetőt és összhangba hozni a partnerek igényeit. Ennek a megoldása lehet az, ha a befektető már a tervezési fázisban bevonásra kerül s így az ő érdekei is figyelembe vehetők a folyamat során. A partnerek közötti érdekegyeztetést pedig megkönnyíthetik a kommunikációs platformok, melyek a megfelelő projektek láthatóságát növelik. A PPP-k másik nagy kihívása a hosszadalmas tervezési folyamat kockázata, miközben a befektetett források tartama korlátozott. PPP – összetett téma Az, hogy a PPP-k összetettek, vörös fonalként futott végig az egész projekten és egyetértés született abban, hogy a hatóságoknak több információra és további oktatásra van szüksége, illetve olyan eszközökre, melyek leegyszerűsítik a tervezési és finanszírozási folyamatokat. Más javasolt megoldások a kihívás tekintetében az intenzív képzés és kézikönyvek használata, illetve egy katalógus kidolgozása, amely a PPP szerződés jogi aspektusait próbálná standardizálni. Nyilvánvalónak tűnik az is, hogy különösen a kisebb városokban és közösségekben, a PPP-k nem jöhetnek létre külső szakértők bevonása nélkül.

jövedelmezőség határán mozogtak, ez megfelelő a PPP-k számára. Világossá vált az is, hogy az ilyen projektekhez saját rész és külső támogatás is szükséges, hogy elég vonzóak legyenek a magán befektetők számára. Továbbá, a közjogi és politikai döntéshozók elfogadása úgy nyerhető el, ha átláthatóak a tervezési folyamatok és tudatosítva van, hogy a PPP-k nem csodaszerek a korlátozott támogatásra. A bevált gyakorlatok ismertetése és a hatékonyabb tudáscsere jobbá tehetik a vezetők és a nyilvánosság PPP-k iránti elfogadását. Az ACT4PPP hozzájárult ehhez a kommunikációs folyamathoz helyi szinten és képes volt felgyorsítani a fejlődési folyamatot a kísérleti kezdeményezések által.

1438

az az év, mikor létrejött az első ismert köz-magán partnerség, egy francia nemest bíztak meg, hogy szabjon ki díjat a Rajna folyón való szállításra

2005 az az év, mikor Lengyelország bevezette az első köz-magán partnerségre vonatkozó jogszabályokat

PPP – szükséges eszköz A projekt partnerek egyetértettek abban, hogy a PPP koncepció továbbfejlesztést igényel, annak érdekében, hogy ezt a megközelítést integrálni lehessen a magán és közfinanszírozási sémákba, melyek megfelelnek a városi fejlesztés növekvő igényeinek. Az ACT4PPPben tanulmányozott kísérleti kezdeményezések a

ACT4PPP ERFA támogatás: 2 580 637 € Időtartam: 2008 – 2011 Honlap: www.act4ppp.eu Projekt:


17

Photo: © weinfranz.at

A szellemi örökség valódi jövővé alakítása Európa régiói bővelkednek szellemi örökségben, mint pl. a hagyományok, kézműves ismeretek és szociális hálózatok. A CCC projekt egyesíti az intézményeket és vállalkozásokat abban a törekvésben, hogy létrejöjjön egy régiókat segítő stratégia, mellyel a kulturális örökségükre építve növelhetik a vonzerejüket, ösztönözhetik a gazdasági növekedést és egy helyi erőforrásokra épülő jövőt teremthetnek meg.

A régi hagyományok a régiók lelkét adják, és igaz, hogy kevésbé megfoghatók, mint más források, mégis nagy értékük van. Hat közép-európai ország kilenc régiója működik együtt a Cultural Capital Counts (CCC) projektben azzal a céllal, hogy a regionális szellemi kulturális források és értékek segítségével javítsák az életminőséget. A régiók először is beazonosították saját hagyományaikat, illetve szellemi kulturális örökségük más aspektusait is, mint pl. kézműves ismereteket. Ezt követően az örökséget bemutató brosúrák kerültek kiadásra és online

18


adatbázisban is rögzítették kulturális értékeiket (www. culturalcapitalcounts.eu). Következő lépésként meg kellett találni a kulturális örökség tőkésítésének módját. A projekt partnerek már létező megközelítési módokat tanulmányoztak, illetve új módszereket fejlesztettek és összegeztek. Ezeket a „Kulturális erőforrás stratégia a fenntartható területfejlesztésért” dokumentumban összegezték, mely segíti a cégeket, önkormányzatokat és régiókat a kulturális értékeikre épülő termékek és szolgáltatások létrehozásában.

a CCC projektnek köszönhetően- a vitalitás és a holisztikus egészségügy is

Kísérleti tevékenységet hajtottak végre köz-és magánszereplők bevonásával

bekerült a regionális fejlesztési folyamatba Vulkanland régióban.

187

Helga Kirchengast, a kísérleti képzés és tevékenység egy résztvevője, Stájer Vulkanland, Ausztria

Szellemi kulturális örökség elemet írtak le a www.culturalcapitalcounts.eu honlapon

1 000

Az örökség, mint egyedi értékesítési pont A közös stratégia kísérleti tevékenységek által került tesztelésre, melyek célja a szellemi kulturális örökségben rejlő értékek megtalálása. A kísérleti tevékenységek lehetővé tették új stratégiák kidolgozását, melyek segítik a régiók örökségének felhasználását egyéni cégek vagy egész régiók jövőbeni fejlesztése érdekében. Az örökség hozzáadott értéket képvisel, mivel egyedi értékesítési pontként más régiók nem utánozhatják. A projekt partnerek munkája abból a feltevésből indult ki, hogy az egyedi kulturális örökségen alapuló termékek és szolgáltatások segítik a regionális gazdaság erősítését és ösztönzik a jövőbeni termékfejlesztést és új kezdeményezéseket. Ezt a feltevést a kísérleti tevékenységek is alátámasztották: Különösen a kézművesség és gasztronómia területén bizonyult hasznosnak a szellemi kulturális örökség tőkésítése, ezen termékek hasznát a továbbiakban is vizsgálni érdemes.

Megközelítőleg azon emberek száma, akiket kiképeztek az új stratégia megvalósítására

Photo: © Kunstgießerei@bergmann

Photo: © weinfranz.at

18

Számomra nagyon fontos, hogy -

A regionális fejlesztés újfajta megközelítése A szellemi kulturális örökség nem csak újfajta üzleti lehetőségeket kínál, hanem egy erősebb regionális identitástudatot is, okot adván a helyi lakosoknak arra, hogy büszkék legyenek rá, honnan jönnek. Ha az emberek megbecsülik a régió szellemi értékeit, elégedettebbek azzal a hellyel, ahol élnek. Továbbá, ha a helyi lakosok egyetértenek régiójuk speciális örökségében, valószínűleg szívesebben egyesülnek azért a célért, hogy az örökséget a helyi fenntartható fejlődés előmozdítására használják. A projekt eredményeit egy könyv tartalmazza, amely bemutatja a stratégiát és összegzi azok tapasztalatait, akik alkalmazták már. A könyv segítségével a projekt hatásai a kilenc partner régión túl is elterjedhetnek. Egy teljesen újfajta megközelítést kínál a regionális fejlesztésre vonatkozóan, ami a régiók egyedi szellemi kulturális örökségén alapul és egész Európában alkalmazható.

Projekt:

CCC

1 789 851 € Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.culturalcapitalcounts.eu ERFA támogatás:


19

Photo: © City of Venice Video-communication Service

A városi piacok népszerűsítése a helyi fejlődés fellendítéséért A hagyományos közép-európai piacok –melyek közül néhány már a középkorban is létezett – egykor a városok gerincét képezték. Ezek a piacok még mindig a helyi örökség fontos részét alkotják, de a növekvő bevásárlóközpontok miatt folyamatosan háttérbe szorulnak. A CENTRAL MARKETS projekt segíti a városokat és régiókat a hagyományos piacok újra felfedezésében melyek a városi kerületek fejlődésének motorjai lehetnek.

A piacok fontos gazdasági, társadalmi és kulturális erőforrások: alapjai lehetnek a városközpontok és a városkörnyék megújulásának, népszerűsítik az egészséges táplálkozást, s támogatják a fenntarthatóbb kereskedelmi mintákat. Manapság viszont a piacok túlélését fenyegetik az egyre jobban terjeszkedő nagykereskedők. A CENTRAL MARKETS projekt új és innovatív piac revitalizációs stratégiák kifejlesztésével próbálja a hagyományos piacokat népszerűsíteni és megőrizni. A nyolc közép-európai városból és régióból

20


származó projekt partnerek releváns EU-s és nemzeti jogszabályokat és politikákat kutattak, adatokat gyűjtöttek a piacokról és irányításukról, hogy ezzel feltárják a közép-európai városi piacok jelenlegi helyzetét. Míg a vizsgált piacok között sok különbség mutatkozott, ugyanakkor az is világossá vált, hogy a piacoknak hasonló kihívásokkal kell szembenéznie és a céljaik is közösek. A kutatás fő eredménye egy stratégia-javaslat politikai ajánlásokkal a hagyományos piacok városi környezetben való revitalizációjára vonatkozóan.

erősítésére és az irányítási kapacitások növelésére. Közben a más piachoz kapcsolódó EU projektekkel való együttműködés és a létező hálózatok kiterjesztése kollektív támogatást nyújt a piachoz kapcsolódó kérdésekhez EU-s szinten.

hatóságokkal történt információcsere és együttműködés során a CENTRAL MARKETS projektben tudomást szereztünk más olasz és európai városokról

1 000 000

melyek a gazdasági fejlődés, városi újjáépítés és társadalmi kohézió motorjaként használják a piacokat.

Ember dolgozik kiskereskedelmi piacon az EU-ban

Carla Rey, kereskedelemért felelős alpolgármester, Velence, Olaszország

25 000 Kiskereskedelmi piac van az EU-ban

A javasolt revitalizációs stratégia hatékonyságának tesztelésére a partnerek nyolc kísérleti tevékenységet hajtottak végre, melyek az alábbi tevékenységek közül legalább egyre fókuszáltak: - A piacirányítás és hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése - Hatékony piaci kommunikációs stratégiák alkalmazása - Innovatív koncepciók kifejlesztése új piacok létrehozására vonatkozóan a városi és peremterületeken Közös stratégia megteremtése A projekt hatékonyságát biztosítandó, a partnerek széleskörűen bevonták az érdekelteket a kezdeményezésbe. Élelmiszer- és nem élelmiszeripari piaci szereplők, mezőgazdasági termelők, kereskedelmi szervezetek, egyetemek, fogyasztói szervezetek, lakosok és politikai döntéshozók mind hozzájárultak a kutatáshoz és a kísérleti kezdeményezés megvalósításához. Részt vettek a helyi és nemzetközi tájékoztató eseményeken is. A kísérleti tevékenységek által nyújtott példák hozzájárultak egy transznacionális stratégia kialakításához és terjesztéséhez, melyet közös politikai elkötelezettség is támogat. A dokumentum a piacirányítás és népszerűsítés innovatív, integrált megközelítését mutatja be elsősorban a középeurópai és azon túli döntéshozóknak és érdekelteknek. A stratégia a piacok felélesztését célozza az irányítási rendszerek és hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésével s így az egész piactér, a kerület, a körülvevő város és régió is fejlődik, s a vonzereje is nő. A CENTRAL MARKETS folyamatosan azon dolgozott, hogy megerősítse a létező piachálózatokat annak érdekében, hogy a projekt transznacionális együttműködése is erősödjön és biztosítsa az eredmények átadhatóságát. A jó gyakorlatok nemzetek közötti átadása segíti a résztvevőket abban, hogy új utakat találjanak a városi piacok szerepének

86 Városi piacot mértek fel a projektben

Photo: © Piero Ottaviano

Photo: © City of Venice Video-communication Service

A közép-európai helyi és regionális

CENTRAL MARKETS ERFA támogatás: 949 830 € Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.centralmarkets.eu Projekt:


21

Photo: © centrope agency

Együttműködés egy integrált régió létrejöttéért Ausztria, Csehország, Magyarország és Szlovákia határvonalainak találkozásánál, Centrope egy új transznacionális régióként jelentkezik. Az első partnerek 2003-ban jöttek össze, hogy elindítsák a Centrope kezdeményezést, ma már összesen 16 régió és város kötelezte el magát a térségben az együttműködés megerősítésére. A CENTROPE CAPACITY projekt továbbfejleszti az együttműködés kereteit és meghatározza azokat a kulcsfontosságú kezdeményezéseket, melyekben a régiók együtt dolgozhatnak.

6,5 millió lakosával, egymást kiegészítő piacaival és határon átnyúló mobilitásával a Centrope régió a sikeres európai integráció modellje lehet. A régió 25 egyetemmel és kutatóintézetek százával büszkélkedhet, illetve innovatív, nyitott vállalkozások versenyképességével és a nyelvek és kultúrák összefolyásában élő emberek kreativitásával. A Centrope közép-európai régiójában megvan az elegendő potenciál a fenntartható növekedés és az élhetőség megteremtéséhez a határok nélküli, policentrikus területen megvalósuló kiegyensúlyozott

22


fejlesztés által. Hogy felszabadítsa ezt a potenciált, a CENTROPE CAPACITY magas színvonalú találkozókat szervezett félévente, melyek új politikai keretet adnak egy közös menetrend megerősítésére. Egy transznacionális ügynökség támogatásával (irodával mind a négy partner országban és egy koordinációs irodával) a Centrope együttműködés lehetővé teszi a bevont régiókban és városokban egy sokoldalú fejlesztési program kidolgozását. Az ügynökség folyamatosan ötleteket generál új projektekre, fejlesztési tervekre vonatkozóan, az érdekeltek

Photo: © centrope agency

Kezdetben megegyeztünk abban, hogy az infrastruktúrára és a kölcsönös átjárhatóságra kell nagy

egy felhívást eredményezett egy átfogó közlekedési stratégia kidolgozására és végrehajtására vonatkozóan. Az 1. tevékenység pedig elősegíti a kutatás, technológia és innováció területén, a határon átnyúló együttműködést.

hangsúlyt fektetni a Centrope régióban. Most egy ambiciózus menetrend szerint haladunk előre, s a lakosaink hamarosan élvezhetik a régiók között a magas szintű, ügyfélbarát tömegközlekedés előnyeit.

16

Pavol Frešo, Pozsonyi Területi Önkormányzat elnöke, Szlovákia

bevonásával és nyilvánosan is népszerűsíti a Centrope koncepciót. A tevékenységek az alábbi négy stratégiai együttműködési területre fókuszálnak: • Regionális tudás • Humán tőke • Térbeli integráció • Turizmus és kultúra A CENTROPE CAPACITY projekt platformot kínál munkacsoportok, szimpóziumok és szakértő körök részére, sokoldalú vezető projektek kidolgozására, melyek a következő években megvalósulhatnak. Egy professzionális márka-kifejlesztési folyamatban határozták meg egy egységes regionális védjegy sarokköveit, mely specifikálja a Centrope identitás főbb elemeit (egyedi értékesítési pontok, márkaérték). Az eredmény az „Ismerd meg Európát. Ismerd meg Centrope-ot.”szlogen lett. A Centrope partnerek jövőbeni marketing törekvései erre a márkajelzésre építhetnek. A projektet támogató kísérleti tevékenységek Három nagyszabású kísérleti tevékenységet hajtottak végre a Centrope menetrend kifejlesztésének ösztönzésére: • Regionális Fejlesztési Jelentés mely rendszeres elemzést és politikai javaslatokat tartalmaz egy magasan integrált gazdasági területre. • Infrastruktúra- értékelő Eszköz, melynek célja a szűk keresztmetszetek kimutatása a határon átnyúló közlekedési kapcsolatokban és az első lépések megtétele az integrált tömegközlekedés megteremtése felé a Centrope régióban. • Centrope turizmus portál, mely új marketing eszközt jelent a lakosok és látogatók számára. Ezen kísérleti tevékenységek mind támogatják azt az átfogó politikai kezdeményezést, mely a Centrope régió megerősítésére irányul. Például a 2. kísérleti kezdeményezés

Régió és város működik együtt a Centrope-ban

6 500 000 Lakos lakik a Centrope régióban

60 Kilométer a távolság a két Centrope főváros, Pozsony és Bécs között

2003 Ebben az évben indult el a Centrope kezdeményezés

CENTROPE CAPACITY ERFA támogatás: 3 480 250 € Időtartam: 2009 – 2012 Honlap: www.centrope.com Projekt:


23

Photo: © iStockphoto.com / muharrem öner

A kreatív energiából származó gazdasági előnyök kiaknázása Öt európai város működik közre a Creative Cities projektben annak érdekében, hogy egy, a kreatív területeken tevékenykedő egyénekből álló transznacionális hálózatot hozzanak létre. A program munkacsoportok, kapcsolattartó pontok, továbbképzések és transznacionális marketing megszervezése által támogatást nyújt a kreatív iparágak számára. A projekt ezen kívül segíti a közreműködést más szektorokkal.

A projektnek köszönhetően öt európai város, Gdansk, Genova, Lipcse, Ljubljana és Pécs cserél tapasztalatot és tanul egymástól a kreativitás és innováció támogatásának módjairól. Miután elfogadták a brit Kulturális, Média- és Sportminisztérium meghatározásának használatát (mely szerint kulturális iparág az „olyan iparág, amelynek eredete az egyéni kreativitásban, készségekben és tehetségben rejlik, és amely képes értéket és munkahelyet teremteni a szellemi tulajdon létrehozásán és kiaknázásán keresztül”), szükségessé vált, hogy a projekt partnerei elemzést végezzenek a helyi kreatív iparágakról.

24


Ezen értékelés alapján a városok különböző cselekvéseket fogalmaztak meg annak érdekében, hogy javítsák a kreatív iparágak és kreatív dolgozók körülményeit. Kulturális kerületek, a városi rehabilitáció mozgatórugói A projekt egyik alapvető fontosságú lépése a helyi munkacsoportok, más néven helyi klaszterek megszervezése volt, amelyek a kreatív területeken dolgozó egyének találkozását segítik elő. A klaszterekkel tartott számos megbeszélést követően egy európai szinten bevezetendő

résztvevőivé váljanak az európai piacnak. A projekt lehetőséget nyújt az európai szintű együttműködés megerősítésére és a klaszter európai értéklánc köré való szervezésére.

összehozzuk a »kreatív« embereket és köszönhetően a Creative Cities kezdeményezésnek, a Genovai

5

Filmfesztivál is kapcsolatba léphetett Lipcsével. Most egy hatékony hálóza-

A projekt által létrehozott kapcsolattartó pont, amely összeköti a kreatív embereket

tot szeretnénk kiépíteni, ahol az audiovizuális szektorban tevékenykedő filmrendezőket és szövegírókat

4.5

cserélhetünk. Antonella Sica, a Genovai Filmfesztivál igazgatója, Olaszország

Százalék a teljes EU költségvetésből a kreatív iparágakból származik

cselekvési tervet alkottak meg. A terv ismerteti, hogy hogyan érdemes javítani a közpolitikákon, hogyan erősíthető az együttműködés a vállalkozások és egyéb gazdasági szektorok között, hogyan javíthatóak a humán készségek és hogyan lehet segítséget nyújtani a vállalkozók és induló vállalkozások számára, melyik közös marketing és terjesztési tevékenységet érdemes megvalósítani, továbbá hogyan javítható a nemzetek közötti együttműködés. A projekt további, helyi szinten megteendő lépéseket is kiemelt. Míg a javasolt lépések diverzitása miatt a terv kivitelezése több kihívást is rejtett magában, ugyanakkor meg is erősítette azt, hiszen ezáltal minden részt vevő város profitált belőle. A terv célja nem csak innovatív ötletek bemutatása volt, hanem a jelenlegi problémák kezelése és új tudásanyag, valamint megközelítések megteremtése is. A partnerek által elkészített tanulmányok új utakat keresnek a kreatív iparágak meggyőzésére, hogy a saját városuk elhanyagolt negyedeiben telepedjenek le. A partnerek úgy tartják, hogy a megfelelően megtervezett kulturális kerületek lehetnek a városi rehabilitáció motorjai. A projekt egyik kiemelkedő eredménye egy iránymutatásokból és ajánlásokból álló gyűjtemény elkészítése olyan városok számára, amelyek érdeklődnek a „kreatív kerületek” létrehozása és saját kreatív iparágaik potenciáljának előmozdítása iránt.

8.5 Millió európai dolgozik a kreatív iparágakban



Nagyon fontosnak tartom, hogy

Út a kreatív transznacionális klaszter felé A projektnek köszönhetően kellemes légkör alakult ki a részt vevő városok kreatív dolgozói körül, a partnereik pedig jelenleg is szervezik azt a transznacionális hálózatot, amely az összes klasztert összeköti majd. A hosszú távú cél az e régiókban lévő kreatív iparágak támogatása azért, hogy hozzáidomuljanak a globális helyzethez és hatékony

Creative Cities ERFA támogatás: 2 051 722 € Időtartam: 2010 – 2012 Honlap: www.creativecitiesproject.eu Projekt:


25

Photo: © Propix - Dreamstime.com

A kulturális örökség, mint bevételi forrás A CrossCulTour projekt kilenc vidéki területnek segített Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában abban, hogy kulturális örökségük elérhetőbbé váljon oktatás és egy egységesített látogató-vezető rendszer révén. A projekt partnerek turisztikai termékeket és turista útvonalakat hoztak létre, melyeket a tengerentúli piac részére is bemutattak. Az eredmény segít abban, hogy ezen régiók turisztikai jövedelmet termeljenek a kulturális örökség révén.

A régióban fellelhető román stílusú örökséggel kezdve, a CrossCulTour projekt más stílusidőszakokat és kulturális elemeket is felkarolt. A projekt egy cross-marketing megközelítést használt, a kulturális örökséghez kapcsolódó piaci partnerek együttműködésének megteremtése révén és népszerűsítette a szektorok közötti kooperációt. A projekt partnerek számos tevékenységet valósítottak meg, melyek a kulturális helyszínek megőrzését és népszerűsítését célozták, illetve a régió versenyképességének növelését, vonzó turisztikai célpontként. A kutatás és stratégia-kidolgozás eredményeinek alapján a CrossCulTour nemzetközi turisták

26


számára hozott létre termékeket és útvonalakat. Az újonnan kidolgozott kézikönyvek nyomán négy partner régióban szereltek fel útjelző rendszereket a kulturális helyszíneken, így biztosítva az örökség szakmai és könnyen használható bemutatását. Három tematikus turista útvonal jött létre a régióban. Többnyelvű audio guide-ok érhetők el a központi letöltő-portálon, a perifériás régiókban is, így biztosítván a nemzetközi turisták számára korszerűbb szolgáltatást. A CrossCulTour a globális piacon népszerűsítette a régiókat. A tengerentúli turisták számára specifikus termékeket és útvonalakat fejlesztettek ki és ajánlották fel az üzleti

Az üzleti partnerek és fogyasztók-azaz a turisták hozzájuthattak a kiadványokhoz, értékesítési kézikönyvhöz, képes tájékoztató füzetekhez, melyek közösen képviselik a partner régiókat.A CrossCulTour projekt számos tanulmányt folytatott, cross-marketingről szóló interjút, piackutatást, vállalkozásirányítási stratégiákat és kulturális-történelmi elemzést készített a zarándokutakról, mint a kortárs turizmus alapja.

audio guideok fejlesztik a Türingia román stílusú területein már létező szolgáltatásokat és segítik megerősíteni Türingia kulturális identitását. Bärbel Grönegres, Türingiai Idegenforgalmi Hivatal Ügyvezető igazgatója, Németország

75 Terület vált vonzóbbá a hangfelvételek által és nyújt több információt a turistáknak a román kor művészetéről

partnereknek, illetve egy honlapot is indítottak a kínai vevők igényeinek megfelelően. A koncepció egy termékinnovációs díjat is nyert Pekingben.

8

Tudás átadás A projektben tudás átadás is megvalósult a konferenciák, képzések és tudományos online portál révén. A turizmus és kultúra területén tevékenykedő szakemberek, önkéntesek és diákok a legkorszerűbb módszerekről kaptak információkat s így fejleszthették a napi kötelességeik ellátását. A képzést nyári egyetemeken, rendszeres tanfolyamokon és szemináriumokon valósították meg. Az online információs portál átfogó bibliográfiát, releváns linkeket és tudományos online magazin két kiadását kínálja. A projekt egy jó gyakorlat konferenciával indult Berlinben, mely lehetővé tette a megfelelő cross-marketing felismerését és a projekten kívülálló előadókat is hozott, akik aztán a projekt egésze során hasznos kapcsolatként működtek. Egy Modena tartományban tartott konferencia pedig a kulturális örökség megőrzéséről adott információkat. Ezen eseményen a nyilvánosság is valódi turisztikai programokra láthatott példákat, vezetett templomlátogatások, a hagyományos kultúra megtekintése révén és a részvétel növekedett. A brüsszeli zárókonferencia –csakúgy, mint a régiókon átutazó kiállítás – tájékoztatott a projekt eredményeiről és a tapasztalatokról EU és regionális szinten, ezáltal jobban érthetővé téve a projekt küldetését.

Stratégiai dokumentumot jelentettek meg a kulturális turizmusról és cross-marketingről

Photo: © Katja Gschwind

Photo: © Propix - Dreamstime.com

A CrossCulTour által kifejlesztett

Kiadványok A legfőbb tapasztalatokat és javaslatokat stratégiai dokumentumokban foglalták össze, ezáltal más hasonló projektek is profitálhatnak a CrossCulTour eredményeiből. A dokumentumok alátámasztják, miért hasznos a vállalkozásoknak a cross-marketing és útmutatást adnak olyan tevékenységekre, mint pl. az útjelzők használata. Szórólapokat osztottak szét a különböző eseményeken, illetve elérhetők a projekt honlapján is.

CrossCulTour ERFA támogatás: 1 461 792 € Időtartam: 2008 – 2011 Honlap: www.transromanica.com/crosscultour Projekt:


27

A turizmus kiterjesztése kulturális úti célok kifejlesztésével A kulturális turizmus a gazdasági fejlődés egyik alappillérét jelenti számos olasz, lengyel, szlovén és cseh városban. A kevésbé ismert régészeti területekre, történelmi kastélyokra, múzeumokra, természeti útvonalakra és más érdekes látnivalókra fókuszálva, a CUSTODES projekt növelni kívánta ezeknek a kulturális turisztikai úti céloknak a vonzerejét és népszerűsítette ezen területek fenntartható fejlődését.

A CUSTODES projekt az olaszországi Rimini tartomány, a lengyelországi Kujawsko-Pomorskie régió, a csehországi Dél-Morávia terület és a szlovéniai Velenje város turisztikai látványosságait népszerűsítette. A CUSTODES fő célja új modellek és koncepciók kidolgozása volt specifikusan az olyan kisebb városok kulturális területeihez igazodva, melyek általában kívül esnek a főbb turista forgalmon, de ugyanakkor profitálhatnak a nagyobb turisztikai célpontokhoz való közelségükből. A fenntartható turisztikai célpontok

28


létrehozása érdekében új modellek és koncepciók kerültek kidolgozásra, hogy ezáltal növeljék a középkori kastélyok, régészeti területek, múzeumok és kulturális központok megközelíthetőségét és vonzerejét, illetve a terek és struktúrák jobb kihasználását. A kultúra és a természet kulcsfontosságúak a turisztikai kínálat sokféleségének megteremtésében a bevont területeken. A CUSTODES újfajta promóciós eszközöket is létrehozott, pl. online játékot, ami a négy régió kulturális helyszíneit népszerűsíti.

160

A CUSTODES projektben szinergiát alakítottunk ki más, Riminin belüli önkormányzatokkal. Átadtuk

Méter mély alagút a velenjei Szlovén Bányászati Múzeumban

a tudást és közös módokat alkalmaztunk a kulturális és turisztikai fejlesztés

1973

népszerűsítésére, hogy több látogatót vonzunk.

Ebben az évben kezdődött meg Strážniceben (Csehország) az Open-Air Múzeum fejlesztése

Carla Bonvicini, turizmusért és kultúráért felelős tanácsos, San Leo, Olaszország

127

Alkalommal észlelték Azzurrinát, a szellemet, aki a Riminihez közeli Montebello kastélyban él 1375 óta

A projektet belefoglalták a fenntartható és szakmai turizmus területén induló helyi program-kezdeményezésekbe, melyek az újfajta élményturizmuson alapulnak. A CUSTODES folyamatosan kapott visszajelzéseket a kulcsszereplőktől és helyi közösségektől, akik részt vettek a projekt eseményeken, fókuszcsoportokban és kísérleti tevékenységekben. A döntéshozó érdekeltek közti párbeszéd ösztönzése alapvető fontosságú a helyi stratégiák megvalósításában.

Photo: © MZKiD

Az érdekeltek bevonása

Transznacionális stratégiák a helyi fejlődésért Az innovatív kulturális turizmus népszerűsítését szolgáló stratégiák, fenntartható és elérhető új eszközök és modellek által, transznacionális szinten is megosztásra kerültek, de helyi szinten kerültek megvalósításra. Fokozott figyelmet fordítottak arra, hogy: - az új turisztikai kínálat egy integrált turisztikai rendszer része legyen - a kis-és középvállalkozások is bevonásra kerüljenek a turisztikai rendszerbe, s minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak a látogatók számára - fejlesszék a már meglévő turisztikai termékek minőségét és újakat hozzanak létre A partnerségi hálózat állandósította ezt a fejlesztési modellt, azáltal, hogy Egyetértési Megállapodást írtak alá, illetve vállalták az eredmények fenntartását helyi szinten. Így lehetőség nyílik új stratégiák kidolgozására a kulturális fenntarthatóság és elérhetőség népszerűsítésére vonatkozóan, mely aztán más kontextusokban is átvehető.

CUSTODES ERFA támogatás: 1 157 150 € Időtartam: 2008 – 2011 Honlap: www.central2013.eu Projekt:


29


Ókori határok örökségének védelme Az ókori római civilizáció határai egykoron a Duna vonalán húzódtak Bajorországtól egészen a Fekete-tengerig. Ha követjük azt a vonalat, amelyen a római hadsereg már nem haladt tovább, felfedezhetjük a régi határvédő rendszer maradványait, amelyet erődök, bástyák és őrtornyok alkottak. A Duna Limes projekt azért jött létre, hogy e lenyűgöző régészeti tájat az UNESCO Világörökség védelme alá helyezze.

Az ún. római Limes vonal, amely egykoron a Római Birodalom határvonalát jelentette, ma a legnagyobb kulturális örökségi műemlék részét képezi Európában, sőt, a Világörökségi Bizottság a „Római Birodalom világörökségi helyszínének határterülete” néven ismerte el 2005-ben. Ezt a területet „sorozatos transznacionális” örökségi helyszínnek is kikiáltották, tehát az egyes országok, amelyek területén megtalálható a római Limes vonal egy része, külön-külön csatlakozhattak a kezdeményezéshez. Az Egyesült Királyságban és Németországban három jelentős, összesen 850 km hosszú mesterséges határvonalat már a Világörökség részévé nyilvánítottak. Ezt az egyedülálló területet jelenleg is bővítik a Duna

30


országai felé a Duna Limes projekt segítségével. Közép-Európában mind a felszíni, mind a felszín alatti megerősített határvonal maradványai sokszor meglepően jó állapotban vannak; a romokat megfelelően beépítették a tájba, ám ők még ennél is több odafigyelést és törődést érdemelnek. Az antikvitás korának sikeres túlélése óta a maradványok soha ekkora veszélynek nem voltak kitéve, mint ma, amikor a gyors városi és vidéki fejlődés fenyegeti őket. A Duna Limes projekt úgy segítette a római Limes örökségi terület bővítését Közép-Európában, hogy egy működő kooperációt hozott létre a 2014. évi közös UNESCO jelölésért. A munkát Ausztria, Magyarország, Németország, Lengyelország és Szlovákia partnerintézményeinek szakértői is segítették.

A projekt első műhelye a területi partnereket és egyéb érdekelt feleket hozta össze. A résztvevők a folyó mentén húzódó római határvonal általános fogalmának meghatározása, főbb jellegzetességeinek azonosítása és a nemzeti érdekek harmonizálása érdekében találkoztak. Ezen kívül kiválasztották az UNESCO javaslati listára leginkább megfelelő helyszíneket Magyarországról, amely listát az UNESCO Bizottság 2009 júliusában fogadta el. A releváns osztrák helyszínek listáját 2011-ben nyújtották be az UNESCO-nak, a releváns szlovák helyszínek pedig már rajta vannak a javaslati listán. A műhelymunka után a partnerek koordinált munkafolyamat során a helyszínek általános térképészeti normáira, valamint a törzsterület és pufferzóna meghatározásokra való közös megoldás létrehozására koncentráltak a jelölési dokumentumokban. Helyszíni bejárást is szerveztek annak érdekében, hogy a kiválasztott területek ismeretanyagának meglévő hiányosságait kiküszöböljék. A helyszíni munkát, amely légi és geofizikai felmérésből, irattári munkából és ásatásból állt, 150 állomáson vitték véghez Magyarországon – amelyből 121-et javasoltak jelölésre – és további két helyszínen Szlovákiában. A projekt során információs rendezvényeket, köztük kiállításokat és nyilvános előadásokat szerveztek annak érdekében, hogy a megfelelő információk birtokában tárgyalásokat folytathassanak az örökség státuszáról a helyi és regionális érdekelt felekkel és serkentsék azok támogatását. Gazdálkodási terv A projekt egyik fő eredménye a „Felsőgermánia-Raetiai Limes világörökségi helyszín gazdálkodási terve”, amely kiváló alkalmat biztosított a Duna Limes vonal fenntartható gazdálkodásáról és hosszú távra szóló megőrzéséről szóló terv megvitatására és létrehozására. A projekt egy másik fontos eredménye a magyarországi és szlovákiai jelölési dokumentáció elkészítése, amelyet 2014-ben nyújtanak be az UNESCO részére.

Km hosszú közép-dunai terület, ahol a Limes Ausztriától Szlovákián át Magyarországig nyúlik

152 Meghatározott Limes helyszín térképpel és leírással a projektben

2 Jelölési dokumentáció elkészítése a magyarországi és szlovákiai Duna Limes szakaszok UNESCO Világörökségi Listájára való jelölésére



900

Kulcsfontosságú területek kiválasztására alakult műhely

A Duna Limes gazdálkodási tervének köszönhetően a Gerulata Római Kori Múzeum 20 000 euró pénzügyi támogatást kapott a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumától

Danube Limes - UNESCO Világörökség ERFA támogatás: 1 571 786 € Időtartam: 2008 – 2011 Honlap: www.danube-limes.eu Projekt:

a múzeum új kiállításának tanulmányozására. Jaroslava Schmidtová, a Pozsonyi Városi Múzeum régésze, – Gerulata Római Kori Múzeum, Szlovákia


31

Photo: © The Institute of Ethnology, Czech Academy of Sciences

Népi kultúra és hagyományok a digitális korban Közép-Európa népi kultúrája gazdag és identitásunk fontos részét képezi. A különleges hagyományokon túl, a népi kultúra hozzájárulhat a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéshez és - mint örökségünk fontos része - megőrzést érdemel. Az ETNOFOLK projekt létrehozott egy webportált, amelyen amelyen népi építészethez, ruházathoz, zenékhez, dalokhoz, szokásokhoz kapcsolódó írásos, audió- és videóanyagokban gazdag adatbázis található.

Az ETNOFOLK projekt azon a felismerésen alapszik, hogy Közép-Európa több értéket nyerhet a népi hagyományokból, ha digitalizálja őket. A projekt részletes információkhoz nyújt könnyű hozzáférést a népi kultúráról, s ezáltal hasznos a turistáknak, diákoknak, vállalkozóknak, kutatóknak és érdekelteknek. A népi kultúra hasznossá tétele A népi kultúrát gyakran szabadtéri múzeumokkal és elfelejtett hagyományokkal azonosítják, valamivel, ami érdekes, de nincs köze a mai életünkhöz. Ezt a felfogást

32


erősíti, hogy az emberek számára nehezen elérhető a népi kultúra a határokon átnyúlóan. A figyelemre méltó anyagok el vannak rejtve az archívumokban és csak a szakértők egy szűk köre értékeli őket. A közép-európai országok nagy hagyománnyal rendelkeznek a népi örökség tanulmányozásában, de a lakosság számára nehéz megbízható információhoz jutni, valamint a népi kultúrákat összehasonlítani. Már a második világháború után voltak törekvések egy közös rendszer létrehozására a népi kultúrák és hagyományok kölcsönhatásának tanulmányozására. De bonyolultnak

tatja a diákoknak és turistáknak, milyen Csehország tradicionális zenéje

Megállója volt az ETNOFOLK utazó kiállításnak

és ez hogyan kapcsolódik a környező országok kultúrájához.

135 000

Miroslav Pudlák, Cseh Zenei Információs Központ igazgatója, Csehország

Képet gyűjtöttek és tettek elérhetővé az ETNOFOLK adatbázisban

140

bizonyult egy ilyen közös rendszer létrehozása és a projektek többsége csak az egyes országokra korlátozódott. ETNOFOLK adatbázis Az ETNOFOLK projekt célja egy egységes rendszer létrehozása a népi kultúrák tanulmányozására és összehasonlítására egy adatbázisban. A projekt azzal a feltételezéssel dolgozik, hogy a népi kultúrának és hagyományoknak ma is sok praktikus oldala van. A népi építészetre vonatkozó információk egy adott régióban nagyon hasznosak lehetnek az építészeti és építő cégeknek akik az adatbázisban kereshetnek hagyományos építészeti módokat és fenntartható építési módszereket. Ez segítheti az építőket a tervek helyi sajátosságokhoz való igazításában. A magán cégek arra használhatják az adatbázist, hogy üzleti lehetőségeket találjanak, a kormányzati szervek pedig hasznos tudást szerezhetnek arra vonatkozóan, hogy egy adott területen milyen szakmák és kézműipar vannak jelen hagyományosan. Ez az ismeret ösztönözheti a foglalkoztatás környezetileg fenntartható módjait. A projekt a turizmusnak is fontos. A hatóságok tudatában vannak a népi kultúrában rejlő hatalmas potenciálnak, de ez az érték csak kis mértékben lett kihasználva, nem szisztematikus erőfeszítés által. Az ETNOFOLK adatbázis olyan adatokat nyújt a régiók számára, melyek szükségesek ahhoz, hogy a helyi hagyományokat népszerűsítsék. A turisták jobban megtervezhetik az utazásaikat, ismervén a fesztiválokat, egyedi építészetet stb. A kutatók arra használhatják a portált, hogy a különböző népi kulturális jelenségeket összehasonlítsák. Ez az információ felhasználható a kulturális csere lehetőségeinek tanulmányozására vagy múzeumi gyűjtemények tárgyainak beazonosítására is. A portál segítheti az oktatást is. Az iskolák könnyen hozzáférhető és kiterjedt információforráshoz jutnak a népi kultúráról, így a diákok tanulhatnak az örökségükről vagy akár összetettebb összehasonlító tanulmányokat is folytathatnak. Az adatbázis ismertségét a lakosság körében konferenciákon, dokumentumfilmekkel és kiadványokkal növelik, témájukban a hagyományos hitvilágtól a konyháig terjedve.

Órányi digitalizált felvétel került az ETNOFOLK adatbázisba



5

Az ETNOFOLK adatbázis megmu-

ETNOFOLK ERFA támogatás: 1 279 590 € Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.etnofolk.eu Projekt:


33

Photo: © Hohensalzburg

A régiók megerősítése a kultúra bástyáival Az egykori birodalmak, régiók, városok történelmét jelképező régi erődök KözépEurópa kulturális örökségének részét képezik. Megfelelő fenntartással ezek a monumentumok előnyöket hozhatnak a környező területeknek a turizmus, illetve a városi és kulturális fejlesztés területén. A Forte Cultura projekt segíti a régiókat abban, hogy a lehető legtöbbet kihozzák a helyi örökségből és egy transznacionális kulturális útvonallal köti össze ezeket a látványosságokat.

Közép-Európa jól védett: sok megőrzött erőd, erődrendszer, régi vár relikviája található a régiókban. Ez a rendkívüli katonai építészet, melyek közül csak néhány védett az UNESCO által vagy nemzeti szinten, drámaian illusztrálja a korábbi birodalmak történelmét és őrzi a helyi örökséget. Részei mindannak, ami Közép-Európát egyedivé és vonzóvá teszi. Az egyes régiók a régi erődök jobb marketingjéből, kezeléséből és kereskedelmi kihasználásából húzhatnak hasznot. Közép-Európa egésze pedig a kultúra és örökség bástyáinak megőrzéséből juthat előnyökhöz. A Forte Cultura projekt segíteni próbál a városoknak

34


abban, hogy az erőd-örökséget kulturális erőforrásként használják, mely elősegíti a fenntartható gazdasági fejlődést, kulturális és társadalmi fejlesztéseket és a városok versenyképességét. A projekt partnerek támogatják a régiókat azon gátak leküzdésében, melyek megakadályozzák az erődök megfelelő kihasználását. Azáltal, hogy a történelmi látványosságokat a fejlődést serkentő pozitív faktorrá alakítjuk, a pusztulásukat is megakadályozzuk. A projekt transznacionális szakértők közötti vitát indított útjára a jó gyakorlatok átadására, illetve az erődök sikeres kihasználására vonatkozóan.

ténelmének részei és fontos források az oktatásban. Szignifikáns

Erőd szeretne jelenleg csatlakozni a Forte Cultura kulturális útvonalhoz

értéket adnak továbbá a helyi gazdaságnak, ha jól kezelik őket a látogatók

500

használata során. Milagros Flores, Nemzetközi Erőd és Katonai Örökség Tudományos Bizottság elnöke (ICOFORT)

A közép-európai erődök megközelítőleges száma

90 %-a az erődöknek nem rendelkezik elegendő tőkével a megőrzéshez

Például Hohensalzburg Ausztriában, mely UNESCO védelem alatt áll, megmutathatja az utat előre, vagy akár a Josefov Csehországban, Kostrzyn Lengyelországban, és a Lviv Ukrajnában. Nyolc erőd a kulturális útvonalon A projekt a lengyelországi Kostrzyn nad Odra, a németországi Kronach és Erfurt, az ausztriai Salzburg, csehországi Jaromer, a magyarországi Komárom, az olaszországi Verona és az ukrajnai Lviv erődök potenciálját térképezi fel. Ezek az erődök különböző történelmi korokat és különböző építészeti stílusokat képviselnek. A partnerek megosztják egymással azt a szaktudást és tapasztalatot, mely segítheti az erődök megőrzését és a bennük rejlő lehetőség teljes kihasználást, kulturális, művészeti, turisztikai, szórakoztató központokként. Az erődök optimális fejlesztése elősegíti ezen ősi építmények a körülvevő modern városi struktúrába történő illesztését, illetve fontos közéleti központokká alakítja őket. Ugyanakkor az új marketing stratégiák által vonzóbbá válnak az erődök, s így segítik a regionális gazdaságot. Az egyes erődök mellett a Forte Cultura projekt segített az összes erőd vonzerejét növelni, azáltal, hogy bevonta őket a Forte Culture kulturális útvonalba. Az útvonal összeköti a Balti és Adriai tenger közötti folyosó mentén található erődöket és kulturális, szórakoztató eseményekkel, ajánlatokkal, aktív turizmussal népszerűsíti őket. Az új Forte Cultura útvonal segít növelni a megerősített örökség pénzügyi életképességét s hozzájárul a vár-városok és régiók gazdaságának gyarapodásához. A létrejött transznacionális hálózatok és a helyi kultúra kiaknázására irányuló, fejlettebb regionális képességek a projekt zárása után is alapvető fontosságúak maradnak Közép-Európa megerősített örökségének a modern életbe való integrálása során.

Photo: © Karsten Langer

Photo: © Hohensalzburg

50

Az erődök az emberiség tör-

Forte Cultura ERFA támogatás: 1 280 883 € Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.forte-cultura-project.eu Projekt:


35

Photo: © HerMan

A fejlődés ösztönzése kulturális kincsek által Közép-Európa kulturális kincsei a gazdasági fejlődés sarokköveivé válhatnak, ha megfelelő módon kezelik őket. A különféle érdekeltek tudásmegosztása révén a HerMan projekt a kulturális örökség hatékony kezelését és tőkésítését ösztönzi. A projekt partnerek közös kezelési stratégiákat és innovatív szolgáltatásokat hoztak létre, melyek a történelmi mérföldköveket a növekedés motorjává alakíthatják.

A gazdag történelem és a változatos etnikai összetétel rengeteg kulturális kincset adományozott Közép-Európának. A mi feladatunk most ennek az örökségnek a megfelelő módon történő kezelése. Az UNESCO már akkor felismerte, hogy szükség van a kulturális örökség fejlődésbe való illesztésére holisztikus módon, amikor meghirdette a Történelmi Városi Tájkép megközelítést 2011-ben. A közép-európai kulturális örökség megőrzésével foglalkozó szervezetek is felismerték ennek a megközelítésnek a szükségességét és tudják, ez magán szereplők, illetve további anyagi források bevonását jelenti. Nyilvánvalóvá vált olyan modellek iránti igény is, melyek koordináltabb

36


és integráltabb irányítási rendszert biztosítanak. A HerMan projekt a közép-európai kulturális örökség hatékonyabb kezelését támogatja, illetve segíti a régiókat az örökség gazdasági potenciáljának megvalósításában. A HerMan projektben részt vevő városok és szervezetek olyan stratégiákat dolgoztak ki, mely illeszkedik a saját, specifikus kulturális örökségükhöz. Mindegyik stratégia meghatározza, hogyan kell megőrizni és tőkésíteni az örökséget és arra fókuszál, hogy mi módon illeszthető be a megfelelő megközelítés a helyi hatóságok mindennapi munkájába. Ezen stratégiák magukba foglalhatják a helyi hatóságok átszervezését is a hatékonyabb kulturális menedzsment érdekében.

egyre kevesebb pénzünk a gazdasági válságnak köszönhetően. Valahogy meg

UNESCO Világörökséggé nyilvánított látványosság 2013-ig

kell találnunk a helyes egyensúlyt abban a döntésben, hogy mit védjünk és mi ennek a válaszokat keresi.

22

Matthias Ripp, Világörökség Koordinátor, Regensburg, Németország

Millió turista látogatja a történelmi Velencét, melynek csak 60.000 az állandó lakossága

a legjobb módja. A HerMan projekt

7

Kísérleti tevékenységek A HerMan projekt partnerei megosztották egymással a legjobb gyakorlatokhoz kapcsolódó tudásukat, aztán le is tesztelték ezeket. Felhasználva a megszerzett tudást, a partnerek kulturális örökség kezelési stratégiákat, akcióterveket és kézikönyveket hoztak létre azok számára, akik saját stratégiát szeretnének létrehozni. Néhány végrehajtott kísérleti tevékenység: • A Műemlékőr a magyarországi Egerben vizsgálja a holland Monumentanwacht modell bevezetésének elméleti és gyakorlati lehetőségeit, mely egy korai figyelmeztető rendszert tartalmaz a kulturális monumentumok leromlására, rendszeres monitoringjára és nyomon követésére. • Az olaszországi Treviso tartományban 102 könyvtárt magába foglaló innovatív hálózatot hoztak létre, mely széleskörű hozzáférést biztosít a digitális tartalomhoz, illetve újfajta digitális szolgáltatást nyújt különböző anyagok, e-könyvek, magazinok, zene és videók letöltésére. • A lengyelországi Lublinban az érdekeltekkel való együttműködés hatékony módjait azonosítják be, s általános elveket dolgoznak ki a jelzőtáblák és reklámok elfogadható formáira vonatkozóan a város történelmi részén. • A „Beszélő Monumentumok” tevékenységben a partnerek City Guide alkalmazást fejlesztettek ki okostelefonokra a magyarországi Egerben. • Az olaszországi Ravennában folyó projekt a virtuális szabadidős tevékenységeket, játékokat, szimulációkat integrálta interaktív látogatásokban, így széles közönséghez eljuttatva a kulturális, történelmi és turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó információkat. • Egy másik projektben a magyarországi Egerben a helyi NGO-k számára hoztak létre platformot, ahol találkozhatnak és megvitathatják a városközpont átalakítását izgalmas művészeti színné. • Az olaszországi Ferrara tartományban egy innovatív fogadó és irányító szolgálatot vezetnek be, melyek segítik a Castello Estense-ben a turistákat a régió gazdag kulturális örökségének felfedezésében.

Kísérleti tevékenységet hajtottak végre a projektben

Photo: © HERMAN

Photo: © HerMan

981

Évről évre több örökségünk van, de

HerMan ERFA támogatás: 1 494 211 € Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.herman-project.eu Projekt:


37

Photo: © LISTEN TO THE VOICE OF VILLAGES

A természet és a kultúra, mint bevételi forrás Sok közép-európai vidéki terület, mely a versenyképesség, vonzerő és munkalehetőségek hiányának problémájával küzd, általában nincs kihasználva turisztikai desztinációként. A LISTEN TO THE VOICE OF VILLAGES/Hallgasd a falvak hangját projekt ezen régiókat támogatja abban, hogy népszerűsítsék a természeti, kulturális és történelmi adottságaikat, illetve a helyi kézműveseket, s így segít a rejtett gazdasági potenciál feltárásában.

Kilenc partner dolgozott együtt hat közép-európai országból azokban a kísérleti tevékenységekben, melyek célja az volt, hogy egyedi élményekkel ajándékozza meg a látogatókat, akik így értékelni tudják régiójuk vidéki jellegét. Általánosságban, a kezdeményezések a helyi erőforrások újra felfedezésére irányultak, esélyt nyújtva így a látogatóknak arra, hogy a régió autentikus elemeivel kapcsolatba kerülhessenek, beleértve a kulturális örökséget és a hagyományokat. A LISTEN TO THE VOICE OF VILLAGES projekt új módszertant teremtett meg, amely segíti a helyi érdekelteket és a jövő generációit a turizmus fenntartható fejlesztésében.

38


Vision H20 Az olaszországi Valle dei Mocheni-ban a Vision H2O elnevezésű kísérleti tevékenység vízre fókuszáló turisztikai terméket hozott létre. A turistáknak adott a lehetőség, hogy a környezetet, kultúrát és a völgyben élő embereket megismerjék, méghozzá közvetlenül vagy közvetve vízhez kapcsolódó élmények által. A nyári hónapok alatt gyerekeknek és felnőtteknek is tartottak kísérleti workshopokat („víz és liszt”, „víz és szappan”, „víz és agyag”) helyi egyesületekkel és múzeumokkal együttműködve.

Photo: © LISTEN TO THE VOICE OF VILLAGES

A Listen to the Voice of Villages projekt megmutatja, hogy a fenntartható turizmus a vidéki területek fejlődésének mozgatórugója lehet és kell, hogy legyen, illetve bebizonyítja, hogy az együttműködés a legjobb módja az

történő tevékenységet és sokat tanulhatnak a gyümölcs termesztésről és további feldolgozásáról regionális termékké. A segítségükért cserébe a turisták ingyenes szállást és ellátást kapnak a gyümölcsfarmon és részt vehetnek a család mindennapi életében. Energia tábor Az osztrák Güssing régió olyan helyként ismert, ahol a megújuló energiaforrásokat már két évtizede használják. A jó hírnévre alapozva, a kísérleti projekt egy” Energia tábor” elnevezésű turisztikai terméket hozott létre, melynek célcsoportja a 12-16 éves korosztály. Energia táborok sokasága várja a fiatalokat és növeli tudásukat az energiahasználatra és lehetséges energiaspórolási lehetőségekre vonatkozóan a mindennapi élet során.

Európába vetett hit kimutatásának. Lorenzo Dellai, Trento Tartomány Elnöke, Olaszország A pásztorok nyomában Ez a kísérleti projekt a szlovén Velika planina fennsíkján élő pásztorok jól ismert települései iránti érdeklődést használja ki. Egy „A pásztorok nyomában” című brosúra is kiadásra került, mely információkat nyújt a kulturális és természetes tájképről, történelemről, hagyományról, mezőgazdasági termelés feltételeiről és más alapvető ismeretekről. A kezdeményezés abban is segített, hogy a helyi “Trnic”sajtkülönlegesség védelmének szabályait felállítsa, illetve csomagolást is tervezett ahhoz, hogy a sajt turistasouvenirként árusítható legyen. Támogatta továbbá 300 jelzés és öt információs tábla elhelyezését a fennsíkon. Ezek a jelzések elvezetik a látogatókat a Velika planina fő látványosságaihoz s részletes információt is nyújtanak. A szakrális építészet felújítása Több mint 327 kis szakrális monumentum található a csehországi Bohemian Switzerland Nemzeti Parkban. Ezek az emlékművek többnyire kis keresztek, fa és szikla útmenti kápolnák, szétszórva a területen és általában kegyhelyként védettek. A kísérleti projekt 27-et választott ki ezek közül rekonstrukcióra. A helyi szakrális építészet szakértők, kézművesek, műszaki felügyelők, helyi lakosok és más érdekeltek azon működtek együtt, hogy ezeket az emlékműveket újraélesszék. Egy információs honlap is létrejött minden egyes restaurált emlékműre, illetve egy „Szakrális monumentumok a Bohemian Switzerland tájon” elnevezésű térkép.

327

Kicsi szakrális monumentum található a csehországi Bohemian Switzerland Nemzeti Parkban

14 Turisztikai terméket hozott létre a Listen to the Voice of Villages európai vidéki területeken

189 929 Eurót fektetett be a projekt kulturális örökség monumentumok felújításába és információs eszközökbe

A gyümölcstermesztők támogatása A gyümölcstermesztési hagyományokkal rendelkező Franconian Switzerland német régiójában a helyieknek gyakran nagy segítségre van szüksége a rövid, de intenzív betakarítási időszakban. A „Gyümölcstermesztők támogatása” kísérleti projektben segítséget nyújtottak a régió termelőinek. A turisták betakarítják a gyümölcsöt miközben élvezik az egészséges, szabad levegőn

LISTEN TO THE VOICE OF VILLAGES ERFA támogatás: 1 870 625 € Időtartam: 2009 – 2012 Honlap: www.central2013.eu Projekt:


39

Photo: © ReNewTown

Jóvátenni a múlt hibáit A több mint 150 millió közép-európai lakos közel két harmada olyan városokban él, melyekben a szocializmus alatt nagy mértékű fejlődés ment végbe és ahol a költség és célszerűség gyakran felülírta az élhetőséget. Leromlott állapotú épületek, a kulturális sokszínűség hiánya és sok egyéb probléma jellemzi ezeket a városokat. A ReNewTown projekt kísérleti kezdeményezései ezen városok sajátos szükségleteivel foglalkoznak.

A posztszocialista városi területek mindenhol megtalálhatók Közép-Európában. Míg ezen városok tervezésébe annak idején valószínűleg nagy energiát fektettek, manapság mégsem keltenek büszkeség érzést a helyiekben. A posztszocialista városok és lakótelepek problémája nem újkeletű, de máig megoldatlan. Acélból, hogy segítse a régi városok fejlesztését és újak létrehozását, a ReNewTown kutatásokat végzett a csehországi Chomutov és Ustí nad Labemben, a németországi Cottbus és Karlsruhe-ban, a lengyelországi Varsóban és Krakkóban, a szlovákiai Hnúšta és Rimavská Sobotában és a szlovén Nova Goricában és Velenjén.

40


Kísérleti kezdeményezések A kutatók megértették, hogy mi az, ami egy ingatlant sikersztorivá vagy éppen problematikus területté tesz. A kutatásokból szerzett információk alapján a projekt partnerek négy kísérleti beruházást valósítottak meg különböző helységekben: Nowa Huta az 50-es években épült, régi ipari város, ami csak korlátozott lehetőségeket nyújt szabadidős tevékenységekre és a szociális problémákra. Az ArtZONA kezdeményezés kreatív zsongást szeretne hozni a

mel üdvözölnek Nowa Hutában. Az ARTzona megmutatja, hogyan vál-

Jó gyakorlati példát és kezdeményezést írtak le a ReNewTown online adatbázisban

hat a tér kapoccsá az embereknek, ötleteknek, gondolatoknak és tevékeny-

1 567

ségeknek a helyi közösségekben Małgorzata Wirzechowska, Újságíró, Nowa Huta fejlődéséért aktivista, Krakkó, Lengyelország

Órányi önkéntes munkával segítették a helyiek a kísérleti tevékenységeket Velenjén

posztszocialista területre. Az ArtZONA kulturális és társadalmi események népszerű állomása, mely különböző tevékenységeknek adhat otthont. Szórakozási lehetőségeket nyújt és erősíti a helyi közösség érzését. Velenje urbanizálása az 50-es években gyorsult fel, a helyi szénbányászatnak köszönhetően. Manapság a közterületek elhagyottak és rombolásnak vannak kitéve. A tömbházak közötti játszótér felújításának köszönhetően a projekt egy vonzó közteret hozott létre, mely minden generációnak nyújthat valamit. A projekt a helyi öntudatot és érdeklődést a szomszédok bevonásával növelte: a közösség önkéntesei 1567 órányi, nagyrészt fizikai munkát végeztek. Prága 11, egy prágai kerület, a KKV-k központjának otthona, melyet a helyi vállalkozások támogatására és fejlesztésére hoztak létre Közép-Európa egyik legnagyobb panelház fejlesztésében. A területet munkanélküliség és alacsony kereskedelmi tevékenység jellemzi, a központ segíti ennek megváltoztatását és jó példákat nyújt más közösségeknek Európában. Hnúšťa egykor virágzó ipari város volt, de manapság már csak egy lesüllyedt hely magas munkanélküliséggel és kevés vonzerővel. A Városi Szocialista Kuriózumok Múzeuma a régi szocialista építészetet új turisztikai vonzerővé alakította, a helyi különleges kulturális örökségre alapozva. A múzeum segít megőrizni Hnúšťa szocialista időszakára vonatkozó tudását és kultúráját a jövő generációi számára.

200 Műtárgyat adományoztak a Hnúšťa –i Szocialista Kuriózumok Múzeumának

Photo: © Municipality of Velenje

Photo: © ReNewTown

148

Minden új kezdeményezést öröm-

Adatbázis és publikációk Amellett, hogy a kísérleti kezdeményezésekben nyert információkat átadja, a ReNewTown projekt az elmúlt 20 évben szerzett tapasztalatokat és tudást mind bemutatja. Ez a tapasztalat mindenki számára elérhető online adatbázisokban, melyekben szerepelnek jó gyakorlati példák, a kezdeményezések és szakértői kapcsolatok. A fő eredményeket és megoldásokat kifejtik a projekt záró publikációiban, melyek között van modell kézikönyv, városi revitalizációs kézikönyv és egy stratégia a posztszocialista városok számára.

ReNewTown ERFA támogatás: 1 237 122 € Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.renewtown.eu Projekt:


41

Photo: © Lovro Rozina

Egykori bányászrégiók felvirágoztatása Évtizedeken keresztül a szén volt a fekete arany, és a bányászat jelentette a jólétet. Közép-Európa perifériáján sokszor a bányászat adta a helyi gazdasági fejlődésének gerincét, és egész régiókat állítottak a bányászati szektor szolgálatába. A posztipari korban leáldozott a bányászatnak: a korábbi bányarégiók környezeti károkat szenvedtek és munkahelyek szűntek meg. A ReSource projekt erre a problémára keres megoldást.

Közép-Európában mindenütt találhatók bányák, azonban alig néhány működik közülük még napjainkban is. Néhány korábbi bánya teljesen kimerült, másokat politikai, gazdasági vagy környezeti okokból kényszerültek bezárni. Az egykori bányászrégiókat most környezeti és gazdasági gondok sújtják. A bányászat gyakran károsítja és évekre beszennyezi a talajt és a talajvizet. A bányászat leállítása társadalmi problémákat is eredményez: kivándorlás, városi hanyatlás, gazdasági pangás. A ReSource projekt hét középeurópai egykori bányászvidék egyedülálló adottságaiból próbál tőkét kovácsolni a fenntartható fejlődés

42


elősegítéséhez. A projekt megvalósításához szükséges tudományos támogatást jól ismert, ökológiában, regionális fejlesztésben és várostervezésben jártas intézet adta. A projekt során levont tanulságokat Európa többi, hasonló térségében is fel lehet használni. Helyi akciók Néhány helyen a ReSource projekt partnerei megvizsgálták annak lehetőségét, hogy lehet-e geotermikus energiát nyerni a bányavízből.

köszönhetően nemcsak fel tudtuk

Bevált gyakorlatot gyűjtöttek össze a ReSource adatbázisban

mérni a helyi vállalkozások hőigényét, hanem részletesen tudtunk tanulmányozni egy technikai me-

32

goldást is. Jörg Hilbig, Aue város alpolgármestere, Németország

Ajánlást fogalmaztak meg az egykori bányászati régiók proaktív fejlesztésére vonatkozóan

147

A németországi Lusatiában kísérleti ültetvényeket telepítettek, és bebizonyosodott, hogy a lepusztult bányászati területeket sikerrel lehet bioenergia-növények termesztésére művelésbe vonni. A korábbi bányászterületek infrastruktúrája is számos lehetőséget hordoz magában. A Cseh Köztársaságban, Sokolovban például arra készítettek terveket, hogy a bányászati gépeket kilátótoronnyá alakítják. Magyarországon, Salgótarján központjában a helyi bányászati örökségnek állítanak emléket: földalatti bányászati bemutatóhelyet építenek. A szlovéniai Zasavje régióban egy kísérleti projekt során „bányászati szótárat” állítottak össze, amely a térség kihalófélben lévő bányászdialektusából gyűjtött össze különleges szavakat.

Tonna feketekőszenet termeltek ki 1962-ben Németországban

132 Tonna feketekőszenet termeltek ki 2009-ben a 27 tagú Európai Unió egészében

Együttműködés és eszmecsere A ReSource projekt keretében sor került egy nemzetközi nyári iskola megszervezésére, amely európai szintű együttműködésre és eszmecserére adott lehetőséget azzal kapcsolatban, hogyan növelhetjük az egykori bányarégiók vonzerejét. Különböző érdeklődésű és származású fiatalok közösen fedezhették fel Közép-Európa bányászati régióit. A fiatalok közösen jelöltek ki turisztikai bányaútvonalakat és azon gondolkodtak, hogyan lehet ezekbe a régiókba vonzani az idegenforgalmat. Néhány ötletet kiválasztottak és előkészítettek beruházásra. A ReSource projekt egyik legfontosabb eredménye egy internetalapú adatbázis, amely 70 bevált gyakorlatot mutat be, és tartalmaz egy listát a tudásközpontokról. Az adatbázis lenyűgöző posztbányászati fejlesztési megközelítésekkel ismerteti meg a szakembereket és tudósokat. A korábbi bányaterületek újbóli hasznosítása összetett és nagyszabású feladat, ezért az ilyen erőfeszítések széles társadalmi és politikai támogatást igényelnek. A ReSource projekt kérelmeket nyújtott be a posztbányászati fejlesztések támogatására vonatkozóan, majd ezeket összegyűjtötte egy tanulmányban. Ez a kezdeményezés felhívja a nemzeti és uniós szakpolitikai döntéshozók figyelmét az egykori bányarégiók előtt álló kihívásokra és a bennük rejlő lehetőségekre.

Photo: © Radke LMBV

Photo: © Lovro Rozina

70

A ReSource tanulmánynak

ReSource ERFA támogatás: 2 337 902 € Időtartam: 2009 – 2012 Honlap: www.resource-ce.eu Projekt:


43

Photo: © Robert Beske

A gyárak kulturális gócponttá alakítása Mióta Európa átváltott a posztindusztriális, szolgáltatás-alapú gazdaságra, az ipari foglalkoztatottság 50%-al csökkent a 90-es évektől napjainkig, a gyárakat pedig elhagyták. A SECOND CHANCE projekt a korábbi ipari területeket próbálja átalakítani új kulturális terekké, köz-magán partnerség bevonásával. A projekt öt város specifikus igényeire fókuszált, de ugyanakkor mindenhol bemutatta a barnamezőkre vonatkozó innovatív megoldását.

A SECOND CHANCE projekt igyekszik átformálni a barnamezős – korábbi ipari - területeket kulturális forró pontokká, s így segít abban, hogy az elhagyott területek a városi fejlődés motorjává válhassanak, a szomszédsági viszonyokat is újjáélesztve. A projekt révén második esélyt kapó területek: a korábbi AEG gyár Nürnbergben, a korábbi szövőüzem HALLE 14 Lipcsében, a ljubljanai ROG bicikligyár, az Arsenale Velencében és a villamos garázs a krakkói St. Lawrence kerületben. Tíz közügyi hatóság és magán cégek vettek részt a projektben és közös stratégiákat dolgoztak ki a barnamezők átalakítására, integráció és a kulturális tevékenységek népszerűsítése révén.

44


Elemzés és tervezés A SECOND CHANCE projekt fő kihívása a kérdéses területek kulturális potenciáljának meghatározása volt. A projekt első részében az Európa szerte végzett jó gyakorlat-elemzés, illetve különféle tanulmányok nyújtottak jó példákat a projekt résztvevői számára a barnamezők hasznosítására vonatkozóan. A projekt partnerek a területek erősségeit és gyengeségeit is megvizsgálták. Az elemzés eredményeire alapozva, a helyi érdekeltekkel – befektetők, helyi és regionális közhatóságok, lakosok, kulturális szakértők, és

%-al csökkent az ipari foglalkoztatottság Európában a 90-es évek vége óta

2 000 000 A létező barnamezők becsült száma Európában

845 000

Kísérleti tevékenységek és irányítás Miután a tervek komplett kidolgozásra kerültek, a SECOND CHANCE tesztelte a stratégiák hatékonyságát a kísérleti kezdeményezések minden területén. A teszt fázis végső eredményei hosszú távú kezelési tervekké alakulnak, hogy garantálják az új kulturális központok fenntarthatóságát. A SECOND CHANCE végső célja nem csak segíteni ennek az öt területnek a fejlődését, de olyan megoldások megtalálása is, melyek alkalmazhatók a kb. két millió barnamezős területre szerte Európában. A PPP-k megalapításával a SECOND CHANCE egy innovatív megközelítést választott, mely átadható megoldásokat és pénzügyi eszközöket fejleszt ki az elhagyott ipari területek revitalizációjára vonatkozóan. Ezek a megoldások és eszközök elérhetők az érdekeltek számára, egy –a projekt eredményeit összegző - pénzügyi brosúrában.

euró beruházás kísérleti területekre

Photo: © Graciano Arici

Photo: © Robert Beske

50

egyéb érdeklődők- közösen dolgozták ki a fejlesztési és használati koncepciókat minden területre. A következő lépés aztán a hosszú távú használat és a pénzügyi koncepció kidolgozása volt. Ez a fázis köz-magán partnerség (PPP) gazdasági modell tervezését is magába foglalta, ahol a magáncég közterületen dolgozik különböző nyereségekért és állami koncessziókért cserébe. Ezek az üzletek csökkenthetik az adófizetők projektköltségeit. Az öt partnerváros megosztotta szakértelmét, hogy a legtöbbet hozza ki az effajta partnerségből. Közös marketing stratégiák is kidolgozásra kerültek, illetve a megfelelő kulturális tevékenységeket is meghatározták, mint pl. a résztvevő városok közti művészcsere, kulturális központok és múzeumok fejlesztése.

A SECOND CHANCE projektben nyert európai impulzus jelentős mértékben hozzájárult az AEG terület fejlesztéséhez Nürnbergben. A nemzetközi partnerekkel való tapasztalatcsere a terület fenntarthatóságának kulcsfontosságú elemévé vált.

SECOND CHANCE ERFA támogatás: 2 275 612 € Időtartam: 2010 – 2013 Honlap: www.secondchanceproject.eu Projekt:

Ulrich Maly, Nürnberg Város polgármestere, Németország


45

Photo: © Excursio Welzow, Karsten Feucht

Az ipari kultúra felértékelése Közép-Európa korábbi ipari területei hírhedtek szennyezettségükről és csekély vonzerejükről. A nagyobb városokon kívül fekvő ipartelepek a turizmus és befektetés csökkenésének kockázatát hordozzák, annak ellenére, hogy ipari örökségüknek valódi értéke van. A SHIFT-X projekt a nagyvárosok területén kívül eső korábbi ipari területeket célozza és segít nekik kihasználni a kulturális örökségükből származó előnyöket.

A kulturális menedzsment és innovatív kezdeményezések területén szerzett jó gyakorlatokon alapuló akciótervek segítségével a SHIFT-X partner régiók képesek megőrizni, népszerűsíteni és tőkésíteni ipari örökségüket. Sok korábbi ipari régió a gazdasági fejlődés központja volt Közép-Európában, de a globalizációnak és a posztszocialista átépítésnek köszönhetően elvesztették jelentőségüket. Míg a nagyobb városok képesek alkalmazkodni és változni, a kis-és közepes méretű városok számára az ipari múlt a legfontosabb örökség. Hat, a főbb városokon kívül eső, korábbi ipari régió egyesült a SHIFT-X projektben hogy a közös kihívásokra választ

46


keressenek. A projekt partnerek felfedezték és megosztották az ipari örökség jobb befogadására alkalmas, illetve az ipari kultúra fejlődését előmozdító módszereket. A projekt kísérleti tevékenységekben kipróbált, örökségkezelési koncepciókat alkalmaz. Célja a régi ipari örökség átfordítása a strukturálisan hátrányos helyzetű régiók fenntartható fejlődésének régió-specifikus eszközévé. A korábbi kezdeményezések tapasztalataira alapozva a SHIFT-X partnerek megértik, hogy az ipari örökség értékének növeléséhez intézményi együttműködés, ágazatok közötti integráció és felelős intézmények szükségesek.

Útvonala nagyra értékeli az olyan európai kezdeményezéseket és projek-

Menedzsment koncepció készítése kulturális örökséggel foglalkozó intézmények részére

teket, mint a SHIFT-X, melyek az ipari örökségről szóló ismeretek terjesztését szolgálja, illetve népszerűsíti helyi,

6

regionális, nemzeti szinten és Európa-szerte.

Európai Kulturális Főváros díjat ítéltek oda annak köszönhetően, hogy tőkésíteni tudják az ipari múltukat

Prof. Dr. Meinrad Maria Grewenig, igazgató Völklinger Hütte világörökségi terület, Ipari Örökségek Európai Útvonala, elnök

2015

Akciótervek kreatív megközelítéssel A SHIFT-X partnerek innovatív módszereket igyekeznek alkalmazni, mint például design-thinking vagy történetmesélés, hogy az ipari örökség turisztikai és kézműves termékeit még vonzóbbá tegyék. Ennek támogatására a projekt felkéri a kreatív iparágakban tevékenykedőket egyedileg készített termékek előállítására, vonzó turisztikai és múzeumi kínálat kifejlesztésére, melyek a történetmesélésre építenek. Minden partner megalapoz egy helyi akciótervet az örökségi termékek innovációjára és marketingjére. Ezek a tervek összhangban vannak a közös keretdokumentummal, amelyet a projekt dolgozott ki és iránymutatásokat nyújt a projekt vége után is. Hogy biztosítsák az akciótervek széleskörű elfogadását, bemutatják őket a kompetens szerveknek jóváhagyásra. A SHIFT-X teszteli és népszerűsíti az akciótervben foglalt kezdeményezéseket, a következők által: • Transznacionális és regionális szemináriumok • Kézműveseket és dizájnereket összehozó versenyek • Újabb ismereteket nyújtó látogatások, az érzékekre és érzelmekre koncentráló múzeumi koncepciók • Alternatív piaci megközelítés, e-kártyák, vásárok, portálok A folyamat legnehezebb része a korábbi ipari területek imidzsének megváltoztatása. A SHIFT-X megvizsgálja a területen már korábban tett erőfeszítéseket, hogy így határozza meg a régi ipari területek népszerűsítésének legjobb gyakorlatait. A partnerek kidolgoznak egy Európai Stratégiát az Ipari Örökség Népszerűsítésére, együttműködve az európai fő érdekeltekkel, mint pl. az Ipari Örökségek Európai Útvonala (ERIH) A projekt egyfajta utazó kiállítást is működtet, mely interaktív eseményekkel beutazza KözépEurópát, bevonva a helyi közösséget.

Ezt az évet javasolta az Európai Tanács az Ipari Örökség Európai Évének

Photo: © Robert Sawicki, The City of Bydgoszcz

Photo: © Excursio Welzow, Karsten Feucht

5

Az Ipari Örökségek Európai

Projekt:

SHIFT-X

1 365 375 € Időtartam: 2012 – 2014 Honlap: www.shiftx.eu ERFA támogatás:


47

Photo: © THETRIS_Jiří Laštůvka

A templomok megőrzése a vidéki gazdaság fellendítéséért A megóvott vidéki templomok és egyházi műemlékek a kulturális örökség őrzői, melyek segíthetik a regionális gazdaság fellendülését a vidéki területeken. A THETRIS projekt regionális és transznacionális stratégiákat kínál ezen potenciál feltárására, templomokhoz kötődő turisztikai útvonalak kifejlesztésével, melyek vonzóak lehetnek a látogatók és a kereskedelem számára. A projektben kifejlesztett módszerek más vidéki területeken is használhatók lehetnek.

Nyolc közép-európai ország tizenegy partnere működik együtt a THETRIS projektben, mely a vidéki területek fejlődését támogatja a középkori templomokat és vallási monumentumokat használva a turisztikai bevétel generálásának eszközeként. A projektben határon átnyúlóan működnek együtt a vidéki régiók, s beazonosítják a legjobb gyakorlatokat, megosztják a tudásukat és meghatározzák azokat a megközelítéseket, melyet mások is használhatnak majd. A partner régiók erősségeinek és gyengeségeinek vizsgálatát követően a projekt partnerek közös stratégiát dolgoztak ki a területeken található templomok fenntartható megőrzésének érdekében, hasznot húzva a kulturális örökségükből.

48


Erősségek és gyengeségek A közép-európai vidéki területek elemzése hasonló erősségeket tárt fel: a kulturális örökségi területek gazdagságát, ideértve a múzeumokat, kastélyokat, várakat, kulturális örökség épületeket, régészeti területeket; a táj és a helyi környezet vonzerejét; erős kulturális identitás jelenlétét; az élő helyi hagyományok jelenlétét, mint pl. fesztiválok, versenyek, játékok, bor-és gasztronómiai kiállítások, koncertek. Az erősségek vizsgálata azt is kimutatta, hogy a kultúrára és hagyományra épülő kezdeményezések sokféle hasznot

gyon büszke arra, hogy a THETRIS transznacionális templomút része lehet.

Vidéki templom és egyházi műemlékek kapcsolódott be a transznacionális templom útvonalba

A falu évtizedek óta nagy súlyt fektet arra, hogy megőrizze különleges ba-

6

rokk templomának állapotát; a THETRIS nemzetközi marketing tevékenységének köszönhetően egyre több látoga-

Különféle vallási elnevezést tartalmaz a regionális templomút

tó érkezik hozzánk. Tiba Zsolt, a tiszacsécsei református templom lelkipásztora

nyújthatnak és a környezet fejlesztése és a közösségbarát turizmus segítheti a helyi gazdaság fejlődését. Az elemzés, ami a kulturális örökségi látnivalók kihasználását gátló gyengeségeket vizsgálta, magába foglalta a szegényes marketing stratégiákat; örökségmegőrzési támogatások megszerzésének nehézségeit; a helyi ismeretek hiányát a regionális kulturális örökség népszerűsítésének fontosságáról. A kulturális örökségben rejlő potenciál kiaknázásának egyéb akadályai közé tartoznak a nem megfelelő turisztikai információk, alacsony minőségű turisztikai szolgáltatások, a hiányzó vagy nem összefüggő turisztikai jelzések az örökségi útvonalakon vagy kulturális területeken, hiányzó kapcsolatok a többi régióval és az a tendencia, hogy a fiatalok elhagyják a vidéki területeket. Kísérleti tevékenységek és Nemzetközi Templomút A kezelendő erősségek és gyengeségek megértését követően a THETRIS partnerek közösen gondolkodva nemzetközi jó gyakorlatot alkalmaztak a kísérleti tevékenységekben, melyek regionális templomutak kifejlesztését foglalták magukban. A kísérleti projektek eredményeit szemináriumokon mutatják be, így KözépEurópa más részein is átvehetik. A turisztikai útvonalak kidolgozására vonatkozó tapasztalatok megosztásával a projekt partnerek ösztönzik a kulturális örökség által generált gazdasági növekedési potenciál szélesebb körű használatát. A projektben létrehozott templomutak egymáshoz kapcsolódnak a nemzetközi tematikus templomút révén, mely virtuálisan összefogja a projekt partnerek regionális templomútjait. Ez a transznacionális útvonal elemezhető és innovatív megoldások tesztelésére használható a projekten belül. A projektben létrehozott templomutak használatával a partnerek igyekeznek bevonni a helyi közösséget is az új védelmi stratégiák kidolgozásába, melyek a templomok kulturális örökségét a helyi gazdaság katalizátoraként használják.

1 100 Példányt nyomtattak a nemzetközi templomút térképből 2013-ban

Photo: © THETRIS_Dušan Guzi

Photo: © THETRIS_Jiří Laštůvka

61

A mi kis egyházközségünk na-

THETRIS ERFA támogatás: 1 214 923 € Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.thetris.eu Projekt:


49

Photo: © Péter Radácsi

A vadon termő növényekről szóló tudás megőrzése és új munkahelyek teremtése A vadon élő növényeket fűszerként vagy természetes gyógyszerként használjuk és a gyűjtésük jövedelemmel is járhat. De a nagyszüleink tudása gyakran elveszik és a gyűjtőknek nehézségei vannak a gyógynövények beazonosítása és megtalálása során. A Traditional and wild projekt ennek a tudásnak a megosztására dolgoz ki stratégiát annak érdekében, hogy megőrizze a régi népi bölcsességet a növényekről és jövedelemhez jutassa a Közép-Európa vidéki területein élő sérülékeny csoportokat.

Habár reneszánszát éli a vadon termő növények iránt kereslet, melyek ételként és gyógyszerként is felhasználhatók, a növények gyűjtésére és felhasználására vonatkozó hagyományos ismeretanyag eltűnőben van. A régi szokások felélesztésével a Traditional and wild projekt megőrzi a létfontosságú tudást, illetve munkahelyeket teremt Közép-Európa néhány elszigetelt, marginális részén. A projekt a vadon termő növények fenntartható gyűjtésének lehetséges előnyeiről tájékoztat, s ezen termékek piacát is fejleszteni kívánja.

50


A XX. század közepéig a vadon termő növények fontos megélhetési forrást jelentettek sok vidéki ember számára. Ezen növények előnyös tulajdonságai régóta ismertek és sokat megerősít a tudomány is: A fekete bodza nyilván csak a mesében űzi el a boszorkányokat, de az igaz, hogy a csalán enyhíti az ízületi panaszokat, a csipkebogyó pedig nagyon gazdag C vitaminban. A vadon élő növények gyakran használhatók gyógyszerként, táplálékkiegészítőként vagy akár ízesítésre is. Míg a fogyasztók a növények alaposabb ismeretéből húzhatnak hasznot, nagy előnyhöz juthatnak a marginalizált csoportok is, elsősorban romák,

igazán kézzel fogható! Mára a vadon gyűjtött gyógynövények száma

Vadon termő növényt használnak a nemzetközi kereskedelemben

nagymértékben lecsökkent. Óriási szükség van képzésre.

800

Czirbus Zoltán, elnök, Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Budapest, Magyarország

Embert képeztek ki a Traditional and wild projektben

5 idősebbek és nők. De mielőtt a félreeső területeken élők kiegészíthetik a jövedelmüket ezen a hagyományos módon, tudniuk kell: Mely növények hasznosak? Hogyan és mikor lehet gyűjteni őket? Mi a feldolgozásuk és értékesítésük optimális módja? Sok kérdés van. A válaszok megtalálása a Traditional and wild projekt célja.

%-a a lakosságnak vándorolt el a vidéki falvakból az elmúlt tíz évben

Képzési és fejlesztési igények Iskolások százai látogattak meg egy tájházat Kunadacs községben, a magyar Alföldön. A Traditional and wild projekt kísérleti kezdeményezésén keresztül a gyerekek a tájház személyzetétől tanulhatnak az alföld kincseiről, láthatnak plakátokat és szárított növényeket és kihasználhatják az ottani oktatási eszközöket. Hasonló információkat nyújt a látogatóknak a lengyelországi Kolbuszowában található bemutató terem és a gyógynövény-kertek a szlovén Northern Primorska-ban. A Traditional and wild projekt minden korcsoportot oktatni szeretne. Az oktatási anyag színes képeken mutatja be a növények gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának módját. Míg a projekt megtanítja az embereknek, hogyan használják a természetet, hangsúlyozza a természetes élőhelyek védelmének fontosságát és a fenntartható források megőrzését. Mivel a projekt ösztönzi a vadon termő növények használatát, segít az igény megteremtésében is. A kereslet további növelésének érdekében a projekt partnerek segítettek modelltermékeket, pl. teát, lekvárt, szappant készíteni ezekből a növényekből és megmutatták, hogyan lehet piacra vinni őket. A „Fairwild” vagy „Organikus” védjegy még inkább növelheti ezen termékek értékét. A vadon termő növények használata segítheti a vidéki közösségek fenntartását és a lakosok jövedelemhez jutását, ha bizonyos tényezők adottak helyben: természetes erőforrások, szakmai tudás, kezelés, infrastruktúra és kereslet. A Traditional and wild projekt megmutatja, hogyan kell ezeket a tényezőket erősíteni.

Photo: © Traditional and wild

Photo: © Péter Radácsi

1 200

Szeretjük ezt a projektet, mert

Traditional and wild ERFA támogatás: 996 039 € Időtartam: 2011 – 2014 Honlap: www.traditionalandwild.eu Projekt:


51

A CENTRAL EUROPE Program Közös Technikai Titkárságának székhelye Bécsben található. A Titkársághoz bármilyen pénzügyi, projektmenedzsmenttel vagy kommunikációval kapcsolatos kérdéssel fordulhatnak. A közös együttműködés reményében várjuk megkeresését telefonon vagy e-mailben. CENTRAL EUROPE Program Közös Technikai Titkárság Kirchberggasse 33-35/11, A-1070 Bécs, Ausztria Telefon: +43-1-8908 088 2403 Fax: +43-1-8908 088 2499 [email protected] www.central2013.eu

www.facebook.com/CentralEuropeProgramme www.linkedin.com/in/centraleuropeprogramme @CEProgramme

A CENTRAL EUROPE Program keretén belül megvalósított projektek Kulturális örökség és kreatív erőforrások

Recommend Documents