A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA JEGYZET SZABÁLYZATA
Budapest, 2002. június
FŐISKOLAI A
JEGYZETSZABÁLYZAT
HALLGATÓK ÍROTT ANYAGOKKAL VALÓ ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA
A BMF Főiskolai Tanácsa a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján a főiskolai oktatási anyagok megírásának, kiadásának és forgalmazásának szabályait az alábbiak szerint állapítja meg.
I.
Alapelvek 1.§.
A főiskolán oktatott tantárgyak ismeretanyagának elsajátításához alapvetően szükséges oktatási anyagok elkészíttetése, és a hallgatók számára hozzáférhetővé tétele a főiskola tevékenységi körébe tartozik. E tananyagokat a szakok tantervei alapján tantárgyanként kell meghatározni. A tantervi jegyzettervet a szakért felelős kar készíti el. A szakra beoktató más karok adatszolgáltatási (szerző neve, jegyzet címe, kiadás éve, stb.) kötelezettséggel bírnak. A tantervi jegyzettervek korszerűségét minden tanév elején felül kell vizsgálni. (1) A főiskolán oktatási anyagnak minősül: a) a tankönyv, b) a jegyzet és az c) egyéb oktatási anyag. (2) Az oktatási anyagok lehetnek nyomdai úton sokszorosítással előállítottak, floppy lemezen terjesztettek, ill. elektronikusan rögzítettek és a főiskolai hálózaton keresztül elérhetők. (3) Azoknál a tantárgyaknál, ahol ez lehetséges (pl. alapozó, gazdasági és humán tárgyak) egységes főiskolai jegyzetet kell kiadni. (4) Tantárgyanként a tananyag elsajátításához feltétlenül szükséges - főiskola által kiadott - anyag terjedelme (ívben számolva) a nappali tagozatos heti tantárgyi óraszám 4-szerese lehet. (5) A főiskola által kiadott oktatási anyagok mellett – szakmai szempontokat és anyagi megfontolásokat figyelembe véve - törekedni kell a más felsőoktatási intézmények által kiadott tankönyvek, jegyzetek beszerzésére és használatára is. (6) A főiskolán használt tankönyvek, jegyzetek ismételt kiadásakor, beszerzésekor hasznosítani kell a tankönyvről, jegyzetről az oktatás során szerzett tapasztalatokat, és a HÖK által közvetített hallgatói észrevételeket.
2.§. 2
Az 51/2002. (III.26) Korm. rendelet alapján a főiskolára érkező tankönyv és jegyzettámogatás maximum 25%-a tankönyv és jegyzet előállítására minimum 75%a tankönyv- és jegyzetvásárlás közvetlen támogatására szolgál. Az arányok meghatározása minden költségvetési évben az FHÖK-kel egyetértésben történik. (1) A tankönyv- és a jegyzettámogatásban a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámításuk időpontjáig, a nappali tagozatos a) államilag finanszírozott első alapképzésben, és b) az első akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók részesülnek. (2) A közvetlen vásárlási támogatást a hallgatók a tárgyakhoz kötelezően előírt, és a képzéshez kapcsolódó további tankönyvek és jegyzetek vásárlására használhatják fel a jegyzetboltokban. (3) A hallgatók a támogatási kedvezményt a jegyzetboltban forgalmazott tankönyvek és jegyzetek megvásárlása útján, egyidejű készpénzes hozzájárulás mellett vehetik igénybe. (4) Az egyéb oktatási anyagok térítésmentesek, és ugyancsak díjmentesen hozzáférhetők a főiskolai hálózatra feltett elektronikusan rögzített tananyagok is. (5) A kari tantervi jegyzettervben szereplő tankönyveket, jegyzeteket főiskolai szinten egységes számítógépes nyilvántartási rendszerben kell nyilvántartani. A 2.§. 1-2-3. bekezdésében leírtakat minden hallgatóra vonatkozóan e rendszerben kell dokumentálni. A támogatás összegéről a hallgatónak igazolást kell kiadni.
XI.
A főiskolai oktatási anyagok megírásának és elfogadásának szabályozása, a jegyzetírás díjazása 3.§.
(1) Egy adott tantárgy oktatásához kapcsolódó oktatási anyag megírására elsősorban a tárgyat előadó főiskolai oktatót kell felkérni. (2) A tankönyv és a jegyzet megírására vonatkozó felkérést és a megbízási szerződés kiadását az intézeti igazgató javaslatára a kari oktatási főigazgató– helyettes végzi. (3) Az oktatási anyag megírására felkért főiskolai oktató - e munkája közben jogosult használni a szükséges főiskolai anyagokat, eszközöket. (4) Az elkészült kézirat szakmai vitáját tanszéki, illetve a szakcsoport szintjén lehet megszervezni. A kéziratot belső (főiskolai) és külső, a tananyag kiváló elméleti és gyakorlati szakértőjével lektoráltatni kell.
4.§. 3
(1) A kéziratot a belső szakmai vita és a lektori vélemények alapján a kari oktatási főigazgató-helyettes: a) kiadásra alkalmasnak találva elfogadhatja, b) javításra, módosításra visszaadhatja, illetve c) elutasíthatja. A főigazgató helyettesnek a hozzá eljuttatott kézirat sorsáról maximum 15 napon belül kell döntenie. A javításra visszaadott munka elfogadásáról az újabb kézhezvételtől számított további 15 napon belül kell határoznia. (2) Ha a szerző(k) a kézirat kijavítását alapos ok nélkül megtagadja (megtagadják), vagy azt határidőre nem végzi(k) el, akkor a megbízó a szerződéstől a szerző(k) díj igénye nélkül elállhat. (3) A kézirat nem fogadható el ha nem felel meg a tudományos publikációra vonatkozó szabályoknak. Az irodalmi és a hivatkozási jegyzék, valamint a szó szerinti idézetek forrásmegjelölése a jegyzetből sem hiányozhat. XVII. (4) A szerzőt szerzői és felhasználói, a szerkesztőt szerkesztői, a lektort lektori díj illeti meg. Az ábrarajzolás és a táblázatkészítés díját a szerzői jogdíj tartalmazza. E díjak összegét - a hatályos jogszabályi előírások, valamint a Jegyzetbizottság véleménye és az oktatási rektor-helyettes előterjesztése alapján a Rektori Tanács évente határozza meg. XVIII. XIX. (5) Az egyéb oktatási anyag elkészítése az oktatók munkaköri feladata. E tevékenységért külön díjazás nem jár.
XX.
Az oktatási anyagok főiskolai kiadása 5.§.
(1) A főiskolán a tankönyvek, jegyzetek kiadásáért a kari főigazgatók, a hallgatók oktatási anyaggal való ellátásáért – átruházott hatáskörben – a kari oktatási főigazgató-helyettesek a felelősek. (Azoknál a karoknál, ahol a hallgatók tankönyv és jegyzetellátásával kapcsolatos feladatokkal a kutatási főigazgatóhelyettest bízták meg – e szabályzatban mindenütt az oktatási főigazgató helyett a kutatási főigazgató-helyettest kell érteni.) (2) Főiskolai szinten tankönyv előállítására akkor kerülhet sor, ha a) a könyvpiacon nincs az adott tárgy oktatását elősegítő színvonalas tankönyv vagy jegyzet, b) más felsőoktatási intézmény is érdeklődik a tankönyv iránt, c) a főiskolán az előállítás kivitelezési és gazdaságossági szempontból is előnyösebb, mint a külső nyomdánál. (3) Új jegyzet kiadása akkor indokolt, ha a) a tantárgy anyaga írásban még nem jelent meg, b) a tanuláshoz szükséges szakirodalom nem hozzáférhető gazdaságosan,
4
c) a tananyag lényeges megváltozása következtében a használt jegyzet átdolgozása nem célszerű, d) a meglévő jegyzet elavult, már nem képviseli a megkívánt színvonalat.
6.§. (1) A nyomdakész kézirat kiadásának jogi alapja a felhasználói szerződés. a) Tekintettel arra, hogy az oktatási anyag elsősorban a főiskolai hallgatói körben kerül felhasználásra, a tankönyv ill. jegyzetírásra történő felkérés alapján, a megbízási szerződés kétoldalú aláírásával a főiskola megszerzi a kész mű belső felhasználásának jogát. b) Az elfogadott nyomdakész kézirat átvételekor a főiskolai kar nevében eljáró oktatási főigazgató-helyettes a szerzővel felhasználói szerződést köt. c) A felhasználói szerződés időtartama négy év. A négy év eltelte után a további változatlan kiadás is újabb szerződéskötést igényel.
7.§. Utánnyomás, átdolgozás, ismételt kiadás (1) Utánnyomás abban az esetben készül, ha a szerzővel kötött szerződés hatályának lejárta alatt kerül sor újabb sokszorosításra. (2) Az oktatási anyag átdolgozása akkor indokolt, ha a tankönyv, jegyzet a) tartalma részben elavult, b) ha megváltozott a tananyag. Az átdolgozás nem haladhatja meg az eredeti terjedelem 50%-át. (3) A kiadási jog lejárta után az ismételt kiadáshoz újabb jogújítási szerződést kell kötni a szerzővel. Az első jogújítási szerződés alapján a szerzői díj 50%-a, további jogújítási szerződések alapján a szerző díj 25-25%-a illeti meg a szerzőt. Ezeket a díjakat a jogújításkor érvényes díjak alapján kell megállapítani. További jogújítás kezdeményezése esetén meg kell vizsgálni a jegyzet korszerűségét.
XXI. IV. Külső nyomdánál megjelentetett tankönyvek, illetve jegyzetek XXII. XXIII. 8.§. A BMF a jegyzetárusítást külső Kft-vel oldja meg, a feltételeket a szerződés tartalmazza.
XXIV. V. Az oktatási anyag iránti éves igény felmérése
5
9.§. (1) Az oktatási anyagok biztosítása éves terv alapján történik. Kari szinten az aktualizált tantervi jegyzetterv és a hallgatói létszámok alapján minden év november 30-ig fel kell mérni a következő tanévre várható igényeket. Az utánrendelésekről, és az új jegyzetkiadásról a raktárkészlet ismeretében gazdasági szempontokat is figyelembe véve kell dönteni. (2) Az újonnan megjelentetni kívánt oktatási anyagról a szerző, cím, ívterjedelem megjelölésével, a nyomdakész kézirat elkészítésének dátumával, valamint a kiadandó példányszám feltüntetésével az intézetigazgatók tájékoztatják a kari oktatási főigazgató-helyettest. (3) A kari igények, illetve az anyagi forrás ismeretében az oktatási főigazgatóhelyettes dönt: a) az egyes intézeteknek a tankönyv és jegyzetírásra biztosított ívterjedelemről, b) a forgalomban lévő jegyzetek utánnyomásáról.
VI. A hallgatók írott oktatási anyaggal való ellátásának pénzügyi forrásai, a támogatás felhasználásának módja 10.§. (1) A tankönyv- és jegyzetbeszerzés, jegyzetírás, kiadás, utánnyomás, tárolás és terjesztés költségeinek fedezetét a főiskola – az éves költségvetésében meghatározott összeg nagyságáig – biztosítja. (2) A 10.§. (1) pontban meghatározott felhasználás főbb pénzügyi forrásai: a) költségvetésben biztosított tankönyv és jegyzettámogatás, (jegyzetelőállításra, forgalmazásra és a hallgatók jegyzetvásárlási támogatására) maximum 25 %. b) az egyes főiskolai karok e célra elkülönített további pénzeszközei, c) a jegyzetírási költségek (díjak) melyet a Kft visszafizet, d) pályázati pénzek (amely felhasználására a pályázatot nyert kar, intézet jogosult.) (3) A (2). bekezdés a, c, d pontjában szereplő, az adott évre rendelkezésre álló összeg nagyságáról a gazdasági főigazgató tájékoztatja a kari főigazgatókat. (4) A 144/1996. (IX.17) korm. rendelet alapján a főiskolára érkező tankönyv és jegyzettámogatást a támogatásban részesíthető hallgatók létszáma alapján a karok kapják meg. A tankönyv és jegyzet előállításához, a kiadás és forgalmazás költségeihez az egyes karok a jegyzetet potencionálisan megvásárló hallgatóik arányában járulnak hozzá, és ugyancsak ilyen arányban részesülnek a hallgatói vásárlási befizetésekből is.
VII.
A hallgatók hozzájutása a tankönyv és jegyzetvásárlási támogatáshoz
6
11.§. (1) A hallgatók a 2.§. 2-5. bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a BMF – számukra kijelölt – jegyzetboltjában – vonalkódos kártyával – vásárolhatják meg a tankönyveket és jegyzeteket, amennyiben a támogatást is igénybe kívánják venni. A hallgatók kártya használat nélkül önköltségi, illetve bolti áron a jegyzetboltban forgalmazott bármely tankönyvet, illetve jegyzetet megvásárolhatják. (2) A hallgatók főiskolai tanulmányaik megkezdésekor – az első félévre történő beiratkozás után kapnak egyéni vonalkódos kártyát. (3) A kártyán lévő összeg a kijelölt jegyzetboltokban beszerezhető összes tankönyv, szakkönyv és jegyzet kedvezményes megvásárlására felhasználható. (4) Az adott félévben fel nem használt támogatást a hallgatók a következő tanulmányi félévben is felhasználhatják, hallgatói jogviszonyuk meglétéig. (5) A vonalkódos kártya elvesztését - a visszaélés elkerülése miatt - a jegyzetboltban azonnal be kell jelenteni. A kártya letiltása után a hallgató - különeljárási díj befizetése mellett - új kártyát kap. (6) A főiskolai hallgatói számára Józsefvárosban, Óbudán és Székesfehérvárott működtet jegyzetboltot. (7) A főiskola jegyzetboltjaiban forgalmazott tankönyvek, jegyzetek a nem BMF-es hallgatók számára megemelt (nyereséget is tartalmazó) áron árusíthatók.
VIII. A BMF Jegyzetbizottságának, illetve a Kari Jegyzetbizottságoknak a felépítése, feladata, a jegyzetellátás ügyvitele 12.§. (1) A főiskola hallgatóinak oktatási anyaggal való ellátásának kérdéseiről főiskolai szinten az oktatási rektor-helyettes dönt. (2) Az oktatási rektor-helyettes munkáját Főiskolai Jegyzetbizottság segíti. A Főiskolai Jegyzetbizottság koordinálja az oktatási anyagok megírásával, kiadásával, külső oktatási anyagok esetében beszerzésével, illetve forgalmazásával kapcsolatos feladatokat. (3) A Főiskolai Jegyzetbizottságba a karok delegálnak egy-egy képviselőt. A bizottság munkájában részt vesz az FHÖK. A bizottság maga választja meg az elnökét. (4) A Jegyzetbizottság szükség szerint ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze. A bizottság határozatképes, ha a bizottság tagjainak fele plusz egy fő jelen van. A bizottság döntéseit többségi szavazással hozza.
7
(5) A kari oktatási főigazgató-helyettesek munkájuk segítése, a kari hallgatói érdekek érvényesítése érdekében a főiskola karain Kari Jegyzetbizottságokat hozhatnak létre. E bizottságok munkájába be kell vonni a kari HÖK képviselőjét és a kari jegyzetfelelőst. (6) A főiskolán az egyes karok hallgatóinak jegyzetellátásával kapcsolatos ügyviteli feladatokat a kari jegyzetfelelős végzi. A kari jegyzetfelelős feladata: - információt, adatot szolgáltat a főiskolai jegyzetnyilvántartó rendszerhez, - összesíti a tantervi jegyzetterveket - elkészíti az éves kari jegyzettervet, - aláírásra előkészíti a szerzői, lektori, felhasználói szerződéseket, - a kiadásra kész kéziratot megrendeléssel eljuttatja a központi jegyzetfelelőshöz, - gondoskodik a kész jegyzetek jegyzetboltba szállításáról, a köteles-, a tisztelet-példányok szétosztásáról, - a hallgatói létszám és a raktárkészlet alapján utánnyomtatást rendel, - nyilvántartja és bizonylatolja a tankönyv és jegyzetvásárlásra fordítható támogatás összegét, - igazolást ad ki a hallgatóknak az igénybe vett támogatásról. (7) A kari jegyzetfelelős munkáját szakmai szempontból a kari oktatási főigazgatóhelyettes felügyeli.
Záró rendelkezések (1) Jelen szabályzat módosítását a BMF Főiskolai Tanácsa 2002. június 11-i ülésén - az FHÖK egyetértésével – elfogadta, 2002 szeptember 1-jétől hatályba léptette. (2) A szabályzat függelékeit - az 5. számú kivételével - az Oktatás Stratégiai Bizottság véleményének a figyelembevételével az oktatási rektorhelyettes hagyja jóvá. A függelékeket évente felül kell vizsgálni. Budapest, 2002. június 11.
Dr. Erdélyi József rektor
A Szabályzat függelékei
8
1. Javaslat új jegyzet írására (adatlap) 2. Szerződés a szerzővel (minta) 3. Szerződés a lektorral (minta) 4. Szerződés a szerkesztővel (minta) 5. Szerzői és egyéb személyi díjak 6. Tantervi jegyzetterv (minta) 7. Éves jegyzetterv (minta) 8. Kalkulációs lap (nyomtatvány) 9. Címlap 10. Formai követelmények 11. Igény bekérő lap (Használatban lévő jegyzetek)
9
MINTÁK
10
1. Függelék
BMF ……………………………Kar XXV.
XXVI.ADATLAP Javaslatevő Intézet: Tantárgy: Jegyzet címe: Heti előadási óra (nappali) Tervezett ívszám: Leadási határidő: Szerző(k):
Lektorok: Szerkesztő (több szerző esetén): Éves igény: Mellékletek: Tantárgyprogram Jegyzet tematika
Kelt…………év…………hó………nap
……………………………. szerző
…………………………….. igazgató
11
2. Függelék XXVII. BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar - mint jegyzetkiadó és felhasználó Budapest, VIII. Tavaszmező u. 15-17. Telefon: 210-1415
KIADÓI SZERZŐDÉS SZERZŐVEL Ügyintéző: Azonossági szám: KVKNyilvt. szám: …………. /01. Budapest,
Név:
Anyja neve:
Munkahelye:
Telefon:
Lakás:
TAJ száma:
Hivatali beosztása:
Adóig. száma:
Az általunk elfogadott tematika alapján megállapodunk Önnel, az alábbi elkészített mű kéziratának felhasználása és kiadása végett a következő különös és a túloldali általános feltételek szerint KÜLÖNÖS FELTÉTELEK A mű címe: terjedelme szerzői ívben illusztrációkkal, táblázatokkal, mellékletekkel együtt Illusztrációinak száma: db, ebből Szerzői tiszteletpéldányok száma A vállalt feladat egyszeri díjazása:, Vagyoni jog átadásának ellenértéke:
ív
színes:
db
db …………… . - Ft / szerzői ív …………….- Ft ……………- Ft
Különleges kikötések és egyéb megjegyzések: A szerzői díj nyomdakész állapot elkészítésére szól (gépelési és rajzolási díjjal együtt). A szerződés összege a rajzolási díj összegével csökken. A lektorált kézirat leadási határideje: Javaslom: A főiskola, mint kiadó vállalja, hogy a szerző által átadott művet a., legalább 500 példányban kiadja, vagy b., legalább 10 példányban közkönyvtárban bárki számára hozzáférhetővé teszi
Általános feltételek 12
1. A szerző kijelenti, hogy a kézirat eredeti, nem sérti mások szerzői jogát. A szerző köteles az esetleg más műből átvett szövegről, ábráról a főiskolát írásban tájékoztatni, a kéziratban a forrást feltüntetni, annak közlésére az eredeti mű szerzőjétől az engedélyt megszerezni. Ennek elmulasztása esetén mindennemű következményekért a felelősség a szerzőt terheli. Nem eredeti, más műből átvett szöveg, ábra, vagy fényképanyag által elfoglalt terjedelem után az erre vonatkozó jogszabályok szerint fizet a főiskola. 2. A szerző kijelenti, hogy a kézirat szakmai szempontból kifogástalan. A szerző a mű elkészítésekor figyelembe vette a legújabb hazai és külföldi technikai, fejlesztési és kutatási eredményeket. A szerző felelősséget vállal az általa közölt adatok helyességéért, korszerűségéért. 3. A szerző kijelenti, hogy a kézirat szövege világos és tömör. Szakkifejezésekre, mértékegységekre, fizika és matematikai jelölésekre a Magyar Szabványok legújabb előírásait használta. 4. A kéziratot a szerző köteles határidőben, 1 nyomdakész példányban , vagy (floppyn) a Főiskola részére átadni, a főiskola pedig köteles azt átvenni. Több szerző közös munkája esetén a szerzők (és a szerkesztő) egyetemlegesen felelősek a határidőkért. 5. A jelen szerződés a kézirat átadásától számított 4 évre jön létre. A főiskola a kéziratot az átadástól számított 1 éven belül köteles és 4 éven belül jogosult az általa meghatározott példányszámban és kivitelben egy vagy több kiadásban megjelentetni. 6. A Főiskola a felhasználói díjat utólag egy összegben, a mű nyomdai elkészítésétől számított 15 napon belül fizeti meg a szerző részére. A mű második kiadásáért a szerzőt az aktuális felhasználói díj 50%-a, a további kiadásokért 25-25% illeti meg, 4 éven belül változatlan utánnyomása esetén a szerzőt felhasználói díj nem illeti. Ezen kiadások után járó díj a kiadástól számított 15 napon belül esedékes. 7. Amennyiben a szerző a főiskola által elfogadott, a szerződés alapjául szolgáló részletes tematikától eltér, vagy a szerződöttnél terjedelmesebb kéziratot nyújt be, és azt a főiskola kívánságára a megállapított terjedelemre nem csökkenti, a főiskola a kézirat elfogadását megtagadhatja. A szerző jelen szerződés tartama alatt azonos témára szóló felhasználásra más kiadóval csak a főiskola írásbeli engedélyével szerződhet.
13
8. A szerző kötelezi magát, hogy művének idegen nyelvű változatára más hazai vagy külföldi kiadóval (átengedés esetén vagy az opció lejárta után) még átdolgozás esetén is csak olyan szerződést köt, amelyben feltételként kiköti: a) az idegen nyelvű könyv címlapjának hátoldalán fel kell tüntetni a mű eredeti címét és kiadóját, b) a művet idegen nyelven megjelentető kiadó köteles a mű két támpéldányát annak megjelenése után megküldeni a kiadónak. 9. A szerző felelősséget vállal azért, hogy a kézirat nem tartalmaz államtitkot vagy szolgálati titkot. 10. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, illetőleg a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók. A fentieket tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el.
Budapest, 200..............................................
.................................................. felhasználó
................................................... szerző
3. Függelék
14
BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar - mint jegyzetkiadó és felhasználó -
XXVIII.KIADÓI SZERZŐDÉS A LEKTORRAL Ügyintéző: Azonosítási szám: KVKNyilvt.szám: …………….. /01. Budapest,
Budapest, VIII. Tavaszmező u. 15-17. Telefon: 210-1415 Név: Anyja neve: XXIX. Munkahely: Telefon: Lakás:. TAJ száma: Hivatali beosztás: Adóig. száma: Megállapodunk Önnel az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek mellett a főiskola által elfogadott tematika alapján a szerző(k) által elkészített a 2./ pontban meghatározott és a lektor által ellenőrzött mű kéziratát felhasználás és kiadás végett a következő különös és a túloldali általános feltételekkel átadja a főiskolának. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK Szerzők (fordítók) neve Munkahely tele fon címe: A mű
A felhasználói díj
terjedelme szerzői ívben, illusztrációkkal, táblázatokkal mellékletekkel együtt Illusztrációinak száma:
ív db,
………………….- Ft / ív
Összesen: ……………Ft, azaz ………………………………………….. forint. Különleges kikötések és egyéb megjegyzések: Javaslom: A főiskola, mint kiadó vállalja, hogy a szerző által átadott művet a., legalább 500 példányban kiadja, vagy b., legalább 10 példányban közkönyvtárban bárki számára hozzáférhetővé teszi
15
Általános feltételek 1. A lektor kijelenti, hogy a kéziratot és a hozzá kapcsolódó ábraanyagot a tematika helyes feldolgozása, szakszerűség, terjedelem, szakkifejezések, jelölések, indexek stb. helyes és következetes használata, a számadatok levezetése, képletek helyessége szempontjából leellenőrizte. A szakkifejezésekre, mennyiségek jelölésére és az ábrák rajzolási módjára az országos szabvány hatályos előírásai érvényesek. A lektor kötelezettséget vállal, hogy a véleménye szerint felesleges vagy hiányos részeket és az esetleges hibákat a szerzővel tisztázta. Mindezekről a kiadót írásban 2 példányban részletesen tájékoztatja. (Hibajegyzék) 2. A lektornak meg kell győződnie arról, hogy a szerző(k) végrehajtotta-e az általa javasolt módosításokat. A kéziratról alkotott véleményét írásban 2 példányban kell a kiadónak benyújtania. 3. Amennyiben a lektor a közbenső ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a munka szakmai, tartalmi, stiláris szempontból vagy bármely okból nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, a kiadót erről jelen szerződés dátumáig tájékoztatni köteles. 4. A lektor a jelentésének átadásakor külön pontban tartozik felhívni a kiadó figyelmét az olyan részletekre, amelyek feltehetően államtitkot, szolgálati vagy üzemi titkot tartalmaznak. 5. A lektort a megjelent könyvből 1 db tiszteletpéldány illeti meg. 6. A Főiskola a felhasználói díjat utólag egy összegben, a mű nyomdai elkészítésétől számított 15 napon belül fizeti meg a lektor részére. A mű második kiadásáért a lektort az aktuális felhasználói díj 50 %-a. a további kiadásokért 25-25 %-a illeti meg, 4 éven belül változatlan utánnyomás esetén a lektort felhasználói díj nem illeti. Ezen kiadások után járó díj a kiadástól számított 15 napon belül esedékes. 7. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, illetőleg a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók. A fentieket tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Budapest, 200..............................................
.................................................. felhasználó
................................................... lektor 4. Függelék
16
BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar - mint jegyzetkiadó és felhasználó Budapest, VIII. Tavaszmező u.15-17. Telefon: 210-1415
KIADÓI SZERZŐDÉS A SZERKESZTŐVEL
Ügyintéző: Azonossági szám: KVKNyilvt. szám: ……………/01. Budapest,.
Név:
Anyja neve:
Munkahelye:
Telefon:
Lakás:
TAJ szám:
Hivatali beosztás:
Adóig. száma:
Megállapodunk Önnel az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek mellett a főiskola által elfogadott tematika alapján a szerző(k) által elkészített, a 2./ pontban meghatározott és a szerkesztő által egységes jelleget biztosító mű kéziratát felhasználás és kiadás végett a következő különös és a túloldali általános feltételekkel átadja a főiskolának KÜLÖNÖS FELTÉTELEK Szerzők Munkahely telefon A mű címe: terjedelme szerzői ívben illusztrációkkal, táblázatokkal, mellékletekkel együtt Illusztrációinak száma: db, ebből A felhasználói díj: A vállalt feladat egyszeri díjazása:, Vagyoni jog átadásának ellenértéke:
ív
színes:
db
…………...- Ft/ ív .………… - Ft ……………- Ft
Különleges kikötések és egyéb megjegyzések: Javaslom A főiskola, mint kiadó vállalja, hogy a szerző által átadott művet a., legalább 500 példányban kiadja, vagy b., legalább 10 példányban közkönyvtárban bárki számára hozzáférhetővé teszi
17
Általános feltételek 1. A szerkesztő kijelenti, hogy a kéziratnak egységes jellegét, a munkaközösség munkájának összhangját biztosította, a szükséges mértékben irányította a szerzőket, előmozdította a határidők pontos betartását. A szerkesztő kötelezettséget vállal, hogy az előre látható késedelmekről a kiadót írásban értesíti. 2. A szerkesztő kijelenti, hogy a kéziratot és az ábraanyagot a tematika helyes feldolgozása, szakszerűség, terjedelem, szakkifejezések, jelölések stb. helyes és következetes használata szempontjából ellenőrizte. A szakkifejezések, mennyiségek jelölésére és az ábrák rajzolási módjára az országos szabványok hatályos előírásai érvényesek. A szerkesztő kötelezettséget vállal, hogy a véleménye szerint felesleges vagy hiányos részeket a szerzőkkel tisztázta, ill. meggyőződött arról, hogy a szerzők a javasolt módosításokat végrehajtották. 3. A szerkesztő kijelenti, hogy a szerkesztés során különös gondot fordított a mű közérthető, magyaros, tömör nyelvezetére. 4. A kéziratról alkotott véleményét írásban két példányban kell benyújtania a kiadónak. 5. Amennyiben a szerkesztő a közbenső ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a munka szakmai, tartalmi, stiláris szempontból vagy bármely más okból nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a kiadót erről jelen szerződés aláírásakor tájékoztatni köteles. 6. A szerkesztő a zárójelentésének átadásakor külön pontban tartozik felhívni a kiadó figyelmét az olyan részletekre, amelyek feltehetően államtitkot, szolgálati vagy üzemi titkot tartalmaznak. 7. A Főiskola a felhasználói díjat utólag egy összegben, a mű nyomdai elkészítésétől számított 15 napon belül fizeti meg a szerkesztő részére. A mű második kiadásáért a szerkesztőt az aktuális felhasználói díj 50 %-a. a további kiadásokért 25-25 %-a illeti meg, 4 éven belül változatlan utánnyomás esetén a szerkesztőt felhasználói díj nem illeti. Ezen kiadások után járó díj a kiadástól számított 15 napon belül esedékes. 8. A szerkesztőt a megjelent könyvből 1 db tiszteletpéldány illeti meg. 9. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, illetőleg a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók. A fentieket tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Budapest, 200..............................................
………………………………… felhasználó
………………………………… szerkesztő
18
5. Függelék
Szerzői és egyéb személyi jellegű díjak A Budapesti Műszaki Főiskola az alábbi díjakat tekinti a megállapodás során irányadónak 2001-ben. Szerzői díj: elméleti jegyzet példatár, mérési útmutató átdolgozás szöveggyűjtemény, válogatása, szerkesztése, magyarázó jegyzetekkel való ellátása
25.000.-Ft/ív 20.000.-Ft/ív 12.000.-Ft/ív
Szerkesztői díj:
3.000.-Ft/ív
Lektori díj:
3.000,.Ft/ív
10.000.-Ft/ív
A fenti díjak szerzői ívre vonatkoznak, egy szerzői ív 40.000 leütés. A fenti szerzői díjak a rajzolási és gépelési feladatok díjazását is tartalmazzák. A kézirat leadása 1 nyomtatott példányban és lemezen történik. Érvényes, amíg a főiskola másképp nem rendelkezik.
Budapest, 2001. július
19
6. Függelék BMF …………………………………Kar JEGYZETTERV (Minta) az 1999.szeptemberében bevezetett tanterv szaktárgyaihoz
VILLAMOSMÉRNÖK SZAK Villamosenergetikai szakirány Villamosenergia-ellátás Óraszám
nappali levelező
3.félév 5.félév
212 20+12
20+12 Javasolt jegyzetek: 1141 Villamosművek I. 49214/II. Villamosművek II. (Intézetben) Óraszám nappali 5.félév 221 levelező 7.félév 8.félév 20+8 Javasolt jegyzet 49214/III. Villamosművek III.
4.félév 211 6.félév
221
6.félév
24+12
Energiagazdálkodás Óraszám nappali 5.félév 311 levelező 6.félév 20+0 Javasolt jegyzet 1134 Energiagazdálkodás (Intézetben) Villamosgépek Óraszám 120 Javasolt jegyzetek 1176 1139 1146
nappali
3.félév
300
levelező
5.félév
20+0
Villamos gépek Vill.gépek vizsgálati módszerei Vill. gépek és hajt. mérési útm.
4.félév 6.félév
0+12
1998-ban 1998-ban.
20
Budapest, ………………………… ……………………………. főigazgató-helyettes
21
7. Függelék
BMF ………………………………………Kar
JEGYZETTERV (Minta)
Villamosmérnök szak
nappali tagozat
I. évf.
2000/2001. tanév I. félév (1JNV)
Tantárgy Közgazdaságtan Matematika
Jegyzet száma címe 1120/I. 1173 42439/I. 42440 42320 92284
....-
1180 1186 3/97 Pétery 167/96
Bev. a közgazdaságtanba I. Bev. a közgazdaságtanba IV. Vektrogeometria és lin.algebra Analízis Matematikai feladatok Válogatott matematikai feladatok megoldásai I. Válogatott matematikai feladatok megoldásai II. C progr. Borland C++ 3.11 kör. Számítástechnika C programozási nyelv Word for Windows 2.0 Word 6.0 ismertetése és haszn.
49203/I. 49203/II. 1124 1142 261/79 440/78 46/94
Villamosságtan I. Villamosságtan II. Villamosságtan példatár Villamosságtan mérési útmutató Kétpóluspárok Bode-diagram Technológia lab. gyak. T1-T37
.......-
93006 Számítástechnika oktatási segédlet Ajánlott oktatási segédlet Villamosságtan
oktatási segédlet Technológia
ára
......-
22
Budapesti Műszaki Főiskola
8. Függelék
…………………………………Kar
KALKULÁCIÓS LAP Budapest, 200………………………………. Kiadó: ……………………………………………..
Nyomdai forma: ……………… Terjedelem: …………….
Igénylő: …………………………………………… Szerző: …………………………………………… A mű címe: ………………………………………..
A mű készült …………… példányban
Műfaja: …………………………………………… Azonosító: ………………………………………..
Nyomdaköltség: ………………………………… Szerzői díj: ………………………………………. Összesen: ………………………………………. Teljes költség: ……………………………………
Tisztelet példány: …………………
ÁFA ……… % ……………………………………
Eladási ár: ………………………….Ft/db
23
9. Függelék BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR
Gemeter Jenő – dr. Nagy Lóránt XXX. XXXI. XXXII. XXXIII. XXXIV.AZ AUTOMATIZÁLÁS VILLAMOS GÉPEI
1. kiadás Budapest 2001
Lektorok:
Pálfi Zoltán Peresztegi Sándor
Felelős kiadó: Dr. Erdélyi József rektor Készült a BMF Sokszorosító Üzemében Műszaki vezető: Bélteky István Terjedelem: 20,25 A/5 ív Példányszám: 300 Munkaszám: BMF-KVK - 1189
25
Budapesti Műszaki Főiskola
10. Függelék
JEGYZETÍRÁSRA VONATKOZÓ FORMAI ELŐÍRÁSOK Az alábbiakban leírt formai előírások szövegszerkesztővel készített anyagokra vonatkoznak. 1. A kiadványméret 1.1 A javasolt lapméretek A/4. A kiadványok sorkiegyenlítéssel készülnek. 1.2 Az A/4-es formátumban készült kézirat 1,2 : 1 arányban kicsinyítve B/5-ös méretet ad. Az írásos anyagok Times New Roman CE betűtípussal és 12 pont-os betűmérettel írandók. Kiadvány mérete: B/5 Lap
méret (mm)
könyv méret (mm)
B/5
210 x 297
168x238
szedés betű sorok leütés 1 szerzői ív, tükör (mm ) mére száma szám oldal t 38 4000 15 12 13,5x19,5
B/5 méret margóbeállításai A/4 papíron fent: 5 cm, lent: 5,2 cm bal: 3,75 cm jobb: 3,75 élőfej: 4 cm élőláb 5,2 cm 2. A kiadvány felépítése - címlap, belső címlap - belső címlap hátoldala - tartalomjegyzék - előszó - tartalmi rész - felhasznált és ajánlott irodalom - tárgymutató - gerincfelirat: azonossági szám (A kéziratok címlapját az évszám, nyilvántartási szám, verziószám stb. megjelölésével a jegyzetcsoport bocsátja rendelkezésre.) 3.
Oldalszámozás, fejléc
3.1
A belső címlap az 1. oldal. Oldalszámot ide nem szabad írni.
3.2
A 2. oldal a belső címlap hátoldala. Oldalszámot ide sem szabad nyomtatni. Ide kerül az impresszum és az azonosító.
3.3
A 3. oldal előszó, vagy a tartalomjegyzék.
3.4
A tartalmi rész és minden nagyobb fejezet páratlan (jobb) oldalon kezdődjön.
3.5
Az oldalszámozás helye a szedéstükör aljától 0,5 cm-re a külső oldalon. A bal oldal mindig páros , a jobb páratlan számozású.
3.6
A jegyzetcsoport által megadott azonosítási jelet a fejlécen az oldalszámmal azonos oldalon kell feltüntetni.
4. A fejezetek számozása, új bekezdések jelölése 4.1
A fejezeteket decimális rendszerben számozzuk. Három tagnál mélyebb alcímrendszert ne használjunk. Pl. Címsorok beállítása a „formátum, stílus” menüben
1.
Főcím
18 pont, bold
1.1.
Alcím
16 pont, bold
1.1.1.
Alcím 2
14 pont,
bold
Ha ezt a módszert alkalmazzuk, a tartalomjegyzék a „beszúrás, tárgymutató és tartalomjegyzék „ menüből automatikusan létrehozható. 4.2
Az új bekezdést kétféleképpen jelezhetjük (egy kiadványon belül csak az egyiket használjuk.) - a sort 1 tabulátornyival (1,25 cm-rel) bentebb kezdjük, - a normál soremelésen kívül még beiktatunk 0,5 vagy 1 sornyi emelést
4.3
A kiadványban ne használjunk sok betűfajtát és betűméretet. Kerüljük az aláhúzást.
5.
Ábrák Az ábrák rajzolata legyen világos, éles. A végleges méretre kicsinyített vonalas ábrán a legkisebb betűméret 2,5 mm (7 pont), a legkisebb vonalvastagság 0,18 mm (0,5 pont pl. összekötő vonal ), blokk diagram 0,36 mm (1 pont pl. döntés blokk és ebbe a szöveg ), a kiemelni kívánt részt 0,25 mm (1,5 pont ) vonalvastagsággal lehet. Az ábraszám és a szöveg mindig az ábra alá kerüljön. Az ábrák számozása: a fejezet sorszáma a fejezeten belüli ábraszámmal kiegészítve. Az ábraszám mindig az ábrahely alá kerüljön. Az ábraszám nem írható az ábrába. Javasolt a COREL 8 -as használata.
6.
Táblázatok A táblázat felírása (félkövér álló betűfajtával) és sorszáma (dőlt betűfajtával) a táblázat fölött szerepeljen. A fekvő táblázatokat és ábrákat a kiadvány mindkét oldalán úgy helyezzük el, hogy azok az óramutató járásával megegyező irányban 90 fokkal elforgatva kerüljenek álló helyzetbe.
Megjegyzés: A kéziratok formátum beállításával kapcsolatos részletes előírásokat (mintákat) a Kari Hivatal nyomtatásban bocsátja a szerzők rendelkezésére.
27
BMF………………….Kar ………………………… Intézet
11. Függelék
HASZNÁLATBAN LÉVŐ JEGYZETEK Azonossági sz.
Szerző(k)
Cím
Tagozat
Mely félévben, mely Tantárgy szak használja először 1 2 3 4 5 6 7 8