A
BUDAPESTI
A G G LOM ERÁCIÓ
P Á P A I BÉLA A gazdasági és a tá rsa d a lm i fejlődés te rü le ti terv ein ek fontossága m o sta n áb an sokkal in k áb b előtérbe k e rü lt, m in t b árm ik o r ezelőtt. Ez a jelenség m inden bizonnyal abból a g azdaságpolitikai célkitűzésből szá rm a z tath a tó , hogy az ország különböző te rü le te in élő népesség an y ag i-k u ltu rális ellátása egyre korszerűbben, s u g y an ak k o r egyre egyenletesebb színvonalon legyen biztosítva. E terü leti jellegű célkitűzés m egvaló sításán ak sok feltétele is területileg ta lá lh a tó meg. íg y például te rü le ti differenciáltságban ta lá lju k a term előerő k et, a term elés term észeti, földrajzi, társa d a lm i, közlekedési a d o ttsá g a it. Nem szükséges bizo n y ítan i, hogy e tény ező k te rü le ti m iv o ltá t figyelm en kívül hagyva nem le h e t ésszerűen telep íten i új term előerőket, nem leh et célszerűen m egvalósítani új b e ru h ázáso k at, és m axim ális h atékonysággal gazdálkodni sem lehet. H a csökkenteni a k a rju k a népesség országon belüli m ozgását, az előbb e m líte tt a d o ttsá g o k kih aszn álásáv al a te rü le ti szükségleteknek m eg felelően kell ellátn i a lakosságot m unkalehetőségekkel is. K ülönösen ésszerű ez olyan esetekben, am ik o r valam ilyen term elő egység a n y ersan y ag lelőhe lyén te le p íth e tő , de szám talan olyan esetben is, am ik o r a telep ítést sem m iféle k ö tö ttsé g nem g áto lja. A k orszerű an y ag i-k u ltu rális élet biztosításáh o z szükséges m ás tényezők (áru-, lakosságellátó intézm ények, közm űvek stb .) irá n ti igények is szintén m eghatározo tt helyeken, településeken, te h á t térb eli m egoszlásban m erülnek fel. A zt m o n d h a tn á n k te h á t, hogy a gazdaságpolitika konzisztens rendszer ben levő elem eit — így a b eru h ázáso k at, m u n k aerő t, az életszínvonalat, a n é p gazdaság különböző szek to rain ak növekedési elő irán y zatait stb . — nem csak egym ással kell összehangolni (am i egyéb k én t a legdöntőbb feladat), hanem te rületileg is szervezni kell, m e rt m ind a term elés, m ind a fogyasztás végered m ényben helyhez, te rü le th e z k ö tö tte n bonyolódik le. A nn ak eldöntéséhez v iszont, hogy a fen tiek figyelem bevételével m ikor, hova, m ilyen a rá n y b a n kell te rm elő erő k et telepíteni, fejleszteni, vag y az áru e llá tá st és fo g y asztást szolgáló in tézm én y ek et b izto sítan i, igen gazdag ism e retekre, m égpedig területileg tagolt, sok v o n a tk o zásb an szám szerűen is rög zíth ető ism eretekre v a n szükség.
70
Р Л P Л I В F. I . Л
Az ism eretek et ta lá n legreálisabban tükröző-összefoglaló sta tisz tik á k ez idő szerin t községekre, v árosokra, járáso k ra, m egyékre tagolva (esetleg ez u tó b b ia k eléggé m echanikusan a lk o to tt nagyobb tájegységekbe is összefogva) állnak rendelkezésre. A g y a k o rla t azonban az t igazolja, hogy a te rü le ti jelen ségek fe ltá rá sá n ak ez a rendszere nem eléggé jó, vagy legalábbis nem m indig és nem m indenhez elegendő. A te rü le t közigazgatási osztályozása, tagolása g y ak ran m esterséges és a d m in isz tra tív jellegű és ezért sok v o n atk o zásb an a lk alm a tla n a rra, hogy kife jező, reális k é p e t tü krözzön bizonyos jelenségek térbeli különbözőségéről, vagy éppen te rü le ti összetartozásairól. A gazdasági élet feltételei vagy például a népesség dem ográfiai, gazdasági a k tiv itá s szerinti jegyei nem közigazgatási já rá so k és m egyék szerint, hanem azoktól esetleg lényegesen különböző ala k z a tú te rü le ti egységek szerin t hom ogének v ag y heterogének. A tö rv é n y hatósági felosztás v iszo n t a népesség v agy a gazdasági élet összefüggő, össze ta rto z ó szerves elem eit területileg szétd arab o lja, vag y éppen a heterogént egyesíti. A te rü le ti — közigazgatástól független — egységeket (am elyek egyéb k é n t az idők során térbelileg és p otenciálisan is szinte állandóan változnak) a term észeti, tö rtén elm i, gazdasági fejlődés a la k íto tta ki és form álja to v á b b . É p p en ezért olyan te rü le ti egységek aligha ta lá lh a tó k , am elyek m indenféle (pl. népességi, ag rár- és ipargazdasági) szem pontból közös szabásúak lenné nek. M indenesetre az bizonyosnak te k in th e tő , hogy a népesség és m ás term elő erők k ö z ö tt terü letileg m egnyilvánuló k apcsolatok ak kor fedhetők fel reáli san, ha a hom ogén té r m eg h atáro zása érdekében á tlé p jü k a közigazgatási h a tá ro k a t. így például könnyen előfordulhat, hogy ta lá lh a tó egy olyan dem o gráfiai zóna, am elyre a fokozatos elnéptelenedés, elvándorlás nyom ja rá a bé lyegét, s ez a zóna e g y ú tta l egybeesik egy bizonyos típ u sú földm űves gazdál k o d á st felm u tató te rü le ti egységgel. A közigazgatási részek szerinti vizsgálat v iszo n t ezt részben v agy a k á r teljesen is elfedheti, vagy a k im u ta th a tó össze függést e lh alv án y ítja. A különböző gazdasági és társad alm i jelenségeket összefüggésükben, egy m ással való k ö lcsö n h atásu k b an kell vizsgálni és ha ezek az összefüggések a közigazgatási h a tá ro k tó l független te rü le ti differenciáltságban jelentkeznek, ak k o r a vizsgálato k n ál elsősorban ezt kell figyelem be venni és nem a közigaz g a tá si tag o ltság o t. Ü gy vélem , a sta tisz tik a i k u ta tó m u n k á n a k a jövőben ezt m in d in k áb b te k in te tb e kell vennie. E b b ő l a m eggyőződésből k iin d u lv a ez a tan u lm á n y a rra vállalkozik, hogy — elvi, m ódszertani és g y ak o rlati k érdéseket is tá rg y a lv a — M agyar ország terü letéb ő l egy igen jelentős és országos viszo n y latb an is fontos szere p et b etö ltő te rü le ti egységet m a te m a tik a i m ódszerek segítségével kiválasszon és m egvizsgálja tá rsa d a lm i a rc u la tá t. Ez a te rü let-k o m p lex u m : B u d ap est és környéke. A ta n u lm á n y első részében a tá rg y szem pontjából fontos elvi-fogalm i vo n atk o zású n ézetein k et összegezzük, m ajd m ásodik részében leírjuk a z t a m ód szert, am ely et alk alm asn ak ta r tu n k arra, hogy segítségével az agglom eráció térbeli e lh a tá ro lá sát elvégezzük. Végül a h a rm a d ik rész e m ódszernek a b u d a p e sti agglom eráció e lh atáro lására való a lk a lm a zását tarta lm a z z a .
A BU D APESTI
I . A VÁROS
AGGLOMERÁCIÓ
71
ÉS AZ A G G L O M E R Á C I Ó
C élunkat elérendő, abból in d u lu n k ki, hogy a gazdasági és tá rsa d a lm i fej lettség te r ü le ti rétegeződésében csakúgy, m in t a jö v ő t form áló célkitűzések és te rv e k te rü le ti tag o lásáb an a városok jelen tik az egyik legfőbb tá m p o n to t, a leginkább d eterm ináló tén y ező t. E n n ek az a m a g y aráz ata , hogy a városok á lta lá b a n ipari, term elési és piaci központok, a te rü le ti m unkam egosztásnak kevésbé m ind en n ap i szükségleteket ellátó különböző tevékenységekre specia lizálódo tt, kiem elkedő települései és egyszersm ind a közigazgatási, a k u ltu rális és a p o litik ai élet cen tru m ai is. M int ilyenek egy viszonylag nagy töm egű, tevéken y ség éb en és életm ó d jáb an a falusitól különböző népesség lakó- és m unkahelyei. F u nkcionális szerepkörük gyakorlásából, v a la m in t az életm ó d o t m eghatározó belső tu lajd o n ság aik b ó l kifolyólag a városok a gazdasági és társa d a lm i fejlődésnek sok v o n atk o zásb an csírái, elindítói és térbeli ter jesztői is. A v á ro s s a já t funkcióinak g y akorlása során — tu la jd o n k é p p en azok b izto sítá sa érdekében (például népesség-, illetve m u nkaerőpótlás céljára) — ren d szerin t egyrészt új telepü lések et hoz létre m aga körül, m ásrészt érdek körébe vonz m á r létező és térb eli közelségben levő településeket. E zeket — term észetesen telep ü lésen k én t m ás és m ás hatékonysággal — egyre szoro sa b b an m agához láncolja, b en n ü k s a já t fejlődésével e g y ü tt fokozódó ütem ben városi életk ö rü lm én y ek et te re m t, népességükben létrehozza, m ajd tú l súlyba emeli a v árosi elem et. A kérdés az: m i ennek az in d íté k a és m i a fo ly am at ú tja ? A d öntően lényeges — m ind ta rta lm i szem pontból, m ind a fejlődés tö r ténetiség e v o n atk o z á sá b a n — az, hogy ezek a települések a várostól sajátos funkció t, ső t egyesek nem is egy, hanem tö b b fu n k ciót is k ap nak, am elyek a to v á b b ia k b a n e települések életében a legfontosabb k rité riu m o k a t jelentik. Ism e rt té n y , hogy a n agyvárosok k ö rnyékén fekvő sok település lakos sága létének a la p já t n agy részben a v áro sb an levő m unkahelyek bizto sítják . Az ilyen települések te h á t m u n k a e rő p ó tlá st biztosító fu n k ció t n y ertek a v á rostól, m ég p o n to sa b b a n : leginkább a város ip arátó l. E funkció révén jön létre a v áro sb a n a p o n ta ingázók rétege és e funkció gyakorlása által v á ln ak e települések a váro s pótlólagos lakóhely-településeivé. M int ilyenek, előbbu tó b b v ándorm ozgalm i gócpontokká is váln ak . A v áros k ö rn y ék én levő m ás településeknek v iszont az előbbiekkel szem ben olyan fu nkciójuk alak u l ki, hogy a v áros egyes m ezőgazdasági term ék ek kel való e llá tá sá t b izto sítsák . E b b ő l ered az a té n y , hogy a nagyvárosok kör nyékén fekvő települések m ezőgazdasági term elésének szerkezetében ren d szerint a k ertészeti term elés (zöldség, szőlő, gyüm ölcs), v a la m in t az á lla tte nyésztés és ennek b izto sítására a ta k a rm á n y term elés já tssz a a döntő szere pet. Ism ét m ás k örnyéki települések fu n k ció ját az h atározza meg, hogy azok a v áros ip a rá t bizonyos fokig kiegészítő v agy szolgáló, esetleg a városi ip a r kö zelségével összefüggő ip artelep ek részére n y ú jta n a k elhelyezést. Az ip artele pítés ugyanis — főleg a k ap italizm u s körülm ényei k ö z ö tt — ren d szerin t úgy m egy végbe, hogy g y árak előbb a v áro sb an keletkeznek, de am ikor a város e lért egy bizonyos z á rt települési fokot, az ú ja b b ip artelep ek et m ár nem a város te rü le té n , hanem k ö rnyékén te lep ítik . E g y árak a z u tá n m aguk köré
72
P Á P A I
E É I/ A
v o nzzák és letelepedésre k észtetik m u n k á sa ik at, am i á ltal esetleg egy új település m ag ja jö n létre, v ag y bővül egy m ár a d o tt település. V annak azon b an olyan k ö rn y ék i települések is, am elyek a városi lakosság hétvégi pihené sét, ü d ü lését szolgálják és b iz to sítjá k . A n ag y v áro sn ak és körn y ék én ek összefonódásában term észetesen az em líte tt funkciókon k ív ü l szám talan m ás tényező is közrejátszik. Elégséges ezzel k ap c so la tb a n a v áros áruellátó szerepkörére, k u ltu rá lis vonzására vagy köz igazgatási fu n k ció jára u ta ln u n k . M ár az eddig m o n d o tta k b ó l is kiviláglik az a tén y , hogy a város közelsége sok település szám ára nagy elő n y t jelen t, olyat, am ely fejlődésüket fokozódó m érté k b e n segíti. E települések sok v o n atk o zásb an ugyanolyan jelenségek színterévé váln ak , m in t a k ö z p o n tju k a t alkotó város. A vándorm ozgalom nak például ugyan ú g y — sőt egyes időszakokban nagyobb m érték b en is — cél p o n tjai, m in t m aga a város. E gyre g y arapodó népességük fokozott in ten zi tá s ú terjeszkedésével ren d szerin t úgy m egy végbe térbeli fejlődésük, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a várossal és m ás szomszédos településsel való öszszeépülés is. E záltal a települések a térb eli rendben elővárosokká fejlődve fu n k cionális értelem ben tu lajd o n k ép p en részeivé v á ln a k a városnak. A nagyvárosok k örül te h á t a fejlődés során település-, illetve népességagglom erálódás — töm örülés — m egy végbe. A nagyvárosi vonzóerő h a tó körén belüli, a várossal funkcionális k ö lcsö n hatásban levő települések a város sal e g y ü tt agglomerációt alk o tn ak . Az agglom eráció te h á t végső soron településeket foglal szerves egységbe. A közigazgatás az agglom erációban elővárosokká fejlő d ö tt szomszédos telepü lések et sok esetben h ozzácsatolja a városhoz. E z a g y ak o rla t néha meg előzi az illető települések városias jegyeinek teljes k ialak u lását, m íg m ás ese tek b e n a városhoz csatolás té n y e csak bizonyos késedelem m el, ném elyik tele pülés sok évig ta r tó önálló v árosi élete u tá n következik be. M indenesetre a városi közigazgatás az ilyen településeket a k á r bekebe lezi, a k á r nem , az bizonyos, hogy életük m inden m egm ozdulásában a közeli v áros h a tá sa érzékelhető. Ez a h a tá s a város funkcióinak kiteljesedésével, gazdasági, társad alm i, politikai, közigazgatási fejlődésével e g y ü tt növekszik és csápszerűen a várostól m in d in k áb b tá v o la b b eső településekhez, sőt települészónákhoz nyúlik ki. Ezen a p o n to n érk eztü n k el ta n u lm á n y u n k első főrészének célkitűzésé hez, am ely szerint a z t a k érd ést k ív á n ju k i t t m egválaszolni, hogy bizonyos települések városi, megyei és járási közigazgatási h a tá ro k tó l független térbeli eg y ü ttesén ek — te h á t valam ely ik agglom erációnak — hogyan célszerű meg h atáro zn i a m éretét, m ilyen m ódszer teszi lehetővé az agglom eráció körül h a tá ro lá sá t? N ém i m egszorítással a z t is m o n d h atn á n k , hogy a z t keressük: hogyan és hol h ú zh ató meg egy sok v o n atk o zásb an funkcionáló nagyváros h a tá ra ?
II. E L M É L E T I A L A P F E L T E V É S E K A M Ó D S Z E R KIALAK HASÁHOZ Az a tén y , hogy egyes v ároskörnyéki települések funkcionális k ap cso lat ban v a n n a k a várossal, term észetesen a z t is jelenti, hogy e települések sokkal in k áb b részesei és e g y ú tta l a k tív a n m űködő szereplői is az urbanizáció folya •
A BU D APESTI
AGGLOMERÁCIÓ
73
m a tá n a k , m in t m ás térb eli helyzetben levő települések. E b b ő l szám unkra m egfontolásra érdem es k ö rülm ények adódnak. Az urbanizáció ugyanis egy felől olyan állandóan változó jelenségként fogható fel — s eb ben szám talan külföldi ta n u lm á n y (1, 6) e g y e té rt —, am ely életk örülm ényeknek és szoká soknak a v árosi centrum ból a környező te rü le tre tö rté n ő kisugárzási folyam a t á t egyesíti m ag áb an . Másfelől az urbanizáció népességkoncentrálódási folya m a t is, am etynek során az össznépességhez k ép est m egnő a váro si típ u sú né pesség a rán y a. B á r ezeken túlm en ő en m ég szám talan m ást is m agában foglal az urbanizáció, de az k étségtelen — és tá rg y u n k szem pontjából ez a fontos —, hogy az e m líte tte k az u rbanizáció leglényegesebb oldalait fogják át. így te h á t az agglom eráció h a tá ra in a k m egállapításához a z t v eh etn én k elm életi alapfel tevésnek, hogy valam ely agglom erációba azok a települések ta rto z n a k , am e lyekbe a v árosi szokások, életstílusok beszürem lése a k tív és a m ely ek b en a v á rosi típ u sú népesség a rá n y a növekvő. Az ilyen elm életi feltevésre é p íte tt dem ográfiai és ökológiai vizsgálat bi zo n yára igen sok haszonnal já rn a — különösen B u d ap e st esetében. E nnek ellenére úgy vélem , hogy n álu n k a g y ak o rlati élet — főleg a gazdasági élet szervezése szem pontjából — ennél tö b b e t igényel. A tö b b letig én y elsősorban abból fak ad , hogy az agglom erációnak a fenti feltevésre épülő elh atáro lása a különböző oldalakról, így például a m unkaerő-gazdálkodás, az ip artelepítés vag y az áru ellátás szem pontjából felm erülő igényeket nem lenne képes egy form án kielégíteni, sőt — általán o s jellege m ia tt — talán m ég az egyedi igé nyeknek sem felelne m eg egészen. E z term észetes is, hiszen az urbanizáció, illetve az agglom eráció szövevényes tá rsa d a lm i v aló ság át nem leh et egy fo galom ba sű ríteni, különösen nem úgy, hogy az b árm ilyen oldalról jelentkező ig ényt kielégítsen. É p p en ezért — abból kiindulva, hogy nem csak a város, hanem a vele szerves egységben és k ö lcsö n h atásb an levő k ö rnyék is tu la j donképpen funkcionális fogalom — úgy vélem , hogy az e lh atá ro lást felté t lenül funkciók szerin t kell elvégezni. A funkciók szerint m e g á llap íto tt h a tá ro k együtteséb ő l a z u tá n m eg lehet h atáro zn i a v ároskörnyék, illetve az agglom e ráció m axim ális kiterjed ésén ek h a tá r a it is. A zt azonban m indenképpen szem elő tt kell ta rta n u n k , hogy az agglom eráció funkciók a la p ján tö rtén ő e lh a tá rolásához olyan m ódszert kell k iv álasztan u n k , am ely m in d en ek elő tt tükrözi a jelen t, de am elyik u g y a n a k k o r bizonyos fokig a jövőbe is m u ta t. E hhez legcélravezetőbbnek olyan többtényezős vizsgálatok kínálkoznak, am elyek egyfelől a k ö rn y ék települései városi típ u sú népességének ala k u lá sá t befolyásoló tényezők, m ásfelől az ebben legnagyobb szerepet játszó ingázást befolyásoló okok ta rto m á n y á ra , v ag y legalábbis „ m ik ro ta rto m á n y á ra ” épül nek. E m ik ro ta rto m á n y b ó l kell logikai — d e d u k tív ú to n igazolható — fel tevések a la p já n k iv álasztan i a z o k a t a tén y ező k et, am elyek m in t k ö zv e tett, vagy közvetlen o k o k at képviselő v álto zó k a nem m ezőgazdasági a k tív kere sőknek, m in t a v árosi típusú népesség alapelem einek, v a la m in t az ingázók ará n y á n a k n ag y ság át alap v ető en m egh atáro zzák . Felm erül a kérdés : m ié rt vesszük alap v ető n ek a nem m ezőgazdasági ak tív keresők a rá n y á t? N yilvánvaló té n y , hogy egy falu tá rsa d a lm a ak k o r v a n a városiasodás ú tjá n , ha a tá rsa d a lm i m unkam egosztás — v ag y m ég in k áb b a te rü le ti m u n kam egosztás — oda fejlő d ö tt, hogy a falu dolgozóinak egyre nagyobb része kiválik a m ezőgazdasági (te h á t a tip ik u sa n falusi) szférából és m ás tev ék en y
74
P Á P A I HËI. A
ségi körbe kerül. E rétegnek az a h án y a d a, am elyik azért k e rü lt m ás tev é kenységi körbe, m e rt a s a já t település m ezőgazdasága szem pontjából m ár felesleges vo lt, főfoglalkozásánál fogva m indenképpen városi elem nek te k in ten d ő . M egítélésem szerint azonban a z o k at is an n ak kell vennünk, ak ik más tevékenységi körbe k erü ltek ugyan, de nem sz ak a d lak el teljesen a m ezőgaz daságtól, am elyből esetleg fö ld tu lajd o n u k , vagy valam ilyen földhasználat és család tag jaik közrem űködése által kiegészítő jövedelem re tesznek szert. M iért tu la jd o n ítu n k az ingázók a rá n y á n a k alapvető fontosságot? — m erül fel a következő kérdés. Az előző fejezetben m á r u ta ltu n k a rra, hogy a legtöbb városkörnyéki település an n ak a funkciónak révén k erü l be a nagyváros szférájába, a konurbációs fo ly am atb a, hogy keresőinek jelentős része — esetleg döntő többsége — a váro sb an végzi kereső tev ék en y ség ét úgy, bog)" m u nkakörének ellátása céljából lakóhelyéről n a p o n ta a v áro sb a utazik. Ezzel kap cso latb an néhány to v áb b i jelenségnek is figyelm et kell szentelnünk. Először is a z t kell lá tn u n k , hogy az ingázók a város m unkaerő-ellátása szem pontjából igen hasznos és ren d k ív ü l gazdaságos népréteget képviselnek, hiszen a v áro sn ak velük k ap cso latb an egész sor ún. letelepítési költsége egyál ta lá n nem m erül fel, n éh án y u tá n u k is felm erülő költségtényező (helyi közle kedés, vízellátás stb .) pedig jóval kisebb a rá n y ú , m in t a városba betelepülők nél. A k ö ltség m eg tak arítás m ellett kiem elkedő jelentősége v a n an n ak is, hogy a m u n k aerő k jelentős h á n y a d á n a k ingázása révén elkerülhető a nagy város túlzsúfolása. É ppen ezért az ingázókkal a m u n kaerőpótlás szem pont jáb ó l a legtöbb v áro sn ak p ersp ek tiv ik u san is célszerűbb szám olni, m in t a sok gonddal járó letelepedéssel. É ppen ezért m ajdnem bizonyosnak v eh etjü k , hogy a jövőben az ingázás köznapi jelenséggé válik és a nagyváros előbbu tó b b szükségszerűen dezintegrálódik, azaz szétesik. T erm észetesen a célsze rű városi m unkaerő-gazdálkodási polit ika nem h a g y h a tja figyelm en kívül azt a szükségletet sem, am ely a váro sk ö rn y éki települések helyi — főleg m ező gazdasági — m unkaerőigényében s ezzel kapcsolatosan olyan törekvésekben nyilvánul meg, hogy a közeli város szívó h a tá sa ne tegye nehézzé a helyi gazdálkodást. E m e lle tt az elsőrendű felad ato k k ö z ö tt kell szerepelnie ann ak is, hogy az ingázók u ta z ta tá s a a korszerű elővárosi közlekedési k ív án a lm a k n a k m egfelelően bonyolódjék, m e rt ezáltal az eléggé m ostoha életkörülm é nyeik jelentősen ja v u ln á n a k . Az ingázást m ás oldalról is alap v ető n ek kell te k in te n ü n k . E m líte ttü k m ár, hogy a k örnyéki települések tá rsa d a lm á n ak szerkezetét a város alap jáb an véve az ingázók á lta l h atáro zza meg. E települések lakosságának foglalkozási átrétegződése ugyanis az ingázás révén anélkül zajlik le, hogy a m u n k á t v á l lalók m e g v á lto z ta tn á k lakóh ely ü k et. Ezzel k ap cso latb an nem h a g y h a tju k figyelm en kívül a z t a g y a k o rla to t, hogy az ingázást nem csak valam elyik tele pülés törzsökös lakossága v ála sz tja a foglalkozási átform álódáshoz, hanem a tá v o la b b i vidék népességének a v áro sb a g rav itálása is gyak ran úgy tö rté nik, hogy a v áro sb an m u n k á t vállaló vidéki nem közvetlenül a városban, h an em an n a k környékén telepszik le és a közeli v árosban v á la sz to tt m u n k a helyére n a p o n ta já r be. E n n ek figyelem bevételével m e g á lla p íth a tju k , hogy a városkörnyéki települések az ingázás révén v áln a k a város népesség-, illetve m unkaerőpótló és e g y ú tta l lakóhely-településeivé.
Л И U D А 1> К S Т I А (1 G L О М К И А С I Ó
75
B árm en n y ire fontos is azonban az ingázók a rá n y á n a k m u ta tó ja , önm a gáb an nem elégséges. A főváros m unk aü g y i, v ag y a k ö rn y ék ipartelepítési po litik ája szem pontjából például nem lenne elégséges a b u d apesti agglom e ráció h a tá r a it m echanikusan aszerin t m egvonni, hogy m ilyen nagyságrendű a környék egyes településeiről a fővárosba ingázók arán y a, noha nem ta g a d h ató, hogy a szóba jö h ető egyes települések B u d a p este t szolgáló népesség-, illetve m un k aerő p ó tló funkciója ezáltal is m érlegre kerülne. N yilvánvaló, hogy szám u n k ra — p o n to sab b an a város szám ára — elsősorban olyan m ód szer „ é rté k e s” , am elynél a fe lv e tt tén y ező k lán c o latáb an sű rítv e jelentkez nek azok az erővonalak, am elyek tá rsa d a lm i v o n atk o zásb an közelebb visz nek a váro s to ta litá s á n a k , az urbanizáció tá rsa d a lm i fokának m egítéléséhez, az „urban explosion”, vagyis a ,,városi robbanás” h atókörének felméréséhez. Bizonyos fokban te h á t tö b b oldalról lá th a tó v á teszik a z t a sugárzást, am ely az egyre n ag y o b b ra duzzadó „ a n y a v á ro s” árn y é k á b an levő települések növe kedésére és városo d ására h at. M elyek legyenek azok a k iv álasztásra érdem es tényezők, am elyek e sok oldalú k rité riu m n a k , illetve célkitűzéseknek m egfelelnek? A k iv álasztás term észetesen csak bizonyos elm életi, logikai úton igazol h ató feltevések alap ján tö rté n h e t. E n n ek ellenére egy viszonylag nagy h al m azzal találju k szem ben m a g u n k a t. Az elm életi feltevések logikai rendezése azonban n éh án y tén y ező t mégis szem léletesen kiem el a tö b b i közül. E ténye zők felhasználására épülő v izsg álatain k at — az eddig m o n d o tta k figyelem be vételével — ún. elsődleges és m ásodlagos v izsg álatra kell tagolnunk. Az elsődleges vizsgálat a z t k u ta tja , hogy a váro s környékén levő telep ü lések közül m elyekben és m ilyen okoknál fogva legtöbb a városi elem. A másodlagos vizsgálat pedig a z t célozza, hogy az elsődleges vizsgálat eredm ényei ala p já n a fe lv e tt települések köréből kijelölje azokat, am elyekben elsősorban a z é rt nagyobb v ag y kisebb a rá n y ú a városi elem, m e rt azok a tele pülések erős funkcionális k ö lcsö n h atásb an v a n n a k a k ö zp o n ttal. A v árosi elem — vagyis a nem m ezőgazdasági népesség — alak u lásá t befolyásoló ok-kom plexum első helyére term észetesen az ingázás té n y é t kell állítan u n k . E m e lle tt jó tá m p o n to t n y ú jth a t a vizsgálódáshoz a vándorlási nyereség aránya. A ta p a s z ta la to k ugyanis a rra u ta ln ak , hogy a nagyvárosok környékén — csakúgy m in t a v áro so k b an — a v ándorlásokból kifolyóan nem népveszteség, h anem népnyereség van , m égpedig éppen a közeli nagyváros ban levő m unkalehetőségek folytán. I t t m in d já rt adódik a h arm ad ik tényező is, m égpedig a mezőgazdasági művelés alatt álló területre számított népsűrűség. M inthogy e m u ta tó valam e ly est a fö ld te rü le t n é p e lta rtó jellegére u tal, jellem ző fé n y t v e t a település m inem űségére is. Jelen tése nem egyértelm ű ugy an , de mégis értékes an n ak m egítéléséhez, hogy a település részese-e az u rbanizációnak. A v án d o rlási nyereség a rá n y á t — a fen t m o n d o tta k értelm ében — a m á sodlagos v izsg álat független változói k ö z ö tt is szerepeltetjük. E vizsgálatnál a z t is figyelem be vesszük, hogy azokon a váro sk ö rnyéki településeken, am e lyek su b u rb iák fejlődési ú tjá t já rjá k , viszonylag m agasnak és növekvő te n d en ciát kifejezőnek kell lennie a produktív korúak arányának, hiszen a v á n dorlásban elsősorban az oda ta rto z ó k o rcsoportok vesznek részt. A v árosi kisugárzás erőssége, a nagyváros és a környéki települések k a p csolatán ak in ten zitása, az ingázók töm ege és a rá n y a nem kis m értékben függ
76
P Á P A I
B ÉL A
a ttó l is, hogy a m eglevő v agy leendő su b u rb iák m ilyen táv o lság ra v an n a k az ,,a n y a v á ro s” -tól, illetve, hogy bizony o s települések m ilyen közlekedési viszonyban — o b je k tív elérhetőségben — v a n n a k a cen tru m o t jelentő váro s sal. E z t pedig az ún. közlekedési eljutási idő fejezi ki. E tényező fontosságát n y o m aték o san kell hangsúly o zn u n k , m e rt a legtöbb agglom erációban szerte a világon a k a p c so la t fejlődésének fő irá n y a it döntően a közlekedés szabja meg. E z a té n y érv én y esü lt — m in t ism eretes — az 1950-ben B udapesthez c sato lt perem részek fejlődésében is. A fe n tie k e t összefoglalva a következő feltevéseket fo g alm azh atju k m eg: A) az elsődleges vizsgálat feltevései: a nem mezőgazdasági aktív keresők aránya viszonylagosan m agas, ha a váro sk ö rn y ék i településekről viszonylag sokan ingáznak B u d a p e stre ; viszonylagosan m agas, ha e településeknek a vándorlásokból eredően nép nyereségük v a n ; viszonylagosan m agas, h a e települések m ezőgazdasági m űvelés a la tt álló te rü le té re relativ e sok lakos ju t. B) a másodlagos vizsgádat feltevései: a Budapestre ingázók arámija viszonylagosan m agas azokon a váro sk ö rnyéki településeken, am elyeken v ándorlásokból eredő népnyereség v a n ; viszonylagosan m agas, ha e településeken relatíve m agas a p ro d u k tív korúak a rá n y a ; viszonylagosan m agas, ha az egyes települések és B u d a p est k ö zö tti un. elju tá si idő k ic si.1 E v o n a tk o z ta tá si rendszerek, a m in t lá th a tó , 4 —4 v álto zó t és külön-külön 3 logikai feltev ést foglalnak m ag u k b an . T erm észetesen a független változók szám a és a feltevések sk álája m ég b ő v íth ető lenne, de a b ő v íté st bizonyos m eggondolásokból mégis m ellőzöm . A legfőbb érv az, hogy kevesebb függet len válto zó v al a kölcsönös v o n atk o záso k to tá lis rendszerére nagyobb figyel m e t leh et fo rd ítan i, am i a m ódszer világosságában és eredm ényességében m egtérül, m íg sok független válto zó alk alm azásak o r ez aligha lenne v árh a tó . T erm észetesen nem h a llg a th a tju k el a szám ítástech n ik ai ad o ttság o k szerepét sem, am elyek a m u n k áv al való tak arék o sság kényszerű szükségességét írjá k elő. M indem ellett, am ik o r az előbbiekben összefoglalt evidens elm életi felte v éseket ö sszeállítottuk, a m á r kifej te tte k e n túlm enően a rra összp o n to síto ttu k a figyelm et, hogy „ a m u n k áv al való ta k a ré k o sság ” ellenére is m ind az elsőd leges, m ind a m ásodlagos vizsgálath o z felöleljük a zo k at a legfontosabb tén y e zőket, am elyek az okok döntő sú ly á t jelen tik és am elyek eg yüttesen egyszerre fe jtik ki a rra h a tá s u k a t. Ilyen körü lm én y ek k ö z ö tt — éppen m e rt kétszeres v izsg álato t végzünk és m in d k ettő n él tö b b té n y e z ő t veszünk figyelem be — o ku n k v an a z t v árn i, hogy a b u d ap esti agglom eráció funkcionális m eg h atá ro zását sikerül reálisan m egközelítenünk. 1 Az e lju tási idő értelm ezésünk szerint az utazási idő m ellett ta rta lm a z z a a községbeli gyalog ú t id ejét, a várak o zási időt, to v á b b á a b eu tazásh o z igénybe v e tt közlekedési eszköz b u d ap esti m eg álló játó l a m unk ahelyig szükséges, a várakozási idővel n ö v elt villam os- és gy alo g u tat.
Л BUD Л PESTI
A G G L O M E R ЛС I Ó
77
III. A MÓDSZER ALKALMAZÁSA A BUDAPESTI AGGL OMERÁCIÓ ELHATÁROLÁSÁHOZ
A k om plex h a tá s érzékeltetésére m in d k é t v izsgálat k eretéb en totális k o rreláció -szám ítást és vele tö b b v álto zó s k ap cso latok elem zését kell elvégez nünk. K o n k ré t esetü n k b en a 4 —4 változós to tá lis korreláció-szám ításból ered m é n y e zte te tt koefficiensek, az egyes k ap cso lato k n ak megfelelő p a ra m é te re k és a független v álto zó k s ú ly a rá n y á t tükrö ző /? érték ek azok, am elyek d o lg u n k at eligazítják. A lapsokaságunk, am elyből k iin d u lh a tu n k , az a 268 település, am elyből több-kevesebb szem ély n a p o n ta B u d ap estre ingázik. V alam ennyi telep ü lést bevonni a szám ításo k b a azonban értelm etlen lenne, hiszen közülük sokban a városi elem a rá n y a m ég elenyésző (ta lá n az is m arad) és B u d a p est szem pont jáb ó l m u n k aerő p ó tló fu n k ció ju k is jelen ték telen . E z a té n y a m ezőgazdasági jellegükön kívül erős összefüggésben v a n azzal a körülm énnyel, hogy viszony lag' nagy tá v o lsá g ra v a n n a k a fővárostól, am i az a d o tt közlekedési viszonyok m ellett á th id a lh a ta tla n a k a d á ly t v ag y legalábbis igen nagy nehézséget je lent. M indenesetre a su b u rb iák fejlődési ú tjá ra nem léphetnek. A fentieken tú lm en ő en az alapsokaságból k ülön csoportba kell u ta ln u n k és ezáltal szám ításain k b ó l ki kell h ag y n u n k a z o k a t a településeket is, am e lyeknek v árosiasodása önálló ipari szerepkörükkel v an elsősorban összefüg gésben. E zeknek a végső elem zésekben m ajd h e ly t adunk, m égpedig az őket m egillető külön elbírálás szerint. A m o n d o tta k a la p já n az alapsokaságból k iz á rtu k a zo k at a településeket te h á t : a) am elyekben a fővárosba n a p o n ta ingázóknak a helyben lakó a k tív keresőkhöz m é rt a rá n y a 3 3% -nál kisebb; b) és am elyekben az 1000 lakosra ju tó ipari m u nk ah ely ek szám a 333-nál tö b b . A szelektálás elvégzése u tá n 71 olyan település m a ra d t a m egfigyelés körében, am elyek k ö z ö tt szám ításain k k al funkcionális differenciálást kell végeznünk és am elyekből m eg kell h a tá ro z n u n k a b u d ap e sti agglom eráció te rü le té t. E községek a k övetkezők:
78
P Á P A I
55. 56. 57. 58. 59. 60.
Taksony Tápióság T ápiósáp Tápiósüly Tápiószecső T árnok
61. 62. 63. 64. 65. 66.
BÉ L A
Telki T örökbálint Úri Üllő Üröm Valkó
67. 68. 69. 70. 71.
V ácbotlyán V ácduka V áchartyán Vecsés Veresegyház
A felsorolt települések főbb ism érv eit — és eg y ú tta l szám ítási a la p a d a t a p p a rá tu s u n k a t — az aláb b i cso p o rtátlag ok tü k rö zik :
7. A m e g fig y e lé s körébe bevont telep ü lések sz á m ítá s i a la p a d a t-a p p a r á tu sá n a k átla g a i Средние величины расчетного аппарат а исходных данны х поселении, входящих в круг обследования Averages of Basic Data of the Settlements Included in the Survey
Г о р и з о н т а л ь н а я гр а ф а : (1) П еременны е; (2) 71 п оселени я всего; (3) О бозначение зави си мой перем енной и н езависим ы х переменны х. В е р т и к а л ь н а я гр а ф а : (1) П ервичное обсл у ж и в ан и е; 2. Активные самодеятельны е лица вне сел ьск ого х о зя й ства в % % ко всем активным самодеятельны м лицам ; 3. Активные сам о деятельны е лицав частники в маятниковом д ви ж ени и в Б удап еш т и обратн о % % ко всем активным самодеятельны м; 4. Сальдо м играции на 1000 ж и телей в п ери од м еж ду 1949— 1950, человек; 5. Ч и слен ность н а сел ен и я , п р и ходящ аяся н а 1000 кат. гол ь дов обработанной сель ск охозяй ствен н ой площ ади, человек; 6. В тори чн ое обсл едован и е; 7. М аятниковые в Б у д а пеш т активные самодеятельны е в % % ко всем активным самодеятельны м лицам ; 8. Сальдо миграции па 1000 ж и тел ей в пери од м еж ду 1 9 1 5 — 1950, человек; 9. Л и ц а продук ти вн ого в о з раста в % % к численности н асел ен и я; 10. С реднее время п ри езда в Б удап еш т, минута. H e a d in g : (1) V ariables ; (2) 71 s ettle m e n ts, to ta l; (3) d esig n a tio n of th e d e p e n d en t an d in d e p e n d en t va ria b les. L a te ra l text: 1. P rim ary s u r v ey ; 2 . n o n -a g ricu ltu ral a c tiv e earners as p ercen tage of all a c tiv e earn ers; 3. a c tiv e earners c o m m u tin g to B u d a p est a s p ercen tage of all a c tiv e earn ers; 4 . m igratory balance, per 1000 in h a b ita n ts b e tw een 1949— 1 9 5 9 ; 5. p o p u la tio n size per 1000 cad . y o k e s of th e c u ltiv a te d a rea ; 6. seco n d a ry s u r v e y ; 7. a c tiv e earners co m m u n tin g to B u d a p est as p ercen tage of all a c tiv e earn ers; 8. m igratory b a la n ce per 1000 in h a b ita n ts b e tw e e n 1949 an d 1 959; 9. pop u lation in th e p ro d u ctiv e a g e a s p ercen ta g e o f th e to ta l p o p u la tio n ; 10 . avera g e tim e of tr a v e llin g to B u d a p e st (m in u tes).
Az a d a to k m ind tá rsa d a lm i, m ind pedig térb eli vo n atk o zásb an arról ta n ú sk o d n a k , hogy a m egfigyelés körébe olyan települések k erü ltek , am elyek m agukon viselik az urbanizációs jelleget. E z a körülm ény valós a lap o t szol
A В U D Al’E S T I
A G G I- O M li И Л CI Ó
79
g á lta t ahhoz, hogy szám ításain k első lépéseként m ind az elsődleges, m ind a m ásodlagos v izsg álat k eretéb en tájék o zó d ju n k afelől, hogy a 71 község k örében a felsorolt független v álto zó k külön-külön ténylegesen korrelálnak-e a függő válto zó k k al? Az egyes korrelációs e g y ü tth a tó k m eg h atáro zására az ism ert Pearson k ép lete t alk alm aztu k , nevezetesen :
ahol :
A k isz á m íto tt k étv álto zó s korrelációs koefficiensek bizonyos fokig m ár jelzik, hogy elm életi feltételezéseink valósak-e. M ivel azonban feltételezése ink a la p já n v ála sz tá su n k olyan tén y ező k re esett, am elyeknek determ ináló szerepe erőteljesen e g y ü ttes h a tá su k b a n ju t kifejezésre, ezért szám unkra a totális korrelációs koefficiens (R ) je le n t m ind az elsődleges, m ind a m ásodla gos v izsg álatn ál alap v etést. V agyis:
ahol:
A b p aram éterek é rté k é t a norm álegyenletek m egoldása szolgáltatja. F üggetlen v álto zó in k szám án ak m egfelelően m in d k ét vizsgálatnál különkülön az aláb b i 3 ism eretlenes egyenletrendszer m egoldását kell elvégeznünk :
P Á P A I
80
BËI. A
A to tális korrelációs koefficiens összeg fo rm ában való m eghatározása m ódot ad a független v álto zó k re la tív súly án ak (j3) m egállapítására. íg y :
m ivel
Százalékos é rték b en :
A kijelölt szám ításo k n ak a felsorolt 71 község ad ataib ó l tö rté n t elvég zése u tá n az aláb b i m egoldásokat k a p tu k . 2.
Szám ítási eredmények a 71 Budapest-környéki településre
И т оги расчетов в отношении 71 будапеш т ских поселений R esults of the Calculations for 71 Settlements in the E nvironm ent of B udapest
Горизонт альная графа: (1) (Зави си м ая перем енная (У ): удельны й вес активны х самодея тельных лиц вне сельского хозяйства) в первичном обследовании; (2) (Зависи м ая переменная (У ): У дельны й вес активн ы х самодеятельных лиц, участвую щ их в маятниковом движ енп в Б у дапеш т и обратно во вторичном обследовании. В ер т и ка ль н а я графа: 1. К орреляц ион ны й коэффициент; 2. косффициепт тотальной кор реляции; 3. парам етры ; 4. относительные веса. Heading: (1) in th e p rim a ry survey (dependent v ariab le (У ): p ro p o rtio n of non-agricultural activ e earn ers; (2) in th e secondary survey (d ep en d en t v ariab le (Y ): pro p o rtio n of activ e earners co m m u tin g to B u d a p est. Lateral text: 1. C orrelation coefficient; 2. to ta l correlation coefficient; 3. p a ra m e te rs; 4. relativ e weight.
Л BUDAPESTI
Л G G L О M lí R Á C I Ó
81
Az elsődleges vizsgálat szám ítási eredményei — a m in t a 2. táb láb ó l lá th a tó — elm életi feltevéseinket igazolva tö b b fontos körülm ényre h ív ják fel a fi gyelm et. E zek közül különösen az a té n y fontos szám unkra, hogy e város környéki települések nem m ezőgazdasági foglalkozású néprétegének alak u lá sában szerepet játszó o k o k n ak m in teg y 6 3 % -á t sikerült a szám ításainkba bevont független v álto zó k k al felölelnünk. Ez kifejezésre ju t a m eglehetősen erősfokú to tá lis korrelációs e g y ü tth a tó b a n . Jelentőségéhez hangsúlyoznunk kell a z t is, hogy a relatív h iba sem éri el a 10% -ot. N em kevésbé fontos azon b an ennél a szám ítási eredm ények révén an n a k igazolódása, hogy a városi típ u sú n épréteg d eterm in álásáb an v aló b an a B u d ap estre ingázásnak van a legnagyobb m é rté k ű és u g y an ak k o r a legnagyobb h a tá sú szerepe. Az rela tív súlya ugyanis tö b b m in t 4 4% és emellé 0,4763 értékű p ara m é te r c sat lakozik. E nnélfogva létjo g o su ltság o t és elfogadható in d o k lást n y e rt az a feltéte lezéseken alapuló elhatározás, hogy a to v á b b ia k b a n — a m ásodlagos vizsgálat keretében — m in t legfon to sab b at : az ingázást teg y ü k m egfigyelésünk közép p o n tjáv á. A másodlagos vizsgálat eredményei — am elyek ugyanazzal az eljárással születtek, m in t az elsődlegeséi — szintén e lju tta tta k célunkhoz. Az oksági té n y ező k k én t fe lv e tt válto zó p áro k ugyanis a lehetségeseknek m integy felét ölelik fel és eg y ü ttes d eterm ináló szerepük a 0,7 é rték ű to tá lis korrelációs koefficiensben rögződik. Az eredm ényekből külön is ki kell em elnünk a B u d a pestre való átlagos elju tá si idő m in teg y 77% -os re latív sú ly ará n y át, am i bizonyságot tesz arról, hogy a b u d a p e sti agglom eráció kiform álódásában a közlekedésnek igen nagy szerepe van. A k é t v izsgálat a la p já n végülis az alábbi k ö v e tk ezte tések et vonjuk le: B udapest környékén egy sor olyan település van , am elyek társa d a lm á n ak alapvető jellegét á lta lá b a n a v áro sra jellem ző foglalkozási ágakból élők határo zzák meg. E z t a m eghatározó szerepet — állandóan m eg ú jítv a és fokozva a z t — döntően B u d a p e st b izto sítja e településeknek azáltal, hogy keresőik zöm ét g y áraib an , ép ítő ip aráb an , kereskedelm i h áló zatáb an stb. foglalkoztatja. Mivel m indez az ingázás révén v álik lehetővé, an nak alap já n célszerű eldönteni, hogy az agglom erációba, vagy legalábbis an n ak a városon kívüli első övezetébe a nag y részt v árosi típ u sú társad alo m m al ren delkező k örnyéki településekből m elyek ta rto z n a k bele. Az odau talás vezérel ve, m ind a m ú lt és a jelen, m ind pedig a jövő szem pontjából az lehet, hogy az első övezetben azok a települések legyenek, am elyeknek a társa d a lm a nem csak B u d ap est révén a la k u lt ki, hanem a jövőben is főként csak általa fejlőd het to v áb b . E n n ek a k ö v etelm énynek legjobb m egközelítését úgy érjü k el, ha eddigi eredm ényeinkhez a településenkénti ingázó arány regressziós függ vényértékét is kiszám ítjuk.
A k iv á la sz to tt független v á lto z ó k a t egyben az ingázás feltételeinek is te k in te ttü k , am elyeknek eg y ü ttes relatív é rté k é t az
6 D em ográfia
82
P Á P A I
BÉI. A
Ha ak k o r a B ud ap estre ingázás á ltal a tele pülés városi típ u sú társad a lm án ak fejlő dési feltételei kedvezők ; ha pedig ak k o r ugyanazok a feltételek kedvezőt lenek. Az agglom eráció városon kívüli első övezetébe azo k at a településeket soroljuk, am elyekre az Yj > Y és az Yj > Y egyenlőtlenségek egyszerre érvényesek. A többi település a m ásodik övezetbe kerül. Az előbbieket — legcélszerűbben ta lán — B u d ap est-k ö rn y ék belső övezetének, az u tó b b ia k a t pedig B udapest-környék külső övezetének nevezh etjü k . A regresszió-értékek kiszám ítása, v alam in t a fentieknek megfelelő csoportosítás u tá n a belső- és külső övezetről az alábbi k ép et k ap ju k .
BUDAP£ST-
X Ö B N rix £MZ>R£
®
b u só
eooöuo
ÍTöXel
A
b u d a p esti agglom eráció Будапеш т ская агломерация The M etropolitan A rea of Budapest
ö v e zn e
XUISO ÖV£Z£T£
A B U D A P E S T I
A G G L O M E R Á C I Ó
83
3. A B u d a p e stre in g á zó k a r á n y a és a n n a k m egfelelő regresszió-érték telep ü lésen kén t Удельный вес л и у , участ вую щ их в маят никовом движ ении в Будапеш т и обратно и соответ ствующ ие регрессивные значения по населениям Proportion of Commuters to B udapest and the Corresponding Regression Values by Settlements
84
P A P A I B F. I , A
f S. tábla 1áhítatán I
Горизонт альная графа: (1) Н азван и е поселен ия; (2) Удельный вес участников в м аятлнковом движ ении в Б удапеш т и обратно в % % к активны м самодеятельным; (3) значение регрес сии; (4) ф актическое значение. В ерт икальная графа: 1. В н утрен няя зона окруж ности Б уд ап еш та; 2. В неш няя зон а о к руж ности Б удап еш та: 3. В н утрен няя и вн еш няя зоны вместе. H eading: (1) N am e of se ttle m e n ts; (2) com m uters to B u d a p est as percentage of activ e ea r n ers; (3) regression v a lu e ; (4) actu n l value. Lateral text: 1. In te rn a l zone of th e enviro n m en t of B u d a p e st; 2. ex tern al zone of th e environ m en t of B u d a p e st; 3. in tern al an d ex tern al zones, together.
H a a k é t ö v ezetet földrajzilag vizsgáljuk, a z t á lla p íth a tju k meg, hogy a váro sk ö rn y ék i települések B u d ap esttel való k ap cso latán ak in ten zitása és á lta lá b a n az agglom erálódás a pesti oldalon összeh aso n líth atatlan u l erősebb, m in t a b u d ai oldalon. A dom borzati, illetve hegyvidéki viszonyok m ellett ennek legfőbb oka a közlekedési k ap cso lato k b an rejlik. Az övezetek alakja, form ája, az egyes települések és a főváros k ö zö tti kapcsolatok fejlődésének fő irá n y a szem p o n tjáb ó l is — m ég külön a pesti oldalon is — ez já tssz a a döntő szerepet. Ezzel k a p cso latb an szám ítási eredm ényeinkből u ta lu n k arra, hogy az ingázásra h a tó okok k ö z ö tt az átlagos elju tási idő am ig a környék belső övezetében 31,7, ad d ig a külső övezetben 95,6 %-os re latív súllyal szerepel. N yilv án v aló an ennek a körülm én ynek — ponto sab b an a fővároshoz való közelségnek — v an a b b an is szerepe, hogy a n ag y arán y ú vándorlási nyereség (1949 — 1959 k ö z ö tt 1000 lakosra 88 fő) a belső övezetre jellemző, nem pedig a külsőre, ahol u g y an ab b an az időszakban csak 1000 : 39 v o lt az ará n y . E b b ő l v iszo n t az is következik, hogy míg az ingázásra h ató okok kö z ö tt a v án d o rlási nyereség h a tá sa a belső övezetben 66,4% -nyi relatív súly a rá n n y a l szerepel, addig a külső övezetben ez m indössze 1,8% .
A BUD APESTI
A G G L О M F, R Á C I Ó
85
A k o n k ré ta b b érzékelés k ed v éért szám ítási eredm ényeinkből a z t is köz lendőnek ta r tju k , hogy a B u d ap estre való elju tás átlagos idejének m inden 5 percnyi rövidülése a belső övezetben 580 fő, a külső övezetben 691 fő ingázó tö b b le te t eredm ényez. A vándorlás érték ítéletéh ez pedig a z t kell m egem lítenünk — és ez B u d a p est szem pontjából igen lényeges —, hogy a belső övezetben m inden ezer főnyi v án d o rlási tö b b le t a B u d ap estre ingázók szám ának 130 fővel való nö vekedését v o n ja m aga u tá n . E zek az a d a to k bizonyos m értékben m ár a jövő ten n iv a ló it is jelzik. E ze k u tá n te k in ts ü k á t a 4. tá b lá b a n az is m e rte te tt m ódszer alap ján m e g h a tá ro z o tt b u d ap esti agglom eráció alap v ető k épét.
4. A b u d a p esti a gglom eráció területe, népessége, n ép sű rű ség e 1960. ja n u á r 1-én Т еррит ория, население и плотность населения будапештской агломерации 1 января 1960 года A rea , P opulation a nd Population D ensity of the B udapest A gglom eration on Ja n u a ry 1, 1960
Горизонт альная графа: (1) Б удап еш т; (2) Т ерри тори я, к м 2; (3) Н аселение, человек; (4) П лотность населен и я н а к м 2. В ер т и ка льна я графа: 1. А дм инистративная; 2. вр у тр еи н я я зона окруж ности; 3. внеш н я я зон а окруж ности; 4. Б уд ап еш тская аглом ерац и я всего. H eading: (1) B u d a p e st; (2) area (square k m ); (3) po p u latio n size; (4) population d en sity per squ. km . Lateral text: 1. A d m in istrativ e a re a ; 2. in tern al zone of its e n v iro n m en t; 3. ex tern al zone of its en v iro n m en t ; 4. th e B u d a p est to ta l m etro p o litan area.
IRODALOM 1. Schw irian, K en t P .— Prehn, John W .: An ax io m atic th e o ry of u rb an isatio n . (A m erican Sociolo gical Review, D ecem ber 1962. Vol. 27. No. 6. S12— 825. p.) 2. Sclmore, Leo F .: T he socio-econom ic s ta tu s of cities a n d suburbcs. (A m erican Sociological R e view, F eb r. 1963. No. 7. 76— 85. p.) 3. Thom as, E dvin N .: Areal associations betw een pop u latio n grow th a n d selected factors in th e Chicago u rb an ized area. (Economic Geography, April, 1960. No. 4. 158— 170. p.) 4. R cim u n n , Georg: Ivriterien einer neuen S tad t-L an d -K lassifik atio n . (Statistische P raxis. D ez. No. 12. 1963.) 5. Federici, Nora: Le riccrche dcm ografiche in funzione dei piani regionali di svilippo econom ico. (Statistica. L uglió:-S ottem bre 1961. No. 2— 3. 541— 549. p.) 6. Chombart de Louwe: P aris e t l’agglom ération parisienne. I— II. P aris. 1952. 7. Dr. Szabady E gon: B evezetés a dem ográfiába. K özgazdasági és Jo g i K önyvkiadó. B udapest. 1 964.610 p. . 8. M cndöl Tibor: Á ltalános település-földrajz. A kadém iai K iadó, B u d ap est. 1963. 567 p. 9. E rdei Ferenc: A népsűrűség egyes kérdései és az agrárnépsűrűség alak u lása. (Demográfia. 1959. évi 1. sz. 12— 31. p .) 10. D r. Bene Lajos: V árosok és vo n zásterü letü k népességi-gazdasági kapcsolatai. (D em ográfia, 1962. évi 4. sz. 503— 505. p.) 11. S á rfalvi Béla: A m ezőgazdasági népesség csökkenése M agyarországon. A kadém iai K iadó, B u d a p est. 1965. 122 p. 12. B á rá n y Lajos— P ápai Béla: A B u d a p est k örnyéki ingaforaalom . (Közlekedéstudományi Szemle. 1964. évi 3. sz. 97— 107. p.) 13. Letlrich E dit: U rbanizálódás M agyarországon. A kadém iai K iadó. B u d a p est, 1965. (F öldrajzi tan u lm án y o k sorozat) 83 p. 14. Szecskő Tam ás: E m b e r és a nagyváros. (G o n d o lattár sorozat) B u d a p est. 1966. 174 p. 15. Gerle György—P ogány Péter: A telep ü lésh áló zat fejlesztésének tervezésénél alk alm azh ató -m atem a tik ai m ódszerek. ( F pítésügyi Szemle. 1965. évi 2. sz. 50— 55.p.)
86
P Á P A I
БУДАПЕШ ТСКАЯ
B ÉL A
АГЛОМЕРАЦИЯ
Резюме Н астоящ ая статья: являю щ аяся первой и самостоятельной частью более обширного реферата, исходит из того, что в случае разделения более крупны х территориальны х явлений по административным единицам (коми татам, уездам), мы к а к правило разъединяем связанные между собой и относящиеся друг к другу составные элементы народонаселения или эконо мической жизни или же соединяем как раз неоднородные явления. Именно поэтому, если мы хотим выявить реально проявляю щ иеся в территориаль ном разрезе связи и различные признаки между населением и остальными элементами производительных сил, то в статистических группировках и анал и зах следует переш агнуть административные границы. Я вления долж ны подвергнуться исследованию в такой пространственной разбивке, кото рые действительно сложились в ходе историко-экономического развития. Опыт в мировом масштабе доказывает, что в ходе развития вокруг боль ш их городов складываю тся поселения, происходит агломерация населения, возникают агломераты. Это основное обстоятельство, должно быть учтено при исследовательской работе по урбанизации и выявлению факторов в этой области. В дальнейшем автор останавливается на вопросах понятия города и агломерации и показывает, что определение города и агломерата соответ ственно, являю тся весьма проблематичными. Затем автор описывает мате матический метод, основанный на определенных теоретических исходных предположениях и дающий возможность для определения агломерации с достаточной точностью и реальностью. Метод, указанны й выше, основан на полных корреляционны х исчислениях н анализе связей с несколькими пере менными. В заклю чительной части реферата автор показы вает применение мето да к определению наиболее значительной — будапештской — в венгерской агломерации.
T H E M E T R O P O L I T A N A R E A OF B U D A P E S 1 Sum m ary T h e p a p e r — firs t b u t in d e p e n d e n t p a r t of a lo n g e r s tu d y — s t a r t s o u t f ro m th e f a c t t h a t w h e n a la r g e r re g io n is a n a ly s e d b y a d m in is tr a t i v e u n its ( d is tr ic ts , c o u n tie s ), t h e c o h e r e n t, o rg a n ic p a r t s of tiie r e g io n ’s p o p u la tio n o r e c o n o m y a r e d is m e m b e re d , o r e v e n h e te ro g e n e o u s p a r t s a r e c o m b in e d . F o r th is v e r y re a s o n if o n e in te n d s to r e v e a l t h e re g io n a l r e la tio n s b e tw e e n t h e p o p u la tio n a n d o th e r p r o d u c tiv e fo rc e s a n d t h e i r d if fe r e n t c r ite r ia in a r e a lis tic w a y , t h e a d m in is tr a tiv e b o u n d a r ie s h a v e to b e le f t o u t o f c o n s id e ra tio n in t h e s t a ti s t i c a l g ro u p in g s a n d a n a ly s e s . T h e p h e n o m e n a h a v e t o be a n a ly s e d b y s u c h re g io n a l u n its a s h a v e b e e n b r o u g h t a b o u t a c tu a lly b y t h e h is to r ic a l a n d e c o n o m ic d e v e lo p m e n t. E x p e rie n c e all o v e r th e w o rld sh o w s t h a t a n a g g lo m e r a tio n of s e ttle m e n ts o r of t h e p o p u la tio n t a k e s p la c e a r o u n d g r e a t to w n s. T h is b a s ic f a c t s h o u ld be b o rn in m in d w h en m a k in g re s e a rc h a n d fa c t-f in d in g w o rk r e la tin g to u r b a n iz a tio n . T h e p a p e r f u r t h e r d e a ls w ith th e c o n c e p tu a l p r o b le m s of tow-ns a n d a g g lo m e ra tio n s a n d p o in ts to t h e f a c t t h a t t h e d e lim ita tio n o f tow m s a n d a g g lo m e r a tio n s re sp ., is a h ig h ly d if fic u lt o b je c tiv e . T h e n , b y m e a n s of c e r ta in t h e o r e tic a l b a s ic h y p o th e s e s , t h e a u th o r review 's a m a th e m a tic a l m e th o d w h ic h m a k e s i t p o ssib le t o d e lim it a g g lo m e r a tio n w ith a r a t h e r g r e a t a c c u r a c y . T h e m e th o d is b a s e d on t h e toLal c o r re la tio n a n a ly s is a s w ell a s on a m u l t i v a r i a t e a n a ly s is. I n t h e c o n c lu d in g p a r t of t h e p a p e r t h e a u th o r sh o w s h o w t h e m e th o d is a p p lie d w h en d e lim itin g th e g r e a te s t H u n g a r ia n a g g lo m e r a tio n : th e B u d a p e s t a g g lo m e ra tio n .
