Iktatószám: VE/O001/00304-0003/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A Veszprém Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a Bárdi Autó Magyarország Autóalkatrész-kereskedelmi Zrt.-t (székhely: 1089 Budapest, Orczy út 44-46.; adószám: 12229132-2-44; a továbbiakban: Vállalkozás)
300.000 Ft (azaz háromszázezer forint)
fogyasztóvédelmi bírsággal sújtja, valamint
kötelezi a Vállalkozást, hogy a határozat jogerőre emelkedésének napjától az általa a Ajka, Május 1. tér 5. szám alatt üzemeltetett „Bárdi Autó Alkatrész Üzletház” elnevezésű kereskedelmi egységben
a jogsértéssel érintett termékek a fogyasztók által fizetendő eladási-, és ahol jogszabály előírja az egységárát a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntesse fel, valamint
a vonatkozó előírásoknak megfelelő, megtévesztő tájékoztatást nem tartalmazó jótállási jegyet bocsásson a fogyasztók rendelkezésére.
A Vállalkozás a megtett intézkedéseiről - a módosított jótállási jegy megküldésével együtt - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hatóságot.
2
Alkalmazott jogszabályok:
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
A termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rendelet) 2. § (1) A termék eladási árát – a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
kell feltüntetni.
Együttes rendelet 3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,
a. a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b. közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
kell feltüntetni.
Együttes rendelet 4. § Az egységárat
a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),
3
b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),
d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),
e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db)
kell feltüntetni.
Fgytv. 16. § (1) A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles.
Fgytv. 2. § m) eladási ár: a termék egy egységre vagy adott mennyiségre vonatkozó ára
n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
4
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
Fttv. 6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
(…)
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
Fttv. 9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.
Fttv. 10. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
(3) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve (a továbbiakban együtt: címke), illetve a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg, vagy ha a 7. § (3) bekezdésében említett tájékoztatási követelmény megsértésével valósul meg.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntése már csak az általa vásárolt áruval kapcsolatban keletkező jogának gyakorlására terjed ki, újabb szerződés megkötésére nem kerül sor, így újabb, a gazdasági verseny alapját képező, arra befolyással bíró ügyletek már nem jönnek létre, ezért a fogyasztó azon döntése, hogy a jótállási igényét
5 gyakorolja-e az áruval kapcsolatban, a gazdasági verseny szempontjából nem tekinthető releváns tényezőnek, ezért az ügy elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.
Fttv. 19. § a) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel
a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.),
(…)
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet) 2. § (1) A jótállás időtartama egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a jótállás időtartama egy év. A jótállást maga a jogalkotó rendeli el, amelyet az eladó nem szüntethet meg önkényesen, sajátos feltételeket szabva a jótállási igény érvényesítésének. A jótállás nem vonatkozik azokra a hibákra, amelynek oka a termék fogyasztó részére való átadását követően keletkezett, azonban az igény kivizsgálására a jótállási idő alatt a forgalmazó köteles. A kifogás rendezését jogszerűen tagadhatja meg, ha például a fogyasztó a terméket nem rendeltetésszerűen használta, azonban magát a jótállást ez esetben sem szüntetheti meg, egy esetleges újabb hiba esetén a jótállási igény kivizsgálását nem tagadhatja meg. Ez alapján nem megfelelő, hogy a Vállalkozás a jótállási jegyen az alábbi fordulatokat használja:
„a jótállás nem érvényesíthető”, „a jótállás megszűnik” stb.
A Vállalkozás azáltal, hogy a kifogásolt termékeket úgy forgalmazta, hogy azok eladási árát, és/vagy egységárát nem tüntette fel sem a termékeken, sem más - a jogszabály által előírt – módon, ezzel megsértette az Fgytv. 14. § (1) bekezdését, valamint az Együttes rendelet 2. § (1) és 3. § (1) bekezdéseit, valamint a 4. §-át.
6 A Vállalkozás azáltal, hogy az általa a próbavásárolt akkumulátorhoz biztosított jótállási jegyen, a jótállási jogokra vonatkozóan a fogyasztók megtévesztésére alkalmas információkat közölt, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, e magatartásával megsértve az Fttv. 3. § (1) bekezdését, valamint a 6. § (1) bekezdés i) pontját.
Kelt: Veszprém, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
