29. NAPKÖZI (2 írás) Emri Erika: Környezeti nevelés a napköziben A magyar napközi otthonok az általános iskolások 40 %-át látják el és nevelik (2003. évi KSH adat). 1989 óta nő a társadalmi igény, részben a családot is pótló napközi otthoni elhelyezés iránt. Ezért a napközi otthonban dolgozó pedagógusokra egyre nagyobb felelősség hárul. Ennek ellenére sajnálatos tény, hogy hazánkban a napközi otthoni nevelésre nincs országos (pl. OM) koncepció, bár 2004-ben megjelent egy hiánypótló könyv: a „Napközi Otthoni Neveléstan”, s a Magyar Pedagógiai Társaság Napközi Otthoni Nevelési Szakosztálya most dolgozik azon, hogy megtervezze a napközi otthoni nevelőmunka rövid, és hosszabbtávú fejlesztési terveit. A napközis nevelő azonban egy pillanatot sem várhat a tervekre, az irányelvekre. Úgy kell dolgoznia, hogy a gyerekek szívesen legyenek a napköziben. Az alsó tagozatos diák az iskolában töltött idejének nagy részét napközis nevelőjével tölti, vele van kapcsolatban. Ezért rendkívül fontos, hogy milyen a napközis nevelő attitűdje és kisugárzása. Egy átlagos iskolában a délelőtti intenzív tanulásban – ahol egyik óra a másikat követi – elfáradnak a gyermekek. Ezért a délutánt színessé, változatossá, játékossá kell tenni, hogy oldódjon a fáradt gyermekben a feszültség. A játszva tanulás a leghatékonyabb. A játék a gyermek számára örömteli cselekvés és közben észre sem veszi, hogy mennyi mindent megtanul. A napközi nagyfokú szabadságot ad. A tanév elején megírt foglalkozási terv akkor jó, ha kellően rugalmas ahhoz, hogy az aktualitásokat bele tudjuk építeni A szabadság azonban nagy felelősséggel jár: az értékközvetítő szerep felerősödik. A napközis nevelő személyiségén keresztül adja át az értékeket diákjainak. Ezért rendkívül fontos mindkettő – mind a nevelő, mind az érték. Az elmúlt negyed század - mióta napközis nevelő vagyok – rendkívül sok változást hozott az életünkben, társadalmunkban. A gazdaság felfokozott működése rendkívül nagy terhet ró környezetünkre. A fogyasztói társadalom azonban kitermelte azt a szűk réteget is, amely képes felelősen gondolkodni környezetünk jövőjéért és rájött arra, hogy a jövő nemzedékének környezeti szemléletformálása a megoldás kulcsa. Ezt a szemléletformálást már egészen kicsi korban, a családban kellene elkezdeni, de ha ez nem adatik meg, akkor az óvoda, az iskola feladata mindenképpen. Ma már eljutottunk oda, hogy az iskolák pedagógiai programját kötelezően ki kellett egészíteni környezeti nevelési programmal. Szerencsés helyzetben voltam, mert azokban az iskolákban, ahol tanítottam, kiemelten kezeltük a környezeti nevelést, mégpedig iskolai szinten. A környezeti nevelés nem szűkülhet le a környezetismereti órákra, a szelleme át kell, hogy hassa az iskola egészét. Ennek a feladatnak a megvalósítására kínálja magát a délutáni napközi, mégis tudatosan dolgoznunk kell azon, hogy valóban a környezeti nevelés színterévé váljék. A végső cél az, hogy az iskolában szerzett látás- és gondolkodásmód hatására diákjainkból környezetük értékeire vigyázó, felelősen gondolkodó, a fenntartható fejlődést segítő felnőttek váljanak.
2 Alkalmazható módszerek 1. A nevek ritmizálva ismételgetése. Az erdőn-mezőn látott, újonnan megismert növények nevét séta közben, a járás ritmusára ismételgetjük. Például: Odvas keltike, fürtös gyöngyike, pettyegetett tüdőfű, salamonpecsét. 2. Növénynevek tanulása énekelve. A Természet BÚVÁR hátoldalán egy-egy élőhely növényeit bemutató virágkalendárium található. Ezeknek a növényeknek az ismerete szükséges a Kaán Károly országos versenyre. Kiválasztjuk a mókás neveket, s azokat az óvodában tanult „A gazda rétre megy” kezdetű dallal tanuljuk meg. Minden gyermek választ egy növénynevet. Rendkívül mókás, mikor a tanteremben a padok között kígyózva azt éneklik, hogy a „löszfalak szagtalan rezedája” vele megy, vagy a „bolygatott lejtősztyeppek pesztercéje” vele megy. A következő gyereket mindig a kígyózó sor utolsó tagja választja, aki hozzá a legközelebb van. Nemcsak mókássága, de mozgékonysága miatt is szeretik ezt a játékot s, közben sok-sok hazai – pl. védett – növénynevet tanulnak meg élőhelyeikkel együtt. 3. A tanteremben az iskolapadok és székek gyors átrendezésével pillanatok alatt körbeülünk, s „Kérdezz-felelek”-et játszunk. Az új ismeretanyagból a nevelő mond egy állítást. Pl.: A kékcinege élelmet keresgélve kopácsol az ágvégeken. A mellette ülő gyermek egy kérdést tesz fel a másik szomszédjának ebből az állításból. Pl.: Melyik madarunk kopácsol élelmet keresgélve az ágvégeken? A szomszédja teljes mondattal válaszol: A kékcinege kopácsol élelmet keresgélve az ágvégeken. Majd ismét állítást mond a nevelő. S most az előbb választ adó gyermek alkot kérdést az állításból a következő szomszédjának. Tehát az állításokat mindig a pedagógus mondja, s minden gyermek a mellette ülőhöz teszi fel a kérdést. Miután válaszolt, a következő kérdést ő alkotja meg, és teszi fel a következő gyermeknek. Minden gyermek kérdez, és válaszol is, míg körbe nem érünk. 4. A látottak felelevenítése rajzos kártyák segítségével. Nagy élményt nyújtott a kisiskolásoknak a Csepeli Víztisztítómű meglátogatása. Volt olyan másodikos gyermek, aki azt mondta: „Mi lett volna, ha én ma hiányzom? – mert eddig ez volt a legjobb hely, ahová elmentünk.” Hogy a látottak feledésbe ne merüljenek, a víztisztítás folyamatát fázisokra bontottam és minden egyes fázis egy-egy kártyára került. A gyerekek megkapták a kártyákat összekeverve, és nekik kellet a sorrendet felállítani. Élményszámba ment, ahogy egymást igazgatva próbálták kitalálni a helyes sorrendet. Mikor elkészültek, mindenki felolvasta a maga kártyáját. 5. Maga az üzemlátogatás is rendkívül hasznos, mert megmutatja, mennyi mindent kell tenni az általunk beszennyezett Duna vízével, hogy ivóvíz minőségűvé váljon. Látták a gyerekek, hogy miért kerül sokba az otthon használt víz díja. Az ide elhozott gyermek talán hamarabb gátat vet az otthoni vízpazarlásnak és hamarabb zárja el a csöpögő vízcsapot. 6. Szerepjáték. A gyerekeket vonzza a Világegyetem, a nagy ismeretlen. Kíváncsiságukat nem nehéz felkelteni a csillagászat iránt. Ide is be lehet lopni egy kis környezetbarát életfelfogást. A Földünk lakói: növények, állatok, emberek, milyen parányiak a világmindenséghez képest. Mennyire kell vigyáznunk az életet adó bolygónkra, hogy az életfeltételeket megőrizzük rajta. A Naprendszerünkkel kapcsolatos legelemibb ismereteket viszonylag könnyen elsajátítják az alsó tagozatos gyerekek, ha el is játszatják a mozgásokat.
3 Szükséges kellékek: fejre rakható Nap-, Hold- és Föld-korona, Nyugat és Kelet tábla:
Ezeket a kellékeket használjuk fel a játék során. Törekedjünk arra, hogy minél több gyerek szerepeljen. Lehet, hogy a félénkebbek először csak a táblákat tartják, de benne vannak a játékban. Az elhangzott kérdésekre a válaszokat előbb elmutogatják, majd szóban is elmondják. Pl.: – Kérdés: Milyen mozgást végez a Föld? – Válasz (amelyet először a szereplők saját testükkel eljátszanak, majd szavakkal is elmondanak): A Nap körül kering, és a saját tengelye körül forog. Közben a Földnek ügyelnie kell az irányra is. – Mindig egyforma távolságra van a Föld a Naptól? – Nem, mert ellipszis pályán kering, amelynek egyik „vége” közelebb van a Naphoz, mint a másik. – Egyenletes sebességgel halad a Föld a Nap körül? – Nem. A Naphoz közeledve gyorsul, távolodva lassabban halad. Ezzel a módszerrel nagyon szeretek dolgozni a gyerekek, mert mozognak, játszanak és közben komoly ismeretekhez jutnak. 7. Párosítás. Balogh János ökológus professzor mondta, hogy „Szerényebben kell élni, mert Gaia «leváltja» az embert.” Ezt a gondolatot a csillagászattal nagyon jól össze lehet kapcsolni. A csillagászati ismeretek során megtudhatják a gyermekek, hogy a világmindenség milyen óriási méretű hozzánk képest, s mi milyen parányiak vagyunk ebben az összehasonlításban. Ez a parányi lény, ha nem viselkedik szerényen, nagyon nagy pusztítást tud végezni önző céljai eléréséért. Azokat az embereket, akiktől sokat tanultunk nem szabad elfelejteni. Erre jó ez a játék. Kártyákra írjuk pirossal a neveket, és kékkel a hozzájuk kapcsolódó ismereteinket. A fent említett Balogh Jánosnál ez így van: Balogh János
Ökológus professzor. Szerényebben kell élni, mert Gaia „leváltja” az embert.
Akivel csak tanulmányaink során kapcsolatba kerülünk, mindenkit felírunk ilyen kártyákra. Így egyre több név gyűlik össze. Minden új név felvételekor elővesszük a korábbi kártyákat is, kiosztjuk a gyerekek közt, és nekik meg kell találniuk a párokat. A gyűjtemény darabjai ilyenek lehetnek:
4 Herman Ottó
A pókok világhírű kutatója.
Arany János
A fülemile c. vers költője.
Brehm
Az 1800-as évek német zoológusa.
Konrad Lorenz
Liba lányom, Martina
8. Játék a szavakkal. Az előbbi játékban szerepelt az ökológus meg a zoológus szó. Ezek idegen (furcsa) szavak, de a megismerésük fontos Kártyára felírjuk az idegen szavakat, melyeket megkapnak a gyerekek. A nevelő az idegen szavak értelmezését mondja. Aki a jelentés alapján felismeri a szót, felmutatja a nála lévő kártyát, és hangosan mondja az idegen szót. Néhány lehetséges példa: Gaia
Földanya
gravitáció
Az (égi)testek közt érvényesülő tömegvonzás
zoológus
Állattan tudósa
territórium
Állatok „felségterülete”, élőhelye
guanó
madarak hosszú időn át felgyülemlett ürüléke
imágó
kifejlett rovar
9. A gyerekek kedvenc játéka mindezeken túl a „Bölcs Béka”. A zöld vagy barna kartonból kivágott békafej hátsó oldalára kérdéseket írunk fel ceruzával (hogy a kérdés cserélhető legyen). A kérdés lehet az új anyaghoz kapcsolódó, például: Milyen termése van a juharnak? De lehet általános műveltséget segítő is Például: Melyik hazánk legnagyobb bogara? Lehet nem kérdés
5 formájában is használni. Például ha csak az van a békán, hogy kormorán, akkor a válasz kárókatona, a cserjére a válasz bokor. A Bölcs Békát legjobb szabadban játszani, de lehet tanteremben is. Az elrejtett békákat meg kell keresni, majd a kérdésekre válaszolni. Lehet az is játékszabály, hogy egy pontot ér a megtalált béka, és egy pontot a jó válasz. A játék lényege, hogy a gyakori bölcs békázással előbb-utóbb megtanulják a gyerekek a tananyagot. Jól lehet ezt alkalmazni összefoglalásnál vagy utána ellenőrzésnél. Minden óra anyagát bölcs békára kell tenni. Ha ezt a módszert alkalmazzuk végig egy témakör kapcsán, akkor az összefoglaló óra játékossá válhat. A tanulandó anyag sohasem légből kapott. Mindig valamihez kötődik. Ez lehet a gyermek által behozott könyv, a délelőtti tananyag, kirándulásokon látottak, behozott termés, jeles nap, egy TV-műsor vagy az utcán tapasztaltak stb. Minden témát fel lehet használni, ki lehet beszélni a NAPKÖZI-ben ugyanolyan jól, mint OTTHON.
6 Mosonyiné Kelemen Gyöngyi: A szabadidő akkor szabad, ha a gyermek szabadnak éli meg (Iskolazöldítés a napköziben) Sokszínű csoportomról, a szabadidejük alakulása szerint Az idei tanévben négy osztály tanulói kerültek hozzám. Jelenlegi létszámunk 30 fő. Tanulási időben - a kötelező logopédiai és fejlesztő órák, a szakkörök, és egyéb elfoglaltságok, hiányzások miatt, - átlagosan 20-25 fő van együtt. Az eltérő órarendek miatt, az ötödik, hatodik órában általában, még csak a csoportom kis hányada van velem, de mindig más osztály, vagy osztályok tanulói. A csoportomhoz tartozó hatodikosok logopédiai osztályba járnak (6.b/ 10 fő), egy nap kivételével, mindig 6 órájuk van, mert a logopédiai óráik jó része be van építve az órarendjükbe. A délutánra maradó logopédiai órák és szakkörök miatt nagyon kevés a szabadidejük. Az ötödikesek három osztályból jönnek: Az egyik ötödikes társaság logopédiai osztályba jár (5.b/ 7 fő), akiknek délutánonként nagyon sok elfoglaltságuk van, részben a logopédiai óráik, másrészt egyéb szakköri foglalkozások miatt. Szívesen sportolnak, minden lehetőséget megragadnak, hogy mozoghassanak. A másik ötödikes társaság (5.a/ 6 fő, ketten matematika tagozatosak), elég sok szabadidővel rendelkezik. Náluk nagyon sok magatartási probléma van, és ezeknek a megbeszélése, sok időt igényel. Feladattudatuk többnyire kialakulatlan, nem tűrik a kötöttséget, állandóan mozgásban vannak, mindent és mindenkit nagyon hamar megunnak. A számítógép és mobiltelefon a legjobb barátjuk. A harmadik ötödikes társaságot a fejlesztő osztály tanulói alkotják (5.c/ 7 fő). Ők rendelkeznek a legtöbb szabadidővel, szívesen vesznek részt a közös játékokban, szeretnek kézműveskedni, társasozni. A gyerekek életkora 10-14 év, 7 lány és 23 fiú. Sokan, sokféle délutáni programon vesznek részt, emiatt napközis időbeosztásunkat, szabadidős tevékenységünket, tanulási időnket ezekhez kell igazítanunk, hogy a be- kijáró tanulók ne zavarják, az éppen tanulásban elmélyedt gyerekeket. Évek óta összevont csoporttal dolgozom, és mindig 3 - 4 osztály tanulóiból áll össze egy napközis csoport. A gyerekek létszáma, szabadidejének mennyisége, az ideihez hasonlóan alakul minden évben. A szabadidő mennyisége a napirend függvénye 11:50 – 13:30 Általában az 5. órában, már a csoport egy része velem van. Az ötödik, vagy hatodik órában hetente egyszer, minden ötödikes jöhet az informatika terembe, ahol internetezünk, tanórákra, iskolaújságba gyűjtögetünk, már mindenkinek van mail címe, néha otthonról is levelezünk. Máskor a könyvtárban vagyunk, olvasunk, logikai játékokkal játszunk, nagyon sok személyiség fejlesztő játékot itt, kis közösségben próbálunk ki, és bizony az is előfordul, hogy a lemaradókkal tanulunk. Évek óta a hétfő, kedd a gyógytorna napja, ezért ezeken a napokon, a gyógytornások ekkor tanulnak, hogy ne vigyék haza házi feladatukat. Akinek nincs délutáni elfoglaltsága kézműveskedhet, rajzolhat…
7 13:30 – 14:20 A hatodik óra után, mindannyian a napközis teremben találkozunk. Nagyon igyekeznünk kell ilyenkor a napi teendők megbeszélésével, mert csak 5 perces a szünet, és azoknak kell először szóhoz jutni, akiknek a hetedik órában programjuk van. Ezután a maradók, magukhoz veszik az évszaknak megfelelő öltözéket, és a szekrényből lehet a szatyrokba pakolni az udvari játékokat. Egy kikötés van, aki leviszi, az hozza fel, de annyian és annyi játékot vihetnek, amennyihez kedvük van. Együtt ebédelünk, és ha a társaság nagyobb része megebédelt, lehet menni az udvarra, a lassabban evők, ahogy végeztek csatlakoznak hozzánk. Az udvarról először azok indulnak, akiknek van a 8. órában elfoglaltságuk, aztán összeszedjük a játékokat és mehetünk tanulni. 14:20 – kb.15:10 Először megbeszéljük, melyik osztálynak milyen órái voltak délelőtt, milyen házi feladatot kaptak, mindenki összeállítja a tanulni valóinak sorrendjét. Az előkészületek ideje alatt, ez 10-15 perc, a tanterem ajtaja nyitva áll, hogy mindenki szabadon eldönthesse a mosdóba megy először, vagy a tanszereit készíti elő. Külső szemlélőnek ez bizonyára maga a káosz, de 10-15 perc elteltével, mindenki csendben tanul. Ebben az órában azok a gyerekek is a helyükön olvasgatnak, akiknek valamilyen rejtélyes ok miatt, nincs házi feladatuk. kb. 15:10 – Uzsonna, és aki az első órában elkészült a leckéjével, mehet a könyvtárba, vagy a pihenő sarokba. Sokan vagyunk, nagyon hangoskodni a teremben nem lehet, mert mindig van, aki tanul, vagy azért, mert sok leckéje van, vagy azért, mert a 8. órában valamilyen elfoglaltsága volt. Ám aki befejezte a munkát, a pihenő sarokban sokféle tevékenység közül választhat. Sokan gyöngyfűzéssel, gyöngyszövéssel, üvegmatrica készítéssel töltik ki idejüket. Néhányan a kikészített feladatlapokon törik fejüket, mások sakkoznak, sudokuznak. kb.15.20 – 16:00 Folytatódik a tanulás, és a házi feladatok ellenőrzése, a napi munka értékelése. Ritkán fordul elő, hogy az egész csoport szabadon tevékenykedhet ebben az órában. Havonta egyszer pénteken, iskolán kívüli programot szervezünk. Néha 4 óra után is együtt maradunk a csoport egy részével, ilyenkor valamilyen alkalomra ajándékokat, játékokat készítünk, vagy főzőcskézünk. Projekt hetek a napköziben A napközinek az a feladata, hogy a tanulókat önálló ismeretszerzésre, a szabadidő helyes felhasználására, az egészséges életmódra és a társas kapcsolatok kialakítására nevelje. Célom, hogy minden gyermek képességeinek megfelelően tudjon fejlődni szabadidős tevékenysége közben is, legyen lehetősége a továbbfejlődésre, pozitívumainak kibontakoztatására. A jövőben a foglalkoztatási tervet úgy szeretném átalakítani, hogy ezeknek a célkitűzéseknek megfeleljen, de a gyerekek számára élménydúsabb, spontánabb legyen a szabadidős tevékenységekben való részvétel. Hat témakört dolgoztam ki a 2008-2009-es tanévre, általában 3 hetes projektekben gondolkodtam. Meggyőződésem, ha hosszabb ideig foglalkozunk egy témával, idővel minden gyerek kedvet kap, részt vesz valamilyen formában. Minél sokrétűbb a kiválasztott téma feldolgozása, annál több területen fejlődnek képességeik.
8 Egy-egy projektet azért terveztem, 2-4 hetes időtartamra, hogy ne csak az aktív mag tevékenykedjen, minden gyereknek legyen ideje neki tetsző témát választani. A projekteket úgy állítottam össze, hogy a gyerekeknek mindig legyen lehetőségük saját elképzeléseiket megvalósítani, sokat lehessen játszani, írásos és tárgyi gyűjtőmunkát végezni, rajzolni, alkotni, jókat beszélgetni. Úgy tervezem, hogy minden témakörből az elkészült gyűjteményeket, rajzokat a termünkben folyamatosan kiállítjuk, hogy mindenki láthassa, olvashassa, észrevehesse, hogy „ilyet én is tudok!”. Minden témakört egy csábító iskolán kívüli program, egy kis falatozás és természetesen a látottak, hallottak értékelése zár. Úgy gondolom, hogy az egyes osztályok közötti ellentétek, feszültségek csökkennek a kis csoportokban végzett gyűjtőmunkák, közös kiállítások, játékos feladatok során. Az előkészítő, szervezési munkák idő és munkaigényesek, de a projekt hetek megvalósítása az iskola számára, anyagilag nem megterhelő. A projekt hetek témakörei: • Ismerkedés, barátság • Az egészséges táplálkozás • Ünnepek • Szórakozás • A tavasz • A nyári szünet örömei, veszélyei Minden projektet egy színes, kiegészíthető faliújsággal indítok, amelyen szerepel a témakör, és az általam összeállított ötletek, amiket a gyerekek kiegészítenek ötleteikkel. A faliújságon feltűntetem a projekt pontos időtartamát, lezárásának módját. ( A záró értékelés mindin esetben péntek, hogy mindenki részt vehessen.) Minden projekt, egy gondolatébresztő kérdéssel, felhívással indul. A közösen véglegesített ötleteket, 3-4 fős csoportokban dolgozzák fel. A csoportok a faliújságon jelzik, mivel szeretnének foglalkozni. Egy témát legfeljebb 2 csoport dolgozhat fel. A csoportok kialakulásakor, a témák kiválasztásakor, a gazdára talált ötleteket letakarjuk. ( A többi marad, mert biztosan lesznek olyanok, akik csak később kapcsolódnak be.) Átgondoljuk csoportonként az eszköz és anyagszükségletet. A faliújságon rögzítjük, hogy milyen anyagokat, eszközöket tudok biztosítani, és mi az, amit a gyerekeknek kell beszerezni. A csoportok időbeosztást készítenek, és felosztják egymás közt a feladatokat. A csoportokkal egyeztetek, megbeszéljük, hogy mihez kérnek segítséget, és amivel elkészültek, milyen formában teszik közzé. Legkésőbb a projekt lezárása előtti csütörtökön a gyűjtőmunkák, és kis alkotások is kiállításra kerülnek. Értékelés, projektzáró kirándulás, közös délután. Szeptember: Ismerkedés, barátság Cél: Megismerjék a gyerekek egymást, megszokják a felsős életformát, új barátokra találjanak, szorongásaik feloldódjanak. „Mindenki hallja, hogy mit mondasz, a barátok meghallgatják, hogy mit mondasz, de a jó barát felfigyel arra is, amit NEM mondasz ki.” (Szókratész) Időtartam: 3 hét
9 Ötletek: • Ismerkedési játékok betanítása – 4-5 féle játék közül választhatnak • Készíttessetek önarcképet név nélkül mindenkivel, és készítsetek mindenkinek névjegykártyát – ha mind elkészült, lehet egy interaktív tablót készíteni! • Hozassatok mindenkivel egy kiskori fotót, és színes magazinok felhasználásával készítsetek egy vidám tablót! • Meghatározzuk a felsős napirendet – rajzokkal, kívánságokkal kiegészítjük • Öltöztessétek őszbe ablakainkat! • Ismerkedjetek meg iskolánk ismeretlen zugaival – készítsetek kereső játékot a csoportnak (Kártyákra felírt helyiségeket kell megkeresni, útvonalat lerajzolni, vagy fordítva, rajzról helyiséget megtalálni.) • Mutassátok be hol éltek, hangokkal, képekkel! • Jelöljétek be Budapest térképén, ki hol lakik, a közel lakókhoz szervezzetek sétát! • Rajzoljátok meg a csoport „tudás fáját”, amire egész évben gyűjtögetni lehet a leveleket, ám most már megkezdhetitek a nyomozást, kinek milyen képessége kerüljön először a fára! • Készítsetek barátság karkötőt, tanítsátok meg a többieknek is a technikáját! • Készítsetek barátság sütit! Zárás: Elsétálunk a Városligetbe, és kiválasztjuk a csoport fáját. Alatta mindenki elmondhatja, hogyan érezte magát, értékelheti a saját és mások munkáját. Anyagszükséglet: Tanár szerzi be: játékleírások, kártyák, rajzlap, festék, ecset, csomagoló papír, órarendek, Budapest térkép, színes rajzszeg, fonal, ragasztó, kartonok, minta karkötők, süti recept, magnó Gyerekek hozzák: színes magazinok, mindenki hoz magáról egy fotót, színes ceruza, sütihez hozzávalók Október – november: Az egészséges táplálkozás Cél: Tanulják meg, melyek azok az ételek, amelyek fontosak egészséges fejlődésük szempontjából. Ha módjukban áll, tudatosan válasszanak egészséges ételeket, legyenek tisztában a túlsúlyosság és az alultápláltság veszélyeivel. A téli hónapokban fokozottan kell figyelni a vitaminpótlásra! Reggelizz úgy, mint a király, ebédelj úgy, mint a polgár, és vacsorázz úgy, mint a koldus! – mit jelent a közmondás? Időtartam: 3 hét Ötletek: • Ünnepi étkeink – otthoni étkezési élmények felelevenítése rajzban, szóban • Gyümölcsökből, zöldségekből vak kóstoló készítése. • Hogyan érzékelik érzékszerveink az élelmiszereket? – plakát készítése • Mit kell tudni az italokról? Mennyi folyadékot kell naponta fogyasztanunk? Hogyan készülnek a különféle italok? Készítsetek gyümölcslevet, gyümölcsturmixot! • Zöldségfélék, gyümölcsök – külső, belső jellemzőik, mi a fő feladatuk testünkben, fotók, rajzok, memória kártyák készítése • Hányféleképpen kerül a burgonya az asztalunkra? • Készítsetek burgonyából zöldség-, gyümölcsnyomdát! • Mire kell figyelni az élelmiszerek vásárlásakor? Gyűjtsetek vevőtájékoztató címkéket! • Elemezzétek az iskolai ételeket! Hogyan kellene jobbá tenni? • Készítsetek plakátot a helyes táplálkozásról!
10 •
Hogyan lehet tartósítani ételeinket? Ti melyik módon tartósított élelmiszert fogyasztjátok a leggyakrabban? • Melyek a leghizlalóbb ételeink? • Ki a sovány és ki a kövér? – Keressetek tudományos magyarázatokat! • Készítsetek gyümölcssalátát! Zárás: Kiállítás, értékelés. Látogatás a Mezőgazdasági Múzeumba, és ha már a Ligetben járunk, megkeressük a csoport fáját, és mesélünk neki. Anyagszükséglet: Tanár szerzi be: szép fotók gyümölcs és zöldségtálakról, karton, kártyák, mixer, burgonya, kések, rajzlapok, tálak, gyümölcs, zöldség Gyerekek hozzák: szép fotók ételekről, kóstoló a kedvenc ételből, gyümölcs, zöldség November, december:
Ünnepek
Cél: Ismerjék meg az ünnepek, ünneplés jelentőségét. Tiszteljék mások szokásait! Ha ismerik, őrizzék, vigyék tovább családjuk hagyományait. „Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Nem kell sok az emberi ünnephez.” Márai Sándor Időtartam: 3 hét Ötletek: • Nézzetek utána, mit jelentenek a fogalmak: nemzeti ünnep, keresztény ünnep, családi ünnep, világnapok • Gyűjtsétek össze legfontosabb ünnepeinket! Mit jelent az advent? Készítsetek adventi naptárt! • Milyen az igazi adventi koszorú? Készítsétek el! • Hogyan ünneplik más nemzetek a Mikulást, a karácsonyt • Gyűjtsétek össze, milyen apró ajándék elkészítésében vagytok ügyesek, tanítsátok meg társaitoknak is! • Mikor van Luca nap, mi a története? Iskolánkban hagyomány a Luca napi vásár, minden csoport készítsen minél több vásárfiát: Készíthettek pompon figurát, fonalbábot, mécses tartókat vesszőből, festett üvegből, termés képeket, ajándékkísérő kártyákat, filc állatkákat, ablakdíszeket. • Karácsonyi szokások gyűjtése otthon, rokonoknál, könyvekből, internetről. • Legyen a te karácsonyfád a legszebb! - rendezzetek rajz- és fenyődísz versenyt! • Hozzatok sok karácsonyi zenét, hallgassuk együtt! • Süssetek karácsonyi csillagocskát! • Rendezzetek Mikulás napi futóversenyt! Zárás: Kiállítás, beszámolók ajándékozás. Anyagszükséglet: Tanár szerzi be: Luca napi vásár alapanyagai: vessző, gyertya, mécses, kartonok, filc, ajándékok mintadarabjai, adventi koszorú alapanyaga, süti recept Gyerekek hozzák: Saját készítésű ajándéktárgyak, gyűjtemények, süti alapanyaga Február: Szórakozás Cél: Tudjanak felszabadultan, kulturáltan szórakozni, öltözzenek alkalomhoz illően. Készüljenek a farsangra, minél többen készítsenek papírmasé álarcot, ami sok türelmet, kitartást követel készítőjétől.
11 „Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevettünk.” Nicolas Chamfort Időtartam: 3 hét Ötletek: • Papírmasé álarc készítése – hosszadalmas munka, de megéri! • Mi az álarc? Hol és milyen álarcokat készítenek? Kik viseltek régen álarcot? • Milyen a jó jelmez? Hol viselhetünk jelmezt? • Milyen népszokásokat ismersz? Mi a babona? Keress vicces babonákat, írd ki a babonafalra! • Mettől meddig tart a farsang? Hogyan készül a farsangi fánk? Mit ettek régen farsang idején? • Készíts mulatságos feladványt társaidnak! Gyűjtsétek össze a legjobb vicceket! • Mikor van húshagyó kedd? Mi a jelentése? Mi a böjt szerepe? • Rajzold le, milyen jelmezt viselnél szívesen? Mi különbözteti meg a jelmezt, a mindennapi viselettől? • Készíts farsangi díszeket a terembe! Keress szórakoztató zenét, ha neked tetszik, mi is meghallgatjuk. • Milyen táncokat táncoltak régen és ma, mi a divat? Készülj egy tánccal, és egy játékkal a napközis farsangra! • Milyen lett az álarcod, mutatkozz be! • Valentin nap, Bálint nap – melyik tetszik? • Szervezzetek táncversenyt! Zárás: Kiállítás, beszámolók. Álarcos napközis bál Anyagszükséglet: Tanár szerzi be: Lufik, tapétaragasztó, rajzlap, csomagoló papír a babonáknak, krepp papír, origami papír Gyerekek hozzák: újságpapír, CD, gyűjtemények Március-április: A tavasz Cél: Figyeljenek az ébredő természetre, ismerjék meg hangjait, színeit, zenéjét, minden szépségét! Szeressék, becsüljék a természet szépségeit! Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. Időtartam: 4 hét Ötletek: • Miben különbözik a tavasz a többi évszaktól? Keressetek tavaszi verseket, tanuljátok meg, vegyétek fel hangotokat! • Rajzoljatok tavaszi virágokat! Készítsetek virágdíszeket az ablakokba! • Gyűjtsetek tavaszi hangokat! Állítsatok össze hangkitalálós játékot! • Minden napra egy zene! Hallgassuk meg a legszebb tavaszi zenéket. Tanítsatok meg egy tavaszi népdalt! • Keressetek a csoport számára, egy kellemes kirándulóhelyet! Győzzétek meg társaitokat, miért épp oda menjünk! • Milyen növények díszítik iskolánkat? Rajzold le azt, amelyik neked a legjobban tetszik?
12 • • • • •
Díszítsetek virágcserepet! Ültessetek egynyári növényeket! Már most gondoljatok Anyák napjára! Készítsetek virág képeket! Készítsetek üde tálat friss zöldségekből! Mit nevezünk természetvédelmi területnek? Gyűjts ismertetőket védett területeinkről! Rajzold be egy térképre hazánk nemzeti parkjait! Keresd meg egy ott nyíló növénynek a fotóját! • Látogassunk el az Állatkertbe, figyeljük meg a napóra mozgását! Készítsetek feladatsort társaitoknak! Zárás: Kiállítás, zöldségtál, értékelés. A gyerekek által kiválasztott helyre kirándulunk, festésre alkalmas kavicsokat gyűjtünk. Anyagszükséglet: Tanár szerzi be: virágcserép, föld, palánták, karton, rajzlap, ragasztó, feladatlapok az állatkerti látogatáshoz, száraz virág Gyerekek hozzák: palánták, képek, zenék, versek Május – június:
A nyári szünet örömei és veszélyei
Cél: Keressenek hasznos programokat a szünetre! Közlekedjenek biztonságosan, kerüljék a veszélyes helyzeteket! „Június volt s ujjongtunk, nincs tovább, Most gyertek, szabad mellű örömök S pusztuljatok, bilincses iskolák.” Ady Endre Időtartam: 2 hét Ötletek • Gyűjtsetek interneten nyári programokat Mire kell vigyázni, ha ismeretlen helyről gyűjtesz ajánlatokat? Készítsetek plakátot! • Gyűjtsd össze, mit szeretsz legjobban csinálni szabadidődben! Találjatok ki közös programokat! • Keresd meg a térképen, hova mentek nyaralni! Gyűjts képeket, információkat a helyszínről! • Nézz utána, milyen látnivalók, programok vannak a kiszemelt helyszínen? • Írd össze, mit kell magaddal vinni! • Ha szeretsz gyűjtögetni, ne felejts el a gyűjtéshez alkalmas dobozokat, mappákat készíteni! • Mire kell vigyázni, ha strandra mész? Mire kell figyelni egy hegyi túra során? Milyen kozmetikumokat használhat egy tizenéves? Lássuk! • Ha nem tudsz elutazni, szervezz barátaiddal budapesti kirándulást! Mit érdemes megnézni Budapesten? Találjatok ki körutakat! • Gyűjtsetek képeket a nyári divatról! Mi az, amit otthon is el lehet készíteni? Mutassátok meg! • Gyűjts városi zajokat, találják ki társaid, mit hallanak felvételeiden! • Fessen ki mindenki legalább egy kavicsot, amit a múltkori kirándulásról hoztunk! • Mit mondunk a csoport fájának? Gyűjtsétek össze a tanév legszebb élményeit! Zárás: Kiállítás, játék, értékelés, záró buli, ahol mindenki elajándékozza a festett kavicsot. Anyagszükséglet: Tanár szerzi be: Térkép, karton, festék Gyerekek hozzák: képek, zenék, versek