"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
1/28
Munkabér- munkaügy Ajánlott számítógép-konfiguráció IBM PC kompatibilis személyi számítógép, Szerver: Pentium II 128MB RAM 200 MB szabad winchester-kapacitás, MS-Windows NT/9x/Me/2000/Xp operációs rendszer, illetve bármelyik Linux disztribúció. Kliens: Pentium I 64MB RAM 100 MB szabad winchester-kapacitás, MS-Windows NT/9x/Me/2000/Xp operációs rendszer
A programcsomag általános leírása A MUNKABÉR-MUNKAÜGYI alrendszer természetes egységet alkot. Alapvető azonosító a törzsszám (max: 11 jegyű szám), amihez az előtag, családi név és az utónév hozzá van rendelve, így egy összetett kulcsú adatbázist kapunk, amely a törzsszámra és névre rendezett. A rendezett adatbázis lekérdezhető ezáltal törzsszám vagy névsor szerint. Az adatbázisok tartalmazzák az alapvető személyi adatokat, a munkavégzés idő- és teljesítmény adatait, a személyi jövedelemadó adatokat, melyek havi és éves összesítésekben is lekérdezhetőek. A munkabér - és munkaügyi alrendszer a bérelszámolás után már önmaga eljut odáig, hogy elkészíti a fizetési jegyzékeket, a pénztári kifizetési bizonylatokat, a címletezést, vezeti a személyi kartonokat, az előjegyzett levonások hátralékát, az SZJA-t , főkönyvi feladást készít a juttatásokról, a levonásokról, a TB járulékról, a munkaadói járulékról, a szakképzési és az egészségügyi hozzájárulásról. A program az aktuális dátumból veszi az aktuális évet. Ha még nincsenek a tárgyévben megnyitva az adatbázisok, akkor a gép rákérdez, hogy létrehozza-e az adott év üres adatbázisait, amit azután feltölthetünk adatokkal. Az előző év alapján is lehetséges a nyitás.
A bér rendszer menüje
A főmenüben az alábbi menüpontok találhatóak: ● Elszámolás: menüpont alatt kezdeményezhetjük a bérelszámolást ● Törzsadatok: menüpont alatt tarthatjuk karban, a dolgozók adatait, a juttatási illetve a levonási jogcímeket, valamint a bérszabályzatot ● Feladás: A főkönyvi feladást kezdeményezhetjük ennél a menüpontnál © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul ●
●
2/28
Listák: kiválasztása esetén lehetőséget kínál a program a Jogcímes összesítő, Fizetési jegyzék, Pénztári kifizetési lista, Havi összesítő, Személyi karton, magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallás kérésére továbbá 0708-as nyomtatvány (eredeti és javított) elkészítésére, elektronikus átutalási megbízások elkészítésére banki terminálprogramok számára. Speciális: Nem általános körben használt modulfunkciók.
Személyi adatok felvitele, módosítása
A személyi adatok felvitelére három adatbeviteli maszk szolgál, a fehér alapszínű mezők kitöltése kötelező, a sárga mezők kitöltése nélkül lehet bért elszámolni, azonban az adatszolgáltatásokhoz (SZJA, NYENYI) szükség lesz ezekre is.
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
3/28
A dolgozó jogviszonyának rögzítésére külön nyomógomb szolgál. Egy időben több érvényes jogviszonya is lehet a dolgozónak ugyanannál a munkáltatónál, azonban ezek közül csak egy lehet munkaviszony. Egy éven belül többször is létesíthet munkaviszonyt a dolgozó ugyanazzal a munkáltatóval. Ezt mind egy-egy külön sorban kell szerepeltetni a jogviszonyoknál. Az előző, már megszűnt jogviszonyokat nem kell, de nem is szabad kitörölni !
A dolgozó jogviszonyának felvételekor meg kell adnunk a jogviszony típusát, mely kiválasztható a jogviszonyok táblázatából (a program tartalmazza). A jogviszonyt kétjegyű kód azonosítja, van megnevezése és egy arra vonatkozó jelölés, hogy az adott jogviszony munkaviszonynak számít-e. Ha nem tudjuk a jogviszony kódszámát, akkor ? begépelésével lekérdezhetjük. Például: 15 20 24 30 41 47
Szövetkezeti tag Munkaviszonyban álló Segítő családtag Társas váll. (főfoglalkozás) Megbízással munkát végző Bedolgozó
Munkaviszony Munkaviszony Nem m.v. Nem m.v. nem m.v. Munkaviszony
Meg kell adnunk a munkaidőre vonatkozó jelölést, ha nem ismerjük a lehetőségeket, akkor a mező jobboldali részére kattintva egy lebomló lista jelenik meg, ahonnan kiválaszthatjuk a megfelelőt. Meg kell adnunk a kötelező heti óraszámot, mely a teljes és részmunkaidőnél különösen fontos, mivel az egészségügyi hozzájárulást munkaidő arányosan kell számítani. Az EHO lehet Tételes , %-os illetve Nem kell fizetni. Meg kell adnunk a jogviszonyhoz tartozó FEOR- számot is, mely kiválasztható a FEOR táblázatból úgy, hogy ? jelet írunk a FEOR szám helyére. Meg kell adnunk a belépés (a jogviszony kezdetének) dátumát. START kártyás foglalkoztatott esetén töltsük ki a Start kezdete és vége mezőket, valamint az összeghatárt, így a megadott időpontok között a bejegyzett összeghatárig a pályakezdőkre vonatkozó szabály szerint 15%, illetve 25% járulékot számol a program és nincs EHO, illetve munkaadói járulék fizetési kötelezettség. (Az összeghatár a minimálbér 1,5 vagy 2-szerese legyen.) Kilépéskor a kilépés dátumát és módját kell bevinni. © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
4/28
Bárhol érvényes a program használatakor, hogy az adatbeviteli mezők jobb oldalán, ha megjelenik egy lefelé mutató háromszög, akkor arra kattintva legördülő adatokból kiválaszthatjuk a mező beállítandó értékét.
Juttatási jogcímek Az gyakran használt jogcímeket nem kell külön felvenni, mert a rendszer maga generálja azokat, de a paramétereit módosítani lehet. A jogcímeket a következő módon kell definiálnunk:
Amennyiben bérelszámolásnál a tárgyév folyamán használtuk már az adott jogcímet, akkor az nem törölhető, és nem módosítható. A kontírozás mikéntje azonban bármikor átállítható. Az adó- és járulékköteles juttatások tartozik számlája 54-es, követel számlája mindig a 471-es jövedelemszámla. A többi juttatás követel számlája a 472-es legyen. Így elérhető, hogy az automatikus főkönyvi feladás eredményeként a 471-es jövedelemszámlán nem keletkezik egyenleg, és a kifizetendő összeg a 472-esen gyűlik össze. Ha valamely jogcímre már számfejtettünk, ezáltal nem tudjuk módosítani a korábbi helytelen beállítását, akkor töröljük le az adott jogcímre korábban történt valamennyi számfejtést és ezután © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
5/28
módosítjuk a beállítást, vagy pedig mínusz előjellel elszámoljuk a korábban számfejtetteket és egy új helyesen beállított jogcímen ismételten lerögzítjük.
Levonási jogcímek
Itt az egyéb levonások jogcímeit kell felvennünk, mert az adó és járuléklevonások be vannak építve a programba. A levonásjogcímek kódjai 100-999-ig terjedhetnek. A tartozik számlához mindig a 471-es jövedelemszámlát írjuk. Az önkéntes nyugdíjpénztár kódját abban az esetben töltsük ki, ha a jogcím önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat jelöl. A levonás jogcímek közé kell felvennünk például a munkabérelőleg visszafizetését, a gyerektartást, letiltást, folyószámlára átutalást. Annyi jogcímet kell felvennünk folyószámlára utalásként ahány pénzintézethez utaltatnak a dolgozók. A levonás jogcím kódjának nagy jelentősége van, mert a levonások a kód növekvő sorrendjében történnek meg, tehát a fontosabb levonásoknak kisebb kódszámot kell adni. A folyószámlára utalásoknak szoktuk a legnagyobb kódszámot adni.
Levonás-előjegyzés A levonások lehetnek: Sorszám 1. 2. 3. 4. ● ●
● ●
TARTOZÁS kitöltve kitöltve -----
FIX RÉSZLET kitöltve --kitöltve ---
%-OS RÉSZLET --kitöltve --kitöltve
HÁTRALÉK kitöltve kitöltve -----
Meghatározott összegű tartozás, melynek megfizetése egyenlő részletekben történik. A levonás addig tart, míg a hátralék nullára nem csökken. Meghatározott összegű tartozás, mely a bruttó vagy a nettó fizetés megadott százalékával kerül kiegyenlítésre. Itt lehetőség van egy minimális összeg beírására, amely akkor lesz érvényes, ha a fizetés adott %-a ettől kevesebb lenne. A levonás addig tart, míg a hátralék nullára nem csökken. Fix összegű levonás, meghatározatlan ideig tart. %-os levonás , meghatározatlan ideig
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
6/28
Lehetőség van egy dátum megadására, amikortól érvényes a levonás és egy másik dátum ameddig érvényes a levonás. Egy levonás előjegyzést ne úgy érvénytelenítsük, hogy kitöröljük az erre vonatkozó bejegyzést, hanem beállítjuk az érvényesség utolsó napját. Megadható, hogy a levonás milyen rendszerességgel legyen figyelembe véve az érvényességi időn belül: havonta csak egyszer vagy minden elszámoláskor. Mikor vesz figyelembe a program valamilyen levonást, a bérelszámolás során ? Akkor, amikor a következő feltételek egyszerre teljesülnek: ● elő lett jegyezve a levonás ● a dátum (mikortól érvényes) azt mutatja, hogy most érvényben van a levonás, vagyis a dátum kisebb, illetve egyenlő a bérelszámolás napjával ● van kitöltött tartozás és a hátralék nagyobb 0-nál ● van kitöltött fix összegű vagy %-os részlet ● a "határ"-ból még több van, mint ami a levonhatóság %-ából számítható
Bérszabályzat Teljesítménybéres elszámolás esetén kell csak feltölteni.
A bérszabályzatot az üzem vagy vállalat belső ügyviteli rendszerének megfelelően kell kialakítani. Célszerű az üzemi vagy vállalati sajátosságokat figyelembe véve a teljes tevékenységi körre kidolgozni a normákat és azokat itt lerögzíteni, ill. karbantartani időszakonként.
Bérelszámolás
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
7/28
1. Miután a nyomógombbal kérünk egy új elszámolást, először kéri a program a törzsszámot. Meg kell adni az elszámolni kívánt dolgozó törzsszámát. Ha nem tudjuk, akkor a nevének néhány betűjét beütjük, és a gép névsor szerinti betekintést enged, ahol pontosan kiválaszthatjuk a keresett személyt. Ha törzsszámot gépelünk be, és nem talál a gép pontosan olyan számú dolgozót, akkor egy törzsszám szerinti betekintést ad a gép. Ez a módszer az egész programon belül használható a dolgozók kiválasztására. 2. A dolgozó kiválasztása után meg kell adnunk az elszámolás dátumát. Ez a dátum a havi rendes fizetéseknél a tárgyhó utolsó napjainak egyike kell, hogy legyen, attól függetlenül, hogy az csak a következő hónap elején lesz kifizetve. (Az elszámolás kelte a tárgyhónapon belül később még módosítható.) 3. A dátum beállítása után a program felajánl egy jogviszonyt, amennyiben az lehetséges, illetve felajánl egy listát több lehetőség esetén. Miután ezeket az adatokat felvittük, hozzákezdhetünk az elszámolás tételeinek rögzítéséhez. 4. Itt a juttatások elszámolása történik. Minden egyes sornál ki kell választani egy jogcímkódot, majd a jogcímnél meghatározott (törzsadatok) input mezők kitöltését kell elvégezni. Amennyiben a juttatás kiszámításának módja a jogcímnél meg van adva, akkor a program bevitel közben ki is számolja a juttatás összegét, nekünk csak jóvá kell hagynunk, esetleg felülbírálhatjuk az összeget. Miután befejeztük a juttatások felvitelét, rögzítjük a nyomógombbal. 5. Ezek után következik a tényleges elszámolás. Az elszámolás elindításakor az előjegyzett juttatásokat automatikusan még felkínálja a program és választásunk szerint berakja az adott elszámolásba, vagy nem. Minden személy elszámolásakor a program először átveszi a juttatásoknál rögzített béreket és időadatokat, majd egy új ablakhoz érünk, ahol az adószámításhoz szükséges kedvezmények bevitele következik. Nagyon fontosak ! ● SZJA göngyölítéses vagy százalékos módszerrel történő számítása. ● Egészségügyi hozzájárulás (nem írhatjuk át, a program göngyölítetten számolja) ● önkéntes kölcs. biztosítópénztárak kedvezménye ● családi adókedvezmény ● súlyos fogyatékos kedvezmény Ezután válasszuk a "Járulék és adószámítás" nyomógombot és megjelennek a számított adókedvezmények ● Adóterhet nem viselő járandóságok adója (GYES, ösztöndíj,....) ● nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, egészségbiztosítási járulék nem átírható, a program ezeket göngyölítetten számolja ● munkavállalói járulék (nem írhatjuk át, a program göngyölítetten számolja) ● szakszervezeti tagdíj Amennyiben a dolgozó jövedelme meghaladja az adójóváírás alkalmazhatósági határát, úgy a program a korábban megadott adójóváírást jövedelemarányosan visszavonja. Ha ezt el szeretnénk kerülni, akkor a személyi adatoknál az adójóváírás igénybevételét tiltsuk le, ekkor a korábban megadott adójóváírás változatlan marad, viszont a továbbiakban nem von vissza adójóváírást, ez év végén az SZJA bevalláskor kerül rendezésre. Ezután válasszuk az "Egyéb levonások " nyomógombot. © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
8/28
1. Egyéb levonások. Először az előjegyzett összegek automatikusan levonásra kerülnek. A ténylegesen levont összeg eltérő lehet a jobbról megjelenő előjegyzett értéktől. További, elő nem jegyzett levonásokat is bevihetünk. 2. Miután mindennel készen vagyunk, a nyomógombbal véglegesíthetjük a felvitt adatokat. A "Rögzít" nyomógombbal véglegesíthetjük a dolgozó elszámolását. A program a nettó jövedelmet úgy számítja ki, hogy a bruttó jövedelemből levonja a munkavállalót terhelő járulékokat és adókat (SZJA előleg, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj pénztári tagdíj, egészségbiztosítási járulék, érdekképviseleti-tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék). A nettó jövedelemhez hozzáadva az egyéb juttatásokat és levonva az egyéb levonásokat állítja elő a pénztárból kifizetendő összeget. Minden napra lehet a programmal elszámolást végezni, így a hó közi kifizetéseknek nincs akadálya.
Főkönyvi feladás Az elszámolásokról automatikus főkönyvi feladást készíthetünk. Hogy a feladás tényleg automatikus és hibátlan legyen, év elején egyszer be kell állítanunk néhány dolgot: Ahány jogcím, annyiféle kontírozás. A juttatás és a levonás jogcímeknél beállíthatjuk a feladás módját. A költséghelyeket (tevékenységeket) pedig egyedileg rögzítjük elszámoláskor, ill. munkalap rögzítéskor. A Beállítások menüben a paramétereknél pedig közölhetjük a munkabér rendszerrel a legfontosabb bérrel kapcsolatos főkönyvi számlákat. A munkabér alrendszer által igényelt elszámolási forma
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
9/28
Kontírozási mintapéldák Juttatási jogcím megnevezése Tartozik törzsbér, fiz. szabadság, ünnep 541bérpótlékok, jutalom, prémium 541TB járulék 569betegszabadság 541táppénz 473 GYED, GYES, családi pótlék 473étkezési hozzájárulás, ruhapénz 552Levonási jogcímek előleg visszafizetés 471letiltás, gyerektartás 471Bizt.díjak, átutalások 471Átutalás folyószámlára 471-
Követel 471471473471472472 472361361361361-
Fontosabb összefüggések A juttatás jogcímek kialakításánál vegyük figyelembe a következőket: Adójóváírást csak a B és T típusú jövedelmek után számol a program ! A BÉR fogalma az SZJA törvény 3.paragrafus 21.pont szerint : a munkaviszonyból, szövetkezeti tagságból származó jövedelem (a jogcímeknél "B" típusú kereset) ● munkabér, túlóra, pótlékok, szabadság, fiz.ünnep, betegszabadság, stb... (rendszeres) ● jutalom, prémium, szabadság megváltás, üdülési hozzájárulás, stb... (nem rendsz.) adóköteles TB ellátás (a jogcímeknél "T" típusú kereset) táppénz, GYED, szülési szabadság, stb... betegszabadság "B" adóköteles szociális ellátások "B" munkanélküli járadék, segély "B" átképzési támogatás "B" tartalékos katona illetménye "B" külszolgálatra fizetett összeg "B" Egyéb bérjellegű juttatások: "E" típusú jövedelmek adómentesek: ● saját gk. használat az üa.norma mértékéig ● munkába járás saját gépjárművel 3 Ft/km ● szerszámhasználat ● szállásdíj, lakásbérlet ● egyéb költségtérítés jellegű kifizetések adókötelesek: ● megbízási díj ● tiszteletdíj (ig.tanács, képviselő testület, stb...) ● személyes közreműködés díja (társas váll. tagja) ● segítő családtag díja ● ingatlan, termőföld bérleti díj ● szellemi tevékenység ellenértéke © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul ● ●
10/28
osztalék végkielégítés
Nem bérjellegű juttatások: "N" típusú ● adómentes TB ellátások (családi pótlék, stb...) ● adóköteles TB ellátások (GYES, GYET, stb...) ● ösztöndíj ● munkabér előleg, stb... A bérelszámolás működése a beállított munkaidőtől függően a következő: SZJA, Nyugdíjjárulék, Magánnyugd.tagdíj, Eg.biztosítás, Munkavállalói járulék számítása: minden esetben. Ha %-os adószámítást választunk (F,E,M munkaidő), a program semmilyen adókedvezményt nem ad meg ! Adókedvezmények figyelembe vétele: csak 'T' és 'R' munkaidővel és csak havi rendes elszámolásnál ! EHO számítása: csak havi rendes elszámolásnál ! Munkaidő SZJA előleg számítása (EHO) Egészségügyi hozzájárulás számítása Teljes göngyölített 3450- 115*kieső napok Rész göngyölített 3450- 115*kieső napok Főállás mellett %-os v. göngy. Egyéb %-os v. göngy. munkaviszony Megbízás %-os v. göngy. 115*ledolgozott napok
Egészségbizt. járulék számítása 4% 4% 4% 4%
Az egészségügyi hozzájárulást (EHO) a 'T' és 'R' munkaidősök esetében év elejétől göngyölítetten számolja a program, ezért, ha valamely hónapban átjavítjuk a gép által kiszámolt összeget, azután a gép azt a következő hónapokban korrigálni akarja, így előfordulhat, hogy 3450 Ft-nál nagyobb összeget is hoz. Ha átjavítjuk a dolgozó jogviszonyánál a belépés vagy kilépés dátumát, illetve egyes juttatás jogcímeknél átállítjuk a "kieső napot", akkor ez mind hatással lesz az EHO-ra visszamenőlegesen is. * Munkabért csak "munkaviszony" jogviszony esetén számfejthetünk ! * Megbízásos jogviszony esetén nem kaphat munkabért a munkavállaló, 115 Ft/ledolgozott nap EHO-t kell a munkáltatónak fizetnie és 4% egészségbiztosítási járulékot vonnia. * Főállás melletti munkaviszony esetén a munkavállaló rendelkezik más munkáltatónál heti legalább 36 órás munkaviszonnyal (teljes munkaidő), ahol mindent megfizetnek a dolgozó után, így itt nem kell EHO-t fizetni és 4% egészségbiztosítási járulékot vonni. * Egyéb munkaviszony esetén a dolgozó rendelkezik más munkáltatónál munkaviszonnyal, azonban ez a heti 36 órát nem éri el. Ott az EHO-t megfizetik, azonban itt 4% egészségbiztosítási járulékot kell vonni. © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
11/28
Szakképzési hozzájárulás köteles minden bérjövedelem, kivéve a betegszabadságot, valamint szakképzési hozzájárulás köteles a gazdasági társaság tagjának személyes közreműködéséért nem munkaviszony keretén belül számfejtett jövedelem (tagi jövedelem). A juttatás jogcímek karbantartása során minden egyes jogcímhez beállítható, hogy kell-e számolni utána szakképzési hozzájárulást. Távolléti díjat kell számfejteni a szabadság, fizetett ünnep, fizetett távollét, betegszabadság (80%) időtartamára. Az alapbéres és teljesítménybéres dolgozók esetén teljesítménytényező figyelembe vételével listát készít a program az egyes személyeknél alkalmazandó távolléti díjakról, melyek 1 órára vonatkoznak. Havi fix fizetés esetén a távolléti díj naponta a havi fix bér egy munkanapra visszaosztott része. Havi fixbér esetén a személyi adatbázisban a távolléti díj mezőt nem kell kitölteni, más esetben a foglalkoztatott 1 órára vonatkozó díját kell megadni. Átlagbérrel kell számfejteni a felmondási időre járó juttatást, valamint a végkielégítés összegét. Az átlagbér meghatározásához listát készítettünk, azonban a továbbiakban a személyi adatoknál az átlagbér nem kerül rögzítésre, ezért az átlagbérrel számfejtendő juttatások összegét a számítógép nem számítja ki.
Listák Fizetési jegyzék nyomtatása A bérelszámolás után nyomtassunk fizetési jegyzékeket 2 példányban. Egy dolgozó fizetési jegyzékén az elszámolás minden adata szerepel: napok, órák, felhasználható és felhasznált szabadság, juttatások, levonások, bruttó, nettó, kifizetendő, adószámítási alapadatok, kedvezmények, járulékok, stb. A pénztári kifizető lista, címletezés A dolgozók neve mellett csak a kifizetendő összeg szerepel és az aláírás helye. A címletezést kérhetjük kifizetőhelyenként, vagy összesen is. Dolgozók jogcímes összesítője A megadott időszakban elszámolt juttatásokat, levonásokat jogcímenként összesíti. Tulajdonképpen a dolgozó fizetési jegyzékeinek összesítése, megadható szűrésekkel (dolgozó, nyugdíjas, jogviszony, munkaidő, kifizetőhely). Ha beállítunk szűrést, akkor ez a lista címében kiírásra kerül. Havi összesítő táblázat A tárgyévi elszámolás adatait összesíti táblázatos formában, havi szinten bontva. Személyi összesítő táblázat A kiválasztott munkavállaló tárgyévi elszámolás adatait összesíti táblázatos formában, havi szinten bontva. Juttatások, levonások összesítése Megadhatunk elszámolási időszakot és a beállított jogcímtartományban szereplő juttatásokat, valamint levonásokat összesíti Munkabér elszámolási lap A kiválasztott dolgozó tárgyévi elszámolásait összesíti, amennyiben nem adunk meg dolgozót, úgy az összes tárgyévi adatot magában foglalja a lista személyenként külön oldalon részletezve. © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
12/28
Járulék elszámolási lap
A kiválasztott dolgozó tárgyévi elszámolásait összesíti, amennyiben nem adunk meg dolgozót, úgy az összes tárgyévi adatot magában foglalja a lista személyenként külön oldalon részletezve. SZJA elszámolási lap
A kiválasztott dolgozó tárgyévi elszámolásait összesíti, különösen fontos a lista a munkáltató által kifizetett személyi jövedelemadó köteles juttatásokkal kapcsolatos jelentésekhez (K30, M30). Adók és járulékok havi bevallása A 01-es nyomtatvány kitöltéséhez szükséges adatokat hozza le adónemenként részletezve. Magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás, összesítő Itt a listáknál nyomtathatjuk ki a magánnyugdíj részére továbbítható nyomtatott tagdíjbevallásokat és bevallás összesítőjét. Amennyiben a PSZÁF által rendelkezésre bocsájtott PÉNZT4.0 magán-nyugdíjpénztári jelentő programot használjuk, úgy lehetőség van a munkabér adatok exportálására, melyet a PÉNZT4.0 programba beimportálhatunk. Nyomtatványok foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor Amennyiben a dolgozó munkaviszonya megszűnik, a következő nyomtatványokat készíthetjük el a programmal: ✔ Adatlap munkaviszony megszűnésekor ✔ Igazolás munkanélküli járadékhoz ✔ Igazolás járulékokról ✔ Munkáltatói igazolás © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
13/28
Jogviszonyban történő változás (tényleges kilépés - belépés nélkül) Ennek megvalósítását a "Munkabér-munkaügyi" modulban a következőképpen végezzük: 1.) A jelenlegi jogviszonyt lezárjuk - A személyi adatoknál, a jogviszonyt szerkesztjük és beírjuk a kilépés dátumához a változás előtti utolsó napot. - Elszámoljuk a dolgozó jelenleg megszűnő jogviszonyát. Az elszámolás napja lehet a tárgyhó utolsó napja, akkor is, ha a változás a hónap közepén történt. 2.) Megnyitjuk az új jogviszonyt - A személyi adatoknál, a jogviszonyokat szerkesztjük és új sort nyitunk, melybe beírjuk az új jogviszony jellemzőit. A belépés dátuma az előzőekben lezárt jogviszony kilépési dátumát követő nap lesz. - Amennyiben fizetési nap következik, elszámoljuk a dolgozó új jogviszonyát. Az elszámolás napja lehet a tárgyhó utolsó napja, így előfordulhat az 1 pontot is figyelembe véve, hogy ugyanarra a napra 2 elszámolása lesz a dolgozónak, azaz 2 fizetési jegyzéket kap. Ez azonban semmilyen problémát nem okoz a programrendszeren belül. Ha a jogviszonyban történő módosítást a fent említett módon végezzük el, akkor a dolgozó jogviszonya munkaügyi szempontból folyamatos marad, az adók és a járulékok számítása a programban korrekt lesz. Mely jogviszonyok NEM számolhatók el? - Ha egy jogviszony befejezése (kilépés) utáni időpontra van rögzített belépő adatlap, akkor arra a jogviszonyra már semmit sem lehet elszámolni, sőt az már az adógöngyölítésben sincs benne, hiszen azoknak a jövedelmeknek már az adatlapon is rajta kell lenniük. Milyen időponttól kérhető le adatlap? - Új adatlapot (listák) lekérni csak az utolsónak rögzített belépő adatlaptól (vagy ha nincs, akkor év elejétől) lehet. Az ettől korábbi időpontban megszűnt jogviszonyok adatai az új adatlapon nem lesznek rajta, csak áttételesen, mert azok a berögzített évközi belépő adatlapon szerepelnek.
Az EKHO megvalósítása A 2005. évi CXX. Törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (EKHO) rendelkezik. Hogyan számoljunk el „ekho"-s jövedelmet saját dolgozónak vagy más magánszemélynek? 1.) A juttatás jogcímeknél fel kell vennünk egy új típusú jövedelmet -
A juttatás megnevezéséhez zárójelben jelezzük, hogy (ekho) A juttatás típusánál adjuk megy, hogy – EKHO – s jövedelem A cég fizetési kötelezettségét, a 20%-ot (nyugdíjbizt. járulék, egészségbizt. járulék) a program automatikusan beállítja A dolgozótól levonandó 15%-ot (SZJA, nyugdíjjárulék) is beállítja
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul -
-
14/28
Megváltoztatni egyedül csak a nyugdíjjárulékot lehet, ha esetleg egy olyan ekho-s jogcímet szeretnénk felvenni, ahol nyugdíjjárulékot már nem kell vonni, mert a magánszemély úgy nyilatkozik, hogy máshol szerzett jövedelmeit figyelembe véve már meghaladta a járulékfizetés felső határát. A munkabér program egyébként figyeli a járulékmaximumot azzal a szabállyal, hogy az ekho-s jövedelmeknek csak az 50%-a számít bele a maximum figyelésébe. De természetesen csak azokat a jövedelmeket tudja a program figyelni, melyeket a cégünk fizetett ki. Ha a magánszemély nyugdíjas, vagy elérte a járulékalap maximumát, akkor 15% helyett csak 11% az ekho mértéke, és az mind SZJA. A 15% ekho-ból 4% a nyugdíjjárulék, illetve 0,1% és 3,9% magán-nyugdíjpénztári tagdíj.
2.) Az elszámolás menete a szokáskos -
Az ekho-s juttatást akár munkaviszonyból származó munkabérrel együtt is elszámolhatjuk. A program az ekho-t teljesen függetlenül fogja kezelni a többi adótól és járuléktól. Nem mindegy, hogy mely dolgozónak adunk ekho-s juttatást. A program figyeli a FEOR számot, és figyelmeztet, ha ekho-s juttatást nem adhatnánk a dolgozónak.
Végkielégítés számfejtése -
Alapvetően kétféle végkielégítés jogcímet kell használnunk: ● a tárgyévben elszámolandó végkielégítést egy SZJA szempontjából összevonandó jogcímen, ● a következő évre átvitt részt pedig egy másik végkielégítés jogcímen 18% adóval kell elszámolnunk.
-
Az első, a tárgyévben összevonandó végkielégítés jogcímének felvételekor be kell jelölnünk, hogy a dolgozótól levonandó az „Személyi jövedelemadó", és a „Végkielégítés adója", de ne írjunk semmit az „adó mérték"-éhez, és a „rendszeres jövedelmet" se jelöljük be.
-
Az második, a következő évre (évekre) átvitt végkielégítés jogcímének felvételekor jelöljük be, hogy a „Végkielégítés adójá"-t, és írjuk be az „adó mérték"-éhez a 18%-ot, de ne jelöljük be a „Személyi jövedelemadó"-t.
-
A program az elszámolás során, amennyiben végkielégítést adtunk a dolgozónak, rá fog kérdezni a hónapok számára a tárgyévre, illetve a következő évekre vonatkozóan.
Személyi adatok listázási feltételei 1.) Csak azok akiknek van aktuális jogviszonyuk belep<='2007.01.15' and (kilep is null or kilep>'2007.01.15') ez azt jelenti, hogy belépett 01.15-én illetve korábban és (and) a kilépés dátuma nincs kitöltve (null) vagy (or) a kilépés dátuma nagyobb, mint jan.15., azaz 2007.01.15-én kik voltak érvényes © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
15/28
jogviszonyban 2.) Az aktuális hónapban kiléptek vagy beléptek belep>='2007.01.01' and belep<='2007.01.31' kilep<='2007.01.31'
or kilep>='2007.01.01' and
ez azt jelenti, hogy belépés napja nagyobb vagy egyenlő (>=) 2007.01.01 és (and) kisebb egyenlő, mint 2007.01.31, azaz az aktuális hónap 2007.01. hónap 3.) Csak azok akik Gyomán laknak és van érvényes jogviszonyuk szm.irsz=’5500’ and szm.kilep is null ez azt jelenti, hogy a személyi adatokat tartalmazó tábla irányítószám mezője 5500 és a kilépés dátuma nincs kitöltve. 4.) Csak azok a dolgozók akik az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjai szm.mnyp=’0002’ ez azt jelenti, hogy a személyi tábla magánnyugdíjpénztár kódja egyenlő ’0002’ 5.) Alkalmazásban álló fixbéres dolgozók listája szm.fixber>0 and szm.kilep is null ez azt jelenti, hogy a személyi tábla fixber mezője nagyobb nullától és a kilépés nincs kitöltve. 6.) Katalin nevű dolgozók listája upper(szm.leany) like ’%KATALIN%’ ez azt jelenti, hogy a nagybetűs formába konvertált leánykori név tartalmazza a KATALIN nevet. 7.) Családi kedvezményt igénybe vevők listája szm.csalad>0 and szm.kilep is null ez azt jelenti, hogy a csalad mező értéke nagyobb nullától és a kilépés dátuma nincs kitöltve.
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
16/28
Változások 2006.09.01-től a Mozaik rendszer „Munkabér-munkaügyi” moduljában Ha valamely dolgozónál a cég meg akarja fizetni a minimum járulékalap szerinti TB járulékot: Személyi adatoknál beállítható a 3.lapon : hogy a minimum járulékalap szerint számolja -e a járulékot a program. Ha egy dolgozónál "igen", akkor legyen neki legalább egy érvényes jogviszonya, ahol a „heti óraszám” ki van töltve. Ha több ilyen jogviszonya is van, azok ne fedjék át egymást. „Start-program”-os jogviszonyra nem vonatkozik a minimum járulékalap. A minimum járulékalap 125 000 Ft, ez azonban egyénenként csökken, ha az adott hónapban történt a belépés, vagy a kilépés, tehát arányos az állományban töltött napok számával. A minimum járulékalapot csökkenti a kieső napok (munkabérrel ellátatlan napok) száma, melyeket az adott hónapban számoltunk el. Arányosan csökken a minimum járulékalap, ha a heti óraszám kevesebb 40-nél. (ha a heti óraszám : 0, akkor nulla a minimum járulékalap is) Összefoglalva: Csak akkor 125 000 Ft a minimum járulékalap, ha a teljes hónapban állományban volt a dolgozó, nem volt táppénzen, és hetente legalább 40 óra munkavégzésre kötelezett. Ha az adott hónapban a dolgozó TB járulék alapja nem éri el a személyére kiszámított minimum járulékalapot, akkor a program megnöveli azt a minimum járulékalap mértékéig. A listák között található a „Minimum járulékalapok és járulékok” című lista, mely felsorolja az összes dolgozót, akinek számfejtése volt az adott hónapban, és kiírja a tényleges és a minimum járulékalapot, mellette a fizetendő TB járulékot és az egyéni járulékok növekményét is. Információt közöl arról, hogy a járulékok kiegészítésre kerültek-e vagy sem, illetve be kell-e jelenteni az APEHnál az adott dolgozót, mert keresete nem éri el a minimum járulékalapot és a járuléka sem lett kiegészítve. A kiegészítő foglalkoztatású társas vállalkozó, egyéni vállalkozó után fizetendő 5%-os mértékű baleseti járulék helyett a 10%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék lesz érvényben. Az 1950 Ft összegű tételes egészségügyi hozzájárulás november 1-től nem szűnik meg! Ezentúl a százalékos EHO mértékét (%-ban) juttatás jogcímenként kell beállítani a programban, ugyanígy az egyes természetbeni juttatások után a cég által fizetendő SZJA mértékét is. Ha egy dolgozó folyamatos munkaviszonya esetén hónap közben kezdődik vagy végződik magánnyugdíj-pénztári tagsága vagy pályakezdői „Start-program”-ja, akkor a változás előtti és a változás utáni időszakot külön-külön el kell számolni. Ez esetben legalább 2 elszámolása lesz a dolgozónak a tárgyhónapban. © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
17/28
(Fontos! A változás előtti időszakot mindig a változás utolsó napjával számoljuk el!) Egyéni járulékokban történt változás: Az egészségbiztosítási járulék szeptember 1-től 6%-ra nő, és ez két részből áll: 4% a természetbeni ellátások (pl.: kórház), 2% a pénzbeli ellátások (pl.: táppénz) fedezetére. 09.01.-től a 4%-ot a nyugdíjastól is vonja a program. A munkavállalói járulék 1,5 %-ra növekszik.
Változások 2006.12.15-től a Mozaik rendszer „Munkabér-munkaügyi” moduljában A jogviszonyok felvételénél a foglakoztatási módot átalakítottuk: Munkaidő lett belőle, ami lehet: ● Teljes munkaidő ● Rész munkaidő ● Munkaidő nem mérhető Az „Egyéb munkaviszony melletti” foglakoztatási mód megszűnt, a heti óraszámtól függően teljes vagy rész munkaidős lett. Ha pedig nem munkaviszonyhoz kapcsolódott, akkor „munkaidő nem mérhető lett belőle”. A személyi adatokat kibővítettük egy új kérdéssel: (a 3.lapon) Van-e a dolgozónak más munkáltatónál legalább 36 órás munkavégzéssel járó biztosítási jogviszonya? Ha igen, akkor a program nem vonja le tőle a 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Legyenek szívesek átnézni és beállítani azokat a dolgozókat, akiket ez érint! Társas vállalkozók elszámolásával kapcsolatosan: Tagi jövedelmet számfejtünk, ami nem munkabér, hanem egyéb jövedelem. Nincs fizetett szabadság, fizetett ünnep, betegszabadság sem, de társadalombiztosítási ellátásra jogosult ! Amennyiben a tag a vállalkozásban tényleges munkát végez, a tagi jövedelem mellett rögzítsünk napokat is, ami naptári napokat jelent, vagyis ne csak a törvényes munkanapokat számoljuk, mint egy munkavállalónál. Az elszámolt napokra szükség lesz, amikor például táppénzre megy, vagy munkanélküli ellátásra. Órákat nem kell az elszámolásnál megadni. © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
18/28
A kieső napokat dátum szerint pontosan rögzítsük, mert ettől az EHO számítása is függ. A tagi jövedelem, mint juttatás jogcím beállításakor a juttatás kiszámításának módjához írjunk „C”t. Ez hasonlóan működik, mint a havi fix bér: –
a személyi adatoknál beírt havi fixet a tárgyhavi naptári napokkal arányosan számfejti (nem a törvényes munkanapokkal arányosan)
SZJA előleg számítás 2007-ben A MicroFox KFT számítógépes munkabérprogramja a következő módszer alapján számítja ki a dolgozónak kifizetett jövedelmekből levonandó SZJA előleget: Nyilvántartja külön a rendszeres és a nem rendszeres adóköteles jövedelmeket, ezen belül a „bér”-t és más jövedelmeket. Göngyölített eljárással prognosztizálja az éves összjövedelmet, azaz összeadja év elejétől a tárgyhó végéig szerzett rendszeres jövedelmeket, azokat felarányosítja 12 hónapra, hozzáadja a nem rendszeres jövedelmeket, kiszámítja az éves adót, majd arányosítással meghatározza a tárgyhó végéig befizetendő SZJA előleget, ebből levonja a már befizetett összeget, és így kapja meg a jelen kifizetésből levonandó adóelőleget. A nem rendszeres jövedelem SZJA előlegét akkor vonja le, amikor azt a dolgozó megkapja. Ha év közben a dolgozó jövedelme nem úgy alakul, ahogy az eleinte prognosztizálva lett, tehát más adósávba kerül a dolgozó, akkor a rendszer automatikusan korrigálja a már korábban felvett nem rendszeres jövedelmek adóelőlegét is. A rendszer biztosítja, hogy adóhátralék vagy adótöbblet ne keletkezzék év végére. Az adójóváírást és a kiegészítő adójóváírást csak azoknál a dolgozóknál számolja a program, akik munkaviszonyban állnak a céggel és írásban úgy nyilatkoztak, hogy kérik ennek levonását az adóelőlegből. A programban a személyi adatoknál kell beállítani, hogy hogyan nyilatkozott a dolgozó. A program az adójóváírást (a bér 18%-a, maximum évi 12*9.000 Ft, azaz 108.000 Ft) is göngyölített módon számfejti, vagyis meghatározza, hogy év elejétől a tárgyhó végéig összesen mennyi adójóváírást kaphatna a dolgozó, ebből levonja azt, amit már jóváírtak neki, és a tárgyhónapban a különbözetet kapja. Megjegyzés: a bér fogalmát az SZJA törvény 3. paragrafusának 21.pontja tartalmazza. Ha a program úgy prognosztizálja, hogy a dolgozó összevont adóalapja a tárgyév során meg fogja haladni a 2.100.000 Ft-ot, akkor figyelmeztet, hogy a továbbiakban több adójóváírást ne számoljunk el neki. Ha a dolgozó év közben úgy látja, hogy összjövedelme meg fogja haladni az 1.500.000 Ft-ot, rendelkezhet úgy, hogy a továbbiakban ne számfejtsenek neki adójóváírást, de a korábban figyelembe vett adójóváírást se vonják vissza tőle. Ekkor a munkabér programban a személyi adatoknál be kell állítani, hogy a dolgozó a továbbiakban nem veszi igénybe az adójóváírást. © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
19/28
Ha ez nem így történik, és a dolgozó összjövedelme ténylegesen meghaladja az 1.500.000 Ft-ot, akkor a program automatikusan levonja az 1.500.000 Ft feletti rész 18%-át a korábban elszámolt adójóváírásból. Mire a dolgozó összjövedelme eléri a 2.100.000 Ft-ot, akkorra a program visszavonja a korábban figyelembe vett összes adójóváírást. A kiegészítő adójóváírást is göngyölítetten számolja a program. Ennek összege: a havi munkabér 50.000 Ft-ot meghaladó részének 18%-a, maximum havi 2340 Ft, vagyis maximum évi 28.080 Ft. Ha a dolgozó összjövedelme ténylegesen meghaladja az 1.000.000 Ft-ot, akkor a program automatikusan levonja az 1.000.000 Ft feletti rész 5%-át a korábban elszámolt kiegészítő adójóváírásból. Mire a dolgozó összjövedelme eléri az 1.561.600 Ft-ot, akkorra a program visszavonja a korábban figyelembe vett összes kiegészítő adójóváírást. A különadót is göngyölítetten számolja a program. Ennek összege: az összevonandó jövedelmeknek a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó részének 4 %-a. Vagyis a 6.748.850 Ft feletti rész 4%-a. A különadó-előleget a program úgy határozza meg, hogy prognosztizálja az éves összevont jövedelmet, azaz összeadja év elejétől a tárgyhó végéig szerzett rendszeres jövedelmeket, azokat felarányosítja 12 hónapra, hozzáadja a nem rendszeres jövedelmeket, levonja a 6.748.850 Ft-ot, és a maradék összegnek veszi a 4%-át. Ugyanezt kiszámítja a nem rendszeres jövedelmek nélkül is. A kétféleképpen kiszámolt különadó különbsége lesz a nem rendszeres jövedelemre jutó különadó, melyet teljes egészében le kell vonni. A rendszeres jövedelmekre jutó különadót pedig a tárgyhó végéig visszaarányosítjuk, és azt az összeget is levonjuk. A számításnál használt jelölések magyarázata: HO RJA
= =
NJA
=
ATNV = FOGY = CSKD = ADOJ = ADOJ2= LEVSZJA = LEVKULON =
a tárgyhó sorszáma a tárgyhó végéig elszámolt rendszeres jövedelmek adóalapja (adóköteles rendszeres jövedelmek - érdekképviseleti tagdíj) (tartalmazza az adóterhet nem viselő járandóságokat is) a tárgyhó végéig elszámolt nem rendszeres jövedelmek adóalapja (adóköteles nem rendszeres jövedelmek) adóterhet nem viselő járandóságok (GYES, ápolási díj, ösztöndíj, nyugdíj) fogyatékos kedvezmény (havi 3275 Ft) családi adókedvezmény adójóváírás a tárgyhó végéig összesen kiegészítő adójóváírás a tárgyhó végéig összesen a korábban már levont SZJA előleg a korábban már levont különadó-előleg
adó{ } = a zárójelben levő jövedelem éves adója
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
20/28
A számítás menete a következő: Az adóterhet nem viselő járandóságok 1 évre vetítve
: ATNV / HO * 12
Előző sor járandóságainak adója a tárgyhó végéig : ANA= adó{ ATNV/HO*12 } / 12 * HO Az éves összjövedelem prognosztizálása
: RJA/HO * 12 + NJA
Az összevont adóalap éves adójának megállapítása A rendszeres jövedelmek után számított éves adó A nem rendszeres jövedelmek adója A tárgyhó végéig számított SZJA előleg
: : : :
ÉA = adó{ RJA/HO*12 + NJA } RÉA = adó{ RJA/HO*12 } NÉA = ÉA - RÉA AA = RÉA/12*HO + NÉA
A tárgyhó végéig befizetendő adóelőleg : BEFSZJA = AA -ANA -FOGY -CSKD –ADOJ –ADOJ2 azaz, az összevont jövedelmek tárgyhó végéig fizetendő SZJA előlegét csökkenti : ● ● ● ●
az adóterhet nem viselő járandóságokra jutó adó, a súlyos fogyatékosok kedvezménye, a családi kedvezmény, és a kétféle adójóváírás.
A tárgyhóban levonandó adóelőleg : SZJAELÖLEG = BEFSZJA - LEVSZJA A különadó-előleg számításának menete a következő: Az éves összevont jövedelem prognosztizálása
: RJA/HO * 12 + NJA
Az összevont adóalap éves különadójának megállapítása 6748850) A rendszeres jövedelmek után számított éves különadó 6748850) A nem rendszeres jövedelmek éves különadója A tárgyhó végéig számított különadó-előleg
: ÉA= 0.04 * ( RJA/HO*12 + NJA -
A tárgyhóban levonandó különadó-előleg : KÜLÖNADÓELÖLEG = AA - LEVKULON
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
: RÉA= 0.04 * ( RJA/HO*12 : NÉA= ÉA - RÉA : AA= RÉA/12*HO + NÉA
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
21/28
Hasznos tudnivalók 2007. január 1.-től 1. A listák között található az "Adó- és járulékbevallás", azon belül a 0708-as ABEV export. Ez a programrész előállítja azt az XML fájlt, melyet az ABEV programmal be tudunk olvastatni. Az ABEV-vel szükség esetén javítani is tudunk a bevalláson (XML fájl műveleteknél), utána pedig az ügyfélkapun keresztül továbbíthatjuk az APEH felé. Ha javítani kell, akkor mindenképpen a munkabér programban javítsanak, utána exportálják újra az adatokat! 2. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást is el lehet számolni: ●
A dolgozó jogviszonyának kódja ekkor 96-os. A munkaidő nem mérhető, EHO nincs, FEOR nincs. A belépés napjához az első foglalkoztatási napot írjuk be.
● ●
Vegyünk fel egy új juttatás jogcímet, nevezzük el "Közteherjegyek értéké"-nek, állítsuk be, hogy ez természetbeni juttatás, és nem kell utána fizetni se adót, se járulékot, az input mezőkhöz írjuk be: PENZ.
● ●
Utána rendesen számoljuk el a dolgozót, a közteherjegyes jogcímmel. A munkavégzés napjait pontosan jelezzük a mikortól - meddig dátumokkal, az összehez a beragasztott közteherjegyek értékét írjuk, ez havonta legfeljebb 16.500 Ft lehet.
Az így elszámolt alkalmi munkavállaló bekerül a 0708-as bevallásba. 3. A program a magánszemélyektől a külön adózó jövedelmek után levonandó 4, 11, 14 vagy 15%os EHO számítását is tudja. Ilyen például az osztalék vagy az ingatlan bérleti díj is. Az ingatlan bérleti díj kifizetéséhez, ha egyébként nincs jogviszonya az illetőnek, akkor a 11-es jogviszonykóddal léptessük be. 4. Április 1.-től a nyugdíjasoktól is kell nyugdíjjárulékot vonni. Ez nem azt jelenti, hogy nyugdíjas dolgozó esetében a személyi adatoknál a 3. lapon be kellene pipálni a nyugdíjjárulék levonást. Az ugyanis csak az első 3 hónapra vonatkozott, és csak abban a különleges esetben kellett bejelölni, ha a nyugdíjas dolgozó kérte a járulék levonását. Április 1.től a program mindenkitől automatikusan vonja a járulékokat, ezzel kapcsolatban semmit sem kell beállítani !
Változások 2007.07.01.-től Új START-kártyás kedvezmények jelentek meg, ezzel kapcsolatosan a programban a járulék-kedvezmények rendszere megváltozott. A dolgozó jogviszonyának szerkesztésekor, ha van a dolgozóval kapcsolatos kedvezmény, akkor azt kiválaszthatjuk egy legördülő listából. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a lehetőségeket. © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
22/28
Járulékkedvezmény típusa
kedvezményes jár.fizetés kódja
kedvezményes járulék
START-kártya (munkaviszony) START-kártya (ösztöndíjas) START PLUSZ START EXTRA Tartósan álláskereső
Tárgyhavi 01 06 11 13 02
1.évben 15% 15% 15% semmi semmi
Tárgyhótól eltérő 07 08 12 14 09
2.évben 25% 25% 25% 15% 100%
A jövedelemkorlát a start-kártyások esetében: középfokú végzettségnél 1,5 x minimálbér, felsőfokúnál 2 x minimálbér. Az ABEV 0708-as bevallás is változott ennek megfelelően. A fentebb említett kedvezményes járulékfizetés kódja is a 0708-as bevallásnál szükséges. A program ezt automatikusan beírja a bevallásba.
Változások 2008.01.01.-től Adójóváírás egységes, a bér 18%-a, legfeljebb 11.340,- Ft/hó, évi 136.080,- FT. Csökkenteni kell 1.250.000,- feletti összjövedelem után az 1.250.000,- feletti jövedelem 9%-ával, 2.762.000,- elérésekor teljesen visszavonásra kerül. Minimálbér 69.000,- Ft/hó lett. Különadó 7.137.000,- fölötti összjövedelem 4%-a. Melegétkeztetés 12.000,- Ft, az adómentesen adható utalvány 6.000,- Ft/hó. TB járulék 29% marad, melyből a nyugdíjjárulék 24% egbizt.járulék 5% Az 5% egészségbiztosítási járulékból termbészetbeni 4,5%, pénzbeni járulék 0,5%. Egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9.5%, melyből magánnyugdíj pénztári rész 8% marad. Egyéni egészségbiztosítási járulék 6%, melyből természetbeni 4%, a pénzbeni pedig 2%. A járulékalap maximuma 19.500,- Ft/nap, 7.137.000,- Ft/év. Egészségügyi szolgáltatási járulék kiegészítö tevékenységet folytató egyéni, vagy társas vállalkozónál havi 4.350,- Ft (145,- Ft/nap). Változás az EKHO-s foglalkoztatásban: - Cég által fizetett egészségbiztosítási járulék 3,3% nyugdíjbiztosítási járulék 16,7% - Magánszemély természetbeni eg.bizt járuléka 1,6% személyi jövedelem adó 9,5% nyugdíjjárulék mértéke 3,9%, melyből 3,8% magánnyugdíjpénztári tagdíj
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
23/28
SZJA előleg számítás 2008-ban A MicroFox KFT számítógépes munkabérprogramja a következő módszer alapján számítja ki a dolgozónak kifizetett jövedelmekből levonandó SZJA előleget: Nyilvántartja külön a rendszeres és a nem rendszeres adóköteles jövedelmeket, ezen belül a „bér”-t és más jövedelmeket. Göngyölített eljárással prognosztizálja az éves összjövedelmet, azaz összeadja év elejétől a tárgyhó végéig szerzett rendszeres jövedelmeket, azokat felarányosítja 12 hónapra, hozzáadja a nem rendszeres jövedelmeket, kiszámítja az éves adót, majd arányosítással meghatározza a tárgyhó végéig befizetendő SZJA előleget, ebből levonja a már befizetett összeget, és így kapja meg a jelen kifizetésből levonandó adóelőleget. A nem rendszeres jövedelem SZJA előlegét akkor vonja le, amikor azt a dolgozó megkapja. Ha év közben a dolgozó jövedelme nem úgy alakul, ahogy az eleinte prognosztizálva lett, tehát más adósávba kerül a dolgozó, akkor a rendszer automatikusan korrigálja a már korábban felvett nem rendszeres jövedelmek adóelőlegét is. A rendszer biztosítja, hogy adóhátralék vagy adótöbblet ne keletkezzék év végére. Az adójóváírást csak azoknál a dolgozóknál számolja a program, akik munkaviszonyban állnak a céggel és írásban úgy nyilatkoztak, hogy kérik ennek levonását az adóelőlegből. A programban a személyi adatoknál kell beállítani, hogy hogyan nyilatkozott a dolgozó. A program az adójóváírást (a bér 18%-a, maximum évi 12*11.340 Ft, azaz 136.080 Ft) is göngyölített módon számfejti, vagyis meghatározza, hogy év elejétől a tárgyhó végéig összesen mennyi adójóváírást kaphatna a dolgozó, ebből levonja azt, amit már jóváírtak neki, és a tárgyhónapban a különbözetet kapja. Megjegyzés: a bér fogalmát az SZJA törvény 3. paragrafusának 21.pontja tartalmazza. Ha a program úgy prognosztizálja, hogy a dolgozó összevont adóalapja a tárgyév során meg fogja haladni a 2.762.000 Ft-ot, akkor figyelmeztet, hogy a továbbiakban több adójóváírást ne számoljunk el neki. Ha a dolgozó év közben úgy látja, hogy összjövedelme meg fogja haladni az 1.250.000 Ft-ot, rendelkezhet úgy, hogy a továbbiakban ne számfejtsenek neki adójóváírást, de a korábban figyelembe vett adójóváírást se vonják vissza tőle. Ekkor a munkabér programban a személyi adatoknál be kell állítani, hogy a dolgozó a továbbiakban nem veszi igénybe az adójóváírást. Az összjövedelem az összevonandó és forrásadós jövedelmek együttesen. Ha ez nem így történik, és a dolgozó összjövedelme ténylegesen meghaladja az 1.250.000 Ft-ot, akkor a program automatikusan levonja az 1.250.000 Ft feletti rész 9%-át a korábban elszámolt adójóváírásból. Mire a dolgozó összjövedelme eléri a 2.762.000 Ft-ot, akkorra a program visszavonja a korábban figyelembe vett összes adójóváírást. A különadót is göngyölítetten számolja a program. Ennek összege: az összevonandó jövedelmeknek a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó részének 4 %-a. Vagyis a 7.137.000 Ft feletti rész 4%-a. A különadó-előleget a program úgy határozza meg, hogy prognosztizálja az éves összevont jövedelmet, azaz összeadja év elejétől a tárgyhó végéig szerzett rendszeres jövedelmeket, azokat felarányosítja 12 hónapra, hozzáadja a nem rendszeres jövedelmeket, levonja a 7.137.000 Ft-ot, és a maradék összegnek veszi a 4%-át. Ugyanezt kiszámítja a nem rendszeres jövedelmek nélkül is. A kétféleképpen kiszámolt különadó különbsége lesz a nem rendszeres jövedelemre jutó különadó, melyet teljes egészében le kell vonni. A rendszeres jövedelmekre jutó különadót pedig a tárgyhó végéig visszaarányosítjuk, és azt az összeget is levonjuk. © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
24/28
A számításnál használt jelölések magyarázata: HO RJA
= =
NJA
=
ATNV FOGY CSKD ADOJ
= = = =
a tárgyhó sorszáma a tárgyhó végéig elszámolt rendszeres jövedelmek adóalapja (adóköteles rendszeres jövedelmek – érdek képviseleti tagdíj) (tartalmazza az adóterhet nem viselő járandóságokat is) a tárgyhó végéig elszámolt nem rendszeres jövedelmek adóalapja (adóköteles nem rendszeres jövedelmek) adóterhet nem viselő járandóságok (GYES, ápolási díj, ösztöndíj, nyugdíj) fogyatékos kedvezmény (havi 3450 Ft) családi adókedvezmény adójóváírás a tárgyhó végéig összesen
LEVSZJA LEVKULON
= =
a korábban már levont SZJA előleg a korábban már levont különadó-előleg
adó{ } =
a zárójelben levő jövedelem éves adója
A számítás menete a következő: Az adóterhet nem viselő járandóságok 1 évre vetítve
: ATNV / HO * 12
Előző sor járandóságainak adója a tárgyhó végéig
: ANA = adó{ ATNV/HO*12 } / 12 * HO
Az éves összjövedelem prognosztizálása
: RJA/HO * 12 + NJA
Az összevont adóalap éves adójának megállapítása : ÉA = adó{ RJA/HO*12 + NJA } A rendszeres jövedelmek után számított éves adó : RÉA = adó{ RJA/HO*12 } A nem rendszeres jövedelmek adója : NÉA = ÉA - RÉA A tárgyhó végéig számított SZJA előleg : AA = RÉA/12*HO + NÉA A tárgyhó végéig befizetendő adóelőleg : BEFSZJA = AA -ANA -FOGY -CSKD –ADOJ azaz, az összevont jövedelmek tárgyhó végéig fizetendő SZJA előlegét csökkenti : – – – –
az adóterhet nem viselő járandóságokra jutó adó, a súlyos fogyatékosok kedvezménye, a családi kedvezmény, és az adójóváírás.
A tárgyhóban levonandó adóelőleg : SZJAELÖLEG = BEFSZJA - LEVSZJA
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
25/28
A különadó-előleg számításának menete a következő: Az éves összevont jövedelem prognosztizálása : RJA/HO * 12 + NJA Az összevont adóalap éves különadójának megállapítása: ÉA = 0.04 * ( RJA/HO*12 + NJA - 7137000) A rendszeres jövedelmek után számított éves különadó : RÉA = 0.04 * ( RJA/HO*12 - 7137000) A nem rendszeres jövedelmek éves különadója : NÉA = ÉA - RÉA A tárgyhó végéig számított különadó-előleg : AA = RÉA/12*HO + NÉA A tárgyhóban levonandó különadó-előleg : KÜLÖNADÓELÖLEG = AA - LEVKULON
SZJA előleg számítás 2010-ben A MicroFox KFT számítógépes munkabérprogramja a következő módszer alapján számítja ki a dolgozónak kifizetett jövedelmekből levonandó SZJA előleget: Nyilvántartja külön a rendszeres és a nem rendszeres adóköteles jövedelmeket, ezen belül a „bér”-t és más jövedelmeket. Göngyölített eljárással prognosztizálja az éves összjövedelmet, azaz összeadja év elejétől a tárgyhó végéig szerzett rendszeres jövedelmeket, azokat felarányosítja 12 hónapra, hozzáadja a nem rendszeres jövedelmeket, kiszámítja az éves adót, majd arányosítással meghatározza a tárgyhó végéig befizetendő SZJA előleget, ebből levonja a már befizetett összeget, és így kapja meg a jelen kifizetésből levonandó adóelőleget. Az adóalap kiszámításánál az összevonandó jövedelmek korrekciós tényezővel (1,27) felszorzott értékét veszi figyelembe a program. Az adóterhet nem viselő járandóságok, valamint a különadózó jövedelmek „szuper bruttósítás” nélkül kerülnek be az adóalapba. A nem rendszeres jövedelem SZJA előlegét akkor vonja le, amikor azt a dolgozó megkapja. Ha év közben a dolgozó jövedelme nem úgy alakul, ahogy az eleinte prognosztizálva lett, tehát más adósávba kerül a dolgozó, akkor a rendszer automatikusan korrigálja a már korábban felvett nem rendszeres jövedelmek adóelőlegét is. A rendszer biztosítja, hogy adóhátralék vagy adótöbblet ne keletkezzék év végére. Az adójóváírást csak azoknál a dolgozóknál számolja a program, akik munkaviszonyban állnak a céggel és írásban úgy nyilatkoztak, hogy kérik ennek levonását az adóelőlegből. A programban a személyi adatoknál kell beállítani, hogy hogyan nyilatkozott a dolgozó. A program az adójóváírást (a bér 17%-a, maximum évi 12*15.100 Ft, azaz 181.200 Ft) is göngyölített módon számfejti, vagyis meghatározza, hogy év elejétől a tárgyhó végéig összesen mennyi adójóváírást kaphatna a dolgozó, ebből levonja azt, amit már jóváírtak neki, és a tárgyhónapban a különbözetet kapja. Megjegyzés: a bér fogalmát az SZJA törvény 3. paragrafusának 21.pontja tartalmazza. Ha a program úgy prognosztizálja, hogy a dolgozó éves adóalapja a tárgyév során meg fogja haladni a 4.698.000 Ft-ot, akkor figyelmeztet, hogy adójóváírást valószínűleg nem tud igénybe venni a dolgozó. Ha a dolgozó éves adóalapja ténylegesen meghaladja a 3.188.000 Ft-ot, akkor a program © 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
26/28
automatikusan levonja a 3.188.000 Ft feletti rész 12%-át a korábban elszámolt adójóváírásból. Mire a dolgozó éves adóalapja eléri a 4.698.000 Ft-ot, akkorra a program visszavonja a korábban figyelembe vett összes adójóváírást. A számításnál használt jelölések magyarázata: HO
=
ATNV = RJA =
a tárgyhó sorszáma adóterhet nem viselő járandóságok (GYES, ápolási díj, ösztöndíj, nyugdíj, stb.) a tárgyhó végéig elszámolt rendszeres jövedelmek adóalapja
1,27 * (adóköteles rendszeres jövedelmek – érdek képviseleti tagdíj) + ATNV NJA
=
a tárgyhó végéig elszámolt nem rendszeres jövedelmek adóalapja 1,27 * (adóköteles nem rendszeres jövedelmek)
FOGY = CSKD = ADOJ =
fogyatékos kedvezmény (havi 3675 Ft) családi adókedvezmény adójóváírás a tárgyhó végéig összesen
LEVSZJA
=
adó{ } =
a zárójelben levő jövedelem éves adója
a korábban már levont SZJA előleg
A számítás menete a következő: Az adóterhet nem viselő járandóságok 1 évre vetítve : ATNV / HO * 12 Előző sor járandóságainak adója a tárgyhó végéig
: ANA = adó{ ATNV/HO*12 } / 12 * HO
Az éves összjövedelem prognosztizálása
: RJA/HO * 12 + NJA
Az összevont adóalap éves adójának megállapítása A rendszeres jövedelmek után számított éves adó A nem rendszeres jövedelmek adója A tárgyhó végéig számított SZJA előleg
: ÉA = adó{ RJA/HO*12 + NJA } : RÉA = adó{ RJA/HO*12 } : NÉA = ÉA - RÉA : AA = RÉA/12*HO + NÉA
A tárgyhó végéig befizetendő adóelőleg
: BEFSZJA = AA - ANA - FOGY - CSKD - ADOJ
azaz, az összevont jövedelmek tárgyhó végéig fizetendő SZJA előlegét csökkenti : - az adóterhet nem viselő járandóságokra jutó adó, - a súlyos fogyatékosok kedvezménye, - a családi kedvezmény, - és az adójóváírás.
A tárgyhóban levonandó adóelőleg : SZJAELÖLEG = BEFSZJA - LEVSZJA Az össze nem vonandó jövedelmek adóját a program az előzőektől függetlenül kezeli, az adó a kifizetéskor levonásra kerül.
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
27/28
SZJA előleg számítás 2011-ben A MicroFox KFT számítógépes munkabérprogramja a következő módszer alapján számítja ki a dolgozónak kifizetett jövedelmekből levonandó SZJA előleget: Nyilvántartja külön a rendszeres és a nem rendszeres adóköteles jövedelmeket, ezen belül a „bér”-t és más jövedelmeket. Göngyölített eljárással prognosztizálja az éves összjövedelmet, azaz összeadja év elejétől a tárgyhó végéig szerzett rendszeres jövedelmeket, azokat felarányosítja 12 hónapra, hozzáadja a nem rendszeres jövedelmeket, ebből levonja az eddig figyelembe vehető adóalap csökkentő családi kedvezményt, kiszámítja az éves adót, majd arányosítással meghatározza a tárgyhó végéig befizetendő SZJA előleget, melyből levonja a már befizetett összeget, és így kapja meg a jelen kifizetésből levonandó adóelőleget. Az adóalap kiszámításánál az összevonandó jövedelmek korrekciós tényezővel (1,27) felszorzott értékét veszi figyelembe a program. A különadózó jövedelmek „szuper bruttósítás” nélkül kerülnek be az adóalapba. A nem rendszeres jövedelem SZJA előlegét akkor vonja le, amikor azt a dolgozó megkapja. A rendszer biztosítja, hogy adóhátralék vagy adótöbblet ne keletkezzék év végére. Az adójóváírást csak azoknál a dolgozóknál számolja a program, akik munkaviszonyban állnak a céggel és írásban úgy nyilatkoztak, hogy kérik ennek levonását az adóelőlegből. A programban a személyi adatoknál kell beállítani, hogy hogyan nyilatkozott a dolgozó. A program az adójóváírást (a bér 16%-a, maximum évi 12*12.100 Ft, azaz 145.200 Ft) is göngyölített módon számfejti, vagyis meghatározza, hogy év elejétől a tárgyhó végéig összesen mennyi adójóváírást kaphatna a dolgozó, ebből levonja azt, amit már jóváírtak neki, és a tárgyhónapban a különbözetet kapja. Megjegyzés: a bér fogalmát az SZJA törvény 3. paragrafusának 21.pontja tartalmazza. Ha a program úgy prognosztizálja, hogy a dolgozó éves adóalapja a tárgyév során meg fogja haladni a 3.960.000 Ft-ot, akkor figyelmeztet, hogy adójóváírást valószínűleg nem tud igénybe venni a dolgozó. Ha a dolgozó éves adóalapja ténylegesen meghaladja a 2.750.000 Ft-ot, akkor a program automatikusan levonja a 2.750.000 Ft feletti rész 12%-át a korábban elszámolt adójóváírásból. Mire a dolgozó éves adóalapja eléri a 3.960.000 Ft-ot, akkorra a program visszavonja a korábban figyelembe vett összes adójóváírást.
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.
"Mozaik" Integrált Ügyviteli Rendszer v10.0 - Munkabér modul
28/28
A számításnál használt jelölések magyarázata: HO
=
a tárgyhó sorszáma
RJA
=
a tárgyhó végéig elszámolt összevonandó jövedelmek adóalapja 1,27 * (adóköteles összevonandó jövedelmek – érdek képviseleti tagdíj)
NJA
=
a tárgyhó végéig elszámolt nem rendszeres jövedelmek adóalapja
ACSK =
adóalapot csökkentő családi kedvezmény a tárgyhó végéig összesen
FOGY =
fogyatékos kedvezmény (havi 3900 Ft)
ADOJ =
adójóváírás a tárgyhó végéig összesen
LEVSZJA
=
adó{ } =
a zárójelben levő jövedelem adója
a korábban már levont SZJA előleg
A számítás menete a következő: Az összevont adóalap adójának megállapítása :
ÉA = adó{ RJA/HO*12+NJA - ACSK}
A rendszeres jövedelmek után számított éves adó : RÉA = adó{ RJA/HO*12-ACSK } A nem rendszeres jövedelmek adója : NÉA = ÉA-RÉA A tárgyhó végéig számított SZJA előleg : AA = RÉA/12*HO+NÉA A tárgyhó végéig befizetendő adóelőleg : BEFSZJA = AA - FOGY - ADOJ azaz, az összevont jövedelmek tárgyhó végéig fizetendő SZJA előlegét csökkenti : - a súlyos fogyatékosok kedvezménye, - és az adójóváírás.
A tárgyhóban levonandó adóelőleg : SZJAELŐLEG = BEFSZJA - LEVSZJA Az össze nem vonandó jövedelmek adóját a program az előzőektől függetlenül kezeli, az adó a kifizetéskor levonásra kerül.
© 2011 MicroFox Informatikai Kft.