Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz.
JEGYZŐKÖNY amely készült Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 04-én (szerdán) du. 13.00 órai kezdettel - a Kakucs községi Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében - megtartott rendkívüli testületi üléséről. Jelen vannak a 7 tagú képviselők közül az ülés kezdetekor: Szalay István polgármester, Balogh János alpolgármester, Dr. Kendéné Toma Mária képviselő, Marton Ilona képviselő, Oláh József képviselő, Prohászka Csaba képviselő, Tóth Istvánné képviselő, továbbá: Tóth Tamás Dr. Fekete Borbála Halmi Pálné
a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság tagja, jegyző, igazgatási főelőadó,
Szalay István polgármester: Tisztelettel köszöntöm az ülésen megjelenteket. Megállapítom, hogy minden képviselő jelen van – a Testület határozatképes. Kérem a képviselőket, hogy fogadják el a meghirdetett napirendi pontokat. A Testület tagjai kérték, hogy a rendkívüli testületi ülés ellenére – harmadik napirendi pont legyen az „Egyebek…” A testület tagjai - a harmadik napirendi pont felvételével - egyhangúlag elfogadták a napirendi pontokat az alábbiak szerint: Napirendi pontok: 1. A Pergel köz folytatásában lévő Csíkosi út felújításával kapcsolatos közbeszerzési
eljárás előkészítése. Előadó: Szalay István polgármester 2. Döntés a Társult Önkormányzatok Társulási Megállapodásának módosításáról.
Előadó:
Szalay István polgármester
3. E g y e b e k ….. Előadó: Szalay István polgármester Szalay István polgármester: A jegyzőkönyv vezetésére javasolom Halmi Pálné igazgatási főelőadót, hitelesítésére pedig Balogh János alpolgármester urat és Dr. Kendéné Toma Mária képviselő asszonyt. A Képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a jegyzőkönyvezető, valamint a hitelesítők személyét. I. Napirendi pont: A Pergel köz folytatásában lévő Csíkosi út felújításával kapcsolatos
közbeszerzési eljárás előkészítése. Szalay István polgármester: Tájékoztatlak benneteket arról, hogy a Mezőgazdasági utak fejlesztése című pályázat önrészével kapcsolatosan - 2011. április 28-án (csütörtökön) du. l7 órára - összehívtam a pályázattal érintetteket. Személyesen eljöttek a Varróék, a Gálik József, a Fajt Mihály, valamint az INKA Kft. részéről Karsza János. A megjelentek nem zárkóztak el a hozzájárulástól, ha mindenki hozzájárul. Egységesen nem tudták meghatározni, hogy kiket kellene megkeresni, a tanyatulajdonosokat, a földtulajdonosokat, a Vadásztársaságokat, illetve az arra kerékpározókat. Véleményem szerint elsősorban a tanyatulajdonosokat kellene megkeresni, a földtulajdonosokat, s a vadászokat nem gondolnám, mert elérhetőségük miatt kicsúszhatnak a határidőből. Elmondtam nekik, hogy aki naponta ott jár, az mérlegelhet. Függővé teszi hozzájárulását a másiktól, vagy megér neki annyit. Ehhez mindenkinek joga van. Végül abban maradtak, hogy a Testület határozzon meg egy összeget. Amennyiben a mai ülésen ezt meghatározzuk, jogilag is le kell rendezni. Dr. Fekete Borbála jegyző: Építési szerződéssel lehet jogilag lerendezni. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: Határozzuk meg az összeget. Tóth Tamás a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság tagja: Mennyit kellene önrészként befizetnünk. Szalay István polgármester: 16 m/ forint.
2
Oláh József képviselő: Amennyiben kiépítésre kerül az út, a használók fizessenek érte. Meg kell nézni, hogy mennyibe kerül a fejlesztés, hány tulajdonos van. Prohászka Csaba képviselő: 2 m/Ft hozzájárulást határozzunk meg. Balogh János alpolgármester: Szerintem 3 m/Ft-ot határozzunk meg, de mozgassuk meg a földtulajdonosokat is. A jobb út által értékesebb lesz az érintettek ingatlana, földje, akkor járuljanak már hozzá nagyobb összeggel. Szalay István polgármester: Az érdekeltek kérése egy összeg meghatározása volt felénk. Mindenképpen olyan összeget kell megjelölnünk, amely ésszerű és befizetésre is fog kerülni. Én nagyságrendileg 2-3 m/Ftot javasolnák. Kérem a Testület tagjait, hogy szavazzanak. Ezzel nem arról döntünk, hogy elindítjuk a közbeszerzési eljárást, arról majd később. A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében az alábbi határozatot hozta: 72/2011. (05. 04.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy döntött, hogy a 125/2009. (XI.29.) FVM rendelet alapján a „Mezőgazdasági utak fejlesztése című pályázattal összefüggő” Pergel-közi út felújításához szükséges önrészhez, a pályázattal érintettektől összesen 3.000.000,-Ft, azaz hárommillió forint hozzájárulást vár befizetni. Határidő:
azonnal és folyamatos
Felelős:
Szalay István polgármester
II. Napirendi pont: Döntés a Társult Önkormányzatok Társulási Megállapodásának módosításáról. Szalay István polgármester:
3
Mindenki megkapta az anyagot, láthatjátok, hogy egy formai dolog, de döntenünk kell a módosítás elfogadásáról. Kérem, hogy szavazzatok arról, hogy elfogadjátok-e a módosított megállapodást. Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - 7 szavazattal 0 ellenében - az alábbiak szerint fogadja el a Társult Önkormányzatok társulási Megállapodásának módosítását. 73/2011. (05. 04.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbiak szerint fogadja el a Társult Önkormányzatok társulási Megállapodásának módosítását.
ORSZÁG KÖZEPE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Társulási Megállapodása A Dabasi kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján, abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötnek. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A jelen megállapodás 1. számú mellékletében felsorolt települési önkormányzatok önálló jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulást hoznak létre. (a továbbiakban: Társulás) a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására. A társulás határozatlan időre, de legalább 3 évre jön létre. 2. A Társulás neve: Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás). 3. A Társulás székhelye: 2370 Dabas, Szent István út 67. A Társulás tagjai és azok székhelye: 1. számú melléklet szerint. 4. A Társulás működési területe: az 1. számú mellékletben szereplő települési önkormányzatok közigazgatási területe. 5. A Társulás bélyegzője: Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás felirattal ellátott ovális bélyegző, középen az ország közepe jeltorony lenyomatával. 6. A Társulás jogi személyként működik melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Társulás költségvetési szervként működő munkaszervezete látja el. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
4
7. A Társulás képviseletét a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Társulás Tanácsa által felhatalmazott Tanács tagja látja el. 8. A Társulás vagyonát a jelen társulási megállapodás tartalmazza. 9. A megállapodásban meghatározott önkormányzati feladatok ellátásáról a Társulás gondoskodik. 10. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92 § (1) b) pontjában meghatározott rendelet megalkotására a Társulás Tanácsa Dabas Város Önkormányzatát jelöli ki. 11. a) A Társulás tagjai összehangolt feladatellátásuk, társadalmi és gazdasági érdekeik érvényesítése és településeik fejlesztése céljából a Társuláson belül a Társulás feladatai megvalósítása céljából mikro-körzeti társulást hozhatnak létre. A mikro-körzeti társulás tervezett célját és feladatát azonban véleményezés céljából előzetesen a Társulási Tanács elé kell terjeszteni. b) A mikro-körzeti társulás elsősorban az egymással szomszédos települések lakosságának alapszolgáltatásait biztosítja. c) A mikro-körzeti társulás előkészítését e Társulás munkaszervezete elvégezheti. d) A mikro-körzeti társulás működésének szabályait, s az általa ellátott feladatokat a résztvevők külön megállapodásban szabályozzák, melyek nem lehetnek ellentétesek a kistérség alapvető céljaival. A mikro-körzeti feladatellátó társulás a többcélú társulási rendszer része.
II. A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATA 1. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében jelen megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait, (hatásköreit): -
területfejlesztés, egészségügyi- és szociális ellátás, család- gyermek- és ifjúságvédelem, alapfokú oktatás-nevelés, középfokú oktatás-nevelés, szakoktatás, felnőttoktatás, közművelődés, közgyűjteményi tevékenység szolgáltatás-szervezési feladatok, település- és területrendezés, műemlékvédelem, helyi építészeti védelem,
5
-
természet- és környezetvédelem, katasztrófavédelem, helyi-közlekedés, helyi közútfenntartás ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvízelvezetés településüzemeltetési feladatok, közrend- és közbiztonsággal kapcsolatos feladatok ingatlan- és vagyongazdálkodás, kommunális szolgáltatások és energiaellátás, környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés, szennyvíztisztítás és elvezetés esélyegyenlőségi program megvalósítása, foglakoztatás, gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom, állat- és növényegészségügy, belső ellenőrzés.
2. A Társulás az e megállapodásban foglalt feladatokat a megvalósíthatóságtól függően fokozatos bevezetéssel végzi. A Társulás keretében a fokozatosság nem vonatkozik az időközi jogszabály-változások folytán kötelezővé váló feladatokra. A Társulás működésének alapcéljaként rögzíti, hogy a teljességre törekszik, s e célnak rendeli alá a birtokában lévő erőforrásokat. 3. A Társulás az 1. pontban meghatározott feladatellátása során - szakmai és komplex program előkészítő, - javaslattevő, - programmenedzselő, - koordináló, - döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat. Ez alól kivételt képez e megállapodás II/B. részének 2. pontjában meghatározott feladatok ellátása, amelyek vonatkozásában ellátja mindazt, amit a jogszabályok az intézmény fenntartójának (irányítójának) kötelezettségeként határoznak meg. 3. E megállapodás 1. pontjában meghatározott feladatok tekintetében a Társulás, a Dabasi kistérségre az összehangolt és szervezett feladatellátás érdekében összehangolt térségi – a megállapodásban rögzített szolgáltatásokra vonatkozó – egybevont adatbázist működtet. Az adatbázissal szemben támasztott követelmény, hogy alkalmas legyen a térségi, ágazati tervek, projektek elkészítésére és biztosítsa a megalapozott elemzés feltételeit.
II./A 1.
TERÜLETFEJLESZTÉSI FELADATOK
A kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében összehangolja a társulás tagjai, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: 1. A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat – legalább 3 év időtartam alatt – az adott kistérséghez tartozó valamennyi
6
2. 3. 4. 5.
6. 7.
települési önkormányzat részvételével, kilépés, vagy a társulás megszüntetése nélkül ellátják. A társulás tanács (1996. évi XXI. tv. 10/G. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján) a kistérségi területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el. Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait. Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását. A kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi, regionális és megyei pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel. Megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására. Pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását.
8. Közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében. 9. Koordinálja a kistérségben a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel. 10. A kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit. 11. Folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében. 12. Vállalja, hogy a Társulás a 4., 5., 6,. Pontjaiban meghatározott ügyekben egyhangúlag dönt. Ennek hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a Társulás szavazati jogú tagjai minősített többségének támogató szavazatával dönt.
II/B. SZOCIÁLIS FELADATOK 1. A „Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai és az Esély Szociális Segítőszolgálat fenntartásával intézményfenntartóként gondoskodik az alábbi szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti feladatok biztosításáról: - családsegítés - házi segítségnyújtás, - szociális étkeztetés - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. - gyermekjóléti ellátás - közösségi ellátások
7
Az ellátott feladatokat intézményenkénti és önkormányzatonkénti bontásban jelen megállapodás 1.sz. függeléke tartalmazza. Mint intézményfenntartó a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően gondoskodik a feladat ellátásához szükséges állami normatíva leigényléséről, jogszerű felhasználásáról. Az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás csak az általa adott intézményre lehívható normatívákkal finanszírozza az adott Intézményt, minden ezen az alapfinanszírozáson felül felmerülő igényt az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás az intézmény székhelye és telephelyei szerinti tagönkormányzatoknál érvényesít. Az állami normatívából nem fedezett költségekhez a társulás adott intézmény székhelye és telephelyei szerinti önkormányzatai külön megállapodás alapján járulnak hozzá. A megállapodást az OKTKT és az egyes tagönkormányzatok minden évben február 28-ig (2011-ben június 30-ig) különkülön megkötik, amely tartalmazza a szükséges hozzájárulás konkrét összegét. 2. A „Reménysugár” Fogyatékosok Napközi Otthona fenntartásával intézményfenntartóként gondoskodik az alábbi feladat biztosításáról: - nappali ellátás Mint intézményfenntartó a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően gondoskodik a feladat ellátásához szükséges állami normatíva leigényléséről, jogszerű felhasználásáról. Az állami normatívából nem fedezett költségekhez a társulás önkormányzatai külön megállapodás alapján járulnak hozzá. A külön megállapodás értelmében a társulás tagjai a nappali ellátásban részesülők számával arányos pénzügyi hozzájárulást fizetnek, így járulva hozzá az intézményfenntartás költségeihez. A megállapodást az OKTKT és az egyes tagönkormányzatok minden évben február 28-ig külön-külön megkötik, amely tartalmazza a szükséges hozzájárulás konkrét összegét.
III. 2.
A TÁRSULÁS TAGSÁGI VISZONYAI, SZERVEZETE
A tagsági jogviszony keletkezése 1. A Társulásban résztvevő települések képviselő-testületi határozattal mondják ki a Társulásban való részvételüket. 2. Az önkormányzatok a saját belső szabályzatuk szerint hagyják jóvá a pénzügyi kötelezettségvállalással járó, a Társulás vagyonán és forrásain túli, az önkormányzatok külön többletfinanszírozását érintő döntéseket. A tagsági jogviszony megszűnése 1. A Társulásból bármelyik résztvevő, a képviselő-testület kilépésre vonatkozó határozata megküldésével az év végén kiléphet. A kilépésre vonatkozó határozatot legalább 6 hónappal a kilépést megelőzően kell a Társulás képviseletét ellátó személynek írásban bejelenteni. 2. A Társulási tagság megszűnik, -
ha a település megszűnik, összeolvad vagy egyesül,
8
-
-
ha a társulási tagság a Társulás megszűnését kimondja, s azt a Társulást képező települések képviselő-testületei megerősítik határozatukkal, ha a társulás céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi alapba történő befizetést (több mint hat hónap) elmulasztják, vagy a cél megvalósításához szükséges többletforrás befizetési kötelezettségének a Társulás tagja a Társulás döntésében megjelölt határidőben nem tett eleget, e jogcímen történő tagsági viszony megszűntetéséhez minősített többségi szavazat szükséges. A tagság a döntés kézbesítésével szűnik meg, valamint amelyről az 2004. évi CVII. törvény rendelkezik.
A Társulás tagnyilvántartása 1. A Társulás tagjait nyilvántartásba kell venni, amely a határozatképesség és szavazati jog megállapításának alapja is. 2. A megállapodás 2. sz. mellékletét képező tagnyilvántartás a következőket tartalmazza: az önkormányzat megnevezését, székhelyét, belépés időpontját, az alapba évente folyamatosan fizetett összeget és a végleges támogatásként kapott összeget, - a tagság megszűnésének időpontját, - a szavazati jogosultságot és mértékét ( egy település egy szavazat elvet. ) -
3. A tagnyilvántartást a társulás munkaszervezete vezeti. A Társulás szervei 1. A Társulás szervei a Társulási Tanács, elnöke, elnökhelyettese – egy észak-nyugati és egy dél-keleti területi elosztással-, a Társulás szakmai, az ágazati közszolgáltatási feladatokat előkészítő szakmai és eseti bizottsága(i), valamint a Társulás munkaszervezete. 2. A Többcélú Kistérség Társulási Tanácsa ellátja a Kistérségi Területfejlesztési Tanács feladatkörét is. A Kistérségi Területfejlesztési Tanács működésére a területfejlesztési törvényben foglaltakat alkalmazza. Társulási Tanács A Társulás vezető szerve a Társulási Tanács. A Tanács tagjai a társult önkormányzatok mindenkori polgármesterei. Ha a Tanács tagja, a polgármester akadályoztatva van, a Tanácshoz a polgármester helyett más, csak a képviselő testület felhatalmazásával vehet részt a 2004. évi CVII. törvény 5.§ (2) bekezdése alapján. A helyettesként eljáró jogai és kötelességei azonosak a polgármester jogaival és kötelességeivel. A meghatalmazás teljes körű, és részleges körű lehet. A részleges meghatalmazást írásban kell benyújtani, s annak a meghatalmazás terjedelmét egyértelműen és konkrétan tartalmaznia kell. Társulás Elnöke
9
Az elnököt a Társulási Tanács saját tagjai sorából, az önkormányzati választási ciklus idejére választják meg. Az elnök személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás elnökének megválasztásához a Társulás szavazatainak minősített többsége szükséges. A Társulási Tanács elnöke képviseli a Társulást. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Társulás képviseletét külön meghatalmazás nélkül a Társulás elnökhelyettese látja el. Az elnök részletes feladatát és hatáskörét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Társulás Elnökhelyettese A Társulási Tanács az önkormányzatok választási ciklusának idejére a saját tagjai sorából elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes személyére az elnök tesz javaslatot. A Társulás elnökhelyettesének megválasztásához a Társulás szavazatainak minősített többsége szükséges. Több elnökhelyettes esetén az elnök határozza meg azt, hogy melyik elnökhelyettes helyettesíti az elnököt. Ágazati Bizottságok 1. A jelen Társulási Megállapodásban foglalt ágazati szolgáltatási feladatok ellátását, a megalapozott társulási tanácsi döntések meghozatalát segíthetik elő a Társulás Ágazati Bizottságai. A Társulás dönthet ágazati bizottságok megalakításáról. 2. Az Ágazati Bizottságok maximum 5 főből állnak. 3. Tagjait a Társulás Tanácsa választja meg. A bizottságok tagjaira bármely tanácstag javaslatot tehet. A bizottságok elnöki feladatait csak a Tanács tagjai sorából e feladatra megválasztott tag láthatja el. A bizottság tagjai megválasztása során tagként olyan személy javasolható, aki az adott szakterület szakértőjeként dolgozik és tevékenykedik a kistérségben. A bizottságok tagjai közé az ágazati szakembereken túl, a finanszírozási, működtetési ügyekben jártas bizottsági tagot is kell választani. A Társulás munkabizottsági tagjainak megválasztásához a Társulás összes szavazatai számához viszonyított többségi szavazat szükséges. A megválasztható személyek számáról több jelölt, és szavazategyenlőség esetén a Társulási Tanács elnöksége tagjai választásánál kiírt szabályzatot kell alkalmazni.
Eseti Munkabizottság 1. A kistérség sajátos, egy vagy több konkrétan meghatározott feladatának előkészítésére és végrehajtására a kistérségi tanács eseti munkabizottságot hozhat létre.
10
2. A munkabizottság tagjainak száma az 5 főt nem haladhatja meg. Feladatait és működését a létrehozó társulási tanácsi határozatban kell megállapítani. A Tanács a létrehozással egyidőben, az eseti munkabizottság tagjait az állandó bizottsági tagok választására vonatkozó szabályok szerint megválasztja. Társulás Munkaszervezete 1. A Társulási Tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését a kistérségi székhelyén működő munkaszervezete látja el. 2. A munkaszervezet feladata különösen: a) a Társulási Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése, b) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit, c) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében, 3. A Társulás alakítja ki a munkaszervezetét. 4. A munkaszervezet részletes feladatait a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.
IV. A TÁRSULÁSI SZERVEK MŰKÖDÉSE A Társulási Tanács ülései 1. A Tanács a Társulás döntéshozó szerve. 2. A Társulási Tanács üléseit évente minimum 4-szer, negyedévente, a Társulási Tanács által meghatározott időpontban tartja. 3. A Társulási Tanács ülésének összehívását írásban kezdeményezheti bármely tag a napirend megjelölésével, s az elnök azt köteles összehívni. 4. Az elnök köteles a Társulási Tanács ülését összehívni a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezésére. Az elnök a 3., 4. pontokban meghatározott esetekben legkésőbb 7 napon belül köteles a tanácsot összehívni. 5. A Társulási Tanács összehívása, az ülés előkészítése, az előterjesztések tartalmi és formai elvárásainak meghatározását a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 6. A Társulási Tanács üléseit az elnök, távolléte és akadályoztatása esetén az őt helyettesítő elnökhelyettes vezeti le. A határozatképességet a tagnyilvántartásba bejegyzett szavazati jog és mértéke, valamint a jelenléti ív alapján kell megállapítani. 7. A Társulási Tanács ülése határozatképes, ha a többségének megfelelő szavazatszámot képviselő tagok az ülésen jelen vannak.
11
8. A Társulási Tanács üléseiről az önkormányzati törvény képviselő-testületi üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a társulási ülésen aláírásra kijelölt 2 társulási tanácstag írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 14 napon belül meg kell küldeni a Pest Megyei Kormányhivatalnak, valamint elektronikus úton minden társulási tag számára. A jegyzőkönyvre vonatkozó részletes szabályzatot a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 9. A Társulási Tanács, mint Kistérségi Területfejlesztési Tanács a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint tartja üléseit, és hozza döntéseit, a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített szabályzata alapján. A Társulási Tanács döntései
1. A Társulási Tanács döntése: határozat.
2. A határozat általános érvényű döntés. A működés, egyes feladatok ellátása, pénzügyi forrást és vagyoni hozzájárulást igénylő, továbbá szervezeti és személyi döntések megjelenési formája. A Társulásban résztvevő önkormányzatok, amennyiben külön döntésükre szükség van, a határozatban megjelölt döntéstől eltérő, más tartalmú döntést nem hozhatnak. Az önkormányzatok külön megerősítő döntését igénylő esetekben bármely társulási tag önkormányzatának eltérő véleménye esetén a tanácsoknak a döntését újra lehet tárgyalnia. Az újratárgyalást a mérlegelhető okok és indokok megjelölésével az aggályokat megfogalmazó testület polgármesterének kell a bizottság elnökénél bejelenteni. Az újratárgyalás során a konszenzust lehetőleg létre kell hozni. A megegyezés sikertelensége esetén, ha a döntésnek pénzügyi kihatása van, és a megállapodást alapos ok nélkül meg nem kötő, azt az akadályozó önkormányzat hibájából a Társulásnak kára származik, úgy az igazolt kárt az okozó köteles a Társulásnak megfizetni. A megállapodást alapos ok nélkül meg nem kötő, vagy az azt akadályozó önkormányzat és lakossága, a megtagadott megállapodásban biztosított szolgáltatásokat nem veheti igénybe. A Társulási Tanács döntése meghozatalához szükséges szavazati arányok 1./ A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több minta a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnök 7 napon belül ismét összehívja a Társulási Tanács ülését. 2./ A Társulási Tanács határozathozatalaiban konszenzusra törekszik, erre figyelemmel döntéseit; - minősített, - egyszerű, szótöbbséggel hozhatja. 12
3./ Minősített többséghez a Társulás összes tagjának több mint fele támogató szavazata szükséges. 4./ Egyszerű szótöbbséghez a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazata szükséges. 5./ A Társulási Tanács döntéseit nyílt szavazással hozza. 6./ Névszerinti szavazás a Társulási Tanács bármely tagjának javaslatára egyszerű szótöbbséggel rendelhető el. 7./ Személyi ügyben a jelenlévő tagok több mint a felének kezdeményezésére titkos szavazást kell tartani. 8./ Amennyiben a Társulási Tanácsot képviselő polgármester vagy közeli hozzátartozója közvetlenül érintett az ügyben, köteles bejelenteni az összeférhetetlenséget. Az összeférhetetlenséggel érintett tagnak a vitában és a döntésben való részvételéről a Társulási Tanács vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. 9./ A Társulási Tanács döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. 10./ Minősített többség szükséges: - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához és módosításához, - a területfejlesztési koncepció és a területfejlesztési program elfogadásához. - az elnök, az elnökhelyettes, valamint a térségi menedzser kinevezéséhez, illetve visszavonásához, - a fenntartott intézmények vezetőinek választáshoz, kinevezéshez, felmentéshez, vezetői megbízatás adásához, illetőleg visszavonásához, fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához - a Társulás hatáskörébe tartozó pénzeszközök felhasználásáról való döntés meghozatalához, - a pénzügyi terv, valamint annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához, - a pályázat benyújtásához, - a társulási működési hozzájárulás meghatározásához, - a belépés és a kizárás elfogadásához, - valamint amit 2004. évi CVII.. tv. szükségesnek tart. A Társulás más szerveinek ülései 1. A tanács, mikro-körzeti bizottsága, ágazati bizottsága(i), eseti munkabizottsága határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Döntései javaslatok, amelyet a jelenlévő tagok egyszerű többsége szavazatával hoz meg. 2. A 1. pontban felsorolt szervek üléseit elnökük hívja össze. Összehívását a szervek bármely tagja a napirend megjelölésével kezdeményezheti. 3. A Társulás működésének részletes szabályait a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatban kell megállapítani. Az SZMSZ nem tartalmazhat ellentétes rendelkezést a Társulási Megállapodásban szabályozott kérdésekkel.
V. A TÁRSULÁS TAGJÁNAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 13
A Társulás tagjának jogai 1. Képviselője útján részt vehet a Társulás tevékenységében, rendezvényein, céljainak, feladatainak meghatározásában, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásában, a Társulás szervezetének kialakításában. 2. Képviselője választhat és választható a Társulás szerveibe, tisztségeire. 3. Teljes joggal képviseli a közgyűlésen képviselője útján a saját önkormányzata érdekeit. 4. Igényelheti a Társulás érdekképviseletét, érdekérvényesítési tevékenységét. 5. Igényelheti a Társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött. 6. Igénybe veheti a Társulás és a tagok által megállapított és biztosított kedvezményeket. 7. Javaslatot tehet a Társulást érintő bármely – tagságának megfelelő – kérdésben, jogosult a Társulás törvénysértő határozatának észrevételezésére és megtámadására. 8. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet a Társulás tisztségviselőihez és szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a Társulás bármely tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül kötelesek választ adni, betekinthet a Társulás irataiba. 9. A Társuláson belül egy-egy kérdésben a kisebbségben maradt tagnak joga van a kisebbségi vélemény rögzítésére és képviseletére, 10. Részesülhet a hazai és nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből. A társulás tagjainak kötelességei 1. A Társulási Megállapodás és a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása. 2. Képviselője útján rendszeres részvétel a Társulás szerveinek munkájában, elősegítve a társulási célok és feladatok közös megvalósulását. 3. Az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése. 4. A Társulás határozatainak végrehajtása. 5. A Társulás feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos döntései, a társulás vezetőjével való egyeztetése, illetve a társulással való közlése. 6. Befizetési kötelezettségek teljesítése. 7. A Társulás feladatkörébe tartozó és a településen keletkező ügyekhez a szükséges adatok és információk továbbítása a Társuláshoz. 14
8. A Társulási tagsághoz méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása, a befizetések teljesítése, a vagyon megóvása, annak lehetőség szerinti gyarapítása.
VI. A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA 1. A társulás pénzügyi forrása: A Társulás működésének és feladatai ellátásának fedezetét: települési önkormányzatok által a társulásnak átadott normatív állami hozzájárulások és egyéb támogatások, - saját bevétel (települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásai) - központi költségvetési pénzeszköz - egyéb bevételek biztosítják. -
2. A társult települési önkormányzatok képviselő testületei a társulás működési költségeihez lakosságszámuk arányában járulnak hozzá. A települések a társulási megállapodásban, külön megállapodásban, a Társulási Tanácsa határozatában meghatározott feladat ellátásnak költségeihez külön megállapodásban, határozottak szerint járulnak hozzá. 3. A többcélú társulás által fenntartott intézmények esetében azok fenntartásához – az állami támogatásokon túlmenően – szükséges pénzügyi hozzájárulást a feladatellátásban érintett települések a feladatellátásból történő részesedés arányában biztosítják. 4. Az alapítás évében a tag az önkormányzati folyó évi költségvetési évre tervezésében szereplő népesség szám után számított 50,-Ft/fő összegű a hozzájárulás, melyet 2004. szeptember 30-ig köteles befizetni a Társulás számlájára. Évente a tag az önkormányzati folyó évi költségvetési évre tervezésében szereplő népesség szám után a Társulás költségvetésében meghatározott 150 Ft/fő/év összegű hozzájárulás. Minden évben két részletben: - az első részletet: március 30-ig; - a második részletet: szeptember 30-ig kell befizetni a Társulás számlájára 5. A pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén a Többcélú Társulás felszólítja a nem teljesítő Önkormányzatot 15 napon belüli teljesítésre. A felszólítás sikertelensége esetén az OKTKT a felszólításban szereplő és elmulasztott második fizetési határidőt követő 8. napon vagy azt követően jogosult inkasszó benyújtására a nem teljesítő Önkormányzattal szemben. 6. A tanács megállapítja a társulás éves költségvetését és gondoskodik annak végrehajtásáról, figyelemmel kíséri a források hatékony felhasználását, évente beszámol a költségvetés végrehajtásáról, gazdálkodásáról.
VII. 15
A társulás tagjának kilépése esetén a vagyoni kérdések rendezése 1. Amennyiben a társult és kilépő önkormányzat a közös pénzügyi alap befizetésére vonatkozó részén belül bármilyen cél vagy más központi alapból vagy forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kilépés őt nem jogosítja fel arra, hogy a közös tanácsi döntéssel megvalósuló beruházásban az önkormányzati támogatást ne fizesse meg. 2. Ha a tag önkormányzat a Tanács döntése alapján visszatérítendő támogatásban részesült, és visszafizetési kötelezettsége még nem járt le, vagy azt nem teljesítette, úgy a Társulásból való kilépés jogával mindaddig nem élhet, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A teljesítést követően a kilépés lehetősége számára az általános szabályok szerint nyílik meg. 3. A kilépő tagot megilleti az általa teljesített hozzájárulásoknak és az alaptőke elhelyezési pénzpiaci műveletekből származó bevételeinek a kapott végleges juttatásokkal és az alapkezelő kezelési költségeivel csökkentett összege. Végleges juttatásnak minősül: a vissza nem térítendő támogatás, valamint a Tanács döntése alapján valamennyi tag közös céljait szolgáló kiadások, pl: közös tervek készítésének költségei, közös kiadványok költsége stb.
VIII. A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE 1. A Társulás megszűnik, ha: - annak megszűnését valamennyi tag képviselő-testületi határozattal kimondja, - ha a társulásban és az alapban csak egy tag marad. 2. A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek kiegyenlítése után megmaradó vagyont a tagok a társulás és a pénzügyi alap fennállása alatt teljesített hozzájárulásai arányában a végleges támogatások, juttatások arányos részének betudásával kell felosztani. 3. A Társulás megszűnése esetén a Társulás tagjai a Társulás közös vagyonát vagyonfelosztási szerződésben osztják fel. 4. A felosztás elvei a következők: - Vizsgálni kell a Társulás tagjai saját vagyoni hozzájárulásának mértékét a vagyonszaporulat létrejöttéhez. (Saját vagyon, állami források, egyéb támogatások). - Meg kell határozni a teljes értéken belül az összes saját forrást, és azokat egymáshoz arányosítani kell, ez a tulajdon az arányosított részben illeti meg a megszűnéskor az önkormányzatot. 5. A Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon megszűntetése nem történhet olyan módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse. A létrejött vagyon célvagyon. 6. A közös tulajdon megszűntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során, ezért a Társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (későbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja.
16
7. A közös tulajdonban történő elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos működtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlás átengedése feltételeiben állapodnak meg. 8. Az a települési önkormányzat, amelyik három éven belül a társulásból kiválik, és ennek következtében a társulás megszűnik az okozott kár mértékéig visszafizetési kötelezettséggel tarozik.
IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen megállapodás valamennyi társult önkormányzat közül az utolsóként jóváhagyó önkormányzat képviselő-testületének határozatával válik hatályossá. 2. E Társulási Megállapodás melléklete: 1. sz. melléklet: Társulási tagok jegyzéke (neve, székhelye) 2. sz. melléklet: Társulási tagnyilvántartás 3. sz. melléklet: Normatív finanszírozást érintő vállalt közszolgálati feladatok 4. sz. melléklet: Bizottságok A társuló önkormányzatok kölcsönösen rögzítik, hogy e megállapodásból eredő vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalásos úton, egyeztetéssel kívánják rendezni. 3. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései az irányadók. 4. A Társulás SZMSZ-át a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a Társulási Tanács köteles megállapítani. Záradék A Társulási Megállapodást az alábbi képviselő-testületek hagyták jóvá és fogadták el előírásait és önmagukra és testületeikre vonatkozó kötelező rendelkezésként. Dabas Város képviselő-testülete...........................................................határozatával Hernád Község képviselő-testülete......................................................határozatával Inárcs Község képviselő-testülete........................................................határozatával Kakucs Község képviselő-testülete: ....................................................határozatával Örkény Nagyközség képviselő-testülete..............................................határozatával Pusztavacs Község képviselő-testülete.................................................határozatával Táborfalva Község képviselő-testülete.................................................határozatával
17
Tatárszentgyörgy Község képviselő-testülete......................................határozatával Újhartyán Község képviselő-testülete..................................................határozatával Újlengyel Község képviselő-testülete..................................................határozatával A Társulási Megállapodást az érintett önkormányzatok döntése alapján a polgármesterek és a jegyzők aláírásukkal látják el. Dabas Város Képviselőtestülete nevében: ........................................................ polgármester
jegyző
Hernád Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................
........................................................
polgármester
jegyző
Inárcs Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................
........................................................
polgármester
jegyző
Kakucs Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................
........................................................
polgármester
jegyző
Örkény Nagyközség Képviselőtestülete nevében: ........................................................
........................................................
polgármester
jegyző
Pusztavacs Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................
........................................................
polgármester
jegyző
Táborfalva Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................
........................................................
polgármester
jegyző
Tatárszentgyörgy Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................
........................................................
polgármester
jegyző
Újhartyán Község Képviselőtestülete nevében:
18
........................................................
........................................................
polgármester .................................jegyző Újlengyel Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................
........................................................
polgármester
jegyző
Kelt, 2011. Határidő:
azonnal és folyamatos
Felelős:
Szalay István polgármester
III. Napirendi pont: Egyebek ….. Szalay István polgármester: A 10/2011.(01.24.) sz. Kt. Határozatunkban döntöttünk arról, hogy megrendeljük a település esélyegyenlőségi tervét maximum 500.000,-Ft összeg erejéig. Kakucs település Esélyegyenlőségi Tervének elkészítésére megbízási szerződést kötöttünk Polyák Laurával, akit a telepes program során ismertem meg. Ő tervet 140.000,-Ft-ért készítette el. Az idő rövidsége miatt jelenleg egy kinyomtatott példányban tudtam hozni az ülésre, de természetesen elektronikus úton is meg fogja mindenki kapni. Szalay István polgármester úr – a szavazás előtt - átadta a képviselőknek megtekintésre az esélyegyenlőségi tervet. Kérlek benneteket, hogy szavazatok arról, hogy elfogadjátok-e Kakucs település Esélyegyenlőségi Tervét. A képviselő-testület 4 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 74/2011. (05. 04.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1.számú melléklet szerint elfogadta Kakucs Község Esélyegyenlőségi Tervét. Határidő:
azonnal és folyamatos
Felelős:
Szalay István polgármester
Szalay István polgármester: Tájékoztatlak benneteket, hogy a Fő u. 24.sz. alatti ingatlanunk felújítására nyert pályázat során kötelezettségünk keletkezett, miszerint erről egy táblát kell kihelyeznünk a felújított ingatlanra. Prohászka Csaba képviselő elhagyta az üléstermet.
19
Szalay István polgármester: Kérlek benneteket, hogy szavazzatok meg egy adott összeget, hogy meddig terjedően fogadhatok el ajánlatot egy A1-es méretű tábla elkészítésére. A képviselő-testület 6 igen szavazattal 0 ellenében az alábbi határozatot hozta: 75/2011. (05. 04.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megbízza Szalay István polgármester urat, hogy a telek bevétel terhére maximum 200.000Ft- Ft-ig, azaz kettőszázezer forintig terjedően táblát készíttessen és kihelyeztessen a Fő u. 24. sz. alatti ingatlanra a pályázati felújításról. Határidő:
azonnal és folyamatos
Felelős:
Szalay István polgármester
Tóth Istvánné képviselő: Tájékoztatlak benneteket, hogy 2011. május 13-án pénteken este 18 órától megbeszélés lesz Kakucson a tornateremben a Dabas határában létesítendő cementgyárral kapcsolatban. Mindenkit szeretettel várunk. Dr. Fekete Borbála jegyző: Röviden tájékoztatlak benneteket a történtekről. Dabason Cementgyárat szeretnének építeni. Az eljáró hatóság nem Kakucs Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. Az eljárás a KDVFV hatáskörébe tartozik. Tőlünk csak egy nyilatkozatot kértek. Egy nyilatkozatot kellett adnunk arról, hogy a helyi Építési Szabályzatukkal ellentétes-e annak megvalósítása. Semmilyen megkötést nem tett Kakucs község képviselő-testülete a szabályzataiban erre, tehát a nyilatkozat is erre vonatkozott: nem ütközik a helyi szabályzatokba, melyeket be is kértek. Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert a lakosság azt is hiheti, hogy a Hivatal, vagy a Testület támogatólag lépett fel, de ez nem igaz, csupán a valóságnak megfelelő nyilatkozatot adtunk ki. Természetesen segíteni kell a lakosság tájékoztatását, esetleg szakértőket lehet felkérni. Szalay István polgármester: .Nem Kakucs területén valósul meg a beruházás, így nincs döntési hatáskörünk. Nem tehetünk semmit, mint Önkormányzat. Csak a civil szervezetek léphetnek fel hatékonyan ebben az ügyben. Dr. Fekete Borbála jegyző: Most a képviselő-testület dönthet úgy, hogy megrendel egy szakértői véleményt, amely kimutatja, hogy van-e valamilyen valós veszély, az mekkora és azt lehetne az eljárásban felhasználni.
20
Oláh József képviselő elhagyta az üléstermet. Balogh János alpolgármester: Véleményem szerint a dabasiak nem tájékoztatták a környező településeket. Újhartyánon már aláírásgyűjtés folyik a beruházás megvalósulása ellen. Elébe kell mennünk, mert így sikerült megakadályozni a veszélyes szemétlerakót is. Tudomásom szerint Borsodból jön a kivitelező cég, de megnézném, hogy mit hagyott maga után. ------------------Marton Ilona képviselő: Kérem, hogy tűzzük napirendre a tornaterem megüresedett takarítói állásának betöltését. Jogilag rendezni kell ezt az álláshelyet, ezért gondolnám a testület elé vinni. Szalay István polgármester: Előbb azt kell eldönteni, hogy intézményhez, csoporthoz, illetve személyhez kötjük-e. Én úgy gondolom, hogy ne közalkalmazottként, hanem munkaszerződéssel alkalmazzunk valakit. Ez nem reggel 8-tól, délután 17 óráig tartó munka lenne, hiszen jobban késő esti, valamint hétvégi munkát jelentene. Tóth Istvánné képviselő: Lehetne a könyvtárhoz? Szalay István polgármester: Igen lehetne, ez nagyon szimpatikus lenne neki. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: Amennyiben két intézményben is dolgozna, ki határozná meg a bérét? Dr. Fekete Borbála jegyző: A közalkalmazotti törvény. Véleményem szerint ebben kellene alkalmazni, a polgármester úr lenne a munkáltatója, de az iskola foglalkoztatná. Előre le kell szögezni, hogy mire alkalmaznák és mennyiért, milyen felelősség mellett. Dönteni kell arról is meghirdetjük-e. Szalay István polgármester: Nem kötelező meghirdetni.
21
A Testület 5 szavazattal 0 ellenében az alábbiak szerint döntött. 76/2011. (05. 04.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete felkéri a Társadalmi Ügyek Bizottságát, hogy az Ifjúsági és Sportcsarnokban felszabadult állás betöltését tűzze napirendre, majd javaslatát terjessze a Testület elé. Határidő:
2011. május 31.
Felelős:
Tóth Istvánné a Társadalmi Ügyek Bizottságának elnöke.
Szalay István polgármester: Más napirend, hozzászólás nem lévén, megköszönöm a részvételt és az ülést bezárom. Kmf.
Szalay István polgármester
Dr. Fekete Borbála jegyző
Balogh János alpolgármester, hitelesítő
Dr. Kendéné Toma Mária képviselő, hitelesítő
22
KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Program
23
1. BEVEZETÉS A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben a sokféleség a társadalmi-gazdasági életerő forrását jelenti. Az elvárások alapján az országok – régiók, kistérségek, települések – feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása jól elkülöníthető fogalmak, melyek egyben egymást kiegészíthető célokat jelölnek meg: •
az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is,
•
az
esélyegyenlőség
előmozdítása
aktív
cselekedet,
melynek
eredményeként a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Az esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül: az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek érdekében a fogadókészséget fejleszteni kell, ki kell alakítani •
a megkülönböztetés tilalmát,
•
az egyenlő bánásmódot,
•
az emberi méltóság tiszteletben tartását,
•
a társadalmi szolidaritást.
Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához megerősítő intézkedéseket kell kidolgozni, melynek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. A program része
•
a körültekintő, részletes helyzetelemzés,
•
az alapelvek, célok meghatározása,
•
a
továbblépés
lehetőségeinek
megkeresése
a
partnerségi
megközelítés lehetőségének számba vételével. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. Ennek érdekében az állami intézkedések
keretén
belül
a
területet
érintő
szabályozás
olyan
lehetőségeket biztosít, melyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. 3. 1.1. A települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés és esélyegyenlőségi program célja. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, amelyet minden pályázat tervezése során figyelembe kell venni: az egyik az esélyegyenlőség a másik pedig a fenntartható fejlődés. Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembe vételével 5 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. A települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program kidolgozásakor az 5 célcsoport esélyegyenlőségi helyzetét vizsgáljuk meg a települési ellátórendszerhez történő hozzáférés tükrében. Az 5 fő esélyegyenlőségi terület és célcsoport 1. Családbarát körülmények megteremtése, erősítése települési szinten A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a
szegénység
és
a
kirekesztődés 25
újratermelődési
folyamatainak
megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A gyermeket nevelő családok jövedelemteremtő képességének támogatása és anyagi biztonságának megőrzése miatt különös hangsúlyt kell helyezni a gyermekjóléti és a családokat segítőtámogató szolgáltatásokra. Ahhoz, hogy a szülők munkaerőpiacra történő visszatérését elősegítsük, fokozott hangsúlyt kell helyezni a gyermekek napközbeni ellátására. Szintén fontos terület még a gyermekbántalmazás elleni küzdelem és a gyermekek jogainak figyelembevétele. 2. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási
ellátások,
az
elérhető
és
megfelelő
minőségű
gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. 3. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele
az
akadálymentesítés.
Rajtuk
kívül
haszonélvezői
az
akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is.
26
Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított infokommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát
számítógépes
és
egyéb
eszközök,
könnyen
érthető
kommunikáció, stb.). Magyarországon
az
1990-es
évtizedben
jelentősen
visszaesett
a
foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében 2001. évi népszámlálás adatai szerint 9 százalékra csökkent. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-át). A fogyatékkal élők munkaerőpiacon való megjelenésének előmozdítása érdekében szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása. A szociális ellátások területén a fogyatékossággal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást. 4. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdését). A roma népesség foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, jövedelmi és lakhatási helyzetére vonatkozó mutatók messze
27
elmaradnak a nem-roma lakosság mutatóitól. A romák integrációjának érdekében első lépésként a következő intézkedések meghozatalára kerülhet
sor:
az
életminőség
javítása
érdekében
a
roma
telepek
felszámolására, integrált oktatás és képzés elősegítésére, a foglalkoztatás növelésére, és az információs társadalomba való integrációra.
5.
Más sajátos élethelyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása
A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése tartozik a program fő céljai közé. Az egyik ilyen fő veszélyeztetett csoport a gyermekek. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a nem megfelelő, egészségtelen lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások. A másik kiemelt társadalmi csoport az idős emberek csoportja. A magyar társadalom elöregedő társadalom. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az „aktív öregedés” ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az aktív és méltó időskor érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtése, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése.
1.2. Törvényi szabályozás A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy
28
hatékony
jogvédelmet
elszenvedők
számára,
biztosítson
a
kinyilvánítva
hátrányos
azt,
hogy
megkülönböztetést az
esélyegyenlőség
előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó
természetes
személyekkel,
ezek
csoportjaival,
valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és
körültekintéssel,
az
egyéni
szempontok
azonos
mértékű
figyelembevételével kell eljárni. 2.
§
Az
egyenlő
jogszabályokban
bánásmód
követelményére
meghatározott
vonatkozó,
rendelkezéseket
e
külön törvény
rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény kitér természetesen az egyes részterületekre is, mégpedig a következőképpen: AZ
EGYENLŐ
BÁNÁSMÓD
KÖVETELMÉNYÉNEK
ÉRVÉNYESÍTÉSE
EGYES TERÜLETEKEN Foglalkoztatás 21. § Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos
megkülönböztetést
alkalmaz,
különösen
a
következő
rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben;
29
c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 142/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; g)
a
tagsággal
vagy
részvétellel
kapcsolatban
a
munkavállalók
szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során (………). Szociális biztonság és egészségügy 24. § Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 25. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben
érvényesíteni
kell
különösen
az
egészségügyi
szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. (2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény
rendelkezéseivel
összhangban
az
egészségi
állapot
vagy
fogyatékosság, illetve a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg.
30
Lakhatás 26. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. § -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. A közoktatásra vonatkozó rendelkezéseket a képviselő-testület által a 153/2007.
(XII.11.)
KT-számú
határozattal
elfogadott
Közoktatási
Esélyegyenlőségi Program tartalmazza. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program a törvény szellemében Kakucs Község társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítását kívánja elősegíteni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani az első fejezetben kiemelt 5 fő esélyegyenlőségi csoportra. Továbbá jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célul tűzi ki a 2003-évi CXXV egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, az egyes részterületeken, mint foglalkoztatás, szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés a társadalmi esélyegyenlőség meglétének
31
vizsgálatát,
illetve
amely
területeken
esélyegyenlőség javítását.
32
szükséges,
ott
a
társadalmi
2.
Települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés
2.1. A település bemutatása Kakucs az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Inárcs és Újhartyán között található az M5 autópálya közelében.
Területén halad át a mélyebben
fekvő dél-délkeleti részek belvizeit elvezető Duna-völgyi főcsatorna. A község 2180 hektáros területének felszínét egyrészt beerdősített kötött futóhomok borítja, nyugat-délnyugati felén pedig nedvesebb, jobb minőségű mezőségi és réti talajfélék találhatók. Határának Pótharaszt puszta felőli peremén (a Vajkó, a Kanászlapos stb. tájrészeken) kellemes kirándulóhelyek terülnek el. A Boros Ádám, Jávorka Sándor és más botanikusok által is kutatott, a XX. század elején még vizenyős táj flórája és faunája a Csévharaszti borókás védett területéhez kapcsolódik, és hasonló természeti értékeket rejt magában. Vonattal a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon közelíthető meg (Inárcs-Kakucs vasútállomás). Közlekedését az M5-ös autópálya megépítése óta a Budapestre közlekedő autóbuszjárat is javítja. A községnek általános iskolája, óvodája, könyvtára, orvosi-, gyermek- és fogszakorvosi ellátása, illetve lélekszámának megfelelő kereskedelmi hálózata van. Kakucs Pest megyében található 2.691 fős lakosú község, regionálisan a Közép-Magyarországi régióhoz tartozik. Nemzetiségi összetételét tekintve vegyes - magyar, német, szlovák, cigány származású lakókból álló – település, a Dabasi kistérségben. Kakucs község erősségei, sajátos értékei: - a község legfontosabb értéke emberi léptékű, kellemes, falusias lakóhely jellege, - Magyarország központi régiójának része, amely az igazgatási, kulturális,
oktatási
intézményrendszert,
valamint
a
gazdasági életet tekintve az ország legfejlettebb zónája,
pénzügyi
és
- jó közlekedési adottságok Budapest, Dabas és Újhartyán felé, amelyek a munkahelyteremtésben, valamint a felső- és középfokú oktatás tekintetében meghatározó, - a térségben meghatározó gazdasági tényező a mezőgazdasági termelés, a speciális mezőgazdasági ismeret, az agrárértelmiség jelenléte, - A település mentes a környezetszennyező gazdasági tevékenységektől, - a faluban aktív civil élet zajlik: Kakucsi Kálvin Zenekar, Kakucsi Népdalkör és Borvirág Együttes, Kakucsi Kicsik, Kakucsi Lányok és Legények Néptánc Együttes, Kakucsi Rózsák Néptánc Együttes, Halvány Őszirózsa Nyugdíjasklub, Kakucsi Kalász Leánykör valamint a Roma Klub és a Roma Drom Hegyományőrző Egyesület, - jelentős természeti értékek, pl.: ősborókás, Gulya-kút és környéke, Székesi-tó, az Összekötő csatorna környéke, - Erősödő kistérségi együttműködés,
Kakucs az Ország Közepe
Területfejlesztési Önkormányzati Társulás tagja. Kakucs község gyengeségei és problémái: - perifériás fekvése miatt, a központi régió fejlődésének kedvező hatásait kevésbé tudja kihasználni, - a hagyományos fővárosi ipari munkahelyek megszűnésével, és a térségi mezőgazdasági nagyüzemek leépülésével jelentősen csökkent az aktív dolgozók száma a községben, - a gazdasági vállalkozások tőkehiánya, azok elszigetelt működése, a térségi és az országos piaci pozíciókat javító együttműködés hiánya, - alacsony jövedelmek, roma-munkanélküliség, az erős szociális háló hiánya, - pénzügyi és fejlesztési forráshiány, amely nem teszi lehetővé az aktív településfejlesztési politika kialakítását, - a települést átszelő főút, és az átmenő forgalomból adódó balesetveszély és környezetszennyezés, 34
- mezőgazdasági termények élelmiszeripari feldolgozására alkalmas gazdasági épületek hiánya, - a műszaki infrastruktúra, elsősorban a belső úthálózat, a járdák kiépítetlensége, a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága, - szabálytalanul kialakult, nagy kiterjedésű hulladéklerakó hely a belterülethez közel.
2.2. A település demográfiai helyzete Az elmúlt két évtizedben a demográfiai mutatókban lényeges változás következett be. A település lakosságszáma mintegy 340 fővel, azaz 13 százalékkal nőtt. A korösszetételt tekintve megállapítható, hogy mind a 65 év felettiek aránya, mind a 18 évnél fiatalabb korosztály aránya enyhe mértékben meghaladja az országos átlagot. Ez a mutató reményt adhat arra, hogy településünk dinamikus fejlődése megvalósulhasson. Ennek érdekében településünket vonzóbbá kell tennünk mind a helyi lakosok, mind a beköltözni vágyók előtt, illetve a gyermekvállalást a település erejéhez
mérten
egészségügyi
kell
segíteni
rendszer
a
közszolgáltatások,
fejlesztésével
és
a
a
szociális
és
munkahelyteremtés
elősegítésével.
4.
2.3. A szociális intézményrendszer bemutatása
2.3.1. Szociális ellátórendszer A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény kötelező feladatként előírja a szociális támogatási rendszer biztosítását, valamint az alapszolgáltatások és a szakosított ellátások közül az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény működtetését. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért,
valamint
a
helyi
közösségeknek
a
tagjaiként
felelősségén túl - az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
35
viselt
Az Önkormányzatokról szóló LXV. Törvény 16. § (1) bekezdése és a 1993. évi III. törvény alapján Kakucs Község Önkormányzata kidolgozta a 20/2010. (XII.7.) rendeletét -módosítva a 29/2010 (XII.17.) rendelettel- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Az alapszolgáltatás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt
a
szociálisan
rászorulók
részére
saját
otthonukban
és
lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A
pénzbeli
és
természetbeni
juttatások
mellett
Kakucs
Község
Önkormányzata a szociális szolgáltatások terén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáson, a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásán, a bölcsődén, a házi gyermekfelügyeleten és családok átmeneti otthonán kívül eleget tesz törvényi kötelezettségének. Ez az ellátási forma különösen nagy jelentőséggel bír a szegregátumokban élő családok gyermekeinek ellátásában, hiszen az ingatlanok sokszor lakhatásra sem alkalmasak. Kötelezően ellátott szociális és gyermekvédelmi szolgáltatási forma Kakucs községben: •
étkeztetés házhozszállítással, illetve elvitellel, azoknak, akik azt valamilyen hátrányos körülmény miatt nem tudják maguknak biztosítani,
•
házi segítségnyújtás,
•
családsegítés társulási megállapodás alapján az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulásban társult önkormányzatok "Együtt" Segítőszolgálataival,
•
gyermekjóléti szolgálat.
36
2.3.2. Pénzbeli és természetbeni támogatások Kakucs Község Önkormányzata biztosítja és a 20/2010. rendeletében szabályozza a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket. Ezek a segélyek a következők lehetnek:
ápolási díj,
rendszeres szociális segély. A segélyezés formái még a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatások (lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás), valamint az eseti segélyek (átmeneti segély, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény). Az önkormányzatnál a szociális rászorultságtól függő – rendszeres és rendkívüli – pénzbeli és természetbeni ellátások ügyintézését a Szociális, Anyakönyvi, Népesség Iroda látja el. Az ügyfélforgalmi adatokat és a megállapított rendszeres és rendkívüli támogatások számát a 2010. évre az alábbi táblázat foglalja össze. Rendszeres Év
2010
és
Ügyfélforgalom/fő
rendkívüli támogatás
rendkívüli 345
száma rendkívüli 284
rendszeres 543
rendszeres 441
Össz: 888
Össz: 725
37
A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról a 2010. évről állnak rendelkezésre adatok, amely esetszámok a következőképpen alakultak:
Esetszám/fő
Étkezés
Házi segítségnyújtás
16fő
17 fő
Mivel a demográfiai adatokból jól látszik, hogy Kakucson a 65évnél idősebbek aránya enyhén ugyan, de meghaladja az országos átlagot, fokozott figyelmet kell fordítania az idősekre. Szükséges az időskorúak átmeneti otthona mellett az idősek otthonának kialakítása is. Ennek kialakítása jelentős esélyt teremtene az idősek számára a nyugodt, békés időskor megélésére, hiszen idősebb korban a lakóhelytől, a megszokott környezettől való elszakadás még nagyobb pszichikai megterheléssel jár, mint fiatal korban. 2.3.3. Gyermekjóléti ellátórendszer A gyermekjóléti szolgálat munkáját az 1997. évi XXXI. törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról), illetve a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint a személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) alapján végzi munkáját. Feladata a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a
gyermek
veszélyeztetettségének
megelőzése,
a
kialakult
veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése.
A gyermekvédelemmel kapcsolatos pénzbeli és természetbeni ellátások ügyintézését
a
Szociális,
Anyakönyvi,
Népesség
Iroda
látja
el.
A
gyermekekhez kapcsolódó támogatások 2010-ben a következőképpen alakultak: Rendszer
Kiegészítő Rendszer Rendszer Tehet
es
gyermekv
es
es
séges, Hungari
li
gyermekv
édelmi
gyermek
gyermek
szociá
ca
gyermek
édelmi
támogatá
védelmi
védelmi
lisan
Felsőokt
védelmi
támogatá
s
kedvezm
kedvezm
rászor
atási
támogat
ény
ényben
uló
Önkorm
ás
részesül
tanuló ányzati
ők
k
egyszeri
támog ás
támogat
atása
s
-
1
ása VII.
170
hó -
Bursa
Rendkívü
támogat
17
188
131 IX. hó 163
A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége: Gondozási forma Alapellátott: Védelembe vett: Szakellátásban
gyermekek száma 19 7 -
résztvevő: Összesen:
26
3. Egészségügyi ellátás Egy adott település egészségügyi ellátórendszerének kihasználtságát nagymértékben
befolyásolja
a
lakosság
korösszetétele.
A
kor
előrehaladtával természetesen egyre gyakrabban jelentkeznek a különböző egészségügyi problémák, amelyek megterhelik az alapellátást és erre az
egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszernek is fel kell készülnie. A község demográfiai helyzetét jellemző tendenciákat már a harmadik fejezetben tárgyaltuk, így itt nem kívánunk erre külön kitérni. A településen egy felnőtt háziorvosi praxis (dr. Kende Károly) és egy gyermekorvosi praxis (Dr. Vágány Valéria) működik. Az önkormányzat által alkalmazott védőnő Barta Kornélia. A falu lakói szükség esetén a 10 km-re lévő dabasi Dr. Halász Géza Szakorvosi
Rendelőintézet
ellátásban
Budapesten,
szakrendeléseit a
Kakucstól
vehetik
mintegy
igénybe,
40
km
kórházi
távolságra
részesülhetnek a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházában. A kakucsi rendelő nem jelenlegi szerepe elvárásainak megfelelően épült. Környezetét tekintve rendezett, de akadálymentesítésének megoldása a fogyatékkal
élők,
a
gyermekes
anyák
és
az
idősebb
korosztály
esélyegyenlősége szempontjából halaszthatatlan feladat.
4. Oktatás Kakucs
község
kidolgozta
Programját,
mely
önálló
hátrányos
helyzetű
Települési
Közoktatási
dokumentumban
és
sajátos
található.
nevelési
Esélyegyenlőségi A
halmozottan
igényű
gyermekek
esélyegyenlőségének szempontjából az alábbiak mutatkoznak meg: 1. A regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma vélhetően kevesebb, mint azt a hátrányos helyzetű gyerekek száma előrevetítené. A hhh gyermekek -lehetőség szerinti minél pontosabb számának meghatározása- igen fontos. Minden további – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett – intézkedés alapfeltétele. 2. A településen az alábbi közszolgáltatások ellátatlanok •
korai fejlesztés és gondozás;
•
fejlesztő felkészítés
•
bölcsődei ellátás;
•
családi napközi; 40
•
házi gyermekfelügyelet.
A le nem fedett feladatellátásokat vagy helyben, vagy kistérségi társulásokban igény szerint el kell látni. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátáson belül arra kell törekedni, hogy akár utazó szakemberek segítségével, akár – a létszám lehetővé teszi – helyben alkalmazott szakemberekkel a pszichológus biztosítását feltétlenül meg kell oldani, el kell érni, hogy ne legyen e tekintetben ellátatlan gyermek. A bölcsődei ellátás iránti igényt érdemes lenne felmérni, elsősorban kistérségi, vagy települési társulás-szinten megoldani. Amennyiben a bölcsődei ellátásra jelentkező
igény
alacsony,
meg
kell
vizsgálni
a
családi
napközi
kialakításának lehetőségét és azt biztosítani érdemes. 3. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei- saját fenntartású intézményben- ellátottak. Jelenleg 18 gyermek van, aki nem jár óvodába, bár életkorukat tekintve ez indokolt lenne. Ez a helyzet minél hamarabbi orvoslásra szorul, hiszen az a cél, hogy ezek a gyermekek minél korábban vegyék igénybe az óvodai nevelést, fejlesztést. 4. A településen az országos átlagot meghaladja a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az iskolában, ez mindenképpen beavatkozást igényel. A felülvizsgálatok rendszeresítését –a szakértői bizottság véleményének figyelembevétele
mellett-
az
sni
csoport
felülvizsgálatát
az
esélyegyenlőségi program rövid- és hosszú-távú cselekvési ütemezésében prioritásként kell kezelni. 5. Az intézményeken belül, a rendelkezésre álló adatok alapján, nem folytatnak szegregáló gyakorlatot. A párhuzamos osztályokban nem látszik szegregációs tendencia. 6. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest nagyobb, nem jelentős mértékű százalékban fordul elő évfolyamismétlés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. Ez intézkedést igényel. 7. A tanórán kívüli tevékenység igénybevétele- szakkör és napközis foglalkozások- nem eléggé népszerű a tanulók körében. A hatékony tanulásszervezés,
az
időbeosztás
41
megtervezése
és
a
szabadidő
megszervezésének képessége már az általános iskolás korban kialakítható. Ez a helyzet beavatkozást igényel. 8. Az iskola és a fenntartó, illetve annak egyéb intézményei (gyejó) közötti kapcsolat szorosabbá tétele és munkájuk összehangolása szükséges a magatartászavaros gyerekek nagy száma miatt. Komplex beavatkozásra, prevencióra van szükség e tekintetben. 9. Az intézmény továbbtanulási mutatói szerint az országos átlaghoz képest sok a szakiskolában történő továbbtanulók száma és kevesebb a gimnáziumba távozóké. 10. Az országos kompetencia-mérések eredményei az országos átlag alatt vannak.
5. Közművelődés A község gazdag kulturális értékekben és fontos feladatának tartja a kultúra és a kulturális értékek ápolását, fejlesztését. Ezt a kultúratudatos gondolkodást mutatja a Kakucs Község Önkormányzatának közművelődési feladatairól alkotott és 2/2004. (III. 22.) számon elfogadott önkormányzati rendelet is. Sajnálatosan nem került viszont kidolgozásra a település közművelődési koncepciója, melyet 2011-ben szükséges kidolgozni. A települési koncepció alapvető célja: a nemzeti és az európai – és ebben a helyi, települési - értékek megőrzése. A megőrzésnél a szakszerű védelem és a felelevenítés mellett az elérhetőség, a megtalálás elősegítése is egyre fontosabb, ide értve a digitális hozzáférés lehetőségeit is, illeszkedve a magyar kulturális stratégiához. A koncepció elkészítését, társadalmi programját az alábbi célok határozhatják meg: •
esélyteremtés,
•
hagyomány- és értékőrzés,
•
új értékek létrehozása,
•
közösségteremtés erősítése.
A közművelődési munka koordinálása és segítése a Hivatalon belül, forrás hiányában, nem kapott kellő hangsúlyt, mivel külön felelős nincs 42
alkalmazásban. A képviselőtestület Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága koordinálja ezen feladatokat jelenleg. A közművelődési koncepció és intézkedési terv kidolgozása tehát halaszthatatlan feladat. Kakucson a kötelező közművelődési feladatokat a Községi Könyvtár és Ifjúsági Ház látja el. A könyvtár beiratkozott olvasóinak 39%-a 14 éven aluli, így fontos szerepe van az ifjúság nevelésében. A könyvtár nem csak a könyvek birodalma, hanem közösségteremtő helyként is képes funkcionálni, ezért lehetőséget kell
biztosítani
a
hátrányos
helyzetű
lakosoknak
is
a
könyvtári
szolgáltatások igénybevételére. Hasznos olyan programok szervezése is, amelynek
segítségével
a
hátrányos
helyzetű
társadalmi
rétegek
megismerkedhetnek a könyvtári szolgáltatásokkal. A Könyvtár és Ifjúsági Ház akadálymentesítése az esélyegyenlőség elősegítése érdekében halaszthatatlan feladat.
6. Civil szervezetek A társadalmi önszerveződés és öngondoskodás egyik legfontosabb alapját az erős civiltársadalom, a jól működő civil szerveződések jelentik. Kakucson jelenleg nincs gazdája a település civil életének megszervezésére. Ennek érdekében létre kell hozni egy olyan Civil Fórumot, mely koordinálja a civil szervezetek programjait, folyamatos bemutatkozást biztosítva ezáltal a helyi lakosoknak és az idelátogatóknak egyaránt. A településen működő egyesületek, alapítványok, közösségek egymás tevékenységét megismerő nyilvánossági fóruma is lehet ezen kezdeményezés. Ugyancsak itt kell megemlíteni, hogy a település nem rendelkezik Ifjúsági Koncepcióval, mely jelentősen befolyásolja a civil szervezetek részére a kiszámíthatóságot, így ennek megalkotása halaszthatatlan feladat. A személyi feltételeket illetően, a Könyvtár és Ifjúsági Ház létszámhiánnyal küzd. Az Önkormányzat nem tud mindenben eleget tenni a közművelődési feladatainak, ezért ebben a tevékenységében aktívan részt vesznek nem önkormányzati fenntartású szervezetek is, mint például:
43
Kakucs Község Tömegsportjáért Alapítvány Címe: 2366 Kakucs, Fő u. 20. Vezetője: Spanyielné Elek Györgyi Kakucs Az Otthonunk Közhasznú Egyesület Címe: 2366 Kakucs, Fecske u. 85 Vezetője: Zsifu - Zsók Árpád Kakucsi Nyugdíjas Klub Címe: 2366 Kakucs, Hősök tere 7. Vezetője: Golarits Ferencné Kakucsi Gyerekek Országjáró Köre (KGYOK) Címe: 2366 Kakucs, Fő u. 20. Vezetője: Horváth István Kakucs Községi Sportegyesület Címe: 2366 Kakucs, Székesi u. 1. Vezetője: Ekrik István Kálvin Zenekar Címe: 2366 Kakucs, Gizella u. 1. Vezetője: Kálvin János Kakucs Községi Sportegyesület - Asztalitenisz Szakosztály Címe: 2366 Kakucs, Rónay Gy. u. 2. Vezetője: Gubi Miklós Vasas SC Kihelyezett Szakosztály – Kakucs Címe: Budapest, Fáy u. 23. Vezetője: Kovács Levente, Kocsis Gábor Bárdos Lajos Kamarakórus Címe: 2366 Kakucs, Fő u. 20. Vezetője: Nits Márta Pest Megyei Romák Szervezete Címe: 2366 Kakucs, Sastelep 24. Vezetője: Oláh József Kakucsi Rózsák és Legények Néptánckör Címe: 2366 Kakucs, Hősök tere 7. Vezetője: Tóth Istvánné Népdalkör és Borvirág Együttes Címe: 2366 Kakucs, Hősök tere 7. Vezetője: Tóth Istvánné Kakucsi Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete Címe: 2366 Kakucs, Fő u. 20.
44
Vezetője: Kovács László Kalász Kör Címe: Római Katolikus Egyházközség, 2366 Kakucs, Hősök tere 3. Vezetője: Csernák Józsefné „A32” Postagalamb Sportegyesület Címe: 2366 Kakucs, Fecske u. 1. Vezetője: Kucsera János
7. Foglalkoztatási helyzet és munkanélküliség A rendszerváltást követő évtizedben Kakucs munkaerő-piaci helyzete, a munkaerő-piac eltartó képessége a térség munkaerő-piaci helyzetéhez képest jobban romlott. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy a település lakosainak iskolázottsága, szakképzettsége kedvezőtlenebb képet mutat a térséghez képest. Másrészt –az előzőtől nem teljesen függetlenül- azzal, hogy a működő tőke beáramlás a fővárosnak ezt a déli agglomerációját elkerülte. A
mezőgazdasági
tevékenység
visszaszorulásával,
elsősorban
a
szövetkezeti tagság intézményének megszűnésével, valamint az egyéni gazdálkodói kedv csökkenésével jelentősen lecsökkent a helyben dolgozók aránya. Egy részük (kényszer)vállalkozóvá vált, a többiek ingáznak. A főváros közelsége, az egyre kedvezőbbé váló közlekedési lehetőségek miatt egyébként mindig is jelentős arányt képviselő ingázók száma megnövekedett, zöme jellemzően a fővárosban, illetve a szomszédos településeken, elsősorban Dabason, Újhartyánban, és Inárcson dolgozik. (A munkavállalók kevesebb, mint 25 %-a dolgozik Kakucson.) A foglalkoztatottak aránya megfelel a megyei átlagnak, annak ellenére, hogy
iskolázottság,
és
szakképzettség
tekintetében
elmaradás
tapasztalható. Az anyatelepülésen élő 1930 munkaképes korú személy közül 1060 –an dolgoznak, 78-an regisztrált álláskeresők. A munkanélküliség aránya 4,1%, az inaktívak száma 116 fő.
45
A településen élő, munkaképes korú lakosok munkaerő-piaci státusza A
bejelentett
lakóhellyel
vagy
tartózkodási
hellyel
rendelkező,
munkaképes korú (15-64 éves) lakosok száma (fő):
1930
a foglalkoztatottak száma (fő):
1060
a regisztrált munkanélküliek (álláskeresők) száma (fő):
78
a munkanélküliek aránya a bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, munkaképes korú (15-64 éves) lakosok számához 4,1 viszonyítva (%): az
inaktívak
közül
azok
száma,
akik
sem
nyugdíjban,
sem
gyermekgondozási ellátásban nem részesülnek és nem nappali tagozatos 116 tanulók (fő): az utóbbiak aránya a bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, munkaképes korú (15-64 éves) lakosok számához viszonyítva 6,0 (%):
A településen élő, munkaképes korú munkanélküliek, valamint
az
inaktívak
nyugdíjban,
sem
részesülnek
és
közül
azoknak,
gyermekgondozási
akik
sem
ellátásban
nem
fő
%
5 osztálynál kevesebb
3
2,6
5-7 osztály
21
18,1
8 osztály
61
52,6
érettségihez nem kötött szakképzettség
22
19,0
szakközépiskolai, technikumi érettségi
9
7,7
nem
nappali
tagozatos
tanulók,
a
legmagasabb befejezett iskolai végzettsége
gimnáziumi érettségi érettségihez kötött szakképzettség felsőfokú szakképzettség egyetemi vagy főiskolai szintű oklevél egyéb, éspedig:
46
ÖSSZESEN A
116
megváltozott
hátrányt
munkaképességűek
szenved.
Szükséges
a
foglalkoztatása megváltozott
Kakucson
100
súlyos
munkaképességűeket
foglalkoztató támogatási rendszer kidolgozása. Szintén problémát jelent a nők esélyegyenlősége szempontjából Kakucson, de Dabason is, hogy nincs egyműszakos munkarend, így a gyermeknevelés és a munka nehezen egyeztethető össze. Erős kisvállalkozásokra lenne szükség, akik képesek lennének egyműszakos munkarend kialakítására is. A női munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatását megkönnyítené, ha a szülők el tudnák helyezni gyermeküket a bölcsődében, illetve az óvodában. Kakucs legnagyobb foglalkoztatói: Önkormányzat, Tamás és Zsolt Generál Kft., Faragó és Fia Kft., K-G Profil Kft., Híd-Daru Kft., Járműtechnika Kft., Varró és Varró Kft. 8. Gender A nemek esélyegyenlőségével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok az önkormányzat birtokában. Jelen Programunk beavatkozási területein éppen ezért elsősorban ezek vizsgálatának elkészítésére és az esetleges beavatkozást sürgető problémák orvoslását írtuk le (lásd lentebb).
47
9. A romák helyzete A falu lakosságának mintegy 8%-át kitevő roma népesség részben területileg szegregáltan, –a Sastelep utcában és az Akác utcában (önkormányzati bérlakások)
– részben integráltan, vegyesen saját
tulajdonú házban, ill. önkormányzati bérlakásban élnek. A 10 db önkormányzati bérlakás egy kivétellel lelakott, leromlott állagú. A ’80-as, ’90-es
években
a
bérlakásokhoz
engedély
nélkül
melléképületeket
építettek, amelyekben szintén családok laknak. A szegregált utcák közül a Sastelep utca nincs csatornázva, az Akác utcában a csatornán, és a gázvezetéken kívül a szilárd útburkolat sincs megépítve. A Zöldfa utca 2-ben lévő putrikat az önkormányzat 2008-ban felszámolta pályázati támogatásból és az ott élő családokat integrált lakókörnyezetben helyezte el. A lakóhelyi szegregáció oldását és felszámolását az önkormányzat a település integrált részein kívánja megoldani telkesítéssel. A telepen élő aktív korú roma lakosság magas munkanélküliségének egyik fő oka az alacsony fokú iskolázottság – a képzettség hiánya döntően befolyásolja a munkához jutás esélyeit, a nyílt diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés a munkaerő-piacon, a munkaerő-piacon tapasztalható közvetett diszkrimináció - vagyis, hogy a jól fizetett, biztos állást kínáló munkaadók már érettségi bizonyítványt is kérnek a szaktudás mellé, amit a romák és a szegények többsége nem ér el, A telepen élő középkorú személyek a rendszerváltás éveiben, azokban az iparágakban dolgoztak, melyek hamar tönkrementek. Mivel a telepen élő munkavállalók többnyire képzetlenek, ezért a környékbeli cégek alacsony iskolai végzettséggel betölthető állásokat kínálnak számukra. Ezekben a munkakörökben a bérek is alacsonyak. Az alacsony bérek és a munkavállalással járó költségek együttesen azt eredményezik, hogy nem éri meg számukra munkát vállalni, az illegális munkaerő-piacon jobban megtalálják számításaikat, magas a megváltozott munkaképességűek,
tartósan betegek aránya, akiket nehéz vagy egyáltalán nem lehet reintegrálni a munkaerő-piacra. A PEMEROSZ az ÚMFT TÁMOP-on belül jelenleg vezet kistérségi foglakoztatási paktumot. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat korábban a településen sikeresen működtetett Roma Klubot, mely nyitott klubként funkcionált. Az általános iskola felső tagozatán tanuló diákok vettek részt benne, játékos, beszélgetős keretek között folyt készségfejlesztés. A két évvel ezelőtt bezárt klubot, a kisebbségi önkormányzat újból meg kívánja nyitni.
49
Intézkedési Terv Beavatkozási területekkel kapcsolatos általános elvek és fogalmak Az
intézkedési
tervünk
helyzetértékelésben
célja
felvetett
olyan
beavatkozások
problémákra
tervezése,
megoldást
amelyek
nyújtanak.
a Az
Esélyegyenlőségi Programunkban kiemelt figyelmet fordítunk: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientációra; a lakóhelyi szegregáció felszámolására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; a
hátrányos
helyzetűek
munkaerő-piaci
hátrányainak
csökkentésére,
foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körére; A hátrányos helyzetű csoportok tagjainak a döntéshozatalban, ill. a hatalomban való részesedésének elősegítésére. A végrehajthatóság érdekében a tervezett intézkedések lehetséges forrásait is bemutatjuk. A programalkotás során gondoskodunk a helyi esélyegyenlőségi program és az önkormányzatunk által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv összhangjáról. Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Közvetlen diszkrimináció, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más – egyéb tekintetben hasonló helyzetű – személyekkel. Közvetett diszkriminációnak minősül, ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól
beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender A gender – az ember neme. De nem az a neme, amely a testével veleszületett, hanem az a neme, amely egész kis korától erre a testi-biológiai nemre rárakódik, rászerveződik. A gender nem biológiai természetű tulajdonság, mint a vércsoport vagy a hajszín. A gender lényegi eleme a személyiségünknek, olyan viszonyok – a férfi-női viszonyok, s bennük a saját ezekhez fűződő viszonyaink – összessége, amelyet a társadalomtól (elsősorban közvetlen környezetünktől) kapunk s építünk be személyiségünkbe. Gender mainstreaming A nemek egyenlőségét szolgáló politika: bármely társadalmi folyamat nemek szerint bontott adatokon, a nemek eltérő helyzetének, igényeinek ismeretén alapuló elemzése, a nemekre érzékeny, a nők és férfiak egyenlőségét szem előtt tartó tervezés és döntés. Szegregátum A népszámlálási adatokon alapuló: szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Segélyezési adatokon alapuló: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a települési átlag kétszeresét.
51
Fogyatékosság Megjelöli azt a tulajdonságot vagy tulajdonságcsoportot, amely rászorulttá teszi a gyermeket a gyógypedagógiai ellátásra. A közoktatási törvény meghatározása értelmében
a
gyógypedagógiai
ellátásra
jogosultak
a
testi
és
érzékszervi
fogyatékosok (mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, alig látók, gyengén látók); az értelmi fogyatékosok (enyhén, illetve középsúlyos értelmi fogyatékosok); a beszédfogyatékosok; „más” fogyatékosok (átható pervazív zavar [autista], a pszichés fejlődés egyéb zavara, valamint iskolai teljesítményzavar).
SNI Sajátos nevelési igényről beszélünk azoknál a gyermekeknél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermekétől. Iskoláztatási szempontú, nem diagnosztikus, a mai magyar közoktatási törvényben használatos. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek nevelése-oktatása eredményességének érdekében biztosítani kell az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: a., testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; b., pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, autizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Funkcionális akadályozottság a gyógypedagógia új „fogyatékosság-főfogalma”, amely a funkcionális egészség bármely területén létrejöhető zavar = funkcionális képességzavar, röviden = képességzavar, amely lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága (individuális síkon), és a részvétel akadályozottsága (társadalmi síkon).
Fogyatékos személy Aki érzékszervi- látás-, hallásszervi, - mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben,
vagy
egyáltalán
nem
birtokolja,
illetőleg
a
kommunikációjában
számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
52
Akadálymentesség Az épített környezeti feltételekre vonatkozó követelmény. A fogalom pontos meghatározását a Fot. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 2. §-ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az Éptv. felhatalmazása alapján megalkotott országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály is átveszi ezt az akadálymentesítési koncepciót.
Az egyenlő esélyű hozzáférés A közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási,
mentális
és
kommunikációs
funkciókban
sérült
emberek
számára
akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető. Továbbá az az épület, amelyben
a közszolgáltatást
nyújtják, mindenki számára
megközelíthető, a
nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.
Közszolgáltatás Az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója.
53
Beavatkozási területek Gender Mainstreaming VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT I. KULCSPROBLÉMA: A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya Van-e nemekre érzékeny Önkormányzati Az
önkormányzati
adatgyűjtés, elemzés és beavatkozások
intézmények
értékelés
beavatkozásai
önkormányzat felügyelt
az által minden
szakterületen?
Nincs
A
kötelező
1. szükségletfelmérés
adatszolgáltatások
készítése
áttekintése,
rövid-
családsegítő,
középtávú
gyermekjóléti
és
adatgyűjtési-
és
a
szolgálat
és
a
(csak néhány, aggregált
elemzési
adat van nemek szerint
készítése.
gyermekorvos,
A meglévő adatok
védőnői
táblázatba
bevonásával
rendezése rövidtávú
„Szolgáltatástervezé
feladat.
si
A
szükségesnek
elkészítése
hiányzó
érdekében
is bontva)
terv
látszó adatok
esetleges
kidolgozása.
terv
szolgálat
koncepció” (1993.
évi III. törvény 92. § (3)-(10)
gyűjtésére középtávú
háziorvos,
bekezdése
értelmében) „bázisadatok” összegyűjtéséhez.
Probléma-lista
a
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT készítése
(pl.:
kiderül,
hogy
alacsony
a
női
aktivitás,
amit
többek
között
az
magyaráz, hogy a lányok
ún.
nőies
szakmákat tanulnak akkor
is,
ha
a
munkaerőpiacon épp
ezekre
nincs
igény. Van-e
megfelelően Az
felkészült, szakértelemmel
önkormányzat Az
gender- beavatkozásai
önkormányzati
intézmények
is
beavatkozásai
rendelkező kompetencia, kapacitás? Nincs
Esélyegyenlőségi – ezen Esélyegyenlőségi
belül
gender
mainstreamingre felkészített
is
munkatárs
kijelölése
(képzésre
küldés),
referens
kijelölése,
feladatkörének alkalmas kibővítése,
képzésre
küldése
akinek Intézményi
feladatleírása
esélyegyenlőségi
tartalmazza
a
folyamatok
gender Az
terv
kidolgozása egészségügyi,
szempontú elemzését is.
közoktatási,
szociális
Az önkormányzat, mint
szolgáltatók
értékelő,
foglalkoztató
elemző, esetmegbeszélő
esélyegyenlőségi tervének
(EE)
áttekintése:
tartalmaz-e a vezetők, döntéshozók 55
tevékenységük
során
tudatosan alkalmazzák a nemi szempontot.
számára Szakmaközi
tematikus
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT esélyegyenlőségi, belül
ezen
gender A
ismereteket, problémákat
tárgyaló
képzést, tréninget. Az önkormányzat
gender
mainstreaming képzésre küldi
egy-egy
felelősséggel rendelkező szakemberét,
ill.,
ha
lehetséges,
ilyen
végzettségű, gyakorlatú munkatársakat alkalmaz. Az
együttműködő
szervezetek esélyegyenlőséggel (gender is) kapcsolatos attitűdjének,
meglévő
szakértelmének felmérése, megvitatása, az
esetmegbeszélések
önkormányzati
intézményekkel, helyben
a működő
szolgáltatókkal, munkaadókkal egyeztetett
rövid-
(azonnali) és középtávú (egy-két
éves)
beavatkozási
terv
készítése. Támogatja,
elvárja,
előírja az önkormányzati 56
nemek
társadalmi
helyzetére érzékenyített szakember(ek) alkalmazása, a nemek eltérő
szükségleteit
figyelembe vevő (pl. nők elleni erőszak áldozatait segítő)
szolgáltatások
biztosítása.
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT fenntartású intézményektől megfelelő
számú
munkatárs
gender
képzésen
való
részvételét. Kötelező
és
kötelező
nem
EE
tervek,
workshopok,
képzések,
érzékenyítő
tréningek
támogatása,
egyben
beszámolási kötelezettség
útján
értékelése, ellenőrzése. Kifejezetten
a
nemek
eltérő igényeire irányuló szolgáltatások működtetésének támogatása. Lehetőleg
kistérségi
szinten biztosítandó a nemek
helyzetével
kapcsolatos
korszerű
szaktudással rendelkező szakember alkalmazása
57
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT II. KULCSPROBLÉMA A nők gazdasági függése, kiszolgáltatottsága: egyszerre oka és következménye a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségnek Van-e a területen Önkormányzati beavatkozások elérhető munkalehetőség (nőknek is)? Nincs
Adatgyűjtés a munkaerő- és a munkahely-kínálat összehasonlítása szerint
is
céljából,
bontva,
szakképzettség,
a helyben
nemek
rendelkezésre
álló
átképzési lehetőségekre és a lehetséges alternatív Melyek
munkavégzési formákra is tekintettel. nők Önkormányzati beavatkozások
a
foglalkoztatását (foglalkoztathatóságát) gátló főbb akadályok? Kevés
a A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női
munkalehetőség, még a lakosság főbb demográfiai adatainak áttekintése, teljes részmunkaidős Bölcsőde, napközi,
is. körű
vagy
reprezentatív
vizsgálat
elvégeztetése
családi körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő sincs
a tényezőkről.
településen, így nincsen lehetőségük
az
anyáknak,hogy gyermeküket
helyben
elhelyezzék. Önkormányzati
Önkormányzati
beavatkozások
beavatkozások
Probléma:
munkaerő-piaci szereplőkkel Rövid
távú
együttműködve változás Foglalkoztatási
A családi, magánéletbeli
érdekében
programok
„nőket
feladatok és felelősségek
felvilágosítás,
támogató”
eszközökkel
58
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT általában egyoldalúan a nőket terhelik.
kampányok.
(gyermekfelügyelet,
Azonnali
változás
érdekében: (Mivel
általában
a
gyermekjóléti
és
iskolai,
óvodai
tartáshoz
nyitva igazodó
programok),
túlnyomórészt ők látják
gondozási
el a gyerekeket és az
alapszolgáltatások,
munka
időseket, sőt, magukat a
valamint
fizetett foglalkozásként,
dolgozó
bölcsődei, a gyermekek
képzéssel,
napközbeni
számára is),
dolgozó
vagy férfiakat
nem is,
Háztartási,
az
óvodai, ellátását
gondozói szervezése (férfiak
sokkal érzékenyebbek a
biztosító
munkahely távolságára,
szolgáltatások esetében
foglalkoztatási
a
a férőhelyek bővítése.
programok
megkövetelt
fegyelemre stb.)
Hosszú
egyéb Antiszegregációs
távú
érdekében:
változás munkaerő-
piaci szervezettel közös
(a
szakképzőkkel együtt). Szakképző intézmények (munkaerő-piaci intézményekkel
program
is) Nemi
együtt
antiszegregációs
tréningek
–
a
helyi
munkahelykínálat figyelembevételével annak
érdekében,
– hogy
oldódjanak a merev nőiférfi foglalkozási határok. Az
önkormányzati
intézmények beavatkozásai Hosszú távú érdekében
változás a
nemi
sztereotípiákat,
59
megrögzött
nemi
szerepeket
oldó
rendszeres
programok
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT (pl.
lányok
műszaki-
természettudományos orientácója)
a
közoktatási intézményekben minden korosztálynak
a
megfelelő
szinten
háztartási
munkák
társadalmasításával kapcsolatos programok Önkormányzati beavatkozások anyagi Munkacsoport felállítása a középkorú nők nyugdíj-
Probléma: A nők
kiszolgáltatottságát
jogosultságának felbecslésére.
fokozza, hogy sokan nem A Munkaerő-piaci intézményekkel együtt átképzés, tudják
felmutatni
a
továbbképzés, foglalkoztatás biztosítása, alternatív
nyugdíjjogosultsághoz
foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is
szükséges
– kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó
ledolgozott
munkaidőt. Probléma:
A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdasági és jogi
kiszolgáltatottsága
nagy mértékű. (Az
Az
beavatkozások
intézmények
Önsegítő
beavatkozásai (civil vagy szervezetekkel
szervező és működtető
együttműködve
civil
önsegítő
kezdeményezés
más is) csoport
támogatása,
szervezése
életrehívásának segítése
erőforrások,
saját
szükségletek, kölcsönös segítségek, támogatások
nyitva
nehezíti
önkormányzati
anyacsoportokat
intézmények
rugalmatlan tartása
nők számára Önkormányzati
feltérképezésére,
a
mozgósítására.
munkavállalást.)
Közösségi
munka közösségi
60
szociális módszereivel felügyeleti
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT megoldások kidolgozása és biztosítása. Az önkormányzati beavatkozások
Probléma Egyenlőtlen
bérezés,
foglalkozási
A
Kimutatás: •
az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók
szegregáció,
bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma
„üvegplafon”
vagy
nők
és
férfiak
végzettség
szerint,
majd
ennek
alapján
munkakör –munkabér – elemzés készítése.
foglalkozási (horizontális) szegregációja, és az ún. „üvegplafon” (a vertikális szegregáció)
az
egyenlőtlen bérezést és általában
a
javakhoz,
kompetenciákhoz lehetőségekhez egyenlőtlen eredményezi.
és való
hozzáférést A
nők
jellegzetesen az alacsony fizetésű szorulnak. Kell-e
munkakörökbe külön Az önkormányzat és intézményei, valamint a rendőrség
erőfeszítéseket tenni a beavatkozásai fiatalkorú védelme szexuális
lányok érdekében
a
erőszakkal
szemben? Nem III. KULCSPROBLÉMA
---
Szegénység, a reprodukciós jogok sérülése A nők és férfiak politikai, gazdasági, valamint magánéletbeli egyenlősége szempontjából fontos, hogy a nők terveik, igényeik, képességeik ismeretében dönthessenek arról, hogy hány gyermeket akarnak szülni, mikor, s egymáshoz képest milyen időközökben. Ezeknek a tájékozott, felelős döntéseknek a
61
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT hiányában sérült reprodukciós jogokról beszélünk. Van-e megfelelő Önkormányzati
Egészségügyi és szociális
tájékoztatás és hatékony beavatkozások
ellátók beavatkozásai
segítség a településen a fogamzásszabályozás, anya-
és
gyermekgondozás területén? Az újszülöttek állapota, korai
terhességek
gyakorisága, koraszülés, kis súlyú, éretlen, sérült újszülöttek előfordulásának vizsgálata Erre vonatkozóan Szakmaközi nincs adat.
Kismamáknak
munkacsoportot
(terhességre,
működtet,
az
indikátorokhoz
adatot
gyűjt és szolgáltat,
szülésre,
gyermekgondozásra felkészítő) csoport: – ez azonban nem jelenthet szolgáltatói kontrollt.
Programokat dolgoz ki,
pályázik
a
kismamák
biztonságának elősegítésére
(orvosi
ellátás,
élelem
biztosítása).
Családtervezési programok tervezése. Önsegítő
csoportok
szervezése. „Férficsoportok
családért” program stb.
62
a
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT IV. KULCSPROBLÉMA Aránytalan részvétel közéletben, gazdaságban, korlátozott hozzáférés, rejtett diszkrimináció Miképp alakul a nők Az
önkormányzati Az önkormányzat és az
részvétele
a beavatkozások
önkormányzati
munkaerőpiacon,
a
intézmények
gazdasági
és
politikai
beavatkozásai
döntéshozatali pozíciókban? Alkalmaznak-e antidiszkriminációs
és
esélyegyenlőség-politikai eszközöket, érvényesül-e (és mennyiben) a gender mainstreaming
a
településen? Adatgyűjtés és elemzés Pozitív intézkedések (pl.
vizsgálni szükséges
a településen működő
kvóta,
intézmények
részesítés
és
ill.
gazdálkodó szervezetek Kisgyermekes
előnyben szülők
munkaerő-politikájáról,
foglalkoztatását könnyítő
különös tekintettel a nők
szolgáltatások
és férfiak helyzetére.
támogatása
Adat-
információgyűjtés
és
(gyermekintézmények,
a
közlekedés-szervezés,
helyi munkaadók fiatal,
szervezett
ill.
munka-segítés stb.)
kisgyermekes
nők
alkalmazásával
háztartási
Kifejezetten a gyermek-
kapcsolatos attitűdjéről.
és fiatal lányok érdekeit
Igényfelmérés
szem
(mire
előtt
tartó
lenne szüksége ahhoz,
többszereplős
hogy
egyeztetés folytatása a
fiatal,
kisgyermekes
63
ill. nőket
költségvetési tervekről.
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT tudjon alkalmazni).
Programok
Helyi vagy térségi női
civil
szervezetek,
valamint a nőket érő
a
majdani
lányok közéleti
szerepvállalásának elősegítése érdekében.
hátrányos megkülönböztetés elleni „Több nőt a közéletbe több férfit a fellépéssel foglalkozó – civil,
szakmai
kampány.
szervezetek bevonásával
a
településfejlesztés főbb kérdéseinek áttekintése, javaslatok
kérése
„nőbarát” intézkedésekre, beruházásokra. Családbarát – tehát a
férfi
magánéletbe!”
alkalmazottakat
apaszerepükben támogató, megerősítő – vállalkozások önkormányzati elismerésben erkölcsi,
(lehet pénzbeli)
részesítése. Gender-tudatos
településfejlesztési stratégia
kidolgozása
civil
szervezetek
bevonásával.
64
VIZSGÁLATI
JAVASOLT BEAVATKOZÁS
SZEMPONT Probléma
Önkormányzati
intézmények,
beavatkozások
munkáltatók
Várandós kisgyermekes kiszorulása munkahelyekről
beavatkozásai Kapcsolattartás
és Óvodáztatás, anyák a
napközbeni
családdal
gyermekfelügyelet,
gyermekgondozás
gondozószolgálat,
idején,
munkába
a a
járó Rugalmas foglalkoztatási
közlekedés szervezése, család-,
ill.
gyermekbarát munkahelyek támogatása stb. Kutatás támogatása, az
eredmények közzététele, megvitatása.
65
nyilvános
formák biztosítása
Romák esélyegyenlősége
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK
SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK
Foglalkoztatás és szociálisügy Mennyire értékteremtő közmunka
Az önkormányzatnak törekednie kell arra,
programokban vesznek részt a roma
hogy a közmunkák és közhasznú munkák
munkanélküliek?
során értékteremtő közmunka lehetőséget biztosítson
a
roma
munkanélküliek
számára is. A közmunkák kialakításánál előnyben kell részesíteni a hiányzó helyi szolgáltatások
kialakításához
szükséges
humán kapacitás megteremtését, mint pl.: családi napközi, házi gyermekfelügyelet, helyi foglalkoztatási információs pont
létrehozása, roma pedellusok alkalmazása, roma
pedagógiai
asszisztensek
alkalmazása, segítő
pedagógusként
munkanélküli
pedagógusok alkalmazása, helyi
civil
szervezetek
szakmai
kapacitásainak fejlesztése A közcélú foglalkoztatás elindításakor az ellátandó
feladatok
foglalkoztatottak
megtervezését
egyéni
a
képességeire,
képzettségére és tapasztalataira szükséges alapozni, ezt előzetesen fel kell mérni, hogy a lehetőségekhez mérten mindenki a képességeinek leginkább Milyen
arányban
romákat
az
és
képzettségének
megfelelő,
hatékony
és
értékteremtő munkát végezhessen. alkalmaznak Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy
önkormányzatnál
és
foglalkoztatóként
maga
is
közvetlenül
intézményeiben, illetve a társulásnál
növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl.
és
azáltal,
a
társulás
intézményekben?
által
fenntartott
hogy
intézményeiben
(polgármesteri hivatal, óvoda, iskola) roma szakképzett
és
nem
munkaerőt
alkalmaz,
kialakítására 67 megállapodást kisebbségi
szakképzett és
ennek
együttműködési köt
a
helyi
önkormányzattal
cigány és
a
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK BEAVATKOZÁSOK LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ VIZSGÁLATA MOBILIZÁCIÓS PROGRAMOK A településen két szegregátum • A két szegregátumban és közvetlen található.
szomszédságában
meg
kell
akadályozni
további
ingatlanok
építését,
területre
vonatkozó
a
építési tilalom elrendelésével •
Fel kell mérni a településen található önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérlakássá való átalakításának és Fecske-házként
történő
hasznosításának,
illetve
szociális
bérlakások építésének lehetőségét. Pályázati források felhasználásával történő megvalósítás. •
A
település
telkesítéssel
integrált kell
részein
segíteni
a
szegregáció oldását, felszámolását. TELEPÜLÉSI
FEJLESZTÉSEK
•
A
településen
történő
beruházások és fejlesztések nem eredményezhetik
az
státuszú
szegregációját,
lakosok
alacsony
vagy annak erősödését. •
A beruházások során előnyben kell részesíteni azon vállalkozókat, akik
alacsony
státuszú
kakucsi
lakosok foglalkoztatását vállalják. •
Közösségfejlesztéssel, folyamatos programokkal
kell
segíteni
a
szegregátumokban élő családokat. •
Meg
kell
vizsgálni
szociális
szövetkezet létrehozásának feltételeit és szükségességét. • 68
Ifjúságsegítő
szakember
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK
BEAVATKOZÁSOK alkalmazására van szükség, aki a fiatal
korosztály
problémáinak
megoldásában, illetve a szabadidő hasznos eltöltésében segít (pályázati pénzből) •
Tanodát szükséges létrehozni a hhh gyermekek fejlesztése érdekében
Közoktatási esélyegyenlőség
BEAVATKOZÁSOK
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK Oktatási
esélyegyenlőség
érvényesülésének
vizsgálata a településen Biztosítottak, illetve (egyenlő mértékben) elérhetők- A korai fejlesztés és e az alábbiakban felsorolt közszolgáltatások a gondozást meg kell oldani a településen élők számára? településen. Meg kell •
Az alábbiak nem elérhetőek: korai fejlesztés és gondozás;
•
fejlesztő felkészítés
•
bölcsődei ellátás;
és házi gyermekfelügyeletre.
•
családi napközi;
Amennyiben minimális igény
•
házi gyermekfelügyelet.
mutatkozik, családi napközi
vizsgálni, igények
hogy
milyen
mutatkoznak
a
bölcsődére, családi napközi
létrehozására van szükség. Amennyiben
az
komolyabb,
meg
igény kell
vizsgálni a bölcsődei ellátás helyben
történő
biztosításának lehetőségét.
69
BEAVATKOZÁSOK
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK A településen biztosítottak-e
a
halmozottan
•
A
férőhelyeket
hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és
biztosítani
iskoláztatásának feltételei?
településen. A védőnő
Biztosított-e a település óvodás és tanköteles
bevonásával meg kell
korosztályán
vizsgálni,
belül
a
halmozottan
hátrányos
helyzetűek intézményes nevelése?
kell
hogy
következő
a
a
években
mekkora plusz igény Jelenleg
25
óvodáskorú
beíratva
az
óvodába.
gyermek Az
nincs
jelentkezik
intézményben
majd
pályázati
férőhelyhiány van.
és
forrásból
meg kell oldani az óvoda bővítését. •
A
szülők
tájékoztatása,
a
védőnővel, gyermekjóléti szolgálattal
való
együttműködés fejlesztése, rendszeresebbé tétele A település alapfokú intézményei között fennáll-e Nem releváns szegregáció? Egyiskolás, egyóvodás település Meghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében a
•
Települési
sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban
egészségügyi
SNI)
szociális
gyermekek
és
tanulók
többi
tanulóhoz
és térkép
viszonyított együttes aránya a mindenkori országos
elkészítése, kiemelten
átlagot (vagyis jelenleg több 7%-nál)?
az alacsony státuszú
Jelentősen meghaladja-e a helyben lakó gyermekek
lakosok
körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak
településrészekre
minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz
•
által
Preventív
lakott célú
viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis több
óvodafejlesztési
mint 3%)?
program a pedagógiai munka
70
BEAVATKOZÁSOK
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK Igen.
modernizációja, integrált
az
oktatás,
esélyteremtés érdekében •
Az
sni
gyerekek
szüleivel az
konzultáció
SZB
általi
felülvizsgálatok rendszerességéről. Amennyiben
ezek
elmaradtak a szülők tájékoztatása
arról,
hogy
kívül
soron
kérhetik
gyermekük
felülvizsgálatát •
Az
SNI
tanulók
szüleinek
tájékoztató
programok szervezése. •
Az
iskolában
plusz
gyógypedagógus alkalmazása,
saját
tanerővel, vagy utazó pedagógusi szolgáltatással •
A magatartászavaros gyermekek
nagy
száma
miatt
szükséges az iskola és a fenntartója –illetve annak
intézményei
(gyejó)- közötti munka koordinálása. Prevenciós, 71
komplex
BEAVATKOZÁSOK
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK
beavatkozásra Van-e
jelentős
(25%-ot
meghaladó)
eltérés
van
szükség. kompetencia-mérések
a A
pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos eredményeit,
tapasztalatait
vizsgálatok (kompetencia mérések) eredményeiben megvitató
tantestületi-,
az országos átlaghoz képest
intézményközi-,
Igen
fórumok,
kistérségi szakmai
munkaközösségek szervezésének
támogatása
és biztosítása az országos eredményektől
való
szignifikáns okainak
eltérések
feltárása
beavatkozási
és
a
lehetőségek
meghatározása érdekében. A szükséges
fejlesztések
szakmai-módszertani
és
egyéb feltételeire vonatkozó Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű
intézkedési terv kidolgozása. • Együttműködés olyan
tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló
térségi
diákok általános továbbtanulási adatainál?
szervezettel,
Igen
civil amely
Tanoda
programot
hajtana
végre
a
településen •
Egyéni
fejlesztési
tervek kidolgozása a lemorzsolódások csökkentésére, pályairányításra
72
a
Fogyatékkal élők esélyegyenlősége VIZSGÁLATI SZEMPONTOK
BEAVATKOZÁSOK
I. KULCSPROBLÉMA – FOGLALKOZTATÁS A közszférában és a versenypiacon
A térségi speciális szakiskola képzési
arányuknak
profilját a munkaerő-piaci igényekhez
dolgoznak-e
megfelelő
mértékben
fogyatékkal
élő
munkavállalók?
kell igazítani.
A helyben, vagy közelben működő cégekkel,
Erre vonatkozó program nincs
vállalkozásokkal
együttműködve munkahelyi gyakorlat megszerzésére irányuló programokat kell szervezni.
Fogyatékkal alkalmazása
élő az
munkavállaló önkormányzatnál,
önkormányzati
fenntartású
intézményekben.
A
fogyatékkal
élő
munkavállaló
beilleszkedését segítő programokban Teljesítik-e a munkaadók a közszférában a
való részvétel. Fogyatékos munkavállaló alkalmazása
kötelező foglalkoztatási kvótát?
legalább a kvóta mértékéig.
A
területen
Nem releváns mivel nincs 50 főnél
rehabilitációs
több
(munkaügyi
alkalmazottat
foglalkoztató
intézmény
működő
foglalkozási
szolgáltatókkal központtal
és
rajta
keresztül egy civil szolgáltatóval) való folyamatos kapcsolat.
Vezetői szinten el kell készíteni az önkormányzat
humán-erőforrás
stratégiáját, amibe be kell építeni a fogyatékos
(megváltozott
munkaképességű)
munkavállalók
felvételével, foglalkoztatásával
továbbképzésével, kapcsolatos
irányelveket és feladatokat.
73
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK
BEAVATKOZÁSOK
II. KULCSPROBLÉMA – EGÉSZSÉGÜGY Elérhetők-e az egészségügyi ellátások a
Akadálymentes
fogyatékkal élő emberek számára?
biztosítása
Részben
Egészségügyi
fizikai
környezet
dolgozók
képzése,
továbbképzése
a
fogyatékos
emberekkel kapcsolatos ismeretekről.
Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes
egészségügyi
szolgáltatást
nyújtó
biztosítani
az
intézményeknél
egyenlő
hozzáférést,
a
esélyű
fizikai
és
infokommunikációs akadálymenetesítés érdekében források,
megvalósítása
ütemterv
készítése
felelősök,
a
határidők
Milyen az egészségügyi ellátórendszer és
megjelölésével. A rehabilitációs
rehabilitációs
intézményekre vonatkozó információk
intézmények
közti
információáramlás és együttműködés?
ellátást
végző
összegyűjtése, azoknak az érintettek részére történő továbbítása.
Fejlesztendő
Az
önkormányzati
egészségügyi
szolgáltatást
intézmények rehabilitálást
fenntartású nyújtó
ösztönzése végző
a
intézményekkel
való együttműködésre.
Információs
napok
önkormányzati egészségügyi intézmények
tartása
az
fenntartású szolgáltatást számára
az
nyújtó elérhető
rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikról. III. KULCSPROBLÉMA – SZOCIÁLIS BIZTONSÁG A szociális alapellátás szolgáltatásai Nem releváns hozzáférhetőek
és
elérhetőek-e
a 74
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK
BEAVATKOZÁSOK
fogyatékos emberek számára? Igen A szociális
szakellátás
szolgáltatásai Nem releváns
segítik-e érdemben a fogyatékos emberek rehabilitációját? Igen IV.
KULCSPROBLÉMA - OKTATÁS
Közoktatási intézmények elérhetősége, hozzáférhetősége A
tanulók
távoli
közoktatási Nem releváns
intézményekbe való bejárása megoldotte? Igen A
közoktatási
intézmények
akadálymentesek? Nem Az integráltan gyermekek felvételt
Nem releváns
oktatható
részére biztosító
fogyatékos Nem releváns
van-e
kötelező
(kijelölt)
oktatási
intézmény? Igen Csak
a
tanulók
közösségben vannak-e
nem
oktatható Nem releváns
magántanulói 75
státuszban? Nincs magánstátuszú tanuló A szakiskolai oktatás és munkaerő-piacra való felkészítés Megfelelő számban állnak-e rendelkezésre Nem releváns integráló szakiskolák? Nincs a településen szakiskola A befogadó szakképző iskolákban az SNI Nem releváns tanulók
oktatásának
személyi-tárgyi
feltételei megfelelőek-e? Nem
rendelkezik
a
település
szakiskolával A szakiskolák nyitottak-e a munkahelyi Kistérségi szinten kezelendő gyakorlatszerzés
lehetőségét
kínáló
programok bevezetésre? Fejlesztendő V. KULCSPROBLÉMA – EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS A szolgáltatások szervezése megfelel-e az Az intézmények egyenlő esélyű hozzáférésnek?
dolgozói
számára
érzékenyítő tréning szervezése, amely által megismerhetik a fogyatékos emberek
Nem
speciális
szükségleteit,
felismerhetik
azokat
a
illetve helyzeteket,
amelyekben személyes közreműködésre van szükség. Az
önkormányzat/intézmény
szervezetrendszerén
belül
olyan
munkatárs kijelölése, akinek kifejezett feladata és felelőssége az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése és folyamatos fenntartása.
Problémamegoldási terv 76
Gender területen adatfelmérés és beavatkozások tervezése Feltárt probléma
Nincs adatbázis és felmérés a nők esélyegyenlőségére
Elérendő cél Beavatkozás Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Rövidtávú indikátor
vonatkozóan Teljeskörű adatbázis készítése Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs Települési intézmények, ellátó hálózatok 2011. december 0 Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása,
Középtávú
beazonosítása Adatbázis töltése
feltárt
problémákra
indikátor Hosszútávú
beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt
problémákra
indikátor Indikátorok forrása Kockázat leírása
beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis megléte, beavatkozásokba bevontak száma Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének
Kockázatcsökkenté
nincs meg a forrása Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő
s eszköze Erőforrások –
részvétel Humán: önkormányzati dolgozók
humán és anyagi
Anyagi: pályázati lehetőségek által biztosítottak
Fogyatékos
ügyben
és
frissítése,
adatgyűjtés
a
és
beavatkozások
tervezése Feltárt probléma
Nincs
adatbázis
és
Elérendő cél Beavatkozás Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Rövidtávú indikátor
esélyegyenlőségére vonatkozóan Teljeskörű adatbázis készítése Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs Települési intézmények, ellátó hálózatok 2011. december 0 Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása,
Középtávú
beazonosítása Adatbázis töltése
feltárt
problémákra
indikátor Hosszútávú
beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt
problémákra
indikátor Indikátorok forrása Kockázat leírása
beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis megléte, beavatkozásokba bevontak száma Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének
és
77
felmérés
frissítése,
a
a
fogyatékkal
élők
Kockázatcsökkenté
nincs meg a forrása Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő
s eszköze Erőforrások –
részvétel Humán: önkormányzati dolgozók
humán és anyagi
Anyagi: pályázati lehetőségek által biztosítottak
Az
alacsony
státuszú
emberek
és
romák
esélyegyenlőségre vonatkozó problémák azonosítása Feltárt probléma
Nincs felmérés a romák esélyegyenlőségére vonatkozóan, nincs adat a problémáik azonosítására, valamint a halmozottan hátrányos
helyzetűekre
vonatkozó
pontos
adatbázis
és
Elérendő cél Beavatkozás Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Rövidtávú indikátor
problémafelmérés is hiányos Teljeskörű adatbázis és felmérés készítése Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs Települési intézmények, ellátó hálózatok 2011. december 0 romák problémáját felmérő intézkedés/ KIR adatbázis Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása,
Középtávú
beazonosítása Adatbázis töltése
feltárt
problémákra
indikátor Hosszútávú
beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt
problémákra
indikátor Indikátorok forrása Kockázat leírása
beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis megléte, beavatkozásokba bevontak száma Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének
Kockázatcsökkenté
nincs meg a forrása Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő
s eszköze Erőforrások –
részvétel Humán: önkormányzati dolgozók
humán és anyagi
Anyagi: pályázati lehetőségek által biztosítottak
és
78
frissítése,
a
Kötelezettségek és felelősség
Az önkormányzat vezetői és tisztségviselői valamint az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásoknak, biztosítsák a diszkriminációmentességet, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.
79
Akcióterv 5.
Prioritások
Kakucs Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Programjában a következő hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik:
Adatbázisok, felmérések készítése a kiemelt esélyegyenlőségi szakterületeken: gender, fogyatékkal élők, romák, halmozottan hátrányos helyzetűek
6. A helyzetelemzésben és intézkedési tervben felmerült esélyegyenlőségi kockázatok és problémák:
Kockázatot jelent az adatszolgáltatási hajlandóság mind az adatbázis elkészítése, mind pedig a frissítése terén
További kockázat a tervezett beavatkozások forrásának megteremtése
7.Beavatkozások Azonnali intézkedést követelő feladatok:
Gender területén adatbázis létrehozása
Fogyatékkal élőket érintő adatbázis létrehozása
Romákat érintő adatbázis létrehozása
Halmozottan hátrányos helyzetűeket érintő problémák felmérése, eddigi adatok ellenőrzése és frissítése
Középtávú feladatok: Adatbázisok frissítése Az adatbázis és a felmérések alapján a problémák azonosítása A feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása Hosszú távú feladatok: Adatbázisok frissítése A feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása
8. Problémalista intézkedési terve Megállapított Cél probléma
A
Intézkedé
Az
s
felelőse
halmozottan Óvodások körében Felmérés
hátrányos helyzetű a gyermek
intézkedés Az
Jegyző, fenntartó
halmozottan készítése,
hátrányos
egyeztetés
Az
Az
Az
intézke
intézkedés intézkedés
intézkedés
dés
eredmény
eredménye
eredménye
megval
ességét
sségét
sségét
ósításá
mérő
mérő
mérő
nak
indikátor
indikátor
indikátor
határid
rövidtávon
középtávon
hosszútávo
eje 2012.
(1 év) Pontos
(3 év) Pontos
n (6 év) Pontos
január
kimutatás a kimutatás
31.
hátrányos
hátrányos
hátrányos
a kimutatás a
beazonosítása, már helyzetűek
e a jegyzői
helyzetű
helyzetű
helyzetű
3 éves kortól.
adatokkal
gyermekekr
gyermekekrő
gyermekekr
Intézményi
felmérése szintű Intézmények
esélyegyenlőségi
Esélyegyenlőségi
programok
programjának
nincsenek
elkészítése
Programok készítése
Intézményvezetők
2012.
ől l A program Felülvizsgált
ől Felülvizsgált
január
elkészül és dokumentum
dokumentu
31.
koherens a
m
kistérségi és települési programmal
Megállapított Cél probléma
Intézkedé
Az
intézkedés Az
s
felelőse
Az
Az
intézke
intézkedés intézkedés
intézkedés
dés
eredmény
eredménye
eredménye
megval
ességét
sségét
sségét
ósításá
mérő
mérő
mérő
nak
indikátor
indikátor
indikátor
határid
rövidtávon
középtávon
hosszútávo
(1 év) Az
(3 év) Adatbázisok
n (6 év) Adatbázisok
decemb
adatbázisok
frissítése
frissítése
er 31.
elkészülte
2013.
Mérési
Mérési
Mérési
Adatbázisok
Adatbázis
eje Önkormányzat által 2011.
adatbázisok
és létrehozása
készítése
kijelölt munkatárs
felmérések
az
Nincsenek
Az
esélyegyenlőségi területekre (Gender; Fogyatékos
ügy;
Roma ügy) Közoktatási
Infrastruktúra
Lehetséges
intézmények
fejlesztése
források
eredménye
eredmények
eredmények
infrastrukturális
megkeresé
k javulnak
javulnak
javulnak
ellátottsága
se,
megfelelő
nem
pályázatok készítése
Fenntartó
Megállapított Cél probléma
A
közoktatási Szakmai
Intézkedé
Az
s
felelőse
Lehetséges
intézkedés Az
Kistérségi iroda
Az
Az
intézke
intézkedés intézkedés
intézkedés
dés
eredmény
eredménye
eredménye
megval
ességét
sségét
sségét
ósításá
mérő
mérő
mérő
nak
indikátor
indikátor
indikátor
határid
rövidtávon
középtávon
hosszútávo
eje 2011.
(1 év) Elvárások
(3 év) n (6 év) Az oktatás Az oktatás szakmai
Esélyegyenlőségi
szervezetek
források
decemb
megismerte
Program
működtetése
megkeresé
er 31.
tése
intézkedésének megismertetése
se
Az
és színvonala nő színvonala
számon kérhetőség megteremt ése
szakmai nő
Megvalósítás A megvalósítás saját erejű kivitelezése Kakucs Esélyegyenlőségi Programja alapján az önkormányzatnak biztosítani, és vizsgálni kell, hogy minden intézménye működését és munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Értékeli, visszacsatolja a program ellenőrzése során szerzett információkat. Biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és intézményvezetők felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken, az alábbi alapelveknek megfelelően: •
A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő környezetet kell biztosítani.
•
A lakosság széles körében tudatosítani szükséges, hogy az egyén és a társadalom felelőssége közös. A szociálpolitika értékei a társadalompolitika és a szociális munka értékeit ötvözi. Legfőbb alapérték kell hogy legyen: a lehetőségek,
források
és
szolgáltatások
mindenki
számára
egyenlő
hozzáférésének a biztosítása abból a célból, hogy önállóan, megfelelő szinten tudják élni az életüket a segítségre szoruló emberek. •
A szakemberek úgy álljanak kapcsolatban a szolgáltatást igénybevevőkkel, hogy azok értékeit, személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartják.
•
A civil társadalom erősítése, a kirekesztés elleni küzdelembe való bevonása. Hatékonyabbá kell tenni közreműködésüket a helyi közügyek alakításában. Ennek eszköze a társadalmi párbeszéd intézményeinek fejlesztése, a jogok
86 és a jogtudat erősítése, továbbá a diszkrimináció és a társadalmi előítéletek elleni küzdelem. •
A lakossági kapcsolatokra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Fontos, hogy az
érintettek
korrekt
információkkal
rendelkezzenek
a
szociális
szolgáltatásokról, azok tartalmáról, a jogosultsági feltételekről és a hozzáférési
lehetőségekről.
A
tájékoztatáshoz
fel kell
használni
az
elektronikai eszközöket, és az eddig működő tájékoztatási formákat is. Az önkormányzat forrással nem rendelkezik a program kivitelezés kötelező feladatain túli eszközök anyagi támogatására, ám a jogszabályalkotása terén az igazgatási
és
önkormányzati
feladatellátása
során
a
Programelemek
végrehajtására egyéb eszközöket keres. A megvalósítást segítő egyéb eszközök Ezek alapján Kiemelt
meghatároz
programele
ott
m
feladatok
Koordinációé Koordináci
rt
Célértékek
ós feladat Pályázati
személy
IPR
Minden
dokumentác
IPR
pályázaton
jogosult
ió
implementác
való
közoktatási
összeállítás
Intézményvez
ió
részvétel Pályázatfigye
intézmény legalább
a Pályázati
ető
lés és éves évente
felelős
egy dokumentác
Uniós
pályázati
uniós
ió
pályázatoko
terv
pályázaton
összeállítás
n részvétel Hazai
készítése Pályázatok,
részvétel legalább
a Részvételi
normatíván
támogatások
évente
kívüli
igénylése,
programban
támogatások
jogosulti kör részvétel
összeállítás
igénybe
tájékoztatása
a
egy dokumentác ió
Polgármester Polgármester
87 vétele Valamely esélyegyenlő ségi
Képzések
területen
szervezése,
képzettséget
részvétel a
Képzések,
Képzésen
szerezzenek
más
által
továbbképzé
való
a
szervezett
sek
részvétel
munkatársak
képzéseken
Polgármester
88
Monitoring és nyilvánosság 9. Monitoring Kakucs Esélyegyenlőségi Program monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik: Az intézmények az éves beszámolóikban értékelik az esélyegyenlőségi program megvalósítását. Felelős: Intézményvezetők Határidő: minden év október 30. A Képviselő Testület az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket, az eddigi eredményeket,
a
beavatkozások
hatékonyságát,
az
új
problémákat
beazonosítja, amelyre megoldási javaslatot készít, valamint ellenőrzi a Program végrehajtásában feltüntetett határidők betartását és a végrehajtás teljeskörűségét.
Ennek
érdekében
Települési
Esélyegyenlőségi
Munkacsoportot és Települési Esélyegyenlőségi Fórumot hoz létre, melyek ülései minimálisan negyedévente megtörténnek. Felelős: Jegyző Határidő: minden év október 30. Az értékelést minden érintett intézmény megkapja, melyek fejlesztési területeit éves tervezésénél figyelembe veszi. Felelős: Jegyző és Intézményvezetők Határidő: minden év október 30. 10.Nyilvánosság An Önkormányzat és az intézmények a Programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik.
89 Szükséges továbbá minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A program elfogadását követően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala. A nyilvánosság folyamatos biztosítására érdekében évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az
éves
monitoring
vizsgálatok
eredményeit
nyilvánosságra
hozzuk,
természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kockázatelemzés Az intézked és megvaló
Intézkedés
sulásána k kockázat a1
A
helyzetű 2
gyermek 1: nem súlyos; 2: közepesen súlyos; 3: súlyos 1: nem súlyos; 2: közepesen súlyos; 3: súlyos 3 1: nem valószínű; 2: lehetséges; 3: valószínű 2
kockázat
A kockázat
következ
bekövetke
ményéne
zésének
k
valószínűs
súlyosság
ége
a
3
A
kockázat
elhárításának, kezelésének tervezett módja
2
halmozottan
hátrányos
1
A
Széleskörű 3
1
kommunikációs kampány
az
90 beazonosítása, már
adatszolgáltatás
3 éves kortól.
előnyeinek
Intézményi
szintű 3
1
1
bemutatásával Intézményi
esélyegyenlőségi
szintű
programok
esélyegyenlőség
nincsenek
i
Nincsenek
készítése Adatbázis
3
3
2
programok
adatbázisok
és
megalkotása és
felmérések
az
széleskörű
esélyegyenlőségi
kommunikációs
területekre (Gender;
kampány
Fogyatékos
adatszolgáltatás
ügy;
Roma ügy)
az
előnyeinek bemutatásáról, munkatársak
Közoktatási
2
2
2
képzése Vonatkozó
intézmények
pályázatok
infrastrukturális
felkutatása
ellátottsága
nem
megfelelő A közoktatási 1 Esélyegyenlőségi Program intézkedésének megismertetése
és
pályázat 1
1
benyújtása A Program megismertetése
91
Konzultáció és visszacsatolás Az Esélyegyenlőségi Program az önkormányzat, valamint a településen működő intézmények közreműködésével készül. A
kiemelt
részvételével
problématerületekre tematikus
a
terület
munkacsoportokat
képviselőinek, alakítunk
a
szakembereinek problématerület
beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői rendszeresen beszámolnak munkájukról a Képviselő Testület számára. Az első elkészített programot az érintettek bevonásával és véleményeinek kikérésével 2012. május 31-ig felül kell vizsgálni.
92
Kötelezettségek és felelősség (szankcionálás)
Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek, illetve csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. A Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a jegyző felel. Az ő feladata és felelőssége:
Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, az intézmények, és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen az Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.
Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket,
vizsgálatot
kezdeményezni,
és
a
jogsértés
következményeinek elhárításáról intézkedni. Az Esélyegyenlőségi Program megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. Az ő feladata és felelőssége:
A Program megvalósításának koordinálása,
A végrehajtás nyomon követése,
az
esélyegyenlőség
sérülésére
vonatkozó
esetleges
panaszok
kivizsgálása,
a
szükséges
esélyegyenlőségi
munkacsoportok
összehívása
és
működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentességet, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak
93 minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt.
Az intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden,
az
önkormányzattal
és
annak
intézményeivel
szerződéses
viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe.
94
Legitimáció Kakucs Község Esélyegyenlőségi Programját az Önkormányzat Képviselő Testülete a(z) 74/2011. sz. határozatával elfogadta. Jelen Esélyegyenlőségi Program mellékletét képezi Kakucs Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve.
P. H.
.................................................. Szalay István Polgármester Kakucs, 2011. május 4.