2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y. Jelen vannak a 7 tagú képviselők közül az ülés kezdetekor:

Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz.

JEGYZŐKÖNY amely készült Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 04-én (szerdán) du. 13.00 órai kezdettel - a Kakucs községi Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében - megtartott rendkívüli testületi üléséről. Jelen vannak a 7 tagú képviselők közül az ülés kezdetekor: Szalay István polgármester, Balogh János alpolgármester, Dr. Kendéné Toma Mária képviselő, Marton Ilona képviselő, Oláh József képviselő, Prohászka Csaba képviselő, Tóth Istvánné képviselő, továbbá: Tóth Tamás Dr. Fekete Borbála Halmi Pálné

a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság tagja, jegyző, igazgatási főelőadó,

Szalay István polgármester: Tisztelettel köszöntöm az ülésen megjelenteket. Megállapítom, hogy minden képviselő jelen van – a Testület határozatképes. Kérem a képviselőket, hogy fogadják el a meghirdetett napirendi pontokat. A Testület tagjai kérték, hogy a rendkívüli testületi ülés ellenére – harmadik napirendi pont legyen az „Egyebek…” A testület tagjai - a harmadik napirendi pont felvételével - egyhangúlag elfogadták a napirendi pontokat az alábbiak szerint: Napirendi pontok: 1. A Pergel köz folytatásában lévő Csíkosi út felújításával kapcsolatos közbeszerzési

eljárás előkészítése. Előadó: Szalay István polgármester 2. Döntés a Társult Önkormányzatok Társulási Megállapodásának módosításáról.

Előadó:

Szalay István polgármester

3. E g y e b e k ….. Előadó: Szalay István polgármester Szalay István polgármester: A jegyzőkönyv vezetésére javasolom Halmi Pálné igazgatási főelőadót, hitelesítésére pedig Balogh János alpolgármester urat és Dr. Kendéné Toma Mária képviselő asszonyt. A Képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a jegyzőkönyvezető, valamint a hitelesítők személyét. I. Napirendi pont: A Pergel köz folytatásában lévő Csíkosi út felújításával kapcsolatos

közbeszerzési eljárás előkészítése. Szalay István polgármester: Tájékoztatlak benneteket arról, hogy a Mezőgazdasági utak fejlesztése című pályázat önrészével kapcsolatosan - 2011. április 28-án (csütörtökön) du. l7 órára - összehívtam a pályázattal érintetteket. Személyesen eljöttek a Varróék, a Gálik József, a Fajt Mihály, valamint az INKA Kft. részéről Karsza János. A megjelentek nem zárkóztak el a hozzájárulástól, ha mindenki hozzájárul. Egységesen nem tudták meghatározni, hogy kiket kellene megkeresni, a tanyatulajdonosokat, a földtulajdonosokat, a Vadásztársaságokat, illetve az arra kerékpározókat. Véleményem szerint elsősorban a tanyatulajdonosokat kellene megkeresni, a földtulajdonosokat, s a vadászokat nem gondolnám, mert elérhetőségük miatt kicsúszhatnak a határidőből. Elmondtam nekik, hogy aki naponta ott jár, az mérlegelhet. Függővé teszi hozzájárulását a másiktól, vagy megér neki annyit. Ehhez mindenkinek joga van. Végül abban maradtak, hogy a Testület határozzon meg egy összeget. Amennyiben a mai ülésen ezt meghatározzuk, jogilag is le kell rendezni. Dr. Fekete Borbála jegyző: Építési szerződéssel lehet jogilag lerendezni. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: Határozzuk meg az összeget. Tóth Tamás a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság tagja: Mennyit kellene önrészként befizetnünk. Szalay István polgármester: 16 m/ forint.

2

Oláh József képviselő: Amennyiben kiépítésre kerül az út, a használók fizessenek érte. Meg kell nézni, hogy mennyibe kerül a fejlesztés, hány tulajdonos van. Prohászka Csaba képviselő: 2 m/Ft hozzájárulást határozzunk meg. Balogh János alpolgármester: Szerintem 3 m/Ft-ot határozzunk meg, de mozgassuk meg a földtulajdonosokat is. A jobb út által értékesebb lesz az érintettek ingatlana, földje, akkor járuljanak már hozzá nagyobb összeggel. Szalay István polgármester: Az érdekeltek kérése egy összeg meghatározása volt felénk. Mindenképpen olyan összeget kell megjelölnünk, amely ésszerű és befizetésre is fog kerülni. Én nagyságrendileg 2-3 m/Ftot javasolnák. Kérem a Testület tagjait, hogy szavazzanak. Ezzel nem arról döntünk, hogy elindítjuk a közbeszerzési eljárást, arról majd később. A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében az alábbi határozatot hozta: 72/2011. (05. 04.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy döntött, hogy a 125/2009. (XI.29.) FVM rendelet alapján a „Mezőgazdasági utak fejlesztése című pályázattal összefüggő” Pergel-közi út felújításához szükséges önrészhez, a pályázattal érintettektől összesen 3.000.000,-Ft, azaz hárommillió forint hozzájárulást vár befizetni. Határidő:

azonnal és folyamatos

Felelős:

Szalay István polgármester

II. Napirendi pont: Döntés a Társult Önkormányzatok Társulási Megállapodásának módosításáról. Szalay István polgármester:

3

Mindenki megkapta az anyagot, láthatjátok, hogy egy formai dolog, de döntenünk kell a módosítás elfogadásáról. Kérem, hogy szavazzatok arról, hogy elfogadjátok-e a módosított megállapodást. Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - 7 szavazattal 0 ellenében - az alábbiak szerint fogadja el a Társult Önkormányzatok társulási Megállapodásának módosítását. 73/2011. (05. 04.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbiak szerint fogadja el a Társult Önkormányzatok társulási Megállapodásának módosítását.

ORSZÁG KÖZEPE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Társulási Megállapodása A Dabasi kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján, abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötnek. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A jelen megállapodás 1. számú mellékletében felsorolt települési önkormányzatok önálló jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulást hoznak létre. (a továbbiakban: Társulás) a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására. A társulás határozatlan időre, de legalább 3 évre jön létre. 2. A Társulás neve: Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás). 3. A Társulás székhelye: 2370 Dabas, Szent István út 67. A Társulás tagjai és azok székhelye: 1. számú melléklet szerint. 4. A Társulás működési területe: az 1. számú mellékletben szereplő települési önkormányzatok közigazgatási területe. 5. A Társulás bélyegzője: Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás felirattal ellátott ovális bélyegző, középen az ország közepe jeltorony lenyomatával. 6. A Társulás jogi személyként működik melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Társulás költségvetési szervként működő munkaszervezete látja el. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4

7. A Társulás képviseletét a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Társulás Tanácsa által felhatalmazott Tanács tagja látja el. 8. A Társulás vagyonát a jelen társulási megállapodás tartalmazza. 9. A megállapodásban meghatározott önkormányzati feladatok ellátásáról a Társulás gondoskodik. 10. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92 § (1) b) pontjában meghatározott rendelet megalkotására a Társulás Tanácsa Dabas Város Önkormányzatát jelöli ki. 11. a) A Társulás tagjai összehangolt feladatellátásuk, társadalmi és gazdasági érdekeik érvényesítése és településeik fejlesztése céljából a Társuláson belül a Társulás feladatai megvalósítása céljából mikro-körzeti társulást hozhatnak létre. A mikro-körzeti társulás tervezett célját és feladatát azonban véleményezés céljából előzetesen a Társulási Tanács elé kell terjeszteni. b) A mikro-körzeti társulás elsősorban az egymással szomszédos települések lakosságának alapszolgáltatásait biztosítja. c) A mikro-körzeti társulás előkészítését e Társulás munkaszervezete elvégezheti. d) A mikro-körzeti társulás működésének szabályait, s az általa ellátott feladatokat a résztvevők külön megállapodásban szabályozzák, melyek nem lehetnek ellentétesek a kistérség alapvető céljaival. A mikro-körzeti feladatellátó társulás a többcélú társulási rendszer része.

II. A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATA 1. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében jelen megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait, (hatásköreit): -

területfejlesztés, egészségügyi- és szociális ellátás, család- gyermek- és ifjúságvédelem, alapfokú oktatás-nevelés, középfokú oktatás-nevelés, szakoktatás, felnőttoktatás, közművelődés, közgyűjteményi tevékenység szolgáltatás-szervezési feladatok, település- és területrendezés, műemlékvédelem, helyi építészeti védelem,

5

-

természet- és környezetvédelem, katasztrófavédelem, helyi-közlekedés, helyi közútfenntartás ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvízelvezetés településüzemeltetési feladatok, közrend- és közbiztonsággal kapcsolatos feladatok ingatlan- és vagyongazdálkodás, kommunális szolgáltatások és energiaellátás, környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés, szennyvíztisztítás és elvezetés esélyegyenlőségi program megvalósítása, foglakoztatás, gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom, állat- és növényegészségügy, belső ellenőrzés.

2. A Társulás az e megállapodásban foglalt feladatokat a megvalósíthatóságtól függően fokozatos bevezetéssel végzi. A Társulás keretében a fokozatosság nem vonatkozik az időközi jogszabály-változások folytán kötelezővé váló feladatokra. A Társulás működésének alapcéljaként rögzíti, hogy a teljességre törekszik, s e célnak rendeli alá a birtokában lévő erőforrásokat. 3. A Társulás az 1. pontban meghatározott feladatellátása során - szakmai és komplex program előkészítő, - javaslattevő, - programmenedzselő, - koordináló, - döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat. Ez alól kivételt képez e megállapodás II/B. részének 2. pontjában meghatározott feladatok ellátása, amelyek vonatkozásában ellátja mindazt, amit a jogszabályok az intézmény fenntartójának (irányítójának) kötelezettségeként határoznak meg. 3. E megállapodás 1. pontjában meghatározott feladatok tekintetében a Társulás, a Dabasi kistérségre az összehangolt és szervezett feladatellátás érdekében összehangolt térségi – a megállapodásban rögzített szolgáltatásokra vonatkozó – egybevont adatbázist működtet. Az adatbázissal szemben támasztott követelmény, hogy alkalmas legyen a térségi, ágazati tervek, projektek elkészítésére és biztosítsa a megalapozott elemzés feltételeit.

II./A 1.

TERÜLETFEJLESZTÉSI FELADATOK

A kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében összehangolja a társulás tagjai, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: 1. A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat – legalább 3 év időtartam alatt – az adott kistérséghez tartozó valamennyi

6

2. 3. 4. 5.

6. 7.

települési önkormányzat részvételével, kilépés, vagy a társulás megszüntetése nélkül ellátják. A társulás tanács (1996. évi XXI. tv. 10/G. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján) a kistérségi területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el. Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait. Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását. A kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi, regionális és megyei pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel. Megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására. Pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását.

8. Közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében. 9. Koordinálja a kistérségben a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel. 10. A kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit. 11. Folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében. 12. Vállalja, hogy a Társulás a 4., 5., 6,. Pontjaiban meghatározott ügyekben egyhangúlag dönt. Ennek hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a Társulás szavazati jogú tagjai minősített többségének támogató szavazatával dönt.

II/B. SZOCIÁLIS FELADATOK 1. A „Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai és az Esély Szociális Segítőszolgálat fenntartásával intézményfenntartóként gondoskodik az alábbi szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti feladatok biztosításáról: - családsegítés - házi segítségnyújtás, - szociális étkeztetés - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. - gyermekjóléti ellátás - közösségi ellátások

7

Az ellátott feladatokat intézményenkénti és önkormányzatonkénti bontásban jelen megállapodás 1.sz. függeléke tartalmazza. Mint intézményfenntartó a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően gondoskodik a feladat ellátásához szükséges állami normatíva leigényléséről, jogszerű felhasználásáról. Az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás csak az általa adott intézményre lehívható normatívákkal finanszírozza az adott Intézményt, minden ezen az alapfinanszírozáson felül felmerülő igényt az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás az intézmény székhelye és telephelyei szerinti tagönkormányzatoknál érvényesít. Az állami normatívából nem fedezett költségekhez a társulás adott intézmény székhelye és telephelyei szerinti önkormányzatai külön megállapodás alapján járulnak hozzá. A megállapodást az OKTKT és az egyes tagönkormányzatok minden évben február 28-ig (2011-ben június 30-ig) különkülön megkötik, amely tartalmazza a szükséges hozzájárulás konkrét összegét. 2. A „Reménysugár” Fogyatékosok Napközi Otthona fenntartásával intézményfenntartóként gondoskodik az alábbi feladat biztosításáról: - nappali ellátás Mint intézményfenntartó a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően gondoskodik a feladat ellátásához szükséges állami normatíva leigényléséről, jogszerű felhasználásáról. Az állami normatívából nem fedezett költségekhez a társulás önkormányzatai külön megállapodás alapján járulnak hozzá. A külön megállapodás értelmében a társulás tagjai a nappali ellátásban részesülők számával arányos pénzügyi hozzájárulást fizetnek, így járulva hozzá az intézményfenntartás költségeihez. A megállapodást az OKTKT és az egyes tagönkormányzatok minden évben február 28-ig külön-külön megkötik, amely tartalmazza a szükséges hozzájárulás konkrét összegét.

III. 2.

A TÁRSULÁS TAGSÁGI VISZONYAI, SZERVEZETE

A tagsági jogviszony keletkezése 1. A Társulásban résztvevő települések képviselő-testületi határozattal mondják ki a Társulásban való részvételüket. 2. Az önkormányzatok a saját belső szabályzatuk szerint hagyják jóvá a pénzügyi kötelezettségvállalással járó, a Társulás vagyonán és forrásain túli, az önkormányzatok külön többletfinanszírozását érintő döntéseket. A tagsági jogviszony megszűnése 1. A Társulásból bármelyik résztvevő, a képviselő-testület kilépésre vonatkozó határozata megküldésével az év végén kiléphet. A kilépésre vonatkozó határozatot legalább 6 hónappal a kilépést megelőzően kell a Társulás képviseletét ellátó személynek írásban bejelenteni. 2. A Társulási tagság megszűnik, -

ha a település megszűnik, összeolvad vagy egyesül,

8

-

-

ha a társulási tagság a Társulás megszűnését kimondja, s azt a Társulást képező települések képviselő-testületei megerősítik határozatukkal, ha a társulás céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi alapba történő befizetést (több mint hat hónap) elmulasztják, vagy a cél megvalósításához szükséges többletforrás befizetési kötelezettségének a Társulás tagja a Társulás döntésében megjelölt határidőben nem tett eleget, e jogcímen történő tagsági viszony megszűntetéséhez minősített többségi szavazat szükséges. A tagság a döntés kézbesítésével szűnik meg, valamint amelyről az 2004. évi CVII. törvény rendelkezik.

A Társulás tagnyilvántartása 1. A Társulás tagjait nyilvántartásba kell venni, amely a határozatképesség és szavazati jog megállapításának alapja is. 2. A megállapodás 2. sz. mellékletét képező tagnyilvántartás a következőket tartalmazza: az önkormányzat megnevezését, székhelyét, belépés időpontját, az alapba évente folyamatosan fizetett összeget és a végleges támogatásként kapott összeget, - a tagság megszűnésének időpontját, - a szavazati jogosultságot és mértékét ( egy település egy szavazat elvet. ) -

3. A tagnyilvántartást a társulás munkaszervezete vezeti. A Társulás szervei 1. A Társulás szervei a Társulási Tanács, elnöke, elnökhelyettese – egy észak-nyugati és egy dél-keleti területi elosztással-, a Társulás szakmai, az ágazati közszolgáltatási feladatokat előkészítő szakmai és eseti bizottsága(i), valamint a Társulás munkaszervezete. 2. A Többcélú Kistérség Társulási Tanácsa ellátja a Kistérségi Területfejlesztési Tanács feladatkörét is. A Kistérségi Területfejlesztési Tanács működésére a területfejlesztési törvényben foglaltakat alkalmazza. Társulási Tanács A Társulás vezető szerve a Társulási Tanács. A Tanács tagjai a társult önkormányzatok mindenkori polgármesterei. Ha a Tanács tagja, a polgármester akadályoztatva van, a Tanácshoz a polgármester helyett más, csak a képviselő testület felhatalmazásával vehet részt a 2004. évi CVII. törvény 5.§ (2) bekezdése alapján. A helyettesként eljáró jogai és kötelességei azonosak a polgármester jogaival és kötelességeivel. A meghatalmazás teljes körű, és részleges körű lehet. A részleges meghatalmazást írásban kell benyújtani, s annak a meghatalmazás terjedelmét egyértelműen és konkrétan tartalmaznia kell. Társulás Elnöke

9

Az elnököt a Társulási Tanács saját tagjai sorából, az önkormányzati választási ciklus idejére választják meg. Az elnök személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás elnökének megválasztásához a Társulás szavazatainak minősített többsége szükséges. A Társulási Tanács elnöke képviseli a Társulást. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Társulás képviseletét külön meghatalmazás nélkül a Társulás elnökhelyettese látja el. Az elnök részletes feladatát és hatáskörét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Társulás Elnökhelyettese A Társulási Tanács az önkormányzatok választási ciklusának idejére a saját tagjai sorából elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes személyére az elnök tesz javaslatot. A Társulás elnökhelyettesének megválasztásához a Társulás szavazatainak minősített többsége szükséges. Több elnökhelyettes esetén az elnök határozza meg azt, hogy melyik elnökhelyettes helyettesíti az elnököt. Ágazati Bizottságok 1. A jelen Társulási Megállapodásban foglalt ágazati szolgáltatási feladatok ellátását, a megalapozott társulási tanácsi döntések meghozatalát segíthetik elő a Társulás Ágazati Bizottságai. A Társulás dönthet ágazati bizottságok megalakításáról. 2. Az Ágazati Bizottságok maximum 5 főből állnak. 3. Tagjait a Társulás Tanácsa választja meg. A bizottságok tagjaira bármely tanácstag javaslatot tehet. A bizottságok elnöki feladatait csak a Tanács tagjai sorából e feladatra megválasztott tag láthatja el. A bizottság tagjai megválasztása során tagként olyan személy javasolható, aki az adott szakterület szakértőjeként dolgozik és tevékenykedik a kistérségben. A bizottságok tagjai közé az ágazati szakembereken túl, a finanszírozási, működtetési ügyekben jártas bizottsági tagot is kell választani. A Társulás munkabizottsági tagjainak megválasztásához a Társulás összes szavazatai számához viszonyított többségi szavazat szükséges. A megválasztható személyek számáról több jelölt, és szavazategyenlőség esetén a Társulási Tanács elnöksége tagjai választásánál kiírt szabályzatot kell alkalmazni.

Eseti Munkabizottság 1. A kistérség sajátos, egy vagy több konkrétan meghatározott feladatának előkészítésére és végrehajtására a kistérségi tanács eseti munkabizottságot hozhat létre.

10

2. A munkabizottság tagjainak száma az 5 főt nem haladhatja meg. Feladatait és működését a létrehozó társulási tanácsi határozatban kell megállapítani. A Tanács a létrehozással egyidőben, az eseti munkabizottság tagjait az állandó bizottsági tagok választására vonatkozó szabályok szerint megválasztja. Társulás Munkaszervezete 1. A Társulási Tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését a kistérségi székhelyén működő munkaszervezete látja el. 2. A munkaszervezet feladata különösen: a) a Társulási Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése, b) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit, c) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében, 3. A Társulás alakítja ki a munkaszervezetét. 4. A munkaszervezet részletes feladatait a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

IV. A TÁRSULÁSI SZERVEK MŰKÖDÉSE A Társulási Tanács ülései 1. A Tanács a Társulás döntéshozó szerve. 2. A Társulási Tanács üléseit évente minimum 4-szer, negyedévente, a Társulási Tanács által meghatározott időpontban tartja. 3. A Társulási Tanács ülésének összehívását írásban kezdeményezheti bármely tag a napirend megjelölésével, s az elnök azt köteles összehívni. 4. Az elnök köteles a Társulási Tanács ülését összehívni a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezésére. Az elnök a 3., 4. pontokban meghatározott esetekben legkésőbb 7 napon belül köteles a tanácsot összehívni. 5. A Társulási Tanács összehívása, az ülés előkészítése, az előterjesztések tartalmi és formai elvárásainak meghatározását a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 6. A Társulási Tanács üléseit az elnök, távolléte és akadályoztatása esetén az őt helyettesítő elnökhelyettes vezeti le. A határozatképességet a tagnyilvántartásba bejegyzett szavazati jog és mértéke, valamint a jelenléti ív alapján kell megállapítani. 7. A Társulási Tanács ülése határozatképes, ha a többségének megfelelő szavazatszámot képviselő tagok az ülésen jelen vannak.

11

8. A Társulási Tanács üléseiről az önkormányzati törvény képviselő-testületi üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a társulási ülésen aláírásra kijelölt 2 társulási tanácstag írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 14 napon belül meg kell küldeni a Pest Megyei Kormányhivatalnak, valamint elektronikus úton minden társulási tag számára. A jegyzőkönyvre vonatkozó részletes szabályzatot a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 9. A Társulási Tanács, mint Kistérségi Területfejlesztési Tanács a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint tartja üléseit, és hozza döntéseit, a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített szabályzata alapján. A Társulási Tanács döntései

1. A Társulási Tanács döntése: határozat.

2. A határozat általános érvényű döntés. A működés, egyes feladatok ellátása, pénzügyi forrást és vagyoni hozzájárulást igénylő, továbbá szervezeti és személyi döntések megjelenési formája. A Társulásban résztvevő önkormányzatok, amennyiben külön döntésükre szükség van, a határozatban megjelölt döntéstől eltérő, más tartalmú döntést nem hozhatnak. Az önkormányzatok külön megerősítő döntését igénylő esetekben bármely társulási tag önkormányzatának eltérő véleménye esetén a tanácsoknak a döntését újra lehet tárgyalnia. Az újratárgyalást a mérlegelhető okok és indokok megjelölésével az aggályokat megfogalmazó testület polgármesterének kell a bizottság elnökénél bejelenteni. Az újratárgyalás során a konszenzust lehetőleg létre kell hozni. A megegyezés sikertelensége esetén, ha a döntésnek pénzügyi kihatása van, és a megállapodást alapos ok nélkül meg nem kötő, azt az akadályozó önkormányzat hibájából a Társulásnak kára származik, úgy az igazolt kárt az okozó köteles a Társulásnak megfizetni. A megállapodást alapos ok nélkül meg nem kötő, vagy az azt akadályozó önkormányzat és lakossága, a megtagadott megállapodásban biztosított szolgáltatásokat nem veheti igénybe. A Társulási Tanács döntése meghozatalához szükséges szavazati arányok 1./ A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több minta a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnök 7 napon belül ismét összehívja a Társulási Tanács ülését. 2./ A Társulási Tanács határozathozatalaiban konszenzusra törekszik, erre figyelemmel döntéseit; - minősített, - egyszerű, szótöbbséggel hozhatja. 12

3./ Minősített többséghez a Társulás összes tagjának több mint fele támogató szavazata szükséges. 4./ Egyszerű szótöbbséghez a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazata szükséges. 5./ A Társulási Tanács döntéseit nyílt szavazással hozza. 6./ Névszerinti szavazás a Társulási Tanács bármely tagjának javaslatára egyszerű szótöbbséggel rendelhető el. 7./ Személyi ügyben a jelenlévő tagok több mint a felének kezdeményezésére titkos szavazást kell tartani. 8./ Amennyiben a Társulási Tanácsot képviselő polgármester vagy közeli hozzátartozója közvetlenül érintett az ügyben, köteles bejelenteni az összeférhetetlenséget. Az összeférhetetlenséggel érintett tagnak a vitában és a döntésben való részvételéről a Társulási Tanács vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. 9./ A Társulási Tanács döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. 10./ Minősített többség szükséges: - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához és módosításához, - a területfejlesztési koncepció és a területfejlesztési program elfogadásához. - az elnök, az elnökhelyettes, valamint a térségi menedzser kinevezéséhez, illetve visszavonásához, - a fenntartott intézmények vezetőinek választáshoz, kinevezéshez, felmentéshez, vezetői megbízatás adásához, illetőleg visszavonásához, fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához - a Társulás hatáskörébe tartozó pénzeszközök felhasználásáról való döntés meghozatalához, - a pénzügyi terv, valamint annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához, - a pályázat benyújtásához, - a társulási működési hozzájárulás meghatározásához, - a belépés és a kizárás elfogadásához, - valamint amit 2004. évi CVII.. tv. szükségesnek tart. A Társulás más szerveinek ülései 1. A tanács, mikro-körzeti bizottsága, ágazati bizottsága(i), eseti munkabizottsága határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Döntései javaslatok, amelyet a jelenlévő tagok egyszerű többsége szavazatával hoz meg. 2. A 1. pontban felsorolt szervek üléseit elnökük hívja össze. Összehívását a szervek bármely tagja a napirend megjelölésével kezdeményezheti. 3. A Társulás működésének részletes szabályait a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatban kell megállapítani. Az SZMSZ nem tartalmazhat ellentétes rendelkezést a Társulási Megállapodásban szabályozott kérdésekkel.

V. A TÁRSULÁS TAGJÁNAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 13

A Társulás tagjának jogai 1. Képviselője útján részt vehet a Társulás tevékenységében, rendezvényein, céljainak, feladatainak meghatározásában, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásában, a Társulás szervezetének kialakításában. 2. Képviselője választhat és választható a Társulás szerveibe, tisztségeire. 3. Teljes joggal képviseli a közgyűlésen képviselője útján a saját önkormányzata érdekeit. 4. Igényelheti a Társulás érdekképviseletét, érdekérvényesítési tevékenységét. 5. Igényelheti a Társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött. 6. Igénybe veheti a Társulás és a tagok által megállapított és biztosított kedvezményeket. 7. Javaslatot tehet a Társulást érintő bármely – tagságának megfelelő – kérdésben, jogosult a Társulás törvénysértő határozatának észrevételezésére és megtámadására. 8. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet a Társulás tisztségviselőihez és szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a Társulás bármely tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül kötelesek választ adni, betekinthet a Társulás irataiba. 9. A Társuláson belül egy-egy kérdésben a kisebbségben maradt tagnak joga van a kisebbségi vélemény rögzítésére és képviseletére, 10. Részesülhet a hazai és nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből. A társulás tagjainak kötelességei 1. A Társulási Megállapodás és a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása. 2. Képviselője útján rendszeres részvétel a Társulás szerveinek munkájában, elősegítve a társulási célok és feladatok közös megvalósulását. 3. Az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése. 4. A Társulás határozatainak végrehajtása. 5. A Társulás feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos döntései, a társulás vezetőjével való egyeztetése, illetve a társulással való közlése. 6. Befizetési kötelezettségek teljesítése. 7. A Társulás feladatkörébe tartozó és a településen keletkező ügyekhez a szükséges adatok és információk továbbítása a Társuláshoz. 14

8. A Társulási tagsághoz méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása, a befizetések teljesítése, a vagyon megóvása, annak lehetőség szerinti gyarapítása.

VI. A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA 1. A társulás pénzügyi forrása: A Társulás működésének és feladatai ellátásának fedezetét: települési önkormányzatok által a társulásnak átadott normatív állami hozzájárulások és egyéb támogatások, - saját bevétel (települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásai) - központi költségvetési pénzeszköz - egyéb bevételek biztosítják. -

2. A társult települési önkormányzatok képviselő testületei a társulás működési költségeihez lakosságszámuk arányában járulnak hozzá. A települések a társulási megállapodásban, külön megállapodásban, a Társulási Tanácsa határozatában meghatározott feladat ellátásnak költségeihez külön megállapodásban, határozottak szerint járulnak hozzá. 3. A többcélú társulás által fenntartott intézmények esetében azok fenntartásához – az állami támogatásokon túlmenően – szükséges pénzügyi hozzájárulást a feladatellátásban érintett települések a feladatellátásból történő részesedés arányában biztosítják. 4. Az alapítás évében a tag az önkormányzati folyó évi költségvetési évre tervezésében szereplő népesség szám után számított 50,-Ft/fő összegű a hozzájárulás, melyet 2004. szeptember 30-ig köteles befizetni a Társulás számlájára. Évente a tag az önkormányzati folyó évi költségvetési évre tervezésében szereplő népesség szám után a Társulás költségvetésében meghatározott 150 Ft/fő/év összegű hozzájárulás. Minden évben két részletben: - az első részletet: március 30-ig; - a második részletet: szeptember 30-ig kell befizetni a Társulás számlájára 5. A pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén a Többcélú Társulás felszólítja a nem teljesítő Önkormányzatot 15 napon belüli teljesítésre. A felszólítás sikertelensége esetén az OKTKT a felszólításban szereplő és elmulasztott második fizetési határidőt követő 8. napon vagy azt követően jogosult inkasszó benyújtására a nem teljesítő Önkormányzattal szemben. 6. A tanács megállapítja a társulás éves költségvetését és gondoskodik annak végrehajtásáról, figyelemmel kíséri a források hatékony felhasználását, évente beszámol a költségvetés végrehajtásáról, gazdálkodásáról.

VII. 15

A társulás tagjának kilépése esetén a vagyoni kérdések rendezése 1. Amennyiben a társult és kilépő önkormányzat a közös pénzügyi alap befizetésére vonatkozó részén belül bármilyen cél vagy más központi alapból vagy forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kilépés őt nem jogosítja fel arra, hogy a közös tanácsi döntéssel megvalósuló beruházásban az önkormányzati támogatást ne fizesse meg. 2. Ha a tag önkormányzat a Tanács döntése alapján visszatérítendő támogatásban részesült, és visszafizetési kötelezettsége még nem járt le, vagy azt nem teljesítette, úgy a Társulásból való kilépés jogával mindaddig nem élhet, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A teljesítést követően a kilépés lehetősége számára az általános szabályok szerint nyílik meg. 3. A kilépő tagot megilleti az általa teljesített hozzájárulásoknak és az alaptőke elhelyezési pénzpiaci műveletekből származó bevételeinek a kapott végleges juttatásokkal és az alapkezelő kezelési költségeivel csökkentett összege. Végleges juttatásnak minősül: a vissza nem térítendő támogatás, valamint a Tanács döntése alapján valamennyi tag közös céljait szolgáló kiadások, pl: közös tervek készítésének költségei, közös kiadványok költsége stb.

VIII. A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE 1. A Társulás megszűnik, ha: - annak megszűnését valamennyi tag képviselő-testületi határozattal kimondja, - ha a társulásban és az alapban csak egy tag marad. 2. A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek kiegyenlítése után megmaradó vagyont a tagok a társulás és a pénzügyi alap fennállása alatt teljesített hozzájárulásai arányában a végleges támogatások, juttatások arányos részének betudásával kell felosztani. 3. A Társulás megszűnése esetén a Társulás tagjai a Társulás közös vagyonát vagyonfelosztási szerződésben osztják fel. 4. A felosztás elvei a következők: - Vizsgálni kell a Társulás tagjai saját vagyoni hozzájárulásának mértékét a vagyonszaporulat létrejöttéhez. (Saját vagyon, állami források, egyéb támogatások). - Meg kell határozni a teljes értéken belül az összes saját forrást, és azokat egymáshoz arányosítani kell, ez a tulajdon az arányosított részben illeti meg a megszűnéskor az önkormányzatot. 5. A Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon megszűntetése nem történhet olyan módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse. A létrejött vagyon célvagyon. 6. A közös tulajdon megszűntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során, ezért a Társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (későbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja.

16

7. A közös tulajdonban történő elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos működtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlás átengedése feltételeiben állapodnak meg. 8. Az a települési önkormányzat, amelyik három éven belül a társulásból kiválik, és ennek következtében a társulás megszűnik az okozott kár mértékéig visszafizetési kötelezettséggel tarozik.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen megállapodás valamennyi társult önkormányzat közül az utolsóként jóváhagyó önkormányzat képviselő-testületének határozatával válik hatályossá. 2. E Társulási Megállapodás melléklete: 1. sz. melléklet: Társulási tagok jegyzéke (neve, székhelye) 2. sz. melléklet: Társulási tagnyilvántartás 3. sz. melléklet: Normatív finanszírozást érintő vállalt közszolgálati feladatok 4. sz. melléklet: Bizottságok A társuló önkormányzatok kölcsönösen rögzítik, hogy e megállapodásból eredő vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalásos úton, egyeztetéssel kívánják rendezni. 3. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései az irányadók. 4. A Társulás SZMSZ-át a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a Társulási Tanács köteles megállapítani. Záradék A Társulási Megállapodást az alábbi képviselő-testületek hagyták jóvá és fogadták el előírásait és önmagukra és testületeikre vonatkozó kötelező rendelkezésként. Dabas Város képviselő-testülete...........................................................határozatával Hernád Község képviselő-testülete......................................................határozatával Inárcs Község képviselő-testülete........................................................határozatával Kakucs Község képviselő-testülete: ....................................................határozatával Örkény Nagyközség képviselő-testülete..............................................határozatával Pusztavacs Község képviselő-testülete.................................................határozatával Táborfalva Község képviselő-testülete.................................................határozatával

17

Tatárszentgyörgy Község képviselő-testülete......................................határozatával Újhartyán Község képviselő-testülete..................................................határozatával Újlengyel Község képviselő-testülete..................................................határozatával A Társulási Megállapodást az érintett önkormányzatok döntése alapján a polgármesterek és a jegyzők aláírásukkal látják el. Dabas Város Képviselőtestülete nevében: ........................................................ polgármester

jegyző

Hernád Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................

........................................................

polgármester

jegyző

Inárcs Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................

........................................................

polgármester

jegyző

Kakucs Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................

........................................................

polgármester

jegyző

Örkény Nagyközség Képviselőtestülete nevében: ........................................................

........................................................

polgármester

jegyző

Pusztavacs Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................

........................................................

polgármester

jegyző

Táborfalva Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................

........................................................

polgármester

jegyző

Tatárszentgyörgy Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................

........................................................

polgármester

jegyző

Újhartyán Község Képviselőtestülete nevében:

18

........................................................

........................................................

polgármester .................................jegyző Újlengyel Község Képviselőtestülete nevében: ........................................................

........................................................

polgármester

jegyző

Kelt, 2011. Határidő:

azonnal és folyamatos

Felelős:

Szalay István polgármester

III. Napirendi pont: Egyebek ….. Szalay István polgármester: A 10/2011.(01.24.) sz. Kt. Határozatunkban döntöttünk arról, hogy megrendeljük a település esélyegyenlőségi tervét maximum 500.000,-Ft összeg erejéig. Kakucs település Esélyegyenlőségi Tervének elkészítésére megbízási szerződést kötöttünk Polyák Laurával, akit a telepes program során ismertem meg. Ő tervet 140.000,-Ft-ért készítette el. Az idő rövidsége miatt jelenleg egy kinyomtatott példányban tudtam hozni az ülésre, de természetesen elektronikus úton is meg fogja mindenki kapni. Szalay István polgármester úr – a szavazás előtt - átadta a képviselőknek megtekintésre az esélyegyenlőségi tervet. Kérlek benneteket, hogy szavazatok arról, hogy elfogadjátok-e Kakucs település Esélyegyenlőségi Tervét. A képviselő-testület 4 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 74/2011. (05. 04.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1.számú melléklet szerint elfogadta Kakucs Község Esélyegyenlőségi Tervét. Határidő:

azonnal és folyamatos

Felelős:

Szalay István polgármester

Szalay István polgármester: Tájékoztatlak benneteket, hogy a Fő u. 24.sz. alatti ingatlanunk felújítására nyert pályázat során kötelezettségünk keletkezett, miszerint erről egy táblát kell kihelyeznünk a felújított ingatlanra. Prohászka Csaba képviselő elhagyta az üléstermet.

19

Szalay István polgármester: Kérlek benneteket, hogy szavazzatok meg egy adott összeget, hogy meddig terjedően fogadhatok el ajánlatot egy A1-es méretű tábla elkészítésére. A képviselő-testület 6 igen szavazattal 0 ellenében az alábbi határozatot hozta: 75/2011. (05. 04.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megbízza Szalay István polgármester urat, hogy a telek bevétel terhére maximum 200.000Ft- Ft-ig, azaz kettőszázezer forintig terjedően táblát készíttessen és kihelyeztessen a Fő u. 24. sz. alatti ingatlanra a pályázati felújításról. Határidő:

azonnal és folyamatos

Felelős:

Szalay István polgármester

Tóth Istvánné képviselő: Tájékoztatlak benneteket, hogy 2011. május 13-án pénteken este 18 órától megbeszélés lesz Kakucson a tornateremben a Dabas határában létesítendő cementgyárral kapcsolatban. Mindenkit szeretettel várunk. Dr. Fekete Borbála jegyző: Röviden tájékoztatlak benneteket a történtekről. Dabason Cementgyárat szeretnének építeni. Az eljáró hatóság nem Kakucs Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. Az eljárás a KDVFV hatáskörébe tartozik. Tőlünk csak egy nyilatkozatot kértek. Egy nyilatkozatot kellett adnunk arról, hogy a helyi Építési Szabályzatukkal ellentétes-e annak megvalósítása. Semmilyen megkötést nem tett Kakucs község képviselő-testülete a szabályzataiban erre, tehát a nyilatkozat is erre vonatkozott: nem ütközik a helyi szabályzatokba, melyeket be is kértek. Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert a lakosság azt is hiheti, hogy a Hivatal, vagy a Testület támogatólag lépett fel, de ez nem igaz, csupán a valóságnak megfelelő nyilatkozatot adtunk ki. Természetesen segíteni kell a lakosság tájékoztatását, esetleg szakértőket lehet felkérni. Szalay István polgármester: .Nem Kakucs területén valósul meg a beruházás, így nincs döntési hatáskörünk. Nem tehetünk semmit, mint Önkormányzat. Csak a civil szervezetek léphetnek fel hatékonyan ebben az ügyben. Dr. Fekete Borbála jegyző: Most a képviselő-testület dönthet úgy, hogy megrendel egy szakértői véleményt, amely kimutatja, hogy van-e valamilyen valós veszély, az mekkora és azt lehetne az eljárásban felhasználni.

20

Oláh József képviselő elhagyta az üléstermet. Balogh János alpolgármester: Véleményem szerint a dabasiak nem tájékoztatták a környező településeket. Újhartyánon már aláírásgyűjtés folyik a beruházás megvalósulása ellen. Elébe kell mennünk, mert így sikerült megakadályozni a veszélyes szemétlerakót is. Tudomásom szerint Borsodból jön a kivitelező cég, de megnézném, hogy mit hagyott maga után. ------------------Marton Ilona képviselő: Kérem, hogy tűzzük napirendre a tornaterem megüresedett takarítói állásának betöltését. Jogilag rendezni kell ezt az álláshelyet, ezért gondolnám a testület elé vinni. Szalay István polgármester: Előbb azt kell eldönteni, hogy intézményhez, csoporthoz, illetve személyhez kötjük-e. Én úgy gondolom, hogy ne közalkalmazottként, hanem munkaszerződéssel alkalmazzunk valakit. Ez nem reggel 8-tól, délután 17 óráig tartó munka lenne, hiszen jobban késő esti, valamint hétvégi munkát jelentene. Tóth Istvánné képviselő: Lehetne a könyvtárhoz? Szalay István polgármester: Igen lehetne, ez nagyon szimpatikus lenne neki. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: Amennyiben két intézményben is dolgozna, ki határozná meg a bérét? Dr. Fekete Borbála jegyző: A közalkalmazotti törvény. Véleményem szerint ebben kellene alkalmazni, a polgármester úr lenne a munkáltatója, de az iskola foglalkoztatná. Előre le kell szögezni, hogy mire alkalmaznák és mennyiért, milyen felelősség mellett. Dönteni kell arról is meghirdetjük-e. Szalay István polgármester: Nem kötelező meghirdetni.

21

A Testület 5 szavazattal 0 ellenében az alábbiak szerint döntött. 76/2011. (05. 04.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete felkéri a Társadalmi Ügyek Bizottságát, hogy az Ifjúsági és Sportcsarnokban felszabadult állás betöltését tűzze napirendre, majd javaslatát terjessze a Testület elé. Határidő:

2011. május 31.

Felelős:

Tóth Istvánné a Társadalmi Ügyek Bizottságának elnöke.

Szalay István polgármester: Más napirend, hozzászólás nem lévén, megköszönöm a részvételt és az ülést bezárom. Kmf.

Szalay István polgármester

Dr. Fekete Borbála jegyző

Balogh János alpolgármester, hitelesítő

Dr. Kendéné Toma Mária képviselő, hitelesítő

22

KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Program

23

1. BEVEZETÉS A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben a sokféleség a társadalmi-gazdasági életerő forrását jelenti. Az elvárások alapján az országok – régiók, kistérségek, települések – feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása jól elkülöníthető fogalmak, melyek egyben egymást kiegészíthető célokat jelölnek meg: •

az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is,

•

az

esélyegyenlőség

előmozdítása

aktív

cselekedet,

melynek

eredményeként a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Az esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül: az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek érdekében a fogadókészséget fejleszteni kell, ki kell alakítani •

a megkülönböztetés tilalmát,

•

az egyenlő bánásmódot,

•

az emberi méltóság tiszteletben tartását,

•

a társadalmi szolidaritást.

Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához megerősítő intézkedéseket kell kidolgozni, melynek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. A program része

•

a körültekintő, részletes helyzetelemzés,

•

az alapelvek, célok meghatározása,

•

a

továbblépés

lehetőségeinek

megkeresése

a

partnerségi

megközelítés lehetőségének számba vételével. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. Ennek érdekében az állami intézkedések

keretén

belül

a

területet

érintő

szabályozás

olyan

lehetőségeket biztosít, melyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. 3. 1.1. A települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés és esélyegyenlőségi program célja. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, amelyet minden pályázat tervezése során figyelembe kell venni: az egyik az esélyegyenlőség a másik pedig a fenntartható fejlődés. Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembe vételével 5 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. A települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program kidolgozásakor az 5 célcsoport esélyegyenlőségi helyzetét vizsgáljuk meg a települési ellátórendszerhez történő hozzáférés tükrében. Az 5 fő esélyegyenlőségi terület és célcsoport 1. Családbarát körülmények megteremtése, erősítése települési szinten A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a

szegénység

és

a

kirekesztődés 25

újratermelődési

folyamatainak

megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A gyermeket nevelő családok jövedelemteremtő képességének támogatása és anyagi biztonságának megőrzése miatt különös hangsúlyt kell helyezni a gyermekjóléti és a családokat segítőtámogató szolgáltatásokra. Ahhoz, hogy a szülők munkaerőpiacra történő visszatérését elősegítsük, fokozott hangsúlyt kell helyezni a gyermekek napközbeni ellátására. Szintén fontos terület még a gyermekbántalmazás elleni küzdelem és a gyermekek jogainak figyelembevétele. 2. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási

ellátások,

az

elérhető

és

megfelelő

minőségű

gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. 3. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele

az

akadálymentesítés.

Rajtuk

kívül

haszonélvezői

az

akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is.

26

Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított infokommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát

számítógépes

és

egyéb

eszközök,

könnyen

érthető

kommunikáció, stb.). Magyarországon

az

1990-es

évtizedben

jelentősen

visszaesett

a

foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében 2001. évi népszámlálás adatai szerint 9 százalékra csökkent. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-át). A fogyatékkal élők munkaerőpiacon való megjelenésének előmozdítása érdekében szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása. A szociális ellátások területén a fogyatékossággal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást. 4. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdését). A roma népesség foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, jövedelmi és lakhatási helyzetére vonatkozó mutatók messze

27

elmaradnak a nem-roma lakosság mutatóitól. A romák integrációjának érdekében első lépésként a következő intézkedések meghozatalára kerülhet

sor:

az

életminőség

javítása

érdekében

a

roma

telepek

felszámolására, integrált oktatás és képzés elősegítésére, a foglalkoztatás növelésére, és az információs társadalomba való integrációra.

5.

Más sajátos élethelyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása

A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése tartozik a program fő céljai közé. Az egyik ilyen fő veszélyeztetett csoport a gyermekek. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a nem megfelelő, egészségtelen lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások. A másik kiemelt társadalmi csoport az idős emberek csoportja. A magyar társadalom elöregedő társadalom. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az „aktív öregedés” ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az aktív és méltó időskor érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtése, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése.

1.2. Törvényi szabályozás A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy

28

hatékony

jogvédelmet

elszenvedők

számára,

biztosítson

a

kinyilvánítva

hátrányos

azt,

hogy

megkülönböztetést az

esélyegyenlőség

előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén

tartózkodó

természetes

személyekkel,

ezek

csoportjaival,

valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és

körültekintéssel,

az

egyéni

szempontok

azonos

mértékű

figyelembevételével kell eljárni. 2.

§

Az

egyenlő

jogszabályokban

bánásmód

követelményére

meghatározott

vonatkozó,

rendelkezéseket

e

külön törvény

rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény kitér természetesen az egyes részterületekre is, mégpedig a következőképpen: AZ

EGYENLŐ

BÁNÁSMÓD

KÖVETELMÉNYÉNEK

ÉRVÉNYESÍTÉSE

EGYES TERÜLETEKEN Foglalkoztatás 21. § Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos

megkülönböztetést

alkalmaz,

különösen

a

következő

rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben;

29

c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 142/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; g)

a

tagsággal

vagy

részvétellel

kapcsolatban

a

munkavállalók

szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során (………). Szociális biztonság és egészségügy 24. § Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 25. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben

érvényesíteni

kell

különösen

az

egészségügyi

szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. (2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény

rendelkezéseivel

összhangban

az

egészségi

állapot

vagy

fogyatékosság, illetve a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg.

30

Lakhatás 26. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. § -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. A közoktatásra vonatkozó rendelkezéseket a képviselő-testület által a 153/2007.

(XII.11.)

KT-számú

határozattal

elfogadott

Közoktatási

Esélyegyenlőségi Program tartalmazza. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program a törvény szellemében Kakucs Község társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítását kívánja elősegíteni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani az első fejezetben kiemelt 5 fő esélyegyenlőségi csoportra. Továbbá jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célul tűzi ki a 2003-évi CXXV egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, az egyes részterületeken, mint foglalkoztatás, szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés a társadalmi esélyegyenlőség meglétének

31

vizsgálatát,

illetve

amely

területeken

esélyegyenlőség javítását.

32

szükséges,

ott

a

társadalmi

2.

Települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés

2.1. A település bemutatása Kakucs az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Inárcs és Újhartyán között található az M5 autópálya közelében.

Területén halad át a mélyebben

fekvő dél-délkeleti részek belvizeit elvezető Duna-völgyi főcsatorna. A község 2180 hektáros területének felszínét egyrészt beerdősített kötött futóhomok borítja, nyugat-délnyugati felén pedig nedvesebb, jobb minőségű mezőségi és réti talajfélék találhatók. Határának Pótharaszt puszta felőli peremén (a Vajkó, a Kanászlapos stb. tájrészeken) kellemes kirándulóhelyek terülnek el. A Boros Ádám, Jávorka Sándor és más botanikusok által is kutatott, a XX. század elején még vizenyős táj flórája és faunája a Csévharaszti borókás védett területéhez kapcsolódik, és hasonló természeti értékeket rejt magában. Vonattal a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon közelíthető meg (Inárcs-Kakucs vasútállomás). Közlekedését az M5-ös autópálya megépítése óta a Budapestre közlekedő autóbuszjárat is javítja. A községnek általános iskolája, óvodája, könyvtára, orvosi-, gyermek- és fogszakorvosi ellátása, illetve lélekszámának megfelelő kereskedelmi hálózata van. Kakucs Pest megyében található 2.691 fős lakosú község, regionálisan a Közép-Magyarországi régióhoz tartozik. Nemzetiségi összetételét tekintve vegyes - magyar, német, szlovák, cigány származású lakókból álló – település, a Dabasi kistérségben. Kakucs község erősségei, sajátos értékei: - a község legfontosabb értéke emberi léptékű, kellemes, falusias lakóhely jellege, - Magyarország központi régiójának része, amely az igazgatási, kulturális,

oktatási

intézményrendszert,

valamint

a

gazdasági életet tekintve az ország legfejlettebb zónája,

pénzügyi

és

- jó közlekedési adottságok Budapest, Dabas és Újhartyán felé, amelyek a munkahelyteremtésben, valamint a felső- és középfokú oktatás tekintetében meghatározó, - a térségben meghatározó gazdasági tényező a mezőgazdasági termelés, a speciális mezőgazdasági ismeret, az agrárértelmiség jelenléte, - A település mentes a környezetszennyező gazdasági tevékenységektől, - a faluban aktív civil élet zajlik: Kakucsi Kálvin Zenekar, Kakucsi Népdalkör és Borvirág Együttes, Kakucsi Kicsik, Kakucsi Lányok és Legények Néptánc Együttes, Kakucsi Rózsák Néptánc Együttes, Halvány Őszirózsa Nyugdíjasklub, Kakucsi Kalász Leánykör valamint a Roma Klub és a Roma Drom Hegyományőrző Egyesület, - jelentős természeti értékek, pl.: ősborókás, Gulya-kút és környéke, Székesi-tó, az Összekötő csatorna környéke, - Erősödő kistérségi együttműködés,

Kakucs az Ország Közepe

Területfejlesztési Önkormányzati Társulás tagja. Kakucs község gyengeségei és problémái: - perifériás fekvése miatt, a központi régió fejlődésének kedvező hatásait kevésbé tudja kihasználni, - a hagyományos fővárosi ipari munkahelyek megszűnésével, és a térségi mezőgazdasági nagyüzemek leépülésével jelentősen csökkent az aktív dolgozók száma a községben, - a gazdasági vállalkozások tőkehiánya, azok elszigetelt működése, a térségi és az országos piaci pozíciókat javító együttműködés hiánya, - alacsony jövedelmek, roma-munkanélküliség, az erős szociális háló hiánya, - pénzügyi és fejlesztési forráshiány, amely nem teszi lehetővé az aktív településfejlesztési politika kialakítását, - a települést átszelő főút, és az átmenő forgalomból adódó balesetveszély és környezetszennyezés, 34

- mezőgazdasági termények élelmiszeripari feldolgozására alkalmas gazdasági épületek hiánya, - a műszaki infrastruktúra, elsősorban a belső úthálózat, a járdák kiépítetlensége, a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága, - szabálytalanul kialakult, nagy kiterjedésű hulladéklerakó hely a belterülethez közel.

2.2. A település demográfiai helyzete Az elmúlt két évtizedben a demográfiai mutatókban lényeges változás következett be. A település lakosságszáma mintegy 340 fővel, azaz 13 százalékkal nőtt. A korösszetételt tekintve megállapítható, hogy mind a 65 év felettiek aránya, mind a 18 évnél fiatalabb korosztály aránya enyhe mértékben meghaladja az országos átlagot. Ez a mutató reményt adhat arra, hogy településünk dinamikus fejlődése megvalósulhasson. Ennek érdekében településünket vonzóbbá kell tennünk mind a helyi lakosok, mind a beköltözni vágyók előtt, illetve a gyermekvállalást a település erejéhez

mérten

egészségügyi

kell

segíteni

rendszer

a

közszolgáltatások,

fejlesztésével

és

a

a

szociális

és

munkahelyteremtés

elősegítésével.

4.

2.3. A szociális intézményrendszer bemutatása

2.3.1. Szociális ellátórendszer A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény kötelező feladatként előírja a szociális támogatási rendszer biztosítását, valamint az alapszolgáltatások és a szakosított ellátások közül az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény működtetését. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért,

valamint

a

helyi

közösségeknek

a

tagjaiként

felelősségén túl - az állam és a helyi önkormányzatok feladata.

35

viselt

Az Önkormányzatokról szóló LXV. Törvény 16. § (1) bekezdése és a 1993. évi III. törvény alapján Kakucs Község Önkormányzata kidolgozta a 20/2010. (XII.7.) rendeletét -módosítva a 29/2010 (XII.17.) rendelettel- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Az alapszolgáltatás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt

a

szociálisan

rászorulók

részére

saját

otthonukban

és

lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A

pénzbeli

és

természetbeni

juttatások

mellett

Kakucs

Község

Önkormányzata a szociális szolgáltatások terén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáson, a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásán, a bölcsődén, a házi gyermekfelügyeleten és családok átmeneti otthonán kívül eleget tesz törvényi kötelezettségének. Ez az ellátási forma különösen nagy jelentőséggel bír a szegregátumokban élő családok gyermekeinek ellátásában, hiszen az ingatlanok sokszor lakhatásra sem alkalmasak. Kötelezően ellátott szociális és gyermekvédelmi szolgáltatási forma Kakucs községben: •

étkeztetés házhozszállítással, illetve elvitellel, azoknak, akik azt valamilyen hátrányos körülmény miatt nem tudják maguknak biztosítani,

•

házi segítségnyújtás,

•

családsegítés társulási megállapodás alapján az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulásban társult önkormányzatok "Együtt" Segítőszolgálataival,

•

gyermekjóléti szolgálat.

36

2.3.2. Pénzbeli és természetbeni támogatások Kakucs Község Önkormányzata biztosítja és a 20/2010. rendeletében szabályozza a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket. Ezek a segélyek a következők lehetnek:

ápolási díj,

rendszeres szociális segély. A segélyezés formái még a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatások (lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás), valamint az eseti segélyek (átmeneti segély, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény). Az önkormányzatnál a szociális rászorultságtól függő – rendszeres és rendkívüli – pénzbeli és természetbeni ellátások ügyintézését a Szociális, Anyakönyvi, Népesség Iroda látja el. Az ügyfélforgalmi adatokat és a megállapított rendszeres és rendkívüli támogatások számát a 2010. évre az alábbi táblázat foglalja össze. Rendszeres Év

2010

és

Ügyfélforgalom/fő

rendkívüli támogatás

rendkívüli 345

száma rendkívüli 284

rendszeres 543

rendszeres 441

Össz: 888

Össz: 725

37

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról a 2010. évről állnak rendelkezésre adatok, amely esetszámok a következőképpen alakultak:

Esetszám/fő

Étkezés

Házi segítségnyújtás

16fő

17 fő

Mivel a demográfiai adatokból jól látszik, hogy Kakucson a 65évnél idősebbek aránya enyhén ugyan, de meghaladja az országos átlagot, fokozott figyelmet kell fordítania az idősekre. Szükséges az időskorúak átmeneti otthona mellett az idősek otthonának kialakítása is. Ennek kialakítása jelentős esélyt teremtene az idősek számára a nyugodt, békés időskor megélésére, hiszen idősebb korban a lakóhelytől, a megszokott környezettől való elszakadás még nagyobb pszichikai megterheléssel jár, mint fiatal korban. 2.3.3. Gyermekjóléti ellátórendszer A gyermekjóléti szolgálat munkáját az 1997. évi XXXI. törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról), illetve a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint a személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) alapján végzi munkáját. Feladata a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a

gyermek

veszélyeztetettségének

megelőzése,

a

kialakult

veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos pénzbeli és természetbeni ellátások ügyintézését

a

Szociális,

Anyakönyvi,

Népesség

Iroda

látja

el.

A

gyermekekhez kapcsolódó támogatások 2010-ben a következőképpen alakultak: Rendszer

Kiegészítő Rendszer Rendszer Tehet

es

gyermekv

es

es

séges, Hungari

li

gyermekv

édelmi

gyermek

gyermek

szociá

ca

gyermek

édelmi

támogatá

védelmi

védelmi

lisan

Felsőokt

védelmi

támogatá

s

kedvezm

kedvezm

rászor

atási

támogat

ény

ényben

uló

Önkorm

ás

részesül

tanuló ányzati

ők

k

egyszeri

támog ás

támogat

atása

s

-

1

ása VII.

170

hó -

Bursa

Rendkívü

támogat

17

188

131 IX. hó 163

A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége: Gondozási forma Alapellátott: Védelembe vett: Szakellátásban

gyermekek száma 19 7 -

résztvevő: Összesen:

26

3. Egészségügyi ellátás Egy adott település egészségügyi ellátórendszerének kihasználtságát nagymértékben

befolyásolja

a

lakosság

korösszetétele.

A

kor

előrehaladtával természetesen egyre gyakrabban jelentkeznek a különböző egészségügyi problémák, amelyek megterhelik az alapellátást és erre az

egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszernek is fel kell készülnie. A község demográfiai helyzetét jellemző tendenciákat már a harmadik fejezetben tárgyaltuk, így itt nem kívánunk erre külön kitérni. A településen egy felnőtt háziorvosi praxis (dr. Kende Károly) és egy gyermekorvosi praxis (Dr. Vágány Valéria) működik. Az önkormányzat által alkalmazott védőnő Barta Kornélia. A falu lakói szükség esetén a 10 km-re lévő dabasi Dr. Halász Géza Szakorvosi

Rendelőintézet

ellátásban

Budapesten,

szakrendeléseit a

Kakucstól

vehetik

mintegy

igénybe,

40

km

kórházi

távolságra

részesülhetnek a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházában. A kakucsi rendelő nem jelenlegi szerepe elvárásainak megfelelően épült. Környezetét tekintve rendezett, de akadálymentesítésének megoldása a fogyatékkal

élők,

a

gyermekes

anyák

és

az

idősebb

korosztály

esélyegyenlősége szempontjából halaszthatatlan feladat.

4. Oktatás Kakucs

község

kidolgozta

Programját,

mely

önálló

hátrányos

helyzetű

Települési

Közoktatási

dokumentumban

és

sajátos

található.

nevelési

Esélyegyenlőségi A

halmozottan

igényű

gyermekek

esélyegyenlőségének szempontjából az alábbiak mutatkoznak meg: 1. A regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma vélhetően kevesebb, mint azt a hátrányos helyzetű gyerekek száma előrevetítené. A hhh gyermekek -lehetőség szerinti minél pontosabb számának meghatározása- igen fontos. Minden további – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett – intézkedés alapfeltétele. 2. A településen az alábbi közszolgáltatások ellátatlanok •

korai fejlesztés és gondozás;

•

fejlesztő felkészítés

•

bölcsődei ellátás;

•

családi napközi; 40

•

házi gyermekfelügyelet.

A le nem fedett feladatellátásokat vagy helyben, vagy kistérségi társulásokban igény szerint el kell látni. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátáson belül arra kell törekedni, hogy akár utazó szakemberek segítségével, akár – a létszám lehetővé teszi – helyben alkalmazott szakemberekkel a pszichológus biztosítását feltétlenül meg kell oldani, el kell érni, hogy ne legyen e tekintetben ellátatlan gyermek. A bölcsődei ellátás iránti igényt érdemes lenne felmérni, elsősorban kistérségi, vagy települési társulás-szinten megoldani. Amennyiben a bölcsődei ellátásra jelentkező

igény

alacsony,

meg

kell

vizsgálni

a

családi

napközi

kialakításának lehetőségét és azt biztosítani érdemes. 3. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei- saját fenntartású intézményben- ellátottak. Jelenleg 18 gyermek van, aki nem jár óvodába, bár életkorukat tekintve ez indokolt lenne. Ez a helyzet minél hamarabbi orvoslásra szorul, hiszen az a cél, hogy ezek a gyermekek minél korábban vegyék igénybe az óvodai nevelést, fejlesztést. 4. A településen az országos átlagot meghaladja a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az iskolában, ez mindenképpen beavatkozást igényel. A felülvizsgálatok rendszeresítését –a szakértői bizottság véleményének figyelembevétele

mellett-

az

sni

csoport

felülvizsgálatát

az

esélyegyenlőségi program rövid- és hosszú-távú cselekvési ütemezésében prioritásként kell kezelni. 5. Az intézményeken belül, a rendelkezésre álló adatok alapján, nem folytatnak szegregáló gyakorlatot. A párhuzamos osztályokban nem látszik szegregációs tendencia. 6. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest nagyobb, nem jelentős mértékű százalékban fordul elő évfolyamismétlés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. Ez intézkedést igényel. 7. A tanórán kívüli tevékenység igénybevétele- szakkör és napközis foglalkozások- nem eléggé népszerű a tanulók körében. A hatékony tanulásszervezés,

az

időbeosztás

41

megtervezése

és

a

szabadidő

megszervezésének képessége már az általános iskolás korban kialakítható. Ez a helyzet beavatkozást igényel. 8. Az iskola és a fenntartó, illetve annak egyéb intézményei (gyejó) közötti kapcsolat szorosabbá tétele és munkájuk összehangolása szükséges a magatartászavaros gyerekek nagy száma miatt. Komplex beavatkozásra, prevencióra van szükség e tekintetben. 9. Az intézmény továbbtanulási mutatói szerint az országos átlaghoz képest sok a szakiskolában történő továbbtanulók száma és kevesebb a gimnáziumba távozóké. 10. Az országos kompetencia-mérések eredményei az országos átlag alatt vannak.

5. Közművelődés A község gazdag kulturális értékekben és fontos feladatának tartja a kultúra és a kulturális értékek ápolását, fejlesztését. Ezt a kultúratudatos gondolkodást mutatja a Kakucs Község Önkormányzatának közművelődési feladatairól alkotott és 2/2004. (III. 22.) számon elfogadott önkormányzati rendelet is. Sajnálatosan nem került viszont kidolgozásra a település közművelődési koncepciója, melyet 2011-ben szükséges kidolgozni. A települési koncepció alapvető célja: a nemzeti és az európai – és ebben a helyi, települési - értékek megőrzése. A megőrzésnél a szakszerű védelem és a felelevenítés mellett az elérhetőség, a megtalálás elősegítése is egyre fontosabb, ide értve a digitális hozzáférés lehetőségeit is, illeszkedve a magyar kulturális stratégiához. A koncepció elkészítését, társadalmi programját az alábbi célok határozhatják meg: •

esélyteremtés,

•

hagyomány- és értékőrzés,

•

új értékek létrehozása,

•

közösségteremtés erősítése.

A közművelődési munka koordinálása és segítése a Hivatalon belül, forrás hiányában, nem kapott kellő hangsúlyt, mivel külön felelős nincs 42

alkalmazásban. A képviselőtestület Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága koordinálja ezen feladatokat jelenleg. A közművelődési koncepció és intézkedési terv kidolgozása tehát halaszthatatlan feladat. Kakucson a kötelező közművelődési feladatokat a Községi Könyvtár és Ifjúsági Ház látja el. A könyvtár beiratkozott olvasóinak 39%-a 14 éven aluli, így fontos szerepe van az ifjúság nevelésében. A könyvtár nem csak a könyvek birodalma, hanem közösségteremtő helyként is képes funkcionálni, ezért lehetőséget kell

biztosítani

a

hátrányos

helyzetű

lakosoknak

is

a

könyvtári

szolgáltatások igénybevételére. Hasznos olyan programok szervezése is, amelynek

segítségével

a

hátrányos

helyzetű

társadalmi

rétegek

megismerkedhetnek a könyvtári szolgáltatásokkal. A Könyvtár és Ifjúsági Ház akadálymentesítése az esélyegyenlőség elősegítése érdekében halaszthatatlan feladat.

6. Civil szervezetek A társadalmi önszerveződés és öngondoskodás egyik legfontosabb alapját az erős civiltársadalom, a jól működő civil szerveződések jelentik. Kakucson jelenleg nincs gazdája a település civil életének megszervezésére. Ennek érdekében létre kell hozni egy olyan Civil Fórumot, mely koordinálja a civil szervezetek programjait, folyamatos bemutatkozást biztosítva ezáltal a helyi lakosoknak és az idelátogatóknak egyaránt. A településen működő egyesületek, alapítványok, közösségek egymás tevékenységét megismerő nyilvánossági fóruma is lehet ezen kezdeményezés. Ugyancsak itt kell megemlíteni, hogy a település nem rendelkezik Ifjúsági Koncepcióval, mely jelentősen befolyásolja a civil szervezetek részére a kiszámíthatóságot, így ennek megalkotása halaszthatatlan feladat. A személyi feltételeket illetően, a Könyvtár és Ifjúsági Ház létszámhiánnyal küzd. Az Önkormányzat nem tud mindenben eleget tenni a közművelődési feladatainak, ezért ebben a tevékenységében aktívan részt vesznek nem önkormányzati fenntartású szervezetek is, mint például:

43

Kakucs Község Tömegsportjáért Alapítvány Címe: 2366 Kakucs, Fő u. 20. Vezetője: Spanyielné Elek Györgyi Kakucs Az Otthonunk Közhasznú Egyesület Címe: 2366 Kakucs, Fecske u. 85 Vezetője: Zsifu - Zsók Árpád Kakucsi Nyugdíjas Klub Címe: 2366 Kakucs, Hősök tere 7. Vezetője: Golarits Ferencné Kakucsi Gyerekek Országjáró Köre (KGYOK) Címe: 2366 Kakucs, Fő u. 20. Vezetője: Horváth István Kakucs Községi Sportegyesület Címe: 2366 Kakucs, Székesi u. 1. Vezetője: Ekrik István Kálvin Zenekar Címe: 2366 Kakucs, Gizella u. 1. Vezetője: Kálvin János Kakucs Községi Sportegyesület - Asztalitenisz Szakosztály Címe: 2366 Kakucs, Rónay Gy. u. 2. Vezetője: Gubi Miklós Vasas SC Kihelyezett Szakosztály – Kakucs Címe: Budapest, Fáy u. 23. Vezetője: Kovács Levente, Kocsis Gábor Bárdos Lajos Kamarakórus Címe: 2366 Kakucs, Fő u. 20. Vezetője: Nits Márta Pest Megyei Romák Szervezete Címe: 2366 Kakucs, Sastelep 24. Vezetője: Oláh József Kakucsi Rózsák és Legények Néptánckör Címe: 2366 Kakucs, Hősök tere 7. Vezetője: Tóth Istvánné Népdalkör és Borvirág Együttes Címe: 2366 Kakucs, Hősök tere 7. Vezetője: Tóth Istvánné Kakucsi Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete Címe: 2366 Kakucs, Fő u. 20.

44

Vezetője: Kovács László Kalász Kör Címe: Római Katolikus Egyházközség, 2366 Kakucs, Hősök tere 3. Vezetője: Csernák Józsefné „A32” Postagalamb Sportegyesület Címe: 2366 Kakucs, Fecske u. 1. Vezetője: Kucsera János

7. Foglalkoztatási helyzet és munkanélküliség A rendszerváltást követő évtizedben Kakucs munkaerő-piaci helyzete, a munkaerő-piac eltartó képessége a térség munkaerő-piaci helyzetéhez képest jobban romlott. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy a település lakosainak iskolázottsága, szakképzettsége kedvezőtlenebb képet mutat a térséghez képest. Másrészt –az előzőtől nem teljesen függetlenül- azzal, hogy a működő tőke beáramlás a fővárosnak ezt a déli agglomerációját elkerülte. A

mezőgazdasági

tevékenység

visszaszorulásával,

elsősorban

a

szövetkezeti tagság intézményének megszűnésével, valamint az egyéni gazdálkodói kedv csökkenésével jelentősen lecsökkent a helyben dolgozók aránya. Egy részük (kényszer)vállalkozóvá vált, a többiek ingáznak. A főváros közelsége, az egyre kedvezőbbé váló közlekedési lehetőségek miatt egyébként mindig is jelentős arányt képviselő ingázók száma megnövekedett, zöme jellemzően a fővárosban, illetve a szomszédos településeken, elsősorban Dabason, Újhartyánban, és Inárcson dolgozik. (A munkavállalók kevesebb, mint 25 %-a dolgozik Kakucson.) A foglalkoztatottak aránya megfelel a megyei átlagnak, annak ellenére, hogy

iskolázottság,

és

szakképzettség

tekintetében

elmaradás

tapasztalható. Az anyatelepülésen élő 1930 munkaképes korú személy közül 1060 –an dolgoznak, 78-an regisztrált álláskeresők. A munkanélküliség aránya 4,1%, az inaktívak száma 116 fő.

45

A településen élő, munkaképes korú lakosok munkaerő-piaci státusza A

bejelentett

lakóhellyel

vagy

tartózkodási

hellyel

rendelkező,

munkaképes korú (15-64 éves) lakosok száma (fő):

1930

a foglalkoztatottak száma (fő):

1060

a regisztrált munkanélküliek (álláskeresők) száma (fő):

78

a munkanélküliek aránya a bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, munkaképes korú (15-64 éves) lakosok számához 4,1 viszonyítva (%): az

inaktívak

közül

azok

száma,

akik

sem

nyugdíjban,

sem

gyermekgondozási ellátásban nem részesülnek és nem nappali tagozatos 116 tanulók (fő): az utóbbiak aránya a bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, munkaképes korú (15-64 éves) lakosok számához viszonyítva 6,0 (%):

A településen élő, munkaképes korú munkanélküliek, valamint

az

inaktívak

nyugdíjban,

sem

részesülnek

és

közül

azoknak,

gyermekgondozási

akik

sem

ellátásban

nem

fő

%

5 osztálynál kevesebb

3

2,6

5-7 osztály

21

18,1

8 osztály

61

52,6

érettségihez nem kötött szakképzettség

22

19,0

szakközépiskolai, technikumi érettségi

9

7,7

nem

nappali

tagozatos

tanulók,

a

legmagasabb befejezett iskolai végzettsége

gimnáziumi érettségi érettségihez kötött szakképzettség felsőfokú szakképzettség egyetemi vagy főiskolai szintű oklevél egyéb, éspedig:

46

ÖSSZESEN A

116

megváltozott

hátrányt

munkaképességűek

szenved.

Szükséges

a

foglalkoztatása megváltozott

Kakucson

100

súlyos

munkaképességűeket

foglalkoztató támogatási rendszer kidolgozása. Szintén problémát jelent a nők esélyegyenlősége szempontjából Kakucson, de Dabason is, hogy nincs egyműszakos munkarend, így a gyermeknevelés és a munka nehezen egyeztethető össze. Erős kisvállalkozásokra lenne szükség, akik képesek lennének egyműszakos munkarend kialakítására is. A női munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatását megkönnyítené, ha a szülők el tudnák helyezni gyermeküket a bölcsődében, illetve az óvodában. Kakucs legnagyobb foglalkoztatói: Önkormányzat, Tamás és Zsolt Generál Kft., Faragó és Fia Kft., K-G Profil Kft., Híd-Daru Kft., Járműtechnika Kft., Varró és Varró Kft. 8. Gender A nemek esélyegyenlőségével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok az önkormányzat birtokában. Jelen Programunk beavatkozási területein éppen ezért elsősorban ezek vizsgálatának elkészítésére és az esetleges beavatkozást sürgető problémák orvoslását írtuk le (lásd lentebb).

47

9. A romák helyzete A falu lakosságának mintegy 8%-át kitevő roma népesség részben területileg szegregáltan, –a Sastelep utcában és az Akác utcában (önkormányzati bérlakások)

– részben integráltan, vegyesen saját

tulajdonú házban, ill. önkormányzati bérlakásban élnek. A 10 db önkormányzati bérlakás egy kivétellel lelakott, leromlott állagú. A ’80-as, ’90-es

években

a

bérlakásokhoz

engedély

nélkül

melléképületeket

építettek, amelyekben szintén családok laknak. A szegregált utcák közül a Sastelep utca nincs csatornázva, az Akác utcában a csatornán, és a gázvezetéken kívül a szilárd útburkolat sincs megépítve. A Zöldfa utca 2-ben lévő putrikat az önkormányzat 2008-ban felszámolta pályázati támogatásból és az ott élő családokat integrált lakókörnyezetben helyezte el. A lakóhelyi szegregáció oldását és felszámolását az önkormányzat a település integrált részein kívánja megoldani telkesítéssel. A telepen élő aktív korú roma lakosság magas munkanélküliségének egyik fő oka az alacsony fokú iskolázottság – a képzettség hiánya döntően befolyásolja a munkához jutás esélyeit, a nyílt diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés a munkaerő-piacon, a munkaerő-piacon tapasztalható közvetett diszkrimináció - vagyis, hogy a jól fizetett, biztos állást kínáló munkaadók már érettségi bizonyítványt is kérnek a szaktudás mellé, amit a romák és a szegények többsége nem ér el, A telepen élő középkorú személyek a rendszerváltás éveiben, azokban az iparágakban dolgoztak, melyek hamar tönkrementek. Mivel a telepen élő munkavállalók többnyire képzetlenek, ezért a környékbeli cégek alacsony iskolai végzettséggel betölthető állásokat kínálnak számukra. Ezekben a munkakörökben a bérek is alacsonyak. Az alacsony bérek és a munkavállalással járó költségek együttesen azt eredményezik, hogy nem éri meg számukra munkát vállalni, az illegális munkaerő-piacon jobban megtalálják számításaikat, magas a megváltozott munkaképességűek,

tartósan betegek aránya, akiket nehéz vagy egyáltalán nem lehet reintegrálni a munkaerő-piacra. A PEMEROSZ az ÚMFT TÁMOP-on belül jelenleg vezet kistérségi foglakoztatási paktumot. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat korábban a településen sikeresen működtetett Roma Klubot, mely nyitott klubként funkcionált. Az általános iskola felső tagozatán tanuló diákok vettek részt benne, játékos, beszélgetős keretek között folyt készségfejlesztés. A két évvel ezelőtt bezárt klubot, a kisebbségi önkormányzat újból meg kívánja nyitni.

49

Intézkedési Terv Beavatkozási területekkel kapcsolatos általános elvek és fogalmak Az

intézkedési

tervünk

helyzetértékelésben

célja

felvetett

olyan

beavatkozások

problémákra

tervezése,

megoldást

amelyek

nyújtanak.

a Az

Esélyegyenlőségi Programunkban kiemelt figyelmet fordítunk:  az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére;  oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientációra;  a lakóhelyi szegregáció felszámolására;  munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása;  a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására;  a

hátrányos

helyzetűek

munkaerő-piaci

hátrányainak

csökkentésére,

foglalkoztatási esélyeik javítására;  az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körére;  A hátrányos helyzetű csoportok tagjainak a döntéshozatalban, ill. a hatalomban való részesedésének elősegítésére. A végrehajthatóság érdekében a tervezett intézkedések lehetséges forrásait is bemutatjuk. A programalkotás során gondoskodunk a helyi esélyegyenlőségi program és az önkormányzatunk által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv összhangjáról. Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Közvetlen diszkrimináció, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más – egyéb tekintetben hasonló helyzetű – személyekkel. Közvetett diszkriminációnak minősül, ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól

beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender A gender – az ember neme. De nem az a neme, amely a testével veleszületett, hanem az a neme, amely egész kis korától erre a testi-biológiai nemre rárakódik, rászerveződik. A gender nem biológiai természetű tulajdonság, mint a vércsoport vagy a hajszín. A gender lényegi eleme a személyiségünknek, olyan viszonyok – a férfi-női viszonyok, s bennük a saját ezekhez fűződő viszonyaink – összessége, amelyet a társadalomtól (elsősorban közvetlen környezetünktől) kapunk s építünk be személyiségünkbe. Gender mainstreaming A nemek egyenlőségét szolgáló politika: bármely társadalmi folyamat nemek szerint bontott adatokon, a nemek eltérő helyzetének, igényeinek ismeretén alapuló elemzése, a nemekre érzékeny, a nők és férfiak egyenlőségét szem előtt tartó tervezés és döntés. Szegregátum A népszámlálási adatokon alapuló: szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Segélyezési adatokon alapuló: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a települési átlag kétszeresét.

51

Fogyatékosság Megjelöli azt a tulajdonságot vagy tulajdonságcsoportot, amely rászorulttá teszi a gyermeket a gyógypedagógiai ellátásra. A közoktatási törvény meghatározása értelmében

a

gyógypedagógiai

ellátásra

jogosultak

a

testi

és

érzékszervi

fogyatékosok (mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, alig látók, gyengén látók); az értelmi fogyatékosok (enyhén, illetve középsúlyos értelmi fogyatékosok); a beszédfogyatékosok; „más” fogyatékosok (átható pervazív zavar [autista], a pszichés fejlődés egyéb zavara, valamint iskolai teljesítményzavar).

SNI Sajátos nevelési igényről beszélünk azoknál a gyermekeknél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermekétől. Iskoláztatási szempontú, nem diagnosztikus, a mai magyar közoktatási törvényben használatos. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek nevelése-oktatása eredményességének érdekében biztosítani kell az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: a., testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; b., pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, autizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Funkcionális akadályozottság a gyógypedagógia új „fogyatékosság-főfogalma”, amely a funkcionális egészség bármely területén létrejöhető zavar = funkcionális képességzavar, röviden = képességzavar, amely lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága (individuális síkon), és a részvétel akadályozottsága (társadalmi síkon).

Fogyatékos személy Aki érzékszervi- látás-, hallásszervi, - mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben,

vagy

egyáltalán

nem

birtokolja,

illetőleg

a

kommunikációjában

számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.

52

Akadálymentesség Az épített környezeti feltételekre vonatkozó követelmény. A fogalom pontos meghatározását a Fot. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 2. §-ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az Éptv. felhatalmazása alapján megalkotott országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály is átveszi ezt az akadálymentesítési koncepciót.

Az egyenlő esélyű hozzáférés A közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási,

mentális

és

kommunikációs

funkciókban

sérült

emberek

számára

akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető. Továbbá az az épület, amelyben

a közszolgáltatást

nyújtják, mindenki számára

megközelíthető, a

nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.

Közszolgáltatás Az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója.

53

Beavatkozási területek Gender Mainstreaming VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT I. KULCSPROBLÉMA: A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya Van-e nemekre érzékeny Önkormányzati Az

önkormányzati

adatgyűjtés, elemzés és beavatkozások

intézmények

értékelés

beavatkozásai

önkormányzat felügyelt

az által minden

szakterületen? 

Nincs

A

kötelező

1. szükségletfelmérés

adatszolgáltatások

készítése

áttekintése,

rövid-

családsegítő,

középtávú

gyermekjóléti

és

adatgyűjtési-

és

a

szolgálat

és

a

(csak néhány, aggregált

elemzési

adat van nemek szerint

készítése.

gyermekorvos,

A meglévő adatok

védőnői

táblázatba

bevonásával

rendezése rövidtávú

„Szolgáltatástervezé

feladat.

si

A

szükségesnek

elkészítése

hiányzó

érdekében

is bontva)





terv

látszó adatok

esetleges

kidolgozása.

terv

szolgálat

koncepció” (1993.

évi III. törvény 92. § (3)-(10)

gyűjtésére középtávú

háziorvos,

bekezdése

értelmében) „bázisadatok” összegyűjtéséhez.



Probléma-lista

a

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT készítése

(pl.:

kiderül,

hogy

alacsony

a

női

aktivitás,

amit

többek

között

az

magyaráz, hogy a lányok

ún.

nőies

szakmákat tanulnak akkor

is,

ha

a

munkaerőpiacon épp

ezekre

nincs

igény. Van-e

megfelelően Az

felkészült, szakértelemmel

önkormányzat Az

gender- beavatkozásai

önkormányzati

intézmények

is

beavatkozásai

rendelkező kompetencia, kapacitás? Nincs

 Esélyegyenlőségi – ezen  Esélyegyenlőségi

belül

gender

mainstreamingre felkészített

is

munkatárs

kijelölése

(képzésre

küldés),

referens

kijelölése,

feladatkörének alkalmas kibővítése,

képzésre

küldése

akinek  Intézményi

feladatleírása

esélyegyenlőségi

tartalmazza

a

folyamatok

gender  Az

terv

kidolgozása egészségügyi,

szempontú elemzését is.

közoktatási,

szociális

 Az önkormányzat, mint

szolgáltatók

értékelő,

foglalkoztató

elemző, esetmegbeszélő

esélyegyenlőségi tervének

(EE)

áttekintése:

tartalmaz-e a vezetők, döntéshozók 55

tevékenységük

során

tudatosan alkalmazzák a nemi szempontot.

számára  Szakmaközi

tematikus

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT esélyegyenlőségi, belül

ezen

gender A

ismereteket, problémákat

tárgyaló

képzést, tréninget. Az önkormányzat

gender

mainstreaming képzésre küldi

egy-egy

felelősséggel rendelkező szakemberét,

ill.,

ha

lehetséges,

ilyen

végzettségű, gyakorlatú munkatársakat alkalmaz.  Az

együttműködő

szervezetek esélyegyenlőséggel (gender is) kapcsolatos attitűdjének,

meglévő

szakértelmének felmérése, megvitatása, az

esetmegbeszélések

önkormányzati

intézményekkel, helyben

a működő

szolgáltatókkal, munkaadókkal egyeztetett

rövid-

(azonnali) és középtávú (egy-két

éves)

beavatkozási

terv

készítése.  Támogatja,

elvárja,

előírja az önkormányzati 56

nemek

társadalmi

helyzetére érzékenyített szakember(ek) alkalmazása, a nemek eltérő

szükségleteit

figyelembe vevő (pl. nők elleni erőszak áldozatait segítő)

szolgáltatások

biztosítása.

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT fenntartású intézményektől megfelelő

számú

munkatárs

gender

képzésen

való

részvételét.  Kötelező

és

kötelező

nem

EE

tervek,

workshopok,

képzések,

érzékenyítő

tréningek

támogatása,

egyben

beszámolási kötelezettség

útján

értékelése, ellenőrzése.  Kifejezetten

a

nemek

eltérő igényeire irányuló szolgáltatások működtetésének támogatása.  Lehetőleg

kistérségi

szinten biztosítandó a nemek

helyzetével

kapcsolatos

korszerű

szaktudással rendelkező szakember alkalmazása

57

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT II. KULCSPROBLÉMA A nők gazdasági függése, kiszolgáltatottsága: egyszerre oka és következménye a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségnek Van-e a területen Önkormányzati beavatkozások elérhető munkalehetőség (nőknek is)? Nincs

Adatgyűjtés a munkaerő- és a munkahely-kínálat összehasonlítása szerint

is

céljából,

bontva,

szakképzettség,

a helyben

nemek

rendelkezésre

álló

átképzési lehetőségekre és a lehetséges alternatív Melyek

munkavégzési formákra is tekintettel. nők Önkormányzati beavatkozások

a

foglalkoztatását (foglalkoztathatóságát) gátló főbb akadályok? Kevés

a A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női

munkalehetőség, még a lakosság főbb demográfiai adatainak áttekintése, teljes részmunkaidős Bölcsőde, napközi,

is. körű

vagy

reprezentatív

vizsgálat

elvégeztetése

családi körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő sincs

a tényezőkről.

településen, így nincsen lehetőségük

az

anyáknak,hogy gyermeküket

helyben

elhelyezzék. Önkormányzati

Önkormányzati

beavatkozások

beavatkozások

Probléma:

munkaerő-piaci szereplőkkel  Rövid

távú

együttműködve változás  Foglalkoztatási

A családi, magánéletbeli

érdekében

programok

„nőket

feladatok és felelősségek

felvilágosítás,

támogató”

eszközökkel

58

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT általában egyoldalúan a nőket terhelik.

kampányok.

(gyermekfelügyelet,

 Azonnali

változás

érdekében: (Mivel

általában

a

gyermekjóléti

és

iskolai,

óvodai

tartáshoz

nyitva igazodó

programok),

túlnyomórészt ők látják

gondozási

el a gyerekeket és az

alapszolgáltatások,

munka

időseket, sőt, magukat a

valamint

fizetett foglalkozásként,

dolgozó

bölcsődei, a gyermekek

képzéssel,

napközbeni

számára is),

dolgozó

vagy férfiakat

nem is,

 Háztartási,

az

óvodai, ellátását

gondozói szervezése (férfiak

sokkal érzékenyebbek a

biztosító

munkahely távolságára,

szolgáltatások esetében

foglalkoztatási

a

a férőhelyek bővítése.

programok

megkövetelt

fegyelemre stb.)

 Hosszú

egyéb  Antiszegregációs

távú

érdekében:

változás munkaerő-

piaci szervezettel közös

(a

szakképzőkkel együtt). Szakképző intézmények (munkaerő-piaci intézményekkel

program

is) Nemi

együtt

antiszegregációs

tréningek

–

a

helyi

munkahelykínálat figyelembevételével annak

érdekében,

– hogy

oldódjanak a merev nőiférfi foglalkozási határok. Az

önkormányzati

intézmények beavatkozásai  Hosszú távú érdekében

változás a

nemi

sztereotípiákat,

59

megrögzött

nemi

szerepeket

oldó

rendszeres

programok

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT (pl.

lányok

műszaki-

természettudományos orientácója)

a

közoktatási intézményekben minden korosztálynak

a

megfelelő

szinten

háztartási

munkák

társadalmasításával kapcsolatos programok Önkormányzati beavatkozások anyagi  Munkacsoport felállítása a középkorú nők nyugdíj-

Probléma: A nők

kiszolgáltatottságát

jogosultságának felbecslésére.

fokozza, hogy sokan nem  A Munkaerő-piaci intézményekkel együtt átképzés, tudják

felmutatni

a

továbbképzés, foglalkoztatás biztosítása, alternatív

nyugdíjjogosultsághoz

foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is

szükséges

– kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó

ledolgozott

munkaidőt. Probléma:

A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdasági és jogi

kiszolgáltatottsága

nagy mértékű. (Az

Az

beavatkozások

intézmények

 Önsegítő

beavatkozásai  (civil vagy szervezetekkel

szervező és működtető

együttműködve

civil

önsegítő

kezdeményezés

más is) csoport

támogatása,

szervezése

életrehívásának segítése

erőforrások,

saját

szükségletek, kölcsönös segítségek, támogatások

nyitva

nehezíti

önkormányzati

anyacsoportokat

intézmények

rugalmatlan tartása

nők számára Önkormányzati

feltérképezésére,

a

mozgósítására.

munkavállalást.)

 Közösségi

munka közösségi

60

szociális módszereivel felügyeleti

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT megoldások kidolgozása és biztosítása. Az önkormányzati beavatkozások

Probléma Egyenlőtlen

bérezés,

foglalkozási

A

Kimutatás: •

az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók

szegregáció,

bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma

„üvegplafon”

vagy

nők

és

férfiak

végzettség

szerint,

majd

ennek

alapján

munkakör –munkabér – elemzés készítése.

foglalkozási (horizontális) szegregációja, és az ún. „üvegplafon” (a vertikális szegregáció)

az

egyenlőtlen bérezést és általában

a

javakhoz,

kompetenciákhoz lehetőségekhez egyenlőtlen eredményezi.

és való

hozzáférést A

nők

jellegzetesen az alacsony fizetésű szorulnak. Kell-e

munkakörökbe külön Az önkormányzat és intézményei, valamint a rendőrség

erőfeszítéseket tenni a beavatkozásai fiatalkorú védelme szexuális

lányok érdekében

a

erőszakkal

szemben? Nem III. KULCSPROBLÉMA

---

Szegénység, a reprodukciós jogok sérülése A nők és férfiak politikai, gazdasági, valamint magánéletbeli egyenlősége szempontjából fontos, hogy a nők terveik, igényeik, képességeik ismeretében dönthessenek arról, hogy hány gyermeket akarnak szülni, mikor, s egymáshoz képest milyen időközökben. Ezeknek a tájékozott, felelős döntéseknek a

61

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT hiányában sérült reprodukciós jogokról beszélünk. Van-e megfelelő Önkormányzati

Egészségügyi és szociális

tájékoztatás és hatékony beavatkozások

ellátók beavatkozásai

segítség a településen a fogamzásszabályozás, anya-

és

gyermekgondozás területén? Az újszülöttek állapota, korai

terhességek

gyakorisága, koraszülés, kis súlyú, éretlen, sérült újszülöttek előfordulásának vizsgálata Erre vonatkozóan  Szakmaközi nincs adat.

 Kismamáknak

munkacsoportot

(terhességre,

működtet,

az

indikátorokhoz

adatot

gyűjt és szolgáltat,

szülésre,

gyermekgondozásra felkészítő) csoport: – ez azonban nem jelenthet szolgáltatói kontrollt.

 Programokat dolgoz ki,

pályázik

a

kismamák

biztonságának elősegítésére

(orvosi

ellátás,

élelem

biztosítása).

 Családtervezési programok tervezése.  Önsegítő

csoportok

szervezése.  „Férficsoportok

családért” program stb.

62

a

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT IV. KULCSPROBLÉMA Aránytalan részvétel közéletben, gazdaságban, korlátozott hozzáférés, rejtett diszkrimináció Miképp alakul a nők Az

önkormányzati Az önkormányzat és az

részvétele

a beavatkozások

önkormányzati

munkaerőpiacon,

a

intézmények

gazdasági

és

politikai

beavatkozásai

döntéshozatali pozíciókban? Alkalmaznak-e antidiszkriminációs

és

esélyegyenlőség-politikai eszközöket, érvényesül-e (és mennyiben) a gender mainstreaming

a

településen?  Adatgyűjtés és elemzés  Pozitív intézkedések (pl.

vizsgálni szükséges

a településen működő

kvóta,

intézmények

részesítés

és

ill.

gazdálkodó szervezetek  Kisgyermekes

előnyben szülők

munkaerő-politikájáról,

foglalkoztatását könnyítő

különös tekintettel a nők

szolgáltatások

és férfiak helyzetére.

támogatása

 Adat-

információgyűjtés

és

(gyermekintézmények,

a

közlekedés-szervezés,

helyi munkaadók fiatal,

szervezett

ill.

munka-segítés stb.)

kisgyermekes

nők

alkalmazásával

háztartási

 Kifejezetten a gyermek-

kapcsolatos attitűdjéről.

és fiatal lányok érdekeit

Igényfelmérés

szem

(mire

előtt

tartó

lenne szüksége ahhoz,

többszereplős

hogy

egyeztetés folytatása a

fiatal,

kisgyermekes

63

ill. nőket

költségvetési tervekről.

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT tudjon alkalmazni).

 Programok

 Helyi vagy térségi női

civil

szervezetek,

valamint a nőket érő

a

majdani

lányok közéleti

szerepvállalásának elősegítése érdekében.

hátrányos megkülönböztetés elleni  „Több nőt a közéletbe több férfit a fellépéssel foglalkozó – civil,

szakmai

kampány.

szervezetek bevonásával

a

településfejlesztés főbb kérdéseinek áttekintése, javaslatok

kérése

„nőbarát” intézkedésekre, beruházásokra.  Családbarát – tehát a

férfi

magánéletbe!”

alkalmazottakat

apaszerepükben támogató, megerősítő – vállalkozások önkormányzati elismerésben erkölcsi,

(lehet pénzbeli)

részesítése.  Gender-tudatos

településfejlesztési stratégia

kidolgozása

civil

szervezetek

bevonásával.

64

VIZSGÁLATI

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

SZEMPONT Probléma

Önkormányzati

intézmények,

beavatkozások

munkáltatók

Várandós kisgyermekes kiszorulása munkahelyekről

beavatkozásai  Kapcsolattartás

és  Óvodáztatás, anyák a

napközbeni

családdal

gyermekfelügyelet,

gyermekgondozás

gondozószolgálat,

idején,

munkába

a a

járó  Rugalmas foglalkoztatási

közlekedés szervezése, család-,

ill.

gyermekbarát munkahelyek támogatása stb.  Kutatás támogatása, az

eredmények közzététele, megvitatása.

65

nyilvános

formák biztosítása

Romák esélyegyenlősége

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK

Foglalkoztatás és szociálisügy Mennyire értékteremtő közmunka

Az önkormányzatnak törekednie kell arra,

programokban vesznek részt a roma

hogy a közmunkák és közhasznú munkák

munkanélküliek?

során értékteremtő közmunka lehetőséget biztosítson

a

roma

munkanélküliek

számára is. A közmunkák kialakításánál előnyben kell részesíteni a hiányzó helyi szolgáltatások

kialakításához

szükséges

humán kapacitás megteremtését, mint pl.:  családi napközi,  házi gyermekfelügyelet,  helyi foglalkoztatási információs pont

létrehozása,  roma pedellusok alkalmazása,  roma

pedagógiai

asszisztensek

alkalmazása,  segítő

pedagógusként

munkanélküli

pedagógusok alkalmazása,  helyi

civil

szervezetek

szakmai

kapacitásainak fejlesztése A közcélú foglalkoztatás elindításakor az ellátandó

feladatok

foglalkoztatottak

megtervezését

egyéni

a

képességeire,

képzettségére és tapasztalataira szükséges alapozni, ezt előzetesen fel kell mérni, hogy a lehetőségekhez mérten mindenki a képességeinek leginkább Milyen

arányban

romákat

az

és

képzettségének

megfelelő,

hatékony

és

értékteremtő munkát végezhessen. alkalmaznak Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy

önkormányzatnál

és

foglalkoztatóként

maga

is

közvetlenül

intézményeiben, illetve a társulásnál

növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl.

és

azáltal,

a

társulás

intézményekben?

által

fenntartott

hogy

intézményeiben

(polgármesteri hivatal, óvoda, iskola) roma szakképzett

és

nem

munkaerőt

alkalmaz,

kialakítására 67 megállapodást kisebbségi

szakképzett és

ennek

együttműködési köt

a

helyi

önkormányzattal

cigány és

a

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK BEAVATKOZÁSOK LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ VIZSGÁLATA MOBILIZÁCIÓS PROGRAMOK A településen két szegregátum • A két szegregátumban és közvetlen található.

szomszédságában

meg

kell

akadályozni

további

ingatlanok

építését,

területre

vonatkozó

a

építési tilalom elrendelésével •

Fel kell mérni a településen található önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérlakássá való átalakításának és Fecske-házként

történő

hasznosításának,

illetve

szociális

bérlakások építésének lehetőségét. Pályázati források felhasználásával történő megvalósítás. •

A

település

telkesítéssel

integrált kell

részein

segíteni

a

szegregáció oldását, felszámolását. TELEPÜLÉSI

FEJLESZTÉSEK

•

A

településen

történő

beruházások és fejlesztések nem eredményezhetik

az

státuszú

szegregációját,

lakosok

alacsony

vagy annak erősödését. •

A beruházások során előnyben kell részesíteni azon vállalkozókat, akik

alacsony

státuszú

kakucsi

lakosok foglalkoztatását vállalják. •

Közösségfejlesztéssel, folyamatos programokkal

kell

segíteni

a

szegregátumokban élő családokat. •

Meg

kell

vizsgálni

szociális

szövetkezet létrehozásának feltételeit és szükségességét. • 68

Ifjúságsegítő

szakember

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

BEAVATKOZÁSOK alkalmazására van szükség, aki a fiatal

korosztály

problémáinak

megoldásában, illetve a szabadidő hasznos eltöltésében segít (pályázati pénzből) •

Tanodát szükséges létrehozni a hhh gyermekek fejlesztése érdekében

Közoktatási esélyegyenlőség

BEAVATKOZÁSOK

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK Oktatási

esélyegyenlőség

érvényesülésének

vizsgálata a településen Biztosítottak, illetve (egyenlő mértékben) elérhetők- A korai fejlesztés és e az alábbiakban felsorolt közszolgáltatások a gondozást meg kell oldani a településen élők számára? településen. Meg kell •

Az alábbiak nem elérhetőek: korai fejlesztés és gondozás;

•

fejlesztő felkészítés

•

bölcsődei ellátás;

és házi gyermekfelügyeletre.

•

családi napközi;

Amennyiben minimális igény

•

házi gyermekfelügyelet.

mutatkozik, családi napközi

vizsgálni, igények

hogy

milyen

mutatkoznak

a

bölcsődére, családi napközi

létrehozására van szükség. Amennyiben

az

komolyabb,

meg

igény kell

vizsgálni a bölcsődei ellátás helyben

történő

biztosításának lehetőségét.

69

BEAVATKOZÁSOK

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK A településen biztosítottak-e

a

halmozottan

•

A

férőhelyeket

hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és

biztosítani

iskoláztatásának feltételei?

településen. A védőnő

Biztosított-e a település óvodás és tanköteles

bevonásával meg kell

korosztályán

vizsgálni,

belül

a

halmozottan

hátrányos

helyzetűek intézményes nevelése?

kell

hogy

következő

a

a

években

mekkora plusz igény Jelenleg

25

óvodáskorú

beíratva

az

óvodába.

gyermek Az

nincs

jelentkezik

intézményben

majd

pályázati

férőhelyhiány van.

és

forrásból

meg kell oldani az óvoda bővítését. •

A

szülők

tájékoztatása,

a

védőnővel, gyermekjóléti szolgálattal

való

együttműködés fejlesztése, rendszeresebbé tétele A település alapfokú intézményei között fennáll-e Nem releváns szegregáció? Egyiskolás, egyóvodás település Meghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében a

•

Települési

sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban

egészségügyi

SNI)

szociális

gyermekek

és

tanulók

többi

tanulóhoz

és térkép

viszonyított együttes aránya a mindenkori országos

elkészítése, kiemelten

átlagot (vagyis jelenleg több 7%-nál)?

az alacsony státuszú

Jelentősen meghaladja-e a helyben lakó gyermekek

lakosok

körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak

településrészekre

minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz

•

által

Preventív

lakott célú

viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis több

óvodafejlesztési

mint 3%)?

program a pedagógiai munka

70

BEAVATKOZÁSOK

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK Igen.

modernizációja, integrált

az

oktatás,

esélyteremtés érdekében •

Az

sni

gyerekek

szüleivel az

konzultáció

SZB

általi

felülvizsgálatok rendszerességéről. Amennyiben

ezek

elmaradtak a szülők tájékoztatása

arról,

hogy

kívül

soron

kérhetik

gyermekük

felülvizsgálatát •

Az

SNI

tanulók

szüleinek

tájékoztató

programok szervezése. •

Az

iskolában

plusz

gyógypedagógus alkalmazása,

saját

tanerővel, vagy utazó pedagógusi szolgáltatással •

A magatartászavaros gyermekek

nagy

száma

miatt

szükséges az iskola és a fenntartója –illetve annak

intézményei

(gyejó)- közötti munka koordinálása. Prevenciós, 71

komplex

BEAVATKOZÁSOK

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

beavatkozásra Van-e

jelentős

(25%-ot

meghaladó)

eltérés

van

szükség. kompetencia-mérések

a A

pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos eredményeit,

tapasztalatait

vizsgálatok (kompetencia mérések) eredményeiben megvitató

tantestületi-,

az országos átlaghoz képest

intézményközi-,

Igen

fórumok,

kistérségi szakmai

munkaközösségek szervezésének

támogatása

és biztosítása az országos eredményektől

való

szignifikáns okainak

eltérések

feltárása

beavatkozási

és

a

lehetőségek

meghatározása érdekében. A szükséges

fejlesztések

szakmai-módszertani

és

egyéb feltételeire vonatkozó Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű

intézkedési terv kidolgozása. • Együttműködés olyan

tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló

térségi

diákok általános továbbtanulási adatainál?

szervezettel,

Igen

civil amely

Tanoda

programot

hajtana

végre

a

településen •

Egyéni

fejlesztési

tervek kidolgozása a lemorzsolódások csökkentésére, pályairányításra

72

a

Fogyatékkal élők esélyegyenlősége VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

BEAVATKOZÁSOK

I. KULCSPROBLÉMA – FOGLALKOZTATÁS A közszférában és a versenypiacon 

A térségi speciális szakiskola képzési

arányuknak

profilját a munkaerő-piaci igényekhez

dolgoznak-e

megfelelő

mértékben

fogyatékkal

élő

munkavállalók?

kell igazítani. 

A helyben, vagy közelben működő cégekkel,

Erre vonatkozó program nincs

vállalkozásokkal

együttműködve munkahelyi gyakorlat megszerzésére irányuló programokat kell szervezni. 

Fogyatékkal alkalmazása

élő az

munkavállaló önkormányzatnál,

önkormányzati

fenntartású

intézményekben. 

A

fogyatékkal

élő

munkavállaló

beilleszkedését segítő programokban Teljesítik-e a munkaadók a közszférában a 

való részvétel. Fogyatékos munkavállaló alkalmazása

kötelező foglalkoztatási kvótát?

legalább a kvóta mértékéig. 

A

területen

Nem releváns mivel nincs 50 főnél

rehabilitációs

több

(munkaügyi

alkalmazottat

foglalkoztató

intézmény

működő

foglalkozási

szolgáltatókkal központtal

és

rajta

keresztül egy civil szolgáltatóval) való folyamatos kapcsolat. 

Vezetői szinten el kell készíteni az önkormányzat

humán-erőforrás

stratégiáját, amibe be kell építeni a fogyatékos

(megváltozott

munkaképességű)

munkavállalók

felvételével, foglalkoztatásával

továbbképzésével, kapcsolatos

irányelveket és feladatokat.

73

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

BEAVATKOZÁSOK

II. KULCSPROBLÉMA – EGÉSZSÉGÜGY Elérhetők-e az egészségügyi ellátások a 

Akadálymentes

fogyatékkal élő emberek számára?

biztosítása 

Részben

Egészségügyi

fizikai

környezet

dolgozók

képzése,

továbbképzése

a

fogyatékos

emberekkel kapcsolatos ismeretekről. 

Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes

egészségügyi

szolgáltatást

nyújtó

biztosítani

az

intézményeknél

egyenlő

hozzáférést,

a

esélyű

fizikai

és

infokommunikációs akadálymenetesítés érdekében források,

megvalósítása

ütemterv

készítése

felelősök,

a

határidők

Milyen az egészségügyi ellátórendszer és 

megjelölésével. A rehabilitációs

rehabilitációs

intézményekre vonatkozó információk

intézmények

közti

információáramlás és együttműködés?

ellátást

végző

összegyűjtése, azoknak az érintettek részére történő továbbítása.

Fejlesztendő



Az

önkormányzati

egészségügyi

szolgáltatást

intézmények rehabilitálást

fenntartású nyújtó

ösztönzése végző

a

intézményekkel

való együttműködésre. 

Információs

napok

önkormányzati egészségügyi intézmények

tartása

az

fenntartású szolgáltatást számára

az

nyújtó elérhető

rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikról. III. KULCSPROBLÉMA – SZOCIÁLIS BIZTONSÁG A szociális alapellátás szolgáltatásai Nem releváns hozzáférhetőek

és

elérhetőek-e

a 74

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

BEAVATKOZÁSOK

fogyatékos emberek számára? Igen A szociális

szakellátás

szolgáltatásai Nem releváns

segítik-e érdemben a fogyatékos emberek rehabilitációját? Igen IV.

KULCSPROBLÉMA - OKTATÁS

Közoktatási intézmények elérhetősége, hozzáférhetősége A

tanulók

távoli

közoktatási Nem releváns

intézményekbe való bejárása megoldotte? Igen A

közoktatási

intézmények

akadálymentesek? Nem Az integráltan gyermekek felvételt

Nem releváns

oktatható

részére biztosító

fogyatékos Nem releváns

van-e

kötelező

(kijelölt)

oktatási

intézmény? Igen Csak

a

tanulók

közösségben vannak-e

nem

oktatható Nem releváns

magántanulói 75

státuszban? Nincs magánstátuszú tanuló A szakiskolai oktatás és munkaerő-piacra való felkészítés Megfelelő számban állnak-e rendelkezésre Nem releváns integráló szakiskolák? Nincs a településen szakiskola A befogadó szakképző iskolákban az SNI Nem releváns tanulók

oktatásának

személyi-tárgyi

feltételei megfelelőek-e? Nem

rendelkezik

a

település

szakiskolával A szakiskolák nyitottak-e a munkahelyi Kistérségi szinten kezelendő gyakorlatszerzés

lehetőségét

kínáló

programok bevezetésre? Fejlesztendő V. KULCSPROBLÉMA – EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS A szolgáltatások szervezése megfelel-e az Az intézmények egyenlő esélyű hozzáférésnek?

dolgozói

számára

érzékenyítő tréning szervezése, amely által megismerhetik a fogyatékos emberek

Nem

speciális

szükségleteit,

felismerhetik

azokat

a

illetve helyzeteket,

amelyekben személyes közreműködésre van szükség. Az

önkormányzat/intézmény

szervezetrendszerén

belül

olyan

munkatárs kijelölése, akinek kifejezett feladata és felelőssége az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése és folyamatos fenntartása.

Problémamegoldási terv 76

Gender területen adatfelmérés és beavatkozások tervezése Feltárt probléma

Nincs adatbázis és felmérés a nők esélyegyenlőségére

Elérendő cél Beavatkozás Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Rövidtávú indikátor

vonatkozóan Teljeskörű adatbázis készítése Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs Települési intézmények, ellátó hálózatok 2011. december 0 Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása,

Középtávú

beazonosítása Adatbázis töltése

feltárt

problémákra

indikátor Hosszútávú

beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt

problémákra

indikátor Indikátorok forrása Kockázat leírása

beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis megléte, beavatkozásokba bevontak száma Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének

Kockázatcsökkenté

nincs meg a forrása Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő

s eszköze Erőforrások –

részvétel Humán: önkormányzati dolgozók

humán és anyagi

Anyagi: pályázati lehetőségek által biztosítottak

Fogyatékos

ügyben

és

frissítése,

adatgyűjtés

a

és

beavatkozások

tervezése Feltárt probléma

Nincs

adatbázis

és

Elérendő cél Beavatkozás Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Rövidtávú indikátor

esélyegyenlőségére vonatkozóan Teljeskörű adatbázis készítése Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs Települési intézmények, ellátó hálózatok 2011. december 0 Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása,

Középtávú

beazonosítása Adatbázis töltése

feltárt

problémákra

indikátor Hosszútávú

beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt

problémákra

indikátor Indikátorok forrása Kockázat leírása

beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis megléte, beavatkozásokba bevontak száma Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének

és

77

felmérés

frissítése,

a

a

fogyatékkal

élők

Kockázatcsökkenté

nincs meg a forrása Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő

s eszköze Erőforrások –

részvétel Humán: önkormányzati dolgozók

humán és anyagi

Anyagi: pályázati lehetőségek által biztosítottak

Az

alacsony

státuszú

emberek

és

romák

esélyegyenlőségre vonatkozó problémák azonosítása Feltárt probléma

Nincs felmérés a romák esélyegyenlőségére vonatkozóan, nincs adat a problémáik azonosítására, valamint a halmozottan hátrányos

helyzetűekre

vonatkozó

pontos

adatbázis

és

Elérendő cél Beavatkozás Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Rövidtávú indikátor

problémafelmérés is hiányos Teljeskörű adatbázis és felmérés készítése Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs Települési intézmények, ellátó hálózatok 2011. december 0 romák problémáját felmérő intézkedés/ KIR adatbázis Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása,

Középtávú

beazonosítása Adatbázis töltése

feltárt

problémákra

indikátor Hosszútávú

beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt

problémákra

indikátor Indikátorok forrása Kockázat leírása

beavatkozások tervezése és végrehajtása Adatbázis megléte, beavatkozásokba bevontak száma Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének

Kockázatcsökkenté

nincs meg a forrása Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő

s eszköze Erőforrások –

részvétel Humán: önkormányzati dolgozók

humán és anyagi

Anyagi: pályázati lehetőségek által biztosítottak

és

78

frissítése,

a

Kötelezettségek és felelősség 

Az önkormányzat vezetői és tisztségviselői valamint az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásoknak, biztosítsák a diszkriminációmentességet, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak.



Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

79

Akcióterv 5.

Prioritások

Kakucs Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Programjában a következő hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik: 

Adatbázisok, felmérések készítése a kiemelt esélyegyenlőségi szakterületeken: gender, fogyatékkal élők, romák, halmozottan hátrányos helyzetűek

6. A helyzetelemzésben és intézkedési tervben felmerült esélyegyenlőségi kockázatok és problémák: 

Kockázatot jelent az adatszolgáltatási hajlandóság mind az adatbázis elkészítése, mind pedig a frissítése terén



További kockázat a tervezett beavatkozások forrásának megteremtése

7.Beavatkozások Azonnali intézkedést követelő feladatok: 

Gender területén adatbázis létrehozása



Fogyatékkal élőket érintő adatbázis létrehozása



Romákat érintő adatbázis létrehozása



Halmozottan hátrányos helyzetűeket érintő problémák felmérése, eddigi adatok ellenőrzése és frissítése

Középtávú feladatok:  Adatbázisok frissítése  Az adatbázis és a felmérések alapján a problémák azonosítása  A feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása Hosszú távú feladatok:  Adatbázisok frissítése  A feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása

8. Problémalista intézkedési terve Megállapított Cél probléma

A

Intézkedé

Az

s

felelőse

halmozottan Óvodások körében Felmérés

hátrányos helyzetű a gyermek

intézkedés Az

Jegyző, fenntartó

halmozottan készítése,

hátrányos

egyeztetés

Az

Az

Az

intézke

intézkedés intézkedés

intézkedés

dés

eredmény

eredménye

eredménye

megval

ességét

sségét

sségét

ósításá

mérő

mérő

mérő

nak

indikátor

indikátor

indikátor

határid

rövidtávon

középtávon

hosszútávo

eje 2012.

(1 év) Pontos

(3 év) Pontos

n (6 év) Pontos

január

kimutatás a kimutatás

31.

hátrányos

hátrányos

hátrányos

a kimutatás a

beazonosítása, már helyzetűek

e a jegyzői

helyzetű

helyzetű

helyzetű

3 éves kortól.

adatokkal

gyermekekr

gyermekekrő

gyermekekr

Intézményi

felmérése szintű Intézmények

esélyegyenlőségi

Esélyegyenlőségi

programok

programjának

nincsenek

elkészítése

Programok készítése

Intézményvezetők

2012.

ől l A program Felülvizsgált

ől Felülvizsgált

január

elkészül és dokumentum

dokumentu

31.

koherens a

m

kistérségi és települési programmal

Megállapított Cél probléma

Intézkedé

Az

intézkedés Az

s

felelőse

Az

Az

intézke

intézkedés intézkedés

intézkedés

dés

eredmény

eredménye

eredménye

megval

ességét

sségét

sségét

ósításá

mérő

mérő

mérő

nak

indikátor

indikátor

indikátor

határid

rövidtávon

középtávon

hosszútávo

(1 év) Az

(3 év) Adatbázisok

n (6 év) Adatbázisok

decemb

adatbázisok

frissítése

frissítése

er 31.

elkészülte

2013.

Mérési

Mérési

Mérési

Adatbázisok

Adatbázis

eje Önkormányzat által 2011.

adatbázisok

és létrehozása

készítése

kijelölt munkatárs

felmérések

az

Nincsenek

Az

esélyegyenlőségi területekre (Gender; Fogyatékos

ügy;

Roma ügy) Közoktatási

Infrastruktúra

Lehetséges

intézmények

fejlesztése

források

eredménye

eredmények

eredmények

infrastrukturális

megkeresé

k javulnak

javulnak

javulnak

ellátottsága

se,

megfelelő

nem

pályázatok készítése

Fenntartó

Megállapított Cél probléma

A

közoktatási Szakmai

Intézkedé

Az

s

felelőse

Lehetséges

intézkedés Az

Kistérségi iroda

Az

Az

intézke

intézkedés intézkedés

intézkedés

dés

eredmény

eredménye

eredménye

megval

ességét

sségét

sségét

ósításá

mérő

mérő

mérő

nak

indikátor

indikátor

indikátor

határid

rövidtávon

középtávon

hosszútávo

eje 2011.

(1 év) Elvárások

(3 év) n (6 év) Az oktatás Az oktatás szakmai

Esélyegyenlőségi

szervezetek

források

decemb

megismerte

Program

működtetése

megkeresé

er 31.

tése

intézkedésének megismertetése

se

Az

és színvonala nő színvonala

számon kérhetőség megteremt ése

szakmai nő

Megvalósítás A megvalósítás saját erejű kivitelezése Kakucs Esélyegyenlőségi Programja alapján az önkormányzatnak biztosítani, és vizsgálni kell, hogy minden intézménye működését és munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Értékeli, visszacsatolja a program ellenőrzése során szerzett információkat. Biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és intézményvezetők felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken, az alábbi alapelveknek megfelelően: •

A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő környezetet kell biztosítani.

•

A lakosság széles körében tudatosítani szükséges, hogy az egyén és a társadalom felelőssége közös. A szociálpolitika értékei a társadalompolitika és a szociális munka értékeit ötvözi. Legfőbb alapérték kell hogy legyen: a lehetőségek,

források

és

szolgáltatások

mindenki

számára

egyenlő

hozzáférésének a biztosítása abból a célból, hogy önállóan, megfelelő szinten tudják élni az életüket a segítségre szoruló emberek. •

A szakemberek úgy álljanak kapcsolatban a szolgáltatást igénybevevőkkel, hogy azok értékeit, személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartják.

•

A civil társadalom erősítése, a kirekesztés elleni küzdelembe való bevonása. Hatékonyabbá kell tenni közreműködésüket a helyi közügyek alakításában. Ennek eszköze a társadalmi párbeszéd intézményeinek fejlesztése, a jogok

86 és a jogtudat erősítése, továbbá a diszkrimináció és a társadalmi előítéletek elleni küzdelem. •

A lakossági kapcsolatokra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Fontos, hogy az

érintettek

korrekt

információkkal

rendelkezzenek

a

szociális

szolgáltatásokról, azok tartalmáról, a jogosultsági feltételekről és a hozzáférési

lehetőségekről.

A

tájékoztatáshoz

fel kell

használni

az

elektronikai eszközöket, és az eddig működő tájékoztatási formákat is. Az önkormányzat forrással nem rendelkezik a program kivitelezés kötelező feladatain túli eszközök anyagi támogatására, ám a jogszabályalkotása terén az igazgatási

és

önkormányzati

feladatellátása

során

a

Programelemek

végrehajtására egyéb eszközöket keres. A megvalósítást segítő egyéb eszközök Ezek alapján Kiemelt

meghatároz

programele

ott

m

feladatok

Koordinációé Koordináci

rt

Célértékek

ós feladat Pályázati

személy

IPR

Minden

dokumentác

IPR

pályázaton

jogosult

ió

implementác

való

közoktatási

összeállítás

Intézményvez

ió

részvétel Pályázatfigye

intézmény legalább

a Pályázati

ető

lés és éves évente

felelős

egy dokumentác

Uniós

pályázati

uniós

ió

pályázatoko

terv

pályázaton

összeállítás

n részvétel Hazai

készítése Pályázatok,

részvétel legalább

a Részvételi

normatíván

támogatások

évente

kívüli

igénylése,

programban

támogatások

jogosulti kör részvétel

összeállítás

igénybe

tájékoztatása

a

egy dokumentác ió

Polgármester Polgármester

87 vétele Valamely esélyegyenlő ségi

Képzések

területen

szervezése,

képzettséget

részvétel a

Képzések,

Képzésen

szerezzenek

más

által

továbbképzé

való

a

szervezett

sek

részvétel

munkatársak

képzéseken

Polgármester

88

Monitoring és nyilvánosság 9. Monitoring Kakucs Esélyegyenlőségi Program monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik:  Az intézmények az éves beszámolóikban értékelik az esélyegyenlőségi program megvalósítását. Felelős: Intézményvezetők Határidő: minden év október 30.  A Képviselő Testület az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket, az eddigi eredményeket,

a

beavatkozások

hatékonyságát,

az

új

problémákat

beazonosítja, amelyre megoldási javaslatot készít, valamint ellenőrzi a Program végrehajtásában feltüntetett határidők betartását és a végrehajtás teljeskörűségét.

Ennek

érdekében

Települési

Esélyegyenlőségi

Munkacsoportot és Települési Esélyegyenlőségi Fórumot hoz létre, melyek ülései minimálisan negyedévente megtörténnek. Felelős: Jegyző Határidő: minden év október 30.  Az értékelést minden érintett intézmény megkapja, melyek fejlesztési területeit éves tervezésénél figyelembe veszi. Felelős: Jegyző és Intézményvezetők Határidő: minden év október 30. 10.Nyilvánosság An Önkormányzat és az intézmények a Programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik.

89 Szükséges továbbá minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A program elfogadását követően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala. A nyilvánosság folyamatos biztosítására érdekében évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az

éves

monitoring

vizsgálatok

eredményeit

nyilvánosságra

hozzuk,

természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kockázatelemzés Az intézked és megvaló

Intézkedés

sulásána k kockázat a1

A

helyzetű 2

gyermek 1: nem súlyos; 2: közepesen súlyos; 3: súlyos 1: nem súlyos; 2: közepesen súlyos; 3: súlyos 3 1: nem valószínű; 2: lehetséges; 3: valószínű 2

kockázat

A kockázat

következ

bekövetke

ményéne

zésének

k

valószínűs

súlyosság

ége

a

3

A

kockázat

elhárításának, kezelésének tervezett módja

2

halmozottan

hátrányos

1

A

Széleskörű 3

1

kommunikációs kampány

az

90 beazonosítása, már

adatszolgáltatás

3 éves kortól.

előnyeinek

Intézményi

szintű 3

1

1

bemutatásával Intézményi

esélyegyenlőségi

szintű

programok

esélyegyenlőség

nincsenek

i

Nincsenek

készítése Adatbázis

3

3

2

programok

adatbázisok

és

megalkotása és

felmérések

az

széleskörű

esélyegyenlőségi

kommunikációs

területekre (Gender;

kampány

Fogyatékos

adatszolgáltatás

ügy;

Roma ügy)

az

előnyeinek bemutatásáról, munkatársak

Közoktatási

2

2

2

képzése Vonatkozó

intézmények

pályázatok

infrastrukturális

felkutatása

ellátottsága

nem

megfelelő A közoktatási 1 Esélyegyenlőségi Program intézkedésének megismertetése

és

pályázat 1

1

benyújtása A Program megismertetése

91

Konzultáció és visszacsatolás Az Esélyegyenlőségi Program az önkormányzat, valamint a településen működő intézmények közreműködésével készül. A

kiemelt

részvételével

problématerületekre tematikus

a

terület

munkacsoportokat

képviselőinek, alakítunk

a

szakembereinek problématerület

beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői rendszeresen beszámolnak munkájukról a Képviselő Testület számára. Az első elkészített programot az érintettek bevonásával és véleményeinek kikérésével 2012. május 31-ig felül kell vizsgálni.

92

Kötelezettségek és felelősség (szankcionálás)

Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek, illetve csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. A Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a jegyző felel. Az ő feladata és felelőssége: 

Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, az intézmények, és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen az Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.



Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.



Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket,

vizsgálatot

kezdeményezni,

és

a

jogsértés

következményeinek elhárításáról intézkedni. Az Esélyegyenlőségi Program megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. Az ő feladata és felelőssége: 

A Program megvalósításának koordinálása,



A végrehajtás nyomon követése,



az

esélyegyenlőség

sérülésére

vonatkozó

esetleges

panaszok

kivizsgálása, 

a

szükséges

esélyegyenlőségi

munkacsoportok

összehívása

és

működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentességet, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak

93 minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. 

Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.



Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt.



Az intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden,

az

önkormányzattal

és

annak

intézményeivel

szerződéses

viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe.

94

Legitimáció Kakucs Község Esélyegyenlőségi Programját az Önkormányzat Képviselő Testülete a(z) 74/2011. sz. határozatával elfogadta. Jelen Esélyegyenlőségi Program mellékletét képezi Kakucs Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve.

P. H.

.................................................. Szalay István Polgármester Kakucs, 2011. május 4.