2017 I. félév

Közlekedés környezeti hatásai 2016/2017 I. félév

Terület használat - közlekedés Terület használat, - land use - közlekedés viszonya, integrált, és fenntartható város- és területfejlesztés -. A közlekedés, a terület fejlesztés és a környezetvédelem integrációja.

Területhasználat, ingatlan, föld-politika, - „land use” közlekedés viszonya, integrált és fenntartható városés területfejlesztés • A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, - növekvő terület igény. EU: az éves, elsősorban autópálya fejlesztésekhez igénybevett területek nagysága a 90-es években mintegy 30 ezer hektár volt, a napi igénybevétel a 90-es évek eleji csúcs után - több mint 20 hektár/nap – 5 alá csökkent, de az elmúlt években ismét nő, 10 ha körül mozog. • Másik hatása, a városiasodás, laza szerkezetű lakóterületek kialakulása, zöldterületi igénybevétellel, nagyobb fajlagos mobilitási, szállítási igények, az egyéni autóhasználat erősödése. • Tudatos terület-használati, restriktív elemeket tartalmazó politikák: Németországban pl. a napi 120 ha/nap területfelhasználásról, ami az összes napi humán terület igénybevétel 1997-es szinten, 2020-ra szeretnék a 30 hektárt elérni. Területhasználat - közlekedés 3

Területhasználat - közlekedés • Területhasználat - közlekedési kapacitás, adatgyűjtés, feldolgozás, CORINE, európai program. • Városi régiókban eléri a 25-40%-ot, míg vidéken 10% alatt van. A közlekedési infrastruktúra területhasználatában a közút teszi ki annak 93%-át, a vasút 4%-ot, a légikikötők 1 % alatt vannak. A fajlagos, intenzitási mutatók azonban a vasútnál a legjobbak. • Erre utal a holland „ABC” rendszer, ahol a nagy intenzitású, tömegeket vonzó létesítmények tömegközlekedési hálózatokkal jól lefedett területeken vannak. Területhasználat - közlekedés

4

ABC rendszer • A: Jó tömegközlekedési ellátottság, multimodális terminál, a bejáró, hivatásforgalomban az autós mobilitás aránya 20% alatt tartható. • B: Jó tömegközlekedési és autós elérhetőség, közeli gyorsforgalmi főútvonal, a hivatás-forgalomban az autós mobilitás aránya 33% alatt tartható. • C: Jó közúti kapcsolatok, gyorsforgalmi utak közelsége, nincs autós restrikció.

Területhasználat - közlekedés

5

Területhasználat - közlekedés • Az intézményi, kereskedelmi szolgáltatások mobilitási igényeik szerint osztályozandók, az alkalmazottak, és a látogatók, ügyfelek számát is figyelembe véve, továbbá a közúti teherszállítási igényességük és autófüggőségük szerint. Üzletek, irodák, hivatalok jellemzően az A és B típusú központokban legyenek, míg a C-ben a közlekedés orientált tevékenységek, ugyanakkor a Chez kapcsolódva nem ajánlott városon kívüli bevásárló központok telepítése. • A terület, földhasználat – közlekedés viszonyrendszer az EU-ban elsősorban nem szabályozások, ajánlások tárgya, egyrészt az un. Fehér vagy Zöld könyvek foglalkoznak a kérdéssel, másrészt a már említett hálózatok, információs, együttműködési, tapasztalatcsere rendszerek – ELTIS, POLIS, CIVITAS és mások -. Területhasználat - közlekedés

6

Strasbourgi példa • Strasbourg önkormányzata egy tudatos város-, terület- és, közlekedésfejlesztési projektet hajtott végre . • Az alaphelyzetben egy 423 ezres település volt, amiből 250 ezer lakos a belvárosban, a többi az elővárosi, agglomerációs területeken lakik. • Jellemző volt a munkaadók kitelepülése, a szuburbanizáció folyamata, növekvő autóhasználat, jelentős torlódásokkal. • A közlekedés fejlesztési terv célja a kerékpáros és a közösségi közlekedés fejlesztése, az autóhasználat visszafogása, 2020-ra 25-25%-os kerékpár, és közösségi közlekedési és 50%-os autós mobilitási részarány megcélzásával. Területhasználat - közlekedés

7

Strasbourgi példa Az ezt segítő politika alap elemei: • Az utazások hosszának mérséklése. • Kompakt város koncepció a közlekedés és várostervezési alaptervek szellemében. • Parkolási limitek bevezetése a belvárosi, üzleti, és a villamos vonallal érintett övezetekben. • Vállalkozások, intézmények vonzása a belvárosi üzleti zónába. • Járulékos célok voltak: A tranzit forgalom megtiltása a belvárosban. • A gyalogos övezetek és a kerékpárutak hálózatának növelése. • Közösségi közlekedési rendszerfejlesztés új villamos vonallal. • Parkolási politika változtatás. Területhasználat - közlekedés

8

Strasbourgi példa E célokat számos intézkedés, beruházás segítette, így: • elkerülő utak hálózatának kiegészítése, • mélygarázsok építése az elővárosi övezetekben, • belvárosi közlekedési terv csillapító elemekkel. A program eredményeként a belvárosban rekonstrukciós folyamatok indultak el, ugyanakkor a városba beáramló személygépkocsi forgalom napi 240 ezerről 200 ezerre csökkent, a korábbi növekedési tendenciák után, ugyanakkor növekedett a közösségi közlekedés részaránya. Területhasználat - közlekedés

9

Land Use Területfelhasználás - Közlekedés • Városszerkezet - Közlekedési volumen szoros kapcsolata - Autófüggőség – terület-specializáció - munka, oktatás, bevásárlás, szabadidő, lakóterület stb. • Felfogásváltás - kapacitásnövelés igénykezelés (ár, díj politika, elérhetőségcsökkentés, tömegközlekedés, gyalogos, kerékpáros közlekedés előnye, területfelhasználás-tervezés közlekedési igénycsökkentés) Területhasználat - közlekedés

10

Területigény - közlekedés • Sűrű lakosság - kevesebb mobilitási energiafelhasználás • Autófüggőség 30 fő/ha.-tól, 15 fő/ha.-tól gyors közlekedési igénynövekedés - 50-től gyors csökkenés • A decentralizált struktúra előnyei hivatásforgalom - tömegközlekedés - a munkahelyek sűrű elhelyezése - város - a kompakt város fogalma + tömegközlekedés orientáció - rágyaloglás - a zöld területpolitika alapja - foglalkoztatás - munkahelyek tömegközlekedési hálózat orientáció. Területhasználat - közlekedés

11

Lakóterületek - közlekedés • Belvárosi rehabilitáció, megújítás - attraktivitás - pl. Oslo, növekvő lakosság, beköltözés, energiahatékonyság Előváros - tömegközlekedés ill. autó orientáció, • Hivatásforgalom - városközponti előnyök, • Kitelepülő munkaadók 40% 140% a különbség – tömegközlekedés - egyéni közlekedés - , • Beköltözés - a Holland minisztérium példája, • Területpolitikák, nemzeti, regionális és helyi szinten, • Közlekedési rendszerterv - szennyezés, energiafelhasználás csökkentés, biztonság, • Távolság és utazásszám csökkentő telepítés politika.


12

Kitekintés • Svájc - policentrikus városhálózat, vasútra fűzés, - vasút 2000 - hivatalok, városközpont, vasútállomás - rehabilitáció – külvárosi építési nyomás csökkenése - zöld régiók védelme - szabadidős területek – lakóterületek védelme ipari, kereskedelmi tevékenységektől,

• Anglia - minisztériumok - önkormányzatok PPG13 – – a szgk. utazások hossza és száma csökkentése, – alternatív módok ösztönzése, – autófüggőség csökkentése, Területhasználat - közlekedés

13

Városhálózati modellek


14

Vasúti ill. közúti orientáció


15

Közlekedési igénykezelés Az ellátási felfogás felől - új útépítések helyett - a PPG13 ajánlásai: • nem egyéni közlekedéssel is elérhető városi övezetek fejlesztése, • közlekedési igény keltő elemek meglévő központokba telepítése, • meglévő központok erősítése, vásárlás, munkahelyek, városi vitalitás, • a választás lehetősége fenntartása, ill. erősítése a gyaloglás, kerékpár ill. tömegközlekedés irányában az egyéni közlekedéssel szemben, a rendszeres napi utazások esetében, • parkolási lehetőségek korlátozása az autófüggőség csökkentése érdekében. Területhasználat - közlekedés

16

Kitekintés • London - 33 önkormányzat tervezési joga Integrált közl. terv - LPAC -Tervezési Tanácsadó Bizottság - gazdaság, életminőség, fenntartható jövő és lehetőségek mindenkinek, – a szállításigényesség csökkentése, – autó visszafogás, – tömegközlekedés helyzete javítása,

• Ösztönzés - a vasútfejlesztési hozzájáruláshoz, beépített területek - terület/parkolóhely ill. tömegközlekedés elérhetőség függvényében. Területhasználat - közlekedés

17

Tervezett - új - városok Anglia – 46 - 70 - 28 új város - újjáépítés, decentralizáció • Runcorn '64 távolsági közl. hozzáférés, 90-100 e. lakos, integrált terület és közl. Tervezés, • tömegközlekedési város 50-50% - a terv - városi busz rendszer - 5 perces rágyaloglás, 4x2000-es közösségek, gyalogosút hálózat, 20 -32 fő/ha. sűrűség - parkoló övezetek, • megvalósulás 12.5 -20%-os busz részesedés a bejáró forgalomban, • költséghatékonyság - elővárosi jelleg - nyílt területek hatásai - vandalizmus, alulhasznált kerékpár és gyalogos utak, autóhasználat növekedése, tömegközlekedési dereguláció. Területhasználat - közlekedés

18

Runcorn város szerkezet


19

Esettanulmány A szuburbanizáció, és összetevői

A klasszikus urbanizáció • Nagy létszámú munkástömegeket foglalkoztató ipari üzemek egyes városokban való megjelenése. A közösségi közlekedés hiánya, a hosszúra nyúló munkaidők, nagyarányú népességvándorlás az ipari központok irányába a vidéki térségekből. A város beépített területének gyors növekedése, nagy laksűrűségű belső kerületek kialakulása. Területhasználat - közlekedés

21

A szuburbanizáció • A város a munkalehetőségek miatt még mindig vonzza a vidéki munkaerőt, a lakáslehetőségek azonban szűkösekké válnak. • A távolabbi vidéki településekről a városban dolgozók, ha nem ingáznak, akkor a közvetlen városkörnyéki községekben, kisvárosokban telepszenek le. • A Főváros körül a szuburbanizációs fejlődés eredményeképpen vált pl. Érd az ország legnépesebb „falujává”, épültek ki a HÉV vonalai Szentendre, Ráckeve, Gödöllő irányába. Területhasználat - közlekedés

22

A szuburbanizáció Városi területnövekedés a szuburbanizáció hatására


23

A dezurbanizáció • A nagyvárosban való lakás iránti igény intenzitásának csökkenése, a városi lakókörnyezet besűrűsödése, elavulása, az agglomerációs települések irányába kiépült jó közlekedési kapcsolatok. • A városkörnyéki településeken való lazább, természethez közelibb lakáskörülmények, költözés, kedvező közösségi közlekedési körülmények, városi munkahelyek. • A városkörnyéki települések a tömeges kiköltözések eredményeképpen tovább nőnek, a nagyvárosi népesség elöregedése, gazdasági erejének csökkenése, a városi környezet degradálódása figyelhető meg. + munkahely kitelepülések a városkörnyékre. Területhasználat - közlekedés

24

A re-urbanizáció • A dezurbanizációs fázist követő „visszavárosiasodás”, a városból való kiköltözési tendenciák megfordulása. • A degradálódott városrészek rehabilitációja. (Pl. Ferencváros rehabilitációs programja, az elhanyagolt munkásnegyed új és megújított városi funkciók segítségével dinamikusan nyeri vissza népszerűségét.) • Az urbanizációs folyamat fázisai Budapest és környéke fejlődésén figyelhető meg a legegyértelműbben, a nagy nyugat-európai városok fejlődését több évtizednyi fáziseltolódásokkal követve. Magyarország többi nagyvárosának környékén (pl. a régióközpontok: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár) szintén felfedezhetők az urbanizációs folyamat fent említett jegyei. Területhasználat - közlekedés 25

Szuburbanizációs típusok • A gazdasági szuburbanizáció, a vállalkozások kiköltözése a városból. Logisztikai, bevásárló és ipari központok nagyszámú megjelenése a Budapesttől nyugatra, a kivezető autópályák mentén, elterülő településeken. • Intézményi szuburbanizáció, például egyetemek vidékre költözése. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyes karainak Piliscsabára költözése. Területhasználat - közlekedés

26

Szuburbanizációs típusok • Rekreációs szuburbanizáció, ami a városi lakosok időszakos kiköltözését jelenti a környező településekre pihenés, kikapcsolódás céljából. • Lakóhelyi szuburbanizáció, amely a végleges kiköltözés az eleinte pihenés céljára használt zöldövezeti ingatlanra. Emellett azonban a kapcsolat a várossal nem szakad meg teljesen. Területhasználat - közlekedés

27

Szuburbanizációs faktorok • Pull faktor, vonzóerő, azt szimbolizálja, ahogyan a szuburb vonzza a népességet, • Push (taszító) faktor, mely alatt a belvárosi élet taszító jellegét értjük. • Alonso egyensúly-elmélete, üzleti célú, lakás célú, és gazdasági célú területek. A faktorok övezeteket alakítanak ki egy-egy központ körül. – A központi drága helyeket leginkább az üzleti célú felhasználás esetében éri meg megfizetni, a második övezetben ebből a szempontból a lakás célú hasznosítás áll, és ennek megfelelően a leginkább területigényes gazdasági cél szorul ki a legkülső részekre. Területhasználat - közlekedés

28

Következmények - közlekedés • A mindennapi élethez szükséges tevékenységek térben igen messze kerültek egymástól (lakóhely – munkahely szolgáltatások piaca - bevásárló központok). • Drámai következmény, a gépkocsi használat igen komoly mértékű emelkedése. • Ha az autókhoz kapcsolódó externáliákat, internalizálnák, és ezen költségeket a tulajdonosokra terhelnék, a gépkocsi használat költsége akár 80-90%-al is megnőhetne. Területhasználat - közlekedés

29

Következmények - területhasználat • Lakóhelyigény növekedés, megnövekedett utazási szükséglet, és az ahhoz szükséges infrastruktúra területszükséglete. • LMCS, Budapest: a tömegközlekedési járművek teljes helyfoglalása 152 e.m2 (30 m2-jármű, 4 m követési távolság, mindegyik mozog), az autóknál ez 600 e m2-el több (8 m2-jármű, 4 m követési távolság, 100 e. mozog egyszerre). Területhasználat - közlekedés

30

A fenntartható közlekedés, mint a fenntartható fejlődés komplex rendszerének és három pillérének feltétele (Erdősi F.)


31

KISTÉRSÉGI FEJLŐDÉS, KÖZLEKEDÉS, FENNTARTHATÓSÁG BUDAPEST AGGLOMERÁCIÓJÁBAN esettanulmány Fleischer Tamás anyagai nyomán


33

(1) A FENNTARTHATÓSÁG TÉRBELI KÖVETELMÉNYEIRŐL (FŐ ELVEK) • Időben: intergenerációs szolidaritás jövő nemzedékek iránti figyelem • Térben: intra-generációs szolidaritás + önvédelem mások iránti figyelem és önvédelem (= külső hatások szűrése) • A belső kapcsolatrendszer fontossága (feltárás, megközelítés, átszelés, elkerülés) legyen sűrű belső kapcsolatrendszer megfelelő mintázatú legyen a struktúrája


34

(1) A FENNTARTHATÓSÁG TÉRBELI KÖVETELMÉNYEIRŐL Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége

Forrás: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3. Területhasználat - közlekedés

35

(1) A FENNTARTHATÓSÁG TÉRBELI KÖVETELMÉNYEIRŐL A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka 1998ban (sötét foltok)


Forrás: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4. 36

(2) A TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSSEL SZEMBENI IGÉNYEK VÁLTOZÁSÁRÓL (ÖT FŐ TREND)

• Új társadalmi folyamatok

(változások a szuburbanizációs tendenciákban, kormányzási-intézményi átrendeződés)

• Új gazdasági jelenségek

(agglomerálódás és klaszterképződés)

• Új környezeti követelmények (terület, táj, élővilág)

• Új hálózati felismerések

(kis világ hálózatok – nem csak hierarchikus versus rácsos hálózat)

• Új technológiai lehetőségek

az információs technológia birtokbavétele – több, mint a régi problémák megoldása új technológiával ! – a kistérségi közlekedés szervezésében és szabályozásában (nem csak hardver) Területhasználat - közlekedés

37

(3) A FŐVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ FORGATÓKÖNYVE • Pest megye struktúraterve Szerkesztette Schuchmann Péter és Gauder Péter Megbízó: Pest Megye Önkormányzata, Csohány Klára főépítész

•

A trend folytatódik

•

Gazdaságorientált forgatókönyv

•

Policentrikus „új gazdaság” forgatókönyve

•

A fenntartható fejlődés forgatókönyve


38

(3) A FŐVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ FORGATÓKÖNYVE (Forrás: Pest megye struktúraterve. Szerk. Schuchmann P-Gauder P)

• A főváros kisugárzása és a térség identitása (partnerség, közös jövő, együtt megoldandó problémák; Közlekedési Szövetség).

• Éles térbeli határok oldása (Közlekedési Szövetség)

• A belső kapcsolatrendszer kiteljesítése

(befogadható technika, elterjeszthető turizmus, igénybevehető szolgáltatás; közlekedési hálózat struktúrája, sűrűsége, integráltsága; új technológia alkalmazása intelligens kiszolgálási módok biztosítására)

• A beépítés, a zöldfelületek és a kollektív közlekedés (pontszerű kiszolgálás, kompakt települések; a kollektív közlekedés attraktivitásának visszaszerzése )

• Kifelé irányuló szerep

(pozíció-javítás helyett jobb adaptáció; nem a központi szerepkör erőltetett keresése; további sugarak helyett harántoló tengelyek ) Területhasználat - közlekedés

39

ELVEK A KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK MEGOLDÁSÁRA • Sugárirányú kapcsolatok gerince az elővárosi vasút • A távolsági átmenő forgalom: harántoló tengelyek

• Az országos struktúrában is és az agglomeráción belül is a rácsszerkezet erősítése • Az agglomerációs települések belső célforgalma: sűrű és jól karbantartott alsóbbrendű úthálózat • Külön-külön végigjárható rétegek (helyi, térségközi, és régióközi funkciók)


40

A trendek folytatódnak Forrás: Pest megye struktúraterve. Szerk. Schuchmann Péter Gauder Péter Területhasználat - közlekedés

41

Fenntartható struktúra forgatókönyve: közlekedési struktúrák Forrás: Pest megye struktúraterve. Szerk. Schuchmann Péter Gauder Péter


42

KORSZERŰ, KÖRNYEZETTUDATOS KISTÉRSÉGI KOLLEKTÍV KÖZLEKEDÉS KÖRVONALAI (egy intelligens, fenntartható rendszer kialakítása)

• Vegyes-funkciós, gyalogostávolságokon alapuló kompakt mikro-tér (szomszédsági egység) • Alacsony forgalmú térségekben személy- és áruszállítás integrációja, diszpécserközpont • Kisforgalmú napszakokban másutt is alkalmazandó • A menetrendszerű helyi közlekedés és a taxi közötti skála kihasználása • Rendezett kapcsolat a távolsági összeköttetésekhez • Fentieknek létrehozója-szervezője és koordinátora a közlekedési szövetség intézményrendszere Területhasználat - közlekedés

43

A KÖZLEKEDÉS INTÉZMÉNYI KÖVETELMÉNYEI • Az integrált közlekedési megoldások intézményi feltétele a közlekedési szövetség létrehozása • Nem (csak) nagyvállalatok kompromisszuma, hanem a szolgáltatás megrendelői, igénybevevői és a fuvarozók közötti megállapodások terepe is. • Ma „támogatás-csökkenési vita” folyik az ellenérdekeltséget előidéző támogatások kompenzálásáról. Területhasználat - közlekedés

44

A folytatás:

A Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Helyzetkép • A térség képességei alatt teljesít, elmarad a hasonló közép európai város térségek mögött, • Megnövekedett humán mobilitás és migráció, elégtelen kapcsolatok és szolgáltatás – gazdasági, társadalmi szempontok –, • Spontán folyamatok, az ökológiai szempontok háttérbe szorulása, Területhasználat - közlekedés

46

Stratégiai Program: beavatkozási területek • Térszerkezet kiegyensúlyozás, - élhető és hatékony város térség – urbanizált centrumok fenntarthatósági elemek, • Társadalmi innováció, térségi kohézió, társadalmi tőke, - foglalkoztatás, képzés, ellátó rendszerek – • Gazdaság fejlesztés, piac és hálózat fejl. -


47


48

Területhasználat • Gyorsuló kivonás – belső övezetek: 1/3 – 2/3 arány – beépített arány – fenntarthatósági határ – • Térségi koordináció, struktúrák, • Település rendezési tervek – növekvő beépítés, spekulatív szempontok, finanszírozási érdekek, • Vízgazdálkodási problémák, zöldfelületek, kiszorulása, - mezo és mikro klíma, erdőterületek, • Levegőminőségi és zaj problémák. Területhasználat - közlekedés

49


50

Közlekedés - előváros • Kétirányú ingázó hivatásforgalom – mintegy 230 ezer munkavállaló Budapestre – 31 km átlagos út, 30/70-es modal split, • Közösségi térvesztés – a kötöttpálya lehetőségei – • Integráció, ráhordó kapcsolat – MÁV – VOLÁN, • Harántirányú kapcsolatok, elővárosi fejlesztések. Területhasználat - közlekedés

51

Térszerkezet • Spontán folyamatok, - bevásárló központ fejlesztések – közlekedési csomópont hatások, • Külső kerületek, belső agglomeráció közeledése, • Tágabb térség, vákuum zóna alakulása,60-80 km – • Kelet nyugat – eltérések Területhasználat - közlekedés

52


53

Program: közlekedés • Kiegyensúlyozott térszerkezet, az indokolt mobilitás befolyásolása, jobb környezet minőség, • Kooperatív integrált rendszerek, közforgalmú + magán közlekedés, • Agglomerációs gyűrű: a közúti ellátottság 50 km / 100 km2, a főközpontok egy órán belüli közösségi elérése, • Modal split: városhatár 40/60%, városon belül: 60/40, ill. 70/30% Területhasználat - közlekedés

54

Program: közlekedés • Gyűjtő utak kialakítása, • Térségi közlekedési kapcsolatok javítása, • Közösségi közlekedés szolgáltatás-alapú és integrált fejlesztése, • „Álló járművek” kezelése, • Kötöttpályás kulcs szerep, utazási lánc, • Közúti kapacitás és elérhetőség racionalizálás. Területhasználat - közlekedés

55


56

Program: közlekedés • Közlekedési integráció: intézményi és döntési háttér, • Kötöttpályás törzshálózat, 2007/2025 projekt társaságok, - MÁV, HÉV, villamos, - intermodális csomópontok, • Parkolási ajánlások, - agglomeráció, városhatár, intermodális csomópontok -


57


58

2017 I. félév

Recommend Documents