BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2016/2017. I.
1.
2.
3.
4. 5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
Az irodalomtudomány és tárgya Az irodalomtudomány tudomány volta. Az irodalomtudomány ágai. Irodalomelmélet(ek), irodalomtudományi iskolák és megközelítésmódok. Az irodalmi mő születése és hatása Költıi koncepciók a mő születésérıl (Kosztolányi Dezsı, Weöres Sándor, Pilinszky János, Tóth Krisztina). A versemlékezet (Nemes Nagy Ágnes). Az irodalomelmélet néhány alapvetı kérdése A szerzıi szándék. Irodalom és valóság viszonya: a fikcionalitás kérdése. A klasszikus mő fogalma. Kánon és kanonizáció. Az irodalomtörténet-írás problémái. Jel, nyelv, irodalom A jel fogalma. A nyelvi jel. Nyelv, irodalom, kommunikáció. A poétikai funkció. Mi a vers és mi a költészet? A versszerőség körülhatárolása avantgárd példák segítségével. A ritmus és a versritmus. A versértelmezés ritmikai aspektusa. Irodalmiság − költıiség Költészet és elvont gondolkodás. Használt szó és keletkezı szó. A kombinatorikus költészet. Számítógépes versgenerálás. Költészet a világhálón. Metaforaelméletek A nyelv lényegi metaforikusságának gondolata. Köznapi, tudományos és költıi metaforák. Holt és élı metafora. Metaforaelméletek. A lírai én kérdésérıl A lírai én alakváltozatai. A „te” lírai alakzata. Az aposztrophé alakzata mint a lírai beszélı identitásának létrehozója. Intertextualitás és mőfordítás Az intertextualitás módozatai. Az intertextus „nyoma”. Para-, meta-, hiper- és architextus. A mőfordító feladata. Az elbeszélés elméleti kérdései I. Narratív kategóriák. A nézıpont szerepe az elbeszélésben. A tudatfolyamatok ábrázolásának narratív módozatai. Az elbeszélés elméleti kérdései II. Verbális és vizuális narráció. Az én nyelvi és poétikai közvetítettsége az elbeszélésben. A narratív azonosság. Autobiográfia. A regény mőfaj Az európai regény mint a személyes üdvtörténet formája (Hamvas Béla). A regénynyelv elıtörténete és sajátosságai. Tér és idı a regényben (M. Bahtyin). Újraolvasás és szövegek túlinterpretálása A megértés térbeli és idıbeli modelljei. A szerzıi szándék, az olvasói szándék és a szöveg szándéka. Ökonomikus és paranoid olvasatok.
Olvasmánylista 1. Kötelezı irodalom: ▪ Kosztolányi Dezsı: Tanulmány egy versrıl = Uı: Nyelv és lélek. Bp., Osiris, 1999. 409-416. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00273/08118.htm Ajánlott irodalom: ▪ Bernáth Árpád – Orosz Magdolna – Radek Tünde – Rácz Gabriella – Tıkei Éva: Irodalom, irodalomtudomány, irodalmi szövegelemzés. Bp., Bölcsész Konzorcium, 2006. 35-64. http://mek.oszk.hu/05400/05477/05477.pdf
2. Kötelezı irodalom: ▪ Kosztolányi Dezsı: Hogyan születik a vers és a regény? = Uı: Nyelv és lélek. Bp., Osiris, 1999. 453-459. ▪ Nemes Nagy Ágnes: Rózsa, rózsa = Uı: Az élık mértana I. Bp., Osiris, 2004. 36-42. http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/NEMESNAGY/nemesnagy00137a/nemesnagy00146/neme snagy00146.html Ajánlott irodalom: ▪ Tóth Krisztina: Talált mondat (székfoglaló elıadás, Széchenyi Irodalmi és Mővészeti Akadémia, MTA, 2011), 1-30. http://mta.hu/data/cikk/10/75/1/cikk_107501/Toth_Krisztina.pdf ▪ Weöres Sándor: A vers születése = Uı: Egybegyőjtött írások. Bp., Argumentum, 2003. 219-261. ▪ Pilinszky János: A mő születése = Uı: Publicisztikai írások. Bp., Osiris, 1999. 37-41. http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/PILINSZKY/pilinszky00373/pilinszky00386/pilinszky0038 6.html
3. Kötelezı irodalom: ▪ Roland Barthes: A szerzı halála (1968) = Uı: A szöveg öröme, Bp., Osiris, 1996. 50-55. http://emc.elte.hu/seregit/barthes_a_szerzo_halala.doc ▪ Italo Calvino: Miért olvassuk a klasszikusokat? = Holmi 1994/9. 1290-1294. http://holmi.org/pdf/archive/holmi1994-09.pdf Ajánlott irodalom: ▪ Cs. Gyímesi Éva: Beszéd és fikció = Uı: Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba, Pátria, 1992. 17-26. ▪ W.K. Wimsatt–Monroe Beardsley: Az intencionalitás téveszméje (1946) = Bókay Antal–Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 1998. 369-380. ▪ Johannes Anderegg: Fikcionalitás és esztétikum = Narratívák 2. Történet és fikció, szerk. Thomka Beáta, Bp., Kijárat, 1998. 43-54. ▪ Wolfgang Iser: Fikcióképzı aktusok = Uı: A fiktív és az imaginárius, Bp., Osiris, 2001. 21-43. ▪ Hans-Robert Jauss: Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja = Uı: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Bp., Osiris, 1997, 36-84. http://htb.gyenoe.hu/images/0/0f/4_Jauss.pdf ▪ Szegedy-Maszák Mihály: A kánon mibenléte: remekmő és fejlıdéstörténet = Kánon és kanonizáció, szerk. Dobos István–Szegedy-Maszák Mihály, Debrecen, Csokonai, 2003. 9-22. ▪ Szegedy-Maszák Mihály: Elıszó = A magyar irodalom történetei, fıszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007. 11-17.
4. Kötelezı irodalom: ▪ Bernáth Árpád – Orosz Magdolna – Radek Tünde – Rácz Gabriella – Tıkei Éva: Irodalom, irodalomtudomány, irodalmi szövegelemzés. Bp., Bölcsész Konzorcium, 2006. 76-80. http://mek.oszk.hu/05400/05477/05477.pdf Ajánlott irodalom: ▪ Roman Jakobson: Nyelvészet és poétika = Uı: Hang – jel – vers, Bp., Gondolat, 1972. 229-276. ▪ Roman Jakobson: A nyelv mőködésben = Uı: A költészet grammatikája, Bp., Gondolat, 1982. 142-161. ▪ Kulcsár-Szabó Zoltán, Irodalmiság és medialitás a költészetben = Uı: Metapoétika. Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben, Bp.-Pozsony, Kalligram, 2007. 13-54.
5. Kötelezı irodalom: ▪ Horváth Kornélia: A versértelmezés ritmikai aspektusáról (részlet) = Uı: A versrıl, Bp., Kijárat, 2006. 21-28. (a 28. old. 1. bekezdésének a végéig) Ajánlott irodalom: ▪ Kecskés András: I. Rend és ritmus, II. Nyomatékrend és sorképzés, III. Versmérték és versritmus = Uı: A vers hangzásvilága, Bp., Tankönyvkiadó, 1981. 5-40. (Elsısorban: 5-20., 24-29., 40.) ▪ Papp Tibor: Gondolatok a látható nyelvrıl és a vizuális irodalomról = Uı: Avantgárd szemmel költészetrıl, irodalomról, Bp., Magyar Mőhely, 2004. 71-85. ▪ Nagy Pál: III. A vizuális költészet. In: Uı: Az irodalom új mőfajai. Bp., ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete - Magyar Mőhely, 1995. 85-202.
6. Kötelezı irodalom: ▪ Papp Tibor: A számítógépes versgenerálás becserkészése = Uı: Avantgárd szemmel költészetrıl, irodalomról, Bp., Magyar Mőhely, 2004. 91-97. Ajánlott irodalom: ▪ Papp Tibor: Disztichon Alfa. Elsı magyar automatikus versgenerátor. Bp., Magyar Mőhely, 1994. 5-39. http://mek.oszk.hu/11700/11744/pdf/11744.pdf ▪ Paul Valéry: Költészet és elvont gondolkodás = Paul Valéry versei és oxfordi elıadása a költészetrıl, Bp., Rose, 1946. 71-108. ▪ József Attila: Irodalom és szocializmus = József Attila összes mővei. III. Cikkek, tanulmányok, vázlatok, s.a.r. Szabolcsi Miklós, Bp., Akadémiai, 1958. 78-100.
7. Kötelezı irodalom: ▪ Friedrich Nietzsche: A nem-morálisan felfogott igazságról és hazugságról = Athenaeum 1992/3. 3-15. (újrafordítása: Friedrich Nietzsche: Igazságról és hazugságról nem-morális értelemben, Máriabesnyı, Attraktor, 2012, 7-21.) Ajánlott irodalom: ▪ Max Black: A metafora = Helikon 1990/4. 432-447. ▪ Helikon 1990/4. (A jelentésteremtı metafora)
▪ Paul Ricoeur: A metaforikus folyamat = Uı: Bibliai hermeneutika, Bp., Hermeneutikai füzetek 6., 1995. 89–105. ▪ Thomka Beáta: Metafora, interpretáció, teória = MEK http://mek.oszk.hu/05800/05839/pdf/irert09.pdf ▪ I.A. Richards: A metafora = Helikon 1977/1. 120-128. ▪ Fónagy Iván: A metafora (7-11. fej., 16-17. fej.), Grammatikai metaforák = Uı.: A költıi nyelvrıl, Bp., Corvina, 1999. 141-164., 195-214., 430-435. ▪ Horváth Kornélia: Metafora és költıi nyelv = Uı: A versrıl, Bp., Kijárat, 2006. 81-108.
8. Kötelezı irodalom: ▪ Kulcsár Szabó Ernı: Költészet és dialógus. A lírai mővek befogadásának kérdéséhez (részlet: A lírai mő – mint a recepció „hangja”) = Uı: A megértés alakzatai, Debrecen, Csokonai, 1998, 36-39. Ajánlott irodalom: ▪ Jonathan Culler: Aposztrophé = Helikon 2000/3. 370-389. ▪ Horváth Kornélia: A lírai beszélı kérdésérıl (Én, hang, arc, szelf, szubjektum) = Uı: A versrıl, Bp., Kijárat, 2006. 183-209. ▪ Kulcsár-Szabó Zoltán, A „te” lírai alakzatának kérdéséhez = Uı: Az olvasás lehetıségei, Bp., Kijárat, 1997. 41-50.
9. Kötelezı irodalom: ▪ Kosztolányi Dezsı: A Holló = Uı: Nyelv és lélek, Bp., Osiris, 1999. 495-499. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00139/04522.htm ▪ Kosztolányi Dezsı: Ábécé a fordításról és ferdítésrıl = Uı: Nyelv és lélek, Bp., Osiris, 1999. 511-515. Ajánlott irodalom: ▪ Bernáth Árpád – Orosz Magdolna – Radek Tünde – Rácz Gabriella – Tıkei Éva: Irodalom, irodalomtudomány, irodalmi szövegelemzés. Bp., Bölcsész Konzorcium, 2006. 131-143. http://mek.oszk.hu/05400/05477/05477.pdf ▪ Walter Benjamin: A mőfordító feladata = Uı: Angelus novus, Magyar Helikon, 1980. 71–86. ▪ Somlyó György: Két szó között. Megjegyzések a fordítás poétikájához = A mőfordítás elveirıl. Magyar fordításelméleti szöveggyőjtemény, szerk. Jeney Éva−Józan Ildikó, Bp., Balassi, 2008. 376-397. ▪ Józan Ildikó, Mőfordítás és intertextualitás = A fordítás és intertextualitás alakzatai, Bp., Anonymus, 1998. 133–145. ▪ A mőfordítás elveirıl. Magyar fordításelméleti szöveggyőjtemény, szerk. Jeney Éva−Józan Ildikó, Bp., Balassi, 2008. ▪ Gérard Genette: Transztextualitás = Helikon 1996/1-2., 82-90. http://irodalomelmelet.atw.hu/genette.pdf ▪ Michael Riffaterre: Az intertextus nyoma = Helikon 1996/1-2., 67-81. ▪ Helikon 1996/1-2. (Intertextualitás) ▪ Kulcsár-Szabó Zoltán, Intertextualitás: létmód és/vagy funkció, Irodalomtörténet 1995/4., 495–541. http://epa.oszk.hu/02500/02518/00274/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1995_04_495-541.pdf 10. Kötelezı irodalom: ▪ Dorrit Cohn: Áttetszı tudatok = Az irodalom elméletei II. , szerk. Thomka Beáta, Pécs, JPTE-Jelenkor, 1996. 93-98. (a 93. old. utolsó bekezdésétıl a 98. old. 1. bekezdésének végéig)
Ajánlott irodalom: ▪ Gérard Genette: Az elbeszélı diszkurzus = Az irodalom elméletei I., szerk. Thomka Beáta, Pécs, JPTEJelenkor, 1996. 61- 98. ▪ Dobos István: Az elbeszélés elméleti kérdései. Narratológiai vázlat = Uı: Az irodalomértés formái, Csokonai, Debrecen, 2002. 119-134. http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/files/2012/02/narratologia_vazlat.pdf ▪ Borisz Uszpenszkij: A megnevezés mint nézıpontprobléma = Uı: A kompozíció poétikája, Bp., Európa, 1984. 36-55.
11. Kötelezı irodalom: ▪ Maár Judit: Az idı fogalma = Uı: A drámai és az elbeszélı szöveg szemantikai vizsgálata, Bp., Akadémiai, 1995, 20-25. Ajánlott irodalom: ▪ Paul Ricoeur: A narratív azonosság = Narratívák. 5. Narratív pszichológia, szerk. László János– Thomka Beáta, Bp., Kijárat, 2001. 15-25. ▪ Philippe Lejeune: Az önéletírói paktum = Uı: Önéletírás, élettörténet, napló. Válogatott tanulmányok, Bp., L’Harmattan, 2003. 17-46. ▪ Paul de Man: Az önéletrajz mint arcrongálás = Pompeji 1997/2-3., 93-107. ▪ Helikon 2002/3. (Autobiográfia-kutatás)
12. Kötelezı irodalom: ▪ Hamvas Béla: Regényelméleti fragmentum (részlet) = Uı: Arkhai és más esszék. Bp., Media Kiadó, 1994. 280-297. Ajánlott irodalom: ▪ Mihail Bahtyin: A tér és az idı a regényben = Uı: A szó esztétikája, Bp., Gondolat, 1976. 257-302. ▪ Mihail Bahtyin: A regénynyelv elıtörténetéhez = Uı: A szó esztétikája, Bp., Gondolat, 1976. 217-256. ▪ Mihail Bahtyin: A beszédmódok sokfélesége a regényben = Uı: A tett filozófiája – A szó a regényben, Bp., Gond-Cura, 2007. 168-215.
13. Kötelezı irodalom: ▪ Umberto Eco: Szövegek túlinterpretálása (részlet) = Helikon 2001/4., 514-518. Ajánlott irodalom: ▪ Umberto Eco: Szöveg és szerzı között = Helikon 2001/4., 519-532. ▪ Helikon 2001/4. (Az interpretáció érvényessége) ▪ Matei Calinescu: Olvasás és újraolvasás: a megértés térbeli és idıbeli modelljei = Literatura 1991/1., 151.
Osztroluczky Sarolta
