2017 I. félév

Közlekedés környezeti hatásai 2016/2017 I. félév

A kerékpáros közlekedés integrációja a városi, térségi közlekedésben – bike sharing, kerékpáros közösségi közlekedés

Területhasználati aspektusok

Kerékpáros integráció

3


4

Közlekedési területhasználat


5

Egészségügyi szempontok


6


7

Hogyan támogassuk a kerékpározást és a gyaloglást, a közlekedésbiztonság javítása mellett ? – New York • Jobb kerékpározási és gyaloglási infrastruktúra, • Integráció a gyaloglás, kerékpározás és a közösségi közlekedés között, • Forgalomcsillapítás lakóövezetekben, • Kevert zónák, és javuló városi környezet, • Az autóhasználat restrikciói, • Oktatás, nevelés, tudatformálás, Biztonságos Utak az Iskolába program, • Forgalomszabályozás és szankcionálás, Kerékpáros integráció

8

Módválasztás Egyéni vagy közösségi közlekedés? Mely tényezők játszanak szerepet a választásban?

- Forgalombiztonság - Utazás időtartama

- eljutási idő - átszállások száma - várakozási idő

- Utazás költségei - Utazás komfortja

- férőhelyek kihasználtsága - ülőhelyek száma

- Utazás tervezhetősége

- térbeli és időbeli rendelkezésre állás - menetrendszerűség - járatok összehangolása

0%

Tömegközlekedés Szgk Gyalog Kerékpár

Budapest

XXIII.

XXII.

Környék DK Pest

Környék ÉK Pest

Környék DNY Buda

Környék ÉNY Buda

Egyéb

XXI.

XX.

XIX.

XVIII.

XVII:

XVI.

XV.

XIV.

XIII.

XII.

XI.

X.

IX.

VIII.

VII.

VI.

V.

IV.

III.

II.

I.

Modal-split Budapesten

A munka indokú helyváltoztatások mód szerinti megoszlása

100%

80%

60%

40%

20%

A modal-split romlásának hatásai – negatív folyamatok

Közúthálózat terhelése növekszik

Közösségi közlekedés tovább lassul

Közösségi közlekedésről egyénire váltás Környezet terhelése fokozódik Szuburbanizáció, migráció erősödik

Közlekedési szolgáltató cég bevételei csökkennek, miközben a keringési sebesség csökkenése miatt a szükséges járművek száma ugyanannyi!

A szolgáltatás kialakításának stratégiai szempontjai • Infrastruktúra fejlesztése • Intermodalitás, csomóponti, hálózati infrastruktúra, kapcsolódó szolgáltatások (P+R, B+R) bővítése • Előnyben részesítés fokozása forgalomtechnikai megoldások, korrekciók alkalmazása

• Minőségi szolgáltatás nyújtása • Esélyegyenlőség biztosítása • Tarifapolitika • Információtechnológia (utastájékoztatás, tervezés informatikai támogatása) • Összehangolt közlekedési rendszer

Alternatíva - A kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedés kapcsolata - intermodalitás Budapest Közlekedésének Rendszerfejlesztési Terve 2/3-as intézkedés: Kerékpárszállításra alkalmas tömegközlekedési járművek elterjesztése

Kombinált eszközhasználat

• Héven és fogaskerekűn kerékpárszállítással • Egyéb járműveken kerékpárszállítás nélkül, kölcsönző rendszer kiépítésével, annak közösségi közlekedési hálózatba történő integrálásával A kerékpáros közlekedés részaránya Budapesten: 1,5-2%

5 – 10 %

Alternatíva - A kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedés kapcsolata

A közösségi közlekedés és a kerékpárosok gyakran versengenek egymással ahelyett, hogy kiegészítenék egymást

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek felé Dalos Péter - COWI anyagai felhasználásával

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer • Újfajta közösségi közlekedési szolgáltatás • Közlekedési csomópontokban/egyéb célterületeken elérhető • Viszonylag sűrű hálózati lefedettség • Bárki számára könnyen hozzáférhető • Ingyenesen vagy minimális díjért

• Kerékpározás = közlekedési mód • „Közbringa” = közösségi közlekedési eszköz Kerékpáros integráció

16

A KKKR kialakulása • Első generáció (ellenszolgáltatás nélkül, Amszterdam) • Második generáció (kijelölt gyűjtőhelyek, zárható kerékpárok, minimális kaució, Koppenhága) • Harmadik generáció (modern fizető-, zár-, és regisztrációs rendszerek, Portsmouth)


17

A KKKR nem kerékpárkölcsönző! Hagyományos (elsősorban turisztikai)

Közösségi (elsősorban lakossági)

Regisztráció

minden alkalommal a helyszínen

egy alkalommal a helyszínen vagy előzetesen

Hozzáférés

személyazonosságot igazoló okmány, mint letét

ügyfélkártya, bankkártya vagy mobiltelefon

Kerékpár kialakítása

normál, kereskedelemben kapható

különleges, egyedi kialakítású

Kölcsönzési idő

1 óra - több nap

néhány perc - néhány óra

Nyitva tartás

korlátozott

éjjel-nappal

Hálózati jelleg

nem

igen

Visszaadás helye

átvétel helyével megegyezik

a hálózaton belül tetszőleges (gyűjtőhely/dokkolóállomás)

Egyirányú utazás lehetősége

nem

igen

Szükséges személyzet

kiadásnál, visszavételnél és karbantartásnál

javításnál, karbantartásnál és elosztásnál

Célcsoport

elsősorban a turisták

elsősorban a lakosság (mindennapi használatra)

felhasználó

kis részben felhasználó, parkolási díjak, útdíj, közterületi hirdetés 18

Finanszírozás


KKR-ek Rendszer a világban 2004: 11, 2011: 291 neve Helyszín Kerékpárok/gyűjtő

Dátum

állomás 2011 március

Deco Bike

Miami USA

1000/100

2011 március

Mejor en Bici

Buenos Aires Argentina

500/12

2011 május

Tel-O-Fun

Tel Aviv Izrael

1500/150

2011 május

Bixi

Toronto Kanada

1000/80

2011 május

Norisbike

Nürnberg, Németország

750/66

2011 május

Bicike

Ljubljana, Szlovénia

300/31

2011 június

Stadtrad

Berlin, Németország

n.a.

2012

EcoBici

Mexikóváros, Mexikó,

4000/275

2012

NYC BkeShare

New York, USA

10000/600

2013-14

Bubi

Budapest, Magyarország

1000/74

2014

…

http://www.ecowatch.com/8-of-the-worlds-best-bike-sharing-programs1882105476.html Kerékpáros integráció

19

A bike-sharing-ról • A bike-sharing a tömegközlekedés egyik új lehetséges formája, mely az egyén szabadságát tág határok mellett fenntartja, • A kölcsönözhető kerékpárok főként rövidtávú utazásokra használhatók, illetve a tömegközlekedési, vagy akár a személygépkocsis utazások is kiegészíthetők vele, • Ezzel a rugalmas rendszerrel a tömegközlekedés háztól-házig szolgáltatássá válik, így versenyre kelhet a személygépkocsival is, Kerékpáros integráció

20

Bike-sharing rendszerek • Nulladik generáció: kezelőszemélyzet, irat leadás, Svájc, Németország, Hollandia, vasúttársasági üzemeltetés, • Első generáció: köz-kerékpárok, korlátlan használat, megrongálás, ellopás, „wietfiets”, német városok, • Második generáció: zárható támaszok, letéti díj. Kerékpáros integráció

21

Bike-sharing.3 • Korszerű, az állomások között megvalósuló kommunikáció, a kerékpár nyilvántartás, a járműkövető rendszerek alkalmazása, a megfelelő zárrendszerek beépítése, • Azonosító rendszerek, és a használat arányos díjszabás, • Különleges kerékpárok, melyek drágábbak lehetnek a bolti forgalomban lévő kerékpároknál, jellemző rájuk, a speciális alkatrészek alkalmazása, • 1998: Rennes, 25 állomás, és 200 kerékpár az indulásnál,


22

A KKKR szerepe a városi közlekedésben •

Cél – belvárosi utazásokra alternatíva létrehozása, a kínálat szélesítése – A városközpontot érintő utazások egy részének átterelése kerékpárra – → idő- és költségmegtakarítás, csökkenő környezetterhelés – Társadalmi (egészségügyi) hasznok – Fenntarthatóság

Utazás hossza Városon belüli utazások

hosszú

Személygépjármű

közepes

Közösségi közlekedés

rövid

•

Célcsoport: – belvárosban közlekedő – 25-60 éves

Közösségi kerékpár

Taxi

Magán kerékpár

Gyaloglás

alacsony


közepes

magas

Utazási költség

23

A kerékpáros közlekedők típusai


24

Munkamegosztási összetevők


25

Bike-sharing funkciók • Turisztikai célú rendszer, • Pályaudvarokat kiszolgáló rendszer, • Közös kerékpárok (Pool bike) – munkaadói, szolgálati jelleg -, • Egyetemi, helyi közösségi, zárt közösség, több telephely, • Nyitott közcélú rendszerek, közösségi, szabadon igénybevehető, belvárosi, Kerékpáros integráció

26

Bike-sharing – felépítés, rendszer elemek • • • •

Dokkoló egységek, leadó-, felvevő helyek, A kerékpárok, A kommunikációs, informatikai rendszer, Az elosztáshoz szükséges járművek, utánfutók,


27

A rendszer elemei – szolgáltatási terület


28

Regisztráció, információtechnológiai háttér


29

Ügyfél-azonosítás, rendszerhozzáférés


30

Kerékpár-újraelosztó és - karbantartó rendszer


31

Gyűjtőhelyek és kerékpárok


32

Budapest - Területi lehatárolás • Körzetenkénti adatok: – – – –

Demográfiai (KSH) Gazdasági (KSH) Oktatási (KSH) Helyváltoztatások (BKV házt.felv.)

• Közösségi közlekedés • Kerékpározhatóság – Adottságok – Infrastruktúra – Közúti közlekedés


33

Területi változatosság 

Területi Változatosság Mutató – mód szerint –

Helyváltoztatások száma

–

Lakosság

–

Munkahelyek száma

–

Irodaterület

–

Oktatási intézmények férőhelye/létszáma


34

Pl. Budapest – Koppenhága

Város:

Budapest

Koppenhága

Gyűjtőállomások száma:

98 db

120 db

Kerékpárok száma:

1150 db

2000 db Kerékpáros integráció

35

Korlátozó tényezők • Elavult szabályozási környezet • Kialakulatlan kerékpárosbarát közlekedési infrastruktúra (gépjárműforgalom csillapítása, sebességének csökkentése, akadálymentesítés) • Korlátozottan elérhető adatok a kerékpáros közlekedésről, a kerékpárral közlekedők szokásairól • Kezdetleges a kerékpáros közlekedés integrációja a közlekedéspolitikába (szakma, városvezetés) • KKKR „best practice” kialakulóban Kerékpáros integráció

36

Kritikus feladatok • Érintettek folyamatos bevonása • Tulajdonviszonyok egyeztetése • Megvalósítandó rendszer „testreszabása” • Kommunikáció a tervezés során • Kommunikáció a megvalósítás során • Kommunikáció a sikeres működtetés érdekében Kerékpáros integráció

37

A KKKR felé – piaci űr


38

Közvélemény kutatás elutasító

64

nyitott

20

szabadidős

13

24

0%

18

18

31,3

23

20%

biztosan nem venném igénybe

40% Valószínűleg nem

11

Talán


1,5

17,7

25

16,5

60%

80%

Valószínűleg

5,5

12,4

100%

biztosan igénybe venném 39

A KKKR felé Célcsoportok • Az elkészült piackutatás alapján a budapesti rendszer potenciális felhasználói elsődlegesen a 25-45 év közötti városlakók lehetnek, akik mindennapos utazásaik során érintik a belvárost. Célkitűzések • Cél a budapesti – elsősorban a belvárosi – utazásokhoz hatékony és környezetbarát alternatíva létrehozása, a jelenleg elérhető közösségi közlekedési kínálat szélesítése. A közösségi kerékpáros rendszer olyan alternatíva lesz a városban közlekedők számára, amelyet bármikor igénybe vehetnek. Segítségével időt takaríthatnak meg, valamint a rendszernek köszönhetően csökkenhet a környezetterhelés (levegő, zaj stb.). A külföldi KKKR-ek adatai alapján a városokban átlagosan a lakosság 15 százaléka regisztrált felhasználó, és a személygépkocsival megtett utazások akár 5 százalékát ki lehet váltani. Kerékpáros integráció

40

Integráció


41

A KKKR-ek jellemzői: • • • •

Minden regisztrált ill. eseti felhasználó számára hozzáférhető, Éjjel-nappal működik, A kerékpárok felvétele és leadása automatikus (önkiszolgáló), Nagy népsűrűségű, vegyes területfelhasználású körzetekben működik, • Fő utazási célpontokat és közlekedési csomópontokat szolgál ki, alkalmazási területe általában a városok központi része, • Használata rövid időre (jellemzően az első 30 percre) ingyenes, vagy nagyon olcsó, ezt követően a használati díj progresszíven növekszik, ösztönözve a kerékpárok gyakori, rövid távú igénybe vételét,


42

A rendszer • 98, közterületen kialakított moduláris, bővíthető gyűjtőállomás, összesen 1514 dokkoló állással • Átlagosan 300-500m távolság a gyűjtőhelyek között • 20 km2 lefedett terület • 1150 db egyedi kialakítású, strapabíró, lopás ellen védett, kevés karbantartást igénylő kerékpár • Kamerás megfigyelőrendszer a lopás és a vandalizmus minimalizálása érdekében • 6 db környezetbarát meghajtású szállító jármű Kerékpáros integráció

43


44

Dokkoló állomás


45

Infrastruktúra - ütemezés • I. ütem: a KKKR bevezetéséig végrehajtható forgalomtechnikai és kis mértékű szegély korrekciókat igénylő beavatkozások, illetve esetenként a parkolási rend átalakítás. • II. ütem: 3 éven belül megvalósítható javaslatok, amelyekhez szükség van építési engedélyre, így az I. ütembe időbeli korlátok miatt nem férnek be. • III. ütem: Azok az intézkedések, amelyek jelentős építési beavatkozást és/vagy közlekedéspolitikai döntést igényelnek. Ezek a beruházások nem a KKKR miatt szükségesek, hanem más közlekedési szempontok érvényesítése miatt, de ezekben a projektekben is érvényesíteni kell a kerékpáros közlekedés szempontjait. Kerékpáros integráció

46

Működés elve, folyamata kerékpár felvétele automatikusan, elektronikus azonosítást (bankkártya, személyes regisztráció) követően történik •

• első időszak (jellemzően fél óra) ingyenes, utána lépcsősen emelkedő, időarányos díj

• gyakran használók részére bérlet (kedvezményes vagy időkorlát nélküli használat)

» online regisztráció » bankkártya » mobiltelefon Kerékpáros integráció

47

Üzemeltetés • • • • •

kerékpárok folyamatos, egyenletes elosztása az állomások között szoftver rendszer üzemeltetése kerékpárok és állomások karbantartása, javítása, pótlása ügyfélszolgálat működtetése hirdetési felületek értékesítése, hirdetések elhelyezése (konstrukciótól függően)

bevételek: • a kerékpárokon és az állomásokon elhelyezett hirdetések bevételei (konstrukciótól függően) • használati díj • bérletek eladása Kerékpáros integráció

48

A rendszer működése a kommunikáció szempontjából


49

Rendszer működés • • • • •

Terminál, azonosítás, chip kártya, Központ lekérdezés, Kerékpár hozzárendelés, nyitás, Kerékpár igénybevétel, adatáramlás, Kerékpár leadás, más állomáson, azonosítás, szabad dokkoló egység, • Adatáramlás, terminál, központ, Kerékpáros integráció

50

A 4. generáció egyes elemei


51

Kerékpár felvevő, leadó állomás


52

Útburkolati jelzés rendszer


53

Telepítés, metró állomás


54

Barcelonai helyzet


55

Állomások forgalma


56

Kerékpár sáv hálózat


57

Kerékpáros barát intézkedések • Főútvonalak kerékpározhatóvá tétele, – Kerékpársávok, kerékpáros nyomok – Útfelújításoknál kerékpáros szempontok – érvényesítése – Meglévő hálózat folytonossá tétele és az akadálymentesség javítása

• Autóbuszsávok kerékpározhatóvá tétele – Minden új létesítéskor vizsgálandó – Forgalomnagyságtól és igényektől függ Kerékpáros integráció

58

Kerékpáros barát intézkedések • Csomópontok átalakítása, előretolt kerékpáros felállóhelyek – A kerékpár előnyben részesítésének és a biztonság növelésének jó eszköze. – Segíti az átjárhatóságot és a kanyarodást

• Egyirányú utcák megnyitása – Egy nagyobb területre egységesen kell bevezetni. – Egyértelmű elsőbbség szabályozással és tájékoztatással. Kerékpáros integráció

59

Kerékpáros barát intézkedések • Kerékpártámaszok – Közterületi kerékpártámaszok és B+R jellegű kerékpártárolók bővítése

• Forgalomcsillapítás – Gyalogos és kerékpáros övezet bővítése. – Sebesség csillapítás

• Akadálymentesítés – Rámpák, tolósínek, kerékpáros átkötések. Kerékpáros integráció

60

Az imázs és a kommunikáció jelentősége - Koppenhága


61

Értékrend - Koppenhága


62

Sokféleség - Koppenhága


63

Időjárás függetlenség


64

Marketing, arculat - Koppenhága


65


66

Kapcsolódó anyagok: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása Budapesten (Megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés) - 2009. május, COWI Magyarország Kft. > > • Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása Budapesten, II. fázisú projektdokumentáció anyagai. (Parking Kft, 2010.július) >> • A Budapesti közösségi kerékpáros közlekedési rendszer bevezetéséig szükséges infrastruktúra intézkedési javaslatok (TANDEM Mérnökiroda - COWI Magyarország Kft., 2010. július) >> • http://www.ktk-ces.hu/Mobilitas_es_infrastuktura_PEJ_Kalman.pdf Fotók: • Brüsszeli példák (Magyar Kerékpárosklub) https://picasaweb.google.com/magyar.kerekparosklub/BrusszeliKerekparosKozlekedesVeloCity2009# • Londoni példák: (Bencze-Kovács Virág) • https://picasaweb.google.com/b.k.virag/London_by_bike_2011apr# • Budapesti példák: (Bencze-Kovács Virág) https://picasaweb.google.com/b.k.virag/BudapestSziveKerekparral2011# • Koppenhága (Magyar Kerékpárosklub) https://picasaweb.google.com/magyar.kerekparosklu/KoppenhagaUtjaiKerekparral2010junius# • Svájci példák: (Bencze-Kovács Virág) • https://picasaweb.google.com/b.k.virag/KP_svajc#


67

2017 I. félév

Recommend Documents