2017. TANÉV I. FÉLÉV

UTOLSÓ FIRSSÍTÉS: 2016. augusztus 29.

SZOCIOLÓGIA ALAPSZAK TANTÁRGYI ADATLAP NAPPALI TAGOZAT 2016/2017. TANÉV I. FÉLÉV

I. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Bevezetés a filozófiába

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN102 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Gáspár Csaba László, egyetemi docens Javasolt félév: 1 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): k Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus célja, hogy megismertessen a filozófia nagy témaköreivel a legjelentősebb gondolkodók segítségével. A hangsúly a gondolkodás tárgyain van, mivel azonban a gondolkodás a gondolkodók műveiben elevenedik meg tanulmányozható formában, a gondolkodói teljesítmények pedig szellemtörténeti kontextusba ágyazódnak, ezért a jelentősebb filozófusokat tárgyalva a szellemi környezetet is bemutatjuk. Ilyenformán a hallgató betekintést nyer a filozófiai gondolkodásba, és megismeri történeti alakulásának vázlatát. Tantárgy tematikus leírása: A kurzus Immanuel Kantnak a filozófiát „világpolgári értelemben” (weltbürgerlich, Logik A 25) meghatározó kérdései szerint tagozódik: 1. Mit tudhatok? — Metafizika és ismeretelmélet (a valóság léte és megismerhetősége (forma/idea és anyag, tudat, idealizmus és materializmus; tapasztalás, szkepszis, verifikáció); 2. Mit kell tennem? — Erkölcsfilozófia (a moralitás igazolhatósága, az etikai norma, szabad akarat és determinizmus, lelkiismeret, hedonizmus, etikai felfogások (eudaimonizmus, utilitarizmus, kötelesség- és céletika stb.) etika és jog); 3. Mit remélhetek? — Vallásfilozófia (a homo religiosus, hit és tudás, vallás és értelmesség, újkori valláskritika); 4. Mi az ember? — Filozófiai antropológia (test - lélek - szellem, szubsztancialitás/esszencia és egzisztencia/történelmiség, individualitás és társadalmiság). Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) kollokvium Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Tankönyv (bármelyik választható): ANZENBACHER, ARNO: Bevezetés a filozófiába. Herder, Bp., 11993. STEIGER KORNÉL: Filozófia. Középiskolai tankönyv. Holnap Kiadó, Bp., 21998. TURAY ALFRÉD - NYÍRI TAMÁS - BOLBERITZ PÁL: A filozófia. Lényege, alapproblémái és ágai. SZIT, Bp. TURGONYI ZOLTÁN: A filozófia alapjai — és történetének vázlata. Egyházfórum Alapítvány, Bp., 1993. Szöveggyűjtemény: ANZENBACHER, ARNO: Bevezetés a filozófiába. Herder, Bp., 1993. STEIGER KORNÉL (SZERK.): Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény. Holnap Kiadó, Bp., 1992.

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Filozófiai bevezetések: BOËTHIUS: A filozófia vigasztalása. (Ford. Hegyi György) [»Az ókori irodalom kiskönyvtára«] Európa, Bp., 1979. DESCARTES, RENÉ: Elmélkedés az első filozófiáról. (Ford. Boros Gábor) [»Mesteriskola«] Atlantisz, Bp., 1994. HUSSERL, EDMUND: A filozófia mint szigorú tudomány. (Ford. Baránszky Jób László) Kossuth Könyvkiadó, 1993. JASPERS, KARL: Bevezetés a filozófiába. (Ford. Szathmáry Lajos) [»Mérleg«] Európa Könyvkiadó, Bp., 1987. JASPERS, KARL: A filozófiai gondolkodás alapgyakorlatai. (Ford. Szerémy György) [A Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Egyetem jegyzete] Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 2000. ZIMMER, ROBERT: A kapu újra nyílik. Kulcs a klasszikus filozófiai művek jobb megértéséhez. (Ford. Harmat Márta) Helikon Kiadó, 2008. ZIMMER, ROBERT: Filozófusbejáró. Kulcs a klasszikus filozófiai művek jobb megértéséhez (Ford. Deréky Géza) Helikon Kiadó, 2006. Filozófiatörténetek: STÖRIG, HANS JOACHIM: A filozófia világtörténete. (Ford. Zoltai Dénes, Frenyó Zoltán, Neumer Katalin, Tőkei Éva) Helikon Kiadó, 1997. NYÍRI TAMÁS: A filozófiai gondolkodás fejlődése. SZIT, Bp., 4 kiadás é.n. TARNAS, RICHARD: A nyugati gondolat stációi. (Ford. Lázár A. Péter). AduPrint, Budapest 1995. RUSSELL, BERTRAND: A nyugati filozófia története. (Ford. Kovács Mihály) Göncöl Kiadó, 1994.

Tantárgy neve: Bevezetés a kulturális antropológiába

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN103 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem:

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. habil. Kotics József, egyetemi docens Javasolt félév: 1 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Az előadás a közös társadalomtudományi képzésben résztvevők, valamint a szabad bölcsészet szakra járók számára kíván alapozó ismereteket nyújtani. A bevezető kurzus célja, hogy betekintést nyújtson a kulturális antropológiáról vallott különböző felfogásokba, bemutassa annak részterületeit kezdve az egyéni életúttal a társadalom legfelsőbb szintű szerveződéséig bezárólag. Az átfogó témákat tárgyaló előadások azt szolgálják, hogy a hallgatók ismerkedjenek meg a kulturális antropológia alapfogalmaival, kérdésfelvetéseivel, problémalátásával, módszereivel. Tantárgy tematikus leírása: 1. Az antropológia fogalma, helye a tudományok rendszerében. Az antropológiai kutatás tárgya, a kutatás módszere. 2. Az antropológia és a társtudományok. 3. Az antropológia szakterületei. 4. A saját társadalom antropológiai kutatása. 5. Az antropológia Magyarországon. 6. Elméletek az antropológiai kutatásban. 7. Elméletek az antropológiai kutatásban. 8. Antropológia kultúrafogalmak. 9. Az etnográfiai terepmunka. 10. Az etnográfiai írás. 11. Gazdasági rendszerek 12. Politikai rendszerek. 13. Rokonsági rendszerek. 14. A természetfeletti Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) írásbeli vizsga Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Hollós Marida 1993 Bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest: ELTE BTK Kulturális Antropológia Kunt Ernő 2003 Az antropológia keresése. Budapest: L’Harmattan Leach, Edmund Szociálantropológia. Budapest: Osiris Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Service, E. R. – Sahlins. M. D. – Wolf, E. R. 1973 Vadászok, törzsek, parasztok. Budapest: Kossuth, 15-59, 139-284. Kozma Tamás

1977 A kultúra-fogalom értelmezései a polgári társadalomkutatásban. Népi kultúra – népi társadalom. 10: 279-306. Lévi-Strauss, Claude 1979 Szomorú trópusok. Budapest: Európa, 49-62, 204-235.

Tantárgy neve: Bevezetés a politikatudományba


Tárgyfelelős (név, beosztás): Fekete Sándor, egyetemi tanársegéd Javasolt félév: 1 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tárgy célja, hogy az elsőéves hallgatók számára bevezetést nyújtson a politikatudomány alapfogalmaiba, problémaköreibe, kutatási területeibe, elméleteibe és módszereibe. A kurzus során a politikatudományt elhelyezzük a társ-diszciplínák közegében, csakúgy, mint a politikát annak tágabb társadalmi környezetében. Tárgyaljuk a meghatározó politológiai irányzatokat és iskolákat, a különböző politikai ideológiákat és politikai rendszereket, számba vesszük a politika folyamatait, szereplőit és intézményeit. Tantárgy tematikus leírása: 1. Bevezetés. A tantárgy követelményeinek ismertetése. 2. A politikatudomány természete, létalapja, kialakulása. 3. Alapfogalmak I.: a politika és a hatalom fogalmának értelmezése. 4. Alapfogalmak II.: állam és állampolgárság, szuverenitás, legitimitás. 5. Elméletek, irányzatok, iskolák a politikatudományban. 6. Megközelítések és vizsgálati területek a politikatudományban. 7. A politika környezete I.: törésvonalak és társadalmi tagoltság. 8. A politika környezete II.: politikai ideológiák (történeti és elméleti megközelítés). 9. A politika környezete III.: politikai ideológiák (típusok). 10. A politika környezete IV.: politikai kultúra. 11. A politika környezete V.: nemzetközi kapcsolatok. 12. A politika környezete VI.: politika és gazdaság. 13. A politikai rendszerek. 14. Politikai rendszerváltozás Magyarországon. A vizsgakérdések megegyeznek a tematika témaköreivel. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Aláírás és szóbeli kollokvium Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Gallai Sándor – Török Gábor (szerk.): Politika és politikatudomány. Budapest, Aula Kiadó, 2003, 2005. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Bihari Mihály – Pokol Béla (2008): Politológia. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Fisichella, Domenico (2001): A politikatudomány alapvonalai. Budapest, Osiris Kiadó. Gyurgyák János (2003): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Budapest, Osiris Kiadó.

Tantárgy neve: Szociológiatörténet I.


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 1 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus célja, bevezetni a diákokat az eszmetörténeti alapismeretekbe, továbbá a szociológia fogalmi apparátusának elsajátításához nyújt segítséget, a kategóriák szociogenézisének bemutatásával. Az ipari és politikai forradalom hatása a társadalomra. A társadalomtudományi gondolkodás sajátosságai a szociológia megjelenése előtt. A társadalmi modernizáció és a szociológia. A szociológia elméleti előzményei; a felvilágosodás, a szerződéselméletek és mindezek kritikái. A pozitivizmus tudományfelfogása és társadalom-felfogása. A felvilágosodás utóélete és az ipari társadalom utópiái. Liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus. A liberalizmus szociológiai relevanciája. A szabadság problémája a társadalomtudományban. Liberalizmus és demokrácia, egyén és társadalom viszonya. A konzervatív liberális társadalomelmélet kezdetei. A marxizmus ismeret- és társadalomelmélete. A termelésből és elosztásból fakadó konfliktusok; az elidegenedés, a kizsákmányolás stb. A tulajdonformák elmélete, a tudomány társadalmi szerepe. A tudományok és a társadalom fejlődésének eszméje, szabad verseny és kiválasztódás, a szociáldarwinizmus. Tantárgy tematikus leírása: 1. A szociológia előzményei 2. Szerződéselméletek. Hobbes, Rousseau. 3. Skót felvilágosodás. 4 Konzervativizmus és liberalizmus szintézise. E. Burke, A. Tocqueville. 5.. A pozitivizmus programja. A. Comte. 6. Brit társadalomelméletek. Liberalizmus és evolúcionizmus. Mill, Spencer. 7. Kritikai társadalomelmélet. Marx I. 8. Kritikai társadalomelmélet. Marx II. 9. Zh. 11. Kritikai társadalomelmélet. Marx III. 12. A német szociológia intézményesülése. F. Tönnies. 13. Formális szociológia. G. Simmel. Vizsgakérdések: 1. A szociológia előzményei, a skót felvilágosodás és a szerződéselméletek, 2. Hobbes, és J. J. Rousseau munkásságának szociológiai vetülete. 3. A pozitivizmus tudomány- és társadalom-felfogása. A. Comte. 4. A társadalmi formák marxi elmélete és a kapitalizmus kritikája. 5. A kapitalista társadalom szerkezete és a piaci viszonyok marxi elemzése. 6. A liberalizmus sajátosságai és J. S. Mill elmélete. 7. A. de Tocqueville liberális-konzervatív szintézise. 8. Az evolucionizmus az angolszász szociológiában. H. Spencer szociológiája. 9. E. Burke és a brit liberális konzervativizmus alapvető eszméi. 10. Közösség és társadalom. Tönnies elmélete. 11. Georg Simmel formális szociológiája. Félévközi számonkérés módja: zárthelyi dolgozat

Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Felkai Gábor (szerk.): A szociológia kialakulása Új Mandátum, Bp. 1999. 13-183.l 224-328. l. Némedi Dénes: Klasszikus Szociológia. Napvilág. II. rész. A klasszikus német szociológia 135-200. l. Marvin Zetterbaum: Alexis de Tocqueville. In: Leo Strauss – Joseph Cropsey (szerk.): A politikai filozófia története. Európa. Budapest, 1994. 355-385. Joseph Cropsey: Karl Marx. In: Leo Strauss – Joseph Cropsey (szerk.): A politikai filozófia története. Európa. Budapest, 1994. 412-448. A. de Tocqueville: Az amerikai demokrácia, Európa, 1993. Második kötet 7-8. fejezet. 354396. l. A régi rend és a forradalom, Atlantisz, 1994. 33-63, 169-237. l. Richard Tuck: Hobbes. Atlantisz 1993. Politika. 87-101. és Hobbes mint társadalomtudós. 132-139. Ludassy Mária: Téveszméink eredete. Atlantisz. 1991. Kényszer és szabadság. 7-32. (vagy Világosság 1989. 11. sz.) Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Th. Hobbes: Leviatán, Helikon, 1970. Második rész. Az államról 17-19. fejezet.145-170 l. 21.fej.180-192.l.29-30.fej.272-299.l. J. J. Rousseau: A társadalmi szerződésről. in: Értekezések és filozófiai levelek, Magyar Helikon, 1978. Első könyv. VI-IX. fej. Második könyv I.-VII. fejezet. 477-508. l. Harmadik könyv I.-VI. fejezet. 521-542. l. Harmadik könyv. XI-XVIII. fejezet. 554568.l. Negyedik könyv. I. fejezet. 569-571. l. F. Hutcheson: észrevételek A méhek meséjéről. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996. 3760. l. D. Hume: Tanulmány az erkölcs alapelveiről in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996.61-85. l. A. Smith: Az erkölcsi érzelmek elmélete 1. rész I. szakasz. in: Brit moralisták aXVIII. Században. Gondolat 1977. 423-451. l. Ferguson: Esszé a polgári társadalom történetéről. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996. 175-196. l. E. Burke: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz. 1990.153-195 l. A. de Tocqueville: Az amerikai demokrácia, Európa, 1993. Második kötet 7-8. fejezet. 354396. l. A régi rend és a forradalom, Atlantisz, 1994. 33-63, 169-237. l. A. Comte: A pozitív filozófia, in: Huszár-Somlai (szerk.): A szociológia Története 1917-ig III. 9-35.l. vagy Huszár-Somlai (szek.): Szociológiai szöveggyűjtemény 1993. 3-30.l. J. S. Mill: A szabadságról. Századvég. 1994. 4. fejezet. 85-105. l. H. Spencer: A szociológia elvei, in: Huszár- Somlai (szerk.): A szociológia története 1917-ig. III. 119-167.l., vagy Huszár-Somlai (szerk.): szociológiai Szöveggyűjtemény. 1993. 71-121. l. Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai, MEM 46/I. 11-36, 355-392, 46/II. 216-234. l. A német ideológia, MEM/3 17-81.l. Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. MEM 42. 82-94, 104-116. l. ( Az elidegenült munka. Magántulajdon és kommunizmus.)

Tantárgy neve: Szociológiatörténet I.


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 1 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Bevezetés a szociológiatörténetbe. Az ipari és politikai forradalom hatása a társadalomra. A társadalomtudományi gondolkodás sajátosságai a szociológia megjelenése előtt. A társadalmi modernizáció és a szociológia. A szociológia elméleti előzményei; a felvilágosodás, a szerződéselméletek és mindezek kritikái. A XIX. század eszmeáramlatai: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus. A liberalizmus szociológiai relevanciája. A szabadság problémája a társadalomtudományban. Liberalizmus és demokrácia, egyén és társadalom viszonya. A konzervatív-liberális társadalomelmélet kezdetei. A szociológia kezdetei: a pozitivizmus tudományfelfogása és társadalom-felfogása. A felvilágosodás utóélete és az ipari társadalom utópiái.(A. Comte). A kritikai társadalomelmélet kialakulása, Marxizmus és szociológia a XIX. században. A marxizmus ismeret- és társadalomelmélete: a termelésből és elosztásból fakadó konfliktusok; az elidegenedés, a kizsákmányolás stb. A tulajdonformák elmélete, a tudomány társadalmi szerepe. Az evolucionista szociológia, az organicizmus. A tudományok és a társadalom fejlődésének eszméje, szabad verseny és kiválasztódás, a szociáldarwinizmus (H. Spencer). Tantárgy tematikus leírása: A gyakorlatok témái, és a feldolgozandó irodalom. 1. A társadalomtudományos gondolkodás előzményei I. Platón: Az állam in. Platón összes művei, II. kötet, Európa, 1984. Második könyv. 84-147. l. Arisztotelész: Politika, Gondolat, 1984. Első és második könyv. 71-134. l. 2. A társadalomtudományos gondolkodás előzményei II. Machiavelli: A fejedelem. Kossuth 1996. 3. Szerződéselméletek. Th. Hobbes: Leviatán, Helikon, 1970. Második rész. Az államról 17-19. fejezet.145-170 l. 21. fej. 180-192. l. 29-30. fej. 272-299. l. 4. Rousseau. J. J. Rousseau: A társadalmi szerződésről. in: Értekezések és filozófiai levelek, Magyar Helikon, 1978. Első könyv. VI-IX. fej. Második könyv I.-VII. fejezet. 477-508. l. Harmadik könyv I.-VI. fejezet. 521-542. l. Harmadik könyv. XI-XVIII. fejezet. 554-568. l. Negyedik könyv. I. fejezet. 569-571. l. 5. Skót felvilágosodás. F. Hutcheson: észrevételek A méhek meséjéről. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996. 37-60. l. 6. Skót felvilágosodás. D. Hume: Tanulmány az erkölcs alapelveiről in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996.61-85. l. A. Smith: Az erkölcsi érzelmek elmélete V. rész 2. fejezet. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996.139-155. l. Ferguson: Esszé a polgári társadalom történetéről. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996. 175-196. l. 7. Konzervativizmus és liberalizmus szintézise. E. Burke: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz. 1990.153-195 l.

A. de Tocqueville: Az amerikai demokrácia, Európa, 1993. Második kötet 7-8. fejezet. 354396. l. A régi rend és a forradalom, Atlantisz, 1994. 33-63, 169-237. l. 8. A pozitivizmus programja. A. Comte: A pozitív filozófia, in: Huszár-Somlai (szerk.): A szociológia Története 1917-ig III. 9-35.l. vagy Huszár-Somlai (szek.): Szocoilógiai szöveggyüjtemény 1993. 3-30.l. 9. Brit társadalomelméletek. Liberalizmus és evolúcionizmus. J. S. Mill: A szabadságról. Századvég. 1994. 4. fejezet. 85-105. l. H. Spencer: A szociológia elvei, in: Huszár- Somlai (szerk.): A szociológia története 1917-ig. III. 119-167.l., vagy Huszár-Somlai (szerk.): szociológiai Szöveggyüjtemény. 1993. 71-121. l. 10. Kritikai társadalomelmélet. Marx I. A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai, MEM 46/I. 11-36, 355-392, 46/II. 216-234. l. 11. Kritikai társadalomelmélet. Marx II. A német ideológia, MEM/3 17-81.l. 12. Kritikai társadalomelmélet. Marx III. Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. MEM 42. 82-94, 104-116. l. ( Az elidegenült munka. Magántulajdon és kommunizmus.) 13. A német szociológia intézményesülése. F. Tönnies: Közösség és társadalom. Gondolat. 1983. Első könyv. Első szakasz. A közösség elmélete. 1-12. fejezet 9-39. l. Második szakasz. A társadalom elmélete. 19-30. fejezet. 5787.l. 14. Formális szociológia. G. Simmel: A szociológia problémája, és A nagyváros és a szellemi élet. In: Georg Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok Novissima 2001. 5-27.l. 223-233. l. Félévközi számonkérés módja:  A gyakorlati órák látogatása kötelező!  A félév során a hallgatók: o egy zárthelyi dolgozatot írnak, o egy prezentációt tartanak, valamint o elkészítenek egy minimum 5 oldal terjedelmű házi dolgozatot. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A félév végi osztályzat a zárthelyi a prezentáció és a házi dolgozat eredményére épül. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Lásd a tematikában! Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) 1. Felkai Gábor (szerk.): A szociológia kialakulása Új Mandátum, Bp. 1999. 13-183.l 224-328. l. 2. Némedi Dénes: Klasszikus Szociológia. Napvilág. II. rész. A klasszikus német szociológa. 135-200.

Tantárgy neve: Európai Uniós ismeretek


Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató Javasolt félév: 1 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretein belül a hallgatók megismerik az európai integráció előzményeit, történetét, fejlődését. Ismereteket szereznek az uniós intézményekről, döntéshozatali mechanizmusokról, továbbá a közösségi politikákról. A megszerzett tudás és ismeretek segíthetik a hallgatókat, hogy későbbi munkájuk során sikeresen vegyenek részt az Európai Unió fejlesztési forrásainak elnyerésére irányuló pályázatok megírásában és megvalósításában. Tantárgy tematikus leírása: 1. Az európai integráció előzményei 2. Az európai integráció előzményei 3. Az Európai Unió szerződései 4. Az Európai Unió szerződései 5. Az Európai Unió fő intézményei 6. Az Európai Unió fő intézményei 7. Az Európai Unió nem fő szervei 8. Döntéshozatali eljárások 9. Acquis communautire 10. Az Európai Unió költségvetése 11. Közösségi politikák 12. Közösségi politikák Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat Értékelése: 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles Kötelező irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, Budapest, 2002 Ajánlott irodalom: Fazekas Judit: Az európai integráció története. Novotny Kiadó, Miskolc, 2000 Zsúgyel János: Az európai integráció története. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000

Tantárgy neve: Kutatásmódszertan


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. habil. Kotics József, egyetemi docens Javasolt félév: 1 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus az empirikus társadalomkutatás alapvető kutatáselméleti és módszertani fogalmaival ismerteti meg a közös képzési szakasz során a szociológia, politológia és kulturális antropológia szakos hallgatókat. A tantárgy célja hogy megismertessen az empirikus kultúrakutatás alapvető technikáival és eljárásaival és olyan fogalmi háló ismeretével lássa el a hallgatókat, amelyre a szakterületi tanulmányok kutatás módszertani sajátosságai ráépíthetőek. Tantárgy tematikus leírása: 1. A tudomány fogalma. A tudományos kutatás természete. 2. A tudományos kutatás alapfogalmai. 3. A kutatás folyamata. 4. A kutatási terv készítése. 5. Operacionalizálás. Konceptualizálás. Mérés 6. Mintavételi eljárások az empirikus kultúrakutatásban. 7. Indexek, skálák, tipológiák 8. Adatgyűjtési módszerek: A megfigyelés típusai 9. Adatgyűjtési módszerek: A kérdőívek típusai. Kérdőívkészítés és kódolás. 10. Adatgyűjtési módszerek: Interjútechnikák 11. Adatgyűjtési módszerek: Kvalitatív terepkutatás 12. Adatgyűjtési módszerek: Kísérletek 13. Adatgyűjtési módszerek: Beavatkozás-mentes vizsgálatok 14. Adatgyűjtési módszerek: Értékelő kutatások Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) aláírás, kollokvium Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Babbie, Earl, 2003 A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi 5-379. Cseh-Szombathy László és Ferge Zsuzsa (vál.), 1971 A szociológiai felvétel módszerei. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 49-104. Kolosi Tamás – Rudas Tamás, 1988 Empirikus problémamegoldás a szociológiában. (Társadalomkutatási Módszertani Tanulmányok I.) OMIKK – TÁRKI, Budapest. Seidman, Irving, Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer. Budapest: Műszaki Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Kelemen János: 1990 Tudományelmélet: módszerek és programok. BUKSZ (2) Nyár 217-226. Moksony Ferenc: 1999 Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése.Osiris, Budapest Winch, Peter: A társadalomtudomány eszméje. 53-94. pp. II. A jelentéssel bíró viselkedés természete. III. A társadalomkutatás mint tudomány. (Hermész Könyvek) Akadémiai Kiadó, Budapest

Tantárgy neve: Információs társadalom


Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató Javasolt félév: 1 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A tárgy bemutatja az információs társadalom jellemzőit, megismertet kiépülésének folyamatával és hatásaival. Felhívja a figyelmet az infokommunikációs eszközök elterjedése által megnyíló lehetőségekre és veszélyekre, elemzi a társadalmi egyenlőtlenségek alakulására gyakorolt hatását. Bepillantást nyújt a hálózatelméletbe és a hálózatelemzési technikákba. Motiválja a hallgatókat a digitális írástudás elsajátítására, fejlesztésére. Erősíti azon készségüket, hogy az infokommunikációs eszközöket ismeretszerzésre, kapcsolatok fenntartására és az emberi életminőséget javító célokra használják, valamint képesek legyenek másokat ebben segíteni. Tantárgy tematikus leírása: 1. Az „információs társadalom” fogalmának eltérő értelmezései 2. Az információs társadalom korának összehasonlítása a premodern és modern társadalmak korszakaival 3. A tudás és információ, mint fejlesztési erőforrások 4. A hagyományos és az infokommunikációs kapcsolati hálók 5. Az infokommunikációs eszközök és technikák változásai, valamint a társadalomra gyakorolt hatásaik 6. A z „athéni modell” és az „orwelli modell” 7. A társadalmi nyilvánosság kiszélesedése, a kommunikáció és a tömegkommunikáció 8. Az Internet, a hálózatiság paradigmája, a digitális írástudás 9. A társadalmi alrendszerek átalakulása 10. Az információk elérésének eltérő esélyei, a digitális szakadék kialakulásának veszélye 11. A társadalmi egyenlőtlenségek rendszerének újra strukturálódása 12. Az információs társadalom horizontján megjelenő különböző lehetséges jövők Félévközi számonkérés módja: zárthelyi dolgozat Értékelése: 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles Kötelező irodalom: BARABÁSI Albert-László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003 CASTELLS, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat, Budapest, 2005 Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem, Budapest, Typotex Kiadó, 2003. Ajánlott irodalom: FUKUYAMA, Francis: Bizalom. Európa, Budapest, 2007

Tantárgy neve: Szociálpolitika


Tárgyfelelős (név, beosztás): Javasolt félév: 1 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A szociálpolitika tárgy keretén belül a hallgatók megismerkednek a szociálpolitika fogalmával, és a szociálpolitika és a politika kapcsolatrendszerével. A piac, a redisztribúció és a szociálpolitika kapcsolatrendszerével. A szociálpolitikára ható főbb értékekkel továbbá a modern ideológiákkal: a liberalizmus, a konzervativizmus, a szocializmus jellemzőivel. A jóléti államok kialakulásával. A jóléti államok típusaival: A liberális jóléti állam. A konzervatív jóléti állam. A szocialista jóléti állam. Szociálpolitikai technikák és a szociálpolitika intézményrendszereivel. A szegénység központi szerepet játszik az oktatási programban. A szegénység mérésének problémája: úgymint abszolút és relatív szegénység, a szegénység nagyságának mérése szintén kiemelt szerepet játszik az oktatás során. A szegénység alakulása Magyarországon különös tekintettel Borsod megyére. Szegénypolitika, segélyezés dilemmái Magyarországon. Szociálpolitika intézményrendszere Magyarországon. Tantárgy tematikus leírása: 1. Bevezetés; a szociálpolitika fogalma 2. Szociálpolitikai és politika 3. A piac és redisztribúció 4. A szociálpolitikára ható értékek 5. Modern ideológiák és a szociálpolitika 6. A jóléti államok kialakulása Európában, a jóléti állam típusai 7. Szociálpolitikai technikák 8. Szociálpolitika szinterei és intézményrendszerei. 9. A jövedelem elosztása és újraelosztása 10. Szegénység 11. A szegénypolitika, segélyezés 12. Egészségügyi ellátás Magyarországon 13. Oktatás rendszer Magyarországon, hajléktalan ellátás 14. Szociálpolitikai kihívások Borsod megyében 15. Összefoglalás Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Önálló feladat elkészítése, az aláírás megszerzéséért (a konkrét feladat kijelölésére az első előadáson kerül sor), és vizsga, melynek anyagát a kötelező irodalom és az előadások anyaga képezi Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50% - 50% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) 1. Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. ELTE Szociologiai Intézet Szociálpolitika Tanszéke és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2. Esély című folyóiratból 3 cikk (amely az órán kerül kijelölésre

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) 1. A jóléti állam közgazdasági megközelítésben, szerk. Semjén András, ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitika Tanszéke és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest,1998. 2. C.Wofgang Müller: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá, ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitika Tanszéke és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest,1998.

Neptun kód: Az óra címe: Terepgyakorlat I.

BTSCN112 BTSCL112 Oktató:

Az óra címe angol nyelven: Field Work I.

Dr. Szabó-Tóth Kinga

Tárgyjegyző: Dr. Szabó-Tóth Kinga Az óra időpontja: csütörtök: 14-16 09. 10. 14-19

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága: Beszámolási Heti óraszám: Kreditérték: Előfeltétel: kötelezettség 2/10 gyakorlat gyakorlati jegy 3 Az óra rövid tartalmi ismertetése: A terepgyakorlat célja az, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a szociológiai terepkutatás alapjaiba. Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése: Nappali tagozatos hallgatóknak: A félévi feladat: Családfa készítése és családtörténet írása. Az óra típusa:

A terepgyakorlat során minden hallgató beszámol az általa készített családtörténet elemzésről. A félév során az alábbi időpontokban és témákban lesznek kontaktórák, melyek segítik a hallgatókat a félévi feladat elkészítésében: 1. A félévi feladat bevezetése (szeptember 8.) 2. Interjúkészítés módszertana, az interjúvázlat elkészítése (szeptember 15.) 3. Családfa készítés és családtörténet írás (szeptember 22.) Az elkészített anyagokat (családfa és családtörténet) 10 perces prezentáció formájában mutatják be a hallgatók november 17-én, csütörtökön 14-18 óra között! Levelező tagozatos hallgatóknak: A félév során a hallgatók saját családjukról családtörténetet készítenek, melyhez családfát mellékelnek. A félév során a kontaktóra segítséget ad a feladat elvégzéséhez. Jegy szerzésének feltételei: A gyakorlati jegy megszerzése érdekében a hallgatóknak saját családjukról családtörténetet kell készíteniük, melyhez családfát kell mellékelniük. A családtörténet elkészítéséhez minimum 3 interjút kell készíteni, melyben az alábbi témákra kel kitérni: -a család története -a család társadalmi státusza, illetve annak változása -a családban élők egymáshoz való viszonya -a családszerkezetben történő változások Az órák látogatása kötelező!! Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke: Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke: Somlai Péter: Családmonográfiák. Budapest, 1978, Szociológiai Füzetek, 18. szám. Egyéb tudnivalók: -

Tantárgy neve: Számítástechnika

Tantárgy Neptun kódja: BTSZÁMTECH Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Attila, egyetemi docens Javasolt félév: 1 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus célja a hallgatók megismertetése a számítógép használatával a társadalomkutatásokban. A kurzus során a hallgatók megismerkednek az információs társadalom alapfogalmaival. Elsősorban azt tanulják meg, hogyan lehet kihasználni a számítógép és internet nyújtotta lehetőségeket a minőségi társadalomtudományi munkában, illetve azt is, a technikai lehetőségek milyen kockázatokat rejtenek. Tantárgy tematikus leírása:  Informatikai támogatás a kutatás előkészítése során  Informatikai eszközök az adatgyűjtés során  Társadalom az interneten: a hálózati társadalom és a társadalmi szoftver fogalmai  On-line kérdőív készítés  On-line adatbázisok elérése és használata  Internet és plágium – kockázatok tanulmányírás közben  Informatikai támogatás a kutatási jelentés/tanulmány írás során  Jelentéskészítés és prezentáció Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A félév során a hallgatók folyamatosan házi feladatot kapnak, amelyeket határidőre el kell készíteniük. (prezentációk készítése, diagramok, táblázatok szerkesztése, on-line kérdőív szerkesztése). Az el nem készített házi feladatok esetén a tárgy aláírása is elmarad. A félév során összesen maximum háromszor lehet hiányozni, ennél több hiányzás esetében a hallgató nem kap aláírást. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) CASTELLS, Manuel: Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra I. kötet: A hálózati társadalom kialakulása, GONDOLAT-INFONIA, Budapest, 2005. BARABÁSI Albert-László: Behálózva – A hálózatok új tudománya. MAGYAR KÖNYVKLUB, Budapest, 2003. SAJTOS László – MITEV Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. ALINEA KIADÓ, Budapest, é.n. (10. fejezet, 367-393)

2017. TANÉV I. FÉLÉV

Recommend Documents