2017 I. félév

SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék által meghirdetett szakdolgozati témák 2016/2017 I. félév

Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport

MSc hallgatók számára meghirdetett kísérleti szakdolgozati témák Dr. Feigl Gábor Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport

Különböző nehézfém-eloszlások hatása a mezőgazdasági növények gyökérarchitektúrájára A gyökérrendszer szerkezetének kialakulását endogén és környezeti jelek szabályozzák. A nehézfémek (NF), mint külső jelek a gyökérzetben a stressz-indukált morfogenetikai válasz (SIMV) fenotípus kialakulását okozhatják, melynek eredményeképpen egy kevésbé mélyre hatoló, sokkal inkább elágazó gyökér struktúra alakul ki. A SIMV megjelenését a NFek talajban való heterogén eloszlása befolyásolhatja, ezért a tervezett kutatás homogén és inhomogén módon eloszló NF-ek gyökér architektúra módosító hatását hasonlítja össze mezőgazdasági modellnövények esetén. Módszerek: rhizotron, fény-, fluoreszcens- és konfokális mikroszkópia, spektrofotometria, spektrofluorimetria, immunofluoreszcencia, biotin-switch, western blot.

Kísérletes téma, elsősorban MSc hallgatók részére (2-3 fő). E-mail cím: [email protected] Biológiai Épület 2. emelet, 215.szoba

BSc hallgatók számára meghirdetett irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport

Strigolaktonok, a növényi növekedés új szabályozói

Jelátvivő gázok: a nitrogén-monoxid és az etilén kapcsolata a növekedésszabályozásban http://d3b065mnuq5ztn.cloudfront.net/ content/ppbiost/38/2/717/F1.large.jpg

Zsírsav nitráció állatokban és növényekben

http://www.worldclimatereport.com/wp-images/spinach_fig2.JPG

http://www.pharmacology.us/FacultyPics/635695235899851863fig8.jpg

E-mail cím: [email protected] Biológiai Épület 2. emelet, 252.szoba

MSc/BSc hallgatók számára meghirdetett kísérleti szakdolgozati témák Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport

A szelén egyes formái hogyan befolyásolják a különböző mértékben felhalmozó növények gyökérzetének növekedését?

http://previews.123rf.com/images/borzaszto/borzaszto1304/borzaszt o130400010/19147051-Vector-illustration-of-a-fresh-young-plantwith-strong-roots-Stock-Vector.jpg


http://www.medicalnewstoday.com/conte nt/images/articles/287/287842/selenium.p ng


Mi a strigolaktonok, mint új növényi hormonok szerepe a szelén által szabályozott gyökérnövekedés során?

https://cda.kaust.edu.sa/pages/Page2015-03-24_03-36-30-PM.aspx


http://wildflowerfinder.org.uk/Flowers/ C/Chameleon/5DeOxyStrigol.png


Mi az etilén szerepe a szelén által szabályozott gyökérnövekedés során?

http://f.tqn.com/y/chem istry/1/S/L/G/1/ethylene .jpg

https://bio.kuleuven.be/pf/molecular_plant_biology/image s/signaling/image_preview



Mi a nitráció és a nitroziláció, mint poszttranszlációs módosítások szerepe a szelén által szabályozott gyökérnövekedés során?


BSc hallgatók számára meghirdetett irodalom-feldolgozó szakdolgozati téma Dr. Szőllősi Réka Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport

Nehézfém-stressz indukálta sejtfal-változások gyökérben


Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport

Adventív növények a magyar flórában Dr. Bagi István Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport •

A magyar flórában több száz adventív növényfaj fordul (fordult) elő. Ezek jelentős része nem bír lényeges szereppel, a természetközeli növénytársulások struktúráját nem, vagy alig befolyásolja. Mintegy 40-50 azonban a természetes vagy a természetközeli társulások erős átalakulását, degradációját, felbomlását okozza, úgynevezett transzformer faj. Természetvédelmi szempontból ezek jelenléte nemkívánatos, ugyanakkor elméleti szempontból fontos annak vizsgálata, hogy a természetes állományokba való behatolást mely tényezők segítik elő; a behatoló növényfaj mely populációbiológiai, (szaporodás)stratégiai vagy egyéb sajátosságai játszanak abban szerepet, hogy a természetes társulásokba sikeresen kolonizáljon, ott tartósan fennmaradjon, továbbá melyek azok az ökológiai tényezők, melyek terjedését elősegítik, illetve a társulások oldaláról szemlélve a kérdést, miért képtelen egy-egy természetes növénytársulás az agresszív behatolónak ellenállni.

•

A szakdolgozó feladata a kiválasztott adventív növényfaj hazai és külföldi szakirodalomra alapozott monografikus feldolgozása, emellett önálló vizsgálatok végzése az adventív növényfajnak az általa veszélyeztetett társulásokban mutatott populációdinamikai sajátosságaira vonatkozóan, melyeknek ki kell terjednie az intakt és az invázióval különböző mértékben érintett társulások strukturális (minimum fajösszetételben megnyilvánuló) különbségeinek dokumentálására és statisztikai feldolgozására, de legalább az idegenhonos faj vizsgált tájtípusban mutatott cönológiai-, vagy élőhely-preferenciáinak kimutatására.


A magyar flóra természetes fajainak ökológiai - cönológiai vizsgálata Dr. Bagi István Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport • Magyarországon mindezidáig nem indult meg a természetes (vagy akár adventív) flórának olyan szintű szisztematikus feldolgozása, mint az például a Journal of Ecology számaiban megjelenő British Flora. A British Flora a vonatkozó szakirodalom áttekintése alapján közli a bemutatott növény legfontosabb strukturális - morfológiai jellemzőit, elterjedésére vonatkozó aktuális és történeti adatokat, populációbiológiai jellegzetességeit, környezeti igényeivel kapcsolatos eredményeket, cönológiai jellemzőit, egyáltalán minden olyan fontos ismérvét, amelynek ökológiai jelentőséget lehet tulajdonítani. Hasonló, a hazai flóra fajainak feldolgozására irányuló munkára - túl a Soó (1964-80) által jegyzett Synopsison - a hazai flóra fajainak jellemzéséhez alapvető szükség mutatkozik. •


A szakdolgozó feladata, hogy az általa szabadon választott faj magyarországi és releváns külföldi irodalmát lehetőleg teljeskörűen feldolgozza, az irodalomban nem szereplő vagy ellenőrzésre szoruló, elsősorban a szaporodásbiológiai, a szociális magatartás típusra irányuló jellemzők megállapítására ökológiai - cönológiai alapvetésű, terepen és/vagy kondícionált körülmények között végrehajtandó kísérleti, illetve dokumentatív munkát végezzen, ha szükségesnek látszik (pl. mert a faj ritka) a faj természetes élőhelyeire vonatkozó vizsgálatokat végezzen, vizsgálja a faj, vagy valamely populációja – néhány vagy több tulajdonságának – fenotipikus plaszticitását, az összefüggéseket statisztikai módszerekkel igazolja.

A magyar vegetáció növénytársulásai Dr. Bagi István Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport • A magyar cönológiai szakirodalomban igen kevés olyan publikáció jelenik meg, amely valamely növénytársulást, vagy valamely magasabb cönotaxon áttekintő jellemzését adja. Legtöbbször a standardok is hiányoznak, néhány kis területhez kötődő cönológiai felvétel közlése nem teszi lehetővé az adott szüntaxon változatosságának felmérését. Sokszor azok az alap karakterisztikák is hiányoznak a felvételekből, amelyeknek közlését az alkalmazott iskola (elsősorban a Zürich-Montpellier) megköveteli, pl. szociabilitás, mindamellett hiányoznak a fiziognómia egyéb jellegzetességeire utaló adatok (pl. növekedési formák). A hiányos dokumentáltság nehezíti finomabb részletek kimutatására alkalmas cönológiai standardrendszer kialakítását.

•


A szakdolgozó feladata az általa kiválasztott társulásnak vagy nagyobb területre kiterjedő, vagy finom részletekbe menő dokumentálása, amelynek ki kell terjednie mind a florisztikai, mind a fiziognómiai jellemzőkre, továbbá vizsgálatokat kell végeznie az adott társulás környezeti igényeire vonatkozóan, adatait statisztikailag is fel kell dolgoznia, részben az adott társulás alacsonyabb egységeinek kimutatása, részben a rokon társulásoktól való elhatárolása érdekében. A nagyfelbontású vizsgálatoknak a társulás texturális is strukturális sajátságainak, vagy azok változásainak, léptékfüggésének kimutatására kell irányulnia.

Adott területek vegetációtérképezése florisztikai és tradícionális cönológiai feldolgozása, a vegetáció történeti rekonstrukciója Dr. Bagi István Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport • A magyar vegetáció területekhez, leginkább kistájakhoz kötődő feldolgozása hiányzik, elavult, egyenetlen, helyenként vázlatos. Vannak területek, melyeket többször és alaposan kutattak, míg másokról soha elfogadható szintű vegetációtérkép, cönológiai feldolgozás, vagy akár enumeráció sem készült. Másik fajtája a megjelent publikációknak az "Adatok a/az .... flórájához" típusú, melyek elsősorban a ritkább növények megtalálására, újrafelfedezésére irányulnak, vagyis egy-egy jól meghatározott terület flórájával kapcsolatos információknak csak egy kis részét közlik. E témakörbe illeszkedik a vizsgált terület növényzetének retrospektív feldolgozásának lehetősége, történeti dokumentumok alapján a tájhasználat változásainak felderítése. Megjegyzendő, hogy az e témát választó hallgatók, építve megszerzett ismereteikre, gyakorlatilag infrastruktúrális háttér nélkül is hasznos és értékes tudományos dokumentáló munkát végezhetnek későbbi működésük környékén. •


A szakdolgozó feladata valamely általa kiválasztott, földrajzilag jól körülhatárolt, nem túl kis kiterjedésű kiterjedésű terület flórájának és vegetációjának teljeskörű dokumentálása, táji szinten az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR), az érdekesebb területrészek esetében ZM-vegetációtérképezés alkalmazásával. A dokumentáció magában foglalja az enumeráció elkészítését (részben akár foltszinten), a fontosabb és ritkább fajok előfordulásának ponttérképen történő rögzítését, vegetációtérkép készítését, melynek léptéke 1:10.000-nél kisebb felbontású nem lehet, a megkülönböztetett vegetációs egységek megfelelő dokumentálását, a vegetációs egységek előfordulásának okaira vonatkozó vizsgálatok végzését, leíró és statisztikai elemzésüket. A munka lehetőség szerint terjedjen ki a terület múlbeli változásainak tisztázására.

Membrántranszport és Fotoszintézis Kutatócsoport

BSc hallgatók számára meghirdetett irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák Dr. Ördög Attila Membrántranszport és Fotoszintézis Kutatócsoport

A patogéntámadásra adott növényi immunválasz

Membrántranszport, jelérzékelés és továbbítás a környezeti stresszhez való alkalmazkodás során


Növényi Stresszfiziológiai Kutatócsoport

Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák Dr. Poór Péter Növényi Stresszfiziológiai Kutatócsoport

A növények védekezése sötétben

A növényi hormonok szerepe sötétben


Kísérletes szakdolgozati és/vagy TDK témák Dr. Poór Péter Növényi Stresszfiziológiai Kutatócsoport

Sóstressz hatása a fotoszintézisre Sóstressz hatása a paradicsom termés érésére Szalicilsav hatása a fotoszintézisre Szalicilsav és etilén interakciója Szalicilsav és jázmonsav interakciója Szalicilsav szerepe az ER stressz során


Növényi Molekuláris Biológiai Kutatócsoport

Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák Dr. Csiszár Jolán Növényi Molekuláris Biológiai Kutatócsoport

(Meyer és Dick, 2010) roGFP2 szenzor fehérje

GRX1-roGFP2-t hordozó Arabidopsis vonalak

I. Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák: 1. A glutation szerepe a magasabbrendű növényekben. 2. A glutaredoxinok szerepe növényekben. 3. A növényi tioredoxinok. 4. Redox reguláció a fotoszintetikus organizmusokban. 5. A redox érzékeny „Green Fluorescent Protein” (roGFP) alkalmazása növényekben

OLYMPUS Lézer szkennelő konfokális mikroszkóp

Flureszcencia intenzitásának analízise 2 hullámhosszon

405 nm

Aránymetrikus analízis (405 nm/ 488 nm)

488 nm

0

1

2

3

4

(Schwarzländer és mtsai, 2007)


Kísérleti szakdolgozati és/vagy TDK témák Dr. Csiszár Jolán Növényi Molekuláris Biológiai Kutatócsoport

II. Kísérletes szakdolgozati és/vagy TDK témák: 1. Stressz válasz vizsgálata lúdfű (Arabidopsis thaliana) mutánsokban (gstu19, gstu24, gstf8, dhar1, 2, gpx1-8) NaCl- és ozmotikus stressz alkalmazásával (növekedési, fiziológiai paraméterek, génexpressziós változások meghatározása). 2. roGFP (redox érzékeny zöld fluoreszcens protein) fluoreszcencia változásának alkalmazása redox potenciál meghatározására, stressztolerancia jellemzésre Arabidopsis és paradicsom növényekben 3. Redox homeosztázis vizsgálata oxidatív stressz válaszban eltérő Arabidopsis thaliana mutánsokban. E-mail cím: [email protected] Biológiai Épület 2. emelet, 259.szoba

Fehérje Biokémiai Kutatócsoport

Kísérletes szakdolgozati és/vagy TDK témák Dr. Pécsváradi Attila Fehérje Biokémiai Kutatócsoport

A phloem exudátum fehérjékkel kapcsolatos vizsgálatok

A növényi nitrogén asszimiláció enzimeinek vizsgálata (Egy vagy több konkrét enzim mérése adott kísérleti élettani helyzetben.)

Növényi szövettenyésztés


Funkcionális Sejtbiológia Kutatócsoport

Irodalom-feldolgozó BSc szakdolgozati témák (angol nyelvtudás szükséges)

Prof. Dr. Fehér Attila Funkcionális Sejtbiológiai Kutatócsoport

Intelligensek-e a növények? A növényi érzékelés: mit érez egy növény? Kísérleti modellek a szomatikus embriogenezis tanulmányozására Az apomixis: megtermékenyítés nélküli magfejlődés A kis molekulasúlyú ROP GTPázok szerepe növényekben Szomatikus embriogenezis (Arabidopsis) Hogyan növekszik a pollencső?

ROP GTPáz túltermelés hatására a pollencső vége elveszti polaritását

E-mail cím: [email protected] Biológiai Épület 2. emelet, tanszékvezetői iroda SZBK Növénybiológiai Intézet 2. emelet 203/B

2017 I. félév

Recommend Documents