2016

Ikt.sz.536/2016.

Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Bókay János Szakgimnáziuma

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016.

Hatályba lép: 2016. október 01.

1

NEVELÉSI PROGRAM

2

1.

Az iskola arculata

A Bókay János gyermekorvos és tudós nevét viselő egészségügyi szakgimnázium 1968ban kezdte meg működését. 1976-tól új székhelye a Csobánc utcai, mintegy százéves patinás épület. A kezdetektől fogva az egészségügyi (humán) képzés határozza meg az iskola profilját, ám az elmúlt húsz évben a képzési formák nagy átalakuláson mentek keresztül. A közepes nagyságú iskola és tanulólétszám lehetővé teszi, hogy a diákokkal egyénileg is az átlagosnál többet foglalkozzunk. A diákok és a tanárok személyesen ismerik egymást, ekkora létszámmal még igazi közösség teremthető, mindenkire tudunk figyelni, és egyetlen diák sem vész el a sokaságban. Abban hiszünk, hogy a tanuló teljes személyiségének és tehetségének kibontakoztatása leginkább egy megértő, szeretetteljes és derűs – de emellett következetes és eredményorientált – iskolai környezetben valósulhat meg. Nálunk nem csupán a kiváló tanulmányi eredmény számít értéknek. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok képességeiket azokon a területeken bontakoztassák ki, ahol a legsikeresebbek, legjobbak lehetnek. Számos lehetőséget kínálunk a közösségi munka, önkéntesség, művészet és kreatív alkotó munka, a sport vagy a hobbitevékenységek területén. Büszkék vagyunk arra, hogy az átlagos vagy az átlagosnál gyengébb tanulmányi eredményekkel érkező tanulóink eljutnak a sikeres szakgimnáziumi érettségi vizsgáig, amellyel általános ápolási és egészségügyi asszisztens vagy regeneráló balneoterápiás masszőr képesítést kapnak, a két tanítási nyelvű képzésben részt vevő diákjaink 70-80%-a pedig felsőfokú nyelvvizsgát szerez. A felnőtt oktatásban megtalálhatják számításukat mindazok, akik szakmát szeretnének, hiszen a nappali vagy esti rendszerű fogászati asszisztens, fogászati higiénikus, fitnesswellnes instruktori képzés, a betegkísérő HÍD-képzés kiváló lehetőséget nyújt az egészségügyi szakmát tanulni kívánóknak. Az iskola környezete

Az 1899-ben épült iskola környezete városképileg és a lakók összetétele szempontjából is rendkívül sokszínű. Egyrészt a XIX-XX. század fordulójának építészete, másrészt a városfejlesztési programok nyomán a XXI. századi modernitást megjelenítő Orczy-ház és központ, harmadrészt pedig a Baross utca egyik felén végighaladó panelházas környezet határozza meg a látványt. Az összetett környezet (pl. a közeli kulturális intézmények és a „kínai piac” kontrasztja), az itt élők és/vagy dolgozók kulturális-etnikai sokszínűsége inspiráló környezetet teremthet az oktatáshoz. Ez az összetettség kiváló lehetőségeket nyújt különböző terepmunkákhoz, megfigyelésekhez, jótékonysági, közösségi munkához (szemétszedés, takarítás), kulturálódáshoz, tanórán kívüli programokhoz (pl. Turay Ida Színház, Józsefvárosi Művelődési Ház, Orczy kert, Füvészkert, Kerepesi temető) vagy a szakmához kapcsolódó ismeretbővítéshez (pl. Klinikák).

3

Az iskola helye a helyi közoktatási rendszerben, tanulói összetétele

Iskolánk a főváros egyetlen humán két tanítási nyelvű szakgimnáziuma, ahol kiemelt feltételei vannak a nyelvoktatásnak, a biológia és az egészségügyi szakmai tárgyak oktatásának. Beiskolázási területünk nem csupán a környék, a VIII. kerület, hanem az egész főváros, sőt Pest megye, a felnőtt oktatásban pedig az ország egész területe. A nappali rendszerű szakgimnáziumi képzés sok éves múlttal, markáns profillal rendelkezik. A körülbelül háromszoros túljelentkezés visszaigazolja számunkra, hogy a képzési formák különböző igényeket elégítenek ki, és mindegyiknek helye van Budapest és a közvetlen iskolai környezet képzési rendszerében. A szakgimnáziumba jelentkezők számára a legnagyobb vonzerőt az idegen nyelvi és a szakmai képzés jelenti. Mivel a különböző képzési formák felvételi elvárásai, ponthatárai mások, a hozzánk érkező tanulók tanulmányi eredmény, családi háttér, neveltségi szint és tanulási attitűdök szerint igen eltérő képet mutatnak. Ezt a sokféleséget iskolánk nagy erényének tartjuk, hiszen a különböző képességű, érdeklődésű diákok számára is tudunk megfelelő képzési formát kínálni. Tanulóink zöme életkorának megfelelő képességekkel, viselkedési normákkal, értékrendszerrel érkezik, az iskola befejezésekor megfelelő önismerettel és pályaképpel, fejlett személyiséggel hagyja el az iskolát.

4

2.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.

szeretetteljes, gyermekközpontú légkör megteremtése az iskolában humanista értékrendszer közvetítése a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelés egységének megvalósítása toleranciára való nevelés, egymás eltérő értékeinek megismerése, elfogadása és tisztelete, együttműködésre képes személyiségek nevelése európaiság- és magyarságtudat egyensúlyának megteremtése, pozitív identitás a XXI. század követelményeinek megfelelő általános műveltségi anyag megismertetése vallási és világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése, lelkiismereti szabadság biztosítása, igény alapján hit- és vallásoktatás biztosítása az erkölcsi nevelés megvalósítása a tanórákon és tanórán kívül: a felelősségérzet kialakítása másokért, önmagunkért, környezetünkért holisztikus világkép megformálása környezettudatos személyiségek formálása a tanuló mindenek felett álló érdeke, a hátrányos megkülönböztetés tilalma az ismeretek megszerzésének eszközjellege (készség-, képességfejlesztés), gyakorlatorientált felhasználása

-

2.2. -

-

A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei

A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

harmonikus, erkölcsi tartással rendelkező személyiség kialakítása különösen az idegen nyelvi és a természettudományos tehetség kibontakoztatása kulcskompetenciák fejlesztése (kommunikáció anyanyelven és idegen nyelven, matematikai, természettudományi és informatikai kompetenciák) a tanítási-tanulási folyamat motiválása, a tanulók felkészítése az élethosszig való tanulásra a tanulók viselkedés- és kommunikációs kultúrájának fejlesztése egyenlő esély teremtése a sikeres életvezetéshez, a tanuló tehetségeinek, képességeinek maximális kibontakoztatásához, az életben való sikeres eligazodáshoz fejlesztési szinthez igazított tartalmak, különösen a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, valamint a szociális hátránnyal küzdő tanulók esetében a tanulók képességeinek, egyéni fejlődési ütemének figyelembe vétele az aránytalan terhek kiküszöbölése érdekében differenciált, individualizált képességfejlesztés az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése a tanulásra kevésbé motivált, gyengébb felkészültségű tanulók oktatása, fejlesztése, szakmához juttatása a munkába állás segítése, az életpálya-építés tanítása és gyakorlása segítségével:  felkészítés a szakképzésben való továbbtanulásra,  felkészítés a szakmai vizsgákra és az egészségügyi szakmákban való helytállásra,  felkészítés a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára,  felkészítés a felsőoktatásban való továbbtanulásra,  a pályaválasztási tudatosság megalapozása, erősítése a teljes képzési idő alatt,  a szakmai alkalmasság felismerése és fejlesztése, a szakmák élményszerű megismertetése,  a humán egészségügyi szakképzés megalapozása 5

További célok és feladatok az ötéves két tanítási nyelvű szakgimnáziumban

– – – – – – –

a szakmai és általános műveltségi tartalmak angol nyelven történő oktatása; a szakmai idegen nyelvvel bővített emelt szintű nyelvoktatás fejlesztése a biológiai tehetség kiemelt támogatása újabb közismereti tárgyak bekapcsolása az idegen nyelven való oktatásba iskolai és iskolák közötti versenyeztetés felkészítés az idegen nyelvű szakmai érettségi vizsgára felkészítés az angol nyelvű érettségi vizsgára különböző tantárgyakból, egyúttal a felsőfokú nyelvvizsga megszerzésére

További célok a migráns tanulók nevelésében, oktatásában

Iskolánkban kiemelt feltételekkel fogadjuk a migráns és migráns hátterű tanulókat. A neveléshez-oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk. A tanulókkal magyar mint idegen nyelv szaktanár foglalkozik egyénileg és kiscsoportban. A tanítási órákon integráltan vesznek részt, de differenciált oktatásban részesülnek. Migránsokat segítő szervezetekkel együttműködésben valósítunk meg közös projekteket, amelyek segítik a migráns tanulók beilleszkedését és oktatását. A migráns tanulók nevelése-oktatása A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszerszerinti óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról szóló OM közlemény alapján folyik. Kiemelt céljaink a területen: - esélyteremtés a migráns és migráns hátterű tanulók számára a középiskolai követelmények sikeres teljesítéséhez - a magyar nyelvi és kulturális kompetenciák folyamatos fejlesztése - segítségnyújtás a nyelvi hátrányból fakadó nehézségek leküzdéséhez - felkészítésük a magyar rendszerű érettségi vizsgára és továbbtanulásra - integrációjuk elősegítése - elfogadásra nevelés, más kultúrák értékeinek prezentálása, tiszteletben tartása A nevelő-oktató munka eszközei eljárásai

– – – – – – – – – –

tantárgyválasztás lehetősége (l. helyi tanterv, 6. pont) a tanulócsoportok pedagógiai szempontú kialakítása (l. helyi tanterv 10. pont) elektronikus ismerethordozók alkalmazása a tanulók aktivitásán alapuló munkaformák projekt-módszer alkalmazása differenciált képességfejlesztés egyéni fejlesztési tervek csoportmunka szemléltetés gondolkodási és tanulási műveletek, technikák tanulása, tanítása (osztályfőnöki és szaktárgyi órák) – az információfeldolgozás különböző típusainak tanítása, alkalmazása, gyakorlása tantárgyi keretben – folyamatos külső és belső tanári továbbképzés segítségével az ismeretek és a 6

pedagógiai eszközrendszer bővítése – több munkaközösség által szervezett, integrált iskolai programok – tanórán és iskolán kívüli szervezett formák működtetése (tanulmányutak, táborok, projektnapok, stb.) Eszközök és eljárások az ötéves két tanítási nyelvű szakközépiskolában

– – – –

csoportbontás a felvett tanulók célnyelvi tudása, tudásszintje alapján az iskola anyanyelvű pedagógust foglalkoztat a célnyelven tanított tantárgyakat a helyi tantervben határozzuk meg a tanulók a célnyelv országainak kultúrájával is megismerkednek (célnyelvi civilizáció) – a két tanítási nyelvű oktatás angolul tanított tárgyaihoz angol nyelvű jegyzet, szöveggyűjtemény készítése – tanulás idegen nyelvű környezetben, diákcsere-programok – részvétel a nemzetközi programokban, pályázatokban

7

3.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A serdülő- és ifjúkorú tanulók személyiségfejlesztésében döntő szerepet játszik az iskola, ugyanis ebben az életkorban a fiatalok olyan jelentős komplex személyiség-változáson mennek keresztül, ami meghatározza későbbi személyiségjegyeiket. Az önismeret fejlesztése tehát döntő szerepet játszik pedagógiai tevékenységünkben, hiszen ennek során alakulhat ki a tanulók reális énképe. Ez az iskola pedagógusainak azt jelenti, hogy elfogadó magatartással, a tanulók életkori fejlettségének figyelembevételével és a fejődés elvét középpontba helyező módszerekkel végezzék ez irányú munkájukat. Az iskola életének minden területe lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek tevékenységük során minél teljesebben kibontakoztassák személyiségüket, sikereket érjenek el, s ezzel önbizalmukat, önértékelésüket erősíthessék, kialakulhasson pozitív énképük, felelősségvállalási képességük, fejlődjön önállóságuk, s ezáltal képessé váljanak arra, hogy a későbbi felnőttkor helyzeteinek, feladatainak meg tudjanak felelni. Törekszünk az emberismeret, az ítélőképesség fejlesztésére, a tanulók világszemléletének, világképének formálására, a környezettel harmóniában lévő életvezetéshez szükséges képességek kifejlesztésére. 1. Fejlesztési célok:  énkép, önmegfigyelés, önismeret, önértékelés, önellenőrzés  mások tisztelete, elfogadása  előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség  alkalmazkodó- és együttműködési képesség  konfliktuskezelés  kezdeményezőképesség  kommunikációs képesség, vitakultúra  érzelmek kezelése  felelősségtudat  realitásérzék  erkölcsi-etikai tudatosság  döntéshozatal  kockázatértékelés  értelmi képesség  önálló ismeretszerzési képesség  módszeres gondolkodás  problémamegoldó képesség  kudarctűrés, sikerorientáltság  cselekvési képesség  esztétikai érzék, kreativitás, fantázia, önkifejezés  testi-lelki egészség megőrzésének képessége  konstruktív életvezetésre való képesség  nemzeti identitástudat, európaiság-tudat

8

2. A személyiségfejlesztés színterei és eszközei a) Tanítási óra  problémamegoldó gondolkodás  analizáló és szintetizáló képesség  az önálló véleménynyilvánítás ösztönzése  aktivitást igénylő feladatok  egyéni, differenciált foglalkoztatás  csoport- és pármunka  a tanulói teljesítmény szöveges értékelése, önértékelés  tanulásmódszertan  mentálhigiéné b) Osztályfőnöki óra  kommunikációs és szociális képességek fejlesztése  konfliktuskezelési technikák kialakítása  együttműködési technikák kialakítása  vitakészség, konstruktív kritikai véleményalkotás  agresszív viselkedési formák tudatosítása, kerülése  egyénenkénti tehetség felismerése, tudatosítása, kibontakoztatása  ésszerű önállósodási, függetlenedési szándékok támogatása  állampolgári részvételre és cselekvésre nevelés  bűnmegelőzés, drogprevenció  fogyasztóvédelmi nevelés c) Tanórán kívüli foglalkozások  emelt és középszintű érettségi előkészítők  egyéni és csoportfoglalkozások SNI-s és BTMN-es tanulók számára  felzárkóztató foglalkozások  szakkörök igény szerint  differenciált nevelés, oktatás  gyakorlatorientáltság  tanulási stratégiák elsajátítása d) Szabadidős programok  színes szabadidős kínálat  tehetségfejlesztés  kulturális tevékenységek biztosítása (iskolarádió, diák-színjátszás, énekkar, sportkör)  esztétikai nevelést segítő lehetőségek (színház, múzeum, kiállítások, kézműves foglalkozás)  környezeti nevelést segítő tevékenységek (tereptábor, tanösvény)  külföldi diákcsere-programok (Hollandia, Portugália)  szakmai és kulturális intézménylátogatás  iskolai és iskolán kívüli versenyeztetés  diákönkormányzati munka

9

4.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

4.1. Egészséges táplálkozás

 Intézményi feladat: a közétkeztetésre vonatkozó rendeletek betartása (büfé, menza)  Egészségfejlesztési program: Egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. Táplálkozás-élettani ismeretek, korszerű táplálkozás, étkezés higiéniájának, kultúrájának, társas jellegének fejlesztése. A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek tudatosítása tanulóinkban.  Színtere: osztályfőnöki óra, tanórák, egészségügyi szaktantárgyak órái, egészségfejlesztés, gondozástan óra, egészségnapi előadások.  Mérés-értékelés: alapvető táplálkozási ismeretek szintje - teszt osztályfőnöki órán a 9. és 11. évfolyam számára. 4.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás

 Intézményi feladat: a mindennapi (heti 5) testnevelés biztosítása felmenő rendszerben minden évfolyam részére. 3 alkalom testnevelés óra keretében, 2 óra válaszható testmozgás formájában. Választható: tömegsport, labdajátékok, tánc, kondicionálás.

 Egészségfejlesztési program: fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése a testmozgás révén. Rendszeres mozgás fontosságának felismerése.  Tevékenységek:       

Rendszeres testedzés tanórán és tanórákon kívül. Sportnapokon aktív részvétel. Háziversenyeken, tömegsport programokon, kirándulásokon való részvétel. A mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés. Erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon. Jellemformáló helyzetek felhasználása (csapatversenyek). Mozgással, sporttal kapcsolatos pályázatok elkészítése, megvalósítása.  Mérés-értékelés: A tanulók fizikai állapotának mérése motorikus próbákkal, Hungarofit módszerrel évente kétszer, tanév elején és végén.  Országos fizikai állapot mérése [Nkt. 80. § (1) bekezdése alapján].  Értékelés: a mérési eredmények feldolgozása, elemzése tanulónként történik. Az eredmények ismeretében egyéni fejlesztési és edzésprogramot dolgoznak ki a testnevelők a tanulókkal közösen. Megvalósítása részben a testnevelési és sport intézményi foglalkozásokon, részint az egyéni edzések beiktatásával történik. Az elemzések és fejlesztési tervek kidolgozásánál az osztályfőnökök is közreműködnek.

4.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 10

 Egészségfejlesztési program: Iskolánk egészségügyi irányú oktatást folytat, ezért a témák nagy része tananyag formájában kerül feldolgozásra a különböző tantárgyi órákon. Az egészségfejlesztési programunk ezért az egyes osztályok igényeihez és szükségleteihez igazodik, komplexebb módon, személyközpontú formában.  A megvalósítás színterei: Tanórák: osztályfőnöki órák, szakmai tantárgyak, mint például: egészségfejlesztés, pszichológia, anatómia-élettan, elsősegélynyújtás, szakmai kommunikáció, munkahelyi egészség és biztonság, stb.

Tanórán kívüli tevékenységek:  

osztálykirándulások, csoportkohézió erősítése, együttesen megélt élmények egészségnap, komplex prevenciós programok, drogprevenciós programok, előadások egészségügyi témákban  sportnapok, rendszeres iskolai sportprogramok, tömegsportrendezvények, kosárlabda, focibajnokságok  iskolanap, családi nap: egészségnevelési témák  tanfolyamok, pl.: kortárs-segítés, konfliktuskezelő tréning stb.  személyiségfejlesztő csoportfoglalkozások  szakkörök: biológia, vöröskeresztes, elsősegélynyújtás  természetjáró túrák, kirándulások (egészséges életmód, mozgás népszerűsítése), életmódtáborok  pályázatok, versenyek, rajz, novella, vetélkedők, plakátkészítés egészségügyi témában  az egészségvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, egyesületek programjainak beépítése az egészségnevelő munkába  Mérés-értékelés: a tanulók testi-lelki egészségének állapotfelmérése, rizikófaktorok feltárása, diákok egészségről alkotott képének megismerése kérdőíves formában tanév elején és tanév végén bemeneti, kimeneti méréssel. Az egyes programok elégedettségi mutatóinak mérése az aktuális rendezvény után.

4.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

 Megelőzési program közösségi szinten: ismeretterjesztő, figyelemfelhívó programokat beépítünk az osztályfőnöki órákba, amelyeken speciális foglalkozások, beszélgetések történnek az erőszakról, konfliktusokról. Az iskolai erőszak különböző formáira felhívjuk a figyelmet, mint lelki bántalmazás, megalázó bánásmód, fizikai erőszak, agresszív viselkedés (erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás), áldozattá válás jelensége, a problémák jelzése.  Házirend idevonatkozó részének betartása.  Egyéni és csoportszinten: a problémás tanulók kiemelése, egyéni foglalkozás, erőszakmentes konfliktus feloldási technikák alkalmazása. Veszélyeztetett tanulók kezelésénél professzionális segítők igénybevétele.  Színterei: osztályfőnöki órák, csoportfoglalkozások, iskolai rendezvények, egészségnap, iskolanap, esetmegbeszélések.  Együttműködő szakemberek: meghívott előadók, bűnmegelőzés szakemberei, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, gyermekvédelmi, mentálhigiénés szakemberek, iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus.

11

4.5. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Feladatok: Az SZMSZ-ben meghatározott védő-óvó előírások betartása a balesetek elkerülése érdekében. Balesetvédelmi oktatás  tanévkezdéskor (az első osztályfőnöki órán általános jellegű oktatás),  az első gyakorlati foglalkozás előtt,  bármilyen munkavégzés előtt,  sportfoglalkozás előtt,  az első testnevelési órán,  tanulmányi kirándulás előtt,  alkalmankénti munka- és balesetvédelmi oktatás (a gyakorlatok, kísérletek veszélyességétől függően) a testnevelés, kémia és fizika órákon, valamint a tanulók fegyelmezetlenségéből adódó baleset esetén. Leggyakrabban előforduló balesetek kiemelése és ezek megelőzése. Biztonságos iskolai környezet fenntartása.

Elsősegélynyújtói feladatok:  Enyhe sérülések esetén sebellátás, vérzéscsillapítás, kötözés, végtag rögzítése, megfelelő fektetési módok alkalmazása.  Súlyos esetben, orvos vagy mentőhívás, ha szükséges újraélesztés, légzés, keringés biztosítása.  Elsősegélynyújtó doboz elhelyezése a portán, a tagintézmény-vezetői irodában, a kémia-fizika előadótermekben és szertárakban, a tornaterem szertárában, a demonstrációs termekben.  Állandó elsősegélynyújtó hely és elsősegélynyújtást végző személy biztosítása.  Az elsősegélynyújtásra kijelölt hely és az elsősegélynyújtást végző személyének nyilvánossá tétele.  Iskolai baleset, sérülés esetén a közelben tartózkodó dolgozók kötelesek elsősegélyt nyújtani. Tanulói balesetek esetén az elsősegélynyújtást, mentést úgy kell elvégezni, hogy a helyszín – a baleset kivizsgálásának megkezdéséig – lehetőleg változatlan maradjon. 4.6. Személyi higiéné

 Feladatok intézményi szinten:  A személyi higiéné fenntarthatóságának biztosítása.  Az erre a célra szolgáló helyiségek (WC, mosdó, zuhanyozó) tisztán tartása, fertőtlenítése, rendeltetésszerű használata.  Egyén-tanuló vonatkozásában:  oktatás, nevelés, magatartás formálása,  helyes egészségügyi szokások kialakítása,  a személyi higiénia személyes, társadalmi, pszichológiai és egészségügyi vonatkozásainak ismerete.  Megvalósítása, színterei, mérés: 4.3. pontban leírtak szerint. . 12

4.7. Iskola-egészségügyi program

Az iskolában heti 1 napon iskolaorvos rendel. Munkáját egy védőnő segíti. Elvégzik minden tanuló éves általános orvosi és szűrővizsgálatát.  Évente ellenőrzik a testsúlyt, testmagasságot, a mozgásszervek állapotát.  Évente belgyógyászati, szemészeti vizsgálatot végeznek. A különféle elváltozások esetén szakrendelésekre küldik a tanulókat.  Azoknak a tanulóknak az állapotát, akik fokozott gondozásra szorulnak, évente többször ellenőrzik.  Az osztályok vizsgálatakor egyéni tanácsadást folytatnak szükség esetén, pl. étrendi, stb.  Tanulóink évente részt vesznek fogászati szűrővizsgálaton.  Minden héten iskolapszichológusi konzultáció van az iskolában.

13

5.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Az oktató-nevelő tevékenység egyik alapvető célja a társadalmi szocializáció megvalósítása, tehát az egyén beilleszkedésének segítése a különféle közösségekbe (családi, baráti, munkahelyi, lakóhelyi, közéleti, nemzeti, egyetemes emberi). Az ezek elsajátításhoz szükséges kompetenciák, értékek és tudás átadása az iskola egyik fontos pedagógiai feladata. A fentiek megvalósítása érdekében az alábbi célok a legfontosabbak: - önismeret és erkölcsi ítélőképesség kialakítása - önfejlesztés - lelki egészség kialakítása és fejlesztése - nemzeti öntudat, hazafias nevelés - állampolgárságra, demokráciára nevelés - az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - családi életre nevelés - a beilleszkedés képességének kialakítása - érdekérvényesítés képességének kialakítása - konfliktuskezelés, agressziókezelés - kapcsolatépítés, valós kapcsolati háló kialakítása - felelős részvétel a különböző szintű közösségekben / osztály, iskola, nemzet, EU / - felelősségvállalás másokért, önkéntesség - a tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége; közösségi szolgálat. A közösségfejlesztés területén kiemelt szerepet kap a viselkedési zavarokkal küzdők fejlesztése, valamint az osztályon belüli kiscsoportok, az osztályközösség és az iskolaközösség kapcsolatainak és együttműködésének segítése.

5.1.

Szabadidős tevékenység

A szabadidős programok a tanórán kívüli ismeretszerzésre, a tanultak élményszerű befogadására, a kulturális igények és igényesség felkeltésére és folyamatos fenntartására, kielégítésére, a közösségépítésre és fejlesztésre, az egészséges életmód propagálására, a sportolási, túrázási kedv és nem utolsó sorban tizenéves diákjaink szórakozási igényeinek kulturált kielégítésére kívánnak alkalmakat biztosítani. Az iskola a tanulmányi és szabadidős programjairól tájékoztatót tesz közzé. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően az iskola beszerzi a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát minden olyan iskolai döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A szabadidős tevékenységekkel megvalósítható nevelési-oktatási feladatok -

-

A tanórán tanultak élményszerű elmélyítése gyakorlati, a tanulók cselekvésére épülő tudományos, ismeretterjesztő, kulturális és szakmai intézménylátogatási programok keretében. Öntevékenység, gyakorlatorientáltság kulturális, ismeretterjesztő programok szervezésében, belső indíttatású részvétel ezeken. 14

-

-

Az igények felkeltése az iskolai demokrácia fórumainak, eszközrendszerének igénybevételére, működtetésére, gazdagítására. Kulturális igényesség felkeltése, alakítása személyes részvételen alapuló programok segítségével. Kritikai érzék fejlesztése (kultúra, környezetkultúra, egészségkultúra, mindennapi élet). A személyes és nemzeti identitás fejlesztése, európai polgárrá nevelés, cselekvésen alapuló kisközösségi, évfolyam szintű, illetve az egész iskolát érintő közösségi programok, nemzetközi cserekapcsolatok révén. Az egészséges életmód, a mindennapi testedzés, a rendszeres szabadidős sport, rekreáció iránti igény felkeltése, annak kielégítésére folyamatos programbiztosítás. 5.2.

Állandó tanórán és iskolán kívüli közösségfejlesztő, tevékenységfejlesztő formák, ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok

Ünnepélyek  március 15. (az 1848/49-es forradalom és szabadságharc)  október 23. (az 1956-os forradalom)  tanévnyitó  tanévzáró

Rendezvények  rigóavató  Mikulás  iskolai karácsony  ballagás  Bókay-nap  pedagógusnap  nyitott napok

Megemlékezések  október 6. (az Aradi Vértanúk Napja)  február 14. (Valentin-nap)  február 25. (a kommunista diktatúrák áldozatainak napja)  március 8. (Nemzetközi Nőnap)  április 11. (a Költészet Napja)  április 16. (a Holocaust áldozatainak napja)  április 19. (Bókay János születésnapja)  április 22. (a Föld Napja)  május első vasárnapja (Anyák Napja)  június 4. A nemzeti összetartozás napja Az iskolán belül működő szakkörök, diákkörök  énekkar  pénzügyi oktatási program  filmklubok  vöröskeresztes szakkör  tömegsport  atlétika, kosárlabda, torna  iskolarádió szerkesztősége

Iskolai versenyek  évfolyam szintű szakmai versenyek  történelmi-művelődéstörténeti vetélkedő  nyelvhasználati verseny, helyesírási verseny  szavalóverseny  műfordítói verseny  matematika háziverseny  sportversenyek  pályázatok

Az iskolán kívül megrendezésre kerülő versenyek  SZÉTV  országos angol nyelvű színjátszó verseny  országos tanulmányi versenyek  fővárosi tanulmányi és szakmai versenyek  vöröskeresztes, elsősegélynyújtó és csecsemőgondozási verseny  kulturális és művelődési versenyek  sportversenyek

Táborok, kirándulások  érettségi előkészítő matematikatábor  biológiai-földrajzi-környezetvédelmi tereptábor  2-3 napos közösségépítő táborok és életmód táborok  csibenap a leendő 9. évfolyam fogadására  PP-ben tervezett tanulmányi kirándulások  az iskola szabadidős programjában és az osztályprogramokban tervezett kirándulások

Külföldi fórumok

15

cserekapcsolatok,

szakmai

kapcsolatok,

Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok: nőnap, pedagógusnap, nyugdíjba vonulók búcsúztatása, tantestületi kirándulás, tanulmányút. Az ünnepélyek, megemlékezések, egyéb hagyományok rendjét, szervezésük módját, felelőseit az iskolai munkaterv és a szaktárgyi munkaközösségi munkatervek tartalmazzák.

5.3.

Közösségi szolgálat

Az iskola a Nkt. 4. § (13) alapján a közösségi szolgálat lehetőségeit megteremti a tanulók számára, helyet ad a felkészítő óráknak, segít a dokumentáció elkészítésében, szükség esetén kíséretet biztosít az iskolán kívüli foglalkozásokra. A közösségi szolgálat keretei között végezhető tevékenységek köréből [20/2012. EMMI rendelet 133. § (2)] az iskola lehetőségei, kapcsolatrendszere alapján kínálja fel a lehetséges foglalkozási formák listáját, amelyet a jelentkezési határidőkkel együtt folyamatosan közzétesz a tagintézményi honlapon. A közösségi szolgálat teljesítése  a közösségi szolgálat végzése tanítási órákon kívül történik  a közösségi szolgálat alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás keretben végezhető  egy órán 60 perc közösségi szolgálati idő értendő, amelybe a helyszínre utazás és a hazautazás ideje nem számítható be  az iskolai közösségi szolgálat közvetlen hozzátartozónál, rokonnál csak közvetítő szervezeten keresztül, az iskolával való előzetes egyeztetés után valósítható meg  ha a tanuló lakhelye és az iskola székhelye nem azonos, lehetőség van arra, hogy a tanuló eldöntse, hol látja el a feladatot, ebben az esetben a tanulónak és a szülőnek aktívan részt kell vennie a tevékenység megszervezésében  ha a fogadó szervezet, intézmény felkészítő órát tart a közösségi szolgálati tevékenység megkezdése előtt, a szolgálatra jelentkező tanulónak a részvétel kötelező

A közösségi szolgálat dokumentálása     

a tanuló a jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenységek megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, amelyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni a tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy hol, mikor, milyen időkeretben és milyen tevékenységet végzett az osztálynaplóban, a törzslapon és a bizonyítványban az osztályfőnöknek kell dokumentálnia a közösségi szolgálat teljesítését az iskola igazolást állít ki a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik iskolán kívüli külső fogadó szervezet vagy szakmai koordinátor bevonásakor a felek a jogszabályokban foglaltak szerint az együttműködésről megállapodást kötnek

16

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Tájékoztatás  Minden rendkívüli helyzetről haladéktalanul tájékoztatja az iskola igazgatóját vagy vezető ügyeletesét.  A tanuló érdekében megfelelően és pontosan tájékoztatja a nevelést, oktatást segítő más szakembereket (kolléga, gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, szakértő).  A szülőt (képviselőt) rendszeresen tájékoztatja a tanuló iskolai teljesítményéről.  A gyermek testi-lelki egészségét fejleszti és óvja: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával. Nevelési-oktatási feladatok •

A pedagógus munkaidejét a 326/2013. Korm.rendelet 17. §. alapján készült, év elején kiosztott feladatterv határozza meg. Az iskola helyi szokásrendje alapján a nevelésseloktatással lekötött munkaidőn belül egyéb foglalkozásnak (326/2013. Korm.rendelet 17. §. (2) m) minősül - a diákcsere-programokon való részvétel - az év eleji munkarendben meghatározott vizsgáztatási feladatok ellátása (kisvizsga, kisérettségi) - a tanulmányi kirándulás - a tanítási nap keretében, de az éves órarendtől eltérő munkarendben történő foglalkozások megtartása (Bókay-nap, egészségnap, osztálykarácsony, ballagási előkészületek) - a nemzeti és iskolai ünnepeken és emléknapokon rendezett ünnepélyeken a tanulókkal való részvétel - az évközi táborok (matematika tábor, egyéb közismereti és szakmai táborok) - a kerettantervi témákhoz kapcsolódó kötelező csoport- vagy osztályszintű intézménylátogatás - az országos méréseken való tevékenység tanulókkal együtt töltött része - külső szakmai gyakorlat esetén a gyakorlóhelyen töltött idő.



A pedagógus – ha a tagintézmény-vezető a tanítási napra vonatkozóan másképp nem rendelkezik – köteles a tantárgyfelosztásban (órarendben) szereplő valamennyi óráját megtartani. A munkaközösségi és az iskolai munkatervben a számára kiosztott feladatokat elvégzi. A kerettantervben előírt törzsanyagot átadja, megtanítja, elsajátítását rendszeresen ellenőrzi. A tanuló teljesítményét a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint rendszeresen méri, értékeli. Gondoskodik a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, szociokulturális helyzetét. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szükség szerint egyénileg foglalkozik. A tananyag átadása mellett előmozdítja a tanulók erkölcsi fejlődését, őket a közösségi, családi értékek megbecsülésére, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli. Tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítja, mindezekhez a nevelési feladatokhoz az osztályfőnököknek a tőle telhető segítséget megadja. Érettségi tárgy esetén az érettségi tételsort elkészíti, szakszerűen felkészít az érettségi vizsgára és vizsgáztatói feladatokat lát el. A beszámolókat, osztályozó vizsgákat, pótlásokat, javítóvizsgákat a házirendben meghatározott módon vezeti le.

       

17

   

Az iskolai ünnepélyeket az éves munkaterv feladatmegosztása szerint megszervezi, a szereplésre, előadásra a tanulókat felkészíti. Vizsgák, versenyek, felmérések, tanórán és iskolán kívüli programok esetén felügyeletet lát el. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető felkérése alapján részt vesz fegyelmi tárgyalásokon. Az óraközi szünetekben ügyeletesi feladatokat lát el a beosztás szerint.

Adminisztratív feladatok  A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi adminisztratív feladatát maradéktalanul és az előírt határidőn belül teljesíti, különösen - az elektronikus napló napi bejegyzéseit,  Szabálysértés esetén haladéktalanul intézkedik a házirendben meghatározottak szerint.  A tanulók felmérőit, dolgozatait augusztus 31-éig köteles megőrizni, kérésre átadni a szülőnek és közvetlen vezetőinek.

Tájékozódás, önképzés  A pedagógus köteles nyomon követni az iskolai tanári naptárt, a tanév helyi rendjét, és annak megfelelően szervezni oktatói-nevelői munkáját.  Szorgalmi időszakban napi szinten olvasnia kell a titkárságon megadott e-mail címére érkező leveleket, és figyelnie az iskolai honlapon és a tanári hirdetőtáblán megjelenő információkat.  A pedagógusnak tudnia kell tájékozódni a hatályos, iskolai életet érintő törvények, jogszabályok között, és ismernie kell az iskolai szabályozó dokumentumok tartalmát.  A pedagógusnak ismernie és alkalmaznia kell a munka- és balesetvédelmi szabályokat, az eljárásrendet baleset, tűzriadó, bombariadó esetén.  A pedagógus a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet alapján teljesíti továbbképzési kötelezettségét.  Szaktárgyában folyamatosan tájékozódik az új eredményekről, módszereit fejleszti, az infokommunikációs technikákat legjobb tudása szerint elsajátítja.  A pedagógus kötelessége, hogy határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket. Egyéb tantestületi és közösségi feladatok  A pedagógus pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken, az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, valamint a kollektív szerződésben meghatározott iskolai eseményeken.  Heti rendszerességgel a szülők rendelkezésére áll fogadóóráján, és félévente részt vesz a teljes körű fogadóórán.  Aktívan részt vesz a beiskolázási munkában a beiskolázási felelős felkérése alapján.  Részt vesz a leltározásban, óvja az iskola tisztaságát és rendjét.

18

6.2.

Az osztályfőnökök intézményi feladatai

Pedagógiai feladatok  Az osztályfőnök tanítványait személyes magatartásával, a szervezett programok és osztályfőnöki órák, személyes beszélgetések révén együttműködésre, másokért való felelősségvállalásra, reális önkép kialakítására, egészséges életmódra, környezettudatos magatartásra, a kulturális és természeti értékek megbecsülésére, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, felelős döntések meghozatalára neveli. Osztályfőnöki programját a fentiek figyelembe vételével alakítja ki.  Osztályfőnöki órákat tart a pedagógiai program, helyi tanterv, iskolai munkaterv szerint, osztályfőnöki munkájához tanmenetet készít.  A végzős évfolyamon kiemelt feladatként kezeli a pályairányítást, az érettségire történő jelentkezést, felkészítést.  A tanév helyi rendje szerint mozgósítja a tanulókat az iskolai programokon való részvételre, a részvételről nyilvántartást vezet.  Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat.  Javaslatot tesz az osztályban tanuló diákok magatartásának és szorgalmának minősítésére, a tanulók jutalmazására, felelősségre vonására, segélyezésére.  Az osztályfőnöki órákat, a szülői értekezleteket, az osztályozó értekezleteket, a negyedéves és háromnegyed éves konferenciákat a vezetőség és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető útmutatása szerint tartja.  Foglalkozik a tanulók családi, magánéleti, tanulási, szociális, magatartási problémáival, és a szülőkkel, szakemberekkel együttműködve segít megoldást találni.  Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.  Részt vesz az osztályában tanuló diák fegyelmi tárgyalásán. Adminisztratív feladatok  Minden év - szeptember 15-éig felülvizsgálja a tanulói adatokat, és kezdeményezi azok módosítását - szeptember 20-áig részletes kimutatást készít a veszélyeztetett tanulókról. - szeptember végéig elkészíti az osztály összesítő statisztikai adatlapját. - május 20-áig jelentkeztet a következő tanév nem kötelező tanórai foglalkozásaira.  a nyári szakmai gyakorlat befejezését követően öt napon belül megírja a bizonyítványokat,  A negyedéves, féléves, háromnegyed éves és az év végi konferenciákra elkészíti a kimutatást a jogkövetkezményekkel járó hiányzásokról, a bukásra álló tanulókról.  Ellenőrzi az e-napló beírásokat  az iskolatitkárral havonta egyezteti a KIR-bejegyzéseket  Pontosan nyilvántartja az osztályában tanuló hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, az érdemjegyekkel és osztályzattal történő értékelés alól felmentett, ebédelő, tankönyv- és étkezési támogatásra jogosult, kollégista, nem magyar állampolgár tanulókat. A kapcsolódó igazolások begyűjtéséről és a felelősnek való átadásáról időben gondoskodik. Szervezési feladatok  A megbízott jegyzővel együtt felelős osztálya érettségi vizsgájának technikai lebonyolításáért.  Az évfolyamonkénti osztályprogramok szervezésében aktívan részt vesz, irányítja, felügyeli a tanulók felkészülését.  Megszervezi és kíséri az éves osztálykirándulást vagy városismereti programot.  Osztályprogramokat szervez, amelyekről az eseménynaptár kiegészítésében tájékoztatja a szülőket (színház, múzeum, intézménylátogatás, túra, rendhagyó osztályfőnöki órák).  Megszervezi a diákönkormányzati képviselők (ODB) tagjainak megválasztását, gondoskodik róla, hogy azok rendszeresen és aktívan részt vegyenek a diákönkormányzati üléseken.  Megszervezi a szülői munkaközösség működését. 19



Szervezi és irányítja osztálya ügyeleti tevékenységét.

Tájékoztatási kötelezettség  Az osztályában történő rendkívüli eseményekről, problémákról a tagintézmény-vezetőt tájékoztatja.  Mulasztás esetén a házirendben és a vonatkozó törvényekben meghatározott módon haladéktalanul értesíti a szülőt, a gyermekjóléti szolgálatot, a gyámhivatalt és az általános szabálysértési hatóságot.  Tanulói kudarc, súlyos magatartási problémák esetén a szülővel, gondviselővel egyeztetve kezdeményezi a tagintézmény-vezetőnél a pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolatfelvételt, ezzel kapcsolatban részletes osztályfőnöki véleményt fogalmaz meg, szükség esetén pszichológushoz irányítja a tanulót.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról.  Lebonyolítja osztálya tanulóinak munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatását.  Minden tanév első osztályfőnöki óráján részletesen ismerteti a házirendet.  A kollégista tanuló esetén a kollégiumot tájékoztatja a tanulóval kapcsolatos fontos döntésekről.  Rosszullét, kisebb egészségügyi probléma esetén tájékoztatja az egészségügyi szakembert, telefonon a szülőt (a tanulót megítélése alapján hazaengedheti).  A szülőket az ellenőrző könyv, e-ellenőrző, e-mail, telefon útján rendszeresen tájékoztatja a tanuló iskolai munkájáról, magatartásáról, az iskolai programokról és a tanulót érintő egyéb fontos döntésekről. Tájékozódási kötelezettség  Rendszeresen és alaposan tájékozódik a saját osztályában történő eseményekről, tanulmányi és magatartási helyzetről.  Figyelemmel kíséri a tanulók előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, külön gondot fordít a hátrányos helyzetű, lemaradó, veszélyeztetett tanulók segítésére.  Különös figyelemmel kíséri azokat a törvényi változásokat, amelyek osztályfőnöki lépéseket kívánnak meg. 7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Kiemelt figyelmet igénylő tanuló a különleges bánásmódot igénylő tanuló, azaz: - a sajátos nevelési igényű, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. Alapelveink:  a tanulási esélyegyenlőség biztosítása  a problémákhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása  kiemelkedő teljesítmények, tehetségjegyek feltárása, fejlesztése  egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása  a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése a szükségletek függvényében  előírt minimális teljesítményekhez szükséges követelmények kialakítása és teljesítése  differenciált, egyéni bánásmód  önmagukhoz viszonyított fejlődésük értékelése

20

7.1.

Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók

Centrumunk alapító okiratában feladatunkként szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, ezen tanulóink többsége eleve SNI-sként érkezik az iskolába. Sok diákunk eleve beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel érkezik az általános iskolából, de többször előfordul, hogy nálunk, a középiskolában fedezzük fel azokat a jeleket, amelyek alapján a pedagógiai szakszolgálathoz fordulunk, vagy a szülő kezdeményezésére indítunk eljárást. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Amennyiben a pedagógiai szakszolgálat úgy ítéli meg, hogy a tanulónál a sajátos nevelési igény gyanúja merül fel, vizsgálatra küldi a szakértői bizottsághoz.

Szűrés, diagnosztizálás A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat nem könnyű kiszűrni a nehezen nevelhető, fegyelmezetlen tanulók köréből, ugyanis nem mindig azonosak az utóbbiakkal. Sok közöttük a visszahúzódó, csendes gyerek, akik felé éppen emiatt nem fordul mindig elég figyelem, hiszen a tanítási órákon nincs velük semmi gond, legfeljebb azt észleljük, hogy gyenge a teljesítményük. Feladatunk tehát, hogy időben felfigyeljünk ezekre a tanulókra. Emellett fontos a magatartási rendellenességek (deviáns vagy antiszociális viselkedés, hiperaktivitás, személyiségzavar) felmérése is.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség okai:        

organikus vagy pszichés okok tartós betegség, fogyatékosság a családi szerkezet sérülése (válás, csonka család, nevelőszülő) a család diszfunkcionális működése problémás gyerek-szülő kapcsolat hibás nevelési módszerek (túlzott engedékenység vagy szigor, kettős nevelés) magárahagyottság iskolai kudarcok

Jellemző megnyilvánulásai, tünetei:        

az idegrendszer fiziológiai működésének zavarai (magas szorongásszint, gátoltság, túlérzékenység, csekély teherbírás, emlékezetzavar, figyelemkoncentráció gyengesége) az érzelmi-indulati élet zavarai (dac, agresszió, félelemérzés, hangulati labilitás, depressziós megnyilvánulások, indulatkitörés, magányosságérzés, túlzott érzelmi kötődés, érzelmi sivárság, stb.) szabályokat el nem fogadó, destruktív magatartás (morális fékek hiánya, gátlástalanság, rossz modellkövetés, örökös szembehelyezkedés, stb.) szociális inadaptáció az adott életkori sajátosságoktól eltérő magatartás, deviancia hiperaktivitás, hiperkinézis nem megfelelő csoportviselkedés önértékelési zavar 21



gyenge/rossz tanulmányi teljesítmény

Nevelési feladatok A kisebb zavarok általában kezelhetők az iskolában, pedagógiai eljárásokkal is megszüntethetők vagy csökkenthetők, hiszen ezeknek a gyerekeknek a többsége átlagos képességű és speciális módszerekkel nevelhető. Ugyanakkor fontos, hogy a pedagógus tisztában legyen kompetenciája határaival, és azzal, hogy milyen esetekben kell feltétlenül azt javasolnia a szülőknek, hogy forduljanak szakemberekhez. Osztályfőnöki feladatok:  prevenciós feladatok  kiemelt figyelem, egyéni bánásmód  szülőkkel történő folyamatos együttműködés  a szaktanárokkal történő folyamatos konzultáció  indokolt esetben szakembertől segítségkérés  az osztály türelemre, megértésre, elfogadásra nevelése  ön- és társismeret, konfliktuskezelés technikáinak gyakoroltatása  a tanuló szakellátásának követése  a tanuló pályaválasztásának segítése Az osztályban tanító tanárok feladatai:  differenciált bánásmód alkalmazása az oktatás-nevelés folyamatában  mindennemű hátrányos megkülönböztetés kizárása  biztosítsa a tanuló kiemelkedési lehetőségeit azokon a képességterületein, amelyek erősségét jelentik  a teljesítmény értékelésében és minősítésében tartsa szem előtt a tanuló önmagához mért fejlődését Egyéb, speciális feladatok, programok:  egyéni korrekciós terv készítése az iskolában működő szakemberek, szükség esetén külső szakemberek bevonásával  a kommunikáció, a pszichológia tantárgyak lehetőségeinek intenzív kiaknázása  mentálhigiénés tanórán kívüli foglalkozások szervezése (dohányzás, alkohol, AIDS)  drogprevenciós foglalkozások szervezése kiképzett kortárssegítők és szakemberek segítségével  bűnmegelőzési foglalkozások szervezése szakemberek bevonásával  A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a pedagógiai szakszolgálat vagy a szakértői bizottság véleménye alapján a tagintézmény-vezető mentesítheti – a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az érdemjegyekkel és osztályzattal történő értékelés és minősítés alól, ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.  Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az érdemjegyekkel és osztályzattal történő értékelés és minősítés alól mentesített tanuló az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett másik tantárgyat választhat, illetve a pedagógiai szakszolgálati vagy szakértői javaslat alapján a számonkéréskor és az érettségi vizsgán biztosítjuk számára a hosszabb felkészülési időt, az írásbelin lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök alkalmazását, szükség esetén az írásbeli szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli vizsgával történő felváltását.  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára az iskola fejlesztő foglalkozást szervez, amelyet fejlesztő pedagógus tart.  A sajátos nevelési igényű tanulók számára az iskola egyéni vagy csoportos foglalkozást szervez, amelyen a gyógypedagógus egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló fejlődését és 22

felzárkózását a többiekhez.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program a.) Szűrés, diagnosztizálás Az általános iskolából gyengébb eredménnyel érkező tanulókra eleve több figyelmet fordítunk, az év eleji diagnosztikus mérésekkel igyekszünk megállapítani alapkészségeiket, kulcskompetenciájuk szintjét, s kiszűrni, hogy milyen területeken szorulnak felzárkóztatásra, segítségre. Azért is fontosak ezek a mérések, mert azt látjuk, hogy a gyenge, rossz teljesítmények oka nem feltétlenül a gyenge képességekből fakad. Sokszor az okok kiderítése meghaladja az iskola tanárainak kompetenciáját. A szaktanárok és az osztályfőnökök közös munkájával elég hamar kiderül számunkra, ha nem a gyenge képességek okozzák a tanulási nehézséget, kudarcot. Ebben az esetben szakember bevonását javasoljuk a szülő számára.

b.) Nevelési-oktatási feladatok A kisebb zavarokat igyekszünk az iskolában kezelni, elsősorban felzárkóztató foglalkozások biztosításával, indokolt esetekben javasoljuk a szülőknek, hogy forduljanak pedagógiai szakszolgálathoz. A felzárkóztató foglalkozások órakeretét a tantárgyfelosztásban a törvényileg biztosított óraszámok terhére a munkaközösségek igényeit figyelembe véve biztosítjuk. A szaktanárok folyamatosan értékelik a tanulók előrehaladását, teljesítményét, fejlődését. A felzárkóztató foglalkozásokba tanév közben is bevonhatunk újabb tanulókat.

A felzárkóztatás formái      

felzárkóztató foglalkozás: a 9. évfolyamosok számára szervezzük az alapkompetenciák (matematika, anyanyelv, szövegértés, olvasás, helyesírás) fejlesztése, szintre hozása céljából tantárgyi korrepetálás: célja az adott tantárgy minimumszintjének elsajátítása tanulásmódszertan: tantárgyi és felzárkóztató, fejlesztő órák keretében elsősorban a 9-10. évfolyamon van kiemelt szerepe, hogy a tanulók ki tudják alakítani az egyéni tanulási technikát egyéni és kiscsoportos foglalkozás: egyéni fejlesztési terv alapján szervezzük egyéni vagy kiscsoportos keretben differenciált csoportbontás: a tantárgyi csoportbontást a diagnosztikus mérés alapján alakítjuk ki osztályonként tanórai differenciálás: azért, hogy a gyengébb képességű diákoknak sikerélményük legyen, s ezáltal motiváltabbá váljanak a jobb teljesítmény elérésére, különböző szintű feladatokat jelölünk ki számukra

23

7.2.

Kiemelten tehetséges tanulók

Tehetségkutatás Kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Iskolánkban sok a szociokulturális hátránnyal rendelkező tanuló, ezért fontos, hogy felfedezzük a tehetségeseket, s esélyt teremtsünk számukra tehetségük fejlesztéséhez. A tehetség nem mindig mutatkozik meg a jó teljesítményben, tanulóink között olyanok is vannak, akik nem könnyen kezelhetők, sokszor deviáns tüneteik miatt nehéz felfedezni a tehetségüket.

Jellemzőik:        

átlag feletti intelligencia átlag feletti manuális, mentális, szociális, szervező képesség erős kötelességérzet a feladatok elvégzéséhez kreativitás független véleményalkotás problémaérzékenység a tekintélyelvű véleményhez kapcsolódó kritikus attitűd konfrontációra és konfliktusra való hajlam

A tehetségfejlesztés, -gondozás formái, eszközei Tanórai formák, eszközök:  egyéni foglalkoztatás  differenciált feladatadás  kiselőadás, PowerPoint-bemutató Tanórán kívüli lehetőségek:  egyéni foglalkoztatás  tanulmányi, művészeti és sportversenyekre felkészítés  versenyeztetés  tehetséggondozó szakkörök  sportkör  pályamunkák  múzeumpedagógiai foglalkozások  kiállításszervezés  terepgyakorlat

Elsősorban a két tanítási nyelvű osztályokban idegen nyelvi tehetség fejlesztése:       

idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése a nemzetközi diákcseréken évenkénti idegen nyelvi szavalóverseny idegen nyelvi film-, irodalmi, gasztronómiai klub idegen nyelvű diákszínjátszás felkészítő foglalkozások nyelvvizsgára idegen nyelvi projektek részvétel angol nyelvű civilizációs és két tanítási nyelvű versenyeken

24

7.3.

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

A nevelés-oktatás célja: a hátrányos helyzetű tanulók felkészítése a társadalmi tájékozódásra és beilleszkedésre, saját érdekeik védelmére, egyenlő esélyek teremtése a tanulásra, továbbtanulásra, későbbi munkavállalásra. Tünetek, jelenségek 

tanulási motiváció hiánya: legtöbbször az otthoni környezet, könyvek és tanulási segédeszközök, információszerző eszközök hiánya  anyagi nehézségek miatt a pénzkeresési kényszer már középiskolás korban  tudásbeli különbség és nyelvi kifejezőkészségbeli tág határok  szülői érdektelenség, a tanulást nem motiváló családi háttér Feladatok:  Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés  Szülőkkel való szoros kapcsolattartás, konzultációk, segítségnyújtás az igénybe vehető szolgáltatások terén (támogatási rendszer megismertetése), elégedettségmérés  együttműködés a civil szervezetekkel, intézményekkel, segítő szervezetekkel, alapítványokkal,  együttműködés családgondozókkal, gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai, szakmai és szakszolgálatokkal  tanári együttműködés  kölcsönös óralátogatások  esetmegbeszélések  mentori rendszer működtetése  A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer működtetése, fejlesztése  fejlesztő pedagógus alkalmazása  differenciált képességfejlesztés  tantárgyi képességfejlesztő programok  kommunikációs képességeket fejlesztő programok  felzárkóztatási rendszer működtetése  multikulturális tartalmak közvetítése  pályaorientációs program  szociális kompetenciák fejlesztése o

önismeret, pozitív önértékelés

o

a tanuló saját magával szembeni elvárásainak tudatosítása,

o

tolerancia

o

a tiszteletteljes kommunikáció tanulása

o

a társadalmi beilleszkedéshez szükséges készségek fejlesztése

25

8.

A tanulóknak a tagintézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolánkban a diákjogok sikeres érvényesítéséhez az osztályok diákönkormányzati (DÖK) képviselőket választanak, akik egyúttal az Iskolai Diáktanácsot (IDT) is alkotják.       

  

Az IDT-vezetősége 4-5 főből áll. DÖK-gyűlés szükség szerint, általában havonta, iskolagyűlés évente egyszer van. Az IDT munkáját DÖK-segítő tanár is támogatja. A DÖK dönt: saját SzMSz-e alapján működési rendjéről, a tanév során, évente egy tanítás nélküli munkanap (DÖK-nap) programjáról, az iskolarádió munkatársainak megbízásáról. Javaslatot tehet jutalmazásra és jutalmazhat is tanulót, ill. tanulói csoportot. A DÖK véleményezési jogot gyakorol a házirend, a tanév rendjének elfogadásakor, az iskolai SzMSz elfogadásakor, ill. módosításakor. A DÖK-nek beleszólási, ill. véleményezési joga van az iskola működésével kapcsolatban (pl.: szünetek, ebédszünet hossza, büfé kínálata), tanárok és diákok közötti kapcsolat, konfliktusok, tanulmányi problémák kezelésében, továbbtanulási tájékoztatók rendjével, diákjogok érvényesülésével kapcsolatban a tanítási órákon, fegyelmi tárgyalásokon, osztályfőnöki órákon. A DÖK beadványban fordulhat az iskola vezetőségéhez minden, a tanulói közösséget érintő ügyben. A beadványra 15 munkanapon belül írásos választ kap. A tagintézmény-vezetői fogadóórákon kívül a tagintézmény-vezető soron kívül fogadja az IDT vezetőségét, ha halaszthatatlan ügyről van szó. Tájékoztatási rendszere a faliújság és honlap, valamint az iskola Facebook-oldala.

26

A szülő, a tanuló, a pedagógus és a tagintézmény partnerei kapcsolattartásának formái

9.

9.1. -

A szülőkkel való együttműködés és kommunikáció formái

tanári fogadóóra heti rendszerességgel teljes körű fogadóóra évente két alkalommal igazgatói fogadóóra heti rendszerességgel szülői értekezlet évente két alkalommal – szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet évfolyam szintű szülői értekezlet (végzős évfolyamokon) írásbeli tájékoztatás levél, e-mail, elektronikus napló útján a tagintézmény-vezető rendszeresen tájékoztatja e-mailben a SZMK tagjait az iskolát érintő lényeges információkról évente két alkalommal személyesen tanácskozik a SZMK képviselőivel iskolánk honlapján szülői oldal működik, amely segítséget nyújt az iskolai ügyek intézéséhez szülők részvétele a közösségi szolgálat megszervezésében, felügyeletében a SZMK képviselőjének meghívása a tantestületi értekezletre (alkalmanként) szülői fórum (szakember meghívásával, célja a nevelési tanácsadás, problémakezelés) a szülők meghívása az iskolai szabadidős programokra, ünnepélyekre, versenyekre részvétel lehetősége az iskolai kisvizsgákon, az érettségi vizsgán

9.2. A tanulóval való együttműködés és kommunikáció formái

-

igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóóra diákok számára informális beszélgetés tanárral, osztályfőnökkel, igazgatóval diákönkormányzat képviselői és az iskolavezetőség megbeszélései évente három alkalommal IDB gyűlés havi rendszerességgel, meghívás alapján adott pedagógusok, szülők is részt vesznek ODB gyűlés iskolagyűlés évente egy alkalommal hirdetőtáblák, plakátok a honlap tájékoztató felülete

9.3. A további partnerekkel való együttműködés és kommunikáció formái

Kollégiumokkal: - kapcsolattartás e-mailben, tájékoztató levélben, telefonon - súlyos probléma esetén személyes megbeszélés a nevelő tanárral Partneriskolákkal: - a diákcserék szervezése kapcsán e-mailben - a diákcsere programok megvalósulása során konferenciák, közös projektek A szakmai szervezetekkel, pályaválasztási tanácsadóval, civil szervezetekkel: - kapcsolattartás e-mailben, tájékoztató levélben, telefonon - a közösségi szolgálat megszervezése kapcsán személyesen - intézménylátogatás, gyakorlat során személyesen Fenntartóval, kormányhivatallal, önkormányzattal, pedagógiai szakszolgálatokkal és hivatalos szervekkel: 27

-

kapcsolattartás e-mailben, levélben, telefonon a jogszabályi előírások szerint.

10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 10.1. A tanulmányok alatti vizsgák A. Általános szabályok A tanulmányok alatti vizsga típusai: az osztályozó, a különbözeti és a javító vizsga. a) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és nyilvánosságra hozza. b) A vizsgára jelentkező vagy a vizsgára utasított tanulót legalább egy hónappal korábban tájékoztatni kell a vizsga időpontjáról, típusáról és követelményrendszeréről. c) A tervezett vizsgákról a szaktanároknak előzetesen tájékoztatniuk kell az iskola igazgatóját. d) A vizsgákra való felkészüléshez az iskolával jogviszonyban álló tanuló kérésére konzultációs lehetőséget kell adni. e) Vizsga (felelet vagy írásbeli feladat) reggel 8 előtt nem kezdhető. f) A vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsgák eredményeit fel kell tüntetni az anyakönyvben és a tanuló bizonyítványában. g) Az eredményhirdetés előtt a vizsgázónak nem szolgáltatható adat a vizsga eredményéről. h) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgarészből szervezhető vizsga. A vizsgák között a tanulónak 10-30 perc pihenőidőt kell biztosítani. i) A vizsga lehet írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga az alábbi rend szerint. (Indokolt esetben – pl. felmentésre, könnyítésre vonatkozó határozat – a tagintézmény-vezető engedélyt adhat a fentiektől eltérő vizsgatípus letételére.)

matematika fizika kémia biológia magyar irodalom magyar nyelv idegen nyelv történelem informatika testnevelés biológia földrajz komplex természettudomány civilizáció ének társadalom-ismeret

nem végzős évfolyamokon írásbeli írásbeli írásbeli szóbeli írásbeli+szóbeli írásbeli írásbeli+szóbeli írásbeli+szóbeli gyakorlati gyakorlati szóbeli írásbeli írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli

végzős évfolyamokon írásbeli nincs nincs szóbeli írásbeli+szóbeli írásbeli+szóbeli írásbeli+szóbeli írásbeli+szóbeli nincs gyakorlati szóbeli nincs nincs szóbeli nincs nincs

Különbözeti, javító és osztályozó vizsgák rendje (szakközépiskolai kerettanterv - kifutó) Tantárgyak

Témakörök

Vizsga formája

Munkahelyi egészség és biztonság


írásbeli

Egészségügyi alapismeretek

Pszichológia

írásbeli

28

Szakmai kommunikáció

Kommunikáció Orvosi latin

szóbeli írásbeli

Ápolástan-gondozástan

Egészséges ember gondozása Csecsemő és kisgyermekgondozás

Írásbeli írásbeli

Klinikumi ismeretek

Elsősegélynyújtás – első ellátás 10.évfolyam Témakörök

írásbeli

Tantárgyak

Vizsga formája


Pedagógia Egészségügyi ellátórendszer



Ápolástudomány Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások

Írásbeli írásbeli írásbeli

Klinikumi ismeretek

Anatómia - élettan Mikrobiológia – járványtan Diagnosztikai alapismeretek 11.Évfolyam Témakörök


Tantárgyak

Vizsga formája


Népegészségügy Környezet - egészségügy



Akadályozott ember gondozása

írásbeli

Klinikumi ismeretek

Anatómia-élettan Általános kórtan Terápiás alapismeretek 12. évfolyam Témakörök


Tantárgyak

Vizsga formája


Szakmai jogi és etika ismeretek Szociológia Egészségfejlesztés



Speciális kommunikáció

szóbeli


Ápoláslélektan

szóbeli

Klinikumi ismeretek

Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Terápiás alapismeretek

Írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

Különbözeti, javító és osztályozó vizsgák rendje (szakgimnáziumi kerettanterv 9. Tantárgyak

évfolyam Témakörök

)

Különbözeti vizsga formája

Osztályozó és javító vizsga formája



írásbeli

írásbeli


Kommunikáció Orvosi latin nyelv

írásbeli írásbeli

szóbeli írásbeli


Egészséges ember gondozása Csecsemő és kisgyermekgondozás


írásbeli gyakorlat

Klinikumi alapozó ismeretek

Anatómia – élettan Mikrobiológia, járványtan, általános kórtan Elsősegélynyújtás-első ellátás

írásbeli írásbeli írásbeli

írásbeli írásbeli gyakorlat

Egészségügyi asszisztensi feladatok

Dokumentáció vezetése a járóbetegellátásban



29

Tantárgyak

Prevenció Személyiségfejlesztés-önismeret 10.évfolyam Témakörök

írásbeli

szóbeli




A pszichológia alapjai A pedagógia alapjai Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli



írásbeli

szóbeli


Akadályozott ember gondozása Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások



Diagnosztikai és terápiás alapismeretek Diagnosztikai alapismeretek, labor diagnosztikai alapismeretek, képalkotó diagnosztika alapjai Terápia Gyógyszertan alapjai, gyógyszerelés

írásbeli

írásbeli




Írásbeli

írásbeli



Tantárgyak

Asszisztensi feladatok diagnosztikai eljárásoknál, bőrgyógyászat és szemészet területén, fül-orr-gégészeti területen 11. Évfolyam Témakörök


Szakmai jogi és etika ismeretek Szociológiai alapismeretek Környezet - egészségügy





írásbeli

írásbeli

Klinikumi szakismeretek

Belgyógyászat (Kardiológia és pulmonológia, gasztroenterológia és nefrológia alapjai)

írásbeli

írásbeli


Asszisztensi feladatok urológia és nőgyógyászati területen 12. évfolyam Témakörök

írásbeli

írásbeli



Tantárgyak


Ápoláslélektan Ápolástudomány


szóbeli írásbeli


Belgyógyászat (Hematológia, immunológia, reumatológia, neurológia és pszichiátria alapjai) Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat

írásbeli

írásbeli



Asszisztensi feladatok neurológia és pszichiátria területen Rehabilitáció

írásbeli

írásbeli

írásbeli

írásbeli


j)

A szóbeli vizsga  A vizsgára 30 perc felkészülési időt kell adni.  A vizsgát háromtagú bizottság előtt kell tenni.  A vizsgákon egy alkalommal póttétel húzható.  Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem 30



lehet több. A szóbeli vizsgákon tétel húzatható, de a tantárgy jellegének megfelelően tételhúzás nélkül is megvalósítható (pl. Idegen nyelvi kommunikációs készség felmérése).

k) Az írásbeli vizsga  A tagintézmény bélyegzőjével ellátott lapon kell dolgozni.  Egy tantárgy esetében 60 percnél hosszabb írásbeli vizsga nem szervezhető. Szakértői vélemény alapján a tagintézmény-vezető meghosszabbíthatja az írásbeli vizsga idejét.  A feladatlapon fel kell tüntetni a tanuló nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését.  A kijavított írásbeli feladatlapot a szaktanár 8 napon belül köteles leadni az iskola titkárságán. l) Időhosszabbítással élhet az a tanulási nehézséges és sajátos nevelési igényű tanuló, akinek szakvéleménye a Köznevelési törvény értelmében ezt biztosítja. Az időhosszabbítást írásban kell kérni. m) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A „fel nem róható okot” hitelt érdemlően bizonyítani kell. A pótló vizsga nem ismételhető. B. Az osztályozó vizsgára vonatkozó külön rendelkezések A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, és nincs meg az osztályzat kialakításához szükséges 3 érdemjegye b) magántanuló c) tanulmányi ideje rövidített d) a tanuló mulasztása a félév végére meghaladta a jogszabályban meghatározott mértéket, és emiatt nem osztályozható e) mulasztásai miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsga letételét. Ha a teljes tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztás  elérte a 250 órát  a szakmai tárgyak esetén hiányzása meghaladta a 20%-ot  bármely közismereti tantárgy esetén hiányzása meghaladta a 30%-ot és emiatt teljesítménye nem volt értékelhető. Ebben az esetben a tanuló a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga lehetősége megtagadható, ha a tanulónak 20nál több igazolatlan órája van, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.      

Az osztályozó vizsgát magántanuló és a tanóra látogatása alól felmentett tanuló esetében a félév lezárása előtt meg kell tartani. Ha a tanulónak mulasztásai miatt kell osztályozó vizsgát tennie, az első félév anyagából a második félév során, a második félév anyagából a javító vizsgák időpontja előtt kell vizsgáznia. Osztályozó vizsga nem ismételhető, kivéve, ha szabálytalanul folyt le. Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanuló javító vizsgát tehet az augusztusi vizsgaidőszakban. Ha az osztályozó vizsga eredménye félévkor elégtelenvolt, a tanulónak év végén a teljes tananyagból kell vizsgát tennie. Ha a tanuló az év végi osztályozó értekezletek időpontjára érte el a jogszabályban meghatározott hiányzás mértékét, az augusztusi vizsgaidőszakban tehet osztályozó vizsgát. Sikertelen osztályozó vizsga esetén három napon belül ugyanebben a vizsgaidőszakban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsga teljesítése miatt osztályozó vizsgát tett a következő tanévek tananyagából, a következőképpen kell eljárni. a. Ha sikeres érettségi vizsgát tett az adott tantárgyból, mentesül az értékelés és a tanórákon való részvétel kötelezettsége alól. b. Amíg nem tett sikeres érettségi vizsgát az adott tantárgyból, köteles részt venni az adott tantárgy tanítási óráin, de mentesül az osztályozás-értékelés alól. 31

 

Ha a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, javító vizsgát tehet. Az év végi osztályozó vizsga eredményét rögzíteni kell a tanuló bizonyítványában és a törzslapon. C. A javító vizsgára vonatkozó külön rendelkezések

       

Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Az írásbeli javító vizsgák feladatlapjait augusztus 15-éig kell eljuttatni az iskola titkárságára (lehetőleg elektronikus formában), megjelölve a tanulók nevét és osztályát. A javító vizsga írásbeli vizsgarészei egységesen 45 percesek. Az írásbeli javító vizsgák feladatlapjait a szaktanár két munkanapon belül köteles kijavítani. A szóbeli vizsgák értékelő lapjait a vizsgáztató tanár a vizsga zárását követően adja le a titkárságon. Ha a javító vizsgán a tanuló bármelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, köteles évet ismételni. Ha a javító vizsgán a tanuló nem jelent meg, köteles évet ismételni, kivéve, ha hitelt érdemlően igazolni tudja hiányzását. Ebben az esetben igazgatói engedéllyel és külön feltételekkel megismételheti a vizsgát. A javító vizsgára a tanulónak magával kell hoznia bizonyítványát. Az osztályfőnök a javító vizsga letétele után záradékkal látja el a bizonyítványt. D. A különbözeti vizsgára vonatkozó általános rendelkezések

     

A 9. évfolyam fölötti osztályokba beiratkozni szándékozó tanulóknak minden nem tanult tantárgyból különbözeti vizsgát kell tenniük. Ha a tanuló a tanév megkezdése után három hónapon belül iratkozott át, az adott tanév anyagából nem kell osztályozó vizsgát tennie. Ebben az esetben a szaktanár beszámoltatja a tanulót az elmaradt tananyagból Amennyiben a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő óraszám, a tagintézmény-vezető – a szaktanárok javaslatának megfelelően - mérlegeli, hogy a tanulónak kell-e különbözeti vizsgát tennie. A tanuló az előírt különbözeti vizsgák letételére a nevelőtestülettől halasztást kaphat. Ebben az esetben az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja, de legkésőbb a következő tanév kezdetéig eleget kell tennie az előírt tanulmányi követelményeknek. Ha a tanuló különbözeti vizsgája nem sikerül, az augusztusi javító vizsgák időszakában javító vizsgát tehet, feltéve, hogy maximum két tantárgyból kell vizsgát tennie. A különbözeti vizsgára a tanulónak magával kell hoznia bizonyítványát. E. A kisérettségi vizsgák

      

A kisérettségi vizsgákra nem feltétlenül vonatkoznak a tanulmányok alatti vizsgák szabályai. A kisérettségi vizsgát az érettségi vizsga szabályainak megfelelően kell megszervezni a követelmények, a felkészülési, felelési idő, az írásbeli feladatlapok jellege tekintetében. Az utolsó évfolyamon az első félév végén minden kötelező és a szabadon választandó érettségi tárgyból vizsgát kell tenniük a tanulóknak. A szóbeli vizsgákat két egymást követő tanítási napon szervezzük meg. Az írásbeli vizsgát a szaktanár lehetőség szerint saját órakeretében szervezi meg. A tanulót legalább egy hónappal korábban tájékoztatni kell a vizsga időpontjáról és követelményrendszeréről. A kisérettségi vizsgákon a szaktanár nem köteles póttételt húzatni. A kisérettségi vizsga osztályzata háromszoros súlyozású jegynek számít. Az osztályzat a tantárgy jellegének megfelelően felbontható (pl. idegen nyelv: szókincs, nyelvhelyesség, kommunikációs 32

kompetencia/ magyar irodalom: tartalom, nyelvhelyesség, helyesírás). 10.2.

A szóbeli felvételi vizsga követelményei

Szóbeli felvételi vizsgát az ötéves két tanítási nyelvű képzésre jelentkező diákoknak kell tenni. A felvételi vizsga a NAT általános iskolai követelményeire épülő anyanyelvi, irodalmi és környezetismereti tájékozottságot mérő felvételi beszélgetés. Témakörök:  a felvételiző kulturális élményei (olvasmányok, színház, film, múzeum: néhány mondatos vélemény szóbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről, személyes benyomások, olvasmányok élményszerű bemutatása)  kommunikációs készségek felmérése: önálló véleményalkotás a vizsgázó érdeklődésének megfelelően, pl. életmód, tanulási módszerek, internet, hobbi, sport témakörökben, az egészség- és a környezettudatosság érvényesítése a mindennapi tevékenységekben  szakmai motiváció indoklása A szóbeli vizsgán nem mérjük a jelentkező angol nyelvismeretét. 11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 11.1.

Felvétel

A tagintézményünkbe történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai a 20/2012. EMMI rendelet 26-48. §-ban foglaltak alapján, központi felvételi eljárás szerint történik. Iskolánk minden évben közzéteszi honlapján a következő beiskolázási időszakra vonatkozó beiskolázási szabályzatot és egyéb tudnivalókat. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló a szakgimnázium tizedik évfolyamán folytathatja tanulmányait, amennyiben teljesíti a képzési típusra előírt követelményeket. A követelmények teljesítésére indokolt esetben halasztást kaphat. 11.2. 

 

 

Átvétel más iskolából Az átvétel jelentkezés alapján történhet, első sorban szorgalmi időszakon kívül, kivételes esetben a tanítási év során. Az átiratkozni szándékozó diáknak (kiskorú tanuló szülőjének) kérelmet kell beadnia, amely tartalmazza az iskolaváltási szándék indoklását, a választott képzési forma megjelölését, és a szülő/nagykorú tanuló elérhetőségeit. A kérelemhez mellékelni kell az utolsó három tanév év végi bizonyítványának másolatát. A tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy adott határidőn belül vállalja a különbözeti vizsgák teljesítését, valamint a szakmai gyakorlat pótlását. A tanuló előzetesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen tantárgyakból szükséges a különbözeti vizsga letétele. Ha a tanulónak az iskolában alkalmazott kerettanterv szerint valamely tantárgyból nincs osztályzata, különbözeti vizsgát kell tennie. Ha nem azonos óraszámban tanulta az adott tantárgyat, a különbözeti vizsga szükségességéről a tagintézmény-vezető a szaktanárral egyeztetve dönt. Az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályba átiratkozni szándékozó diákoknak angol nyelvből minden esetben kell különbözeti vizsgát tennie. Sajátos nevelési igény vagy tanulási nehézség esetén a felvételi kérelemhez csatolni kell az érvényes szakvélemény másolatát is. A tagintézmény-vezető nyolc napon belül dönt az átvételi kérelem ügyében, és erről írásban értesíti a tanulót/kiskorú tanuló szülőjét. A döntés tartalmazza, hogy a tanuló - különbözeti vizsgák nélkül átiratkozhat, 33

-

különbözeti vizsgák letétele előtt, a vizsgák teljesítésére türelmi idő kiszabásával átiratkozhat, csak a különbözeti vizsgák előzetes letétele után iratkozhat át, évfolyamismétléssel iratkozhat át, vagy kérelmét a tagintézmény-vezető elutasította.

Felvétel esetén az alábbi eljárásrend lép érvénybe:  A tagintézmény-vezető befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. Az előző iskolából az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot a tanulónak vissza kell hoznia, beiratkozása ez által válik érvényessé.  Ha a tanuló jogosult tankönyv- vagy étkezési kedvezmény igénybe vételére, az erről szóló dokumentumot a beiratkozáskor be kell adnia.  Amennyiben a tanuló korábbi eredményei alapján a tagintézmény-vezető a különbözeti vizsga teljesítése előtt engedélyezi a tanuló átiratkozását, a tanuló folytathatja tanulmányait a megfelelő osztályban. Különbözeti vizsgáit legkésőbb három hónapon belül kell sikeresen teljesítenie.  A különbözeti vizsga szervezésének szabályait a 10. pont tartalmazza.  Évközi átvétel esetén a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozó naplóba.  A különbözeti vizsga eredményeit fel kell tüntetni az anyakönyvben és a tanuló bizonyítványában. 11.3.

Átiratkozás másik képzési formára iskolán belül

A tanulmányi eredmény, eltérő motiváció, tanári javaslat vagy szülői kérés esetén lehetőség van iskolán belül a képzési forma megváltoztatására. Az eljárás a következő: 

A tanuló vagy a kiskorú tanuló szülője kérelmet ad be, amelyben indokolja szándékát. Ha az átiratkozás tanári javaslatra történik, a szülő egyetértő nyilatkozatát kell beszerezni.  Ha a tanulónak az iskolában alkalmazott kerettanterv szerint valamely tantárgyból nincs osztályzata, különbözeti vizsgát kell tennie. Ha nem azonos óraszámban tanulta az adott tantárgyat, a különbözeti vizsga szükségességéről a tagintézmény-vezető a szaktanárral egyeztetve dönt. Az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályba átiratkozni szándékozó diákoknak angol nyelvből minden esetben kell különbözeti vizsgát tenniük.  A tagintézmény-vezető nyolc napon belül dönt az átvételi kérelem ügyében, és erről írásban értesíti a tanulót/kiskorú tanuló szülőjét. A döntés tartalmazza, hogy a tanuló – mely tanítási naptól kezdve – melyik képzési forma melyik évfolyamára iratkozhat át, – mely tantárgyakból és milyen határidőkkel kell különbözeti vizsgát tennie  Szorgalmi időszakban történő átiratkozás esetén a tanuló addig megszerzett érdemjegyeit be kell számolni a félévi és év végi értékeléskor, kivéve, ha az adott tantárgyat más nyelven tanulta.  A különbözeti vizsga eredményeit fel kell tüntetni az anyakönyvben és a tanuló bizonyítványában. 12. A elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtási alapismereteket a szakmai oktatás keretein belül iskolánk minden tanulója kötelező tantárgyként tanulja a tantárgyra vonatkozó szakmai kerettantervnek megfelelően.

34

Helyi tanterv

35

1. A választott kerettanterv megnevezése 1.1. Iskolánk az általános képzésben alábbi központi közismereti kerettanterveket alkalmazza:  

Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

Központi szaktárgyi kerettantervek       

Kerettanterv a két tanítási nyelvű középiskolai célnyelvi oktatáshoz Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai, középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához Magyar mint idegen nyelv kerettanterv 1–12. évfolyam számára Pénzügyi és gazdasági kultúra kerettanterve 7-10. évfolyam számára Vállalkozzunk! kerettanterv 7–10. évfolyam számára Munkapiac kerettanterv 9-10. évfolyam számára Etikus vállalkozói ismeretek 11-12. évfolyam számára

1.2. Rendelkezés a tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról:

a. A 9/Kny angol nyelv esetében a foglalkozási időkeret fennmaradó, legfeljebb 10%-ának felhasználását a 16. melléklet tartalmazza. b. Az összes többi tantárgy esetében a foglalkozási időkeret fennmaradó, legfeljebb 10%-át a tanult tananyag elmélyítésére, gyakorlására, számonkérésére, tudásszintmérésre használjuk.

36

2. A választott kerettanterv által meghatározott tanórai foglalkozások 2.1.

Négyéves sport-egészségügyi szakgimnázium

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

3

-

-

-

-

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy

-

-

2

2

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

-

1

-

-

Érettségire épülő (fő) szakképesítés

8

8

7

7

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét

3

4

3

3

35

36

35

35

37

2.2.

Négyéves egészségügyi szakgimnázium

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

3

-

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia

-

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy,

-

-

2

2

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

-

1

-

-


8

8

7

7


3

4

3

3

35

36

35

35

38

2.3.

Ötéves egészségügyi két tanítási nyelvű szakgimnázium 9. Kny 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

3

-

-

-

-

2

2

2

-

-

2

2

-

1

-

-


8

8

7

7


3

4

3

3

35

36

35

35

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (célnyelv) Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3 18 2

2 5 1

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

39

2.4. Négyéves humán szakközépiskola: pénzügyi-informatikai irány (kifutó rendszerben) A választott kerettanterv: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára. Iskolánk ezen képzési irány keretein belül vállalja a nem magyar anyanyelvű diákok felkészítését az érettségi vizsgára. Tantárgyi háló (a kiemelt számok a szabad órakeretből felhasznált órákat jelzik).

4 3 3

4+1 3+1 3+1

2

2

3+1

3

1 2 1

1

2

migráns

migráns

migráns

2 2 2 1 1+1 5 1

1

5 1 1 2

5 1

2

2

1

1 1

Munkapiac

6 35

7 36

1 8 35

1 11 35

A választott kerettanterv által meghatározott tantárgyak feletti kötelező órák óraszáma, megtanítandó és elsajátítandó tananyaga: évfolyam

tantárgy

heti

tananyaga 40

migráns

4 3 3

2 2 1 1 1 2 5 1

12. évf.

anyanyelvű

4 3 3

1

11. évf.

anyanyelvű

Magyar nyelv és irodalom Angol/német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (ének) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Az európai stílusok története Magyar mint idegen nyelv Pénzügyi és gazdasági kultúra Vállalkozzunk! Etikus vállalkozói ismeretek Szakmai tárgyak órakerete Összesen

10. évf.

anyanyelvű

9. évf.

anyanyelvű

Tantárgyak

9. 9. 10. 9-12. 9-10. 9. 10. 11-12. 11. 12. 12. 12. 11. 11.

ének informatika informatika magyar mint idegen nyelv Pénzügyi és gazdasági kultúra Vállalkozzunk! Munkapiac Etikus vállalkozói ismeretek Az európai stílusok története Magyar nyelv és irodalom Angol/német nyelv Matematika Történelem Földrajz

óraszám 1 1 2 2

1

1.melléklet 2.a. melléklet 2.b. melléklet 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 7.6. melléklete 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 7.14.melléklete 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 7.15. melléklete 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 7.16 melléklete 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 7.17. melléklete 3.melléklet

1

4.melléklet

1 1 1 1

5.a. melléklet 6.melléklet 7.melléklet 8.melléklet

1 1 1 1

41

2.5. Négyéves humán szakközépiskola: nyelvi-informatikai irány (kifutó rendszerben) választott kerettanterv: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára. Tantárgyi háló (a kiemelt számok a szabad órakeretből felhasznált órákat jelzik). Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

Magyar nyelv és irodalom Nyelv- és beszédfejlesztés Angol/német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek (ének) Az európai stílusok története Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete

4+1 3 3 2+1

4 +1 3 3 2+1

2 2 2 +1

2 2 1 1 1

1+1 5 1 6 35

+2 5 1 7 36

11. évf. 4

12. évf. 4+1

3+1 3 3+1 1 2 1

3+1 3+1 3 1

+1 +1 5 1 8 35

5 1 11 35

A választott kerettanterv által meghatározott tantárgyak feletti kötelező órák óraszáma, megtanítandó és elsajátítandó tananyaga: évfolyam

tantárgy

heti óraszám

tananyaga

9. 9. 10. 9. 10. 10. 11. 12. 11-12. 12. 11. 11. 12.

ének informatika informatika vizuális kultúra rajz és vizuális kultúra nyelv- és beszédfejlesztés Az európai stílusok története Magyar nyelv és irodalom Angol/német nyelv Matematika Történelem Földrajz Biológia-egészségtan

1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1

1.melléklet 2.a. melléklet 2.b. melléklet 9.a. melléklet 9.b. melléklet 10. melléklet 3.melléklet 4.melléklet 5.b.melléklet 6.melléklet 7.melléklet 8.melléklet 11. melléklet

42

2.6.

Ötéves angol két tanítási nyelvű szakközépiskola (kifutó rendszerben)

A választott kerettanterv: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet alapján a 9/Kny évfolyamon heti 18 órában történik a célnyelv oktatása. A Nkt. 27. § (11) bekezdés heti 5 órában folyik testnevelés-oktatás. Az órakeret további felhasználásáról az iskola dönthet. A 9-12. évfolyamon az „irányelvekben” foglalt kötelező célnyelvi és civilizáció tantárgyi óraszámokon felül nem marad szabadon felhasználható órakeret. Tantárgyi háló (a kiemelt számok a szabad órakeretből felhasznált órákat jelzik). Tantárgyak 9/Kny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4 4 Angol nyelv (célnyelv) 18 6 6 5 5 Célnyelvi civilizáció 1 1 2 2 Matematika 2 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 3 3 ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek* (ének) 1 Informatika 2 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 Társadalomtudományi vagy 2 természettudományi projekt Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Összesen 33 35 36 35 35 A választott kerettanterv által meghatározott tantárgyak feletti kötelező órák óraszáma, megtanítandó és elsajátítandó tananyaga: évfolya tantárgy heti óraszám tananyaga m magyar nyelv és irodalom 3 12.melléklet 9. 9. 9.

9. 9.

matematika informatika társadalomtudományi projekt természettudományi projekt

2 2

13.melléklet 2.c. melléklet 14. melléklet 15. melléklet

2 2

Angolul tanított tantárgyak:  célnyelvi civilizáció  matematika  történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek  Ezen kívül az adott tanév nyújtotta lehetőségeknek megfelelően a szakmai tantárgyak.

43

2.7. Nem kötelező tanórai foglalkozások Felzárkóztató foglalkozások  Matematika felzárkóztató tanulási nehézséggel küzdő diákok számára  Anyanyelvi felzárkóztató tanulási nehézséggel küzdő diákok számára  Magyar mint idegen nyelv Fejlesztő foglalkozások: a sajátos nevelési igényű diákok számára a sajátos nevelési igény típusának és a szakvéleményben foglalt javaslatoknak megfelelően. Érettségi felkészítők: amennyiben lehetőség nyílik rá, nem kötelező tanórai foglalkozás keretében történik az érettségi felkészítés, ha pedig nem, akkor a tanórákon (l. még: 7. pont: A választható érettségi vizsgatárgyak). A kötelező és a kötelezően biztosítandó foglalkozások, valamint a csoportbontások és érettségi felkészítők után a fennmaradó órakerettől függően: szakkörök a diákok érdeklődésének megfelelően, versenyfelkészítők.

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 









 

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola tankönyvfelelőse készíti el a tagintézmény-vezető ellenőrzésével a szakmai munkaközösségek közreműködésével a jogszabályi határidők betartásával. A tankönyvrendelés véglegesítéséhez az iskola igazgatója beszerzi a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. Csak olyan tankönyv választható, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint valamennyi tanulónak, illetve az arra jogosultaknak ingyenesen biztosítható. A végleges tankönycsomag ára – tekintettel az ingyenes tankönyvre jogosult diákokra – csak olyan mértékben haladhatja meg a központi támogatást, amilyen mértékben a diákoknak könyvtári és használt példányokat tudunk biztosítani. Amennyiben a fenti árkorlát nem teszi lehetővé bizonyos tankönyvek beszerzését, a szaktanár olyan módon köteles közzétenni az elsajátítandó tananyagot, hogy minden diák hozzáférhessen (jegyzet, digitális tananyag, stb.) Az ingyenes tankönyvre nem jogosult diákok közül is soknak nagy anyagi terhet jelent a tankönyvek beszerzése, így az iskola lehetőségeihez mérten könnyíti a tankönyvvásárlás terheit: könyvtári példányok kölcsönzésével, és az évente meghirdetett tankönygyűjtési akciókkal. A munkaközösségek tankönyvrendelés előtt komolyan mérlegelik a minőség és a tankönyvárak közötti összefüggéseket, a tankönyvcsomag összeállításában az ár/érték arányt a legoptimálisabban veszik figyelembe. A végleges rendelés leadása előtt a szülők nyilatkoznak a tankönyvlista elfogadásáról. A tankönyvek beszerzésére vonatkozó döntés tanév közben nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 44

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 4.1.

Fejlesztési területek – nevelési célok konkrét megvalósítása

A fejlesztési területek és nevelési célok egyrészt beépülnek az egyes tantárgyak tartalmaiba, másrészt hosszabb időn át tartó osztályfőnöki projektek, tanórán kívüli foglalkozások témáit jelentik. Az erkölcsi nevelés A pedagógustól elvárható, hogy példamutató magatartást tanúsítson megjelenésében, megnyilvánulásaiban, egész magatartásában. Az erkölcsi nevelés egyéb módszerei:  az osztályban felmerülő problémák rendszeres, elemző megbeszélése osztályfőnöki órákon  erkölcsi kérdések felvetése (vitája) irodalmi művek kapcsán  a felelősségtudat fejlesztése a tanulmányi munkában: rendszeres, építő tanári visszajelzések  tanulók bevonása döntési helyzetekbe (fegyelmi tárgyalásokkal kapcsolatosan szélesebb véleménynyilvánítási jogkör)  a másik iránti felelősségtudat felébresztése az egyénben a kommunikációs helyzetek gyakorlása során (idegen nyelvek)  az önértékelés fejlesztése közösségi programok révén: hogy a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók is megmutathassák más területeken birtokolt képességeiket, pl. ének, tánc, hangszeres zene (pl. Bókay-nap)  a szakmai képzés során a segítségre szoruló (gyermek, idős, beteg) emberek iránti empátia és erkölcsi felelősségtudat kialakítása  a közösségi munka erkölcsi nevelési lehetőségeinek kihasználása Nemzeti öntudat, hazafias nevelés       

a nevelés során általános célként fogalmazódik meg a magyar nemzet sikereinek kiemelése (pl. természettudományok, sport) fontos, kiemelt szerepet kapnak nemzeti ünnepeink – a megemlékezések során aktív tanulói részvétellel az iskolai programokban helyet kapnak a kultúránkat meghatározó vallási ünnepek, jeles napok és a hozzájuk kötődő szokások (karácsony, húshagyókedd-farsang, húsvét, stb.) osztályünnepségek, dekorációk, kézműves foglalkozások formájában múzeumi / múzeumpedagógiai órák (pl. a Nemzeti Múzeum állandó kiállításai, művészeti tárgyak képei, nemzeti szimbólumaink tudatosítása, tárgykészítés) történelmünk fontosabb állomásainak dramatikus feldolgozása, interaktív prezentációk, dekorációként is felhasználható térképek készítése (otthoni diákmunkaként). tanulmányi kirándulások során: nemzeti emlékhelyeink felkeresése, múzeumok ide vonatkozó anyagainak megtekintése, utólagosan tanórákon történő feldolgozása, nemzeti uralkodóink szobrainak felkeresése. határon túli tanulmányi kirándulások

45

Állampolgárságra, demokráciára nevelés   

Történelem és állampolgári ismeretek tantárgyi keretein belül: A magyar állam működése, intézményei EU alapértékei, napi hatásai, lehetőségek az ország és az egyén számára A demokratikus döntéshozatal, órai gyakorlat Tanórán kívüli foglalkozások: Intézménylátogatások /pl. Parlament, bírósági tárgyalás, minisztériumok/ Ügyintézés, elméletben, gyakorlatban /pl. űrlapok kitöltése/ Az idegen nyelvek tanítása kapcsán a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. Ehhez kötődő tevékenységek: idegen nyelv órák külföldi diákcserék francia sajtdélután, orosz teadélután  iskolánkba járó nem magyar állampolgárok kulturális napjai, programjai, előadásai saját kultúrájukról Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése    

A 9. évfolyam osztályfőnöki tanmenetében külön tematikai egységként kell szerepelnie a viselkedéskultúrának, illemtannak. a magyar nyelv órán a hatékony kommunikáció feltételeinek megismerése, a kommunikációs és életvezetési készség, szociális képesség kialakítása, önéletrajz írása A Bókay napon ill. a délutáni programjainkon a tanulók kedvező adottságait, szellemi és gyakorlati készségeit, saját sikereit is kifejezésre juttatjuk és kiműveltetjük. Különös képességeiket megbecsüljük, és erre neveljük a tanulótársakat is. A nyelvtanulás a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására.

A családi életre nevelés  Osztályfőnöki órák: a harmonikus emberi kapcsolatok feltételei , a családtervezés, a szexuálhigiéné (szakmai tanárok bevonásával)  A csecsemő és kisgyermek-gondozás külön tantárgyként szerepel minden évfolyam tantervében (szakmai elmélet és csecsemőosztályos gyakorlat)  szülők intenzívebb bevonásai az iskola életébe (pl. sok gyermekes szülő meghívása osztályfőnöki órára)  Pozitív minták közvetítése (filmek, irodalmi művek)  A különféle társas kapcsolatok helyzete az eltérő kultúrkörökben (nem magyar anyanyelvű diákok, filmek, kulturális antropológia program)  Az állam és a család kapcsolatának bemutatása / jogszabályok, GYES, stb./

46

A testi és lelki egészségre nevelés    

Iskolánk minden tanulója az alábbi tantárgyak keretében foglalkozik az egészséges életvitellel, testi-lelki egészség fejlesztésével: egészségügyi alapismeretek/pedagógia, népegészségügy, környezet-egészségügy ápolás-lélektan Az osztályfőnöki órákon külön téma a szenvedélybetegségek ártalmainak elkerülési lehetőségei, drogprevenció (szakember bevonásával), az egészségi állapotot befolyásoló külső és belső tényezők A testnevelés órák keretei között a diákok megismerkednek táplálkozás hibáival és annak következményeivel helyes testtartás kritériumaival és a rendszeres testedzés fontosságával Évente külön tematikus napot rendezünk az egészségkultúra, és egészségügyi pályák témakörében.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség    

a közösségi szolgálat előkészítésében figyelmet kell fordítani arra, hogy a diákok ne csak kötelező feladatként tekintsenek a közösségi szolgálatra, hanem belső igényükké váljon a másokon való segítés az iskola képzési irányához kapcsolódóan elsősorban az egészségügyi és szociális területeken szervezzük meg a közösségi szolgálatot a felelősségvállalás másokért az osztályközösségi munkában is meg kell, hogy jelenjen (pl. gyengébbek korrepetálása, betegség után a hiányzó tananyag pótlásához segítségnyújtás) a felelősségvállalás az iskolaközösségi munkában is meg kell, hogy jelenjen (pl. nem magyar anyanyelvűek, sajátos nevelési igényűek mentorálása)

Fenntarthatóság, környezettudatosság       

A biológia és földrajz órák kapcsolódó tartalmai a közösségi szolgálat tevékenységei között helyet kapnak a környezetvédelmi tevékenységek Föld napja és Víz világnapja programok tematikája az alábbi problémák köré szerveződik: a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése környezettudatos magatartás környezetért felelős életvitel az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése gyűjtési akciók: elemgyűjtés, PET-palack gyűjtés, tankönyvgyűjtés újrahasznosítható anyagok a szabadidős kézműves tevékenységekben iskola- és környezetszépítés Intézménylátogatások /pl. erőművek, gyárak, civil szervezetek/

47

Pályaorientáció 



Az egészségügyi és szociális szakmai képzés az oktatott tantárgyakon keresztül lát el pályaorientációs célokat. Ezen kívül tanórán kívüli tevékenységekkel segítjük az egészségügyi pályák megismerését: intézménylátogatások során (óvoda, idősek otthona, kórházlátogatás) egészségnapi programok szervezése a pályaválasztás – orientáció köré Előadók meghívása Nyílt napok, börzék látogatása Iskolánkban a végzős évfolyamok tanulóit komplex pályaválasztási programsorozattal segítjük az alábbiak szerint:

1. A jövőtervezés lehetséges szempontjai. OKJ – főiskola – egyetem. OKJ: beszámítás, képzési idő csökkentése. Főiskola/egyetem: alapképzés-mesterképzés. Szakmához és diplomához jutás (ingyen és költségtérítéssel). Hiányszakmák és túlképzés 2. Az érettségi és a felvételi jogszabályi háttere, határidők, mentességek, benyújtandó, igazolások papírok, jogorvoslat stb. 3. Tájékoztató a felvételi pontszámításról 4. Pszichológiai tanácsadás az utolsó év terheinek csökkentésére, küzdési stratégiák, pozitív önértékelés, koncentráció javítása, saját képességek, motivációk, pályaalkalmasság felismerése. 5. E-felvételi internetes felületének kezelése 6. Eligazodás a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban. Keresés, szűrés, a jelentkezési feltételek értelmezése. Gazdasági és pénzügyi nevelés  

Iskolánk egyik évfolyamán a gazdasági és pénzügyi kultúra, a vállalkozási ismeretek oktatása négy éven keresztül heti két órában folyik. A többi osztály számára a földrajz, történelem és osztályfőnöki órák keretében kell foglalkozni az alábbiakkal: gazdasági-pénzügyi intézmények és folyamatok pénzügyi szabályok banki tranzakciókkal fogyasztóvédelmi ismeretek iskolai rongálások és javítási költségeik vásárlási szokások, tudatos vásárlás takarékossági lehetőségek

Médiatudatosságra nevelés     

A 9-10. évfolyamon informatika órák keretében kell tárgyalni az alábbi témákat: internetes etika az internet okozta veszélyek, internetes bűncselekmények, agresszió a közösségi portálok használata az internetes források megbízhatósága A magyar nyelv tantárgy több témaköréhez (kommunikáció, társadalom és nyelvhasználat, szövegtípusok, stílusrétegek) kapcsolódóan kell tárgyalni az alábbi témákat: a média működése, hatása a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetése a médiajellemzők jogi és etikai jelentősége 48



az érettségi témakörök között magyar nyelv, társadalomismeret és informatika tantárgyból és helyet kapnak a fenti témák

A tanulás tanítása       

minden tantárgyból: a helyes tankönyvhasználat (ill. egyéb segédanyagok: szöveggyűjtemény, atlasz, szótárak használatának megtanítása) magyar nyelv órán: jegyzetelés tanítása (könyvből, hallás után), lényegkiemelés könyvtári órákon és informatikai órákon: az ismerethordozók használata megfigyelés, kísérlet és alkalmazása a természettudományos órákon különböző típusú otthoni feladatok, pl. anyaggyűjtés, terepmunka, projektmunka a 9. évfolyamon osztályfőnöki órasorozat (a szakmai tárgyat tanító tanárok bevonásával) a tanulás technikája, tanulási stratégiák témakörében. idegen nyelv órákon a sikeres nyelvtanulás, a gyakorlás, elmélyítés, rögzítés, önellenőrzés módszereinek részletes megismertetése.

49

4.2. Speciális tanítási napok keretei között teljesítendő pedagógiai feladatok Iskolánk a Knt. 4.§ 30. alapján rendhagyó tanítási napként szervezi meg az alábbi, konkrét pedagógiai célú eseményeket: Egészségnap: az iskola arculatának megfelelően a képzési irányhoz kapcsolódó, tanórai keretben nem, vagy nehezen megvalósítható szakmai programokkal töltjük ki a nap 3-5 óráját. Ennek keretei között az alábbi tevékenységek kapnak helyet: -

egészségügyi és szociális intézmények pályaorientációs célú látogatása tudományos előadások, bemutatók az egészségügyi szakmákat érintően (meghívott előadókkal, szervezetekkel) egészségneveléssel kapcsolatos nagyobb projektek (produktumok létrehozása, egészségügyi kampányszervezés)

Bókay nap: az iskola névadójának emlékére szervezett komplex kulturális nap, amelynek célja: rendhagyó tanórán kívüli foglalkozások keretében elmélyíteni a tanórákon szerzett ismereteket, valamint a tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek: tudományos előadások (a tananyagban nem szereplő, de alapvető művelődéstörténeti, tudományos ismeretek közvetítése) - intézménylátogatások - önmenedzselési tréningek - tantárgyközi komplex órák - előadói versenyek (irodalmi prezentációs, zenei előadói) - tantárgyakhoz kapcsolódó vetélkedők Sportnap: a sportnap célja, hogy iskolán kívüli környezetben, szabad levegőn intenzív mozgásos tevékenységben vegyenek részt a diákok. Lehetséges formái: -

- intenzív túra - sportpályán, erdőben, parkban rendezett csapatversenyek és sorversenyek Kisérettségi vizsgák: a végzős évfolyamok próbaérettségi vizsgái a téli szünet utáni tanítási napokon. A tanulók a vizsgák letételével teljesítik a tanítási napra vonatkozó kötelezettségüket. (l. még: Nevelési program 10.1.E pont) Kisvizsgák és évfolyamdolgozatok: a nem végzős évfolyamok tanulói rendszerint az írásbeli érettségi vizsgák első hetében vizsganapok keretében adnak számot tudásukról. A tanulók a vizsgák letételével teljesítik a tanítási napra vonatkozó kötelezettségüket.

5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint valósul meg. 50

6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai  

idegen nyelv választása minden képzési formában (angol vagy német) tanulói igény esetén az iskola megszervezi a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel,

  

Tájékoztató a választható tantárgyakról minden év április 30-ig A tanuló bejelenti döntését május 20-ig A tanuló a tagintézmény-vezető engedélyével félévkor módosíthatja választását, a módosítást a szülő írásban kérheti. A választott tantárgy a tanuló munkájának értékelése és a tanórán való részvétele szempontjából ugyanolyan elbírálású, mint a kötelező tantárgy.



7. A választható érettségi vizsgatárgyak Az érettségi vizsgaszabályzat (100/1997) 4. § (2-3) alapján a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyakból biztosítjuk mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Ezen felül  biológia, testnevelés valamint az informatika tantárgyból a középszintű érettségi vizsgára való felkészülést. A tanulók a 100/1997. érettségi vizsgaszabályzatban foglalt feltételek teljesítése mellett tehetnek érettségi vizsgát a választott tantárgyból.

51

8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei             

Magyar nyelv és irodalom (A. mellékletben) Biológia (B. mellékletben) Célnyelvi civilizáció (C. mellékletben) Matematika (D. mellékletben) Egészségügyi alapismeretek (E. mellékletben) Fizika (F. mellékletben) Testnevelés (G. mellékletben) Földrajz (H. mellékletben) Idegen nyelv (I. mellékletben) Magyar mint idegen nyelv (J. mellékletben) Kémia (K. mellékletben) Történelem (L. mellékletben) Informatika (M. mellékletben)

52

9. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az értékelés fontos szerepet játszik diákjaink személyiségének fejlesztésében, ezért fontosnak tartjuk, hogy az értékelés mind a tanuló, mind a szülő számára visszajelzés legyen a tanuló fejlődéséről, személyre szóló legyen, hogy ezzel is segítsen és keményebb, kitartó munkára ösztönözzön. Törekszünk arra, hogy az értékelés során differenciáltan viszonyuljunk a tanulók személyiségéhez és képességeihez. Önismeretük fejlesztése érdekében velük is értékeltetjük teljesítményüket (magatartás, szorgalom). A kiemelkedő teljesítményeket az iskola jutalmazási rendszerének megfelelően értékeljük, az iskola közössége előtt méltatjuk. 1. Pedagógiai-didaktikai alapelveink Célunk, hogy az értékelés, beszámoltatás formái egymással összhangban álljanak és megfeleljenek az alábbi mérési szempontokra épülő alapelveknek. a) Tárgyilagosság a tanulói teljesítményt nem befolyásolhatják a tanuló korábbi eredményei vagy magatartása az értékelést függetleníteni kell a pedagógus és a tanuló személyétől az iskolánkban kialakított tantárgyankénti értékelési rendszer biztosítja a tagintézmény összes tanulójának az azonos mérési elvű értékelést b) Megbízhatóság a súlyozási szempontok következetes érvényesítése az értékelés pontosan tükrözze a tanuló tudását ugyanannak a teljesítménynek mindig azonos legyen az értékelése c) Érvényesség kizárólag olyan ismeretet kérjünk számon, amit megtanítottunk az értékelés álljon összhangban a tantárgyi követelményekkel

A fenti alapelvek mellett fontosnak tartjuk az alábbiak érvényesítését: - a problémamegoldó gondolkodás, az ismeretek alkalmazása kiemelt szempont az értékelésben; - az értékelésben az ismeretek mérése mellett szerepet játszik a képességek, készségek vizsgálata is; - változatos, sokszínű módszerek, formák használatára törekszünk, ezzel az egyik területen gyengébb képességekkel rendelkező tanulók egy másikkal kompenzálhatnak; - a számonkérés, illetve az érdemjegy, az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet a fegyelmezés eszköze.

53

9.1. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja A. A számonkérések formái

A SZÓBELI SZÁMONKÉRÉSEK  Felelet: azon tantárgyak esetében, amelyeknél az érettségi vizsgán a tanulónak szóban is számot kell adnia tudásáról, kötelező a rendszeres tanórai szóbeli számonkérés. Ennek középpontjában a napi tananyag áll, de a szaktanár ismétlő kérdésekkel ellenőrizheti a tanuló készülésének rendszerességét.  Kiselőadás, power point-bemutató: önkéntes vállalásra épül, javasolt, hogy a szaktanár az értékelésben a pozitív motiválást részesítse előnyben.  Kisvizsga, kisérettségi; vizsgarendszer: a munkaközösségekben kialakított rendszer szerint zajlik, amely szerepel a munkaközösségek és az iskola munkatervében is, s ez garantálja a tanulók arányos terhelését; éves tervét a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. Lehet szóbeli vagy írásbeli vizsga, illetve épülhet a kettő kombinációjára. A vizsgák időpontjáról a tanév elején az osztályban tanítókat, a tanulókat és a szülőket is tájékoztatni kell. Célja: a tanulók hozzászoktatása a vizsgaszituációhoz, a hosszabb megnyilvánulások gyakoroltatása; egy nagyobb tananyagegység eredményességének mérése, visszajelzése; a szintetizáló képesség fejlesztése. A vizsgarendszerben szerzett érdemjegyeket súlyozottan számítjuk, de nem befolyásolhatják egyértelműen az év végi osztályzatot, hiszen a tanulók aktuális tudását tükrözik. ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉSEK 



  





Évfolyamdolgozat: érettségi tárgyakból a munkaközösségek döntése szerinti rendben íratott dolgozat. Hozzájárul az egységes követelmény- és értékelési rendszer biztosításához, a tanulmányi eredményesség javításához, igazodik az érettségi írásbeli vizsga tartalmához, rendszeréhez, módszereihez. Érdemjegye a témazáróénál súlyozottabb, az év végi osztályzat kialakításában jelentős súlyú. Témazáró dolgozat: nagyobb tananyagegység végén, összefoglalás, ismétlés, gyakorlás után szinte minden tantárgyból a szaktanár által pontosan meghatározott tanagyagból. Érdemjegye a szóbeli feleletnél és a röpdolgozatnál súlyozottabb, a félévi és az év végi osztályzatok kialakításában jelentős súlyú. Röpdolgozat: kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat. Érdemjegye egyenértékű a szóbeli feleletével. Írásbeli felelet témája a napi tananyag, érdemjegye egyenértékű a szóbeli feleletével. Házi dolgozat: több tantárgy számonkérési formája lehet, témájában, formájában tantárgyanként különbözhet, gondos előkészítést igényel, szempontjait, beadási határidejét előzetesen ki kell jelölni. Érdemjegye, minősítése nem lehet minden tárgyból azonos értékű, mivel több fajta is lehetséges (kutatómunka, szövegértés, elemzés, stb.), a munkaközösségek értékelési rendszere rögzíti a pontos minősítést, értékelést, súlyozást. Szövegértési készségfelmérés: magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv tantárgyakból a munkaközösség által meghatározott rendben. Lehet mérés jellegű, ekkor a százalékos pontszámot a munkaközösség értékelési rendszere szerint kezelhetjük tájékoztató jellegűnek vagy átszámíthatjuk érdemjeggyé. Projektmunka: egy nagyobb téma egyéni vagy csoportos feldolgozása bizonyos tantárgyakból (elsősorban: angol nyelv, kulturális antropológia, biológia). Érdemjegye: a munkaközösség értékelési rendszere alapján. 54

Az írásbeli beszámoltatás korlátai -

-

A témazáró dolgozatok száma a tanév folyamán nem lehet kevesebb a tantárgy heti óraszámánál, heti egy órás tárgy esetében félévenként minimum egy témazáró dolgozatot kell íratni. A témazáró, az évfolyamdolgozatok és a belső mérések csak a törzsanyagra épülhetnek. Az írásbeli számonkérés értékelésének módszerei és szempontjai az érettségin alkalmazott módszereknek és szempontoknak felelnek meg. Az év eleji szintfelmérés érdemjegye csak akkor számít bele a félévi osztályzatba, ha a felmérést ismétlés előzte meg, vagy ennek hiányában azt a tanuló kéri. B. A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének formái

A tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A teljesítmények értékelésében és minősítésében az ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk. Az értékelés-minősítés szempontjait és az érdemjegyekhez kötődő teljesítési követelményeket az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák. Kötelező figyelembe venni az alábbi alapelveket: 

  



Jeles (5) az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek a számonkérés során kifogástalanul eleget tett, a tananyagot pontosan ismeri, érti, önállóan képes alkalmazni, a tantárgy fogalomrendszerét, terminus technikusait ismeri, használja, szabatosan fogalmaz írásban és szóban. Jó (4) az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek a számonkéréskor megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget, kis tanári segítséggel képes ismeretei alkalmazására. Közepes (3) az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul vagy több hibával tud csak megfelelni, gyakran szorul tanári segítségre a számonkérés során. Elégséges (2) az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, számonkéréskor folyamatos tanári segítségre szorul, önálló feladatvégzésre nem képes. Elégtelen (1) az a tanuló, aki folyamatos tanári segítséggel sem képes teljesíteni számonkéréskor a tantervi minimumot.

Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendje Az értékelésben igazodunk az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. A tantárgyi követelményeket, valamint az értékelés és minősítés szempontjait, formáit a szaktanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal. Az osztályfőnökök az első szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a számonkérési formákról, az évközi, félévi és év végi értékelés és minősítés szempontjairól. A szaktanár felel az értékelés-minősítés szakmai és pedagógiai kifogástalanságáért. A szaktanárok a tanulók teljesítményét értékelik, a teljesítmény minősítését kifejező érdemjegy bekerül az elektronikus osztályozó naplóba és az ellenőrző könyvbe. 55

A tanuló méltányos módon (a megfelelő időben és formában) kapjon lehetőséget érdemjegyei javítására. A félévi, illetve az év végi osztályzat megszerzéséhez félévenként minimum 3 érdemjeggyel kell a diáknak rendelkeznie, a kis óraszámú tantárgyak esetében is elvárt, hogy a gyerekek havonta kapjanak egy érdemjegyet. A szaktanár kötelessége, hogy az elektronikus osztályozó naplóban az ott feltüntetett különböző számonkérési formáknak megfelelően vezesse az érdemjegyeket. A szaktanárok és az osztályfőnök a negyedéves konferenciák eredményei alapján az ellenőrző könyv és az elektronikus napló segítségével értesítik azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból gyengén állnak. A félévi és év végi értékelés formája és rendje A tanulók teljesítményét félévkor és év végén az előzőleg folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján osztályzattal minősítjük. A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló az adott évfolyam tantervi követelményeit milyen mértékben teljesítette, és ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve, hogy érettségi vizsgára lehessen bocsátani. A félévi és év végi teljesítmény minősítését az ötfokú osztályozási skála alapján végezzük. A tanulók tantárgyi értékeléséről a félévi és az év végi osztályzatok tekintetében a tantárgyat tanító szaktanár dönt. Döntésének összhangban kell lennie az elektronikus osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. A tanulók szaktanár által megállapított félévi és év végi osztályzatait a nevelőtestület az osztályozó konferencián áttekinti, és a tanév végén dönt arról, hogy a tanuló magasabb évfolyamba léphet-e. Ha a szaktanár bizonytalan az osztályzat kialakításában, kérheti, hogy a nevelőtestület szavazással döntsön. Ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat a tanuló hátrányára jelentősen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a szaktanár nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján módosíthatja a tanuló javára. Mivel a tanulók teljesítményét a szaktanár tudja megítélni, és az évközi érdemjegyek különböző súlyúak, általános szabályt nem kívánunk létrehozni a félévi és az év végi osztályzatok kialakításához, de az alábbi szempontok érvényesítését minden pedagógustól egyaránt elvárjuk. Noha az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján alakítjuk ki, figyelembe vesszük a tanuló képességét, szorgalmát, órai aktivitását, illetve a teljesítmény változásának tendenciáit (javítás; rontás, ebben az esetben az okokat is mérlegeljük). Ha az érdemjegyek alapján nem állapítható meg egyértelműen az év végi osztályzat, a második félév munkája számít hangsúlyosabbnak. Az évfolyam-, a témazáró dolgozatokra, valamint a kisvizsgákra kapott érdemjegyek mind a félévi, mind az év végi osztályzatok kialakításában nagyobb hangsúlyt kapnak a súlyozási rendszer alapján. A tanuló félévi vagy év végi osztályzata nem lehet elégtelen, ha a súlyozottan számított átlag alapján elérte a 2,0-es átlagot. A vizsgán nyújtott teljesítményük alapján vizsgabizottság értékeli és minősíti azokat a tanulókat, akik javító, osztályozó vagy különbözeti vizsgát tesznek. A tanuló vagy a szülő (a törvényi előírásoknak megfelelően) írásban kérelmezheti az osztályzat felülbírálatát, ebben az esetben a tanulónak független vizsgabizottság előtt kell számot adnia tudásáról.

56

C. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok szerepe a tanítási-tanulási folyamatban Az otthoni tanulás célja, hogy fejlődjön a tanulók tanulási képessége, azaz elmélyüljön tudásuk, fejlődjön önálló ismeretszerzési, valamint ismeretalkalmazási képességük, hiszen csak így tudjuk őket felkészíteni a tudásalapú társadalom elvárásaira. A tanulási képesség fejlesztése minden tantárgy közös feladata, ezért a házi feladat mint irányított egyéni tanulás a tanítási-tanulási folyamatnak a tanítási órával egyenrangú része. A tanulási képesség fejlesztése csak a személyiség egészének fejlesztésével együtt lehet eredményes, ezért erősíteni kell a tanulókban a motivációt, fejleszteni a kötelességtudatot, a koncentrációs képességet, a kreativitást, a divergens gondolkodást, a monotóniatűrést. Tudatosítani kell bennük, hogy az ideális tanulási idő nem mindenkinél azonos mértékű, de ez nem csupán a kognitív képességek függvénye, hanem annak is, hogy milyen mértékben figyelnek és aktívak a tanítási órán. Egyes házi feladatok csoportmunkában történő elkészíttetésével fejleszteni tudjuk szociális kompetenciájukat és kooperációs képességüket. Az esztétikai érzék és a manuális készségek fejlesztésére is figyelmet kell fordítanunk, ezért olyan házi feladatokat is kell adnunk, amelyekkel ezek a kompetenciák fejleszthetőek. A házi feladatok meghatározásának és számonkérésének alapelvei Az otthoni felkészülés alapja a tanár által kijelölt anyag. A házi feladat kijelölésében a szaktanárnak tudatosságra, pontos meghatározásra, rendszerességre (minden órán kapjanak házi feladatot), minden tanuló általi hozzáférhetőségre, tervezettségre kell törekednie. Csak a feladott anyagrészt kérheti számon. A számonkérésnek rendszeresnek kell lennie. Az írásbeli házi feladat ellenőrzése, javítása, értékelése, megbeszélése, a hiányok pótoltatása történjen meg. Előzetesen jelezze a szaktanár, ha osztályozni kívánja a kiadott feladatot, s térjen ki az értékelés szempontjaira. Szükséges a reproduktív tudás a továbbhaladáshoz (ezt segíti a rendszeres vázlatkészítés, amely a rendszerező gondolkodást is fejleszti), de lényeges célunk a problémamegoldó képesség, a produktív tudás fejlesztése, ezért kívánatos, hogy az önállóságot igénylő munkák (fogalmazás, esszé, stb.) gyakran szerepeljenek házi feladatként. A számítógép használata a lehetőségek figyelembevételével segítheti a tanulást (pl. internetes anyaggyűjtés, -feldolgozás; számítógéppel készített házi feladat). Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladat meghatározásának korlátai Törekednünk kell a tanulók arányos terhelésére az életkori sajátosságok figyelembe- vételével, ügyelnünk kell arra, hogy a házi feladat ne legyen teljesíthetetlen mennyiségű és nehézségű, s ne veszélyeztesse más tantárgyak tanulását. A szóbeli és írásbeli házi feladatok időtartama egy tantárgy esetében (egyik óráról a másikra) ne haladja meg egy átlagos képességű tanuló esetében az egy órát. A hosszú időráfordítást vagy sok munkát igénylő írásbeli házi feladatra vagy a nagy mennyiségű idegen szó, hosszú memoriter megtanulására legalább egy hetet biztosítsunk. A tanulók túlterhelésének elkerülése érdekében az egy osztályban tanító tanárok szükség esetén egyeztessék a házi feladatok terjedelmét. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a házi feladat igazodjon a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez.

57

9.2.

A diagnosztikus, szummatív, és fejlesztő értékelés formái

a) Diagnosztikus értékelés célja: helyzetfeltárás, a tanulók készségeinek, előzetes tudásának felmérése, illetve a tanulási problémák feltárása az ezt követő elemzésből és a feladatok meghatározásából fakadó korrekció számára fajtái: év eleji szintfelmérés, tanév alatti problémafeltáró felmérés b) Szummatív értékelés célja: összegzés, a pedagógiai folyamat szakaszainak lezárásakor átfogó kép kialakítása arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a követelményeket, illetve egy adott tantárgy helyzetét vizsgáló ellenőrzés módszereként is megjelenhet fajtái: témazáró dolgozat, évfolyamdolgozat, kisvizsga, projektmunka, érettségi vizsga, szakmai vizsga c) Fejlesztő értékelés célja: leggyakrabban alkalmazott értékelési formaként visszajelzést ad a tanuló aktuális tudásáról, megerősíti vagy javításra ösztönzi, ezzel az eredményes tanulást, a tanítási-tanulási folyamat optimalizálását segíti elő formái: szóbeli vagy írásbeli felelet, fogalmazás, esszé, feladatlap, stb.

9.3.

A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök végzi az osztályban tanító tanárok véleményének kikérésével. Az előzetes értékelés az osztályfőnöki órán történik a tanulók véleményének (társaikról és önmagukról) meghallgatásával. Az osztályfőnök által megállapított minősítést a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti és döntést hoz róla. Mindezt az osztályfőnök és a nevelőtestület a pedagógiai szempontok körültekintő mérlegelésével végzi. Ennek legfőbb szempontja: mi szolgálja leginkább a tanuló fejlődését, motivációjának fokozását, a nevelőmunka eredményességét, természetesen szem előtt tartva a tanuló egyéni sajátosságait. A magatartás és a szorgalom értékelése és minősítése külön szempontrendszer alapján, egymástól függetlenül történik. A tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük. A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI         

a viselkedésében, a különböző tevékenységeiben megmutatkozó erkölcsi tulajdonságok szintje fegyelmezettsége, viselkedése, társaival, a felnőttekkel való kapcsolata, kommunikációjának módja, saját maga és mások iránt érzett felelősségérzete az osztályközösség kialakításában, értékrendjének formálásában játszott szerepe a házirend rendelkezéseinek betartása, ennek megszegése esetén a különféle fegyelmi fokozatú büntetések figyelembevétele önként vállalt feladatainak teljesítése jelenléti fegyelme mulasztásainak igazolása, a késések, igazolatlan mulasztások száma iskolai és iskolán kívüli versenyeken való részvétele a diákönkormányzatban végzett munkája

58

Ennek alapján a tanuló magatartása: 







példás, ha - viselkedése minden szempontból példamutató, - a házirend rendelkezéseit maradéktalanul betartja, - jelenléti fegyelme kifogástalan, - az osztályközösségben pozitív, összetartó szerepet játszik, - kötelező és vállalt feladatait rendesen elvégzi; jó, ha - viselkedése, az osztályközösségben betöltött szerepe megfelelő, - a házirend rendelkezései és a viselkedési normák betartásában kisebb hiányosságok fordulnak elő, - nincs igazgatói figyelmeztetése, - maximum 5 igazolatlan órája van; változó, ha - a házirend rendelkezéseit nem szegte meg súlyosan, de magaviselete gyakran kifogásolható, többször zavarja az órai munkát, - tanáraihoz, társaihoz való viszonya, kommunikációja időnként nem felel meg az alapvető viselkedési normáknak, megnyilvánulásai néha negatívak, - jelenléti fegyelme problémás, gyakran késik, - igazolatlan óráinak száma 6-tól 9-ig terjed, - igazolatlan késései miatt van igazgatói figyelmeztetése; rossz, ha - a házirend előírásait súlyosan szegte meg, - viselkedése miatt gyakori vagy súlyos kifogás merült fel, - fegyelmi eljárás után büntetésben részesült, - 9-nél több igazolatlan óra miatt igazgatói figyelmeztetése van.

A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI -

a tanuláshoz való viszonyulása, motivációja teljesítménye, tanulmányi eredményei a képességeihez mérten a jobb eredményekért tett erőfeszítése a tanórai munkában való részvétele, aktivitása házi feladatok, felszerelés megléte/hiánya füzetvezetése korrepetálásokon, érettségi előkészítőkön, szakkörökön való részvétele kötelező tananyagon kívüli feladatok vállalása, teljesítése tanulmányi, művészeti (szavaló, ének-zenei, rajz, stb.) sportversenyeken való részvétele, teljesítménye

Ennek alapján a tanuló szorgalma:   -

példás, ha tanulmányi eredményei, teljesítménye egyenletesen, kiemelkedően jók, példamutatóan minden erőfeszítést megtesz azért, hogy a tőle telhető legjobb eredményt érje el, még ha tanulmányi eredményei nem a legkiemelkedőbbek is, a tanórákon és a külön feladatok vállalásában nagy aktivitást mutat; jó, ha a tantárgyak legnagyobb részéből egyenletes, jó teljesítményt nyújt, 59

  -

házi feladatait elkészíti, a tanórákra rendszeresen készül s azokon becsületesen dolgozik, érdemjegyei összhangban állnak képességeivel, noha erőfeszítései ellenére sem sikerült minden tantárgyból jó eredményt elérnie, csak közepes az összteljesítménye, de bizonyos tantárgyakból kiemelkedő eredményeket ért el (pl. tanulmányi versenyen); változó, ha felkészülése nem rendszeres, illetve csak egyes tantárgyakra korlátozódik, teljesítménye egyenetlen, ingadozó, eredményei lényegesen alatta maradnak képességeinek, tanórákon való részvételére a figyelem hiánya, közönyösség, passzivitás jellemző, esetenként a szükséges taneszközök, felszerelések hiánya miatt nem tud (vagy nem akar) a munkában részt venni; hanyag, ha teljesítménye, eredményei képességeihez mérten is gyengék, egy vagy több tárgyból elégtelen az osztályzata, a tantárgyak legnagyobb részéből a követelményeket csak igen alacsony szinten teljesíti, erőfeszítéseket sem tesz, hogy teljesítse a minimális követelményt, teljesen motiválatlan, a tanórákra nem készül, házi feladatát rendszeresen nem készíti el, az órai munkában nem vesz részt, felszerelése gyakran hiányos.

60

10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Fejlesztésre, felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásra képzett csoportok megalakítása:  diagnosztikai felmérés szeptemberben  az eredmények több szempontú elemzése (ismeretek, képességek szintje stb.)  a tanulók és a szülők írásbeli tájékoztatása  a fejlesztő felzárkóztatás megkezdése: október 1.  a részvétel általában egy félévre szól, de célzottan rövidebb szakaszokra is szervezhető A két tanítási nyelvű osztályba belépők esetében: Szeptemberben tudásszint-mérés, ez alapján soroljuk a tanulókat kezdő és haladó nyelvi csoportba. Az idegen nyelven oktatott tantárgyak esetében a csoportbontás megegyezik a célnyelvi csoportbontással. A nem magyar anyanyelvű diákok esetében: A magyar mint idegen nyelv oktatását a nem magyar anyanyelvű diákok megfelelő haladása érdekében kötelező tárgyként kezeljük a szabad órakeret terhére. Mivel a migráns diákok a magyar anyanyelvű diákokkal egy osztályba járnak, a csoportbontás a magyar mint idegen nyelv illetve a vállalkozási ismeretek tekintetében anyanyelv szerint (magyar-nem magyar) történik. Tantárgyak és csoportbontások A kötelezően előírt csoportbontásokon felül (szakmai oktatás, idegen nyelv, két tanítási nyelvű oktatás) lehetőség szerint az alábbi tantárgyakat oktatjuk csoportbontásban: matematika, informatika.

11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A 20/2012. EMMI rendelet 81. § alapján az iskola minden évben, a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban megszervezi valamennyi nappali képzésben részt vevő tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését. A mérést, az adatok elemzését az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai végzik, és az ebből következő, tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket is ők hozzák meg. A mérés 1+4 motorikus próba teljesítését foglalja magában: 1. Cooper-teszt, futással/kocogással +4: Általános testi erő, erő-állóképesség mérése: Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erő állóképességének mérésére) A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak szakorvosi véleményezés alapján - az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el.

61

12.                             

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

egészséges, harmonikus családi életre való felkészítés, nevelés élethosszig tartó, egészségtudatos, aktív életvezetés személyiségfejlesztés, szociális és érzelmi képességek fejlesztése, erősítése preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése a tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességek és készségek fejlesztése primer prevenció és életvezetés kapcsolatrendszere: szokásrendszer, egészségfejlesztés a rendszeres testmozgás és egészségtudatosság biztonság, baleset-megelőzés és környezettudatosság életviteli alapelvek és szokásrendszerek: étrend, bioritmus, higiénia, médiatudatosság egészségkárosító magatartásformák elkerülése egészségtudatos magatartás környezetért felelős életvitel lelki egyensúly megteremtése az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése környezettudatos magatartás környezetért felelős életvitel a természet és a társadalom harmóniájára törekvés az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése holisztikus és globális szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

62

13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A szociális hátrányok tanulóink jelentős részét megfosztják a saját könyvtár, számítógép, kulturális szolgáltatások, továbbtanulásra felkészítő tanfolyamok, magántanítás igénybevételétől. A szociális hátrányok negatívan befolyásolják a testi, lelki egészség megőrzését, a helyes életmód kialakulását. Tanulóink jelentős csoportja mentálisan hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett. Az intézkedések célja: a hátrányos helyzetű tanulók felkészítése a társadalmi tájékozódásra és beilleszkedésre, saját érdekeik védelmére, egyenlő esélyek teremtése a tanulásra, továbbtanulásra, későbbi munkavállalásra. Feladatok:  Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés

Szülőkkel való szoros kapcsolattartás, konzultációk, segítségnyújtás az igénybe vehető szolgáltatások terén (támogatási rendszer megismertetése), elégedettségmérés együttműködés a civil szervezetekkel, intézményekkel, segítő szervezetekkel, alapítványokkal, együttműködés családgondozókkal gyermekjóléti szolgálattal pedagógiai szakmai és szakszolgálatokkal

 Statisztikák készítése és elemzése, folyamatos nyomonkövetés, szükség esetén intézkedési terv készítése - lemorzsolódás - tanulmányi eredmények - továbbtanulás - felzárkóztatási eredmények kapcsán .  Tanári együttműködés kölcsönös óralátogatások esetmegbeszélések mentori rendszer működtetése  A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer

fejlesztő pedagógus alkalmazása differenciált képességfejlesztés tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok felzárkóztatási rendszer működtetése pályaorientációs program

 Az anyagi háttér segítő rendszerének felkutatása  tankönyvtámogatás  pályázati munka a szabadidős programok, a diákcsere, a tereptáborok, továbbtanulásra felkészítő tábor anyagi terheinek csökkentéséhez  szociális segély-, rendszeres nevelési segély-kérelmek kezdeményezése, támogatása  motiválás kollégiumi elhelyezésre  a Bókay-alapítvány forrásainak mozgósítása A tevékenységek működési rendjét az osztályfőnök fejlesztési tervében, a munkaközösségi munkatervekben, az iskola szabadidős programjában és éves munkatervében kell rögzíteni.

63

14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók példamutató magatartásukért, szorgalmukért, a tanulmányi, a sport, a művészeti vagy egyéb területen elért kiemelkedő teljesítményükért dicséretben, jutalomban, illetve kitüntetésben részesíthetők. A dicséret Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve:  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,  kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sportteljesítményt ér el,  jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez,  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben részesíti. A jutalmazás: A kiemelkedő teljesítményű és szorgalmú tanulókat, csoportokat az iskola – anyagi forrásainak függvényében – jutalomban részesíti. A jutalmazás szempontjai:     

kiemelkedő tanulmányi eredmény kiemelkedő közösségi munka iskolai és iskolán kívüli versenyeken elért eredmény példamutató magatartás vagy szorgalom hiányzásmentesség

A kitüntetés: A legkiemelkedőbb eredményű, teljesítményű, az iskolai élet több területén is példát mutató tanulókat tanév végén az iskola kitünteti. A kitüntetés oklevéllel, plakettel, tárgyjutalommal, az iskola nagy közössége előtti méltatással jár.

A tanulói magatartás és szorgalom minősítésének elveit a 8.3. pont tartalmazza. A jutalmazás formáit a Házirend tartalmazza.

64

Szakmai program

65

1. A szakmai program jogszabályi alapjai Szakmai programunkat az alább felsorolt jogszabályok előírásai alapján, a szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével készítettük el: 2. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Magyar Közlöny 2011. évi 162. szám); és a módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény (Magyar Közlöny 2012. évi 99. szám); Az átmeneti időszakban A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény még életben lévő rendelkezései 3. A szakképzésben szerzett egyes szakképesítések felsőoktatásba történő beszámításához szükséges feladatokról szóló 1232/2012. (VII.12.) Korm. határozat (Magyar Közlöny 2012. évi 90. szám); 4. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Magyar Közlöny 2011. évi 160. szám); és módosításáról szóló 2012. évi LXXI. törvény (Magyar Közlöny 2012. évi 74. szám); 5. Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2012. évi 106. szám); 6. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2012. évi 88. szám); 7. 25/2016. (II. 25.) Korm. Rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról 8. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről, és a rendelet mellékletei 9. 315/2013.(VIII.28) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 10. 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 11. 37/2013. (V. 28.) EMMI rendeletben kiadott fogászati asszisztens szakmai és vizsgakövetelmény 12. 37/2013. (V. 28.) EMMI rendeletben kiadott klinikai fogászati higiénikus szakmai és vizsgakövetelmény 13. 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról 14. a(z) 54 720 02 számú, Fogászati asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 15. a(z) 55 725 11 számú, Klinikai fogászati higiénikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 16. a(z) 31 723 01 számú, Betegkísérő megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 17. az 52 720 01 Általános ápolási és egészségügyi asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről  a(z) 54 813 01 számú, Fitness-wellness instruktor megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

66

 az 55 813 01 Személyi edző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 18. A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet  100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról  19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002.

(V. 24.) OM rendelet módosításáról  2. melléklet a 19/2016. (VIII. 23.) () EMMI rendelethez az EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA részletes követelményeiről

2. A szakgimnáziumi és a kifutó szakközépiskolai képzés Mindkét képzési forma a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, évfolyamon fejeződik be. Az egészségügyi ágazat területén lehetőséget nyújtunk a szakmai elméleti ismeretek és gyakorlati tevékenységek alapjainak elsajátítására; szakmai készségek, személyes-, társas-, módszer kompetenciák fejlesztésére; az ágazati szakmai érettségire való felkészülésre; a pályaválasztás és a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére; az érettségi utáni szakképzések alap moduljainak teljesítésére; ezáltal a szakképzési évfolyamok számának rövidítésére; valamint a munkába állásra. Az egészségügyi ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen készítünk fel:

azonosítószám 52 720 01

megnevezés Általános ápolási és egészségügyi asszisztens

54 720 02 54 720 03 54 720 04 54 723 01 54 723 02 54 723 03 54 725 02 54 725 03

Fogászati asszisztens Gyógyszertári asszisztens Perioperatív asszisztens Gyakorló mentőápoló Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Audiológiai asszisztens és hallásakusztikus Fizioterápiás asszisztens

54 725 04

Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens

54 725 05 54 725 06 54 725 07 54 725 09 54 726 03

Gyakorló szövettani asszisztens Kardiológiai és angiológiai asszisztens Klinikai neurofiziológiai asszisztens Radiográfiai asszisztens Ergoterapeuta

54 726 04

Gyógymasszőr

Az egészségügyi ágazatra előírt szakmai érettségi vizsga eredményes teljesítésével egyben a tanuló megszerzi a kisegítő ápoló (FEOR szám: 5522/4) munkakör betöltésére szóló jogosultságot. A 2016. szeptember 1-én szakgimnáziumi képzésbe belépő tanulók az ágazati szakmai érettségi vizsgával megszerzik az 52 720 01 Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szakképesítést.

67

Szakgimnáziumi képzés óraterve 13. évf. 13. évf. óraszám összesen

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9-12. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

556 556 417 345 31 144 36 695 139

4 -

124 -

3

-

-

-

108

-

-

-

2

2

2

206

-

-

-

-

2

2

134

-

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

(1045+453)

31

961

3

4

3

3

-

-

35

36

35

35

35

36

36

36

31

31

1260

1296

1260

1085

Éves összes óraszám

1498

4901

1085

1085

3. Az iskolarendszerű nappali szakképzés A szakgimnázium, a kifutó szakközépiskola szakképző évfolyamain az érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint az egészségügyi ágazathoz tartozó Fogászati asszisztens és az erre ráépülő Klinikai fogászati higiénikus szakképesítés megszerzésére készítünk fel. Az egészségügyi ágazatra előírt szakmai érettségi eredményes vizsgájával rendelkezők részére a Fogászati asszisztens szakmai vizsgára felkészítés egy tanév. A szakmai érettségi vizsgatárgy hiánya esetén a szakképesítés megszerzése két év alatt történik. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után szakmai vizsgát tehet. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, 68

a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

9. évfolyam

11 óra/hét

396 óra/év

10. évfolyam

12 óra/hét

432 óra/év

Ögy.

140 óra

11. évfolyam

10 óra/hét

Ögy.

360 óra/év 140 óra

12. évfolyam

10 óra/hét

310 óra/év

5/13. évfolyam

31 óra/hét

961 óra/év

Összesen:

2739 óra

Kifutó szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

9. évfolyam

heti óraszám

6 óra/hét

Összevont gyakorlat 10. évfolyam


7 óra/hét

Összevont gyakorlat 11. évfolyam

éves óraszám


8 óra/hét

Összevont gyakorlat


12. évfolyam

11 óra/hét

352 óra/év

1/13. évfolyam

35 óra/hét

1120 óra/év

Összesen:

2543 óra

Kifutó nem ágazati középiskolai tanulmányok esetén a heti és éves óraszámok:

69

heti óraszám

évfolyam

1/13. évfolyam

éves óraszám

35 óra/hét

1260 óra/év

Összevont gyakorlat 2/14. évfolyam

160 óra 35 óra/hét

1120 óra/év

Összesen:

2540 óra

4. Az egészségügyi szakgimnázium moduljai, tantárgyai, heti óraszámai évfolyamonként 9. évf. Szakgimnázium moduljai, tantárgyai

heti óraszám

10.évf. heti óraszám

e

gy

e

gy

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

8

0

8

0

Érettségi vizsga keretében megszerezhető, eü. asszisztensi feladatokhoz kapcsolódó óraszám

3

3

1

Összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11110-16 Egészségügyi alapismeretek

11221-16 Alapápolás

11222-16 Klinikumi ismeretek

Egészségügyi assziszensi feladatok

11,0 Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi alapozó ismeretek Klinikumi szakismeretek Diagnosztikai és terápiás alapismeretek Klinikumi gyakorlat Egészségügyi asszisztensi feladatok Egészségügyi asszisztálás gyakorlata

11.évf.

ögy 140

heti óraszám e

gy

2,5

4,5

1

2

12,0

12.évf.

ögy 140

heti óraszám e

gy

4

3

1

2

10,0

10,0

0,5 3 1,5 1,5

1,5

0,5 2,5

1

4,5 1

3

2 4,5 3

3

1 1

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

70

3 1

2

2

10.évf.

11.évf.

12.évf.

e

gy

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

A fő szakképesítésre vonatkozó óraszám

288

0

288

0

140

90

162

140

124

93

1045

Érettség i vizsga keretéb en megszer ezhető eü. assziszt ensi feladato khoz kapcsol ódó óraszám

9.évf.

Szakgimnáziumi képzés összes óraszáma

4.1. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

108

108

36

36

72

31

62

453

126

234

155

155 1498+280ögy


11110-16 Egészségügyi alapismeretek

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Összesen Munkahelyi egészség és biztonság

Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológiai alapismeretek A pszichológia alapjai A pedagógia alapjai Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy Környezetegészségügy Egészségfejlesztés Szakmai kommunikáció Orvosi latin nyelv Kommunikáció Speciális kommunikáció Ápolástangondozástan Egészséges ember gondozása Csecsemő és kisgyermekgondozás Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány

396 ó

396 ó 36

140

140

18

18

108

54

162

18

18

18

18

36 18

36 18

18

18

18 18

18 18 18

18

72

18

54 36 18

36 18 18

54

18

90

31

175

36

36

18

18 18

18 16

71

16


Ápoláslélektan Ápolási beavatkozások Betegmegfigyelés Ápolástangondozástan gyakorlat Csecsemő és kisgyermekgondozás gyakorlat Gondozási feladatok felnőtt korban Járóbetegellátási gyakorlat Klinikumi alapozó ismeretek Anatómia-élettan alapjai, a mozgásrendszer A keringés és a légzés anatómiája és élettana Emésztés-kiválasztásszaporodás szervrendszere Az idegrendszer, endokrin rendszer, érzékszervek anatómiája, élettana Mikrobiológia, járványtan, általános kórtan Elsősegélynyújtás-első ellátás Klinikumi szakismeretek Kardiológia és pulmonológia alapjai Gasztroenterológia és Nefrológia alapjai Hematológi, Immunológia, Reumatológia Neurológia és pszichiátria alapjai Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai és terápiás alapismeretek Diagnosztikai alapismeretek

15

15

36

36

36

36 140

140 ögy

70

70

35

35

35

35

162

162

18

18

20

20

28

28

24

24

36

36

36

36 36

93

129

19

19

17

17

16

16

15

15

31

31

31

31

72

72

18

18

72

Egészségügyi assziszensi feladatok

Labor diagnosztikai alapismeretek Képalkotó diagnosztika alapjai Tarápia Gyógyszertan alapjai, gyógyszerelés Klinikumi gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat Sebészet, traumatológia gyakorlat Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat Egészségügyi asszisztensi feladatok

Asszisztensi feladatok diagnosztikai eljárásoknál Asszisztensi feladatok bőrgyógyászat és a szemészet területen Asszisztensi feladatok fül-orr-gégészeti területen Asszisztensi feladatok urológiai területen Asszisztensi felladatok nőgyógyászati területen Asszisztensi feladatok neurológiai és pszichiátriai területen Dokumentáció vezetése a járóbetegellátásban Prevenció Rehabilitáció Személyiség fejlesztés önismeret Egészségügyi asszisztálás gyakorlata Betegirányítás Szakrendelések Diagnosztikai gyakorlatok Gondozás

9

9

9

9

18

18

18

18 162

93

255

78

51

129

42

42

84

42

108

108

36

42

31

283

72

72

18

18

18

18

18

18

18

18

16

16

36

36

36

36 15

15 36

36

36

72 21 26

18

25

18

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat 73

62

170

62

21 88 43 18

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

74

4.2. Egészségügyi ágazati szakgimnáziumi képzés óraterve évfolyamokra lebontva 9. évfolyam Modul

Tantárgy

Óra szám

Témakör

Óraszám elm.



11110-16 Szakmai kommunikáció Egészségügyi alapismeretek

18

54



54



162


18

Orvosi latin nyelv*

36

Kommunikáció

18

Egészséges ember gondozása

36

Csecsemő és kisgyermekgondozás*

18

Anatómia –élettan alapjai, a mozgásrendszer

18

A keringés és a légzés anatómiája és élettana

20

Emésztés –kiválasztás-szaporodás szervrendszere

28

75

gyak.

ö. gyak.



Fő szakképesítés: 288 óra + kiegészítő képzés 108 óra

108

396 ó

Az idegrendszer, endokrin rendszer, érzékszervek anatómiája, élettana

24

Mikrobiológia, járványtan, általános kórtan

36

Elsősegélynyújtás-első ellátás*

36

Dokumentáció vezetése a járóbeteg-ellátásban*

36

Prevenció

36

Személyiségfejlesztés- önismeret*

36

Összesen: 396

396

10. évfolyam Modul

Tantárgy

Óraszám

Óraszám

Témakör elm


Egészségügyi alapismeretek 108

Pszichológia alapjai

36

Pedagógia alapjai

18

76

gyak

ö.gyak


18



Ápolástan-gondozástan gyakorlat

90

140

összevont gyak/nyári


Diagnosztikai és terápiás alapismeretek

Egészségügyi ellátórendszer

18

Népegészségügy

18

Egészségfejlesztés

18


18


18

Ápolási beavatkozások*

36

Betegmegfigyelés*

36

Csecsemő és kisgyermekgondozás gyakorlat

70

Gondozási feladatok felnőttkorban

35

Járóbetegellátási gyakorlat

35

Diagnosztikai alapismeretek 72

18

Labor diagnosztikai alapismeretek

9

Képalkotó diagnosztika alapjai

9

Terápia

77

18



108

Gyógyszertan alapjai, gyógyszerelés

18

Asszisztensi feladatok diagnosztikai eljárásoknál

72

Asszisztensi feladatok bőrgyógyászat és a szemészet területén

18

Asszisztensi feladatok fül-orr-gégészeti területen 18 Egészségügyi asszisztálás gyakorlat

Fő szakkép: 288 óra + kiegészítő képzés 108 óra +gyak

36

432

Diagnosztikai gyakorlatok

18

Gondozás

18

Összesen: 432 óra

396

140/7ó/n

36

ap

11. évfolyam Modul

Tantárgy

Óraszám

Témakör

Óraszám elm



54

Szakmai jogi és etikai ismeretek

18

Szociológiai alapismeretek

18

78

gyak

ö. gyak.

11222-16


36

Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat



Egészségügyi asszisztálás gyakorlata

162

36

72

Környezetegészségügy

18

Kardiológia és pulmonológia alapjai

19

Gasztroenterológia és nefrológia alapjai

17

Belgyógyászati gyakorlat

78

Sebészet, traumatológia gyakorlat

42

Csecsemő-és gyermekosztály gyakorlat

42

Asszisztensi feladatok urológiai területen

18

Asszisztensi feladatok nőgyógyászati területen

18

Betegirányítás

21

Szakrendelések

26

Diagnosztikai gyakorlatok

25

Fő szakkép: 90 óra + kiegészítő képzés 36 óra +gyak : 234 ó

Összesen: 360 óra

79

126

234

140

12. évfolyam Modul

Tantárgy

Óraszám

Óraszám

Témakör elm

11221-16


31

Alapápolás Klinikumi ismeretek


93

11222-16

Klinikumi gyakorlat



93

31

Ápolástudomány

16

Ápoláslélektan

15

Hematológia, immunológia, reumatológia

16

Neurológia és pszichiátria alapjai

15

Sebészet és traumatológia

31

Gyermekgyógyászat

31

gyak


51

Sebészet, traumatológia gyakorlat

42

Asszisztensi feladatok neurológiai és pszichiátriai 16 területen Rehabilitáció

80

15

ö.gyak

Egészségügyi asszisztálás gyakorlata

Fő szakkép: 124 óra + kiegészítő képzés 31 óra +gyak : 155 ó

62

Szakrendelések

Összesen:

310 óra

* a csillaggal jelölt tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani.

81

62

145

155

4.3. A kifutó egészségügyi ágazati szakközépiskolai képzés óraterve évfolyamokra lebontva A 2018-19. tanévben, vagy azt megelőzően érettségiző osztályokra vonatkozóan:

10. évfolyam Egészségügyi alapismeretek Egészségügyi alapismeretek 11110-12 Alapápolás 11221-12

Klinikumi ismeretek 11222-12


Klinikumi ismeretek

pedagógia

0,5 1

egészségügyi ellátórendszer

0,5

ápolástudomány

0,5 3,5

betegmegfigyelés ápolási beavatkozások

1,5 1,5

anatómia-élettan mikrobiológia-járványtan diagnosztikai alapismeretek

1 2,5 0,5 1

Összesen Év végi összevont szakmai gyakorlat

7

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

35 óra

Gondozási feladatok felnőttkorban

70 óra

105 óra

A szabadon felhasználható órakeret terhére a betegmegfigyelés és az ápolási beavatkozások

tantárgyak óraszámát emeljük. 11. évfolyam Egészségügyi alapismeretek Egészségügyi alapismeretek 11110-12 Alapápolás 11221-12 Klinikumi ismeretek 11222-12


népegészségügy

0,5 1

környezet-egészségügy

0,5

akadályozott ember gondozása

Klinikumi ismeretek

klinikumi gyakorlat

anatómia-élettan

1 3

általános kórtan terápiás alapismeretek

1 1

belgyógyászati gyakorlat 82

0,5

3,5 (126

óra) sebészeti gyakorlat csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat Összesen Év végi összevont szakmai gyakorlat

8

belgyógyászati gy

35

sebészeti gy csecsemő és gyermekoszt traumatológia

35 35 35

A szabadon felhasználható órakeret terhére az általános kórtan és a terápiás alapismeretek

tantárgyak óraszámát emeljük. 12. évfolyam Egészségügyi alapismeretek 11110-12

Alapápolás 11221-12 Klinikumi ismeretek 11222-12


szakmai, jogi és etikai ismeretek

0,5 1,5

szakmai kommunikáció

szociológia egészségfejlesztés speciális kommunikáció

0,5 0,5 0,5 0,5


ápolás-lélektan

Klinikumi ismeretek

klinikumi gyakorlat

0,5

gyógyszertani alapismeretek

0,5 5

belgyógyászat sebészet és traumatológia gyermekgyógyászat terápiás alapismeretek

2 1 0,5 1

belgyógyászati gyakorlat

3,5 (112 óra)

sebészeti gyakorlat Összesen

11 A szabadon felhasználható órakeret terhére a belgyógyászat és a terápiás alapismeretek tantárgyak óraszámát emeljük.

4.4. Az értékelés módja Elméleti tantárgyak esetében: konvencionális érdemjegyekkel írásban és szóban. Gyakorlati tantárgyak esetében: gyakorlati tevékenységet érdemjegyekkel. Összefüggő szakmai gyakorlat esetében: gyakorlati tevékenységet érdemjegyekkel. 83

Évfolyamonként egy összevont osztályzat kerül kialakításra tantárgyanként az értékelt témakörök összesítéséből. Amennyiben bármelyik tantárgy osztályzata elégtelen a tanuló javítóvizsgát köteles tenni. A magasabb évfolyamba lépés feltétele valamennyi elméleti és gyakorlati tantárgy eredményes zárása, valamint az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése.

4.5. Az egészségügyi ágazat szakmai érettségi vizsgája Az érettségi vizsga szabályzat követelményei szerint történik. A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően tovább tanul-e a szakgimnázium/szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. Az érettségi vizsga tervezeti a hatályos törvények megjelenéséig középszinten, emeletszinten.

A középszintű érettségi vizsga részei Középszintű vizsga Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

15 perc

Feladatlap Teszt-jellegű feladatok

Rövid válaszokat Egy „A” és „B” feladatot tartalmazó tétel igénylő feladatok kifejtése

50 pont

50 pont 50 pont

100 pont

Írásbeli vizsga: A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról ismeretek és képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt. Témakörök: Alapápolás (50%): – egészséges ember gondozása, – csecsemő- és kisgyermekgondozás, – betegmegfigyelés, – ápolási beavatkozások Klinikumi ismeretek - Egészségügyi alapismeretek (50%): – anatómia-élettan, – általános kórtan, – gyógyszertani alapismeretek, – elsősegélynyújtás, első ellátás, – egészségfejlesztés. 84

Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel „A” és „B” feladataira válaszol. Az „A” feladat elméleti ismeretek, a „B” feladat elsősorban az ápolási, gondozási, diagnosztikus és terápiás eszközök és használatuk ismeretét, valamint az elsősegélynyújtás eszközeinek és teendőinek ismeretét méri fel. A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25 %-át. Témakörök: „A” feladat: - egészséges ember gondozása, - csecsemő- és kisgyermekgondozás, - betegmegfigyelés, - ápolási beavatkozások, - anatómia-élettan, - gyógyszertani alapismeretek, - szakmai etikai és jogi ismeretek, - általános kórtan, - belgyógyászat, - kommunikáció. „B” feladat: - akadályozott ember gondozása, - diagnosztikai alapismeretek, - terápiás alapismeretek, - elsősegélynyújtás-első ellátás, - ápolási beavatkozások, - csecsemő- és kisgyermek gondozás, - betegmegfigyelés, - gyógyszertani alapismeretek. Értékelés Az írásbeli feladatlap értékelése Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A szóbeli vizsgarész értékelése Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 30 illetve 20 pont, felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

85

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Pontszám Szempontok, kompetenciák „A” feladat „B” feladat Összesen Feladat megértése, a lényeg kiemelése Világosság, szabatosság, felet felépítése Alapfogalmak ismerete, definiálása Összefüggések problémaközpontú bemutatása Beavatkozáshoz szükséges eszközök ismertetése

10 pont 5 pont 10 pont 5 pont



–

4 pont

4 pont

30 pont

20 pont

50 pont

SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM

Emelt szintű érettségi vizsga tervezeti

Emeltszintű vizsga Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

Feladatlap Teszt-jellegű feladatok

Rövid válaszokat Egy „A” és „B” feladatot tartalmazó tétel igénylő feladatok kifejtése

50 pont

50 pont 50 pont

100 pont

Az írásbeli vizsga témakörei, időtartama megegyezik a középszintű vizsgáéval a tervezetek szerint. Szóbeli vizsga Témakörök: „A” feladat: - egészségfejlesztés, - egészséges ember gondozása, - csecsemő- és kisgyermekgondozás, - betegmegfigyelés, - ápolási beavatkozások, - anatómia-élettan, - gyógyszertani alapismeretek, - szakmai etikai és jogi ismeretek

„B” feladat: - akadályozott ember gondozása, 86

- általános kórtan, - belgyógyászat, - diagnosztikai alapismeretek, - terápiás alapismeretek, - elsősegélynyújtás – első ellátás, - kommunikáció

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Pontszám Szempontok, kompetenciák „A” feladat „B” feladat Összesen Feladat megértése, a lényeg kiemelése Világosság, szabatosság, felet felépítése Alapfogalmak ismerete, definiálása Összefüggések problémaközpontú bemutatása




25 pont

25 pont

50 pont

SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM

5. Az érettségire épülő iskolarendszerű nappali szakképzés Képzéseink: Képzés OKJ megnevezése, FEOR azonosítószáma száma

Feltétele

Fogászati asszisztens 54 720 02 FEOR: 3325

Tagozat

Képzési Képzés idő

nappali, érettségi

2 év

iskolarendszerű

2 év

iskolarendszerű

esti

Fogászati asszisztens kifutó 54 720 02

nappali, érettségi esti

FEOR: 3325

87

Fogászati asszisztens kifutó

érettségi 54 720 02

beszámításos képzés

+

egészségügyi alapozó képzéssel rendelkezőknek

egészségügyi szakmai s alapozás

nappali

1 év

iskolarendszerű

FEOR: 3325

Klinikai fogászati higiénikus

55 725 11

fogászati asszisztens szakképesítés

nappali

0,5 év

iskolarendszerű

54 813 01

érettségi

nappali

2év

iskolarendszerű

286 ??

Iskolarendszere n kívüli

FEOR: 3325 Fitness–wellness instruktor FEOR: 3722 (4222) érettségi szakmai előképzettség: 54 813 02 Sportedző (a sportág megjelölésével) vagy

Személyi edző

- 31 813 01 Sportoktató (a sportág megjelölésével) vagy

55 813 01

FEOR: 3722

– 54 813 01 Fitness–wellness esti instruktor vagy – 51 813 01 Aqua tréner vagy – 51 813 02 Csoportos fitness instruktor vagy – 51 813 03 Fitness instruktor

Óra

5.1. Nem érettségihez kötött képzéseink Képzés OKJ megnevezése, FEOR azonosítószáma száma

52 720 01

Általános egészségügyi

Feltétele

8 általános iskola és az érettségi megszerzése

88

Tagozat

Képzési Képzés idő

szakgimná zium 4 év

iskolarendszerű

asszisztens FEOR: 3321

Betegkísérő FEOR: 5222

Köznevelési hídprogram 31 723 01

nappali

8 vagy 6 általános iskolai végzettség

2 év

iskolarendszerű

5.2. Az érettségire épülő iskolarendszerű nappali szakképzésbe történő belépés feltételei Fogászati asszisztens – OKJ(54 720 02) Nappali, esti képzés Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Nappali képzésen a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a középiskola befejező évfolyamát elvégezte, de érettségit még nem szerzett, és legkésőbb a 13. évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Ellenkező esetben megszűnik a tanulói jogviszonya. Bemeneti kompetenciák: nincs Szakmai előképzettség: nincs Előírt gyakorlat: nincs Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Fogászati asszisztens – beszámításos képzés (54 720 02) Iskolai előképzettség: érettségi végzettség + egészségügyi szakmai alapozó oktatás (4 befejezett tanév) A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a középiskola befejező évfolyamát elvégezte, de érettségit még nem szerzett, és legkésőbb a 13. évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Ellenkező esetben megszűnik a tanulói jogviszonya. Bemeneti kompetenciák: nincs Előírt gyakorlat: nincs Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

C.

Klinikai fogászati higiénikus – szakképesítés ráépülés (55 725 11)

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Szakmai előképzettség : 54 720 02 Fogászati asszisztens vagy 52 72001 0010 52 02 Fogászati asszisztens szakképesítés Bemeneti kompetenciák: nincs Előírt gyakorlat: nincs Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmény: nincs

89

D. Fitness-wellness instruktor – OKJ 54 813 01 Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Nappali képzésen a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a középiskola befejező évfolyamát elvégezte, de érettségit még nem szerzett, és legkésőbb a 13. évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Ellenkező esetben megszűnik a tanulói jogviszonya. Bemeneti kompetenciák: nincs Szakmai előképzettség: nincs Előírt gyakorlat: nincs Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmény: nincs E. Személyi edző - szakképesítés–ráépülés OKJ 55 81301

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: nincs Szakmai előképzettség: - 54 813 02 Sportedző (a sportág megjelölésével) vagy - 31 813 01 Sportoktató (a sportág megjelölésével) vagy – 54 813 01 Fitness–wellness instruktor vagy – 51 813 01 Aqua tréner vagy – 51 813 02 Csoportos fitness instruktor vagy – 51 813 03 Fitness instruktor

Előírt gyakorlat: nincs Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmény: nincs F. Betegkísérő- OKJ 31 723 01 Köznevelési Hídprogram szerint

Iskolai előképzettség: 6 vagy 8 általános iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák: nincs Előírt gyakorlat: nincs Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmény: nincs

5.3. A szakképesítések munkaterületének rövid leírása Az általános ápolási és egészségügyi asszisztens a fekvőbeteg intézetekben, az otthonápolásban és a hospice szolgálatoknál az ápolási csapat tagjaként, ápoló irányítása mellett, a járóbeteg szakrendelőkben, gondozókban orvos irányítása mellett, az egészségügyi csapat tagjaként önállóan vagy együttműködve végzi a munkáját. Elősegíti és biztosítja a betegellátás, gondozás feltételeit, asszisztál a beavatkozásoknál, segédkezik a műszeres és fizikális vizsgálatok végzésében. Szervezési és operatív irányítási feladatokat lát el. Megfelelő kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, munkáját hivatásként gyakorolja, betartja annak etikai, jogi normáit. A szakképzés célja: 90

Felkészíteni a tanulót arra, hogy képes legyen: – előkészíteni a fogászati kezelésekhez műszereket, anyagokat, eszközöket – munkatárssal, a beteggel és a hozzátartozójával szakmai kommunikációt folytatni – a beteget és a hozzátartozóját a rendelésekkel kapcsolatban tájékoztatni – a beteget felkészteni a vizsgálatokra, segíteni a vizsgálat előtt, alatt és utá – beavatkozásokhoz, vizsgálatokhoz előkészíteni, a beavatkozások, vizsgálatok során közreműködni – betegmegfigyelést végezni, kardinális tüneteket észlelni, dokumentálni a beteg állapotváltozására utaló jeleket felismerni – sürgősségi eseteket felismerni, megkezdeni az ellátást, riasztani, segítséget hívni – az alapápolási, gondozási és prevenciós folyamatokban részt venni – a végzett orvosi,asszisztensi tevékenységet az egészségügyi dokumentációban rögzíteni, archiválni – orvosi elrendelésre gyógyszerelésnél segédkezni – az elrendelt diagnosztikai vizsgálatokat dokumentálni, vizsgálatkérő, kezelőlapokat kitölteni, diagnosztikai teszteket használni, értelmezni – betegelőjegyzést, betegirányítást végezni – mentőhívást, betegszállítást intézni, a kapcsolatos dokumentációt vezetni – a járóbeteg ellátás, gondozás jelentéseit elkészíteni – a szakrendelőben használatos eszközöket, műszereket megfelelő állapotban tartani – az egyszer használatos és fogyóanyag igényt jelezni, pótlásról gondoskodni – az ápolásban használt és a szakrendelőkben lévő műszereket, eszközöket tisztán, sterilen tartani, sterilizálásra előkészíteni, a nosocomialis survaillance tevékenységben részt venni – biztonságos és higiénikus betegkörnyezetet teremteni – veszélyes hulladékot kezelni, elszállításra előkészíteni, dokumentálni – akadályozottsággal élő gyermekek és felnőttek ellátásában, gondozásában részt venni A fogászati asszisztens a fogorvos irányítása és ellenőrzése mellett segédkezik a fogászati kezeléseknél, tisztán tartja, fertőtleníti, előkészíti a műszereket és a kezeléshez szükséges különböző fogászati eszközöket, elvégzi az adminisztratív teendőket. A szakképzés célja: Felkészíteni a tanulót arra, hogy képes legyen: – előkészíteni a fogászati kezelésekhez műszereket, anyagokat, eszközöket – a munkakörhöz szükséges műszerek, eszközök, gépek precíz kezelését végezni – prevenciós, diagnosztikai, konzerváló fogászati, parodontológiai, protetikai, dento-alveoláris sebészeti, gyermekfogászati, fogszabályozási kezeléseknél, beavatkozásoknál a fogorvosnak segédkezni – orvosi utasításra önállóan végezni kompetencia-körnek megfelelő ellátási-, vizsgálati-, gondozási-, rehabilitációs feladatokat – pszichés támogatást nyújtani a páciensnek – sürgősségi esetek ellátásában segédkezni az orvosnak – a fogászati eljárásokkal kapcsolatban felvilágosítást nyújtani és a pácienst segíteni – egészségnevelő, – fejlesztő tevékenységet folytatni – a vizsgáló-, kezelőhelyiségeket és a műszereket tisztán, sterilen tartani – felhasználói szintű informatikai tevékenységet végezni – dokumentációs, ügyviteli, koordinációs feladatot ellátni

91

A klinikai fogászati higiénikus a fogorvosi team tagja. Rendelkezik a szükséges anatómiai-élettani, táplálkozási, fogászati, fogpótlástani, szájsebészeti, szájhigiénés szakmai ismeretekkel, így a klasszikus asszisztensi feladatok ellátásán kívül önállóan - akár saját praxisban is - képes a szájüregi vizsgálatokat és fogászati megelőző eljárásokat alkalmazni, képes a fogászati egészségnevelésre, illetve a fogászati betegek ápolására és gondozására. A fogászati megbetegedések megelőző tevékenységeit az orvos irányításával, egészségmegőrző, preventív fogászati ellátást önálló munkakörben végzi. A szakképzés célja: A szakképesítés-ráépüléssel rendelkező képes: – összefüggéseiben látni az ember egészségi állapotát és a szájüreg egészségét – információs, kommunikációs feladatokat ellátni – biztonságos munkakörülményeket kialakítani – fogászati beavatkozásokhoz előkészíteni és a fogorvosi, szájsebészeti kezeléseknél, beavatkozásoknál asszisztálni – hatékony egészségnevelői tevékenységet végezni – fogászati betegek ápolását és gondozását végezni – a munkaterület feladatait és a munkafolyamatokat szervezni – alkalmazni és megtanítani a szájhigiénés eljárások formáit – elvégezni a szájüreg vizsgálatát, alkalmazni a prevenciós (megelőzési) eljárásokat – a higiéniai-, az etikai-, a munka- és balesetvédelmi előírásokat és szabályokat betartani – önállóan elvégezni a preventív fogászati beavatkozásokat, szájhigiénés kezeléseket ambuláns és fekvőbetegeken A fittness–wellness instruktor a rekreációs sport jellemző létesítményeiben (fitness, wellness klubok, szállodák részlegei, uszodák, szabadidőközpontok, tornatermek stb.) tervez, szervez és vezet csoportos, illetve egyéni edzéseket. Tevékenysége elsősorban a lakosság fittségi állapotának javítására irányul. A foglalkozásvezetésen túl az érintett létesítményekben ügyfélszolgálati feladatokat is ellát. Komplex felkészültsége alapján egyaránt alkalmas a legváltozatosabb mozgásprogramok oktatására és a létesítmény működtetésében való hatékony közreműködésre. A szakképzés célja: Felkészíteni a tanulót arra, hogy képes legyen: – a fizikai aktivitás fontosságát terjeszteni, az általa oktatott mozgásprogramokat népszerűsíteni – a fizikai aktivitás fontosságát terjeszteni, az általa oktatott mozgásprogramokat népszerűsíteni – csoportos és egyéni vízi edzésprogramokat vezetni – a csoport tudásszintjének megfelelő gyakorlatanyagot összeállítani, a terhelésintenzitást adekvát módon szabályozni – életkori sajátosságoknak megfelelő és egyéb speciális csoportos foglalkozásokat tervezni, levezetni – a gyakorlatokat bemutatni és megtanítani – a kellemes csoportlégkört megteremteni, a csoporttagokat motiválni hibákat felismerni, kijavítani, a sérüléseket megelőzni – szükség esetén elsősegélynyújtási feladatokat ellátni – az erőfejlesztő és kardio gépeken végzett egyéni edzéseket szakszerűen felügyelni – fittségi tanácsadást végezni, szükség esetén edzésterveket készíteni – a létesítményműködéssel kapcsolatos szabályokat közvetíteni – a pénzforgalmat lebonyolítani, adminisztratív feladatokat ellátni 92

– – –

a részleg által forgalmazott termékeket árusítani a műszaki és személyes jellegű problémák megoldásában közreműködni eladást ösztönző, marketingkommunikációs technikákat alkalmazni

A személyi edző különböző sportlétesítményekben megszervezi vendégkörét, a kliens igényeihez és állapotához igazodó edzéstervet készít, vezeti az edzéseket, és segítséget nyújt az egészséges táplálkozás megvalósításában. A szakképesítés–ráépüléssel rendelkező képes: – hiteles, pozitív modellszerepet betölteni – a hivatásra vonatkozó szakmai, etikai és jogi szabályokat betartani – a kliens egészségi és fittségi állapotát megismerni – a kliens életmódváltását támogatni – hosszú–, közép– és rövidtávú edzéscélokat megfogalmazni – harmonikus képességfejlesztést szolgáló edzésprogramokat összeállítani – az életkori és nemi sajátosságokat figyelembe venni – az interakciós helyzeteket hatékonyan kezelni, motivációs technikákat alkalmazni – a sérüléseket, baleseteteket lehetőség szerint megelőzni – változatos edzéseszközöket, helyszíneket és módszereket alkalmazni – egészségügyi szakemberekkel együttműködni – az egészséges táplálkozás elveit gyakorlatban alkalmazni – a kliens tápláltsági állapotát, testalkatát, ideális testsúlyát meghatározni – testsúlycsökkentő mozgásprogramokat, étkezési terveket egyénre szabottan összeállítani, és azok megvalósítását hatékonyan támogatni A betegkísérő orvosi beutalás (utasítás) alapján egészségügyi szaksegítséget nem igénylő betegszállításokat végez a beteg otthonából egészségügyi intézménybe, az egészségügyi intézményen belül, egészségügyi intézményből a progresszív ellátásnak megfelelő más egészségügyi intézménybe, illetve a beteg kezelését, vizsgálatát, valamint sürgősségi ellátását követően otthonába. A részszakképesítéssel rendelkező képes: – hiteles, pozitív modellszerepet betölteni – a helyszín biztonságosságát felmérni – szakszerűen segítséget hívni – a beteg állapotát ABCDE–szemlélet szerint felmérni az életkori sajátosságok figyelembevétele mellett – életveszély esetén, alapszinten elsősegélyt nyújtani (szakszerű fektetés, vérzéscsillapítás, kötözések, szakszerű segélyhívás, BLS, eszköz nélküli légútbiztosítás) – a beteg szállíthatóságát megítélni – immobilizációs technikákat alkalmazni – betegszállítás szervezési feladatokat ellátni – katasztrófa helyzetek, tömeges balesetek felszámolásában közreműködni – betegjogokat és az egészségügyi etikai szabályokat betartani – megfelelő kommunikációt alkalmazni

5.4. A szakképesítések óraterve Fogászati asszisztens- nappali képzés (54 720 02)

93

Két éves szakgimnáziumi szakképesítések óraterv táblázata

Tantárgyak

1/13. évf.

2/14. évf.

1/13-2/14. évf. óraszám összesen

Szakmai idegen nyelv Érettségire épülő szakképesítés órakerete

4

4

268

31

31

2077

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

35

Tanítási hetek száma

36

31

Éves összes óraszám

1260

1085

2345

Szakgimnáziumi képzés heti és éves szakmai óraszámai: évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

9. évfolyam

11 óra/hét

396 óra/év

10. évfolyam

12 óra/hét

432 óra/év

Ögy. 11. évfolyam

140 óra 10 óra/hét

Ögy.


12. évfolyam

10 óra/hét

310 óra/év

5/13. évfolyam

31 óra/hét

961 óra/év

Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

2739 óra

heti óraszám 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám 1116 óra/év 160 óra 961 óra/év 2237 óra

Fogászati asszisztens óraterv 2 éves és 1 éves beszámításos képzés esetén A 2016. szeptember elsején bevezetett tanterv szerinti beszámításos képzés 2020/2021. tanévtől lép életbe).A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

94

Fogászati asszisztens óraterve 2 éves és 1 éves beszámításos képzés 5/13.

1/13.

heti óraszám Modulok

Tantárgyak

e

gy

heti óraszám e

10,5+4 20,5 22+4

2/14.

ögy

heti óraszám

gy

e

9

gy

10,0+4 20,5 160

35,0

35,0

35,0

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I.

2

2


Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi 11110-16 Egészségügyi alapismeretek alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan 11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi alapozó ismeretek Klinikumi szakismeretek 11222-16 Klinikumi ismeretek Diagnosztikai és terápiás alapismeretek Klinikumi gyakorlat Fogászati anatómia, élettan 11142-16 Fogászati Fogászati szakismeretek ismeretek Fogászati szakismeretek gyakorlat Gyermekfogászat 11143-16 Gyermekfogászat, Fogszabályozás fogszabályozás Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat Idegen nyelv

0,5 4,5 2 5

4,5 3,5 2 9 1

1

3

3 14

14

2 2

2 2 6,5

4

6,5 4

Fogászati asszisztens nappali, 2 éves képzés óraterve Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/ témakörök

95

1/13.

4

OKJ 54 720 02

2/14.

heti óraszá m

Vizsga formáj a

elm.

gyak.

elm.

gyak. inté zmé n

144

4,0

18

0,5

162

4,5

18

0,5

írásbeli

18

0,5

írásbeli


36

1,0

írásbeli

Pedagógia alapjai

18

0,5

írásbeli


18

0,5

írásbeli

Népegészségügy Környezetegészségügy

18

0,5

írásbeli

18

0,5

írásbeli


18

0,5

írásbeli

72

2,0

Orvosi latin nyelv*

36

1,0

írásbeli

Kommunikáció

18

0,5

írásbeli


18

0,5

írásbeli

180

5,0

36

1,0

írásbeli

18

0,5

írásbeli

18

0,5

írásbeli

18

0,5

írásbeli

Ápoláslélektan

18

0,5

írásbeli


36

1,0

gyakorl ati

Betegmegfigyelés *

36

1,0

gyakorl ati

162

4,5

18

0,5

Idegen nyelv 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11110-16 Egészségügyi alapismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológiai alapismeretek



dem ons

Ápolástan-gondozástan Egészséges ember Egészségfejleszté gondozása Csecsemő és kisgyermekgondozás* Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány

írásbeli

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Csecsemő és kisgyermek gondozása gyakorlat Gondozási feladatok felnőttkorban gondozása Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban 11222-16 Klinikumi ismeretek

Klinikumi alapozó ismeretek Anatómia-élettan alapjai, a mozgásrendszer

96 felnőttkorban

írásbeli szóbeli

Szakmai követelménymodulok


1/13. elm.


2/14.

gyak.

elm.

heti óraszá m

Vizsga formáj a

gyak.

20

0,5

28

0,8

24

0,7

36

1,0

írásbeli

36

1,0

gyakorl ati

126

3,5

írásbeli

16

0,44

szóbeli

13

0,36

szóbeli

13

0,36

szóbeli

12

0,34

szóbeli

36

1,0

szóbeli

Gyermekgyógyászat

36

1,0

írásbeli

Diagnosztikai és terápiás alapismeretek

72

2,00

18

0,5

írásbeli

9

0,3

írásbeli

9

0,3

írásbeli

Terápia

18

0,5

írásbeli

Gyógyszertan alapjai, gyógyszerelés

18

0,50

írásbeli

Emésztés-kiválasztásszaporodás szervrendszere Az idegrendszer, endokrin rendszer, érzékszervek anatómiája, élettana Mikrobiológia-járványtan, általános kórtan Elsősegélynyújtás – első ellátás* Klinikumi szakismeretek Kardiológia és pulmonológia alapjai Gasztroenterológia és nefrológia alapjai Hematológia, immunológia, reumatológia Neurológia és pszichiátria alapjai Sebészet és traumatológia

Diagnosztikai alapismeretek Labor diagnosztikai alapismeretek Képalkotó diagnosztika alapjai

Klinikumi gyakorlat (évközi)

324

Belgyógyászati gyakorlat Sebészet, traumatológia gyakorlat

160

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat Klinikumi gyakorlat (év végi összefüggő gyak.)

100 64

160


40

Sebészeti gyakorlat

40

Traumatológia

40

97

9



1/13. elm.

Csecsemő- és gyermekosztály gyakorlat

2/14.

gyak.

elm.

heti óraszá m

Vizsga formáj a

gyak.

40 14. évfolyam

124

4.0

Foglalkoztatás I.

62

2,0

írásbeli szóbeli

Foglalkoztatás II.

15

0,5

írásbeli

Fogászati anatómia, élettan

32

1,0

írásbeli szóbeli

Fogászati szakismeretek

92

3,0

írásbeli szóbeli

Idegen nyelv 11498-12 Foglalkoztatás I 11499-12 Foglalkoztatás II. 11142-16 Fogászati ismeretek

Fogászati szakismeretek gyakorlat (évközi)

434

Megtartó/konzerváló fogászat

78

Fogpótlástan gyakorlat

78

Parodontológiagyakorlat

78

Szájsebészet/Dentoalveorális sebészet, implantológia gyakorlat Radiológia gyakorlat

78 78

Fogtechnikai labor gyakorlat 11143-16 Gyermekfogászat, fogszabályozás

14,0

44

Gyermekfogászat

62

2,0

írásbeli

Fogszabályozás

62

2,0

írásbeli

Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat (évközi) Gyermekfogászat

203 80

Fogszabályozás

80

Fogtechnikai labor

43 792+ 144 ó nyelv

324 + 160 ögy

13. évfolyam összes óraszáma: 1116 óra + 144 ó nyelv + 160 ögy 14. évfolyam összes óraszáma: nyelvMindösszesen: 2238+268 id.nyelv= 2506

325+ 124 ó

637

nyelv

962 ó +

962 +124 ó Elmélet:

Gyakorlat:

óra 1117 óra 1121óra (szakmai elmélet: 49,91%, szakmai gyakorlat : 50, 09%) *A csillaggal jelzett témaköröket csoportbontásban kell tanítan Fogászati asszisztens nappali, kifutó képzés OKJ 54 720 02

98

6,5


Tantárgyak

1/13. elm.

gyak.

elm.



18


144

formája

dem ons

0,5

írásbeli

18

0,5

írásbeli

18

0,5

írásbeli

Pszichológia

18

0,5

írásbeli

Pedagógia

18

0,5

írásbeli


18

0,5

írásbeli

Népegészségügy

18

0,5

írásbeli


18

0,5

írásbeli

Környezet-egészségügy

18

0,5

írásbeli

Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia


72

Kommunikáció

18

0,5

írásbeli

Orvosi latin

36

1,0

írásbeli


18

0,5

írásbeli


198


18

0,5

írásbeli


18

0,5

írásbeli

Ápolástudomány

18

0,5

írásbeli

Ápoláslélektan

18

0,5

írásbeli

Csecsemő és kisgyermekgondozás

36

1,0

gyakorlat i

Betegmegfigyelés

36

1,0

Ápolási beavatkozások

54

1,5

gyakorlat i gyakorlat i

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban gondozása Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban 11222-12 Klinikumi ismeretek

Vizsga

gyak. intéz mén

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11110-12 Egészségügyi alapismeretek

heti órasz ám

2/14.

144 48 40 56

Klinikumi ismeretek

360

Anatómia-élettan

72

2,0

Általános kórtan

36

1,0

írásbeli, szóbeli írásbeli

Mikrobiológia-járványtan

18

0,5

írásbeli

Gyógyszertani alapismeretek

18

0,5

írásbeli

felnőttkorban

99


Tantárgyak

1/13. elm.

2/14.

gyak.

elm.

heti órasz ám

Vizsga formája

gyak.

Belgyógyászat

72

2,0

szóbeli


36

1,0

szóbeli

Gyermekgyógyászat

18

0,5

írásbeli

Diagnosztikai alapismeretek

18

0,5

írásbeli

Terápiás alapismeretek

36

1,0

szóbeli

Elsősegélynyújtás – első ellátás

36

1,0

gyakorlat i


216


80


80

Csecsemő- és gyermeko. gyakorlat

56

Klinikumi gyakorlat (év végi

160

összefüggő gyak.)


40


40

Traumatológia

40


40

40

14 .évfolyam

11498-12 Foglalkoztatás I 11499-12 Foglalkoztatás II. 11142-12 Fogászati ismeretek

Foglalkoztatás I.

70

2,0

írásbeli, szóbeli

Foglalkoztatás II.

18

0,5

írásbeli

Anatómia -kórélettan a fogászatban

32

1,0



280

8,75


118

3,6

54

1,5

54 36 18

2,2 1,0 0,5

Fogászati szakismeretek Műszertan, sterilizálás, fertőtlenítés Fogászati alapismeretek Vizsgafelkészités Infokommunikáció Fogászati szakismeretek gyakorlat (évközi)

506

Konzerváló fogászat

94

Fogpótlástan

94

Parodontológia

94

Dentoalveorális sebészet, implantológia

118

Radiológia

58

Fogtechnikai labor

48

100

15,8


Tantárgyak

1/13. elm.

11143-12 Gyermekfogászat, fogszabályozás

gyak.

2/14. elm.

heti órasz ám

Vizsga formája

gyak.

Gyermekfogászat

34

1,0

írásbeli

Fogszabályozás

16

0,5

írásbeli

Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat ( évközi)

272

Gyermekfogászat

106

Fogszabályozás

106

Fogtechnikai labor

60

Összesen: Mindösszesen:

792

2540 óra

(elmélet: 48,89,%, gyakorlat : 51, 10%)

520

Elmélet: 1242óra

450

8,5

778

Gyakorlat: 1298 óra

A 10 % os szabadsáv órakeretének felhasználása a két éves képzési ciklusban Ápolástan- gondozástan tantárgy - Ápolási beavatkozások ( témakör) +18 óra Klinikumi ismeretek tantárgy - Általános kórtan (témakör ) +18 óra - Belgyógyászat(témakör) +18 óra - Diagnosztikai alapismertek( témakör) –18 óra Fogászati szakismeretek + 86 óra Anatómia kórélettan a fogászatban +16 óra Gyermekfogászat +18 óra Műszertan, sterilizálás, fertőtlenítés +54 óra Infokommunikációs gyakorlat +18 óra Foglalkoztatás I. + 6 óra Foglalkoztatás II + 2 óra Vizsgafelkészítő: +36 óra __________________________________________ Összesen: 272 óra A tanterv 272 órát engedélyez szabad felhasználásra. A 2014-2016. tanévben 13. évfolyamon infokommunikációs gyakorlat szerepelt az óratervebn 36 órában. Mivel a fogászati szoftvert nem tudtunk beszerezni magas ára miatt( 800 ezer Ft ) a tantárgyat 2015. tanévtől áttettük a 14. évfolyamra fogászati egészségnevelési ppt gyakorló órának. Óraszámát 36-ról csökkentettük 18 órára. A fennmaradó 18 órával Fogászati szakismertek műszertan, sterilizálás, fertőtlenítéssel fogalakozó óraszámát növeltük meg.

Fogászati asszisztens – beszámításos képzés (54 720 02)

101

A középiskolai egészségügyi szakmacsoportos alapozás OKJ-tanulmányokba történő beszámítása miatt a szakképzés az érettségi utáni 14. évfolyamon folytatódik. A tanulók Egészségügyi alapismeretek tantárgyon belül a Szakmai jogi és etikai ismeretek, Szociológia és Pedagógia témakörökből valamint az Alapápolás tantárgyon belül az Ápolástudomány és az Ápolási beavatkozások témaköreiből különbözeti vizsgát tesznek. Klinikumi ismeretek tantárgy témaköreiből, mint a Gyógyszertani alapismeretek, Belgyógyászat, Sebészet és traumatológia, Gyermekgyógyászat, Diagnosztikai és terápiás alapismeretek, a hiányzó ismereteket pótló órákon sajátítják el a tanulók. A tanévet 3 hét (120 óra) összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésével kezdik a tanulók már augusztusban.

Fogászati asszisztens beszámításos, nappali képzés óraterve OKJ 54 720 02 Szakmai követelménymod ulok

Tantárgyak

1/13. elm.



gyak

heti óras zám

2/14. beszámítás óra

egyéni teljesí tés

elm

Vizsga formája, pótlás típusa

gyak


18

0

18 ó egyéni felkész ülés


144

117

27


18

9

Szociológia

18

9

Pszichológia

18

18

Pedagógia

18

9


18

18

9ó egyéni felkész ülés -

Népegészségügy

18

18

-

-


18

18

-

-


18

18

-

-


72

72

Kommunikáció

18

18

-

-

Orvosi latin

36

36

-

-


18

18

-

-

198

135

54


18

18

-

-


18

18

-

-


102

különböz eti vizsga

9ó egyéni felkész 9ó egyéni felkész ülés -

különböz eti vizsga különböz eti vizsga különböz eti vizsga -

9

Szakmai követelménymod ulok

Tantárgyak

1/13. elm.

2/14.

gyak

beszámítás

elm

18

0

Ápoláslélektan

18

18

Csecsemő és kisgyermekgondozás

36

36

Betegmegfigyelés

36

36

Ápolási beavatkozások

54

9


gyak

18ó

Ápolástudomány

különböz eti vizsga

egyéni felk.

-

-

-

36 ó

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban gondozása Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban 11222-12 Klinikumi ismeretek

heti óras zám

egyéni felk.

0,25

9

írásbeli

144

106

38

48

48

-

40

40

-

56

18

egyéni irányított gyak

38

Klinikumi ismeretek

378

171

108

81

Anatómia-élettan

72

72

-

Általános kórtan

36

36

-

Mikrobiológia-járványtan

18

18

-

Gyógyszertani alapismeretek felnőttkorban

18

9

Belgyógyászat

72

0


36

0

Gyermekgyógyászat

18

0


18

0

Terápiás alapismeretek

36

0

egyéni felk

Elsősegélynyújtás – első ellátás

36

36

-

9

0,25

írásbeli

36

1,0

írásbeli

egyéni felk

9

0,25

írásbeli

9ó egyéni felk. 9ó

9

0,25

írásbeli

0,25

írásbeli

0,25

írásbeli

-

-

36 ó egyéni felk.

27 ó

9

egyéni felk,

9

27 ó

18

Szakmai felzárkóztató Klinikumi gyakorlat (évközi)

216

104

112


80

80

-


80

8

72

Csecsemő- és gyermeko. gyakorlat

56

16

40

103

72 ó egyéni irányított 40 ó gyak egyéni irányított gyak


Tantárgyak

1/13.

2/14.

gyak

beszámítás

160

30

130


40

30

10


40

0

40

Traumatológia

40

0

40


40

0

40

Foglalkoztatás I.

70

70

elm.

Klinikumi gyakorlat (év végi összefüggő gyak.)

11498-12 Foglalkoztatás I 11499-12 Foglalkoztatás II 11142-12 IIII. Fogászati ismeretek

heti óras zám

elm

40 10 ó egyéni irányított gyak előrehozo tt ögy előrehozo tt ögy előrehozo tt ögy -

0,5

írásbeli

1,0

írásbeli, szóbeli írásbeli, szóbeli

Anatómia -kórélettan a fogászatban

32


262

8,0


118

3.68

Műszertan, sterilizálás, fertőtlenítés Fogászati alapismeretek

54

1,68

54

1,68

Vizsgafelkészítés

36

1,0


506


94

Fogpótlástan

94

Parodontológia

94

Dentoalveorális sebészet, implantológia

118

Radiológia Fogtechnikai labor 11143-12 Gyermekfogásza t, fogszabályozás

gyak

18

Foglalkoztatás II.


15,8

58 48 34

Gyermekfogászat 16

Fogszabályozás Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat ( évközi)

272

Gyermekfogászat

106

Fogszabályozás

106

Fogtechnikai labor

60

104

1,0

írásbeli

0,5

írásbeli

8,5


Tantárgyak

1/13. elm.

gyak

2/14. beszámítás

Összesen: 565 ó elm.be sz.

elm

gyak

207

108

egyéni felk. elmélet

160 ó

+ 362

240 ó gyak.b esz.

2540 óra (elmélet: 48,89,%, gyakorlat: 51, 10%)

Mindösszesen:

Elmélet: 1242 óra

Elméleti óra egyéni felkészüléssel: 207 ó

Gyakorlati óra beszámítás: 240 ó

Gyakorlati pótlás irányított gyakorlattal: 160 ó

Összes beszámított elmélet (70 ó foglalkozatás I benne van) 772 óra Előrehozott szakmai gyakorlat: 120 óra

pótló óra

évkö zi elm. ó

igya k besz . 120 ó ögy

778 ó

Gyakorlat: 1298 óra

13. évfolyam tantárgyi követelmény beszámításának részletezése Elméleti óra beszámítás: 565 ó

heti óras zám

évkö zigy ak

352

Elméleti óra pótlás tanév közbeni órákkal: 108 óra

Összes beszámított óra: 1292 óra

Összes beszámított gyakorlat: 520 óra

14. évfolyam : 1248 óra összes elm.óra: 470 óra összes gyak: 778 óra

Képzés teljes óraszáma: 1292 beszámított óra + 1248 tanévi óra = 2540 óra

C. Fogászati asszisztens felnőttoktatás, esti tagozat A felnőttoktatás esti tagozatán résztvevő fogászati asszisztens tanulók szakmai elméleti oktatása az iskolában történik, gyakorlati képzésük külső gyakorlóhelyen valósul meg. A képzési idő 2 tanév. Az előzetes tanulmányok és a szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő beszámítására van lehetőség az igazgató döntése alapján. Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú iskolai rendszerű képzésben szerzett szakképesítéssel, az e szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.

105


A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe beszámítjuk. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről az iskola vezetője határozattal dönt. Az iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani.

Fogászati asszisztens, felnőttoktatás, esti tagozat óraterve OKJ 54 720 02 Szakmai követelménymodulok


1/13. elm.

36

Idegen nyelv 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11110-16 Egészségügyi alapismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológiai alapismeretek

81 9 9


18

Pedagógia alapjai

9


9

Népegészségügy Környezetegészségügy

9


9



9

9

36

Orvosi latin nyelv*

18

Kommunikáció

9


9

Ápolástan-gondozástan Egészségfejleszté Egészséges ember gondozása Csecsemő és kisgyermekgondozás* Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány

90 18 9 9 9

Ápoláslélektan

9


18

Betegmegfigyelés *

18

106

gyak.

2/14.

elm.

gyak.

heti óras zám



1/13. elm.

2/14.

gyak.

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Csecsemő és kisgyermek gondozása gyakorlat Gondozási feladatok felnőttkorban gondozása Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban 11222-16 Klinikumi ismeretek


81

Anatómia-élettan alapjai, a mozgásrendszer

9


10

Emésztés-kiválasztásszaporodás szervrendszere felnőttkorban Az idegrendszer, endokrin rendszer, érzékszervek anatómiája, élettana Mikrobiológia-járványtan, általános kórtan Elsősegélynyújtás – első ellátás* Klinikumi szakismeretek Kardiológia és pulmonológia alapjai Gasztroenterológia és nefrológia alapjai Hematológia, immunológia, reumatológia Neurológia és pszichiátria alapjai Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai és terápiás alapismeretek

14 12 18 18

63 8 7 6 6 18 18

36


9

Labor diagnosztikai alapismeretek Képalkotó diagnosztika alapjai Terápia

5

Gyógyszertan alapjai, gyógyszerelés Klinikumi gyakorlat (évközi) Belgyógyászati gyakorlat Sebészet, traumatológia gyakorlat

107

4 9 9

194 96 60

elm.

gyak.

heti óras zám



1/13. elm.

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

gyak.

elm.

96


Belgyógyászati gyakorlat Gondozási feladatok felnőtt korban (idősek otthona) Járóbeteg gyakorlat Csecsemő- és gyermekosztály gyakorlat

24 24 24 24

Idegen nyelv

31

Foglalkoztatás I.

31

Foglalkoztatás II.

7

Fogászati anatómia, élettan

16


89


260

Megtartó/konzerváló fogászat

48

Fogpótlástan gyakorlat

48

Parodontológiagyakorlat

48

Szájsebészet/Dentoalveorális sebészet, implantológia gyakorlat Radiológia gyakorlat

48 40

Fogtechnikai labor gyakorlat 11143-16 Gyermekfogászat, fogszabályozás

gyak.

38

Klinikumi gyakorlat (év végi


heti óras zám

2/14.

28

Gyermekfogászat

31

Fogszabályozás

31

Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat (évközi)

122

Gyermekfogászat

47

Fogszabályozás

78

Fogtechnikai labor

26 432

Összesen 13. évfolyam óraszáma:

722

108

194+ 96 ögy

236

382



1/13. elm.

heti óras zám

2/14.

gyak.

elm.

14. évfolyam óraszáma:

gyak.

618

1340 óra (elmélet: 49,85 %, gyakorlat : 50, 15%)

Mindösszesen:

Gyakorlat: 672 óra

Elmélet: 668 óra

Kifutó fogászati asszisztens felnőttoktatás, esti tagozat óraterve

OKJ 54 720 02

A tanterv/ óraterv a 2017/2018. tanév 1. félévig van érvényben az iskolában. (keresztféléves képzés) Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13. elm.



9


72

Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia

9

Pszichológia

9

Pedagógia

9



9

9

Népegészségügy

9


9


9


36

Kommunikáció

7

Orvosi latin

22


7

Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Ápoláslélektan Csecsemő és kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés

109

99 8 7 6 8 20 20

gyak.

2/14. elm

gyak.


Tantárgyak

1/13. elm.


Ápolási beavatkozások Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban gondozása Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek

gyak.

72 32 16 24 180

Anatómia-élettan

36

Általános kórtan

18

Mikrobiológia- járványtan

9

Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat felnőttkorban Sebészet és traumatológia

31

Gyermekgyógyászat

9

9

18

14

Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás – első ellátás

18 18


112


48

Sebészeti gyakorlat Csecsemő- és gyermeko. gyak. Klinikumi gyakorlat (év végi

40 24

80


Belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat Traumatológia Csecsemő- és gyermekosztály gyakorlattanév 2016-2017.

elm

30



2/14.

24 16 16 24

14. évfolyam

Foglalkoztatás I.

32

Foglalkoztatás II.

8

Anatómia - kórélettan a fogászatban

16


148

Fogászati szakismeretek Műszertan, sterilizálás, fertőtlenítés

72

110

30

gyak.


Tantárgyak

1/13. elm.

gyak.

Vizsgafelkészítés Infokommunikáció

2/14. elm

gyak.

30 16


335


56

Fogpótlástan

56

Parodontológia

56

Dentoalveorális sebészet, implantológia Radiológia

72 48

Fogtechnikai labor 11143-12 Gyermekfogászat, fogszabályozás

47

Gyermekfogászat

27

Fogszabályozás

15

Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat (évközi) Gyermekfogászat

163 64

Fogszabályozás

63

Fogtechnikai labor

36

Összesen:

396 13. évf.: elm. + gyak. =

264

660 ó ebből ögy.: 80 ó

Mindösszesen: 1405 óra

(elmélet: 45,69 %, gyakorlat: 54,23%)

Elmélet összes: 642 óra

246

498

14. évf.: elm. + gyak. = 745 ó Gyakorlat összes: 762 óra

Tantárgyak, témakörök értékelése: A tantárgyak témakörökből épülnek fel. A képzés során a tanulók tudásának mérése témakörönként történik. Az ismeretek elsajátítása után a táblázatban meghatározott vizsgaformában történik a tanulók teljesítményének értékelése. A kapott jegyekből súlyozott átlagszámítással alakul ki a tantárgy érdemjegye. Az egész számra kerekítés a kerekítés szabálya 0,51-től felfelé. Azok a témakörök kapnak kétszeres súlyozást, melyek a szakmai ismeretek fontos alapozói, valamint a szakképesítés megszerzéséhez hangsúlyozottan fontosak. A tantárgy elégtelen, ha a témakörök valamelyike elégtelen. Tantárgyak zárása, súlyozása (új kerettanterv): Munk ahelyi egészs ég és bizton ság 1x súlyoz ás

Egészségügyi alapismeretek Szociológiai alapismeretek 1x súlyozás Pszichológia

Szakmai kommuni káció Orvosi latin nyelv 2x súlyozás

Ápolástangondozástan Egészséges ember gondozása 2x súlyozás

Klinikumi alapozó ismeretek Anatómia-élettan alapjai, a mozgásrendszer 1x súlyozás Keringés és a légzés

111

Klinikumi szakismeretek Kardiológia és pulmonológia alapjai 1x súlyozás

Diagnosztika i és terápiás alapismerete k Diagnosztikai alapismerete k 1x súlyozás

Kliniku mi gyakorla t A gyakorlat okon kapott osztályza

alapjai 1x súlyozás Pedagógia alapjai 1x súlyozás Egészségügyi ellátórendszer 1x súlyozás

Kommunikáci ó 1x súlyozás Speciális kommunikáci ó 1x súlyozás

Népegészségügy 1x súlyozás Környezet egészségügy 1x súlyozás Egészségfejlesztés 1x súlyozás

Csecsemő és kisgyermekgon dozás 1x Akadályozott ember gondozása 1x súlyozás Ápolástudomán y 1x súlyozás Ápoláslélektan 1x súlyozás Ápolási beavatkozások 2x súlyozás Betegmegfigyel és 2x súlyozás

anatómiája és élettana 1x súlyozás Emésztéskiválasztásszaporodás szervrendszere 1x súlyozás Idegrendszer, endokrin rendszer, érzékszervek anatómiája, élettana 1x súlyozás Mikrobiológiajárványtan, általános kórtan 1x súlyozás Elsősegélynyújtás – első ellátás 1x súlyozás

Gasztroenteroló gia és nefrológia alapjai 1x súlyozás Hematológia, immunológia, reumatológia 1x súlyozás Neurológia és pszichiátria alapjai 1x súlyozás Sebészet és traumatológia 1x súlyozás

Labor diagnosztikai alapismerete k 1x súlyozás Képalkotó diagnosztika alapjai 1x súlyozás

tok évközi jegyekne k számítan ak, egy összesíte tt tantárgyi jegy lesz

Terápia 1x súlyozás Gyógyszertan alapjai, gyógyszerelés 1x súlyozás

Gyermekgyógyá szat 1x súlyozás

Tantárgyak zárása súlyozással: kifutó kerettanterv Munkahelyi egészség és

Egészségügyi Szakmai Ápolástanalapismeretek kommunikáci gondozástan ó biztonság: 1x Szakmai jogi és etikai Egészséges ismeretek:1x, Orvosi latin: ember 2x, gondozása:1x, Szociológia:1 x, Akadályozott Kommunikáció: ember Pszichológia:1 1x, gondozása:1x, x, Pedagógia:1x, Speciális Egészségügyi kommunikáció: ellátórendszer: 1x, 1x, Népegészségü gy:1x, Egészségfejles ztés:1x, Környezetegészségügy:1 x,

Ápolástudomá ny:1x Ápoláslélekta n:1x, Csecsemő és kisgyermekgo ndozás:1x Betegmegfigy elés: 2x Ápolási beavatkozáso k: 2x

112

Klinikumi ismeretek

Anatómiaélettan: 2x Általános kórtan:1x Mikrobiológia járványtan:1x, Gyógyszertani alapismeretek: 1x, Belgyógyásza t:: 2x, Sebészet és traumatológia: 1x, Gyermekgyóg yászat:1x, Diagnosztikai alapismeretek: 1x, Terápiás alapismeretek: 1x, Elsősegélynyúj tás- első ellátás:1x

Ápolástan gondozástan gyakorlat

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása ( bölcsőde):1x Gondozási feladatok felnőttkorban (idősotthon):1 x Ápolásigondozási feladatok felnőttkorban (szakrendelő): 1x A gyakorlatokon kapott osztályzatok évközi jegyeknek számítanak, egy összesített tantárgyi jegy lesz.

Klinikumi gyakorlat

Belgyógyászat gyakorlat: 1x,

Sebészet gyakorlati 1x,

Csecsemő és gyermekosztály 1x,

A gyakorlatokon kapott osztályzatok évközi jegyeknek számítanak, egy összesített tantárgyi jegy lesz.

D. Klinikai fogászati higiénikus, nappali képzés OKJ 55 725 11

Klinikai fogászati higiénikus szakképesítés –ráépülés, nappali képzés OKJ 55 725 11 Szakmai követelmény modul

Témakör Tantárgy

Orálhigiénikus tevékenység

11192-12 Fogászati higiénikus tevékenység

Konzerváló fogászati tevékenységek Protetikai szájhigiénés tevékenységek Parodontológiai és szájnyálkahártya betegségek szájhigiénés kezelése Gyermekfogászati szájhigiénés tevékenységek, fogászati egészségnevelés Vizsgafelkészítés

Elmélet i órák száma

Gyakor lati órák száma

Heti órszá m

9,62

154 34 20 36

36 28

Fogászati higiénés tevékenység gyakorlati alkalmazása

154

Plakkretenciós területek eliminálása, anyag és eszközismeret, fogfehérítés Caries megelőzésének, parodontológiai és szájnyálkahártya betegségek megelőzésének gyakorlati lehetőségei

9,62

68

86

Fogászati prevenció és szájhigiéne 7,87

126

11193-12 Fogászati prevenció, szájhigiéné

Preventív fogászat. A caries megelőzésének lehetőségei és módszerei Fogágy és szájnyálkahártya betegségek megelőzésének módszerei Prevenciós szemlélet a konzerváló és a protetikai ellátásban. Fogászati, iatrogén ártalmak Fogszabályozási prevenció, fogazati rendellenességek. A fogászati prevenció célcsoportjai

Klinikai fogászati gyakorlat Fogászati prevenciós feladatok gyakorlati alkalmazása Professzionális szájhigiénés kezelés Célcsoportok egészségnevelése Stomato-onkológiai szűrés.

113

26

34

32

34 126

30 72 24

7,87

Szájsebészeti, parodontális műtétek utáni gondozás, szájhigiénés kezelés 280 Elméleti óraszám: 50 % /gyakorlati óraszám: 50 % Összes órák száma:

280

560 óra

35ó/hét

E. Fitness- wellness instruktor nappali képzés OKJ 54 813 01 A szakmacsoport az oktatás (3) szakmacsoporthoz tartozik. Ágazati besorolása: XXXVII . Sport Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

1/13. heti óraszám

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

16,5

13

11

20

160 Összesen

34,5

Idegen nyelv

35,0

4

4

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10323-12 Egészségügy és elsősegély

Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan Terhelésélettan

4,5 2,5 2

Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionália anatómia 12051-16 Masszázs elméleti alapjai I.

Klinikumi alapismeretek

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika

Edzéselmélet Edzésprogramok gyakorlat Gimnasztika

114

3 2

4 6 2

12053-16 Fizioterápia I. 12055-16 Regeneráló balneoterápiás masszázs 10334-12 Aqua tréning 10335-16 Csoportos fitness órák 10336-12 Fitness termi kondicionálás 10337-16 Ügyfélszolgálat a fitnesswellness létesítményekben 10338-12 Speciális óratípusok és foglalkozásformák

Gimnasztika gyakorlat Fizioterápia Fizioterápia I. gyakorlat Masszázs

4

Svédmasszázs gyakorlat Aqua tréning Aqua tréning gyakorlat Csoportos fitness órák Csoportos fitness órák gyakorlat Fitness termi kondicionálás Fitness termi kondicionálás gyakorlat Ügyfélszolgálat

2 4 1 6 2 3 3

Ügyfélszolgálat gyakorlat

3

Speciális óratípusok Speciális óratípusok gyakorlat

0,5 4

Fitness-wellness instruktor, nappali képzés OKJ 54 813 01 Szakmai követelménym odulok


1/13. elm.

10323-12 Egészségügy és elsősegély

gyak.

2/14. elm.

heti óras zám

Vizsga formája

gyak.

Idegen nyelv

144

4,0

Anatómiai-élettani ismeretek

162

4,5

Szervek, szervrendszerek

72

2,0

írásbeli

Szervrendszerek működése

90

2,5

írásbeli

90

2,5

írásbeli

36

1,0

írásbeli

27

0,75

írásbeli

27

0,75

írásbeli

72

2,0

írásbeli

Terhelés hatása a szervrendszerekre

36

1,0

írásbeli

Speciális terhelésélettani sajátosságok

18

0,5

Teljesítményfokozás

18

0,5

Egészségtan Sport és életmód Sportártalmak, sportsérülések megelőzése Táplálkozás

Terhelésélettan

115 Egészségfejleszté

írásbeli

Szakmai követelménym odulok


1/13. elm.

Elsősegélynyújtás gyakorlat

2/14.

gyak.

gyak.

126

3,5

126

3,5

Elsősegélynyújtás módszerei

72

2,0

36

1,0

36

1,0

139

4,0

Edzéselméleti alapok

72

2,0

Motoros képességek

36

1,0

31

1,0

Funkcionális anatómia A mozgás szervrendszere A sportmozgások anatómiaiélettani alapjai

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika

elm.

heti óras zám

Edzéselmélet

Edzésmódszertan

Edzésprogramok gondozása gyakorlat

239

6.5

167

4,5

72

2,0

Edzéslátogatás Motoros képességfejlesztés

72

2,0

A gimnasztika mozgásrendszere

36

1,0

felnőttkorban Gyakorlatelemzés és –tervezés

36

1,0

Gimnasztika

144

4,0

Szabadgyakorlatok

72

2,0

Eszközös gyakorlatok

72

2,0

Gimnasztika gyakorlat

Összefüggő szakmai gyakorlat

160

40

14. évfolyam Idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10334-12 Aqua tréning

124

4,0

Foglalkoztatás II.

15

0,5

Foglalkoztatás I.

62

2,0

Aqua tréning

62

2,0

Vízi mozgás- és foglalkozásformák

31

1,0

116

Vizsga formája



1/13. elm.

A vízi foglalkozások módszertana

gyak.

2/14. elm.

4,0

Vízi gimnasztika

62

2,0

Speciális vízi foglalkozások

62

2,0

186

6.0

Alapóra

62

2.0

Speciális órák

124

4,0

Csoportos fitness órák

31 31

Csoportos fitness órák gyakorlat

Fitness termi kondicionálás

62

2,0

A testformálás elmélete

31

1,0

31

1,0

Edzéstervezés, edzésvezetés

Fitness termi kondicionálás gyakorlat

10337-16 Ügyfélszolgálat a fitnesswellness létesítményekb en

1,0

124

A csoportos órák módszertana

10336-12 Fitness termi kondicionálás

gyak.

31

Aqua tréning gyakorlat

10335-16 Csoportos fitness órák

heti óras zám

93

3,0

Erőfejlesztés

62

2,0

Kardiotréning

31

1,0

Ügyfélszolgálat

93

3,0

Létesítményüzemeltetés

31

1,0

Alkalmazott kommunikáció

31

1,0

Ügyvitel, értékesítés

31

1,0

Ügyfélszolgálat gyakorlat

93

Wellness szolgáltatások

31

Az asszisztens munkaköre

62

117

3,0

Vizsga formája



1/13. elm.

10338-12 Speciális óratípusok és foglalkozásform ák

heti óras zám

2/14.

gyak.

Speciális óratípusok

Speciális fittségi programok

elm.

gyak.

23

0,5

23

0,5

Speciális óratípusok gyakorlat

117

4,0

53

2,0

64

2,0

Gyermek és szenior foglalkozások Egyéb óratípusok

509+ 607

Összesen 13. évfolyam:

160 ögy

348

613

1116 +160 ögy

14. évfolyam

961 óra

Mindösszesen:

2237 + 268

id.nyelv

(elmélet: 42,70 %, gyakorlat : 57, 30 %)

Elmélet: 955óra

Gyakorlat: 1282

Szabadsáv terhére az alábbi tantárgyak óraszámát emeltük meg: Anatómia-élettani ismeretek +18 óra, Egészségtan +18 óra, Elsősegélynyújtás +18 óra, Funkcionális anatómia +5 óra, Edzésprogramok gyakorlat/ Edzéslátogatás + 23 óra, Motoros képességfejlesztés + 5 óra, Gimnasztika/Gyakorlatelemzés és tervezés +5 óra. A 10% szabadsávot összesen: 92 órával használtuk fel.

F. Betegkísérő részszakképesítés Köznevelési Hídprogram keretében OKJ 31 723 01 A részszakképesítés tanterve az 54 723 01 Gyakorló mentőápoló szakképesítés kerettanterv alapján készült. A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy, ágazati besorolása I. Egészségügy Elméleti képzési idő aránya: 60%-gyakorlati képzési idő aránya: 40% A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához:

Közismeret

SZH/1 évfolyam heti óraszám

SZH/1 évfolyam éves óraszám (36 héttel)

SZH/2 évfolyam heti óraszám

24

864

17

118

SZH/2 évfolyam éves óraszám (35 héttel) 595

Vizsga formája

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

7,5

270+105

14,5

507,5

Összesen

31,5

1134

31,5

1102,5

3

108

2

70

0,5

18

1,5

52,5

35

1260+105

35

1225

8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 953 óra (270+105+507,5+18+52,5) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelménymodulok

SZH/1 évfolyam

Tantárgyak elméleti


gyakorlati

SZH/2 évfolyam ögy

elméleti


2

2,5


1

1

Betegszállítás

1,5

1,5

gyakorlati

11164-12 Irányítás

1

105

Logisztika Logisztikai gyakorlat

11165-12 Mentéstechnika

Mentéstechnika

1

2

1

3,5

Mentéstechnika gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

4 6,5

Összes heti/ögy óraszám

1 7,5

119

8,5 105

6 14,5

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Óraszám Szakmai Tantárgyak/témakörök követelménymodul

SZH/1 évfolyam

SZH/2 évfolyam

Összesen

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Egészségügyi alapismeretek

72


18

Szociológiai ismeretek

18

9

27

A pszichológia alapjai

18

8

26

18

18

0

87


11164-16 Logisztika

159

18

A pedagógia alapjai Egészségügyi ellátórendszer

0

18

18

Népegészségügy

17

17

Környezet egészségügy

18

18


17

17


36

Orvosi latin nyelv

18

18

36

Kommunikáció

9

9

18


9

8

17

Betegszállítás

54

Felkészülés a szállításra

18

Mobilizálás

9

10

19

Navigációs ismeretek

9

17

26

Teendők betegszállítás alatt

18

8

26

18

18

0

0

105

35

53

0

0

71

107 18

Tűz és munkavédelmi ismeretek

120

Irányítás

36

Az egészségügyi ellátórendszer felépítése

9

9

A betegszállítás irányítása

9

9

A mentés irányítása

9

9

Kommunikáció az irányításban

9

9

Logisztikai gyakorlat

0

0

0

36

Mentésirányítás gyakorlat

18

Betegszállítás irányítás gyakorlat

18

70

11165-16 Mentéstechnika

36

Elsősegélynyújtás szervezése

9

A helyszín

16

0

36

106 18

Betegszállítási gyakorlat Mentéstechnika

0

122,5

22

40

48

48

0

158,5

16

"A" - légutak

20

20

"B" - légzés

26

26

"C" - keringés

27

27

"D" - idegrendszer

20

20

29,5

29,5

"E" - egésztest, egész eset Újraélesztés

11

Mentéstechnika gyakorlat

0

11 0

140

140

Mentőgépkocsi, kiemelt mentőgépkocsi

80

80

Esetkocsi

60

60

Témakör 3

121

0

Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám:

234

Összes éves/ögy óraszám:

36 270

297,5 105

210 507,5

Elméleti óraszámok/aránya

530,5/882,5 60,2%

Gyakorlati óraszámok/aránya

352/882,5

777,5 882,5

39,8%

Személyi edző OKJ 55 813 01 A képzést iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben szervezzük. Speciális ráépülő OKJ képzés. Sportoktató- Testépítés–Fitness sportedző és Aerobic edző képzésben végzett felnőtt egyéneknek.

A képzési program tananyagegységei: 10339-12 A személyi edzés elmélete és módszertana 10340-12 Táplálkozás és testsúlyszabályozás 10341-12 Testformálás Tervezett képzési idő Elméleti ór{k sz{ma:

96 óra

Gyakorlati ór{k sz{ma:

144 óra

Összes órasz{m:

240 óra

A képzés során a résztvevők értékelése írásbeli és gyakorlati formában történik. A tananyagegységek tanítása után. A személyi edzés elmélete és módszertana valamint a Táplálkozás és testsúlyszabályozás modulokból írásbeli, a Testformálás modulból gyakorlati modulzáró vizsgát tesz. A modulzáróvizsgák eredményének rögzítése javítókulcs alapján, a gyakorlati vizsga eredményét egyéni értékelőlapon rögzítik. Amennyiben a modulzáró vizsgák mindegyikén 51%-os teljesítményt ér el a résztvevő, úgy a komplex szakmai vizsgát megkezdheti.

5.5. Szakmai követelménymodulok Fogászati asszisztens – beszámításos, nem beszámításos (54 720 02) azonosító száma

megnevezése

11110-16


11221-16

Alapápolás

122

11222-16

Klinikumi ismeretek

11142-16

Fogászati ismeretek

11143-16

Gyermekfogászat, fogszabályozás

11498-12

Foglalkoztatás I

11499-12

Foglalkoztatás II.

11500-12


Klinikai fogászati higiénikus – szakképesítés- ráépülés (55 725 11)

azonosító száma 11192-16 11193- 16

megnevezése Fogászati higiénikus tevékenysége Fogászati prevenció, szájhigiéné

c. Fitness-wellness instruktor OKJ 54 813 01 azonosító száma 11498-12 11499–12 10323–12 10324- 12 10334- 12 10336- 12 10335- 16 10338-12 10336-16

megnevezése Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Egészségügy és elsősegélynyújtás Edzéselmélet és gimnasztika Aqua tréning Fitness termi kondicionálás Csoportos fitness órák Speciális óratípusok és foglalkozásformák Ügyfélszolgálat a fitness–wellness létesítményekben

d, Személyi edző OKJ 55 813 01 azonosító száma 10339-12 10340-12 10341-12

megnevezése A személyi edzés elmélete és módszertana Táplálkozás és testsúlyszabályozás Testformálás

F. Betegkísérő részszakképesítés Köznevelési Hídprogram keretében OKJ 31 723 01 iskolarendszerű azonosító száma 11110–16 11164–16 11165–16

megnevezése Egészségügyi alapismeretek Logisztika Mentéstechnika

123

Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ 52 720 01 azonosító száma 11498-12 11499–12 11500-12 11221-16 11110-16 11222–16 11635–16

megnevezése Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Alapápolás Egészségügyi alapismeretek Klinikumi ismeretek Egészségügyi asszisztensi ismeretek

5.6. Vizsgáztatási követelmények Fogászati asszisztens – nem beszámításos képzés (54 720 02)

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak, melyek – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 1.

Gyakorlati vizsgatevékenység

A) A vizsgafeladat megnevezése: Fogászati ismeretek

A vizsgafeladat ismertetése: a feladatleírásban rögzítetten, a fogászati ellátásokhoz kapcsolódó asszisztensi feladatok bemutatása:a megadott feladat szerint a konzerváló fogászati, fogpótlási, parodontológiai, dentoalveoláris sebészeti beavatkozásokhoz: A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% B) A vizsgafeladat megnevezése: Gyermekfogászati, fogszabályozási ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: a feladatleírásban rögzítetten gyermekfogászati, fogszabályozási ellátásokhoz kapcsolódó feladatok bemutatása A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % 2.

Központi írásbeli vizsgatevékenység

A vizsgafeladat megnevezése: Komplex szakmai írásbeli feladatsor A vizsgafeladat ismertetése: Központilag összeállított feladatsor, amely a 11110–16 Egészségügyi alapismeretek, 11222–16 Klinikumi ismeretek, 11142–16 Fogászati ismeretek, 11143–16 Gyermekfogászat, fogszabályozás követelménymodulokhoz tartozó témakörök mindegyikét tartalmazzák A vizsgafeladat időtartama: 120 perc 124

A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% 3.

Szóbeli vizsgatevékenység

A) A vizsgafeladat megnevezése: Fogászati ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a Fogászati ismeretek szakmai követelménymodul témaköreit tartalmazzák A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15 % B) A vizsgafeladat megnevezése: Gyermekfogászat, fogszabályozás A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a Gyermekfogászat, fogszabályozás szakmai követelménymodul témaköreit tartalmazzák A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15 % Az A) és B) vizsgafeladat időtartama összesen: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) Fogászati asszisztens – kifutó és beszámításos képzés (54 720 02)

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről igazolás. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 1.Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Fogászati ismeretek, gyermekfogászati, fogszabályozási alapfeladatok A vizsgafeladat ismertetése: Feladatleírásban rögzítetten, a páciens kezelőlapja alapján a fogászati kezelés és fogászati beavatkozás során asszisztensi és dokumentációs feladatok ellátása A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 45% 2.Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Komplex szakmai írásbeli feladatsor A vizsgafeladat ismertetése: Központilag összeállított feladatsor az Egészségügyi alapismeretek, Klinikumi ismeretek, Fogászati ismeretek, Gyermekfogászat, fogszabályozás követelménymodulokhoz tartozó témakörök mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20%

3.Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Komplex szakmai szóbeli feladatsor

125

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései az Egészségügyi alapismeretek, Klinikumi ismeretek, Fogászati ismeretek, Gyermekfogászat, fogszabályozás szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 35% Klinikai fogászati higiénikus – szakképesítés-ráépülés (55 725 11)

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A képzési curriculum teljesítésének, és a szakmai vizsgára való jelentkezésnek feltétele egy, a képzésen résztvevő klinikai fogászati higiénikus jelölt által, önállóan elkészítendő záró dolgozat. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A záró dolgozat célja: Az elsajátított elméleti ismeretek alapján a leendő klinikai fogászati higiénikus a tutora segítségével képes legyen egy bizonyos, a szájhigiénés és/vagy prevenciós tevékenységgel összefüggő problémát meghatározni (pld. esetleírás,: szájvizsgálat. rtg.,fotó, kezelés ). A záró dolgozat értékelésének szempontjai: – Adható osztályzatok: jeles(5), jó(4), közepes(3), elégséges(2), elégtelen(1); – Elégtelen(1) osztályzattal nem lehet komplex záró vizsgára jelentkezni;

A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 1. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Fogászati higiénikus tevékenységei, fogászati prevenciós tevékenység, szájhigiénés feladatok A vizsgafeladat ismertetése: A fogászati szakrendelőben a kezelő helységet, valamint a fogászati kezelésekhez szükséges eszközöket előkészíti, asszisztál beavatkozásoknál, az adott kezelési feladatot kivitelezi, elvégzi a kezelőszékben ülő páciens instruálását, illetve motiválását, a fogászati prevenciós feladatokat az adott szituációban kivitelezi. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50% 2.

Központi írásbeli vizsgatevékenység

A vizsgafeladat megnevezése: Komplex szakmai írásbeli feladatsor A vizsgafeladat ismertetése: Központilag összeállított feladatsor, amely a következő elemeket tartalmazza: A fogászati kezelések szakmai ismereteinek alkalmazása, dokumentálása a klinikai fogászati higiénikus tevékenységében a konzerváló fogászat, a fogpótlástan, a szájsebészet, szájnyálkahártya betegségek, a parodontológia, a gyermekfogászati szakellátás során. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20%

126

3.

Szóbeli vizsgatevékenység

A vizsgafeladat megnevezése: Fogászati higiénikus tevékenységei, fogászati prevenciós tevékenység, szájhigiénés feladatok A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30%

Fitness - wellness instruktor OKJ 54 813 01 .A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Aqua tréning A vizsgafeladat ismertetése: Különböző (kisvizes–nagyvizes, eszközös–eszköz nélküli, egyéni–páros gyakorlatok stb.) vízi foglalkozások, óratípusok egy–egy részletének levezetése: erőfejlesztés, állóképesség fejlesztés, izületi mozgékonyság fejlesztés, koordinációfejlesztés, aqua aerobik, vízi játékok, speciális vízi programok A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat aránya: 10 % B) A vizsgafeladat megnevezése: Csoportos fitness órák A vizsgafeladat ismertetése: A legjellemzőbb csoportos órafajták (Például alapóra, alakformáló óra, gerincgimnasztika, stretching, eszközös órák) és az aktuális fitness trendnek megfelelő óratípusok egy–egy részletének levezetése A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat aránya: 20 % C) A vizsgafeladat megnevezése: Egyéni kondicionálás A vizsgafeladat ismertetése: Edzésterv készítése megadott paraméterek alapján, az edzésprogram egy részének levezetése (gyakorlatok ismertetése, bemutatása, hibajavítás) A vizsgafeladat időtartama: 45 perc A vizsgafeladat aránya: 20 % D) A vizsgafeladat megnevezése: Ügyfélszolgálat A vizsgafeladat ismertetése: Különböző helyzetgyakorlatok megoldása: tájékoztatás a szolgáltatásokról, problémamegoldás, panaszkezelés, pénzforgalom lebonyolítása, biztonsági előírások ismertetése, termékértékesítés és eladásösztönzés, tájékoztató anyagok készítése A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat aránya: 10 % 127

E) A vizsgafeladat megnevezése: Speciális óratípusok A vizsgafeladat ismertetése: Speciális óratípusok, foglalkozások egy–egy részletének levezetése: korcsoportos foglalkozások, küzdősport (vagy harcművészet) alapú zenés fitness órák, wellness órák (Például jóga, pilates alapú fitness órák), táncos órák, kerékpáros órák A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat aránya: 10 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: – A vizsgafeladat ismertetése: – A vizsgafeladat időtartama: – A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: – Szóbeli vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Egészségügy, edzéselmélet, gimnasztika A vizsgafeladat ismertetése: A szervrendszerek anatómiája, működése és sportadaptációja, különböző életkorú egyének biológiai, terhelésélettani, lélektani sajátosságai, krónikus betegek sportolása, testalkat, testösszetétel és testsúlyszabályozás, edzés és energiaforgalom, sportártalmak megelőzése, kondicionális képességek fajtái és fejlesztése, a koordináció és mozgásszerkezet, mozgástanulás, gimnasztikai gyakorlatelemzés és – tervezés, rajzírás alkalmazása A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 10 perc, válaszadás 20 perc) A vizsgafeladat aránya: 20 % B) A vizsgafeladat megnevezése: Célcsoport– és foglalkozástan A vizsgafeladat ismertetése: Célcsoportok (gyermek és idős korosztály, várandós nők) sajátosságai, a speciális órák és foglalkozások elméleti háttere A vizsgafeladat időtartama: 15 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadás 10 perc) A vizsgafeladat aránya: 10 %

Személyi edző OKJ 55 813 01 A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele:

A

B

C

A szakképesítés–ráépülés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma

megnevezése

a modulzáró vizsgatevékenysége

10339-12

A személyi edzés elmélete és módszertana

írásbeli

128

vizsga

10340-12

Táplálkozás és testsúlyszabályozás

írásbeli

10341-12

Testformálás

gyakorlati

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%–osra értékelhető. A testépítés–fitness sportágban sportoktató részszakképesítéssel, vagy sportedző, vagy felsőfokú szakedző szakképesítéssel rendelkezők, továbbá a fitness–wellness instruktor szakképesítéssel vagy fitness instruktor részszakképesítéssel rendelkezők a testformálás modul teljesítése alól felmenthetők.

A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A személyi edzés tervezése és vezetése A vizsgafeladat ismertetése: Személyi edzésterv készítése, valamint szituációs feladatként a személyi edzés bizonyos formáinak (kardio, nyújtó, erősítő, vagy speciális egészségfejlesztő) és részleteinek (állapotfelmérő, bemelegítő, képességfejlesztő) vezetése meghatározott sajátosságokkal rendelkező kliens számára A vizsgafeladat időtartama: 45 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 60% Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: – A vizsgafeladat ismertetése: – A vizsgafeladat időtartama: – A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: – Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Speciális edzéstervezés, táplálkozás A vizsgafeladat ismertetése: Krónikus betegek személyi edzése, az állóképesség, az erő és az ízületi mozgékonyság fejlesztése a személyi edzésben, személyiség és testalkati tipológiák, testtartáselemzés és tartásjavítás, testformálás és testsúlyszabályozás, egészséges táplálkozás, táplálkozási szokások, táplálkozási típusok és zavarok, folyadékháztartás, étrendtervezés A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 30 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 40%

Betegkísérő részszakképesítés OKJ 31 723 01 A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Logisztika, Mentéstechnika, valamint Elsősegélynyújtáshoz kapcsolódó feladatok megoldása 129

A vizsgafeladat ismertetése: Feladatleírásban rögzítetten logisztika, mentéstechnika valamint szituációs és szimulációs feladatok megoldása az elsősegélynyújtás témaköréből A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50% Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: – A vizsgafeladat ismertetése: – A vizsgafeladat időtartama: – A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: – Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Komplex szakmai szóbeli feladatsor A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50%

130

Tartalom NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................... 2 1.

Az iskola arculata .......................................................................................................................... 3

Az iskola környezete.............................................................................................................................. 3 Az iskola helye a helyi közoktatási rendszerben, tanulói összetétele ................................................ 4 2.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .... 5 2.1.

A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei ........................................................................... 5

2.2.

A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .............................................. 5

3.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 8

4.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ......................................................... 10 4.1. Egészséges táplálkozás ............................................................................................................. 10 4.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás ..................................................................................... 10 4.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése ...................................................................................... 10 4.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése ......................................................................... 11 4.5. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás ................................................................................... 12 4.6. Személyi higiéné........................................................................................................................ 12 4.7. Iskola-egészségügyi program .................................................................................................. 13

5.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ... 14 5.1.

Szabadidős tevékenység ...................................................................................................... 14

5.2. Állandó tanórán és iskolán kívüli közösségfejlesztő, tevékenységfejlesztő formák, ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ............................................................................... 15 5.3.

Közösségi szolgálat .............................................................................................................. 16

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai.......................................................................................................................... 17 6.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai .............................................................................. 17 6.2. 7.

Az osztályfőnökök intézményi feladatai ............................................................................ 19

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ... 20 7.1.

Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók 21

7.2.

Kiemelten tehetséges tanulók ............................................................................................. 24

7.3.

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ................................................... 25

131

8. A tanulóknak a tagintézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................................................................... 26 9.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és a tagintézmény partnerei kapcsolattartásának formái .... 27 9.1.

A szülőkkel való együttműködés és kommunikáció formái ............................................. 27

9.2. A tanulóval való együttműködés és kommunikáció formái .................................................. 27 9.3. A további partnerekkel való együttműködés és kommunikáció formái .............................. 27 10.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei ............. 28

10.1.

A tanulmányok alatti vizsgák ......................................................................................... 28

A.

Általános szabályok ............................................................................................................. 28

B.

Az osztályozó vizsgára vonatkozó külön rendelkezések................................................... 31

C.

A javító vizsgára vonatkozó külön rendelkezések ............................................................ 32

D.

A különbözeti vizsgára vonatkozó általános rendelkezések............................................. 32

E.

A kisérettségi vizsgák .......................................................................................................... 32

10.2.

A szóbeli felvételi vizsga követelményei ......................................................................... 33

11.

A felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................................................... 33

11.1.

Felvétel.................................................................................................................................. 33

11.2.

Átvétel más iskolából........................................................................................................... 33

11.3.

Átiratkozás másik képzési formára iskolán belül ............................................................. 34

12.

A elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ..................... 34

HELYI TANTERV ................................................................................................................................. 35 1.

A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................ 36

2.

A választott kerettanterv által meghatározott tanórai foglalkozások ............................ 37 2.1.

Négyéves sport-egészségügyi szakgimnázium ............................................................ 37

2.2.

Négyéves egészségügyi szakgimnázium ....................................................................... 38

2.3.

Ötéves egészségügyi két tanítási nyelvű szakgimnázium ......................................... 39

2.4. Négyéves humán szakközépiskola: pénzügyi-informatikai irány (kifutó rendszerben) .................................................................................................................................. 40 2.5. Négyéves humán szakközépiskola: nyelvi-informatikai irány (kifutó rendszerben) .................................................................................................................................. 42 2.6.

Ötéves angol két tanítási nyelvű szakközépiskola (kifutó rendszerben) ............................ 43

2.7.

Nem kötelező tanórai foglalkozások ............................................................................. 44

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................................................ 44

132

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai........................................................................................... 45 4.1.

Fejlesztési területek – nevelési célok konkrét megvalósítása ................................. 45

4.2.

Speciális tanítási napok keretei között teljesítendő pedagógiai feladatok ........... 50

5.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................ 50

6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .............................................................................................................................................. 51 7.

A választható érettségi vizsgatárgyak ................................................................................... 51

8.

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei........... 52

9. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .......................................................................................................................... 53 9.1. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja .............................................................................................. 54 A.

A számonkérések formái ................................................................................................. 54

B.

A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének formái .............................. 55

C. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .......................................................................................................................... 57 9.2.

A diagnosztikus, szummatív, és fejlesztő értékelés formái....................................... 58

9.3.

A magatartás és szorgalom minősítésének elvei ........................................................ 58

10.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................... 61

11.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................. 61

12.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .......................................................... 62

13.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................... 63

14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ........................................................................ 64

SZAKMAI PROGRAM .......................................................................................................................... 65 1.

A szakmai program jogszabályi alapjai................................................................................. 66

2.

A szakgimnáziumi és a kifutó szakközépiskolai képzés .................................................... 67

3.

Az iskolarendszerű nappali szakképzés ............................................................................... 68 4.

Az egészségügyi szakgimnázium moduljai, tantárgyai, heti óraszámai évfolyamonként ......... 70

4.3. A kifutó egészségügyi ágazati szakközépiskolai képzés óraterve évfolyamokra lebontva ........................................................................................................................................... 82 4.4. Az értékelés módja ................................................................................................................ 83 4.5. Az egészségügyi ágazat szakmai érettségi vizsgája ......................................................... 84 5. Az érettségire épülő iskolarendszerű nappali szakképzés .................................................. 87 133

5.2. Az érettségire épülő iskolarendszerű nappali szakképzésbe történő belépés feltételei .......................................................................................................................................... 89 5.3. A szakképesítések munkaterületének rövid leírása ...................................................... 90 5.4. A szakképesítések óraterve ................................................................................................. 93 5.5. Szakmai követelménymodulok ......................................................................................... 122 5.6. Vizsgáztatási követelmények ............................................................................................ 124

134

2016

Recommend Documents