11/4/2016
1. Előadás Közgazdaságtani Alapismeretek
Mi a kurzus célja? • Megérteni a gazdaság működésének alapjait • Megérteni alapvető közgazdaságtani fogalmakat • Megismerni a közgazdaságtan szemléletmódját • Értelmezni hétköznapi gazdasági jelenségeket, híreket ebben a keretben. • Bevezető, kedvcsináló magasabb szintű közgazdaságtan kurzusokhoz
2
Mi NEM a kurzus célja? • Elméleti közgazdászokat képezni • Elméleti modellek, ökonometria • Megtudni, hogy milyen részvényeket érdemes venni • Megtanulni adóbevallást készíteni • Vállalatirányitási, management modelleket tanulni
3
1
11/4/2016
1. Előadás: Bevezetés 1. Mit csinálnak a közgazdászok? 2. A közgazdasági gondolkodás legfontosabb alapelvei 3. Ki a közgazdász? Mankiw (2011): A közgazdaságtan alapjai - 1-2. Fejezet
4
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok? Miért lesznek szegény országokból gazdagak (Long Run)?
„Négyféle ország van a világon: fejlett országok, fejletlen országok, Japán és Argentína” (Simon Kuznets, Nobel-díj 1971)
5
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok? • Miért vannak rövid távú ingadozások? (Short Run)
2014
6
2
11/4/2016
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok? • Kinek (nem) lesz munkája? Mi a bevándorlás hatása a munkaerőpiacra? Mi lesz, ha megnő a minimálbér? Ki keres többet, miért és mennyivel?
7
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok?
http://index.hu/gazdasag/defacto/2015/09/14/segit-e_a_minimalber_az_alacsony_keresetu_dolgozokon/
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok? Hatékonyan működik-e az állam? Milyen hatása van a különféle állami költéseknek az egyénekre, a gazdaság egészére? Vállalati működésre?
9
3
11/4/2016
Hogy hat ez a hatékonyságra? Kevesebb költség meghívni, mint pályáztatni, de ugyanolyan jó vállalatok nyernek-e? Nehéz mérni... Itt: egyéb gazdasági szolgáltatás: jogi és az üzletviteli tanácsadás – output nehezen mérhető
10
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok? • Rengeteg kutatási terület – nagyon kevés közös alapelv • Az utóbbi évtizedek tendenciája a vizsgálódási terület jelentős bővülése – „közgazdaságtani imperializmus” • Gary Becker (Nobel-díj 1992) • Jog, bűnözés, család, nemek és rasszok közti egyenlőtlenségek, politika, kultúra, közlekedés, vallás.. • Adatigény nő – BIG DATA!!!! együttműködés közgazdászok és informatikusok között szorosabb... 11
2. A közgazdaságtan 10 alapelve
4
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve Közgazdaságtan – Economics – “oikonomia” (görög) “háztartás menedzselés” A közgazgaságtan azt tanulmányozza, hogyan menedzseli a társadalom szűkös erőforrásait termelésben es fogyasztásban. Emberek hogyan hoznak döntéseket (1-4) Emberek döntései hogyan hatnak egymásra (5-7) Olyan erők és trendek vizsgálata, melyek a gazdaság egészét befolyásolják (8-10)
2. A közgazdaságtan tíz alapelve 1. Alapelv: Az emberek átváltásokkal szembesülnek (trade-off) Nincs ingyenebéd! - valamit valamiért Diák időbeosztása Közgazdaságtan tanulás vs Trónok Harca Vizsga előtt még +1 óra tanulás vs alvás Családi jövedelem felosztása Síelés vs Konyhafelújítás 14
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 1. Állam: „Guns and Butter Trade-Off”
USS Gerald R. Ford:
Kétéves főiskolai képzés az USA-ban:
17,5 milliárd dollár
3131 dollár
→ 5,5 millió ember tandíja vs egy hadihajó
15
5
11/4/2016
Átváltás az idő felhasználásában: jövedelem vs termékenység
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 1. • Hatékonyság – Társadalom – szűkös erőforrásaiból a legtöbb haszon kinyerése – A „gazdasági torta” mérete • Egyenlőség / igazságosság szempontja – Haszon – a társadalom tagjai között egyenletesen / igazságosan szétosztva – Mekkora szeletekre vágjuk a tortát
17
2. A közgazdaságtan tíz
Átváltás illusztrálása: Közös kút a városban, fenn kell 1. tartani, ki mennyitalapelve: fizessen? -Paula 500 000 HUF havi jövedelem -Péter 100 000 HUF havi jövedelem Pl.: Paula 50 000 (10%) Péter 20 000 (20%) -igazságos? hatékony? Ki fizessen többet? - számít, hogy ha Péter egészségügyi okok miatt nem tud annyit dolgozni? - számít, ha Paula hajlandó rossz munkahelyen sokat robotolni, míg Péter boldogan színészkedik?
6
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 1. Ki mennyit fizessen? Ha Paula még többet fizet, csökken a kemény munka jutalma – hatékonyság? Ha Péter többet fizet, neki az béréhez képest relatív nagyobb teher – egyenlőség?
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 1
Átváltás az egyenlőség és az igazságosság között
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 2. 2. Alapelv: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte (opportunity cost) – Alternatív költség – közgazdasági költség • •
alternatívaköltség, lehetőségköltség, haszonáldozati költség…) Bármi, amiről le kell mondani azért, hogy megszerezzünk egy dolgot – nem számviteli költség
– Döntéshozatal • Hasznok és költségek összehasonlítása az alternatívák hasznával és költségeivel 21
7
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 2. Mi az alternatív költsége: Menjek-e egyetemre? -mi mast tehetnél időddel – Elmaradt kereset, elmaradt világutazás – Későbbi szűkösebb munkalehetőségek, amihez a munkatapasztalat kell – Amit a lakhatásra, ételre költesz annak számít? Felfegyverezzem-e országom? –mi mást tehetnél pénzeddel - Egészségügyi reform - alacsonyabb adók 22
Hogyan hoznak döntéseket az emberek 2. Alapelv: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte • Az embereknek átváltásokról kell dönteniük – Döntéshozatal • Hasznok és költségek összehasonlítása az alternatívák hasznával és költségeivel
– Alternatív költség • Opportunity cost (egyéb fordítások: alternatívaköltség, lehetőségköltség, haszonáldozati költség…) • Bármi, amiről le kell mondani azért, hogy megszerezzünk egy dolgot
23
Hogyan hoznak döntéseket az emberek – A tanulás költsége az elmaradt kereset – A tanulás helyett végzett munkáé a későbbi szűkösebb munkalehetőségek – A papi pálya alternatív költsége a családalapítás lehetősége – A gyerekvállalás alternatív költsége: x millió forint évek alatt, rengeteg szabadidő – A fegyverkezés alternatív költsége: alacsonyabb adók, több beruházás a termelésbe stb. (vö. Svájc és Ausztria stratégiája a hidegháború alatt) 24
8
11/4/2016
Hogyan hoznak döntéseket az emberek 3. Alapelv: A racionális emberek „marginális értékekben” gondolkodnak • Racionalitás: a meglévő eszközöket a cél elérése érdekében a leghatékonyabban használni • A közgazdaságtani modellekben általában feltételezzük, hogy az emberek – ebben az értelemben - racionálisak • A döntés legtöbbször a következő apró dologra vonatkozik • Azt döntöm el, hogy most egyek-e egy hamburgert (nem azt, hogy a következő hónapban mely napokon és mikor) • Tanuljak-e még egy órát vagy aludjak? • Megtakarítsak-e egy kicsivel többet? • Vállalkozó: felvegyek-e még egy embert? Válság esetén – elbocsássake még egy embert? 25
Hogyan hoznak döntéseket az emberek • Határhaszon („marginális haszon”) • Mennyivel lesz jobb nekem a következő egységnyi jószágtól (good)
26
Hogyan hoznak döntéseket az emberek • Határköltség („marginális költség”) • Mennyibe (pénz, erőforrás) kerül a következő jószág elfogyasztása? • Pl: mennyi pénzbe kerül a következő utazás a 3-as metrón? • Attól függ, van-e bérletem • 300 Ft (metrószakaszjegy ára – nincs bérlet) • 0 Ft (ha van bérletem)
• Mennyi időbe kerül megsütni egy tepsi süteményt? • Az elsőt nagyon sok óra (szakácskönyv-recept megkeresése, hozzávalók kiválasztása, folyamatos olvasás) • A századikat nagyon kevés (fejből megy)
• Racionális döntéshozó – csak akkor cselekszik, ha: Határhaszon > Határköltség 27
9
11/4/2016
Hogyan hoznak döntéseket az emberek 4. Alapelv: Az emberek ösztönzőkre reagálnak • Ösztönző (incentive) – Ami valamilyen cselekvésre késztet egy embert – Magasabb ár mint ösztönző • Vevő – kevesebbet fogyaszt • Eladó – többet állít elő
– Közpolitika • Megváltoztatja a költségeket vagy a hasznokat → megváltoztatja az emberek viselkedését 28
Hogyan hoznak döntéseket az emberek 4. Alapelv: Az emberek ösztönzőkre reagálnak – Benzin adója – mi lesz, ha drágul a benzin? • Tömegközlekedés, kerékpár • Közös autóhasználat • Autó mérete és fogyasztása
– Cigaretta adója – Adókedvezmény a nyugdíj-megtakarításra – Vasárnapi zárvatartás
29
Hogyan hoznak döntéseket az emberek 4. Alapelv: Az emberek ösztönzőkre reagálnak – Nem szándékolt következmények • A közgazdászok szeretik hangsúlyozni • A politikai döntéshozók sokszor nem veszik számításba, hogy a döntéseik hogyan befolyásolják az ösztönzőket • Pl. biztonsági öv – kevésbé óvatosan vezetők
30
10
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve Hogyan hoznak döntéseket az emberek? 1: Az embereknek átváltásokkal szembesülnek 2: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte – lehetőség költség 3: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak 4: Az emberek ösztönzőkre reagálnak
31
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 5. 5. Alapelv: Kereskedelem révén mindenki jobban járhat • Kereskedelem = munkamegosztás, specializació – Verseny, ahol van nyertes és vesztes? – Specializáció, szakosodás • Lehetővé teszi minden ember/ország számára, hogy arra szakosodjon, amiben a legjobb – Az emberek/országok több áruból és szolgáltatásból választhatnak, melyeket alacsonyabb áron vehetnek meg – Gondoljunk bele: mi az alternatíva – Magyar narancs, vas és acél országa... 32
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 5.
Kereskedelem a mindennapokban: – Kenyeret a péktől, cipőt a cipőboltból... Alternatíva – önellátás..
33
11
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 6. 6. Alapelv: A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket Piacgazdaság – az erőforrások elosztása… – Sok-sok vállalat és háztartás decentralizált döntésén alapul – A jószágok és szolgáltatások piacán találkoznak és hatnak egymásra – Önérdek vezérel – Árak közvetítenek!
Ez nem valami elvont dolog: mindenki saját maga tudja, hogy mi a legjobb neki saját magának (ember és cég) 34
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 6. „Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.” (Adam Smith: A nemzetek gazdagsága, 1776) Adam Smith “láthatatlan keze”: önérdek és árak egyensúlyt teremtenek --- beavatkozás torzít?
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 6. • Kommunista országok – központi tervezés – Kormányzati hivatalnokok (központi tervezők) • Ők osztják szét a gazdaság szűkös erőforrásait – Eldöntik » Milyen árukat és szolgáltatásokat termeljenek » Mennyit termeljenek » Ki fogyassza és termelje ezeket
• Elmélet: csak a kormány tudja úgy megszervezni a gazdasági működést, hogy jólét legyen az egész országban (információ szerepe!) -up-to-date? 36
12
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7. 7. Alapelv: A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit Állam szerepe: betartatja a jatékszabályokat Tulajdonjogok kikényszeríthetősége: akkor fog a farmer termelni, ha tudja, haszna származik ebből, nem fogjak elvenni
37
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7. Állam szerepe: megváltoztatja az erőforrások elosztását a hatékonyság növelése és az egyenlőség érdekében. 1. Hatékonyság piaci kudarc elkerülése, Pl.: externális hatások orvoslása piaci erő mérséklése
38
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7. Piaci kudarc Olyan helyzet, amikor a piac magától nem képes hatékonyan szétosztani az erőforrásokat
A piaci kudarc okai 1. Piaci erő Egy szereplő (vagy egy kis csoport) képessége arra, hogy túlzott mértékben befolyásolja a piaci árakat Pl. egy büfé a strandon vs két büfé
39
13
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7. 2. Externáliák • Egy személy cselekedetei hatással vannak valaki más jólétére Negatív externália: a negatív hatások nem (csak) annál jelentkeznek, akik létrehozták őket túl sok Pl. környezetszennyezés, cigaretta, autó Megoldás? Adók, kvóták, dugódíj
40
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7. Pozitív externália: a pozitív hatások nem (csak) annál jelentkeznek, akik létrehozták őket túl kevés Pl. közterek takarítása, oltás
41
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7. • 2. A gazdasági jólét egyenlőtlenségei – Piacgazdaság Az alapján jutalmazza az embereket, hogy mennyire képesek olyan termékek előállítására, amiért más emberek hajlandók fizetni Lehet, hogy sok ember jövedelme alapvető fogyasztási cikkek megvásárlására sem lesz elegendő
– Kormányzati beavatkozás Csökkentheti az egyenlőtlenséget Közel sem tökéletes folyamat – kormányzati kudarcok is vannak! 42
14
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve Hogyan hoznak döntéseket az emberek? 1: Az embereknek átváltásokkal szembesülnek 2: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte – alternatív költség 3: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak 4: Az emberek ösztönzőkre reagálnak
Hogyan hatnak egymásra az emberek? 5: Kereskedelem révén mindenkinek jobban járhat 6: A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket 7: A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit
43
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 8. 8. Alapelv: Egy ország életszínvonala a termelési képességétől függ Az életszínvonalak nagy különbözősége Országok között Időben
Magyarázat: (majdnem teljes mértékben) a termelékenység különbségei 44
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 8. • Termelékenység ( olvasmány) – Azon áruk és szolgáltatások mennyisége, amit egy egység munka felhasználásából készítenek • Nagyobb termelékenység magasabb életszínvonal • A nemzet termelékenységének növekedési rátája – Meghatározza az átlagos jövedelem növekedési rátáját
45
15
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 8. Labour productivity accounted for 40% of Brazil’s GDP growth between 1990 and 2012, compared with 91% in China and 67% in India
46
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 9. 9. Alapelv: Ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az árak emelkednek Infláció: A gazdaság általános árszintemelkedése Hiperinfláció: extrém eset
47
Időszak
Árindex (1939.VIII.26. = 1)
1945. július 1945. szeptember 1945. október 1945. december 1946. január 1946. február 1946. március 1946. április 1946. május 1946. június1. fele 1946. június 2. fele 1946. július 1. hete 1946. július 2. hete 1946. július 3. hete 1946. július 4. hete
105 379 2431 41478 72330 435887 1872913 35790361 11267000000 862317000000 954000000000000 3.066254E+18 1.1425999999999999E+22 3.6018039000000001E+25 3.9962299999999998E+29
16
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 9. • Hatalmas / állandó infláció okai: Első számú: a pénz mennyiségének növekedése → a pénz értéke csökken • A magas inflációnak különféle társadalmi költségei vannak Elterjedt gazdaságpolitikai cél a tartósan alacsony infláció • Ellentéte: defláció (
olvasmány)
49
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 10. 10. Alapelv: A társadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül Hosszú távon egyensúly, minden reál változó azonos, magasabb pénzmennyiség es nominális árak Rövid távon: magasabb infláció alacsonyabb munkanélküliség 50
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 10. 10. Alapelv: A társadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül – Több pénz a gazdaságban, több költés (a pénz egyre kevesebbet ér megéri hamar elkölteni) – Áruk és szolgáltatások nagyobb kereslete – Vállalatok – árat emelnek; mert megéri, több munkást foglalkoztatnak; több árut és szolgáltatást termelnek – Alacsonyabb munkanélküliség 51
17
11/4/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 10. • Rövidtávú átváltás infláció és munkanélküliség között – Kulcsszerep a gazdasági ciklusok elemzésében – Monetáris politikában
• Gazdasági ciklus: Össztermék rövidtávú ingadozása
52
2. A közgazdaságtan tíz alapelve Hogyan hoznak döntéseket az emberek? 1: Az embereknek átváltásokkal szembesülnek 2: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte 3: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak 4: Az emberek ösztönzőkre reagálnak
Hogyan hatnak egymásra az emberek? 5: Kereskedelem révén mindenkinek jobban járhat 6: A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket 7: A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit
Hogyan működik a gazdaság egésze? 8: Egy ország életszínvonala a termelési képességétől függ 9: Ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az árak emelkednek 10: A társadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül 53
18
