2015/2016 tavaszi félév
Hétköznapi
tapasztalata mindenkinek van Jól használható tudásunk is van (erről a tapasztalatról) Kérdés:
Van-e értelme tudományosan is foglalkozni vele? Mire vezettek az eddigi kutatások? Jenning Bryant – Dorina Miron (2004)
Három
médiaelméleti folyóirat eredményeit ismertetik 45 évnyi anyag 1806 cikk (véletlenszerűen választott) Mit
látunk? 48, 03 százaléka utal médiaelméleti háttérre ebben a 900 cikkben viszont 600 elmélet az elméletek töredékére utalnak 10-nél többször
A
„big three”: - Használat- és élménykutatás - Tematizációs elmélet - Kultivációs elmélet Egyszerre Másik
jellemző a hiány és a bőség
probléma: a „nehéz örökség”
A
médiatudomány önállósodási folyamatával kapcsolatos Hosszú folyamat Eredménye esetenként önállótlanság Honnét
-
merítenek? (több mint negyedük): Pszichológia Szociológia Politikatudomány Szociolingvisztika, nyelvészet
Ki Mi
tud-e bontakozni átfogó médiaelmélet?
van a kutatásokkal? - Kvantitatív túlsúly - Néhány éve van elmozdulás, de az arányok még most is: 30-70% - A fókusz: az új média, web 2.0, stb
Az európai és az amerikai hagyomány
-
Robert K. Merton (1957)
Az európai képzel, az amerikai néz Hosszú távon spekulál, rövid távon vizsgálódik
„Európában fontos kérdésekről esik szó, empirikusan kétségbe vonható módon, míg az amerikaiak a triviálist tárgyalják, csakhogy empirikus szigorral”
Hányféleképpen
lehet közelíteni hozzá? Milyen átalakulás jellemezte a médiáról szerzett tapasztalatot az elmúlt száz évben? Hogyan
s miért lett a csatornából (üzenetek továbbítása) intézmény (üzenetek előállítása)
Miként
vált az emberi környezet részévé?
Cselekvésünk
környezetévé, sőt kontextusává?
Sőt (…) az utóbbi 10-15 évben már nem csak a környezet, de a cselekvés közege is a média lett
- Esernyő – idokep.hu - Családfakutatás – findmypast
A médiatartalmak tekintetében átrendeződtek a hangsúlyok – Mi a média? Az elsődleges médium?
Nem a sajtó, a rádió, a tévé
Valami
olyan, ahol más változások is vannak:
Tartalommal
kapcsolatos: - Mi a média tartalma? - Mit közvetít? - Hogyan? Korábbi
hangsúly: narratológia (miként mesél) Ma: reprezentáció (milyen módon jelenít meg dolgokat
Dolgokat
(…): - Jelenségeket (szegénység) - Csoportokat (migránsok) - Eseményeket (természeti katasztrófák) Ám
az igazi hangsúly ma már megint máshol van: - applikáció (hozzáillesztett cselekvési lehetőség) - a média mint cselekvési közeg jelenik meg
Min
van a hangsúly?
- Hogyan cselekedhetünk, - milyen társadalmilag elfogadott, - egyéni kulturális gyakorlatokat végezhetünk a média (más mellett: okostelefon, tablet) segítségével, sőt inkább már arra építve
A
média négyszeresen összetett jelenség (Nyíri)
Áttekintés
– irányok: - A technológiától a tartalomig - Az egyéntől a közösségig, a társadalomig Technológia
– tartalom: - Miben látjuk a média hatását, jelentőségét? - A tartalomhordozó technológiában (print, rádió, tv, internet) vagy a cikkben, hírben, posztban, stb
Egyéntől
a társadalomig
- Miként jelenik meg a médiahasználat az átlagember mindennapjaiban? - A média lehet társadalmi szintű jelenségek, változások előidézője - (SŐT) fenntartója A
két irány Nyírinél egy koordináta-rendszer két tengelye
Technológia és tartalom vizsgálata - a tartalmi kutatásé az elsőbbség (történeti értelemben is), - a technológiával később foglalkoznak csak
Stanley Baran – Dennis Davis: - Az első nagy korszak (1930-as évek közepéig) - A „tömegtársadalom és a tömegkultúra” korszaka - A médiaipar kialakulásának, terjedésének intenzív korszaka (kiadóvállalatok, rádiózás, Hollywood)
Világos,
hogy a tartalom a lényeg PLUSZ: első világháború, gyújtó hangú rádióbeszédek, jönnek a propaganda-elméletek Fordulópont:
- Marshall McLuhen - Gutenberg-galaxis (1962; 2001) - a „technológiai fordulat” - „ a technológia lesz hatással a társadalomra és a kultúrára, a tartalom már nem érdekes”
Technológiai determinizmus (?? iskola)
A médiatechnológia meghatározza: az emberi észlelést társadalmi változások előidézője megváltozik a kommunikáció módja megváltozik a felfogóképességünk Ezzel együtt megváltozik az (…) ahogyan a tapasztalatainkat rendszerezzük A technológia változása az emberi kapcsolatok változása is (Halász: McLuhan az üzenet, Replika, 2011)
Joshua
Meyrowitz (1990-es évek elején)
médiaeleméletek – médiumelméletek Fogalomtisztázás Média: a tartalmi kérdésekkel foglalkozó Médium: ami a technológiára fókuszál Később
ez kiegészül: A technológia által meghatározott egyéni és közösségi következményekkel
Friedrich
Kittler (2205): - McLuhan nem csak a technológiát, hanem azzal együtt a (befogadó) testet is beemeli - Irodalmár, jobban ért az észleléshez mint az elektronikához, s már csak ezért is a test felől közelít, nem pedig fordítva Test
és technológia továbbgondolása: Kortárs médiumelméletek
A
másik út: az egyéntől a társadalomig
Kérdés:
mit helyeznek előtérbe a kutatók? A) a társas, közösségi, társadalmi orientációt B) az egyént, a befogadót milyen módon használja a médiumokat, milyen hatással lehetnek életvitelére attitűdjére, személyiségére Mondhatni
mikro és makroszint
Mikroszintű (individuális) és makroszintű (társadalmi) médiakutatás
Tekinthetünk a médiára a személyes életünk részeként (mikroszint) A többi társadalmi erő (gazdaság, politika, technológia fejlődés) kontextusában Croteau – Hoynes: „ha meg akarod érteni a médiát és hatását a társadalomra, mind makro-, mind mikro szinten meg kell vizsgálni a kapcsolatát a társas világgal”
Császi
Lajos:
Makroszint:
a modernista/társadalomtudományi irányzat Mikroszint: Posztmodern/kulturalista megközelítés Hasonló
irányú továbbgondolás – Myat: Modern – posztmodern – késő modern (mint a harmadik nagy korszak)
Miként
és hol érnek össze a szálak? Médiatartalom
Egyén
Társadalom
Médiatechnológia
Használat- és élménykutatás A jelentés-létrehozás elméletei (Hall) Az aktív közönség befogadás-vizsgálatai Morley, Ang, Radway) Tudásszakadék-hipotézis Silverstone mediatizációs elmélete A klasszikus médiumokhoz köthető identifikációs elméletek Tematizációs kutatások Acapulco-tipológia (II. és IV. perspektíva
Korai hatáselméletek Frankfurti iskola (média és ideológia) Kultivációs elmélet Morális pánik Médiaerőszak elméletek/módszertanok A medializált nyilvánosság elméletei Normatív elméletek Az origóhoz legközelebb: Rendszerelmélet
Az origóhoz legközelebb: Médiaarcheológia (Gitelman) Technológiai determinizmus Konvergens kultúra Kiberkultúra A globális média elméletei Hálózatelméletek Az információs társadalom elméletei
Média- és médiumelméletek – más felosztásban
Baran – Davis, 2000: posztpozitivista hermeneutikai kritikai Normatív Fourie, 2007: pozitivista, kritikai, a jelentés létrehozását vizsgáló, technológiai determinizmus, információs társadalom elmélete, posztstrukturalista, posztkoloniális, normatív
MÉDIUMELMÉLETEK
(McLuhanen túl)
Innis Másra figyelni mint McLuhan (emberi érzékelés változása) a technológia társadalomszerkezetre és kultúrára gyakorolt hatása érdekli Carlyle Az ő gondolatai Innist előlegezik Hősökről (1840)
Innis A
technológia a gazdasági és politikai uralom és a centralizáció fontos paramétere (is)
Communication
and Empire (1950): A térbeli uralom az üzenetek létrehozásához, tárolásához és terjesztéséhez használt technológián múlik
Manuel Castells Technológia
és társadalom kapcsolata: „A technológia nem határozza meg a társadalmat” a
determinizmus dilemmája hamis probléma A technológia beépül a társadalomba (1) A technológiai eszközök nélkül a társadalom nem érthető meg és írható le (2)
A
technológia és a médium nem szinonimák
Két dolog igaz: „ A médium mindig egy bizonyos technológia” (de) egy tartalmat szolgáltató vagy hordozó technológia még nem feltétlenül önálló médium” Az újonnan megjelenő technológia nem mint egy önálló (új) médium jelenik meg, hanem egy ideig még úgy mint egy korábbi médium csomagolása – Hargitai Henrik
Raymond Williams (birminghami iskola) Többször
is bírálja a média fogalmának a technológiára való leszűkítísét
Alapműnek nem
tartja a galaxist, de
ért egyet azzal, hogy a társadalmi változások egyetlen kiváltó oka a technológia
Friedrich Kittler (Humboldt Egyetem) Optikai médiumok – illusztráció nélküli! A médium fogalmát technikai értelemben használja (Még Mcluhant is meghaladva) Lényege: A médium technikai (test)protézis – metszéspont a technológia és a test között, Nála a technológia az első, nem a testi észlelés Nincs semmi tudásunk az érzékelésről, amíg a médiumok nem adnak ehhez nekünk modelleket és metaforákat (IGAZOLÓ ERŐ?! VITATOTT)
Lev Manovich (Kaliforniai Egyetem) Próféta Mi
vagy fenegyerek?
az új média? 1) A digitális média maga, annak anyagi és logikai organizációja 2) Az új médiában nem a hálózatiság a fontos, hanem a technológia, 3) Nem a közösség a fontos, hanem a kultúra
The Language of New Media (2001)
1) Leszámol a médium fogalmával – szoftver 2) Mára a filmszerű megismerés lett alapvető Kihat: idő strukturálása a történetek narratív szerkezet tapasztalatok egymásra következése 3) Nincsen úgy ómédia és újmédia, hogy a számítógépes az „új”, minden ezelőtti pedig „ó” - A mozi is újmédia
MÉDIAELMÉLETEK (a tartalmi oldal)
zömmel funkcionalista és kulturalista leírások egyszerre modern és posztmodern
BÁR a modernista médiakutató inkább a normativitást vizsgálja (hírműsorokat), míg a másik a dramatikusra (szórakoztatás) figyel
Mit csinál a média? Informál, tájékoztat, szórakoztat, közvetít, (oktat), (felvilágosít)
Mit
csinál még a média? (McQuail)
Képes megvalósítani: az Összekapcsolást (eseménye magyarázata, szocializáció) A Folytonosságot (érdekközösség kialakítása) A Mobilizálást (társadalmi célok érdekében)
Médiaelméletek: Adorno Horkheimer Hoggart
Maleczke Nick
Couldrey
Nick Couldry (London School of Economics) tekintsünk
a médiára mint gyakorlatra, az emberi cselekvésformák egyik lehetőségére Előfutár:
Katz, Elihu (1950)
Különbség:
- egyéni médiahasználat (Katz) - társas dimenziók, szociális konstrukció (Couldry)
1) 2) 3)
4)
Előnyök (a média mint gyakorlat):
Kapcsolódik valamiféle szabályozottsághoz, rendezettséghez, rendszerességhez Mindig társas jellegű Olyan dolgokat jelöl, amelyeket valóban megteszünk, mert összefüggésben van emberi szükségleteinkkel Alapját képezi annak, mi mit gondolunk normatívnak a médiával kapcsolatban (azáltal ahogy használjuk, élünk, élhetünk vele)
Szabályozottság,
rendezettség, rendszeresség A médiához kapcsolódó gyakorlataink összekapcsolódva mindennapi szokásainkkal részét képezik annak, ahogy rendet viszünk a világunkba Összefüggésben
van szükségleteinkkel A médiával kapcsolatos gyakorlatainkat olyan alapszükségleteink alakítják, mint az összehangolás, az interakció, a közösség, a bizalom
Mit
tesznek az emberek (egyének, csoportok, intézmények) a médiával a legkülönbözőbb szituációkban és kontextusokban?
Fogalmai: 1) Egyszerű gyakorlatok: keresés, kereshetőség, keresésre való képesség a bemutatás gyakorlata a jelenlét mint médiagyakorlat az archiválás gyakorlata
2) Összetett gyakorlatok: a hírekkel való lépéstartás a kommentár a kiszűrés csatornák nyitva tartása (Középkori ellenpélda: kolostorba vonulás) A mindennapi életbe ágyazva próbálja megragadni a médiahasználók viselkedését (nem függetlenül sem a tartalomtól, sem a technológiától)
Pólya Tamás
A médium mint cselekvési közeg (2011)
Aszerint csoportosítja a cselekvési lehetőségeket, hogy könnyebben végezhetők-e a digitálisban mint a predigitálisban?
A) Az analóghoz képest nehezebb vagy lehetetlen: személyesnek lenni, kézjegyet hagyni a digitális, virtuális tárgyakhoz érzelmileg kötődni a digitális, anyagtalan térben egyes tárgyak helyére emlékezni, azokhoz odatalálni
B) A digitális eszközök használóinak könnyebb (és emiatt gyakrabban szokás): önkifejező
módon megnyilvánulni, az ént (fokozott nárcizmussal) nyilvánosan bemutatni a nyilvánosság előtt véleményt kifejteni a digitális tartalmakhoz és tárgyakhoz hozzáférni, azokat fogyasztani, felhalmozni társadalmilag szankcionált tartalmakhoz jutni
Mi,
a média.
Dan
Gillmore, 2004 - Közösségi újságírásról szól - A hálózati média kereteit használóról A
média (új média) működtetői nem mások, mint maga a média, (mi magunk).
Három
terület: - a média működése (1) - a média tartalma (2) - a média befogadói oldala (3)
1; A média működése Milyen
definícióra vezethető vissza? – A média = intézményrendszer (Couldry) Érdekes: intézmény – társadalmi intézmény
Társadalmi intézmény:
A médium és csatorna fogalmának elhatárolója Eszerint a „csatorna” (…) - a befogadó számára érzékelhető közeg, - melynek a változásai közvetítik a kommunikáció értelmét
A „médium” (…) az az intézmény, mely kommunikátumok rendszerét állítja elő és teszi hozzáférhetővé a befogadók számára
Az
intézményrendszer működése bemutatható:
A) Milyen tágabb kontextusba ágyazódik maga a médium (jogi szabályozás, gazdasági erőviszonyok, kulturális környezet) B) Másik oldal: Milyen kontextust teremt azáltal, hogy valamiféle valóságot konstruál kínál fel a befogadói számára