2016 tavaszi félév

2015/2016 tavaszi félév

 Hétköznapi

tapasztalata mindenkinek van  Jól használható tudásunk is van (erről a tapasztalatról)  Kérdés:

Van-e értelme tudományosan is foglalkozni vele? Mire vezettek az eddigi kutatások? Jenning Bryant – Dorina Miron (2004)

 Három

médiaelméleti folyóirat eredményeit ismertetik  45 évnyi anyag  1806 cikk (véletlenszerűen választott)  Mit

látunk? 48, 03 százaléka utal médiaelméleti háttérre ebben a 900 cikkben viszont 600 elmélet az elméletek töredékére utalnak 10-nél többször

A

„big three”: - Használat- és élménykutatás - Tematizációs elmélet - Kultivációs elmélet  Egyszerre  Másik

jellemző a hiány és a bőség

probléma: a „nehéz örökség”

A

médiatudomány önállósodási folyamatával kapcsolatos  Hosszú folyamat  Eredménye esetenként önállótlanság  Honnét

-

merítenek? (több mint negyedük): Pszichológia Szociológia Politikatudomány Szociolingvisztika, nyelvészet

 Ki  Mi

tud-e bontakozni átfogó médiaelmélet?

van a kutatásokkal? - Kvantitatív túlsúly - Néhány éve van elmozdulás, de az arányok még most is: 30-70% - A fókusz: az új média, web 2.0, stb



Az európai és az amerikai hagyomány

-

Robert K. Merton (1957)

Az európai képzel, az amerikai néz  Hosszú távon spekulál, rövid távon vizsgálódik 



„Európában fontos kérdésekről esik szó, empirikusan kétségbe vonható módon, míg az amerikaiak a triviálist tárgyalják, csakhogy empirikus szigorral”

 Hányféleképpen

lehet közelíteni hozzá?  Milyen átalakulás jellemezte a médiáról szerzett tapasztalatot az elmúlt száz évben?  Hogyan

s miért lett a csatornából (üzenetek továbbítása) intézmény (üzenetek előállítása)

 Miként

vált az emberi környezet részévé?

 Cselekvésünk

környezetévé, sőt kontextusává?

Sőt (…) az utóbbi 10-15 évben már nem csak a környezet, de a cselekvés közege is a média lett 

- Esernyő – idokep.hu - Családfakutatás – findmypast 

A médiatartalmak tekintetében átrendeződtek a hangsúlyok – Mi a média? Az elsődleges médium?



Nem a sajtó, a rádió, a tévé

 Valami

olyan, ahol más változások is vannak:

 Tartalommal

kapcsolatos: - Mi a média tartalma? - Mit közvetít? - Hogyan?  Korábbi

hangsúly: narratológia (miként mesél)  Ma: reprezentáció (milyen módon jelenít meg dolgokat

 Dolgokat

(…): - Jelenségeket (szegénység) - Csoportokat (migránsok) - Eseményeket (természeti katasztrófák)  Ám

az igazi hangsúly ma már megint máshol van: - applikáció (hozzáillesztett cselekvési lehetőség) - a média mint cselekvési közeg jelenik meg

 Min

van a hangsúly?

- Hogyan cselekedhetünk, - milyen társadalmilag elfogadott, - egyéni kulturális gyakorlatokat végezhetünk a média (más mellett: okostelefon, tablet) segítségével, sőt inkább már arra építve

A

média négyszeresen összetett jelenség (Nyíri)

 Áttekintés

– irányok: - A technológiától a tartalomig - Az egyéntől a közösségig, a társadalomig  Technológia

– tartalom: - Miben látjuk a média hatását, jelentőségét? - A tartalomhordozó technológiában (print, rádió, tv, internet) vagy a cikkben, hírben, posztban, stb

 Egyéntől

a társadalomig

- Miként jelenik meg a médiahasználat az átlagember mindennapjaiban? - A média lehet társadalmi szintű jelenségek, változások előidézője - (SŐT) fenntartója A

két irány Nyírinél egy koordináta-rendszer két tengelye

Technológia és tartalom vizsgálata - a tartalmi kutatásé az elsőbbség (történeti értelemben is), - a technológiával később foglalkoznak csak 

Stanley Baran – Dennis Davis: - Az első nagy korszak (1930-as évek közepéig) - A „tömegtársadalom és a tömegkultúra” korszaka - A médiaipar kialakulásának, terjedésének intenzív korszaka (kiadóvállalatok, rádiózás, Hollywood) 

 Világos,

hogy a tartalom a lényeg PLUSZ: első világháború, gyújtó hangú rádióbeszédek, jönnek a propaganda-elméletek  Fordulópont:

- Marshall McLuhen - Gutenberg-galaxis (1962; 2001) - a „technológiai fordulat” - „ a technológia lesz hatással a társadalomra és a kultúrára, a tartalom már nem érdekes”



Technológiai determinizmus (?? iskola)

A médiatechnológia meghatározza:  az emberi észlelést  társadalmi változások előidézője  megváltozik a kommunikáció módja  megváltozik a felfogóképességünk Ezzel együtt megváltozik az (…)  ahogyan a tapasztalatainkat rendszerezzük A technológia változása az emberi kapcsolatok változása is (Halász: McLuhan az üzenet, Replika, 2011)

 Joshua

Meyrowitz (1990-es évek elején)

médiaeleméletek – médiumelméletek Fogalomtisztázás  Média: a tartalmi kérdésekkel foglalkozó  Médium: ami a technológiára fókuszál  Később

ez kiegészül: A technológia által meghatározott egyéni és közösségi következményekkel

 Friedrich

Kittler (2205): - McLuhan nem csak a technológiát, hanem azzal együtt a (befogadó) testet is beemeli - Irodalmár, jobban ért az észleléshez mint az elektronikához, s már csak ezért is a test felől közelít, nem pedig fordítva  Test

és technológia továbbgondolása: Kortárs médiumelméletek

A

másik út: az egyéntől a társadalomig

 Kérdés:

mit helyeznek előtérbe a kutatók? A) a társas, közösségi, társadalmi orientációt B) az egyént, a befogadót  milyen módon használja a médiumokat,  milyen hatással lehetnek életvitelére  attitűdjére, személyiségére  Mondhatni

mikro és makroszint



Mikroszintű (individuális) és makroszintű (társadalmi) médiakutatás

Tekinthetünk a médiára  a személyes életünk részeként (mikroszint)  A többi társadalmi erő (gazdaság, politika, technológia fejlődés) kontextusában Croteau – Hoynes: „ha meg akarod érteni a médiát és hatását a társadalomra, mind makro-, mind mikro szinten meg kell vizsgálni a kapcsolatát a társas világgal” 

 Császi

Lajos:

 Makroszint:

a modernista/társadalomtudományi irányzat  Mikroszint: Posztmodern/kulturalista megközelítés  Hasonló

irányú továbbgondolás – Myat: Modern – posztmodern – késő modern (mint a harmadik nagy korszak)

 Miként

és hol érnek össze a szálak? Médiatartalom

Egyén

Társadalom

Médiatechnológia

Használat- és élménykutatás A jelentés-létrehozás elméletei (Hall) Az aktív közönség befogadás-vizsgálatai Morley, Ang, Radway) Tudásszakadék-hipotézis Silverstone mediatizációs elmélete A klasszikus médiumokhoz köthető identifikációs elméletek Tematizációs kutatások Acapulco-tipológia (II. és IV. perspektíva

Korai hatáselméletek Frankfurti iskola (média és ideológia) Kultivációs elmélet Morális pánik Médiaerőszak elméletek/módszertanok A medializált nyilvánosság elméletei Normatív elméletek Az origóhoz legközelebb: Rendszerelmélet

Az origóhoz legközelebb: Médiaarcheológia (Gitelman) Technológiai determinizmus Konvergens kultúra Kiberkultúra A globális média elméletei Hálózatelméletek Az információs társadalom elméletei



Média- és médiumelméletek – más felosztásban

Baran – Davis, 2000:  posztpozitivista  hermeneutikai  kritikai  Normatív Fourie, 2007: pozitivista, kritikai, a jelentés létrehozását vizsgáló, technológiai determinizmus, információs társadalom elmélete, posztstrukturalista, posztkoloniális, normatív

 MÉDIUMELMÉLETEK

(McLuhanen túl)

Innis  Másra figyelni mint McLuhan (emberi érzékelés változása)  a technológia társadalomszerkezetre és kultúrára gyakorolt hatása érdekli Carlyle  Az ő gondolatai Innist előlegezik  Hősökről (1840)

Innis A

technológia a gazdasági és politikai uralom és a centralizáció fontos paramétere (is)

 Communication

and Empire (1950): A térbeli uralom az üzenetek létrehozásához, tárolásához és terjesztéséhez használt technológián múlik

Manuel Castells  Technológia

és társadalom kapcsolata: „A technológia nem határozza meg a társadalmat” a

determinizmus dilemmája hamis probléma  A technológia beépül a társadalomba (1)  A technológiai eszközök nélkül a társadalom nem érthető meg és írható le (2)

A

technológia és a médium nem szinonimák

Két dolog igaz:  „ A médium mindig egy bizonyos technológia”  (de) egy tartalmat szolgáltató vagy hordozó technológia még nem feltétlenül önálló médium” Az újonnan megjelenő technológia nem mint egy önálló (új) médium jelenik meg, hanem egy ideig még úgy mint egy korábbi médium csomagolása – Hargitai Henrik

Raymond Williams (birminghami iskola)  Többször

is bírálja a média fogalmának a technológiára való leszűkítísét

 Alapműnek  nem

tartja a galaxist, de

ért egyet azzal, hogy a társadalmi változások egyetlen kiváltó oka a technológia

Friedrich Kittler (Humboldt Egyetem) Optikai médiumok – illusztráció nélküli!   A médium fogalmát technikai értelemben használja (Még Mcluhant is meghaladva)  Lényege:  A médium technikai (test)protézis – metszéspont a technológia és a test között,  Nála a technológia az első, nem a testi észlelés  Nincs semmi tudásunk az érzékelésről, amíg a médiumok nem adnak ehhez nekünk modelleket és metaforákat (IGAZOLÓ ERŐ?! VITATOTT) 

Lev Manovich (Kaliforniai Egyetem)  Próféta  Mi

vagy fenegyerek?

az új média? 1) A digitális média maga, annak anyagi és logikai organizációja 2) Az új médiában nem a hálózatiság a fontos, hanem a technológia, 3) Nem a közösség a fontos, hanem a kultúra



The Language of New Media (2001)

1) Leszámol a médium fogalmával – szoftver 2) Mára a filmszerű megismerés lett alapvető Kihat:  idő strukturálása  a történetek narratív szerkezet  tapasztalatok egymásra következése 3) Nincsen úgy ómédia és újmédia, hogy a számítógépes az „új”, minden ezelőtti pedig „ó” - A mozi is újmédia



MÉDIAELMÉLETEK (a tartalmi oldal)

zömmel funkcionalista és kulturalista leírások  egyszerre modern és posztmodern 

BÁR a modernista médiakutató inkább a normativitást vizsgálja (hírműsorokat), míg a másik a dramatikusra (szórakoztatás) figyel

Mit csinál a média? Informál, tájékoztat, szórakoztat, közvetít, (oktat), (felvilágosít) 

 Mit

csinál még a média? (McQuail)

Képes megvalósítani:  az Összekapcsolást (eseménye magyarázata, szocializáció)  A Folytonosságot (érdekközösség kialakítása)  A Mobilizálást (társadalmi célok érdekében)

Médiaelméletek:  Adorno  Horkheimer  Hoggart

 Maleczke  Nick

Couldrey

Nick Couldry (London School of Economics)  tekintsünk

a médiára mint gyakorlatra,  az emberi cselekvésformák egyik lehetőségére  Előfutár:

Katz, Elihu (1950)

 Különbség:

- egyéni médiahasználat (Katz) - társas dimenziók, szociális konstrukció (Couldry)



1) 2) 3)

4)

Előnyök (a média mint gyakorlat):

Kapcsolódik valamiféle szabályozottsághoz, rendezettséghez, rendszerességhez Mindig társas jellegű Olyan dolgokat jelöl, amelyeket valóban megteszünk, mert összefüggésben van emberi szükségleteinkkel Alapját képezi annak, mi mit gondolunk normatívnak a médiával kapcsolatban (azáltal ahogy használjuk, élünk, élhetünk vele)

 Szabályozottság,

rendezettség, rendszeresség A médiához kapcsolódó gyakorlataink összekapcsolódva mindennapi szokásainkkal részét képezik annak, ahogy rendet viszünk a világunkba  Összefüggésben

van szükségleteinkkel A médiával kapcsolatos gyakorlatainkat olyan alapszükségleteink alakítják, mint az összehangolás, az interakció, a közösség, a bizalom

 Mit

tesznek az emberek (egyének, csoportok, intézmények) a médiával a legkülönbözőbb szituációkban és kontextusokban?

Fogalmai: 1) Egyszerű gyakorlatok:  keresés, kereshetőség, keresésre való képesség  a bemutatás gyakorlata  a jelenlét mint médiagyakorlat  az archiválás gyakorlata

2) Összetett gyakorlatok:  a hírekkel való lépéstartás  a kommentár  a kiszűrés  csatornák nyitva tartása (Középkori ellenpélda: kolostorba vonulás) A mindennapi életbe ágyazva próbálja megragadni a médiahasználók viselkedését (nem függetlenül sem a tartalomtól, sem a technológiától)

Pólya Tamás 

A médium mint cselekvési közeg (2011)



Aszerint csoportosítja a cselekvési lehetőségeket, hogy könnyebben végezhetők-e a digitálisban mint a predigitálisban?

A) Az analóghoz képest nehezebb vagy lehetetlen:  személyesnek lenni, kézjegyet hagyni  a digitális, virtuális tárgyakhoz érzelmileg kötődni  a digitális, anyagtalan térben egyes tárgyak helyére emlékezni, azokhoz odatalálni

B) A digitális eszközök használóinak könnyebb (és emiatt gyakrabban szokás):  önkifejező

módon megnyilvánulni,  az ént (fokozott nárcizmussal) nyilvánosan bemutatni  a nyilvánosság előtt véleményt kifejteni  a digitális tartalmakhoz és tárgyakhoz hozzáférni, azokat fogyasztani, felhalmozni  társadalmilag szankcionált tartalmakhoz jutni

 Mi,

a média.

 Dan

Gillmore, 2004 - Közösségi újságírásról szól - A hálózati média kereteit használóról A

média (új média) működtetői nem mások, mint maga a média, (mi magunk).

 Három

terület: - a média működése (1) - a média tartalma (2) - a média befogadói oldala (3)

1; A média működése  Milyen

definícióra vezethető vissza? – A média = intézményrendszer (Couldry)  Érdekes: intézmény – társadalmi intézmény



Társadalmi intézmény:

A médium és csatorna fogalmának elhatárolója Eszerint a „csatorna” (…) - a befogadó számára érzékelhető közeg, - melynek a változásai közvetítik a kommunikáció értelmét 

A „médium” (…) az az intézmény, mely kommunikátumok rendszerét állítja elő és teszi hozzáférhetővé a befogadók számára 

 Az

intézményrendszer működése bemutatható:

A) Milyen tágabb kontextusba ágyazódik maga a médium (jogi szabályozás, gazdasági erőviszonyok, kulturális környezet) B) Másik oldal: Milyen kontextust teremt azáltal, hogy  valamiféle valóságot konstruál  kínál fel a befogadói számára