TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2015/2016. tanév II. (tavaszi) félév TANTÁRGY NEVE: MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG II.
Neptun kódja: 30702 Előfeltétele: 30701 (30701M) és 30711 Meghirdetés: tavaszi szemeszter Oktatás nyelve: magyar Kreditérték: 3 (30702M esetén 5)
Helye a mintatantervben: VI. szemeszter Szak: JOGÁSZ Tárgy besorolása: kötelező Számonkérés módja kollokvium/gyakorlati jegy nappali (heti): 3+2 Óraszám levelező (félévi): 12+2 nappali tagozaton: korlátlan Létszámkeret levelező tagozaton: korlátlan
Tárgyat gondozó tanszék: Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgyjegyző neve, beosztása: Dr. Nádas György, PhD egyetemi docens A tárgy további oktatói, beosztásuk: Dr. Prugberger Tamás, professzor emeritus Dr. Nádasné Dr. Rab Henriett, PhD egyetemi docens dr. Zaccaria Márton Leó, PhD tanársegéd Dr. Sipka Péter, PhD tanársegéd A tárgy célja: Az előadások feladata a tematika szerinti témák feldolgozása a hazai és a nemzetközi környezetre figyelemmel, a munkajog alapintézményeinek, jogági elhelyezkedésének bemutatása, kitekintve a gazdasági munkajog világán túl a közszféra munkajogára is. Neptun kódja: 30711 TANTÁRGY (GYAKORLAT/SZEMINÁRIUM) NEVE: MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG II. SZEMINÁRIUM Előfeltétele: 30701 Helye a mintatantervben: VI. szemeszter Meghirdetés: tavaszi szemeszter Oktatás nyelve: magyar Szak: JOGÁSZ Tárgy besorolása: kötelező Kreditérték: 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy nappali tagozaton (heti): 2 levelező tagozaton (félévi): 2 Óraszám nappali tagozaton: 18 fő/csoport levelező tagozaton: teljes Létszámkeret évfolyam A gyak./szem. teljesítése az elméleti tárgyból tett vizsga előfeltétele-e: IGEN Tárgyat gondozó tanszék: Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgyjegyző neve, beosztása: Dr. Nádas György, PhD egyetemi docens A tárgy további oktatói, beosztásuk: Dr. Nádasné Dr. Rab Henriett, PhD egyetemi adjunktus dr. Zaccaria Márton Leó, egyetemi tanársegéd dr. Sipka Péter, egyetemi tanársegéd A tárgy célja: Az előadáson elhangzott ismeretek gyakorlati szempontú feldolgozása, kiegészítése.
II. A hetekre/konzultációkra lebontott tematika Nappali tagozat (hetekre lebontott tematika)
1. A munkajogi felelősség rendszere és kárfelelősség általános szabályai. A munkavállaló kártérítési felelősségének dogmatikai kérdései. (2016.02.15.) 2. A munkáltató kártérítési felelősségének bemutatása a polgári jogi felelősségrendszer fényében. (2016.02.22.) 3. A közszolgálati dolgozók kötelezettségszegésének elméleti rendszere. A fegyelmi vétség fogalma, a fegyelmi büntetések rendszere a Kttv-ben. A fegyelmi eljárás szabályai a Kttv-ben. (2016.02.29.) 4. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének általános és speciális rendszere; a jogutód nélküli megszűnés különös rendelkezései a munkajogban és a közszolgálati jogban, valamint a csőd munkajogi vonatkozásai. (2016.03.07.) 5. A munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének elhatárolása. Az áthelyezés problematikája. A közös megegyezéses jogviszony megszüntetés, az azonnali hatályú megszüntetés esetei. (2016.04.04.) 6. A felmondás elvei és általános szabályai. Az azonnali hatályú felmondás; csoportos létszámcsökkentés hazai és EU-s szabályai, valamint a csoportos létszámcsökkentés különös rendelkezései a közszolgálatban. A jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó juttatások dogmatikai rendszere. A felmondási idő és végkielégítés. Eljárás a munkaviszony megszűnése és megszüntetése esetén. (2016.04.11.) 7. A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó elméleti alapvetések. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének rendszere és szabályai. A közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének rendszere és alapvető szabályai. (2016.04.18.) 8. A munkaviszony és a közszolgálati jogviszonyok jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei. Viták a munkajogban Magyarországon és külföldön; a munkaügyi jogvita a munkaügyi per sajátos szabályozása. A munkaügyi kapcsolatok (kollektív munkajog) fogalma, alapvető intézményének rendszere. Az érdekegyeztetés joga (koalíciós jog) és az üzemi alkotmányjog. Az érdekviták struktúrája; az országos érdekegyeztetés helye, szerepe és jogköre a magyar és az európai munkajogban. Az ágazati párbeszéd bizottságok. A Magyar Kormánytisztviselői Kar. (2016.04.25.) 9. A munkáltatói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek jogai és kötelezettségei. A koalíció- illetve tarifaképesség, valamint a reprezentativitás hazai és nemzetközi viszonylatban. A szakszervezet fogalma és a szakszervezeti jogosítványok. A kollektív érdekvita rendezés eszközei, kollektív munkaügyi vita. A munkaküzdelem eszközei: a sztrájk, a lockout (és a bojkott) a magyar és az európai munkajogban. (2016.05.02.) 10. A koalíciós tárgyalási rendszerek (bi és tripartit fórumrendszer), valamint a tarifa-, illetve a kollektív szerződés intézménye hazai és nemzetközi viszonylatban. A kollektív szerződés jogi jellege, tartalma és megkötésének szabályai, a kollektív szerződés módosítása megszűnése, megszüntetése a magyar és az európai munkajogban. A munkavállalók részvételi jogainak fogalma. Az üzemi tanács rendszer az EU országaiban és Magyarországon: az üzemi tanács és a közalkalmazotti tanács megválasztásának szabályai, az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács, illetve a tanácsi tagság megszűnésének kérdései. Az üzemi tanács és közalkalmazotti tanács működési és jogosítványai, az üzemi megállapodás és a közalkalmazotti szabályzat. Az Európai Üzemi Tanács. (2016.05.09.)
Levelező tagozat (konzultációkra lebontott tematika) 1. A munkajogi felelősség rendszere és kárfelelősség általános szabályai. A munkavállaló kártérítési felelősségének dogmatikai kérdései. A munkáltató kártérítési felelősségének bemutatása a polgári jogi felelősségrendszer fényében. 2. A közszolgálati dolgozók kötelezettségszegésének elméleti rendszere. A fegyelmi vétség fogalma, a fegyelmi büntetések rendszere a Kttv-ben. A fegyelmi eljárás szabályai a Kttv-ben.
3. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének általános és speciális rendszere; a jogutód nélküli megszűnés különös rendelkezései a munkajogban és a közszolgálati jogban, valamint a csőd munkajogi vonatkozásai. 4. A munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének elhatárolása. Az áthelyezés problematikája. A közös megegyezéses jogviszony megszüntetés, az azonnali hatályú megszüntetés esetei. 5. A felmondás elvei és általános szabályai. Az azonnali hatályú felmondás; csoportos létszámcsökkentés hazai és EU-s szabályai, valamint a csoportos létszámcsökkentés különös rendelkezései a közszolgálatban. A jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó juttatások dogmatikai rendszere. A felmondási idő és végkielégítés. Eljárás a munkaviszony megszűnése és megszüntetése esetén. 6. A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó elméleti alapvetések. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének rendszere és szabályai. A közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének rendszere és alapvető szabályai. 7. A munkaviszony és a közszolgálati jogviszonyok jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei. Viták a munkajogban Magyarországon és külföldön; a munkaügyi jogvita a munkaügyi per sajátos szabályozása. 8. A munkaügyi kapcsolatok (kollektív munkajog) fogalma, alapvető intézményének rendszere. Az érdekegyeztetés joga (koalíciós jog) és az üzemi alkotmányjog. Az érdekviták struktúrája; az országos érdekegyeztetés helye, szerepe és jogköre a magyar és az európai munkajogban. Az ágazati párbeszéd bizottságok. 9. A munkáltatói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek jogai és kötelezettségei. A koalíció- illetve tarifaképesség, valamint a reprezentativitás hazai és nemzetközi viszonylatban. A szakszervezet fogalma és a szakszervezeti jogosítványok. 10. A kollektív érdekvita rendezés eszközei, kollektív munkaügyi vita. A munkaküzdelem eszközei: a sztrájk, a lockout (és a bojkott) a magyar és az európai munkajogban. 11. A koalíciós tárgyalási rendszerek (bi és tripartit fórumrendszer), valamint a tarifa-, illetve a kollektív szerződés intézménye hazai és nemzetközi viszonylatban. A kollektív szerződés jogi jellege, tartalma és megkötésének szabályai, a kollektív szerződés módosítása megszűnése, megszüntetése a magyar és az európai munkajogban. 12. A munkavállalók részvételi jogainak fogalma. Az üzemi tanács rendszer az EU országaiban és Magyarországon: az üzemi tanács és a közalkalmazotti tanács megválasztásának szabályai, az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács, illetve a tanácsi tagság megszűnésének kérdései. Az üzemi tanács és közalkalmazotti tanács működési és jogosítványai, az üzemi megállapodás és a közalkalmazotti szabályzat. Az Európai Üzemi Tanács. GYAKORLATI órák tematikája Nappali tagozat: Az előadás tematikájával megegyező. Valamennyi témakör tekintetében az irányadó bírói gyakorlat és a szerződéses ismeretek feldolgozására kerül sor. Levelező tagozat: A félévi tananyaghoz tartozó bírói gyakorlat tárgyalása. III. Követelményrendszer A vizsgára bocsátás feltételei: Nappali tagozaton az előadásokon a részvétel a tananyag elsajátítása érdekében kötelező. Aki az előadásról kettőnél több alkalommal hiányzott, az előadások teljes anyagából a szorgalmi
időszak utolsó hetében az aláírás megszerzése érdekében beszámolni köteles. A pótlás módját és idejét a tárgyjegyző határozza meg. A kollokviumon a három beugrókérdés megválaszolása írásban történik, ennek sikeressége után kezdhető meg a vizsga érdemi része. Mind a három beugrókérdés a vizsga helyszínén és időpontjában kerül kihúzásra a hallgatók által az előzetesen közzétett listából. A beugrók írásbeli megválaszolására 5-5-5 perc áll rendelkezésre. A vizsga azonos módon zajlik nappali és levelező tagozaton. Az egyéni tanulmányi rendben tanuló hallgatóknak abban az esetben nem kell a foglalkozásokon részt venni, ha a képzési terv alapján a tárgyjegyzővel előzetesen (!) egyeztetik tanulmányi rendjüket és abban a munkajog elsajátítására megfelelő képzési megoldást (konzultáció legalább havonta, stb.) vállalnak. Követelményrendszer szemináriumon: Nappali tagozaton a zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjegyre történő megírása és a tanszék által meghatározott témából szabadon választhatóan elkészített szemináriumi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése. Levelező tagozaton a tanszék által meghatározott témából szabadon választhatóan elkészített szemináriumi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése. A vizsgakedvezmények megszerzésének lehetősége azonos módon nyitva áll a hallgatók előtt, mint az „M”-es kódú hallgatók esetében. Vizsgakövetelmény: A hivatkozott tankönyvek (jegyzetek), az előadások során feldolgozott anyag, a megjelölt hatályos jogszabályok, a feldolgozott kúriai (legfelsőbb bírósági) állásfoglalások, valamint az Európai Unió Bíróságának ismertetett ítéletei. „M”-es kód esetén: A vizsgára bocsátás feltételei: Nappali tagozaton az előadásokon és a szemináriumokon a részvétel a tananyag elsajátítása érdekében kötelező. Aki az előadásról és a szemináriumról külön-külön kettőnél több alkalommal hiányzott, a félév teljes anyagából a szorgalmi időszak utolsó hetében az aláírás megszerzése érdekében beszámolni köteles. A pótlás módját és idejét a tárgyjegyző határozza meg. Az egyéni tanulmányi rendben tanuló hallgatóknak abban az esetben nem kell a foglalkozásokon részt venni, ha a képzési terv alapján a tárgyjegyzővel előzetesen (!) egyeztetik tanulmányi rendjüket és abban a munkajog elsajátítására megfelelő képzési megoldást (konzultáció legalább havonta, stb.) vállalnak. Nappali tagozaton a hallgatóknak a félév során egy 50 pontos rendszer alapján kell megfelelniük a követelményeknek a következők szerint: - 15 pontot szerezhetnek egy elméleti jellegű zárthelyi dolgozat megírásával - 15 pontot szerezhetnek az előre megadott témákból kiválasztott szemináriumi dolgozat megírásával - 5+5 pontot szerezhetnek két okirat megszerkesztésével - 5+5 pontot szerezhetnek két jogeset megoldásával. Az aláírás megszerzéséhez a hallgatóknak 60%-ot kell összesen teljesíteniük, illetve legalább 60%-ot kell részfeladatonként is teljesíteniük. Ellenkező esetben az aláírásért szóban be kell számolniuk akkor, ha a pót zárthelyi dolgozaton sem érték el a 60%-ot.
A számonkérések teljesítésével kedvezmények is elérhetők a következők szerint: - 40-43 pont: a félév végi kollokviumon a hallgató mindhárom beugrót köteles kihúzni, de saját döntése alapján kiválaszthatja azt a kettőt, amelyiket meg kívánja válaszolni. - 44-47 pont: a félév végi kollokviumon a hallgató mindhárom beugrót köteles kihúzni, de saját döntése alapján kiválaszthatja azt az egyet, amelyiket meg kívánja válaszolni. - 48-50 pont: teljes beugrómentesség, a hallgató nem köteles a kollokviumon beugrót húzni. Levelező tagozaton az aláírás megszerzéshez a szemináriumi dolgozatot kell elkészíteni úgy, hogy a 15 pontból legalább 60%-ot elérjenek a hallgatók. Az aláírás megszerzésének további feltétele nincs, azonban a kedvezmények megszerzése azonos módon történik azzal, hogy a zárthelyi dolgozatot a nappali tagozatos hallgatókkal együtt van lehetőségük megírni a levelező tagozatos hallgatóknak. A vizsgakedvezmények megszerzésének lehetősége azonos módon nyitva áll a hallgatók előtt, mint a nappali tagozatos hallgatók esetében. Vizsgakövetelmény: A hivatkozott tankönyvek (jegyzetek), az előadások során feldolgozott anyag, a megjelölt hatályos jogszabályok, a feldolgozott kúriai (legfelsőbb bírósági) állásfoglalások, valamint az Európai Unió Bíróságának ismertetett ítéletei. IV. Kreditelismerési lehetőség a, melyik az utolsó tanév, amelyben történő teljesítés még elfogadható? 2012 utáni teljesítés. Ennek az az oka, hogy az utóbbi időszak jogszabályi változásai – 2011. évi CXCIX. törvény, 2012. évi I. törvény, 2012. évi LXXXVI. törvény – alapjaiban változtatták meg a munkajogi szabályrendszert. b, mely intézmények hasonló tárgyai fogadhatók el, ill. nem fogadhatók el? Kizárólag más hazai egyetem jogi karán teljesített tárgy fogadható el. c, milyen egyéb elnevezésű tárgyak fogadhatók el egyenértékűként? Semmilyen. V. Tananyag, szakirodalom Kötelező tananyag: • az előadások és a gyakorlatok anyaga, • valamint írott tananyagként: Prugberger Tamás – Nádas György: Európai és magyar összehasonlító munkaés közszolgálati jog, CompLex Wolters Kluwer, Budapest, 2014 Jogszabályok: • 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről • 2011. évi CXCIX. tv. a közszolgálati tisztviselőkről • 2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről • 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról • 1989. évi VII. tv. a sztrájkról • 2011. évi XCIII. tv. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
• 2009. évi LXXIV. tv. az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről • 2003. évi XXI. tv. az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról • 98/59/EK irányelve a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről • 2009/38/EK irányelv az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról • 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Munkaügy perek) • 8/2011. (II. 18.) AB határozat • 41/2009. (III. 27.) AB határozat • 34/1992. (VI. 30.) AB határozat • A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Munkaügyi Kollégiumának 29. számú állásfoglalása • A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Munkaügyi Kollégiumának 31. számú állásfoglalása • A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Munkaügyi Kollégiumának 95. számú állásfoglalása • A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Munkaügyi Kollégiumának 29. számú állásfoglalása • A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Közigazgatási Kollégiumának 25. számú állásfoglalása Ajánlott irodalom: Nádas György – Rab Henriett – Sipka Péter – Zaccaria Márton Leó: A 2012. évi I. törvény magyarázata, Opten Informatikai Kft., Budapest, 2016 (megjelenés alatt)
Debrecen, 2016. február 04.
Dr. Nádas György egyetemi docens
