FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím:
[email protected] Szám: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET FŐTITKÁRÁNAK 4/2015. (III. 10.) számú TÁJÉKOZTATÓJA a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2015. 03. 09-ei üléséről A RÉT 2015. március 9--én megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozást Kovács István r. dandártábornok úr, az ORFK gazdasági főigazgatója vezette. Az ülésen munkáltatói részről részt vettek továbbá dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok rendőrségi főtanácsos úr, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője, továbbá dr. Boros Gábor r. ezredes úr, az ORFK Hivatal Jogi Főosztály vezetője. Szakszervezetünket az ülésen Pongó Géza főtitkár és Dávid Tibor főtitkár-helyettes képviselték. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) Röszke határátkelőhelyen dolgozók megyei pályamatrica költsége A RÉT előző, január 12-ei soros ülésén méltányossági alapon kértük, hogy a rendőrség térítse meg a röszkei átkelőn szolgálatot teljesítők megyei pálya matrica díját (évi 5.000 Ft), mivel a fizetős útszakaszt elkerülni nem tudják, viszont a szolgálatteljesítési helyre saját gépkocsival tudnak a legrugalmasabban eljutni. Egyébként a munkáltató számára is előnyösnek tartjuk ezt a munkába járási konstrukciót, mivel így nem a rendőri szervet terheli az állomány szállításának megoldása. Vagyis nem csupán egyéni dolgozói érdekeket szolgál a megszokott gyakorlat. A múltkori ülés keretében szóban, majd később írásban is azt a választ kaptuk az ORFK-tól, hogy a jogszabályok alapján a szóban forgó költség munkába járási költségnek minősül, ezért csak a 9 Ft/km költségtérítés fizethető jogszerűen. Tekintettel arra, hogy az említett útszakasz sajnos nem került ki a fizetős körből, viszont az elkerülése nem oldható meg az érintett kollégák számára, mivel nem túl sok kollégát érint, ezért a költségvonzata sem túl jelentős, továbbra is kértük a probléma méltányos kezelését a rendőrség részéről. A jogszerűség biztosítása érdekében a szóban forgó költség (évi 5.000 Ft) térítését akár más formában történő ellentételezését is el tudjuk képzelni, pl. egyszeri Erzsébet-utalvány biztosításával kis értékű ajándék címén. Az ORFK gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a röszkei határátkelőnél szolgálatot teljesítők útdíj költségének Erzsébet utalvánnyal történő megtérítését nem támogatják.
2 Esetükben a szóban forgó költség munkába járásnak minősül, így csak a 9 Ft/km költségtérítés fizethető. A választ természetesen nem tudjuk elfogadni, ezért a probléma rendezése érdekében a Belügyminisztériumhoz fordulunk. Megnövekedett migrációs terhek ellentételezése Ugyancsak az előző RÉT ülésen kértük, hogy valamilyen formában kompenzálja a rendőrség a médiában is nagy visszhangot kapott megnövekedett migráció rendőrségi feladataiban résztvevők többlet terheit. Bár az ülés keretében az a válasz hangzott el az ORFK részéről, hogy ezt szolgálja a határrendészeti pótlék, ez azonban szerintünk nem így van. Ráadásul a szóban forgó pótlék minden határrendészt alanyi jogon megillet, viszont a migrációs többletterhek országosan eltérően jelentkeznek: a leginkább érintett rész a déli határvidék. Továbbá a megnövekedett migrációs leterheltség nem csupán a hivatásos, hanem a közalkalmazotti és munkavállalói állományt is érinti, akik nem részesülnek határrendészeti pótlékban! Sok esetben pedig nem hogy többlet elismerést nem kap a túlterhelt állomány, de még a jogszerű járandóság biztosítása is akadozik. Így például a gyakori berendelés költségeinek megtérítésére sem kerül sor. Kértük, hogy az ORFK szakmai irányító szervként felügyelje a jogos juttatások teljesítését. Ezen felül az érintett állomány részére változatlanul anyagi elismerést tartunk indokoltnak, amely dicséret-jutalom vagy kis értékű ajándék – melyre korábban volt is példa a rendőrségnél – formájában jogszerűen adható lenne. Kezdeményeztük továbbá az érintett szolgálati helyek munkakörülményeinek átvilágítását is: pl. a szállítójárművek állapota (sokban nem működik a fűtés), a működtetésükhöz szükséges személyi feltételek megléte, stb. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a megnövekedett migrációs terhek ellentételezése kapcsán felmerült anyagi elismerés juttatását – az állomány leterheltségére tekintettel – indokoltnak tartja Főigazgató úr, azonban erre a Rendőrség központi kerettel nem rendelkezik, így ezt az érintett szervnek a saját költségvetése terhére kell megoldania. A választ ez esetben sem tartjuk megnyugtatónak, lévén, hogy az egyes rendőri szervek nem rendelkeznek önálló költségvetési forrással, ezért e tekintetben is a BM közbenjárást fogjuk kérni. A migrációs felvetéseinkre egyébiránt nem kaptunk teljes körű választ. A jogszabály szerint járó juttatások teljesítésének elmaradása esetére ezért az egyéni jogérvényesítést javasoljuk az érintetteknek (kérelem, panasz). A munkakörülményeket érintő észrevételeket pedig kérjük, hogy területi tisztségviselőink próbálják meg a helyi vezetés irányába tett jelzésekkel orvosolni. Első éves RSZKI tanulók Aktuális tájékoztatást kértünk az érintett tagjaink nevében, hogy az I. éves RSZKI tanulók április 20-ával kezdődő szakmai gyakorlatuk során milyen feladatokat kell majd, hogy ellássanak, illetve milyen jogosultságokkal fognak rendelkezni, figyelemmel arra, hogy tanulói státuszban vannak.
3 Friss információkat kértünk továbbá az első évesek várható hivatásos kinevezésének részleteiről: hová kerülnek majd kinevezésre? Vannak, akik szívesen mennének a Készenléti Rendőrségre, illetve a BRFK-ra. A többség természetesen a lakóhely szerinti kinevezésnek örülne, de kérdés, hogy lehet-e választani a megyén belül, illetve valamilyen szempont, szűrő (pl. 30 km-es távolság) alapján kerül majd sor a szolgálatteljesítési hely kijelölésére. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a rendészeti szakközépiskolai tanulók képzését - ezen belül a szakmai gyakorlati képzését - az alábbi jogszabályok illetve megállapodások határozzák meg: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, - a szakképzési kerettantervről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Komi. rendelet - a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2013. (V. 28.) BM rendelet - a 2014/2015. tanév rendjéről és az egyes oktatást szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 56.§ (1) bekezdése értelmében a rendészeti szakközépiskolák és a rendőrség területi szervei között kötött együttműködési megállapodások. A rendészeti szakközépiskolák tanulóinak szakmai gyakorlati képzése kapcsán vizsgálni szükséges, a képzést végző, a területi szakmai gyakorlati képzést biztosító intézmények, és a képzésben résztvevők jogállását egyaránt. A gyakorlati képzése kapcsán kiemelendő, hogy a rendészeti szakközépiskola a rendőrség hivatásos állományú tiszthelyettesei utánpótlását biztosító, a felnőttoktatás szabályai szerint szakképzést végző szakközépiskola. A szakközépiskolai tanuló a szakközépiskolába felvételt nyert és beiratkozott, rendvédelmi pályára készülő személy. A rendészeti szakközépiskolák 2014/2016 szakképzési évfolyama iskolai rendszerű szakképzésben vesz részt, vagyis olyan képzésben, mely a köznevelés keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és a szakképzési törvényben meghatározottak szerint, a rendészeti szakközépiskolákban folyik, résztvevői a szakközépiskolákkal tanulói jogviszonyban állnak. Az iskolai rendszerű szakképzés a felnőttoktatás keretében folyik. A képzés 54861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) elnevezésű szakképzés. A képzés összóraszáma 2540 óra. Ebből az elméleti képzési idő aránya: 50 %, a gyakorlati képzési idő aránya: 50 %. Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama iskolai rendszerű szakképzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
4
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII 2.§ (11). bekezdés alapján a gyakorlati képzés a szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, az állami felnőttképzési intézmény tanműhelyében vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg; A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet l.§ (1) bekezdés d) pontja értelmében a gyakorlati képzés: a szakközépiskolában folytatott gyakorlati oktatás, valamint a rendőrség kijelölt szerveinél végrehajtott területi szakmai gyakorlat. Mindezek ismeretében a gyakorlati képzés két elemből tevődik össze, egyrészt: a szakközépiskolában folytatott gyakorlati oktatásból, másrészt a rendőrség kijelölt szerveinél végrehajtott területi szakmai gyakorlatból áll. A tanulók gyakorlati képzését a rendőr szakképzés központi programjában előírtak szerint, a szakközépiskola pedagógiai programja alapján, a rendőri szerv által kijelölt szolgálati helyeken kell végrehajtani. A gyakorlati képzés konkrét célja, tartalma és szakmai követelményei, időtartama, helye, feladatrendszere, megkezdésének feltételei, szempontjai a szakközépiskola pedagógiai programjának részét képező helyi tantervben kerülnek meghatározásra. A gyakorlati képzésre vonatkozó szabályok (a tanulók jogai és kötelességei): A gyakorlati képzés során a tanuló jogviszonyban lévők jogosultságait és kötelezettségeit kógens jogszabályi rendelkezések határozzák meg. így a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BMOM együttes rendelet a 17-23. §-ban taxatíve tartalmazza. A tanuló a gyakorlati képzés során a helyi tantervben meghatározott követelmények elsajátítása érdekében a rendvédelmi szervek objektumaiba - az elhelyezésére kijelölt helyiségeken túl - a további szolgálati helyiségekbe és körletekbe (előállító, fogda, ügylet stb.) mentorai, illetőleg oktatói kíséretében és felügyelete alatt beléphet és engedéllyel ott tartózkodhat. A tanuló szolgálati jelvénnyel nem rendelkezik, azzal a gyakorlati képzés idejére sem látható el. Önálló intézkedésre, lőfegyver és egyéb kényszerítő eszköz használatára, szolgálati gépjármű vezetésére nem jogosult, de köteles és jogosult a felkészültségének megfelelő részfeladatokat felügyelet mellett ellátni - a vonatkozó előírások, valamint az adat- és titokvédelmi szabályok betartása mellett, feladatához és felkészültségéhez igazodva - a mentor szolgálati elöljárója által meghatározott mértékben az intézkedések, eljárások során keletkezett iratokba betekinteni, azokat megismerni. (32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet 19.§ (l)-(2) bek.)
5 A tanuló a gyakorlati képzés során köteles a szakközépiskolával kötött szerződésben, a rendőri szerv munkarendjében meghatározottakat és a rendvédelmi szervekre vonatkozó jogszabályokat és belső rendelkezéseket a rá vonatkozó mértékben maradéktalanul betartani. A tanuló köteles a részére kiadott gyakorlati képzési (foglalkozási) naplót mentorának is rendelkezésére bocsátani, az abban meghatározott részeket pontosan vezetni. A tanuló köteles a gyakorlati képzésről történő mulasztását igazolni, az arról szóló igazolást mentorának, valamint osztályfőnökének bemutatni. A tanuló kötelessége a szakközépiskolával kötött szerződésben vállalt kötelezettség betartása, különösen a tanterv szerinti szakmai gyakorlatokon részt venni és a szakmai felügyeletével megbízott gyakorlati oktató (a továbbiakban: mentor) utasítására a képzettségének megfelelő szolgálati feladatok végrehajtásában közreműködni; A gyakorlati képzést az ORFK vezetője, a szakközépiskolák igazgatói, továbbá a rendőri szervek vezetői, illetőleg az általuk megbízott személyek ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed az együttműködési megállapodásban, a központi szakmai programban meghatározott gyakorlati képzési feladatok megvalósulására, a tanulók és a mentorok tevékenységének szakszerűségére, jogszerűségére és eredményességére. Az I. évfolyamos RSZKJ tanulók területi szakmai gyakorlatának óraszáma, tartalma és tervezett időpontjai Csapatszolgálat I. gyakorlat (140 óra) Biztosítás (60 óra) Zárás, kutatás (40 óra) Tömegoszlatás (40 óra) Végrehajtás tervezett helye: rendészeti szakközépiskolákban Végrehajtás ideje: 2015. április 20-május 15. (140 óra) Területi szakmai gyakorlat (180 óra) a. Közrendvédelmi ismeretek III. gyakorlat'(140 óra) 18/2008. ORFK utasítás gyakorlása (60 óra) Az Rtv-ben és az RSzSz-ben meghatározott intézkedések gyakoroltatása (40 óra) Intézkedések gyakorlása mentőn irányítással (40 óra) Közlekedési ismeretek I. gyakorlat (20 óra) Közlekedési baleset gyakorlata Közlekedési baleset helyszíni teendői Közlekedési baleset feldolgozása Idegen nyelv II. gyakorlat (20 óra) Intézkedési szituációk Gyakorlati ellenőrzések Közrendvédelmi intézkedések Végrehajtás helye: területi, helyi rendőrkapitányságok Végrehajtás ideje: 2015. május 18-június 19. (180 óra) Összefüggő nyári területi szakmai gyakorlat (160 óra) Az intézkedést befolyásoló tényezők megismerése, átvizsgálások, kényszerítő eszközök használatának gyakorlata, biztosítás, zárás, kutatás, tömegoszlatás, a 18/2008. ORFK Utasításban foglaltak gyakorlása (rendőri intézkedések gyakorlati végrehajtásának alapvető taktikái, a Rtv-ben és az RSzSz-ben meghatározott intézkedések megismerése, gyakoroltatása, intézkedések gyakorlása mentor
6 irányítással, közlekedési baleset gyakorlata, közlekedési baleset helyszíni teendői, közlekedési baleset feldolgozása. Végrehajtás helye: területi, helyi rendőrkapitányságok Végrehajtás ideje: 2015. június 22-től - augusztus 28. közötti időben (160 óra) Megjegyezés: Az összefüggő nyári területi szakmai gyakorlatot a rendőrkapitányságok a fenti időintervallumban tervezik. Tanulói jogviszony esetén a 160 óra feletti részt a tanulókat megillető nyári szünet kiadására kell fordítani. Fentieket az ülésen – kérésünkre – dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr szóban az alábbiakkal egészítette ki. A jelenlegi első éves évfolyam előreláthatóan csak a kétéves képzést követően kerül kinevezésre hivatásos állományba, azaz várhatóan 2016. júniusban. Az említett tanulók a szakmai gyakorlatukat egyébiránt a lakóhelyük szerinti rendőrkapitányságokon fogják teljesíteni. Hivatásos állományba pedig jövőre annál a rendőri szervnél fognak kinevezést nyerni, amely részükre akkor majd kijelölésre kerül. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetőjének tájékoztatása szerint, akik Budapesten vállalnának hivatásos szolgálatot, annak vélhetően nem lesz akadálya, mivel a budapesti rendőri szervek létszámigénye köztudottan állandónak mondható, lévén, hogy a fővárosból vidékre áthelyezésüket várók pótlását folyamatosan biztosítani kell. Kimutatások (létszám, fluktuáció, túlóra) Az előző RÉT ülésen még nem tudott a rendőrség adatokat szolgáltatni az alábbiak tekintetében, ezért azokat a január 1-jei számok ismertté válása utánra ígérte. a) a teljes személyi állományt érintő 2014. évi fluktuációról (le- és felszerelők) rendőri szervenként és foglalkoztatási jogviszonyonkénti, illetve állománykategóriánkénti (a hivatásos állományon belül tiszt, tiszthelyettes) bontásban, a leszerelések esetében feltüntetve a jogviszony megszüntetési okokat is; b) aktuális meglévő létszám, ugyancsak rendőri szervenként, foglalkoztatási jogviszonyonként és állománykategóriánként, feltüntetve a rendszeresített státuszok számát is. Kértük a fenti kimutatások rendelkezésünkre bocsájtását. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat tájékoztatása szerint a Rendőrség 2015. január 1-jén összességében 46.323 (36.760 hivatásos, 8.872 közalkalmazott és 433 kormánytisztviselő és 258 igazságügyi alkalmazott) rendszeresített státusszal rendelkezett. A foglalkoztatottak létszáma 2015. január 1-jén 48.761 fő (36.887 hivatásos, 8.840 közalkalmazott és 376 kormánytisztviselő, 211 igazságügyi alkalmazott, 2.090 munkavállaló, 357 szenior állományú), mely tartalmazza a más szervhez (TEK, NVSZ, oktatási intézménybe, stb.) vezényelt, valamint a feladatteljesítés alól felmentett és illetménynélküli szabadságon tartózkodó állományt. A Rendőrség állományába 2013. december 31. és 2014. december 31. közötti időszakban felés leszerelő – hivatásos, közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői, igazságügyi alkalmazotti és a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó állomány – fluktuációját az 1. számú melléklet tartalmazza, mely nem foglalja magában a különleges foglalkoztatási jogviszonyba tartozók fluktuációját.
7 A táblázat adatait szemlélve igen magasnak mondható a civil életbe távozók létszáma: az 1.038 fő hivatásosból 66 fő közös megegyezéssel, 647 fő pedig lemondással távozott. Ez utóbbi számadat is igen magas, és azt igazolja, hogy a távozni szándékozókat csak kis számban engedik közös megegyezéssel leszerelni. Az előző RÉT ülésen a túlórák tekintetében azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Robotzsaru-ban rögzített valamennyi tavalyi túlóra kompenzálásra került (szabadidőben vagy pénzbeli kifizetéssel). Szakszervezetünkhöz azonban nem egy szolgálati helyről ezzel ellentétes információ érkezett, ami miatt Zala, illetve Komárom –Esztergom megye vonatkozásában írásban meg is kerestük az ORFK-t. Az ülés keretében tájékoztatást kértünk a konkrétan nevesített két megye kompenzálatlan 2014. évi túlóráinak rendezése érdekében tett intézkedésekről – legfőképpen arról, hogy mikor fizetik ki a kollégáknak a jogos járandóságaikat – továbbá kértük, hogy valamennyi rendőri szervre kiterjedően kerüljön sor a túlórák rendezettségének visszaellenőrzésére. Tájékoztatást kértünk arról, hogy e tekintetben milyen intézkedések történtek. Kértük továbbá, hogy a 2014. évi túlszolgálatok országos megoszlásáról a rendőrség adjon tájékoztatást: rendőri szervenként, megyénként hány fő mennyi túlórát teljesített. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a 2014. évi túlórák kimutatást a következő RÉT ülésen a szakszervezetek rendelkezésére bocsátják. Az ülésen elmondtuk, hogy a TIK (Tevékenység Irányító Központ) témakörben feltett RÉT kérdésünkre adott ORFK válasz is alátámasztja, hogy a januári RÉT ülésen elhangzott tájékoztatással szemben még igen is vannak 2014. évi megváltatlan túlórák, mégpedig nem is kis óraszámban. A Zala megyei, valamint a Komárom-Esztergom megyei túlórák tekintetében egyébiránt külön írásos megkereséssel is fordultunk az ORFK-hoz még január 22-én (választ még nem kaptunk), de más megyékből is kaptunk azóta is jelzéseket a 2014-es kompenzálatlan túlórák vonatkozásában. Úgy tudjuk például, hogy Zala megyében azóta már kb. 100 szolgálati kérelem került benyújtásra, melyet szolgálati panaszként a megye az ORFK-ra felterjesztett. A konkrét ügy állásáráról az ülésen kértünk tájékoztatást! Az említett túlóra helyzettel kapcsolatban egyébiránt azt is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a téma „megkapirgálása” óta kampányszerűen megkezdődött a 2014-es túlórák „erőből” csúsztatással történő rendezése, amit két okból is kifogásolunk: - egyrészt az eltelt idő miatt jogszerűen már csak a pénzbeli kifizetés jöhet számításba, - másrészt a nagy óraszámú csúszók betervezése a 2015. évi túlórák megnövekedését generálják, mivel a munkát valakinek el kell végezni! Figyelemmel a július 1-től életbe lépő új Hszt.-s túlóra szabályozásra is (nem akarnak pénzbeli kifizetést engedélyezni), kizárólag a pénzbeli, és soron kívüli túlóra rendezést tartjuk elfogadhatónak! Az ORFK RÉT ülésen résztvevő gazdasági és személyügyi képviselőinek, vezetőinek elmondása szerint nincs tudomásuk az említett zala megyei „túlórás panaszokról”, ezért név szerint kérték a megváltatlan túlórák jelzését irányukba, hogy azoknak utána tudjanak járni. Gazdasági főigazgató úr egyébiránt továbbra is úgy nyilatkozott, hogy szabályos, azaz a Robotzsaru programban rögzített, 2014-es megváltatlan túlóra nem állhat fenn.
8 Az ORFK tájékoztatás ismeretében kérjük érintett tagjainkat és tisztségviselőinket, hogy a reklamáció érdekében szükséges adatokat, iratokat (benyújtott szolgálati kérelem, vagy panasz) bocsássák rendelkezésünkre. Általánosságban pedig csak azt tudjuk tanácsolni mindenkinek, hogy amennyiben az elrendelt és teljesített túlszolgálat legfeljebb 60 napon belül nem kerül(t) ellentételezésre, úgy az igényérvényesítéssel ne késlekedjenek, hanem mielőbb tegyék meg a szükséges lépéseket (kérelem, panasz benyújtása). A 2014-es túlórákhoz hasonló helyzet kialakulása így megelőzhető, illetve július 1-jétől, az új Hszt. hatálybalépésével végleg kétséges a pénzbeli kifizetés érvényesítése. Térfigyelő szolgálat vállalás diszkrimináció A januári soros RÉT ülésen kifogásoltuk, hogy a BRFK a munkajogviszonyban álló fegyveres biztonsági őrök számára nem engedélyezi a térfigyelő szolgálat vállalását, szemben a közalkalmazotti jogviszonyban állókkal, így az amúgy is alacsonyabb bérezésű kollégák nem tudják ily módon kiegészíteni a havi keresményüket. A múltkori ülésen ígéretet kaptunk a probléma kivizsgálására, melynek eredményéről a márciusi ülés keretében kértünk tájékoztatást. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság válasza szerint a vonatkozó jogszabályok nem tiltják, hogy fegyveres biztonsági őr szolgálati idején kívül másodállásban más kereső tevékenységet folytasson, függetlenül attól, hogy munkavállalóként vagy közalkalmazottként van foglalkoztatva, így a BRFK V., X., és XVIII. kerületi Rendőrkapitányságon a munkavállalóként szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őrök jelenleg is végeznek térfigyelő szolgálatot. A BRFK Humánigazgatási Szolgálat tájékoztatása szerint a BRFK Humánigazgatási Szolgálatára nem érkezett jelzés arra vonatkozóan, hogy a fennálló jogviszony típusa alapján került volna sor meghatározott személyi kör kizárására a megbízási szerződés keretében végezhető térfigyelő tevékenység ellátásából. Bérminimum környékén keresők aránya Tájékoztatást kértünk arról, hogy hány főnek (jogviszonyonkénti bontásban) kellett kiegészíteni az illetményét a minimálbérre, valamint a garantált bérminimumra. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint az ORFK Gazdasági Főigazgatóság és a területi szervek adatszolgáltatása alapján a közalkalmazottak vonatkozásában 1.036 főt, a kormánytisztviselők vonatkozásában 7 főt, az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában 8 főt érintett összesen a minimálbérre ill. a garantált bérminimumra történő kiegészítés megállapítása. A hivatásos állomány tekintetében 4.852 fő esetében vált szükségessé – a rendszeres és nem rendszeres pótlékok, illetve a 24.000 Ft kiegészítő juttatás beszámítása nélkül – a minimálbérre kiegészítés. A beosztási illetmény, a rendfokozati illetmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok, valamint a 24.000 Ft-os kiegészítő juttatás figyelembevételével minden hivatásos állományú munkavállaló illetménye meghaladja a 122.000.- Ft-ot. Az ORFK által közölt 2015. január 1-jei meglévő létszám adat (több mint 48.000 fő) alapján tehát a személyi állomány több mint 10 %-a (12 %) él és dolgozik a bérminimum környékén!
9 Ez a számadat most már évek óta nem csökken! Reméljük, hogy a július 1-jétől bevezetésre kerülő új életpálya végre érezhetően javítani fog ezen az állapoton! Bűnmegelőzési előadók Tavaly év végén megkereséssel fordultunk az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetőjéhez (2014. november 3-án 1-14-16/2014. iktatószámon), a bűnmegelőzési tanácsadóként foglalkoztatottak helyzetének stabilizálása, és ezzel együtt a feladatnak megfelelő juttatások biztosítása érdekében. A szóban forgó tevékenységet ugyanis az aktív állományból kijelölt személyek megbízással, illetve a szenior szolgálatot vállalók határozott idejű szerződéssel teljesítik. A megbízás következtében több kolléga esetében mind a rendfokozati, mind a fizetési fokozatban történő előmenetel nem valósul meg, mivel nem kinevezéssel, hanem csak megbízással látják el a feladatot. Igaz ugyan, hogy a megbízást évente hosszabbítják, ami szintén azt támasztja alá, hogy a feladat ellátásra hosszabb távon van szükség, de az anyagierkölcsi elismerés sajnos elmarad. Álláspontunk szerint a feladatra státuszok rendszeresítése, és arra az érintettek kinevezése indokolt, amit a korábbi megkeresésünkben részletesen is kifejtettünk, de érdemi választ ez idáig nem kaptunk. Az ülés keretében ismételten kértük a szükséges intézkedések megtételét, és arról szakszervezetünk tájékoztatását. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a kérdés megválaszolásra került, az abban leírtakat továbbra is fenntartják.
korábban
már
A válasz előttünk nem ismert, mivel az említett tavaly év végi megkeresésünkre nem érkezett hozzánk írásos tájékoztatás, ezért az ülésen kértük annak rendelkezésünkre bocsájtását. TIK problémák A RÉT üléseken már nem először foglalkoztunk a kb. egy éve működő TIK központok, pontosabban az abban közreműködő kollégák leterheltségének problémájával. A kapott rendőrségi válaszok ellenére információink szerint sajnos a helyzet változatlan, és az érintett kollégáktól folyamatosan kapunk jelzéseket a napi szinten tapasztalt negatívumokról: a havi pihenőnapokat (heti 2 nap) nem kapják meg. Van olyan tagunk, aki tavaly 10 nappal kevesebb pihenőnapot kapott, mint ami a jogszabályok szerint megillette volna. A szolgálattervezetet rendszeresen változtatják, amiről ráadásul nem is kellő időben kapnak tájékoztatást az érintettek. A 12 órás szolgálat ideje alatt gyakorta pihentetés nélkül dolgoznak, nincs elegendő létszám ugyanis pl. a szolgálati időrendszer alapján járó pihenőidők tartamára történő leváltásra. A TIK-eknél is vannak 2014-ről áthozott túlórák, amiknek a szabadidős kiadására esély sincs, mivel még a tavalyi évi rendes szabadságokat sem tudták kivenni a kollégák! Mindezek alapján átfogó vizsgálatot tartunk szükségesnek a TIK központok vonatkozásában, melynek keretében rendőri szervenként kértük ellenőrizni a jelzett problémákat, és megtenni a szükséges intézkedéseket.
10 Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság válasza szerint az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) munkatársai 2014. évben szakirányítás keretében szakmai ellenőrzést tartottak a TIK-ekben, amelyek során vizsgálták a szolgálatvezényléseket és az ahhoz kapcsolódó pihenőnapok kiadásának gyakorlatát. Ennek során megállapították, hogy a pihenőnapok kiadásának dokumentálása számos MRFK-n nem előírásszerű, ugyanis sok esetben a pihenőnap és a pihenőidő között nem tesznek különbséget. Ezt a hibát az ügyeleti szakterületen kívül az ORFK Ellenőrzési Szolgálat is feltárta. Mindkét szervezeti elem az ellenőrzés során felhívta a figyelmet az előírásszerű dokumentálásra. Az ügyeleti szakterület 2015. évi utóellenőrzései során ismételten ellenőrzés alá vonja a szolgálatvezénylések megfelelő rögzítését. A TIK osztályvezetők jelentése alapján a szolgálatvezénylések időben elkészülnek, azokat a tevékenység-irányítókkal ismertetik, azonban bármikor bekövetkezhet olyan előre nem várt helyzet (betegség, baleset, egyéb szolgálatszervezési probléma), amely szükségessé teszi a szolgálatvezénylés azonnali, helyzethez igazodó módosítását Ezekben az esetekben nem lehet előre tervezettségről beszélni, ezért nem lehet az érintett állományt a módosításokról előre tájékoztatni. Az ezzel kapcsolatos szolgálati idők elszámolása minden esetben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történik. Minden TIK-ben, minden szolgálatban meghatározzák, hogy az egyes irányítási pultok kiesése (tevékenység-irányító szolgálatközi pihenőidejének kivételekor) esetén melyik irányítási pult (tevékenység-irányító) veszi át annak feladatát. Ezzel minden TIK-ben biztosított a szolgálatközi pihenőidő kivétele. Az ügyeleti szakterület munkatársai a végrehajtott ellenőrzéseik során nem tapasztalták, hogy a TIK állománya munkaközi pihenőidejét nem tudta volna kivenni. 2014. évben az Ügyeleti Főosztály által végrehajtott ellenőrzés több TIK esetében feltárta, hogy nagyon magas a meg nem váltott túlszolgálatok, valamint a ki nem adott szabadságok száma. Ezek kiadásának biztosítására a BRFK és az érintett MRFK-k vezetői ütemtervet készítettek. A 2015. május 31-ig végrehajtásra kerülő utóellenőrzések során a 2014. évről áthozott szabadságok és túlszolgálatok megfelelő kiadása, illetve azok megváltásának biztosítása szintén vizsgálat tárgyát képezi. A jelenlegi adatok alapján a szabadságok kiadásának problémája elsősorban a BRFK, illetve Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Fejér és a Veszprém MRFK-t érinti. Az ügyeleti szakterület munkatársai az utóellenőrzések során a megváltatlan túlórák megváltása és a ki nem adott szabadságok kiadása érdekében szükség esetén javaslatot tesznek ütemterv készítésére, amelyek végrehajtását a Főosztály minden esetben figyelemmel kíséri. Rendőrök személyes képmásának védelme Mint ismeretes a közelmúltban a Kúria korábban hatályos álláspontját gyökeresen megváltoztatva megsemmisítette azt a 2012-es jogegységi döntést, mely szerint csak a beleegyezésükkel lehetett felismerhető fotót, hangfelvételt közölni az intézkedő rendőrökről. Így a korábbi jogegységi döntést a bíróságok már nem alkalmazhatják, ám új támpontokat egyelőre nem tudott adni a Kúria, a jelenlegi helyzet jogalkotással, vagy esetről esetre konkrét bírósági döntésekkel, jogértelmezésekkel tehető majd egyértelműbbé. A Kúria döntés véleményünk szerint nem segít a rendőri hivatás népszerűsítésében, akár csak az új Hszt. tervezetből megismert rendelkezések, melyek a rendőri kötelezettségeket, joghátrányokat és ezáltal a kiszolgáltatottság érzetét növelik!
11 A RÉT ülés keretében kértünk tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a rendőrség milyen lépéseket, kezdeményezéseket tervez a rendőr képmása védelmének megszűnésének ellensúlyozása érdekében: jogszabály módosítás, maszk viselete, stb. Javasoltuk pl. egy kvázi "képmás pótlék" bevezetését, hogy akinek a képmása valamely sajtótermékben megjelenik úgy egyszeri díjas pótlékra legyen jogosult. Az ORFK Hivatala válasza szerint a Kúria 2012. november 26-án fogadta el az 1/2012. Büntető-közigazgatási-munkaügyi- polgári jogegységi határozatot, amelyben kimondta, hogy a nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek. Ezért a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges az érintett hozzájárulása. A Kúria által kialakított jogi helyzetben 'hozott .változást az Alkotmánybíróság, amely a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatával alaptörvény-ellenesnek értékelte és megsemmisítette a Fővárosi ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú, az 1/2012. BKMPJE jogegységi határozattal egyező jogértelmezésen alapuló ítéletét. Az Alkotmánybíróság a Kúriával ellentétben nem a polgári jogi szabályokat választotta kiindulópontjaként, hanem álláspontját az Alaptörvény sajtó szabadságra és emberi méltóságra vonatkozó rendelkezéseinek összevetésével alakította ki. Érvelése szerint mindaddig, amíg a tájékoztatás nem valósítja meg a sajtószabadsággal való visszaélést, addig a sajtószabadság „előbbrevaló”, azaz általában annak korlátozására a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozással sincs indok. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint demonstrációk alkalmával a rendőri bevetés minden esetben a jelenkor eseményének minősül, még akkor is, ha a rendőrök nem „igazi” résztvevői a történésnek. Ezért a tüntetésekről készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának - mint az emberi mivolt benső lényegét feltétlenül megillető védelemnek sérelmét jelenti; ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása. További kivétel az az eset is, ha a képen csak egyetlen személy látható, ilyenkor egyedi mérlegeléssel kell megállapítani, hogy a személy képmásának nyilvánosságra hozatala a jelenkor történéseinek bemutatása, illetve a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik-e. Az AB határozat megjelenését követően a Kúria 2014. október 9-én az 1/2012. BKMPJE jogegységi határozat alkalmazhatóságát annak felülvizsgálatáig felfüggesztette, majd a 2015. január 26-án kelt, 1/2015. BKMPJE határozatával az 1/2012. BKMPJE határozatot hatályon kívül helyezte. A Kúria jogegységi tanácsa kinyilvánította, hogy bár a közszereplő fogalmával kapcsolatos álláspontját fenntartja, a közhatalom birtokában fellépő, szolgálatot teljesítő személy személyiségi jogvédelme mércéjének kimunkálásakor a bírói gyakorlat a jövőben nem hagyhatja figyelmen kívül az AB határozatban rögzített alapjogi összefüggéseket. A Kúria az 1/2015. BKMPJE határozatában egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a korábbi jogegységi határozatot azért kellett hatályon kívül helyezni, mert csupán egyetlen oldalról, a polgári jog szemszögéből szemlélte a kérdést, annak közjogi összefüggéseit nem vizsgálta. A döntés azonban nem jelenti azt, hogy a rendőrök képmása a jövőben semmilyen jogi védelmet
12 nem élvez, illetve, hogy az minden esetben hozzájárulás nélkül közzétehető. A Kúria mindössze azt mondta ki, hogy amennyiben a közhatalmat gyakorló személy fellépésére a közéletet befolyásoló események során kerül sor, úgy a képmáshoz való jog gyakorlása, annak koiiátozhatósága az általános jogvédelmi szabályokhoz képest eltérő megítélés alá eshet. Ennek megfelelően továbbra is a bíróságok döntik majd el egyedi jogértelmezés útján, hogy az adott ügyben fennállnak-e a hozzájárulás nélküli közzététel feltételei, vagy sem, ezért munkáltatói oldalról külön lépések megtételét nem tartom indokoltnak. RIK új beléptetési rendszer A RIK új beléptetési rendszerével kapcsolatban számos negatív jelzés érkezett szakszervezetünkhöz: a rendszer nem bírja kezelni a nagy forgalmat, így már alig két hét üzemidő után már össze is omlott. A feladatot ellátó létszám (2 fő) bizonyos időszakokban (pl. ügyfélfogadási idők) kevés, ezt miként kezeli a rendőrség: miként ellentételezik a feladat többletet, illetve terveznek-e létszámbővítést. Érthetetlen az is, hogy miért nem lehet rugalmasabban kezelni a nem „civil” belépőket: nyugdíjasokat, illetve a nem a RIK-ben, de a rendőrség más szerveinél dolgozókat. A rendszer más szempontból is rugalmatlan: pl. ugyanott kell kimenni, ahol a belépésre sor került, a BRFK-s hátsó kapun nem. Milyen indokkal és mi alapján tartják nyilván a látogatók adatait (a nyugdíjasokét is) még egy hónapig az épületbe történt belépésük után? Vélhetően jelentős anyagi beruházással valósult meg az új beléptető rendszer kiépítése, amivel a jelek szerint problémák vannak. Úgy véljük, hogy alaposabb előkészítésnek kellett volna megelőznie az átállást, akár úgy, hogy a gyakorlatot érintően tapasztalatokkal rendelkező kollégák véleményét is kikérték volna. Kértük továbbá, hogy az eddigi tapasztalatok értékelésével egyidejűleg számunkra is biztosítsák a könnyebb belépést, ahogy azt az előző RÉT ülésen szóban is kértük. Erre ugyanis az érdekképviseleti munkánk kapcsán nagy szükségünk van. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság válasza szerint a RIK épületében a közelmúltban két esetben következett be rendkívüli esemény, ezért az épület őrzésbiztonság felülvizsgálata és a beléptetés módosítása szükségszerűvé vált. Az EKOP 3.1.5. 2012-2012-0001 „Biztonsági rendszer, beléptető-rendszer és ügyfélbiztonsági rendszer korszerűsítése, átalakítása és ezekhez kapcsolódó kivitelezési munkák” projekt keretében a szükséges változtatások megvalósításra kerültek. A Rendőrségi Igazgatási Központ épületébe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról szóló 6/2014. (III. 7.) ORFK utasítás (a továbbiakban utasítás) módosítása jelenleg folyamatban van. A RIK épületébe történő be- és kiléptetést a Budapesti Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Közrendvédelmi Főosztály Központi Objektumvédelmi Osztály beosztottjai hajtják végre, akik szükség esetén megnövelik a regisztrációt végző közalkalmazotti állomány létszámát. A beléptetés és az őrzésbiztonsági rendszer átalakításával nem adódott többletfeladat az objektumőrség számára, ezért az állomány létszámbővítése nem indokolt. Országos rendőrfőkapitány úr utasítására a RIK épületébe nem lehet regisztráció nélkül belépni, ezért a Rendőrség állandó belépési engedéllyel nem rendelkező tagjai, illetve a nyugállományú tagok regisztrációt követően léphetnek be az épületbe. Az utasítás módosítását követően egyszerűsített regisztráció lesz. A belépést megelőzően név és igazoló okirat
13 számának megadásával történik az elektronikus dokumentálást, majd napi belépőkártya kerül kiadásra az érintett részére. A RIK épületébe érkező látogatók objektumvédelmi célból, az önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak megfelelően járulnak hozzá a személyes adataik kezeléséhez és az adataik 30 napig történő megőrzéséhez. A biztonsági rendszer, a beléptető-rendszer és ügyfélbiztonsági rendszer korszerűsítésére, valamint az utasítás módosítására munkacsoport került létrehozásra, amelybe - az érintett szakterületeken és aktuális témakörökben kompetens - döntésre jogosult személyek kerültek delegálására. A beléptető rendszer kiépítését követően az ügyfélfogadás és regisztrálás folyamatosan üzemelt, rendszer összeomlás nem történt. Gépjármű beszerzések Mint ismeretes a rendőrségi gépkocsikra már nem kötnek casco biztosítást, viszont a testületi gépjárműpark összetételében egyre több a nagy értékű gépkocsi: Mercedesek, Audik. Márpedig, ha ezekben kár esik, az komoly anyagi következményekkel jár mind a cégnek, de az egyes kollégáknak is. Ezzel összefüggésben megkérdeztük, hogy: az új beszerzésű Mercedes Sprinter kisbuszoknak mennyibe kerül a szervízdíja, illetve mekkora összeget fordított a rendőrség a különböző gépjármű beszerzésekre (az előbb említett Mercedes kisbuszokra, illetve a legutóbbi Opel tenderkor)? Ugyancsak választ kértünk arra, hogy milyen indokok alapján került sor Skoda Yeti személygépkocsik beszerzésére terepjáró gépkocsiként a határrendészek számára: ezekkel a személygépkocsikkal a rendőrség véleménye szerint eredményesen láthatók majd el a szolgálati feladatok? Jelenleg ugyan még vannak Nissan autók is, de azokat hamarosan ki fogják vonni. Azokat mivel tervezi felváltani a rendőrség? Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a Mercedes-Benz Sprinter tehergépkocsikból két beszerzés (az egyik a KHA a másik az ORFK költségvetése terhére) valósult meg. A feltett kérdésből nem egyértelmű, hogy melyik beszerzésre gondol a kérdező, ugyanis 9 fős mikrobuszok KHA alapból érkeztek be, de azoknak nincs havi szervízdíja, mivel a gépkocsi ára tartalmazza az 5 év, vagy 100.000 km futásteljesítmény elérésig terjedő szervizcsomagot, amely magába foglalja a gyári időnormához, vagy futásteljesítményhez kötődő kötelező szerviz munkadíját, anyag- és eszközköltségét is. Havi szervízátalányt a saját költségvetés terhére beszerzett 20 db Mercedes-Benz Sprinter 3,5 tonnás tehergépkocsikra 60 hónapon át fizet majd az ORFK havonta bruttó 88.900 forintot. Az ORFK 2014-ben saját költségvetésének terhére 1350 db gépjármű beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárásokat folytatott le. A szerződéses összeg: 8 063 026 371 forint. Amennyiben a kérdés a KHA alapból beérkezett Mercedes-Sprinter típusú gépjárművekkel kapcsolatos beszerzésekre is vonatkozik, akkor abban az eljárásban 237 db jármű érkezett be, a szerződéses összeg pedig 2 182 188 923 forint volt.
14 Az elmúlt évi beszerzésből is érkeznek be Opel Astra típusú személygépkocsik, de ha a kérdés a 2012. évi 1250 db-os járőrgépkocsi tenderre vonatkozik, annak költsége 5 163 000 563 forint. A KHA tenderben beszerzett Skoda Yeti típusú gépkocsik megfelelnek az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 14/2012. (VI. 18.) NFM utasítás módosításáról szóló 30/2013. (VIII. 16.)' NFM utasítás 1. mellékletében meghatározott személyszállító könnyű terepjáró gépjármű 1. kategóriával szemben meghatározott követelményeknek, ezért terepjáró gépkocsinak minősülnek. A Nissan Pathfinder típusú terepjáró gépkocsik állapotfelmérése folyamatban van, a további használatukkal kapcsolatos döntésre a felmérés eredményének ismeretében a későbbiekben kerül sor. A gépjárművekkel kapcsolatos kártérítési kimutatás a 4. sz. mellékletben látható. A kimutatás a Robotzsaru Gépjármű moduljában rögzített adatok alapján készült. Ruházati ellátás A RÉT januári ülésén több ruházati felvetéssel is éltünk, melyek között kiemelt helyet foglalt el az idei évben jelentősen kitolódó pénzbeli kifizetés időpontja (szeptember 15.), mind pedig a visszatartható %-os mérték nagysága (akár 80 %). Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a hivatásos állományt a 2. sz. mellékletben csatolt levélben tájékoztatták a ruhapénz felhasználásával kapcsolatban. A ruházati ellátás vonatkozásában az ülésen szó esett továbbá az alábbi problémáról. Mint ismeretes a ruházati szabályzat alapján pl. az illetmény nélküli szabadságon lévők a tartós távollét idejére nem jogosultak ellátásra. Viszont gyakorta előfordul, hogy a pl. illetmény nélküli szabadságról visszatérő kollégákat ruhapénz biztosítása nélkül, azaz saját költségükre kötelezik az időközben rendszerbe állított termékek beszerzésére. Bár az idei évtől bekövetkezett RUSZ (ruházati szabályzat) módosítás már lehetőséget biztosít úgynevezett kiegészítő ellátás folyósítására, de mivel ez csak lehetőség, nem minden munkáltató biztosítja ezt a dolgozói számára. Az ülésen kértük a probléma rendezését. Kovács István r. dandártábornok úr az ülésen elmondta, hogy a vonatkozó szabályozás rövid időn belül oly módon fog változni, hogy a kiegészítő juttatás alanyi jogon fogja megilletni az érintetteket, és ráadásul visszamenőlegesen is rendezni fogják a problémát. KIRA indulása A korábbi RÉT üléseken már többször tájékoztatást kértünk a KIRA indításának pontos időpontjáról, illetve, hogy a zökkenőmentes átállás, és ezzel együtt a várható késedelmes számfejtések, illetve kifizetések elkerülése érdekében az új illetmény-számfejtési rendszer a régivel párhuzamosan fog-e és meddig működni. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a KIRA bevezetése legkorábban 2015. júliustól várható. Amennyiben bővebb tájékoztatást kapnak, arról a szakszervezeteket tájékoztatni fogjuk.
15 KGEI átszervezés Szakszervezetünket és tagjainkat egyaránt váratlanul érte, hogy február végén szereztünk tudomást arról, hogy március 1-jével a KGEI nagy része a Készenléti Rendőrséghez kerül (került), ráadásul több kolléga esetében ez a munkavégzési hely, illetve a munkaidő érdemi változásával is járt. Emellett várhatóan egyes munkakörök tartalma is változik, változni fog, de erről sem a személyzeti beszélgetések alkalmával, sem pedig azóta nem kaptak érdemi felvilágosítást a dolgozók! A rendőrségi eljárást annál is inkább kifogásoljuk, mivel a 2012-ben kötött és hatályban lévő együttműködési megállapodás 41. pontja szerint is előzetesen egyeztetnie kellett volna az ORFK-nak a részleteket a rendőrségi szakszervezetekkel! Magyarázatot kértünk a történteket illetően, illetve tájékoztatást kérünk arról, hogy mikor kapják kézhez az érintett kollégák az új munkaköri leírásukat, illetve, hogy az említett érdemi változások miatt biztosít-e a munkáltató lehetőséget számunkra a döntésük megváltoztatásához (felmentési idővel és végkielégítéssel távozhat-e, aki akar a szervezetből?). Az ORFK képviselőinek ülésen elhangzott tájékoztatása szerint a KGEI 95 érintett státusza tekintetében történt változtatások során meghatározó szempont volt, hogy a dolgozók érdekei (juttatásaik, stb.) ne sérüljenek, így pl a munkakörök is legfeljebb elnevezésükben változtak, tartalmuk érdemben nem módosult. Az ülésen fenntartottuk azon véleményünket, hogy a jövőben hasonló személyzeti intézkedéseket megelőzően alaposabb, és az érdekképviseletek bevonásával történő előkészítést tartunk szükségesnek. Államfői biztosítás tapasztalatai Az orosz miniszterelnök közelmúltbeli magyarországi látogatásának biztosítása során több szolgálati helyről is negatív tapasztalatokat jeleztek felénk tisztségviselőink. A biztosításban résztvevő, nem a Készenléti Rendőrség (KR) állományába tartozó kollégákat negatívan érintette, hogy az ő pihentetésük, leváltásuk nem volt megfelelően biztosítva, szemben a KR állományéval. Sajnálatos módon egy visszatérő, mondhatni állandósult problémáról van szó. ami az eltérő bérezésen (a KR állománya köztudottan jobban fizetett) túl, a szolgálatteljesítési feltételek, körülmények vonatkozásában is feszültséget generál a személyi állományon belül. A klasszikusan „általános rendőrségi feladatokat” ellátó kollégák az ilyen tapasztalatok miatt joggal érzik úgy, hogy kevésbé megbecsült és elismert tagjai a testületnek! Kértük, hogy az említett biztosítás tapasztalatait elemezve az ORFK hívja fel a rendőri szervek vezetőinek figyelmét a munkafeltételek jogi szabályzókban előírt és elvárható biztosítására. Kovács István r. dandártábornok úr konkrétan kérte megjelölni, hogy mely szolgálati helyekről és mely váltásokban merültek fel az említett problémák, mert érdemi kivizsgálásra csak ennek ismeretében kerülhet sor. További lépéseket ezért csak akkor tudunk tenni az ügyben, ha tisztségviselőink a szükséges adatokat megküldik részünkre. Kötelező casco előírás
16 Január közepén kezdeményeztük az idén január 1-jével hatályba lépett új rendőrségi gazdálkodási szabályzat azon rendelkezésének felülvizsgálatát és módosítását, amely a belföldi kiküldetés utazási költségeinek megtérítése körében a saját gépkocsi használata esetén csak teljes körű casco- és balesetbiztosítás megléte alapján biztosít munkáltatói költségtérítést. Ez, azon túlmenően, hogy véleményünk szerint jogilag is eltúlzott, de amiatt is indokolatlan, mivel a rendőrségi gépjárművekre sem köt a cég évek óta casco biztosítást. A probléma fennállását azóta már a készenléti szolgálatban lévők berendelése kapcsán is jelezték irányunkba, amely esetben ugyancsak casco- és balesetbiztosítás megléte esetén térítik a rendőri szervek a kollégák költségeit. Az ülésen ismételten jeleztük a vonatkozó ORFK utasítás soron kívüli módosításának szükségességét. Az ülésen az ORFK gazdasági főigazgatója úgy foglalt állást, hogy a január 1-jével beiktatott rendelkezést nem kívánják módosítani, mivel azt munkáltatói oldalról szükségesnek tartják, illetve az álláspontjuk szerint független attól, hogy a rendőrségi gépjárművek rendelkeznek-e cascoval vagy sem. A választ megértettük, de nem tudjuk elfogadni, illetve akkor egyedüli megoldásnak azt tekintjük, ha a jövőben a munkáltató a kiküldetéshez szolgálati járművet is biztosít! Közalkalmazottak július 1-jei átminősítése A Hszt. jelenlegi tervezete szerint a közalkalmazottakat 2015. július 01-i hatállyal át kell sorolni kormánytisztviselővé, illetve munkavállalókká. Az ülésen megkérdeztük, hogy kíváne a munkáltató egyéni elbeszélgetéseket folytatni a közalkalmazottakkal, illetve az esetleges tömeges munkaügyi perek elkerülése végett ezen témakörben külön egyeztetetést tartani a rendőrségi szakszervezetekkel? Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint az új szolgálati törvény elfogadását követően, illetve az ágazati szintű végrehajtási rendeletek és normák előkészítést követően adható érdemi válasz a feltett kérdésre. Zalakarosi üdülő SZÉP kártya kiterjesztés Zalakaroson eddig csak az OTP-s SZÉP kártyákat fogadták el, ezért kértük az ORFK-t, hogy vizsgálja meg, van-e arra lehetőség, hogy MKB-s vagy más bankhoz tartozó SZÉP-kártyára is kiterjesszék. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a zalakarosi üdülővel kapcsolatban megvizsgálták a Szép-kártyás fizetés kiterjesztés lehetőségét, ennek keretében felvették a kapcsolatot az MKB és K&H bankkal (ez a két bank bocsát még ki Szép-kártyát az OTP Bankon kívül). Mindkét bank jelezte, hogy technikai akadálya nincs annak, hogy az OTP terminálon a kártyájuk használható legyen, csak egy ún. kártyaelfogadási szerződést kell kötni velük és ezt követően nyílik lehetőség valamennyi Szép-kártya elfogadására. A szerződések megkötésére az intézkedés megtörtént, az átfutás és beüzemelés várható időtartama kb. 1 hónap. Munkáltatói lakástámogatás országos megoszlása
17 Országos kimutatást kértünk az albérleti vagy egyéb lakhatási hozzájárulás kapcsán a területi szervekre lebontva a teljes naptári év vonatkozásában. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a lakhatási támogatással kapcsolatos kimutatást a 3. sz. melléklet tartalmazza. BSZKI-n dolgozók jogállása Tájékoztatást kértünk az ORFK-tól arra vonatkozóan, hogy meg lett-e kérdezve a BSZKI vonatkozásában az érintett hivatásos állomány, hogy szeretnének-e átkerülni igazságügyi alkalmazotti állományba, ugyanis a kétfajta bérezés között több tízezer forint a különbség. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a Rendőrségnél történő foglalkoztatás során minden esetben a rendszeresített állománytábla és a bérrel fedett státuszok száma a mérvadó a jogviszony megváltoztatásánál. Figyelemmel az életpálya-modell várhatóan 2015. július 01-től történő bevezetésére nem látjuk jelen helyzetben indokoltnak az érintett hivatásos állomány megkérdezését. A munkavállaló kezdeményezésére egyedi esetben vizsgálható meg egyébként, hogy egyénileg mi indokolja a jogviszony megváltoztatását és lehetséges-e ennek a megvalósítása. Idei és jövő évi esedékes jubileumi jutalmak, címpótlékban részesülők Kimutatást kértünk a 2015 és 2016-os években a 35 éves jubileumi jutalomra jogosulttá váló közalkalmazottak létszámáról, továbbá, hogy ki lehetne jogosult 2015-2016 évben a teljes Rendőrség állományából jubileumi jutalomra. További kimutatást kértünk, hogy hány fő rendelkezik címpótlékkal tanácsosi és főtanácsosi címek tekintetében, ugyanígy a közalkalmazotti és kormánytisztviselői jogiszonyú kollégák esetében is. Továbbá a közalkalmazottak előresorolása vonatkozásában tájékoztatást kértünk, hogy mely rendőrségi szervnél nem kapták meg a 4700,- Ft-os összeget a kollégák. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a kért adatok vonatkozásában az alábbi kimutatás készült a Szenyor for Windows nyilvántartás szerint: 35 éves jubileumi jutalomra 2015. évben közalkalmazott a Rendőrség állományából összesen
69 fő, 220 fő,
2016. évben közalkalmazott a Rendőrség állományából összesen
74 fő, 265 fő jogosult.
A Rendőrség hivatásos állományából főtanácsosi címpótlékban tanácsosi címpótlékban
219 fő, 156 fő,
a Rendőrség közalkalmazotti állományából főtanácsosi címpótlékban 188 fő főmunkatársi címpótlékban 1461 fő tanácsosi címpótlékban 214 fő munkatársi címpótlékban 1.002 fő részesül jelenleg.
18
A Rendőrség közalkalmazotti állományának előresorolása a Kjt.-ben rögzítetteknek megfelelően, valamint az érvényben lévő Kollektív Szerződésben meghatározottak alapján lett végrehajtva. A közalkalmazotti állomány január 1-jei bérmegállapítása rendőrségi gyakorlatának jogszerűségét a teljes közalkalmazotti állomány tekintetében (fizetési fokozatban előresoroltak és fizetési fokozatban nem lépők tekintetében egyaránt) vitatjuk, ezért közel 100 munkaügyi pert indítottunk a felhívásunkra jelentkező közalkalmazottak elmaradt illetmény igényének érvényesítése érdekében. A perek már e hónapban kezdetüket veszik. Korkedvezmény érvényesítése A hivatásos állományúak korkedvezményes nyugdíjazásával kapcsolatban megkérdeztük, hogy hogyan érvényesíthetik a korkedvezményre jogosító időt, mely szervnél lehet kezdeményezni a korkedvezményes nyugdíj igénybevételét. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a nyugdíjak - így a korkedvezményes nyugdíjak - megállapítását az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság végzi. A szervezet honlapján a 03-as nyomtatványt kell kitölteni, majd a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához megküldeni. Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, úgy a hivatal illetékességből megkeresi a munkáltatót. Az ülésen a fenti tárgykörben még azt kértük az ORFK képviselőitől, hogy abban nyújtsanak segítséget, hogy a leginkább érintett állomány (a korkedvezményt már érvényesíteni tudó 60 év körüli, rögzített nyugdíjjal nem rendelkező kollégák) lemondás helyett közös megegyezéssel történő távozását segítsék elő, ha már az említett jogcímen munkáltatói felmentésre nem is kerülhet sor a hatályos jogszabályok szerint. Új ügykezelési rendszer (KÉR) bevezetése Az ülésen megkérdeztük, hogy a kormányzati ügykezelő rendszer (KÉR) bevezetése milyen változásokat hoz az iratkezelésben, milyen oktatásban részesítették a KÉR-ben dolgozó kollégákat, és hogy mennyivel több hibalehetőség lesz a KÉR rendszerben, ahol gyakorlatilag papír alapon semmi nem jelenik meg. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a Központi Érkeztető Rendszer (KÉR) használatával kapcsolatos oktatást első körben a felsővezetők részére a RIK épületében, majd azt követően a megyei rendőr- főkapitányságokon az iratkezeléssel érintett kollégáknak tartotta meg az ORFK Hivatal. A képzések jelenleg is folyamatban vannak, legközelebb 2015. február 24-én lesz oktatás a RIK épületében. Az eddig elvégzett próbák során az iratkezelési folyamatot akadályozó hibalehetőséget nem tártunk fel. Amennyiben a felhasználók eddigi is megfelelően használták a Robotzsarut, akkor a KÉR bevezetése nem jelent változást, mivel a KÉR rendszeren keresztül érkező küldemények a Robotzsaru NEO hagyományos érkeztető felületén jelennek meg, és kezelésük a korábbi gyakorlatnak megfelelően történik. Érdekképviseleti tevékenység munkáltatói biztosítása
19
Kértük az ORFK állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy a hatályos Hszt. előírásai és a szakszervezetekkel kötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint jogszerűen tilthatja-e meg a megyei rendőr-főkapitányság, a városi rendőrkapitányság, vagy a határrendészeti kirendeltség vezetője a szakszervezeti tájékoztató tartását munkaértekezletet követően, illetve a hivatali munkaidő befejezése után. Az ORFK Hivatal válasza szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 34/A. §-ának (4) bekezdése szerint a szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A 34/A. § (5) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a fegyveres szerv - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a fegyveres szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye. A fentiek alapján a fegyveres szerv alapvetően arra köteles, hogy magát a tájékoztatás lehetőségét biztosítsa. A törvény nem ad további eligazítást arra nézve, hogy a szakszervezet által adott tájékoztatásnak mikor, milyen formában lehet megtörténnie, így abból az sem vezethető le, hogy a tájékoztatásnak feltétlenül a szakszervezet által megjelölt feltételekkel (időpontban) kell lezajlania. A tájékoztatás konkrét feltételeinek megállapítását a törvény a felek egyeztetésére bízza, amelynek során figyelemmel kell lenni minden felmerülő szempontra, köztük különösen a fegyveres szerv rendeltetésszerű működéséhez fűződő érdekre [Hszt. 21. § (1a) bekezdés]. A fentiek alapján a feltett kérdésre - konkrétumok hiányában - ennél pontosabb válasz nem adható.
Pongó Géza főtitkár
