FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím:
[email protected] Szám: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET FŐTITKÁRÁNAK 1/2015. (I. 13.) számú TÁJÉKOZTATÓJA a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2015. 01. 12-ei üléséről A RÉT 2015. január 12-én megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozást Kovács István r. dandártábornok úr, az ORFK gazdasági főigazgatója vezette. Az ülésen munkáltatói részről részt vettek továbbá Laki Ildikó r. alezredes asszony, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztály vezetője, továbbá Dr. Nyitrai Péter úr az ORFK Hivatal Jogi Főosztály Normaalkotási Osztály vezetője. Szakszervezetünket az ülésen Pongó Géza főtitkár és Dávid Tibor főtitkár-helyettes képviselték. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) Bérek, cafetéria, 2015. évi ruhapénz Tájékoztatást kértünk a 2015. évi illetmények várható alakulásáról: - a rendőrségi kormánytisztviselők illetményemelési ütemezése igazodni fog-e a hivatásos állományéhoz, azaz 2015. július 1-től veszi-e kezdetét; - a rendőrségi munkavállalók és közalkalmazottak tekintetében is a hivatásosok életpályájával összefüggésben bejelentett mértékű általános béremelést várunk el, melynek érdekében kérjük, hogy a rendőrség vezetése is tegyen meg minden tőle telhetőt. Tájékoztatást kértünk továbbá a 2015. évi cafetéria keret várható nagyságáról és az igénybe vehető juttatási formákról. Ragaszkodunk továbbá ahhoz, hogy az igényjogosultság feltételei a 2014. év előtti szabályozási koncepció szerint kerüljenek meghatározásra: vagyis, hogy a törvényi szinten nem szabályozott foglalkoztatási jogviszonyban állók esetében, ahol tehát törvényi kötöttség nem áll fenn, azaz a munkáltató határozhatja meg a juttatás feltételeit, azok tekintetében a dolgozók szempontjából kedvezőbb jogi konstrukciót alkalmazza a rendőrség. Ugyanis a cafetéria jogintézményének fennállása óta először 2014-ben fordult elő az, hogy a tartós betegállomány ideje pl. a közalkalmazotti állománynál a cafetéria keretet csökkentő tényezőként került figyelembevételre. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a 2015. évi költségvetési törvényt az országgyűlés tárgyalta, azonban a választható béren kívüli juttatásokat (is) tartalmazó BM utasítás megjelenéséig a cafetériával kapcsolatban érdemi választ nem tudnak adni.
2 Tájékoztatást kértünk továbbá a hivatásos állomány 2015. évi ruhapénzének várható %-os megosztásáról (pénzben kifizetésre kerülő, illetve természetben kiadásra tervezett ellátmány) és a végrehajtás (kifizetés, kiadás) tervezett időpontjáról. Álláspontunk szerint kizárólag pénzbeli kifizetésre kerülhetne sor, mivel az „arculat megújítás időszaka” a korábbi minisztériumi tájékoztatás szerint 2014. év végével lezárul(t). A kifizetésnek pedig legkésőbb 2015. június 30-ig meg kell, hogy történjen, figyelemmel az éves ruhaszemlék időpontjaira, és, hogy az azokon esetlegesen kifogás tárgyává tett hiányosságok megszüntetését a kollégáknak ne a saját pénzükből kelljen megelőlegezniük. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a hivatásos állomány 2015. évi ruházati utánpótlási ellátmányának felhasználási rendjéről szóló BM rendelet tervezet, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről szóló 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet módosításának koordinációja folyamatban van. Végleges döntés még nem született. Mint ismeretes, mind a RUSZ módosítás, mind a 2015. évi ruházati ellátás rendjét meghatározó BM rendelet időközben hatályba lépett, melyek szerint az már kész tény, hogy a ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizetésre kerülő részét 2015-ben már csak szeptember 15-ig kell teljesítenie a munkáltatónak. Ennek okára is rákérdeztünk az ülésen, valamint kértük, hogy a későbbi pénzkifizetésre tekintettel a ruhaszemléken esetlegesen feltárt hiányosságok megszüntetésére is adjanak haladékot a munkáltatók, hogy ne a kollégáknak kelljen meghitelezni a saját pénzükből a szükséges ruházati kiadásokat. Kértük továbbá felülvizsgálni az évi kétszeri ruhaszemle szükségességét, már csak annak idő- és költségigényére való tekintettel is, továbbá általános figyelemfelhívás közreadását a kollégák irányába, hogy időben gondoskodjanak a ruhaszámlák beszerzéséről, mert a szeptember közepei kifizetés, majd a november közepei elszámolási határidő között igen rövid idő áll rendelkezésre! Sajnos a pénzben kiutalásra kerülő Ft-összeg konkrét mértéke is egyénenként változó lehet, mivel a korábbi évek ellátásai miatt összegyűlt túlellátás „törlesztésére”, további az idei természetbeni ellátás fedezetére a ruhapénz akár 80 %-ig is visszatartható. A hatályos normatívák (Hszt., illetményalap) szerint így 19.325 Ft a minimálisan kifizetendő összeg! A 2014. évben végrehajtott ruházati ellátást illetően az ORFK Gazdasági Főigazgatóság tájékoztatása szerint az állomány a 12M e. r. szolgálati nyári dzsekivel, valamint a 12M e. r. szolgálati nyári pantallóval történő ellátása meghiúsult. A visszatartott ruházati utánpótlási ellátmány fel nem használt részének kifizetése 2014. november 14-ig megtörtént. A Készenléti Rendőrség érintett állománya megkapta a természetbeni ellátás keretében meghatározott egyenruházati termékeket. Az ülésen Kovács István r. dandártábornok úr az egyéb észrevételeink, illetve kezdeményezéseink vonatkozásában még a következő szóbeli kiegészítő tájékoztatást adta. Gazdasági főigazgató úr elmondása szerint bár a tárgyév őszi ruha-elszámolási határidő évek óta ismert az állomány számára, de azért fel fogják hívni a határidőkre a kollégák figyelmét. Elmondta továbbá, hogy mind a szeptember 15-ei pénzbeli kifizetési határidőt, mind az évi kétszeri ruhaszemle szükségességét jogszabályok írják elő, azokon változtatni nem tudnak. Az előbbi vonatkozásban magyarázatként elhangzott, hogy 2015. július 1-től belügyminiszter úr döntése értelmében új ruházati ellátó rendszer fog életbe lépni. Kérdésre elmondta továbbá,
3 hogy amennyiben a szintén ez év félévtől bevezetésre kerülő életpályamodell kapcsán az illetményalap netán változna, úgy az valószínűleg a ruhapénz összegére is kihatással lesz (ha az egyik emelkedik, akkor a másik is). Véleményünk szerint azonban jobb nyugtával dícsérni a napot. Ami jelenleg biztos, az ugyanis az, hogy szeptember előtt nem várható kifizetés, illetve az összeg elég csekély lehet azoknak (a már említett kb. 19.000 Ft), akiknek túlellátás van nyilvántartva a ruházati kartonján, mert azt gazdasági főigazgató úr is megerősítette, hogy azok is csökkenthetik az idei kifizetési keretösszeget. Kovács István r. dandártábornok úr elmondta továbbá, hogy ugyan már 2014-ben kitöltetésre kerültek a megrendelők (a ruhaszemléken feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében beszerezendő ruházati cikkek listája), de a számonkérés 2014-ben még elmaradt, az idén viszont aktuális lesz. Választ kértünk az ülésen arra is, hogy milyen határidővel történik meg végre a még 2012-ben felszereltek teljes körű ruházati ellátása? Információink szerint ugyanis 2014. decemberig még csak a bevetési ruházatot kapták meg, de szolgálati egyenruhát még nem, holott erre korábban november volt az ígéret az ORFK részéről! Kovács István r. dandártábornok úr elmondása szerint 2014. decembertől folyamatosan kerül sor a 2012-ben felszerelt 3.500 fő rendőr egyenruházati ellátására. Az ülésen számos ruházati cikk tekintetében jeleztük, hogy azok beszerzési értéke véleményünk szerint aránytalanul magas, vegyük pl. a kb. 30 ezer Ft-ba kerülő nyári dzsekit, vagy a 18 ezer Ft-os téli sapkát. Ráadásul a nyári dzseki a csapatpróbát végző állomány szerint nem szellőzik, meleg időben izzadni fognak benne. Kovács István r. dandártábornok úr a felvetésre reflektálva úgy nyilatkozott, hogy a nyári dzseki külső anyaga megegyezik az állomány által kedvelt téli dzsekiével, illetve elmondása szerint negatív vélemény irányukba nem érkezett. A gyakorló bakancs tekintetében is jeleztük az ülésen a szerintünk indokolatlanul magas árat illető problémát. Ezt egyébiránt korábban a Belügyminisztérium irányába is megtettük, de még csak nem is reagáltak rá. Pedig tény, hogy a 10M rendészeti gyakorló bakancs civil üzletben kb. 12.000 Ft-tal olcsóbban beszerezhető, mint a rendőrségi egyenruházati boltban. Az IPOLY cég által gyártott bakancs az egyenruházati boltban több mint 29.000 Ft-ba kerül, míg egy vidéki tűzvédelmi boltban már 17.000 Ft-ért megkapható. A különbség csak annyi, hogy más a fűző, illetve az egyik bakancson van felirat míg a másikon nincs. Kértük, hogy a rendőrség vezetése adjon magyarázatot az eltérést illetően. Kovács István r. dandártábornok úr kérte, hogy küldjük meg részükre a szükséges dokumentumokat (fénykép, üzlet címe), és ígérete szerint ki fogják vizsgálni az ügyet. Természetesen az ORFK-nak meg fogjuk küldeni a honlapunkon korábban közölt fényképeket és információkat! Az ülés keretében a 2015-ben bevezetésre kerülő életpályával összefüggésben tájékoztatást kértünk a rendőrség állományában közalkalmazottként, illetve kormánytisztviselőként foglalkoztatottak létszámáról. Az ORFK tájékoztatás szerint a rendőrség közalkalmazotti és közszolgálati tisztviselői állománya 2014. november 1-i hatállyal összesen 9242 fő. Ebből 528 fő rendelkezik alapfokú, 1141 fő szakmunkás, 5413 fő középfokú és 2160 fő felsőfokú iskolai végzettséggel. A közszolgálati életpályamodell kidolgozó munkájában a Rendőrség részéről Linner-Tóth Enikő r. alezredes, Bendik László r. alezredes és dr. Nyitrai Péter r. hadnagy vesznek részt.
4
Év elejei fizetési fokozat előresorolások Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egységes rendőrségi iránymutatás kiadását kezdeményeztük, hogy a január 1-jei tömeges közalkalmazotti fizetési fokozat előresorolások végrehajtására a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor. Vagyis, hogy a bértábla szerinti illetménynövekedésbe sehol ne kerüljön beolvasztásra sem a kollektív szerződésekben garantált bérnövekedés, sem pedig az új Munka Törvénykönyve miatt elszenvedett jövedelemcsökkenés ellentételezéseként adott munkáltatói illetményeltérítés összege. Laki Ildikó r. alezredes asszony elmondása szerint január 9-én körlevélben kaptak iránymutatást a rendőri szervek mind a minimálbér, illetve garantált bérminimum változásával összefüggő feladatokról, mind a fizetési fokozat előresorolások végrehajtásának módját illetően. Kértük, hogy az ORFK részünkre is küldje meg a rendőri szervek irányába kiadott körlevelet, melyre az ülésen szóban ígéretet is kaptunk. Röszke munkába járás útdíj költség Az ülésen központi rendelkezés kiadását kértük, ami biztosítja a Röszkei határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő, a munkába járáshoz saját tulajdonú gépkocsit használó kollégák többletköltségeinek munkáltató általi átvállalását. Mint ismeretes január 1-től útdíjköteles a szóban forgó útszakasz, továbbá annak elkerülésére sincs mód (csak egy úton érhető el a HRK-n kívüli szolgálatteljesítési hely), ezért az érintett kollégáknak meg kellett (meg kell) vásárolniuk az éves megyei matricát, viszont a szóban forgó költség kiadására egyértelműen munkavégzési célból kényszerültek, illetve kényszerülnek! Kértük a probléma soron kívüli rendezését! Kovács István r. dandártábornok úr tájékoztatása szerint a 9 Ft/km költségtérítésen túl további költség-kompenzációt nem áll módjában a rendőrségnek nyújtani, tekintettel arra, hogy álláspontjuk szerint a szóban forgó kiadás munkába járással összefüggő költségnek minősül, amely körben csak a 9 Ft/km gépkocsi használat fizethető. Megoldást a HRK-ról szolgálati gépjárművel történő kiszállítás jelenthet, ami azonban nem biztos, hogy minden érintett kolléga számára kedvező lenne, mert adott esetben emiatt korábban kellene szolgálatba indulniuk. Kérésünkre, és az esetleges költségvonzat nagyságrendjére tekintettel (évi 5.000 Ft-os megyei matrica megvételéről van szó, ami nem túl széles személyi kört érint) az ORFK gazdasági főigazgatója ígéretet tett a kezdeményezésünk további megfontolására. Az ülésen elhangzottak alapján külön írásbeli megkereséssel fordulunk az ORFK vezetéséhez. Megnövekedett migrációs feladatok ellentételezése Az ülésen kértük, hogy a munkáltató valamilyen módon – akár egyszeri külön juttatás formájában – kompenzálja a nagyfokú migrációs leterheltségű határrendész állomány munkáját.
5 Az ORFK gazdasági főigazgatójának válasza szerint az érintett személyi körbe tartozók többletfeladatainak kompenzálásául a határrendészeti pótlék szolgál, ezt meghaladó díjazást nyújtani nem áll módjában a rendőrségnek. Térfigyelő szolgálat diszkrimináció a BRFK-n Információink szerint a BRFK nem engedélyezi térfigyelő szolgálat ellátását a munkavállalóként foglalkoztatott fegyveres biztonsági őrök számára, míg azt a közalkalmazotti jogviszonyban álló ugyancsak fegyveres biztonsági őrök elláthatják. Ez erkölcsileg és anyagilag egyaránt méltánytalan és hátrányos a munkavállalói személyi kör számára, akik pedig amúgy is alacsonyabb díjazásban részesülnek, és ezzel a többletfeladat vállalással szeretnék kiegészíteni a havi jövedelmüket. Az ülésen kértük a diszkriminatív gyakorlat megszüntetését! Kovács István r. dandártábornok úr ígérete szerint a közrendvédelmi szakterületnél kezdeményezni fogják a felvetésünkben foglaltak kivizsgálását. Átállás a KIRA-ra A RÉT előző ülésén elhangzott rendőrségi információ szerint az új illetmény-számfejtési rendszer (KIRA) bevezetése 2015. januártól várható. Tájékoztatást kértünk a KIRA indításának pontos időpontjáról, illetve, hogy a zökkenőmentes átállás, és ezzel együtt a várható késedelmes számfejtések, illetve kifizetések elkerülése érdekében az új illetmény-számfejtési rendszer a régivel párhuzamosan fog-e és meddig működni. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint az új illetményszámfejtési-rendszer bevezetése 2015. januártól várható. Ezzel kapcsolatban, valamint a régi és az új rendszer párhuzamos működéséről nincs információjuk. (Amennyiben lesz, akkor az érintetteket tájékoztatni fogják.) Családi adó- és járulékkedvezmény A novemberi RÉT ülésen elhangzott ORFK tájékoztatás szerint országosan kb. 78 fő családi adó-, illetve járulékkedvezmény elmaradása nem került még rendezésre. Az ülésen jeleztük, hogy a késedelmes kifizetés okán evidensnek tartjuk azt, hogy az elmaradt járandóságukat majd kamatokkal kapják meg az érintettek. Az ülésen elhangzott ORFK tájékoztatás szerint ez felsőbb vezetői döntést igénylő kérdés. Tájékoztatást kértünk a felvetésünkkel kapcsolatban született rendőrségi döntésről. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a tévesen számfejtett illetmény kézhezvételekor beállt a munkáltatót terhelő fizetési késedelem, amelynek következtében - a Ptk. 6:48. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával - a tévesen levont összeget késedelmi kamattal együtt kell a jogosultak részére visszafizetni. Első éves RSZKI tanulók A RÉT előző ülésén elhangzott tájékoztatás szerint majd csak 2015 elején lesz a rendőrség pontosabban információ birtokában arra nézve, hogy az első éves rendészeti szakközépiskolai
6 (RSZKI) tanulók mikor, hol és milyen jogállással kezdik majd a szakmai, csapatszolgálati gyakorlatukat. Tájékoztatást kértünk az ORFK ezzel kapcsolatos legfrissebb információiról. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint amennyiben a képzés rendje nem változik, a rendészeti szakközépiskolák I. évfolyamos tanulói gyakorlatukat 2015. április 20án kezdik tanulói jogviszonyuknak megfelelően, amit a lakhely szerint területi rendőri szerveknél teljesítenek. Ebben az időszakban hajtják végre majd a központilag megszervezett csapatszolgálati kiképzést is. Szeptemberi árvízi túlórák A novemberi RÉT ülésen vetettük fel azt a problémát, hogy a szeptemberi nagy esőzések miatti árvízi védekezésben résztvevő állomány túlóráját szolgálati helyenként eltérően kezelték a munkáltatók: volt, hogy a berendelés idejét nem számolták el, illetve a túlszolgálat felét szabadidővel váltották meg a kollégák egy részének. Arra vonatkozóan is felvilágosítást kértünk az ülésen, hogy az egységes túlóra elszámolás érdekében történt-e központi iránymutatást, és ha igen, úgy annak mi volt a tartalma. Az ülésen ígéretet kaptunk a probléma kivizsgálására, melynek eredményéről tájékoztatást kértünk. Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola tájékoztatása szerint a különböző iskoláknál, illetve a védekezésben résztvevők részére elszámolt összegek különbözőségét az okozta, hogy az iskolák védekezésbe történő bevonása nem volt azonos időtartamú. Volt olyan iskola is, amely igénybevétele hétvégére esett. Továbbá a védekezésben töltött órák száma személyenként is eltérő volt. Szabadidőben azon túlszolgálatban, vagy túlmunkában végzett támogató háttértevékenységek (pl. adminisztráció) kerültek megváltásra, melyeket a tanintézetben végeztek, és az állásfoglalás értelmében szorosan nem lehetett a tényleges védekezési munkákhoz sorolni. A tájékoztatóhoz mellékeljük továbbá az ORFK által rendelkezésünkre bocsájtott, tárgyban kiadott 29000/37256/2014. ált. számú levelet a rendkívüli időjárási körülmények okozta többletkiadásokról. A tárgybani ORFK átirat véleményünk szerint egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a rendkívüli feladat végrehajtásával kapcsolatban – legyen az adminisztratív vagy fizikai munka – felmerült túlszolgálatokat pénzben kell (kellett volna) megváltani. Azonban, amennyiben a szabadidős megváltás már megtörtént, álláspontunk szerint jogvita kezdeményezése sajnos már okafogyottá vált. Kimutatások (létszám, fluktuáció, stb.) Kimutatást kértünk: a) a teljes személyi állományt felölelően a 2014. évi fluktuációról (le- és felszerelők) rendőri szervenként és foglalkoztatási jogviszonyonkénti, illetve állománykategóriánkénti (a hivatásos állományon belül tiszt, tiszthelyettes) bontásban, a leszerelések esetében feltüntetve a jogviszony megszüntetési okokat is; b) az aktuális meglévő létszámról, ugyancsak rendőri szervenként, foglalkoztatási jogviszonyonként és állománykategóriánként, feltüntetve a rendszeresített státuszok számát is;
7 Az ORFK Humánigazgatási Szolgálata a 2015. január 1-jei érvényes adatok megléte utánra ígért adatszolgáltatást. c) a fizikai, illetve pszichológiai időszakos szűréseken alkalmatlan, vagy ideiglenesen alkalmatlan minősítést kapott kollégák számáról (rendőri szervenként, jogviszonyként, illetve állománykategóriánként), továbbá hogy ezekben az esetekben milyen lépéseket tettek a munkáltatók, illetve a dolgozók (pl. terápiás kezelés); Az ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központ válasza szerint a Rendőrség állományából 2014. december 12-i időponttal bezárólag 8 érintett rendőrfőkapitányságról összesen 64 fő 50 év alatti hivatásos állományú nem rendelkezett „fizikailag alkalmas” minősítéssel a tárgyévre vonatkozólag. Állománykategóriát tekintve ez 56 fő tiszthelyettest, 4 zászlóst és 4 tisztet jelent. Szervenkénti bontásban: Területi szerv Tiszt megnevezése Borsod-Abaúj0 Zemplén MRFK
Zászlós Tiszthelyettes
Megjegyzés
1
1
Ismételt felmérés időpontja kijelölésre került.
Békés MRFK
0
2
7
Részükre felzárkóztató program készült, az ismételt felmérés időpontja kijelölésre került.
BRFK
2
0
18
Részükre felzárkóztató program készült, az ismételt felmérésük folyamatban..
Csongrád MRFK
0
0
5
Részükre felzárkóztató program készült, az ismételt felmérésük folyamatban.
Fejér MRFK
0
0
10
Részükre felzárkóztató program készült, az ismételt felmérésük folyamatban.
Hajdú-Bihar MRFK
0
0
11
Az érintetteket tájékoztatták a várható jogi következményekről, egyéni edzéstervet készítettek a felkészüléshez, többnapos felkészítő tréninget tartottak és biztosították a heti 2 óra sportcélú szolgálatmentességet.
Szabolcs-SzatmárBereg MRFK
0
0
1
Részére felzárkóztató program készült.
Zala MRFK
2
1
3
A szolgálati elöljáró kezdeményezte az állományilletékes parancsnoknál a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat elrendelését.
d) az előző ponttal összefüggésben a 2014. év első 11 hónapjában aktív hivatásos állományba tartozók által elkövetett öngyilkosságok számáról, a szolgálati hely és az állománykategória feltüntetésével;
8 Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály válasza szerint időszakos pszichikai vizsgálaton első fokon a rendőri szerveknél 2014-ben eddig összesen 15622 fő jelent meg. A vizsgálati eredmények alapján 16 fő kapott „ideiglenesen alkalmatlan” és 12 fő „alkalmatlan” minősítést (4. sz. melléklet). Másodfokú pszichikai alkalmassági vizsgálaton két fő kapott alkalmatlan minősítést. Az ideiglenesen alkalmatlan illetve alkalmatlan minősítést kapott személyek az alapellátó pszichológusnál pszichológiai gondozásba kerülnek, és biztosított számukra a szervezet keretein belül a mentálhigiénés ellátás. Amennyiben valaki külső szakember segítségét kívánja igénybe venni, arra is lehetőség van, azonban az alapellátó pszichológus akkor is folyamatosan nyomon kell, hogy kövesse az illető pszichológiai ellátását. Az esetek többségében az ideiglenesen alkalmatlan minősítés alatt az érintettek pszichés egyensúlyát pszichológiai gondozás mellett sikerült helyreállítani, és továbbra is a szervezet tagjaiként végezhetik a munkájukat. Amennyiben a másodfokú pszichikai alkalmassági vizsgálat is alkalmatlan minősítéssel zárul, FÜV eljárás keretében folytatódik az eljárás. Az öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok száma a Rendőrségnél az ország lakossága körében előforduló gyakoriságokhoz képest statisztikailag alacsonyabb értéket mutat. Magyarországon évente 100.000 főre az öngyilkosságok száma 25 fő, az öngyilkossági kísérletek száma 250 fő a statisztikai hivatal közlései szerint. (5. sz. melléklet) A Rendőrség pszichológiai szakterülete a prevencióra kiemelt figyelmet fordít. Az állomány tagjai egyre nagyobb létszámban keresik fel problémáikkal az alapellátó pszichológusokat. A megelőzés érdekében az idei évben kiadásra került a „Kézikönyv a vezetői/ parancsnoki állomány számára a pszichológiai szakterület munkaformáinak megismerésére, az állománnyal való bánásmód hatékonyságának növelésére” és a „Rendkívüli események kezelésének pszichológiai protokollja” c. szakmai anyag. e) szolgálati járművel kapcsolatos károkozás miatt indított kártérítési eljárással érintettek számáról, rendőri szervenként, és állománycsoport, illetve beosztás szerinti bontásban, és hogy ezek milyen eredménnyel jártak (megszüntetett eljárások száma, illetve elmarasztalás összege); f) 2014. évben keletkezett túlórák számáról megyénkénti, illetve megváltási mód (szabadidős, illetve kifizetett, esetleg megváltatlan) bontásban; Kovács István r. dandártábornok úr az ülésen elmondta, hogy 2014-ben kb. 9,1 milliárd Ft került e címen kifizetésre. Gazdasági főigazgató úr tájékoztatása szerint a korábbi években valóban gyakorlat volt, hogy a túlórákat év közben csak tologatták, hogy majd azokat év végén úgyis kifizeti a rendőrség, de ennek 2014-ben véget vetett a rendőrség vezetése, sőt a tavalyi évben emiatt vezetői felelősségre vonásokra is sor került. Mindezek alapján nem lehet kompenzálatlan túlóra, de ha mégis, úgy azt kérte konkrét szolgálati hely (rendőrfőkapitányság, rendőrkapitányság) illetve név/nevek megadásával jelezni, és ígéretet tett azok rendezésére (kifizetés). Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy természetesen csak a Robotzsaruban rögzített túlórák rendezésére van mód, mivel minden elrendelt, illetve teljesített túlórát ott kell rögzíteni. Mivel az ülést megelőzően érkezett hozzánk olyan tisztségviselői jelzés, mely szerint még 150 óra alatti 2014. évi túlórák vannak megváltatlanul és nem is várható azok helyi rendezése, ezért kérjük a konkrét eseteket irodánknak jelezni, hogy az elmaradt kompenzációt az ORFK gazdasági főigazgatójánál kezdeményezhessük!
9 A túlóra kérdéskörhöz kapcsolódóan kértük, hogy a rendőrség vezetése foglalkozzon az állomány nagyfokú leterheltségének problémájával. A megterhelő igénybevételt a tavalyi év túlórakiadások számadata (9,1 milliárd Ft túlóra kiadás) is igazol. Emellett a tagságtól is gyakorta érkezik jelzés, panasz a miatt, hogy szinte folyamatos igénybevétel történik munkáltatói részről. A szolgálat leadása után sokszor épp csak 8 óra pihenőidő telik el és már ismét berendelik őket túlszolgálatra, holott pl. csak 48 óra után lenne a rendes szolgálatuk. A fokozott igénybevétel miatti hosszabb távú negatív hatások (egészségromlás, stb.) elkerülése érdekében a problémával szükségesnek tartjuk a felső vezetés szintjén foglalkozni. g) 2014. évben a rendőrségnél alkalmazott közfoglalkoztatottak létszámáról, rendőri szervekre és tevékenységi körökre lebontva. Ezzel összefüggésben tájékoztatást kértünk arról, hogy ezen tevékenységfajtákra a rendőrség rendelkezik-e rendszeresített (munkavállalói, közalkalmazotti, stb.) státuszokkal, és miért nem inkább azokat töltik fel! Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a rendőrségnél rendszeresített (állománytáblás) közalkalmazotti létszám 2014. november 1-jén a rendészeti szakközépiskolákkal együtt 9237 fő, a munkajogi létszám 9204 fő (e tekintetben 33 fő létszám hiányról beszélhetünk), a számfejtett létszám pedig 2014. október 31-én 8964 fő, amely összesen 273 fő hiányt jelent. A közfoglalkoztatottak alapvetően takarítónői, segédmunkási, valamint postázó- helyi kézbesítői, illetve különféle karbantartó szakmunkási és irodai asszisztensi feladatokat látnak el, törekedve a rendőrség személyi állományának élet- és munkakörülményeinek javítása és az adminisztrációs feladatok csökkentésére. (Megjegyzés: munkakörönkénti és szervenkénti felmérés 2014. június hónapban készült.) A közfoglalkoztatás eredményeképpen a dologi költségvetés területén jelentős összegű megtakarítás jelentkezik a rendőri szerveknél. A rendőrségnél a munkavállalói létszámkategória esetében rendszeresített létszámról nem beszélhetünk, a 2014. november elsején a meglévő létszám 2091 fő, ebből 1162 fő fegyveres biztonsági őr. Összességében a rendőrség nem rendelkezik a közfoglalkoztatottak létszámával megegyező betöltetlen létszámhellyel, illetve foglalkoztatásukhoz szükséges költségvetési forrásokkal és olyan munkakörökkel, amelyeket betölthetnének. A közfoglalkoztatottak foglalkoztatása és finanszírozása a rendőri szervek és a területileg illetékes kormányhivatalok munkaügyi központjai között megkötött támogatási szerződések alapján történik. A rendőrség nem rendelkezik olyan munkakörökkel és státuszokkal amilyen feladatokat a közfoglalkoztatottak ellátnak (pl. határnyiladék tisztítás). A közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos kimutatást az 1. sz. melléklet tartalmazza. h) A megyei érdekegyeztetések 2014. évi gyakoriságáról. ORFK kimutatás a tájékoztatóhoz mellékelve. Bűnügyi technikusok juttatásainak egységesítése A korábbi RÉT üléseken szó esett a bűnügyi technikusok juttatásai terén országosan tapasztalt eltérésekről (van, ahol kapják a veszélyességi pótlékot és a pótszabadságot, míg más szolgálati helyeken nem), mely tekintetben szorgalmaztuk a pozitív egységesítést. A téma tárgyalása során kértük a tárgykörben készült rendőrségi összefoglaló jelentés közreadását.
10 Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság válasza szerint a vizsgálat megállapította, hogy a veszélyességi pótlék egységes folyósításának lehetősége vonatkozásában jogi, humánigazgatási, gazdasági és bűnügyi technikai szakemberek részvételével átfogó, feltáró jellegű munka folyt. Ennek eredménye a következők szerint összegezhető: A veszélyességi pótlék folyósíthatósága a megyék között fennálló eltérő munkafeltételek miatt kerül különbözőképp megítélésre. A jogosultság megállapítása minden esetben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető hatáskörébe tartozik. A jelenlegi jogi szabályozás mellett nem lehet egységes központi szempontrendszert kialakítani, illetve központi döntést hozni. Az egységes gyakorlat érdekében új pótlék bevezetése indokolt, a bizottság erre vonatkozó javaslatot tett. BSZKI bérfeszültség A BSZKI állományában változás történt 2014. április 01-jei hatállyal. A Szakértői Főosztályon ezzel eltérő státuszra kerültek az itt szolgálatot teljesítő hivatásosok, körülbelül 50-60 kolléga érintett. Ezen személyek átsorolására lenne szükség, hogy az Iasz. törvény hatálya alá kerülhessenek, tekintettel arra, hogy az itt dolgozó közalkalmazottak átsorolásra kerültek igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba, ezzel egy óriási bérfeszültség jött létre. Kértük ebben az ORFK segítségét. A BSZKI válasza szerint figyelemmel arra, hogy konkrét kérdés az Intézet felé nem érkezett és nem fogalmazódott meg, ezért az Intézet hivatásos állományú tagjai „bérfeszültségének” kialakulásáról és az Intézet foglalkoztatási környezetéről tudtak tájékoztatást adni. A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2007. január l-jei változása érintette a rendőrség állományában lévő igazságügyi szakértők tevékenységét. A Be. módosítása nem tette lehetővé, hogy a nyomozó hatóság tagja, mint szakértő járjon el. A törvényi előírásnak megfelelően a belügyminiszter 2007. február l-jei hatállyal berendelte az érintett szakértőket az Intézetbe. A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 2011. január 1-jével az Intézetet a Rendőrség szervezetébe integrálta. A rendeletnek való megfelelés - új szervezeti állománytábla - érdekében az érintettek berendelése megszüntetésre került, majd a tényleges intézeti állományba történő kinevezésük 2011. március 1-jei hatállyal valósult meg. Az Intézetben 2010. december 31-éig döntő létszámban közalkalmazottak dolgoztak (mintegy 170 fő), a berendelt hivatásos állományúak száma 40 fő körül alakult. A 2011. január 1-jétől integrált Intézet közel 350 fős státusza döntő többsége is közalkalmazotti maradt. A 2012. évi igazgató váltáshoz kapcsolódó győztes pályázat tartalmazta azt a célkitűzést, hogy az intézeti igazságügyi szakértői tevékenység azonos szolgálati jogviszony keretében valósuljon meg, figyelemmel arra, hogy az egyes büntetőeljárásokban közreműködő Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézetek állományába tartozó szakértők nem közalkalmazottak. 2013. évben nyílt meg ennek lehetősége, amikor a Rendőrség és a Belügyminisztérium vezetése eredményesen támogatta az Intézet szakmailag indokolt javaslatát. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 2014. március 1-jei hatállyal módosult, így az Intézetben az igazságügyi
11 szakértőként és szakértőjelöltként, valamint a technikusként foglalkoztatott munkatársak igazságügyi alkalmazottnak minősülnek, és az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó bértábla szerinti illetményben részesülnek. 2014. január 1-jétől kezdődően tudta az Intézet az Iasz. bértáblájában meghatározottal egyező illetményemelést végrehajtani. Tekintettel arra, hogy a döntés szerint a szakértői tevékenységet végző, közalkalmazottként foglalkoztatottak esetében nyílt lehetőség az emelkedett illetmények finanszírozására, a hivatásos állományban lévő szakértők átsorolása nem történhetett meg. A szakszervezet azon megjegyzése, hogy „intézeti közalkalmazottak” esetében történt meg az átsorolás, nem teljes körűen fedi a valós tényeket, figyelemmel arra, hogy az Intézetben ma is mintegy ötvenen dolgoznak közalkalmazotti jogviszonyban, a hivatásos (területi) szakértőkkel közel azonos számban. A szakszervezet által „óriási bérfeszültséggel” kapcsolatos megállapításokhoz fontosnak felhívni a figyelmet a következőkre: A korábbi években, egészen 2013. december 31-éig a hivatásos állományba tartozó szakértők illetmény és egyéb juttatásai általában magasabbak voltak, mint az - esetleg vele egy irodában - közalkalmazottként dolgozó jóval nagyobb létszámú szakértőké. Ebben az időszakban ellenkező előjelű volt az „óriási bérfeszültség”. Az eltérő illetmény-mérték a közalkalmazottként dolgozó intézeti alkalmazottak (közép- és felsőfokú, adott esetben több diplomás szakemberek) és a hivatásos állományúak között továbbra is fennáll. Az Intézet vezetésének is az a célja, hogy az azonos tevékenységet végző kollégák azonos foglalkoztatási jogviszonyban legyenek alkalmazva, ennek a lehetősége került megteremtésre azzal, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó szakértő kollégákat is az állománytábla szerint igazságügyi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatják. Amennyiben az Intézet részére az igazságügyi szolgálati jogviszony alá történő átsorolás pénzügyi forrását biztosítják, már nincs sem elvi sem jogi akadálya annak, hogy azok a hivatásos állományú szakértő munkatársaink, akik ezt vállalják, az Iasz. hatálya alá kerülhessenek. Bíznak abban, hogy a bérfeszültséget enyhítheti vagy akár meg is szüntetheti az új hivatásos szolgálati életpálya modell elfogadása és megvalósítása is. Az ülésen – szakszervezeti felvetésre – az ORFK képviselői ígéretet tettek arra, hogy az érintett hivatásos állományt nyilatkoztatni fogják jogviszonyuk alakulását illető szándékukról, azaz, hogy kérik-e igazságügyi szakértői állományba vételüket, azaz jogállásuk módosítását. Egyéb ruházati gondok Az októberi ruhaszemlék vonatkozásában több kolléga is jelezte a molinók hiányát, melyet a szemléken számon kértek rajtuk. A molinóhoz azonban nem lehet hozzájutni, van, aki csak a felszerelésekor kapott. Rossz méret leadása miatt indított fegyelmi eljárásra is van példa (téli kabát vonatkozásában), azzal az indokkal, hogy rossz méretet adott le a dolgozó. Extra méretű kabátot viszont nem lehetett igényelni, ugyanis ekkora méretben nem került legyártásra. Az árvízi védekezés vonatkozásában adtak védőruházatot a tanulói és a már próbaidős állománynak, ami a legtöbb esetben nem volt megfelelő méretű. Több esetben fordult elő, hogy saját bevetési ruházatot kellett használni, ami elszakadt, a bakancs megsérült. Ez jelezve is lett az Adyligeti RSZKI-n, de a válasz az volt, hogy a szakközépiskolához csak vezényelve
12 van, a vezénylő szerv viszont visszaküldte, hogy az iskola cserélje ki. Egy bakancs - ha eltörik - körülbelül negyvenezer forint. Egy pályakezdő illetménye is nagyon kevés. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a ruházati szemléken a rendőrség hivatásos állományú tagjának a belügyminiszter irányítása alá tartozó szemek egyenruhaellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről szóló 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet 1. számú melléklet 1. pontjában szereplő „A Rendőrség ruházati alapellátási normái (kivéve készenléti Rendőrség)” című táblázatban felsorolt termékekkel kell rendelkeznie. A ruhaszemléken ezeknek a termékeknek a meglétét, illetve minőségét kell ellenőrizni. A téli ing és téli alsó kiadása az utóbbi időben alsóruházati költségtérítés formájában történik, ezért a ruhaszemléken a téli ing és a téli alsó helyett azonos funkciójú termékek is elfogadhatóak, következésképpen a ruhaszemléken ezen termékek ellenőrzése a funkciónak való megfelelésre irányul. A természetbeni ellátásban szereplő termékek megrendelése során a méretek megadásáért az igényjogosult a felelős. Amennyiben a méretei alapján az igényjogosult konfekcióméretbe nem sorolható be, úgy egyedi méretű termék megrendelésére kell az igényt leadni. Télikabát vonatkozásában egyedi méret megrendelésére volt lehetőség. A hivatásos állománynak a szolgálat ellátás során (ide sorolva az árvízi védekezést is) megrongálódott egyenruházati termékekkel kapcsolatos ügyintézéseket (így különösen jótállás érvényesítése, szavatosság, kártérítés stb.) a vezénylő szervnek kell végrehajtania. A tanulói állomány vonatkozásában ezeket az ügyintézéseket a rendészeti szakközépiskolák saját állományuk tekintetében végzik. Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola tájékoztatása szerint az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola a teljes tanulói állományt ellátta védőruházattal. Nem felel meg a valóságnak az a felvetés, mely szerint ez a legtöbb esetben nem volt megfelelő méretű. Az I. évfolyam állományát a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruhaellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről szóló 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet alapján a rendészeti szakközépiskolák látják el a rendelet 10. mellékletében meghatározott alapellátási egyenruházati norma szerinti ruházati termékekkel. így a védekezési munkák során megsérült ruházat pótlása, illetve cseréje az I. évfolyam részére megtörtént. A II. évfolyam próbaidős hivatásos állományú tanulóit a rendeletben meghatározottak szerint kinevezésüket követően szolgálati helyük látja el egyenruhával, és fegyverzeti anyagokkal. Közülük többen jeleztek az egyenruházati termékkel kapcsolatos szavatossági igényt (pld.: bakancs gumírozásának elválása,) Ezért a próbaidősök tájékoztatást kaptak arról, hogy a rendelet alapján szavatossági igényeiket milyen módon tudják - a vezénylő szervük közbejöttével - a gyártó felé érvényesíteni. Az árvízi védekezésben részt vett személyi állományt 2014. november 5-én, a RÉT ülését megelőzően az iskola igazgatója személyesen tájékoztatta a fentiekről, mely alkalommal észrevételt, kifogást, panaszt nem fogalmaztak meg. Az állomány tájékoztatásán sajnálatos módon nem vettek részt, nem jelentek meg a szakszervezetek helyi képviselői.
Pongó Géza főtitkár
