FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Thököly út 172. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím:
[email protected] Szám:
FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET FŐTITKÁRÁNAK 2/2017. (III. 14.) számú TÁJÉKOZTATÓJA a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2017. 03. 13-ai üléséről A RÉT 2017. március 13-án megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozást Kovács István r. vezérőrnagy úr, az ORFK gazdasági főigazgatója vezette. Szakszervezetünket az ülésen Pongó Géza főtitkár úr és Dávid Tibor főtitkár-helyettes úr képviselték. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) RSZKI tanulók kinevezése Tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy a határvadász képzésekkel összefüggésben várható-e, hogy az első éves RSZKI tanulók a lakóhelyükhöz közeli rendőri szerv állományába kerülnek kinevezésre, vagy a határszolgálatot tervezik velük megerősíteni. Az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Utánpótlástervezési Osztály válasza szerint a tanulmányi ösztöndíj szerződésben a tanuló vállalja, hogy a szakképesítő vizsga eredményes teljesítését követően az ORFK által kijelölt rendőri szervvel hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít. A tanulók elosztásánál a szakmai prioritás elsődlegessége dönt, ugyanakkor az elmúlt évek gyakorlata szerint a tanulónak is van lehetősége prioritási sorrendet állítani, melyet a lehetőségekhez mérten a rendőrség figyelembe is vesz. Ehhez kapcsolódóan megkérdeztük továbbá, hogy várható-e, hogy a II. évesek előbb kerülnek kibocsájtásra, illetve az I. évesek kinevezését milyen hatállyal tervezi a rendőrség? Kovács István r. vezérőrnagy úr a feltett kérdésekre az ülésen nem tudott nyilatkozni, mivel egyrészt döntés az említett témákban még nem született, illetve a konkrét időpontok még nem kerültek meghatározásra.
2
A januári RÉT ülése szóban feltett kérdéseink között választ, pontosabban megerősítést kértünk az ORFK-tól arra, hogy a határrendész szakirányon végző rendészeti szakközépiskolások hosszú távon előmenetele biztosított lesz-e a későbbiekben: tovább tudnak-e majd lépni, vagy megrekednek a határrendészeti szakterületen. Az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Utánpótlásitervezési Osztály válasza értelmében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. § (2) bekezdése alapján a rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő szakképzettséggel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai alapképzettséggel kell rendelkeznie. A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet határozza meg a szolgálati beosztásokhoz tartozó képesítési követelményeket. A norma nem zárja ki, és az „A” és „B” besorolási kategóriába egyéb rendészeti képesítési követelményhez sem köti azt, hogy a határrendész szakirányon végzők a Rendőrség más szakterületeinél kerüljenek szolgálati beosztásba kinevezésre. Teljesítményjuttatás elosztása 2016. decemberben más miniszteri tárcák illetve ágazatok dolgozói (pl. katonák, postások, köztisztviselők) külön juttatásban részesültek. A Hszt. hatálya alá tartozók 2017-ben is a teljesítményjuttatás keretein belül kaphatnak plusz díjazást, melyre a médiahírek szerit az idei évben bővebb pénzügyi keret áll majd rendelkezésére a rendőrségnek. A tavalyi évhez hasonlóan ismételten indítványoztuk, hogy a hivatásos állomány mellett a közalkalmazotti, munkavállalói állományból is részesüljenek a keret terhére akár egyösszegű jutalom formájában elismerésben azok a kollégák, akik a hivatásosokhoz hasonlóan kivették/kiveszik részüket a feladatok végrehajtásában, hozzájárulva az elért eredményekhez. Tájékoztatást kértünk a rendőrség vezetésének a javaslattal kapcsolatos álláspontjáról, elutasítás esetén a döntést alátámasztó indokok megjelölésével. Az ülés keretében csupán arról kaptunk tájékoztatást, hogy a korábbiakhoz képest kb. 42,7 %-kal magasabb keretösszeg áll rendelkezésre teljesítményjuttatásra. A kifizetésre a tavalyi évhez hasonlóan két részletben, a májusi és októberi fizetéssel kerül majd sor. A nem hivatásos jogviszonyban állók elismerésben részesítésével kapcsolatban nem ad okot a bizakodásra, hogy az ülésen elhangzottak szerint pl. a közalkalmazotti állomány esetében a jogszabályok alapján keresetkiegészítés formájában kerülhetne erre sor, azonban mivel a munkáltatói döntésű illetményrészek értékmegőrzéséhez is 2,4
3
milliárd Ft még hiányzik, plusz juttatások finanszírozására nincs kerete a rendőrségnek. A választ természetesen nem tudjuk elfogadni, véleményünk szerint a rendőrségnek a kötelező s az adható juttatások költségvetési fedezetének megteremtését kiemelten kell kezelnie, és arra a felettes szervek, így a Belügyminisztérium vezetésének figyelmét ismételten és folyamatosan fel kellene hívniuk! Közalkalmazotti bérrendezés A RÉT januári soros ülésének kiemelt témája volt, hogy a 2017. évi 15, illetve 25 %os minimálbér/garantált bérminimum emelkedés a közalkalmazotti állomány kb. felénél azt eredményezte, hogy az addigi kisebb-nagyobb összegű munkáltatói döntésű illemtényrészük lenullázódott, mert azt a kötelező garantált illemtény emelésére csoportosították át a rendőrségi munkáltatók. Továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a hosszabb szolgálati idő elismeréseként (fizetési fokozatokban történő előresorolásokhoz kapcsolódó kollektív szerződéses juttatások) vagy egyéb jogcímeken (pl. többlet teljesítmény, kimagasló munkavégzés, magasabb képzettség megszerzése) adott pénzbeli elismerések elvonásra kerültek. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács 2017. január 16-ai ülésén elhangzott, hogy a közalkalmazotti állomány illetményemelésére jelenleg 3,8 milliárd Ft-ra lenne szükség ahhoz, hogy az végrehajtásra kerüljön. Ezen összegből 2,4 milliárd Ft hiányzik, a fennmaradó 1,4 milliárd Ft-ot a kormányzat biztosítja. A rendszerben nincs rendelkezésre álló keret, amelyet ezen kérdéskör rendezésére lehetne felhasználni. A fentiekhez kapcsolódóan a közalkalmazottak 2013. augusztus 01-el elmulasztott garantált illetményemelésének problémájáról is ismételten szó esett az ülésen, mellyel kapcsolatban továbbra is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a peren kívüli rendezés felsőbb döntést és főként pénzügyi fedezet biztosítását igényli. Az idő múlása nyilvánvalóan a munkáltató malmára hajtja a vizet, mivel minden egyes hónappal csökken a kifizetendő illetménykülönbözet összege. Határszolgálat egészségügyi problémák Korábban tájékoztatást kértünk a déli határszakaszon szolgálatot teljesítő állomány körében felmerült járványkörülményekről és az arra vonatkozóan, hogy mi okozta a problémát. Kértük az ORFK vezetését, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt az egészségügyi szolgálatok a problémák kiküszöbölésére. Az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály tájékoztatása szerint a 2017. januárjában bekövetkezett járványügyi esemény során összesen 126 fő megbetegedéséről kaptunk jelentést. A megbetegedések
4
3 nap leforgása alatt jelentkeztek, amelyek nagyobb hányada az első két nap következett be. A járványügyi esemény során jellemzően hasmenésre, hányingerre, hányásra, hidegrázásra panaszkodtak. A megbetegedett személyek részére a Rendőrség diétás ellátást és tüneti gyógyszereket is biztosított. A kialakult járvánnyal összefüggésben, a további megbetegedések megelőzése érdekében, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi szakemberei széleskörű ellenőrzést tartottak a Bács-Kiskun, valamint a Csongrád megyei határszakaszon, illetve a rendőri állomány részére biztosított szálláshelyeken, tálaló-melegítő konyhákon, főzőkonyhákon, melyek tapasztalatai alapján a szükséges intézkedések minden esetben megtörténtek. A Rendőrség a járvány további terjedésének megakadályozása érdekében a szükséges járványügyi intézkedéseket megtette, melyek döntően az alábbiakra terjedtek ki: Szükség esetén egyszer használatos evő-, és tálaló eszközök kötelező alkalmazására; A WC-kben szórófejes, széles spektrumú felület-fertőtlenítőszer alkalmazására; Tájékoztatók, plakátok kihelyezésére, az állomány figyelmének felhívására a fokozott személyi higiénére. Víz nélkül alkalmazható kézfertőtlenítő szer maradéktalan személyenkénti rendelkezésre állásának biztosítására; Panaszos, tüneteket produkáló, beteg személyek azonnali kiemelésére a közösségből, és elkülönítésükre. Felületek, bútorzat, mosdók, WC-k fertőtlenítő takarítására. Az általános megelőző intézkedések vonatkozásában a fentebb hivatkozott Módszertani útmutató rendelkezései az irányadóak. A járványügyi vizsgálat eredményeinek elemzése arra enged következtetni, hogy a megbetegedéseket kiváltó járványt feltehetőleg több, egymástól független fertőző megbetegedés egyidejű jelenléte okozta. A megbetegedéseket a calici-vírus és az ételmérgezés egyidejű megjelenése váltotta ki. Az ételmérgezést egy külső szolgáltató által működtetett élelmezési egységben jelentkező élelmiszer-higiéniai hiányosság váltotta ki. Az érintett szolgáltatóval szemben a civil élelmiszerbiztonsági hatóság a szükséges intézkedéseket megtette. A Rendőrség az érintett szolgáltatóval a szerződést megszüntette. A járványügyi eseményekkel összefüggésben végrehajtott, széleskörű, nagy erőt megmozgató, ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a személyi állomány részére biztosított szálláshelyek kulturált elhelyezést nyújtanak. A higiénés feltételek rendelkezésre állnak a megbetegedések elkerüléséhez. Mindezen intézkedések ellenére, az eltérő személyi higiénés kulturáltság és magatartás bármikor előidézhet a fentiekhez hasonló eseményt. Tekintettel arra, hogy a szálláshelyek zártabb közösségeiben egy járvány kialakulásának kockázata magasabb az átlagosnál, így kizárni nem lehet a sporadikus megbetegedések előfordulását. Ezen kockázat csökkentése érdekében az egészségügyi és munkavédelmi szakterület kiemelt figyelmet fordít az állomány elhelyezési és étkezési körülményeinek vizsgálatára. Ruha, ruhapénz
5
A januári RÉT ülésen szóban feltett kérdéseink között a ruházattal, ruhapénzzel kapcsolatos kérdések is szerepeltek, legfőképp a visszatérő méretproblémák. A gyakorlat az, hogy a felmérés úgy zajlik, hogy a kollégáknak kell megadniuk, hogy milyen méretre van szükségek. Egyrészt gyakori probléma, hogy a hivatalos mérettábla méretek és az egyenruházatban azon a számozáson/megnevezésen futó méretek között elve nem kis különbség mutatkozik, de egyéb gondok is felmerülnek. A méretigény leadása és a tényleges ellátás között annyi idő telik el, hogy a kollégák alkata jelentősen megváltozik (fogyás, hízás). Az ilyen változások esetében a cégnek jó lenne biztosítania, hogy a ruházatot cseréljék. Információink szerint azonban a hozzáállás a gyakorlatban sajnos az, hogy „ezt rendelted, ezt kapod.” Legalább olyan lehetőség lenne, hogy ha csökkentett áron is, de a csere megoldható lenne a ruházati boltban. A ruhapénz és elszámolás tekintetében indítványoztuk - annak reményében, hogy egyszer végre nem kerül sor újabb és újabb egyenruhacserére/ellátásra - hogy a ruhapénz terhére pl. mosószer, illetve ruházati átalakítás számlák is elfogadásra kerüljenek: az előbbi a ruházat tisztántartása, az utóbbi pedig a már említett ruházat átalakítás szükségessége miatt indokolt.” Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a ruházati terméket biztosító Bv. Holding és a rendőri szervek között megkötött szerződések 5%-os méretcsere lehetőséget tartalmaznak, amely alapján az érintett rendőri szervek ruházati előadói végzik a nem megfelelő méretű ruházat cseréjét. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 16. § (1) bekezdése szerint a ruházati utánpótlási ellátmány rendeltetése a szolgálati feladatok ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzése. Ezért nincs mód annak a mosatásra és az átalakításra történő kiterjesztésére. A ruházati témához kapcsolódón az ülésen jeleztük, hogy az évek óta stagnáló ruhapénz összegét szükségesnek tartjuk felemelni: a ruházati cikkek – melyeket időrőlidőre cserélnie kell a kollégáknak – ugyanis egyre költségesebbek. Pl. a most rendszerbe kerülő csapadékvédő felszerelés (kabát, nadrág) értéke 104.000 Ft, de említhetnénk a bakancs, bőrkabát, pulóver, de akár csak a szolgálati sapka esetét is, melyek az irreálisan magas árukkal ugyancsak nagy visszhangot kaptak az állomány körében. Az ORFK képviselőitől azt kértük az ülésen, hogy a rendőrség vezetése is támogassa, illetve indítványozza a ruhapénz összegének felemelését. FBŐ-sök saját mobiltelefon használata A RÉT előző soros ülésén választ kértünk arra, hogy mi indokolja, hogy általánosságban tiltva van az FBŐ-söknek a saját mobiltelefon magánál tartása a
6
szolgálat közben. Pedig pl. kapus szolgálatban nem veszélyezteti a szolgálat ellátását, főként hétvégeken vagy éjszaka. Az ülésen ígértet kaptunk az ORFK képviselőitől a probléma kivizsgálására és megválaszolására. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság válasza szerint a technika fejlődésével ma már mindenki számára elérhetővé váltak az olyan mobiltelefon készülékek, melyek nem csak telefonbeszélgetésre, hanem egyéb alkalmazások futtatására is képesek. A fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet 28. § (1) bekezdése értelmében a felállított őrnek az őrhelyen tilos minden olyan tevékenységet végezni, ami a szolgálat ellátásától figyelmét elvonja. A nyílt rendőrségi objektumokban szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őrök nem csak „kapus” szolgálatot látnak el, feladatuk az objektum őrzése, védelme, a személyés gépjármű forgalom ellenőrzött, dokumentált formában történő lebonyolítása. Mivel a jelenlegi mobiltelefonokon szinte kivétel nélkül találhatóak olyan alkalmazások, melyek használata az őr figyelmét elvonhatja, az Országos Rendőr-főkapitányság saját szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség tevékenységéről szóló 52/2010. (OT 30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: utasítás) 36/A. pontja megtiltja, hogy az őr a szolgálatellátása során mobilrádiótelefon készüléket magáncélú használatra tartson magánál. Igazodva az egyedi élethelyzetekhez, az utasítás lehetővé teszi, hogy a tilalom alól az őrparancsnok - az érintett indokolt írásbeli kérelmére, eseti jelleggel - írásban felmentést adjon, amelyet az eligazító füzetbe kell bejegyezni. Fizikai felmérés és hozzá kapcsolódó munkaidő-kedvezmény A januári soros RÉT ülésen az 50 év feletti hivatásos állományt érintően megkérdeztük, hogy azt a fizikai felmérésre már nem kötelezett életkorú állomány is igénybe veheti-e. Információink szerint ugyanis vannak szolgálati helyek, ahol az az álláspont, hogy az említett személyeknek a kedvezmény nem jár, mivel a fizikai felmérő elvégzésére sem kötelezettek. A témához kapcsolódóan az ülésen jeleztük azt a problémát is, hogy a fizikai felmérés során az életkor kitolódására is figyelemmel jobban kellene sávozni a fizikai felmérési szinteket/elvárásokat: ugyanaz az elvárás egy 45 évessel és 55 évessel szemben is, amit már csak az életkori sajátosságokra is figyelemmel méltánytalannak tartunk. A probléma annál is égetőbb, mivel egy év végi jogszabály módosítás (57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendeletet módosító 55/2016. (XII. 22.) BM rendelet) 50 évről 56 évre megnövelte a fizikai felmérésen való részvételi kötelezettség életkori határát. Ezt természetesen eltúlzottnak tartjuk, ezért annak mielőbbi lecsökkentését indítványozzuk!
7
Az ORFK Hivatal Jogi Főosztály válasza szerint az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet 11. § (1) bekezdésének 2017. január 1-jei hatályú módosításával a fizikai alkalmassági vizsgálatra kötelezettek korhatára 56 évre emelkedett, ennek értelmében a fizikai alkalmasság megállapítása céljából 56 éves életkor alatt kell fizikai (erőnléti) állapotfelmérésen részt venni. A beosztáshoz szükséges fizikai alkalmasság ellenőrzéséről szóló 43/2010. (OT 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 41. pontja úgy rendelkezik, hogy „Az állományilletékes parancsnokok gondoskodnak az alkalmasság elérését és szinten tartását szolgáló felkészülés érdekében szükséges heti két óra sportcélú szolgálatmentesség engedélyezéséről, (...)”, amelynek értelmében a szabadidő kifejezett célja az, hogy a hivatásos állományú képes legyen teljesíteni a rá vonatkozó fizikai alkalmassági követelményeket. Miután az 56. életévüket betöltött hivatásosok fizikai (erőnléti) állapotfelmérésen történő részvételre nem kötelezettek, az Utasítás alapján járó szolgálatmentesség biztosítása részükre nem indokolt. A fentiektől függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlására - az Utasításban általánosan meghatározott előíráson túlmenően - az irányítása alá tartozó állomány vonatkozásában dönthet az egyes foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó szabályozás keretei között szolgálatmentesség biztosításáról, akár sportolási célból is. Az ülésen szóban kifogásoltuk azt is, hogy tudomásunk szerint egyes szolgálati helyeken (pl. BRFK) kötelezően előírják, hogy hol lehet letölteni a heti 2 óra sport felkészülési időt. Ez véleményünk szerint indokolatlan korlátozás, ezért kértük az ORFK adjon szakmai iránymutatást a rendőri szervek irányába az egységes és szabályszerű eljárás működtetése érdekében. Jubileumi jutalom összegének számítási alapja Az előz RÉT ülésen tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy a 2015. évi XLII. törvény (új Hszt.) hatálybalépése óta hogyan történik a jubileumi jutalmak elszámolása. Elsősorban a január 1.-jei jogosultsági időponttól számított jubileumi jutalmak vonatkozásában kértük a kérdés megválaszolását. Információink szerint ugyanis ez esetben a december 31-én érvényes díjazást alapul véve kerül sor a számfejtésre és kifizetésre, ezáltal a január 1-jei illetményemelés a jubileumi jutalom összegében nem jelenik meg. Tájékoztatást kértünk az országos jubileumi jutalom kifizetési gyakorlatról. A januári RÉT ülésen szóban elhangzott ORFK tájékoztatást követően írásban az az álláspont került megerősítésre, mely szerint a 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet alapján a december 31-ei illetmény alapulvételével kerülhet sor a január 1-jei induló időpontú jubileumi jutalmak kifizetésére.
8
Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint ugyanis a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 12. § (1)-(2) bekezdése szerint: a Hszt. 166. § (2) bekezdése alapján a jubileumi jutalom szempontjából az esedékesség napja a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő utolsó napja. A jubileumi jutalom összegét az esedékesség napján érvényes havi távolléti díj alapján kell megállapítani. Határszolgálat problémák A RÉT korábbi ülésén jeleztük azt is, hogy a szakszervezetünkhöz érkezett jelzés szerint eltérő bánásmódban részesül a déli határ mentén szolgálatot teljesítő állomány. Az Ibh és Gyoda mellett odavezényelt állománynak (Rendőr, Honvéd) kap könnyítést a rendkívüli hidegben. Emelt szintű ellátásban részesülnek. Egyszeri 8.000,- Ft ruházati pótlást is kapnak. A helyi állománynak ugyanakkor pl. csak 30 perces egyszeri munkaközi szünet jár. A helyi állomány pl. gépkocsizó, okmányoló, gyalogos járőrszolgálatot is ellát, sőt a migránsok elfogását is végzi, van, amikor több órás gyaloglás árán. Intézkedést kértünk a jelzett különbségtétel megszüntetésére. A Készenléti Rendőrség Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság válasza szerint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. számú BM rendelet (V.10.) 2. sz. melléklet a) Megjegyzésben foglaltak szerint: „A termékek természetbeni biztosítása helyett alsóruházati költségtérítés kerül kifizetésre, összege 10 000 Ft. A csapatszolgálati feladatokat ellátó állomány (csapatszolgálati századok, a Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Alosztály és a Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Osztály) részére további bruttó 8000 Ft egyszeri juttatást kell biztosítani alsóruházat-kiegészítési költségtérítés címen, a plusz egy-egy darab téli ing, téli alsó beszerzésére. Az alsóruházati költségtérítés és az alsóruházat-kiegészítési költségtérítési elszámolási rendje megegyezik a ruházati utánpótlási ellátmány elszámolási rendjével. A beszerzendő termékek színe sötétkék vagy fekete. A téli ing és a téli alsó alkalmasságát a funkciónak való megfelelés határozza meg. Az alsóruházati költségtérítés csak a felszerelő állomány részére biztosítható." A fentiek alapján került kifizetésre a csapatszolgálati feladatokat ellátó igényjogosultak részére a bruttó 8000 Ft egyszeri juttatás alsóruházat-kiegészítési költségtérítés címen. Készenlét, kiemelt készenlét
9
Megkérdeztük az ORFK álláspontját a déli határra szolgálatteljesítési idejének minősítésével kapcsolatban.
átrendelt
állomány
Az ORFK Hivatal Jogi Főosztály válasza szerint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 60. § (1) bekezdése értelmében az átrendelés a szolgálati viszony módosításának egyik esete, amely azt takarja, hogy a hivatásos állomány tagját szolgálati érdekből, eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett, a rendvédelmi szerv egy másik szervezeti egységénél, akár egy másik helységben történő szolgálatteljesítésre kötelezik annak érdekében, hogy meghatározott szolgálati feladatot ott teljesítsen. Az átrendelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálatát ugyanazokon a módokon láthatja el, mint átrendelés nélkül: teljesíthet rendes szolgálatot, elrendelhető részére készenlét és kiemelt készenlét is. Ezen lehetőségek közül a rendvédelmi szerv a felmerült szakmai igénynek, a szolgálati érdeknek megfelelően választ. Abban az esetben, ha a szolgálati érdek azt kívánja meg, hogy az átrendelt állomány tagja egy meghatározott időszakban folyamatosan szolgálatra igénybe vehető legyen, de nincs szükség annak előírására, hogy pontosan hol tartózkodjon (az állományilletékes parancsnok nem határozza meg a rendelkezésre állás időtartama alatt a tartózkodás helyét, tehát az állomány tagja a szálláshelyet elhagyhatja), akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a készenlét elrendelése indokolt [Hszt. 141. § (1) bekezdés]. Ha az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre állás helyét pontosan meghatározza (ami nem lehet a szolgálatteljesítési hely közigazgatási határán belül, illetve nem lehet azonos a szolgálati feladatok elvégzésének tényleges végrehajtási helyével), akkor a kiemelt készenlét elrendelése szükséges [Hszt. 141. § (2) bekezdés]. Ha az átrendelt állomány esetében a szakmai igény - a szolgálati érdek - csak arra terjed ki, hogy az állomány tagja az előre közölt következő szolgálatteljesítés időpontjában lépjen szolgálatba, azonban ezen időpontig rendelkezésre állást nem kell biztosítania, úgy a készenlét elrendelése nem indokolható. A déli határon átrendelés alatt lévő hivatásos állományúak esetében tehát nemcsak a rendes szolgálat és a kiemelt készenlét merülhet fel, hanem „rendes” készenlétben is lehetnek. Az ORFK válasz alapján a 2017. január 01-jével – hosszú és reményteli várakozással bevezetett kiemelt készenlétről elmondhatjuk, hogy az elméleti lehetőség adott az átlagosnál kedvezőtlenebb szolgálatteljesítési feltételek kompenzálására, a gyakorlatban azonba mégsem alkalmazzák, illetve akarják alkalmazni a rendőrségi munkáltatók. Vagyis történt is változás meg nem is a több éve megoldatlan szolgálati feladatra történő rendelkezésre állás terén. FÜV alkalmatlanság tapasztalatai
10
Tájékoztatást kértünk, hogy a 2016. évben hány munkavállaló esetében került megállapításra FÜV eljárás keretében, hogy szolgálatra vagy beosztásra alkalmatlanná vált, ezen esetekben hányan fogadták el a felajánlott másik beosztást, az el nem fogadott felajánlott más beosztások esetében alacsonyabb illetmény volt-e a jellemző. Azaz arról is tájékoztatást kértünk, hogy mennyiben valósulnak meg az életpályamodellben foglalt elvek, mivel információink szerint a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján az egészségi, fizikai okok miatt 2016-ban alkalmatlanná váltak nagy része az utcán kötött ki. Arról is tájékoztatást kértünk, hogy van-e azzal kapcsolatban bármiféle munkáltatói gondolkodás, koncepció, hogy ezen munkavállalók hogyan kerülhetnének olyan helyzetbe, hogy egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy járadékra legyenek jogosultak. Az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Felülvizsgáló Osztály válasza szerint a 2016. évben a FÜV eljárások során a Rendőrség vonatkozásában jogerőre emelkedett – „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” és „Jelen beosztásában alkalmatlan” minősítésű – FÜV határozatok száma 88 volt. A FÜV határozatok megoszlása: hivatásos szolgálatra alkalmatlan 75 fő, míg jelen beosztásában alkalmatlan 13 fő. Határvédelem finanszírozása Tájékoztatást kértünk, hogy a 2016-os évben a határvédelem milyen összegbe került, azt miként finanszírozták, milyen alap lett arra létrehozva, kik hozták létre stb. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint az illegális migráció kezelésével kapcsolatban 2016-ban összesen 33 278,5 millió Ft kiadása keletkezett a Rendőrségnek. Ennek finanszírozására nincs létrehozva külön pénzügyi alap; a kiadásokat a Kormány határozatokban biztosítja. Az alábbi kérdéseinkre sem a RÉT ülést megelőzően írásban, sem az ülésen szóban nem kaptunk választ. Az ülésen elhangzott ígéret szerint azok megvitatására 2017. április 10-én, soron kívüli RÉT ülés keretében kerül majd sor, amennyiben az illetékes szakterületek a válaszadást, illetve adatszolgáltatást addig teljesítik. Közalkalmazottak határszolgálatra átirányítása A közalkalmazotti állomány határrendészeti feladatra történő „vezénylésével” kapcsolatban az alábbiakról kérünk tájékoztatást: 1.) Miért a közalkalmazotti állományt osztják be rendszeresen a határőrizeti csapatszolgálati logisztikai feladatok ellátására, amikor az előző kormányzati
11
ciklusban 3 ezer fővel növelték a hivatásos állomány létszámát, és jelenleg újabb 3 ezer határvadásznak nevezett rendőr gyorstalpalós kiképzése van folyamatban? 2.) A fentiek szerint beosztott közalkalmazotti állományt is egységesen a szakmunkás minimálbéren foglalkoztatja a rendőrség? Amennyiben igen, kapnak-e valamiféle külön juttatást, költségtérítést a nem önként vállalt feladat ellátásáért? A kirendelés előtti hónapokban megkeresett, de a kirendelés miatt kieső túlórapénzt kompenzálja a rendőrség? Amennyiben nem, miért nem? 3.) A kávé és teafőzésre, ételosztásra kirendelt közalkalmazotti állomány fokozott egészségügyi szűréséről gondoskodnak? Adómentes lakástámogatási cafetéria eltörlése Tájékoztatást kérünk arra vonatkozóan, hogy mit tett, illetve mit szándékozik tenni a rendőrség vezetése az idei évben eltörölt adómentes lakástámogatási cafetéria juttatás miatt anyagi veszteséget szenvedett, illetve szenvedő kollégák megsegítésére? Tisztában vannak-e vele, hogy a tavaly év végi cafetéria "közvéleménykutatás" tartalma miatt és az előző évek pozitívabb lehetőségei miatt, sok kolléga anyagi nehézség elé kerül. Pl. lakáshitelt, munkáltatói kölcsönt vettek fel, mert a cafetéria tavalyi és előtti lakáshitelbe törlesztése lehetőséget adott. Nyaralni nem tudtak menni, de lett fedél a fejük felett. Sokan, akiknek háza elment, vagy nem sikerült összegyűjteni, azok a beígért (felmérés alapján) albérleti ráfordításban láttak részmegoldást napi életvitelükben. A 2017. évi rendőrségi-rendvédelmi szabályozók eredményeként az eddigi megcsúszott lakáshitelesek táborát tovább „sikerült” szélesíteni, illetve azokat, akik pedig ezzel a lehetőséggel talán kilábaltak volna, visszataszították az adósság mocsárba. A szabályozó változásával negatívan érintett elkeseredett kollégákban joggal merül fel a kérdés: pusztán figyelmetlenség vagy egyenes szándék vezérelte a belső szabályozást gyökeresen átalakító normaalkotókat? Tervezik- e, hogy a fentiek tükrében növelik a segélyezések alapját: segélyekre fordítható keret összegének növelése a megyei szociális bizottságok részére? Statisztikák, kimutatások A fenti problémafelvetéseinkhez is kapcsolódóan tételes kimutatást kérünk arról, hogy a rendőrség állományába tartozó: 1.) közalkalmazottak hány százaléka és konkrétan hány fő részesült 2017-ben tényleges illetményemelésben?
12
2.) A munkavállalók hány százaléka és konkrétan hány fő részesült 2017-ben tényleges béremelésben? 3.) A közalkalmazotti és a munkavállalói állomány hány százalékát foglalkoztatja a rendőrség a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon? 4.) Mekkora összegű költségvetési fedezetre lenne szüksége a rendőrségnek a közalkalmazotti és a munkavállalói állomány bérének egységes 10 %-os emeléséhez? 5.) A hivatásos tiszthelyettesi állomány hány százaléka és konkrétan hány fő részesült 2017-ben tényleges illetményemelésben? 6.) a hivatásos tiszti állomány hány százaléka és konkrétan hány fő részesült 2017-ben tényleges illetményemelésben? 7.) A 2016. évi teljesítmény-juttatásból: a) a hivatásos állomány hány százaléka részesült? b) tiszti - tiszthelyettesi bontásban átlagosan hány forintot fizettek ki az állománynak teljesítmény-juttatás címén? c) a kifizetett teljesítményjuttatás rendőrségi szinten a bérköltségek hány százalékát tette ki? 8.) 2017-ben milyen összeg áll rendelkezésre a teljesítmény-juttatás biztosításához, abból hány fő és milyen összegben részesülhet? 9.) 2016-ban a rendőrség hány fő számára és átlagosan milyen összegben biztosított kamatmentes munkáltatói lakáscélú támogatást? 10.) 2016-ban hány fő kamatmentes munkáltatói lakáscélú támogatási igényét utasították el? 11.) 2017-ben hány kamatmentes munkáltatói lakáscélú támogatási igény vár elbírálásra, és ezek kielégítésére milyen költségvetési fedezettel rendelkezik a rendőrség? 12.) a jelenleg ismert kamatmentes munkáltatói lakáscélú támogatási igények 3 éven belüli kielégítéséhez évente milyen összegű költségvetési forrásra lenne szüksége a rendőrségnek? Kényszerszállító járművek állapota Tájékoztatást kérünk arra vonatkozóan, hogy mikor tervezi a rendőrség a déli határnál szolgálatot teljesítő állomány kényszer szállító járműveinek cseréjét, vagy felújítását?
13
Információink szerint ugyanis sok gépjármű szenved műszaki - motorikus hibával, problémás az indítás, akadoznak vagy nem működnek a váltók, az irányjelzők, a fűtési rendszerek. Amennyiben egy, vagy több gépjármű egyszerre szervizbe kerül, nincs lehetőség azonnali korszerű cserére, így a régi kiöregedett járművek kerülnek elő, amelyek a fentebb említett hibákkal rendelkeznek, de még használatban tarják őket. Nehézkes a fontos járművek azonnali-sürgős javítása, alkatrész utánpótlása. Az említettek miatt a gépjárművet használók már többszörös kockázati tényezőknek vannak kitéve, mert nem tudják betartani a közlekedési szabályokat, rosszak a biztonságtechnikai eszközök (nyitó-záró szerkezetek), nem tudják betartani a vezetés által megkövetelt szállítási időket.
Pongó Géza főtitkár
