1 Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet Környezetmérnöki Tanszék Hallgatói segédlet, Győr, 2012. aug. 23.
A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS, ZÁRÓVIZSGÁZÁS ELJÁRÁSI RENDJE, KÖVETELMÉNYEI, HATÁRIDŐK 2012/2013. tanév I. félév
1. Szakdolgozat téma és konzulens választás A hallgató a saját érdeklődési területe és lehetősége szerint választ témát, vagy a leendő konzulensekkel való beszélgetés során irányítottan keres. Két konzulenst kell választani: • Belső konzulenst a tanszék oktatói közül. • Külső konzulenst a választott témához kapcsolódó szakterületről. A külső konzulens csak diplomás szakember lehet! A tanszék oktatói, segítségképpen a tanácstalan hallgatóknak, minden félévben meghirdetnek szakdolgozati témákat, melyek a tanszéki faliújságra kerülnek kifüggesztésre, legkésőbb a záróvizsga tanévét megelőző tanév szorgalmi időszak utolsó előtti hetében (2012. ápr. 30.- máj. 4.). Az oktatók természetesen egyéb témákat is elvállalnak a szakterületükön belül. Az oktatók szakterületei tanszék honlapján (www.sze.hu/kornyezet) a szakdolgozók menüpont alatt megtalálhatóak. A Környezetmérnöki Tanszék döntése értelmében belső konzulens választás csak a tanszéken található konzulensi füzetben lehetséges. Ebben a füzetben minden konzultációt vállaló oktató minden szakterülete és kutatási területe fel van sorolva. Az oktatói terhelés egyenletessé tétele érdekében az egy oktató által vállalható hallgatói létszámot a tanszék félévenként 10 főre korlátozta. Ezért célszerű minél előbb jelentkezni a választott konzulensnél, hogy a létszámkeretbe beférjenek. A feliratkozás módja a következő: 1) Meg kell keresni a kiválasztott oktatót, és megkérdezni, hogy a hallgató által hozott, vagy az oktató által ajánlott témát vállalja-e. 2) Pozitív döntés esetén lehet feliratkozni a füzetben található táblázatba. 3) A feliratkozás akkor érvényes, ha az oktató ezt aláírásával igazolja. A téma és konzulens választás hivatalos adminisztrációja és határideje A hallgatónak szakdolgozat feladatot kell választania a záróvizsga félévét megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó előtti hete + 4. hét végéig (2012. jún. 1.) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) 6. melléklete szerinti adatlap felhasználásával, tanszéken történő leadásával. Az adatlapot a külső és belső konzulenssel egyeztetve kell kitölteni. A „Részfeladatok”-at a belső konzulens adja meg a hallgató számára! A tanszék a záróvizsga félévének bejelentkezési hetének kezdetéig (2012. aug. 21.) engedélyezi a szakdolgozat feladatot, a TVSZ 6. mellékletének felhasználásával.
2 A tanszék az engedélyezés után 15 napon belül (legkésőbb 2012. szept. 5.) átadja a hallgatónak a belső címlap mintáját, a konzultációs lapot (TVSZ 7. melléklet), a szakdolgozat formai követelményeiről szóló útmutatót és az esetleges egyéb szükséges tájékoztatókat. A hallgató a záróvizsga féléve bejelentkezési hetének végéig (2012. szept. 1.) jelentkezik a HIR-ben (Neptun rendszerben) a belső konzulens diplomamunka kurzusára. A hallgató kötelessége, hogy a konzulensekkel időpontot egyeztessen a konzultációk időpontjáról, és a konzultációkon való részvételét a konzultációs lapon (TVSZ 7. melléklet) igazoltassa.
2. Irodalomgyűjtés és elemzés Minden tanulmány írásához, így a szakdolgozat készítéséhez is hozzátartozik az irodalomgyűjtés. Az irodalomgyűjtés során minden olyan szakirodalmat, amit kezünkbe fogunk, és megnézünk (még ha végül nem is fogjuk felhasználni), a hivatkozási szabályoknak megfelelően feljegyzünk, hogy akkor is elkészíthessük a hivatkozások jegyzékét, ha már a könyveket visszavittük a könyvtárba.(A hivatkozásoknak szabványa is van: MSZ ISO 690.) 2.1. Tanulmány végi hivatkozások A szakdolgozat írásánál kötelezően a Harvard típusú hivatkozást kell használni, amelynek az ismertető jegyei a következők (a tanulmány végi irodalmi hivatkozások listáján ebben a sorrendben kell feltüntetni): • • • • • • • • •
szerző(k) neve évszám (zárójelben) mű címe kiadás (hányadik kiadás) kötet (hányadik kötet) kiadó (könyv esetén) vagy folyóirat címe (cikk esetében) évfolyam, szám vagy hónap (folyóiratnál) oldalszám, terjedelem (nem kötelező a szabvány szerint) hely, ahol megjelent (város, esetleg ország)
A feljegyzett szakirodalmi elemeket a szerzők családneve szerinti abc sorrendbe kell rakni! Ezért a külföldi neveket is megfordítjuk, pl: Melvin Benarde helyett Benarde, Melvin (így a B betűhöz fog kerülni). Ilyenkor vesszőt teszünk a két név közé. Így, ha a szakdolgozat átdolgozásánál valamelyik gyűjtött irodalmunk kimarad, nem okoz kavarodást, egyszerűen kihagyható a névsorból, nem kell újra számoznunk. (A végén csak az kerüljön be az irodalmi hivatkozás listájába, amit ténylegesen felhasználtunk a munkánk során.) A szöveg végi hivatkozást is rövidíthetjük azzal (különösen sok szerző esetén), ha csak a keresztnevek kezdőbetűjét írjuk ki. A példáinkon félkövér betűvel adtuk meg a hivatkozások kezdő részét, a magyarázat jobb követhetősége érdekében, de a saját szövegben használhatják a saját elképzelésüket, csak azt következetesen tartsák be az egész dolgozatírás során. Az irodalomjegyzékben feltüntetett hivatkozásoknál is célszerű, ha elkülönül a szerző neve és az évszám a többi adattól, akár úgy, hogy félkövér, vagy dőlt betűvel írjuk az egyiket, és kiemelés nélkül a többit. Szép megoldás, hogy ha a szövegközi hivatkozást dőlt betűvel írtuk, akkor a szöveg végén is dőlt betűvel adjuk meg a nevet és évszámot. Példa: Benarde, Melvin (1989): Our Precarious Habitat Fifteen Years Later. John Wiley & Sons, Inc. New York vagy:
3 Benarde, M. (1989): Our Precarious Habitat Fifteen Years Later. John Wiley & Sons, Inc. New York 2.2. Szöveg közbeni hivatkozások Ha a fent leírtaknak megfelelően minden szakirodalmi munkát feljegyeztünk, akkor könnyen beszúrhatjuk a szöveg közé mindig azt a hivatkozást, amiről éppen írunk. Ennek a rendje: (Szerző, évszám). Ez olyan rövid utalás, hogy nem töri meg a szövegünk folyamatát, a tanulmány végén pedig a névsorból könnyűszerrel kikereshető a névhez tartozó többi adat. Hiszen a hivatkozásnak az a szerepe, hogy az olvasó is kikereshesse a megadott adatok alapján ugyanazt az irodalmat, amit mi felhasználtunk! Példa: (Benarde, 1989) 2.3. „Egyéb” szakirodalom A, Szürke irodalom Sokszor használunk olyan értékes szakirodalmat, különösen az iparban dolgozó külső konzulensünk jóvoltából, amelyik nincs publikálva a szokásos módon, és nem érhető el a hagyományos könyvtárakban. Ezeket ún. szürke irodalomnak hívjuk. Ide tartoznak a műszaki tanulmányok, amelyek többnyire megbízásra, vállalkozói díj ellenében készülnek, és a megbízó tulajdonában maradnak. Sokszor frissebb és értékesebb információt nyújtanak, mint a hagyományosan fellelhető irodalom. Ha engedélyünk van ennek a felhasználására, akkor erre is kell hivatkoznunk, ilyenkor a megbízót is fel szoktuk tüntetni, de legalább azt meg kell adni, hogy hol, milyen cégnek a tulajdonában van a kérdéses tanulmány. Példa: Szöveg közben: (Koren (témavezető), 2000) ezzel jelölt elmaradhat Tanulmány végén: Koren E. (témavezető) (2000): PKMR A Vasúti Pálya Környezetállapot Megfigyelő Rendszere Zárótanulmány (M: MÁV Rt. Pályagazdálkodási Központ, Munkaszám: 513-012, Témavezető: Dr. Koren Edit) Széchenyi I. Főiskola, Győr B, Interjúk Gyakran a tanulmánykészítés során a legfrissebb, leghasznosabb adatot egy-egy gyárban dolgozó szakembertől személyes konzultáció során kapjuk. Ilyenkor jegyezzük fel a nevet, beosztást és az időpontot, helyszínt, hogy a hivatkozási jegyzékben ezt is feltüntethessük. Követhetjük a Harvard típusú rendet értelemszerűen behelyettesítve a megfelelő adatokkal. Példa: Szöveg közben: (Horváth, 2003) vagy „a témával kapcsolatban Horváth (2003) ezt mondja:”
4 Tanulmány végén: Horváth Béla (2003): Az AMOCO LTD. PR igazgatójával május 15-én történt beszélgetés Győr, Ipari Park C, Internet honlapok, jogszabályok, szabványok Ma már nagyon sok hasznos információt gyűjthetünk az Internetről. Mivel a hivatkozásnak az a célja, hogy a tanulmányunkat olvasó is elérhesse az őt érdeklő irodalmat, meg kell könnyíteni a dolgát (nem kell feltétlenül ellenőrzésre gondolni), és meg kell adni a Web lapot, ahonnan az adatainkat letöltöttük. Ilyenkor nem tudjuk követni a Harvard típusú hivatkozási rendet, helyette alkalmazhatjuk az ún. számozásos hivatkozást. Példa: Szöveg közben: Az Interneten elérhető [1] adatok szerint…… Tanulmány végén: [1] : http://www.kornyezetunk.hu (2006. ápr. 12.) Jogszabályok és szabványok esetében is ugyanígy járunk el. Arra különösen figyeljünk, hogy törvényeket, jogszabályokat, stb. szöveg közben mindig számmal és teljes címmel kell megadnunk. Ha sokszor kell utalnunk egy jogszabályra, és így túl hosszadalmas lenne mindig kiírni a teljes nevet, akkor rövidíthetünk olyan módon, hogy megadjuk zárójelben, hogy a továbbiakban ezt a jogszabályt a tanulmányunkban hogyan fogjuk nevezni. Példa: A felszíni vizek védelmével kapcsolatos rendelkezésekről szóló kormányrendelet (továbbiakban felszíni víz rendelet) kimondja, hogy…….
220/2004.
(VII.21.)
Vagy még jobb megoldás: A felszíni vizek védelmével kapcsolatos rendelkezésekről szóló 220/2004. (VII.21.) kormányrendelet (továbbiakban [1] rendelet) kimondja, hogy…….Ezután csak a zárójelben itt megadott elnevezéssel/számmal utalunk rá. A tanulmány végén pedig ez lesz a száma ennek a rendeletnek a hivatkozási jegyzékben. 2.4. Több szerző esetén Ha két szerzője van a hivatkozott irodalmi műnek, akkor mindkét nevet kiírva, az évszám megjelölésével hivatkozunk. Példa: Szöveg közben: (Moser és Pálmai, 2002) vagy „Moser és Pálmai (2002) véleménye szerint” Tanulmány végén: Moser M., Pálmai Gy. (2002): A környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest
5 Ha kettőnél több szerzője van a hivatkozott szakirodalmi műnek, akkor eléggé nehézkessé válna a szöveg közbeni hivatkozás, ha minden nevet kiírnánk. Éppen az egyszerűség, rövidség szenvedne csorbát, és megzavarná a szöveg olvasásakor a gondolatmenetet. Ezért ilyenkor csak az első szerzőt tüntetjük föl, és melléírjuk az et al. rövidítést (jelentése: és a többiek) vagy az és mások kifejezést, jelezve, hogy több szerzőről van szó, akiknek a nevét a szakdolgozat végén az irodalmi hivatkozások jegyzékében olvashatjuk el. Példa: Szöveg közben: (Gedeon et al. 1998) Tanulmány végén: Gedeon Éva, Lengyel Zsuzsa, Rádai Péter (1998): Még 135 ötlet Módszertani ötletgyűjtemény nyelvtanárok számára Helikon Budapest 2.5. Azonos szerzők egy éven belül több művel Előfordulhat, különösen folyóiratok felhasználásakor, hogy a szövegközi hivatkozásnál nem elegendő az évszám a név mellett, mert abban az évben megjelent több cikkből is idézünk. Ilyenkor a), b), c) jelöléssel különböztetjük meg a megfelelő irodalmat. Pl. (Kovács, 2001a), (Kovács, 2001b). 2.6. Sokszerzős könyvek Előfordul, hogy valaki nem szerzőként, hanem szerkesztőként jegyzi a könyvet. Ilyenkor a név mellé zárójelben a (szerk.) jelölést kell feltüntetni. Példa: Szöveg közben: (Árvai (szerk.), 1993) Tanulmány végén: Árvai József Dr. (szerk.) (1993): Hulladékgazdálkodási kézikönyv Műszaki Kiadó Budapest 2.7. Egyéb tudnivalók • Hiányzik a kiadás éve Ha nincs feltüntetve a könyvben a kiadási év, akkor az évszám szokott helyén feltüntetjük a s.a. (sine anno, jelentése: évszám nélkül) rövidítést. • Hiányzik a kiadás helye: Ilyenkor a s.l. (sine loco, hely nélkül), vagy magyar rövidítéssel h.n. jelölést alkalmazunk. • Hiányzik a kiadó neve: Ebben az esetben a s.n. (sine nomine, név nélkül), n.n. vagy ismeretlen kiadó jelöléssel élhetünk.
6
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei 3.1. Általános követelmények A szakdolgozat készítése és tanszéki védése előfeltétele a szóbeli komplex tantárgyi záróvizsgára való bocsátásnak. Valamennyi hallgatónál alapvető követelmény, hogy a választott témát és feladatot a tanultakra támaszkodva, mérnökjelöltektől elvárható színvonalon oldja meg. A szakdolgozat célja, hogy a mérnökjelölt az adott témakörben bizonyítsa a környezetvédelem területén a megfelelő hazai és külföldi szakirodalmi tájékozottságát, valamint elemző, értékelő készségét. Bizonyítsa, hogy önálló munkával képes megfigyelések (kísérletek) végzésére, adatgyűjtésre, feldolgozásra, értékelésre és mindezekből helyes következtetések levonására. A szakdolgozat tanúsítsa, hogy a jelölt képes a megszerzett szakismeretek gyakorlati alkalmazására és alkotó módon való felhasználásra. 3.2. A szakdolgozat tartalmi követelményei • A megszerzett szakmai tudást tükrözze. • Világos fogalmazású, érthető legyen. • Decimális tagolása legyen. A következő szempontok szerint kell összeállítani: Bevezetés • az elérendő cél, • a témaválasztás személyes okai, indoklása, • a témaválasztás jelentősége, időszerűsége. Téma kifejtése (fejezetekre bontva) • a szöveg saját fogalmazás legyen, sosem irodalom másolás! • a szöveg illusztrálására rajzok, ábrák, fényképek, táblázatok stb. készüljenek. Az eredmények értékelése, saját javaslatok Összefoglalás • elértük-e az elején kitűzött célt, • eredmények összefoglalása. Irodalomjegyzék Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Képek jegyzéke Mellékletek jegyzéke 3.3. A szakdolgozat formai követelményei A) Külső: • • • •
fekete borítás, arany betű felirat: középen SZAKDOLGOZAT jobb alsó szélen lentről 5 cm-re NÉV alatta ÉVSZÁM
7 FIGYELEM! Nem DIPLOMAMUNKA!! Nem SZAKDOLGOZAT a helyes megnevezés!
DIPLOMATERV!!
Hanem
Gerincfelirat kötelező! (A kötésnél külön kérni kell.) A gerincfeliraton: NÉV, ÉVSZÁM legyen. B) Belső: Bekötési sorrend: 0. kötészeti belső üres lap 1. TVSZ 6. melléklete (Adatlap diplomamunka-feladat engedélyezéséhez) 2. TVSZ 7. melléklete (Konzultációs lap diplomamunka feladathoz) 3. címlap (SZE, MTK, BGÉKI, KM Tsz (természetesen nem rövidítve, a bal felső sarokban), a dolgozat címe (középen), hallgató neve, szakja (jobbra rendezve), dátum hely, év, hó (alul középen vagy balra rendezve) 4. tartalomjegyzék 5. a szakdolgozat látható javításoktól mentes szövege 6. irodalomjegyzék 7. táblázatok jegyzéke 8. ábrák jegyzéke 9. képek jegyzéke 10. stb. jegyzéke 11. mellékletek jegyzéke 12. mellékletek Terjedelem: (ez ajánlás, nem kötelező!): min. 40 oldal, max. 100 oldal. Forma: (ez ajánlás, nem kötelező!): • • • • • • •
60 leütés, 32 sor, 1,5 sortávolság betűtípus: Times New Roman CE, 12-es sorkizárt szöveg fejezetcímek előtt-után 12pt térköz fő fejezetek oldaltöréssel új oldalon kezdődjenek belső margó: 3 cm külső margó: 2 cm
3.4. Ábrák, képek, táblázatok, mellékletek Fontos szabály, és ennek betartása nélkül nem vehető be a szakdolgozat, hogy • minden ábrának címe és száma van, • minden táblázatnak címe és száma van, • minden fényképnek címe és száma van, • minden térképnek címe és száma van, • minden mellékletnek címe és száma van, • és mindre utalunk is a szöveg közben.
8 Ennek megfelelően, mint ahogy a tanulmány elején tartalomjegyzéket készítünk, a tanulmány végén táblázatok jegyzéke, ábrák jegyzéke, képek jegyzéke, mellékletek jegyzéke stb. készül. Ebben feltüntetjük a képek számát és címét is. Az a legszebb, ha az oldalszámot is, hogy könnyen megtalálja az olvasó, ha vissza akar lapozni. Nem csak a mellékletek jegyzékén kell szerepeltetni a címet és számot, hanem minden egyes mellékleten magán is. Ha kiveszi az olvasó a kötetből, akkor is tudnia kell, melyik mellékletet nézi. Az ábrakészítéshez szintén található segédlet a honlapon: (www.sze.hu/kornyezet, szakdolgozat menüpont). Lehetőleg szöveg közben helyezzük el a táblázatokat, ábrákat, képeket, különösen, ha szerves részét képezik a mondanivalónak. Nagy méretű ábrák, térképek (A3-as), kiegészítő információkat ill. adatokat tartalmazó táblázatok ill. ábrák inkább mellékletbe kerüljenek. Szöveg közben is hívjuk fel a figyelmet rá, ha táblázat stb. következik, azaz minden táblázatra, ábrára, képre, mellékletre stb. annak száma szerint hivatkozni kell a szöveg közben. A hivatkozás zárójelbe téve történhet: „...a BOI értéke lecsökkent a fejlesztések következtében (2. ábra), vagy szervesen a mondatba illesztve: „Amint az a 2. ábráról is leolvasható….”. Célszerű, ha a hivatkozást dőlt betűvel szedjük, így elüt a szövegtörzstől, és jobban felhívja a figyelmet. Ne felejtsék el a bemutatott ábra magyarázatát a szövegben! Példa Felhívás: Az egyre növekvő nitrogénadagok és a talajvíz nitráttartalma közötti összefüggést láthatjuk a 2. ábrán (egyik változat a „felhívásra”). Az egymást követő években fokozódó mértékű műtrágyázás némi időbeni késéssel meredeken emelkedő nitrátkoncentrációt okoz a talajvízben (2. ábra) (másik változat a „felhívásra”). Ábra címe: 2. ábra. A nitrogén műtrágyázás hatása a talajvíz nitráttartalmára (Aujeszky et al. 1983) Ábra magyarázata: A diagramon látható, hogy az egymást követő években fokozódó mértékű műtrágyázás egy szintet meghaladva hogyan okoz – némi időbeni késéssel – meredeken emelkedő nitrátkoncentrációt a talajvízben. Említést érdemel, hogy a műtrágyázás nélkül is van egy minimális nitráttartalom a talajvízben, illetve hogy minimális műtrágya-adagoknál ez a szint még csökkenni is látszik. Az ábráknak és a képeknek aláírása van, azaz az ábra, kép alatt helyezzük el az ábra, kép számát és címét, középre rendezve. A táblázatoknak felirata van, azaz a táblázat előtt (fölött) helyezzük el a táblázat számát és címét, középre rendezve. Az ábra és kép aláírások, valamint a táblázat feliratok a szakdolgozat teljes terjedelmében egységes formátumúak legyenek. Lehetőleg különüljenek el kissé a szövegtörzs stílusától, pl. félkövér vagy dőlt betűvel szedjük a számozást vagy a címet is. Esetleg a betűméret is változhat (szövegtörzsnél nagyobb viszont ne legyen). Figyeljünk a részletekre is: ha kettőspontot használunk, akkor minden esetben tegyük ki, ha pontot teszünk a cím végére, akkor minden esetben tegyük ki, stb. Ha saját készítésű ábránk, képünk, táblázatunk van, akkor természetesen nem kell hivatkoznunk a forrásra. Példák: 3. táblázat: A beruházás várható költségei (Tóth 2005) 3. táblázat. A beruházás várható költségei (Tóth 2005) 3. táblázat: A beruházás várható költségei (Tóth 2005) 3. táblázat. A beruházás várható költségei (Tóth 2005)
9 Természetesen az itt bemutatott példák és ezek variációi alapján egyéb stílusokat is kitalálhatunk, a lényeg, hogy egységesen és következetesen alkalmazzuk azt a szakdolgozat teljes terjedelmében! • Mellékletek: Lehetőleg a szakdolgozat kötetébe bekötve, de ha nem megvalósítható, akkor tasakban helyezzük el azokat. A mellékleteknek is legyen száma, címe, és hivatkozzunk rájuk a szövegben, ugyanúgy, mint az ábrák, képek, táblázatok esetében. FONTOS! Mivel a szakdolgozatot általában nem ugyanarról a gépről nyomtatják, mint amelyen íródott, és az egyik gépről másikra átvitel pedig súlyos átformázást okozhat, ezért még a nyomtatás előtt célszerű pdf-be átkonvertálni, és azt vinni nyomtatni. Az átalakításhoz az Acrobat szoftver 30 napos próbaverziója a http://www.adobe.com/products/acrobatpro/tryout.html weboldalról letölthető, vagy a tanszéki irodából kölcsönözhető.
4. A szakdolgozat beadása A bekötött szakdolgozatot egy példányban, a másodpéldányt egy újraírható CD-n pdf fájlban kell beadni. A CD-re azért van szükség, mert a szakdolgozatokat a könyvtár számára elektronikus formában kell leadni! Mindent a kiírt határidőre el kell készíteni. A késés a következő záróvizsga időszakra való átcsúszást eredményezi! Beadási határidő: 2012. november 30. (péntek) (bekötött példány + CD példány együtt). Ennél későbbi időpontban a szakdolgozat nem adható be, csak a következő záróvizsga időszakban!!! A szakdolgozat leadást követően, legkésőbb a vizsgaidőszak első hetének végéig (2012. dec. 15.) a hallgató kitölti és leadja a TO-n vagy a FK-ban (Felnőttképzési Központ) a TVSZ 8. melléklete szerinti záróvizsga jelentkezési lapot. A záróvizsgára történő jelentkezés akkor tekinthető elfogadottnak, ha a konzulens a HIR-ben igazolta a szakdolgozat készítéséhez kapcsolódó kurzus követelményeinek teljesítését. A szakdolgozat akkor adható be, ha: • be van kötve, • a belső konzulens a 7. mellékletet dátumozta, aláírta, • az újraírható CD tanszéki ellenőrzése megtörtént, • a bekötött szakdolgozat megfelel a kiírt tartalmi-formai követelményeknek. Az újraírható CD-re vonatkozó követelmények: • A végső pdf dokumentum tartalmazza a címlapot, tartalomjegyzéket, a szakdolgozat teljes szövegét, táblázatok, ábrák, képek, mellékletek stb. jegyzékét, valamint a mellékleteket is; 1 fájlban!
10 (ékezetek nélkül) • A fájl neve: Vezeteknev_Keresztnev.pdf • Példa: Toth_Eniko.pdf • A CD újrahasznosítása miatt kérjük, hogy sem a CD-re, sem a tokra ne kerüljön rá a név stb.: az azonosításra a tokba helyezett papírlap – rajta a név, tagozat (nappali, levelező) – szolgáljon. • A CD ellenőrzésére azért van szükség, mert az eredeti példány visszaadása után ez lesz az egyetlen dokumentum a könyvtár és a tanszék számára is. Azért kérjük az újraírható CD-t, hogy téma szerint csoportosítani tudjuk a szakdolgozatokat a könyvtár és a tanszék számára. • Az ellenőrzést Radics Anita (C 505) és Pestiné Dr. Rácz Éva Veronika (C509) végzi. A szakdolgozat eredeti bekötött példányát záróvizsga után visszaadjuk. A könyvtár és a tanszék számára a szakdolgozatokat CD-n őrizzük. Szakdolgozat kölcsönzési lehetőség a tanszékről: • Bekötött dolgozatok esetén: feliratkozással 2 hét időre • CD pdf fájl esetén: hozott cd-re vagy USB-s adattárolóra (pendrive) íratással (2003 utáni szakdolgozatok). • A kölcsönözhető szakdolgozati címlista a honlapon és a tanszéki irodában tekinthető meg. • A kölcsönzést/cd írást az adminisztrátor végzi a C505-ben.
5. Összefoglaló A szakdolgozat leadásával egyidejűleg, de legkésőbb a leadási határidőt követő egy héten belül (2012. dec. 7.) 3 példányban, tűzőgéppel összetűzve le kell adni a 2-4 oldalas szakdolgozati összefoglalót. (Nem kell beköttetni a szakdolgozatba!) Tartalmazza: • a dolgozat címét, szerzőjét, évszámát, • a dolgozat célját, • szerkezetét, • vizsgálati módszerét, • eredményeket, • 1 db legjellemzőbb és legsikerültebb önállóan készített ábrát vagy képet a dolgozatból.
6. Előadási segédlet: Power Point előadás A szakdolgozat védése Power Point bemutató segítségével történik. A Power Point (ppt) segítségével történő bemutatásnál ügyelni kell az ízléses szín- és formaválasztásra, és a valóságosan fontos logikai lépések és megoldások bemutatására. Kerüljük az animációkat és a zavaró, nem műszaki szöveghez illő effektusokat (mintát lásd www.sze.hu/kornyezet oldalon a szakdolgozat menüpont alatt). A ppt címlapján szerepeljen a SZE, MTK, BGÉKI, KM Tsz (természetesen nem rövidítve), a szakdolgozat címe, készítője, szakja, konzulensek neve, hely, védés dátuma. Javasoljuk, hogy a 2. dia „A szakdolgozat szerkezete” címmel a szakdolgozat rövid tartalomjegyzékét mutassa be, mert a teljes dolgozat bemutatására úgysem lesz lehetőség. A ppt-t úgy állítsák össze, hogy szakdolgozatukat 12-14 perc alatt be tudják mutatni.
11 A ppt bemutatókat a belső konzulenssel történt tartalmi és formai ellenőrzést követően kell leadni. A leadási határidő: a környezetmérnökök számára tervezett ZV időpont első napja előtti 15. nap: 2013. jan. 14. (keresztféléves MSc képzésre jelentkezettek számára: 2012. dec. 28.) (emailben:
[email protected]). A viszonylag korai beadásra azért van szükség, hogy véleményezhessük (elsősorban formailag, mert tartalmilag a belső konzulens végzi az ellenőrzést a leadást megelőzően), és az észrevételeink alapján a záróvizsga előtti két hétben még javítható legyen a beadott segédeszköz. A fájlt záróvizsgáig mi őrizzük!
7. Védés és komplex tantárgyi záróvizsga A védés és a tantárgyi záróvizsga idejét, helyszínét, beosztását legkésőbb a ZV-időszak megkezdése előtti 10. napig (2013. jan. 11.) (keresztféléves MSc képzésre jelentkezettek számára: 2012. nov. 30.) kell meghatározni. A beosztásról a tanszék vezetője írásban értesíti az érintett hallgatókat. A 2012/2013. tanév I. félévében a ZV időszak: 2013. jan. 23. – febr. 1., a környezetmérnök szakos hallgatók záróvizsgájának tervezett ideje: 2013. jan. 29-30. (kedd-szerda). A tervezett időpont módosulhat! (Keresztféléves MSc képzésre jelentkezettek számára a ZV időszak: 2012. dec. 10. – 2013. jan. 11., a környezetmérnök szakos hallgatók záróvizsgájának tervezett ideje: 2013. jan. 8. kedd). Záróvizsgára csak az bocsátható, aki • a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelt, tehát elegendő kreditet gyűjtött, • a tantervben előírt nyelvvizsga követelményeknek megfelelt, • időben, megfelelő minőségben és a fent leírt tartalmi-formai követelményeknek megfelelően beadta a szakdolgozat bekötött példányát és a CD-t, az összefoglalót, az előadási segédeszközt. 7.1. A záróvizsga lebonyolítási rendje a BSc képzésben részt vevő hallgatók számára A záróvizsga része: a szakdolgozat megvédése és a komplex tantárgyi záróvizsga. A beosztásnak megfelelően minden hallgató a záróvizsgája napján, a kezdési időpontban legyen a helyszínen, mert a bizottságok elnökei röviden ismertetik a nap menetét minden aznap záróvizsgázó hallgató számára. Ezt követően egyesével kerül sor a szakdolgozatok megvédésére. A szakdolgozat védése során a hallgató a ppt prezentáció segítségével 12-14 percben bemutatja szakdolgozatát, majd válaszol a bizottsági tagok – szakdolgozattal kapcsolatos – kérdéseire. A komplex tantárgyi záróvizsga is szóban zajlik. A hallgatók két záróvizsga tételt húznak: egyet a törzsanyag tételsorából, egyet pedig a szakirányuknak megfelelő tételsorból. A tételek kidolgozására felkészülési idő áll rendelkezésükre. A záróvizsga tételek a tanszék honlapjáról tölthetők le, de minden potenciális záróvizsgázó hallgatónak emailben elküldjük, legkésőbb a szakdolgozat leadási határidejéig (2012. nov. 30.). A szakdolgozatot a ZV-bizottság a bíráló véleményének ismeretében és a hallgató védése alapján ötfokozatú osztályzattal értékeli. A komplex tantárgyi záróvizsgán nyújtott teljesítményt ugyancsak ötfokozatú osztályzattal kell értékelni. A tantárgyi záróvizsgát csak az a hallgató kezdheti meg, aki sikeresen megvédte a szakdolgozatát. A ZV-eredménye a környezetmérnöki szakon: a fenti két ötfokozatú osztályzat átlagából (szakdolgozat és tantárgyi záróvizsga) meghatározott jegy: • < 2,00: elégtelen (1)
12 • • • •
2,00-2,50: elégséges (2) 2,51-3,50: közepes (3) 3,51-4,50: jó (4) > 4,50: jeles (5)
Sikertelen a ZV, ha akár a szakdolgozat, akár annak védése, akár a komplex tantárgyi záróvizsga sikertelen. A sikertelen ZV csak valamely későbbi ZV-időszakban javítható. Amennyiben a szakdolgozat sikertelen, az eljáró ZV-bizottság dönt arról, hogy a szakdolgozat javítása átdolgozással lehetséges, vagy új szakdolgozatot kell készíteni. Sikertelen ZV legfeljebb két alkalommal ismételhető. Ezt követően új szakdolgozat készítésével az egész eljárást meg kell ismételni. Mind a védés, mind a tantárgyi záróvizsga eredményét az illetékes bizottság hirdeti ki, a ZV eredményét és az oklevél minősítését pedig tantárgyi záróvizsga bizottság. 7.2. Oklevél – a BSc képzésben résztvevő hallgatók részére Az Egyetem a hallgató részére oklevelet ad ki, amennyiben a hallgató sikeres záróvizsgát tett és az előírt nyelvvizsgával rendelkezik. Az oklevél minősítésére vonatkozó átlagot két tizedes jegyre kell meghatározni. Az átlag kiszámítása a környezetmérnöki szakon: az alábbi három jegy számtani átlaga: • jegy (ötfokozatú): a szakdolgozatra és védésére együttesen adott osztályzat • jegy (ötfokozatú): komplex tantárgyi záróvizsgára adott osztályzat • jegy: összesített kreditindex (TO számolja ki) Minősítés az átlag alapján: • 2,00-2,50: elégséges • 2,51-3,50: közepes • 3,51-4,50: jó • 4,51-5,00: kiváló 7.3. A régi főiskolás képzésben résztvevő hallgatók záróvizsgája Ők még a régi rendszerben államvizsgáznak. Ennek megfelelően a záróvizsgán a szakdolgozatuk bemutatása (12-14 perc) után válaszolnak a Bizottság által feltett, a szakdolgozatukkal kapcsolatos kérdésekre, majd ezt követően szakmai kérdéseket kapnak, amelyekre felkészülési idő nélkül kell válaszolniuk. Mindenki kap egy szakmai kérdést a szakdolgozatához tartozó témakörből (a témakörről értesítést küldünk a kérdéssor megküldésével egyidejűleg, ha valaki számára nem lenne egyértelmű), majd számítaniuk kell bármilyen egyéb témakör kérdéseire a számukra érvényes kérdéssorból. A régi képzésben résztvevők összefoglaló kérdéssora a tanszék honlapjáról tölthető le, de minden potenciális záróvizsgázó hallgatónak emailben elküldjük, legkésőbb a szakdolgozat leadási határidejéig (2012. nov. 30.). Az oklevelük minősítését a szigorlataik átlagából, a szakdolgozatukra és annak védésére kapott osztályzatokból, valamint a szakmai kérdésekre adott válaszaikra kapott osztályzatokból számoljuk ki. Jó munkát és sikeres vizsgázást kívánok! Dr. Zseni Anikó szakdolgozatfelelős
