2013. HÁZIREND. A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola

2013.

HÁZIREND A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola

1

Tartalom A házirend célja és feladata .................................................................................................... 4 A házirend jogforrásai ............................................................................................................ 5 Preambulum ........................................................................................................................... 5 A házirend hatálya .................................................................................................................. 6 A házirend nyilvánossága....................................................................................................... 6 Az iskola által elvárt viselkedés szabályai ............................................................................. 7 A tanulók jogai ....................................................................................................................... 8 A tanulók közösségei ................................................................................................................. 9 Az osztályközösség ................................................................................................................ 9 A diákkörök ............................................................................................................................ 9 Az iskolai diákönkormányzat ................................................................................................. 9 Az iskolai diákközgyűlés ..................................................................................................... 10 A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ................................................. 11 Az iskola működési rendje ................................................................................................... 12 Egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek ................................................................................. 14 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata ....................... 16 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok .......................... 16 A tanulók tantárgyválasztása ................................................................................................ 17 Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák követelményei tantárgyanként, évfolyamonként .................................................................................................................... 18 A gyakorlati vizsgák szervezésére vonatkozó szabályok ..................................................... 19 A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók vizsgáira vonatkozó egyéb szabályok........................................................... 19 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében .............................................................................................. 20 A tanulók mulasztásának igazolása ...................................................................................... 21 A tanulók jutalmazása .......................................................................................................... 22 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ................................................................ 23 Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése ..................................................................... 24 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ..................................................................... 25 A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei .............................................................................................................................................. 25 A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok................................................................. 26 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába.................................. 27 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai ....................................................... 27 2

Intézményi óvó-védő előírások ............................................................................................ 28 A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ......................................................................................................................... 31 1.sz. melléklet ....................................................................................................................... 32 A hetesek feladatai ............................................................................................................... 32 2.sz. melléklet ....................................................................................................................... 33 Portai ügyeletesek feladatai .................................................................................................. 33 3.sz. melléklet ....................................................................................................................... 34 A számítógéptermek használatának rendje .......................................................................... 34 4.sz. melléklet ....................................................................................................................... 35 Öltözőrend ............................................................................................................................ 35 5.sz. melléklet ....................................................................................................................... 37 A „Ganz Emlékérem” adományozásának feltételei ............................................................. 37 6.sz. melléklet ....................................................................................................................... 38 A Munkácsy Emlékérem adományozásának szabályai ........................................................ 38 7.sz. melléklet ....................................................................................................................... 39 Az osztályozó vizsgák, tantárgyankénti, évfolyamonkénti vizsgakövetelményei ............... 39 Szakközépiskola ................................................................................................................... 39

3

A GANZ ÁBRAHÁM ÉS MUNKÁCSY MIHÁLY SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA HÁZIRENDJE,

mely a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján

A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

4

A házirend jogforrásai  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Preambulum Intézményünk Zala megye egyik meghatározó szakképző intézménye. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményes folytatása szükségessé teszi az iskolai élet rendjének átfogó szabályozását. Az erről szóló belső jogszabály a házirend. Az intézmény neve, címe: Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 27. Tel.: 92/596 372 Fax: 92/596-369 E-mail: [email protected] Székhelyiskola: Ganz Ábrahám Székhelyiskola 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 27. Tel.: 92/596-372 Fax: 92/596-369 Tagiskola: Munkácsy Mihály Szakképző Tagiskola 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 24. Tel.: 92/510-772 Fax: 92/511-187

5

A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, a felnőttoktatásban résztvevőknek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Ez a házirend 2013. év szeptember hó 1. napján lépett hatályba. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.ganzmunkacsy.hu 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető         

az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél; az iskola fenntartójánál.

4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. 6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 6

Az iskola által elvárt viselkedés szabályai Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy  betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,  tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,  senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,  senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,  törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,  viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,  legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,  köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően,  tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,  becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,  igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,  ismerjék meg iskolánk névadóinak életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,  óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,  vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,  legyenek nyitottak, érdeklődők a pozitív dolgokra, értékekre  iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,  vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,  működjenek együtt társaikkal,  rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,  fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,  az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,  az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,  az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,  távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,  a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,  az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,  írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,  segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,  ellenőrzőjüket minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék,  védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,  ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,  az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg,  az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, matrózblúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg, 7

 ne hozzanak az iskolába olyan eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz, (szeszesital, fegyver, drog, vegyszer, pirotechnikai anyag, robbanóanyag, stb.).  a személyhívó készülékeket, mobiltelefonokat kikapcsolt állapotban tartsák a tanítási órák és egyéb iskolai foglalkozások alatt, a mobiltelefon óra alatti használata fegyelmi vétségnek számít,  gyakorlati foglalkozásokon a tanulók az előírt, biztonságtechnikai előírásoknak megfelelő öltözékben vegyenek részt,  testnevelés órán a tanulók a testnevelési munkaközösség által meghatározott színű tornafelszerelésben tornázzanak, (a testnevelés órákra vonatkozó szabályokat az Öltözőrend szabályozza 4. sz. melléklet),  az ügyeleti feladatokat ellátó tanulók (hetes, illetve porta-ügyelet) feladataikat az 1. és 2. sz. mellékletben meghatározottak szerint végezzék,  az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják át valamelyik nevelőnek vagy adják le az iskola portáján,  ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),  ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet. A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:  tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);  kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz.);  érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia.);  tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);  véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);  részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);  választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);  kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);  javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);  használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.);  szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet rendelkezésre áll.);  jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);  nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.); 8

 vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a nem állami és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben is.). Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.

A tanulók közösségei Az osztályközösség 1.

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

2.

Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére - tisztségviselőket választanak. A diákkörök

1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 9

3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákönkormányzat javaslatára – megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév október hónapjában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlést küldöttgyűlés formájában tartjuk: az osztályokat 2 fő korábban megválasztott tanuló képviseli. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

10

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,  valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők rendszeresen szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója: o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, o az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatja  az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,  írásban: az ellenőrző könyvben. 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. 11

10. A szülők és a tanulók az iskola honlapjáról is rendszeresen értesülhetnek rendezvényeinkről, betekinthetnek iskolánk életébe. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6,00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 19,00 óráig vannak nyitva. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. 2. Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel 7,30 órától a tanítás végéig, illetve az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások idején biztosítja. 3. A tanműhelyi gyakorlat – szakképzési évfolyamokon – kezdési időpontja: 7,00 óra, délutános gyakorlati foglalkozások 14,00 óra. Egy tanóra időtartama 60 perc. 4. A szakkörök, korrepetálások, sport- és fakultációs foglalkozások ideje: külön beosztás szerint. 5. A tanórákon kívüli foglalkozások időtartama: 45 perc, köztük 5 perc a szünet. 6. A tanulók a tanítás, foglalkozás megkezdése előtt 10 perccel érkezzenek meg a tanítás, foglalkozás kijelölt helyére. 7. Az iskolában a tanítás reggel 8,00 órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát („nulladik órát”) 7,10 órától kezdve is meg lehet tartani az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni. 8. A tanítási órák ideje negyvenöt perc. 9. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA 0. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra

AZ ÓRA IDŐPONTJA 7,15 – 7,55 8,00 – 8,45 8,55 – 9,40 9,50 – 10,35 10,45 – 11,30 11,50 – 12,35 12,40 – 13,25 13,30 – 14,15 14,20 – 15,05

12

10. Az esti tagozat munkarendje hetenként két napon van tanítás az alábbi csengetési rend szerint: TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA 1.óra 2.óra 3.óra 4.óra 5.óra 6.óra 7.óra 8.óra

CSENGETÉS IDŐPONTJA 14,00 – 14,45 14,50 – 15,35 15,40 – 16,25 16,30 – 17,15 17,20 – 18,05 18,10 – 18,55 19,00 – 19,45 19,50 – 20,35

11. A tanműhelyi gyakorlatok során a szünetet összevontan kell kiadni, délelőtt 09,00-09,30ig, délután 17,00-17,30 óráig. 12. A 4. óraközi szünet az ebédszünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai étkezőben étkezhetnek. 13. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. 14. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 15. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8,00 óra és 15,00 óra között. 16. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 17. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 18. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 19. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. 20. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek egyaránt felelősek:    

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.

13

Egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Hagyományőrző tevékenységek: Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése, az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása, az iskolai ünnepségek, megemlékezések, iskolai évkönyvek kiadása. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Fejlesztő foglalkozások: azoknak a tanulóknak, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján SNI illetve BTM tanulónak minősülnek, a szakvéleményben meghatározott módon és óraszámban fejlesztő foglalkozáson kell részt venniük. A foglalkozások megszervezéséről az iskola gondoskodik. Iskolai sportszakkör: Az iskolai sportszakkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportszakkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik. Tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek hazánk természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából, valamint szakmai ismeretek elmélyítése érdekében. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a kü14

lönféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

15

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 1. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői a 7-8-9. órában szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell. 2. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 3. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 4. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 5. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon vehető igénybe a könyvtári nyitva tartás szerint. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy:  óvja saját és társai testi épségét, egészségét;  elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket;  betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a tanáraitól hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;  azonnal jelentse az iskola valamelyik tanárának – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;  megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;  rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: 16

 a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót és egyéb olyan tárgyat, amely balesetet okozhat. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő heti 3 alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 4. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:    

fogászat: évente 1 alkalommal, szemészet: évente 1 alkalommal, általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente 1 alkalommal.

5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát szükség szerint.

A tanulók tantárgyválasztása 1. Minden tanév március 15-ig közzé tesszük az iskolában az egyes évfolyamokon a következő tanévben választható tárgyakat és foglalkozásokat a Kerettantervben, a Pedagógiai Programban és az Érettségi Vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között. Minden év május 20-ig felmérést készítünk arról, hogy a tanulók milyen nem kötelező tanítási órán vagy foglalkozáson kívánnak részt venni. 2. A jelentkezések elfogadásáról az iskola igazgatója dönt a fent említett dokumentumok által előírt kötelezettségek és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével. Ezt a tanulókkal a tanév vége előtt egy héttel közöljük. 3. Mivel iskolánk szakmai szempontból igen szerteágazó feladatokat lát el, a tantárgyat tanító nevelő megválasztására csak az osztálylétszám és szakmai irányultság által korlátozott mértékben, igazgatói engedéllyel van lehetőség.

17

Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák követelményei tantárgyanként, évfolyamonként 1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:  osztályozó vizsga,  pótló vizsga,  javítóvizsga, A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (64.§-78.§) előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsga 8,00 órától 17,00 óráig tarthat. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. (magántanulói státusz)  a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ 7. bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet  a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz eleget. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsga évente két vizsgaidőszakban tehető: félévkor és év végén. A tanév befejezése más időpontban van a végzősöknek és az alsóbb évfolyamosoknak, így az év végi osztályozó vizsga megszervezése két időpontban történik. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki, mely a munkatervben is megtalálható. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a szülő a vizsga előtt két héttel értesítést kap. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés kérelmét a félévi vizsgaidőszakra december 1jéig, az év végi időszakra pedig március 1-jéig, illetve május 1-jéig kell beadni. Az előrehozott érettségi vizsgát tenni szándékozók vizsgái a végzősök időpontjával egyeznek meg. Az egyes tantárgyak követelményeit a 7. sz. mellékletek tartalmazzák. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt tájékoztatást kap. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. 3. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Azok a tanulók, akik más iskolából, más képzési formából érkeznek, ahol nem tanulták az iskolánkban tanulandó valamelyik tantárgyat, vagy a tantárgyon belül tartal18

milag mást tanultak, kötelesek különbözeti vizsgát tenni. Legfeljebb három tárgyból tehető különbözeti vizsga. Különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni, legkésőbb az utolsó tanítási héten. A különbözeti vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni. 4. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. A vizsgázó kérése a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 5. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha 

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.



az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik.

A vizsgázó javító vizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 21-31. közötti munkanapokon tehet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Írásbeli vizsgák:  a rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként 60 perc  egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet  a vizsgák között a vizsgázóknak 10 perc pihenő idő biztosítható Szóbeli vizsga:  egy tantárgyból egy vizsgázó maximum 15 percig felel  minden vizsgázónak legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani  a tétel kifejtéséhez szükséges segédanyagokat a vizsgázó választja ki a vizsgán, a segédanyagokról a vizsgáztató tanár gondoskodik  egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három szóbeli vizsgát tehet  az egyes tantárgyak között legalább 15 perc pihenő időt kell biztosítani a vizsgázó számára. A gyakorlati vizsgák szervezésére vonatkozó szabályok Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amenynyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően (rajz, műszaki rajz, számítástechnikai program formájában) kell elkészíteni. A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók vizsgáira vonatkozó egyéb szabályok

19

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű,a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján szóbeli vizsgáját. a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, 20

 a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskola egész területén - beleértve az iskola épületeit övező 5 m-en belüli járdaszakaszokat, valamint az itt található buszmegállókat is - TILOS a dohányzás az 1999.évi XLII. törvény 2.§ (4) bekezdés a) pontja értelmében. A rendbontókat szigorú pénzbírsággal sújtják az ÁNTSZ szakemberei (20-50 ezer Ft-os egészségvédelmi bírság). 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként két-két hetes,  portai ügyeletesek. 5. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  a szünetben az egyik hetes mindig a tanteremben marad;  az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;  az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 6. Külön beosztás szerint – reggel 7,45 és 8,00 óra között, valamint az óraközi szünetekben a felsőbb éves tanulók portai ügyeletet látnak el. Az ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat vezetősége osztja be. A tanulói ügyeletesek segítik az ügyeletes nevelők munkáját, ügyelnek a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára. 7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és pedagógusokat az iskola éves munkaterve határozza meg. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell. 2. A szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, egy tanév folyamán három nap hiányzást igazolhat. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola igazgatója adhat. Az igazgató a döntés során figyelembe veszi a tanuló tanulmányi elő-

21

menetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét, azok okait, és kikéri az osztályfőnök véleményét. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb, lehetőleg a hiányzás napján bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán  

három napig terjedő mulasztás esetén – egy tanévben egy alkalommal – szülői, egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással

igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem árható ki a tanóráról, foglalkozásról. A késés igazoltnak tekinthető: bejáró tanulók esetén a közlekedési eszköz késéséről kiállított hivatalos igazolással engedélyezett távolét esetén az engedélyező szóbeli vagy írásbeli engedélye alapján (késést engedélyezhet: iskolavezetés tagjai, osztályfőnök, szaktanárok) egyéb olyan ok, mely az osztályfőnök megítélése alapján igazoltnak fogadható el pl. roszszullét, családi probléma stb. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten    

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:    

szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.

3. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

22

4. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába, és a törzslapba be kell jegyezni. 5. Az a végzős tanuló, aki tanulmányai során folyamatosan kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 6. Az iskola által adományozható legrangosabb kitüntetés a Ganz, illetve Munkácsy Emlékérem, melyet azok a tanulók kaphatnak meg, akik teljesítik az emlékérem megszerzésének feltételeit. Az adományozás feltételeit a házirend 5. és 6. sz. mellékletei tartalmazzák. 7. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. 8. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 9. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Ha a tanuló a Nemzeti Köznevelési törvényben, a Szervezeti és Működési Szabályzatban vagy a Házirendben foglalt kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul, vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmező intézkedésben – vagy – fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz. Alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyosságát. 3. A fegyelmező intézkedés és a büntetés nem lehet megtorló, vagy megalázó jellegű. 4. Testi fenyítést alkalmazni tilos. Az intézkedést nyilvánosságra kell hozni. 5. Fegyelmező intézkedések fokozatai    

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés.

6. Fegyelmi büntetések fokozatai  A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi a nevelőtestület előtt. Ezt megelőzően a kiskorú tanuló szülőjét írásban, de lehetőleg személyesen is tájékoztatja az ügyről.  A fegyelmi eljárást a Nkt. 2011. évi CXC. törvény 58.§-a (3-14.bekezdés), és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 53-61.§-a szerint kell lefolytatni. 23

 A fegyelmi eljárást a nevelőtestület folytatja le, melynek befejezéseként meghozza a fegyelmi büntetésről szóló határozatot. 7. Fegyelmi büntetések:      

Megrovás Szigorú megrovás Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától Kizárás az iskolából

Az utolsó két fegyelmi büntetés tanköteles tanulóval szemben csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése Tandíj Az első szakmai képesítés megszerzése ingyenes, ennek költségeit az állam vállalja. A további szakképesítések megszerzéséért térítési díjat kell fizetni a Kt. 115.§ (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján. Térítési díjat kell még fizetnie annak, aki szakközépiskolában a 11-12. évfolyamon vagy szakiskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon tanulmányi kötelezettségének nem teljesítése miatt az évfolyamot másodszor ismétli meg. A térítési díj mértéke az adott szakfeladatra a mindenkori tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada. A tandíjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni lehet. Térítési díjat teljes mértékben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy előzetes bejelentés után (minimum 1 nap) nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetében csak különleges esetekben térítünk vissza (betegség, szociális helyzet). Térítési díj A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi, érettségi, és szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótló vizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsgakor térítési díjat kell fizetni, melynek összegét külön rendelet határozza meg. A térítési díjat az iskola pénztárába kell befizetni az írásbeli vizsga megkezdéséig. Beiratkozási díj A beiratkozási díj tartalmazza az évfolyamra meghatározott dokumentumok (ellenőrző, munkanapló stb.) költségeit és a sportköri díjat. A beiratkozási díjat a beiratkozással egyidejűleg, illetve minden tanév szeptember első hetében kell befizetni. Étkezési díj Az étkezési díjat minden hónap utolsó hetében előre kell befizetni a Zalaegerszegi Gazdasági Szervezet által meghatározott helyen. Az étkezési díjat (távollét esetén) 24 órával korábban lehet lemondani. Ebben az esetben a térítési díj átvihető a következő hónapra, vagy indokolt esetben visszafizethető. Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elosztásakor a valós rászorultságot kell figyelembe venni alapelvként a törvény előírásai szerint. A rászorultság mértékét meghatározzák: 24

a tanuló családjában az 1 főre jutó jövedelem összege az önálló jövedelemmel nem rendelkező családtagok száma tartósan beteg családtag jelenléte munkanélküli eltartott.

-

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 1. A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. 2. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1.

2.      

A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, aki állami gondozott.

25

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket  azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,  az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,  arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,  arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre. 3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. 4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. 5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. 6. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 7. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni. 8. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.

26

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1.

A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik tanárral megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó tanárnak bejelentik.

2.

Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével rendkívül szükséges esetben – hozhatnak.

3.

Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges eszközt, nagyobb értékű tárgyat, pénzt, és azt a tanítás kezdetén nem jelenti be, az iskolába hozott tárgy, érték megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni.

4.

Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges eszközt, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli eszközt leadni az osztályfőnöknek megőrzésre a tanítás végéig. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét az egyes osztályok megvitatják, és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését. 7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el. 8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége. 27

Intézményi óvó-védő előírások Intézményi Munkavédelmi Szabályzat Intézményünk szakképző intézmény, ahol a tanulmányi kötelezettségeik teljesítése során tanulóink számos baleseti veszélyforrással kerülnek kapcsolatba. Az ezekkel kapcsolatos teendőket és szabályokat az Iskolai Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Az Iskolai Munkavédelmi Szabályzat előírásait a szakmai gyakorlatok, a laboratóriumi gyakorlatok és egyéb tevékenységek során a tanulókkal – szakmai tananyagként – megismertetjük és elsajátíttatjuk. Viselkedés tűz esetén tagiskolánként Az intézményben a tűz elleni védekezést az Intézményi Tűzvédelmi Utasítás szerint kell végezni, melynek főbb kitételeit a tanulókkal osztályfőnöki órán meg kell ismertetni. Tűz esetén „három rövid – három hosszú” csengetéssel kell riasztani az iskolában tartózkodókat. A csengetést szükség szerint sokszor meg kell ismételni. Az ügyeletes vezető azonnal elrendeli a fenyegetett épület(ek) mielőbbi kiürítését, értesíti a Tűzoltóságot, és gondoskodik a kiürítés végrehajtásának ellenőrzéséről. A kiürítés során az ügyeletes vezető vagy megbízottai utasításait mindenki köteles végrehajtani. Az iskola ezzel megbízott felnőtt dolgozói gondoskodnak az energiahálózatok (villany, gáz) kikapcsolásáról, majd a helyi eszközökkel megkezdik a tűz oltását és a vagyonmentést. Kiürítéskor az éppen órát tartó tanárok vezessék ki az épületből a tanulókat a gyülekezőhelyre. Lehetőleg gondoskodjanak arról, hogy a tanulók a szükséges felsőruházatukat vigyék magukkal. Tanórai szünet esetén a következő órát tartó tanárok intézkednek. Gyülekezőhely: a fenyegetett épület udvara, az épülettől távolabb eső részen. Rossz idő (eső) esetén, utasításra más épület is igénybe vehető gyülekezőhely céljára. A tanulók a kiürítés során nem hagyhatják el utasítás nélkül az intézmény területét. Ha ez mégis megtörténik, a hiányzás igazolatlan órának minősül. Az ügyeletes intézményvezető a körülmények mérlegelése után rendelkezik arról, hogy a tanítás folytatódhat-e, vagy befejeződik. Viselkedés bombariadó esetén Aki az intézményre vonatkozó bombariadóról bármilyen forrásból tudomást szerez, köteles azt azonnal jelenteni az intézmény vezetés valamely tagjának, aki a hírt közli az ügyeletes intézményvezetővel. Az ügyeletes vezető azonnal elrendeli a fenyegetett épület(ek) mielőbbi kiürítését, értesíti a Városi Rendőrkapitányságot és gondoskodik a kiürítés végrehajtásának ellenőrzéséről. Az épületben tartózkodók riasztása a tűzriadónál szokásos jelzéssel történik. A kiürítésnek is az ott leírtak szerint kell lefolynia. Az igazgató elrendelheti a bombariadó miatt kiesett tanítási órák vagy munkanap munkaszüneti napon történő pótlását. A tanévzáró vizsgák idejére gondoskodni kell arról, hogy bombariadó estén a megkezdett írásbeli vagy szóbeli vizsgák mielőbb más helyen folytatódhassanak. 28

Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak feladata a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén  A balesetek megelőzése érdekében tanévkezdéskor a tanulókkal mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatáson meg kell ismertetni a védő. óvó előírásokat. Az oktatást az osztályfőnök, illetve a szakoktató tartja az első osztályfőnöki órán, illetve gyakorlati foglalkozáson.  Az iskolai tanórától eltérő foglalkozás esetén a foglalkozás jellegének megfelelő oktatást kell tartani, melyet dokumentálni kell. (pl. tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás, veszélyes kísérlet bemutatása kémia, fizika, elektrotechnika, egyéb órán.) '  Az oktatás tényét a tanulók az aláírásukkal igazolják oktatáshoz kiadott tananyag jegyzőkönyvi részén, a gyakorlati oktatáson az oktatási naplóban.  A jegyzőkönyvet az oktató tanár, az oktatási naplót a szakoktató is aláírja.  A gyakorlati oktatáson a tanulókat havi munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a hónap első oktatási napján. Az oktatás elsajátításáról visszakérdezéssel kell meggyőződni. Az oktatási napló egy példányát havonta a munkavédelmi megbízottnak kell leadni. A tanulói baleseteket a foglalkozást vezető pedagógusok jelentik az intézet munkavédelmi megbízottjának. Baleset esetén értesíteni kell a munkavédelmi megbízottat és az igazgatót vagy helyetteseit, akik szükség esetén értesítik a mentőket és a szülőket. Ha a tanulót gyakorlati oktatáson éri baleset, akkor az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet nyomtatványait kell használni.  A kivizsgálási jegyzőkönyvet a munkavédelmi megbízott készíti el és az intézmény küldi tovább az illetékes hatóságnak. Óvó, védő előírások az elméleti oktatáson  Az elméleti oktatáson a sérülések elkerülése végett megfelelő öltözetben és cipőben kell megjelenni.  Az osztálytermekben és a folyosón a baleset elkerülése érdekében TILOS futkosni, mások közlekedését akadályozni.  Az oktatásra éles, hegyes tárgyat, egymás testi épségét veszélyeztető eszközöket (boxer, gáz-spray, petárda) nem szabad hozni.  Tanórán csak a tanár által meghatározott feladatokat szabad végezni.  Audiovizuális eszközöket (vetítő, tv, írásvetítő) csak a tanár kezelhet, ezek ép vi llamos csatlakozási lehetőségéről meg kell győződni.  Számítógépteremben, nyelvi laborban, kémia-biológia szaktanteremben, rajzteremben tanuló csak tanári felügyelettel tartózkodhat.  Sérült világítóeszközt, elektromos csatlakozót, törött, repedt ablakot, megrongált berendezési tárgyat a gondnoknak kell jelenteni a sérülések elkerülése érdekében. 29

 A büfében vásárolt élelmiszert és üdítőt a büfé előterében kell elfogyasztani, az osztálytermekbe nem szabad bevinni a csúszásveszély elkerülése érdekében.  Nyitott ablak párkányán ülni "TILOS!  Testnevelési órán csak az előírt felszerelésben lehet a gyakorlatokat végrehajtani. Csak a felügy-elő tanár által engedélyezett gyakorlatokat szabad végezni, felügyelet nélkül labdajátékokat megkezdeni nem szabad. A legkisebb sérülést is jelenteni kell az órát vezető tanárnak.  A két intézményegység közti átjárás csak a kijelölt útvonalon történhet. A gyalogátkelőhelyen körültekintően, fegyelmezetten, lehetőleg zárt rendben kell átvonulni. A közúti közlekedés szabályait figyelembe kell venni.  Rosszullét, sérülés esetén a felügyelő, ügyeletes tanárt kell értesíteni. A sérültet e llátásig nyugalomba kell helyezni, a csoportosulást kerülni kell.  Az intézeti tanműhelybe való átjáráskor a sérülés elkerülése érdekében a kiépített utat kell használni. 

Engedély nélkül oktatási időben tanuló az intézetet nem hagyhatja el, szünetekben csak az iskola udvarán szabad tartózkodni.

Óvó, védő előírások gyakorlati oktatáson Gyakorlati oktatáson az 1993. évi CIII. törvény 52.§ (1.2), 55.§. (1, 2) pontja alapján tanévkezdéskor. munkába álláskor a tanulókat általános munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, melyet oktatási naplóban kell dokumentálni. Minden hónap első gyakorlati foglalkozási napján ismétlődő oktatást kell tartani, melynek a törvényi szabályozás mellett kapcsolódnia kell a tanmenethez, azaz tartalmaznia kell a gyakorolt műveletek munkavédelmi szabályait. Az oktatott anyag elsajátításánál visszakérdezéssel kell meggyőződni, melyet érdemjeggyel kell minősíteni.

30

A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat a 2013. év március hó 21. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Véleményezésről szóló jegyzőkönyv iktatószáma:

/2013.

A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola házirendjét az iskolai szülői szervezet a 2013. év március hó 21. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Véleményezésről szóló jegyzőkönyv iktatószáma:

/2013.

A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola házirendjét a nevelőtestület a 2013. év március hó 27. napján tartott ülésén elfogadta. Elfogadásról szóló jegyzőkönyv iktatószáma:

/2013.

Zalaegerszeg, 2013. március 27.

A módosított házirendet jóváhagyta:

.................................... ….. Vargáné Bérczes Bernadett igazgató

31

1.sz. melléklet A hetesek feladatai  A hetesek az iskola tisztségviselői. Felelősségteljes szolgálatot látnak el a házirend előírásainak betartása és betartatása érdekében. Szolgálatukat az osztályteremben, hetenkénti váltással látják el. Kötelességeik:  A hetesek a tanítás megkezdése előtt 15 perccel érkeznek az iskolába. A portán felveszik a krétát.  A tanteremben meggyőződnek az ablakok, padok és egyéb felszerelési tárgyak épségéről, tisztaságáról. A rendellenességet azonnal jelentik az órát tartó tanárnak, vagy az osztályfőnöknek.  Szükség esetén a táblát lemossák, gondoskodnak a táblatörlő tisztaságáról. Óraközi szünetekben:  az évszaknak megfelelően szellőztetnek,  felelősek a tanterem berendezési, felszerelési tárgyaiért,  biztosítják a teremben lévő tanulók kulturált magatartását,  legalább az egyik hetes a tanteremben tartózkodik.  Az órára érkező tanárnak jelenti az osztálylétszámot és a hiányzókat.  Ha becsengetés után 5 percig nem érkezik meg az órát tartó tanár, azt haladéktalanul jelentik a tanári szobában, illetve az igazgatóhelyettesi irodában.  A tanóra befejeztével a táblát letörlik, az ablakokat becsukják. Gondoskodnak arról, hogy az osztály ne maradjon szemetes.

32

2.sz. melléklet Portai ügyeletesek feladatai  A portai ügyeletes tanulók (naponta 2 fő) 7,45 órára érkeznek az iskolába.  Szolgálati helyük a porta mellett elhelyezett pad. Feladataik:  Reggel az iskolába érkező tanulókat és tanárokat az ajtó mellett állva udvariasan fogadják.  Becsengetéskor az ügyeletes tanároknak segítve küldjék be a tanulókat a termekbe. Különösen figyeljenek a büfé előtt és környékén tartózkodó diákokra.  A tanórák alatt ellenőrizzék, hogy a folyosókon diákok és idegenek ne tartózkodjanak, szükség esetén szedjék össze a szemetet a folyosókon.  Az iskolába érkező látogatókat köszönéssel fogadják, és az egyik ügyeletes kísérje őt/őket a keresett személyhez vagy irodába (szertárba, tanári szobába).  Az ügyeletes tanulók a 7. óra végén 14,15 órakor távozhatnak. Megjegyzés: Az ügyeletesek az adott tanítási nap tanóráinak anyagát kötelesek pótolni.

33

3.sz. melléklet A számítógéptermek használatának rendje A számítógépterem eszközeinek használata különösen nagy körültekintést és megfelelő szakértelmet igényel, ezért a rendeltetésszerű használat érdekében az alábbi szabályokat kell betartani:  A számítógépek hardver elemeinek beállítását bármilyen módon megváltoztatni, vagy módosítani szigorúan tilos.  Mindenki csak a számára kijelölt - az ülésrendben rögzített - számítógépet, illetve eszközt használhatja.  A terembe érkezéskor tapasztalt bármilyen rendetlenséget, vagy rendellenességet a tanuló köteles jelenteni a tanárnak.  számítógépre telepített programok beállításainak megváltoztatása csak engedéllyel történhet. Ez vonatkozik az operációs rendszer minden beállítására (dátum, idő, ikonok elrendezése, stb.) is.  A teremben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Kivételes esetben a teremért felelős tanár engedélyével a felügyelet mellőzhető.  Mindenki csak a saját maga által létrehozott fájlok megnyitására jogosult, tilos a más tanulók, vagy tanfolyami hallgatók által létrehozott bármilyen fájlt megnyitni, tartalmát megváltoztatni, vagy törölni.  A teremben étkezni (enni, inni), szemetelni tilos.  A terembe bármilyen adathordozót (mágneslemez, CD, stb.) a felügyelő tanár tudta nélkül bevinni szigorúan tilos. A tilalom megsértése - a vírusveszély miatt - szándékos rongálásnak minősül.  A számítógépekre játékprogramot telepíteni, vagy a gépeken játékprogramot futtatni tilos.  Távozáskor a tanulók a termet kötelesek rendezetten hagyni. (Az esetlegesen elejtett szemetet összeszedni, a székeket helyükre rakni, stb.)  A fenti szabályok mindenkire érvényesek, és a számítógép termekben lévő gépeken kívül az iskola más részein elhelyezett - a tanulók által használt - gépekre is vonatkozik. A szabályok megsértése fegyelmi büntetést és anyagi kártérítést von maga után.

34

4.sz. melléklet Öltözőrend A testnevelési órák rendje:  A testnevelés órára érkező osztályok az órát megelőző szünetben elfoglalják helyüket az öltözőben és csendben hozzáfognak az átöltözéshez.  A tanulók felszerelési tárgyaikat (ruha, cipő, tisztálkodási eszközök, táska) az öltözőpadon, illetve alatta helyezik el testnevelő tanáruk utasításának megfelelően.  Az öltözőből történő ki- és bevonulás (tornaterembe, sportpályákra) mindig zárt rendben történik.  A foglalkozás befejezését követően a kicsengetésig rendelkezésre álló időt a tanulók tisztálkodással, illetve öltözködéssel töltik el. Kicsengetés előtt az öltözőt elhagyni tilos.  A tanév első hetében kötelesek a tanulók testnevelő tanáruk által meghatározott színű felszerelés (trikó, tornanadrág, tornacipő, fehér zokni, melegítő, illetve tisztálkodási eszközök) beszerzéséről gondoskodni. Az alapfelszerelés használata minden testnevelési órán kötelező. A melegítő használatát a testnevelő tanár rendelheti el, ha azt az időjárás indokolttá teszi.  A tanulók kötelesek sportfelszerelésüket minden testnevelés foglalkozásra tisztán magukkal hozni. A felszerelés hiánya fegyelmi eljárást von maga után.

Felelősök és azok feladatai  A tanév első testnevelés óráján minden osztályban meg kell választani a sportfelelőst, szerfelelőst és az öltöző felelőst. E megbízatások tanév végéig szólnak, kivéve azt az esetet, ha a tanár másképpen rendelkezik. A hiányzó felelőst minden esetben az a hetes köteles helyettesíteni, aki a névsorban elől áll. Sportfelelős     

Az osztály sporttevékenységének fő szervezője, irányítója. Becsengetéskor jelenti az órát tartó tanárnak az osztály készenlétét. A tanár öltözőbe lépésekor “osztály vigyázz”-t vezényel. Számba veszi a hiányzókat, felmentést kérőket. A foglalkozás kezdetén az alaki követelményeknek megfelelően jelentést ad az órát tartó tanárnak.  Ellenőrzi és betartatja az öltözőrendet.  Jelenti az órát tartó tanárnak az órán történő rendhagyó eseményt.

35

Szerfelelős  A foglalkozás kezdetekor a tanár által megnevezett sportszereket rendeltetési helyükre szállítja.  Köteles gondoskodni arról, hogy a használt szerek foglalkozás végén a szertárba kerüljenek. Öltözőfelelős      

Az osztály öltözőbe vonulásakor meggyőződik az öltöző berendezési tárgyainak épségéről, a kulcsok meglétéről. Amennyiben rendellenességet észlel, jelenti az órát tartó tanárnak. Az osztály öltözőkből történő kivonulásakor köteles gondoskodni az öltözők közötti átjáró ajtó zárásáról. Zárja az öltöző bejárati ajtaját és a kulcsot a testnevelő tanárnak adja. Amennyiben az ajtók nem zárhatók (rossz a zár, nincs kulcs, stb.) azt jelenti az órát tartó tanárnak. Bevonuláskor az öltöző kulcsát magához veszi, meggyőződik az öltöző sértetlenségéről, majd nyitja az öltöző ajtaját. Ezt követően a kulcsot azonnal visszahelyezi a kulcstartóra. Foglalkozás közben, ha rendhagyó esemény az öltöző nyitását indokolttá teszi, az csak a kulcsfelelős jelenlétében engedélyezett.

Felmentések  Az egészségügyi rendellenességekkel bíró tanulók kötelesek felkeresni az iskolaorvost. A továbbiakban az iskolaorvos utasításának megfelelően vesznek részt a testnevelési órákon.  Egy óráról történő felmentés orvosi igazolás alapján történik. Különleges esetben a tanár döntése alapján.  A felmentést kérő tanulók is kötelesek felszereléssel megjelenni az órán.  Az öltözőrendben foglaltak minden tanuló számára kötelező érvényűek.

Zalaegerszeg, 2009. szeptember 14.

.................................... Vargáné Bérczes Bernadett igazgató

36

5.sz. melléklet A „Ganz Emlékérem” adományozásának feltételei A Ganz Emlékérem és a jogosultságot igazoló, az iskola által kiállított tanúsítvány a Ganz Ábrahám Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégium (az Emlékérem alapításakor a Ganz Ábrahám Gépészeti és Autóforgalmi Szakközépiskola) tantestülete által adományozható legmagasabb kitüntetés. A kitüntetést évente változó számban lehet adományozni.  Megkaphatják az iskola növendékei, ha tanulmányi munkájuk, magatartásuk, szorgalmuk megfelel a tőlük elvárhatónak, és ezen felül valamilyen kiemelkedő tevékenységükkel öregbítették az iskola hírnevét. Nevezetesen: a) ha az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen az országos helyezettek közé kerülnek, b) ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken az első tíz között végeztek, c) ha országos sportversenyen az iskola színeiben versenyezve megszerezték az első három hely valamelyikét, d) ha a II. évfolyamtól kezdődően tanulmányi eredményük kitűnő /5,0/, e) ha aktív közösségi emberek, akiknek ilyen jellegű munkája iskolai vagy magasabb (városi, megyei, országos) szinten elismerést váltott ki.  Megkaphatják az iskola tanárai és dolgozói, ha kiemelkedő szakmai, pedagógiai munkájukkal erre rászolgáltak, közéleti tevékenységükkel pedig a Ganz Ábrahám Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégiumot máltón képviselték.  Megkaphatják iskolán kívüli személyek, akik munkájukkal nagymértékben elősegítették az iskola szakmai, pedagógiai célkitűzéseinek megvalósulását. A Ganz Emlékérem odaítélésére az iskola vezetősége, tantestülete, a munkaközösségek, a végzős osztályok osztályfőnökei, illetve az iskolai diákbizottság tehet javaslatot. A beérkezett javaslatokat az Emlékérem-bizottság véleményezi, rangsorolja, és javaslattal ellátva terjeszti a tantestület elé. A bizottság tagjai: -

az elnök (az iskolavezetés megbízottja), a végzős osztályfőnökök, az iskolai diákönkormányzat képviselői.

A bizottság javaslatát az elnök terjeszti a tantestület elé. Az Emlékérem odaítéléséről a tantestület dönt egyszerű szótöbbséggel. Az Emlékérem átadására tanuló esetében a ballagási ünnepségen, tanévzárón, más személy számára pedig egyéb - lehetőleg ünnepélyes - alkalommal kerüljön sor. Az Emlékérmet az iskola igazgatója adja át.

37

Zalaegerszeg, 1987.szeptember 22. 6.sz. melléklet

A Munkácsy Emlékérem adományozásának szabályai

A Munkácsy Mihály Szakképző Tagiskola nevelőtestületének döntése értelmében minden tanévben a ballagási ünnepélyen a két legkiválóbb tanulónak emlékérmet adományoz. Az emlékérem elnyerésének feltételei a következők: •

Az emlékérmet egy szakközépiskolai végzős tanuló és egy szakképzésben résztvevő végzős (szakiskolai) tanuló kapja.

•

Az emlékérem odaítélésére a javaslatokat az osztályfőnökök adják le a végzősök osztályozó értekezletén.

•

Az osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt a két jutalmazott tanuló személyéről.

•

Az odaítélés szempontjai: jó tanulmányi eredmény, és aktív közösségi, valamint sport tevékenység, tanulmányi és/vagy szakmai versenyen elért kimagasló eredmény.

•

Az emlékérmet először 2001. májusában tartandó ballagáson adható ki.

Zalaegerszeg, 2000. december 4.

.................................... Vargáné Bérczes Bernadett igazgató

38

7.sz. melléklet Az osztályozó vizsgák, tantárgyankénti, évfolyamonkénti vizsgakövetelményei

Szakközépiskola 9. évfolyam

Tantárgy neve: IRODALOM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Görög mitológia, antik görög epika és líra

Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok.

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Az antik görög színház jellemzői. Drámai előadások (tragédia és komédia) Szophoklész: Antigoné Az antik dráma hatása a drámatörténetre. fogalmak: esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis.

Antik római irodalom

Horatius és Vergilius egy műve, továbbá például Catullus, művek vagy részletek. A római irodalom műfajainak, témái, motívumai. fogalmak: dal, óda, elégia, ekloga, episztola, ars poetica,

Biblia

Ószövetségből (Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok). 39

Az európai irodalom a 4–15. században (középkor)

Újszövetségből ( Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). bibliai motívumok, témák, műfajok fogalmak: Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis. Szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból, példák, jellemző rövid részletek a különféle irodalomtípusokra, pl. himnuszköltészet, vallomás, legendák; hősi ének, trubadúr- és lovagi költészet

Az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) Középkori nyelvemlékek

Janus Pannonius portréja

Balassi Bálint portréja

Késő reneszánsz, barokk, klaszszicizmus (16–17. század)

Dante: Isteni színjáték (Pokol). Villon művei (pl. egy-két részlet a Nagy testamentumból, 15. sz.). egyházi, világi költészet fogalmak: középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugateurópai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén. Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella). fogalmak: reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus. Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek. Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-siralom. Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség). Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez). fogalmak: elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás. Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes tematika Megformáltság, szerkezet Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek).

40

10. évfolyam

Tantárgy neve: IRODALOM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Az angol színház a 16–17. században és Shakespeare

Az angol színház a 16–17. században Shakespeare: Romeo és Júlia című drámájának elemzése

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)

A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe A komikum megjelenési formái. fogalmak: felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, rezonőr Magyar barokk irodalom. Pázmány Péter Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény /a főhős mint Krisztus katonája; értékrend)

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Az európai irodalom a 18. században

A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Defoe: Robinson Crusoe, Swift: Gulliver utazásai,Voltaire: Candide, Rousseau: Értekezések, Goethe:Faust c. művek elemző bemutatása fogalmak: Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus 41

hangnem). Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Művelődési programok. Bessenyei György értekező prózai művének részlete (pl. Magyarság). Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán József). Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése.

Az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)

A romantika irodalmának jellemzői Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Angol romantika: Byron, Shelley, Keats; Német romantika: E. T. A. Hoffmann, Orosz romantika: Puskin: Anyegin Balzac: Goriot apó/Stendhal: Vörös és fekete

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés.  magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések;  a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; felépítés, szerkezeti megoldások

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok, folyóiratok, alkotói csoportok. A reformkori nemzeti romantika. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, 42

tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével Petőfi Sándor

Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, és még legalább három-négy lírai alkotás elemzése. Verses epika ( A helység kalapácsa mint eposzparódia; vagy Az apostol. fogalmak: népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő.

Jókai Mór

Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség.

43

11. évfolyam

Tantárgy neve: IRODALOM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Arany János

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő- és értékszembesítés, létösszegzés) a nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás). A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada). Kulcsfogalmak: Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés).

Madách Imre: Az ember tragédiája

A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre. Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan / lírai szerkezet: tematikus, szétválás-sorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében. Kulcsfogalmak: Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus.

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai (nézőpontok, 44

síkváltások, időszerkezet, polifónia; új műfaji változatok) a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud) Kulcsfogalmak: Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers. Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

Egy Csehov-mű elemző bemutatása (pl. Ványa bácsi, Három nővér). A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a drámaiság fogalmi változása; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekmény-nélküliség; csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus. Fogalmak: Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság.

Magyar irodalom a 19. század második felében, Mikszáth Kálmán, Vajda János

A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. Tót atyafiak és A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). Fogalmak: Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). 45

Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!).

Ady Endre

Kulcsfogalmak: Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Kötetek, témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyáréjszakára stb. Fogalmak: Klasszikus modernség, szecessziósszimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.

Móricz Zsigmond

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

Móricz írói módszerei, naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentri-ábrázolás). Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos Fogalmak: Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. 46

Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadáskötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák;legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (Édes Anna) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. Fogalmak: Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.

Karinthy Frigyes

Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel) alapján Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző /mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Kulcsfogalmak: Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.

47

12. évfolyam

Tantárgy neve: IRODALOM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Babits Mihály

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Pályaszakaszok, kötetek, életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség.

József Attila

József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, szürrealizmus, Medáliák) és stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatása. 48

Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932-1934 között (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Kulcsfogalmak: Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás.

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

Epikus művek (szemelvények, részletek a kis- és nagyepikából) pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas Mann (pl. Mario és a varázsló) A választott szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai. Művek és adaptációik összevetése. Kulcsfogalmak: Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd.

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése

A 20. századi és/vagy a kortárs drámairodalom egy-két jellemző tendenciája (pl. az epikus dráma, abszurd dráma, egzisztencialista dráma, groteszk színház, amerikai drámairodalom köréből). Szemelvények, részletek drámai művekből, pl. Brecht (pl. Kurázsi mama) A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. epikus színház, elidegenítő effektusok,song, tézisdráma, abszurd dráma, példázatosság, groteszk komédia, paradoxon).

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). Kulcsfogalmak: Eklogaciklus, idill és tragikum, 49

razglednica Szabó Lőrinc, Pilinszky János

Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.). Kulcsfogalmak: Szerepvers, stílusutánzás, négysoros.

Örkény István

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és / vagy a Tóték alapján. Kulcsfogalmak: Népi írók mozgalma, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet ( pl. Fodor Ákos) A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

Regionális kultúra

A régió, tájegység, település, kerület, iskola kulturális, irodalmi, múltbeli és jelen hagyományai (pl. kisebbségi irodalom, folklór, múzeum, színház stb.)( Hevesi Sándor Színház, Göcseji Falumúzeum) az ide kötődő, ehhez kapcsolódó szerző(k) irodalmi műve(i).(Turbuly Lilla) Irodalmi emlékhelyek (szülőház, emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, színház stb.). A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek.

Az irodalom határterületei

A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. Kulcsfogalmak: Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz

50

9. évfolyam

Tantárgy neve: MAGYAR NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Kommunikáció, tömegkommunikáció

Kommunikáció fogalma, kommunikációs tényezők Kommunikációs célok és funkciók, nem nyelvi jelek, tömegkommunikáció. tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése. Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél ,meghatalmazás, elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány fogalma, készítése

Szövegértés, szövegalkotás Helyesírási ismeretek

A helyesírás alapelvei, megismert főbb 51

szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. A szöveg

A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra

52

10. évfolyam

Tantárgy neve: MAGYAR NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

A szöveg

A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. A szövegtípusok általános jellemzőinek felismerése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései.

Stilisztikai alapismeretek

A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás)vizsgálata; A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban. 53

Jelentéstan

A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése.

11. évfolyam

Tantárgy neve: MAGYAR NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Kommunikáció

Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése.

Retorika

A kulturált vita. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. 54

A hatásos előadásmód eszközei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Általános nyelvészeti ismeretek

A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.

Pragmatikai ismeretek

A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevői.

Szövegalkotás

Az érvelő esszé szerkezete

12. évfolyam

Tantárgy neve: MAGYAR NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Nyelv és társadalom

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. 55

A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelvtörténet

Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológusneológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője.

56

9. évfolyam

Tantárgy neve: MATEMATIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör 1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Téma Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése. Alaphalmaz és komplementer halmaz. A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok.. Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. Szöveges feladatok. A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai. Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások. Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.

57

2. Számtan, algebra

Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai. Számok abszolút értéke. Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Számok normálalakja. . Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata. Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból. (a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a 2  b 2 szorzat alakja. Azonosság fogalma. Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből. Elsőfokú egyenletek és elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása. Elsőfokú egyenletre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. x  c  ax  b . Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés.

58

3. Geometria

Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. . Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge. Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő. A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján). A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között (szemlélet alapján). A szög mérése. A szög ívmértéke. Thalész tétele. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.) A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom. Egybevágóság, szimmetria. Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek. Egyszerű szerkesztési feladatok. Vektorok összege, két vektor különbsége. Vektor szorzása valós számmal. Vektorok felbontása összetevőkre. Bázisvektorok, vektorkoordináták.

59

4. Összefüggések, függvények, sorozatok

A függvény megadása, elemi tulajdonságai. A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban. Az abszolútérték-függvény. Az x  ax  b függvény grafikonja, tulajdonságai ( a  0 ). A négyzetgyökfüggvény. Az x  x ( x  0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai. A fordított arányosság függvénye. x 

a ( ax  0 ) grax

fikonja, tulajdonságai. Függvények alkalmazása. Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása. Az x  ax 2  bx  c (a  0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvénytranszformációk áttekintése az x  a( x  u) 2  v alak segítségével. 10. évfolyam

Tantárgy neve: Matematika a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör 1. Számtan, algebra

Téma -

-

A négyzetgyök fogalma és azonosságai; A másodfokú egyenlet megoldása megoldóképlet segítségével, másodfokú egyenletre vezethető gyakorlati feladatok megoldása; Számtani, mértani közép ismerete. 60

2. Függvények, sorozatok

3. Geometria

-

4. Valószínűség, statisztika

-

Lineáris, abszolút érték, másodfokú, négyzetgyök, tört függvény ismerete, tulajdonságai; Szögfüggvények ismerete és tulajdonságai; Egyszerű függvény transzformációk. Nevezetes ponthalmazok, térelemek ismerete; Hasonlóság fogalma, tulajdonságai, hasonló alakzatok; Háromszögek hasonlósága; Hasonlóság alkalmazásai; Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása derékszögű háromszögben és gyakorlati feladatokban; Vektor fogalma, műveletek vektorokkal. Statisztikai adatok rendezése; Diagramok, táblázatok olvasása és készítése; Adathalmazok jellemzői: módusz, medián, átlag, gyakoriság, relatív gyakoriság; Események valószínűsége;

11. évfolyam

Tantárgy neve: Matematika a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Téma Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül.

61

2. Számtan, algebra

Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. A logaritmus értelmezése. Zsebszámológép használata. A logaritmus azonosságai. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek.

Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg). A trigonometrikus függvények transzformációi: ; .  ; 3. Összefüggések, függvények

 ,

Az exponenciális függvények. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban. A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük.

62

Szinusztétel, koszinusztétel. Síkidomok kerületének és területének számítása. Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. Helyvektor. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. 4. Geometria

A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Két pont távolsága, a szakasz hossza. A kör egyenlete. Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjában húzott érintője. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában.

63

Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre.

5. Valószínűség, statisztika

Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A valószínűség klasszikus modellje. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli mintavétel.

12. évfolyam

Tantárgy neve: MATEMATIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények Témakör Összefüggések, függvények, sorozatok

Geometria

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók. Téma A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege Kamatoskamat-számítás Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasá64

Rendszerező összefoglalás Gondolkodási és megismerési módszerek

Számtan, algebra

Összefüggések, függvények, sorozatok

Geometria

bok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb. A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok. Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai Állítások logikai értéke. Logikai műveletek. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok Gyakorlati számítások Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés Egyenletek és egyenlőtlenségek Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok. A függvény megadása. A függvények tulajdonságai A tanult alapfüggvények ismerete Függvénytranszformációk: ;  ,  ; .Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. 65

Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Matematikatörténet: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig Vektorok alkalmazásai Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja. Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák Valószínűség-számítás, statisztika

Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei

66

9. évfolyam

Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Az őskor és az ókori Kelet

A történelem forrásai Az első társadalmak Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák A folyamvölgyi kultúrák A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. A földrajzi környezet Az ókori Kelet kulturális öröksége

Az ókori Hellász

A polisz kialakulása. A földrajzi környezet Az athéni demokrácia működése. Államformák, államszervezet. A hatalommegosztás formái, szintjei Spárta. Kisebbség, többség A görög hitvilág, művészet és tudomány Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Birodalmak

Az ókori Róma

Róma útja a köztársaságtól a császárságig A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, államszervezet Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése Pannónia provincia A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

A középkor

Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte. Birodalmak 67

A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Erőforrások és termelési kultúrák Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A technikai fejlődés feltételei és következményei A rendiség kialakulása Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században A közép- és kelet-európai régió államai

Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése Egyházi és világi kultúra a középkorban. Korok, korstílusok Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Világkép, eszmék, ideológiák. Korok, korstílusok Hétköznapi élet a középkorban. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció)

Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). Uralkodók és államférfiak A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. Fölzárkózás, lemaradás A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei

68

10. évfolyam

Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör

Téma

A világ és Európa a kora újkorban

Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség és alávetettség. A fanatizmus jellemzői és formái Reformáció és katolikus megújulás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Erőforrások és termelési kultúrák Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisállamok, nagyhatalmak Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalommegosztás formái, szintjei A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században A tudományos világkép átalakulása.

Magyarország a kora újkorban

A Jagelló-kor Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés A három országrész berendezkedése, mindennapjai 69

A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai A török kiűzése Magyarországról Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon A Rákóczi-szabadságharc. Egyezmények, szövetségek Felvilágosodás, forradalmak és a A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika polgárosodás kora A felvilágosult abszolutizmus Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Egyezmények, szövetségek Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és kompromisszum A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei A XIX. század eszméi. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika Az újjáépítés kora Magyarországon

Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Az átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás, lemaradás A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. Kisebbség, többség, nemzetiségek A reformkori művelődés, kultúra A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei 70

Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés

11. évfolyam

Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör

Téma

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Kisállamok, nagyhatalmak. Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természeti környezet). Technikai fejlődés feltételei és következményei. A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. A modern polgári állam jellegzetességei. Hatalommegosztás formái, színterei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Függetlenség, alávetettség, kisállamok, nagyhatalmak.

A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon A kiegyezés létrejötte és tartalma. 71

Államformák, államszervezet. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Fölzárkózás, lemaradás; Népesség, demográfia. Budapest világvárossá válása. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón. Az első világháború és következményei

Az első világháború. Hadviselés. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Kisállamok, nagyhatalmak.

Európa és a világ a két világháború között

Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A fanatizmus jellemzői és formái. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.

72

Magyarország a két világháború között

A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. Államformák, államszervezet A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. Kisállamok, nagyhatalmak. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció. Tudomány és művészet a két világháború között. Tömegkultúra- és sport. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda.

A második világháború

A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. A fanatizmus jellemzői és formái.

73

12. évfolyam

Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Hidegháborús konfliktusok és a A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. kétpólusú világ kiépülése A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyezmények, szövetségek. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ” A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása. Magyarország 1945–1956 között

Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Függetlenség és alávetettség. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. A két világrendszer versengése, a Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. szovjet tömb felbomlása Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszak74

ban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése. A Kádár-korszak

Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádárkorszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Forradalom, reform és kompromisszum. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. Népesség, demográfia. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában.

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái.

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hatalommegosztás formái, színterei. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. Magyarország euro-atlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegények és gazdagok világa. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Társadalmi ismeretek

Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. 75

A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalombiztosítás, oktatás) megismerése. Állampolgári ismeretek

Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára.

Pénzügyi és gazdasági kultúra

Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv.

Munkavállalás

A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba.

76

9. évfolyam

Tantárgy neve: NÉMET NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Bemutatkozás, nevek, származás, életkor, családtagok Öltözködés, ruhadarabok Lakóhely, évszakok, hónapok, égtájak, időjárás ABC, számok, nyelvórai tevékenységek, nemzetközi szavak, tantárgyak Foglalkozások Étkezés, napirend, Hobbik, Németország nevezetességei, Berlin, sportágak, film, szabadidő, Országnevek, szállástípusok, kempingezés Műszaki cikkek Vásárlás, zsebpénz, élelmiszerek

77

10. évfolyam

Tantárgy neve: NÉMET NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk

Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus

Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Családi állapot megnevezései (házas, hajadon stb.), rokoni kapcsolatok, otthoni teendők Emberek külső és belső tulajdonságai, önmagunk és egy másik ember leírása, a mai divat (mit hordanak a fiatalok) Lakástípusok, a lakóhely és környékének leírása, a lakás / a ház bemutatása, helyiségek, bútorok, berendezés, komfort, háztartási munkák Iskolatípusok megnevezése, a saját iskola bemutatása, osztályok, tagozat, az iskola helyiségei, termei, nyelvtanulás az iskolában, nyelvóra Foglalkozások (női és férfi) megnevezése, diákmunkák felsorolása, milyen intézményekben lehet továbbtanulni, álláshirdetések A magyar konyha specialitásai / jellemzői, külföldi ételek, rendelés étteremben Mozijegy / belépők vásárlása Közlekedési eszközök, járművek, utazás buszon és vonaton, jegyvásárlás, menetrend, út az iskolába, útbaigazítás kérése / adása, utazási előkészületek (bőrönd elpakolása, lista írása, hotelszoba lefoglalása, papírok / igazolványok) Számítógép, számítógépes tevékenységek (chat, e-mail, honlap, közösségi oldalak), az internet szerepe a tanulásban, háztartási gépek Pénzváltás utazási irodában

78

11. évfolyam

Tantárgy neve: NÉMET NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma --Ünnepek: Sziget fesztivál, családi ünnepek, nagykorúság, nemzeti ünnepek hazánkban és német nyelvterületen, karácsonyi, szilveszteri hagyományok

Környezetünk

Városi és vidéki élet előnyei, hátrányai, állattartás lakóházban, állatok gondozása, időjárás, évszakok

Az iskola A munka világa Életmód

Az első iskolai nap hagyományai

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Sport, sportágak, sporteszközök, sportkarrierek, egy sportoló élete, extrémsportok Média, fiatalok médiahasználata, élet a médiákkal és anélkül, televíziós szokások, filmek Nyaralás, utazás a szülőkkel ill. nélkülük, nevezetességek Münchenben, egyéni ill. társas utazás, nyelvtanulás külföldön Utazási előkészületek, Osztálykirándulás

Utazás, turizmus

Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek

--Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok)

--Vásárlás, pénzügyek, a pénz, mint fizetőeszköz, folyószámlanyitás a bankban, tanácsok a vásárláshoz, vásárlás az interneten, a jövő áruháza, szolgáltatások, Háztartási gépek

79

12. évfolyam

Tantárgy neve: NÉMET NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Családi kapcsolatok, generációk Barátság, szerelem, jellemzés Környezetvédelem, -szennyezés energiatakarékosság Tanulási tippek, az érettségi, iskolai hagyományok, felsőoktatás Pályaválasztás, foglalkozások ételek Közlekedés autóval, jogosítvány Számítógép, internet

A 12. évfolyamon történik a 10 érettségi témakör átismétlése, szükség esetén a kiegészítése. Ezen az évfolyamon alkalmazza a tanuló az előző évfolyamokon elsajátított szókincset, témákat (lásd a 9-11. évfolyam témáinál), összefüggően beszél az egyes témákról – általánosan és személyesen -, tud reagálni a hozzá intézett kérdésekre és maga is kérdéseket tesz fel.

80

9. évfolyam

Tantárgy neve: ANGOL NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Magunk és a családtagok bemutatása, külső jellemzése Információkérés és adás, vélemény nyilvánítás, idegenek bemutatása, telefonálás, öltözködés Földrajzi felszíni formák, évszakok, hónapok, égtájak, vadon élő állatok Az ABC, a számok, tantárgyak, az angol és a magyar iskola Rövid önéletrajz, szolgáltatások Napirend hét közben és hétvégén Szabadidős tevékenységek, sport és hobbik Országok nevei és nemzetiségek, tájékozódás térben, útbaigazítás, helymeghatározás, London kulturális élete -

81

10. évfolyam

Tantárgy neve: ANGOL NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa

Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Személyiség, jellemvonások, szabadidő, a tizenévesek élete Külső megjelenés, tulajdonságok, személyleírás Régi események elmesélése, találmányok, életrajz A munka világa- Just the job - foglalkozások nevei, foglalkozásokhoz tartozó kellékek, kulcsszavak Tervek a jövőre, diákmunka Foglalkoztatáshoz kapcsolódó kifejezések, álláspont, vélemény kifejtéséhez használt fordulatok. Jóslatok – mi fog történni? 1 év külföldön – szövegértés, munkahelyek nevei, igei szókapcsolatok Tanácsadás, tanács kérése Állásra jelentkezés hivatalos levélben Hivatalos levél Sportágak, sportolás, vízi sport, evezés, időjárás, a múltban történt események leírása Életpálya összefoglalása, atlétika Mozi, filmek, színészek Összehasonlítás, mozijegy vásárlása Filmkritika olvasása és írása Vásárlás, boltok, ajándékozás Speaking practice: Ajándékozás, fejedelmi ajándékok Ruhavásárlás közvetlen stílusú levél írása 82

Utazás, turizmus

Közlekedés – a közlekedési eszközök nevei és csoportosításuk Éppen elvégzett cselekvés kifejezése Bevándorlás, élet egy idegen országban Időjárás Vonatjegyvásárlás, menetrendi időmeghatározás Email nyaralásból A városi és vidéki élet összehasonlítása, útbaigazítás, térkép Beszélgetés, véleménycsere a lakóhellyel kapcsolatban, időjárás, útbaigazítás, turisztikai látnivalók, tájékoztató szórólap olvasása és írása

Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek

83

11. évfolyam

Tantárgy neve: ANGOL NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód

Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma találkozó megbeszélése A célnyelvi országok Különféle kultúrák bemutatása, ünnepek, fesztiválok Globális kérdések: környezetvédelem, természeti katasztrófák A nyelvtanulás szerepe Állásinterjúk, jelentkezés egy munkára levélben Étkezési szokások, illemszabályok Gyakori betegségek, az orvosnál, sérülések, betegségek gyógyítása Egészséges életmód Könyvvásárlás, könyvajánlás, újságolvasás Elektronikus eszközök, telefon, számítógép,… A modern eszközök előnyei, hátrányai

Gazdaság és pénzügyek

84

12. évfolyam

Tantárgy neve: ANGOL NYELV a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Személyes vonatkozások, család

A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Egyén és család nálunk és a célországokban

Ember és társadalom

Emberek külső és belső jellemzése. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.

Környezetünk

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben.

Az iskola

A munka világa

Globális kihívások. Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú.

85

Életmód

Az egészséges életmód. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Színház, mozi, koncert, kiállítás. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.

Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés problémái Nyaralás itthon, illetve külföldön. Turisztikai célpontok. Célnyelvi kultúrák.

Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Gazdaság és pénzügyek

A pénz szerepe a mindennapokban. A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.

86

9. évfolyam

Tantárgy neve: FIZIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Tájékozódás égen-földön

A közlekedés kinematikai problémái

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Tájékozódás a földgömbön: Európa, hazánk, lakóhelyünk. A földrajzi helymeghatározás módszerei a múltban és ma. A Google Earth és a Google Sky használata. A természetre jellemző hatalmas és rendkívül kicsiny tér- és időméretek összehasonlítása (atommag, élőlények, Naprendszer, Univerzum). Távolságmérések és helyzet-meghatározások elvégzése (például: háromszögelés, helymeghatározás a Nap segítségével, radar, GPS). Kinematikai alapfogalmak: út, elmozdulás, sebesség, átlagsebesség. A sebesség különböző mértékegységei. A gyorsulás fogalma, mértékegysége. Szabadesés út-idő összefüggése. A szabadesés és a gravitáció kapcsolata. Az egyenletes körmozgást leíró kinematikai jellemzők (pályasugár, kerületi sebesség, fordulatszám, keringési idő, szögsebesség, centripetális gyorsulás). Út-idő és sebesség-idő grafikonok készítése, elemzése Számítások elvégzése az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében. A sebesség és a gyorsulás fogalma közötti különbség felismerése. A közlekedés kinematikai problémáinak gyakorlati, számításokkal kísért elemzése, pl.: - adott sebesség eléréséhez szükséges idő 87

A közlekedés dinamikai problémái

A tömegvonzás

Mechanikai munka, energia, teljesítmény

Egyszerű gépek a mindennapokban Energia nélkül nem megy

A Nap

- a fékút nagysága - a reakcióidő és a féktávolság kapcsolata. Mélység meghatározása időméréssel. Hétköznapi körmozgásokhoz kapcsolódó számítások, pl. autó vagy kerékpár vagy görkorcsolya kerekeinek fordulatszáma, ill. kerületi pontjának centripetális gyorsulása adott sebességnél. Az erő fogalma, mérése, mértékegysége. Newton törvényeinek megfogalmazása. Speciális erőhatások (nehézségi erő, nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő). A rugók erőtörvénye. A lendület fogalma. Lendület-megmaradás. Ütközések típusai. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. Newton tömegvonzási törvénye. Kozmikus sebességek: körsebesség, szökési sebesség. A bolygómozgás Kepler-féle törvényei. A perdület és a perdület-megmaradás egyszerűbb természeti és technikai példákon. Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége. A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia. Energia-megmaradás. A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata. A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységei (lóerő, kilowatt), A mechanikai energia-megmaradás tételének bemutatása szabadesésnél. számítási feladatok végzése a teljesítménnyel kapcsolatban Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele. A forgatónyomaték fogalma Miért használunk egyszerű gépeket? Egyszerű gépek a gyakorlatban A hő régi és új mértékegységei: kalória, joule. A hőközlés és az égéshő fogalma. A fajhő fogalma. A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka A gépjárművek energetikai jellemzői és a környezetre gyakorolt hatás mérlegelése Egyes táplálékok energiatartalmának összehasonlítása. Az egészséges táplálkozás jellemzői A Napból a Föld felé áramló energia. A Nap felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés.) A Nap sugárzása, sarki fény. A napenergia felhasználási lehetőségei Hővezetés: hővezető anyagok, hőszigetelő anyagok. Hőáramlás: természetes és mesterséges hőáramlás. Hősugárzás 88

Energiaátalakító gépek

Hasznosítható energia, a hőtan főtételei

Vízkörnyezetünk fizikája

Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája

Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai

Az energia és munkavégzés kapcsolata. A hasznosítható energia fogalma. Az energiatakarékosság Fűtő- és hűtőrendszerek Megújuló energiák hasznosítása Nyílt és zárt rendszerek jellemzői. A hőtan első és második főtétele. Első- és másodfajú örökmozgó lehetetlensége. Rend és rendezetlenség, rendeződési folyamatok a természetben. A hatásfok fogalma. Az emberiség energiaszükségletének alakulása. Megfordítható és nem megfordítható folyamatok a mindennapokban A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek értelmezése részecskemodellel és kölcsönhatástípusokkal. A halmazállapot-változások energetikai viszonyai. Olvadáshő, forráshő, párolgáshő Hőmérséklet-hőmennyiség grafikonok készítése, elemzése halmazállapot-változásoknál. Az egyensúlyi állapot meghatározása különböző hőmérsékletű jég, illetve víz keverésénél. A felületi jelenségek önálló kísérleti vizsgálata. A vérnyomásmérés elvének átlátása. Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A levegő mint ideális gáz. A hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerő. A páratartalom fogalma, a telített gőz. A repülés elve. A légellenállás. A repülőgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható emelőerő). Röppálya. Az üvegházgázok fogalma. Az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erősítésében. A széndioxid-kvóta. Hatásunk a környezetünkre, az ökológiai lábnyomot meghatározó tényezők: táplálkozás, lakhatás, közlekedés stb. A hatások elemzése a fizika szempontjából. Környezetszennyezés, légszennyezés problémái, azok fizikai okai, hatásai

89

10. évfolyam

Tantárgy neve: FIZIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Mechanikai rezgések és hullámok

A hang és a hangszerek világa

Szikrák és villámok

Az elektromos áram

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma A harmonikus rezgőmozgás jellemzői: rezgésidő, amplitúdó, frekvencia. A harmonikus rezgőmozgás energiaviszonyai. Longitudinális, transzverzális hullám. A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség. A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat. A hang fizikai jellemzői. A hang terjedésének mechanizmusa. Hangintenzitás, a decibel fogalma. Doppler-hatás. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Az emberi fül felépítése. A hangok keltésének eljárásai, hangszerek. Húrok rezgései, húros hangszerek. Sípok fajtái. A zajszennyezés. Ultrahang a természetben és gyógyászatban. Ponttöltések közötti erőhatás, az elektromos töltés egysége. Elektromosan szigetelő és vezető anyagok. Az elektromosság fizikai leírásában használatos fogalmak: elektromos térerősség, feszültség, kapacitás. Az elektromos áram fogalma, az áramerősség mértékegysége. Az elektromos ellenállás fogalma, mértékegysége. 90

Lakások, házak elektromos hálózata

Ohm törvénye vezető szakaszra. Vezetők elektromos ellenállásának hőmérsékletfüggése Az elektromos áram élettani hatása Soros és párhuzamos kapcsolás. Az elektromos munkavégzés és a Joule-hő fogalma, az elektromos teljesítmény kiszámítása.

Elemek és telepek működésének fizikai alapelvei egyszerűsített modell alapján Az elektromos energia előállítása A mágneses mező fogalma, a mágneses tér irányának és nagyságának értelmezése. Az elektromágneses indukció jelensége. A generátor és a transzformátor működése. Elemek, telepek

11. évfolyam

Tantárgy neve: FIZIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények Témakör A fény természete és a látás

Kommunikáció és képalkotás a 21. században

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók. Téma Az elektromágneses hullám fogalma. A fény sebessége légüres térben. A fény sebessége különböző anyagokban. Planck hipotézise, fotonok. A fénytörés és a fényvisszaverődés törvényei. Teljes visszaverődés. Valódi és látszólagos kép. Lencsék tulajdonságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma. A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Tükrök (sík, domború, homorú). Elektromágneses rezgések nyitott és zárt rezgőkörben. A rádió működésének elve. A moduláció. Digitális jelek. A fényelektromos hatás fizikai leírása, magyarázata. 91

A röntgensugárzás és hatásai 12. évfolyam

Tantárgy neve: FIZIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Atomfizika a hétköznapokban

A Naprendszer fizikai viszonyai

Csillagok, galaxisok

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Vonalas és folytonos színképek jellemzése, létrejöttük magyarázata. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai ismeretek (Rutherford-modell, Bohr-modell, az atomok kvantummechanikai leírása). Az anyag kettős természete. Építőkövek: proton, neutron, kvark. A tömeghiány fogalma. Az atommagon belüli kölcsönhatások. A tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktív izotópok. Felezési idő, aktivitás. A Naprendszer szerkezete, legfontosabb objektumai. A bolygók pályája, keringésük és forgásuk sajátságai. A Naprendszer keletkezése. A Föld kora. A Hold jellemző adatai (távolság, keringési idő, forgási periódus, hőmérséklet), a légkör hiánya. A Hold fázisai, a fázisok magyarázata. A Hold kora. Az űrkutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe A csillag definíciója, jellemzői, gyakorisága, mérete, szerepe az elemek kialakulásában. A galaxisok, alakjuk, szerkezetük. Galaxisunk: a Tejút. Az Univerzum fejlődése, az ősrobbanás elmélet. Az Univerzum kora, létrejöttének, jövőjének néhány 92

modellje. Ősrobbanás, téridő. 9. évfolyam

Tantárgy neve: KÉMIA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

9. évfolyam Témakör

Téma

A „kék bolygó”

A méretek, nagyságrendek világában való tájékozódási képesség. az anyag, energia, információ szempontjából.

I. A víz. Egy csepp vízben

Az anyagot felépítő részecskék és halmazstruktúrákat létrehozó kölcsönhatásainak megismerése, modellezés a felépítés és működés kapcsolata szerint. A periódusos rendszer jelentőségének feltárása, használata az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti öszszefüggés feltárására. Tények mérlegelése, véleményalkotás a kémiai eredmények és az egészség, környezet kapcsolatában, az ember megismerése és egészsége szemszögéből. Magyar tudósok jelentőségének értékelése a kémiai eredmények megszületésében.

A „kék bolygó” II. A víz. „Kémiai koktélok”

Az anyag, mint részecskehalmaz tulajdonságainak magyarázata-ismerete összetevőik és kölcsönhatásaik alapján. Köznapi példák értelmezése a rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából.

A felépítés és működés kapcsolatában az anyagok szer93

A „kék bolygó” III.A víz. Változások

kezete és változásai közötti összefüggések ismerete. Az állandóság és változás tükrében az anyagáramlási folyamatokkal kapcsolatos jelenségek és gyakorlati jelentőségük megértése, alkalmazása. A savbázis-fogalom és a redoxireakciók értelmezése a mindennapi életben jelentős példákon, az állandóság és változás, illetve a rendszerek szempontjából. Számolási készség fejlesztése (oldatok koncentráció számítása m/m%, v/v%, n/n%) az oldatok összetételével kapcsolatosan. Veszélyszimbólumok ismerete és értelmezése, az anyagok körültekintő használata. Képi és verbális információ értelmezése, feldolgozása, megjelenítése. Együttműködési és kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunka során.

„A kék bolygó” IV. Anyagok körforgásban

Az anyag, energia, információ szempontjából az elemek és vegyületek előfordulása a természetben, kölcsönhatásainak ismerete, azok jelentősége és felhasználásuk ismerete. A felépítés és működés kapcsolatában a nagyobb biogeokémiai körfolyamatok kémiai alapjainak megértése. A szervetlen vegyületek összetétele, szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatok felismerése és alkalmazása. A periódusos rendszer összefüggéseinek felismerése és alkalmazása a magyarázatok során az anyag, kölcsönhatás, energia, információ szempontjából. Az emberi egészség vonatkozásában az anyagok használata során a veszélyjelek alkalmazása, az élettani hatások értelmezése. Képi és verbális információ értékelése, feldolgozása, esztétikus megjelenítése, IKT-eszközök használata.

„A kék bolygó” V. Ember a Földön

A fenntarthatóság, a környezetei problémák és megoldásukat célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek belátása. Az előzetes kémiai tudás alkalmazása komplex összefüggésekben. Véleményalkotás és érvelés, információfeldolgozás és azok esztétikus, szabatos megjelenítése IKT-eszközök felhasználásával.

94

„A kék bolygó”

VI. Az energia

A rendszerek vizsgálatával összefüggésben a kémiai reakciók feltételei, a katalizátorok szerepének megértése. Az állandóság és változás szempontjából reakciókat kísérő energiaváltozások értelmezése. A fenntarthatóság szemszögéből a földi rendszerek működéséhez szükséges energia biztosítása alapelveinek megértése. A környezettudatos vélemény alkotás az energia felhasználás kérdésköreiben. Magyar tudósok, feltalálók ismerete, szerepének értékelése az élő szervezetek és a kémiai energiát hasznosító berendezések energiaátalakító folyamataiban. A mennyiségi szemlélet gyakorlati alkalmazása az energiával kapcsolatos számításokban.

Kémia a mindennapokban

VII. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok

A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kapcsolat ismerete, alkalmazása. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alapismeretek. Az élelem minőségének, mint az egészség legfőbb pillérének megértése. Az állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. A fogyasztói, egészséggel- és környezettudatos magatartással kapcsolatos érvelő állásfoglalás. A médiatudatosság értelmezése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.

95

10. évfolyam

Tantárgy neve: KÉMIA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Kémia a mindennapokban I. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kapcsolatok értelmezése, felismerése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alapvető tájékozottság. Az élelem minőségének, mint az egészség legfőbb pillérének ismerete. Az állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak ismerete kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás tartalmi ismerete. A médiatudatosság gyakorlati jelentőségének ismerete a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Tények mérlegelése és érvelés az egészséges élelmi anyagok mellett.

Kémia a mindennapokban

A felépítés és működés vonatkozásában annak belátása, ismerete hogy a természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai a szerkezet függvényei.

II. Anyagok és szerkezetek 96

Az anyagok elkészítésével, kultúrtörténetével kapcsolatos tudás gyakorlati alkalmazása. A hulladék csökkentését, másodlagos nyersanyagként való kezelését megalapozó tudás, érvelő készség a környezet és fenntarthatóság tükrében. . Kémia a mindennapokban III. Szépség és tisztaság

Kémia a mindennapokban IV. Információ: kódok és üzenetek

Kémia a mindennapokban V. Mérgek és orvosságok

Kémia a mindennapokban

Az ember megismerése és egészsége vonatkozásában az egyes kozmetikumok kémiai tulajdonságainak és hatásának megértése a bőr alapvető kémiai szerkezetével összefüggésben. A felépítés és működés összefüggésében, a tisztítóhatás alapjainak megértetésével a tisztálkodó és tisztítószerek tudatos megválasztásának segítése adatbázisok alkalmazásával. A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás melletti meggyőző érvelés, a médiatudatossággal a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Az anyag, kölcsönhatás, energia és információ vonatkozásában a nukleinsavak szerkezete és információkódolás összefüggéseinek megértése. A fehérjék szerkezeti változatosságának megértése a biológiai szerepükkel összefüggésben. A sejtkommunikáció kémiai alapjainak megértése az ember megismerésével és egészségével összefüggésben. A tudomány, technika, kultúra vonatkozásában a biológiailag aktív vegyületek élettani és egészségre gyakorolt hatásainak belátása. Az ember megismerése vonatkozásában a gyógyszerek és a mérgező anyagok, drogok hatásának megértése jellemző példákon. A hatás dózisfüggésének értelmezése. Betegtájékoztató és a biztonsági előírások értelmezése. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fontossága melletti érvelés. Az egészségkárosító, tudatmódosító szerekkel szembeni elutasító magatartás melletti érvelés. A tudomány, technika, kultúra tükrében a tudományos megismerés jellemzőinek ismeretében az áltudományosság felismerésére való képesség.

97

VI. A tudomány

A természettudományos megismerés módszereinek (vagy hiányuknak) felismerése, a kémiai tudományos fejlődés lényegének megértése. A kémia fejlődésének etikai, környezeti, gazdasági és társadalmi következményeinek megértése, és a felelősség kérdésének felismerése a kémiai fejlődés révén elérhető új anyagok, vegyszerek, eljárások alkalmazásában.

9. évfolyam

Tantárgy neve: FÖLDRAJZ a vizsga fajtája: 

írásbeli



szóbeli



gyakorlati

az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör

Téma

A Föld kozmikus környezete

A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és méretei. A Naprendszer tagjai, felépítésének törvényszerűségei. A Nap mint csillag felépítéseés és tevékenységének földi hatásai. Az űrkutatás legfontosabb mérföldkövei és korszerű eszközei, legújabb eredményei. A Föld mint égitest jellemzése. A tengely körüli forgás és Nap körüli keringés következményei és ezek hatása az ember életére. Időszámítás, a helyi idő, a zónaidő. A Hold jellemzői, földi hatásai, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásának magyarázata.

98

A földi tér ábrázolása

A térképek csoportosítása méretarány és tartalom alapján. A földrajzi fokhálózat értelmezése és használata. korlátai. Tájékozódás a térképen és a térképpel. Távérzékelés és térinformatika: a műholdfelvételek típusai, alkalmazásuk lehetőségeinek bemutatása . A GPS működési elve és jelentősége. A földrajzi információs rendszer (GIS) fogalma, hasznosításának gyakorlati példái.

A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete, ásványtani összetétele A kőzetlemezek és mozgásaik következményei. A vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemezszegélytípusokkal. A geológiai és a földrajzi erők felszínformáló munkájának kapcsolata, szerepük bemutatása példák alapján. Ásványkincsek A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése. A kőzetek csoportosítása. Magmás és üledékes ércképződés. Az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján. Fosszilis energiahordozók – a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük változása. A talaj A talajképződés folyamatának összefüggései. A talaj szintjeinek jellemzői. Az elterjedtebb zonális és azonális talajok jellemzése. Földtörténet A kormeghatározás módszereinek összehasonlítása. A földtörténeti időskála elemzése. időegységeinek rendszere. A légkör anyagai és szerkezete A légkört felépítő anyagok csoportosítása A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása, szerepük értékelése a földi élet szempontjából. A felhő- és csapadékképződés A felhő- és csapadékképződés feltételei és összefüggései. A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása. Az 99

egyes szélrendszerek jellemzése A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük igazolása. Időjárás, időjárási frontok Szöveges és képi, időjárás-előrejelzés értelmezése. Időjárási adatok alapján következtetések levonása. A légszennyezés következményei A legnagyobb légszennyező források megnevezése illetve azok élettani, gazdasági hatásai.

A vízburok földrajza

A vízburok tagolódása A tengervíz mozgásai A tengeráramlást kialakító tényezők bemutatása. A tengeráramlás éghajlatmódosító szerepének bemutatása. Hideg és meleg tengeráramlások példái. A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek típusai. Az egyes víztípusok jellemzése. Gazdasági jelentőségük megismertetése. Felszíni vizek Folyók - a vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam összefüggéseinek feltárása. Tavak - a tómedencék kialakulásának típusai. A tavak pusztulásához vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása. A víz és a jég felszínformáló munkája Az épülő és a pusztuló tengerpartok jellemzése. A folyóvíz felszínformáló tevékenységének, az építő és pusztító munka következményeinek bemutatása. A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkájának példái. A karsztosodás A karsztosodás folyamatának bemutatása. A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése. A vízburok mint gazdasági erőforrás Ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon.. A vízi szállítás jellemzői, a víz mint idegenforgalmi vonzerő példái. A vízburok környezeti problémái A legnagyobb szennyező források megnevezése. Az öntözés okozta környezeti problémák bemutatása. Az ivóvíz biztosításának nehézségei, következményei. A vízzel való takarékosság lehetőségei. 100

A földrajzi övezetesség

A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. A szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának törvényszerűségei, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának bemutatása. A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet. Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő törvényszerűségek és összefüggések feltárása. Az övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következményeik bemutatása. A függőleges övezetesség A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása.

Társadalmi folyamatok a 21. század elején

Demográfiai folyamatok a 21. század elején A népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek megismerése, okainak feltárása. A népesség összetétele Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A világ nyelvi, kulturális és vallási sokszínűségének jellemzése. Településtípusok – urbanizáció A települések csoportosítása. A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsoltuk megértése. Az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban. Az agglomerációk kialakulásának bemutatása.

A világgazdaság jellemző folyamatai

Nemzetgazdaságok és a világgazdaság A gazdasági fejlettség területi különbségeinek példái: a centrum- és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Integrációs folyamatok Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők értékelése. Az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása. A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése.

101

A globalizáció A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése. A transznacionális vállalatok (TNC) működése. A globalizáció következményei, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása. A monetáris világ A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői. A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése. (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta). A tőzsde működésének jellemzői. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése. 10. évfolyam

Tantárgy neve: FÖLDRAJZ a vizsga fajtája: 

írásbeli



szóbeli



gyakorlati

az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör

Téma

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése. A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása. Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi adottságainak összehasonlítása. Védelem alatt álló természeti és kulturális értékeink, a nemzeti parkok és a világörökségi helyszínek védett 102

értékeinek rendszerezése, idegenforgalmi szerepük feltárása. A legfontosabb idegenfogalmi célpontok bemutatása. Határokon átívelő kapcsolatok A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása. A Kárpát-medence eurorégió: működésük értelmezése. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása.

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Az Európai Unió Az Európai Unió mint gazdasági erőtér kialakulása és elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió mag-területei: Németország, Franciaország, a Benelux-államok és Nagy-Britannia gazdaságának jellemző vonásai, szerepük az Európai Unió gazdaságában. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. A gazdasági fejlődés sajátos útjai Észak-Európában és a mediterrán térségben. Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: Csehország, Lengyelország, Szlovákia, és Románia gazdasági fejlődésének közös és egyedi vonásai. A jugoszláv utódállamok (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai. Kelet-Európa: a gazdasági átalakulás jellemzői Ukrajna és Oroszország példáján.

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Ázsia Délnyugat-Ázsia világgazdasági jelentőségének, kulturális-vallási sokszínűségének bemutatása. Japán meghatározó szerepének belátása Kelet- és Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődésében. Délkelet-Ázsia gyorsan iparosodott országainak fejlődési sajátosságai. A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásai. Ázsia elmaradott térségeinek társadalmi-gazdaság problémái.

Amerika Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában Latin-Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló ténye103

zők, társadalmi-történelmi adottságok bemutatása.

Afrika A fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái. A Dél-Afrika (Dél-afrikai Köztársaság) fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása.

Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

A globálissá váló környezetszennyezés és következményei A környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása. Demográfiai és urbanizációs válság A népességrobbanás kialakulása és következményei, a folyamat összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása. A nagyvárosok terjeszkedése - az urbanizációs folyamatok területi jellemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági következményeinek feltárása. Élelmezési válság Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak felismerése A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges hatásai. A biogazdálkodás jellemzése. A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása. A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás: a különböző megoldási lehetőség összevetése. A környezet- és a természetvédelem feladatai Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny közreműködés példáinak bemutatása. A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása. 104

10. évfolyam

Tantárgy neve: BIOLÓGIA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Láthatatlan élővilág I. Mikrobák

A Zöld Birodalom II. A növények világa

Akik benépesítik a Földet III.Az állatok világa

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma A mikrobák elterjedését biztosító anyagcsere és genetikai változatosság értelmezése a felépítés és működés, valamint a rendszerek szempontjából. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének felismerése. A rendszerezés különböző lehetséges módjainak felismerése. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének a fenntarthatóság, valamint a tudomány, technika, kultúra szemszögéből való értelmezése. A növények esztétikai szerepének felismerése. A biológiai ismereteken alapuló önálló véleményalkotás, tudatos vásárlói attitűd formálása. A felépítés és a működés összekapcsolása az állati szövetek, szervrendszerek leírásában. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Az alkalmazkodás és az állatfajok földrajzi elterjedése közötti összefüggések értelmezése az állandóság és a változás szempontjából. Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátá105

sa, a fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek fejlesztése. Kapcsolatok az élők és élettelen között IV. Élőlények és környezetük

Érthetjük őket? V. Az állatok viselkedése

Másfélmillió lépés Magyarországon

VI. A Kárpát-medence élővilága

Az életközösségek, mint rendszerek vizsgálata, a természet erőinek és kölcsönhatásainak megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. Természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata terepen végzett vizsgálatok során. Az állati magatartás megfigyeléséhez és elemzéséhez szükséges alapfogalmak, szemléletmódok kialakítása. Viselkedésformák példáinak típusokba sorolása, a cél, forma és eredet kérdéseinek megválaszolása. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazásán keresztül az állati viselkedés alkalmazkodási folyamatként való értelmezése. Az emberi viselkedésre vonatkozó tanulságok és következtetések levonása. A hazához való kötődés Magyarország és a Kárpátmedence életközösségeinek ismerete. Egyes környezeti problémák következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenységnek a környezetre való hatásának értelmezése. Helyi környezeti problémák megismerése, felkészülés a figyelemfelhívásban és megoldásához kapcsolódó érvelés. A természetes életközösségek, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos értékszemlélethez kapcsolódó, felelősségérzet, attitűd, érvelés.

106

11. évfolyam

Tantárgy neve: BIOLÓGIA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Sejtjeinkben élünk

I. A sejt

Szépség, erő, ügyesség II. Az emberi test

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. Rendszer és környezet összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság és változás értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában. Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb testkép kialakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. Az emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a szervrendszerek felépítésének és működésének kapcsolatba hozása. A biológiai szerveződési szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő magyarázatokban. A kémiai felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csont és az izom vonatkozásában. Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izom összehúzódás, az izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmód melletti érvelés, erősítése. Az egészség megőrzendő értékként való tudatos alkal107

mazása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentőségének elfogadtatása melletti érvelés.

Szorgos szerveink III. A szervezet anyagforgalma

Védelmi vonalaink IV. Az immunrendszer és a bőr

Egyensúly és alkalmazkodás V. Az életműködések szabályozása

Vagyok, mint minden ember… VI. Az ember egyéni és társas viselkedése

Tápanyagok, a tápcsatorna szakaszai, emésztés és felszívódás. Élelmiszerminőség, a tudatos vásárlás szempontjai. Az egészséges táplálkozás étrendi összefüggései. Testsúlyproblémák okai és következményei. Légutak, tüdő, légcsere és gázcsere. A sejtlégzés folyamata. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. Vércsoportok. Nyirok, nyirokkeringés. A szív és a keringési rendszer felépítése és működése. Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. A saját/idegen megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus megértése. Az autoimmun folyamatok értelmezése néhány gyakoribb betegség (pl. allergia) példáján. A rákbetegségek és az immunrendszer állapota közötti összefüggés megértése. Az immunrendszert erősítő, egészséges életmód jellemzőinek ismerete, alkalmazást segítő attitűdök melletti érvelés. A bőrt veszélyeztető hatások felismerése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások ismerete. A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősítése, a személyes felelősség melletti érvelés. A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott belső állapottal. A hormonális szabályozás konkrét mechanizmusainak értelmezése. A teljesítményfokozó hormonális szerek veszélyeinek felismerése, használatuk elutasítása melletti érvelés. Hormonális rendellenességre visszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek ismerete. Az idegi és hormonális szabályozás közötti kapcsolat ismerete. Az agyi funkciók hierarchikus egymásra épülésének ismerete. Az idegrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek ismerete, a gyakoribb betegségtípusok ismerete, a megelőzést szolgáló életmód- tanácsok elfogadása. A mentálhigiéné értelmezése, lehetőségeinek ismerete. A tudatmódosító, függőséget okozó szerek elutasítása melletti érvelés. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés, a személyes felelősség tudatosítása melletti érvelés, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okai108

nak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek elfogadása melletti érvelés. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése, az emberi agresszió és összetartozás jellemzőinek, okainak, befolyásolása módjainak ismerete. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és tisztelete melletti érvelés. A fogyatékkal élő emberek állapotának megértése, a segítő magatartása melletti érvelés, állásfoglalás. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának belátása. 12. évfolyam

Tantárgy neve: BIOLÓGIA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

Az élet kódja

I. A biológiai információ és átörökítése

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának elfogadása, belátása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása a betegségek kockázati tényezőivel összefüggésben. A tudományos ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése (pl. géntechnológia). A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának ismerete. Az orvoshoz fordulás szerepének, helyes időzítésének 109

belátása az egészség megőrzésében. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása (betegségek kockázati tényezői, mutáció, evolúciós folyamatok). Új kezdetek II. Szaporodás, szexualitás

Kibontakozás III. Biológiai evolúció

Jövőnk a tét IV. Gazdálkodás és fenntarthatóság

Az adott életkor jellemzőinek értelmezése. A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. A nemi élettel kapcsolatos személyes felelősség felismerése, alapvető morális és egészségügyi szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása. Érvelés a tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett. Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, a fajok megőrzésének fontosságára való figyelem fontosságának ismerete. Az élővilág evolúciójáról alkotott elképzelések értelmezése az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként.

Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemző ismerete. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztésének fontossága melletti érvelés Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre. Az ember szerepének kritikus értelmezése. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban, munkahelyi és lakókörnyezeti közösségekben.

110

9. évfolyam

Tantárgy neve: INFORMATIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Az informatika alapjai Az informatikai eszközök használata Az operációs rendszer használata

Infokommunikáció, kommunikáció hálózaton

Dokumentumkészítés szövegszerkesztővel

Az információs társadalom

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű és más számítógépek. Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek. Adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása, az egészsége munkakörnyezet megteremtése. Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés, jellemzők beállítása. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Az operációs rendszer néhány jellemzője. Alkalmazás telepítése és regisztrálása installációs anyagról. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító képzési szabálya és használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Az ftp bemutatása. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. Önálló információszerzés, publikálás módszerei és szabályai A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet; hasábok kialakítása. Dokumentumok készítése minta és feladat alapján. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. Az adatvédelmi alapfogalmak, szerzői jog. Az információ és az informatika hatása a környezetre. 111

10. évfolyam

Tantárgy neve: INFORMATIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Számítógépes grafika Adatkezelés adatfeldolgozás táblázatkezelővel

Térinformatikai alapismeretek Dokumentumkészítés prezentációkészítővel Problémamegoldás informatikai eszközökkel

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Vektorgrafikus és képpontos ábrázolás, Képszerkesztési módszerek A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, adatmódosítás. A diagram fogalma. Diagramfajták. Problémamegoldás táblázatkezelővel. Statisztika. Térképek és adatbázisok lehetőségei, útvonalkeresők, térképes keresők használata A prezentáció készítésének menete Bemutató készítése minta és feladat alapján. Formázási lehetőségek. Multimédia-prezentáció. A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex alkalmazása. Problémák megoldása önállóan illetve csoportmunkában. Projektmunkák kivitelezése informatikai eszközökkel.

112

11. évfolyam

Tantárgy neve: INFORMATIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Weblap készítése minta és feladat alapján. Weboldal készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, link bevitele. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. Könyvtárismeret: a középiskolai könyvtár raktári rendje, Könyvtári informatika szolgáltatásai, könyvtártípusok, könyvtári és egyéb információs rendszerek. Dokumentumismeret: kézikönyvek, szakkönyvek és szakmai folyóiratok tájékoztató apparátusa. Dokumentumértékelés. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok, bibliográfiák. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai Médiainformatika eszközöket alkalmazó lehetőségek megismerése. Adatbázis létrehozása. Keresési és lekérdezési feladaAdatkezelés adatfeldolgozás tok. Adatállományok. Az adatbázis karbantartása. adatbázis-kezelővel Algoritmizálás és adatmodellezés Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven: adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok. Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás. Elemi és összetett adatok, karakterek, számok, logikai értékek, tömbök. Dokumentumkészítés weblapkészítővel

113

10. évfolyam

Tantárgy neve: ÉNEK-ZENE a vizsga fajtája:  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Zenei reprodukció Éneklés

Műzenei, népzenei,történetiés populáris dallamok éneklése a stílustörténeti korszakokból:  gregorián (Diesirae, Szent János himnusz Utqueantlaxis)  reneszánsz (Josquin des Pres: Évszakköszöntő, Tinódi L. S.:Sokféle részögösről, Egervár diadaljáról való ének  barokk(Bach: Máté passió - A fényes isten arcot, Parasztkantáta, Händel: Szép hársfalomb)  bécsi klasszikus (Haydn: Falusi jókedv, Az évszakok c. oratórium - Simon gazda áriája, Mozart: Figaro házassága c. opera - Figaro áriájaMost pedig vége , Varázsfuvola c. opera Pamina-Papageno kettőse, Beethoven: Karfantázia, IX. szimfónia (Örömóda)  romantikus (Schubert: A pisztráng,Erkel F. : Bánk bán - Hazám, Hazám; Keserű bordal, Tiborc panasza, Hunyadi L. c. opera - Meghalt a cselszövő, Himnusz, Verdi: Nabucco c. opera Rabszolgák kórusa, Egressy B.: Szózat,J.  XX. századi (Kodály Z.:Esti dal, Karácsonyi pásztortánc, Psalmus Hungaricus - Mikoron Dávid, Bartók B.: Áldást, békességet, Szőnyi E. Postaváró, Gershwin: Porgy és Bess - Porgy dala- Az inség nálam  populáris zenei szemelvények (Varga Miklós – Varga MihályEurópa, Tolcsvai László – Petőfi 114

SándorNemzeti dal)  Régi rétegű és új stílusú népdalok((Hej Jancsika, Aki Dudás akar lenni; De szeretnék, Madárka, madárka, , Tanakajdi, tanakajdi templom tetejére) - életfordulók, jeles napok dalai(Megrakják a tüzet, A kis Jézus aranyalma,Elvégeztük, elvégeztük az aratást)  búcsúzók, keservesekpszalmodizáló népdalok(Madárka, madárka, Abolhási kertek alatt, Kata) balladák (Szivárvány havasán)  a táncházban énekelt népdalok (Töltsd teli pajtás)  virágénekek, diákdalok (Erdőkön, mezőkön járó) - verbunkos dallamok (Huszárosra vágatom a hajamat, Kossuth Lajos azt izente) Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Zenei befogadás Zenehallgatás

 Ritmus, metrum (improvizációs gyakorlatok tapssal és ütőhangszerekkel)  Komponálás és rögtönzés összekapcsolása (recitálás, díszítés, osztinátó,dudabasszus,orgonapont,T-D ingamozgás,tercelés)  Harmónia (Harmonikus és diszharmonikus együtthangzás megszólaltatása)  Dallam (Ismert dallamra új szöveg illesztésereprodukciója, zenei prozódia) A stílustörténeti korszakok zenei részleteinek felismerése: Népzene (verbunkos, népies műdal) Klasszikus zene:  Középkor és reneszánsz (Missa di Angelis, Kyrie, Moniot de Arras Nyári ének, J. of Fornsete Nyár-kánon)  Barokk(Johann Sebastian Bach: János-passió (Zárókórus, d-moll toccata és fúga, Händel Messiás – oratórium)  Bécsi klasszika(Joseph Haydn: G-dúr, Üstdobütés” szimfónia,Ludwig van Beethoven IX. (dmoll) szimfónia, W.A. MozartA varázsfuvola – részletek)  Romantika(Franz Schubert: Erlkönig, Felix Mendelssohn-Bartholdy Szentivánéji álom,Nászinduló, Erkel Ferenc Bánk bán – részletek Liszt Ferenc Magyar rapszódiák, Les preludes – szimfonikus költemény, Awalkür – A walkürök lovaglása, Richard Wagner A nürnbergi mesterdalnokok) 115

 A századforduló és a XX. század zenéje(Giacomo Puccini Pillangókisasszony, Carl Orff Carmina Burana, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus, Bartók B. Concerto, Schönberg Egy varsói menekült)  A klasszikus zenén túl (jazz, beat, klasszikus rock, rockopera- részletek; Kurtág György: József Attila-töredékek Steve Reich: Zene 18 zenészre) 11. évfolyam

Tantárgy neve: ETIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör

Téma

Alapvető etika

Az erkölcsi gondolkodás alapjai Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában Az erkölcsi döntés A felelősség kérdése Az erények és a jó élet céljai

Egyén és közösség

A kapcsolatok etikája Társadalmi szolidaritás Törvény és lelkiismeret Médiaetika. Hazaszeretet Többség és kisebbség

Korunk kihívásai

A tudományos-technikai haladás etikai kérdései Bioetika A felelősség új dimenziói a globalizáció korában Ökoetika A közösség és a korrupció problémája Felelősség utódainkért 116

9. évfolyam

Tantárgy neve: TESTNEVELÉS a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör Torna Kosárlabda Atlétika Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez: ” HUNGAROFIT”

Téma Talajtorna: Gurulóátfordulás előre-hátra, mérlegállás, tarkóállás. fejállás. Szekrényugrás:4-5 részes svédszekrényen felguggolás, homorított leugrás. Labdavezetés (Szlalom). indulás, megállás, sarkazás Távolugrás: guggoló technika 2000m síkfutás, Helyből távolugrás, Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, Hason-fekvésből törzsemelés-leengedés, Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, Kétkezes dobás hátrafelé- fej-fölött medicinlabdával,

10. évfolyam

Tantárgy neve: TESTNEVELÉS a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

85% - 100 % 75% - 84% 55% - 74% 40% - 54% 0% - 39%

jeles jó közepes elégséges elégtelen 117

Általános követelmények

A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör Torna Kosárlabda Atlétika Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez: ” HUNGAROFIT”

Téma Talajtorna: Gurulóátfordulás előre-hátra, mérlegállás, tarkóállás, fejállás, kézállás. Szekrényugrás:4-5 részes svédszekrényen felguggolás, homorított leugrás, guggoló-átugrás. Labdavezetés (Szlalom), indulás, megállás, sarkazás, fektetett-dobás mindkét oldalról) Távolugrás: guggoló- technika, lépő-technika 2000m síkfutás, Helyből távolugrás, Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, Hason-fekvésből törzsemelés-leengedés, Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, Kétkezes dobás hátrafelé- fej-fölött medicinlabdával

11. évfolyam

Tantárgy neve: TESTNEVELÉS a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Torna

Kosárlabda

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Talajtorna: Gurulóátfordulás előre-hátra, mérlegállás, tarkóállás. fejállás. kézállás. összefüggő talajgyakorlat, Szekrényugrás: Lányok: 4-5 részes svédszekrényen felguggolás, homorított leugrás. Guggoló-átugrás. Fiúk:45 részes svédszekrényen terpeszátugrás Labdavezetés (Szlalom), indulás, megállás, sarkazás, fektetett-dobás mindkét oldalról, Tempódobás labdavezetésből 118

Atlétika Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez: ” HUNGAROFIT”

Távolugrás: guggoló- technika, lépő-technika, 2000m síkfutás, Helyből távolugrás, Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, Hason-fekvésből törzsemelés-leengedés, Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, Kétkezes dobás hátrafelé- fej-fölött medicinlabdával,

12. évfolyam

Tantárgy neve: TESTNEVELÉS a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Torna

Kosárlabda

Atlétika Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez: ” HUNGAROFIT”

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Talajtorna: Gurulóátfordulás előre-hátra, mérlegállás, tarkóállás. fejállás. Kézállás, repülő guruló-átfordulás előre (tigrisbukfenc), összefüggő talajgyakorlat, Szekrényugrás: Lányok: 4-5 részes svédszekrényen felguggolás, homorított leugrás. Guggoló-átugrás. Fiúk:45 részes svédszekrényen terpeszátugrás Labdavezetés (Szlalom) indulás, megállás, sarkazás, fektetett-dobás mindkét oldalról, Tempódobás labdavezetésből. Ziccer-dobás mindkét kézzel labdavezetésből 2. Páros lefutás ziccer-dobás 3. Játékkészség, Tempódobás. Bűntető-dobás. Távolugrás: guggoló- technika, lépő-technika, 2000m síkfutás, Helyből távolugrás, Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, Hason-fekvésből törzsemelés-leengedés, Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, Kétkezes dobás hátrafelé- fej-fölött medicinlabdával,

119

Szakiskola 9. évfolyam

Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓ- MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Kommunikáció

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma A kommunikáció alapmodellje, összetevőinek azonosítása, értelmezése. A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai, működési mechanizmusai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték). A közös nyelv és a nonverbális kommunikáció szerepe a megértésben; a verbális és a nonverbális kommunikáció összhangja; dekódolás. Generációs megértési nehézségek: eltérő nyelv, eltérő jelentés (pl. szleng, réteg- és csoportnyelvek). A verbális kommunikáció jelentősége és lehetséges formái. A kommunikáció sikere, a kulturális és a nyelvi szabályok szerepe a megértésben. A kommunikáció szintjei. A társadalmi kommunikáció fogalma. A társadalmi kommunikáció csatornái. A társadalmi kommunikáció egyéb területei: hivatalos szövegek (pl. menetrend, betegtájékoztató, banki dokumentumok, álláshirdetések értelmezése). Tömegkommunikáció. A manipuláció fogalma és hatásmechanizmusai. Reklám, plakát, graffiti: meggyőzés vizuális eszközei, meggyőzés, manipuláció. Reklám: rádióreklám, internetes reklám. A meggyőzés hangzó és komplex eszközei, meggyőzés, manipuláció. 120

A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata.

Nyelvtan

A nyelv fogalma, nyelv és beszéd. A beszéd jellemzői A jel, a jelzés, a jelrendszer fogalmának megismerése, illetve ismétlése. A jelek típusai (ikon, index, szimbólum). A nyelv mint jelrendszer, a nyelvi jelek típusai. A nyelv szintjei, a leíró nyelvtan egységei (hangtan, morfématan, szótan, mondattan, szövegtan). Hang, fonéma, betű. A hangok jelölése írásban, a betű. Hangtörvények. A hangtörvényekből fakadó helyesírási szabályok A szófajok beszédbeli és mondatbeli szerepe. Morfémák, szóelemek, szóalakok.. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettsége és modalitása. A modalitás szerepe a közlő szándékának kifejezésében. Írásjelek. Az egyszerű és az összetett A szöveg és a szövegkohézió. Szövegértési feladatok. A szövegelemzés lehetséges módszerei. A szövegkohézió nyelvi elemei. A szövegkohézió jelentésbeli elemei, globális kohézió Szövegfonetikai eszközök A hangalak és a jelentés viszonya. A rokon értelmű szavak szerepe.

Szövegértés, szövegalkotás

Irodalom – művészetek – média

A szöveg jellemzői, tartalmi és formai elemei. Különböző szövegműfajok (típusok, jellemzők) Az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás eltérései, az eltérések okai, típusai. Rövid szóbeli szövegek leírása – írott szöveggé alakítása. Köznyelv, irodalmi nyelv, nyelvi norma, szleng, rétegnyelvek, csoportnyelvek. A vázlat készítésének szabályai. Irodalom: Az irodalmi és a köznyelvi szövegek eltérései, az irodalom mint Műnemek: epika, dráma, líra. Az egyes műnemek legjellemzőbb műfajai. Napló és blog mint irodalmi műfajok, illetve az internet műfajai. Levél, e-mail, sms, blog (eltérő nyelvezet, eltérő etikett). A Nyugat c. folyóirat. A krimi, sci-fi jellemzői, témái. Groteszk, egyperces novellák. 121

Móricz Zsigmond: Barbárok, Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, Ady Endre: Léda-versek, József Attila, Karinthy Frigyes: A cirkusz, Örkény István: Egypercesek Oralitás – az irodalom kezdetei, népmesék, monda, legenda. Műköltészet: eposzok, fabulák, anekdota, aforizma. Legfontosabb alakzatok és szóképek Az elbeszélő szerepe és típusai. Korrajz, társadalmi kontextus, szubkultúrák megjelenése a szövegben Színhely, időkezelés, beszédmód.. Művészet/Média: A művészet fogalma, művészeti ágak. Magas kultúra, tömegkultúra, kommersz, ízlés. Az írott sajtó műfajai.

10. évfolyam

Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓ- MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Kommunikáció

Tömegkommunikáció, televízió, internet. Társalgási stílus. Udvarias társalgás. Különböző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írtszöveg.. Érvelő műfajok és szövegek.

Nyelvtan

A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a félhivatalos, publicisztikai helyzetekben. A publicisztikai, az előadói (szónoki) és a tudományos (népszerű tudományos, ismeretterjesztő) stílus 122

Szövegértés, szövegalkotás

Irodalom – művészetek – média

A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs történeti rétegei néhány szöveg vizsgálatával. Nyelvváltozatok, nyelvjárások Nyelvváltozatok, ifjúsági és diáknyelv. Szleng és argó. Érvelő szöveg alkotása. Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása. születésnapra, esküvőre, eljegyzésre, keresztelőre). A retorika nyelven kívüli eszközei. Irodalom: Különböző műnemű és műfajú irodalmi művek elemzése Ady Endre, József Attila, Márai Sándor. Füveskönyv, Madách Imre: Az ember tragédiája, W. Shakespeare: Romeo és Júlia.) Művészet/média: Legfontosabb avantgárd irányzatok jellemzői (pl. expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus).

123

9. évfolyam

Tantárgy neve: MATEMATIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Számtan, algebra

A racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása. Alapműveletek , műveleti sorrend , zárójel felbontás . A tízes számrendszer használata, ábrázolás számegyenesen, alapműveletek, hatványozás (10 hatványai ), elvégzése, négyzetgyökvonás (számológéppel).Számok normálalakjának felírása . Algebrai kifejezések (összevonás), képletekbe behelyettesítés (képletgyűjtemények használata). Pontosság (hibahatár), nagyságrend, becslés, kerekítés.

Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika

Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (elem, válogatás, ábrázolás). Grafikon, diagram, koordinátarendszer – értelmezés, tájékozódás, ábrázolás. A nyelv logikai elemeinek felismerése a matematikában (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és, vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem). Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, becslés, kiszámítás, ellenőrzés). A valószínűség gyakorlati fogalmának megismerése („biztos”, „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékok, problémák. Probléma-megoldási módszerek gyakorlása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe). Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavé124

Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus

A geometria alapjai

tel). Egyszerű, gyakorlati összefüggések matematikai modelljének megalkotása (egyenes arányosság, táblázat, képlet, függvény, ábra). Elsőfokú egyismeretlenes egyenletre vezető szöveges feladat megoldása. Algoritmusok felismerése, alkalmazása, pl. sorozatok, számtani sorozat, mértani sorozat, kamatszámítás. Arányos mennyiségek, fordított arány, százalék, százalékszámítás alkalmazása játékos, beugratós, gyakorlatias feladványokban. Alapvető geometriai fogalmak ismerete (sík és tér, pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, merőlegesség, síkidomok és térbeli testek, háromszög, négyszög, sokszög, kör). A tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése. A derékszögű háromszög adatai, Pitagorasz-tétel alkalmazása. Egybevágóság felismerése, alkalmazása egyszerű következtetésekben. Hasonlóság felismerése. Háromszögek hasonlósága, alkalmazása derékszögű háromszögekre. ( Ha a szakmai képzés igényli , a szögfüggvények bevezetése .) Mérés (módszerek, mértékegységek alkalmazása), kerület, terület (gyakorlati pl.) kiszámítása. Egyszerű testek fajtáinak felismerése (gúla, kúp, hasáb, henger, gömb). Alapadatokból terület, térfogat becslése, képletgyűjteménnyel kiszámolása. Vektorok fogalma. (Szak)rajz, ábra olvasása, értelmezése. Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése. Geometriai ismeretek használata gyakorlati problémákban.

125

10. évfolyam

Tantárgy neve: MATEMATIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma

Számtan, algebra

A racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolás számegyenesen, alapműveletek, hatványozás (10 hatványai) elvégzése, azonosság/szabály alkalmazása. Négyzetgyökvonás (számológéppel). Algebrai kifejezések (alapműveletek), képletek – behelyettesítés (képletgyűjtemények használatával). Pontosság (hibahatár), nagyságrend (normál alak), becslés, kerekítés.

Gondolkodási módszerek, algoritmus, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika

Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (elem, elemszám, válogatás, részhalmaz, ábrázolás). Grafikon, diagram, koordinátarendszer értelmezése, készítése. A nyelv logikai elemeinek használata a matematikában (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és, vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem). Feltétel, előzmény, következmény felismerése, alkalmazása egyszerű esetekben. Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, megoldási terv, becslés, kiszámítás, ellenőrzés). Valószínűség gyakorlati fogalmának ismerete („biztos”, „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékokban, egyszerű problémákban alkalmazásuk. Probléma-megoldási módszerek alkalmazása (próbálga126

tás; következtetés, sejtés, szabályosságok, modellezés, lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe). Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel, relevancia, következtetések konkrét példákban). Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus

Egyes gyakorlati összefüggések matematikai modelljének használata (egyenes arányosság táblázat, képlet, függvény, ábra). Szöveges elsőfokú egy ismeretlenes egyenlet/egyenletrendszer megoldása. Algoritmusok alkalmazása, pl. sorozatok, számtani sorozat, mértani sorozat, kamatszámítás (hétköznapi gyakorlati feladatokban). Arányos mennyiségek, fordított arány, százalék, százalékszámítás alkalmazása (játékos, beugratós, gyakorlatias feladványokban).

A geometria alapjai

Az alapvető geometriai fogalmak ismerete és használata (sík és tér, pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, merőlegesség). Síkidomok és térbeli testek felismerése (modell, absztrakció fogalma). Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai megállapítása (Thalész-tétel). Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása egyszerű esetekben. Derékszögű háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek kapcsolata – szögfüggvény). Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása. Mérés (módszerek, mértékegységek használata). Kerület, terület (gyakorlati pl.) kiszámítása. Egyszerű testek fajtái tulajdonságainak megállapítása (gúla, kúp, hasáb, henger, gömb). Alapadatokból terület, térfogat, felszín becslése, képletgyűjteménnyel kiszámolása. Rajzok értelmezése (műszaki, szakmai példák). Vektorok fogalma, egyszerű alkalmazások. Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése.

127

11. évfolyam

Tantárgy neve: MATEMATIKA a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Számtan, algebra

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Alapműveletek, hatványozás, négyzetgyökvonás (számológéppel). Algebrai kifejezések (alapműveletek), műveleti szabályok alkalmazása, képletek, behelyettesítés (képletgyűjtemények használata). Pontosság (hibahatár), nagyságrend (normál alak), számolás fejben, papíron, géppel, becslés, kerekítés. Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló szintje. Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. Matematikai ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Önellenőrzés igénye. Zsebszámológép gyakorlott használata.

Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika

Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (részhalmaz, metszet, unió, ábrázolás). Grafikon, diagram, koordinátarendszer használata. A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása a matematikában (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és, vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem). Ellentmondás, bizonyítás, általánosítás felismerése, alkalmazása egyszerű esetekben. Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, megoldási terv, becslés, kiszámítás, 128

ellenőrzés), matematikai modellalkotás. Gráfok, kombináció, variáció alkalmazása egyszerű problémákban. Valószínűség gyakorlati fogalmának alkalmazása („biztos”, „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékokban, problémákban. Probléma-megoldási módszerek alkalmazása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe). Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel, relevancia, következtetések). Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus

Gyakorlati összefüggések matematikai modelljének alkalmazása (egyenes/fordított arányosság, táblázat, grafikon, képlet, függvény). Elsőfokú egy ismeretlenes egyenletre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladat megoldása, ellenőrzés, megoldhatóság vizsgálata. Algoritmusok: pl. sorozatok, számtani sorozat – egyszerű számítások gyakorlati problémákban; mértani sorozat, elemeinek számolása; kamatszámítás (kamatos kamat számítása). (Fejtörők, beugratós, gyakorlatias feladványok.)

A geometria alapjai

Az alapvető geometriai fogalmak ismerete és használata (sík és tér, pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, merőlegesség). Síkidomok és térbeli testek felismerése (modell, absztrakció fogalma). Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai megállapítása (Thalész-tétel). Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása egyszerű esetekben. Derékszögű háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek kapcsolata - szögfüggvény). Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása. Mérés (módszerek, mértékegységek használata), kerület, terület (gyakorlati pl.) kiszámítása. Egyszerű testek fajtái tulajdonságainak megállapítása (gúla, kúp, hasáb, henger, gömb). Alapadatokból terület, térfogat, felszín becslése, képletgyűjteménnyel kiszámolása. Rajzok értelmezése (műszaki, szakmai példák). Vektorok fogalma, egyszerű alkalmazások. Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése.

129

9. évfolyam

Tantárgy neve: TERMÉSZETISMERET a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Témakör

Téma

Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei

A megfigyelések szempontfüggőségének fölismerése. Megfigyelés leírásának elemzése. A kísérletezés célja: saját kísérletek és ismert kísérletek összegyűjtése. A független és a függő változó fölismerése. A mérés szerepe a mindennapokban, pl. lázmérés, földmérés, tömegmérés. Példák a „modell” szó hétköznapi (pl. topmodell, vasútmodell) és tudományos (atommodellek, demográfiai növekedési modellek, a szív mint szivattyú) használatára. Modell és makett különbsége. (pl. emberi szív) – mi érthető meg belőle, mi nem: közös megbeszélés. Eltérő modellek/makettek ugyanarról a jelenségről (pl. emberábrázolások), szempontfüggőség felismerése.

Tájékozódás térben és időben

A tájékozódás és a csillagászat kapcsolatának megismerése (égtájak, égi mozgások). A távolságok fölmérésének geometriai módszere. A hasonlóság fölismerése, a nagyítás, kicsinyítés mértékének meghatározása. Fizikai, biológiai, kémiai és csillagászati jelenségek sebességének összevetése. Időegységek. Az idő, sebesség, gyorsulás mértékegységeinek használata, átváltása. Az út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás fogalmának ismerete, használata mozgások leírásában. 130

Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen gyorsuló mozgás; a szabadesés gyorsulása fogalmának ismerete és alapvető összefüggései. A körmozgás, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás fogalmának és összefüggéseinek ismerete. Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel!

Halmazok Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás elemei

Mechanikai energia

Elektromosság, mágnesesség

A Newton-törvények kvalitatív és egyszerű kvantitatív alkalmazása. A tömeg fogalma. A súrlódási erő szerepe a mindennapokban, a tapadási, csúszási és gördülési súrlódás megkülönböztetése. A lendület-megmaradás törvényének kvalitatív alkalmazása. Az időjárási elemek, ezek változásait befolyásoló fizikai hatások (a napsugárzás, a léghőmérséklet, a légnyomás, a szél, a levegő vízgőztartalma, a csapadékfajták) közti összefüggések megfogalmazása. Példák a gazdálkodás és a természeti környezet közti összefüggésekre. A halmazállapot-változások alapvető jellemzőinek ismerete. A Celsius-skála alappontjai, az olvadáspont, forráspont feladatmegoldás-szintű ismerete. Az gáztörvények (Boyle–Mariotte, Gay–Lussactörvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsius-skála kapcsolatának ismerete Az energia, munka, teljesítmény, hatásfok fogalmának ismerete, elemi alkalmazása. A helyzeti és mozgási energia, emelési és gyorsítási munka összefüggéseinek alkalmazása. Az energia-megmaradás tényének, valamint a termodinamika első főtételének ismerete. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Néhány mindennap használatos gép hatásfoka, valamint a 100%-os hatásfok elérésének fizikai lehetetlensége. Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció. Az örökmozgó lehetetlensége. Az elektromosság, mágnesesség mint kölcsönhatás megismerése Példák a statikus elektromosság és a mágnesesség gyakorlati/természetbeni megjelenési formáira, alapvető összefüggések felismerése. Az egyenáram fogalma, jellemzőinek ismerete, egyszerű áramkörök összeállítása, mérések végzése. Az Ohm-törvény alkalmazása egyszerű esetekben. Az elektromos energia és teljesítmény alapvető kvalitatív összefüggéseinek alkalmazása, különböző elektromos eszközök teljesítményének összehasonlítása. A váltóáram fogalmának, alapvető jellemzőinek megismerése. Az elektromágneses indukció jelensége, gyakorlati/természetbeni megjelenése. 131

Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és anatómiája

Formák és arányok a természetben Elemek és vegyületek. Kristályrácsok. Szerves molekulák a mindennapokban Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, kiválasztás

A transzformátor működésének gyakorlati jelentősége. Az elektromágneses hullám tulajdonságainak ismerete, példák a gyakorlati alkalmazásokra. (A spektrum különböző tartományaiban: mikrohullámú sütő, rádióhullámok, mobiltelefon stb.) A mozgás és légzés mechanikájának megismerése. A szív és az erek mechanikájának megismerése. Alapvető egészségvédelmi ismeretek elsajátítása Az emelő-elv szemléltetése az ízületekkel kapcsolt emberi csontok példáján. A fontosabb emberi csontok szerepe (makett alapján). Az izomműködés lényege. A csont és az ízületek sérülései, megelőzésük. A csontok felépítésének és szilárdságának összefüggése. A légzés funkciójának megbeszélése. A tüdő térfogatát és a légzés hatékonyságát befolyásoló tényezők áttekintése. A légzési szervrendszer részei, feladataik, a hangképzés. A védekező reflexek (köhögés, tüsszentés) szerepe. A légzőmozgások szemléltetése. Légzésszám-változás terhelés hatására A szív fölépítése és működése (makett alapján). A vér és a nyirok, az erek szerepe. Véralvadás, vérzés, vérzéscsillapítás. A vérnyomás és a pulzus oka, mérése Az arány fontossága és számszerű jellemzése. A geometriai rend fölismerése az anyagok szerkezetében. Az anyagvizsgálat néhány módszerének megismerése. Néhány óriásmolekula gyakorlati fontosságának megismerése konkrét példákon Az anyag- és energiaátalakítások biológiai szerepének megértése az élővilágban és az emberi szervezetben. Anyagforgalom és egészség néhány összefüggése Változatos energianyerés az élővilágban: ragadozók, növényevők, élősködők, lebontók, fotoszintetizálók. Táplálkozási hálózat. Az emberi emésztés helyszínei, emésztőnedvek (nyál, gyomornedv, epe, hasnyál). Az emésztés szabályozása: feltétlen és feltételes reflexek. A felszívott anyagok sorsa, a máj szerepe. Egészséges táplálkozás, túltápláltság, hiánybetegségek, mérgezések. Az alkohol hatása. Testkép, testépítés, táplálék-kiegészítők kockázatai. A vér szerepe, vérkép. A felszívott tápanyagok sorsa a sejtben (energianyerés, átalakítások). Kiválasztás a vesén, a tüdőn és a bőrön át. A vizeletmennyiség és a belső környezet egyensúlyá132

A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés

Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az emberi élet szakaszai

nak, arányainak (homeosztázis) megőrzése Az önazonosságot (homeosztázist) fenntartó és az azt fenyegető főbb hatások áttekintése az emberi szervezet szintjén és a társas kapcsolatokban. A szabályozás és a vezérlés néhány formája az emberi szervezetben. Szabályozó szerepű emberi hormon (inzulin), cukorbetegség. Vezérlő szerepű emberi hormon (növekedési hormon), a testméretet megszabó tényezők. Hormonok és érzelmek kapcsolata. A reflexek fölépítése (térdreflex). Az idegrendszer szabályozó működése: a testhőmérséklet szabályozása. Érzékszervek: az éleslátás feltételei (pupillareflex, élességállítás). Az idegrendszer működését befolyásoló hatások (alkohol, drogok, gyógyszerek). Fájdalom, fájdalomcsillapítás. Aktív és passzív, természetes és mesterséges immunitás. Védőoltások. Immunitás a mindennapokban: allergia, vércsoportok. Stressz és egészség, idegrendszer és immunitás kapcsolata. A tanulás alaptípusai az állatvilágban és az ember esetében. Az emlős állatcsoportok jellemzői (hierarchia). A társas kapcsolatok szerepe a főemlősök és az ember tanult viselkedéseiben: szülő-gyermek kapcsolat, kortárs csoportok, reklámok, függőséget okozó hatások, értelemadás. Segítőkészséget és agressziót kiváltó helyzetek. Tanult megküzdési stratégiák, tanult tehetetlenség. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. Az öröklött és „szerzett” tulajdonságok megkülönböztetése, az öröklődés és a nemiség kapcsolata. A nemi működések biológiai háttere emberben. A genetika és a szexualitás egészségügyi vonatkozásai. A genetikai információ megváltozásának lehetséges következményei

133

10. évfolyam

Tantárgy neve: TERMÉSZETISMERET a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények Témakör Atomi aktivitás

Mi a fény?

Honnan hová? Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció Az ember társas viselkedése

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók. Téma Az elektronburok és az atommag szerkezetének áttekintése. Az atomenergia ismerete Az anyag atomos szerkezetének tudatosítása konkrét jelenségeken keresztül. Az atommag és elektronhéj fogalmának megismerése. A rádióaktivitás 3 fajtájának, néhány gyakorlati alkalmazásának, hatásának megismerése az élő szervezetre. A maghasadás oka és feltételei, a láncreakció elve. Az atomenergia fogalma, felhasználásának gyakorlati módja és elvi lehetőségei. Előnyök és hátrányok mérlegelése. A Nap energiatermelése, hatása a földi életre A fényvisszaverődés, a fénytörés jelensége és alapvető kvalitatív szabályainak megállapítása. A sík, a domború és a homorú tükör leképezési szabályainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai. A fényelhajlás jelensége. A fény elektromágneses hullám mivolta. A színek frekvenciaszabálya és a fénytörés frekvenciafüggésének következményei. A fotocella működésének alapjai, a fény „részecsketermészetének” megjelenési formái. A fénysebesség kitüntetett szerepe. A csillagok fejlődésének főbb állomásai. A Naprendszer szerkezete, mérete, bolygóinak mozgása, mérete, típusai. Legalább két-két jellemző csillagkép ismerete a téli és a tavaszi égboltról, valamint két-két jellemző csillagkép 134

Az evolúció színpada és szereplői

ismerete az északi és a déli féltekéről. A csillag, bolygó, üstökös, meteor megkülönböztetése. Szemléletes kép a táguló világegyetem elméletéről. A Föld felszínének története: a vulkáni működések, földrengések oka, következményei. A jégkorszakok nyomai. Hegységképződés és pusztulás. Haladás (fejlődés) és biológiai evolúció. Az evolúció darwini leírása. Közvetlen bizonyítékok (fosszíliák, anatómiai érvek. A szelekció hatása (mesterséges, természetes). A háziasítás. Ellenálló kórokozók terjedése. A biológiai evolúció közvetlenül az emberi társadalomra való alkalmazásának veszélyei (szociáldarwinizmus, eugenika). Vitatott kérdések. (Az élet keletkezésének kérdése. A nagy kihalási hullámok lehetséges magyarázatai. Az önzetlen viselkedés evolúciója. Az irányultság kérdése.) Technikai evolúció és a szokások evolúciója (divat, stílusok). Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Az élőlények együttélését magyarázó feltételek, az ember szerepének elemzése. Környezet és egészség összefüggései, néhány lehetséges megoldási módszer értékelése. Az élőlény-populációk elszaporodása és visszaszorulása. Populációs kölcsönhatások példákkal. A biológiai indikáció. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek). Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. A közlegelők tragédiája: a klasszikus gazdaságtan és kritikája. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő 135

tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). A Gaia-elmélet lényege 9. évfolyam

Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Magyarország Európában

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Magyarország földrajzi elhelyezkedése, az Európai Unió országai, tájékozódás Magyarország és Európa térképein, saját településének elhelyezése a térképeken Az EU, Magyarország, Budapest, az adott település, iskola elhelyezkedése térben – falitérképeken, internetes térképeken (google maps, google earth). Magyarország szomszédai, Magyarország megyéi és úthálózata, azonosítás térképeken. A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) megkeresése, azonosítása a térképen. Távolságok becslése és számítása térképeken, események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. Internetes térképek használata. Táblázatok értelmezése, adatok kikeresése, összefüggések megfogalmazása.

Az egyén szerepe a történelem- Életutak, életművek megismerése. ben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók Az egyén szerepe a történelem, a nemzet sorsának alakításában; hősiesség, felelősség, célok és eredmények. I. Szent István, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Bartók Béla, Szent-Györgyi Albert, Puskás Ferenc, Papp László életútja, tevékenysége, teljesítménye, 136

hatása. Az egyén, a társadalom és az adott kor összefüggéseinek vizsgálata konkrét példákon. A tehetség és siker összefüggésének felismerése. A tudás és az iskola szerepe a A tanulás eredményessége, a tanulás hiányának következményei – tapasztalatok megvitatása, érvek ütköztetétársadalomban se. Az emberi tudás – mesterségek, tudományok rendszere – kialakulásának megismerése konkrét példák során. A tanulás fontossága, egyéni és közösségi haszna. Az iskola társadalmi szerepe, célja – elképzelések, vélemények ütköztetése. A tudás fogalmának átalakulása, az egész életen át tartó tanulás szükségessége. A tudományos-technológiai fejlődés hatásai – példák gyűjtése, összehasonlítás, értékelés. Az emberi kultúra jellegzetességei, sokfélesége, gazdagEgyén és társadalom sága. A társadalmi szintű egyéni és csoportérdekek érvényesítése – ellentétek, konfliktusok felismerése, megoldási módok keresése. Férfi és női szerepek a társadalomban, munka- és feladatmegosztás, együttműködés és rivalizálás, emancipáció, matriarchális és patriarchális társadalmak. A szabadidő a történelemben – egyéni és társadalmi összefüggései; információgyűjtés, összehasonlítás, rendszerezés, véleményalkotás. Esetmegbeszélések, elemzések, mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása. A tömegmédia világa: a nyomtatott, az elektronikus és a Média és társadalom digitális média. A média társadalmi, gazdasági, politikai funkciói, eszközei, jellegzetességei. Kultúra és szórakoztatás, a médiafogyasztás. A média különféle funkcióinak azonosítása, előnyeinek és hátrányainak felismerése. Az aktuális televíziós nézettségi adatok elemzése, értelmezése. A filmes hatáseszközök és a filmalkotási folyamat feladatmegosztásainak megismerése, az alkotói folyamat, mint munka. A filmbefogadás működésmódjára történő reflexió. Tanulási és szórakozási lehetőségek, hasznos dolgok és veszélyek – tv, internet, a biztonságos internethasználat szempontjainak tudatosítása. A médiaszövegek befogadásának tanulmányozása, a közönség médiafogyasztási szokásainak kritikus megfigyelésére alapozott tudatos mű- és műsorválasztás. A manipuláció veszélyeinek, technikáinak felismerése, 137

azonosítása konkrét példákban. Az életkori sajátságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő érvkészlettel és példákkal alátámasztott vita a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról, pl. a médiahasználattal kapcsolatos függőségekről, a médiafinanszírozással összefüggő kérdésekről, a médiabefolyásolásról, manipulációról, a saját tartalmak közzétételéről, az erkölcsi és jogi normák alkalmazásáról. Intézményeink működése

A modern polgári állam funkciói, intézményei. A demokratikus berendezkedés, a hatalommegosztás. A mai magyar állam főbb jellemzői. Az önkormányzat intézményei Különböző ügyek intézésének gyakorlata, a kulturált viselkedés gyakorlása. Különböző emberi élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása, magatartásminták elemzése, értékelése. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása. Múlt és jelen képekben és szöve- Írott és tárgyi források, forrástípusok megismerése, a szerzők/alkotók nézőpontjának azonosítása, alapvető gekben tartalmi elemek felismerése szövegekben, képeken, filmekben. A történelmi események és a család- és helytörténet kapcsolatainak a felismerése, speciális források (pl. oral history – elbeszélt történelem, település- és földrajzi nevek) megismerése. Filmelemzés alapjainak az ismerete (kép, hang, szöveg, vizualitás, rendezői szándék, befogadás-történet), filmelemzés – a történelmi tények tükrében (pl. 80 huszár, Trója). Az európai és magyarországi forradalmak alapvető eseményei (1848/49, 1956). A forradalmakhoz kapcsolódó írott források elemzése (újság, irodalmi jellegű szövegek stb.). A történelmi/társadalmi konfliktusok okainak felismerése, a konfliktust lezáró folyamatok értelmezése (forradalmak a történelemben: az 1956-os forradalom eseménytörténete – képekben, a diktatúrák és a személyi kultusz természete). Ismeretszerzés különböző típusú dokumentumokból – újság, plakát, röpirat és irodalmi alkotások elemzése. Múlt és jelen képekben és szöve- Nemek és szerepek a történelemben a jelen társadalmában. gekben A társadalmi rétegződés okai, integráció és szegregáció. A társadalmi mobilizáció – nyílt és zárt társadalmak most és a múltban. Nők és férfiak a társadalomban A „vállalkozó” történelmi típusai – térben és időben (hajósok, bankárok, konkvisztádorok, újítók és gondol138

kodók, tudósok). A társadalom és a földrajz, települések; tér és társadalom változásai a történelemben. Kultúrák tájban és időben, térben. Szokások, hagyományok: családi, vallási és társadalmi ünnepek. Az ünnepek szerepe a társadalomban és a családban (rítusok, kultuszok, jeles napok). Hit, vallások, egyházak. Vallások és kultúrák, világvallásoktól a szektákig. A feldolgozás módjának közös meghatározása, részvétel a kivitelezésben. A munkaerőpiac működésének elveinek, szabályainak megismerése, gyakorlati ismeretek szerzése a helyi sajátosságok figyelembevételével. 10. évfolyam

Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör A világkép

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Világmagyarázatok, a világról alkotott kép változásai. A sokszínű világlátás. Vallások, világvallások. A tanulás, a tudás és a műveltség mai szerepének értelmezése. A fogyasztói társadalom, a jóléti állam és a világgazdasági válságok. Demográfiai problémák Európában és a világban. A globalizáció és fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásainak hatása hazánk fejlődésére. Alapvető globális problémák tudatosítása. A kulturális globalizáció előnyei és hátrányai. Generációk, generációs kérdések, konfliktusok. Az 139

A társadalmi normák – szokások és törvények

A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés

Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek

Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédai

A civil társadalom – érdekvédelem

Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás

időskor és a különböző nemzedékek eltérő életmódja. A nemzedékek közti szolidaritás. Az együttélés szabályainak kialakítása és rendeltetése. A család funkciójának és szerepének változásai napjainkban. A társadalmi együttélést szabályozó normák (pl. erkölcsi szabályok, etikett, iskolai házirend, KRESZ, törvények) értelmezése, összehasonlítása, értékelése. A normakövető magatartás jelentőségének belátása. A normaszegés és szankcionálása – mérlegelés, a felelősség belátása. A gazdaság, a társadalom és a politika kapcsolata. A politikai berendezkedések: a demokrácia és a diktatúra. A rendszerváltás Magyarországon. Az Alaptörvény főbb pontjai. A politizálás színterei. A politikai pártok ma Magyarországon. A legfontosabb közgazdasági fogalmak (gazdasági ágazatok, gazdasági szereplők, tőke). Az egyén gazdálkodása, a háztartások gazdálkodása. A legfontosabb pénzügyi ismeretek (bankok, banki szolgáltatások, számlák, hitel, kamat, megtakarítás, thm, bankkártyák, valutaárfolyam, jelzálog). Egyéni költségvetés készítése. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása. Az EU rövid története, az európai integráció.

Az EU szervezete. A szomszédos államok és az ott élő magyar kisebbségek kultúrája, helyzete. Részvétel a feldolgozás módjának meghatározásában, kivitelezésében. Társadalmi, csoport és egyéni érdekek és az érdekvédelem. Érdekellentétek felismerése, kezelése, erőszakmentes megoldása. A társadalmi szerveződések A civil társadalom. A fogyasztóvédelem. Önálló információgyűjtés, egy-egy konkrét szervezet munkájának részletesebb megismerése. Esetmegbeszélések A fogyasztói társadalom hatásai a környezetünkre, a „jólét” ára. Az ökológia fogalma 140

A földi élővilág eltartó képességének korlátai. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A hagyományos és alternatív energiaforrások gazdasági és társadalmi összefüggései. A természetvédelem és a környezetvédelem. A globális problémák és a lokális cselekvés közötti kapcsolat. Információgyűjtés, esetmegbeszélés, saját tapasztalatok összehasonlítása, mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása

141

9. évfolyam

Tantárgy neve: ANGOL a vizsga fajtája:  írásbeli

írásbeli szóbeli

 szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Személyes adatok és család Életmód Ember és társadalom Környezetünk Szórakozás Iskola Utazás és nyaralás

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Bemutatkozás Családfa Rendelés a gyorsétteremben Egy napom Ruhavásárlás Ünnepek Saját szoba bemutatása Lakóhelyi nevezetességek bemutatása Szabadidős tevékenységek Sport Saját iskola bemutatása Közlekedés módjai

142

10. évfolyam

Tantárgy neve: ANGOL a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Személyes adatok és család Ember és társadalom

Utazás és nyaralás Szórakozás Technológia Iskola Életmód

írásbeli szóbeli

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Családtagok Mindennapi élet Külső kinézet Belső tulajdonságok Barátság Családi események Tömegközlekedés Utazás az iskolába Hobbik Médiák Számítógép és internet használata nyelvtanuláskor Órarend Tantárgyak Ételek és italok nevei Étteremben étlap Élelmiszervásárlás

143

11. évfolyam

Tantárgy neve: ANGOL (fodrász) a vizsga fajtája:  írásbeli

írásbeli szóbeli

 szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Szakmai nyelv I. Szakmai nyelv II. Szakmai nyelv III. Szakmai nyelv IV. Szakmai nyelv V. Szakmai nyelv VI. Szakmai nyelv VII. Szakmai nyelv VIII. Szakmai nyelv IX. Szakmai nyelv X. Szakmai nyelv XI.

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Időpontok megbeszélése Időpontok lemondása Vendég üdvözlése Fodrászkellékek Tanácsadás Haj és fej részei Mosás Vágás Berakás Szárítás Festés Hajproblémák

144

9. évfolyam

Tantárgy neve: TESTNEVELÉS a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Torna Kosárlabda Atlétika Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez: ” HUNGAROFIT”

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Talajtorna: Gurulóátfordulás előre-hátra, mérlegállás, tarkóállás. fejállás. Szekrényugrás:4-5 részes svédszekrényen felguggolás, homorított leugrás. Labdavezetés (Szlalom). indulás, megállás, sarkazás Távolugrás: guggoló technika 2000m síkfutás, Helyből távolugrás, Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, Hason-fekvésből törzsemelés-leengedés, Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, Kétkezes dobás hátrafelé- fej-fölött medicinlabdával,

145

10. évfolyam

Tantárgy neve: TESTNEVELÉS a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Torna Kosárlabda Atlétika Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez: ” HUNGAROFIT”

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Talajtorna: Gurulóátfordulás előre-hátra, mérlegállás, tarkóállás. fejállás. kézállás. Szekrényugrás:4-5 részes svédszekrényen felguggolás, homorított leugrás. Guggoló-átugrás. Labdavezetés (Szlalom), indulás, megállás, sarkazás, fektetett-dobás mindkét oldalról, Távolugrás: guggoló- technika, lépő-technika, 2000m síkfutás, Helyből távolugrás, Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, Hason-fekvésből törzsemelés-leengedés, Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, Kétkezes dobás hátrafelé- fej-fölött medicinlabdával,

146

11. évfolyam

Tantárgy neve: TESTNEVELÉS a vizsga fajtája:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati az értékelés módja:

Általános követelmények

Témakör Torna

Kosárlabda

Atlétika Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez: „HUNGAROFIT”

85% - 100 % jeles 75% - 84% jó 55% - 74% közepes 40% - 54% elégséges 0% - 39% elégtelen A feladatok 50%-ban minimum szinthez igazodnak! A részletes tanulmányi követelmények a Pedagógiai Programban találhatók.

Téma Talajtorna: Gurulóátfordulás előre-hátra, mérlegállás, tarkóállás. fejállás. Kézállás, repülő guruló-átfordulás előre (tigrisbukfenc), összefüggő talajgyakorlat, Szekrényugrás: Lányok: 4-5 részes svédszekrényen felguggolás, homorított leugrás. Guggoló-átugrás. Fiúk:45 részes svédszekrényen terpeszátugrás Labdavezetés (Szlalom). indulás, megállás, sarkazás, fektetett-dobás mindkét oldalról, Tempódobás labdavezetésből. Ziccer-dobás mindkét kézzel labdavezetésből 2. Páros lefutás ziccer-dobás 3. Játékkészség, Tempódobás. Bűntető-dobás. Távolugrás: guggoló- technika, lépő-technika, 2000m síkfutás, Helyből távolugrás, Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, Hason-fekvésből törzsemelés-leengedés, Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, Kétkezes dobás hátrafelé- fej-fölött medicinlabdával,

147

148

149