2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol és német nyelvi mérések eredményeinek elemzése

ELEMZÉS

A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol és német nyelvi mérések eredményeinek elemzése

2011. április

Kákonyi Lucia és Török József elemzésének felhasználásával Összeállította Südi Ilona Lövei Mária Lektorálta Morvay Zsuzsanna Török József

Tartalomjegyzék

1.

2.

Bevezetés ........................................................................................................ 3 1.1.

A mérés célja ...............................................................................................3

1.2.

A mérőeszközök bemutatása .............................................................................3

1.2.1.

Az angol nyelvi feladatlap jellemzői .............................................................3

1.2.2.

A német nyelvi feladatlap jellemzői .............................................................5

1.2.3.

A feladatok jellemzői ...............................................................................6

1.3.

A mérés résztvevői.........................................................................................7

1.4.

A mérés lebonyolítása .....................................................................................8

Eredmények .................................................................................................... 10 2.1.

Az eredmények összesített értelmezése ............................................................. 10

2.1.1.

Az angol nyelvi összesített eredmények ....................................................... 10

2.1.2.

A német nyelvi összesített eredmények ....................................................... 11

2.2.

Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint .................................. 13

2.2.1.

Az angol nyelvi eredmények részletes elemzése ............................................. 13

2.2.2.

A német nyelvi eredmények részletes elemzése ............................................. 14

2.3.

Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban .............................. 16

2.3.1.

Az angol nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ........ 16

2.3.2.

A német nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ........ 19

3.

Javaslatok, tapasztalatok ................................................................................... 23

4.

Háttértényezők ................................................................................................ 25

5.

Mellékletek ..................................................................................................... 35 5.1. Teljesítmények  táblázatok .......................................................................... 36 5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan........... 38 5.3. Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény standardpontban ......................................................................................... 46 5.4. Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban ............................................................. 52 5.5. A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban ............................................................. 60

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

2

1. BEVEZETÉS 1.1. A mérés célja A 2010/2011. tanévben a fővárosi fenntartású oktatási intézmények 9. évfolyamos tanulói körében negyedik alkalommal került sor az idegen nyelvi kompetenciák diagnosztikus mérésére. Így a méréssel kapcsolatban megfogalmazott célok, a mérőeszköz feladatainak összetétele és tartalmának meghatározása követte a már kialakult gyakorlatot1. A nyelvi mérőeszköz felépítése mindkét nyelvből azonos feladat- és szövegtípusokat tartalmaztak, ezáltal összehasonlíthatóvá váltak egymással az angol és német feladatlapokon mért teljesítmények. Az idegen nyelvi készségeket mindkét nyelvből az olvasott szöveg értése és az íráskészség területén vizsgáltuk (1. táblázat). A nyelvi képességek mérését tanulói kérdőív egészítette ki, mely az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban 10 kérdést tartalmazott. 1. táblázat. A nyelvi mérőeszköz általános szerkezeti felépítése Készség

Feladat

Bemenet

Válasz

Itemszám

Olvasás 1

Szavak párosítása definícióval

Szó és definíció

Betűjelek beírása

7

Olvasás 2

Felirat párosítása hellyel

Feliratok és helyek

Aláhúzás

7

Cikk ifjúsági magazinból


8

Olvasás 3 Interjúkérdések párosítása válaszokkal Olvasás 4

Hiányos szöveg kiegészítése

Leírás állatról


7

Olvasás 5

Címek párosítása szöveggel

Címek és szövegek


7

Írás 1

Hiányos szöveg kiegészítése

Írás 2

Irányított fogalmazás

Lyukas szöveg és szavak Szavak értő másolása Utasítás a szöveg tartalmá- Barát/Egy nyári nap ról leírása

7 4

1.2. A mérőeszközök bemutatása 1.2.1. Az angol nyelvi feladatlap jellemzői 2. táblázat. Az angol nyelvi feladatlap tematikus térképvázlata Témakör/ készség

Résztéma/ részkészség

1.

Hétköznapi alapszavak, definíciók megértése Mind a 9 érettségi témakör

Alapvető nyelvtani struktúrák és lexikai elemek ismerete Mind a 9 érettségi témakör

2.

Személyes vonatkozás, életmód Olvasott szöveg megértése

Személyes vonatkozás, életmód Nyelvhelyesség, alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek felismerése és kiegészítése szövegszinten

Feladat2

1

Követelmény A közvetlen környezetre vonatkozó ismerős szavak, definíciók megértése (A1 szint) Hétköznapi szókapcsolatok, alapvető nyelvtani szerkezetek felismerése, kiegészítéses alkalmazása adott szövegkörnyezetben (A1 szint)

Alkalmazási szint Ráismerés

Ráismerés

Südi Ilona - Lövei Mária (2010, összeáll.): A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol-, német nyelv és történelemmérések eredményeinek elemzése. 7-8. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms96736/Fov_bemeneti_2009_nyelv_tort_20100414.pdf Török József (2010): Miben különbözik az idegen nyelvi bemeneti mérés a többi bemeneti méréstől. mérés.info, 14. sz. 7. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.fppti.hu/data/cms105480/meres.info_14.pdf

2

A feladatok sorrendjére való utalás mindkét nyelv mérőeszközein az A változat feladatsorrendjét tükrözi, melytől a B változat csak a feladatok sorrendjében tér el.


3

Feladat 3.

4.

Témakör/ készség


Ember és társadalom, Életmód Utazás Olvasott szöveg megértése, gyakran előforduló, rövid feliratok értelmezése Személy tulajdonságainak, szokásainak leírása Íráskészség

Utazás, vásárlás, hétköznapi eszközök Az ehhez szükséges lexikai elemek ismerete

Egyszerű feliratok megértése, hétköznapi helyzetekkel való kapcsolatának felismerése (A1 szint)

Ráismerés

Barát bemutatása A feladatban megadott kommunikációs cél megvalósítása (dolgok, események, szokásos cselekvések leírása), a megadott témához kapcsolódó szöveg írása egyszerű kifejezések, mondatok és logikai kapcsolatok használatával) Családi kapcsolatok, életút fontos állomásai A lényeg megértése, kulcsinformációk kiszűrése

Egyszerű, rövid összefüggő szöveg alkotása ismert, hétköznapi témában (B1 szint)

Kivitelezés

Ismerős, hétköznapi témáról szóló párbeszéd lényegének megértése, tartalmi kapcsolat felismerése (A2 szint)

Ráismerés

Hétköznapi témával kapcsolatos szöveg és a benne lévő információ megértése, a tartalmon alapuló (logikai) kapcsolatok létrehozása (B1 szint) Rövid tájékoztató szövegek lényegének megértése, tartalmi kapcsolatok létrehozása (A1-A2 szint)

Ráismerés

5.

Életmód Személyes vonatkozás, család Szabadidő Olvasott szöveg megértése

6.

Környezetünk Olvasott szöveg megértése

Kisállatok a környezetünkben Eseménysorok követése, lényeg megértése, kulcsinformációk kiszűrése

7.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Olvasott szöveg megértése

Olvasás Kulcsinformációk megértése

Alkalmazási szint

Követelmény

Ráismerés

3. táblázat. Az angol nyelvi feladatok csoportosítása a kognitív követelmények taxonómiája alapján Ismeretek

Megértés

Alkalmazás

1, 2, 3

5, 6, 7

4

4. táblázat. Az angol nyelvi feladatok típus szerinti csoportosítása Feladat típusa 1) Felelet-választó 2) Felelet-alkotó

Feladat

a) többszörös választás

3

b) válaszok illesztése

1, 2, 5, 6, 7

c) esszé típusú válasz

4


4

1.2.2. A német nyelvi feladatlap jellemzői 5. táblázat. A német nyelvi feladatlap tematikus térképvázlata Feladat 1.

Témakör/ készség


Hétköznapi alapszavak, definíciók megértése

Alapvető nyelvtani struktúrák és lexikai elemek ismerete

Mind a 9 érettségi témakör

Mind a 9 érettségi témakör

Követelmény A közvetlen környezetére vonatkozó ismerős szavak, definíciók megértése

Alkalmazási szint Ráismerés

(A1 szint) 2.

Szabadidő, étkezés Olvasott szöveg megértése

Szabadidős elfoglaltság, étkezés Nyelvhelyesség, alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek felismerése és kiegészítése szövegszinten

Hétköznapi szókapcsolatok, alapvető nyelvtani szerkezetek felismerése, kiegészítéses alkalmazása adott szövegkörnyezetben

Ráismerés

(A1 szint) 3.

Életmód, Utazás, Szabadidő Olvasott szöveg megértése, gyakran előforduló, rövid feliratok értelmezése

4.

Közlekedés, ételek, vásárlás, hobbik – illetve az ehhez szükséges lexikai elemek ismerete

Egyszerű feliratok megértése, hétköznapi helyzetekkel való kapcsolatának felismerése (A1 szint)

Utazás, turizmus

Nyaralás

Íráskészség

A feladatban megadott kommunikációs cél megvalósítása (dolgok, események leírása, tetszés nem tetszés kifejezése, kívánság)

Egyszerű, rövid összefüggő szöveg alkotása ismert, hétköznapi témában, személyes élmények, vélemény leírása

Személyes vonatkozás, család A munka világa Ember és társadalom Olvasott szöveg megértése

6.

Környezetünk Olvasott szöveg megértése

Interjú egy fiatal rocksztárral, születésnapja alkalmából. A huszonéves sztárok világa, étkezés, divat, haverok, lényeg megértése, kulcsinformációk kiszűrése A fácán származási helye, a madár bemutatása, eseménysorok követése, a lényeg megértése, kulcs-információk kiszűrése

Kivitelezés

(B1 szint)

A megadott témához kapcsolódó szöveg írása egyszerű kifejezések, mondatok és logikai kapcsolatok használatával 5.

Ráismerés

Ismerős, hétköznapi témáról szóló párbeszéd lényegének megértése, tartalmi kapcsolat felismerése

Ráismerés

(A2 szint) Hétköznapi témával kapcsolatos szöveg és a benne lévő információ megértése, a tartalmon alapuló (logikai) kapcsolatok létrehozása

Ráismerés

(B1 szint)


5

Feladat 7.

Témakör/ készség Szabadidő, művelődés, szórakozás, utazás, iskola, munka, környezetünk

Résztéma/ részkészség Olvasás Kulcsinformációk megértése

Olvasott szöveg megértése

Alkalmazási szint

Követelmény Rövid tájékoztató szövegek lényegének megértése, tartalmi kapcsolatok létrehozása

Ráismerés

(A1-A2 szint)

6. táblázat. A német nyelvi feladatok csoportosítása a kognitív követelmények taxonómiája alapján Ismeretek

Megértés

Alkalmazás

1, 2, 3

5, 6, 7

4

7. táblázat. A német nyelvi feladatok típus szerinti csoportosítása Feladat típusa 1) Felelet-választó 2) Felelet-alkotó

Feladat

a) többszörös választás

3

b) válaszok illesztése

1, 2, 5, 6, 7

c) esszé típusú válasz

4

1.2.3. A feladatok jellemzői 1. feladat (angol 1., német 1.): Megadott szavak és szómagyarázatok egymáshoz rendelése (7 item) A feladat olyan lexikai elemek ismeretét tételezte fel, amelyek egyrészt az A1 szintű alapszókincs részét képezik (megadott szavak), másrészt azonban (a magyarázatokban) ennél jóval magasabb szintűek. Megoldásához az ismert elemekből ismeretlenekre való következtetés részkészségére volt szükség. 2. feladat (angol 2., német 2.): Egyszerű bemutatkozás/levél hiányzó szavainak pótlása (7 item) Ennek a tisztán A1-es szintű feladatnak a megoldáshoz alapvető struktúrák és lexikai elemek ismeretére volt szükség. 3. feladat (angol 3., német 3.): Hétköznapi feliratok és valószerű előfordulási helyük egymáshoz rendelése (7 item) A feladat megoldásában segített az általános tájékozottság, illetve a logikus gondolkodás. 4. feladat (angol 4., német 4.): Élménybeszámoló írása szöveges segédanyag és irányító szempontok alapján (4 értékelési szempont = 4 item, itemenkénti értékek 0, 1, 2 vagy 3) A feladat átmenetet képez az irányított és nem irányított fogalmazás között, mivel csak az volt adott, hogy miről kell írni, de az nem, hogy mit. 5. feladat (angol 5., német 5.): Párbeszéd hiányzó kérdéseinek beillesztése (8 item) A feladat az olvasás egyik részkészségének alkalmazásával, a szöveg logikai viszonyait kifejező kötő- és utaló elemek felismerésével volt sikeresen megoldható. Bár a szöveg maga B1-es szintű struktúrákat és lexikai elemeket tartalmazott, a feladat sikeres megoldása ezek ismeretét nem igényelte. 6. feladat (angol 6., német 6.): Összefüggő szöveg hiányzó tagmondatainak beillesztése (7 item) A feladat sikeres megoldásához a szöveg időbeli és logikai viszonyait kifejező elemek ismeretére is szükség volt, valamint a B1 szintű szókincs alaposabb, bár továbbra is passzív ismeretére.


6

7. feladat (angol 7., német 7.): Tévéműsorok rövid leírásának és címének egymáshoz rendelése (7 item) A feladat megoldáshoz szükség volt némi háttérismeretre, általános tájékozottságra, illetve képzelőerőre is.

1.3. A mérés résztvevői A 2010/2011. tanévi bemeneti mérésben a 9. évfolyam tanulóiból választott reprezentatív minta vett részt. A mintaválasztáshoz az iskolák elektronikus formában adatokat szolgáltattak, melyek a tanuló nevén kívül minden olyan fontos információt tartalmaztak, amelyek a több szempontú minta kiválasztásához hozzájárultak. A mintába került, valamint az adatot ténylegesen szolgáltatott tanulók számát és megoszlásának arányát a 8-10. táblázat tartalmazza. Az így kialakított minta a bontások alapjául szolgáló szempontok szerinti reprezentativitás megtartásával lehetőséget biztosít az összes fővárosi középfokú oktatási intézmény minden tanulójára vonatkozó megállapítások megtételére. A tényleges mérési adatokkal rendelkező tanulók számának és arányának a tervezett mintától való eltérését elsősorban a mintába választott tanulók iskolai hiányzása okozta. Néhány főre tehető azok száma, akik az előre jelzetthez képest a másik nyelv feladatlapját töltötték ki (osztályváltozás), vagy egyáltalán nem töltöttek ki feladatlapot (általános iskolában a másik nyelvet tanulták). 8. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása az idegen nyelvi mérésnél A bontás szempontja Első idegen nyelv

A populáció

A minta

A résztvevők

angol

fő 9144

arány 81%

fő 2997

arány 77%

fő 2520

arány 78%

német

2097

19%

893

23%

727

22%

11241

100%

3890

100%

3247

100%

9. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása az angol nyelvi mérésnél A bontás szempontja

Képzéstípus

A nyelvoktatás jellege

A populáció fő

A minta

arány

fő

A résztvevők

arány

fő

arány

gimnázium

1595

17%

520

17%

454

18%

szakközépiskola

6185

68%

2031

68%

1743

69%

szakiskola

1364

15%

446

15%

323

13%

normál

5962

65%

1952

65%

1587

63%

nyelvi előkészítő

2764

30%

909

30%

803

32%

413

5%

135

5%

130

5%

9144

100%

2997

33%

2520

28%

kéttannyelvű Összesen

10. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a német nyelvi mérésnél A bontás szempontja gimnázium Képzéstípus

Összesen

fő

arány

A minta fő

A résztvevők

arány

fő

arány

300

14%

127

14%

119

16%

1359

65%

577

65%

468

64%

438

21%

189

21%

140

19%

1441

69%

614

69%

484

67%

nyelvi előkészítő

412

20%

176

20%

150

21%

kéttannyelvű

244

12%

103

12%

93

13%

2097

100%

893

43%

727

35%

szakközépiskola szakiskola

A nyelvoktatás jellege

A populáció

normál


7

Angol nyelvi mérésen a mintába választott tanulók 84%-a, német nyelvi mérésnél pedig 81%-a oldotta meg a feladatlapot. Így a mintaelemszám angol nyelvnél 20%-kal, német nyelv esetében 30%-kal magasabb az elmúlt évi résztvevőszámhoz képest. A tanulók a mérést követő osztályfőnöki órán egy neveltségi kérdőívet (I.) töltöttek ki. Az otthoni kitöltésű háttérkérdőív (II.) a tanulók családi, szociokulturális adataira, motivációjára és idegennyelv-tanulására vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A kitöltött tanulói kérdőívek számát és a két reprezentativitási szempont szerinti megoszlását a 11. táblázat tartalmazza. 11. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a háttérkérdőívekre vonatkozóan az idegen nyelvi mérésnél

A bontás szempontja

Képzéstípus

A populáció

A résztvevők

A minta

Kérdőív I.

Kérdőív II.

gimnázium

fő 1895

arány 17%

fő 647

arány 17%

fő 482

arány 17%

fő 447

arány 17%

szakközépiskola

7544

67%

2608

67%

2026

70%

1846

70%

szakiskola

1802

16%

635

16%

394

14%

353

13%

7403

66%

2566

66%

1841

63%

1676

63%

3176

28%

1085

28%

859

30%

787

30%

657

6%

238

6%

202

7%

183

7%

11241

100%

3890

35%

2902

26%

2646

24%

normál A nyelvoktatás nyelvi előkészítő jellege kéttannyelvű Összesen

A mintába választott tanulók háromnegyede kitöltötte az I. és kétharmada a II. kérdőívet. Így az elmúlt évi viszonylag alacsonyabb mintaelem-számához képest 30%-kal több tanuló szolgáltatott adatot. A fenti arányok voltak megfigyelhetők a 2010-es többi (matematika, szövegértés-szövegalkotás, történelem) mért terület esetében is 3.

1.4. A mérés lebonyolítása A mérések megszervezése a 2010/2011. tanév mérési naptárában jelzett időintervallumban történt, egy nap egymást követő két tanítási óráján a történelem-méréssel összekapcsolva. A mérések lebonyolítása egységes útmutató szerint, 2010. szeptember 17-18. és 21-én az intézmény által kiválasztott időpontban, két egymást követő tanórán az igazgató és a mérésvezető irányítása mellett történt. Az intézményi mérések lebonyolításáról előre megadott szempontok szerinti jegyzőkönyv készült4, melyet az intézményvezető és a mérésvezető aláírásával hitelesített. A mérések egy esettől eltekintve az útmutató előírásai szerint zajlottak. Ebben az esetben nem a két egymást követő órán, hanem sajnos két egymást követő napon valósult meg a történelem és az idegen nyelvi mérés. Az intézményi mérésvezető irányította a konkrét mérés lebonyolítását, készítette fel az intézményi mérésvezetőket, akik a méréssel kapcsolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a kapcsolatot az MFPI-vel. 3

Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetencialapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése. 4. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms112032/Fov_bemeneti_2010_mat_szov_elemzes_20110310.pdf Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetencialapú bemeneti történelemmérés eredményeinek elemzése. 3-4. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms114180/Fov_bemeneti_2010_tort_elemzes_20110325.pdf

4

Südi Ilona (2010): Előzetesen a 2010. évi 9. évfolyamos bemeneti mérésekről. mérés.info, 14. sz. 2-7. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.fppti.hu/data/cms105480/meres.info_14.pdf


8

Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva kapták meg. Saját döntés alapján azonban lehetőségük nyílt arra, hogy a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az iskola minden tanulójával kitöltessék és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját.


9

2. EREDMÉNYEK 2.1. Az eredmények összesített értelmezése 2.1.1. Az angol nyelvi összesített eredmények Az angol nyelvi mérés fontosabb paramétereit a 12. táblázat foglalja össze, melyben látható, hogy az egyéni teljesítmények átlagtól való eltérésének átlaga, a szórás értéke igen magas, közel az átlag 70%-a. 12. táblázat. A 2010. évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei angol nyelvből Angol nyelv összteljesítmény szórás

38% 18 pont 26% 12 pont

jegy-teszt korreláció

0,49

Cronbach-alfa (megbízhatóság)

0,96

A tanulók összteljesítményük szerinti arányának alakulását szemléltető 1. ábrán is jól látható a teljesítmények igen nagy szórása, valamint a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók magasabb aránya. Megközelítőleg a tanulók fele 30% alatti eredményt ért el, egyharmaduk 30-70% között teljesített.

1. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből

A feladatlapok felénél a tanulók mindegyik feladat megoldásával foglalkoztak (2. ábra). Egyharmaduknál figyelhető meg egy, 8%-uknál kettő feladat üresen hagyása. Összesen a tanulók egy tizedénél található több üresen hagyott feladat. A 94 tanuló, aki egyáltalán nem foglalkozott a feladatok megoldásával, tehát teljes mértékben üresen hagyta a feladatot, a minta 4%-ánál jellemző. A fentiekkel összefüggésben vizsgáltuk azt is, hogy melyik feladat megoldásával milyen arányban próbálkoztak a tanulók (3. ábra). Az elmúlt években már tapasztaltak figyelhetők meg. A legkevésbé annak a feladatnak a megoldásával foglalkoztak a tanulók (4. feladat), amely esetében egy megadott téma keretében összefüggő szöveget kellett írniuk. A többi hat feladat esetében 10% körül található azon tanulók aránya, akik üresen hagyták az adott feladatot.


10

2. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása angol nyelvből

3. ábra. A kihagyott feladatok aránya az egyes feladatok százalékában angol nyelvből

A tanulók 8. év végi angol nyelv osztályzata és az elért teljesítmény között tényleges kapcsolat látható. A tanulók 17%-a nem válaszolt az év végi osztályzatát érintő kérdésre. 2100 tanuló 8. osztályos érdemjegye szerinti eloszlását mutatja be a 4. ábra. A fiúk 2,7-es és a lányok 3,2-es átlaga között tényleges a különbség.

4. ábra. A nyolcadikos év végi angol nyelv osztályzatok megoszlása

2.1.2. A német nyelvi összesített eredmények A német nyelvi mérés eredményeinek fontosabb mutatóit a 13. táblázat foglalja össze, a tanulók teljesítmény szerinti megoszlását az 5. ábra szemlélteti. A tanulók megtalálhatók a teljesítmény teljes skáláján. A normál eloszlástól jelentősen balra eltolódó görbét figyelhetünk meg, mivel


11

a tanulók megközelítőleg egyharmada 30% alatti eredményt nyújtott. 10% alatti a 70% felett teljesítők aránya. 13. táblázat. A 2010. évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei német nyelvből Német nyelv összteljesítmény szórás

29% 13 pont 21% 10 pont

jegy-teszt korreláció

0,53

Cronbach-alfa (megbízhatóság)

0,94

5. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből

A tanulók egyötöde mindegyik feladat megoldásával foglalkozott (6. ábra). Egy feladatot a tanulók közel fele hagyott üresen, és szintén egyötöd azok aránya, akik három vagy több feladat megoldásával nem foglalkoztak.

6. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása német nyelvből

Az angol nyelvi mérésnél tapasztaltak a kihagyott feladatok arányát tekintve itt is megfigyelhetők (7. ábra). A 4. feladattal a tanulók nagyobb aránya, 77%-a nem foglalkozott. Kiugró, bár ennél kisebb a 6. feladatot mellőző tanulók 27%-os aránya.


12

7. ábra. A kihagyott feladatok aránya az egyes feladatok százalékában német nyelvből

A tanulók 8. osztályos év végi német érdemjegye szerinti megoszlását vizsgálva, szembeötlő a nemek szerinti különbség (8. ábra). A fiúk 2,4-es átlagával szemben a lányok 2,9-es átlaga ténylegesen magasabb. A tanulók egyötöde itt sem adott választ az érdemjegyét illetően, ebben persze az is benne lehet, hogy még nem tanulta az adott nyelvet.

8. ábra. A nyolcadikos év végi német nyelv osztályzatok megoszlása

2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint 2.2.1. Az angol nyelvi eredmények részletes elemzése Az angol nyelvi bemeneti mérés mérőeszközén elért átlagos teljesítmények nagyon széles skálán helyezkednek el (14. táblázat). 14. táblázat. Az angol nyelvi mérőeszköz feladatain elért teljesítmények szélsőértékei és átlagai Feladatok

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

1.

0%

100%

55%

37%

2.

0%

100%

36%

37%

3.

0%

100%

43%

29%

4.

0%

100%

13%

26%

5.

0%

100%

39%

35%

6.

0%

100%

26%

29%

7.

0%

100%

45%

33%

Feladatlap

0%

100%

38%

26%


13

Az átlagosnál magasabb teljesítményt értek el a tanulók azokban a feladatokban (1., 7., 3.), ahol a megoldáshoz vezető út a szavak/kifejezések szinonimáinak (akárcsak passzív) ismeretén keresztül vezetett, bár utóbbi kettő kulturális háttérismereteket is igényelt, a tanuló általános tájékozottságára, logikai készségére is épített. Átlag körüli teljesítményt két feladatban értek el a tanulók. Ezek közül az egyik (5.) a párbeszéd szövegtípus jellemzőinek ismeretét kívánta meg a tanulóktól, míg a másik (2.) összefüggő szöveg szavakkal történő kiegészítését várta. Előbbi megoldottsági szintje azért meglepő, mert az interjú terjedelme és a válaszlehetőségek fejben tartása erőteljes memóriakapacitást igényelhetett, míg utóbbin magasabb eredményt vártunk a szöveg és a kiegészítéshez használandó szavak alacsony szintje alapján. Átlag alatti a teljesítmény a hiányos szöveg tagmondatokkal történő kiegészítését igénylő 6. feladatban, mely a komplex szövegkezelés mérését volt hivatott biztosítani. Messze átlag alatti az irányított fogalmazás feladata (4.), melynek a várttól alacsonyabb eredménye a szövegalkotási képesség nem megfelelően hangsúlyos szerepéről árulkodik az általános iskolai nyelvoktatásban. A feladatelemenkénti megoldottsági görbék tanúsága szerint a képzéstípusú iskolák tanulói között az átlagostól azonos irányú, bár különböző mértékű az eltérés a teljesítmények vonatkozásában (9. ábra).

9. ábra. Az angol nyelvi feladatlap feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként

Az iskolatípusonkénti átlagos teljesítmények közötti különbségek átlagos mértéke több mint másfél szórásnyi (41%pont), a legmagasabb a 7. és a 14. item esetén, míg a legkisebb 17. item esetében. Ez utóbbinak, a szövegalkotás-feladat utolsó három (23-25.) itemének, valamint a második legnehezebb feladat 35. itemének a kivételével a gimnazisták teljesítménye nem ereszkedik a fővárosi átlagteljesítmény alá. A legmagasabb teljesítményt a szakközépiskolások és a szakiskolások is a legkönnyebb feladat egyik (5.) itemén érték el, a gimnazisták pedig ugyanezen feladat egy másik (7.) itemén. 2.2.2. A német nyelvi eredmények részletes elemzése A német nyelvi bemeneti mérés mérőeszközén elért átlagos teljesítmények szintén meglehetősen széles terjedelmem helyezkednek el (15. táblázat). Az átlagosnál magasabb teljesítményt értek el a tanulók azokban a kulturális háttérismereteket is igénylő, az általános tájékozottságára, logikai készségére is építő feladatokban (3., 7.), amelyekben a megoldáshoz vezető út a szavak/kifejezések szinonimáinak (akárcsak passzív) ismeretén


14

keresztül vezetett, és azokban a feladatokban (2.), ahol meghívólevelet kellett zárt elemkészletű szókinccsel kiegészíteni. 15. táblázat. A német nyelvi mérőeszköz feladatain elért teljesítmények szélsőértékei és átlagai Feladat

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

1.

0%

100%

29%

31%

2.

0%

100%

39%

30%

3.

0%

100%

43%

26%

4.

0%

100%

7%

20%

5.

0%

100%

22%

27%

6.

0%

100%

14%

19%

7.

0%

100%

39%

34%

Feladatlap

0%

100%

29%

21%

Átlag körüli teljesítményt egyetlen (1.) feladatban értek el a tanulók. A szavak és definíciójuk kapcsolatának megtalálásában segítségükre volt a definíció könnyű volta, mégsem bizonyult a feladat könnyűnek. Három feladatban átlag alatti, folyamatosan csökkenő mértékű teljesítményt értek el a tanulók. Ezek közül az egyik (5.) a párbeszéd szövegtípus jellemzőinek ismeretét kívánta meg a tanulóktól. Az ebben elért átlag alatti teljesítmény a képesség relatíve alacsony begyakorlottságára, a szövegkezelés alacsony tudatossági szintjére utal. Ugyanezt látszik megerősíteni a következő, még alacsonyabb eredményű feladat (6.), melyben a szövegkezelés képességét mértük. Az angol nyelvnél immár tapasztalt módon, de az ott kapott eredményhez képest is jóval alulmúló tejlesítménnyel oldották meg a tanulók az irányított fogalmazás feladatot (4.), melynek extrém alacsony eredményessége a szövegalkotási képesség javarészt elégtelen fejlettségi szintjére, ezáltal súlyos hiányosságokra irányítja rá a figyelmet az általános iskolai németoktatásban. A feladatelemenkénti megoldottsági görbék alapján szembetűnő, mekkora a különbség a gimnazista tanulók német nyelvi kommunikációs képessége javára az átlaghoz és a szakközépiskolásokéhoz képest, és mennyire kicsi a mutatkozó különbség e téren a szakközépiskolás és szakiskolás tanulók eredményei között. (10. ábra).

10. ábra. A német nyelvi feladatlap feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként

Az iskolatípusonkénti átlagos teljesítmények közötti különbségek átlagos mértéke közel kétszórásnyi (39%pont), a legmagasabb a 41., 6. és a 33. item esetén, míg a legkisebb 38. item esetében. Ez utóbbinak, az ezt követő kettőnek (39-40.) a szövegalkotás-feladat utolsó (25.) itemének, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

15

valamint a párbeszéd-kiegészítéses feladat első (26.) itemének a kivételével a gimnazisták teljesítménye nem ereszkedik a fővárosi átlagteljesítmény alá. A legmagasabb teljesítményt mindhárom iskolatípus tanulói az egyik legkönnyebb feladat egyik (10.) itemén érték el.

2.3. Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban 2.3.1. Az angol nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A mintát a mérés résztvevőinél bemutattuk. Az eredményeket a két reprezentativitási szempont, valamint a nemek megoszlása szerint is vizsgáltuk. A tanulói teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását a 11. ábra szemlélteti, amely az elmúlt évihez nagymértékben hasonló összképet mutat.

11. ábra. A tanulói képzéstípusonkénti angol nyelv teljesítményének eloszlása

A szakközépiskolai tanulók teljesítménye szerinti megoszlását szemléltető görbe majdnem teljesen rásimul a fővárosi átlag vonalára. A szakközépiskolai tanulók háromnegyede, míg a szakiskolai tanulók 96%-a nyújtott 50% alatti eredményt. Ugyanakkor a gimnáziumi tanulók 61%-a ezen szint felett teljesített. A minta a nyelvoktatás jellege szerint is reprezentatívnak tekinthető. Ennek a szempontnak a figyelembevételével meghatározott átlagos teljesítmények a 16. táblázatban láthatók. A szórás átlaghoz viszonyított értéke a szakiskolásoknál kiemelkedően magas, 89%-os. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulóknál az figyelhető meg, hogy a normál nyelvi képzésnél a legmagasabb és a kéttannyelvűnél a legkisebb a relatív szórás értéke. 16. táblázat. Az angol nyelvi teljesítmények alakulása a nyelvoktatás jellege szerint Teljesítmény (%) Nyelvoktatás jellege Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Átlag

Szórás

normál

60

29

nyelvi előkésztő

56

26

kéttannyelvű

78

24

normál

31

21

nyelvi előkésztő

40

23

kéttannyelvű

62

27

normál

18

16

Fővárosi átlag

38

26


16

A tanulói megoszlást a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulókra vonatkozóan a fenti szempontok szerint a 12-13. ábra mutatja be, melyeken jól látszanak a különbségek.

12. ábra. A gimnáziumi tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint

13. ábra. A szakközépiskolai tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint

Hullámzó, tehát több csúcsponttal rendelkezik a kéttannyelvű képzésben érintett gimnáziumi tanulók teljesítménye. Ebben az esetben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a minta elemszáma nagyon alacsony (5.1. melléklet 1. táblázat). A nemek szerinti bontásban bár nem reprezentatív a minta, de évek óta hasonló összetétel figyelhető meg. Ezen szempont figyelembevételénél már láttuk, hogy a 8. év végi osztályzatok átlaga szerint a lányok eredménye szignifikánsan jobb. A mérés során nyújtott teljesítményt tekintve öszszességében viszont nincs különbség. Ezt jól szemlélteti a tanulók teljesítmény szerinti megoszlását bemutató 14. ábra is. A nemek között egy-egy feladat megoldásában van csak különbség. Míg az alapszintű visszaidézést igénylő 2. és a kombinatorikai készséget is esetenként feltételező 3. feladatnál a fiúk, addig az irányított szövegalkotási képességet mérő 4. és a komplex szövegkezelés képességét vizsgáló 6. feladat megoldásában a lányok voltak az eredményesebbek. A mérési eredményeket a különbségek jobb érzékelhetősége és összehasonlíthatósága érdekében 500 pontos átlagra is standardizáltuk 100 pontos szórással. Ezen szempont figyelembevételével az intézményi átlagos teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását mutatja be a 15. ábra.


17

14. ábra. A tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása nemek szerint

15. ábra. Az angol nyelvi teljesítmények alakulása képzéstípusonként

A legjobb és a leggyengébb eredmények összevetése során a szakiskoláknál 85 pontos a különbség, a gimnáziumoknál már kétszórásnyi, a szakközépiskoláknál közelít ez az érték a szórás háromszorosához. Gimnáziumoknál egy intézmény átlaga található a fővárosi átlag alatt, egy pedig a közelében. A szakközépiskolák 38%-a átlag feletti teljesítményt tudhat magáénak. A legjobb eredményt elért szakközépiskola átlaga a legjobb gimnáziumi eredmények szintjén van. A legeredményesebb szakiskola a leggyengébben teljesítő gimnáziummal hasonló szinten szerepel. A leggyengébb szakközépiskolai és szakiskolai teljesítmény között csupán egy tizedszórásnyi a különbség a szakközépiskola javára. A tanulók eddigi teljesítmény-eloszlását standardizált eredmények alapján a percentilisek segítségével a 16. ábra és az 5.1. melléklet 1. táblázata szemlélteti. A tanulók 50%-ának teljesítménye a 25-75-ös percentilisek által jelzett intervallumban található. Ez az intervallum a szakiskolások esetében félszórás terjedelmű, tehát ezen tanulók képeznek leginkább homogén csoportot a meglévő ismereteik tekintetében. Ennél nagyobb, egyszórásnyi intervallumban a szakközépiskolások és kétszórásnyiban a gimnáziumi tanulók fele található. Itt már sokkal heterogénebb csoportról beszélhetünk. Az ábra tanulmányozása során még egy jelenség feltűnő. A gimnáziumi tanulók gyengébb 25%-a, a szakközép- és szakiskolai tanulóknak a jobban teljeMérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

18

sítő 25%-a mutat szórtabb teljesítményt. A szakiskolások esetében az intervallum szélessége már 234 standardpont.

16. ábra. A tanulók angol nyelvi teljesítménye percentilisenként képzéstípusonkénti bontásban (a szakaszok felső határát jelzi az ábra alatti percentilisérték, a függőleges vonal átlagos értéket jelöl)

A nyelvoktatás jellege szerinti percintilisértékek az 5.1. melléklet 1. táblázatában szerepelnek. 2.3.2. A német nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A német nyelvi eredmények minta összetétele szerinti vizsgálatát az angol nyelvnél az előzőekben látott sorrendet követve végeztük. A tanulói teljesítmények képzéstípusonkénti megoszlását a 17. ábra mutatja be. A hasonló bontás szerinti megoszlást tartalmazó ábráknál tapasztaltak szerint itt is a szakközépiskolai tanulókat jellemző görbe követi a fővárosi átlag alakulását. A gimnáziumi tanulók 61%-a csakúgy, mint az angol nyelvnél, 50% feletti eredményt ért el. A szakközépiskolai tanulók 90%-a, a szakiskolások majdnem teljes egésze 50% alatti teljesítményt nyújtott. A teljesítmények átlagos értékének nyelvoktatás jellege szerinti alakulását a 17. táblázat foglalja össze. Az egyes tanulók teljesítménye az átlagtól leginkább a szakiskolások esetében tér el. Ezt tapasztaltuk az angol nyelvi eredményeknél is. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók teljesítményének a nyelvoktatás jellege szerinti megoszlását a 18-19. ábra szemlélteti. A gimnáziumi tanulók ábráján látható a fővárosi átlaghoz képest jobbra, a magasabb teljesítmények irányába tolódó görbe több csúcsponttal minden részminta esetében. A szakközépiskolai tanulók kéttannyelvű képzésénél erőteljesen bimodális az eloszlás, de mindegyik részmintánál követi a görbe alakja a fővárosi átlag szerinti eloszlást.

17. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti német nyelvi teljesítmények eloszlása Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

19

17. táblázat. A német nyelvi teljesítmények alakulása a nyelvoktatás jellege szerint Teljesítmény (%) Nyelvoktatás jellege Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Átlag

Szórás

normál

51

27

nyelvi előkésztő

55

28

kéttannyelvű

59

24

normál

24

15

nyelvi előkésztő

27

15

kéttannyelvű

37

25

normál

15

11

Fővárosi átlag

29

21

18. ábra. A gimnáziumi tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint

19. ábra. A szakközépiskolai tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint

A 8. osztályos év végi német nyelvi osztályzatnál láttuk, hogy a lányok átlagos eredménye szignifikánsan magasabb a fiúkénál. A nyújtott teljesítményben tényleges, 6 százalékpontos különbség figyelhető meg a lányok javára, és ugyanez tapasztalható minden egyes feladatnál. A teljesít-


20

mények szerinti megoszlás nemek szerinti görbéje szépen simul a főváros átlagot szemléltető görbére (20. ábra).

20. ábra. A tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása nemek szerint

A standardizált intézményi átlagos teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását a 21. ábra mutatja. A két szélső, tehát a legjobb és leggyengébb teljesítmény közötti különbség a szakközépiskolák esetében a legnagyobb, a szórás két és félszerese. A gimnáziumoknál ez az érték 187 standardpont, a szakiskoláknál pedig 133. Egy gimnázium eredménye található a fővárosi átlag alatt. A szakiskolák közül teljesítménye alapján három a fővárosi átlag felett helyezkedik el. Ezek a feladatban leggyengébb gimnáziumokkal azonos sávban vannak. A szakközépiskolák egyharmada fővárosi átlag feletti. A feladatban leggyengébb szakközépiskola és szakiskola teljesítménye azonos.

21. ábra. A német nyelvi teljesítmények alakulása képzéstípusonként

Az egyéni teljesítmények percentilisenkénti értékeit bemutató ábra (22. ábra) az angol nyelvnél már tapasztaltakhoz nagymértékben hasonló következtetések levonását teszi lehetővé. A tanulók középső 50%-a (25-75-ös percentilis között) a teljesítmény szempontjából a leghomogénebb csoportot a szakiskolában alkotja. A teljesítmények ebben az esetben 70 standardpontnyi intervallumban szóródnak. A szakközépiskolásoknál egy-, a gimnazistáknál kétszórásnyi ez az érték. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

21

22. ábra. A tanulók német nyelvi teljesítménye percentilisenként képzéstípusonkénti bontásban (a szakaszok felső határát jelzi az ábra alatti percentilisérték, a függőleges vonal átlagos értéket jelöl)

A leggyengébben teljesítők  a tanulók alsó negyede  eredménye a gimnáziumnál másfélszórásnyi széles intervallumban található. A tanulók legjobb eredményt elért negyede a szakközépés szakiskolák esetében mutat nagy szóródást. A szakközépiskolások teljesítménye 275, míg a szakiskolásoké 209 standardpontnyi intervallumban helyezkedik el. A percentilisenkénti részletes adatok a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban is az 5.1. melléklet 2. táblázatában szerepelnek.


22

3. JAVASLATOK, TAPASZTALATOK A 2010/11. tanévi idegen-nyelvi bemeneti kompetenciamérés a korábbi évekéhez hasonló eredményt mutat, így a javasolt fejlesztési feladatok is hasonlóak. Az önálló szövegalkotást mérő feladatban minden iskolatípus tanulói saját átlagteljesítményüknél lényegesen rosszabb eredményt produkáltak. A különböző iskolatípusok tanulóinak mindkét nyelv feladatlapjában elért eredményeinek összehasonlítása során szembeötlő, hogy a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók azokban a feladatokban érnek el saját átlaguknál is rosszabb teljesítményt, amelyek valamilyen formában a szövegalkotással kapcsolatosak. Az önálló szövegalkotási feladat megoldásához a felmérésben résztvevő tanulók fele, de az egyébként jó teljesítményt nyújtó diákok közül is többen hozzá sem kezdtek. Ennek oka nem feltétlenül az időhiány, hiszen a korábbi évek gyakorlatától eltérően az önálló szövegalkotási feladat a mérőeszköz közepére került, az irányító szempontok pedig megkímélték a tanulókat a vázlatírástól, a feladat sikeres megoldásához azonban a megfelelő formát meg kellett találniuk. Az üres feladatok magas száma a szövegalkotási készség alacsony színvonala mellett a problémamegoldás iráni igény alacsony voltát is jelzi. Az íráskészség fejlesztése nemcsak annak gyakorlati haszna miatt fontos, hanem azért is, mert összpontosításra, logikus gondolkodásra nevel. Az olvasás- és az íráskészség szoros kapcsolatából adódóan az olvasási készség fejlődése megerősíti és pozitívan hat az íráskészségre, modellként szolgál ahhoz. A hatékony olvasás és az önálló szövegalkotás eléréséhez mint célhoz a részkészségek fejlesztésén keresztül juthatunk el. A szimultán fejlesztendő területek közül az olvasás fejlesztése során egyfelől az információszerzés céljából történő olvasás mellett lehetőséget kell biztosítani a középiskolásoknak az örömforrás céljából történő olvasásra is. Az olvasástudatosság kifejlesztése szintén fontos: a tanulók legyenek tisztában az olvasás formáival, jellemző lépéseivel: 

jóslás: mielőtt elkezdjük a szöveg feldolgozását, kérjük meg tanítványainkat, hogy a cím, vagy az illusztráció alapján próbálják meg összegyűjteni már meglévő ismereteiket, és próbálják meg kitalálni, miről szól a szöveg,



a fő gondolatok kiszűrése,



speciális információk kikeresése,



a szöveg felépítésének, szerkezetének, stílusának elemzése, gondolatok összefüggése,



következtetés, mire utal egy-egy mondat,



a szöveg megértése, részletes olvasás.

A fejlesztés első lépése, hogy a tanítás nyelve kizárólagosan a célnyelv legyen. A tanár nyelvtudása nyelvi modellként szolgáljon a diákok számára. A tanár által használt struktúrák és lexikai elemek azonos szituációkban való ismétlődésével a tanulók hozzászoknak ahhoz, hogy ne anyanyelvükön gondolkodva, fejben mindent lefordítva közelítsenek meg egy idegen nyelvű szöveget. A célnyelvi óravezetés hatásaként a szövegek feldolgozása során a tanulók a kontextus alapján próbálják meg a jelentést kikövetkeztetni, legyen az valóságos szituáció vagy olvasott szöveg. Ez utóbbi esetében a fordításnak, mint módszernek az alkalmazása, akár rész- vagy szófordítás formájában is, határozottan ellenjavallt, ugyanis szükségtelenné  ezáltal lehetetlenné  teszi a későbbiek során nélkülözhetetlen szövegértési stratégiák kialakulását. Minden szinten súlyt kell fektetni arra, hogy az új szavak jelentése fokozatosan, bemutatás és többszöri használat, szómagyarázat alapján világosodjon meg a tanulók számára. A szöveg megértését pedig különböző, célnyelven megfogalmazott feladatokkal kell elősegíteni és mérni, a globális megértéstől kezdve a fontos részletek kiszűréséig. Az íráskészség fejlesztésének már a nyelvtanulás korai szakaszában meg kell kezdődnie. A hagyományos feladatok, az erősen irányított, egyes nyelvi struktúrák, illetve lexikai elemek használatára vonatkozó, rövid szövegek megírása a tanulás segédeszköze, hozzájárul az íráskészség részkészségeinek kialakításához. Célja a megerősítés, segíti a tanuló fejlődését, mivel rendszeres visszajelMérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

23

zést kap a tanuló a teljesítményéről. A valódi cél érdekében, valódi feladatot végrehajtó, valódi olvasónak vagy címzettnek szóló szöveg létrehozása a végső cél. Ez a készség is, hasonlóan a többihez, elsősorban magának a tevékenységnek a gyakorlásával fejlődik. Az íráskészségét különféle szövegek vizsgálatán keresztül közelíthetjük meg a szövegek típusának vagy funkciójának tanulmányozásával. Az írás folyamatának megtervezése (kinek, miért és mit meghatározása, vázlatkészítés, szókincs-gyűjtés és csak utána kezdjen hozzá a szöveg elkészítéséhez), elrendezése, majd a szöveg megfogalmazása és átdolgozása. Célszerű mindjárt a kezdetektől tudatosítani a tanulókban azt is, hogy milyen értékelési szempontok alapján értékelhető egy szövegalkotási feladat. A teljesítés és a nyelvi megformálás szétválasztása már egészen egyszerű, 40-50 szavas szövegek esetében is értelmezhető, amennyiben a feladat kijelölése pontos és minden részletre kiterjedő. A teljesítmények igen széles skálán tapasztalt szóródása indokolttá teszi a differenciált tanulásszervezést, akár osztály-, akár képességcsoport-szinten történik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.


24

4. HÁTTÉRTÉNYEZŐK A bemeneti teljesítményeket iskolán kívüli tényezők is befolyásolják. A háttértényezők vizsgálatához a tanulók két önkitöltős kérdőíven szolgáltattak adatot a bemeneti mérések (matematika, szövegértés-szövegalkotás, történelem és idegen nyelvi) során. Az I. számú kérdőív a neveltséget mérő 18 szituációt tartalmazott, a II. számú pedig a szocio-kulturális helyzetre, a gazdasági ellátottságra, illetve a motiváció vizsgálatára vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A kérdőívek összesített adatairól, valamint a matematika- és szövegértés-szövegalkotás mérés eredményeivel való összefüggésükről az első mérési pontról szóló értékelésben olvashatunk 5. A történelemmérés során elért eredményekkel fellelhető összefüggések bemutatására a második mérési pont első szöveges értékelése6 tér ki. Jelen vizsgálatunk ezen mérési pont második elemzéseként az idegen nyelvi mérés eredményeinek a háttértényezőkkel való összefüggéseit mutatja be. A vizsgált két nyelv esetében az adatok nagyon hasonló viselkedést mutatnak. A 23. ábrán a tanulók lakóhelye, illetve általános iskolájának telephelye és a mérés során nyújtott teljesítmények kapcsolata látható. Budapesti tanulók teljesítménye mind a lakóhely, mind az általános iskola helye szerint közel 20 ponttal magasabb, mint a vidéki tanulóké. A lakóhelyet tekintve ez a különbség az angol nyelvnél, az általános iskolát tekintve mind a két vizsgált nyelvnél szignifikáns. A külföldi tanulók eredményét vizsgálva fontos figyelembe venni, hogy létszámarányuk nem éri el a fél százalékot.

23. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredménye a tanuló lakóhelye és általános iskolájának telephelye szerint

A képzéstípusonkénti tanulói teljesítményeknél a többi mérésnél már látott tendencia itt is megfigyelhető (24. ábra). A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók, valamint a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók teljesítménykülönbsége minden vizsgált vonatkozásban közel háromnegyed szórásnyi. A budapesti tanulók eredménye a látható különbségek ellenére csupán a gimnazisták és szakközépiskolások angol nyelvi teljesítményénél mutat tényleges különbséget a vidéki tanulók eredményéhez képes.

5

Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése. 28-40. URL: 2011. április 19-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms112032/Fov_bemeneti_2010_mat_szov_elemzes_20110310.pdf

6

Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti történelemmérések eredményeinek elemzése. 14-18. URL: 2011. április 19-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms114180/Fov_bemeneti_2010_tort_elemzes_20110325.pdf


25

24. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredménye a tanuló lakóhelye és általános iskolájának telephelye szerint képzéstípusonkénti bontásban

A mérés során nyújtott teljesítményeknek a 8. év végi magatartás és szorgalom osztályzatokkal, valamint a tanulmányi teljesítménnyel való összefüggését szemlélteti a 25. ábra. Mindegyik esetben szoros a kapcsolat a vizsgált jelenség és a nyújtott teljesítmény között. A magatartás osztályzatot figyelembe véve közel egyszórásnyi a teljesítménykülönbség. A szorgalom osztályzatnál már másfél szórásnyi az eredmények különbsége a két végpont között. Ennél nagyobb az eltérés a tanulói 8. osztályos év végi átlagos teljesítményeknél.

25. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredményének összefüggése a magatartás és szorgalom 8. év végi osztályzatával, valamint az általános iskolai tanulmányi eredménnyel

Az iskolai teljesítménnyel való elégedettség teljesítményt befolyásoló ereje már a korábbi méréseknél is tapasztalható volt. Az angol és a német nyelv mérésénél is több mint egyszórásnyi a különbség a teljesítményével elégedetlen és nagyon elégedett tanulók eredménye között (26. ábra).


26

26. ábra. Az iskolai teljesítménnyel való elégedettség és az angol valamint a német nyelvi mérés átlagos eredményének kapcsolata

A teljesítménnyel való elégedettség mellett az elérni kívánt végzettségcél eredményt magyarázó ereje a másik igen meghatározó tényező. Minél magasabb az elérendő cél, annál eredményesebben oldották meg az idegen nyelvi feladatlapokat (27. ábra). A szakiskolások eredményénél látható különbségek nem szignifikánsak.

27. ábra. A végzettségcél és az angol valamint a német nyelvi mérés átlagos eredményének kapcsolata

A tanulók pályairányultságára vonatkozó kérdésnél a korábbi méréseknél már tapasztaltak láthatóak. A szellemi alkotó tevékenységet választók teljesítménye körülbelül félszórással kiemelkedik, bár arányuk csupán 5% körüli (28. ábra). A másnapi készülésre fordított időmennyiség szintén összefügg a bemeneti képességszintekkel (29. ábra). A két idegen nyelvet tekintve lényeges különbség tapasztalható. Míg az angol nyelvnél nem, addig a német nyelvi mérésnél a két-három órát vagy többet tanulók eredménye és az egy óránál kevesebbet készülők eredménye között szignifikáns különbség állapítható meg. A 30-31. ábrák a szabadidőből a nyelvtanulásra, az olvasásra fordított heti, valamint a számítógépezésre, TV nézésre fordított napi időmennyiség és a mérés során nyújtott teljesítmény kapcsolatát szemlélteti. A bemutatott kép a korábbi méréseknél tapasztaltakkal megegyező. A nyelvtanulásra és olvasásra fordított idő pozitívan hat a teljesítményre, a nyelvtanulásra fordított idő esetén szorosabb a korrelációs kapcsolat. A számítógépezés időmennyisége és a teljesítmény között nincs Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

27

tényleges összefüggés, viszont a tévézésre naponta fordított idő a teljesítményt negatívan befolyásolja.

28. ábra. Teljesítményeredmények a pályairányultság szerinti bontásban

29. ábra. A másnapi készülés időmennyisége és a bemeneti történelem teljesítmények nemenkénti bontásban

30. ábra. Az angol nyelv teljesítmények alakulása a szabadidő-ráfordítás mértéke szerint


28

31. ábra. A német nyelv teljesítmények alakulása a szabadidő-ráfordítás mértéke szerint

A kultúrkincsekhez való hozzáférési módok és az elért eredmények között erős összefüggés tapasztalható (32. ábra).

32. ábra. Az angol és német nyelv teljesítmények alakulása a kultúrkincsekhez való hozzáférés vonatkozásában

Azok a tanulók, akik emlékeik szerint többször jártak könyvtárban ténylegesen jobban teljesítettek azon társaiknál, akik egyszer sem fordultak meg ott. A múzeumban és színházban kettőnél többször jártak teljesítménye szintén ténylegesen magasabb, és már az exponenciális változáshoz hasonlítható. A szülők iskolai végzettsége a mérések során erős mutató a tanulói teljesítmények vonatkozásban. Az angol és a német nyelvi mérések során elért eredmények és a szülők végzettsége közötti összefüggést a 18-19. táblázat szemlélteti. Végül a teljesítményeket szintén magyarázó tényezőt, az otthon található könyvek állományát vizsgáltuk, melynek a nagyságát a tanulók megközelítőleg ítélték meg. Külön rögzítésre került a becsült idegen nyelvű otthoni könyvállomány is. Mindegyik esetben tényleges összefüggés tapasztalható, az összes könyvállománnyal erősebb. A képzéstípusonkénti összefüggéseket a 33-34. ábra szemlélteti.


29

18. táblázat. A szülők iskolázottságának és az angol nyelv teljesítmények kapcsolata Anya Apa általános isk.

általános isk. 439

szakmunkás 453

428

407

419

468

szakmunkás

445

460

482

526

501

554

583

566

477

érettségi

541

504

498

499

515

547

498

529

503

technikum

510

472

520

519

523

515

613

557

518

főiskola

409

460

545

525

534

560

539

460

532

egyetem

718

503

509

532

591

577

582

637

571

több diploma

érettségi technikum főiskola egyetem

több doktori Együtt diploma 484 . 439

.

444

601

545

579

513

562

468

551

doktori

476

.

407

523

.

590

614

539

571

Együtt

450

466

496

516

531

554

563

558

500

19. táblázat. A szülők iskolázottságának és a német nyelv teljesítmények kapcsolata Anya Apa általános isk.

általános isk. 454

szakmunkás 504

szakmunkás

462

érettségi

525

technikum főiskola

érettségi technikum főiskola egyetem 505

több doktori Együtt diploma . . 466

439

530

505

479

478

516

501

.

.

721

482

501

524

465

543

600

707

515

519

401

500

492

502

451

436

495

.

485

608

466

459

507

539

502

672

734

539

egyetem

.

406

541

456

678

568

611

784

596

több diploma

.

648

525

790

605

568

505

515

569

doktori

505

.

406

.

481

.

.

436

462

Együtt

463

487

497

504

533

560

609

617

501

33. ábra. A becsült könyvállomány és a teljesítmények összefüggése képzéstípusonként

Az összes könyvállomány vonatkozásában az angol nyelvi mérésnél a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulóknál látható összefüggés szignifikáns. A szakközépiskolásoknál a teljesítmény vonatkozásában két csoport figyelhető meg, a kb. 50 könyv és az alattiak, valamint ezt meghaladó állománnyal rendelkezők. Az idegen nyelvű otthoni könyvállomány vizsgálatánál a nyújtott eredményben tényleges különbség az angol nyelvnél, az 1000-nél több, a szakközépiskolásoknál a kb. 1000 könyv esetében mutatható ki.


30

34. ábra. A becsült idegen nyelvű könyvállomány és a teljesítmények összefüggése képzéstípusonként

A nyelvi feladatlapot megoldók kérdései Az idegen nyelvi mérés során a tanulói II-es kérdőív tartalmazott néhány, csak a nyelvtanulással, oktatással kapcsolatos kérdést, melyet csak az idegen nyelvi feladatlapot kitöltők válaszoltak meg. Az első kérdés a vizsgált két nyelv heti óraszámára kérdezett rá. A 20. táblázat ezen adatokat a tanulók bevallása alapján a nyelvoktatási jelleg szerinti bontásban foglalja össze. Ebben a táblázatban található az is, hogy hány éve foglalkozik a tanuló az adott nyelv tanulásával és a tanórán kívüli gyakorlásával. A heti óraszám és a tanórán kívüli gyakorlással töltött idő vonatkozásában tényleges különbségeket tapasztalhatunk. 20. táblázat. Az angol és német nyelv tanulására fordított idő a nyelvoktatás jellege szerint Angol nyelv Nyelvoktatás jellege

Gimnázium Szakközépiskola Gimnázium nyek Szakközépiskola nyek Gimnázium kéttanny. Szakközépiskola kéttanny. Szakiskola

Heti óraszám átlag 4

Tanulás éve

szórás átlag 2 6

Német nyelv Tanórán kívül a gyakorlással töltött idő

szórás átlag 2 3

Heti óraszám

szórás átlag 3 4

Tanulás éve

szórás átlag 1 7

Tanórán kívül a gyakorlással töltött idő

szórás átlag 2 3

szórás 2

4

2

6

2

2

3

4

2

6

3

2

2

11

4

6

3

5

3

8

3

6

4

3

2

12

3

6

2

4

4

13

3

5

3

4

5

18

0

6

2

4

4

13

7

6

3

8

4

17

4

6

3

6

4

20

1

6

3

6

4

2

1

5

3

2

5

3

1

5

3

1

1

Az idegen nyelv tanulásával kapcsolatos terveket is vizsgáltuk, tehát melyik az a legmagasabb szint, melyet el szeretnének érni a tanulók. Először a két nyelv vonatkozásában a tanulók megoszlását a 35. ábra mutatja be. Azon tanulók arányában, akik egyetemi végzettséget szeretnének szerezni nem látható különbség. A felsőfokú nyelvvizsgát letenni, valamint érettségizni szándékozók arányában van tíz százalékpontos különbség az angol és német nyelvet tanulók között. Az angol nyelvet tanulók 70%-a, a német nyelvet tanulók 60%-a úgy ítéli meg, hogy középfokú nyelvvizsgát, vagy annál magasabb szintet szeretne elérni.


31

35. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe szerint a vizsgált nyelvenként

A 36. ábra a fenti szempontok szerinti összetételt vizsgálja, de a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban.

36. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe szerint a nyelvoktatás jellegét figyelembe véve

A nyelvoktatás jellege és az elérni kívánt szint közötti kapcsolatot mind a gimnáziumok, mind a szakközépiskolák esetében jól szemlélteti az ábra. A kéttannyelvű képzésben a tanulók közel 90%-a, a nyelvi előkészítő képzésben résztvevők 70 és 50%-a (gimnázium és szakközépiskola), a normál nyelvi képzésnél 50 és 20%-a szeretne felsőfokú nyelvvizsgát vagy egyetemi végzettséget elérni. A fenti szempont és a feladatmegoldás során nyújtott teljesítmény összefüggését mutatja be a 37. ábra. Összességében megállapítható, hogy minél magasabb az elérni kívánt cél, a feladatlap megoldása annál sikeresebb.


32

37. ábra. A nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe és a teljesítmények összefüggése

A tanulók 27%-a jelezte, hogy az iskolai nyelvórákon kívül még hol tanul idegen nyelvet (38. ábra). A tanulók több mint fele rokonoktól tanul és átlagosan 30% a magántanártól tanulók aránya.

38. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvórán kívüli nyelvtanulás szerint

A tanulók 44%-a jelezte, hogy az iskolai nyelvórákon kívül tanul még idegen nyelvet. Ezen tanulók 18%-a hetente kétszeri, 13%-uk hetente egyszeri alkalommal tanul még idegen nyelvet. A nyelvoktatás jellege szerinti megoszlást a 39. ábra mutatja be.


33

39. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvórán kívüli nyelvtanulás gyakorisága szerint


34

5. MELLÉKLETEK

5.1. Teljesítmények  táblázatok 5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 5.3. Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény standardpontban 5.4. Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban 5.5. A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban


35

5.1. Teljesítmények  táblázatok

1. táblázat. A 2010. évi angol nyelvi bemeneti mérés tanulói teljesítményeinek percentilis értékei képzéstípusonkénti, illetve a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban Szakközépiskola

Szakiskola

Létszám (fő)

454

1743

323

2520

Átlag

578

494

424

500

Minimum

355

355

355

355

5

393

371

355

363

10

427

390

355

387

20

468

419

379

411

25

491

427

387

419

30

509

435

387

434

40

551

460

403

452

50

585

476

411

477

60

616

500

427

508

70

659

530

435

540

75

678

548

444

565

80

694

567

460

589

90

718

632

508

664

95

726

678

532

702

734

734

678

734

Percentiles

Gimnázium

Maximum

Gimnázium normál

NYEK

Fővárosi átlag

Szakközépiskola kéttannyelvű

normál

NYEK

kéttannyelvű

305

141

8

959

662

122

Átlag

581

568

649

472

507

592

Minimum

355

355

500

355

355

355

5

389

388

500

363

387

411

10

427

427

500

387

406

452

20

468

470

530

403

427

492

25

487

488

555

411

435

526

30

508

508

585

419

452

532

40

550

548

652

435

476

546

50

589

573

690

460

493

597

60

625

609

699

476

516

648

70

675

624

712

500

543

670

75

690

641

726

511

557

683

80

705

663

734

532

581

699

90

722

701

734

589

637

721

95

726

723

734

632

680

726

734

734

734

729

734

734

Percentiles

Létszám (fő)

Maximum


36

2. táblázat. A 2010. évi német nyelvi bemeneti mérés tanulói teljesítményeinek percentilis értékei képzéstípusonkénti, illetve a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Fővárosi átlag

Létszám (fő)

119

468

140

727

Átlag

621

488

437

500

Percentiles

Minimum

366

366

366

366

5

416

366

366

366

10

446

396

367

396

20

495

426

388

416

25

515

428

396

426

30

535

436

406

436

40

605

456

416

456

50

654

476

426

476

60

684

495

446

505

70

704

525

456

535

75

714

535

466

555

80

721

555

476

565

90

764

595

505

654

95

790

620

535

714

833

810

674

833

Maximum

Gimnázium normál

kéttannyelvű

normál

NYEK

kéttannyelvű

63

13

43

281

137

50

Átlag

607

622

642

476

493

541

Minimum

366

416

416

366

366

366

5

366

416

446

366

366

366

10

426

440

474

396

414

377

20

476

483

531

416

426

450

25

495

500

535

426

446

466

30

537

515

587

436

446

485

40

565

575

642

446

466

495

50

635

618

674

466

485

525

60

682

693

692

485

505

557

70

691

721

707

505

535

593

75

711

726

717

520

545

595

80

715

737

731

535

555

632

90

760

804

780

575

595

730

95

789

833

800

611

615

760

810

833

827

664

658

810

Percentiles

Létszám (fő)

NYEK

Szakközépiskola

Maximum


37

5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan Angol


38

Angol – gimnázium


39

Angol – szakközépiskola


40

Angol – szakiskola


41

Német


42

Német – gimnázium


43

Német – szakközépiskola


44

Német – szakiskola


45

5.3. Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény standardpontban Angol

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Békésy György Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Budai Középiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Dobos C József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Eötvös József Gimnázium

Iskola

Kódja

Iskola neve

átlag

szórás

136 102

460 503

146

Gimnázium átlag

Szakközépiskola

Szakiskola

Iskola

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

64 79

482 503

52 79

421

70

414 471

522

112

522

112

147

495

83

495

83

103

529

105

529

105

148

501

92

501

149 106

543 504

99 103

554

105

150

564

88

581

79

151

461

152

Gimnázium

átlag

szórás

70 46

421 471

93 46

407

44

535

75

535

75

92

485

31

485

31

543 474

99 89

446 488

83

446 488

83

527

99

533

111

60

466

54

456

66

455

72

478

78

436

65

429

69

432

73

416

50

457

50

451

50

505

153

414

58

433

58

381

43

444

42

432

31

515

155

492

83

514

84

466

75

494

66

537

49

451

107 200

513 679

80 65

513

80

515 599

72 186

515

72


533

599

szórás

Szakiskola

szórás

65

átlag

Szakközépiskola átlag

679

szórás

Német

111

52

186

46

Angol

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola II Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

Kódja

Iskola neve

Iskola átlag

szórás

104

470

108

Gimnázium átlag


szórás

83

470

83

445

55

456

60

158

464

67

464

159

670

81

160

432

68

161

497

162

Szakiskola

506

52

503

57

507

61

67

508

57

508

57

432

68

417

34

111

497

111

472

55

472

55

484

67

484

67

489

83

489

83

163

499

120

591

128

450

83

487

60

508

165

439

57

457

58

393

15

430

31

166

504

100

525

42

111

668

46

668

46

653

167

512

78

512

78

137

500

85

500

85

113

485

78

485

78

168

431

62

476

77

47

átlag

szórás

506

átlag

szórás

Szakközépiskola

52

430

szórás

Gimnázium

szórás

504

átlag

Iskola

átlag

670

szórás

Német Szakiskola átlag

szórás

485

36

417

34

64

465

49

442

27

409

27

72

653

72

497

64

497

64

464

58

464

58

431

49

396

433

50

81

100


416

50

525

42

47

Angol

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola

Kódja

Iskola neve

Iskola átlag

szórás

115

462

116

Gimnázium átlag

Szakközépiskola

Szakiskola

Iskola

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

63

469

61

405

49

471

560

83

560

83

169

483

72

483

121

533

81

533

138 119

616

71

172 174 120

555 485 580

97 90 101

122 201

448 619

66 88

140

439

48

444

51

177

470

71

470

123

475

89

178

494

86

616

580

619

szórás

Német Gimnázium

átlag

szórás

86

471

86

588

77

588

77

72

508

42

508

42

81

510

89

510

89

563 621

56 111

477

71

477

71

425 610

49 124

425

49

443

46

445

53

71

484

47

484

47

475

89

468

66

468

66

512

92

513

55

508

56

71

555 485

97 90

448

66

átlag

563 621

szórás

Szakközépiskola

Szakiskola átlag

szórás

439

15

529

63

56 111

101

88


432

448

47

48

610

124

48

Angol

Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium

Kódja

Iskola neve

Iskola átlag

szórás

203

471

113

124

513

82

156

502

141

516

Gimnázium átlag


szórás

471

113

84

502

84

93

516

93

513

szórás

Német Szakiskola átlag

szórás

Gimnázium

átlag

szórás

átlag

szórás

670

97

670

97

449

68


szórás

449

68

190

663

96

142

396

37

394

37

179

496

94

496

94

416

133

457

71

457

71

490

66

490

66

180

431

58

468

71

428

53

430

59

181 126

470 533

85 99

470

85

480

99

480

99

127

533

90

533

90

587

88

587

88

183

433

57

433

57

451

66

451

66

533

Szakiskola átlag

szórás

424

45

82

125

663

Iskola

96 399

418

38

47

416

99


49

Angol

Puskás Tivadar Távközlési Technikum Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gimnázium Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

Kódja

Iskola neve

Iskola átlag

szórás

202

527

184

Gimnázium átlag


szórás

108

527

108

488

70

488

185

506

87

186 143

455 394

188 129

Szakiskola

szórás

70

488

506

87

59 30

463

64

431 394

413 498

48 83

431

49

400

189

471

73

471

130

485

79

191

444

48

192

566

10

193

512

64

512

64

194

418

37

444

34

398

25

144

464

86

479

77

437

72

131

510

118

510

118

132

540

91

540

91

566

463

átlag

szórás

Iskola átlag

498

szórás

Német

szórás

53

488

53

491

59

491

59

33 30

462 422

19 50

461

43

443 644

66 42

73

477

485

79

466

43

427

48

10


szórás

22

466 422

0 50

432

53

452

77

46

477

46

534

62

534

62

437

24

429

21

441

26

644

szórás

Szakiskola átlag

535

átlag


83

98

Gimnázium

42

535

532

77

532

77

484

66

484

66

527

159

527

159

50

Angol

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Veres Pálné Gimnázium Vörösmarty Mihály Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Zrínyi Miklós Gimnázium Fővárosi átlag:

Kódja

Iskola neve

Iskola átlag

szórás

195

461

134

Gimnázium átlag

Szakközépiskola

Szakiskola

Iskola

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

75

478

71

383

33

428

527

69

527

69

196 199 197

476 651 593

99 60 82

480

97

198

441

58

157 135

410 529

58 99

529

99

500

100

578

108

651 593

szórás

Német

465

107

60 82 453


494

60

90

410

40

410

58

424

59

Gimnázium átlag

Szakiskola

átlag

szórás

átlag

szórás

44

446

42

413

43

559

59

559

59

441 659

67 84

449

75

416

42

426

63

451

77

396

21

483

48

483

48

500

100

621

120

488

77

437

53

659

szórás

Szakközépiskola

84

51

5.4. Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban Az iskola neve

Angol nyelv kódja

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

136

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola

101

Békésy György Szakközépiskola

102

Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

146

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

147

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium

103

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

148

Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium

149

Budai Középiskola

106

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

150

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

151

átlag

szórás

2009

468

2010

460

2009

Gimnázium átlag

szórás

Gimnázium NYEK átlag

szórás

Szakiskola

Szakközépiskola

átlag

szórás

átlag

szórás

66

444

47

486

74

64

393

38

482

52

423

36

423

36

2009

496

80

468

2010

503

79

2009

498

2010

Szakközépiskola NYEK átlag

szórás

68

570

60

509

85

486

66

97

432

55

492

522

112

498

92

2009

475

62

465

2010

495

83

2009

516

2010

Gimnázium kéttanny. átlag

szórás

Szakközép. kéttanny. átlag

szórás

92

589

74

452

99

608

87

57

501

74

472

60

519

100

83

505

104

525

63

529

105

492

109

564

90

2009

480

93

461

97

483

87

495

102

2010

501

92

425

20

545

101

512

88

2009

526

98

502

76

557

117

2010

543

99

507

82

579

104

2009

504

98

510

123

445

83

474

72

509

60

613

84

2010

504

103

507

83

545

102

458

81

554

89

649

90

2009

563

79

537

82

613

84

568

42

2010

564

88

544

68

635

63

527

99

2009

453

72

432

93

468

49

2010

461

60

456

66

447

58

490

39

2010


52

Az iskola

Angol nyelv

neve

kódja

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

152

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

153

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

155

Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola

107

Eötvös József Gimnázium

200

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

104

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

108

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola

158

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

159

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

160

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola

161

átlag

szórás

2009

422

2010

Gimnázium átlag

szórás


Szakközépiskola

Szakközépiskola NYEK

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

39

388

21

429

37

408

51

429

69

416

50

425

65

455

94

2009

455

61

437

60

470

61

2010

414

58

381

43

428

45

447

91

2009

459

65

431

34

476

83

492

48

2010

492

83

466

75

523

90

487

58

2009

507

92

491

93

509

2010

513

80

496

61

2009

684

98

684

98

2010

679

65

676

68

2009

460

67

448

2010

470

83

2009

457

54

438

2010

445

55

430

2009

505

2010

Gimnázium kéttanny.

szórás

46

582

107

517

74

547

113

szórás

40

496

81

461

77

493

101

64

473

35

486

32

47

456

67

454

12

84

509

94

492

55

464

67

464

65

462

103

2009

697

60

697

60

2010

670

81

670

81

2009

464

89

449

81

480

96

2010

432

68

422

80

443

51

2009

478

72

482

76

452

28

567

76

2010

497

111

454

88

515

105

627

106

21 394


átlag


711

szórás

Szakiskola

437

29

57

53

Az iskola

Angol nyelv

neve

kódja

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

162

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

163

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

165

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelm, Közgazdasági Szakközépiskola

166

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola

111

167

137

Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola

113

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

168

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium

115

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

116

Gimnázium átlag

szórás


átlag

szórás

átlag

szórás

2009

477

58

482

45

471

71

2010

484

67

495

74

468

54

2009

507

82

510

100

2010

499

120

450

83

504

70

2009

464

71

517

72

447

68

482

75

2010

439

57

393

15

467

66

433

17

2009

515

61

2010

504

100

2009

686

54

667

2010

668

46

2009

506

2010


szórás

591

128

58

701

49

670

48

666

46

56

506

56

512

78

512

78

2009

478

50

478

50

2010

500

85

500

85

2009

427

56

406

36

461

68

2010

485

78

484

77

486

88

2009

422

51

403

37

472

49

2010

431

62

416

50

476

77

2009

460

83

404

33

445

73

501

91

2010

462

63

405

49

453

56

493

62

2009

592

93

573

95

641

77

2010

560

83

535

71

633

79

119

átlag

501

szórás



szórás


szórás

504

átlag

Szakközépiskola

átlag

543

szórás

Szakiskola

26

100

54

Az iskola neve

Angol nyelv kódja

Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

169

Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola

121

Kossuth Lajos Gimnázium

119

Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

172

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola

174

Kölcsey Ferenc Gimnázium Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium

120 122 201

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola

140

Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola

177

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium

123

Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola

178

átlag

szórás

2009

471

2010

Gimnázium átlag

átlag

átlag

szórás

Szakközépiskola


szórás

átlag

szórás

71

458

49

504

102

483

72

486

76

477

65

2009

529

80

487

62

553

80

2010

533

81

508

79

552

79

2009

620

85

620

85

2010

616

71

668

63

2009

566

95

529

63

532

2010

555

97

503

91

2009

474

44

461

2010

485

90

2009

594

76

571

73

612

76

2010

580

101

558

98

613

98

2009

477

2010


szórás


szórás

80

648

90

545

86

630

82

54

478

41

486

134

485

78

64

462

58

502

73

448

66

425

57

516

45

2009

660

68

663

70

654

68

2010

619

88

644

57

575

117

2009

419

81

404

35

421

104

449

24

2010

439

48

432

47

419

26

474

59

2009

475

72

482

92

466

35

2010

470

71

445

61

499

72

2009

488

76

491

80

485

76

2010

475

89

474

107

476

80

2009

459

84

421

79

472

87

466

78

2010

494

86

415

21

515

92

502

103

573

szórás

Szakiskola

átlag


szórás

Gimnázium NYEK

45

55

Az iskola neve

Angol nyelv kódja

Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon

203

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

124

Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola

156

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola

141

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

190

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola

142

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola

179

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

133

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium

180

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium

181 126

Gimnázium átlag

szórás


szórás

Szakiskola átlag

szórás

Szakközépiskola

átlag

szórás

átlag

2010

471

113

2009

479

110

424

53

516

124

2010

513

82

499

78

537

86

2009

540

107

593

2010

502

84

2009

552

2010

szórás


szórás

471

113

124

502

81

543

97

461

44

104

545

103

559

108

516

93

490

85

544

95

2009

614

134

614

134

2010

663

96

663

96

2009

442

67

450

72

412

42

2010

396

37

394

37

2009

490

86

477

74

501

97

2010

496

94

488

92

503

99

2009

477

56

472

50

498

78

2010

457

71

453

70

479

80

2009

443

67

440

64

450

76

2010

431

58

418

47

468

71

2009

483

72

485

78

481

63

2010

470

85

434

52

507

97

2009

527

101

567

77

494

108

2010

533

99

545

117

522

80


szórás


szórás

2009

399


38

56

Az iskola neve Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium

Puskás Tivadar Távközlési Technikum

Angol nyelv kódja 127

183

202

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

184

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola

185

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

186

Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gimnázium

143 188 129

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola

189

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

130

átlag

szórás

2009

547

2010

Gimnázium átlag

szórás


szórás

Szakiskola átlag

szórás

Szakközépiskola


átlag

szórás

átlag

szórás

100

543

114

483

533

90

506

71

2009

465

77

492

2010

433

57

2010

527

2009

484

2010


szórás


szórás

69

605

86

546

106

545

93

84

428

47

432

63

435

49

108

529

104

521

129

68

461

64

518

64

488

70

466

60

543

65

2009

493

115

511

137

464

64

2010

506

87

481

85

543

83

2009

439

60

433

99

443

40

435

68

2010

455

59

431

33

458

60

476

73

2009

398

43

398

43

2010

394

30

394

30

2009

455

53

455

43

419

37

518

43

2010

413

48

414

50

430

47

431

56

2009

526

95

495

70

601

109

2010

498

83

482

85

525

73

2009

453

62

442

56

467

70

2010

471

73

452

47

501

97

2009

491

61

472

65

519

44

2010

485

79

482

87

488

70

2009


57

Az iskola neve

Angol nyelv kódja

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

191

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon

192

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola

193

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

194

144

131

132

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

195

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

134

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

196

Veres Pálné Gimnázium

199

átlag

szórás

2009

450

2010

Gimnázium átlag

szórás


szórás

Szakiskola

Szakközépiskola

átlag

szórás

átlag

80

428

444

48

427

2009

609

145

609

145

2010

566

10

566

10

2009

510

67

2010

512

64

2009

444

43

431

46

2010

418

37

404

23

2009

444

80

422

94

502

64

406

50

439

2010

464

86

445

74

506

135

437

72

2009

553

2010

szórás


szórás

44

487

112

48

466

43


szórás


szórás

546

67

499

66

524

69

508

64

456

40 444

34

49

482

109

446

68

530

63

102

531

121

553

83

629

78

510

118

440

72

502

94

614

148

2009

537

97

479

89

564

68

577

94

2010

540

91

478

66

522

69

585

88

2009

446

39

440

31

452

48

2010

461

75

460

65

493

76

2009

509

79

488

65

531

88

2010

527

69

485

63

557

58

2009

466

69

410

14

471

70

485

73

2010

476

99

465

107

468

86

513

122

2009

685

68

668

71

735

21

2010

651

60

641

62

700

10


58

Az iskola

Angol nyelv

neve

kódja

Vörösmarty Mihály Gimnázium

197

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

198

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

157

Zrínyi Miklós Gimnázium

135

Fővárosi átlag

Gimnázium

Gimnázium NYEK

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

2009

567

86

582

93

539

65

2010

593

82

584

91

600

76

2009

434

2010

Szakiskola

Szakközépiskola


átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

53

392

43

430

22

462

74

441

58

410

40

443

65

470

50

2009

418

34

418

34

2010

410

58

410

58

2009

513

84

498

88

537

76

2010

529

99

528

97

532

108

2009

500

100

589

123

550

110

426

57

473

77

504

2010

500

100

581

112

568

100

425

60

472

79

507



Szakközép. kéttanny.

átlag

szórás

átlag

szórás

83

579

88

600

98

87

649

90

592

102

59

5.5. A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban

Az iskola neve Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Békésy György Szakközépiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium

Budai Középiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Német nyelv kódja

136

101 102

147

148

149

106 150 151

152

Gimnázium

Gimnázium NYEK

Szakiskola

Szakközépiskola


átlag

szórás

2009

462

39

440

51

484

0

2010

414

70

406

46

421

93

2009

416

40

416

40

2009

491

79

491

79

2010

471

46

471

46

2009

463

9

460

11

2010

535

75

535

75

2009

392

29

392

29

2010

485

31

485

31

2009

554

145

554

145

2010

446

2009

616

141

616

141

2010

488

83

488

83

2009

515

48

492

21

2010

533

111

533

111

2009

454

56

438

66

464

48

2010

455

72

436

65

478

78

2009

438

60

396

442

61

2010

457

50

505

451

50


Szakközépiskola kéttanny.

átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás

2010

468

446


581

60

Az iskola neve Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Eötvös József Gimnázium Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

Német nyelv kódja

153

155 200 104

108 158 160

161

162

163 165

Gimnázium

Gimnázium NYEK

Szakiskola

Szakközépiskola




átlag

szórás


2009

456

40

2010

444

42

515

2009

470

65

440

2010

494

66

451

2009

641

170

641

170

2010

599

186

529

183

2009

483

52

2010

506

52

2009

492

60

462

38

460

2010

503

57

485

36

515

65

2009

545

38

545

38

2010

508

57

530

65

2009

482

102

482

102

2010

417

34

417

34

2009

471

77

430

58

470

86

557

11

2010

472

55

430

27

508

46

2009

437

68

437

68

2010

489

83

489

83

2009

489

64

471

78

506

44

2010

487

60

465

49

2009

481

81

426

18

510

2010

430

31

409

27

442


753

456

40

434

35

426

76

513

63

475

40

52

529

55

542

49

501

79

484

37

506

52 554

51

490

55

478

26

48 420

508

64

103

498

61

24

442

33

61

Az iskola neve Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelm, Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola

Német nyelv kódja

166

111

167

137 113 168 115

116

169

121

Gimnázium

Gimnázium NYEK

Szakiskola

Szakközépiskola




átlag

szórás


2009

537

143

2010

525

42

2009

653

68

653

68

2010

653

72

653

72

2009

541

29

2009

503

39

503

39

2010

497

64

497

64

2009

457

59

457

59

2010

464

58

464

58

2009

450

47

436

41

492

42

2010

431

49

433

50

396

2009

503

107

2010

471

86

2009

665

57

665

57

2010

588

77

641

81

2009

475

66

476

2010

508

42

512

2009

570

2010

510

537 525

143

42

541

29

503

107

540

119

2010

444

65

554

56

75

468

0

46

501

40

48

570

48

89

510

89


62

Az iskola neve Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium

Német nyelv kódja

138 119 174 122 201 140 177 123

Gimnázium

Gimnázium NYEK

Szakiskola

Szakközépiskola



átlag

szórás

2009

522

20

522

20

2010

563

56

563

56

2009

633

74

689

61

611

70

2010

621

111

688

59

589

116

2009

522

101

480

107

563

88

2010

477

71

454

68

545

14

2009

405

33

417

33

375

6

2010

425

49

400

59

449

25

2009

600

123

716

33

508

75

2010

610

124

701

79

504

67

2009

417

48

406

61

417

44

436

68

2010

443

46

439

15

438

64

453

42

2009

462

76

444

68

468

84

2010

484

47

495

42

481

50

2009

475

93

478

100

468

103

2010

468

66

468

66

2010

513

55

508

56

2009

567

52

558

55

2009

680

72

680

72

2010

670

97

670

97



2009 178 156 125

565

0

605

2010


63

Az iskola neve Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

Német nyelv kódja

átlag 2009

190 142

179 133 180 181

127

183 184

185 186

szórás

Gimnázium

Gimnázium NYEK

Szakiskola

Szakközépiskola





662

662

2010 2009

411

48

404

41

423

57

2010

449

68

457

76

2009

447

44

447

44

2010

416

2009

522

63

509

2010

490

66

479

2009

436

24

424

22

2010

428

53

424

45

2009

509

2010

429

36

42

544

96

77

497

66

446

21

416

439

24

426

72

99

533

68

497

119

480

99

403

63

538

80

2009

432

17

432

17

2010

587

88

587

88

2009

529

112

463

17

554

124

2010

451

66

421

21

461

74

2009

496

50

497

40

492

91

2010

488

53

485

62

492

45

2009

473

114

430

58

489

127

2010

491

59

493

65

490

57

2009

476

16

452

484

0

2010

462

19

466

461

22


0

64

Az iskola neve

Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gimnázium Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

Német nyelv kódja

143 188 129 189 130

191 192

193 194

144

132

Gimnázium

Gimnázium NYEK

Szakiskola

Szakközépiskola


átlag

szórás

2009

402

41

402

41

2010

422

50

422

50

2009

489

67

484

72

535

47

432

40

2010

443

66

452

29

432

59

432

51

2009

641

35

641

35

2010

644

42

644

42

2009

525

70

440

29

559

45

2010

477

46

451

32

508

42

2009

522

63

496

60

554

55

2010

534

62

538

64

527

66

2009

417

28

417

28

2010

437

24

441

26

429

21




2009 2010

535

535

2009

581

76

581

76

2010

532

77

532

77

2009

498

73

498

73

2010 2009

533

533

2010

484

66

2009

499

82

499

82

2010

527

159

527

159


484

66

65

Az iskola

Német nyelv

neve

kódja

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Veres Pálné Gimnázium

134 196 199

Vörösmarty Mihály Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

Zrínyi Miklós Gimnázium

195

197 198 157

135 Fővárosi átlag

átlag

szórás

2009

446

67

2010

428

2009

Gimnázium

Gimnázium NYEK

Szakiskola

Szakközépiskola




átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás 444

447

77

44

446

42

557

87

560

92

554

90

2010

559

59

527

52

586

53

2009

478

56

444

490

63

2010

441

67

416

449

75

2009

693

80

716

46

2010

659

84

659

84

2009

542

99

542

99

2009

444

57

420

456

74

2010

426

63

396

21

451

77

2009

463

44

463

44

2009

521

77

521

77

2010

483

48

483

48

2009

500

100

602

125

584

99

436

57

474

70

509

80

646

85

546

109

2010

500

100

607

125

622

130

438

50

476

69

493

70

642

110

541

114

654

60

42

121

2010

2010


66

2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol és német nyelvi mérések eredményeinek elemzése

Recommend Documents